|
ISSN 1977-0979 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 269 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
57. évfolyam |
|
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
|
IV Tájékoztatások |
|
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
|
Európai Bizottság |
|
|
2014/C 269/01 |
||
|
|
V Hirdetmények |
|
|
|
EGYÉB JOGI AKTUSOK |
|
|
|
Európai Bizottság |
|
|
2014/C 269/02 |
||
|
HU |
|
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Európai Bizottság
|
15.8.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 269/1 |
Euroátváltási árfolyamok (1)
2014. augusztus 14.
2014/C 269/01
1 euro =
|
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
|
USD |
USA dollár |
1,3373 |
|
JPY |
Japán yen |
136,99 |
|
DKK |
Dán korona |
7,4554 |
|
GBP |
Angol font |
0,80160 |
|
SEK |
Svéd korona |
9,1842 |
|
CHF |
Svájci frank |
1,2124 |
|
ISK |
Izlandi korona |
|
|
NOK |
Norvég korona |
8,2260 |
|
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
|
CZK |
Cseh korona |
27,845 |
|
HUF |
Magyar forint |
312,73 |
|
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
|
PLN |
Lengyel zloty |
4,1799 |
|
RON |
Román lej |
4,4333 |
|
TRY |
Török líra |
2,8836 |
|
AUD |
Ausztrál dollár |
1,4354 |
|
CAD |
Kanadai dollár |
1,4565 |
|
HKD |
Hongkongi dollár |
10,3655 |
|
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,5730 |
|
SGD |
Szingapúri dollár |
1,6660 |
|
KRW |
Dél-Koreai won |
1 364,74 |
|
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
14,1157 |
|
CNY |
Kínai renminbi |
8,2287 |
|
HRK |
Horvát kuna |
7,6270 |
|
IDR |
Indonéz rúpia |
15 612,96 |
|
MYR |
Maláj ringgit |
4,2411 |
|
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
58,274 |
|
RUB |
Orosz rubel |
48,0355 |
|
THB |
Thaiföldi baht |
42,625 |
|
BRL |
Brazil real |
3,0463 |
|
MXN |
Mexikói peso |
17,5280 |
|
INR |
Indiai rúpia |
81,3513 |
(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
V Hirdetmények
EGYÉB JOGI AKTUSOK
Európai Bizottság
|
15.8.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 269/2 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
2014/C 269/02
Ez a közzététel az 1150/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)
„KLENOVECKÝ SYREC”
EK-szám: SK-PGI-0005-1008 – 2012.6.22.
PGI ( X ) PDO ( )
1. Elnevezés:
„Klenovecký syrec”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Szlovákia
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.3. csoport: Sajtok
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Klenovecký syrec” félkemény, érlelt, füstölt vagy nem füstölt sajt, amely lehet 10–25 cm átmérőjű korong alakú, illetve 10–14 × 12–16 × 8–12 cm-es ék alakú. A „Klenovecký syrec” alapvető nyersanyaga a juh- vagy tehéntej, nyers juhtejből kivont hozzáadott tejkultúrákkal. Előállításának helyszíne vagy közvetlenül a salaš (a pásztor kunyhója nyári legeltetés idején), vagy a gazdaság, ahol a salaš előállítási módszert használják, vagy pedig az ipari eljárást használó tejüzem. A sajt felszíne sima, jellegzetes mozaikmintával: egy 4–6 cm átmérőjű kör, benne egy kereszt vagy egy négylevelű lóhere, amely dombornyomással van a sajtba préselve. A „Klenovecký syrec”-nek lehet lágy kérge, lehet zöld színű, illetve lehet fahamuval színezett. Súlya 1 és 4 kg között van.
A füstölt és nem füstölt sajtok leginkább színükben és illatukban különböznek egymástól. A füstölt „Klenovecký syrec” enyhén sárga–aranysárga színű, és jellegzetes füstölt aromával és kissé (1 %-kal) magasabb sótartalommal rendelkezik. A nem füstölt „Klenovecký syrec” fehér–krémfehér színű, füstölt illat nélkül. A két változat szerkezete és állaga azonos.
A színezett sajtok (zöld vagy fahamu) nem füstöltek.
A „Klenovecký syrec” élelmiszer-fóliába csomagolva kerül a piacra.
Tulajdonságok:
Szín: aranysárga vagy zöld, illetve fahamu színű a felszínen, vagy aranybarna/aranysárga a füstölt változatok esetében; belül sárga/fehér.
Állag: lágy, képlékeny, rugalmas, a vágott felületen kisebb lyukak találhatók.
Aroma és íz: kellemesen sajtos, enyhén tejsavas érett sajtíz juhtej aromával, enyhén sós, a füstölt változatok esetében jellegzetesen füstös.
Összetétel:
szárazanyag: legalább 50 tömegszázalék;
Szárazanyag zsírtartalma: legalább 43 tömegszázalék;
só: legalább 2,5 tömegszázalék.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
A „Klenovecký syrec” sajtot salaš gazdaságokban állítják elő nyers juhtejből vagy tehéntejből, juhtejből kivont tejkultúrák hozzáadásával, vagy ipari feldolgozás során pasztőrözött juhtejből vagy tehéntejből, juhtejből kivont tejkultúrák hozzáadásával. Főleg a meghatározott földrajzi területről származó tejből készül. A tej minőségét rendszeresen ellenőrzik és rögzítik a tejfeldolgozók és termelők telephelyén, a következő paraméterek megfigyelése alapján: gátlóanyagok, hőmérséklet, savasság, zsírtartalom, fajsúly és nem zsír alkotta szárazanyag. A mikroorganizmusok teljes számát és a szomatikus sejtek számát akkreditált laboratóriumokban állapítják meg.
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)
Nincsenek különleges minőségi követelmények vagy korlátozások az eredet tekintetében.
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A „Klenovecký syrec” sajtot pásztorkunyhókban (salaš) állítják elő hagyományos módszerrel, vagy pedig gazdaságokban, illetve tejüzemekben, ipari eljárással.
Salaš előállítási módszer:
|
|
kultúrák hozzáadása; |
|
|
alvasztás; |
|
|
melegítés; |
|
|
formázás és felszíni forrázás; |
|
|
préselés és a savtartalom növelése; |
|
|
sózás; |
|
|
adott esetben füstölés; |
|
|
érlelés. |
Ipari előállítási módszer:
|
|
pasztőrözés; |
|
|
kultúrák hozzáadása; |
|
|
alvasztás; |
|
|
melegítés; |
|
|
formázás és felszíni forrázás; |
|
|
préselés és a savtartalom növelése; |
|
|
sózás és adott esetben füstölés; |
|
|
érlelés. |
Az előállítás minden szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
Ipari előállítás során a tejet pasztőrözik, különösen abban az esetben, ha a tehéntejet naponta, több mint egy beszállítótól gyűjtik be. Amennyiben a sajt egyetlen beszállítótól származó friss tejből készül, nincs szükség pasztőrözésre.
Sem a salaš, sem az ipari előállítási módszer, sem pedig a juhtejből kivont hozzáadott tejkultúrákat tartalmazó juh-, illetve tehéntej felhasználása nem befolyásolja a végtermék ízét vagy minőségét.
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok
Az érlelt sajtokat higiénikus, az élelmiszer-ipari szabványoknak megfelelő csomagolóanyagba csomagolják. Egészben vagy darabolva forgalmazzák, és az előállítás helyszínén csomagolják. Teszik ezt annak érdekében, hogy megőrizzék a minőséget, a jellegzetes formát és a különleges díszítőelemeket, valamint különösen annak érdekében, hogy megakadályozzák a hamisítást, és ezáltal a fogyasztók félrevezetését.
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok
A „Klenovecký syrec” sajtot a fenti leírással összhangban előállító gyártók használhatják a „Klenovecký syrec” nevet címkézés, reklámozás és forgalmazás céljából.
A terméken elhelyezett címkéken az alábbiakat kell feltüntetni:
|
— |
a „Klenovecký syrec” név, jól látható helyen, |
|
— |
a tej fajtája – juhtej (a tehéntejet nem kell feltüntetni), |
|
— |
hogy a sajt füstölt vagy nem füstölt, |
|
— |
az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” szöveg, valamint a hozzá tartozó európai uniós szimbólum. |
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A földrajzi terület, ahol a „Klenovecký syrec” készül, a Gömör és Kis-Hont (Gemer–Malohont) régiót, valamint a Gömör–Szepesi-érchegység (Slovenské Rudohorí) más régióit foglalja magában. Ez a terület Közép- és Kelet-Szlovákiában helyezkedik el, ahol igen elterjedt a hegyi legeltetés. Északon az Alacsony-Tátra vonulatai, nyugaton a Jávoros és Osztroski (Javorie és Ostrôžky) hegység, délen a Cseres-hegység (Cerová Vrchovina) és a magyar országhatár, keleten pedig a Gömör–Szepesi-érchegység határolják.
A juh- és szarvasmarha-tenyésztés, ami a „Klenovecký syrec” előállításához szükséges tejet biztosítja, széles körben elterjedt ebben a hegyvidéki térségben. Különösen Klenóc (Klenovec) környékén terül el számos szennyezetlen rét és legelő, melyek alkalmasak juhok és szarvasmarhák legeltetésére. Az ezekről a hegyaljai területekről származó tej kiváló sajtkészítési és erjedési tulajdonságokkal rendelkezik.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
5.1. A földrajzi terület sajátosságai
A megjelölt földrajzi terület megfelelő feltételekkel rendelkezett és rendelkezik a juh- és szarvasmarha-tenyésztéshez és -legeltetéshez. A hegyvidéki környezetet a lakosság jól kihasználta, illetve továbbra is kihasználja. A Gömör–Szepesi-érchegység e földrajzi területén elhelyezkedő falvak lakosainak fő foglalkozása mind a mai napig a földművelés és a kisüzemi élelmiszer-termelés.
A „Klenovecký syrec” előállítása történelmi szempontból is kötődik az adott területhez. A hagyományos sajt előállítására vonatkozó első fennmaradt írásos emlék 1850-ből származik, amikor a „Klenovecký syrec” sajtot már készítették kis mennyiségben ezen a területen, és exportálták is a környező országokba, ahol nagy népszerűségre tett szert.
A „Klenovecký syrec” a megjelölt földrajzi területen készült és készül ma is, előállítása kötődik maguknak a termelőknek a hagyományos, sajátos és egyedülálló szakértelméhez is. A korábbi generációktól átvett szakértelemnek, tapasztalatnak és tudásnak köszönhetően fennmaradt ez az előállítási folyamat a termék formájával és minőségével együtt. Az előállítás sajátosságának egy másik eleme az a szakértelem, amely a sajt felületének forró vízzel való leforrázásához kell, melynek eredményeképpen létrejön az a szép, kemény felület, amelyre felhelyezik a jellegzetes hagyományos díszítőmotívumot tartalmazó formát, és még melegen belepréselik. A felhalmozott tapasztalatra és a kialakult hagyományra alapozva okkal feltételezhető, hogy a hagyományos termelés folytatódni és növekedni fog mind a kisüzemi létesítményekben, mind pedig – fokozatosan – a nagyobb, ipari méretű létesítményekben is.
5.2. A termék sajátosságai
A „Klenovecký syrec” félkemény, érlelt, füstölt vagy nem füstölt sajt, amely a Lactococcus és a Lactobacillus nemzetséghez tartozó tejsavbaktériumokból álló eredeti kultúra hozzáadásával készül, aminek a „Klenovecký syrec” a juhtejből készült érlelt sajtokéhoz hasonló jellemző és jellegzetes tulajdonságait köszönheti. Az így készült sajt, mivel kiváló minőségű nyerstejből állítják elő a tenyészidőszak optimális szakaszában, egész évben megőrzi tulajdonságait. A tejsavkultúrát nyers juhtejből és juhsajtból izolálják szlovák pásztorok kunyhóiban (salaš).
A „Klenovecký syrec” sajtnak jellegzetes díszítőelemei vannak. Formázás során a sajt felületét dombornyomással díszítik egy forma segítségével, amelyen a keresztet vagy négylevelű lóherét tartalmazó kör jellegzetes motívuma látható. A kör széle csipkézett. A díszítőelemek a földet, a világegyetemet, a napot és őseink bölcsességét szimbolizálják, azt, hogy az élet és a jó szerencse a naptól függ.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat
A „Klenovecký syrec” földrajzi jelzésként való bejegyzése iránti kérelem alapja a hagyomány, a különleges minőség, a hírnév és a sajátos díszítőelemeket tartalmazó forma. A sajt különleges minőségének jellemzői a kellemes, érett sajtíz, a juhtej zamata, valamint a meglehetősen tömör állag. Ugyanakkor evés közben az érett sajt elolvad a szájban, az érlelt juhsajt igen kellemes ízét hagyva maga után. A „Klenovecký syrec” díszítőelemei, más sajtoktól, például az oštiepok sajttól eltérően, nem állnak ki a sajt felületéből, hanem bele vannak préselve.
A „Klenovecký syrec” előállításának nagy hagyománya van, amit az is jelez, hogy a „Klenovecký syrec” történelmi nevet megőrizték és máig használják. A sajtot eredetileg csak juhtejből állították elő, majd amikor kevés volt belőle, tehéntejet kezdtek használni, főleg kisebb sajtüzemekben. A tejet vagy közvetlenül a gazdaságban dolgozták, illetve dolgozzák fel, vagy begyűjtik a szomszédos termelőktől, és a helyi sajtüzemben, mint központban készítenek belőle sajtot a „házi” (salaš) módszer alkalmazásával.
Klenóc (Klenovec) községben és a Gömör és Kis-Hont (Gemer-Malohont) régió környező hegyi településein a juhtenyésztés nagy múltra tekint vissza, ez jelentette a fő bevételi forrást (Z Malohontu Slovenské pohľady [Kishonti kilátások], 1852/5., 40. o.).
Már a XVIII. század közepén is készítettek „Klenovecký syrec” sajtot pásztorok lakhelyén. Ezt támasztja alá István főherceg rendelete 1780-ból. Továbbá exportálták is Magyarországról Bécsbe és Budapestre (J. Keresteš – J. Selecký: Syrárstvo na Slovensku – história a technológie (Sajtkészítés Szlovákiában – történelem és technológia). Považská Bystrica, 2005, p. 107). Ugyanebben az irodalmi feljegyzésben utalás található arra is, hogy a „Klenovecký syrec” sajtot 1850-ben kezdték tejüzemekben előállítani; a termelést Michal Bútora családja indította el.
Minőségének köszönhetően a „Klenovecký syrec” igen jól ismert és keresett termékké vált, 1852-ben a Slovenské noviny (34. sz., 134. o.) így írt róla: „A »Klenovecký syrec« sajttal kereskedni kellene, mert ez a jól ismert sajt bizonyára népszerű lenne.”
A „Klenovecký syrec” előállítására szolgáló technológia javulásával különböző változatok fejlődtek ki, és fokozatosan – amikor kevés volt a juhtej, illetve télen – a sajt készítéséhez tehéntejet is felhasználtak. Például már 1866-ban használtak „angol préseket” a termelés növelésére. Az eredeti sajtot aztán elkezdték füstölni, fahamuval bevonni, vagy zöldre színezni, hogy patinásnak tűnjön. Természetesen a színezett kérget fogyasztás előtt el kell távolítani a sajtról.
A „Klenovecký syrec” előállítására vonatkozó egyértelmű bizonyítékot jelentenek a Národnie noviny-ben 1886 és 1897 között megjelent különböző hirdetések.
Egy klenóci tanár, R. R. Kubányi, a következő információkat tette közzé a sajtról: „a »Klenovecký syrec« minősége már több mint egy évszázada (azaz kb. 1765 óta) ismert, a mi szlovákiai területünkön éppúgy, mint az egész hegyvidéken, az elmúlt 20–30 évben pedig még az országhatáron túl is” (R. R. Kubányi: Z Klenovca v Malohonte (Klenóctól Kishontig). Obzor (Horizon), 3, 15.8.1865, 23. sz., 179. o.).
„Évekkel ezelőtt egy szlovákiai város, Klenovec környékén készült egy kerek sajt juhtejből, amelynek minőségét nagyra értékelték, és az 1860-as években még Németországba is exportálták” (O. Laxa: Sýrařství (Sajtkészítés). Prága, 1924., 363-365. o.).
A „Klenovecký syrec” nemcsak a múltban volt jól ismert, de ma is népszerű, és különleges csemegeként jelenik meg a Klenovecká rontouka nevet viselő rendezvényen, ami egy Kelnovecben megrendezett jól ismert esemény a régióban (szórólap a rendezvényről).
A „Klenovecký syrec” előállítása során megőrizték a hagyományos alapvető előállítási folyamatot, valamint a sajátos díszítőelemeket tartalmazó korong alakot.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés (3))
http://www.upv.sk/swift_data/source/pdf/specifikacie_op_oz/SPECIFIKACIA%20-KLENOVECKY%20SYREC.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.
(3) Lásd a 2. lábjegyzetet.