AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

10.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/2

A Tanács következtetései a gazdasági válságról és az egészségügyről

(2014/C 217/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, továbbá az Unió fellépésének, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására és a népegészségügy területén a tagállamok közötti együttműködés előmozdítására kell irányulnia, szükség esetén támogatást nyújtva fellépéseikhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét;

EMLÉKEZTET az európai uniós egészségügyi rendszerek közös értékekeiről és elveiről szóló, 2006. június 2-án elfogadott tanácsi következtetésekre (1), és különösen az egyetemesség, a jó minőségű ellátás biztosítása, az egyenlő bánásmód és a szolidaritás átfogó értékeire;

EMLÉKEZTET a szociális védelem és a társadalmi befogadás terén folytatott nyitott koordinációs módszer keretében az Európai Tanács 2006. márciusi ülésén elfogadott, az elérhető, magas színvonalú és fenntartható egészségügyi ellátás és tartós ápolás-gondozás biztosításával kapcsolatos célkitűzésekre (2);

EMLÉKEZTET az egészséget és jólétet szolgáló egészségügyi rendszerekről szóló Tallini Chartára (3), melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével 2008. június 27-én írtak alá;

EMLÉKEZTET „A méltányosság és az egészség szerepéről a politikák mindegyikében: szolidaritás az egészségügyben” című, 2010. június 8-i tanácsi következtetésekre (4);

EMLÉKEZTET a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelvre (5), ideértve annak az egészségügyi ellátás terén folytatott együttműködésről szóló IV. fejezetét is;

EMLÉKEZTET a „cél a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerek kialakítása” című, 2011. június 6-án elfogadott tanácsi következtetésekre (6);

EMLÉKEZTET a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerekre vonatkozó reflexiós folyamatról szóló, 2013. december 10-én elfogadott tanácsi következtetésekre (7);

NYUGTÁZZA a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében – többek között a 2014-2020-as Európai Szociális Alap végrehajtása révén” című, 2013. február 20-án elfogadott bizottsági közleményt (8) – és különösen az azt kísérő, „Befektetés az egészségbe” című szolgálati munkadokumentumot –, mely kiemeli, hogy az egészségügybe való befektetés miként segíthet leküzdeni azokat a kihívásokat, melyek az egészségügyi rendszerekre és a szociális területen általában most és a jövőben várnak;

10.

NYUGTÁZZA, hogy az éves növekedési jelentés (9) hangsúlyozza az egészségügyi rendszerek hatékonysága és pénzügyi fenntarthatósága megerősítésének szükségességét, eredményességük és a szociális szükségletek kielégítésére irányuló alkalmasságuk növelésével, valamint az alapvető szociális védőhálók biztosításával egy időben. A 2014. évi éves növekedési jelentés továbbá kiemeli, hogy érdemes fejleszteni a társadalmi befogadást célzó aktív stratégiákat, ideértve a megfizethető és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférést;

11.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egészség önmagában is érték és a gazdasági növekedés egyik előfeltétele; továbbá hogy az egészségügybe való befektetés előmozdítja a jobb egészséget, a gazdasági jólétet és a társadalmi kohéziót;

12.

ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy az egészségügyi rendszerek a magas szintű európai szociális védelem központi részét képezik, és nagyban hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, a társadalmi igazságossághoz és a gazdasági növekedéshez;

13.

ELISMERI, hogy az egészségügyi rendszerekre váró kihívások – mint például a népesség elöregedése, amely együtt jár a krónikus betegségek számának és a multimorbiditásnak a növekedésével, a technológia gyors elterjedése, az egészségügyi szakemberek hiánya és nem egyenletes megoszlása, a polgárok egyre nagyobb elvárásai és az egészségügyi ellátások egyre növekvő költségei a különösen a gazdasági válsággal indokolt költségvetési megszorítások idején szükségessé teszik a költséghatékonyság növelését és a költségkontroll javítását célzó politikák és intézkedések végrehajtását, biztosítva ugyanakkor az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát, a betegbiztonságot, valamint azt, hogy mindenki egyenlően részesüljön a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokból;

14.

NYUGTÁZZA, hogy a népesség elöregedése, a gondozás egyre gyakoribb igénybe vétele, illetve az egyre nagyobb költségek a költségvetési megszorítások idején hatással vannak az egészségügyi munkaerővel kapcsolatos keresletre és kínálatra, és ennélfogva a fenntartható egészségügyi rendszerek fontos eleme a hatékony egészségügyimunkaerő-tervezés;

15.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés kiemelt jelentőségű az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésében;

16.

ÚGY VÉLI, hogy az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés a jobb egészség kulcstényezője, és ELISMERI, hogy az egészségfejlesztésbe és a betegségmegelőzésbe való befektetés fontos szerepet játszik a népesség egészségének javításában;

17.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az ellátásnak az alapellátás, a szakellátás, a kórházi gondozás, illetve az egészségügyi és a szociális ellátás közötti integrált modelljei, az ikt-innovációk és e-egészségügyi megoldások megvalósításával párhuzamosan javíthatják az egészségügyi rendszerek rezilienciáját, egyben figyelembe véve a betegbiztonságot és az egészségügyi ellátás magas színvonalát is;

18.

AGGÁLYOSNAK TARTJA, hogy a pénzügyi válság és a költségvetési megszorítások erős hatást gyakoroltak azon fő gazdasági mutatókra, – így a jövedelemre és a munkanélküliségre –, melyek az egészségügyet befolyásoló társadalmi tényezők; valamint hogy az egészségügy terén végrehajtott túlzott megszorítások hatással lehetnek az egészségügyi ellátások igénybe vételére, és hosszú távú egészségügyi és gazdasági következményekkel járhatnak, különösen a társadalom leginkább veszélyeztetett csoportjainak az esetében;

19.

AGGÁLYOSNAK TARTJA, hogy egyes tagállamokban csökkentek a szociális kiadások, és hogy az elszegényedés veszélyének kitett személyek, valamint a jövedelem nélküli vagy alacsony jövedelmű háztartásokban élő személyek száma növekedett, ami hozzájárul az egészségügyi egyenlőtlenségek kiélesedéséhez és veszélyezteti a társadalmi kohéziót;

20.

AGGÁLYOSNAK TARTJA, hogy 2009 óta sok tagállam csökkentette a népegészségügyi kiadásait, és EMLÉKEZTET arra, hogy meg kellene tartani az egészségfejlesztésbe és a betegségmegelőzésbe történő – elsősorban a hátrányos helyzetű csoportokra összpontosító – befektetéseket, különösen a gazdasági válság idején, mivel azok rövid és hosszú távon is hozzájárulnak a népesség egészségének javításához és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

21.

AGGÁLYOSNAK TARTJA, hogy sok új innovatív gyógyszer ára igen magas a legtöbb tagállam népegészségügyi kiadási kapacitásaihoz képest, és hogy ez az árazási probléma destabilizálhatja azon tagállamok egészségügyi rendszereit, melyeket a pénzügyi válság már így is meggyengített.

22.

AGGÁLYOSNAK TARTJA, hogy noha a legtöbb tagállamban egyetemes a lefedettség, a gyakorlatban sok rászorulónak gondot jelent az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele (10), és hogy a gazdasági válság alatt több tagállamban megnőtt azok aránya, akik egészségügyi szükségleteit a költségek, a távolság vagy a várólisták miatt nem tudják kielégíteni (11).

23.

ELISMERI, hogy a gazdasági válságok hatással vannak a népesség egészségügyi állapotára, különösen a mentális egészség esetében, valamint

24.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy nem lehetetlen, hogy a gazdasági válságnak az egészségügyre gyakorolt teljes körű hatása és a népegészségügyi kiadások csökkenése egészében csak az elkövetkezendő években mutatkozik majd meg;

25.

ÜDVÖZLI a Bizottság 2014. április 4-én elfogadott közleményét a hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekről (12);

26.

EMLÉKEZTET az egészségügyi miniszterek 2014. április 28–29-én Athénban tartott informális ülésén a gazdasági válság és az egészségügy kapcsolatáról folytatott megbeszélésekre, mely során rámutattak arra, hogy az egészségügyi reformok fontos szerepet játszanak a válság leküzdésében, továbbá hogy fontos a tagállamok között a bevált eljárások cseréje és az információcsere a közös érdekű területekkel kapcsolatban, ideértve az egészségügyi kiadásokat, az egészségügyi szolgáltatások kosarát, a gyógyszereket, az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelését, valamint a megelőzésbe való befektetést az egészségügyi rendszerek rezilienciájának biztosítása érdekében; a miniszterek általánosságban egyetértettek abban, hogy tovább kell javítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést – különösen a leginkább veszélyeztetett csoportok esetében –, ugyanakkor az egészségügyi miniszterek által az európai szemeszterben játszott szerep kérdése is felmerült;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

27.

Folytassák a színvonalas egészségügyi szolgáltatások mindenki számára való rendelkezésre állásának javítását, különös figyelmet szentelve a leginkább veszélyeztetett csoportokra;

28.

Erősítsék tovább az egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó politikáikat és stratégiáikat, a lakosság egészségének javítása, és ezáltal a gyógyító ápolásra való igény csökkentése érdekében;

29.

Mérlegeljék az alapellátás és a kórházi ellátás, illetve az egészségügyi és a szociális gondozás közötti integráció innovatív módozatait;

30.

Mozdítsák elő az ikt-innovációk és az e-egészségügyi megoldások megvalósítását az ellátás minőségének és az egészségügyi ismereteknek a biztosítása érdekében, és javítsák az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és eredményességét, valamint a kiadások ellenőrzését;

31.

Nemzeti szinten hatékonyabban alkalmazzák az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelését (HSPA) a döntéshozatalban, valamint javítsák az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot;

32.

Folytassák az információcserét szolgáló együttműködést a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos kiadások hatékony kezelését célzó stratégiákra vonatkozóan, ugyanakkor biztosítva, hogy a fenntartható nemzeti egészségügyi rendszereken belül mindenki egyenlően vehesse igénybe a hatékony gyógyszereket, továbbá folytassák a megbeszéléseket a megfizethető árakról, a generikus gyógyszerek alkalmazásáról, az árva gyógyszerekről, az orvostechnikai eszközökről és a kis piacokról;

33.

Vonják le a tanulságokat a válságból, és mozdítsák elő a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférést, figyelembe véve annak különböző összetevőit, hogy a szükséges egészségügyi reformokat anélkül lehessen végrehajtani, hogy az egészségügyi rendszereknek mint a szociális biztonsági háló részének a működése veszélybe kerülne;

34.

Folytassanak információcserét a tagállami egészségügyi rendszerek által lefedett egészségügyi szolgáltatásokról, többek között a magas szintű népegészségügyi munkacsoport keretében;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

35.

Támogassák az EU azon célkitűzésének megvalósítását, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítva legyen az emberi egészségvédelem magas szintje;

36.

Folytassák azt a párbeszédet, amelynek célja, hogy javuljon az európai strukturális és beruházási alapoknak – az arra jogosult tagállami régiókban – egészségügyi befektetési célú eredményes felhasználása; törekedjenek emellett annak előmozdítására, hogy az Unió pénzügyi eszközeit – így az európai strukturális és beruházási alapokat – fokozott mértékben vegyék igénybe az egészségügybe való befektetés érdekében azzal a céllal, hogy az ezekben a következtetésekben foglalt célkitűzéseket meg lehessen valósítani;

37.

Mérjék fel a rendelkezésre álló információkat annak értékelésére, hogy az egészségügyi ellátások milyen szerepet játszanak az egészségügyi egyenlőtlenségeknek és a népesség elszegényedése kockázatának a csökkentésében;

38.

Törekedjenek arra, hogy egyetértés alakuljon ki közöttük a leghatékonyabb reziliencia-tényezőkkel kapcsolatban, ideértve azokat is, melyeket a Bizottság a hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekről szóló közelmúltbeli közleményében javasolt, továbbá kérjék fel a magas szintű népegészségügyi munkacsoportot, hogy mutassa be, milyen bevált eljárások létezenek a különböző egészségügyi rendszerekben azok végrehajtására;

39.

Erősítsék meg az együttműködést a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvben elfogadott alábbi területeken: regionális szintű, határokon átnyúló együttműködés, európai referencia-hálózatok, e-egészségügy, valamint az egészségügyi technológia értékelése (HTA);

40.

Az uniós egészségügyi munkaerőre vonatkozó cselekvési terv eredményeire építve és különös figyelmet szentelve az egészségügyimunkaerő-tervezésre és -előrejelzésre vonatkozó együttes fellépésben foglalt ajánlásokra, folytassák az együttműködést az egészségügyi munkaerőre vonatkozó tagállami szakpolitikák megerősítése érdekében, ezáltal elősegítve, hogy a tagállamok biztosíthassák a szükséges készségekkel rendelkező egészségügyi munkaerő fenntarthatóságát az ellátás rendelkezésre állásának, biztonságának és minőségének garantálása érdekében;

41.

Erősítsék tovább az egészségügyi rendszerek hatékonyságát az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésével (HSPA) kapcsolatos eszközök és módszertanok azonosítása révén, valamint a bevált gyakorlatok cseréjén és a meglévő adatok – így az Eurostat és az OECD statisztikai adatai – hatékonyabb felhasználásán keresztül;

42.

Erősítsék meg az együttműködést és javítsák a koordinációt a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a magas szintű népegészségügyi munkacsoport között, hogy az egészségügyi miniszterek aktívan hozzájárulhassanak az európai szemeszterhez;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

43.

Mozdítsa elő az információcserét és a bevált eljárások cseréjét a hozzáférhetőség terén, figyelembe véve annak különböző összetevőit, valamint támogasson, illetve dolgozzon ki olyan projekteket, melyek célja az időszakos információgyűjtés, valamint tudományos bizonyítékok rendelkezésre bocsátása az ellátáshoz való egyenlő hozzáféréssel kapcsolatban annak érdekében, hogy az egyetemes és egyenlő hozzáférés megvalósításával kapcsolatos problémákat kezelni lehessen;

44.

Adott esetben támogassa a tagállamok közötti információcserét a gyógyszerészeti termékekkel és orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szakpolitikákra vonatkozóan, különös figyelmet szentelve a kis piacokra;

45.

Ösztönözze az egészségügyi szolgáltatások egymást kiegészítő jellegének javítását célzó együttműködést a tagállamok határaihoz közel élő, határon átnyúló egészségügyi ellátásra szoruló személyekre vonatkozóan;

46.

Nyújtson tájékoztatást a tagállami egészségügyi rendszerek által lefedett egészségügyi szolgáltatásokról, a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv alapján létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok által adott információk alapján.

(1) HL C 146., 2006.6.22., 1. o.

(2) A Szociális Védelmi Bizottság és a Gazdaságpolitikai Bizottság együttes véleménye a „Közös munka, jobb munka: Új keretprogram az Európai Unió szociális védelmi és integrációs politikájának nyílt koordinációjához” című bizottsági közleményről, melyet az EPSCO Tanács 2006. március 10-én hagyott jóvá.

(3) http://www.euro.who.int/data/assets/pdf_file/0008/88613/E91438.pdf

(4) 9663/10.

(5) 2011/24/EU irányelv, HL L 88., 2011.4.4., 45. o.

(6) HL C 202., 2011.7.8., 10. o.

(7) HL C 376., 2013.12.21., 3. o.

(8) COM(2013) 83 final.

(9) COM(2013) 800.

(10) Eurofound (2013) – Impacts of the crisis on access to healthcare services in the EU (A válság hatása az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére az EU-ban), Dublin.

(11) http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=hlth_silc_03&lang=en

(12) COM(2014) 215.

10.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/14

Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2014/C 217/10)

Az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2014. április 9-én az Európai Biodízeltanács (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a biodízel teljes uniós előállításának több mint 25 %-át teszi ki.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, ex 2710 20 11, ex 2710 20 15, ex 2710 20 17, ex 3824 90 97, 3826 00 10 és ex 3826 00 90 KN-kód alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén „biodízel”) vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések az 599/2009/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám, melyet a 444/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) kiterjesztettek a Kanadában feladott behozatalra – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be –, valamint az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

4.1. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás az Amerikai Egyesült Államok tekintetében (a továbbiakban: érintett ország) a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi piacon jellemző rendes értékének és a felülvizsgálat tárgyát képező termék harmadik országokba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportárának az összehasonlításán alapul, mivel az Amerikai Egyesült Államokból jelenleg nem irányul jelentős mennyiségű import az Unióba.

A dömping tényét igazoló fenti összehasonlítás alapján a kérelmező azt állítja, hogy az érintett országból származó dömping megismétlődhet.

4.2. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint a kár megismétlődése valószínű. A kérelmező ezzel összefüggésben elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló jelenlegi behozatali szintje valószínűleg emelkedni fog, olyan árak mellett, amelyek kárt okoznak. Ennek hátterében az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártók termelőegységeinek kihasználatlan kapacitásai/potenciálja állnak. Másfelől, az uniós piac a mennyiség tekintetében vonzó, mivel az EU számít a világ fő biodízel-felhasználójának, a többi harmadik ország pedig kereskedelmi védintézkedéseket vezetett be a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, így megnő annak a valószínűsége, hogy az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártók az uniós piacot célozzák meg.

Végezetül, a kérelmező azt állítja, hogy a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg, és az uniós gazdasági ágazatnak minden valószínűség szerint ismét károkat okozna, ha az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne az érintett országból származó jelentős mértékű dömpingelt behozatal.

5. Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán folytatódhat-e vagy megismétlődhet-e az érintett országból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért károkozás.

5.1. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országból származó exportáló gyártóit (5) – beleértve azon gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.1.1.1. Az Amerikai Egyesült Államok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás – Mintavétel

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi exportáló gyártót – beleértve azokat a gyártókat is, akik nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az Amerikai Egyesült Államok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az Amerikai Egyesült Államok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek és az Amerikai Egyesült Államok hatóságainak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.1.2. A független importőrök vizsgálata (6) (7)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Amerikai Egyesült Államokból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat az importőröket is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képző termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár folytatódása vagy megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

5.2.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat – Mintavétel

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak – beleértve azon uniós gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban –, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az ismert szövetségeiknek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (8) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

Az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében a „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályok tekintetében: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó instrukciókban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail

trade-biodiesel-USA-dumping@ec.europa.eu

trade-biodiesel-USA-injury@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmulasztása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszok kívánt formában történő benyújtása indokolatlan mértékű többletterhet vagy indokolatlan többletköltséget jelentene számára. Az érdekelt félnek haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktába való betekintésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömping és az okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot – amely az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folyna – kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően fogja kezelni.

(1) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 289., 2013.10.4., 12. o.)

(2) A Tanács 2009. november 30-i 1225/2009/EK rendelete az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).

(3) A Tanács 2009. július 7-i 599/2009/EK rendelete az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a behozatalra megállapított ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 179., 2009.7.10., 26. o.).

(4) A Tanács 2011. május 5-i 444/2011/EU végrehajtási rendelete az 599/2009/EK rendelettel kivetett, az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Kanadában feladott biodízel behozatalára – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be – történő kiterjesztéséről, az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Szingapúrban feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 122., 2011.5.11., 12. o.).

(5) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(6) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd az I. melléklet 5. lábjegyzetében vagy a II. melléklet 8. lábjegyzetében.

(7) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8) Az ilyen dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

10.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/25

Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2014/C 217/11)

Az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó hatályos kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 18. cikke alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, ex 2710 20 11, ex 2710 20 15, ex 2710 20 17, ex 3824 90 97, 3826 00 10 és ex 3826 00 90 KN-kód alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén „biodízel”), vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések az 598/2009/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges kiegyenlítő vám, melyet a 443/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) kiterjesztettek a Kanadában feladott behozatalra – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be –, valamint az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatásnyújtás és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

4.1. A támogatásnyújtás megismétlődésének valószínűsíthetőségére vonatkozó állítás

A kérelmező elegendő bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Amerikai Egyesült Államokban működő gyártói az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről számos szövetségi szintű támogatásban, az Amerikai Egyesült Államok több államának kormányzatától pedig számos szövetségi állami szintű támogatásban részesültek, illetve valószínűsíthetően fognak továbbra is részesülni.

A támogatási gyakorlatok többek között az alábbiakra terjednek ki: a kormányzati bevételek elengedése vagy azok be nem szedése, például a biodízelgyártáshoz kapcsolódó adójóváírások vagy adóvisszatérítések, valamint a pénzeszközök közvetlen transzfere és potenciális közvetlen átadása, például támogatások, kedvezményes hitelezés és hitelgaranciák formájában. A Bizottság fenntartja a jogot, hogy kivizsgálja a vizsgálat során esetlegesen feltárt egyéb támogatási gyakorlatokat is.

A kérelmezők állítása szerint a fenti programok támogatások, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormányától vagy szövetségi állami szintű hatóságtól származó pénzügyi hozzájárulást foglalnak magukban és gazdasági előnyöket ruháznak át a biodízel exportáló gyártóira. Ezek állítólag adott vállalatokra korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek.

4.2. A kár megismétlődésének valószínűsíthetőségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint a kár megismétlődése valószínűsíthető. A kérelmező ezzel összefüggésben elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló jelenlegi behozatali szintje valószínűleg emelkedni fog, olyan árak mellett, amelyek kárt okoznak. Ennek hátterében az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártók termelőegységeinek kihasználatlan kapacitásai/potenciálja állnak. Másfelől, az uniós piac a mennyiség tekintetében vonzó, mivel az EU számít a világ fő biodízel-felhasználójának, a többi harmadik ország pedig kereskedelmi védintézkedéseket vezetett be a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, így megnő annak a valószínűsége, hogy az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártók az uniós piacot célozzák meg.

5. Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 18. cikke alapján felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán továbbra is fennállhat-e vagy megismétlődhet-e az érintett országból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék támogatása, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért károkozás.

5.1. A támogatásnyújtás további fennállása vagy megismétlődése valószínűsíthetőségének megállapítására irányuló eljárás

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1. Az Amerikai Egyesült Államok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás – Mintavétel

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi exportáló gyártót – beleértve azokat is, akik nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az alaprendelet 28. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.1.2. A független importőrök vizsgálata (6) (7)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Amerikai Egyesült Államokból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képző termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

5.2. A kár további fennállása vagy megismétlődése valószínűsíthetőségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár további fennállása vagy megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

5.2.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat – Mintavétel

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a támogatásnyújtás és az általa okozott kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűsíthetősége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a kiegyenlítő intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 31. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail:

trade-biodiesel-USA-subsidy@ec.europa.eu

trade-biodiesel-USA-injury@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a támogatásnyújtás és az okozott kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűsíthetőségével, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Lehetőség az alaprendelet 19. cikke szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 18. cikke rendelkezéseinek megfelelően történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 19. cikke szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

10. A személyes adatok feldolgozása

(1) Értesítés egyes kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 289., 2013.10.4., 11. o.).

(2) A Tanács 2009. június 11-i 597/2009/EK rendelete az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).

(3) A Tanács 2009. július 7-i 598/2009/EK rendelete az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a behozatalra megállapított ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 179., 2009.7.10., 1. o.).

(4) A Tanács 2011. május 5-i 443/2011/EU végrehajtási rendelete az 598/2009/EK rendelettel kivetett, az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak a Kanadában feladott biodízel behozatalára – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be – történő kiterjesztéséről, az 598/2009/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámnak az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Szingapúrban feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 122., 2011.5.11., 1. o.).

(7) A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 597/2009/EK tanácsi rendelet 29. cikke alapján (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-egyezmény 12. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 217

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. július 10.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 217/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.7226 – Carlyle/Traxys) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2014/C 217/02	A Tanács következtetései a gazdasági válságról és az egészségügyről	2
	Európai Bizottság
2014/C 217/03	Euroátváltási árfolyamok	7
	Számvevőszék
2014/C 217/04	8/2014. sz. különjelentés: Eredményesen integrálta a Bizottság a termeléstől függő támogatást az egységes támogatási rendszerbe?	8
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2014/C 217/05	Állami támogatás – Kifogásemelés tárgyában hozott nemleges határozat	9
2014/C 217/06	Állami támogatás – Kifogásemelés tárgyában hozott nemleges határozat	10
2014/C 217/07	Állami támogatás – Kifogásemelés tárgyában hozott nemleges határozat	11
2014/C 217/08	Állami támogatás – Kifogásemelés tárgyában hozott nemleges határozat	12
2014/C 217/09	Állami támogatás – Kifogásemelés tárgyában hozott nemleges határozat	13

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3603
JPY	Japán yen	138,38
DKK	Dán korona	7,4552
GBP	Angol font	0,79555
SEK	Svéd korona	9,2585
CHF	Svájci frank	1,2158
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4035
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,433
HUF	Magyar forint	309,13
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1284
RON	Román lej	4,3903
TRY	Török líra	2,8927
AUD	Ausztrál dollár	1,4486
CAD	Kanadai dollár	1,4506
HKD	Hongkongi dollár	10,5426
NZD	Új-zélandi dollár	1,5466
SGD	Szingapúri dollár	1,6906
KRW	Dél-Koreai won	1 377,32
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,5620
CNY	Kínai renminbi	8,4343
HRK	Horvát kuna	7,6068
IDR	Indonéz rúpia	15 816,01
MYR	Maláj ringgit	4,3180
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,945
RUB	Orosz rubel	46,4030
THB	Thaiföldi baht	43,844
BRL	Brazil real	3,0133
MXN	Mexikói peso	17,6839
INR	Indiai rúpia	81,2983

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 217/10	Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	14
2014/C 217/11	Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	25
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 217/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7309 – Bridgepoint/EdRCP) ( 1 )	35
2014/C 217/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7298 – UNIQA Insurance Group/UNIQA LIFE) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	36


	(1) EGT-vonatkozású szöveg