27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/1

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32014M7162 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/2

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/3

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/4

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/5

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/6

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) értelmében összefonódásnak minősül.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet értelmében közösségi léptékűnek minősül.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ügylet értékelése szempontjából érintett termékpiacok a következők:

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ügylet értékelése szempontjából érintett földrajzi piacok a következők:

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy valószínűsíthető, hogy a tervezett összefonódás jelentősen gátolni fogja a hatékony versenyt a közös piacon, illetve annak egy jelentős részén a fehér cukor olaszországi ipari feldolgozóknak való beszállításának piacán.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy nem valószínű, hogy a tervezett összefonódás jelentősen gátolni fogja a hatékony versenyt a közös piacon, illetve annak egy jelentős részén az alábbi piacokon:

7.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kötelezettségvállalások elegendőek ahhoz, hogy elhárítsák a verseny jelentős akadályozását a fehér cukor olaszországi ipari feldolgozóknak való beszállításának piacán.

8.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy – feltételezve a felek által felajánlott kötelezettségvállalások teljesülését, valamint az összes kötelezettségvállalást együttesen tekintve – a bejelentett összefonódás nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

9.

A tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy a vita során felmerülő valamennyi további kérdést is vegye figyelembe.

10.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett összefonódást összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani a belső piaccal és az EGT-megállapodással, összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével.

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/8

1.

2011. szeptember 19-én az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Südzucker Mannheim/Ochsenfurt (a továbbiakban: a bejelentő fél) irányítása alá tartozó Südzucker Holding GmbH által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján ellenőrzést szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ED&F Man Holding Limited (a továbbiakban: EDFM) felett. (A bejelentő fél és az EDFM a továbbiakban: a felek).

2.

Az első szakaszban a Bizottság súlyos aggályokat vetett fel az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. A Bizottság ezért 2011. november 9-én úgy határozott, hogy megindítja az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást.

3.

A felek 2012. január 24-én hivatalos kötelezettségvállalásokat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy teljes egészében értékesítik az EDFM egy, az olaszországi Brindisiben lévő finomítóban (a továbbiakban: SRB) birtokolt részesedését, amely a Società Fondiaria Industriale Romagnola S.p.A.-val (a továbbiakban: SFIR) 50-50 %-ban birtokolt közös vállalkozás, valamint hogy átruháznak az SRB-re három, nyersnádcukor-beszállításra vonatkozó hatályos szerződést. A felek azt is vállalták, hogy a szerződések átruházásának meghiúsulása esetén az iparági gyakorlatnak megfelelően beszállítják, illetve ésszerű aktuális piaci áron beszerzik az SRB számára a szerződésben vállalt nyersnádcukor-mennyiséget. A piaci tesztet követően a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a javasolt kötelezettségvállalások nem szüntetnék meg teljes egészében a megállapított versenyaggályokat, és kifogásközlést fogadott el.

4.

A kifogásközlést 2012. február 24-én küldték meg a bejelentő félnek. A válaszadás határideje 2012. február 28. volt.

5.

A Bizottság kifogásközlésben megfogalmazott előzetes megállapításai arra utaltak, hogy a bejelentett összefonódás létrejöttével erőfölény alakulna ki Olaszországban az ipari feldolgozóknak szánt fehércukor-beszállítás piacán. A korrekciós intézkedéseket illetően a kifogásközlésben megállapították, hogy a nyers nádcukorra vonatkozó szerződések átruházása jelentős negatív kockázatot rejt magában, valamint hogy az EDFM által javasolt korrekciós intézkedés nem elegendő az SRB életképességének szavatolására.

6.

A felek 2012. február 28-án közös írásbeli észrevételeket nyújtottak be a kifogásközlésre vonatkozóan, valamint hivatalos szóbeli meghallgatást kértek. Az EDFM ezenfelül külön észrevételeket nyújtott be a bizottsági iratban található, az SRB-t érintő bizonyos dokumentumokra vonatkozóan, amelyekbe az EDFM betekinthetett (3), és amelyek a bejelentő féllel szemben bizalmasak voltak.

7.

A bejelentő fél számára 2012. február 15-én biztosítottak betekintést az iratokba. A felek 2012. február 20-án, 21-én és 23-án újabb iratbetekintési kérelmeket nyújtottak be.

8.

Ezek mindegyikével a Versenypolitikai Főigazgatóság foglalkozott. Mivel hozzám semmilyen panasz nem érkezett a felek részéről, úgy tekintem, hogy a felek iratbetekintéssel kapcsolatos eljárási jogait betartották.

9.

2012. február 21-én érdekelt harmadik félként történő meghallgatás iránti kérelem érkezett be hozzám az SFIR-től az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikkének (4) bekezdése szerint. Az SFIR igazolta az eljárásban való kellő érdekeltségét, mivel az EDFM által javasolt korrekciós intézkedések valószínűleg hatással lesznek versenyhelyzetére az érintett piacon, valamint az SFIR az eljárás során több írásbeli beadványt is benyújtott. A felek hivatalos szóbeli meghallgatás iránti kérelmét követően 2012. február 29-én közöltem az SFIR-rel azon döntésemet, mely szerint kifejezheti álláspontját a hivatalos szóbeli meghallgatáson.

10.

2012. március 1-jén a felek – arra hivatkozva, hogy a piaci szereplők bizalmas információkhoz jutnának hozzá – zárt ülést kértek előadásuk bizonyos olyan részeire vonatkozóan, amelyek az ügyletnek az olasz piacra gyakorolt hatásával és a korrekciós intézkedésekkel foglalkoztak.

11.

Ezt a kérelmet az alábbi okok miatt utasítottam el. Először is tájékoztattam a feleket, hogy a hivatalos szóbeli meghallgatáson részt vevő egyetlen érdekelt harmadik fél az SFIR. Másodszor a felek azon érvelése, mely szerint a versenytársaknak nem indokolt betekinteni a feleknek az érintett piacon való helyzetére vonatkozó információkba, olyan érvelés, amelyet akármelyik összefonódási ügyben akármelyik hivatalos szóbeli meghallgatáson ugyanúgy elő lehetne adni. Amennyiben elfogadnám ezt a kérelmet, azzal a 2011/695/EU határozat 13. cikke értelmét vesztené. Harmadszor, mivel az EDFM és az SFIR az SRB közös vállalkozásban partnerek, az SFIR tisztában lehetett az EDFM-nek az olaszországi cukorbeszállítással kapcsolatos kereskedelmi információival. Így semmilyen okot nem találtam arra, hogy az SFIR miért ne férhetne hozzá a bejelentő fél információihoz, amelyeket az EDFM jelenlétében meg lehetne vitatni. Továbbá a korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslat tekintetében az SFIR ismerte annak tartalmát, mivel korábban betekinthetett a szinte szerkesztetlen változatba. Végezetül az SFIR és az EDFM egyaránt felei a korrekciós intézkedések által érintett fő szerződésnek (a továbbiakban: a Mitra-szerződés).

12.

A hivatalos szóbeli meghallgatást 2012. március 5-én tartották Brüsszelben, és azon az alábbiak vettek részt: a bejelentő fél és jogi tanácsadói; az EDFM, valamint jogi és gazdasági tanácsadói; az érdekelt harmadik fél és jogi tanácsadói; az érintett bizottsági szolgálatok, valamint hat tagállami (a belga, a német, a spanyol, az olasz, a finn és a svéd) versenyhatóság képviselői.

13.

A hivatalos szóbeli meghallgatáson semmilyen probléma nem merült fel.

14.

A hivatalos szóbeli meghallgatáson lefolytatott megbeszéléseket követőn a felek 2012. március 12-én további észrevételeket nyújtottak be.

15.

2012. március 14-én a Bizottság a végleges határozatában szereplő kifogások alátámasztásául tényállást közlő levelet küldött a feleknek, amelyben további elemeket tüntetett fel. A felek 2012. március 16-ig nyújthatták be írásos észrevételeiket. A felek 2012. március 19-én válaszoltak.

16.

A felek 2012. március 16-án javított kötelezettségvállalásokat nyújtottak be a kifogásközlésben kiemelt aggályok eloszlatása érdekében. E kötelezettségvállalások az EDFM SRB-ben lévő teljes részesedésének értékesítéséből, valamint a nyersnádcukor-beszállításra vonatkozó három hatályos szerződés alapján keletkező gazdasági nyereség átruházásából álltak. A felek azt is vállalták, hogy amennyiben az EDFM nem ruházná át a Mitra-szerződés alapján keletkező gazdasági hasznot, úgy e szerződés feltételeivel megegyező feltételek mellett beszállítja, illetve beszerzi az SRB számára a kedvezményes nyersnádcukor-mennyiséget; a másik két szerződés esetében pedig az EDFM az iparági gyakorlatnak megfelelően beszállítja, illetve ésszerű aktuális piaci áron beszerzi az SRB számára a kedvezményes nyersnádcukor-mennyiségeket. A korrekciós intézkedéseket tartalmazó csomag további intézkedéseket is magában foglalt, így például pontosított a vevővel szembeni bizonyos követelményeket, valamint gyorsított választott bírósági eljárásra vonatkozó záradékot vezetett be.

17.

A javított korrekciós intézkedésekre vonatkozó piaci teszt 2012. március 20-án indult. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felek által 2012. március 16-án javasolt kötelezettségvállalások kellőképpen eloszlatják a javasolt ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségét érintő összes további aggályt.

18.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdése alapján a zárójelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

19.

A határozattervezet áttekintését követően arra a megállapításra jutottam, hogy a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt saját álláspontjuk ismertetésére.

20.

Megállapítom, hogy ebben az ügyben a résztvevők hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/11

(1)

A bejelentő fél, a Südzucker egy német élelmiszer-ipari vállalkozás, amely cukorgyártással és -forgalmazással, élelmiszer-adalékanyagokkal, fagyasztott élelmiszerekkel, kiszerelt élelmiszerekkel, bioetanol előállításával, valamint gyümölcslevekkel, -koncentrátumokkal és -készítményekkel foglalkozik. A cukorszegmens lefedi a cukorrépából történő fehércukor-gyártást, valamint a nyersnádcukor-finomítást, továbbá a cukor és melléktermékei forgalmazását. A Südzucker 29 cukorrépa-feldolgozó gyárban és három finomítóban gyárt cukrot Németországban, Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában, Franciaországban, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Moldovában és Romániában.

(2)

Az ED & F Man (a továbbiakban: EDFM) elsősorban árukereskedelemmel foglalkozó társaság, amelynek forgalmazott termékei a következők: cukor, a cukorgyártás folyékony melléktermékei, így például melasz (folyékony termékek szegmense), továbbá kávé, trópusi olajok és bioüzemanyagok.

(3)

A Südzucker és az EDFM a továbbiakban: a felek, míg a Südzucker a továbbiakban: a bejelentő fél.

(4)

2011. szeptember 19-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint hivatalos bejelentést kapott arról, hogy a Südzucker megszerzi az EDFM jegyzett tőkéjének 24,99 %-át (a továbbiakban: a tervezett ügylet).

(5)

A jogalkalmazási közlemény 54–57. pontja értelmében kisebbségi tulajdonos akkor szerezhet egyedüli irányítást de jure alapon, amennyiben megszerzi a többi vállalkozás stratégiai üzleti magatartása feletti meghatározó befolyás gyakorlásának képességét. A részvényjegyzési megállapodás és az alapszabály speciális vétójogokat biztosít a Südzucker számára a stratégiai döntések, különösen az éves költségvetés, az üzleti terv és az igazgatók kinevezése felett. A tervezett ügylet következésképpen kizárólagos ellenőrzést biztosítana a Südzucker számára az EDFM felett.

(6)

A tervezett ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében ezért összefonódásnak minősül.

(7)

A Bizottság az I. szakaszban végzett vizsgálata alapján súlyos aggályokat vetett fel a tervezett ügyletnek a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és 2011. november 9-én az eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint.

(8)

2012. február 14-én a Bizottság kifogásközlést fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke szerint. A Südzucker 2012. február 28-án válaszolt a kifogásközlésre.

(9)

2012. március 5-én szóbeli meghallgatásra került sor, amelyen a bejelentő fél élni tudott a védelemhez való jogával. A szóbeli meghallgatáson egy harmadik fél, az SFIR is részt vett.

(10)

A Südzucker 2012. január 24-én felajánlotta első kötelezettségvállalásait. A kifogásközlést és a piaci teszt eredményeit követően módosították a kötelezettségvállalásokat, amelyek aktualizált változatát 2012. március 16-án nyújtották be a Bizottságnak. 2012. március 30-án a felek a végleges kötelezettségvállalásokban bizonyos pontosításokat és javításokat javasoltak.

(11)

A Bizottság ezért 2012. május 16-án feltételes engedélyezési határozatot fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint.

(12)

A Südzucker a legnagyobb európai cukorgyártó, az EDFM pedig világszerte a második legnagyobb cukorkereskedő. Az EDFM a cukorgyártásban is érintett az Európában lévő két finomítója révén, melyek közül az egyik a dél-olaszországi Brindisiben található, az SFIR-rel közös vállalkozás, a másik pedig a portugáliai Coruche-ben található DAI finomító. Tevékenységeik az alábbi kategóriákban fedik, illetve fedhetik át egymást: i. fehércukor-beszállítás Olaszországban és Görögországban, ii. kedvezményes nyersnádcukor-beszállítás az EGT területén, valamint iii. melaszbeszállítás számos tagállamban, elsősorban Közép-Európában.

(13)

A tervezett ügylet a pontos piaci felosztástól függetlenül nem vet fel versenyjogi aggályokat a kedvezményes nyers nádcukor, a melasz és a fehér cukor beszállítása terén Görögországban. A tervezett ügylet azonban versenyjogi aggályokat vet fel a fehércukor-beszállítás terén Olaszországban.

(14)

A cukor (pontosabban szacharóz) a leggyakoribb édesítőszer. Sok természetes élelmiszerben (például gyümölcsökben és zöldségekben) megtalálható, kivonni azonban csak az Európában és máshol termelt és helyben cukorrá feldolgozott cukorrépából, illetve a trópusibb éghajlatokon termelt cukornádból lehet.

(15)

Jelenleg a világ cukortermelésének 80 %-a a cukornádon alapul, míg az Unióban fogyasztott cukor nagy részét még mindig cukorrépából gyártják. A 2006. évi uniós cukorreform óta azonban az uniós fogyasztásnak a korábbinál nagyobb hányada alapul a nyers nádcukron.

(16)

A cukorellátást a közös piacszervezés szabályozza, amelynek elveit az 1234/2007/EK rendelet állapítja meg. A cukorpiaci rendszert 1967-ban hozták létre annak érdekében, hogy tisztességes jövedelmet biztosítsanak a közösségi gyártóknak és stabilizálják a piacot. Az uniós gyártók a cukrot garantált árakon, azaz intervenciós árakon értékesíthették, amelyek az 1996–2006 közötti időszakban jelentősen meghaladták a világpiaci árat. A tagállamok között szétosztott termelési kvóta bizonyos határokon belül tartotta az össztermelést. Az Unión kívül termelt cukorra importilletékeket alkalmaztak, a többletcukrot pedig exportvisszatérítések alkalmazásával exportálták.

(17)

Miután a WTO különösen az exporttámogatásokat elítélő kedvezőtlen döntést hozott, 2006-ban az Unió végrehajtotta a cukorpiaci rendszer reformját, hogy fokozza a cukorágazat versenyképességét, stabilizálja a piacokat, biztosítsa a cukorellátást, valamint néhány szabályozási korlátozás csökkentése révén javítsa az ágazat piacorientációját.

(18)

A 2006. évi cukorreform főbb elemei az alábbiak voltak: i. tömeges kvótalemondás révén jelentősen csökkentették a teljes európai cukorrépa-termelést; ii. eltörölték az intervenciós árakat; iii. a legkevésbé fejlett (LDC-) országok, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) államok számára 2009. október 1-jétől vámmentes piaci hozzáférést biztosítottak; iv. 2008. szeptembertől felfüggesztették a cukorra vonatkozó exportvisszatérítéseket; v. csak korlátozott kvótán felüli exportot engedélyeztek; és vi. ideiglenes szerkezetátalakítási alapot hoztak létre az önkéntes termelésikvóta-lemondásokért nyújtandó kompenzációs kifizetések finanszírozására.

(19)

A kvótalemondások eredményeképpen jelentősen csökkent a cukorgyártásban érintett tagállamok száma, ezáltal fokozódott az uniós szintű kereskedelem és a határokon átnyúló verseny. Ezenfelül számos uniós tagállam, többek között Olaszország, cukordeficites uniós országgá vált, mivel a fogyasztás meghaladta a hazai cukorrépa-termelést.

(20)

Mióta 2006/2007-ben elindult az uniós cukoripari reform, a várakozások szerint az évente hozzávetőleg 16,7–17,1 millió tonnás Unión belüli keresletet a 13,3 millió tonnás, cukorrépából történő tagállami kvótacukor-termelésből, a fennmaradó részt pedig a hagyományos preferenciális kereskedelmi partnerektől importált cukorból fedezik majd. Mostanáig azonban nem ez volt a helyzet, különösen azért, mert az LDC- és az AKCS-országokból származó várt behozatal a Bizottság várakozásai alatt maradt, ami a kvótakészletek szintjének folyamatosan csökkenését eredményezte.

(21)

A finomításra szánt nyers nádcukrot jelenleg az alábbi vámszabályozások szerint lehet behozni harmadik országokból az Unióba: i. cukorbehozatal az AKCS/LDC-országokból (a „Fegyver kivételével mindent” kezdeményezés és gazdasági partnerségi megállapodások); ii. CXL kvóták; iii. kivételes vámkontingensek; és iv. más cukorbehozatali vámszabályozások.

(22)

Az AKCS/LDC-országokból származó, illetve a CXL kvóták szerinti nyers nádcukorhoz való hozzáférés kulcsfontosságú és stratégiai jelentőségű az uniós cukorgyártók számára, mivel ez az egyetlen olyan nyers nádcukor, amelyet tiltó vámok és mennyiségek nélkül lehet behozni az Unióba. 2010-ben azonban csupán 2,55 millió tonna kedvezményes nyers nádcukrot hoztak be az EGT-be (beleértve az AKCS/LDC-országokból származó, illetve a CXL kvóták szerinti nyers cukrot). Ez alacsonyabb annál, amennyi az európai keresletnél fennálló hiány megszüntetéséhez volt szükséges.

(23)

A 2006. évi cukoripari reform eredményeképpen továbbá csökkent a gazdasági szereplők száma, ami tovább erősítette az uniós cukorágazatban már előzetesen meglévő koncentrálódási tendenciát. A piacon továbbra is megfigyelhető a vezető uniós cukorgyártók vertikális és horizontális integrációk irányába mutató tendenciája.

(24)

Az érintett termékpiac tekintetében a piacvizsgálat Olaszország vonatkozásában megerősítette a Bizottság korábbi határozatait, amelyekben elkülönítették a fehér cukor ipari feldolgozóknak való beszállításának termékpiacait és a fehér cukor kiskereskedőknek való beszállításának piacát.

(25)

A piacvizsgálat során feltárták, hogy az ipari feldolgozók számára értékesített fehér cukor gyártásáról a kiskereskedők számára értékesített fehér cukor gyártására való áttérés a bejelentő fél állításával ellentétben gazdaságilag nem feltétlenül életképes, mivel az áttérés jelentős beruházásokat igényelhet és a vevők elvesztésének kockázatát is maga után vonná. A keresleti oldal szemszögéből továbbá korlátozott a kiskereskedők és az ipari felhasználók számára értékesített termékek helyettesíthetősége.

(26)

Az érintett földrajzi piachoz kapcsolódóan – a bejelentő fél által benyújtottakkal ellentétben – a piacvizsgálat megerősítette, hogy a fehércukor-beszállítás piaca országos szintű. Az olaszországi vevők és versenytársak a Bizottság korábbi határozatait és a nemzeti versenyhatóságok határozatait egyaránt megerősítették.

(27)

A keresleti oldalon i. az ipari felhasználók az esetek túlnyomó részében olaszországi beszállítóktól vásárolnak, országos szintű szerződésekkel rendelkeznek és közvetlenül külföldről nem végeznek beszerzést; ii. az a néhány nagy szereplő, amely vásárol transzeurópai szereplőktől transznacionális szinten, olaszországi beszerzéseiért „olaszországi” árat fizet; iii. az ipari felhasználók országos szinten vásárolnak, mert az ipari feldolgozók és a kiskereskedők számára kulcsfontosságú az ellátás biztonsága és rendszeressége, ebből következően pedig a raktározási létesítményekhez való közelség; valamint iv. míg a vevők több forrásból végzik beszerzéseiket, fő beszállítójukat ritkán cserélik le. A keresleti oldal e jellemzői azt jelentik, hogy azoknak a beszállítóknak, amelyek az ipari felhasználók teljes olaszországi piacán sikeresen kívánnak működni, stabil vevőkörhöz való hozzáféréssel, valamint fejlett elosztási és logisztikai hálózattal kell rendelkezniük, továbbá jól kell ismerniük a helyi és országos piaci feltételeket.

(28)

A kínálati oldalon i. az olaszországi cukorrépa-termelőket kereskedelmi forgalomba nem hozható fix termelési kvóták korlátozzák, amelyeket országos szinten állapítanak meg; ii. az Olaszországba érkező nagy mennyiségű behozatal a kvótarendszer közvetlen következménye, amely az olaszországi cukorrépa-termelést korlátozza és mint olyan nem a külföldi szereplők által az olaszországi termelőkre gyakorolt versenykényszert jelzi; iii. a külföldi gyártók elsősorban elismert olaszországi szereplőkkel létrehozott közös vállalkozásokon keresztül működnek Olaszországban, ami arra utal, hogy az olaszországi piac más európai piacoktól eltérő jellemzőkkel rendelkezik, máskülönben a nagy európai gyártók egyszerűen közvetlenül Olaszországban értékesítenének és nem vennének részt olyan közös vállalkozásról szóló megállapodásokban, amelyek nyereségmegosztásra kötelezik őket; iv. az elmúlt évek során a Südzucker olaszországi stratégiáját alacsony árak jellemezték, és így jelentősen eltért a Németországban és Franciaországban követett stratégiájától, ahol magas árakat alkalmazott; az országos szintűnél szélesebb piacon a transznacionális arbitrázs miatt nem tudtak volna ezek az eltérő stratégiák érvényesülni; v. a felek belső dokumentumai tagállamonkénti országos marketingstratégiára utalnak; vi. a felek belső dokumentumai szerint az értékesítési programok és az árképzés országos szintű; vii. a közös vállalkozásokról szóló megállapodásokban foglalt azon versenytilalmi kikötések, amelyek Olaszországon mint referenciaterületen alapulnak, azt tükrözik és erősítik meg, hogy a piaci határvonalak a nemzeti határok mentén húzódnak; valamint viii. a Bundeskartellamt által benyújtottak is arra mutatnak, hogy Németországra vonatkozóan országos szintű a piacmeghatározás, és az ott felsorolt érvek az olasz piacra vonatkozóan is koherensen megállják a helyüket.

(29)

Ezenfelül az Olaszország és Németország/Franciaország közötti árbeli különbségeket nem küszöbölik ki arbitrázs révén, amint az ugyanazon a földrajzi piacon elvárható lenne, továbbá a piaci részesedések tagállamok közötti jelentős eltérése – noha szomszédos tagállamokról van szó – arra mutat, hogy a nemzeti ellátási és gyártási stratégiák miatt országos szintű piacok léteznek.

(30)

A nyersnádcukor-beszállítás a fehércukor-beszállítás és -gyártás beszerzési piaca az Unióban. Mindkét fél európai finomítók nyers nádcukorral való ellátásával és leszállításával (beszerzési piac), valamint az EGT-be irányuló fehércukor-gyártással és -beszállítással (értékesítési piac) foglalkozik.

(31)

Az ABF/Azucarera határozat (M.5449 sz. ügy) megállapításaival összhangban a Bizottság úgy vélte, hogy a nyersnádcukor-beszállítás külön érintett termékpiacot képvisel, amely megkülönböztetendő a cukorrépa termékpiacától. Azonban nem zárható ki, hogy indokolt lenne további megkülönböztetést tenni a kedvezményes nyers nádcukor szabályozása (beleértve az AKCS/LDC-országokból származó, valamint a CXL kvóták és a kivételes vámkontingensek szerinti nyers cukrot) és más szabályozások között.

(32)

Az érintett földrajzi piac tekintetében a kedvezményes nyers nádcukor beszerzési piaca lefedi legalább az AKCS-/LDC-országokat, továbbá magában foglalhatja a CXL kvóták és a kedvezményes vámkontingensek szerint nyers nádcukrot biztosító főbb országokat, így például Brazíliát, Kubát és Ausztráliát. Azonban nyitott maradhat az a kérdés, hogy a piac még ennél is szélesebb – végső esetben akár világszintű – lehet-e, mivel a tervezett ügylet az érintett földrajzi piac pontos kiterjedésétől függetlenül semmiképpen sem vet fel súlyos aggályokat.

(33)

A melasz a cukorfinomítási folyamat mellékterméke, és nem vonatkozik rá szabályozási rendszer. A melasznak két típusa létezik: a cukornád feldolgozásából (nádmelasz) és a cukorrépa feldolgozásából származó melasz (répamelasz).

(34)

A piacvizsgálat nem erősítette meg a felek azon érvelését, mely szerint a melasz érintett termékpiaca – a végső felhasználástól függetlenül – magában foglalja mind a répamelasz-, mind a nádmelasz-beszállítást. Azonban nyitott maradhat az a kérdés, hogy tovább kell-e bontani a melasz piacát, mivel a piac pontos meghatározásától függetlenül nem merülnek fel versenyjogi aggályok.

(35)

Az érintett földrajzi piaccal kapcsolatban a bejelentő fél azon az állásponton van, hogy a melaszpiac legalább EGT-szintű. A piacvizsgálat során nem lehetett egyértelműen megállapítani a piac földrajzi kiterjedését. Jóllehet bizonyos jelek arra mutattak, hogy a piac a bejelentő fél által benyújtottak szerinti EGT-szintnél kisebb lehet – legalábbis a répamelasz tekintetében –, az is egyértelműen látszik, hogy fogyasztói szemszögből a nemzeti határok nem relevánsak az ellátási források megtalálása tekintetében. Mindazonáltal míg a piacvizsgálat azt mutatta, hogy a piac esetlegesen EGT-szintű, e határozat alkalmazásában nem szükséges pontosan meghatározni a melasz földrajzi piacának kiterjedését, mivel az alkalmazott piaci meghatározástól (vagyis hogy EGT- vagy országos szintű piacokról van-e szó) függetlenül nem merülnek fel versenyjogi aggályok.

(36)

A Bizottság alapos vizsgálatot folytatott le a tervezett ügylet által érintett fehércukor-, nyersnádcukor- és melaszbeszállítás piacainak struktúrájára és működésére vonatkozóan. A Bizottság ennek eredményeképpen megállapította, hogy a verseny hatékonysága szempontjából a tervezett ügylet valószínűleg jelentős akadályt eredményez nem egyeztetett hatások, valamint erőfölény kialakulása révén a fehér cukor olaszországi ipari feldolgozóknak való beszállítása piacán.

(37)

A Südzucker a legjelentősebb szereplő a fehér cukor ipari feldolgozók számára való beszállításának olaszországi piacán. Az EDFM, amely az SFIR-rel közösen ellenőrzi a Brindisiben lévő finomítóból származó fehér cukor ipari feldolgozók számára való értékesítését, ugyancsak fontos szereplő ugyanezen a termékpiacon Olaszországban.

(38)

A Südzucker és az EDFM ezenfelül földrajzilag közeli versenytársak. Versenytársaikkal ellentétben mindkét vállalkozás Olaszország egész területén rendelkezik raktározási létesítményekkel és értékesít fehér cukrot ipari feldolgozók és kiskereskedők számára.

(39)

A tervezett ügylet eredményeképpen a felek összesített piaci részesedése jelentősen emelkedne (óvatos becslések szerint [10–20] %-kal), így magas, legalább [50–60] %-os összesített piaci részesedéssel rendelkeznének a fehér cukor olaszországi ipari feldolgozók számára való értékesítésének piacán.

(40)

Ezért egy már amúgy is koncentrált iparágban további konszolidációra kerülne sor, ami tovább csökkentené a két közeli versenytárs közötti versenyt és a versenytársaikkal szemben megközelíthetetlen piacvezető szerepet eredményezne.

(41)

A tervezett ügylet a két legdinamikusabban és leggyorsabban fejlődő versenytársat egyesítené Olaszországban. A Südzucker és az EDFM az a két versenytárs, amely a legkönnyebben tudja kiigazítani mennyiségeit/értékesítéseit az olasz piacon.

(42)

Az ügyletet követően a Südzucker és az EDFM ösztönzővel rendelkezne és képes is lenne arra, hogy mennyiségeket vonjon vissza és emelje az árakat Olaszországban.

(43)

A piacvizsgálat továbbá kimutatta: annak ellenére, hogy néhány piaci szereplő jól működő infrastruktúrával rendelkezik, valamint vevői kapcsolatokat vagy egyedi kapcsolatot alakított ki cukorbeszállítókkal, a versenytársak korlátozottan képesek lennének arra, hogy áremelkedés esetén növeljék az ellátást a fehér cukor olaszországi piacán, ám erre semmi sem ösztönzi őket és ez nem is áll szándékukban.

(44)

Megállapították, hogy az olaszországi vagy Olaszországon kívüli versenytársak korlátozott kapacitással rendelkeznek, és ezért nem valószínű, hogy áremelkedés esetén növelnék a kínálatot és ebből következően semlegesítenék az összefonódással létrejövő jogalany fentiekben vázolt piaci magatartását.

(45)

Abból kiindulva, hogy az olaszországi cukorpiac deficites, és az olaszországi cukorárak az Unió többi tagállamában érvényesülő cukorárakhoz képest magasak, az ellátás biztonsága mennyiségileg és minőségileg egyaránt kulcsfontosságú a vevők számára.

(46)

A piacvizsgálat azt mutatta, hogy az olaszországi cukorvásárlók nem gondolják magukról, hogy jelentős vásárlóerővel rendelkeznének cukorbeszállítóikkal szemben, és valószínűleg nincs arra lehetőségük, hogy cukorbeszállítót váltsanak.

(47)

Ebből következően megállapították, hogy az olaszországi cukorvásárlóknak nem tulajdonítható kiegyenlítő vásárlóerő a cukorbeszállítóikkal való kapcsolatban, és ebben az értelemben nem jelentenek versenykényszert az olaszországi cukorgyártókra/beszállítókra nézve, a feleket is beleértve.

(48)

A piacvizsgálat nem igazolta vissza a bejelentő fél azon álláspontját, mely szerint nincsenek jelentős akadályok az említett piacra való belépés útjában.

(49)

A versenytársak azt állították, hogy az olasz piacot viszonylag magas piacra jutási korlátok jellemzik, és deficites piaci környezetben az inputhoz való hozzáférés a fő piacra jutási akadály. A piacvizsgálat azt is megerősítette, hogy a cukorpiac helyismeretet, értékesítési csatornákat és magas beruházási költségeket tesz szükségessé.

(50)

A piacvizsgálat továbbá nem tárt fel egyetlen olyan jogalanyt sem, amely érdeklődést mutatna a fehér cukor olaszországi ipari feldolgozók számára való beszállításának piacára történő bejutás iránt. Ezzel ellentétben az olaszországi fehércukor-piacot a lényeges input szűkössége miatt inkább a piacról való kilépés jellemzi.

(51)

Ezért megállapították, hogy az érintett piacra való bejutás nem valószínű és nem időszerű.

(52)

A fehér cukor kiskereskedők számára való beszállításának piacán a felek összesített piaci részesedése [30–40] % alatt marad.

(53)

A piacvizsgálat kimutatta, hogy a tervezett ügylet nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a fehér cukor olaszországi kiskereskedők számára való beszállításának piacán.

(54)

A piacvizsgálat megerősítette, hogy az EDFM nem értékesít fehér cukrot Görögországban. Annak valószínűségét tekintve, hogy az EDFM potenciális versenytársnak minősülhetne Görögországban, egyáltalán semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az EDFM a jövőben valószínűsíthetően belépne a görögországi fehércukor-piacra.

(55)

Az EGT-ben rendelkezésre álló kedvezményes nádcukor valódi szűkössége és annak ellenére, hogy az EDFM fontos független szereplő ezen a piacon, a tervezett ügylet valószínűleg nem gyakorol hatást a többi szereplőre az alábbiak miatt: i. a felek jelenleg kis mennyiségben és százalékban szállítanak kedvezményes nyers nádcukrot harmadik felek számára; ii. nagy számú, vertikálisan már integrált szereplő van a piacon; iii. az elmúlt években csökkent az EDFM független kereskedőként betöltött szerepének jelentősége; iv. vannak olyan alternatív elismert kereskedők – különösen a CXL kvóta keretében biztosított cukorellátás terén –, amelyek gond nélkül tudnák helyettesíteni az EDFM-et, amennyiben az nem szállítana a jelenlegi mennyiségekben harmadik felek finomítóiba; valamint v. potenciálisan alacsony a Südzuckertől származó kereslet a vám- és kontingensmentes nyers nádcukor iránt finomítói számára.

(56)

Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy az összefonódással létrejövő jogalany nem lesz képes arra és semmi nem fogja arra ösztönözni, hogy a fehércukor-gyártás értékesítési piacán kizárja versenytársait a kedvezményes nyers nádcukor inputjához való hozzáférésből. Az összefonódással létrejövő jogalany ezenfelül – figyelembe véve a felek belső értékesítéseinek magas százalékát és a kedvezményes nyers nádcukor szűkösségét – nem lesz képes arra és semmi nem fogja arra ösztönözni, hogy kizárja a kedvezményes nyers nádcukor EGT-beli vevőit a hozzáférésből.

(57)

A felek tevékenységei átfedik egymást a melasznak mind a fermentációs célra hasznosító ügyfelek, mind a mezőgazdasági termelők/takarmánygyártók számára való beszállítása tekintetében. A földrajzi piac meghatározásától függően az érintett piacok EGT- és országos szintűek is lehetnek.

(58)

Amennyiben a piacot EGT-szintűként határozzuk meg, az összefonódással létrejövő jogalany a valamennyi célra történő felhasználást lefedő teljes melaszpiacon (vagyis a répa- és a nádmelasz piacán együttesen) [30–40] %-os piaci részesedéssel fog rendelkezni. Abban az esetben, ha a piac a melasz felhasználása szerint kerülne felosztásra, a tervezett ügylet a takarmányozási célra hasznosított melasz iránti kereslet erős ingadozása miatt nem eredményez jelentős változást a piacstruktúrára nézve. A melasznak a fermentációs iparág számára való beszállítása tekintetében az összefonódással létrejövő jogalany összesített piaci részesedése körülbelül [40–50] % lesz (Südzucker: [20–30] %, EDFM: [10–20] %). A piacvizsgálat során mindazonáltal semmilyen megalapozott aggálynak nem adtak hangot a tervezett ügyletnek a melaszt fermentációs célra hasznosító ügyfelekre gyakorolt hatását illetően.

(59)

Ausztriában a felek tevékenységei csak a melasz takarmánykeverék-gyártók számára való beszállítása tekintetében fedik át egymást. A takarmánykeverék-gyártók a piacvizsgálat során jelezték, hogy a tervezett ügylet sem a melaszhoz való hozzáférésükre, sem a melasz árára nem lesz hatással. Figyelembe véve a melaszt fermentációs célra hasznosító ügyfelek jelentőségét, amelyek stabil és megbízható keresleti forrásnak számítanak, valószínűtlen, hogy az összefonódással létrejövő jogalany olyan pozícióban lenne, hogy ügyfeleitől és versenytársaitól függetlenül viselkedne.

(60)

A Cseh Köztársaságban a Südzucker és az EDFM nem közeli versenytársai egymásnak. Az EDFM továbbá nem rendelkezik melaszraktározási kapacitással a Cseh Köztársaságban, így a termék forgalmazásán kívül korlátozottak a jelentős piaci szereplőként való lehetőségei.

(61)

Belgiumban a Südzucker és az EDFM különböző ügyfeleket lát el. A Südzucker elsősorban a melaszt fermentációs célra hasznosító ügyfeleket látja el. A piacvizsgálat megerősítette, hogy a melaszt fermentációs célra hasznosító ügyfelek rendelkeznek alternatív beszállítókkal, valamint ahhoz szükséges know-how-val, hogy harmadik felektől alternatív beszállítást szervezzenek meg vagy közvetlenül a származási országból, az EGT-n kívülről szerezzék be a melaszt. A takarmánygyártásban az EDFM a piacon lévő többi kereskedőhöz hasonló piaci részesedéssel rendelkezik. A piacvizsgálat során egyik fogyasztói csoport sem fejtett ki megalapozott aggályokat.

(62)

Franciaországban az EDFM jelenléte igen alacsony (a teljes melaszértékesítés [0–5] %-a), ami hozzáadódik a Südzucker mérsékelt [20–30] %-os piaci részesedéséhez.

(63)

Németországban a Südzucker és az EDFM csupán kis százalékát teszi ki a melasz takarmánygyártók számára való értékesítésének. A fermentációs iparág számára beszállított melasz tekintetében mindkét fél jelen van (Südzucker: [20–30] %, EDFM: [10–20] %) és hasonló erejű versenytársakkal néznek szembe. A piacvizsgálat során a melaszt fermentációs célra hasznosító valamennyi ügyfél megerősítette, hogy jelenleg több forrásból fedezi melaszszükségletét és amennyiben az összefonódással létrejövő jogalany magasabb árat kérne a melaszért, akkor alternatív beszállítókat keresne.

(64)

Szlovákiában a Südzucker és az EDFM nem közeli versenytársai egymásnak. A felek tevékenységei elsősorban a melasz mezőgazdasági termelőknek való beszállítása terén fedik át egymást. A mezőgazdasági termelők a piacvizsgálat során megerősítették, hogy a melasz könnyen helyettesíthető más takarmányösszetevőkkel.

(65)

A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a tervezett ügylet az EGT- vagy országos szintű melaszbeszállítás tekintetében valószínűleg nem vezet versenyjogi aggályokhoz.

(66)

Az ügylettel kapcsolatban azonosított versenyjogi aggályok eloszlatása érdekében a felek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalásokat javasoltak. A Bizottság által azonosított versenyjogi aggályokat eloszlató, elfogadott végleges kötelezettségvállalásokat 2012. március 30-án nyújtották be.

(67)

A végleges kötelezettségvállalások az alábbiakat tartalmazzák: i. az EDFM teljes egészében értékesíti a Brindisiben lévő finomítóban birtokolt részesedését, amely e finomító valamennyi forgalomban lévő részvényei […] %-ának felel meg; valamint ii. átruházzák a nyers nádcukorra vonatkozó szerződések alapján keletkező gazdasági nyereséget. Az EDFM bizonyos garanciákat is vállalt a nyers nádcukorra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban.

(68)

Ebből következően a felek az EDFM által a Brindisiben lévő finomítóban birtokolt részesedésének értékesítésén túl kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nyers nádcukorra vonatkozó szerződések alapján keletkező gazdasági nyereséget átruházzák az új vevőre, ugyanakkor szabadon megválaszthatják az átruházás eszközét annak biztosítása mellett, hogy a nyers nádcukorra vonatkozó szerződésekben foglalt hatályos mennyiségek és árak végső kedvezményezettje továbbra is a Brindisiben lévő finomító lesz.

(69)

A korrekciós intézkedéseket tartalmazó végleges csomag így egyértelműen eloszlatja az azonosított versenyjogi aggályokat, mivel az intézkedések rendelkeznek i. az EDFM-nek a Brindisiben lévő finomítóban birtokolt jelenlegi részesedésének értékesítéséről, valamint ii. a nyers nádcukorra vonatkozó szerződések alapján keletkező gazdasági nyereség átruházásáról.

(70)

A fenti okokból kifolyólag a határozat megállapítja, hogy a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

(71)

Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/19

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/20

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/21