AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

14.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/2

Ajánlás az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre

(EKB/2014/19)

(Az Európai Központi Bank előterjesztésében)

(2014/C 144/02)

INDOKOLÁS

I. BEVEZETÉS

1998. november 23-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2532/98/EK tanácsi rendeletet (1). Tekintettel a 2532/98/EK rendeletnek az évek során történő alkalmazása keretében az Európai Központi Banknak (EKB) különböző hatáskörei tekintetében szerzett tapasztalatra, valamint arra a körülményre, hogy az EKB szankciók kirovására vonatkozó hatásköre a 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (2) kiterjesztésre került, a 2532/98/EK rendelet egyes módosítási megfontolandók. Ennek érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárást kell követni.

II. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

A 1024/2013/EK rendelet által ráruházott feladatok ellátása érdekében annak 18. cikke értelmében az EKB adminisztratív pénzbírságokat róhat ki „amennyiben a hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok szándékosan vagy gondatlanságból megsértik a vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó uniós jog valamely olyan követelményét, amellyel kapcsolatban a vonatkozó uniós jog értelmében adminisztratív pénzbírság kirovását kell lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára” (3), és szankciókat róhat ki a „rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén” (4) (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók). Ami a nemzeti jognak az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) vonatkozásában történő megsértését illeti, az illetékes nemzeti hatóságok továbbra is illetékesek közigazgatási szankciókat kiróni, de ezeket a szankciókat az EKB felügyelete alá tartozó hitelintézetek vonatkozásában csak akkor szabhatják ki, ha az EKB e célból eljárás kezdeményezésére kéri fel őket.

A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén alkalmazandó adminisztratív pénzbírság kirovására vonatkozó alapelvek és eljárások a 1024/2013/EU rendeletben, valamint a 468/2014/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2014/17) (5) kerültek meghatározásra. A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (7) bekezdésében foglaltak alapján az EKB – összhangban a 2532/98/EK rendelettel – bírságokat szabhat ki az EKB rendeletek és határozatok megsértése esetén. A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az EKB a 18. cikket az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett jogi aktusokkal – többek között a 2532/98/EK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokkal – összhangban alkalmazza, az adott esettől függően.

Minderre tekintettel különös jelentőséggel bír a 1024/2013/EU rendelet alapján az EKB által ellátandó felügyeleti feladatok ellátásához kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó koherens szabályok kialakítása.

Továbbmenve, egyes, a 2532/98/EK rendeletben foglalt szabályok eltérnek a 1024/2013/EU rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek különösképpen a 2532/98/EK rendeletben meghatározott pénzbírságok felső korlátjára, a kényszerítő bírságokra, az eljárási szabályokra és elévülési határidőkre vonatkoznak.

Erre tekintettel a 2532/98/EK rendelet alábbi módosításai javasoltak:

A szöveget egy új 1a. cikkel szükséges kiegészíteni az egyes általános, az EKB felügyeleti feladataival, valamint az általa a nem-felügyeleti feladataival összefüggésben kivetett valamennyi szankcióval összefüggésben a közigazgatási szankciókra irányadó alapelveket meghatározása érdekében; és meg kell határozni az azokra vonatkozó eltérő rendelkezések terjedelmét.

Új 4a-4c. cikkeket szükséges beilleszteni az EKB által a felügyeleti feladati gyakorlása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályrendszer vonatkozásában. Ezen új cikkekre az EKB által a felügyeleti feladatai vonatkozásában történő közigazgatási szankciók kirovására irányadó szabályrendszer, illetve az EKB által a nem-felügyeleti feladati vonatkozásában kiróható bírságokra irányadó rendelkezések közötti különbségtétel érdekében van szükség. Ez annak biztosítására szolgál, hogy egy egységes szabályrendszer vonatkozzék az EKB-nak a felügyeleti területen kirótt valamennyi közigazgatási szankciójára, egyúttal figyelembe véve a 1024/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokat is.

További módosításokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a 2532/98/EK rendelet 2-4. cikkeiben meghatározott, a szankciók kirovására vonatkozó alapelvek és eljárások összhangban legyenek a 1024/2013/EU rendeletben meghatározott, az EKB felügyeleti feladatainak ellátása során az adminisztratív pénzbírságok EKB által történő kirovására vonatkozó alapelvekkel és eljárásokkal.

III. A CIKKEKRE VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK

1. cikk – Fogalommeghatározások

A kényszerítő bírság fogalommeghatározása

A kényszerítő bírság fogalommeghatározását két okból is módosítani szükséges. Elsőként, összhangban az ezzel kapcsolatos uniós jogi előírásokkal (6), egyértelműen rögzíteni kell azt, hogy az EKB kényszerítő bírságot nem csak folyamatos jogsértés esetén szabhat ki, de azokat a vállalkozásoknak az EKB rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak történő megfelelésre kötelezése érdekében is alkalmazhatja. Másodszor, a fogalommeghatározás jelenleg a 2532/98/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére hivatkozik a jogsértés megszüntetését előíró határozatról szóló értesítés vonatkozásában. Mivel az EKB felügyeleti feladatinak ellátása kapcsán kirótt bírságokra vonatkozóan eltérő döntéshozatali eljárás alkalmazandó, az ilyen eljárásra vonatkozó hivatkozást a fogalommeghatározás részévé kell tenni.

Ennek eredményeképpen a „szankciók” fogalommeghatározását szintén módosítani szükséges oly módon, hogy a kényszerítő bírságnak a „jogsértés következményeként történő kirovására” való hivatkozás törlésre kerül.

1a. cikk – Általános alapelvek és hatály

A 2532/98/EK rendelet az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere Alapokmányának 34.4. cikkével összhangban megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett az EKB szankciót szabhat ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tesznek eleget az EKB rendeleteiből és határozataiból fakadó kötelezettségeknek, ugyanakkor megfelelő módon figyelembe kell venni a 1024/2013/EU rendeletet is, amely számos, az EKB felügyeleti feladatinak gyakorlásához kapcsolódó, az EKB közigazgatási szankciók kirovásával kapcsolatos jogköreire vonatkozó, közvetlen jelentőséggel bíró rendelkezést tartalmaz. Erre tekintettel, míg elviekben a 2532/98/EK rendelet rendelkezései bármely, az EKB rendeletek és határozatok megsértése esetén az EKB által kiróható szankcióra vonatkoznak, a 2532/98/EK rendelet egyes, az EKB felügyeleti feladatainak ellátásához kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovása tekintetében a 1024/2013/EU rendelet rendelkezéseivel ellentétben álló rendelkezéseit vagy nem kellene a továbbiakban alkalmazni, vagy pedig azokat módosítani szükséges.

Az EKB jogosult a felügyeleti feladataival kapcsolatos közigazgatási bírság vagy szankció kirovására vonatkozó bármely határozatának közzétételére, függetlenül attól, hogy a határozat ellen van-e helye fellebbezésnek vagy sem. Ez a jog kiterjed az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátása során történő közigazgatási szankció kirovására vonatkozó bármely határozatának közzétételére annak érdekében, hogy az EKB valamennyi határozata azonos közzétételi szabályrendszer alá tarozzon. Az EKB-nak az ilyen közzététel vonatkozásában valamennyi uniós jogszabályt alkalmaznia kell, tekintet nélkül bármely nemzeti jogszabályra vagy szabályozásra, és ennek megfelelően mérlegelnie kell, hogy miként aránylik a határozat közzététele a kirótt szankció illetve közigazgatási szankció súlyosságának fokához, valamint a közzétételnek a pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolt hatását.

2. cikk – Szankciók

A 2. cikk (4) bekezdése a 2532/98/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt eljárásra hivatkozik, amelynek nem kellene az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkoznia. A döntéshozatali eljárásra vonatkozó, a 4b. cikkben foglalt rendelkezéseket erre tekintettel be kell illeszteni.

3. cikk – Eljárási szabályok

A 3. cikk (1) bekezdésében foglalt, az Igazgatóságra vonatkozó, a jogsértési eljárás kezdeményezésére jogosult szervként történő hivatkozást törölni kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján elfogadandó rendeletben az EKB meghatározhassa azt, hogy melyik belső szervnek kell elvégeznie egy vélelmezett jogsértés kivizsgálását. A szankció kirovására vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör továbbra is az Igazgatóságnál marad, és arra az új 4a. cikk rendelkezései vonatkoznak.

A 3. cikk (10) bekezdését módosítani szükséges annak érdekében, hogy az ne csak azokra a feladatokra hivatkozzék, amelyekkel a Központi Bankok Európai Rendszerét bízták meg, hanem azokra is, amelyekkel az EKB-t bízták meg a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján. A 3. cikk (10) bekezdésének utolsó mondatát módosítani szükséges annak érdekében, hogy az az EKB új felügyeleti hatáskörét is tükrözze.

4a. cikk – Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciók felső korlátjára vonatkozó különös rendelkezések

A 1024/2013/EU rendelet 18. cikk (1) bekezdése alapján az EKB által a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén kiróható adminisztratív pénzbírság felső határa jelentősen meghaladja a 2532/98/EK rendelet alapján kiróható bírság felső határát. Ez a különbség nem tekinthető megalapozottnak, mivel valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése nem szükségszerűen kevésbé súlyos, mint a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése. Erre tekintettel az EKB által az SSM keretében felügyelt hitelintézetekkel szemben kirótt valamennyi közigazgatási szankcióra ugyanazon felső korlátoknak kellene vonatkozniuk. Az EKB által a felügyeleti területen kirótt kényszerítő bírságok felső korlátját a fentiekkel összhangban szintén módosítani szükséges.

Ennek következtében a 2. cikk (1) bekezdésének nem kellene az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkoznia.

4b. cikk – Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó különös eljárási szabályok

A 1024/2013/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdése határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján a 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat a monetáris politikai feladatoktól és az EKB egyéb feladataitól elkülönítetten kell gyakorolni. Ezen cikk alapján a 2532/98/EK rendeletet módosítani szükséges a felügyeleti testület és az EKB Kormányzótanácsa bevonásával történő döntéshozatali eljárás biztosítása érdekében a felügyeleti területen történő közigazgatási szankciók kirovásának vonatkozásában, összhangban a 1024/2013/EU rendelet 26. cikkében foglaltakkal. Ez szintén összhangban lenne a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony banki felügyeletre vonatkozó alapelveivel (7), valamint az annak biztosítására vonatkozó szükséglettel, hogy a szankciókat kirovó hatóságok megegyeznek a jogalanyokat felügyelő hatóságokkal.

A felügyeleti területen a Kormányzótanács által a közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó határozat – amennyiben egy természetes vagy jogi személy az ilyen határozat felülvizsgálatát kérelmezi – a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá fog tartozni a 1024/2013/EU határozat 24. cikkében meghatározottak szerint, feltéve, hogy annak a címzettje az adott személy, illetve amennyiben az a határozat által közvetlenül és személyesen érintett. Következésképpen, a közigazgatási szankcióknak a felügyeleti területen történő kirovása vonatkozásában a 2532/98/EK rendeletet módosítani szükséges a felülvizsgálati testület bevonásával történő felülvizsgálati eljárás biztosítása érdekében, összhangban a 1024/2013/EU rendelet 24. cikkében foglaltakkal.

A fentiekre tekintettel a 3. cikk (1)-(8) bekezdéseinek nem kellene az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkoznia.

4c. cikk – A felügyeleti területen kirótt közigazgatási szankciókra irányadó egyes határidők

Az EKB nem-felügyeleti feladataihoz kapcsolódó szankciók kivetésére és végrehajtására vonatkozó határidők megfelelőnek bizonyultak, különösen a jogsértés elkövetésének megállapításához szükséges vizsgálat viszonylagos egyszerűségére tekintettel, mint például a kötelező tartalékra vonatkozó követelmény, a fedezet elfogadhatóságára vonatkozó szabályok és a statisztikai adatszolgáltatási követelmények megsértése esetén. Tekintettel arra a tényre, hogy a felügyeleti területen az feltételezett jogsértések elkövetésének kivizsgálása összetettebb, ezen a területen a közigazgatási szankciók kirovására és végrehajtására vonatkozó hatáskörre hosszabb határidőknek kellene vonatkozniuk, mint a nem-felügyeleti feladatok szankcionálása vonatkozásában rendelkezésre álló határidőknek. Ez összhangban van továbbá az 1/2003/EK rendeletben a versenyszabályok megsértése esetére meghatározott határidőkkel. Valamennyi, az EKB által a felügyeleti területen a vállalkozásokkal szemben kiróható közigazgatási szankcióra azonos határidőnek kellene vonatkoznia, kapcsolódjanak ezek a közigazgatási szankciók valamely EKB rendelet vagy határozat megsértéséhez, vagy pedig valamely közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály megsértéséhez, az EKB által a felügyeleti feladatai gyakorlása során kirótt bármely közigazgatási szankcióra a 4c. cikkben meghatározott határidőknek kell vonatkozniuk.

Ezen határidők felfüggesztésére és megszakadását ennek megfelelően kell szabályozni, figyelembe véve továbbá azt is, hogy a felügyeleti területen a jogsértési eljárások átfedésben lehetnek ugyanazon tényálláson alapuló bűnügyi nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal is.

A fentiekre tekintettel a 4. cikknek nem kellene az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkoznia.

Ajánlás:

„A TANÁCS RENDELETE

az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 132. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 34.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

A Szerződés 129. cikkének (4) bekezdésében és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 41. cikkében meghatározott eljárással összhangban eljárva,

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34.3. cikkével összhangban a 2532/98/EK rendelet (8) határozza meg azokat a korlátokat és feltételeket, amelyek alapján az Európai Központi Bank (EKB) jogosult pénzbírsággal vagy kényszerítő bírsággal sújtani a vállalkozásokat az EKB rendeleteiben és határozataiban megállapított kötelezettségek nem teljesítéséért.

(2)	Az EKB a 2532/98/EK rendeletet a hatáskörébe eső számos területen – ideértve különösen az Unió monetáris politikájának végrehajtását, a fizetési rendszerek működését és a statisztikai információgyűjtést – történő szankciók kirovása vonatkozásában alkalmazta.

(3)

Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (9) feljogosítja az EKB-t arra, hogy az általa felügyelt hitelintézetekre a) adminisztratív pénzbírságokat rójon ki, amennyiben ezek az intézmények megsértik a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot, illetve b) és szankciókat rójon ki valamely EKB rendeletben vagy határozatban rögzített követelmény megsértése esetén (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók).

(4)	A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a rendelet által rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB a 2532/98/EK rendeletnek megfelelően szankciókat róhat ki az EKB rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén.

(5)

A 1024/2013/EU rendelet széles körben tartalmaz az EKB-nak a felügyeleti feladatihoz kapcsolódó, közigazgatási szankció kirovására közvetlenül vonatkozó rendelkezéseket. E tekintetben a 2532/98/EK rendelet egyes rendelkezései ellentétben állnak a 1024/2013/EU rendelettel. Erre tekintettel szükségessé vált a 2532/98/EK rendeletben foglalt azon szabályok beazonosítása, amelyeket módosítani szükséges az a 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatai ellátásához kapcsolódó adminisztratív bírságok kirovására vonatkozó koherens szabályok kialakítása érdekében.

(6)

Az EKB-nak közzé kellene tennie mind a felügyeleti, mind pedig a nem-felügyeleti feladatok terén a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése, valamint az EKB rendeleteiben és határozataiban foglaltak megsértése esetén kirótt adminisztratív pénzbírságokra vonatkozó határozatát, kivéve, ha az ilyen közzététel – a vállalkozásra kirótt szankció súlyosságára figyelemmel – aránytalan lenne, illetve az veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását.

(7)

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során valamely EKB rendeletben vagy határozatban foglaltaknak történő meg nem felelés esetén egy adott vállalkozással szemben kiróható pénzbírság felső korlátjának nem kellene eltérnie azon pénzbírság felső korlátjától, amelyet az EKB a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén kiróhat, az egyformán súlyos jogsértések egységes kezelésének biztosítása érdekében. Ennél fogva az EKB által a felügyeleti feladati során kirótt valamennyi pénzbírságra azonos felső korlátnak kell vonatkoznia.

(8)

Az EKB-nak képesnek kell kényszerítő bírságoknak a vállalkozásokkal szemben történő kirovására azoknak az EKB felügyeleti területre vonatkozó rendeletében vagy határozatában foglaltaknak történő megfelelésre kötelezése érdekében, illetve a folyamatos jogsértés megszűntetése érdekében. A kényszerítő bírságok felső korlátjának arányban kell állnia a felügyeleti területen kiróható pénzbírságok felső korlátjával.

(9)

A 1024/2013/EU rendelet 25. cikke határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján a 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat az EKB a monetáris politikai feladatai illetve az egyéb feladatai sérelme nélkül és azoktól elkülönítetten gyakorolja. Az elkülönülés ezen elvének megerősítése érdekében a 26. cikk alapján felügyeleti testületet hoztak létre, amely többek között az EKB Kormányzótanácsa felügyeleti területen történő döntései tervezetének előkészítéséért felelős. Ezen túlmenően a 24. cikkben meghatározott feltételek alapján az EKB Kormányzótanácsának a döntései a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak. Figyelembe véve az elkülönítés elvét, valamint a felügyeleti testület és a felülvizsgálati testület megalakítását, két elkülönített eljárásnak kell vonatkoznia: a) azon esetekben, amikor az EKB a felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a közigazgatási szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket a Kormányzótanács hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak; és b) azon esetekben amikor az EKB a nem-felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket az EKB Igazgatósága hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok az EKB Kormányzótanácsa általi felülvizsgálat alá tartoznak.

(10)

A felügyeleti területen előforduló jogsértések kivizsgálásának összetettségére tekintettel az EKB felügyeleti feladataihoz kacsolódó közigazgatási szankciók kirovására és végrehajtására hosszabb határidőknek kellene vonatkozniuk, mint amelyek az EKB nem-felügyeleti feladatainak ellátásához kapcsolódóan rendelkezésre állnak. Ezen határidők felfüggesztését és megszakadását ennek megfelelően kell szabályozni, tekintettel továbbá arra is, hogy a felügyeleti területen a jogsértési eljárások átfedésben lehetnek ugyanazon tényálláson alapuló bűnügyi nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal is.

(11)	A 2532/98/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

A 2532/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

A 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„»kényszerítő bírságok« azok a pénzösszegek, amelyeket valamely vállalkozás folyamatos jogsértés esetén vagy büntetésként, vagy pedig az érintett személyeknek az EKB felügyeleti rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak való megfelelésre való kötelezésére tekintettel köteles megfizetni. A kényszerítő bírságokat a folyamatos jogsértés minden egyes napjára fel kell számítani a) a vállalkozásnak a 3. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti, a vállalkozásnak a jogsértés megszüntetését előíró határozatról történő értesítését követően; vagy b) amennyiben a folyamatos jogsértés az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (10) 18. cikke (7) bekezdésének hatálya alá esik, az e rendelet 4b. cikkében meghatározott eljárással összhangban;

(10) HL L. 287. 2013.20.29., 63. o.).”"

b)	A 7. pont helyébe a következő szöveg lép: „»szankciók« a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok.”;

(2)

A szöveg a következő 1a. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Általános alapelvek és hatály

(1) Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában ez a rendelet alkalmazandó az EKB által a vállalkozásokkal szemben az EKB rendeleteiben vagy határozataiban foglaltakból eredő kötelezettségeknek történő meg nem felelés esetén történő szankciók kivetésére.

(2) Az EKB által a felügyeleti feladati során a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése estén adminisztratív pénzbírságok, valamint valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése esetén szankciók (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók) kirovására vonatkozó szabályok a 2-4. cikkben foglalt rendelkezésekből erednek a 4a-4c. cikkben meghatározott mértékben.

(3) Az EKB bármely, egy adott vállalkozással szemben mind a felügyeleti és a nem-felügyeleti területen a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése estén adminisztratív pénzbírságot, valamint valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése esetén szankciót kirovó határozatát közzéteheti, függetlenül attól, hogy az ellen fellebbezést nyújtottak-e be vagy sem. Az ilyen közzétételről az EKB a vonatkozó uniós jogszabálynak megfelelően valamennyi nemzeti jogszabálytól és szabályozástól – és amennyiben ez az uniós jog irányelvekből áll – az ezeket az irányelveket a nemzeti jogba átültető nemzeti jogszabályoktól függetlenül gondoskodik.”;

(3)

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a jogsértés a kötelezettség teljesítésének elmulasztásából ered, a szankció alkalmazása nem mentesíti a vállalkozást a kötelezettség teljesítése alól, hacsak a 3. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elfogadott határozat a kötelezettség teljesítése alóli mentesülésről kifejezetten nem rendelkezik.”;

(4)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntést az EKB a saját kezdeményezésére, illetve azon tagállam nemzeti központi bankja által hozzá intézett ilyen értelmű indítványa alapján határoz, amely joghatósága alatt a feltételezett jogsértés bekövetkezett.”;

A 10. bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben valamely jogsértés a Szerződés és az Alapokmány értelmében kizárólag a KBER-re vagy az EKB-ra bízott feladathoz kapcsolódik, jogsértési eljárást csak e rendelet alapján lehet kezdeményezni, tekintet nélkül bármilyen olyan nemzeti jog vagy szabályozás létezésére, amely külön eljárásról rendelkezhet. Amennyiben valamely jogsértés a KBER illetékességén kívül eső egy vagy több területhez is kapcsolódik, e rendelet alapján a jogsértési eljárás kezdeményezésének joga független az illetékes nemzeti hatóság ilyen, a KBER vagy az EKB illetékességén kívül eső területekkel kapcsolatos külön eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogától. E rendelkezés nem sérti a büntetőjog és a részt vevő tagállamokban a prudenciális felügyeleti illetékességhez fűződő nemzeti jog alkalmazását, összhangban a 1024/2013/EU tanácsi rendelettel.”;

(5)

A szöveg az alábbi 4a-4c. cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciók felső korlátjára vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól való eltérésként az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátása körében elfogadott rendeletei és határozatai megsértéséhez kapcsolódó jogsértés esetén azok a korlátok, amelyeken belül az EKB pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat szabhat ki, az alábbiak szerint alakulnak.

a)	Pénzbírságok: a felső korlát a vállalkozás által a jogsértés révén elért nyereség vagy elkerült veszteség kétszerese minden olyan esetben, amikor ez az összeg meghatározható, illetve a vállalkozás teljes éves árbevételének 10 %-a.

b)	Kényszerítő bírságok: a felső korlát az átlagos napi árbevétel 5 %-a a jogsértés minden egyes napjára. A kényszerítő bírságok legfeljebb a kényszerítő bírságot kirovó határozatban meghatározott napot követő hat hónapos időszakra szabhatók ki.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) »éves árbevétel« egy jogi személy teljes éves árbevétele a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározottak szerint, az ilyen személy legutóbbi rendelkezésre álló konszolidált éves pénzügyi beszámolója alapján. Amennyiben a vállalkozás egy anyavállalat leányvállalata, úgy a vonatkozó teljes éves árbevétel az EKB által felügyelt csoport végső anyavállalatának legutóbbi rendelkezésre álló konszolidált éves pénzügyi beszámolójában foglalt teljes éves árbevétel; b) »átlagos napi bevétel« az a) pont szerint meghatározott éves árbevétel osztva 365-el.

4b. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó különös eljárási szabályok

(1) A 3. cikk (1)-(8) bekezdéseiben foglaltaktól való eltérésként az ebben a cikkben meghatározott szabályok alkalmazandók az EKB által a felügyeleti feladatai gyakorlása körében elfogadott rendeletekben és határozatokban foglaltakhoz kapcsolódó jogsértésekre.

(2) Az EKB által a 6. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban lefektetendő szabályoknak megfelelő jogsértési eljárás lefolytatását követően a felügyeleti testület teljes határozat-tervezetben kell javaslatot tennie a Kormányzótanács számára az érintett vállalkozással szembeni szankció kirovására, a 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban. A vállalkozás által feltételezetten elkövetett jogsértéssel kapcsolatos meghallgatás megelőzi a teljes határozat-tervezetnek a felügyeleti testület által a Kormányzótanács számára történő benyújtását.

(3) Az érintett vállalkozás a 2. cikkben foglaltak alapján jogosult a Kormányzótanács által meghozott határozatnak a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálatát kérelmezni, a 1024/2013/EU határozat 24. cikkében lefektetett eljárással összhangban.

4c. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó egyes határidők

(1) A 4. cikkben foglaltaktól való eltérésként a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó uniós jog, valamint az EKB által a felügyeleti feladati körében elfogadott rendeletek vagy határozatok megsértéseséhez kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó jogosultság a jogsértés bekövetkezését követő öt év elteltével, illetve a folyamatos jogsértés esetén a jogsértés megszűnését követő öt év elteltével elévül.

(2) Az EKB-nak a jogsértés kivizsgálása vagy azzal kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett bármely intézkedése megszakítja az (1) bekezdésben foglalt határidőt. Az elévülési határidő azon a napon szakad meg, amikor az intézkedésről érintett felügyelt szervezetet értesítik. Minden egyes megszakadás a határidő újrakezdődését eredményezi. A határidő ugyanakkor nem haladhatja meg a jogsértés bekövetkezését követő tíz évet, illetve folyamatos jogsértés estén a jogsértés megszűnését követő tíz évet.

(3) Az előző bekezdésekben írt határidők meghosszabbíthatók, amennyiben: a) a Kormányzótanács döntését a felülvizsgálati testület felülvizsgálhatja, illetve a Bíróság előtti fellebbezési eljárásra van lehetőség; vagy b) az érintett vállalkozással szemben ugyanazon tényállás alapján büntetőeljárás van folyamatban. Ilyen esetben az előző bekezdésekben írt határidők meghosszabbodnak azzal az időtartammal, amíg a felülvizsgálati testület, illetve az Európai Unió Bírósága felülvizsgálja a határozatot, illetve az érintett vállalkozással szembeni büntetőeljárás befejeződéséig.

(4) Az EKB-nak a szankciók kifizetésének vagy fizetési feltételeinek kikényszerítését szolgáló bármely intézkedése megszakítja a közigazgatási szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési határidőt. Az EKB-nak a közigazgatási szankciót kirovó határozata végrehajtására vonatkozó jogosultsága az ilyen határozat meghozatalát követő öt év elteltével elévül. A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési határidő felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg:

a)	a kirótt közigazgatási szankció megfizetésére rendelkezésre álló határidő el nem telik;

b)	ha a kirótt közigazgatási szankció megfizetésére irányuló végrehajtás az EKB Kormányzótanácsa vagy a Bíróság határozata alapján felfüggesztésre került.”

2. cikk

Ez a határozat 2014. (dátum)-án/én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és a Szerződésben foglaltaknak megfelelően közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.”

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. április 16-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK rendelet (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.). Az Európai Központi Bank már a korábbiakban benyújtotta a Tanács számára az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló EKB/1998/9 ajánlását (HL C 246., 1998.8.6., 9. o.).

(2) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(3) A 1024/2013/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése.

(4) A 1024/2013/EK rendelet 18. cikkének (7) bekezdése.

(5) Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendelet (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.)

(6) Lásd például a 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a hitelminősítő intézetekre kiszabott pénzbírságok eljárási szabályai, köztük a védelemhez való jogra vonatkozó szabályok és a határidők tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. július 12-i felhatalmazáson alapuló 946/2012/EU bizottsági rendelet 4. cikkének második albekezdését (HL L 282., 2012.10.16., 23. o.); a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU az európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkének (1) bekezdését (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.); a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2012. július 16-i 646/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet 16. cikkének (1) bekezdését (HL L 187., 2012.7.17., 29. o.); a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 11-i 513/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36b. cikke (1) bekezdését (HL L 145., 2011.5.31., 30. o.); a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke (1) bekezdésének (b) pontját (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.); a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódási rendelet) 15. cikkét (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.); a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 24. cikkét (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(7) Lásd a Bankfelügyeleti Bizottság hatékony banki felügyeletre vonatkozó 1. alapelvét, és különösképpen a 6(b). alapvető kritériumot, valamint a 11. alapelvet és különösképpen a 7. alapvető kritériumot, amelyek megkövetelik, hogy a bankfelügyelet hatékony rendszere egyértelmű felelősségi körökkel és célkitűzésekkel rendelkezzék valamennyi, a bankok és a bankcsoportok felügyeletében részt vevő hatóság vonatkozásában, ideértve a felügyelőnek a széles körű szankciók kirovására vonatkozó hatáskörét, valamint megköveteli továbbá a, hogy a felügyelőnek megfelelő körben álljanak rendelkezésére az időszerű korrekciós intézkedések meghozatalára szolgáló felügyeleti eszközök, ide értve a szankcióknak a bankokra történő kirovását is. Elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának weboldalán a www.bis.org címen.

(8) Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK tanácsi rendelet (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).

(9) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/14

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2014/C 144/05)

A Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét (1) követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2014. február 14-én uniós gyertyagyártók (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex 3406 00 00 KN-kód alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók, a temetői égők és egyéb, szabadban használt égők kivételével (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

E felülvizsgálat alkalmazásában a „temetői égők és egyéb, szabadban használt égők” olyan gyertyák, mécsesek és hasonlók, amelyek az alábbi tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkeznek:

a)	tüzelőanyaguk több mint 500 ppm toluolt tartalmaz;

b)	tüzelőanyaguk több mint 100 ppm benzolt tartalmaz;

c)	legalább 5 mm átmérőjű kanóccal rendelkeznek;

d)	legalább 5 cm magas, függőleges falú, külön műanyag tartó veszi őket körül.

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a 393/2009/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

4.1. A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás

Mivel – az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban – a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: az érintett ország) nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, a kérelmezők az érintett országból való behozatal vonatkozásában a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben Brazília alapján állapították meg. A dömping folytatódásának/megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportár összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett országra vonatkozóan kiszámított dömpingkülönbözet jelentős a felülvizsgálat tárgyát képező termék nagy volumenű, olcsó szegmense és a felülvizsgálat tárgyát képező termék felső piaci szegmensben elfoglalt számottevő részesedése szempontjából.

4.2. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmezők állítása szerint a kár megismétlődése valószínű.

A kérelmezők meggyőző bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló jelenlegi behozatali szintje valószínűleg emelkedni fog, olyan árak mellett, amelyek kárt okoznak. Ennek hátterében az érintett országban működő exportáló gyártók kihasználatlan kapacitása, illetve termelőegységeik potenciálja állnak. Egyéb lényeges tényezők az érintett országra vonatkozó kereskedelmi akadályok fennállása az USA-ban és az uniós piac vonzereje.

Végül a kérelmezők szerint a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg részlegesen, és az uniós gazdasági ágazatnak minden valószínűség szerint ismét károkat okozna, ha az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országból jelentős mértékben növekedne a dömpingelt behozatal.

5. Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

5.1. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országból származó exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt a vizsgálatban – beleérve azon gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a) Mintavétel

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, beleértve azon gyártókat is, melyek nem működtek együtt az ezen felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság az exportáló ország hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek és az érintett ország hatóságainak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.1.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az érintett országból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

A korábbi vizsgálatban az érintett országra vonatkozó rendes értéket a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg. A jelenlegi vizsgálat esetében azonban a Bizottság Brazíliát tervezi kiválasztani piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint az unió egyéb piacgazdasági beszállítói többek között Thaiföldön, az USA-ban, a Dominikai Köztársaságban és Malajziában találhatók. A Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országok valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

5.1.3. A független importőrök vizsgálata (5) (6)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, beleértve azon importőröket is, melyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2. A kár folytatódása/megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás – Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Figyelembe véve az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számát a Bizottság a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek – beleértve azon gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban –, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (7).

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailen nyújtsák be, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályok tekintetében: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím, amelyet naponta ellenőriznek. Amint az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó utasításokban.

A Bizottság levelezési címe:

Európai Bizottság

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail

TRADE-CANDLES-REVIEW-INJURY@EC.EUROPA.EU

TRADE-CANDLES-REVIEW-DUMPING@EC.EUROPA.EU

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A nem számítógépes úton történő válaszadás nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszadás a kért formában indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltséggel járt volna. Az érdekelt félnek haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktába való betekintésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot – amely az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folyna – kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL C 270., 2013.9.19., 11. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3) HL L 119., 2009.5.14., 1. o.

(4) Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd ezen értesítés I. és II. mellékletének 5. és 8. lábjegyzetében.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 144

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. május 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 144/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.7170 – Discovery Communications/Eurosport) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 144/03	Euroátváltási árfolyamok	11
2014/C 144/04	A Bizottság határozata (2014. május 13.) a gyermekgyógyászati bizottság egészségügyi szakemberek és beteg-érdekképviseleti szervezetek képviseletét ellátó tagjainak és póttagjainak kinevezéséről ( 1 )	12

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 144/05	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	14
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 144/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7235 – SPC/Cargill/Golden Compound JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24
2014/C 144/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7225 – Allianz/Rei Investment/Fiumaranuova) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	25
2014/C 144/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7248 – Cinven/Skandia) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3703
JPY	Japán yen	140,25
DKK	Dán korona	7,4639
GBP	Angol font	0,81395
SEK	Svéd korona	8,9910
CHF	Svájci frank	1,2201
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,1300
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,404
HUF	Magyar forint	303,33
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1854
RON	Román lej	4,4313
TRY	Török líra	2,8393
AUD	Ausztrál dollár	1,4625
CAD	Kanadai dollár	1,4935
HKD	Hongkongi dollár	10,6222
NZD	Új-zélandi dollár	1,5850
SGD	Szingapúri dollár	1,7167
KRW	Dél-Koreai won	1 401,13
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,1415
CNY	Kínai renminbi	8,5375
HRK	Horvát kuna	7,5890
IDR	Indonéz rúpia	15 783,63
MYR	Maláj ringgit	4,4377
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,984
RUB	Orosz rubel	47,8174
THB	Thaiföldi baht	44,699
BRL	Brazil real	3,0359
MXN	Mexikói peso	17,7166
INR	Indiai rúpia	81,7015

	III Előkészítő jogi aktusok

	Európai Központi Bank
2014/C 144/02	Ajánlás az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre (EKB/2014/19) (Az Európai Központi Bank előterjesztésében)	2