AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

25.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 122/3

Euroátváltási árfolyamok (1)

2014. április 24.

(2014/C 122/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3820
JPY	Japán yen	141,63
DKK	Dán korona	7,4665
GBP	Angol font	0,82300
SEK	Svéd korona	9,0690
CHF	Svájci frank	1,2203
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,2785
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,443
HUF	Magyar forint	307,73
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1914
RON	Román lej	4,4608
TRY	Török líra	2,9450
AUD	Ausztrál dollár	1,4916
CAD	Kanadai dollár	1,5237
HKD	Hongkongi dollár	10,7151
NZD	Új-zélandi dollár	1,6126
SGD	Szingapúri dollár	1,7380
KRW	Dél-Koreai won	1 437,95
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,6234
CNY	Kínai renminbi	8,6381
HRK	Horvát kuna	7,6220
IDR	Indonéz rúpia	16 044,00
MYR	Maláj ringgit	4,5184
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,867
RUB	Orosz rubel	49,3237
THB	Thaiföldi baht	44,746
BRL	Brazil real	3,0621
MXN	Mexikói peso	18,0648
INR	Indiai rúpia	84,4195

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

25.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 122/4

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 122/04)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE (2)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„FUNGO DI BORGOTARO”

EK-szám: IT-PGI-0117-01146 – 2013.8.28.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcímei

—	☐	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☒	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☐	Nemzeti előírások
—	☒	Egyéb [Csomagolás]

2. A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—	☐	Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—	☐	A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—	☐	A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3. Módosítás(ok)

A termék leírása

—	Az elnevezések összeegyeztetése a mikológia legújabb tudományos elnevezéseivel. Az új elnevezésekkel nem kerülnek bevezetésre vagy törlésre további gombafajták.

—

Bevezetésre kerül a szárított gomba tipológiája, a „Fungo di Borgotaro” jelzés szárított termék esetében történő használatához szükséges forgalmazási követelmények felsorolásával. Jelenleg a „Fungo di Borgotaro” csak friss termék esetén használható, mivel a korábbi termékleírás nem tartalmazott semmilyen előírást sem a szárított termékre, sem pedig a szárítás módszerére vonatkozólag. A vargánya szárítással történő tartósításáról az elnevezés bejegyzése előtti időkből is találunk emlékeket. A terület lakosai számára a szárítás kezdettől fogva elsődleges fontossággal bírt, hiszen – a történelmi dokumentumok, illetve az 1994-ből való összefoglaló lap d) és f) pontjának tanúsága szerint – lehetővé tette a termékkel való kereskedést.

—	A „90 %-nál alacsonyabb nedvességtartalom” szöveg helyébe a „legfeljebb 90 % nedvességtartalom” lép. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyes tökéletesen ép példányok nedvességtartalma pontosan 90 %.

Földrajzi terület

—

Az előállítási terület kiterjesztésre kerül a Parma megyében található Berceto, Compiano, Tornolo és Bedonia, valamint a Massa Carrara megyében található Zeri településre is. Ezek a települések a jelenlegi előállítási területtel határosak. A szóban forgó településeken az idők során olyan elemek kerültek napvilágra, amelyek a területi, illetve talaj- és éghajlati kontinuitáson túl, a történelmi eseményeknek és hagyományoknak, valamint a környezettel való kapcsolatnak a termékleírásban foglaltakhoz igen hasonló vonatkozásait tárták fel. Az eredeti előállítási területen található, illetve az újonnan beilleszteni kívánt települések további közös jellemzője a gomba- és erdőgazdálkodás milyensége. Az érintett területeken ugyanis csaknem öt évtizeddel ezelőtt a gombák védelmében tájvédelmi körzetek kerültek kijelölésre, és a betakarítás szabályai is megegyeznek.

A származás igazolása

—	Frissítésre került a termelők által, a termék származásának igazolása érdekében végzett eljárások leírása.

Az előállítás módja

—	Az egyszerűbb megfogalmazás érdekében törlésre kerültek az erdőgazdálkodás formáira, illetve az erdővágáskor magnak meghagyott fák számára vonatkozó technikai adatok, a termékleírás a regionális erdészeti előírások betartását írja elő.

—

A termékleírásban meghatározásra kerül a „Fungo di Borgotaro” betakarítási időszaka. A betakarítás kezdési és befejezési időpontja a gomba kifejlődésének figyelembevételével került kiválasztásra, amely a meghatározott, április 1. és november 30. közötti időszakra jellemző különleges éghajlati körülményektől függ. A betakarítási időszak meghatározásának célja továbbá a más termékek hamis hivatkozással, „Fungo di Borgotaro” néven történő értékesítésének megakadályozása azokban az időszakokban, amikor egyébként nem elérhető.

—

Törlésre került az előírás, mely szerint a 2 cm-nél kisebb kalapméretű gomba leszedése csak abban az esetben engedélyezett, ha az más, az említett értéknél nagyobb kalapméretű spóratermőkkel összenőtt. Mivel a legkisebb leszedhető kalap-átmérőről a regionális törvények rendelkeznek, elegendő a vonatkozó jogszabályok betartására történő utalás.

—	A 6. cikk b) pontjában javításra került egy elírás, a toboztermők fakitermelés útján nem megújíthatók, tehát az erdőgazdálkodás módszere nem változtatható.

Címkézés

—	A szárított termék címkézésére vonatkozó előírások kerültek bevezetésre.

—	A termékleírásba bekerült a „Fungo di Borgotaro” OFJ logója, illetve annak leírása.

Csomagolás

—	A szárított termék csomagolására vonatkozó előírások kerültek bevezetésre.

—	A friss gomba kiszerelése történhet kisebb (25 cm × 30 cm) méretű rekeszekben is, ami a hagyományos rekeszekben forgalmazott 3 kg-nál kisebb tömeget jelent.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)

„FUNGO DI BORGOTARO”

EK-szám: IT-PGI-0117-01146 – 2013.8.28.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Fungo di Borgotaro”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Fungo di Borgotaro” oltalom alatt álló földrajzi jelzés az alábbi vargányafajok (Moser szerint fajcsoportok) friss vagy szárított változatát jelöli:

—

a népies nevén „rosso” vagy „fungo del caldo” elnevezéssel illetett Boletus aestivalis (más néven Boletus reticulatus Schaffer ex Baudin);

kalap: eleinte félgömb alakú, majd domború; felszíne molyhos, száraz (esős időben nyálkás, száraz időben repedezett); színe egyenletes vörösesbarna, többé-kevésbé sötét;

tönk: kemény, eleinte hasas, később nyúlánkabb hengeres, vagy alul megvastagodó, a kalappal megegyező színű, bár annál világosabb árnyalatú, majdnem mindig jól kivehető fehéres, később sötétebb szemű hálózattal;

hús: a többi vargányáénál puhább, a kalapbőr alatt egyenletesen fehér, jó ízű és illatú;

előfordulás: túlnyomórészt gesztenye-erdőkben – termőidő: májustól szeptemberig tart.

—

A népies nevén „moro”-ként ismert Boletus pinicola Vittadini (más néven B. pinophilus Pilat és Dermek);

kalap: félgömb alakútól a lapított domborúig: a hamvas, fehéres kalapbőr eleinte nem tapad erősen és bolyhos, később csupasz és száraz, színe vörösesbarna vagy borvörös;

tönk: masszív, kemény és vaskos, színe a fehértől az okkersárgáig és a vörösesbarnáig terjed, hálózata nem túl hangsúlyos, inkább csak a gumó közelében megfigyelhető;

hús: fehér, nem színeződő, a kalapbőr alatt vöröses, jelentéktelen szagú, édes és finom;

előfordulás: a nyári – tömzsibb – változat júniustól, főként gesztenye-erdőkben terem; a nyúlánkabb, őszi változat többnyire bükkerdőben vagy jegenyefenyők tövében fejlődik.

—

Boletus aereus Bulliard ex Fries, népies nevén „magnan”;

kalap: félgömb alakú, majd domború, végül kiterülő, kiszélesedő; kalapbőr száraz és bársonyos, főként a kifejlett példányokra jellemző bronz-rézszínű beütésekkel;

tönk: kemény, fiatalon hasas, később hengeres, színe barnás-sárga, inkább a felső részén megfigyelhető sűrű hálózattal;

hús: kemény, fehér, nem változik, jó illatú, intenzív, de tiszta gombaízű;

előfordulás: a leginkább xerotermofil vargányafajta többnyire tölgyesekben vagy gesztenye-erdőkben fordul elő, termőideje júliustól szeptemberig tart.

—

Boletus edulis Bulliard ex Fries vagy népies nevén „fungo del freddo”, különösen „forma bianca”;

kalap: fiatalon félgömb alakú, később domború, kiterülő; felszíne csupasz és matt, nedves időben enyhén nyálkás; kalapbőr nem leválasztható, színe a vajszínűtől a gesztenyebarnáig és sötétbarnáig terjed, az összes közbülső árnyalat megtalálható;

tönk: kemény, fiatalon hasas, később hengeres, színe fehéres, alul világos mogyorószínű, nem teljesen hálózatos;

hús: kemény, fehér, a kalapbőr színének beütéseivel, nem változik, kellemes édeskés illatú, jóízű;

előfordulás: bükk-, fenyő- és gesztenye-erdőkben, szeptember végétől a havazás beálltáig. Nyáron ritkán fordul elő.

A termék frissen vagy szárítva kerül forgalomba, minden egyes faj a fent felsorolt organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokkal rendelkezik, különösen tiszta illatú, nem pikáns, és széna, édesgyökér, illetve friss fa beütése nem érezhető egyiken sem.

Kereskedelmi jellemzők

—

Friss „Fungo di Borgotaro”

A frissen forgalomba kerülő „Fungo di Borgotaro” ép, szára és kalapja kemény, felszínén nincs föld vagy más idegen anyag. A spóratermőkön a gombaszúnyog lárvák, vagy más rovarok okozta intrakután elváltozások mértéke legfeljebb 20 % lehet. A gomba felszíne sima, nem dehidratált, a víztartalom a teljes tömeg 90 %-a, illetve 0,8-1,1 fajsúlyú, és nincsenek rajta kiszáradás nyomán keletkezett ráncok.

—	Szárított „Fungo di Borgotaro”

A „Fungo di Borgotaro” szárítva történő forgalomba bocsátásakor kizárólag az alábbi minőségi jelölések használata megengedett:

„extra” – a kiszerelések jellemzői, követelmények:

—	csak a kalapnak és/vagy a tönknek a csomagoláskor legalább a késztermék 60 %-ában ép szeletei és/vagy metszett darabjai,

—	hús színe csomagoláskor: a fehértől a vajszínűig terjed,

—	csak a feldolgozás során keletkezett esetleges terméktörmelék megengedett,

—	lárvajáratok aránya: legfeljebb 10 tömegszázalék,

—	elfeketedett himénium aránya: legfeljebb 5 tömegszázalék;

„speciális” – a kiszerelések jellemzői, követelmények:

—	a kalap és/vagy a tönk metszett darabjai,

—	hús színe csomagoláskor: a vajszínűtől a mogyorószínűig terjed,

—	csak a feldolgozás során keletkezett esetleges terméktörmelék megengedett,

—	lárvajáratok aránya: legfeljebb 15 tömegszázalék,

—	elfeketedett himénium aránya: legfeljebb 10 tömegszázalék;

„kereskedelmi” – a kiszerelések jellemzői, követelmények:

—	metszett gombadarabok töredezett állapotban, törmelékdarabokkal is: legfeljebb 15 tömegszázalék,

—	hús színe csomagoláskor: a világosbarnától a sötétbarnáig terjed,

—	a feldolgozás során keletkezett terméktörmelék esetleg előfordulhat,

—	lárvajáratok aránya: legfeljebb 25 tömegszázalék,

—	elfeketedett himénium aránya: legfeljebb 20 tömegszázalék.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

–

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A gomba termesztését és betakarítását az előállítási területen kell végezni.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A friss spóratermők lehetőség szerint fajonként szétválogatva, 50 cm hosszú és 30 cm széles, vagy 25 cm × 30 cm-es, lehetőleg bükk- vagy gesztenyefából készült, alacsony oldalú rekeszekben (tálcákon) kerülnek forgalomba, egy rétegben elhelyezve. A rekeszen egy háló kerül elhelyezésre, egy oly módon lepecsételt pánttal, hogy tartalmát a pecsét megsértése nélkül ne lehessen kivenni.

A szárított termék 20, 50, 100 vagy 200 g gombát tartalmazó, sorszámozott címkével ellátott, fából vagy vesszőből készült tartókban, tasakokban, illetve kerámia- vagy agyagedényekben kerül forgalomba. A szárított termék kiszereléseit oly módon kell lepecsételni, hogy azok tartalmát a pecsét megsértése nélkül ne lehessen kivenni.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A friss vagy szárított terméket tartalmazó edényeken vagy csomagoláson a „Fungo di Borgotaro”, valamint az „Indicazione geografica protetta” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) szöveg szerepel, azonos méretű betűkkel, ezenkívül a termék logója, a közösségi szimbólum, és a termék azonosítására szolgáló egyéb elemek: a csomagoló neve, cégneve és címe, valamint olyan kiegészítő és járulékos jelölések, amelyek nem dicsérő jellegűek és nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére a gomba jellegével és jellemzőivel kapcsolatban.

A „Fungo di Borgotaro” logója az alábbi:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Fungo di Borgotaro” előállítási területe a Parma megyében található Berceto, Borgotaro (Borgo Val di Taro), Albareto, Compiano, Tornolo és Bedonia, illetve a Massa Carrara megyében található Pontremoli és Zeri települések arra alkalmas területeit foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Fungo di Borgotaro” előállítási területének éghajlata mind az Appennin hegység két oldalán megfigyelhető egyenletes csapadékeloszlás, mind pedig a hőmérsékleti értékek, illetve a hőmérséklet-ingadozás tekintetében teljes mértékben homogén. A terület geológiailag néhol agyagos területekkel tarkított, túlnyomórészt homokos képződményekkel jellemezhető. Következésképp talajtani szempontból is egységes a csapadékvíz-visszatartás és csapadékvíz-áramlás a humuszos talajréteg alatt elhelyezkedő rétegekben; ez elegendő nedvességet biztosít az aljnövényzet számára, ami alapvető tényező a gomba, különösen a Boletus nemzetségbe tartozó négy gombafaj terméséhez.

Az egész előállítási területen egységesen történik a gombagazdálkodás is. A gomba megóvása céljából ugyanis az érintett területeken csaknem öt évtizeddel ezelőtt tájvédelmi körzetek kerültek kijelölésre és egységes betakarítási szabályok kerültek megállapításra; az említett tájvédelmi körzetek célja a gombászok hozzáférésének – a nyitvatartási napok számának, valamint a leszedhető gomba mennyiségének korlátozásával történő – szabályozása, illetve az erdő és a gombák megóvása a túlzott mértékű kitermeléstől.

5.2. A termék sajátosságai

A „Fungo di Borgotaro” valamennyi faja erős és tiszta illatú, nem pikáns, és széna, édesgyökér, illetve friss fa beütése nem érezhető egyiken sem. A „Fungo di Borgotaro” illata szárítást követően is érezhető marad – ellentétben a más területekről származó vargányákkal, amelyek a szárítás következtében elveszítik ezt az organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságukat.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Fungo di Borgotaro” Valtaro és Valmagra környékén az évszázadok során fokozatosan egyre nagyobb hírnévre tett szert, mindaddig, míg nem csupán a köznyelv szerint, hanem a helyi piacon is a legértékesebbnek tartott gombafajjá lett.

Az A.C. Cassio (1669–1760) által szerkesztett „Istoria di Borgo Val di Taro che riguarda insieme la mutazione dei domini in Italia e Lombardia sotto i Pontefici, i Re, gli Imperatori di occidente da Carlo Magno che come molte città si fecero Repubbliche” (Val di Taro város történelme, amely egyben az itáliai és lombardiai papi méltóságok, királyok, Nagy Károlytól kezdve a nyugati császárok uralmának, és számos város köztársasággá alakításának áttekintése) című műben találjuk a „Fungo di Borgotaro” termesztéséről szóló első írásos emléket. Ebben ismertetésre kerülnek a gomba tulajdonságai, előállítási területe, valamint a termék betakarításával és forgalmazásával kapcsolatos szokások. A gomba termesztésének további tanúságtétele Lorenzo Molossi (Parma 1832–1834) Pármai, Piacenzai és Guastallai hercegségről összeállított topográfiai szótárában, illetve D. Tommaso Grilli „Manipolo di cognizioni con cenni storici di Albareto, di Borgotaro” (Ismeretek és történelmi utalások Albareto és Borgotaro kapcsán) című, 1893-ban kiadott könyvében olvasható, amelyben a szerző a területen végzett tevékenységek felsorolása között kifejezetten megemlíti a gombatermesztést és jelentőségét, valamint ismerteti a termékhez kapcsolódó betakarítási és feldolgozási szokásokat is.

A „Fungo di Borgotaro” termék a szó szoros értelmében vett gazdasági jelentőségre a XIX. század végén tett szert, amikor életre hívták az első, a termék forgalmazására és egy szárítási eljárás útján történő feldolgozására szakosodott vállalkozásokat.

A XIX. század végén a termék forgalmazása és feldolgozása már olyan jelentős, hogy Észak- és Dél-Amerika felé közismerten virágzó export-tevékenység folyik. C. Bellini egy 1933-ban írt, a l’Avvenire agricolo (A mezőgazdaság jövője) című folyóiratban megjelent, majd 1975-ben az „A. Emmanuelli” társulás által ismét publikált cikkében rávilágít egy „úgynevezett eredetmegjelölés” engedélyeztetésének szükségességére. A termesztés jelentőségére való tekintettel Borgotaro település közigazgatási hivatala 1928-tól egy külön rendeletben heti két piacnapot határoz meg a termék – különösen szárított formában történő – értékesítésére.

A „Fungo di Borgotaro” hírnevének fennmaradásáról a turisztikai és gasztronómiai folyóiratokban publikált számos cikk, valamint az évente megszervezésre kerülő rendezvények egyaránt gondoskodnak. Az „Alla scoperta del Fungo di Borgotaro” (Fedezzük fel a „Fungo di Borgotaro” gombát) („Gustame” (Ízek) című folyóirat 2009. évf. szeptember, 88–89. o.) Borgo Val di Taro települést és a gombáról híres völgyeit mutatja be. A „Gustare l’Italia” (Olaszország ízei) (2011. évf. szeptember, 11. o.) című folyóirat külön fejezetben ismerteti a „Fungo di Borgotaro” gombát, termőterületét, organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait, valamint a termelői társulásoknak az értékes termék megóvása érdekében végzett odaadó munkáját. Ezenkívül a „Fungo di Borgotaro” hírneve Olaszország számos más részéről érkező gombagyűjtő szenvedélyéhez is kapcsolódik, akik termőidőben előszeretettel keresik fel a Valtaro-övezet erdőit. A „Dalle Marche in cerca di porcini” (Marche megyéből vargányászás közben) (Gazzetta di Parma 2009. október 17.) című cikk beszámol a Marche megyei gombászoknak a „Fungo di Borgotaro” és a Valtaro környéke iránti érdeklődéséről.

Végül pedig Borgo Val di Taro településen már 1975. óta minden évben megrendezésre kerül a „Fungo di Borgotaro” búcsúja.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

Ez a közigazgatási szerv a „Fungo di Borgotaro” OFJ termékleírásának módosítására irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság 2013. július 11-i, 161. számú Hivatalos Közlönyében történő közzétételével, a fenti kérelem vonatkozásában elindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di produzione all’Esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4) Lásd a 3. lábjegyzetet.

25.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 122/12

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 122/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„БЪЛГАРСКО РОЗОВО МАСЛО” (BULGARSKO ROZOVO MASLO)

EK-szám: BG-PGI-0005-01050 – 2012.10.26.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Българско розово масло” (Bulgarsko rozovo maslo)

2. Tagállam vagy harmadik ország

Bulgária

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

3.2. osztály: Illóolajok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Bulgarsko rozovo maslo” a damaszkuszi rózsa (Rosa damascena Mill.) virágából gőzlepárlással nyert illóolaj.

Külső megjelenés : Átlátszó, olajos folyadék.

Szín : Sárga vagy sárgászöld.

Illat : A rózsa jellegzetes aromája.

Fizikai–kémiai mutatók : Ezeket a mutatókat gázkromatográfiával határozzák meg. A kimutatott reprezentatív és jellemző alkotóelemek arányát az alábbi táblázat ismerteti; ezek együtt határozzák meg az olaj kromatográfiás profilját:

Alkotóelemek	Tartalom (%)
ETIL-ALKOHOL	legfeljebb 3,0
Linalol	1,0–3,0
FENILETIL-ALKOHOL	legfeljebb 3,0
CITRONELLOL	24,0–35,0
NEROL	5,0–12,0
GERANIOL	13,0–22,0
GERANIL-ACETÁT	legfeljebb 1,5
EUGENOL	legfeljebb 2,5
Metil-eugenol	legfeljebb 2,0
FARNEZOL	legalább 1,4
Szénhidrogének:
С17 (heptadekán)	1,0–2,5
С19 (nonadekán) (3)	8,0–15,0
С19 (nonadecén) (4)	2,0–5,0
С21 (heneikozán)	3,0–5,5
С23 (trikozán)	0,5–1,5

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

a)	Damaszkuszi rózsa (Rosa damascena Mill.)

A Rosa damascena Mill. rózsafaj friss rózsavirágai a szirmokkal és a csészelevelekkel együtt; rügyek, levelek és bimbók, valamint fizikai szennyeződés (pl. agyag, kavicsok) nélkül.

Víz

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

–

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A rózsavirág betakarítása, szállítása és tárolása:

A rózsavirág betakarítása elsőként a tengerszint felett 300–400 m magasan elhelyezkedő rózsamezőkön, általában májusban kezdődik – amikor a rózsavirágok kellően kinyíltak, 14–40 rózsaszínes vörös szirommal rendelkeznek és kellemes, jellegzetes illatúak –, és 20–25 napig tart. A rózsavirágokat reggel 5 és 6 óra között kezdik betakarítani; ezt a munkát déli 11-12 óráig folytatják. A „Bulgarsko rozovo maslo” minőségét annak az előírásnak a betartásával szavatolják, hogy a rózsavirágokat a nyersanyag frissességének és minőségének megőrzése érdekében legfeljebb 10–15 órával a betakarítást követően fel kell dolgozni.

A virágokat a betakarítást követően haladéktalanul lepárlóüzemekbe szállítják; a lepárlás szünet nélkül zajlik. A rózsavirágokat szétválogatják, ezután egyes példányokat azonnal feldolgoznak, másokat a lepárlást megelőzően a betakarítás idejétől függően legfeljebb 15 óráig tárolnak (pl. ha az időjárás hűvös, és a rózsavirágok hőmérséklete nem haladja meg a 20 °C-ot).

A rózsavirág feldolgozása – a feldolgozás szakaszai:

Lepárlás: 100 kg/m3-nek megfelelő mennyiségű rózsavirágot helyeznek a lepárlóberendezésbe, majd 1:4–1:5 arányban vizet adnak hozzá; ezt a keveréket felhevítik, így az a gőz és a víz hatására forró masszává alakul, amelyet automatikus berendezéssel kevernek. A gőz által elpárologtatott illóolajat lehűtik és gyűjtőlombikba vezetve összegyűjtik. 1 kg rózsaolaj kinyeréséhez hozzávetőleg 3 500 kg rózsavirág szükséges.

A lepárolt folyadék kohobációja (sűrítése): Ezt a folyamatot a szünet nélkül üzemelő kohobációs csőben végzik, ahol az eredeti párlatot többször újra lepárolják.

A rózsaolaj elválasztása, víztelenítése és szűrése: Az illóolajat florentini edényben elválasztják, majd a fizikai szennyeződéseket és a vizet az illóolaj 30 °C-ra hevítésével és szűrésével eltávolítják.

Elegyítés: A kereskedelmi tételeket az egy üzemben előállított rózsaolajok (a vállalat saját keverékei) vagy különböző üzemekben előállított olajok keverésével (elegyítésével) készítik.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Tárolás:: A tárolást 15 ± 5 °С hőmérsékleten, közvetlen napfénytől elzárt és hőforrásoktól távoli, különálló, védett létesítményekben – ideértve a banki páncélszekrényeket – legfeljebb 5 000 g űrtartalmú, a levegővel való közvetlen érintkezést megakadályozó különleges dugókkal lezárt, hőálló üvegedényekben vagy zománcozott alumínium tartályokban végzik.

Szállítás és csomagolás: A szállítás és csomagolás zománcozott alumínium tartályokban vagy – parafadugóval és a tetején hegesztett fémlemezzel lezárt nyakú – hagyományos henger alakú edényekben (konkumi), illetve üvegcsékben és fiolákban történik. A hagyományos edényeket fehér szövetbe burkolják és hagyományos kiegészítőkkel – nemzeti színű szalaggal és zsinórral, valamint az edény nyakára erősített tanúsítvánnyal – díszítik. A csomagolások eltérőek lehetnek, a kiszerelés tömege 0,5 g és 5 000 g között változhat. A hagyományos edényeket vagy tartályokat legfeljebb nettó 10 kg tömegű szabványos fadobozokban, veszélyes áruk szállítására alkalmas dobozokban vagy hétköznapi, tartós hullámkarton dobozokban szállítják.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

–

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Bulgarsko rozovo maslo” előállításának földrajzi régiója az alábbi településeket foglalja magában:

— Plovdiv megyében: Brezovo, Kalojanovo, Karlovo, Szopot, Sztambolijszki, Szedinenije és Hiszarija,

— Sztara Zagora megyében: Bratya Daszkalovi, Gurkovo, Kazanlak, Maglizs, Nyikolajevo, Pavel Banja és Sztara Zagora,

— Pazardzsik megyében: Belovo, Bracigovo, Pazardzsik, Panagyuriste, Pestera és Sztrelcsa,

— Szófia megyében: Ihtiman, Koprivstica és Mirkovo.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Természeti és éghajlati tényezők

A damaszkuszi rózsát hagyományosan a Közép-Bulgáriában található „Rózsák völgyében” (Rozovata Dolina), 370–625 méter tengerszint feletti magasságban termesztik. A régió jellemzően napfényes; jó vízáteresztő képességű, homokos barna erdőtalajjal és a rózsák termesztése szempontjából előnyös éghajlati viszonyokkal rendelkezik. Az enyhe télnek és a 10,6 °C átlaghőmérsékletnek köszönhetően a virágok februárban rügyeznek. A májusi és júniusi magas páratartalom optimális körülményeket teremt a lassú és egyenletes virágzáshoz a betakarítási időszak során.

Történelmi és emberi tényezők

A „Bulgarsko rozovo maslo” előállítása a Rozovata Dolinában élő lakosság hagyományos tevékenysége. Több mint 300 éves történelme során a helyi lakosság szakértő ismereteket halmozott fel a kiváló minőségű magok nemesítése és a rózsatermesztés terén, valamint technológiai innovációt valósított meg az ágazatban. A betakarítás egy 20–30 napos időszakot ölel fel, és különleges készségeket igényel: néhány órával napfelkelte előtt és kora reggel kizárólag a legalább egy kinyílt szirommal rendelkező virágokat szedik le a csészelevéllel együtt úgy, hogy a szár és az ágak sértetlenek maradjanak. A zárt bimbókat későbbi betakarítás céljából a száron hagyják. Kizárólag tapasztalt lepárlók rendelkeznek érzékkel a virágok és a víz arányának meghatározásához, illetve az optimális lepárlási hőmérséklet megállapításához, valamint annak megítéléséhez, hogy mikor kerülhetnek a virágok a lepárlóberendezésbe. Ezeket a készségeket nemzedékről nemzedékre adják tovább, és segítségükkel fejlesztik a „Bulgarsko rozovo maslo” előállítására használt lepárlóberendezéseket, így biztosítva folyamatosan a végtermék kiváló minőségét.

5.2. A termék sajátosságai

A „Bulgarsko rozovo maslo” egyedi és sajátos jellemzője gazdag aromája, halvány, sárgászöld színe, kiváló illatrögzítő tulajdonságai, hosszan tartó aromája, valamint illóanyag- és szénhidrogén-tartalmának kiegyensúlyozott összetétele.

A „Bulgarsko rozovo maslo” kémiai jellemzői szorosan összefüggenek a régió földrajzi tulajdonságaival, és megkülönböztetik a terméket a világ más részein előállított rózsaolajoktól. Ezek a következők: citronellol-tartalma 24–35 % (szemben a világ más részén előállított termékre jellemző 39–49 %-kal); a citronellol és a geraniol aránya 1,1:2,5 (szemben a világ más részén előállított termékre jellemző 2,3:4,8 értékkel); a „Bulgarsko rozovo maslo” további megkülönböztető jellemzője a rendkívül sok jellegzetes alkotóelem – például a farnezol és a geranil-acetát – jelenléte, valamint az alacsony metil-eugenol tartalom.

A „Bulgarsko rozovo maslo” jellemző tulajdonságai a földrajzi területtel összefüggő tényezők együttes hatására alakulnak ki. Az egyenletes virágzást, a terméshozamot és a virágok olajtartalmát befolyásoló éghajlati viszonyok az enyhe hőmérséklet (15–25 °C), a magas légköri páratartalom (60 % fölött), a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti kismértékű ingadozás, valamint a talaj megfelelő mértékű nedvességtartalma. Ezek a feltételek biztosítják a rózsák egyenletes és teljes virágzását, valamint azt, hogy a növények nagy mennyiségben tartalmaznak kiváló minőségű rózsaolajat. A lehető legtöbb értékes alkotóelem kinyerése érdekében a „Bulgarsko rozovo maslo” előállításához alkalmazott módszer előírja a rózsavirágok szünet nélküli, a betakarítást követő haladéktalan feldolgozását; ennek érdekében a lepárlóüzemek a rózsamezők közelében helyezkednek el.

A „Bulgarsko rozovo maslo” előállítása és tökéletesítése a 17. században kezdődött; ennek folyamatát Dr. Koszjo Zarev ismerteti a 2008-ban megjelent, Българското розопроизводство и традиционната култура (Bulgarszkoto rozoproizvodsztvo i tradicionnata kultura, Rózsatermesztés és hagyományos művelés Bulgáriában) című könyvében. A 18. század végén és a 19. század elején a „Bulgarsko rozovo maslo” világszerte meghódította a piacokat. Bulgária az európai parfümipar fő szállítójává vált. A „Bulgarsko rozovo maslo” illóolajat korábban széles körben alkalmazták az orvoslásban értékes gyógyszerként, illetve főzéshez illatos ízesítőanyagként.

Röviddel az új Bolgár Hercegség 1878-as megalapítását követően elfogadták a „Bulgarsko rozovo maslo” minőségét és tisztaságát szabályozó első törvényeket. A Първа конференция върху Розовата индустрия (Parva konferencia varhu rozovata indusztria, Az első rózsaipari konferencia) című, 1906-ban kiadott könyvben a következő olvasható: „Miután 1889-ben kiadták a muskátli behozatali tilalmáról szóló miniszteri rendeletet, a »Bulgarsko rozovo maslo« ára nyomban hallatlanul magasra szökött.”

A bolgár Külügyminisztérium New York-i (Egyesült Államok), vichyi (Franciaország) és észak-perthi (Ausztrália) konzulátusairól, illetve követségeiről küldött hivatalos jelentések, valamint egy 1939–1945 között készült feljegyzés tanúsága szerint az említett időszakban nagy érdeklődés mutatkozott a „Bulgarsko rozovo maslo” iránt, és ez még a második világháború során is fennmaradt. A bolgár királyi konzulátus által a minisztériumnak még a régi bolgár helyesírással írt, 1939. december 19-i levélben ez áll: „William A. Hoffman úr, egy jelenleg New Yorkban élő vegyészmérnök arról tájékoztatott bennünket, hogy szándékában és módjában áll mindkét fél számára rendkívül kedvező feltételekkel megkezdeni a »Bulgarsko rozovo maslo« illóolaj rendszeres kereskedelmét”. Egy 1941. január 20-án kelt levélben a minisztérium gazdasági tanácsadója, K. Dobrev tájékoztatta a Vichyben működő királyi követséget „a »Bulgarsko rozovo maslo« illóolajnak a megszállás alatt álló Franciaországon belüli értékesítési feltételeiről”. Egy 1944. február 24-i levél arról tájékoztatja a minisztériumot, hogy „a »Bulgarsko rozovo maslo« kilogrammonkénti ára jelenleg 5 000 svájci frank.” Az ausztrál East-West Trading Company 1945. október 5-én azt írta, hogy „mi több, rendkívüli módon érdekelne minket a »Bulgarsko rozovo maslo« vagy gyártóinak ausztráliai képviselete”.

A „Bulgarsko rozovo maslo” nemzetközi népszerűségét és világhírét az 1880-tól napjainkig nemzetközi kiállításokon és vásárokon elnyert számos díj alapozta meg. Dr. Koszjo Zarev a következőt írja Българското розопроизводство и традиционната култура (Bulgarszkoto rozoproizvodsztvo i tradicionnata kultura, Rózsatermesztés és hagyományos művelés Bulgáriában) című könyvének „A bolgár rózsaolaj által elnyert díjak” című fejezetében: „A kiváló minőségű bolgár rózsaolaj tucatnyi érmet és díjat nyert számos kiállításon, bemutatón és kereskedelmi vásáron”. Zarev a továbbiakban megemlíti, hogy a „Bulgarsko rozovo maslo” gyártását és forgalmazását végző vállalatok a 19. század végén és a 20. század elején arany-, ezüst- és bronzérmeket nyertek a Bécsben (1873), Philadelphiában (1876), Chicagóban (1895), Grasse-ban (1902), Párizsban, Antwerpenben (1894), Amszterdamban, Liège-ben, Milánóban és Londonban rendezett vásárokon. A könyv említést tesz a „Bulgarsko rozovo maslo” által Bulgáriában elnyert díjakról, konkrétan a Plovdivi Vásár és az 1968-as Harmadik Nemzetközi Illóolaj-konferencia díjairól.

1964-ben ünnepségeket rendeztek a bolgár rózsaolajgyártás háromszáz éves évfordulójának tiszteletére, és a bolgár kereskedelmi kamara, valamint Bulgária rózsagazdálkodásért felelős hivatala számos olyan szervezetnek ítélt oda aranyérmet és díjat, amely hozzájárult az ágazat fejlődéséhez. 1903 óta minden évben megrendezik a hagyományos Rózsafesztivált, amelynek keretében rendszeresen bemutatják a betakarítás és a lepárlás folyamatát.

A második világháború előtt a világ rózsaolaj-keresletének 70–90 %-át a „Bulgarsko rozovo maslo” elégítette ki. Bulgáriában jelenleg évente 1,5–2 tonnát állítanak elő a termékből, túlnyomórészt kivitel céljára. A kazanlaki Rózsák és Illóolaj-tartalmú Termények Intézete által 2007. július 2-án rendezett jubileumi tudományos ülésre kiadott jelentés szerint a „Bulgarsko rozovo maslo” jelenleg a világszintű kereslet 40–50 %-át elégíti ki.

1994-ben a „Bulgarsko rozovo maslo” nevet 052–01 számon oltalom alatt álló eredetmegjelölésként felvették a bolgár állami szabadalmi nyilvántartásba.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (5) 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.mzh.government.bg/MZH/bg/ShortLinks/ZashiteniNaimenovania/Zaiavlenie.aspx

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) Telített szénhidrogén, kémiai képlete: CH3(CH2)17CH3.

(4) Telítetlen szénhidrogén (egy vagy több szén-szén kettős kötéssel), kémiai képlete: CH3(CH2)16CH = CH2.

(5) Lásd a 2. lábjegyzetet.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 122

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. április 25.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Központi Bank
2014/C 122/01	Az Európai Központi Bank ajánlása (2014. április 17.) az Európai Unió Tanácsa számára a Central Bank of Malta külső könyvvizsgálóiról (EKB/2014/20)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 122/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: COMP/M.7153 – BNPP/LASER) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 122/03	Euroátváltási árfolyamok	3

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 122/04	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	4
2014/C 122/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	12