AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

31.1.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/2

A Tanács következtetései az európai felsőoktatás globális dimenziójáról

2014/C 28/03

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

MIVEL:

az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat létrehozta az európai felsőoktatási térség (EHEA) megteremtését célzó kormányközi folyamatot, amelyet az Európai Unió aktívan támogat; a folyamatban részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei a 2012 áprilisában Bukarestben tartott ülésükön – a felsőoktatás nemzetközivé tételének előmozdítását célzó törekvések szerves részeként – elfogadták az EHEA „Mobilitással az oktatás színvonalának emeléséért” elnevezésű, 2020-ig szóló stratégiáját (1);

a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (2) megállapítja, hogy a Közösség oktatás terén végzett tevékenységének egyik célja annak elősegítése, hogy Európa egésze a tanulmányok és a szakképzés legkiemelkedőbb központjává váljon a világon;

a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (3) hasonló célt tűz ki, nevezetesen azt, hogy a Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező kutatók számára, és hogy a Közösség helyzetét – nemzetközi kutatási központként – javítsa;

a bolognai folyamatban részt vevő országok minisztereinek 2007. májusi, Londonban megtartott ülésén elfogadott nemzetközi stratégia (4) kiemelte annak szükségességét, hogy az európai felsőoktatási térség legyen nyitott és vonzó a világ más részei számára is, és erősítse meg az Európán kívüli országokkal a felsőoktatás terén folytatott együttműködést és szakpolitikai párbeszédet;

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló 2009. május 12-i következtetéseiken a Tanács hangsúlyozta, hogy a bolognai folyamattal való nagyfokú szinergiára törekedve kell támogatnia a felsőoktatás modernizálására irányuló tagállami erőfeszítéseket, különös tekintettel a minőségbiztosításra, a végzettségek elismerésére, a mobilitásra és az átláthatóságot célzó eszközökre;

az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló, 2010 júniusában elfogadott Európa 2020 stratégia (5) konkrét célként tűzte ki a képzettségi szintek javítását, elsősorban a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező fiatalok arányának 2020-ig legalább 40 %-ra való növelése révén;

a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló 2010. május 11-i tanácsi következtetések (6) kihangsúlyozták, hogy a felsőoktatás területén a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködési programok és szakpolitikai párbeszédek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a tudás szabadabban áramoljon, hanem hozzájárulnak az európai felsőoktatás minőségének és nemzetközi tekintélyének a javításához, a kutatás és az innováció fellendítéséhez, a mobilitás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához, valamint a nemzetközi fejlesztésnek az EU külpolitikai célkitűzéseivel összhangban történő ösztönzéséhez is;

a Tanács a tanulási célú mobilitás referenciaértékéről szóló 2011. november 28–29-i következtetéseiben (7) meghatározott egy referenciaértéket, amely szerint 2020-ra az újonnan végzett diplomásoknak EU-átlagban legalább 20 %-a kell, hogy rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, felsőoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal (a szakmai gyakorlatokat is ideértve);

a Tanács a felsőoktatás modernizációjáról szóló 2011. november 28–29-i következtetéseiben üdvözölte, hogy a Bizottság ki kívánja dolgozni az EU nemzetközi felsőoktatási stratégiáját, amelynek célja, hogy javítsa a nemzetközi ismertséget és láthatóságot, valamint a partnerekkel közösen erősíteni kívánja a partnerségeket és fokozni a kapacitásépítést a felsőoktatásban,

ÉS FIGYELEMMEL:

az elnökség 2013. szeptember 5–6-i, Vilniusban „Az európai felsőoktatás a világban” címmel tartott konferenciájára, amely kiemelte annak szükségességét, hogy a tagállamok és a felsőoktatási intézmények dolgozzanak ki olyan átfogó, a felsőoktatás nemzetközivé tételére irányuló stratégiákat, amelyek:

—	emelik az európai felsőoktatás színvonalát és növelik annak versenyképességét,

—	nemcsak a mobilitást tűzik ki célul, hanem fokozott figyelmet fordítanak arra is, hogy a tantervek, illetve az oktatási és tanulási folyamatok tervezése során és azok tartalmában érvényesüljön a globális látókör (amit gyakran „a nemzetközi látókör hazai megtapasztalásának” neveznek),

—	az új digitális erőforrásoknak az oktatás és tanulás hagyományos formáival való ötvözése révén szélesebb körben, nagyobb számú diákot céloznak meg, a magas színvonal fenntartása mellett, valamint

—	stratégiai partnerségekkel és kapacitásépítéssel erősítik meg a fejlesztési együttműködést,

ÉRDEKLŐDÉSSEL VESZI TUDOMÁSUL:

—	az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Az európai felsőoktatás a világban” című bizottsági közleményt (8),

—	az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című bizottsági közleményt (9),

ELISMERI, HOGY:

a felsőoktatás kiemelt szerepet játszik abban, hogy egyre több legyen az aktív szerepet vállaló, elégedett és világosan gondolkodó polgár, és erőteljes mozgatórugója az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalmaknak, az egyéni jólétnek és a gazdasági növekedésnek; az egyének nemzetközi mobilitása, valamint a globális szempontok figyelembevétele a felsőoktatási programokban tovább erősíthetik ezek fejlődését;

Európa felsőoktatási rendszereinek kimondott erőssége a magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenység, az intézmények sokfélesége, valamint az, hogy támogatják az együttműködést olyan területeken, ahol az hozzáadott értéket biztosít, például a közös, vagy kettős diplomát adó programok, a doktori iskolák és tanulmányok, illetve a nemzetközi partnerségek esetében;

a jelenlegi gazdasági környezetben a felsőoktatás, valamint a felsőfokú szakoktatás és szakképzés döntő szerepet játszik Európa kutatási és innovációs kapacitásainak megerősítésében és annak a magasan képzett emberi erőforrásnak a biztosításában, amelyre Európának a munkahelyek megtartásához, a gazdasági növekedéshez és a jóléthez szüksége van;

a végzettek kompetenciái nem mindig vannak összhangban a munkaerőpiac és a társadalom folyamatosan változó szükségleteivel; a magán- és közszférabeli munkaadók arról számolnak be, hogy a munkaerő-piaci kínálat nem felel meg a szükségleteknek, és hogy nehezen találnak olyan megfelelő jelölteket, akik képesek kielégíteni a tudásalapú gazdaság igényeit;

az Unió népességének elöregedése feltételezhetően lényeges következményekkel jár majd az elkövetkezendő évtizedekben, mivel a születések következetesen alacsony száma az európai munkáltatók rendelkezésére álló képzett munkaerő hiánya által jelentett probléma további mélyülésének kockázatát hordozza;

6.	tudás- és innovációs forrásként a felsőoktatási intézmények társadalmi felelősséget is hordoznak: mind nemzeti szinten, mind pedig a tágabb világot tekintve szerepük van az emberiség fejlődésében és hozzájárulnak a közjóhoz,

ÚGY VÉLI, HOGY:

a nemzetközi oktatók, kutatók és hallgatók aktív közreműködése az európai felsőoktatási intézményekben, mind a hallgatók, mind pedig az oktatók nemzetközi mobilitásának pénzügyi és szervezeti támogatása, valamint a tantervek nemzetközivé tételére irányuló fokozott törekvések elősegíthetik, hogy a diákok a globális munkaerőpiacon keresett kompetenciákra tegyenek szert;

a tagállamok és az európai felsőoktatási intézmények – uniós támogatással – jelentős előrehaladást értek el a határokon átnyúló minőségbiztosítási mechanizmusok kidolgozásában és a diplomáknak a bolognai folyamat keretében, az olyan hálózatokon keresztül, mint az ENIC (Információs Központok Európai Hálózata) és a NARIC (Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központ), valamint az olyan fellépések révén történő elismerésében, mint az Erasmus Mundus és a Tempus programok;

a nyitott oktatási segédanyagok, a nyílt hozzáférésű oktatóprogramok és a nyitott online tömegkurzusok globális előretörése olyan nemzetközi fejlemény, amely jelentős hatással lehet a felsőoktatási rendszerekre, és lehetőségeket teremt a globális, határokon átnyúló együttműködés innovatív formái számára,

ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SZÜKSÉG SZERINT A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE, AUTONÓMIÁJUK ELISMERÉSE MELLETT:

az érdekeltekkel egyeztetve alkalmazzanak a nemzetköziesítés vonatkozásában olyan átfogó stratégiai megközelítést, amely az alábbi három fő területet öleli fel:

a)	hallgatói és oktatói mobilitás;

b)	a tanterv és a digitális tanulás nemzetközivé tétele;

c)	stratégiai együttműködés, partnerségek és kapacitásépítés;

mozdítsák elő a hallgatók kétirányú, diploma- és kreditszintű mobilitását, valamint teremtsenek lehetőségeket az oktatók Európa és harmadik országok közötti mobilitására, többek között a következők révén:

i.	annak biztosítása, hogy a nemzetköziesítési stratégiában központi elemként szerepeljen a hallgatók, kutatók és oktatók mobilitása, kiegészülve egy olyan minőségi keretrendszerrel, amely többek között szakmai iránymutatási és tanácsadási szolgáltatásokat is tartalmazhat;

ii.

olyan, tantárgyak széles skáláját felölelő, kétirányú és kölcsönös érdekeken alapuló mobilitási programok létrehozása harmadik országokkal, melyek ésszerű egyensúlyt teremtenek a fizikai és a virtuális, valamint a befelé, illetve a kifelé irányuló mobilitás között, adott esetben olyan területekre koncentrálva, ahol munkaerő-hiány van;

iii.	a nemzetközi mobilitásban részt vevő hallgatók, kutatók és oktatók által külföldön szerzett kreditek, diplomák, végzettségek és kompetenciák elismerésének a támogatása, a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően;

iv.

a tanulási eredményekre fordított hangsúly erősítése, valamint az európai átláthatósági eszközökkel – például az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerrel, az oklevélmelléklettel vagy az európai képesítési keretrendszerrel – és a minőségbiztosítási mechanizmusokkal való összhang biztosítása; valamint

v.	a harmadik országok állampolgárainak a tanulás vagy kutatás céljából történő belépése és tartózkodása feltételeiről szóló irányelvek javasolt átdolgozása terén elért előrehaladás felgyorsítása;

támogassák, többek között a következő intézkedések révén, a nemzetközi környezet hazai megtapasztalását és segítsék elő a digitális oktatást annak érdekében, hogy az európai hallgatók azon jelentős többsége, akik nem vesznek részt a fizikai mobilitást célzó fellépésekben, szintén lehetőséget kapjon nemzetközi készségek kifejlesztésére:

i.	a hallgatók igényeit kielégítő, színvonalas létesítmények és hallgatói szolgáltatások rendelkezésre állásának a biztosítása a felsőoktatásban;

ii.	a felsőoktatási intézmények oktatói által megszerzett nemzetközi tapasztalatok és kompetenciák hatékony kiaknázása és az oktatók ösztönzése, hogy járuljanak hozzá színvonalas nemzetközi irányultságú tantervek kidolgozásához, a mobilitásban részt vevő és részt nem vevő hallgatók számára egyaránt;

iii.

több lehetőség biztosítása a hallgatók, kutatók és oktatók nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, különösen a fogadó ország nyelvének a tanulmányaikat nem az anyanyelvükön folytató személyek számára történő oktatása formájában, maximalizálva Európa nyelvi sokszínűségének előnyeit és a legmesszebbmenőkig elősegítve a hallgatók, kutatók és oktatók beilleszkedését fogadó országuk társadalmába;

iv.

kibővített lehetőségek teremtése a nemzetközi együttműködésen alapuló tanulás online formáira, és annak a vizsgálata, hogy az ikt-technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok használata milyen új megvalósítási módokra ad lehetőséget a szélesebb körű hozzáférhetőség, a tantervek nemzetköziesítése, valamint a partnerségek új formáinak előkészítése számára;

segítsék elő partnerségek létrehozását mind Európán belül, mind pedig azon kívül, az oktatási, kutatási és innovációs intézményi kapacitások megerősítése céljából, többek között a következők révén:

i.	a vállalkozó szellemet és az innovációt – valamint az átváltható készségek fejlesztését is – ösztönző tantervek biztosítása, továbbá nemzetközi képzési lehetőségek létrehozása Unión belüli és kívüli munkáltatókkal szoros együttműködésben;

ii.	az egyes felsőoktatási intézmények sajátos erősségei és prioritásai előtérbe helyezésének, mint a közfinanszírozás hatékony és eredményes felhasználását biztosító eszköznek a támogatása;

iii.	a közös, kettős és többes diplomaprogramok kialakítását és végrehajtását nehezítő akadályok felszámolása, valamint a minőségbiztosításra és az oklevelek határokon átnyúló elismerésére vonatkozó rendelkezések javítása;

iv.	a tagállamok nemzetköziesítési stratégiái és az EU fejlesztési együttműködésre irányuló politikái közötti egységesség ösztönzése, a méltányosság elveinek és a partnerország szerepvállalásának, valamint a felsőoktatási intézmények szükségleteinek figyelembevételével;

v.	a harmadik országbeli hallgatóknak, kutatóknak és oktatóknak, mint az ezen országok felsőoktatási intézményeivel folytatott együttműködés nagyköveteinek a tapasztalataira való építés;

vi.

a felsőoktatási intézmények arra való ösztönzése, hogy a nemzetköziesítés horizontális, az egyetemi élet minden területét – így a kutatást, az oktatást, az irányítást, az igazgatást és a szolgáltatások nyújtását – érintő jellegét felismerve dolgozzák ki saját átfogó nemzetköziesítési stratégiákat, és támogassák ezeket a stratégiai törekvéseket,

ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY:

támogassa – többek között a következő intézkedések révén – a tagállamok és a felsőoktatási intézmények arra irányuló törekvéseit, hogy átfogó nemzetköziesítési stratégiákat alkalmazzanak és kihasználják az Erasmus+ és Horizont 2020 programok keretein belül rendelkezésre álló nemzetközi felsőoktatási együttműködési lehetőségeket:

nagyobb mértékű pénzügyi támogatás nyújtása a harmadik országokból érkező és oda irányuló, a hallgatókat és oktatókat érintő mobilitási programokra az új Erasmus+ programon keresztül, valamint a harmadik országokból érkező és oda irányuló kutatói mobilitási programokra a Horizont 2020 program részét képező Marie Skłodowska-Curie cselekvéseken keresztül;

ii.

a nemzetközi felsőoktatási konzorciumok az irányú tevékenységének támogatása, melynek keretében közös mesteri és doktori képzéseket alakítanak ki az Erasmus+ programon, illetve a Marie Skłodowska-Curie cselekvéseken keresztül, valamint lehetőségek teremtése a hallgatók és a doktorjelöltek számára, hogy magas szintű ösztöndíjakban részesülhessenek;

iii.	az együttműködésre és innovációra irányuló – többek között az EU és a harmadik országok felsőoktatási intézményei közötti, kapacitásépítést célzó – partnerségek támogatása a felsőoktatásban;

a tagállamokkal együttműködve törekedjen az európai felsőoktatás vonzerejének a világ minden részén történő növelésére és sokszínűségének elősegítésére, többek között a következők révén:

i.	a minőség és az átláthatóság javítása, a határon átnyúló minőségbiztosítási mechanizmusok támogatása, valamint a képesítések, kreditek és az elismerési rendszerek összehasonlíthatóságának nemzetközi együttműködés és párbeszéd keretében történő ösztönzése;

ii.	a felsőoktatási mobilitás színvonalának emelése a megerősített Erasmus Felsőoktatási Chartán keresztül, többek között a felsőoktatási intézményeknek szóló, az önértékelésre és a nyomon követésre vonatkozó iránymutatások segítségével;

iii.	releváns esetekben és a felsőoktatási intézmények autonómiájának tiszteletben tartásával az átláthatóságot segítő új, többdimenziós nemzetközi eszköz, az úgynevezett „U-Multirank” megvalósításának az előmozdítása, melynek célja a felsőoktatási intézmények összehasonlíthatóságának javítása;

iv.

a tagállamok közötti, valamint a nemzeti reklámügynökségek és öregdiák-egyesületek közötti együttműködés támogatása információk megosztása és közös tevékenységek elindítása és összehangolása révén, annak érdekében, hogy Európát magas színvonalú tanulmányokat és kutatásokat nyújtó helyszínként népszerűsítsék, például felsőoktatási kiállításokon vagy közös promóciós eszközökön keresztül;

segítse elő az innovációs és fejlesztési célú felsőoktatási együttműködést az Unió és annak nemzetközi partnerei között, többek között a következő módon:

i.	kétoldalú és többoldalú szakpolitikai párbeszédek folytatása a legfontosabb nemzetközi partnerekkel, az Unió külső politikáival összhangban;

ii.	az innováció, a kutatás és a felsőoktatás terén megvalósuló nemzetközi együttműködés számára kapcsolódási pontokat biztosító Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint annak tudományos és innovációs közösségei tevékenységeinek előmozdítása, a társadalmi kihívások kezelése érdekében;

iii.	a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal támogatása és javítása a nemzetközi oktatás területén, kutatáson, statisztikai adatok gyűjtésén és elemzésén, valamint szakértőkkel folytatott párbeszéden keresztül.

(1) Bukaresti közlemény, 2012. április 27., 3. o.

(2) HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

(3) HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

(4) Az európai felsőoktatási térség globális összefüggésben.

(5) EUCO 13/10.

(6) HL C 135., 2010.5.26., 12. o.

(7) HL C 372, 2011.12.20., 31. o.

(8) 12453/13.

(9) 14116/13 + ADD 1.

31.1.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/8

Euroátváltási árfolyamok (1)

2014. január 30.

2014/C 28/06

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3574
JPY	Japán yen	139,28
DKK	Dán korona	7,4622
GBP	Angol font	0,82380
SEK	Svéd korona	8,8347
CHF	Svájci frank	1,2233
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4680
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,594
HUF	Magyar forint	310,97
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,2312
RON	Román lej	4,5110
TRY	Török líra	3,0808
AUD	Ausztrál dollár	1,5459
CAD	Kanadai dollár	1,5176
HKD	Hongkongi dollár	10,5421
NZD	Új-zélandi dollár	1,6624
SGD	Szingapúri dollár	1,7323
KRW	Dél-Koreai won	1 469,53
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,2700
CNY	Kínai renminbi	8,2302
HRK	Horvát kuna	7,6605
IDR	Indonéz rúpia	16 551,39
MYR	Maláj ringgit	4,5417
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,527
RUB	Orosz rubel	47,8025
THB	Thaiföldi baht	44,745
BRL	Brazil real	3,2955
MXN	Mexikói peso	18,1111
INR	Indiai rúpia	85,0840

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

31.1.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/11

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról

2014/C 28/09

1. A felülvizsgálat kezdeményezése

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) (1) 11. cikke (3) bekezdése alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmet a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó Foshan Gani Ceramic Co., Ltd és a Qingyang Gani Ceramic Co., Ltd. exportáló gyártók (a továbbiakban: Gani Group vagy az érintett vállalat) nyújtották be.

A felülvizsgálat hatálya a tulajdonosi szerkezet vizsgálatára korlátozódik, és szükség esetén – a Gani Groupot illetően – hivatalból a dömpingkülönbözet vizsgálatára.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében hivatalból részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményez ugyanazon hatállyal, ám az állítólag korábban egymással kapcsolatban álló Gani Group – Dongguan City Wonderful Ceramics Industrial Park Co., Ltd-re és Guangdong Jiamei Ceramics Co., Ltd-re (a továbbiakban: Wonderful Group vagy az érintett vállalat) vonatkozóan.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg a 6907 10 00, 6907 90 20, 6907 90 80, 6908 10 00, 6908 90 11, 6908 90 20, 6908 90 31, 6908 90 51, 6908 90 91, 6908 90 93 és a 6908 90 99 KN-kódok alá tartozó mázas és mázatlan kerámia út- és padlóburkoló lap, kályha- vagy falburkoló csempe; mázas és mázatlan kerámiamozaik, kockakő és hasonló áru, alátéten is (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a Tanács 917/2011/EU végrehajtási rendeletével (2) kivetett végleges dömpingellenes vám. A Gani Groupra és a Wonderful Groupra mint egymással kapcsolatban álló felekre azonos, 26,3 %-os vám vonatkozik.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem a Gani Group által szolgáltatott azon meggyőző bizonyítékon alapul, hogy a meglévő intézkedésekhez vezető körülmények a Gani Group tekintetében megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak.

A kérelmező többek között azt állítja, hogy megszűnt a Gani Group és a Wonderful Group közötti részvényesi viszony. Ebből állítólag az következik, hogy a korábban megállapított kárt okozó dömping hatásainak ellensúlyozása érdekében hozott intézkedéseknek a meglévő szinten – összességében a Gani Groupból és a Wonderful Groupból álló vállalatcsoportra korábban megállapított dömpingszinten – történő fenntartásával nem a jelenlegi helyzetre reagálnának. A körülmények állítólagos megváltozása ezért a Wonderful Groupot is érinti, és indokolja a Wonderful Groupot érintő felülvizsgálat hivatalból történő megindítását.

A két érintett vállalat kapcsolatának megszűnése állítólag gazdasági hatást gyakorol a két érintett vállalat működésére és ily módon dömpingkülönbözetükre is. A két érintett vállalat dömpingkülönbözetét ezért a Bizottság szükség esetén hivatalból vállalatonként felülvizsgálja.

A vállalati struktúrában bekövetkezett változásról a Bizottság a vizsgálat ideiglenes megállapításainak a felek részére történő nyilvánosságra hozatalát követően értesült (lásd a 917/2011/EU rendelet (97) preambulumbekezdését).

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tulajdonosi szerkezet és – ami a Gani Groupot és a Wonderful Groupot illeti – szükség esetén a dömping vizsgálatára korlátozott részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

A vizsgálat célja továbbá annak megállapítása, hogy az érintett két vállalat tekintetében szükséges-e a meglévő intézkedések fenntartása, megszüntetése vagy módosítása.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a Kínai Népköztársaságban lévő két érintett vállalat részére.

Eltérő rendelkezés hiányában a két vállalatnak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket a Bizottságnak.

A kérdőív többek között az alábbiakról kér információt: az exportáló gyártók vállalatának vagy vállalatainak struktúrája, a vállalat(ok)nak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenysége(i), az előállítás költsége, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett ország belföldi piacán történő, valamint Unióba irányuló értékesítései.

5.1.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

A korábbi vizsgálatban az Amerikai Egyesült Államokat választották piacgazdasági berendezkedésű harmadik országnak a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításához. A jelen vizsgálatban a Bizottság e célra szintén az Amerikai Egyesült Államok kiválasztását tervezi. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján azok a nem piacgazdasággal rendelkező érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (3) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot küld a két érintett vállalatnak. Amennyiben az exportáló gyártók piacgazdasági elbánást kérelmeznek, úgy eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2. Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire is figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az állításokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.3. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőn belül kell benyújtani.

5.4. Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (4).

A „Limited” jelöléssel ellátott információt benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke(2) bekezdésének megfelelően egy nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokhoz, a kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírással ellátott nyilatkozatot, valamint azok naprakész verzióit azonban papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyének vonatkozó oldalain: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

E-mail: Trade-R586-Ceramic-Tiles@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmulasztása nem tekinthető az együttműködés elmulasztásának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a kívánt formában végrehajtott válaszadás indokolatlan mértékű többletterhet vagy indokolatlan költségnövekedést idézett volna elő számára. Az érdekelt félnek ilyenkor azonnal fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL L 238., 2011.9.15., 1. o.

(3) Az exportáló gyártónak/gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(4) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes egyezmény) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

31.1.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/16

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2014/C 28/11

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„CHAROLAIS”

EK-sz.: FR-PDO-0005-0838-15.11.2010

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Charolais”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály:

sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Charolais” sajt enyhén beoltott, nyers teljes kecsketejből készül.

A tejsavas típusú savanyított tejből előállított sajt enyhén kifelé domborodó oldalú álló henger formájú, tésztája krémszínű, tömör és egyenletes állagú. Felszínét főként geotrichum gomba borítja. Az érlelés során foltokban elsősorban kék penicillium nemespenész is megjelenhet rajta.

Tömege a minimális érlelési időszak végén (azaz a beoltás után legalább 16 nappal) 250 és 310 gramm közötti, méretei pedig a következők:

—	a sajthenger átmérője középtájon 60 és 70 mm között,

—	magassága 70 és 85 mm között van.

A „Charolais” sajt 100 grammja legalább 45 gramm szárazanyagot tartalmaz.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nem releváns.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén)

A kecskék táplálkozása teljes egészében kizárólag a földrajzi területről származó takarmánnyal történő legeltetési rendszeren alapul.

Az állatok takarmánya (legelt vagy takarmányként adott) friss fűből vagy szénából áll. Monokultúrás legelőkről és egynyári növénykultúrákból származó takarmány használata tilos.

A kecskenyáj számára fenntartott takarmánytermő területnek gazdaságonként legalább 60 %-ban állandó legelőkből és/vagy legalább 4 éves ideiglenes legelőkből kell állnia.

Az éves legeltetési és/vagy zöldtakarmányozási időszak legalább 150 egymást követő vagy nem egymást követő nap, az átállási időszakot is beleértve:

Legeltetés:

A legalább 120 napos legeltetési időszakban a lelegelt friss fű a kecske napi takarmányadagjának legalább egyharmadát teszi ki, a kiegészítésként adott széna nem haladhatja meg az 1,2 kg nyersanyagmennyiséget.

Zöldtakarmányozás:

A legalább 120 napos zöldtakarmányozási időszakban a takarmányként adott friss fű a kecske napi takarmányadagjának legalább kétharmadát teszi ki, a kiegészítésként adott széna nem haladhatja meg az 1 kg nyersanyagmennyiséget. A friss füvet az állatoknak 24 órán belül kell elfogyasztaniuk. Az el nem fogyasztott takarmányt 24 óra elteltével el kell távolítani az etetővályúból.

A kiegészítő takarmány csak olyan engedélyezett nyersanyagokból állhat, amelyek szerepelnek a vonatkozó pozitív listán. A gazdaságból származó tejsavó takarmányként adható a kecskéknek, de nem számítható bele a napi takarmányadagba. A kiegészítő takarmányok éves mennyisége nem haladhatja meg az egy év alatt kecskénként elfogyasztott takarmány (a lucernát is beleértve) egyharmadát szárazanyag-kilogrammban, illetve kecskénként és évente 600 gramm/liter tejben számítva.

A kecskék táplálása során kizárólag géntechnológiával nem módosított termékekből származó növények, melléktermékek és kiegészítő takarmányok használata megengedett. A géntechnológiával módosított kultúrák termesztése a „Charolais” védett eredetmegjelöléssel ellátott termékek előállítására szánt tejet termelő gazdaság teljes területén tilos. Ez a tilalom minden olyan növényfajra vonatkozik, amelyről feltételezhető, hogy a gazdaságban található állatok táplálékául szolgálhat, és minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelés, a sajtkészítés és a sajtérlelés az adott földrajzi területen történik.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Nem releváns.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A valamennyi sajt esetében alkalmazandó kötelező feliratokon túl minden kereskedelmi forgalomba hozott „Charolais” eredetmegjelölésű sajton egyedi címke található. A címke személyre szabott részén az adott termelő elérhetőségeit kell feltüntetni; a valamennyi termelőre vonatkozó, közös rész pedig a következő információkat tartalmazza:

—	a „Charolais” elnevezést, melynek a címkén használt legnagyobb betűnagyság legalább kétharmadával megegyező méretű betűkkel kell szerepelnie,

—	az európai uniós „AOP” (OEM) szimbólumot.

—	A címkén ezen túlmenően szerepelhet az „Appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) jelzés is.

A termelő vagy a közvetlenül a termelő felelőssége alá tartozó bármely más személy által a gazdaságban vagy a piacon történő közvetlen értékesítés esetén az egyedi címkézés nem kötelező; ekkor elegendő egy táblán jelezni az említett információkat.

A címke és a tábla mintáját a forgalmazást végző csoportosulás határozza meg.

Az Európai Unióban történő bejegyzéstől fogva a „Charolais” elnevezés, valamint az azt követő „Appellation d'origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat vagy „AOP” (OEM) rövidítés feltüntetése a számlákon és egyéb kereskedelmi iratokon kötelező.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A tej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése az alábbi települések területére kiterjedő földrajzi területen történik:

Allier megye (03):

Az alábbi kantonok települései illetve településeinek részei:

—	Le Donjon: Avrilly, Chassenard, Le Bouchaud, Le Donjon, Lenax, Loddes, Luneau, Montaiguët-en-Forez, Neuilly-en-Donjon, Le Pin, Saint-Didier-en-Donjon, Saint-Léger-sur-Vouzance,

—	Dompierre-sur-Besbre: Coulanges, Molinet, Monétay-sur-Loire,

—	Jaligny-sur-Besbre: Liernolles.

Loire megye (42):

Belmont-de-la-Loire és Charlieu kanton.

Az alábbi kantonok települései illetve településeinek részei:

—	La Pacaudière: Changy, La Pacaudière, Sail-les-Bains, Urbise, Vivans,

—	Perreux: Coutouvre, Montagny, Perreux.

Rhône megye (69):

Monsols kanton.

Az alábbi kantonok települései illetve településeinek részei:

—	Beaujeu: Les Ardillats, Avenas, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Vernay,

—	Lamure-sur-Azergues: Chenelette, Claveisolles, Poule-les-Echarmeaux, Saint-Nizier-d’Azergues.

Saône-et-Loire megye (71):

Charolles, Chauffailles, Digoin, Gueugnon, Issy-l’Evêque, La Clayette, La Guiche, Le Creusot-Est, Marcigny, Matour, Montcenis, Montchanin, Palinges, Paray-le-Monial, Saint-Bonnet-de-Joux, Semur-en-Brionnais és Toulon-sur-Arroux kanton.

Az alábbi kantonok települései illetve településeinek részei:

—	Bourbon-Lancy: Bourbon-Lancy, Chalmoux, Gilly-sur-Loire, Maltat, Mont, Perrigny-sur-Loire, Saint-Aubin-sur-Loire,

—	Buxy: Bissy-sur-Fley, Cersot, Chenôves, Culles-les-Roches, Fley, Germagny, Marcilly-lès-Buxy, Saint-Boil, Saint-Martin-d’Auxy, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Privé, Saint-Vallerin, Saules, Savianges, Villeneuve-en-Montagne,

—	Cluny: Bergesserin, Buffières, Chérizet, Curtil-sous-Buffières, Donzy-le-National, Saint-André-le-Désert, Sainte-Cécile, Saint-Vincent-des-Prés,

—	Couches: Essertenne, Saint-Pierre-de-Varennes,

—	Mesvres: La Boulaye, La Chapelle-sous-Uchon, Charbonnat, Dettey, Saint-Eugène, Saint-Nizier-sur-Arroux, La Tagnière, Uchon,

—	Montceau-les-Mines: Montceau-les-Mines, Saint-Vallier,

—	Mont-Saint-Vincent: Genouilly, Gourdon, Marigny, Mary, Mont-Saint-Vincent, Le Puley, Saint-Micaud, Saint-Romain-sous-Gourdon,

—	Saint-Gengoux-Le-National: Sailly,

—	Saint-Léger-sous-Beuvray: Etang-sur-Arroux, Saint-Didier-sur-Arroux, Thil-sur-Arroux,

—	Tramayes: Clermain, Germolles-sur-Grosnes, Saint-Léger-sous-la-Bussière, Saint-Pierre-le-Vieux, Tramayes.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Charolais” sajt előállításának földrajzi területe Charolles városának környéke, azaz az innen délre fekvő Auvergne-hegység és az északon található Morvan-hegység között húzódó dombos régió. Domborzata völgyekkel szabdalt, a tenger feletti magasság 200 és 900 méter között váltakozik.

A régióban hűvös, óceáni éghajlat uralkodik. Ennek megfelelően a csapadékszint évi 750–950 milliméter között alakul és egyenletes eloszlást mutat egész évben; a hőmérséklet-ingadozás is mérsékelt. Utóbbit ugyanakkor a domborzati viszonyok is befolyásolják a magasabban fekvő területeken érvényesülő hegyvidéki típusú hatások (téli hidegek) miatt.

Az altalaj elsősorban gránitkőzetből és savas kőzetekből tevődik össze. A Charolles-hegység keleti és nyugati szélén helyenként mészkő-, vagy még gyakrabban agyag- és homoküledékes alakzatok is megfigyelhetők. A jellemzően szilikátos kőzetaljzaton (gránit, agyag, homok) mindenütt savas jellegű, gyakran kimosott és mély talajok alakultak ki.

A táj meghatározó elemei a sövényekkel elkerített legelők. A régió egyik sajátossága, hogy itt nem figyelhető meg a legelők visszaszorulása a nagy területen termő növénykultúrák javára; ennek köszönhetően a földrajzi terület mezőgazdasági földterületeinek közel 90 %-a takarmánytermő terület, miközben országos szinten ez az arány nem éri el az 50 %-ot. A legelőket a flóra rendkívüli gazdagsága jellemzi, számos savtűrő növényfajtával; a terület keleti része felkerült a Natura 2000 területek jegyzékére is („A Grosne-medence és Clunysois legelői, erdői és vizes élőhelyei” közösségi érdekű terület). Az ideiglenes legelők flórájának változatosságát segíti a monokultúrás legeltetésre vonatkozó tilalom, valamint az az előírás is, hogy a legelőnek legalább 4 éves múltra kell visszatekintenie, ami lehetővé teszi a letaposást jól tűrő növényfajok, a pázsitfélék és a fűfélék változatos fajainak elterjedését.

A XIX. század végén a kecsketenyésztés Saône-et-Loire megyében már jelentős szerepet játszott (1892-ben 40 000 kecskét tartottak számon), és a kecskesajt-készítés is fejlett szintre jutott. A kecskesajt „minden charolles-i kedvelt eledele” volt (Raymond Boivin: La fortune agricole du Charolais [„A charolles-i régió mezőgazdasági kincsei”], 1924).

A „Charolais” sajt készítése hagyományosan szorosan összekapcsolódik a szarvasmarha-tenyésztéssel, mint kiegészítő tevékenységgel. A sajtkészítésre szakosodott asszonyok számára társadalmi elismerést is hozott az általuk készített sajt kiválósága. A tejfeldolgozási technológia a tejben rejlő értékek maximális kiaknázását szolgálta, és magasabb sajthozamokat tett lehetővé. A sajtkészítő műhely a lakóház mellett helyezkedett el elsősorban azért, hogy könnyen hozzá lehessen adagolni a nagyméretű sajthoz a szükséges savót (savópótlás).

A „Charolais” mérete, textúrája és eltarthatósági tulajdonságai miatt volt közkedvelt. Az 1950-es években például rendkívül népszerű volt a környéken működő bányavidék munkásai körében, akik a mezőgazdasági idénymunkákból is kivették a részüket. Frissen vásárolták meg, majd élésládában, illetve a „tsézire” vagy „chazère” elnevezésű sajttartó kasokban tárolták, melyeket a „Charolais” kedvelői mindmáig előszeretettel használják.

Az 1960-as évektől kezdve megszilárdult a tiszta kecskesajtból történő sajtkészítés kultúrája, miután számos erre szakosodott kecsketenyésztő telepedett meg a vidéken, akik nem tartottak borjadzó vagy tejelő szarvasmarhát.

A „Charolais” sajt kereskedelmi forgalmazása azoknak a „finomítóknak”, illetve „begyűjtőknek” köszönhetően fejlődött ki, akik a tanyákon felvásárolták a sajtot, hogy a szomszédos Lyon és Roanne városában eladják a városi sajtárusoknak, henteseknek és fűszereseknek. A sokáig csak Bourgogne régióban és Rhône-Alpes régió északi részén ismert „Charolais” végül az 1970-es években vált széles körben is ismertté, miután a kereskedelem fejlődésével a termék eljutott a főváros nagy piacaira is. Ettől fogva a vidéki társadalom közkedvelt sajtja a városi piacokon forgalmazott termékké lépett elő.

A sajtkészítési technikák mindmáig megőrizték a régi idők hagyományos sajtkészítési módszereinek jellegét. A „Charolais” sajt beoltási eljárásának sajátossága az, hogy az új sajt oltásához lehetőleg a korábbi „Charolais” sajtok készítéséből visszamaradt oltóanyagot használnak. A sajt készítéséhez a tejet nyers és teljes formában, mindenfajta fizikai kezelés nélkül használják fel. Az alvadékot a formázáshoz merőkanállal öntik ki a magas falú és nagy átmérőjű charolles-i sajttálcákba. A sajt minden oldalán elvégzett sózás műveletét, illetve a sajt átforgatását is kézzel végzik. Az érlelésre hűvös és nedves helységben kerül sor, amely kedvez a geotrichum, illetve adott esetben a penicillium gomba kifejlődésének.

5.2. A termék sajátosságai

A „Charolais” sajt fő jellemzői összetett aromavilága, krémszínű tésztájának sűrű állaga és omlós, sima és egyenletes textúrája. Erőteljes ízében növényi jegyek (fű, széna, friss szalma, gomba stb.), csonthéjas gyümölcsök (mogyoró) és vaj íze fedezhető fel; ezek az árnyalatok a „Charolais” sajt készítéséhez, illetve érleléséhez szükséges minimum 16 nap elteltével kezdenek megmutatkozni.

A hűvös és nedves helységben történő érlelés során a sajt fiatal korában – elsősorban a geotrichum gombának köszönhetően – bézs- és elefántcsontszínű héja kékes árnyalatúra változhat, főként a penicillium gomba kialakulásának hatására. A sajt a kecskesajtokhoz képest nagy méretű, álló henger formájú, oldalai enyhén kifelé domborodnak, hordó jellegű alakot eredményezve.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület hűvös és a nyári szárazságot nélkülöző óceáni éghajlatának, lankás domborzatának, valamint szilikátos alapzaton kialakult mély talajainak köszönhetően kedvez a sokszínű növényvilágban és minőségi táplálékban gazdag legelők kialakulásának. A rendszeres csapadék és a talaj termékenységének együttes hatása nyomán a legelők növényzete tavasztól őszig egyenletesen növekszik. A kaszálás, valamint egyes területeken a visszanőtt fű betakarítása révén a régióban bőséges takarmányforrások halmozódnak fel. A charolles-i táj szervezőeleme a sövényekkel elkerített legelők és a többnyire állandó legelőként szolgáló rétek váltakozó parcellahálózata.

Ezek a legelők alkotják a takarmánytermő területek túlnyomó részét, ahonnan a kecskéknek frissen vagy szárított formában adott takarmány kikerül. Ezek az adottságok eredményezték, hogy a földrajzi terület állattenyésztő vidék lett, ahol a kecsketenyésztési tevékenység kiegészíti a hízlalásra tartott szarvasmarha-csordákat. A „Charolais” sajt hagyománya a helyi mezőgazdaság történetében gyökerezik, amelyet sokáig a helyi gazdaságot a szarvasmarha-tenyésztésnek szentelt (a régió gazdasági elitjének tulajdonában lévő) nagybirtokok és a számos kisebb, tanyajellegű gazdaság közötti ellentét határozott meg, mely utóbbiak csekély földterületük hasznosítása érdekében a kecsketenyésztésre szakosodtak.

A hagyományos, kisipari sajtkészítő technikák az utóbbi típusú sajtkészítők hosszú tapasztalatának köszönhetően maradtak fent, és a természeti adottságok és a nyersanyag optimális kiaknázását szolgálják. E sajtkészítési folyamat során a tejsavbaktériumokkal való beoltás lehetőség szerint korábbi alvadékból származó tejsavó segítségével történik. A sajt felületén ily módon természetes módon kialakuló baktériumflóra az érlelés folyamán elvégzett különböző kézi műveleteknek köszönhetően egyenletesen oszlik el. E műveletek hozzájárulnak a „Charolais” sajt jellegzetes, hordóra emlékeztető formájának kialakulásához is.

A „Charolais” jelentős mérete lehetővé teszi a sajt hosszabb ideig való, ideális körülmények közötti eltarthatóságát. A kecskesajtok esetében hosszúnak mondható érlelési időszak eredményeképpen kialakuló enyhén redős sajtkéreg megvédi a nagyméretű sajtot a kiszáradástól, és finom, omlós és rendkívül ízgazdag textúrát kölcsönöz neki. A hűvös és nedves helységben történő érlelés során a fiatal sajt héjának – elsősorban a geotrichum gombának köszönhető – bézs- és elefántcsont színe kékes árnyalatúra változhat a penicillium gomba foltjainak megjelenésével.

A kecskék étrendje a földrajzi területen belül található és rendkívül sokféle növényfajt kínáló legelőkről származó fűre, illetve takarmányra alapul, ami hozzájárul a „Charolais” sajt aromagazdagságához, illetve tésztájának színéhez is.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCCharolais.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2014.028.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 28

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. január 31.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 028/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6857 – Crane Co./MEI Group) ( 1 )	1

2014/C 028/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7021 – Swissport/Servisair) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2014/C 028/03	A Tanács következtetései az európai felsőoktatás globális dimenziójáról	2

2014/C 028/04	A Tanács határozata (2014. január 28.) az Európai Vegyianyag-ügynökség egy igazgatósági tagjának kinevezéséről	6

2014/C 028/05	Értesítés azon személyek számára, akikre alkalmazni kell a 2014/49/KKBP tanácsi határozattal módosított 2011/72/KKBP tanácsi határozatban, valamint a 81/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU rendeletben meghatározott intézkedéseket	7

	Európai Bizottság
2014/C 028/06	Euroátváltási árfolyamok	8

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2014/C 028/07	A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdésének megfelelően – Menetrend szerinti légi járatokra előírt közszolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezése ( 1 )	9

2014/C 028/08	A francia hatóságok bejelentése a Bizottságnak a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló 2009/119/EK tanácsi irányelv 9. cikke alapján	10

Tagállam	Olaszország
Érintett útvonalak	Alghero–Bologna és vissza, Alghero–Torino és vissza
A közszolgáltatási kötelezettség hatályba lépésének napja eredetileg	2007. március 1.
A hatályon kívül helyezés napja	2014. január 13.
Az a cím, amelyen a közszolgáltatási kötelezettség szövege és az azzal összefüggő információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők	Hivatkozási szöveg: HL C 93., 2006.4.21. További felvilágosítás a következő címen kapható: Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti Direzione Generale per Aeroporti e il Trasporto Aereo Tel. +39 659084908 / 4041 / 4350 Fax +39 659083280 E-mail: segreteria_dgata@mit.gov.it Internet: http://www.mit.gov.it

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 028/09	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról	11

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 028/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.7104 – Crown Holdings/Mivisa) ( 1 )	15

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 028/11	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	16


	(1) EGT-vonatkozású szöveg