18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/1

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/2

1.

A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2003. június 26-i 2003/55/EK (1) irányelv (továbbiakban 2003-as irányelv) 25. cikkében foglalt jogorvoslatra jogosultak körét meghatározó szabályok alkalmazandók-e egy az irányelv hatálya alatt született hatósági határozat esetében, vagy figyelembe kell venni a folyamatban lévő bírósági peres eljárásban, a per alatt hatályba lépett a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK (2) irányelv 41. cikkében (továbbiakban 2009-es irányelv) foglalt szabályokat, figyelemmel ezen irányelv 54. cikke (1) bekezdésének második bekezdésére, amely szerint ezeket a rendelkezéseket 2011. március 3. napjától kell alkalmazni?

2.

Amennyiben a 2009-es irányelvet kell alkalmazni, akkor a 2009-es irányelv 41. cikkének (17) bekezdése értelmében „érintett félnek” tekinthető-e egy üzemi és kereskedelmi szabályzatot jóváhagyó, illetve annak tartalmát megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során a perbeli eset szerinti gazdasági érdekkel rendelkező kereskedői engedélyes, vagy érintett félnek csak a szabályzat jóváhagyásra való benyújtására jogosult rendszerirányító minősül?

3.

Amennyiben a 2003-as irányelv alkalmazandó, akkor a perbeli eset szerinti Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyása, illetve módosítása a kapacitáslekötési igények elbírálására vonatkozó részében a 25. cikk (5) vagy (6) bekezdése alá tartozó esetkörnek minősül-e?

4.

Amennyiben a 2003-as irányelv 25. cikk (6) bekezdése alá tartozó esetről van szó, „érintett félnek” tekinthető-e egy üzemi és kereskedelmi szabályzatot jóváhagyó, illetve annak tartalmát megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során a perbeli eset szerinti gazdasági érdekkel rendelkező kereskedői engedélyes, avagy érintett félnek csak a szabályzat jóváhagyásra való benyújtására jogosult rendszerirányító minősül?

5.

Hogyan kell értelmezni a 2003-as irányelv 25. cikk (11) bekezdését, amely szerint az (5) és (6) bekezdésben említett panaszok nem sérthetik a jogorvoslatra vonatkozó közösségi vagy nemzeti joggyakorlatot, ha a fenti kérdésekre adott válaszokból az következne, hogy nemzeti joggyakorlat szigorúbb feltételekhez köti a jogorvoslat gyakorlását, mint ahogy az az irányelv rendelkezéseiből, vagy a közösségi joggyakorlatból következne?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/3

1.

Megvalósítja-e — mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta) 52. cikke (1) bekezdésének és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) 6. cikkének sérelme nélkül — az Alapjogi Charta 21. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti, életkoron alapuló (közvetlen) eltérő bánásmódot az, ha a köztisztviselői nyugdíj tekintetében a középiskolában vagy felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét korábbi szolgálati időként csak akkor számítják be, ha azokra a köztisztviselő 18. életévének betöltését követően került sor, miközben a köztisztviselői nyugdíj hivatkozott korábbi szolgálati ideje nem csak a nyugdíjváromány, hanem a nyugdíj összege tekintetében is jelentőséggel bír, és a nemzeti jog értelmében az említett nyugdíj (teljes nyugdíj) a köztisztviselő nyugdíjazását követően továbbra is fennálló közszolgálati jogviszony keretében járó díjazás további folyósításának tekintendő?

2.

Igenlő válasz esetén — az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 6. cikke szerinti igazolás hiányában (ezzel kapcsolatban lásd a harmadik kérdést) — akkor is hivatkozhat-e valamely köztisztviselő az Alapjogi Charta 21. cikkének, illetve az irányelv 2. cikkének közvetlen alkalmazhatóságára a korábbi szolgálati időnek a köztisztviselői nyugdíjba történő beszámítására irányuló kérelemhez kapcsolódó eljárásban, ha ebben az időpontban még nincs nyugállományban, mivel a nemzeti jog értelmében — nyugdíjazása időpontjában változatlan jogi helyzet esetén — a köztisztviselői nyugdíj megállapítására irányuló eljárásban vagy az ezen időszakok beszámítására irányuló, újabb kérelem előterjesztése esetén hivatkozni lehetne vele szemben arra, hogy e kérelem elutasítása jogerős?

3.

Igenlő válasz esetén az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti, szóban forgó eltérő bánásmód

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/3

1.

Megvalósítja-e — mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta) 52. cikke (1) bekezdésének és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) 6. cikkének sérelme nélkül — az Alapjogi Charta 21. cikke, illetve az irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti, életkoron alapuló (közvetlen) eltérő bánásmódot az, ha az új köztisztviselők hátrányos megkülönböztetéstől mentes magasabb fizetési fokozatba történő előrelépési rendszerének bevezetéséből kifolyólag a korábbi jogi helyzet alapján (a 18. életév betöltését megelőző időszakok előrelépés tekintetében való beszámításának kizárása miatt) hátrányosan megkülönböztetett, régi köztisztviselő kérelemre átléphet ugyan az új rendszerbe, és ezáltal megkülönböztetéstől mentesen számítják ki az előrelépése időpontját, azonban a nemzeti jog értelmében az ilyen kérelem engedélyezése azzal a hatással jár, hogy az új rendszerben előírt, lassabb előrelépés miatt az előrelépés időpontjának kedvezőbb kiszámítása ellenére illetménybeli helyzete (és ezzel végső soron az őt megillető juttatás) nem javul olyan mértékben, hogy illetménye szempontjából ugyanolyan helyzetbe kerülhetne, mint az a korábbi jogi helyzet alapján kedvezőbb bánásmódban részesülő, régi köztisztviselő (aki nem a 18. életév betöltése előtt, hanem azt követően rendelkezhet olyan hasonló időszakokkal, amelyeket a korábbi jogi helyzet alapján már beszámítottak neki), aki nem élt az új rendszerbe való átlépés lehetőségével?

2.

Igenlő válasz esetén — az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 6. cikke szerinti igazolás hiányában (ezzel kapcsolatban lásd különösen a harmadik kérdést) — akkor is hivatkozhat-e valamely köztisztviselő az Alapjogi Charta 21. cikkének, illetve az irányelv 2. cikkének közvetlen alkalmazhatóságára az illetménybeli helyzet megállapításához kapcsolódó eljárásban, ha megfelelő kérelem előterjesztésének eredményeként az új rendszerben már kedvezőbben állapítják meg előrelépésének időpontját?

3.

A első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, az egyrészt az át nem lépő, kedvezőbb helyzetű régi köztisztviselők, másrészt az átlépés ellenére továbbra is hátrányosan kezelt régi tisztviselők között, az új köztisztviselők megkülönböztetéstől mentes rendszerének bevezetése alkalmával illetménybeli helyzetük tekintetében továbbra is fenntartott megkülönböztetés igazolható-e abban az esetben is az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 6. cikke szerint az igazgatás gazdaságosságára és a szerzett előnyök védelmére, illetve a bizalomvédelem elvére alapozott átmeneti jelenségként, ha

Az első vagy a második kérdésre adandó nemleges, vagy a harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

4.

Amennyiben a harmadik kérdésre igenlő válasz adandó:

5.

6.

A 4) a) kérdésre adandó igenlő, és a 4) b) kérdésre adott nemleges, ugyanakkor a harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén, vagy az 5) a) kérdésre adandó igenlő és az 5) b) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Az új szabályozás ebben az esetben fennálló, hátrányosan megkülönböztető jellemzőinek az-e a következménye, hogy átmeneti jelenségként már nem igazolt a régi köztisztviselők tekintetében az eltérő bánásmód?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/5

1.

A 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: 85/337 irányelv) I. mellékletének 14. pontja értelmében vett „földgáz kereskedelmi célú kitermelés[éről]” van-e szó a földgáz olyan időbeli és mennyiségi szempontból korlátozott próbakiaknázása esetében, amelyet a földgáz huzamos kitermelése gazdaságossága megállapításának célját szolgáló kutatófúrási munka keretében végeznek?

Az első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó igenlő válasz esetén a következő további kérdések előterjesztésére kerül sor:

2.

Ellentétes-e a 85/337 irányelv I. mellékletének 14. pontjával az olyan nemzeti jogi szabályozás, amely a földgáz kitermelése esetén a 85/337 irányelv I. mellékletének 14. pontjában említett küszöbértékeket nem magához a kitermeléshez, hanem a „fúrószondánkénti kiaknázáshoz” köti?

3.

Úgy kell-e értelmezni a 85/337 irányelvet, hogy a hatóságnak az alapeljárás szerintihez hasonló helyzetben, amelyben a földgáz kutatófúrási munka keretében történő próbakiaknázásának engedélyezését kérik, annak megállapításához, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálatot végezni, csak minden hasonló projektet, konkrétan minden, a település területén megkezdett fúrást kell megvizsgálnia azok halmozott hatása tekintetében?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/5

1.

A 338/97/EK (1) tanácsi rendelet 11. cikk (2) bekezdés a) pontja értelmében az engedélyeket és bizonyítványokat csak az érvénytelenségi okkal ténylegesen érintett példányok vonatkozásában kell érvénytelennek tekinteni, vagy a további példányokra vonatkozóan is, amelyek szintén szerepelnek az engedélyben vagy bizonyítványokban?

2.

A 338/97/EK tanácsi rendelet 11. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében mindazokat a példányokat le kell foglalni és el lehet kobozni, amelyek az a) pont szerint érvénytelennek tekintett engedélyeken vagy bizonyítványokban szerepelnek, vagy csak azokat, amelyeket az érvénytelenségi ok ténylegesen érint?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/6

1.

Úgy kell-e értelmezni az 1408/71/EGK rendelet (1) 27. és azt követő cikkei értelmében vett „jogosult”, illetve „folyósítanak” fogalmat, hogy annak megállapítása szempontjából, hogy mikortól áll fenn a nyugdíjra való jogosultság, illetve mikortól kell a nyugdíjat folyósítani, a nyugdíj kifizetésének alapjául szolgáló megállapító határozat meghozatalának időpontja, illetve a nyugdíj visszamenőleges hatályú folyósításának kezdő időpontja irányadó?

2.

Amennyiben a „jogosult”, illetve „folyósítanak” fogalma a nyugdíj visszamenőleges hatályú folyósításának kezdő időpontjára vonatkozik

Összeegyeztethető-e ezzel, hogy az 1408/71/EGK rendelet 27. cikkének hatálya alá tartozó nyugdíjas a holland jogszabályok alapján nem köthet egészségbiztosítást visszamenőlegesen azonos időszakra?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/6

1.

A csak rendelvényre kapható, emberi felhasználásra szánt gyógyszer, amelyet csak sürgősségi egészségügyi ellátás keretében használnak, amely tekintetében tagállami illetékes hatóság nem adott ki forgalomba hozatali engedélyt, vagy erre nem került sor a 2309/93/EGK rendelet (1) értelmében, és amelyet a Stockholms tingsrätt (stockholmi kerületi bíróság) előtt folyamatban lévő eljárásban részt vevő szereplő készít, amely a Stockholms tingsrätt előtt folyamatban lévő eljárásban lényeges körülmények között rendelt meg valamely egészségügyi intézmény, tekinthető-e az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83 irányelv (2) 3. cikkének 1. vagy 2. pontja szerinti kivételnek, különösen akkor, amikor létezik egy másik engedélyezett gyógyszer, amelynek azonos az aktív hatóanyag-tartalma, azonos az adagolása, és azonos a gyógyszerformája?

2.

Amennyiben az első kérdésben hivatkozott, csak rendelvényre kapható, emberi felhasználásra szánt gyógyszer a 2001/83 irányelv 3. cikke 1. vagy 2. pontjának, vagy 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor a gyógyszer-reklámozási intézkedésekre vonatkozó jog tekinthető-e nem harmonizáltnak, vagy az intézkedések jelen ügyben szóban forgó fajtái olyan reklámot valósítanak meg, amelyet a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114 irányelv (3) szabályoz?

3.

Amennyiben a második kérdés tekintetében alkalmazandó a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114 irányelv, akkor milyen alapfeltételek mellett valósítanak meg a 2006/114 irányelv értelmében vett reklámot a Stockholms tingsrätt előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képező intézkedések (valamely termék nevének, számának és a gyógyszer anatómiai, gyógyászati és kémiai kódjának használata, fix ár alkalmazása a gyógyszerre, a gyógyszerről szóló információ beküldése a Nemzeti Gyógyszer-hatóanyagtartalom Nyilvántartásba [NPL], NPL-azonosító hozzárendelése a gyógyszerhez, a gyógyszerről szóló tájékoztató terjesztése, a gyógyszer egészségügyi elektronikus megrendelési szolgáltatáson keresztüli értékesítése egészségügyi szolgáltatók részére és a gyógyszerről szóló információ rendelkezésre bocsátása nemzeti kereskedelmi szervezet által kiadott publikáción keresztül)?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/7

1.

A csak rendelvényre kapható, emberi felhasználásra szánt azon gyógyszer, amelyet a Stockholms tingsrätt (stockholmi kerületi bíróság) előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képező körülmények között készítenek és értékesítenek, és amely tekintetében tagállami illetékes hatóság nem adott ki forgalombahozatali engedélyt, vagy erre nem került sor a 2309/93/EGK rendelet (1) értelmében, tekinthető-e az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83 irányelv (2) 3. cikkének 1. vagy 2. pontja szerinti gyógyszernek, különösen akkor, amikor létezik egy másik engedélyezett gyógyszer, amelynek azonos az aktív hatóanyag-tartalma, azonos az adagolása és azonos a formája?

2.

Amennyiben a Stockholms tingsrätt előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képező körülmények között készített és értékesített, csak rendelvényre kapható, emberi felhasználásra szánt gyógyszer a 2001/83 irányelv hatálya alá tartozik, akkor a szóban forgó reklámozási intézkedések tekintetében alkalmazható-e a 2001/83 irányelvvel párhuzamosan a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29 irányelv (3)?

3.

Amennyiben a Stockholms tingsrätt előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képező körülmények között készített és értékesített, csak rendelvényre kapható, emberi felhasználásra szánt gyógyszer a 2001/83 irányelv 3. cikke 1. vagy 2. pontjának, vagy 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor a gyógyszer-reklámozási intézkedésekre vonatkozó jog tekinthető-e nem harmonizáltnak, vagy az intézkedések jelen ügyben szóban forgó fajtái olyan reklámot valósítanak meg, amelyet i. a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114 irányelv (4) és/vagy ii. a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29 irányelv szabályoz?

4.

Amennyiben a harmadik kérdés tekintetében alkalmazandó a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114 irányelv, akkor milyen alapfeltételek mellett valósítanak meg a 2006/114 irányelv értelmében vett reklámot a Stockholms tingsrätt előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képező intézkedések (valamely termék nevének, számának és a gyógyszer ATC-kódjának használata vagy hozzárendelése, fix ár alkalmazása a gyógyszerre, a gyógyszerről szóló információ beküldése a Nemzeti Gyógyszer-hatóanyagtartalom Nyilvántartásba [NPL], NPL-azonosító hozzárendelése a gyógyszerhez, a gyógyszerről szóló tájékoztató és az azon szereplő információ terjesztése egészségügyi elektronikus megrendelési szolgáltatáson és egy vállalkozás saját honlapján keresztül, a gyógyszerről szóló információ rendelkezésre bocsátása nemzeti kereskedelmi szervezet által kiadott publikáción keresztül, a gyógyszerről szóló információ rendelkezésre bocsátása az Apoteket Központi Terméknyilvántartásán és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartáson [JACA] keresztül, a gyógyszerről szóló információ rendelkezésre bocsátása a gyógyszerek más nemzeti információs adatbázisán [SIL] keresztül, az információ Apoteket Terminálrendszeren [ATS] vagy hasonló elosztórendszeren keresztüli rendelkezésre bocsátása, a vállalkozás saját vagy a versenytárs forgalmazó gyógyszerére vonatkozó információ rendelkezésre bocsátása orvosi rendelőkkel és betegképviseleti szervezetekkel folytatott kapcsolattartáson keresztül, a gyógyszer forgalmazása, a gyógyszer és versenytársai gyógyszerészeti ellenőrzésére irányuló intézkedések, a termékek közötti, dokumentált és releváns különbségek bejelentésének elmulasztása, a vállalkozás saját gyógyszere tartalma bejelentésének, valamint a gyógyszer Läkemedelsverket [Gyógyászati Termékügynökség] általi értékelése bejelentésének elmulasztása, az egészségügyi szolgálat értesítésének elmulasztása a versengő termékeknek a Läkemedelsverket tudományos tanácsadó testülete általi értékeléséről, a gyógyszer fix árszintjének fenntartása, a rendelvény érvényessége tekintetében három hónapos időtartam alkalmazása, a versengő gyógyszer helyett a gyógyszer gyógyszertári terjesztése azon tény ellenére, hogy a beteg rendelvénye arra a versengő termékre vonatkozik, a szokványos készítményeket versengő gyógyszerrel helyettesítő forgalmazás nehezítése és akadályozása, beleértve a versengő gyógyszer kiadásának helyi gyógyszertárak általi megtagadását, valamint a nemzeti hatóság előzetes engedélye nélkül fix ár alkalmazása a gyógyszer-támogatási rendszer részeként)?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/8

1.

Az Európai Unió Tanácsa 2008/118/EK irányelve (1) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett különleges célnak tekinthető-e a tömegközlekedés helyi önkormányzat területén történő működtetésének finanszírozása, ha e feladat ellátása és finanszírozása a helyi önkormányzat kötelezettségeihez tartozik?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell e értelmezni az Európai Unió Tanácsa 2008/118/EK irányelve 1. cikkének (2) bekezdését, hogy e rendelkezéssel összhangban áll, ha a nemzeti jog olyan közvetett adót ír elő, amelyet valamely jövedéki termék végső fogyasztónak történő értékesítése után fizetnek, és kizárólag a tömegközlekedés működtetésére fordítanak, ha a tömegközlekedés működtetése az adóra jogosult helyi önkormányzat kötelezettsége, amelyet e közvetett adótól függetlenül teljesíteni kell, és a tömegközlekedés működtetése finanszírozásának mértéke végeredményben nem függ automatikusan a beszedett adó összegétől, mivel a tömegközlekedés működtetésére szánt összeg pontosan meg van határozva, és így abban az esetben, ha a közvetett adóból származó bevétel magasabb, a helyi önkormányzat megfelelően kevesebb más pénzügyi eszközt fordít a tömegközlekedés működtetésére, és fordítva, ha kevesebb értékesítési adó folyik be, a helyi önkormányzatnak megfelelően növelnie kell a tömegközlekedés működtetésére szánt más pénzügyi eszközöket, az előrejelzéstől eltérő adóbevétel esetén azonban lehetőség van arra, hogy a tömegközlekedés működtetésére szánt kiadások összegét a helyi önkormányzat költségvetésének módosítása révén módosítsák?

3.

A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Tanácsa 2008/118/EK irányelve 1. cikkének (2) bekezdését, hogy e rendelkezéssel összhangban áll, ha valamely jövedéki termékre olyan közvetett adót is kivetnek, amelynek rendeltetését az ezen adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség keletkezését követően határozzák meg?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/9

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/9

1.

Alkalmazandó-e a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (1) 13. cikke, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt lefoglalt összeg felszámoló által megtámadott kifizetésére csak az eljárás megindítása után került sor?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a megtámadott jogügyletre irányadó jog (lex causae) elévülési, megtámadási és jogvesztő határidőire is vonatkozik-e az 1346/2000 rendelet 13. cikke szerinti kifogás?

3.

A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a lex causae alapján határozandók-e meg az igény érvényesítése során az 1346/2000 rendelet 13. cikke értelmében figyelembe veendő eljárási szabályok is, vagy a lex fori concursus alapján határozandók-e meg ezek?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/9

1.

Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése kizárólagos-e annyiban, hogy kizárja, hogy közösségi hajók számára engedélyezzék a halászatot a marokkói halászati övezetekben kizárólag a hatáskörrel rendelkező marokkói hatóságok által a halászati kvóták marokkói tulajdonosai részére kibocsátott engedélyek alapján?

2.

Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése kizárólagos-e annyiban, hogy kizárja, hogy közösségi hajókat személyzet nélkül bérbe adjanak marokkói társaságok részére (a „Barecon 2001” BIMCO Standard Bareboat Charter szabvány alapján), annak érdekében, hogy a marokkói halászati övezetekben, kizárólag a hatáskörrel rendelkező marokkói hatóságok által a halászati kvóták marokkói tulajdonosai részére kibocsátott engedélyek alapján halászatot végezzenek?

3.

A második kérdésre adandó választ érinti-e az, ha a bérbeadó — a halászhajó irányítása és legénysége formájában — szakértelmet és technikai támogatást is biztosít a marokkói társaságnak?

4.

Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás azt jelenti-e, hogy a Marokkói Királyság a megállapodással párhuzamosan jogosult saját ipari célú nyílt tengeri halászatot indítani és folytatni az északi szélesség 29. foka alatt? Amennyiben igen, a megállapodás felhatalmazza-e a Marokkói Királyságot arra, hogy közösségi halászhajókat vegyen bérbe vagy közvetlenül ilyen hajók részére adjon ki engedélyeket saját nemzeti halászata tekintetében, anélkül, hogy ehhez szükség lenne az Európai Közösség engedélyére?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/10

1.

az uniós intézmények vizsgálata nyilvánvaló ténybeli hibákat tartalmaz,

2.

az uniós intézmények vizsgálata nyilvánvaló mérlegelési hibákat tartalmaz,

3.

a Bizottság nem tett eleget a gondossági kötelezettségének és megsértette az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (2) és (6) bekezdését,

4.

a Bizottság megszegte az 1225/2009 rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit, és megsértette a társaság védelemhez való jogát,

5.

a Bizottság az 1225/2009 rendelet 17. cikkét sértve nem vette figyelembe a társaság által szolgáltatott információkat, és/vagy

6.

a Bizottság megszegte (az EUMSZ 296. cikkből eredő) indokolási kötelezettségét?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/10

1.

Közvetlenül a helyfoglalással érintett járat vonatkozásában kell-e felmerülnie a rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek?

2.

Amennyiben a korábbi oda-vissza utak során felmerülő rendkívüli körülmények is jelentőséggel bírnak valamely későbbi járat szempontjából: az üzemeltető légifuvarozónak csak a rendkívüli körülmény elkerülésére kell-e a rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti ésszerű intézkedéseket megtenni, vagy a hosszabb késés elkerülésére is?

3.

A légi fuvarozó tevékenységi körébe tartozó feladatokkal megbízott, saját felelősségükre eljáró harmadik személyek károkozása a rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e?

4.

A harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén, függ-e az értékelés attól, hogy a harmadik személyt ki bízta meg (légitársaság, repülőtér-üzemeltető, stb.)?

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/11

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletének a jelen fellebbezésben pontosan megjelölt részeit;

—

haladéktalanul semmisítse meg a megtámadott intézkedéseket az EIH-ra alkalmazandó részükben;

—

kötelezze a Tanácsot az EIH részéről a Törvényszék előtti eljárásban és a jelen fellebbezés során felmerült költségek viselésére.

1.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és a felek előterjesztéseivel összeegyeztethetetlen álláspontra jutott annak megállapításával, hogy az EIH elismerte, hogy végrehajtotta a listára való felvétele igazolása érdekében a Tanács által hivatkozott ügyleteket:

2.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a listára való felvétel alapvető feltételei teljesültek:

3.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította az EIH-nak a bizalomvédelemre és a jogbiztonságra vonatkozó jogalapját:

4.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy az EIH nem hivatkozhat a 961/2010/EU tanácsi rendelet 32. cikkének (2) bekezdésére a listára való felvételének vitatása és azon állítása tekintetében, hogy az EIH-ra kiszabott szankciók olyan megelőző hatást szolgáltak, amelyet a Bundesbank nem tudott biztosítani azáltal, hogy a továbbiakban nem hagyja jóvá a „harmadik utat” vagy nem engedélyezi az ilyen ügyleteket:

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/12

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

—

a Bíróság nyilvánítsa elfogadhatónak a T-429/11. sz. ügyben benyújtott keresetet, és az ügyet érdemi döntéshozatalra utalja vissza a Törvényszék elé;

—

a Bíróság kötelezze a Bizottságot az elfogadhatósággal kapcsolatos eljárásokkal összefüggésben első- és másodfokon felmerült összes költség viselésére.

1.

A Törvényszék megsértette az uniós jogot, amikor a valamely támogatási programot jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatok ellen benyújtott keresetek elfogadhatóságának vizsgálata során a tényleges kedvezményezett fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot értelmezte. Konkrétan:

2.

A Törvényszék az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése végének értelmezésekor tévesen alkalmazta a jogot. A Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, amikor megállapítja, hogy az állami támogatási programokra vonatkozó határozatok, mint a megtámadott határozat is, a Szerződés új rendelkezésének értelmében vett végrehajtási intézkedéseket követelnek meg.

3.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor olyan végzést hozott, amely sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot. A megtámadott végzés e jog pusztán elméleti fogalmát fogadja el, amely kizárja, hogy a felperes bizonyos feltételek mellett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet indítványozzon, anélkül hogy ne sértené meg az előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez való jogot, ha a megtámadott határozatot meg kívánja kérdőjelezni.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/14

1.

A Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2009. július 16-án hozott határozatát (R 1289/2008-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2.

Az OHIM maga viseli saját, valamint a Lorenz Shoe Group AG részéről felmerült költségeket.

3.

A Fuzhou Fuan Leather Plastics Clothing Making Co. Ltd maga viseli saját költségeit.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/14

1.

A Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) 2011. november 22-én hozott határozatát (R 2255/2010-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2.

A Törvényszék az OHIM-ot kötelezi a költségek viselésére.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/15

1.

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.

A Törvényszék a Vitaminaqua Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/15

1.

A Törvényszék megsemmisíti a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2012. július 26-i határozatát, amelyben az elutasította a felperesnek az EIGE/2012/ADM/13. sz. ajánlati felhívásra benyújtott ajánlatát.

2.

Az EIGE maga viseli saját költségeit, valamint a Gaumina részéről felmerült költségeket.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/16

1.

A keresetről már nem szükséges határozni.

2.

Az Európai Unió Tanácsa maga viseli a saját költségeit.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/16

1.

A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2.

A Francia Köztársaság és a Calberson beavatkozási kérelméről nem szükséges határozni.

3.

A Mory SA, a Mory Team és a Superga Invest viselik — saját költségeiken felül — az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

4.

A Francia Köztársaság és a Calberson, beavatkozási kérelmeket előterjesztő felek maguk viselik saját költségeiket.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/17

1.

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.

Az 1. garantovaná a.s. maga viseli, a saját költségein kívül, az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/17

1.

A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.

Luigi Marcuccio maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/18

1.

A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.

Luigi Marcuccio maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/18

1.

A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.

Luigi Marcuccio maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/19

1.

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2.

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/19

—

semmisítse meg az Európai Bizottság 2013. július 17-i határozatát, amellyel az Európai Bizottság összesen 212 411,89 euró összeg visszatérítését rendelte el a 224482. sz., MARE elnevezésű projekt (80 352,07 euró), a 216820. sz., SENIOR elnevezésű projekt (53 138,40 euró) és a 225010. sz., ECRN elnevezésű projekt (78 231,42 euró) tekintetében; és

—

kötelezze az Európai Bizottságot a keletkezett, összesen 3 000 000 euró összegű vagyoni és nem vagyoni kárnak, vagy az eljárás folyamán számszerűsítendő, kamatokkal és az inflációra tekintettel növelt összegnek, valamint az eljárás költségeinek a megtérítésére.

1.

A 2010. évi pénzügyi útmutatónak a MARE és a SENIOR projektek tekintetében fennálló alkalmazhatatlanságára és hatályának hiányára alapított első jogalap.

2.

A felperes meghallgatáshoz való jogának az Európai Bizottság és a könyvvizsgálatért felelős társaság részéről történt megtagadására alapított második jogalap.

3.

Az együttműködés elvének és a kölcsönös bizalom elvének az Európai Bizottság részéről a felperessel szemben történt megsértésére, közelebbről a helytelen gazdálkodásra, valamint a gyaníthatóan sérelmet okozó magatartásra alapított harmadik jogalap.

4.

A kis-és középvállalkozások tekintetében a projekt költségeinek elismerése céljából alkalmazott szabályok bizonytalan jellegére alapított negyedik jogalap.

5.

A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége normái és a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálata tárgyában alkalmazandó európai szabályozás alkalmazásának elmulasztására alapított ötödik jogalap.

6.

A projekt költségeinek támogathatóságára és a könyvvizsgálat értékelésének mulasztásaira alapított hatodik jogalap.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a könyvvizsgálattal megbízott társaság a költségek elutasításával kapcsolatos megállapításait főként a jelenléti ívek kizárólagos használatára vonatkozó körülményre alapította.

8.

A felperesnek a megfelelő módon végrehajtott tevékenységek tekintetében való visszatérítéshez való jogszerű jogára, valamint az Európai Bizottság jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó nyolcadik jogalap.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/20

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/20

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/21

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Számvevőszék mint kinevezésre jogosult hatóság 2012. december 13-i határozatát, amelyben nem döntött a felperesek panaszairól, továbbá egyetlen olyan intézkedést sem hozott, amellyel nyilvánosan elismerte volna, hogy a felperesek lelki zaklatásnak és szenvedésnek voltak kitéve, helyreállította volna becsületüket, szavahihetőségüket és méltóságukat, illetve megtérítette volna az őket ért vagyoni és nem vagyoni kárt;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Számvevőszéket a költségek viselésére.

18.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/21

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes munkaszerződését megszüntető 2013. január 31-i határozatot;

—

a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes panaszát elutasító 2013. augusztus 22-i határozatot;

—

a Közszolgálati Törvényszék következésképpen kötelezze az alperest a felperes visszahelyezésére, továbbá a szerződés megszüntetésének hatálybalépése és a felperes visszahelyezése közti időszakra neki járó pénzügyi előnyöknek az ugyanezen időszakban általa esetlegesen megszerzett jövedelemmel csökkentett és az Európai Központi Bank 3 százalékponttal növelt kamatlába alapján számított késedelmi kamattal növelt összege kifizetésére;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest a felperes méltányossági alapon 10 000 euróra tartott nem vagyoni kárának megtérítésére;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest az összes költség viselésére.