AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

21.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/3

A Tanács 2013. december 9–10-i ülése (Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem)

2013/C 376/05

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, továbbá az Unió fellépésének ki kell egészítenie a nemzeti szakpolitikákat, valamint a népegészségügyi helyzet javítására és a népegészségügy területén a tagállamok közötti együttműködés előmozdítására kell irányulnia, szükség esetén támogatást nyújtva fellépéseikhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét;

EMLÉKEZTET arra, hogy a Tanács a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerekről szóló, 2011. június 6-án elfogadott következtetéseiben felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a magas szintű közegészségügyi munkacsoport irányításával indítsanak reflexiós folyamatot azzal a céllal, hogy meghatározzák az egészségügyi beruházások hatékony módjait a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerek kialakítása érdekében;

EMLÉKEZTET azon kötelezettségvállalásra, mely szerint a gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusán, azaz az európai szemeszteren keresztül meg kell valósítani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljait, ideértve a tagállami erőfeszítések összehangolását is;

EMLÉKEZTET arra, hogy a Bizottság által 2007. október 23-án elfogadott, majd a 2007. december 5–6-i tanácsi következtetések által megerősített, „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára” című fehér könyvben foglalt feladatok, célok és elvek továbbra is érvényesek és elősegítik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását;

EMLÉKEZTET a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” című, 2013. június 20–21-i tanácsi következtetésekre (1), az európai szemeszter keretében elkészített éves növekedési jelentésről és együttes foglalkoztatási jelentésről szóló 2013. február 28-i tanácsi következtetésekre (2), valamint a 2013-as európai szemeszter foglalkoztatási és szociálpolitikai szempontú értékelése keretében készült, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság növekedést és kohéziót szolgáló szociálpolitikai reformokról szóló jelentésének a 2013. október 15-i jóváhagyására (3);

TUDOMÁSUL VESZI a reflexiós folyamat során a következők tekintetben elért eredményeket: az egészségügy szempontjainak egyéb szakpolitikákban való megjelenítése az Európa 2020 stratégia végrehajtása keretében, a tagállamok közötti esetlegesen szorosabb együttműködés témáinak meghatározása, a legjobb gyakorlatok cseréje, valamint összehangoltabb uniós szintű együttműködés annak érdekében, hogy adott esetben támogatni tudjuk a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egészségügyi rendszereik megfeleljenek a jövő kihívásainak;

ÜDVÖZLI a reflexiós folyamat keretében az alábbi öt célkitűzést illetően folyó munkát:

—	az Európa 2020 stratégia keretében és az európai szemeszter folyamatában az egészségügyet megillető szerep megfelelő hangsúlyozása,

—	azon tényezők meghatározása, amelyek növelik a strukturális alapok egészségügyi beruházásokra való felhasználásának hatékonyságát,

—	a gyógyszerek költséghatékony alkalmazása,

—	integrált gondozási modellek és jobb kórházirányítás,

—	az egészségügyi beruházások hatékonyságának mérése és ellenőrzése;

FIGYELEMBE VÉVE AZT, HOGY:

az első három európai szemeszter folyamán következetesen erősödött az egészségügyi kérdések szerepe, valamint az egészségügyi rendszerek reformjára tett utalások formája és kontextusa is fejlődött, mégpedig azzal a céllal, hogy egyrészt egyenlő és egyetemes hozzáférést biztosítsunk a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, másrészt a finanszírozás a szolidaritás alapelvének megfelelően és a közforrások hatékonyabb felhasználásával történjen, ami a Bizottság 2013 évi éves jelentésében kifejezett szakpolitikai célkitűzésként jelenik meg;

az emberek egészsége önmagában is érték, de emellett pozitív hatást gyakorolhat a gazdaság teljesítményére, például a munkaerő-kínálatra és a termelékenységre, a humán tőkére, illetve a közkiadások egészére, így kulcsfontosságú szerepet játszik az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében, valamint az európai szemeszterben;

a tagállamoknak ezért foglalkozniuk kell az embereket életük során érintő szociális és egészségügyi kockázatokkal, kiemelt figyelmet fordítva a korai betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés, valamint a gondozás hasznosságára, továbbá egyetemes hozzáférést biztosítva a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz és korszerűsítve az egészségügyi rendszereket költséghatékonyságuk, hozzáférhetőségük és fenntarthatóságuk javítása érdekében;

d)	a költséghatékony és eredményes egészségügyi kiadások produktív és növekedésbarát kiadásnak minősülnek, ezért az egészségügybe való beruházást a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulásnak kell tekinteni;

a népesség elöregedése, a krónikus betegségek okozta terhek, a fertőző betegségekhez kapcsolódó kihívások, a lakosság változó igényei, az egészségügyi egyenlőtlenségek, a betegek egyre nagyobb elvárásai, az egészségügyi ellátás növekvő költségei, valamint a jelenlegi gazdasági helyzetben a tagállamok egészségügyi rendszereinek rendelkezésére álló erőforrások csökkenése miatt a tagállamok azonos kihívásokkal néznek szembe;

f)	a fokozott gazdaságpolitikai koordináció erőteljesebb uniós szintű koordinációt tehet szükségessé az egészségügy területén is az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének tiszteletben tartása mellett;

g)	az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés kulcsfontosságú tényezők az egészségügyi rendszerek hosszú távú fenntarthatósága, valamint az egészségben eltöltött évek számának növelése szempontjából;

h)	a szakpolitikák alakításának és a döntéshozatali folyamatoknak a lehetőségekhez mérten tényeken kell alapulniuk, és megfelelő egészségügyi információs rendszerekre kell támaszkodniuk;

a többek között a strukturális és beruházási alapokból finanszírozott egészségügyi beruházások fontos szerepet játszhatnak az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságában, ugyanakkor még további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok a 2014–2020-as időszakban hatékonyabban használják fel a strukturális és beruházási alapokat az egészségügyi beruházások céljaira;

j)	az integrált gondozási modellek az egészségügyi rendszerek minősége és hatékonysága növelésének fontos, innovatív és ígéretes módjának minősülnek, amelyek növelik az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát;

k)	az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése terén az EU által – más nemzetközi szervezetekkel, különösen az OECD-vel és a WHO-val koordinálva és együttműködve – játszott szerepet fokozni lehetne, ugyanakkor törekedni kell a már meglévő rendszerekkel fennálló összehangoltságra is;

l)	a tagállamoknak továbbra is megfizethető, innovatív, hatékony és biztonságos gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket kell biztosítaniuk lakosságuk számára, megőrizve ugyanakkor egészségügyi rendszereik pénzügyi fenntarthatóságát.

ÜDVÖZLI:

a)	a magas szintű népegészségügyi munkacsoport közreműködésével azzal a céllal indított reflexiós folyamat eredményeit, hogy meghatározzák az egészségügyi beruházások hatékony módjait annak érdekében, hogy modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszereket sikerüljön kialakítani;

b)	a krónikus betegségek vonatkozásában a népegészségügyben és az egészségügyi ellátási rendszerekben alkalmazható innovatív megközelítésekről indított reflexiós folyamat eredményeit;

a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” című, 2013. február 18-án elfogadott bizottsági közlemény (szociális beruházási csomag) (4) részeként elfogadott, „Beruházás az egészségbe” című bizottsági szolgálati munkadokumentumban vázolt megközelítést, amelyben a Bizottság hangsúlyozza, hogy az egészség önmagában is értéket képvisel, és egyben a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió előfeltétele is;

d)	a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség keretében a stratégiai terv végrehajtása terén elért eredményeket, valamint a regionális együttműködésnek a referenciahelyek kiválasztásával megkezdett megerősítését;

az uniós szintű azon egészségügyi felügyeleti és információs rendszernek a párhuzamos munka elkerülésével megvalósított továbbfejlesztését és megszilárdítását, amely a szabványosított európai alapvető egészségügyi mutatókra (ECHI) és az egészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program keretében támogatott tagállami együttműködés eredményeként már kialakított egészségügyi felügyeleti és információs rendszerekre épül;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

a)	adott esetben mérjék fel az egészségügyi rendszerükre vonatkozó, a nemzeti reformprogramjukban foglalt reform esetleges hatásait, ideértve az egészségre, a szegénységére, a foglalkoztatási rátára, a termelékenységre és a versenyképességre gyakorolt közvetett vagy közvetlen hatásokat;

gondoskodjanak az érintett azon tanácsi formációk (pl. EPSCO, ECOFIN stb.) közötti megfelelő együttműködésről, amelyek az egészségügy különböző aspektusaival foglalkoznak az Európa 2020 stratégia és az európai szemeszter keretében, annak érdekében, hogy javulhasson a politikai párbeszéd minősége és növekedjen az azokról az egészségügyi szakpolitikákról folyó uniós megbeszélések többletértéke, amelyek a puszta pénzügyi fenntarthatóságon túlmutató kihívásokkal szembesülnek;

folytassák egyrészt az európai strukturális és beruházási alapoknak az egészségügyi beruházásokra való eredményes felhasználásának javítását célzó párbeszédet, másrészt a tervezésre, végrehajtásra, nyomon követésre és problémamegoldásra vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjét a 2014–2020-as időszakban, mégpedig a témára összpontosító reflexiós folyamat eredményei, és különösen az európai strukturális és beruházási alapok egészségügyi beruházásokra való hatékony felhasználását segítő eszköztár alapján;

önkéntes alapon dolgozzák ki és fejlesszék tovább a gondozás integrált formáira vonatkozó nemzeti szakpolitikákat és programokat, illetve pótolják az egészségügyi és szociális szolgáltatásnyújtásban tapasztalható hiányosságokat a következők végrehajtása révén:

—	az integrált gondozás kiemelt kérdésként való kezelése a tagállami egészségügyi szakpolitikákban és programokban nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;

—	eljárások és eszközök kidolgozásának elősegítése, kiemelt hangsúlyt fektetve az információs és kommunikációs technológiák és pénzügyi eszközök használatára;

—	az egészségügyi szakmai szervezetek ösztönzése aktív szerepvállalásra az integrált gondozás területén;

—	az egészségügyi alkalmazottak integrált gondozással kapcsolatos képzésének előmozdítása;

—	betegtájékoztatás és a betegek szerepvállalásának növelése oly módon, hogy a betegek érdekvédelmi szervezeteit minden megfelelő szinten bevonják az integrált gondozásra vonatkozó szakpolitikák és programok kidolgozásába;

—	az integrált gondozással kapcsolatos kutatás és innováció fejlesztése és ösztönzése;

e)	az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésének alkalmazása a szakpolitikai döntéshozatal, az elszámoltathatóság és az átláthatóság céljából;

a bevált gyakorlatokra vonatkozó olyan adatbázis fejlesztésének mérlegelése, amely példákat tartalmaz az egészségügyi és gondozási rendszerek sikeres korszerűsítésére, valamint a legjobb megoldások kibővítésének elősegítése a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség munkájának figyelembevételével;

kérjék fel a magas szintű népegészségügyi munkacsoportot, hogy

—	a saját hatáskörében eljárva irányítsa a IV. és V. szakasz keretébe tartozó tevékenységeket, adott esetben a meglévő fórumok használatával;

—	dolgozza ki és fogadja el a kapacitásai megerősítését célzó módszereket.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY

a)	folytassák annak elemzését, hogy az egészségügy kérdése hogyan érvényesíthető megfelelően az Európa 2020 stratégia keretében, biztosítandó azt, hogy e stratégiai kérdés az európai szemeszter gyakorlataiban – a szemeszter küszöbön álló értékelésének függvényében – a jövőben is szerepet kapjon;

különösen a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal és a Gazdaságpolitikai Bizottsággal folytatott megerősített koordináció és együttműködés révén, valamint a magas szintű népegészségügyi munkacsoport és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság közötti munkakapcsolat feltérképezésével és létrehozásával biztosítsák a szükséges koordinációt tagállami és uniós szinten annak érdekében, hogy az európai szemeszter folyamatában megfelelően képviselve legyen az egészségügyi ágazat, és hogy ésszerűsödjön az egészségügyi ellátás folyamatban lévő értékelése;

folytassák az egészségügy kérdésének az európai szemeszter folyamatába való bekapcsolására vonatkozó nyomonkövetési gyakorlatot, többek között információt cserélve a tagállamokkal a tagállami fejleményekről, és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fogalmát ültessék át a gyakorlatba operatív értékelési kritériumok kidolgozása révén, többek között az egészségügyi rendszerek tematikus áttekintése céljából;

önkéntes alapon folytassák egyrészt az olyan vonatkozások feltérképezését, amelyek hatással lehetnek a hozzáférhetőségre, az árakra, a költségekre, a betegbiztonságra, valamint a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos innovációra, másrészt adott esetben a hozzáférést megkönnyítő rendszerek vizsgálatát, mindvégig teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállami hatásköröket;

osszák meg az ismereteket, tapasztalatokat és a legjobb gyakorlatokat a következőkkel kapcsolatban:

—	integrált gondozási programok, struktúrák és szakpolitikák, ideértve a jelentéstételi és tanulási rendszereket, amelyek célja a költségek kérdésének megoldása;

—	az egészségügyi intézmények szintjén végrehajtott integrált gondozási beavatkozások és megoldások hatékonysága, és átadhatóságuk értékelése;

javítsák az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésének uniós szintű koordinációját többek között a következők révén:

—	az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésére vonatkozó elméleti keret ésszerűsítése, és hasznos módszerek és eszközök meghatározása a szakpolitikai döntéshozatal támogatására;

—	kritériumok meghatározása az egészségügyi rendszerek uniós szintű teljesítményértékelésében a kiemelt területek kiválasztásához és a vonatkozó adatok és információk elérhetőségének és minőségének javítása;

működjenek együtt a fenntartható és integrált uniós egészségügyi információs rendszer létrehozása érdekében, amely a különböző csoportok és projektek – pl. az ECHI-ECHIm projektek – keretében már elért eredményekre épül, feltárva különösen azt, hogy milyen lehetőségeket rejt magában egy átfogó európai egészségügyi információs kutatási infrastruktúra konzorcium eszközként való alkalmazása;

javítsák az uniós szintű koordinációt és dolgozzanak ki konkrét uniós intézkedéseket a krónikus betegségekkel járó terhek csökkentése érdekében, mégpedig többek között a bevált gyakorlatok meghatározásával és terjesztésével – ebben támaszkodva a krónikus betegségekre irányuló és a teljes életciklusra kiterjedő egészséges időskort propagáló közös programra –, a krónikus betegségek korszerű és hatékony korai megelőzésének és kezelésének, illetve az egészségfejlesztésbe és a betegségmegelőzésbe történő beruházásoknak az ösztönzésével, a multimorbiditás kezelésével, a kutatási menetrendnek a népegészségügyi szükségletekhez igazításával, a magatartás-tudományokból és más tudományágakból származó ismeretek felhasználásával, valamint más nemzetközi folyamatokkal való összehangolással és nemzetközi szervezetekkel való együttműködéssel;

működjenek együtt a betegek szerepvállalásának növeléséhez kapcsolódó uniós kezdeményezések értékelése céljából, és terjesszenek elő a kedvező feltételek létrehozására és a betegek szerepvállalásának növelésével kapcsolatos iránymutatás kidolgozására irányuló szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó elképzeléseket;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

a)	a tagállamok körében mozdítsa elő a legjobb gyakorlatok cseréjét és az egymástól való tanulást az európai strukturális és beruházási alapok egészségügyi beruházásokra való hatékonyabb és szélesebb körű felhasználásának témájában;

b)	támogassa az integrált gondozási projekteket, különös hangsúlyt helyezve a betegek szerepvállalásának növelésére és a krónikus betegségek kezelésére és megelőzésére;

c)	támogassa a tagállamokat az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésének alkalmazásában;

2014 első félévében terjessze elő a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséggel kapcsolatos elképzelés és megközelítés értékelését, és évente kétszer tegyen jelentést a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség aktuális helyzetéről, az addig elért eredményekről és a következő lépésekről.

(1) 11487/13.

(2) 6936/13.

(3) 13958/1/13 REV1.

(4) 6380/13 ADD 7.

21.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/7

TERVEZET – A 2014–2018-AS IDŐSZAKRA SZÓLÓ EURÓPAI E-IGAZSÁGÜGYI STRATÉGIA

2013/C 376/06

I. BEVEZETÉS

Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv elfogadása újabb lépést jelentett az e-igazságügy fejlődésében. A jogi eljárások papírmentesítése és az igazságügyi tevékenységekben részt vevők közötti kommunikáció terén az elektronikus eszközök használatára való átállás fontos eleme lett a tagállamokban a bírói kar hatékony működésének. A tagállamoknak és az Európai Unió intézményeinek közös szándéka, hogy folytassák az európai e-igazságügyi rendszer kiépítését.

Az európai e-igazságügyi rendszer célja a tagállamok igazságügyi rendszereinek szolgálatában álló információs és kommunikációs technológiák használata és fejlesztése, különösen a határon átnyúló vonatkozású ügyeket illetően, azzal a céllal, hogy a polgárok, az üzleti vállalkozások és a jogi szakemberek számára az igazságszolgáltatáshoz és az igazságügyi információkhoz való hozzáférés tekintetében javítsa a lehetőségeket, valamint megkönnyítse a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti együttműködést. Az európai e-igazságügy további célja az igazságügyi rendszer hatékonyságának fokozása, a tagállamok igazságügyi rendszerei függetlenségének és sajátosságainak, valamint az alapvető jogoknak a tiszteletben tartása mellett.

Az európai e-igazságügyet továbbra is mint az európai polgárok közvetlen szolgálatában álló lehetőséget kell fejleszteni, akiknek javát szolgálja annak hozzáadott értéke, többek között az e-igazságügyi portálon keresztül. Biztosítani kell, hogy az európai e-igazságügyi rendszer felhasználóinak, többek között a polgároknak, mielőbb a hasznára válhassanak az e-igazságügyi eszközök kínálta gyakorlati előnyök.

Az eddig elért eredmények, a felmerült nehézségek és a jövőben elérendő célok átfogó európai e-igazságügyi stratégiát tesznek szükségessé a stratégiai szintű elköteleződés és szerepvállalás érvényesülése érdekében. A 2014–2018-as időszakra szóló új európai e-igazságügyi stratégia a már elvégzett munkára kíván építeni.

II. AZ E-IGAZSÁGÜGY EURÓPAI SZINTŰ KIALAKÍTÁSÁNAK HÁTTERE

1. Háttér

Az IB Tanács 2007 júniusában úgy határozott, hogy meg kell kezdeni az információs és kommunikációs technológiák igazságügy terén való alkalmazásának európai szintű fejlesztésére irányuló munkát, elsősorban egy olyan európai portál létrehozásával, melynek célja a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetében az igazságszolgáltatás igénybevételének megkönnyítése.

A Tanács kérésére válaszul a Bizottság 2008 júniusában benyújtotta az „Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé” című közleményét (1), amelynek célja az e-igazságügyi eszközök tagállamokkal szoros együttműködésben történő európai szintű kifejlesztésének előmozdítása. A célkitűzés középpontjában az állt, hogy szinergiák jöjjenek létre az e-igazságügy terén az európai, illetve a nemzeti szinten tett erőfeszítések között, valamint hogy ez európai szintű méretgazdaságossággal társuljon.

Az Európai Tanács 2008. június 19–20-i ülésén üdvözölte „az egységes uniós e-igazságszolgáltatási portál fokozatos, 2009 végére történő létrehozására” irányuló kezdeményezést. A portál célja, hogy egyetlen többnyelvű, felhasználóbarát hozzáférési pontként („egyablakos ügyintézés”) az európai e-igazságügyi rendszer egészéhez, azaz az összes vonatkozó európai és tagállami webhelyhez és/vagy szolgáltatáshoz hozzáférést nyújtson.

8.	Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel közösen kidolgozott első többéves cselekvési tervet (2009–2013) az IB Tanács 2008 novemberében fogadta el.

Az első cselekvési terv elfogadásával egyidejűleg a Tanács új munkastruktúra létrehozásáról is döntött. Az e-jogi munkacsoport (e-igazságügy) és az e-jogi munkacsoport (e-jog) azóta jelentős munkát végzett a Tanács által adott megbízás teljesítése érdekében. Az első cselekvési tervben foglalt célok jórészt teljesültek, a kapcsolódó munka pedig folyamatban van.

10.

Az Európai Parlament érdeklődését fejezte ki az e-igazságügy terén végzett munka iránt. 2008. december 18-án állásfoglalást fogadott el az e-igazságszolgáltatásról (2), amelyben többek között kijelentette, hogy biztosítani kell a megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy a jövőben minden jogszabály úgy készüljön el, hogy azt online alkalmazásokon keresztül is lehessen használni. A Parlament emellett 2013. október 22-i plenáris ülésén állásfoglalást (3) fogadott el az e-igazságszolgáltatási cselekvési tervről, amelyben felszólított az elektronikus kérelmek használatára, az iratok elektronikus formában történő rendelkezésre bocsátására, a videokonferencia eszközének alkalmazására és a bírósági és közigazgatási nyilvántartások összekapcsolásának megerősítésére a bírósági és kvázi bírósági eljárások költségeinek további csökkentése érdekében.

2. Főbb eredmények

11.

Az e-igazságügyi portál 2010. július 16-án indult; a webtárhely biztosítása és az üzemeltetés – a Tanács iránymutatásaival összhangban – a Bizottság feladata. A webhely tagállami és bizottsági részről történő fejlesztése azóta jelentős méreteket öltött, és ennek keretében a portál új funkciókkal gazdagodott (így például a dinamikus elektronikus formanyomtatványok), és rendszeresen új tartalommal bővül. Az európai e-igazságügyi portál célja, hogy az európai polgárok és jogi szakemberek számára egyablakos ügyintézési lehetőséget biztosítson, lehetővé téve számukra, hogy saját nyelvükön tájékozódhassanak az európai és a nemzeti eljárásokról, valamint az igazságszolgáltatás működéséről.

12.

Több tagállam dolgozott ki és vett részt különböző, az e-igazságügy területét érintő kísérleti projektben, így például a tagállamok fizetésképtelenségi nyilvántartásainak összekapcsolása, valamint jelentős technikai fejlesztések bevezetése céljából. Folyamatban van az európai e-igazságügyet szolgáló infrastruktúra fokozatos kidolgozása. Az e-CODEX-projekt keretében fontos elemet képez az igazságügyi hatóságok, a kormányzati szervezetek, a jogi szakemberek, a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti biztonságos jogiadat-cserét szolgáló technikai és szervezeti infrastruktúra.

13.

Jelentős számú tagállam videokonferencia-rendszert vezetett be annak érdekében, hogy a tanúk és a felek meghallgatásának megkönnyítése révén felgyorsuljanak az igazságügyi eljárások. Folyamatban van a polgári és büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, illetve az Európai Igazságügyi Atlasz webhelyének beépítése. A Tanács emellett határozatot fogadott el a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózattal való együttműködés létrehozásáról.

14.

Az e-igazságszolgáltatásra vonatkozó közelmúltbeli kérdőívre (4) adott válaszok azt mutatják, hogy az első többéves európai e-igazságszolgáltatási cselekvési terv elfogadása óta ez a terület jelentősen fejlődött a tagállamokban. A 2014–2018-as időszakra szóló európai e-igazságügyi stratégia erre a sikerre épít majd.

15.

Az e-jog területén fontos építőelemek kerültek kidolgozásra a jogforrások hozzáférhetőségére és szemantikai átjárhatóságára vonatkozóan. A Tanács 2009-ben következtetéseket fogadott el az európai esetjogi azonosítóról (ECLI) az európai és a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek könnyebb megtalálhatósága és az azokra való egyértelmű hivatkozás megkönnyítése érdekében. Az ECLI-t már több tagállam bevezette és alkalmazza. A Bizottság és több tagállam jelenleg készíti elő az európai esetjogi azonosító keresőfelületének az e-igazságügyi portál oldalán való megjelenítését, amelyre 2014 első negyedévében kerül sor. Az ECLI bevezetésén az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága is dolgozik.

16.

A Tanács 2011-ben következtetéseket fogadott el az európai jogszabály-azonosítóról, amely az európai és a nemzeti jogi eszközök azonosítására, megjelölésére és az azokra való elektronikus hivatkozásra vonatkozó önkéntes szabványt vezet be. A szabványt az EUR-Lexen való használat céljára elfogadták, és bevezetése több tagállamban folyamatban van.

3. Összhang az e-kormányzati kerettel

17.

Az e-igazságügyet még inkább össze kell hangolni az e-kormányzás általános keretével, amelyet részletesen ismertet a Bizottságnak az európai interoperabilitási stratégia és az európai interoperabilitási keret bevezetéséről szóló közleménye ((COM (2010) 744 végleges). Ezekben a dokumentumokban a Bizottság egyértelműen kifejtette, hogy a jogi, szervezeti, szemantikai és technikai szinten egyaránt elérendő, a fenntartható „ökoszisztéma” létrehozását eredményező fokozott interoperabilitás elengedhetetlen az információs és kommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági potenciáljának a maximális kiaknázásához. Az európai e-igazságügyi rendszert a bírói függetlenség és a hatáskör-elkülönítés elvével összhangban kell kialakítani.

III. ÁLTALÁNOS ELVEK

18.	Az európai e-igazságügy területén végzett munka az alábbi alapelveket követi:

a) Önkéntes részvétel

19.	Az európai e-igazságügyi projektekben való önkéntes részvétel eldöntése tagállami mérlegelési jogkörbe tartozik, kivéve, ha olyan európai uniós jogalkotási eszköz elfogadására került sor, amely előírja, hogy az európai e-igazságügyi rendszer keretében egy meghatározott projektet végre kell hajtani.

b) Decentralizáció

20.

Az európai e-igazságügyi koncepció egy olyan európai szintű decentralizált rendszer létrehozására irányul, amely a tagállamokban működő különböző független és átjárható nemzeti rendszereket kapcsolja össze. A decentralizáció átfogó elve értelmében az egyes tagállamok feladata a tagállami e-igazságügyi rendszerek technikai megvalósítása és kezelése, amire szükség van a tagállami rendszerek összekapcsolásának elősegítéséhez.

21.	Emellett azonban bizonyos szintű uniós centralizációra szükség van. A centralizáció néhány konkrét esetben elő is irányozható, így pl. amennyiben az költséghatékonyabb megoldást kínál, vagy amennyiben jogalkotási eszköz elfogadására került sor.

c) Kölcsönös átjárhatóság

22.

A decentralizált rendszerek alapvető eleme a kölcsönös átjárhatóság, amely lehetővé teszi a tagállami rendszerek összekapcsolását, valamint szükség esetén központi megoldások alkalmazását is. Biztosítani kell az igazságügyi rendszerhez kiválasztott különböző technikai, szervezeti, jogi és szemantikai aspektusok összeegyeztethetőségét, egyúttal megengedve a lehető legnagyobb tagállami rugalmasságot.

d) Európai dimenzió

23.	Az európai e-igazságügyi stratégia a létrehozók szándéka szerint a polgári, a büntetőjogi és a közigazgatási jog területére irányuló, európai dimenziójú projekteket fed le.

24.

Az európai e-igazságügy keretében kidolgozott projektekhez, különösen a portálon megjelenőkhöz, az Európai Unió valamennyi tagállamának csatlakozni kell tudnia, és valamennyi tagállamot arra kell ösztönözni, hogy részt vegyen a projektekben azok hosszú távú életképességének és költséghatékonyságának biztosítása érdekében. Valamennyi projektet úgy kell kidolgozni, hogy azok potenciálisan a polgárok, üzleti vállalkozások és/vagy a bírói kar közvetlen javára válhassanak.

25.	Az e-igazságügyi rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni az európai hozzáadott értéket kínáló nemzeti projekteket is.

IV. AZ EURÓPAI E-IGAZSÁGÜGY CÉLKITŰZÉSEI

a) Az igazságügy területével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés

26.	A cél az, hogy az Európai Unión belül javuljon az igazságügy területével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés. E cél elérésében az e-igazságügyi portál fontos szerepet játszik.

b) Bírósághoz fordulás és bíróságon kívüli eljárások igénybevételi lehetősége határon átnyúló vonatkozású ügyekben

27.	Az európai e-igazságügyön belül törekedni kell arra, hogy az elektronikus kommunikáció használata révén javuljon a határon átnyúló vonatkozású ügyekben a bírósághoz fordulásnak, illetve a bíróságon kívüli eljárások igénybevételének a lehetősége.

28.	Ezért folytatni kell a nemzeti szinten már több tagállamban megkezdett munkát, és meg kell teremteni az európai szintű, határon átnyúló interaktív igazságügyi szolgáltatások feltételeit.

29.	Folytatni kell a bírósági és a bíróságon kívüli eljárások papírmentesítését, összhangban a tagállamok önkéntes részvételének elvével.

c) Az igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció

30.	Különösen fontos a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti elektronikus kommunikáció egyszerűsítése és ösztönzése (például videokonferencia vagy biztonságos elektronikus adatcsere révén).

31.	Az igazságügyi hatóságok tagjai számára biztonságos hozzáférést kell biztosítani a számukra fenntartott különböző funkciókhoz; differenciált hozzáférési joggal kell rendelkezniük, ugyanakkor egységes vagy átjárható hitelesítési módszert kell alkalmazni.

V. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA

1. Az európai e-igazságügyi portál

32.	Az európai e-igazságügyi portált továbbra is egyablakos ügyintézési szolgáltatásként kell fejleszteni. Ez nem zárja ki a kommunikáció egyéb formáinak alkalmazási lehetőségét (például a hálózatok közötti adatátvitelt).

33.

Az e-igazságügyi portálnak információval kell ellátnia a polgárokat, az üzleti vállalkozásokat és a jogi szakembereket az EU és tagállamai jogával kapcsolatban. A portálnak ezenfelül hozzáférési lehetőséget kell kínálnia az igazságügy területét érintő egyéb nemzeti, uniós és nemzetközi vonatkozású információkhoz.

2. Kölcsönös átjárhatóság

34.

Biztosítani kell a szervezeti, jogi, technikai és szemantikai interoperabilitást. Ennek céljából az európai e-igazságügy keretében olyan technikai megoldásokat kell kidolgozni, amelyek szavatolják az igazságügyi szervek, a tagállami közigazgatási szervek, a jogi szakemberek, a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti biztonságos adatcserét. Az új technikai szabványok kidolgozását megelőzően át kell tekinteni a már rendelkezésre álló nyitott technikai szabványokat és a már kidolgozott megoldásokat (mint például az e-Codex-projekt). A tagállamoknak szintén aktív szerepet kell játszaniuk e megoldások kidolgozásában és az azokra vonatkozó döntéshozatalban.

3. Jogalkotási aspektusok

35.

A jogalkotási folyamat során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy biztosítva legyen a modern információs és kommunikációs technológiáknak az igazságügy területén hozott új uniós jogszabályok végrehajtásában való következetes használata, az új jogszabályokba a módosításokat és a meglevő jogszabályok átdolgozását is beleértve. A megosztandó adatokat kizárólag tartalmi szempontból lehet leírni, egyéb vizuális megjelenítés nem engedélyezett. Az adat-, illetve dokumentumátvitel leírásának funkcionálisnak és technológiai szempontból semlegesnek kell lennie.

4. Európai jogi szemantikus web

36.	A jogi adatok megosztását szolgáló hatékony eszközök hiánya akadályozza ezen információtípus és különösen az európai, illetve nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos adatok határokon átnyúló cseréjét.

37.

E kérdés megoldására és a jogi adatok Európán belüli és azon kívüli cseréjének és szemantikai interoperabilitásának növelésére különböző projektek képzelhetők el. Önkéntes alapon tovább kell folytatódnia az európai jogi szemantikus háló kidolgozására irányuló munkának, amelynek célja a jogi információkhoz való hozzáférés és a jogi információk feldolgozhatóságának javítása: ez a jogi adatok azonosításának és szemantikájának átjárhatóvá tétele révén valósulna meg.

5. Nyilvántartások összekapcsolása

38.	Elő kell mozdítani az igazságügy területére vonatkozó információt hordozó nemzeti nyilvántartások összekapcsolását. Biztosítani kell az összekapcsolás lehetővé tételéhez szükséges technikai és jogi előfeltételeket.

39.	Az e területre irányuló tevékenységeknek az olyan nyilvántartások összekapcsolására kell fókuszálnia, amelyek a polgárok, az üzleti vállalkozások, a jogi szakemberek és az igazságügyi szervek számára hasznosak lehetnek.

6. Hálózatok

40.

Az e-igazságügyi rendszer megteremtheti a feltételeket az igazságügy területén már létező, olyan különböző európai szintű hálózatok működésének megkönnyítéséhez, mint például a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat és a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat. Ennek érdekében az érintett hatóságokkal egyeztetve alaposabban meg vizsgálni az európai e-igazságügyi rendszerben és az e-igazságügyi portálban rejlő lehetőségeket.

7. Együttműködés a jogi szakemberekkel és az európai e-igazságügyi rendszer egyéb felhasználóival

41.

Az európai e-igazságügyi stratégia végrehajtása megkívánja a tagállamokban működő bírói kar és egyéb jogi szakemberek részvételét. Ezért e jogi szakembereket be kell vonni az európai e-igazságügy területét érintő megbeszélésekbe és projektekbe annak biztosítása érdekében, hogy a kidolgozásra kerülő megoldások ténylegesen megfeleljenek az egyes célcsoportok igényeinek.

42.

Ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy a tagállamok bírói karának képviselői részt vehessenek az európai e-igazságügyre irányulóan végzett munkában, különösen az európai e-igazságügy tekintetében bevezetendő megoldásokat illetően, méghozzá oly módon, hogy véleményük és felhasználói igényük érvényre juthasson.

43.	Ezenfelül kívánatos, hogy az egyéb jogi szakemberek, így az ügyvédek, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és mások szintén részt vegyenek az e-igazságüggyel kapcsolatos majdani megbeszélésekben, hogy ezáltal biztosított legyen, hogy a megoldások kidolgozásakor az ő valós igényeik is latba esnek.

44.	Ezzel összefüggésben ki kell kialakítani az említett jogi szakemberekkel folytatott együttműködés menetét azzal a céllal, hogy az európai e-igazságügyi stratégia keretében a közös érdekű kérdések érvényre jussanak.

45.	Mérlegelni kell a nagyobb nyilvánosság képviselőitől – így a portál felhasználóitól és a gazdasági szereplőktől – érkező vélemények és visszajelzések összegyűjtésének lehetőségét is.

8. Fordítás

46.

Az a törekvés, hogy a polgárok Európában könnyen hozzáférhessenek az európai e-igazságügyi rendszerhez, a fordítás tekintetében határozott, költséghatékony és hosszú távú intézkedések megfontolását teszi szükségessé. Az e-igazságügyi portálon az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén biztosítani kell az ott található tartalom megbízható fordítását.

9. Szabályok és jogok az e-igazságügy területén

47.

Az európai e-igazságügy területén megvalósuló jövőbeli fejlesztések a személyes adatok védelme szempontjából új kihívásokat vetnek majd fel. Az európai e-igazságügy jövőbeli stratégiájának végrehajtása várhatóan az adatgyűjtés és -megosztás volumenének növekedését eredményezi majd. Ezzel összefüggésben tehát a személyes adatok védelme fontos szerepet játszik. Az e-igazságügy keretében végzett jövőbeli munka során figyelembe kell venni a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről, illetve a személyes adatok szabad áramlásáról szóló szabályokat.

48.

Szükség szerint szabályokat kell elfogadni az e-igazságügyi portálon közzéteendő adattartalmakkal kapcsolatos felelősségre vonatkozóan. Alapelv, hogy a tartalomszolgáltató kizárólagos felelősséget vállal saját munkájáért, és tiszteletben tartja a szellemi tulajdonjogokat és minden egyéb alkalmazandó jogi rendelkezést.

49.	Hasonlóképpen szabályozni kell a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti információcserét – beleértve a személyes adatok cseréjét is – lehetővé tevő elektronikus funkciók használatát, valamint a bírósági eljárásokban felhasználni kívánt dokumentumok elektronikus benyújtását.

50.

Ezzel összefüggésben a Bizottságot felkérjük arra, hogy folytassa annak vizsgálatát, vajon szükséges lehet-e az e-igazságügy területén jogalkotási eszközre vonatkozó javaslat elfogadására. Ez az eszköz az általános jogi keretet, valamint a konkrét e-igazságügyi stratégia európai szintű végrehajtásának eszközeit határozná meg.

10. Népszerűsítés

51.	Az európai e-igazságügyi stratégia végrehajtása során mérlegelni kell a rendelkezésre álló funkcióknak az európai e-igazságügyi rendszer felhasználói körében való promotálása lehetőségeit.

11. Finanszírozás

52.

Az európai e-igazságügy kialakítása jelentős pénzügyi forrásokat igényel. Ezért tehát fontos megfelelő uniós szintű finanszírozást biztosítani elsősorban a következő tevékenységekre:

az e-igazságügyi rendszerek nemzeti szintű létrehozásának előmozdítása, az ezen stratégia összefüggésében megvalósuló európai e-igazságügy előkészítéseként, ideértve például a 30. pontban említett intézkedéseket és a tagállami nyilvántartások összekapcsolását; emellett figyelmet kell szentelni az olyan projektek eredményei fenntarthatóságának biztosítására, mint az e-CODEX és az e-SENS;

b)	az európai szintű projektek megvalósításának – többek között az európai e-igazságügyi portál működésének, karbantartásának és továbbfejlesztésének – lehetővé tétele;

c)	annak biztosítása, hogy az e-igazságügyi portál továbbra is az Unió összes hivatalos nyelvén elérhető legyen.

53.

A 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi kereten és azon belül különösen a 2014–2020-as időszakra szóló Jogérvényesülés programra elkülönített pénzügyi keretösszegen belül biztosítani kell az e-igazságügy területén (tagállami és európai szinten egyaránt) folytatott munka európai szintű finanszírozását, ideértve a jövőbeli cselekvési terv keretében meghatározandó és végrehajtandó konkrét projektek finanszírozását is.

54.	Az e stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv értelmében az e-igazságügyhöz kapcsolódó projektek a rendelkezésre álló egyéb uniós programok keretében is részesülhetnek finanszírozásban, amennyiben teljesítik az említett programokban megállapított feltételeket (5).

12. Külkapcsolatok

55.	Az Uniónak és tagállamainak lehetőség szerint együttműködést kell kialakítaniuk harmadik országokkal az e-igazságügy területén.

56.	Ezt az esetleges együttműködést az Európai Unió szintjén kialakított intézményi szabályok tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani.

13. A 2014–2018-as időszakra szóló többéves e-igazságügyi cselekvési terv

57.

2014 első félévében többéves cselekvési tervet kell elfogadni e stratégia végrehajtásának céljából és a stratégia nyomon követésére szolgáló gyakorlati iránymutatásként. A cselekvési tervnek a szóban forgó időszakra vonatkozóan tartalmaznia kell a tervezett projektek listáját, egyértelműen feltüntetve, hogy azokban kik kívánnak részt venni; tartalmaznia kell továbbá a projektek gyakorlati végrehajtását szolgáló intézkedéseket és egy indikatív ütemtervet, amely lehetővé teszi az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoport, illetve adott esetben az érintett érdekeltek számára a cselekvési terv konkrét nyomon követését. A e-igazságszolgáltatásra vonatkozó előző többéves cselekvési terv eredményeit és a kapcsolódó ütemtervet az új cselekvési terv kidolgozásakor a készítők figyelembe veszik, és adott esetben nyomon követik.

58.	A munkacsoport a Bizottsággal egyeztetve készíti el a cselekvési tervet, és félévente legalább egyszer ellenőrzi annak végrehajtását; a cselekvési tervet – amennyiben a fejlemények szükségessé teszik – adott esetben ki kell igazítani.

59.	Az egyes konkrét projektekben részt vevő tagállamok informális csoportjai szükség esetén találkozót tarthatnak annak érdekében, hogy az érintett munkaterületen előbbre léphessenek. E találkozók eredményeit az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoporttal ismertetni kell.

(1) COM(2008) 329 végleges.

(2) (2008/2125(INI)).

(3) (2013/2852(RSP)).

(4) Lásd: 15690/1/12 REV 1 EJUSTICE 73 JURINFO 46 JUSTCIV 331 COPEN 244 CONSOM 139 DRS 126 DROIPEN 159.

(5) A Bizottságot felkérjük, hogy egy táblázatban foglalja össze az uniós és tagállami e-igazságügyi projektek finanszírozására felhasználható összes potenciális finanszírozási mechanizmust.

21.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/16

Az euroövezeti tagállamokban alkalmazandó szállítási módozatok

13. cikk (5) bekezdés

1214/2011/EU rendelet

2013/C 376/14

KÉSZPÉNZSZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG

A bankjegyek szállítása tekintetében a tagállamoknak ki kell választaniuk a rendelet 14., 15., 16., 17. vagy 18. cikkében megállapított lehetőségek legalább egyikét.

Az érmék szállítása tekintetében az euroövezeti tagállamoknak ki kell választaniuk a rendelet 19. és 20. cikkében megállapított lehetőségek legalább egyikét.

Az euroövezeti tagállamoknak meg kell erősíteniük, hogy a választott szállítási módozatok összehasonlíthatóak a belföldi viszonylatban engedélyezett készpénzszállítási módozatokkal.

Ország

Alkalmazandó bankjegyszállítási módozatok

Alkalmazandó érmeszállítási módozatok

A belföldi készpénzszállítási módozatokkal való összehasonlíthatóság megerősítése

14–18. cikk

19–20. cikk

16. és 18. cikk

Belgium úgy döntött, alkalmazandóvá teszi a rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettséget.

A rendelet 20. cikke

A rendelet 16., 18. és 20. cikkében említett lehetőségek hasonlóak a Belgiumban engedélyezett készpénzszállítási módozatokhoz.

A 13. cikk (4) bekezdése szerinti kötelezettség a nemzeti szállításra vonatkozó belga rendelet útján érvényesül.

17. cikk

19. cikk

igen

a)	Ami a bankjegyszállítást illeti, – az uniós rendelet által előírt, a 14–18. cikk módszerei közül legalább egy kiválasztására vonatkozó kötelezettségnek megfelelően – a saját jogszabályainknak megfelelően engedélyezett módszer az uniós rendelet 17. cikkében szereplő módszer.

b)	Ami az érméket illeti, a saját jogszabályainknak megfelelően engedélyezendő módszer az uniós rendelet 20. cikke szerinti módszer.

igen

17. cikk

20. cikk

igen

Az érméket és a bankjegynyomáshoz használt bankjegypapírt a következőképp kell szállítani:

4. cikknek megfelelő páncélozott járműben, a sofőrrel együtt legalább háromfős személyzettel;

(4. cikk:

I. –

A páncélozott járműnek alkalmasnak kell lennie a személyzet és a szállított készpénz, ékszer vagy nemesfém biztonságának szavatolására

Fel kell szerelni legalább a következőkkel:

A pénzszállító vállalat riasztóközpontjával összekötött kommunikációs és riasztórendszer. A tagállamokból vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró államokból behozott páncélozott járművek jóváhagyása céljából el kell fogadni az említett államok jóváhagyott vagy tanúsított szervei által kiállított tesztjelentéseket és tanúsítványokat, amennyiben e szervek szavatolják, hogy a páncélozott jármű megfelel olyan feltételeknek, amelyek egyenértékűek az e rendeletben és az előző albekezdésben említett utasításban megállapított műszaki és szabályozási követelményekkel.

2.	Nyomkövető rendszer, amely a társaság számára mindenkor lehetővé teszi a jármű tartózkodási helyének megállapítását.

3.	Golyóálló mellény és gázmaszk legalább a személyzet minden egyes tagja számára, és lehetőleg a járműben jogszerűen tartózkodó bármely más személy számára.

II. –

A jármű típusa, a páncélozott oldalak és ablakok, illetve a páncélozott jármű biztonságához hozzájáruló egyéb elemek tulajdonságai a belügyminiszter előzetes jóváhagyását igénylik, és meg kell felelniük a miniszter utasításában meghatározott – különösen az ellenálló képességre vonatkozó – minimumkövetelményeknek; a miniszteri utasítás emellett megállapítja a jóváhagyás iránti kérelem tartalmi elemeit is.

A járművek gyártási feltételeiben vagy az előző albekezdésben említett páncélozott részek, ablakok és egyéb elemek gyártási vagy installációs feltételeiben tervezett lényegi változtatásokat minden egyes alkalommal engedélyeztetni kell.

Az engedély visszavonható, ha az e cikk II. pontjában említett anyagok már nem alkalmasak a személyzet vagy a szállított vagyontárgyak biztonságának szavatolására.)

Vagy a 4. cikknek megfelelő páncélozott járműben, amelynek tárolóeszközei szavatolják, hogy a szállított készpénz a 8. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelően használhatatlanná tehető.

(A 8. cikk (1) bekezdése megállapítja az értéktárgyak semlegesítésére szolgáló eszközök által teljesítendő feltételeket.)

Amennyiben az ilyen jármű minden árufelvételi/rendeltetési hely tekintetében rendelkezik az előző albekezdésben említett tárolóeszközök legalább egyikével, úgy személyzetének a sofőrrel együtt legalább két főből kell állnia. A 4. cikk II. pontjának rendelkezései ez esetben csak a jármű utasfülkéjére vonatkoznak.

Ha a jármű az árufelvételi/rendeltetési helyek számánál kevesebb fenti tárolóeszközzel rendelkezik, személyzetének a sofőrrel együtt legalább három főből kell állnia.

Vagy a 7. és a 8. cikk feltételeinek megfelelő, a sofőrrel együtt legalább kétfős személyzettel rendelkező jelöletlen járműben, feltéve, hogy a készpénzt olyan tárolóeszközben helyezik el, amely képes annak használhatatlanná tételére, és ezen tárolóeszközök száma legalább annyi, mint az árufelvételi/rendeltetési helyek száma, vagy ha e tárolóeszközök nyitószerkezete csak biztosított helyen vagy területen lép működésbe.

A kockázatos helyeken található készpénz-automaták ellátása céljából azonban a készpénzt az 1. bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően kell szállítani, és az automatát a személyzet egyik tagjának kell feltöltenie.

(II.	ékszerekre és nemesfémekre vonatkozó rendelkezések)

III.

Az adókódex 298o. cikkének A. pontja értelmében az érméket és a befektetési aranyat a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően, a sofőrrel együtt legalább háromfős személyzettel rendelkező páncélozott járműben kell szállítani.

Az előző albekezdéstől eltérve a Banque de France legalább 115 000 EUR értékű 1 és 2 eurósokból álló érmeszállítmányát a következőképp kell szállítani:

1.	a pénzszállító vállalat nevét nem viselő, a sofőrrel együtt legalább két, fegyveres, egyenruhás őrből álló személyzettel rendelkező páncélozott járműben, a 8. cikk első három albekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően;

vagy, ha a szállítmány összértéke nem haladja meg az 500 000 EUR-t és ha a Banque de France, a pénzszállító vállalat, a nemzeti rendőrség és a csendőrség felelősségébe tartozó árufelvételi/rendeltetési helyek biztonságos helyek, akkor a pénzszállító vállalat nevét nem viselő, a sofőrrel együtt legalább két, fegyveres, egyenruhás őrből álló személyzettel rendelkező félig páncélozott járművekben, a 8. cikk első három albekezdése szerinti feltételeknek megfelelően.

(8. cikk: a 2. cikk I. pontjának 3. bekezdésében említett tárolóeszközökben való készpénzszállításra vagy ékszer vagy nemesfém szállítására használt jelöletlen járműveket legalább a következőkkel fel kell szerelni:

1.	A készpénz szállításáért felelős pénzszállító vállalat riasztóközpontjával összekötött kommunikációs és riasztórendszer.

2.	Nyomkövető rendszer, amely a pénzszállító vállalat számára mindenkor lehetővé teszi a jármű tartózkodási helyének megállapítását.)

Megerősítés:

Bankjegyek: a 2. cikk összeegyeztethetősége az uniós rendelet 14, 16. és 17. cikkével.

A nemzeti jogszabály módosítandó:

a 2. cikk III. pontjának az uniós rendelet 19. és 20. cikkével való összeegyeztethetősége érdekében.

15., 16., 17. és 18. cikk

(a DM.269/2010 rendelkezése kapcsán)

19. és 20. cikk

(a DM.269/2010 rendelkezése kapcsán)

igen

16. és 17. cikk

(Feltéve, hogy a kormány által javasolt formában elfogadásra kerül a 6400. sz. törvényjavaslat és a vonatkozó nagyhercegi végrehajtó rendelet.)

20. cikk

(Feltéve, hogy a kormány által javasolt formában elfogadásra kerül a 6400. sz. törvényjavaslat és a vonatkozó nagyhercegi végrehajtó rendelet.)

igen

17. és 18. cikk

20. cikk

igen

17. és 18. cikk

20. cikk

Az említett választási lehetőségek részben megfelelnek az értéktárgyak szállítására vonatkozó portugál követelményeknek, de a szállított összeg nagyságára vonatkozó kritérium legalább 10 000 EUR-s összeget ír elő (a 2009. augusztus 3-i 840/2009. sz. rendelettel módosított 2008. március 27-i 247/2008. sz. rendelet, hatályos a 2013. május 16-i 34/2013. sz. törvény 34. cikkének (3) bekezdése szerinti rendelet közzétételéig).

Értéktárgyak nemzeti szállítása páncélozatlan járműben 10 000 EUR összérték alatt engedélyezett.

A jóváhagyott egyenruhák és a szakmai azonosító igazolványok használata kötelező (a 2013. május 16-i 34/2013. sz. törvény 29. cikke).

A magánbiztonsági szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról szóló 2005. szeptember 23-i 473/2005. sz. gyűjteményes törvény (a magánbiztonsági törvény) értelmében a rendelet 14–18. cikkében megállapított összes feltétel alkalmazandó a Szlovák Köztársaság nemzeti jogában.

A magánbiztonsági szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról szóló 2005. szeptember 23-i 473/2005. sz. gyűjteményes törvény (a magánbiztonsági törvény) értelmében a rendelet 19. és 20. cikkében megállapított összes feltétel alkalmazandó a Szlovák Köztársaság nemzeti jogában.

Részleges megfelelés és eltérés a biztonsági őrök vagy a kísérő járművek számában mutatkozik. A vonatkozó szállítási értékhatár 1 660 000 EUR.

17. és 18. cikk, vagy a készpénz és más értéktárgyak szállításáról és védelméről szóló szabályok szerinti nemzeti szabályok.

16. cikk (30 000 EUR-t meg nem haladó ellenértékű 1. osztályú védett szállítmány szállítása)

1.	1. osztályú védett szállítmány szállítása két fegyveres biztonsági őrrel történik.

A szállítást a következőkkel felszerelt módosított járművel kell végrehajtani:

—	fizikailag elkülönített utas- és raktérrel rendelkező jármű, amelynek rögzített, merev válaszfala lehetővé teszi a védett szállítmány utastérből raktérbe való betárolását;

—	üveg nélküli raktér;

—	a raktérbe beépített fémlemezes trezor, amely az erre kialakított résen vagy az utastér nyílásán keresztül lehetővé teszi a szállítmány raktérben való elhelyezését;

—	erőszakos behatolásra jelző riasztó;

—	a jármű elmozdítását gátló motorblokkoló;

—	kommunikációs és felügyeleti rendszer.

Az előző bekezdés 3. francia bekezdésétől függetlenül a védett szállítmány szállítása akkor is elvégezhető, ha a szállítmányt műszaki úton biztosítják olyan módosított aktatáska, pénzszállító zsák vagy kazetta alkalmazásával, amely külön jelöléssel bír, kialakításának köszönhetően erőszakos nyitása nehézségekbe ütközik, elvitelekor pedig hang-, fény-, füst- vagy más műszaki jelzéssel riaszt. Az ilyen eszközt a jármű rakterében kell szállítani.

4.	Az (1) bekezdés rendelkezésétől függetlenül a védett szállítmány szállítása egy fegyveres biztonsági őrrel is elvégezhető, ha a védett szállítmányt a készpénz elszínezésére vagy megsemmisítésére szolgáló tanúsított rendszer biztosítja.

5.	A biztonsági őröknek golyóálló kabátot vagy golyóálló mellényt kell viselniük.

17. cikk (szállító járművenként legfeljebb 200 000 EUR ellenértékű 2. osztályú védett szállítmány szállítása)

1.	2. osztályú védett szállítmány szállítása két fegyveres biztonsági őrrel történik.

A szállítást a következőkkel felszerelt módosított járművel kell végrehajtani:

—	rögzített, merev válaszfal útján fizikailag elkülönített utas- és raktérrel rendelkező jármű;

—	üveg nélküli raktér;

—	a raktérbe beépített, fúrásnak vagy vágásnak ellenálló, golyóálló fémlemezes trezor, amelyet belülről a jármű alvázához rögzítenek, és amely az erre kialakított résen vagy az utastér nyílásán keresztül lehetővé teszi a készpénz benne való elhelyezését;

—	erőszakos behatolásra jelző riasztó;

—	a jármű elmozdítását gátló motorblokkoló;

—	kommunikációs és felügyeleti rendszer.

4.	A biztonsági őröknek golyóálló kabátot vagy golyóálló mellényt kell viselniük.

17. cikk a) pont (szállító járművenként legfeljebb 800 000 EUR ellenértékű 3. osztályú védett szállítmány szállítása)

1.	3. osztályú védett szállítmány szállítása legalább két fegyveres biztonsági őrrel történik.

A szállítást a következőkkel felszerelt golyóálló járművel kell végrehajtani:

—	különálló utastér és raktér;

—	mind a négy oldalon M2/C2 golyóálló védelemmel rendelkező utastér;

—	golyóálló raktér, amelynek külső ajtaja külön hevederzárral is védett;

—	riasztórendszer;

—	a jármű vagy a motor távblokkolására szolgáló, a biztonsági központból (SCC) aktiválható rendszer;

—	ajtónyitást nem igénylő kommunikációs rendszer (intercom);

—	kommunikációs és felügyeleti rendszer.

3.	A biztonsági őröknek golyóálló kabátot kell viselniük.

18. cikk (szállító járművenként legfeljebb 4 000 000 EUR ellenértékű 4. osztályú védett szállítmány szállítása)

1.	4. osztályú védett szállítmány szállítása legalább három fegyveres biztonsági őrrel történik.

A szállítást a következőkkel felszerelt golyóálló járművel kell végrehajtani:

—	különálló utastér és raktér;

—	mind a négy oldalon FB 3 golyóálló védelemmel rendelkező utastér;

—	ablak nélküli raktér, amelynek külső ajtaja külön hevederzárral is védett;

—	riasztórendszer;

—	a jármű vagy a motor távblokkolására szolgáló, a biztonsági központból (SCC) aktiválható rendszer;

—	ajtónyitást nem igénylő kommunikációs rendszer (intercom);

—	kommunikációs és felügyeleti rendszer.

3.	A biztonsági őröknek golyóálló kabátot kell viselniük.

19. cikk (szállító járművenként legfeljebb 8 000 000 EUR ellenértékű 5. osztályú védett szállítmány szállítása)

1.	5. osztályú védett szállítmány szállítása legalább három fegyveres biztonsági őrrel történik.

A biztonsági őröknek legalább a következő védőeszközöket kell viselniük:

—	golyóálló kabát; és

—	védősisak.

A szállítást a következőkkel felszerelt golyóálló járművel kell végrehajtani:

—	különálló raktér, illetve külön szakasz a sofőrnek és a biztonsági személyzetnek is;

—	a járműnek mind a négy oldalról legalább FB 3 osztályú golyóálló védelemmel kell rendelkeznie;

—	üveg nélküli raktér hátsó ajtóval, a személyzeti szakaszból elérhető hozzáféréssel a szállítmányhoz;

—	riasztórendszer;

—	ajtónyitást nem igénylő kommunikációs rendszer (intercom);

—	a jármű hátulján elhelyezett, a sofőr kabinjából irányított videomegfigyelő rendszer;

—	kommunikációs rendszer;

—	a szállítmány mozgásának legfeljebb egyperces időközönkénti online ellenőrzését lehetővé tévő felügyeleti rendszer a biztonsági központ szünetmentes lefedettségi körzetében, amely mindenkor lehetővé teszi a biztosított szállítmány pontos tartózkodási helyének megállapítását;

—	a jármű vagy a motor távblokkolására szolgáló, a járműből nem deaktiválható rendszer.

4.	A szállítmányt két fegyveres biztonsági őr kíséri személygépkocsival. A kísérő járműt fel kell szerelni a biztonsági központtal (SCC) való közvetlen kommunikációt lehetővé tevő berendezéssel.

20. cikk (szállító járművenként 8 000 000 EUR feletti ellenértékű 6. osztályú védett szállítmány szállítása)

1.	6. osztályú védett szállítmány szállítása legalább három fegyveres biztonsági őrrel történik.

A biztonsági őröknek legalább a következő védőeszközöket kell viselniük:

—	golyóálló kabát; és

—	védősisak.

3.	A szállítást olyan golyóálló járművel kell végrehajtani, amely rendelkezik az előző cikk (3) bekezdésében meghatározott berendezéssel és FB 4-es golyókkal szembeni védelemmel.

4.	A szállítmányt három fegyveres biztonsági őr kíséri olyan golyóálló járművel, amely mind a négy oldalról legalább FB 3-as szintű golyóálló védelemmel rendelkezik. A kísérő járműt fel kell szerelni a biztonsági központtal (SCC) való közvetlen kommunikációt lehetővé tevő berendezéssel.

Az 1214/2011/EU rendelet alkalmazásáról szóló rendelet elfogadási szakaszban van, emellett külön szabályozások

—	lehetővé teszi, hogy külföldi pénzszállító vállalatok az 1214/2011/EU rendelet feltételei mellett Szlovéniában (az eurokészpénzen kívül) más készpénzt is szállítsanak az 1214/2011/EU rendeletben meghatározott 20 %-os küszöbérték felett;

—

lehetővé teszi, hogy külföldi pénzszállító vállalatok az 1214/2011/EU rendelet feltételei mellett Szlovéniában (az eurokészpénzen és más készpénzen kívül) más értéktárgyakat is szállítsanak, ami nem tartozik az 1214/2011/EU rendelet hatályába. Az értéktárgyak nemesfémek, drágakövek, műalkotások, kulturális örökséget képező tárgyak, értékes dokumentumok stb. lehetnek. A kulturális örökséget képező tárgy lehet olyan tárgy, amelyet a kulturális örökséget képező tárgyak besorolására vonatkozó hatályos szabályozás ilyennek minősít, lehet a nemzeti kincsek védelmére és tárolására vonatkozó szabályoknak megfelelő nemzeti vagyon, és lehet a múzeumi tárgyak védelmére és tárolására vonatkozó szabályoknak megfelelő múzeumi tárgy. Amennyiben ez az adott körülmények között nem lehetséges, úgy a készpénz és más értéktárgyak szállításáról és védelméről szóló szabályok 22. cikke alkalmazandó.

20. cikk, vagy a készpénz és más értéktárgyak szállításáról és védelméről szóló szabályok szerinti nemzeti szabályok.

Részleges megfelelés.

A szállítmány értékén alapuló nemzeti szabályok és különös feltételek.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.376.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 376

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. december 21.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 376/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7101 – Brookfield Property/Starwood/Interhotel Portfolio) ( 1 )	1

2013/C 376/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7118 – AXA/Norges Bank/SZ Tower) ( 1 )	1

2013/C 376/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6982 – Altor Fund III/TryghedsGruppen/Elixia/HFN Group) ( 1 )	2

2013/C 376/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7087 – Vitol/Carlyle/Varo) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2013/C 376/05	A Tanács 2013. december 9–10-i ülése (Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem)	3

2013/C 376/06	Tervezet – a 2014–2018-as időszakra szóló európai e-igazságügyi stratégia	7

	Európai Bizottság
2013/C 376/07	Euroátváltási árfolyamok	12

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2013/C 376/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	13

2013/C 376/09	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	13

2013/C 376/10	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	14

2013/C 376/11	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	14

2013/C 376/12	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	15

2013/C 376/13	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	15

2013/C 376/14	Az euroövezeti tagállamokban alkalmazandó szállítási módozatok – 13. cikk (5) bekezdés – 1214/2011/EU rendelet	16

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 376/15	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.7133 – Investindustrial/KKR/Resort Holdings) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3655
JPY	Japán yen	142,66
DKK	Dán korona	7,4607
GBP	Angol font	0,83480
SEK	Svéd korona	8,9905
CHF	Svájci frank	1,2263
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4160
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,660
HUF	Magyar forint	298,83
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7022
PLN	Lengyel zloty	4,1653
RON	Román lej	4,4780
TRY	Török líra	2,8583
AUD	Ausztrál dollár	1,5405
CAD	Kanadai dollár	1,4600
HKD	Hongkongi dollár	10,5890
NZD	Új-zélandi dollár	1,6725
SGD	Szingapúri dollár	1,7310
KRW	Dél-Koreai won	1 450,05
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,2900
CNY	Kínai renminbi	8,2889
HRK	Horvát kuna	7,6388
IDR	Indonéz rúpia	16 651,42
MYR	Maláj ringgit	4,4898
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,830
RUB	Orosz rubel	45,0800
THB	Thaiföldi baht	44,515
BRL	Brazil real	3,2489
MXN	Mexikói peso	17,8300
INR	Indiai rúpia	84,7160

A tilalom dátuma és időpontja	2013.11.27.
Időtartam	2013.11.27–2013.12.31.
Tagállam	Egyesült Királyság
Állomány vagy állománycsoport	MAC/2A34.
Faj	Makréla (Scomber scombrus)
Övezet	IIIa és IV; A IIa, IIIb és IIIc övezet és a 22–32. alkörzet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	75/TQ40

A tilalom dátuma és időpontja	2013.10.25.
Időtartam	2013.10.25–2013.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	RED/51214D.
Faj	Vörös álsügérek (Sebastes spp.)
Övezet	Az V övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	76/TQ40

A tilalom dátuma és időpontja	2013.12.2.
Időtartam	2013.12.2–2013.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	GFB/89-
Faj	Ezüstös tengericompó (Phycis blennoides)
Övezet	A VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS79/DSS

A tilalom dátuma és időpontja	2013.12.3.
Időtartam	2013.12.3–2013.12.31.
Tagállam	Egyesült Királyság
Állomány vagy állománycsoport	HER/4AB.
Faj	Hering (Clupea Harengus)
Övezet	A IV övezetnek az é. sz. 53° 30’-től északra fekvő uniós és norvég vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	80/TQ40

A tilalom dátuma és időpontja	2013.12.4.
Időtartam	2013.12.4–2013.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	GHL/N3LMNO
Faj	Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)
Övezet	NAFO 3LMNO
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	82/TQ40


	(1) EGT-vonatkozású szöveg