ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2013.365.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 365

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

56. évfolyam
2013. december 13.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Számvevőszék

2013/C 365/01

Jelentés az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

1

2013/C 365/02

Jelentés az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

9

2013/C 365/03

Jelentés az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

15

2013/C 365/04

Jelentés az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

21

2013/C 365/05

Jelentés az Európai Rendőrakadémia 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Akadémia válaszaival együtt

29

2013/C 365/06

Jelentés a Közösségi Növényfajta-hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

37

2013/C 365/07

Jelentés az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

43

2013/C 365/08

Jelentés a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

49

2013/C 365/09

Jelentés az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

57

2013/C 365/10

Jelentés az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

66

2013/C 365/11

Jelentés az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

73

2013/C 365/12

Jelentés az Európai Bankhatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

80

2013/C 365/13

Jelentés az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

89

2013/C 365/14

Jelentés az Európai Vegyianyag-ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

97

2013/C 365/15

Jelentés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

106

2013/C 365/16

Jelentés az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

113

2013/C 365/17

Jelentés az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

120

2013/C 365/18

Jelentés a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszaival együtt

127

2013/C 365/19

Jelentés az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

134

2013/C 365/20

Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszaival együtt

142

2013/C 365/21

Jelentés az Európai Gyógyszerügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

150

2013/C 365/22

Jelentés a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ észrevételeivel együtt

158

2013/C 365/23

Jelentés az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

165

2013/C 365/24

Jelentés az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

172

2013/C 365/25

Jelentés az Europol-nyugdíjalap 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alap válaszával együtt

180

2013/C 365/26

Jelentés az Európai Vasúti Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

184

2013/C 365/27

Jelentés az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

190

2013/C 365/28

Jelentés az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

197

2013/C 365/29

Jelentés az Európai Képzési Alapítvány 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszával együtt

206

2013/C 365/30

Jelentés az Euratom Ellátási Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

213

2013/C 365/31

Jelentés az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszával együtt.

221

2013/C 365/32

Jelentés az Eurojust 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Eurojust válaszaival együtt

228

2013/C 365/33

Jelentés az Európai Rendőrségi Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

236

2013/C 365/34

Jelentés az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

245

2013/C 365/35

Jelentés a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

251

2013/C 365/36

Jelentés az Európai GNSS Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

261

2013/C 365/37

Jelentés a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

268

2013/C 365/38

Jelentés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

275

2013/C 365/39

Jelentés a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

283

2013/C 365/40

Jelentés a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszával együtt

290

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Számvevőszék

13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/1


JELENTÉS

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/01

BEVEZETÉS

1.

A ljubljanai székhelyű Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ACER) a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat segítse a tagállamokban ellátott szabályozói feladataik európai szinten történő elvégzésében és szükség szerint koordinálja azok tevékenységét. A REMIT rendelet (2) alapján az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt új felelősségi köröket kapott az európai nagykereskedelmi energiapiac nyomon követésével kapcsolatban (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (7) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (8) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

A magas tandíjak fedezésére az Ügynökség a személyzeti szabályzatban (9) előírt iskolázatási támogatáson kívül kiegészítő iskoláztatási hozzájárulást nyújt azon alkalmazottak gyerekei számára, akik általános vagy középiskolába járnak. 2012-ben az összesen nyújtott kiegészítő iskoláztatási hozzájárulás kb. 23 000 euró volt. A személyzeti szabályzat nem tartalmaz ilyen juttatást, így az szabálytalannak minősül.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség 1,7 millió eurót kitevő, a II. cím alatti lekötött költségvetési előirányzatot (az Ügynökség épülettel kapcsolatos és járulékos költségei) vitt át a következő évre, ami a II. cím alá tartozó előirányzatok 81 %-ának felelt meg. Ezek az átvitelek főként a REMIT rendelet folyamatban levő végrehajtásához kapcsolódnak. Mivel a végrehajtás az Ügynökség operatív tevékenységeihez kapcsolódik, azt a III. cím alatt kellett volna szerepeltetni a költségvetésben.

13.

Az Ügynökségnél 2012-ben 20, összesen mintegy 1 millió euró értékű költségvetési átcsoportosításra került sor, ami 43 költségvetési sort érintett. Ez a költségvetés-tervezés hiányosságaira utal.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Ügynökség készpénzállománya az év végén 4,2 millió euró volt, ez magában foglalta a 2011-es forrástúligénylésből eredő 1,6 millió eurós költségvetési többletet, amelyet a Bizottság 2013 januárjában visszafizettetett. Ez nem egyeztethető össze a szigorú készpénzgazdálkodás elvével.

15.

A megvizsgált felvételi eljárások esetében hiányosságok mutatkoztak, amelyek kihatottak az átláthatóságra és a jelentkezőkkel szembeni egyenlő bánásmódra: a szóbeli meghallgatások és írásbeli tesztek kérdéseit nem a jelentkezések,értékelése előtt dolgozták ki. Nem határozták meg kellő részletességgel azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kellett volna az írásbeli teszteken és szóbeli elbeszélgetéseken való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez, valamint az írásbeli teszteken résztvevő jelöltek névtelenségének biztosítására megtett intézkedések nem voltak megfelelőek.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

16.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(2)  A 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.), amely fontos szerepet szán az Ügynökségnek az európai energia-nagykereskedelmi piacokon zajló kereskedelem felügyeletében.

(3)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(4)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(8)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(9)  A VII. melléklet 3. cikke a 252,81 eurós alaptámogatás kétszeresét, 505,62 eurót ír elő.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A fel nem használt előirányzatok és az átvitelek magas aránya, valamint a kifizetések alacsony szintje a költségvetés tervezésének és végrehajtásának hiányosságaira utal, és ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési elvével.

folyamatban

2011

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Az álláshirdetések például nem határozták meg előre a tartaléklistára felkerülő jelöltek maximális számát és nem tettek említést a fellebbezés lehetőségéről. Ezenkívül sem az írásbeli vizsgák és felvételi beszélgetések kérdéseit, sem pedig azok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

folyamatban

2011

2011-ben az Ügynökség összesen 10 839 EUR napidíjat fizetett olyan kirendelt tagállami szakértők számára, akik az Ügynökség székhelye szerinti ország állampolgárai voltak. Ez a kifizetés ellentétben áll az Ügynökség igazgatási tanácsa által elfogadott, a tagállami szakértők kirendelésére vonatkozó szabályokkal, amelyek úgy rendelkeznek, hogy ilyen juttatások kizárólag olyan ideiglenes alkalmazottaknak adhatók, akik nem az alkalmazásuk szerinti tagállam állampolgárai. Ennélfogva ezek a kifizetések szabálytalanok.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Ljubljana)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. [a korábbi EK-Szerződés 95. cikke] és 194. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának céljai – a tagállamok közötti szolidaritás szellemében – a következők:

a)

az energiapiac működésének biztosítása;

b)

az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül;

c)

az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint

d)

az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

Az Ügynökség hatásköre

(a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 838/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint)

Célok

Az Ügynökség célja a nemzeti szabályozó hatóságoknak az általuk tagállami szinten ellátott szabályozási feladatok uniós szintű gyakorlásában való támogatása, valamint – szükség esetén – e hatóságok tevékenységének összehangolása.

Feladatok

a nemzeti szabályozó hatóságok munkájának kiegészítése és koordinálása,

részvétel az európai hálózati szabályok létrehozásában,

bizonyos feltételek esetén egyedi határozatok meghozatala a határokon átnyúló infrastruktúrák hozzáférésének és üzembiztonságának feltételeiről,

tanácsadás az európai intézmények számára különböző energiaügyi kérdésekben,

az energiapiaci fejlemények figyelemmel kísérése és értékelése,

javaslattétel az Európai Bizottságnak az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében a határkeresztező infrastruktúra-ellentételezésre fizetendő éves díj összegére,

együttműködés a nemzeti szabályozó hatóságokkal, az ESMA-val, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságaival, és adott esetben a nemzeti versenyhatóságokkal a nagykereskedelmi energiapiacok nyomon követésében,

a különböző kategóriájú kereskedési helyek és kereskedési módok működésének és átláthatóságának értékelése,

ajánlások készítése a Bizottság számára a piaci szabályokkal, az ügyletekre – ideértve a vételi és az eladási megbízásokat is – vonatkozó nyilvántartásokkal, a szabványokkal és az eljárásokkal kapcsolatban, amelyek javíthatják a belső piac integritását és működését.

Irányítás

Igazgatási tanács

Összetétel

Az Európai Parlament által kinevezett két tag, a Bizottság által kinevezett két tag, valamint a Tanács által kinevezett öt tag. Minden tag mellé póttagot neveznek ki.

Feladatok

Az igazgatási tanács fogadja el az Ügynökség éves munkatervét és költségvetését, illetve figyelemmel kíséri ezek végrehajtását.

Igazgató

Az igazgatót a szabályozók tanácsának kedvező véleményét követően az igazgatási tanács nevezi ki, a Bizottság által előterjesztett jegyzék alapján.

Szabályozók tanácsa

Összetétel

Valamennyi tagállam szabályozó hatóságának egy-egy vezető beosztású képviselője, valamint a Bizottság egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője. Minden tag mellé valamennyi tagállam szabályozó hatósága egy-egy póttagot nevezi ki.

Feladatok

elfogadás céljából megfontolás tárgyát képező véleményekről, ajánlásokról és határozatokról szóló vélemény előterjesztése az igazgató számára,

iránymutatás az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához,

véleménynyilvánítás az igazgatási tanácsnak az igazgatóvá kinevezendő jelöltről, valamint

az Ügynökség munkaprogramjának elfogadása.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2010-es adat)

2012-es költségvetés (zárójelben a 2011-es adat)

7,2 (4,8) millió euró

Létszám 2012. december 31-én(zárójelben a 2011-es adat):

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 43 (40)

Ebből december 31-én betöltött: 42 (39)

Egyéb alkalmazottak: 14 (12)

Teljes létszám: 57 (39), a következő megoszlásban:

operatív feladatok: 34 (28)

adminisztratív feladatok: 23 (11)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Két keretjellegű iránymutatás (villamos energia: a kiegyenlítésre vonatkozó keretjellegű iránymutatás; gáz: az átjárhatóságra vonatkozó keretjellegű iránymutatás). A 713/2009/EK rendelet 10. cikke által előírt nyilvános konzultációk szervezése, beleértve a műhelytalálkozókat;

Hálózati előírások

a)

A hálózati előírásokkal kapcsolatos három, indokolással ellátott vélemény (villamos energia: az összes villamosenergia-termelőre vonatkozó, a hálózati csatlakozással kapcsolatos követelményekről szóló hálózati előírások, valamint a kapacitáselosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó hálózati előírás; gáz: a kapacitáselosztási mechanizmusra vonatkozó hálózati előírás).

b)

A hálózati előírásokkal kapcsolatos két minősített ajánlás (mindkettő a kapacitáselosztási mechanizmusról szóló gázvezeték- hálózati előírásokra vonatkozik).

Az ENTSOG 2012-es munkaprogramjáról szóló vélemény.

Az ENTSOG 2011–2012 telére vonatkozó kínálati előrejelzéséről szóló vélemény.

Az ENTSOG 2012 nyarára vonatkozó kínálati előrejelzéséről szóló vélemény.

Az ENTSOG 2013-as éves munkaprogramjáról szóló vélemény.

Az ENTSO-E TYNDP 2012-ről szóló vélemény.

Az ENTSO-E 2012 nyarára vonatkozó előrejelzéséről szóló jelentésről és a 2011/2012-es télről szóló áttekintésről szóló vélemény.

Az ENTSO-E 2011-es éves beszámolójáról szóló vélemény.

Közös ACER-CEER piacfigyelési jelentés (a 713/2009/EK rendelet 11. cikke) kiadása november 29-én; a jelentés bemutatására Brüsszelben került sor.

A pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról szóló bizottsági javaslat 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti ajánlás (COM(2011) 656 végleges).

Az 1227/2011/EU (REMIT) rendeletben szereplő tranzakció-nyilvántartásokkal kapcsolatos ajánlás elfogadása.

Az 1227/2011/EU rendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerinti regisztrációs formátumhoz kapcsolódó határozat elfogadása.

A REMIT rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazásáról szóló iránymutatás második kiadásának közzététele 2012. szeptember 28-án.

A REMIT végrehajtásával kapcsolatos három keretszerződés sikeres megkötése.

A regionális kezdeményezések állapotának 2011-es felülvizsgálatának közzététele márciusban.

Három on-line regionális gázipari kezdeményezésről (GRI) és négy on-line regionális villamos energiával kapcsolatos kezdeményezésről (ERI) szóló negyedéves jelentések közzététele.

Két új munkacsoport létrehozása az Ügynökségen belül (a végrehajtással, monitoringgal és eljárásokkal foglalkozó munkacsoport (AIMPWG), valamint a piac integritásával és átláthatóságával foglalkozó munkacsoport (AMITWG), továbbá a munkacsoportok működéséről szóló szabályok aktualizálása.

Az Ügynökség 2012. március 14-én szervezte meg „A belső energiapiac megvalósítása – mi az ACER szerepe?” elnevezésű éves konferenciáját 220 fő részvételével.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Tekintettel arra, hogy Szlovéniában nincs Európai Iskola, és hogy más uniós intézményekkel összehasonlítva – ahol rendelkezésre áll Európai Iskola – az Ügynökség alkalmazottai a munkafeltételek tekintetében hátrányt szenvednek, amelynek ellensúlyozására a személyzeti szabályzat 1e. cikkének értelmében szociális jellegű intézkedésre van szükség, 2011. február 11-én az igazgatási tanács elfogadta az AB 01/2011. számú határozatot „az ACER alkalmazottai részére az óvodai díjakhoz és iskolai tandíjakhoz nyújtott támogatásról”. A jogosult alkalmazottaknak nyújtható támogatás mértéke minden támogatható gyermek után legfeljebb a brüsszeli Európai Iskola tandíjának megfelelő összeg lehet.

12.

Az Ügynökségnek a Bizottság javasolta, hogy a II. címet a REMIT-projektre használja fel, mivel a kezdeti költségek többsége informatikai alkalmazásokhoz kapcsolódott. Az Ügynökség úgy döntött, hogy a REMIT-vonatkozású kiadásokat 2014-től fogja a III. cím alatt szerepeltetni, amikor is várhatóan megkezdi az energiapiac felügyeletére irányuló tevékenységét.

13.

Egy átfogó értékelésnek köszönhetően az Ügynökség teljes mértékben tisztában van azzal, hogy az éves beszámolóban a REMIT-projektre előirányzott költségvetés nem bizonyult elegendőnek egy olyan informatikai rendszer kialakítására, amely minden tekintetben alkalmas az 1227/2011/EU rendelet végrehajtására. Ezért az Ügynökség már 2012-ben megpróbált további olyan erőforrásokat találni saját költségvetésében, amelyeket a REMIT-re lehetne fordítani. Mivel az Ügynökség eleve szűkös költségvetésből gazdálkodott, csak kisebb összegeket tudott más költségvetési sorokról átcsoportosítani. Ezt a műveletet számos alkalommal elvégezte, és ez az oka a nagy számú, kis összegű költségvetési átcsoportosításnak.

14.

Az Ügynökség bankszámlájának 4,2 millió eurós év végi egyenlege a következőket tartalmazta: a 2011. évi 1,6 millió eurós költségvetési többletet, amely 2013 januárjában került visszafizetésre, mivel az Ügynökség csak 2013. január 8-án kapta meg a Bizottság kérését; a 2012. évi 0,6 millió eurós költségvetési többletet, amelyet kérés esetén kell a Bizottságnak visszafizetni, továbbá egy 1,9 millió eurós összeget, amely az Ügynökség által az év végéig vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgál, és amely átvitelre került a 2013. évre. Készpénzgazdálkodása során az Ügynökség arra törekszik, hogy mindig elegendő pénz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy esedékessé váló kötelezettségeit időben teljesíteni tudja.

15.

Az Ügynökség szigorúan tartja magát azokhoz az interjúztatási és írásbeli vizsgáztatási eljárásokhoz, amelyeket részletesen rögzít az ehhez kapcsolódó, a felvételi eljárásokra és a kiválasztást végző bizottságok munkájára vonatkozó iránymutatásról szóló, 2012. március 20-i 2012-17. számú igazgatói határozat. Ennek értelmében gondoskodik arról, hogy a kérdéseket és az értékelési kritériumokat már a vizsgák és az interjúk előtt meghatározzák. A Számvevőszék észrevételeinek figyelembe vétele érdekében az Ügynökség kész felülvizsgálni a jelenlegi eljárást. Az Ügynökség véleménye szerint a vizsgák névtelensége nem alapvető feltétele a kiválasztási eljárás általános objektivitásának. A vizsgák értékelésére használt osztályozási kritériumokat a kiválasztást végző bizottság előzetesen meghatározza, biztosítandó az írásbeli vizsgák objektív pontozását. Másrészről egyes vizsgáknál nem lehet biztosítani a névtelenséget, mivel a jelölteket arra kérhetik, hogy válaszukban számoljanak be tapasztalatukról, vagy készítsenek egy prezentációt, amelyet a kiválasztást végző bizottság előtt kell bemutatniuk az interjú kezdetén.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/9


JELENTÉS

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/02

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének rigai székhelyű Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal) az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre (1). A Hivatal fő feladata, hogy szakmai és ügyviteli támogató szolgáltatásokat nyújtson az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) számára és hogy a szabályozói tanács irányítása alatt információkat gyűjtsön az elektronikus hírközlésről, és elemezze azokat, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok körében terjessze a szabályozással kapcsolatos helyes gyakorlatokat, például az uniós szabályozási keret végrehajtására vonatkozó közös koncepciókat, módszereket vagy iránymutatásokat (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgatási vezető hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét, és azokkal kapcsolatban tekintetbe kell venni, hogy a 2012-es év volt a Hivatal működésének első éve, valamint hogy az eljárások létrehozása jelenleg is folyamatban van.

MEGJEGYZÉSEK A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

11.

A számvitelért felelős tisztviselő még nem validálta a Hivatal számviteli rendszerét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

12.

Az egyik évről a másikra átvitt lekötött előirányzatokból 61 500 euró (az összes átvitt lekötött előirányzat 10 %-a) nem felelt meg a jogi kötelezettségvállalásoknak és így szabálytalan volt.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

13.

A Hivatal még nem alkalmazta a következő belső kontrollstandardokat: „Célok és teljesítménymutatók” (ICS 5), „Folyamat és eljárások” (ICS 8), „Dokumentumkezelés” (ICS 11) és „Információ és kommunikáció” (ICS 12).

14.

Nincs eljárás az állóeszközök nyilvántartására és értékesítésére, és nem volt fizikai leltározás.

15.

Még nincsenek bevezetett eljárások a politikák és eljárások alóli kivételek, illetve az azoktól való eltérések megállapítására, jóváhagyására és rögzítésére.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

16.

Töröltek mintegy 101 000 eurót, a 2011-ről áthozott lekötött előirányzatok 45 %-át. A 2012-es összes előirányzat 17 %-át, 545 000 eurót nem használtak fel és azokat törölni is kellett. A 2013-ra átvitt lekötött előirányzatok nagyok voltak, 611 000 eurót tettek ki; ez az összes előirányzat 19 %-a. Ez azt mutatja, hogy a Hivatal nehézségekkel nézett szembe tevékenységeinek tervezésében, illetve végrehajtásában. A 2012-re való előirányzat-átvitel főleg abból adódott, hogy késtek a munkaerő-felvétellel, és hogy nem volt eredményes politika a szakemberek kiküldetési költség-elszámolásainak időbeni benyújtására és kifizetésére.

17.

Bőven van még mit javítani a közbeszerzési eljárások előkészítése, végrehajtása és dokumentálása terén. Az ajánlatok elbírálásánál például nem fordítottak kellő figyelmet az ár-minőség arányra és az általános bírálati kritériumokat nem bontották további rész-kritériumokra, ami pedig lehetővé tette volna az ajánlatok világos és összehasonlítható értékelését.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

18.

A megvizsgált felvételi eljárások jelentős hiányokat mutattak, amelyek hatással voltak az átláthatóságra: az írásbeli tesztek és szóbeli elbeszélgetések kérdéseit azután állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket, nem állítottak fel alsó ponthatárokat, amelyeket el kellett volna érni az írásbeli teszteken és szóbeli elbeszélgetéseken való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez, a felvételi bizottság kinevezését és annak összetételének módosítását nem hagyta jóvá a kinevezésre jogosult hatóság.

19.

A Hivatal személyzetének nagy része utazási tevékenységgel nem járó adminisztratív vagy támogató funkciót tölt be, de mindenki kapott mobiltelefont havi mintegy 50 eurós előfizetéssel. A magánhasználat nyomon követésére nem állítottak fel kontrollmechanizmusokat.

20.

A Hivatalnak nincs készpénz-gazdálkodási politikája. 2012 végén az összes készpénzt (1,6 millió euró) egyetlen (BBB besorolású (8)) bankban tartották.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

21.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének 2008.10.27-i feljegyzése szerint rövid távra betétet legalább „A-1” minősítésű bankban kell elhelyezni.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Hivatalnak az irányítóbizottság által elfogadott 2011-es költségvetése csak címekre és alcímekre bontva adta meg az előirányzatokat, jogcímcsoportok és jogcímek azonban nem szerepeltek benne. Ez a helyzet ellentmond az egyediség alapelvének.

végrehajtva

2011

A Számvevőszék 21 olyan esetet azonosított, 94 120 EUR összértékben, ahol a 2012-re átvitt előirányzatok nem feleltek meg a jogi kötelezettségvállalásoknak. Ezek az áthozatalok ezért szabálytalannak minősülnek.

folyamatban

2011

A Hivatal még nem fogadott el, illetve nem alkalmazott minden belsőkontroll standardot. Nem alakították még ki például a számlák központi nyilvántartását és a kivételek jegyzékét.

végrehajtva (számlanyilvántartás)

folyamatban (kivételek jegyzéke)

2011

A Hivatalnak javítania kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nem határozták meg a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit, mielőtt a felvételi bizottság értékelte volna a pályázatokat, a felvételi bizottság kijelölésére vonatkozóan nem állt rendelkezésre a kinevezésre jogosult hatóság határozata, továbbá a felvételi bizottság tagjainak besorolási fokozatát nem tüntették fel.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (Riga)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke)

Jogszabályok közelítése az elektronikus hírközlés területén

A Hivatal hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete)

A Hivatal hatáskörét az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. A 6. cikkben említett hivatal adminisztratív és szakmai támogatást nyújt a BEREC-nek.

A Hivatal feladatait a szabályozói tanács irányítása alatt végzi.

Irányítás

A Hivatal összetétele:

a)

irányítóbizottság

b)

igazgatási vezető

akik minden igazgatási és pénzügyi felelősséget megosztva viselnek, beleértve a személyzettel kapcsolatos felelősséget is.

A személyzet kinevezéséért azonban egyedül az irányítóbizottság felel (a 7. cikk (4) bekezdése);

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, a Hivatal által rendelkezésre bocsátandó útmutatót a „Termékek és szolgáltatások 2012-ben” című kiadvány értelmében a szabályozói tanács készíti el.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben

Végleges költségvetés 3,1 millió EUR (2012. januári költségvetés-módosítás)

Létszám 2012. december 31-én: 22

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

A szabályozói tanács irányítása alatt a Hivatal az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:

szakmai és adminisztratív támogatás a BEREC számára,

információgyűjtés a nemzeti szabályozó hatóságoktól, információcsere és -továbbítás,

a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak az Unión belül a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint harmadik felek körében való terjesztése,

az elnök támogatása a Hivatal szabályozói tanácsa és irányítóbizottsága munkájának előkészítésében,

a szabályozói tanács által felállított szakértői munkacsoportok támogatása.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

A nemrég (2012 decemberében) kinevezett számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőnél indítványozta a szükséges intézkedéseket, amelyek 2013. július végéig teljes körűen végreghajthatók lesznek és előfeltételei a számviteli rendszerek jóváhagyásának.

12.

A szabálytalanul átvitt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos helyzetre reagálva a BEREC Hivatal belefogott egy Pénzügyi Kézikönyv kidolgozásába. A (jelenleg – 2013 júniusában – a véglegesítés fázisában lévő) kézikönyv a költségvetési kötelezettségvállalásoknak szentelt külön fejezetben foglalkozik majd a meghatározással, a feltételekkel, a nyomon követési eljárással és a szervezeten belüli kapcsolódó munkafolyamattal, amelyet az év végén esedékes átvitelnél alklamazni fognak.

13.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2013. márciusi korlátozott felülvizsgálatát követően folyamatban van az összes belső ellenőrzési norma felülvizsgálata. 2013. június végétől a BEREC Hivatal átfogó választ nyújt, és a jövőbeni intézkedések vonatkozásában megvalósítható menetrendet javasol.

14.

A BEREC Hivatalnak a (jelenleg – 2013 júniusában – a véglegesítés fázisában lévő) Pénzügyi Kézikönyve az eszközöknek szentelt külön fejezetben foglakozik majd a leltárkezeléssel kapcsolatos eljárásokkal. A BEREC Hivatal a szükséges berendezések beszerzését követően, 2013 harmadik negyedévében teljes körű leltárt fog készíteni.

15.

Az ICS 8. elveinek alkalmazása céljából 2012. június 18-án a Hivatal elfogadott egy belső igazgatási utasítást. Az Európai Bizottságnál érvényben lévő iránymutatásokkal (az ún. „Kivételekről való beszámolás” [SEC(2007)1341]) összhangban jelenleg véglegesítik a „kiegészítő útmutatásról” szóló politikát, amelyet az igazgatási vezető belső igazgatási utasításként 2013. június 11-én elfogadott.

16.

A költségvetés kezelésével foglalkozó személyzet értékelése jelenleg (2013. június) folyik, csakúgy mint a kötlségvetés végrehajtásának és tervezésének jobb nyomon követésére szolgáló vezetői eszköz bevezetése, amely hatással lesze a 2014-es végrehajtásra. Ezen túlmenően a BEREC Hivatal a következő kiigazító intézkedéseket fogja meghozni a jövőbeni átvitelek megfelelő szintjének a biztosítása érdekében: az átvitt összegeket jelenleg a legnagyobb mértékben befolyásoló, a szakértők találkozókon való részvételével kapcsolatos költségtérítésre vonatkozó politika felülvizsgálata annak érdekében, hogy az alátámasztó dokumentumok begyűjtése szorosabb határidővel, illetve a határidő betartásával történjen.

17.

A Hivatal 2013 szeptemberétől a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos képzéseket szervez, hogy a a csoport összes érintett tagja pontosan tudja alkalmazni a jelenleg érvényben lévő közbeszerzési eljárást. Konkrét intézkedések vannak folyamatban az eljárásoknak a (jelenleg – 2013 júniusában – a véglegesítés fázisában lévő) Pénzügyi Kézikönyv egy külön erre szentelt fejezetében való dokumentálására.

18.

2013-tól kezdve – amikortól az Igazgatási és Pénzügyi Részleg megfelelő személyzettel rendelkezik – a felvételi eljárások következetességét a humán erőforrás csoport a politikák és iránymutatások betartásán kerszetül biztosítja a Hivatalban. 2013 májusában egy új, intézkedéseket és feladatköröket tartalmazó felvételi útmutatás került kidolgozásra, amelyet a 2013-as felvételi eljárásokra alkalmaznak. Folyamatban van az összeférhetetlenségi nyilatkozatok felülvizsgálata, és 2013-tól kezdve az írásbeli és szóbeli vizsgák kérdéseit és az alsó ponthatárokat a jelentkezések megvizsgálása előtt meghatározzák.

19.

Sor került egy átfogó politika kidolgozására, amelyet 2013 júniusában fogadnak majd el. Az új politika szabályozza a kizárólagos szakmai használatot, a mobitelefon-használat ellenőrzését és a visszaélések megelőzését, valamint a biztonsági intézkedéseket. A politika azt is előírja, hogy a mobiltelefonok juttatásáról a közvetlen felettes eseti alapon dönt.

20.

Az újonnan kinevezett számvitelért felelős tisztviselő megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy 2013. augusztus végéig hatályba lépjen egy másik, magasabb besorolású banki szolgáltatóval kötött szerződés.

21.

A Hivatalnak nincs észrevétele.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/15


JELENTÉS

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

2013/C 365/03

BEVEZETÉS

1.

A luxembourgi székhelyű Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontját (a továbbiakban: a Központ más néven CDT) a 2965/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ feladata az, hogy a hozzá forduló uniós intézményeket és szerveket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Központ éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Központ éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Központ éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Központ éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Központ pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

11.

2012 végén a Központ 35 millió eurónyi készpénzzel és rövid távra lekötött bankbetéttel rendelkezett (a költségvetési többlet és a tartalékok 30,9 millió eurót tettek ki). A Központ év közben nem változtathaja meg árait a bevételek és kiadások kiegyensúlyozásához, de esetenként visszatérítést nyújtott ügyfeleinek a többlet csökkentése érdekében.

12.

A Számvevőszék által 2012-ben ellenőrzött 20 szabályozó ügynökség számára alapító rendeletük írja elő, hogy minden fordítási feladatot a Központtal végeztessenek (a Központ alapító rendelete ugyanezt írja elő négy további ügynökség számára). Más ügynökségek számára nem kötelező a Központ szolgáltatásainak igénybe vétele. A nem technikai jellegű dokumentumok esetében az ügynökségek helyi szolgáltatások igénybe vételével csökkenteni tudnák költségeiket. A Számvevőszék véleménye szerint a jogalkotónak fontolóra kellene vennie, hogy ezt minden ügynökség számára lehetővé tegye.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Központ 2011-es költségvetése 51,3 millió eurót tett ki (1), szemben az előző évi 55,9 millió euróval. A 2011. évi költségvetési eredmény a 2010. évi 8,3 millió euróról 2011-ben 1,2 millió euróra csökkent. Ez főként a bevételek 15 %-os csökkenéséből adódik, amely a Központ új, a termékek árát a költségekhez igazító árképzési politikáját tükrözi.

n.a.

2011

Az előző évben megfigyelhető tendencia folytatásaként a halmozott költségvetési többlet a 2010. évi 9,2 millió euróról 2011-re 3,0 millió euróra csökkent. Ez a csökkenés a 2011. évi költségvetési többlet és az árstabilitást és a rendkívüli beruházásokat szolgáló tartalékképzés nettó hatásaként következett be.

n.a.


(1)  Pótköltségvetés (HL L 375., 2011.12.22., 5. o.), amely tartalmazza a költségvetési átcsoportosításokat is.


II. MELLÉKLET

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (Luxembourg)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A tagállamok kormányainak képviselői közös megegyezéssel nyilatkozatot fogadtak el az Unió szerveit kiszolgáló, a Bizottság luxembourgi fordító részlegei mellett működő Fordítóközpont létesítéséről abból a célból, hogy az biztosítsa a szükséges fordítói szolgáltatásokat azon szervek és szolgálatok tevékenysége számára, amelyek székhelyét az 1993. október 29-i határozat állapította meg.

A Központ hatásköre Centre

(a legutóbb az 1645/2003/EK rendelettel módosított 2965/94/EK tanácsi rendelet)

Célok

Az alábbi szervek tevékenységének ellátásához szükséges fordítási szolgáltatások biztosítása:

Európai Környezetvédelmi Ügynökség,

Európai Képzési Alapítvány,

Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja,

Európai Gyógyszerügynökség,

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség,

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták),

Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Europol Kábítószeregysége.

A Tanács által létrehozott, fent nem említett szervek is igénybe vehetik a Központ szolgáltatásait. Az Európai Unió saját fordítószolgálattal rendelkező intézményei és szervei szükség esetén szintén kérhetik a Központ szolgáltatásait, önkéntes alapon.

A Központ teljes mértékben részt vesz az intézményközi fordítási bizottság munkájában.

Feladatok

A szervekkel és intézményekkel történő együttműködés megszervezése,

részvétel az intézményközi fordítási bizottság munkájában.

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel

a tagállamok egy-egy képviselője,

a Bizottság két képviselője,

mindazon szervek és intézmények egy-egy képviselője, amelyek a Központ szolgáltatásait igénybe veszik.

Feladatok

Elfogadja a Központ éves költségvetését, munkatervét, létszámtervét és éves jelentését.

Igazgató

Az igazgatóság nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés:

48,293 (51,299) millió euró

Létszám:

A létszámtervben 225 (225) álláshely szerepelt, ebből a betöltött álláshelyek száma 199 (205) volt.

+17 (14) szerződéses alkalmazott

Teljes létszám: 216 (219), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

 

operatív feladatok: 114 (107)

 

adminisztratív feladatok: 102 (112)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Lefordított oldalak száma:

735 007(712 813)

Lefordított oldalak száma nyelvenként:

hivatalos nyelvek: 722 505(704 613)

egyéb nyelvek: 12 502(8 200)

Lefordított oldalak száma ügyféltípus szerint:

szervek: 707 888(676 925)

intézmények: 27 119(3 888)

Külsős fordítók által lefordított oldalak száma:

480 695(436 445)

Forrás: a Központtól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

A felhalmozódott költségvetési többletből az ügyfelek részére visszafizethető összegek 3,9 millió EUR-t tesznek ki, a költségvetési többlet fennmaradó része kötelezően képezendő tartalék és más tartalékok, amelyek a Fordítóközpont specifikus céljaira vannak lekötve. Hosszú távon a költségvetési kiadásokat és bevételeket a Fordítóközpont árpolitikájára támaszkodva kell egyensúlyba hozni. A Fordítóközpont szolgáltatásainak árát az igazgatótanács határozza meg az adott évre vonatkozóan, így a 3,9 millió EUR többlet miatt 2014-ben ármódosításra kerül sor a hosszú távú költségvetési egyensúly biztosítása érdekében.

12.

A Központ megfelelően tudomásul veszi az Európai Számvevőszék észrevételét. A Fordítóközpont álláspontja szerint a Számvevőszék véleménye eltér a jogalkotó által az ügynökségek alapító rendeletében létrehozott jogi keretektől.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/21


JELENTÉS

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

2013/C 365/04

BEVEZETÉS

1.

A szaloniki székhelyű Európai Szakképzés-fejlesztési Központot (a továbbiakban: a Központ, más néven CEDEFOP) a 337/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Legfontosabb feladata a szakképzés uniós szinten történő fejlesztése. E cél megvalósítása érdekében a Központ szakképzési rendszerekről szóló dokumentációkat állít össze és terjeszt (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Központ éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Központ éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Központ éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Központ éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Központ pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

A Központ egy tagállami partnerhálózat számára éves támogatást nyújt (8) (megállapodásonként a támogatás összege 23 615 euró és 43 620 euró között mozog). 2012-ben a támogatási kiadás 695 337 millió euró (9) volt (amely összeg elsősorban a kedvezményezettek személyzeti költségeire vonatkozik), ez az összes működési kiadás 4 %-a. A Központ által a támogatások előzetes ellenőrzése a támogatás kedvezményezettei által benyújtott költségtérítési igények átfogó adminisztratív elemzéséből és a kedvezményezettekkel szerződött külső ellenőrök által vagy független köztisztviselők által kiállított igazolások értékeléséből áll. A Központ azonban általában nem ellenőrzi eredeti alátámasztó dokumentumok alapján a kedvezményezettek által igényelt személyzeti költségeket. Erre vonatkozóan utólagos ellenőrzésekre legutóbb 2009-ben került sor. Emiatt az előzetes ellenőrzések csak korlátozott bizonyosságot nyújtanak.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A költségvetés felhasználási aránya nagy volt, 100 % az I. és III. cím esetében, és 98 % a II. cím esetében. Eközben a II. cím esetében a lekötött előirányzatok átvitele nagy volt, 39 % (673 392 euró), ami főleg a Központon kívülálló okokból adódott, mint például a görög hatóságok által a Központ székhelyén történő javítási munkák késedelmes elvégzése. Ez ahhoz vezetett, hogy a székhely vonatkozó karbantartási, javítási és felszerelési munkáit (mintegy 124 000 euró) elhalasztották, és a Központ konferenciatermeibe való eszközök beszerzése (mintegy 242 000 euró) is késett. Az átvitelek egy része az informatikai eszközbeszerzés késedelmének tudható be (mintegy 172 000 euró).

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

13.

A Központ igazgatói pozíciójának betöltésére 2010-ben, majd 2011-ben indított felvételi eljárásokat sikertelennek minősítették (10). Egy harmadik felvételi eljárást indították 2012 végén, ez még folyamatban van. A Számvevőszék megállapította, hogy az első két munkaerő-felvételi eljárás során az előszűrő bizottság tagjai nem írtak alá összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és a felvételi meghallatások kérdéseit, azok súlyozását és a megfelelő jelöltek listájára való felkerüléshez szükséges felvételi ponthatárokat csak a jelöltek szűrését követően határozták meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

14.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  Főleg tagállami ügynökségek és kutatóintézetek.

(9)  A korábbi évek támogatási megállapodásaihoz kapcsolódó előfinanszírozásokból és végső elszámolásokból adódóan. A 2012-es támogatási megállapodások tekintetében csak olyan előfinanszírozás történt 2012-ben, amely még nem eredményezett kiadásokat.

(10)  Az első felvételi eljárásban a Központ igazgatótanácsa által a jelöltlistára felvett pályázók egyikét sem nevezte ki az Európai Bizottság. A második felvételi eljárásban az előszűrő bizottság úgy vélte, hogy a javasolt pályázók egyike sem felel meg a jelöltlistára való felkerülés követelményeinek és így az Igazgatótanács részére nem nyújtott be listát az alkalmas pályázókról.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A II. cím alatti áthozatalok túlzott mértéke ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

folyamatban

2011

Számos költségvetési átcsoportosítás történt, és azok leginkább az év végére összpontosultak (1). E költségvetési átcsoportosításokat nem megfelelően indokolták, mivel az igényekről nem készült becslés. Ez a helyzet a költségvetés-tervezés, illetve -programozás hiányosságaira utal, és nem egyeztethető össze az egyediség költségvetési elvével.

folyamatban

(a transzferek indoklása végrehajtva)

2011

A Központ évente 1 millió eurót (2) költ támogatásra a szakoktatás és -képzés (3) területén. A 2010-es év támogatásainak lezárását jelentős késedelmek jellemezték, mert egyes kedvezményezettek záró tevékenységi jelentésüket késve nyújtották be. A Központ így maga is késve ellenőrizte a jelentéseket, és a zárókifizetéseket szintén késedelmesen dolgozta fel (4).

végrehajtva


(1)  Összesen 77 költségvetési átcsoportosításra került sor, ezek összege 1,5 millió EUR volt. Ezekből 67 átcsoportosítás (1,3 millió EUR) 2011 novemberében és decemberében történt.

(2)  2011 és 2010: 0,9 millió EUR.

(3)  A Központ a ReferNet (európai referencia- és szakértői hálózat a szakoktatás és szakképzés területén) számára is nyújt támogatásokat, amelynek feladata, hogy információt nyújtson a tagállamok, valamint Norvégia és Izland által alkalmazott nemzeti szakoktatási és szakképzési rendszerekről és szakpolitikákról.

(4)  A zárókifizetésekre átlagosan 50 napos késéssel került sor.


II. MELLÉKLET

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Szaloniki)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 166. cikkének (1) bekezdése)

Információgyűjtés

Az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

A CEDEFOP hatásköre

a 337/75/EGK, Euratom tanácsi rendelet 2. és 3 cikke.

Célok

A CEDEFOP, mint az Európai Unió szakoktatási és -képzési referenciaközpontja, az aktuális tendenciákkal kapcsolatos információkkal látja el a politikai döntéshozókat, kutatókat és szakembereket annak érdekében, hogy azok megalapozott döntéseket hozhassanak, illetve intézkedéseket tehessenek. A CEDEFOP segíti az Európai Bizottságot a szakoktatás és szakképzés uniós szintű ösztönzésében és fejlesztésében.

Feladatok

a témához kapcsolódó dokumentáció összeállítása és az adatok elemzése,

közreműködés a kutatás fejlesztésében és összehangolásában,

megfelelő információk hasznosítása és terjesztése,

a szakképzés fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatos egyeztetett koncepciók előmozdítása és támogatása,

fórum biztosítása a sokszínű és széles körű nyilvánosság számára.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Minden tagállamból:

a)

a kormány egy képviselője;

b)

a munkáltatói szervezetek egy képviselője;

c)

a munkavállalói szervezetek egy képviselője.

Európai Bizottság: három tag.

Az a), b) és c) pontokban felsorolt tagokat a Tanács nevezi ki. A Bizottságot képviselő tagokat a Bizottság nevezi ki.

Az igazgatótanács és az elnökség ülésein az európai szintű munkáltatói, illetve munkavállalói szervezetek koordinátorai, valamint az EGT országokból érkező megfigyelők is részt vesznek.

Feladatok

A költségvetés, a középtávú prioritások (a CEDEFOP többéves tervezése keretében) és a munkaprogramok elfogadása, valamint az éves tevékenységi jelentés és az éves beszámoló értékelése és elemzése. A végleges költségvetés és a létszámterv elfogadása.

Elnökség

Összetétel

Az igazgatótanács elnöke és három alelnöke, csoportonként egy koordinátor, valamint a Bizottság egy képviselője.

Igazgató

A Bizottság nevezi ki az igazgatótanács által benyújtott jelöltlista alapján, feladata a CEDEFOP irányítása, valamint az igazgatótanács és az Elnökség döntéseinek végrehajtása.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

19,22 (18,83) millió EUR

uniós hozzájárulás (1): 97,6 % (97,5 %)

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő állások száma: 101 (101)

Ebből betöltött: 98 (2) (97)

Egyéb alkalmazottak:

szerződéses alkalmazottak: 23 (3) (25)

kirendelt nemzeti szakértők 3 (3)

Teljes létszám 124 (125)

operatív létszám: 90 (90)

adminisztratív létszám: 34 (35)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Szakpolitikai elemzés és jelentés

CEDEFOP: Tendenciák az európai szakoktatási és szakképzési politikában, 2010–2012: Haladás a Bruges-i közlemény felé – a jelentést a szakképzési főigazgatók ciprusi ülésére adták ki, és ott mutatták be. CEDEFOP naprakész tájékoztatást nyújtott a szakoktatási és szakképzési rendszerekről, és beszámolt a tagállamokban történt kezdeményezésekről és szakpolitikai fejleményekről. Több, Európa minden részéről adatokat közlő „havi statisztikai jelentés” is a válság hatásainak értékelésére koncentrált. Az Európai Bizottság rendszeres országelemzéseket kért szakoktatási és -képzési fejleményekről az „Európai szemeszter”-re, így a CEDEFOP újraszervezte munkáját és minden tagországra vonatkozóan bevezetett egy az adott ország szakképzését bemutató kiadványt (Spotlights on VET). A dán és ciprusi elnökség alatt megrendezett szakképzési főigazgatói ülésekre készített egy összefoglalót a szakképzés és a vállalatok együttműködésének fejleményeiről, és egy tájékoztató jegyzetet: Átjárható oktatási és képzési rendszerekA korlátok lebontása és növekvő esélyek.

Közös Európai eszközök, képesítések és tanulási eredmények

A Központ az Európai Bizottsággal közösen koordinálta az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) tanácsadó csoportját és 23, szakpolitikai vitákról tájékoztató háttéranyag kidolgozásában működött közre. Az egyik tájékoztató jegyzet (A képesítési keretrendszerek Európában egy átláthatóságot és változást biztosító eszköz) a szakképzési főigazgatók ciprusi ülésére készült és a CEDEFOP nemzeti képesítési keretrendszereinek kidolgozásával foglalkozó negyedik éves jelentés eredményeit foglalta össze. A CEDEFOP 10 ország jelentéseit is elemezte, melyekben azok arról számolnak be, hogy hogyan rendelik hozzá tagállami képesítéseiket az európai képesítési keretrendszerhez. A harmadik ECVET monitoringjelentés eredményeit a szakképzési főigazgatók ciprusi ülésén mutatták be. Az EQAVET támogatása folytatódott. A CEDEFOPáltal kezelt Europass honlapot egyre növekvő számban használják az európai fiatalok. A honlap beindítása óta majdnem 60 millió látogatót jegyeztek (2012: 14,8 millió, 2011: 12,9 millió) és a felhasználók 25 millió internetes önéletrajzot hoztak létre (2012: 8,3 millió, 2011: 5,8 millió) A Tantervreform Európában – a tanulási eredmények hatása című tanulmányt egy nemzetközi műhelyfoglalkozáson adták ki és vitatták meg. 2011—12-ben a CEDEFOP 215 tanulmányutat koordinált, amelyeken összesen 33 ország 2 448 szakértője vett részt. A hatástanulmányok nagy megelégedettségi arányt mutattak ki (96 %).

Felnőttképzés és átalakulások

Felnőttképzés a munkahelyen - A Készségfejlesztés a vállalati innováció növeléséért című kiadványt egy erről a témáról szóló műhelyfoglalkozásra adták ki. A tevékeny időskor európai éve alkalmából, a CEDEFOP műhelyfoglalkozást tartott a tanulás által fenntartható foglalkoztathatóságról az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság „Egy lépést előre a későbbi életbe” konferenciáján. Munka és idősödés – Az idősödő munkaerőbe való befektetés előnyei címmel is kiadványt jelentetett meg. Három kiadvány foglalkozott a szakmai továbbképzés finanszírozásával és egyéb ösztönzőkkel. A fiatalok munkaerőpiaci integrációjának támogatása céljából a CEDEFOP hozzájárult azon, Németország által kezdeményezett rendezvényhez, melynek célja több országgal együttműködési megállapodások kötése a „tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége” részeként. E hozzájárulás támaszkodott továbbá az Oktatásból a munka világába – a szakképzés munkapiaci hatásai című jelentésben szereplő információkra.

Készségelemzés

A CEDEFOP bemutatta legfrissebb, a 2010—2020-as időszakra vonatkozó, uniós készségek iránti kereslet- és kínálat-előrejelzését az Európa készségekkel kapcsolatos kíhívása – A készségek iránti lanyha kereslet növeli a rendelkezésre álló készségek és az állások közötti egyensúlytalanság című tájékoztató jegyzetét, valamint a Készségek iránti kínálat és kereslet a jövő Európájában – 2012-es előrejelzés című kiadványát. A CEDEFOP hozzájárult az uniós készségkörképhez és kiadott két kiadványt a környezetbarát készségekről. A Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, 2012 című bizottsági jelentésbe a CEDEFOP írt egy fejezetet a rendelkezésre álló készségek és az állások közötti egyensúlytalanságról. A rendelkezésre álló készségek és az állások közötti egyensúlytalanság – a vállalatok szerepe című jelentést megvitatták a műhelyfoglalkozáson. Kiadtak továbbá egy A szakismeretek elavulásának megelőzése című tájékoztató jegyzetet. A regionális készség-előrejelzési monitoringeszköz létrehozását célzó kezdeményezése jegyében a CEDEFOP tanácsadást nyújtott a szaloniki önkormányzatnak.

A CEDEFOP által gyakorolt hatás

A fő teljesítménymutatók arról tanúskodnak, hogy jelentős a CEDEFOP által gyakorolt hatás: Idézet jelent meg 169 uniós és 68 nemzetközi szakpolitikai dokumentumban, közülük néhány kimondottan támaszkodik a CEDEFOP munkájára; hozzájárulás 26 uniós szakpolitikai dokumentumhoz, 158 elnökségi és egyéb uniós szintű rendezvényhez, 150 CEDEFOP által szervezett rendezvény, 120 publikáció, 525 újságcikk számolt be a CEDEFOP munkájáról (+ 38 %); 636 000 publikációt töltöttek le (+ 33 %); 415 idézet került be szakirodalomba, a közösségi médiában jelentősen növekedett a CEDEFOP jelenléte (+ 127 % Facebook; + 170 % Twitter). Költségkímélés végett, nagyobb hangsúlyt kaptak a videókonferenciák, és kísérleti jelleggel használták a Skype-ot a felvételi eljárások szóbeli meghallgatásai során.

További információk: www.cedefop.europa.eu (2012-es éves jelentés és éves tevékenységi jelentés).

Forrás: a Központtól származó adatok.


(1)  

Megjegyzés:

az uniós hozzájárulás uniós támogatásból és költségvetés-módosításból áll.

(2)  Ez 92 ténylegesen betöltött állásból és 6 megüresedett helyre kiírt állásajánlatból áll (a többéves humánpolitikai terv koncepciójával összhangban).

(3)  22 szerződéses alkalmazottból, és 1 kiírt állásajánlatból áll.

Forrás: a Központtól származó adatok.


A KÖZPONT VÁLASZAI

11.

A Központ a támogatási kérelmek elbírálásakor részletesen megvizsgálja a pályázatokat és a költségbecsléseket. Az ellenőrzési folyamat során a benyújtandó dokumentumok minősége és teljessége részletes vizsgálat tárgyát képezi.

A Számvevőszék aggályaira reagálva az idei évtől a Cedefop a könyvvizsgálói igazolások mellett bevezeti a személyi jellegű költségek és a munkaidő-nyilvántartások részletes ellenőrzését a 26–29 folyósított támogatás közül három véletlenszerűen kiválasztott támogatás esetében.

12.

Tudomásul vesszük a II. címhez kapcsolódó átvitelekre vonatkozó észrevételt, és megerősítjük, hogy ezentúl is törekszünk az ilyen jellegű átvitelek csökkentésére.

13.

A Központ jelezni kívánja, hogy bár az előszűrő bizottság részére támogatást nyújt, nincs ráhatása az előszűrő bizottság vagy az Európai Bizottság eljárására, illetve döntéseire.

A bizonyítékok alapján a bizottság tagjai tudatában vannak annak, hogy esetükben nem állhat fenn összeférhetetlenség. Mindazonáltal a Számvevőszék javaslatát követően az előszűrő bizottság tagjai időközben formális nyilatkozatokat is aláírtak.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/29


JELENTÉS

az Európai Rendőrakadémia 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Akadémia válaszaival együtt

2013/C 365/05

BEVEZETÉS

1.

A bramshilli székhelyű Európai Rendőrakadémiát (a továbbiakban: az Akadémia, más néven CEPOL) a 2000/820/IB tanácsi határozat hozta létre, amelyet 2005-ben hatályon kívül helyeztek, és amely helyébe a 2005/681/IB tanácsi határozat lépett (1). Az Akadémia feladata, hogy a tagállamok rendőrképző intézményeit hálózatként összefogva közös normák alapján képzést nyújtson a rendőri szolgálatok vezető beosztású tisztjei számára (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Akadémia felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Akadémia éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll,

b)

és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. és 43. cikke szerint (5) a vezetés felelőssége az Akadémia éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Akadémia éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok alapján (6) megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Akadémia éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Intézet pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Akadémia éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

Az Akadémia 355 500 euró összegben vitt át lekötött előirányzatokat 2013-ra a 2013-as csereprogramjába, amely terv szerint 2013 márciusa és novembere között kerül megrendezésre. Tekintve, hogy az Akadémia 2012-es éves munkaprogramjában nem szerepel hivatkozás a 2013-as csereprogramra, és hogy 2012-ben e tárgyban nem hoztak pénzügyi döntést, az előirányzat átvitele szabálytalan.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A 2011-ről áthozott 1,7 millió eurót kitevő lekötött előirányzatok közül 0,7 millió eurót (41,2 %-ot) töröltek 2012-ben. Ez főleg annak tudható be, hogy a 2011-es támogatási megállapodások alapján tervezett költségtérítések kisebbnek bizonyultak a tervezettnél (0,44 millió euró, vagyis az elvont előirányzat-átvitel 62 %-a).

13.

A különböző címek alatt lekötött előirányzatok az összes előirányzat 90 %-a és 99 %-a között mozogtak, ami azt mutatja, hogy a jogi kötelezettségvállalások időben megtörténtek. A lekötött előirányzatok 2013-ra való átvitele magas volt a III. cím (Operatív kiadások) esetében: 1,5 millió eurót tett ki (36 %). Ez azonban nem az Akadémia 2012-es éves munkaprogram-végrehajtásának késedelmére vezethető vissza, hanem főleg a 11. bekezdésben említett előirányzat-átvitelnek tudható be, valamint annak, hogy a 2012-es támogatási megállapodásokból finanszírozott, 2012 utolsó hónapjaiban megrendezett tanfolyamok költségeit csak 2013 elején fizették ki (1 millió euró).

14.

2012-ben 37 költségvetési átcsoportosításra került sor, összesen 1 millió EUR összegben, és ezek közül 36 az adott költségvetési címen belül történt.

15.

A 11., 12. és 14. bekezdésben bemutatott tények ellentmondanak az évenkéntiség és az egyediség költségvetési alapelvének.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

16.

Az Akadémia jövőjéről folytatott, már több éve zajló vita bizonytalanságot szült, ami továbbra is akadályozza a tervezést és működést.

17.

Az Akadémiának teljes mértékben be kell tartania a „CEPOL felvételi útmutató” előírásait, és tovább kell tökéletesítenie munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát: Az álláshirdetéseket nem mindig írták ki a jelentkezési határidő előtt legalább hat héttel, nincs bizonyíték arra, hogy a bírálók ellenőrizték volna, hogy a pályázatok beadásával kapcsolatos szabályokat betartották-e, az alkalmazott kiválasztási kritériumok nem mindig feleltek meg az álláshirdetésben megadottaknak, a pályázatok értékelésénél néhány esetben nagyobb késések voltak.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

18.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 256., 2005.10.1., 63. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az átvitelek és a törlések magas szintje arra utal, hogy hiányosságok vannak a költségvetés-tervezésben, illetve -végrehajtásban, és ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtandó

2011

A nagyarányú költségvetési átcsoportosítás költségvetés-tervezési nehézségeket jelez és ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

végrehajtandó

2011

Az Akadémia Bramshillben található, a brit National Policing Improvement Agency (NPIA) helyiségeit használja. Az NPIA azonban a tervek szerint 2012 végén bezár, és nem egyértelmű, hogy az Akadémia még meddig használhatja a helyiségeit.

végrehajtandó

2011

Az Akadémiának tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Az álláshirdetések nem tettek említést a jogorvoslat lehetőségéről; a kiválasztási kritériumok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt, és nem mindig készültek összegző beszámolók a szűrési eljárásokról és a tartaléklistákkal kapcsolatos döntésekről.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Európai Rendőrakadémia (Bramshill)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az EUMSZ 87. cikke)

Jogszabályok közelítése

„(1)

Az Unió rendőrségi együttműködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan: […]

b)

az állomány képzésének támogatása, valamint együttműködés az állomány egymás közötti cseréje, a felszerelések használata és a kriminalisztikai kutatások terén […]”

Az Akadémia hatásköre

(a Tanács 2005/681/IB határozata)

Célok

Az Akadémia célja, hogy egyes részegységei együttműködésének optimalizálása révén segítséget nyújtson a tagállami rendőrségek vezető beosztású tisztjeinek képzéséhez. Az Akadémia a bűnözés elleni küzdelem, a bűnmegelőzés, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása terén a tagállamok előtt álló fő problémák európai megközelítését támogatja és fejleszti, különösen e problémák határokon átnyúló vonatkozásai tekintetében.

Feladatok

A többi tagállam nemzeti rendőrségi rendszereiről és szervezeteiről, és az Európai Unión belüli, határokon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló ismeretek elmélyítése.

A nemzetközi és uniós eszközök ismeretének javítása, különösen a következő szakterületeken:

a)

az Európai Unió intézményei, működésük és szerepük, az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusai és jogi eszközei, különös tekintettel ezeknek a bűnüldözési együttműködésre való vonatkozására;

b)

az Europol céljai, felépítése és működése, illetve az Europol és a tagállamok megfelelő bűnüldöző szolgálatai közötti együttműködés maximalizálásának lehetőségei a szervezett bűnözés elleni küzdelemben;

c)

az Eurojust céljai, felépítése és működése.

Megfelelő képzés biztosítása a demokratikus jogok tiszteletben tartásáról, és különösen a védelem jogáról.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Tagállamonként egy-egy küldöttségből áll.

Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik. A Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és az Europolnak a képviselőit szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként hívják meg az ülésekre.

Igazgató

Feladata az Akadémia irányítása; az igazgatótanács nevezi ki és mozdítja el.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

8,4 (8,3) millió EUR Uniós támogatás:

Létszám

A 2012-es létszámtervben szereplő ideiglenes állások száma: 28 (26).

Továbbá: 10 (8) szerződéses alkalmazotti állásra volt költségvetés.

Az év folyamán a tagállamok ezenkívül összesen: 5 (7) nemzeti szakértőt rendeltek ki.

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (2011)

Tanfolyamok, szemináriumok és konferenciák

Az Akadémia összesen 82 (88) osztálytermi tanfolyamot, szemináriumot és konferenciát szervezett. A tevékenységértékelések feldolgozása alapján elmondható, hogy továbbra is nagy az általános elégedettség az Akadémia tevékenységeivel és annak tanulmányi eredményeivel: 93 % (93 %). A CEPOL 33 (37) ország (uniós tagországok és harmadik országok) és 27 uniós és nemzetközi szerv bűnüldöző tisztviselőit hozta össze, 2 098-at (2 043) résztvevőként, 772-et (784) pedig oktatóként. A látogatottsági fok (látogatók/ rendelkezésre álló helyek száma) jelentősen megnőtt, 96 % (80 %) volt, ami a CEPOL-képzések iránti megnövekedett igényt mutatja. Az Akadémia maga 15 (17) hálózattámogató eseményt szervezett, és 2013 vonatkozásában elindított egy támogatási szerződésre vonatkozó kérelmi eljárást. Egyetlen tevékenységet sem halasztottak a következő naptári évre.

Külső kapcsolatok

Külpolitika: A CEPOL folytatja gyümölcsöző együttműködését stratégiai partnereivel, a partnerügynökségekkel és uniós partnerintézményekkel, köztük az EKSZ-szel, és egyértelművé vált, hogy mára a CEPOL az uniós rendőri missziókban részt vevő rendőrök számára tartott képzések egyik legfontosabb szolgáltatója. 2012-ben a CEPOL sikeres tárgyalást folyatott, és megállapodást kötött Moldovával és Albániával.

Képzési kézikönyvek és (közös) tantervek kidolgozása

2012-ben az Európai Unió Kiadóhivatala megszerkesztette a SIRENE-képzés oktatói kézikönyvét és megküldte azt a SIRENE Képzési Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának. A SIRENE-képzés oktatói kézikönyvét a SIRENE oktatók gyakran alkalmazták képzési tevékenységeik során.

Támogatási szerződés alapján négy közös tantervet átdolgoztak, egyet pedig kidolgoztak: Családon belüli erőszak, pénzmosás, rendőri etika és korrupciómegelőzés, emberkereskedelem (átdolgozás), polgári válságkezelés (kidolgozás). Az Europol közös tantervét az Europol a CEPOL segítségével dolgozta át az egyetértési megállapodással összhangban (1/2007/GB, 4. cikk). (0 CCa, 1 oktatási kézikönyv 2011-ben).

Rendészettudomány

A 2012-es CEPOL európai rendészettudományi konferencia intenzív előkészítési munkáit követően a „Rendészettudomány Európában: projekt, előrehaladás és tervek” esemény 120, uniós tagállamokból és más országokból érkező résztvevővel sikeresnek bizonyult.

A CEPOL a Rendészettudományi Hírlevél egy új számát tette közzé honlapján.

A folyamatosan gyarapodó e-Könyvtár a rendészeti szaktudás tárházát nyújtja a regisztrált e-Net-használók számára.

Európai rendőri csereprogram

A CEPOL európai rendőr csereprogram 2012 a következőkből áll:

magas rangú rendőrtisztek és oktatók,

parancsnokok,

tanulmányutak az Europolhoz, a Frontexhez, az EMCDDA-hoz és az OLAF-hoz,

közös tanulmányutak az Europolhoz és az Eurojusthoz az európai szomszédságpolitika keleti partnerei, Törökország és a nyugat-balkáni országok számára.

A program a stockholmi program prioritásaiból, az uniós szakpolitikai ciklusból, valamint tagállami kérdésekből kiemelt témaköröket ölelt fel. A cserelátogatásokra kétoldalú alapon került sor, ezek legfeljebb 12 naptári napig és legalább 5 munkanapig tartottak. A fent említett szervezetekhez 3-5 napos tanulmányutakat szerveztek. A közös tanulmányutakat kimondottan a nyugat-balkáni országok, Törökország, valamint az európai szomszédságpolitika keleti partnerségéhez tartozó országok számára szervezték. A következő országok küldtek képviselőket ezekre a tanulmányutakra: Albánia, Örményország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Montenegró, Szerbia és Törökország. A csereprogram 25 tagország és a fenti országok összesen 293 (292) résztvevőjével zajlott. A program kb. 800 000 eurós költségvetését a CEPOL állta.

Elektronikus hálózat (e-Net)

Az Akadémia elektronikus hálózatát 263 450 (109 000) egyéni látogató tekintette meg, a regisztrált felhasználók száma pedig 2012 végén 13 189 (9 283) volt (a 2011. év végi számadathoz képest ez 42 %-os növekedés.) Az e-Net vezetők országos találkozójára decemberben került sor. A CEPOL tanulásmenedzsment-rendszere (Learning Management System) nemcsak a CEPOL hagyományos tevékenységeiben bizonyult rendkívül sikeres segédeszköznek, hanem egyúttal információcserére alkalmas platformot is teremtett a CEPOL hálózata számára. Nyílt platformokat is rendelkezésre bocsátottak, ahol a hálózati tanulás keretében a gyakorlásban részt vevő közösségek az online technológia könnyű használata révén tanulhatnak egymástól és egymással.

E-tanulás

2012-ben az Akadémia 4 (5) e-tanulási modult fejlesztett ki a következő témákról: közös nyomozócsoportok, lisszaboni szerződés, SIRENE és emberkereskedelem. A modulok bárhol és bármikor felhasználhatóak bűnüldöző szervek tagjainak szakmai továbbképzésére, és felhasználhatóak az élethosszig tartó tanulásban, illetve az önképzésben is. A 2012. január 1-je és 6-a közötti időszakban összesen 1 961 (1 765) egyéni felhasználó regisztrált az internetes tanulási modulokra. 2012. december 31-ig 21 (18) CEPOL internetes szemináriumot rendeztek mind rendőrségi, mind rendőroktatási és -képzési témákban, amelyeken 1 310-en vettek részt. További 9 internetes szemináriumot rendeztek a CEPOL és a tagországok eseti igényei alapján, ezeken további 357 fő vett rész, s ezzel 2012-ben a CEPOL internetes szemináriumain 1 667-en (398) vettek részt.

Forrás: Az Akadémiától származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Akadémia egyetért a Számvevőszék észrevételével, és elkötelezi magát hasonló esetek hivatalos pénzügyi határozat útján való dokumentálására. Az Akadémia szeretné felhívni a Számvevőszék figyelmét arra, hogy ugyan hivatalos pénzügyi határozatot nem adtak ki, az intézkedést az igazgatótanács számára átlátható módon hajtották végre, mivel az a benyújtott jelentések útján a költségvetés végrehajtásáról rendszeres tájékoztatást kap és azt figyelemmel kíséri.

12.

Az Ügynökség tudomásul vette a Számvevőszék észrevételeit.

13.

Az Ügynökség tudomásul vette a Számvevőszék észrevételeit.

14.

2012-ben a CEPOL 37 költségvetési átcsoportosítást végzett, amelyek közül 23-ra a költségvetési alcímeken belül, 13-ra a költségvetési alcímek között került sor, és a költségvetési címek között csupán 1 átcsoportosítás történt. Ezekre az átcsoportosításokra az Ügynökség számára hozzáférhető pénzügyi források felhasználásának maximalizálása érdekében volt szükség. Az összes átcsoportosításra a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok alkalmazandó cikkeivel összhangban került sor.

15.

Az Akadémia egyetért a Számvevőszék észrevételeivel. Az évenkéntiség és az egyediség költségvetési alapelvei ellenőrzésének szigorítása érdekében a CEPOL bevezetett egy heti költségvetés-monitorozási jelentést. A költségvetés felhasználásának – így az átviteleknek – a dinamizmusát szoros figyelemmel kísérik, és a költségvetés-tervezés és -végrehajtás folymatos javítása érdekében elemzik a jelentős elmaradások okait.

16.

Az Ügynökség tudomásul vette a Számvevőszék észrevételeit.

17.

Az Akadémia egyetért a Számvevőszék észrevételeivel. Az átláthatóság szabályainak és elvének történő jobb megfelelés céljából a CEPOL a létrehozott minőségi dokumentumkezelési rendszerrel összhangban elfogadott eljárásokon és sablonokon keresztül tovább javítja a humán erőforrás eljárások dokumentálását.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/37


JELENTÉS

a Közösségi Növényfajta-hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/06

BEVEZETÉS

1.

Az angers-i székhelyű Közösségi Növényfajta-hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven CPVO) a 2100/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata a növényfajták ipari tulajdonjogára vonatkozó uniós védelem megadása iránti kérelmek nyilvántartásba vétele és vizsgálata, valamint annak biztosítása, hogy a tagállamok illetékes hivatalai elvégezzék a szükséges szakmai vizsgálatokat (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből áll (4);

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása (6); és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

A Hivatal 2012. decemberében végrehajtotta eszközeinek fizikai ellenőrzését. A fizikai ellenőrzésről azonban nem készült jelentés. Ezért a megfelelő számviteli nyilvántartások pontossága nem ellenőrizhető.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

12.

A felvételi eljárások jelentős hiányokat mutattak, amelyek kihatottak az átláthatóságra és a jelentkezőkkel szembeni egyenlő bánásmódra: nem mindig alkalmazták a megállapított súlyozást és minimális pontszámokat, a különböző felvételi eljárások során nem alkalmaztak következetes értékelési módszert, és az álláshirdetések nem tettek említést a jogorvoslat lehetőségéről.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az áthozatok és a törlések magas szintje ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

Hiányosságként merült fel, hogy négy jogi kötelezettségvállalást (18 791 euró) a költségvetési kötelezettségvállalások előtt könyveltek le. A beszerzési megrendelések gyakran megelőzik a költségvetési kötelezettségvállalások jóváhagyását.

végrehajtva

2011

A Hivatal még nem fogadta el a személyzeti szabályzatnak a szerződéses alkalmazottak felvételére és foglalkoztatására, valamint a vezetői posztok ideiglenes betöltésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseit.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Közösségi Növényfajta-hivatal (Angers)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(kivonat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikkéből)

Áruk szabad mozgása

Az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme által indokolt tilalmak vagy korlátozások nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

A Hivatal hatásköre

(a Tanács 2100/94/EK rendelete és a 2010–2015 közötti időszakra szóló stratégiai terv)

Célok

Az uniós növényfajta-oltalmi jogok rendszerének mint a növényfajtákra vonatkozó uniós ipari tulajdonjogok egyetlen és kizárólagos formájának alkalmazása.

A növényfajták innovációjának ösztönzése azáltal, hogy magas színvonalon és megfizethető áron dolgozza fel az uniós növényfajta-oltalom megadására irányuló kérelmeket, valamint szakpolitikai útmutatást és segítséget is ad e jog gyakorlásához az érintetteknek.

Feladatok

határoz az uniós növényfajta-oltalom megadásáról vagy elutasításáról,

határoz a kifogások ügyében,

határoz a fellebbezések ügyében,

határoz az uniós növényfajta-oltalom érvénytelenítéséről vagy törléséről.

Irányítás

Az elnök

A Hivatalt az elnök igazgatja. Az elnököt az Európai Bizottság által az igazgatási tanács véleményének kikérését követően összeállított jelöltlistáról a Tanács jelöli ki.

Az igazgatási tanács

Felügyeli a Hivatal munkatervét és megállapítja a Hivatal munkamódszereire vonatkozó szabályokat. Az igazgatási tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből, illetve az őket helyettesítő póttagokból áll.

Az uniós növényfajta-oltalmi jogok megadására irányuló eljárás keretében döntést a Hivatal személyzetének három tagjából álló bizottságok, illetve fellebbezés esetén a fellebbezési tanács hoz.

A Hivatal határozatai jogszerűségének ellenőrzése

Az Európai Bizottság ellenőrzi az igazgatási tanácsnak a Hivatal költségvetésével kapcsolatos határozatait, valamint a Hivatal elnöke által hozott azon döntések jogszerűségét, amelyekre vonatkozóan az uniós jog nem rendelkezik semmilyen más szerv általi jogszerűségi ellenőrzésről.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az igazgatási tanács.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (2011)

Végleges költségvetés

14,3 (14,4) millió euró

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 46 (46)

Ebből betöltött: 45 (45)

Teljes létszám: 45 (45), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 17,5 (17,5)

adminisztratív feladatok: 21,5 (21,5)

vegyes feladatok: 6 (6)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Beérkezett kérelmek: 2 868(3 184)

Megadott oltalmak: 2 640(2 584)

2012. december 31-én hatályban lévő uniós oltalmak száma: 20 362(18 907)

Nemzetközi együttműködés a növényfajták oltalmáért

Hozzájárulás növényfajtákra vonatkozó oltalmi jogok érvényesítéséhez.

Kapcsolattartás és együttműködés a következő szervezetekkel: Európai Bizottság (Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, állandó bizottságok), UPOV (1), CIOPORA (2), ESA3 (3), OAPI (4), OECD (5), MAFF (6) (Japán).

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


(1)  Union pour la Protection des Obtentions végétales (Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Uniója).

(2)  International Community of Breeders of Asexually Reproduced Ornamental and Fruit Plants (Dísznövény- és termőfa-nemesítők nemzetközi közössége).

(3)  European Seed Association (Európai Vetőmagszövetség).

(4)  Organisation africaine de la Propriété intellectuelle (Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete).

(5)  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

(6)  Japán Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Halászati Minisztérium.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


A CPVO VÁLASZAI

11.

A 2012 decemberében végrehajtott fizikai ellenőrzésről a leltározási dokumentumokat benyújtottuk. A dokumentumok formátumát a jövőben a Számvevőszék kívánalmaihoz igazítjuk.

12.

A CPVO tudomásul vette a Számvevőszék észrevételeit és ennek megfelelően módosította a felvételi bizottságoknak szóló útmutatóját. A CPVO véleménye szerint azonban a pályázók tisztességes és egyenlő bánásmódban részesültek a Számvevőszék által ellenőrzött eljárások során.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/43


JELENTÉS

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

2013/C 365/07

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EACEA) a 2009/336/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata a Bizottság által meghatározott oktatási, audiovizuális és kulturális programok irányítása, ideértve technikai jellegű projektek részletes végrehajtását is (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

Az előirányzatokat nagy arányban lekötötték, ez mind az I. cím (Igazgatási kiadások), mind a II. cím (Operatív kiadások) esetében 99 % volt. Jóllehet a lekötött előirányzatok átvitele viszonylag nagy, 28 % volt a II. cím esetében, ez főleg olyan, 2012-ben teljesített szolgáltatásokból adódik, amelyeket év végéig nem számláztak ki (épülettel és informatikai tanácsadással kapcsolatos költségek), valamint egyes tevékenységek többéves jellegének tudható be (szakértői projektvizsgálatok és projektellenőrzések).

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 101., 2009.4.21., 26. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


MELLÉKLET

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése, 166. cikkének (1) bekezdése, 167. cikkének (1) bekezdése és 173. cikkének (1) bekezdése)

Információgyűjtés

Az Európai Unió hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez.

Az Európai Unió szakképzési politikát folytat.

Az Európai Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához.

Az Európai Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

Az Ügynökség hatásköre

(az 58/2003/EK tanácsi rendelet, a 2012/797/EU határozattal módosított 2009/336/EK bizottsági határozat, a C(2012) 9475 final határozattal módosított C(2009) 3355 bizottsági határozat

Célok

Az oktatási, kulturális és iparpolitika keretében számos intézkedésre kerül sor az Európai Unióban az oktatás, a szakképzés, az audiovizuális programok, a kultúra, az ifjúság és az aktív civil részvétel támogatása érdekében. Az intézkedések fő céljai között szerepel, hogy erősítsék a társadalmi kohéziót és előmozdítsák a versenyképességet, a gazdasági növekedést és az európai népek egyre szorosabb együttműködését.

Ezek az intézkedések számos különböző programot foglalnak magukban.

Az Ügynökség ezen programok egyes elemeinek az irányításáért felel (pl. „Egész életen át tartó tanulás”, „Kultúra”, „Cselekvő ifjúság”, „Európa a polgárokért”, „MEDIA”, „Erasmus Mundus”, „MEDIA Mundus” és „Tempus”). Ezek vonatkozásában az Ügynökség hajtja végre az uniós támogatást, kivéve az olyan feladatokat, amelyek esetében mérlegelési jogkörrel kell rendelkezni a politikai célok átültetését illetően.

Feladatok

az uniós programok végrehajtása keretében az Ügynökségre bízott programokat megvalósító projektek irányítása azok teljes időtartama alatt, valamint az e célból szükséges ellenőrzések végrehajtása a vonatkozó határozatok elfogadásával, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazza,

a költségvetés bevételi és kiadási oldalának végrehajtását segítő eszközök létrehozása, és a Bizottság által ráruházott hatáskörben az uniós programok irányításához szükséges műveletek végrehajtása, különösen azoké, amelyek a támogatások és a szerződések odaítélésére vonatkoznak,

az uniós programok megvalósításához szükséges minden információ összegyűjtése, elemzése és a Bizottsághoz való eljuttatása,

az európai oktatási információs hálózat („Eurydice”) uniós szinten történő működtetése és az információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése, valamint tanulmányok és kiadványok készítése révén az ifjúsággal kapcsolatos ismeretek bővítését célzó tevékenységek végzése.

Irányítás

Irányító bizottság

Összetétel

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll.

Feladatok

Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét, a Bizottság jóváhagyását követően. Ezenkívül szintén az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Belső ellenőrzési részleg

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

2012-ben az Ügynökség igazgatási költségvetése 50 (50) millió EUR volt (ezt 100 %-ban az Európai Unió általános költségvetése finanszírozta).

Az Ügynökség a Bizottság által rábízott programok és projektek keretében 728 (621) millió eurót kezelt.

Létszám 2012. december 31-én:

Ideiglenes létszám A létszámtervben szereplő állások száma 103 (102)

ebből betöltött: 99 (102)

Szerződéses alkalmazottak: 335 (336) szerződéses alkalmazotti állás,

ebből betöltött: 329 (331)

Teljes létszám 428 (433), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

 

Operatív feladatok: 351

 

Adminisztratív feladatok: 77

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Kommunikáció

Két információs nap megszervezése, 16, tagállami ügynökségek/rendszerek által szervezett információs napon és több más brüsszeli tájékoztató ülésen való részvétel, az EVE (1) adatbázis frissítése az egyes projektek eredményeivel, és különböző rendezvények szervezése a felügyeletet ellátó főigazgatóságokkal együttműködve.

Projektindító ülések szervezése Brüsszelben a kezdő projektkoordinátorok és együttműködő partnerek részére.

Különböző helyszíneken tematikus klaszter megbeszélések és projektkoordinátorokkal való megbeszélések tartása.

Kiválasztási eljárások

28 ajánlattételi felhívás közzététele és 1 pályázat kiírása.

A kiválasztott pályázatokkal kapcsolatos részletes tájékoztatók (illetve leírások) közzététele az Ügynökség honlapján (gyűjtemény).

A beérkezett mintegy 13 000 javaslat kezelése.

Mintegy 3 500 projekt és 439 Erasmus egyetemi alapszabály kiválasztása.

Ellenőrző látogatások

Több mint 431 (helyszíni, illetve brüsszeli) találkozó a projektek résztvevőivel, a projektek végrehajtásának nyomon követése céljából.

Egyszerűsítést célzó intézkedések

Az elektronikus űrlapok használatának kiterjesztése még több tevékenységre, például a pályázatok 75 %-ára.

Egyszerűsített szerződéskötés (támogatási szerződések helyett határozatok alapján történő szerződéskötés) kiterjesztése egyes tevékenységekre.

Az egyösszegű számítási módszer finomítása, és alkalmazása még több tevékenységre

A szakértői tájékoztatók külső elkészítésének és projektek távértékelésének szélesebb körű alkalmazása.

Könyvvizsgálói igazolások kiadása a pénzügyi jelentés egyszerűsítésére, és ennek fokozatos felfejlesztése.

A kedvezményezetteknek útmutatással szolgáló, pénzügyi információkat tartalmazó csomag összeállítása és rendelkezésre bocsátása.

Együttműködés a felügyeletet ellátó főigazgatóságokkal

Négy irányító bizottsági ülés megszervezése.

Rendszeres (évente három) programkoordinációs megbeszélés a felügyeletet ellátó főigazgatóságok operatív igazgatóival.

Segítségnyújtás a felügyeletet ellátó főigazgatóságoknak a programok új generációjának előkészítésében.

Kérésre a Bizottság tájékoztatása az egyes programok végrehajtásáról.

Az Ügynökség 2. időközi értékelésében való részvétel, ideértve a pályázók és kedvezményezettek körében végzett elégedettségi felméréshez való támogatásnyújtást.

Szoros együttműködés a felügyeletet ellátó főigazgatóságokkal a 2014–2020-as időszakra szóló új programok előkészítésében.

Szakpolitikai támogatás

Az oktatás terén szakpolitikai támogatást nyújtó Eurydice hálózat folyamatos kezelése, ezt kiterjesztették ifjúsági kérdésekre is.

Az Eurydice egység több jelentést adott ki.

Ellenőrzések

A 2011-es ellenőrzési terv keretében 120 ellenőrzést hajtottak végre 114 új ellenőrzést állítottak be a 2012-es ellenőrzési tervbe.

Szerződések és projektek:

5 027 szerződés megkötése és 4 738 projekt lezárása.

Feladatkör

2013-ban az Ügynökség feladatkörét kibővítették. A bővítést a Bizottság decemberben fogadta el.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Az Európai Bizottság által az oktatás, képzés, kultúra, ifjúság és aktív civil részvétel területén irányított programok keretében megvalósuló projektek eredményeinek terjesztését és hasznosítását szolgáló elektronikus platform.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

1.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. Ami a tevékenységek többéves jellegét illeti, ez elsősorban a projektellenőrzéseket érinti, amelyek átlagosan körülbelül 18 hónapig tartanak a kötelezettségvállalástól a végső kifizetésig. Az ilyen ellenőrzések korábban történő betervezésével az Ügynökség tovább kívánja csökkenteni az átviteleket.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/49


JELENTÉS

a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/08

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EACI) a korábbi Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal (IEEA) feladatait vette át. A Hivatal feladatkörét és működési idejét a 2004/20/EK határozatot (1) módosító 2007/372/EK bizottsági határozat (2) megváltoztatta. A Hivatal a 2004. január 1-jével kezdődő és 2015. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy az energiaügyekre, a vállalkozásra és innovációra, valamint a fenntartható árufuvarozásra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (7) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács (8) számára az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

A Hivatal belső ellenőrzési részlege felelős a Hivatal által végzett – a belső kontrollrendszer részét képező – utólagos ellenőrzésekért is. Ez csökkenti a belső ellenőrzési részlegnek a belső ellenőrzési tevékenységekre fordítható erőforrásait, és egyben azt is jelenti, hogy a részleg nem tud független ellenőrzéseket végezni ebben a témakörben. Ez a kettős szerep nem egyeztethető össze a belsőkontroll-standardokkal és a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára vonatkozó nemzetközi standardokkal.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

12.

A Hivatalnak tökéletesítenie kell munkaerő-felvételi eljárásait: a kiválasztási kritériumok nem voltak teljesen összhangban az álláshirdetésben szereplőkkel; egyes kiválasztási kritériumokat aránytalanul súlyoztak; nem határozták meg előre a tartaléklistára kerülő jelöltek maximális számát és az előválogatási szakasz teljesítéséhez szükséges a ponthatárt sem; nem minden esetben dokumentálták megfelelően a jelölteknek az eljárás végső szakaszában történő kizárását, továbbá a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat nem minden esetben írták alá.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 5., 2004.1.9., 85. o.

(2)  HL L 140., 2007.6.1., 52. o.

(3)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(4)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(8)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Hivatal eredeti 16,2 millió EUR összegű 2011. évi költségvetésében 10,7 millió EUR szerepelt személyzeti kiadásként. A személyzeti kiadások tényleges összege 10 millió EUR volt. Noha a költségvetést 0,7 millió euróval túlbecsülték, a kihasználatlanság kisebb mértékű volt, mint a korábbi években (pl. 2010-ben 1,5 millió EUR (1)).

végrehajtva

2011

Az új székhelyre vonatkozó, 2010-ben kötött bérleti szerződés szerint a Hivatalnak összesen 2,4 millió EUR-t kell fizetnie a tulajdonos számára az irodák felújítási költségeként. A Hivatal 2010-ben 2 millió EUR előleget fizetett a tulajdonosnak. A fennmaradó összeget három részletben, 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban esedékes kifizetni.

A Hivatal helytelenül számította ki a 2011-ben fizetendő összeget, és ez 108 287 EUR többletfizetést eredményezett. A tulajdonos 2012 januárjában visszafizette a többletet. A helytelen összegű kifizetés mindazonáltal azt jelzi, hogy a Hivatalnak a hasonló többletfizetések elkerülése érdekében meg kell erősítenie kontrollmechanizmusait.

végrehajtva


(1)  Lásd: a 2010-es éves beszámolóról szóló jelentés 13. bekezdése (HL C 366., 2011.12.15., 81. o.).


II. MELLÉKLET

Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésből (EUMSZ) eredő uniós hatáskör

1.

Az Unió környezeti politikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzésére, megóvására és javítására, illetve az emberi egészség védelmére irányuló célok eléréséhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításához, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzetközi szintű intézkedések ösztönzéséhez.

(Az EUMSZ 191. cikke)

2.

Az uniós iparpolitika biztosítja az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét, azáltal, hogy felgyorsítja az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz; ösztönzi egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a kezdeményezéseknek, a vállalkozások fejlődésének és a vállalkozások közötti együttműködésnek, és elősegíti az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását. A tagállamok – a Bizottsággal kapcsolatot tartva – konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges, összehangolják tevékenységüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására.

(Az EUMSZ 173. cikke)

3.

A közös közlekedéspolitika meghatározza a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat. Meghatározza továbbá azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó szállítási szolgáltatásokat végezhet, illetve meghatározza a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket.

(Az EUMSZ 91. cikkének (1) és 100. cikkének (2) bekezdése)

4.

Az uniós energiapolitika céljai az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása és az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

(Az EUMSZ 194. cikkének (1) bekezdése)

A Hivatal hatásköre

(a 2007/372/EK határozattal módosított 2004/20/EK bizottsági határozat szerint)

Célok

A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében az Európai Unió intézkedéseket hozott a versenyképesség és az innováció előmozdítása és fejlesztése érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik a 2007–2013-as versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) létrehozása (1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat), mindenekelőtt az Intelligens Energia – Európa (IEE) és a Vállalkozási és innovációs programmal (EIP). A fő célkitűzések a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének előmozdítása, az innováció minden formájának támogatása, ideértve az öko-innováció támogatását is, valamint az energiahatékonyság és az új és megújuló energiaforrások támogatása. A lisszaboni stratégia keretében tett intézkedések magukban foglalják második Marco Polo programot is (1692/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet). A program célkitűzései a következők: a túlterheltség csökkentése, a közlekedési rendszer környezetvédelmi teljesítményének javítása és az intermodális szállítás megerősítése, ily módon hozzájárulva a hatékony és fenntartható közlekedési rendszerek kiépüléséhez, valamint – különösen a kkv-k esetében – a versenyképességhez és az innovációhoz. Ezen uniós programok vonatkozásában a Hivatal felelős az uniós támogatással kapcsolatos feladatok – a programértékelés kivételével – végrehajtásáért, a jogalkotási folyamat, a stratégiai tanulmányok, valamint bármely más olyan intézkedés figyeléséért, amely az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Feladatok

Az uniós programok végrehajtása, a Bizottság feladatmeghatározása alapján:

az egyes projektek életciklusa során minden projektszakasz irányítása,

minden olyan művelet lebonyolítása, mely az uniós programok irányításához szükséges, különös tekintettel a költségvetés végrehajtására (ideértve a pályázatok és támogatások odaítélését is),

a programok megvalósításának irányításához, valamint a programok közötti összhang és az egymást erősítő hatások fokozásához szükséges minden információ összegyűjtése, elemzése és a Bizottsághoz való eljuttatása,

a Vállalkozási és innovációs program (EIP) tekintetében a Hivatal feladata az Enterprise Europe hálózat projektjeinek irányítása és a hálózati tevékenységek ösztönzése, öko-innovációs kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek, valamint a magas fokon szabványosított innovációs munka irányítása (IP Base projekt).

Irányítás

Irányító bizottság

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll. Az irányító bizottság fogadja el a Hivatal éves munkatervét, a Bizottság jóváhagyását követően. Ezenkívül szintén az irányító bizottság fogadja el a Hivatal igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

Operatív költségvetés

241,24 (229,6) millió euró tervezett költségvetést különítettek el (amelyből az EU hozzájárulása az általános költségvetésből: 100 %), és 129,5 millió eurót fizettek ki. Az operatív költségvetést a Hivatal a Bizottság felügyelete alatt hajtja végre:

az IEE program részére 83,87 (83,8) millió euró,

az EIP program öko-innovációs céljaira 35 (38,1) millió euró,

az EIP hálózatok részére 57,4 (50,9) millió euró,

az MP program részére 65,07 (56,8) millió euró.

Igazgatási költségvetés

Az igazgatási költségvetés 16,4 (15,6) millió eurót tesz ki (100 %-ban uniós hozzájárulás), a Hivatal ezzel önállóan rendelkezik.

Létszám 2012. december 31-én

Teljes létszám: A létszámtervben szereplő állások száma: 162 (159), ebből betöltött: 156 (156).

A létszámtervben szereplő ideiglenes álláshelyek száma: 37 (37) tervezett, ebből betöltött: 37 (33);

Szerződéses alkalmazottak: A létszámtervben szereplő állások száma: 125 (122), ebből betöltött: 119 (123).

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Az EACI felelős az energiaügyekre, a vállalkozásra és innovációra (az öko-innovációt is beleértve), valamint a fenntartható árufuvarozásra vonatkozó uniós intézkedések irányításáért a következő uniós programok keretében:

a versenyképességi és innovációs keretprogram alábbi részei: második Intelligens Energia – Európa program (2007–2013), az Enterprise Europe hálózat projektjeinek irányítása és a hálózati tevékenységek ösztönzése, IPR-projektek és öko-innovációs kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek,

az I. (2003–2006) és II. (2007–2013) Marco Polo program,

az első Intelligens Energia – Európa program (2003–2006).

Intelligens Energia – Európa (IEE)

Legfontosabb tevékenységek

Az Intelligens Energia – Európa (IEE) programmal kapcsolatban a 2012-es pályázati felhívásra 32 ország közel 4 000 szervezetétől 433 pályázat érkezett, amelyek közül a Hivatal összesen 67 pályázatnak ítélt oda támogatást,

a 2011-es pályázati felhívás esetében a 280 pályázat értékelése után a Hivatal 48 projekt esetében folytatott sikeres tárgyalást,

a Hivatal januárban 31 ország 780 résztvevőjével tartotta meg eddigi legnépszerűbb IEE információs napját. Ezen túlmenően a Hivatal 21 további információs napon vett részt a tagállamokban. Több mint 1 300, az IEE címére érkező megkeresést válaszoltak meg, 80 %-ukat öt napon belül.

Öko-innováció

Az öko-innovációt a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) különböző típusú intézkedések keretében támogatja (pénzügyi eszközök, tagállami és regionális szereplők hálózatai, kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek). A Hivatal megbízást kapott az öko-innovációs kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek irányítására, amelyhez a 2008–2013-as időszakra körülbelül 200 millió EUR összegű költségvetéssel rendelkezik.

A Hivatal 2012-ben az alábbi területekre összpontosított:

a 2011-es pályázati felhívások lebonyolításának lezárása: 2012. november végére a tárgyalások lezárultak, 47 szerződést megkötöttek.

új pályázati felhívások: a pályázati felhívás 2012 áprilisában indult és szeptemberben zárult, a felhívásra 284 pályázat érkezett be. A központi értékelésre 2012. november 19. és december 7. között került sor.

a program keretében első alkalommal az év novemberében Brüsszelben került sor öko-innovációs nap megszervezésére, több mint 200 résztvevővel. Az Enterprise Europe hálózat által használt egyik eszköz segítségével üzleti kapcsolatépítő esemény megszervezésére került sor, amelynek révén a résztvevők, mint pl. gyártók, marketingszakértők, értékesítők, innovációs szakemberek, véleményformálók stb. között 120 találkozóra került sor Európa szerte.

Marco Polo program

Legfontosabb tevékenységek

a Marco Polo programmal kapcsolatos, júniusban megrendezett európai információs nap 172 résztvevőt vonzott (és 115 további résztvevő követte az internetes közvetítést). Ehhez kapcsolódóan legalább 36 kétoldalú megbeszélést megszervezésére került sor a Marco Polo potenciális kedvezményezettjeivel,

a 2012-es pályázati felhívás június 20-án került közzétételre és október 19-én zárult le. Összesen 54 pályázat érkezett be. Az előzetes értékelés november 19. és 27. között zajlott le,

a 2011-es pályázati felhívás esetében az 50 beérkezett pályázat közül a Hivatal 18 projekt esetében folytatott sikeres tárgyalást; Az odaítélési határozatot július 20-án fogadták el (a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság általi jóváhagyást követően),

a folyamatban levő projektek irányítása: 32 projektre vonatkozóan 35 helyszíni ellenőrző látogatásra került sor.

Az EIP program – Enterprise Europe hálózat

A programban több mint 600 partnerszervezet vesz részt 50 országban, köztük az EU 27 tagállamában. A Hivatal a 92 szerződéssel (egyedi támogatási megállapodással) kapcsolatos projektirányítási feladatain és az IPeuropAware projekten kívül az Enterprise Europe hálózat működtetésével, illetve a hálózati partnerek közötti interaktív kommunikációt szolgáló informatikai eszközök és adatbázisok kezelésével is foglalkozik.

2012 során a hálózat fokozatosan új informatikai rendszert („Merlin”) vezetett be, ezzel is előkészítve a 2013-ban történő teljes átállást.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség tisztában van azzal, hogy nem ideális helyzet, hogy a belső ellenőrzési részlegnek egy operatív funkcióért kell felelősséget vállalnia. Az utólagos ellenőrzési funkció elindításakor ez tűnt a legjobb választásnak az ellenőrzések hatékonysága és eredményessége szempontjából, tekintettel az Ügynökség kis méretére. Amennyiben az Ügynökség mérete a következő többéves pénzügyi keret (2014–2020) időszaka során jelentősen nő, az utólagos ellenőrzés és a belső ellenőrzési részleg funkciói el lesznek különítve.

Ami az önellenőrzéssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kockázatokat illeti, ezek kiküszöbölése érdekében az ellenőrzés hatóköre korlátozásra kerül a belső ellenőrzési részleg alapokmányában, amely előírja, hogy az utólagos ellenőrzési funkcióra vonatkozó minden ellenőrzést az Ügynökségen kívüli külső auditoroknak kell elvégezniük.

12.

Az előírások betartása és saját folyamatának fejlesztése érdekében az Ügynökség rendszeresen frissíti toborzási eljárásait. A Számvevőszék által javasolt eljárási módosítások a toborzás lépéseinek csupán kisebb részét érintik, többségük pedig már szerepel a toborzási kézikönyvben, és bevezetésre került.

Az Ügynökség ismételten hangsúlyozza, hogy célja megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magán- és az állami szektorban elismert legjobb toborzási gyakorlatok alkalmazása, illetve a végrehajtó ügynökségekkel szemben támasztott operatív követelmények teljesítése között, amihez csupán kis létszámú adminisztratív személyzet áll rendelkezésére.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/57


JELENTÉS

az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/09

BEVEZETÉS

1.

A luxembourgi székhelyű Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EAHC) a 2004/858/EK bizottsági határozat (1) hozta létre, melyet a 2008/544/EK határozat (2) módosított. Az Ügynökség a 2005. január 1-jével kezdődő és 2015. december 31-én végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy az egészségügyhöz és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó uniós intézkedéseket irányítsa (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (7) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (8) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

A 2011-ről 2012-re átvitt 1,1 millió euróból 2012-ben 0,2 millió eurót (18 %) töröltek. Ez ugyan részben külső résztvevőkkel folytatott megbeszélések nehezen előrejelezhető költségeinek tudható be, de ez a nagy arány azt mutatja, hogy hiányosságok voltak a költségvetés tervezésében.

12.

A 2012-es kifizetési arányok a lekötött előírányzatokhoz képest kielégítőek, az I. címnél ez az arány 96 %, a II. címnél 84 % volt. A III. cím esetében azonban sok volt az átvitel, 1,1 millió euró, azaz a III. cím lekötött előirányzatainak 47 %-a. Jóllehet ez részben annak tudható be, hogy a külső megbeszéléseken résztvevők későn nyújtották be kiküldetéseikkel kapcsolatos költségigényüket, ez a nagy arány ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 369., 2004.12.15, 73. o.

(2)  HL L 173., 2008.7.3., 27. o.

(3)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(4)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(8)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A III. címet (Operatív kiadások) illetően egy 0,8 millió eurós összeget, vagyis a kötelezettségvállalások 46 %-át, az Ügynökség átvitte 2012-re. Az ilyen nagyarányú átvitel nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtandó


II. MELLÉKLET

Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (Luxembourg)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. és 169. cikke)

Valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által. Az Unió kiegészíti a tagállamok fellépését a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészség-károsodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is.

A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az Unió hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez.

Az Ügynökség hatásköre

Célok

Az Ügynökség feladata az 1350/2007/EK határozattal elfogadott második közegészségügyi program (2008–2013), az 1926/2006/EK határozattal elfogadott fogyasztóvédelmi program (2007–2013), valamint a 882/2004/EK rendelet és a 2000/29/EK irányelv hatálya alá tartozó, az élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések irányításával kapcsolatos lebonyolítási feladatok végrehajtása.

Az Ügynökség ezenkívül irányítja az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott, a közegészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program (2003–2008) keretében ráruházott végrehajtási intézkedések valamennyi szakaszát.

Feladatok

Az alább felsorolt uniós programok keretében az Ügynökség feladatai a 2008. szeptember 9-én elfogadott hatáskör-átruházási okiratnak megfelelően (1) az alábbiak:

 

Közegészségügyi program 2003–2008: 1786/2002/EK határozat

 

Közegészségügyi program 2003–2008: 1350/2007/EK határozat

 

Fogyasztóvédelmi program 2007–2013: 1926/2006/EK határozat

 

Élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések: 882/2004/EK rendelet és 2000/29/EK irányelv

a)

A projektciklus összes szakaszának irányítása (az Ügynökség a projektek monitorozása és az eredmények terjesztése érdekében megteszi a szükséges lépéseket egy új projektadatbázis létrehozásához, vagy egy meglévő folytatásához, amelybe beépíti a projektek leírását és végeredményeit).

b)

Az ezen programok és intézkedések keretében megvalósuló projektek monitorozása, ideértve a szükséges ellenőrzéseket.

c)

Adatok gyűjtése, feldolgozása és terjesztése, különös tekintettel az összes olyan információ összeállítására, elemzésére és a Bizottságnak való eljuttatására, amelyre szükség van az uniós programok és intézkedések megvalósításának irányításához, valamint az Unió, a tagállamok, illetve nemzetközi szervezetek más programjaival történő együttműködés előmozdításához és az egymást erősítő hatások fokozásához.

d)

Ülések, szemináriumok, előadások és képzési tevékenységek szervezése.

e)

A programok hatásértékelésének támogatása, ideértve elsősorban a programok végrehajtásának éves és/vagy félidős értékelését; továbbá a Bizottság által az értékelések alapján megszabott feladatok elvégzése.

f)

A Bizottság által tervezett és végrehajtott tájékoztatási műveletek eredményeinek terjesztése.

g)

Átfogó adatok szolgáltatása a kontrollokkal és a felügyelettel kapcsolatban.

h)

Részvétel a finanszírozási határozatok előkészítő munkálataiban.

Irányítás

Irányító bizottság

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll. Az irányító bizottság tagjait két évre nevezik ki.

Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét, a Bizottság jóváhagyását követően. Ezenkívül szintén az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki négy évre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

2012-ben az Ügynökség igazgatási költségvetése 7,22 (7,04) millió eurót tett ki.

Létszám 2012. december 31-én

2011. december 31-én az Ügynökségnél 50 (49) fő volt a személyi állományban, ebből 11 (11) ideiglenes és 39 (38) szerződéses alkalmazott.

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

1.   A 2003–2008-as közegészségügyi program keretében a 2005., 2006., 2007., 2008. és 2009. években odaítélt támogatások monitorozása; tárgyalások sikeres lezárása a 2009-es pályázati felhívások eredményeként odaítélendő támogatások tekintetében, ideértve a „Konferenciák”, „Működési támogatások” és „Közös fellépések” projekteket; a 2011. évi pályázati felhívás kezelése; a 2007–2013-as fogyasztóvédelmi programhoz tartozó 2008-as pályázati és ajánlattételi felhívások keretében odaítélt támogatások és szerződések kezelése; valamint az élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések keretében meghirdetett 2007., 2008. és 2009. évi pályázatokon nyertes projektek kezelése.

2.   A közegészségügyi program munkaterve

A 2012-es pályázati felhívást 2011. december 8-án írták ki és 2012. március 9-én zárták le. A felhívás az Unió Hivatalos Lapjában (2) az EAHC honlapján (3), és az Europa honlapon jelent meg.

Projektjavaslatok: A 84 közül 16 elbírált projektjavaslatot (19,5 %) ajánlottak összesen 13 312 116 eurós uniós társfinanszírozásra.

Konferenciajavaslatok: A 41 közül 7 konferenciajavaslatot (17 %) ajánlottak 599 097 eurós támogatásra.

Javaslatok működési támogatásra: A 40 közül 19 működési támogatásra szóló javaslatot (47,5 %) ajánlottak összesen 4 330 590 eurós uniós társfinanszírozásra.

Közös fellépések: A közös fellépésekre vonatkozó mind az öt benyújtott javaslatot ajánlották, 8 941 660 eurós uniós társfinanszírozásra.

A tartaléklisták öt projekt-, két konferenciajavaslatot és két működési támogatásra vonatkozó javaslatot tartalmaznak. A projektjavaslatok 4 540 962 eurós, a konferenciajavaslatok 90 000 eurós, a működési támogatásra vonatkozó javaslatok 273 754 eurós uniós társfinanszírozást kaphatnak.

2012-ben három ajánlattételi felhívás (egy egészségbiztonsági keretszerződésre, egy tárgyalásos eljárásra és 10 szolgáltatási pályázatra) jelent meg.

Tekintettel arra, hogy a legtöbb szerződéskötésre 2012 második felében került sor, az év vége felé kezdődött el az azokkal kapcsolatos munkavégzés. Az EAHC az egyes szerződésekre munkaindító megbeszélést tartott és az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósággal közösen közelről nyomon követte a teljesítést.

3.   A fogyasztóvédelmi program munkaterve

2012-ben a fogyasztóvédelmi program keretében az Ügynökség hét pályázati felhívást indított.

Az Ügynökség 64 támogatást társfinanszírozott, ami több tagállam fogyasztóvédelmi jogszabály-alkalmazásért felelős tisztviselője számára lehetővé tette, hogy megosszák egymással az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv, illetve a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket.

Az általános termékbiztonsággal kapcsolatos pályázati felhívás kertében az EAHC egy olyan projektet társfinanszírozott, amely a követendő példák tagállamok közötti megosztása és megvalósítása révén hivatott előmozdítani a határokon átnyúló együttműködést és növelni a fogyasztói termékek biztonságát. Fő célja a fogyasztói termékek biztonságának növelése a következő termékcsoportokon belül: gyermekgondozási cikkek, nanotechnológiai cikkek és kozmetikumok, zsinórok és húzózsinórok, létrák, valamint szénmonoxid- és füstérzékelők.

A központi termékosztályozással kapcsolatos közös fellépések terén az EAHC két projektet társfinanszírozott. Az első internetes kereskedelmi jogszabályokról való közös értelmezés kialakítását célzó tevékenységek folytatásáról szól. A második központi termékosztályozással kapcsolatos közös fellépés „a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek”-re koncentráló tevékenységek fejlesztését szolgálja.

2012-ben az Ügynökség egyedi támogatási megállapodásokat kötött a következőkkel: Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) és Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC).

A BEUC-nak nyújtott társfinanszírozás hozzájárul ahhoz, hogy az uniós szakpolitikai eljárásokon belül az európai fogyasztók, mint termékeket vásárló és használó, és szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók érdekei még jobban érvényesüljenek.

Az ANEC-nek nyújtott pénzügyi támogatás biztosítja, hogy a szabványosítási és tanúsítási eljárások során megjelenjenek és védelemben részesüljenek a fogyasztói érdekek.

29 ország fogyasztóvédelmi központja napi szinten olyan gyakorlati fogyasztói problémákat kezelt, mint például valamely termék vagy szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogás, késedelmes szállítás külföldről, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek. 2012-ben az ECC-Net több mint 72 000, határokon átnyúló problémákról szóló fogyasztói megkereséssel foglalkozott. Az ECC-Net 2005-ös létrehozása óta összesen mintegy 416 000 estben nyújtott segítséget fogyasztóknak. Az EAHC 2012-ben pályázati felhívásokat indított az európai fogyasztóvédelmi központok 2013-as tevékenységeihez pénzügyi hozzájárulás nyújtásának témakörében és 29 támogatási megállapodást kötött.

2012-ben, az Ügynökség a fogyasztóvédelmi program keretében két pályázati felhívást és 11 konkrét szolgáltatási pályázati felhívást indított.

A Dolceta olyan internetes oktatási eszköz, amelyet az Unió fogyasztóvédelmi programja keretében fejlesztettek ki. Az Ügynökség 2012-ben két szolgáltatási pályázati felhívást indított, az egyik az új honlap reklámozását és tartalomfejlesztését, a másik pedig a meglévő honlap karbantartását és üzemeltetését, valamint a jövőre elkészülő új honlap üzemeltetését és moderálását célozza.

2012-ben új interaktív platformot hoztak létre középiskolai tanárok számára, a meglévő Dolceta honlap kiváltására. Az interaktív platformot a tanárok körében tartalomról, jellemzőkről, márkaépítésről és megjelenésről végzett igényfelmérést követőn alakították ki. A honlapot a tervek szerint 2013 márciusában indítják.

2012-ben a fogyasztói piacok tanulmányozására vonatkozó keretmegállapodás alapján három egyedi szerződés került megkötésre. Az első szerződés célja annak elemzése, hogy az járműüzemanyagok piaca a fogyasztók érdekében működik-e, és hogy a fogyasztóknak lehetőségük van-e tudatos vásárlói döntést hozni. A második azt kutatja, hogy az élelmiszer-piacon meglévő, önkéntes tanúsítványokon és önbevalláson alapuló rendszerek megfelelnek-e az alkalmazandó jogszabályoknak. A harmadik piackutatás célja tájékoztatásnyújtás a nem élelmiszeripari termékek egységes piacán meglévő környezetbarát állítások jelenlegi helyzetéről.

Azzal a céllal, hogy a segítse a Bizottságot a belső piacon jelentkező fogyasztói érdekek jobb megismerésében, nyomon követésében és figyelembevételében, az Ügynökség adatgyűjtési szándékkal szerződést kötött egy a 27 tagállamban, Horvátországban, Norvégiában és Izlandon 52 fogyasztói piacot érintő piacfigyelési felmérés elkészítésére. Ezen felmérések eredményeit elemzik és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg azzal a céllal, hogy akár az egységes piac működésével, akár a tudatos vásárlói döntéshozatallal kapcsolatban feltárt hiányosságokat orvosolják.

2012-ben az EAHC nyomon követte a többszörös keretszerződések teljesítését, hogy ismét versenyt hirdessen viselkedési közgazdaságtani tanulmányok írására az EAHC, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság és más bizottsági szolgálatok (Jogérvényesülési Főigazgatóság, Éghajlat-politikai Főigazgatóság) számára.

Az EAHC konkrétan a következő három területen hirdetett pályázatot ilyen jellegű tanulmányok írására: Multilaterális bankközi díjak hitelkártyáknál, internetes szerencsejátékok és a szerencsejáték-szolgáltatásokat igénybevevők védelmét célzó megfelelő intézkedések, az eladási helyeken internetes fenntartható információfeltüntetés a tudatos fogyasztói magatartás elősegítésére (Eco-Search).

Az EAHC közreműködött egy a fogyasztói szervezetek kapacitáskiépítéséről szóló új projekt előkészítésében. Az EAHC nyílt pályázati felhívást indított képzési tevékenységek végrehajtásáról szóló keretszerződés megkötésére, többek között többnyelvű internetes tanulás és internetes platform-fejlesztés témájában, augusztusban pedig az európai fogyasztói szervezetek képzési igényeit értékelő tanulmány írására kötött szerződést. Ennek végeredményei segítik az új projekt végrehajtását.

4.   Az élelmiszerbiztonsági képzésre vonatkozó program munkaterve

Most már az EAHC felelős majdnem az összes élelmiszerbiztonsági képzés végrehajtásáért, már csak a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló képzés maradt az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság hatáskörében. Annak ellenére, hogy a képzési palettáján szereplő tanfolyamok száma megsokasodott, az EAHC-nak sikerült a tervezettnél egy évvel korábban áttörnie a 85 %-os résztvevői megelégedettségi határt. Ráadásul a élelmiszerbiztonsági képzések legutóbbi belső értékelése azt mutatja, hogy a résztvevők több mint 96 %-a ítélte meg úgy, hogy a képzés során megszerzett ismereteket haszonnal tudja kamatoztatni mindennapi munkája során.

2012-ben mintegy 6 300 résztvevőt, többnyire tagállami tisztviselőt oktattak több mint 156 műhelyfoglalkozás és képzési küldetés keretében. A programok többsége az Európai Unión belül valósult meg. A többi programot harmadik országoknak szánták, a képzéseken résztvevők mindig a világ azon tájáról jöttek, ahol a rendezvényt épp tartották.

2012-ben jelentős fejlemény volt az EAHC feladatkörének kibővítése (4) azzal, hogy élelmiszerbiztonsági képzéseire a Kereskedelmi Főigazgatóság és a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság költségvetésében szereplő támogatási forrásokat is felhasználhatja az élelmiszerbiztonsági képzés jogalapjában (5) foglaltakon kívül. Ennek köszönhetően kiírták az első pályázati felhívást egy olyan, az EAHC által kezelt új programra, mely azt célozza, hogy Unión kívüli országok eredményesebben vegyenek részt nemzetközi szabványalkotó szervezetek (ISSB) munkájában.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  A Bizottság 2008. szeptember 9-i határozata az Ügynökség részére történő hatáskör-átruházásról.

(2)  HL C 358., 2011.12.8. http://ec.europa.eu/eahc/documents/health/calls/2012/WP_2012_en_for_projects.pdf

(3)  http://ec.europa.eu/eahc/health/projects.html

(4)  Lásd: a Bizottság C(2012) 8448 végrehajtási határozata.

(5)  A 882/2004/EK rendelet és a 2000/29/EK irányelv.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség tudomásul veszi az Európai Számvevőszék észrevételét. A folyamatos erőfeszítések eredményeképpen a törölt áthozatok százalékarányát a felére sikerült csökkenteni (36 %-ról 18 %-ra) a 2009–2012 közötti időszakban. A pozitív tendenciát a következő években is folytatni kell, a költségvetés III. címe alá tartozó tevékenységek jobb tervezése és nyomon követése segítségével.

12.

Az Ügynökség a költségvetés megvalósítását is tovább javítja, tekintettel a költségvetés III. címe alá tartozó kifizetések végrehajtásának további javítására, csökkentve ezáltal az előző évről átcsoportosított kifizetési előirányzatok százalékarányát. A szerződő alvállalkozók számára előírják a számlák azonnali kibocsátását, amennyiben ez lehetséges, az adott naptári éven belül.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/66


JELENTÉS

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/10

BEVEZETÉS

1.

A kölni székhelyű Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EASA) a legutóbb az 1108/2009/EK rendelettel módosított 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökségre speciális szabályozási és végrehajtási feladatokat bíztak a repülésbiztonság területén (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

Az Ügynökség szabványos eljárást vezetett be az előzetes ellenőrzésekre. A kapcsolódó ellenőrzőlisták elkészítése azonban nem fejeződött be és a költségek validálását alátámasztó dokumentáció nem minden esetben állt rendelkezésre (8).

12.

Az utólagos ellenőrzésre szolgáló módszertant 2009-ben hagyták jóvá. Bár az Ügynökség további fejlesztéseket eszközölt ennek végrehajtására, továbbra is van mit javítani a következő területeken: még mindig nem készítenek éves terveket az ellenőrzésekre, az ellenőrzendő tranzakcióminta kiválasztása nem a kockázaton alapul és a módszertan nem terjed ki a közbeszerzési eljárásokra.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

A lekötött előirányzatok összességében véve 95 %-ot tettek ki, az I. cím (személyi jellegű ráfordítások) esetében az arány 96 %, a II. cím igazgatási kiadások) esetében 95 %, a III. cím (operatív kiadások) esetében 89 % volt. A lekötött előirányzatok átvitele azonban a III. cím esetében magas, 46 %-os volt. Annak ellenére, hogy ezt az Ügynökség működésének több évet átfogó jellege részben indokolttá teszi, és a Számvevőszék által vett mintában előforduló átvitelek megfelelően indokoltak voltak, azok mértéke ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

14.

Az egyik ellenőrzött munkaerő-felvételi eljárás esetében a kiválasztott jelölt nem felelt meg a szamélyzeti szabályzatban az egyetemi fokozatra vagy azzal egyenértékű szakmai képzettségre előírt követelményeknek.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

15.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 24-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 240., 2002.9.7., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  Nem vezettek a munkanapok elszámolásán alapuló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó munkaidő-nyilvántartásokat sem.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Németország országkoefficiensének 2010 júniusi csökkentése jelentős többletet eredményezett az Ügynökség I. címhez (személyi jellegű ráfordítások) kapcsolódó 2011-es előirányzataiban. Egy kb. 3 millió eurós összeget (az előirányzatok 7 %-át) a kifizetések alacsony végrehajtási aránya ellenére az I. címből a III. cím (operatív kiadások) különböző költségvetési soraiba csoportosítottak át (1). Ezt a címek közötti jelentős mértékű, a költségvetés szerkezetét nagymértékben módosító átcsoportosítást nem engedélyeztették az Ügynökség igazgatóságával, mivel erre az EASA pénzügyi szabályzata lehetőséget adott (2). Ez a helyzet azonban ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

Az átcsoportosítás a III. címhez tartozó előirányzatok összegét 13,7 millió euróra növelte. Az év végén ugyanakkor 7,8 millió eurót 2012-re vittek át. Ez ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

folyamatban

2011

Az Ügynökségnek javítania kell befektetetteszköz-gazdálkodásán. Az eszközök nyilvántartása két külön rendszerben történik, és a kettő közötti egyeztetés csak manuálisan végezhető el. Tökéletesíteni kell a fizikai leltárokkal kapcsolatos beszámolást és összegzést. A saját előállítású befektetett eszközök projektköltségeire vonatkozó becslések nem voltak megfelelőek, és az eltéréseket nem követték figyelemmel. Nem minden belső személyzeti kiadást vettek figyelembe, és a külső költségekre vonatkozó dokumentáció sem volt elégséges.

végrehajtva

2011

2011 végén az Ügynökség banki egyenlege 55 millió EUR volt (2010-ben: 49 millió EUR), és egyetlen banknál vezetett csak számlát. Nem volt érvényben olyan készpénzgazdálkodási politika, amely megfelelő befektetési hozam elérése mellett korlátozta volna ezt a kockázatot.

folyamatban

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy tovább kell javítani a munkaerő-felvételi eljárásokon. Nem volt bizonyíték arra nézve, hogy az Ügynökség az írásbeli vizsga és a felvételi beszélgetés kérdéseit, a tartaléklistára felkerülő jelöltek maximális számát, illetve a tartaléklistára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot összeállította volna a pályázatok értékelése előtt.

végrehajtva

2011

Az Ügynökség jelenleg érvényes bérleti szerződése értelmében az Ügynökség köteles a szerződés lejártakor a bérelt irodahelyiségeket felújítani és eredeti állapotukba visszaállítani. A beszámolóban az Ügynökség becslése alapján 1 millió EUR összegű céltartalék szerepel a rongálódási költségek fedezésére. A tulajdonos azonban e költségeket 4 millió euróra becsüli. Az Ügynökségnek a rongálódási költségekre vonatkozóan független külső becslést kell végeztetnie, és a beszámolókban e költségeket ennek megfelelően kell szerepeltetnie.

végrehajtva


(1)  A 3200 költségvetési sor (üzleti alkalmazások fejlesztése) 37 %-kal 3,5 millió euróra; a 3600 költségvetési sor (szabályozás) 87 %-kal 1,4 millió euróra; a 3601 költségvetési sor (nemzetközi együttműködés) 123 %-kal 778 000 euróra, a 3903 költségvetési sor (kutatás) pedig 550 %-kal 1,3 millió euróra nőtt.

(2)  Mind az EASA pénzügyi szabályzata, mind az általános költségvetési rendelet úgy rendelkezik, hogy csak az előirányzatok 10 %-át meghaladó összegű átcsoportosításokat kell jóváhagyásra benyújtani az igazgatóságnak. Az Unió általános költségvetési rendeletétől eltérően azonban az EASA pénzügyi szabályzata a fogadó költségvetési tételek esetében nem korlátozza az átcsoportosításokat az előirányzatok legfeljebb 30 %-ára.


II. MELLÉKLET

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (Köln)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz.

Az Ügynökség hatásköre

(az Ügynökség hatáskörét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (az „Alaprendelet”) határozza meg)

Célok

A polgárirepülés-biztonság egységesen magas szintjének fenntartása Európában és a polgárirepülés-biztonság megfelelő működésének és fejlesztésének biztosítása.

Feladatok

szakvéleményeket és ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság számára,

típusalkalmassági előírásokat – beleértve a légialkalmassági szabályzatokat és a megfelelés elfogadható eszközeit –, valamint az alaprendeletnek és végrehajtási szabályainak alkalmazására vonatkozó útmutatókat ad ki,

az alábbiakkal kapcsolatos döntéseket hoz: légialkalmassági és környezetvédelmi bizonyítványok, pilótabizonyítványok, légiüzemeltetési bizonyítványok, harmadik országbeli üzemeltetők, tagállami vizsgálatok és egyes vállalkozások vizsgálata,

szabványosítási vizsgálatokat végez a tagállamok, a társult országok és a volt Egyesített Légügyi Hatóság (JAA) tagállamai illetékes hatóságainál (utóbbi esetében munkamegállapodások értelmében).

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel: tagállamonként egy-egy képviselőből, illetve a Bizottság egy képviselőjéből áll,

Feladatok

létrehoz egy tanácsadó szervet az érintett felekből.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgató irányítja az Ügynökséget. Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

A fellebbezési tanács

A 216/2008/EK rendeletnek megfelelően az Ügynökségnek a típusalkalmasságra, a díjakra és illetékekre, valamint a vállalkozásoknál végzett ellenőrzésekre vonatkozó határozataival kapcsolatos fellebbezési ügyekben dönt.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

Teljes költségvetés: 150,2 (138,7) millió EUR, ebből:

saját bevételek: 83,0 (75,2) millió EUR (55,3 %)

uniós támogatás: 34,9 (34,4) millió EUR (23,2 %)

nem uniós országok hozzájárulása: 1,7 (1,7) millió EUR (1,1 %)

a beszedett díjakból és illetékekből származó célhoz kötött bevétel: 25,2 (24,7) millió EUR (16,8 %)

egyéb bevétel: 0,9 (1,4) (0,6 %)

egyéb támogatás: 4,4 (1,2) (2,9 %)

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő ideiglenes állások száma: 634 (574).

Ebből betöltött: 612 (573)

Egyéb alkalmazottak: 74,6 (68); szerződéses alkalmazott: 63,3 (57); kirendelt tagállami szakértő: 11,3 (11);

szaktanácsadó: 0 (0).

Az ideiglenes alkalmazottak összlétszáma: 613 (1) (574).

Támogatásból finanszírozott betöltött álláshelyek: 216 (2) (223).

Díjakból finanszírozott betöltött álláshelyek: 396 (2) (350).

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (2011)

Vélemények

Hat vélemény, ebből egy a 2042/2003/EK és a 216/2008/EK bizottsági rendelet összehangolására vonatkozott.

Szabályozó határozatok

22 határozat, ebből 8 típusalkalmassági előírásokra, 13 pedig a megfelelés elfogadható eszközeire és az útmutatókra vonatkozóan

További eredmények 2012-ben (amelyek szabályok kialakítását eredményezik a következő években)

32 feladatmeghatározás (ToR), 23 módosításjavaslatról szóló értesítés (NPA), 19 hozzászólás/válaszdokumentum (CRD)

Nemzetközi együttműködés

18 munkamegállapodás.

3 munkaszerződésre vonatkozó végrehajtási eljárásrend.

13 ajánlás a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) benyújtott tagállami megjegyzésekhez.

Kétoldalú repülésbiztonsági megállapodás (Bilateral Aviation Safety Agreement, BASA)

Az Unió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú repülésbiztonsági megállapodás végrehajtásának támogatása, beleértve 2 kétoldalú felügyelőtestületi, 2 tanúsítási felügyelőtestületi és 2 közös karbantartás-koordináló testületi és egy, a repülési előírásokkal foglalkozó ülés előkészítését az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Irányító Hatóságával (FAA).

Három új melléklet kidolgozásának kezdeményezése az Unió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú repülésbiztonsági megállapodáshoz (a repülőszemélyzet szakszolgálati engedélyei, repülésszimulációs oktató eszközök és pilótaképző szervezetek).

Az Unió és Ukrajna közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások támogatása.

A Transport Canada Civil Aviation (TCCA) kanadai hatósággal alakított vegyes bizottság, a TCCA-val alakított tanúsítási vegyes szakbizottság és egy karbantartással foglalkozó vegyes szakbizottság előkészítése.

Típusalkalmassági határozatok 2012. december 31-én

Típusalkalmassági bizonyítványok (TC)/ korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok (RTC): 10 (3))

Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok (STC): 752

Légialkalmassági irányelvek (AD): 319

Alternatív megfelelési módszer (AMOC): 65

Európai műszaki standard megrendelési engedély (ETSOA): 264

Főbb változások/nagyobb javítások/típusalkalmassági bizonyítványok új derivátumokra vonatkozóan: 952

Kisebb változások/kisebb javítások: 814

Repülési kézikönyv (AFM): 360

Repülési feltételek jóváhagyása (PTF): 498

Repülésszimulációs oktató eszközök (FSTD): 237

Tervező szervezetek jóváhagyása (DOA) és a tervező szervezetek jóváhagyása helyetti alternatív eljárások(AP-DOA): 495

Karbantartó szervezetek jóváhagyása (kétoldalú) (4): 1 505

Karbantartó szervezetek jóváhagyása (külföldi) (4): 299

Karbantartási szakképző szervezetek jóváhagyása (4): 46

Gyártó szervezetek jóváhagyása (4): 24

Szabványosítási vizsgálatok (vizsgálatok száma típus szerint) 2012. december 31-én

A légialkalmasság területén (AIR): 26

Az üzemeltetés területén (OPS): 27

A repülőgépek személyzetének képesítése témájában (FCL): 19

A repülőgépek egészségügyi személyzetének képesítése témájában (MED): 14

A repülésszimulációs oktató eszközök témájában (FSTD): 9

A légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok témájában (ANS): 10

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Két részmunkaidőben dolgozó pilóta csak egy álláshelyet tölt be.

(2)  A költségelosztási kulcsok esetleges módosulása miatt 2012. december 31-étől megváltozhat a díjakból finanszírozott, illetve támogatásból finanszírozott betöltött álláshelyek megoszlása.

(3)  Csak azokat a típusalkalmassági bizonyítványokat (TC)/ korlátozott típusalkalmassági bizonyítványokat (RTC) vettük figyelembe, amelyeket új típus tervezésekor bocsátottunk ki. Azokat a típusalkalmassági bizonyítványokat, amelyek szerzett jogokhoz, átadáshoz vagy újbóli kibocsátáshoz kapcsolódnak, nem vettük figyelembe.

(4)  A szervezet-jóváhagyási tevékenység esetében főként már jóváhagyott szervezetek felügyeletéről (2-3 évenkénti megújítással), illetve ezenkívül az új jóváhagyásokkal kapcsolatos tevékenységről van szó. Az itt szereplő adatok a 2012. december 31-ig megtörtént összes jóváhagyásra vonatkoznak.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az EASA pénzügyi rendelet 39. cikkének megfelelően végezték el az utólagos ellenőrzéseket, így azokat az Ügynökség pénzügyi ERP rendszerében (SAP) hivatalosan is jóváhagyták. Az Ügynökség teljes mértékben betartotta a „négy szem” alapelvet. A pénzügyi ellenőr tisztviselők (FVA) az utólagos ellenőrzési feladatkörük ellátásához útmutatóként ellenőrzőlistákat használtak, mivel azonban rendkívüli mennyiségről volt szó (évenkénti 30 ezer tranzakció), a lezárt ellenőrzéseket nem csatolták az egyes pénzügyi tranzakciókhoz.

12.

2013-ban az Ügynökség az ügyvezető igazgató által jóváhagyott, kockázatalapú éves tervet követ. A 2013-as éves tervben szerepelnek közbeszerzési eljárások.

13.

Az EASA tevékenységeinek jellege és a kapcsolódó szerződések megkötésének időzítése miatt, a jogi kötelezettségeket hatékonyságuk biztosítása érdekében gyakran meg kellett hosszabbítani a naptári-/pénzügyi év végén túlra, pl. kutatási projektek, szabályozási tanulmányok és kapcsolódó tranzakciók esetében.

Mindemellett jelentős erőfeszítéseket tettek és az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőket felkérték, hogy korábban kerüljön sor a kötelezettségvállalásokra. Ennek segítségével sikerült elérni a III. címben szereplő átvitelek arányának csökkenését az előző évhez képest, a 2011-ben elért 59 %-hoz képest 2012-ben 46 %-ot sikerült teljesíteni.

14.

A jelölt kiválasztására az Ügynökség munkaerő-felvételi eljárásának megfelelően került sor, amely figyelembe veszi a szakképzést és diploma hiánya esetén az ezzel egyenértékű, jelentősebb szakmai tapasztalatot, biztosítva, hogy az EU tagállamok polgárai közül a legkiemelkedőbb készségekkel, hatékonysággal, elkötelezettséggel rendelkező pályázó kerüljön kiválasztásra a lehető legszélesebb földrajzi területre vonatkozó felvételi eljárás során.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/73


JELENTÉS

az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/11

BEVEZETÉS

1.

A vallettai székhelyű Európai Menekültügyi Támogató Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EASO) a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal feladata a közös európai menekültügyi rendszer kifejlesztésének támogatása. A Hivatalt abból a célból hozták létre, hogy előmozdítsa a gyakorlati menekültügyi együttműködést, és segítse a tagállamokat azon európai és nemzetközi kötelezettségük teljesítésében, hogy védelmet nyújtsanak a rászorulóknak. Az EASO menekültügyi szakértői központként működik, és támogatást nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve.

2.

A Hivatal 2012. szeptember 20. óta pénzügyileg önállóan, a Bizottságtól függetlenül működik. A 2012-es pénzügyi évre irányuló ellenőrzés ezért a 2012. szeptember 20. és 2012. december 31. közötti időszakot öleli fel.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

3.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

4.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (2) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (3) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

5.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (5) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

6.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (6) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét, és annak fényében kell értelmezni őket, hogy az új Hivatal létrehozása és eljárásainak kidolgozása még folyamatban van.

MEGJEGYZÉS A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

12.

A számvitelért felelős tisztviselő még nem validálta a Hivatal számviteli rendszerét.

MEGJEGYZÉS A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

13.

Vonatkozó jogi kötelezettségvállalás (szerződés) hiányában egy 0,2 millió euró értékű átvitel szabálytalan volt.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLRENDSZERRŐL

14.

Nem bizonyosodtak meg fizikai leltár végrehajtásával arról, hogy a Hivatal létrehozásához beszerzett valamennyi felszerelés nyilvántartásba került-e.

15.

Ötven kifizetésre, értékben az összes kifizetés mintegy 20 %-ára, a költségvetési rendeletben megszabott határidő után került sor.

16.

A 16 belsőkontrollstandard közül tízet (7) még nem alkalmaztak teljes körűen.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

A 2012-es költségvetési igényeket jelentősen túlbecsülték: a pénzügyi önállósuláskor átutalt 7 millió euróból csak 4,8 millió euróra nézve történtek kötelezettségvállalások.

18.

3,2 millió euró lekötött előirányzat átvitelére került sor, ami a pénzügyi önállóság időszakára vonatkozó összes lekötött előirányzat 65,13 %-ával (8) egyenlő. Ezek az átvitelek az I. címet (Személyzeti kiadások) 0,3 millió euró értékben, a II. címet (Egyéb igazgatási kiadások) 1,4 millió euró értékben, a III. címet pedig (Operatív tevékenységek) 1,5 millió euró értékben érintik. Főként az év végéig még be nem érkezett, illetve ki nem fizetett számlákról, valamint szakértőkkel kapcsolatos költségek folyamatban lévő visszatérítéséről van szó. Ezenkívül mintegy 0,8 millió euró a Hivatal székhelyén 2012-ben végzett felújítási munkákkal kapcsolatos; az ezekre vonatkozó kifizetésekre a végleges átvételt követően fog sor kerülni (9). Az áthozatalok ilyen magas szintje nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

19.

Több költségvetési kötelezettségvállalás összege nem tudta fedezni a kapcsolódó termékeket és nyújtott szolgáltatásokat. A nem fedezett szállítások becsült összege 0,2 millió euró volt, ami a valóságosnál magasabb érték kimutatásához vezetett a költségvetési eredménykimutatásban.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

20.

A válságos helyzetben lévő tagállamokat támogatandó az EASO koordinálja tagállami szakértők kiküldését (vészhelyzeti támogatás), és átalánydíjas alapon téríti meg a szakértők kiküldetési költségeit. Az összes visszatérített kiküldetési költség kb. 417 000 eurót tett ki (az összes kifizetés 24 %-a). Átalánydíjas költségtérítésben részesültek az EASO székhelyén tartott ülésekre érkező külső résztvevők is. Mivel az ülések költségei több költségvetési sor között oszlanak meg, a teljes összeg nagysága ismeretlen. Az átalánydíjak alkalmazása az adminisztratív terhelést ugyan csökkenti, viszont így megtörténhet, hogy a tényleges költségeknél többet térítenek vissza.

21.

Az épületet (10) a Hivatalt befogadó máltai kormány bocsátotta rendelkezésre; a máltai közlekedési hatósággal kötött bérleti szerződés úgy rendelkezik, hogy az épület „készen, közművesített állapotban kerül átadásra”. Az épület használatba vételéhez azonban 4,3 millió euró becsült költséggel járó átalakítás (11) volt szükséges; ebből 3,8 millió eurót kellett a Bizottságnak fedeznie. 2012 végére a munkálatok javarészt befejeződtek, és a máltai kormány kb. 3 millió euró előlegkifizetésben részesült. Ezen felül az EASO kb. 3,7 millió euró összegű bérleti díjat fog fizetni kilenc éven keresztül.

22.

A Bizottság tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot a székhellyel kapcsolatos megállapodásról és arról, hogy az épületet némileg át kell alakítani, a máltai kormány és a Bizottság finanszírozásával. Bár a költségvetési hatóságokat tájékoztatták a projektről, nincs azonban bizonyíték arra nézve, hogy azok tisztában lettek volna a várható költségekkel és ezeknek az Unióra háruló részével.

23.

A Hivatalnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát: nincs bizonyíték arra, hogy még a beérkezett pályázatok értékelése előtt határozták volna meg a felvételi beszélgetésre való behíváshoz, illetve a tartaléklistára való felvételhez szükséges minimális pontszámot, valamint az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(2)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(3)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(4)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(5)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(6)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(7)  A 3., 4, 5, 6., 8., 9., 10., 11., 13. és 14. sz. belsőkontrollstandardot.

(8)  40,32 %-ával, ha a 2012-es naptári év egészéből indulunk ki.

(9)  A végleges átvétel 2013 májusában még folyamatban volt.

(10)  Amelyet az ajánlatban korszerűként írtak le.

(11)  A Bizottság és a máltai kormány közötti támogatási megállapodás szerint ez például a következőket foglalja magában: az irodahelyiségek elrendezésének módosítása, kettős üvegezés, informatikai és biztonsági infrastruktúra, konferenciaterem berendezése stb.


MELLÉKLET

Európai Menekültügyi Támogató Hivatal, EASO (Vallettai kikötő, Málta)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67., 78. és 80. cikke)

Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

Az Unió közös menekültügyi, valamint kiegészítő védelem és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.

E célból intézkedések megállapítására kerül sor egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára; egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük; közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, közös eljárások az egységes menekült, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan; a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások; előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan; partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából.

Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket lehet hozni.

Az Unió menekültügyi politikájára és annak végrehajtására a szolidaritás, illetve a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.

A Hivatal hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EK rendelete az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról)

Célok

Az EASO hozzájárul a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásához. Az EASO célja, hogy megkönnyítse, koordinálja és a menekültügy számos vonatkozása tekintetében megerősítse a tagállamok között a menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködést, többek között a következők révén: gyakorlati és operatív támogatás a tagállamoknak; gyakorlati és operatív támogatás azoknak a tagállamoknak, amelyek menekültügyi rendszere különösen nagy terhelésnek van kitéve, többek közt menekültügyi szakértőkből álló támogató csoportok koordinálásával; tudományos és technikai segítség az Unió döntéshozásához és jogalkotásához minden olyan területen, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a menekültügyre.

Feladatok

Folyamatos támogatás: a következők révén támogatja és ösztönzi a menekültügyi folyamat egységes minőségét: közös képzés, közös európai menekültügyi képzési program, egységes minőség, és a származási országra vonatkozó információk közös rendszere.

Külön támogatás: esetre szabott segítség, kapacitásépítés, áttelepítés, egyedi támogatás és külön minőség-ellenőrzési eljárások.

Sürgősségi támogatás: szolidáris támogatás megszervezése különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok részére, átmeneti támogatás és segítség a menekültügyi rendszer rendbe hozásához vagy újraépítéséhez.

Információs és elemzési támogatás: információk és adatok megosztása és összevonása, elemzés és értékelés: nemcsak információ-összevetés és -megosztás, hanem közös trendelemzés és közös értékelés is.

Harmadik országok támogatása: a külső dimenzió támogatása, harmadik országokkal kötött partnerségek támogatása közös megoldások érdekében, például kapacitásépítés és regionális védelmi programok, valamint a tagállamok visszatelepítési intézkedéseinek koordinálása révén.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az EASO igazgatótanácsába Dánia kivételével minden tagállam egy-egy, a Bizottság két tagot nevez ki, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig egy szavazati jog nélküli tagot. A tagokat a menekültügy terén szerzett tapasztalatuk, szakmai felelősségük és magas szintű szakértelmük alapján nevezik ki.

Dánia megfigyelőként meghívást kap az igazgatótanács valamennyi ülésére és más kapcsolódó ülésekre.

Horvátország megfigyelőként szintén meghívást kap az igazgatótanács valamennyi ülésére és más kapcsolódó ülésekre egészen addig, amíg az Unió és Horvátország között 2011. december 9-én létrejött csatlakozási szerződés hatályba lépését követően Horvátország az EASO teljes jogú tagja nem lesz.

Feladatok

Az EASO irányító és tervező szerveként az igazgatótanács fő funkciói az EASO-rendelet 29. cikke szerint többek között az ügyvezető igazgató kinevezése, az EASO munkaprogramjainak, éves jelentéseinek és általános költségvetésének elfogadása. Az igazgatótanács általános felelősséget visel azért, hogy az EASO eredményesen elvégezze a rábízott feladatokat.

Ügyvezető igazgató

A feladatai gyakorlásában független ügyvezető igazgató a Hivatal jogi képviselője, aki többek között az EASO adminisztratív irányításáért, valamint az igazgatótanács által elfogadott munkaprogramok és döntések végrehajtásáért felelős. Az EASO ügyvezető igazgatója, Dr. Robert K. Visser, 2011. február 1-jén lépett hivatalába. Megbízatása öt évre szól, és egy ízben, három évre megújítható.

Munkacsoportok

Az EASO rendelet 32. cikke szerint a Hivatal szakértői munkacsoportokat hozhat létre.

Konzultációs fórum

Az EASO rendelet 51. cikke értelmében a Hivatal működése első évében, 2011-ben konzultációs fórumot hozott létre. A konzultációs fórum biztosítja, hogy szoros párbeszéd legyen a Hivatal, a civil szervezetek és az érintett érdekeltek között. A fórum keretet biztosít az információcserének és az ismeretek megosztásának a menekültügyi politika területén működő civil szervezetek és az illetékes szervek között. Az EASO-rendeletnek megfelelően a konzultációs fórum évente legalább egyszer plenáris ülést tart. Az EASO ezenkívül éves konzultációs naptár segítségével különböző módozatú konzultációs tevékenységeket is szervez: szakértői üléseket, szakmai műhelyeket, szemináriumokat és online konzultációt.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben

Végleges költségvetés

10 millió euró (a Hivatal 2012. szeptember 20. óta működik pénzügyileg önállóan, ezt megelőzően a költségvetést az Európai Bizottság hajtotta végre).

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma (ideiglenes tisztviselők): 38. Ebből betöltött: 38

Egyéb alkalmazottak (szerződésesek és kirendelt nemzeti szakértők): 23. Ebből betöltött: 20

Teljes létszám: 61

Ebből betöltött: 58, foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 30

adminisztratív és támogató feladatok: 28

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Az EASO tevékenysége öt kiemelt területre osztható: folyamatos támogatás, külön támogatás, sürgősségi támogatás, információs és elemzési támogatás, és harmadik országok támogatása.

Folyamatos támogatás: A Hivatal szervezett 15 oktatóképzést, felfrissített 10 képzési modult, elfogadta képzési stratégiáját, és éves didaktikai szemináriumot tartott. A Hivatal minőségi értékelési módszertant fejlesztett ki, a származási országra vonatkozó információk (COI) témaköreiben 16 találkozót szervezett a munkacsoportokkal és a COI-részleg felállítását előkészítő ideiglenes munkacsoporttal, kiadott két COI-jelentést Afganisztánról, rendezett három szakmai műhelyt a gyakorlati együttműködés kérdéseiről, és négy szakértői találkozót tartott a kísérő nélküli kiskorúakról.

Külön támogatás: Az EASO külön támogatást indított be Svédország részére, és bemutatta az áttelepítésről szóló értékelő jelentését a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.

Sürgősségi támogatás: Az EASO Görögországnak egy egész éven át, Luxemburgnak pedig 2012 februárjában nyújtott sürgősségi támogatást.

Információs és elemzési támogatás: Az EASO közzétette 2011-es éves jelentését az uniós menedékügy állapotáról. A Hivatal ezenkívül korai figyelmeztető elemzést és az uniós menekültügyi helyzettel kapcsolatos trendek prognózisát nyújtotta be a Tanácsnak és más partnereinek.

Harmadik országok támogatása: Az EASO konferenciát rendezett a visszatelepülés témakörében.

Ami az EASO saját szervezeti kérdéseit illeti: a Hivatal pénzügyi függetlenségre tett szert, négy igazgatótanácsi ülést tartott, beköltözött új épületébe, együttműködési megállapodást írt alá a Frontexszel, megtartotta második konzultációs fórumát, és különböző témákban, többek között éves jelentésével kapcsolatban konzultált a civil társadalom képviselőivel.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az EMTH számviteli rendszerének validálásáról szóló jelentés 2013 májusában készült el. A végleges jelentés aláírására 2013. május 29-én került sor.

13.

Az EMTH működésének kezdeti szakaszában, a pénzügyi önállóság elérése előtt különböző típusú kiadások fedezésére számos átmeneti kötelezettségvállalást tett. A pénzügyi önállóság előtt az a döntés született, hogy ezeket nem vonja vissza. 2012 végén a szóban forgó kötelezettségvállalásokat az EMTH átvitte 2013-ra annak biztosítása érdekében, hogy a (lehetségesen fennálló) 2012-es évhez kapcsolódó fizetési kérelmek költségvetési kötelezettségvállalással fedezve legyenek. Az EMTH folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési kötelezettségvállalások felhasználását, ami biztosítja a 2014-re történő átvitelek szabályosságát.

14.

2013 harmadik negyedévében kerül sor a fizikai leltározásra.

15.

A késedelem a pénzügyi önállóság érdekében az ABAC rendszerben végzett adatátvitel, valamint a fizikai fájlok átvitelének következménye volt. Az EMTH reményei szerint a késői kifizetések aránya 2013 nyarára radikálisan csökkenni fog.

16.

A 2013 áprilisában végzett önértékelést követően az EMTH majdnem valamennyi belsőkontroll-standardot teljes körűen alkalmaz, és ez a folyamat 2013 végére le is zárul.

17.

A pénzügyi önállósulás miatt 2012 kivételes év volt a költségvetési követelmények szempontjából, és az EMTH számára csak két és fél hónap állt rendelkezésre az említett 4,8 millió euróra vonatkozó kötelezettségvállalásra.

18.

Bár az átvitelek aránya jelentősen magas volt, ezt főként a pénzügyi önállóság elérésének késői dátuma (2012 szeptember vége) és az új, végleges székhelyre költözés (szintén 2012 szeptembere) eredményezte.

19.

A 2012 évi kivételes körülmények (pénzügyi önállóság) miatt nem állt rendelkezésre elegendő összeg a nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi kötelezettségek fedezésére. A költségvetési kötelezettségvállalások tervezéséhez, figyelemmel kíséréséhez és jelentéséhez az EMTH hatékony rendszert léptetett életbe annak biztosítására, hogy a jogi kötelezettségeket elegendő költségvetési kötelezettségvállalás teljessen fedezze.

20.

A szakértők utazási költségei átalánydíj-alapú visszatérítésének keretrendszere 2011-ben a Belügyi Főigazgatóság technikai támogatásával készült el, majd azt az EMTH igazgatótanácsa fogadta el. Az átalánydíjas rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy rövid időn belül lehessen szakértőket kirendelni magas repülési költségekkel, ideértve az olyan messzi területekre való utazás költségeit, mint a határrégiók. A megfelelő pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a rendszer rendszeres ellenőrzés alatt áll.

21.

Az Európai Bizottság tényleges támogatást nyújtott a máltai bel- és igazságügyi minisztérium részére a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága és a Belügyi Főigazgatóság ügynökségekre vonatkozó éves finanszírozási határozata alapján (az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében hivatkozott, a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén a közösségi szerveknek nyújtható beszerzésekről és támogatásokról szóló, 2010. évi finanszírozási határozat), a máltai kormány által rendelkezésre bocsátott EMTH épület szükséges átalakítási munkálatai elvégzésére és a biztonsági berendezések beszerzésére.

22.

A projekthez kapcsolódó költségvetési előirányzatok szerepeltek az EMTH jóváhagyott költségvetésében. A projekt részletes leírása és a becslések a támogatási megállapodás részét képezték. A bérleti szerződést és a projektet az Európai Parlament költségvetési bizottsága 2011-ben megvitatta.

23.

A munkaerő-felvételi eljárások átláthatósága javult. Az EMTH adminisztratív és pénzügyi önállóságával egyidejűleg új munkaerő-felvételi gyakorlatok kerültek bevezetésre, amelyeket az EMTH munkaerő-felvételi szakpolitikája is tartalmaz.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/80


JELENTÉS

az Európai Bankhatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2013/C 365/12

BEVEZETÉS

1.

A londoni székhelyű Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, más néven EBA) az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlat meghatározásához, valamint a jogilag kötelező erejű uniós jogszabályok következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a betétesek és a befektetők védelmét (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hatóság éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hatóság éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hatóság éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hatóság éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hatóság pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

A magas tandíjak fedezésére a Hatóság a személyzeti szabályzatban (8) előírt iskolázatási támogatáson kívül iskoláztatási hozzájárulást nyújt azon alkalmazottai gyerekei számára, akik általános vagy középiskolába járnak. 2012-ben az összes iskoláztatási hozzájárulás kb. 76 000 euró volt. Ezt a személyzeti szabályzat nem tartalmazza, így szabálytalan.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

A Hatóság elődszervezete (9) által kialakított informatikai stratégia értelmében az EBA fő infomatikai alkalmazási rendszereit kiszervezték, azt külső informatikai szolgáltató (10) kezeli 2013 decemberéig. Így fennáll az a kockázat, hogy a Hatóság a saját informatikai rendszerei felett csak korlátozott ellenőrzéssel és felügyelettel bír.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

A lekötött előirányzatok összességében véve 89 %-ot tettek ki, az I. cím (Személyi jellegű ráfordítások) esetében az arány 84 %, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 86 %, a III. cím (Operatív kiadások) esetében 100 % volt (11). A lekötött előirányzatok átviteli aránya nagy volt a II. cím esetében (45 %), főleg a Hatóság ellenőrzésén kívül álló okokból, mint például új székhely sikertelen keresése és késedelmek néhány olyan informatikai projektnél, amelyek kapcsán az elődszervezettől nehezen lehetett megkapni a szükséges információkat. A III. cím esetében a lekötött előirányzatok átvitelének aránya nagy volt (85 %), főleg két – egyébként terv szerint végrehajtott – informatikai beszerzési eljárás bonyolultsága és időbeni hossza miatt, három egyéb informatikai projekt indításának és végrehajtásának késése miatt és azért, mert a szolgáltatók néhány informatikai szolgáltatást későn számláztak ki.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

14.

A Számvevőszék a következő hiányosságokat tárta fel az ellenőrzött munkaerő-felvételi eljárásokkal kapcsolatos átláthatóság és egyenlő elbírálás tekintetében: a pályázók egy átfogó pontszámot kaptak, ahelyett, hogy minden kiválasztási kritériumra külön pontszámot kaptak volna, nem volt bizonyíték arra, hogy a szóbeli meghallgatások és írásbeli tesztek kérdéseit a vizsga időpontja előtt határozták volna meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

15.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  A VII. melléklet 3. cikke a 252,81 eurós alapjuttatás kétszereséről, 505,62 euróról rendelkezik.

(9)  Európai Bankfelügyeleti Bizottság

(10)  Banque de France.

(11)  Az év fennmaradó részére vonatkozó szükségletelemzést követően a költségvetést felülvizsgálták, és 2012 szeptemberében 8,9 %-kal csökkentették az előirányzatokat.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A költségvetés végrehajtási arányának alacsony szintje költségvetés-tervezési és -végrehajtási nehézségeket jelez.

folyamatban

2011

A Hatóság költségvetése a 2011. pénzügyi évre vonatkozóan 12,7 millió EUR volt. Az alapító rendelettel (1) összhangban a 2011. évi költségvetés 60 %-át a tagállamok és az EFTA-országok hozzájárulásából, a maradék 40 %-ot az Unió költségvetéséből finanszírozták. 2011 végén a Hatóság 3,6 millió EUR pozitív költségvetési egyenleget mutatott ki. A Hatóság pénzügyi szabályzata 15. cikkének (4) bekezdésével és 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban a teljes összeget az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartották nyilván.

folyamatban

2011

Hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy három jogi kötelezettségvállalás megelőzi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat (742 000 EUR).

végrehajtva

2011

A költségvetési rendelet előírja a Hatóság számviteli rendszerének validálását, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő még nem hajtott végre.

végrehajtva

2011

Nem mindegyik ellenőrzött közbeszerzési eljárás felelt meg maradéktalanul az általános költségvetési rendelet rendelkezéseinek. 299 182 EUR értékben ítéltek oda szerződéseket a tagállami szabályok szerint, ezek alapján 2011-ben 248 775 EUR összegű kifizetésre került sor. A Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az új szerződések odaítélése teljes mértékben megfeleljen az EU közbeszerzési szabályainak.

végrehajtva

2011

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Sem a kiválasztási kritériumok súlyozását, a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem pedig a megfelelő jelöltek listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

folyamatban


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o., 62. cikk (1) bekezdés.


II. MELLÉKLET

Európai Bankhatóság (London)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. és 114. cikke)

26. cikk:

„1.   Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

2.   A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

3.   A Tanács a Bizottság javaslata alapján meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket.”

114. cikk:

„1.   Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.”

A Hatóság hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EK rendelete)

Célok

a)

a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és felügyelet ésszerű, hatékony és egyenletes szintje révén;

b)

a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, eredményességének és szabályos működésének biztosítása;

c)

a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése;

d)

a szabályozási arbitrázs megelőzése és az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása;

e)

a hitelfelvétel és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosítása;

f)

a fogyasztóvédelem javítása.

Feladatok

a)

hozzájárulás magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához;

b)

hozzájárulás a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához;

c)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és a hatáskörök átruházásának ösztönzése és megkönnyítése;

d)

szoros együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) (1);

e)

a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítésének megszervezése és lefolytatása;

f)

a piaci fejlemények megfigyelése és értékelése a hatáskörébe tartozó területen;

g)

a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzés készítése a piacokról;

h)

a betétesek és a befektetők védelmének elősegítése;

i)

hozzájárulás a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelem nyújtása az Unió egész területén a betétesek és a befektetők számára, továbbá hozzájárulás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához;

j)

minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladat elvégzése;

k)

a tevékenységi területére vonatkozó információk közzététele és rendszeres naprakésszé tétele a honlapján;

l)

szükség szerint minden meglévő vagy folyamatban lévő feladat átvétele az Európai Bankfelügyeleti Bizottságtól (EBFB).

Irányítás

Felügyeleti tanács

A Hatóság elnökéből, tagállamonként egy képviselőből (a TFH (2) vezetője), a Bizottság, az EKB (3), az ERKT, az EIOPA (4) és az ESMA (5) egy-egy képviselőjéből áll.

Igazgatóság

Az igazgatóság az elnökből és a felügyeleti tanács tagjai közülválasztott hat másik személyből áll.

Elnök

A felügyeleti tanács nevezi ki.

Ügyvezető igazgató

A felügyeleti tanács nevezi ki.

Fellebbviteli tanács

A három európai felügyeleti hatóság közös testülete.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Európai Parlament:

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

2012. évi költségvetés

20,7 (12,7) millió euró

ebből:

 

Uniós támogatás: 8,3 (5,1) millió euró

 

Tagállami hozzájárulás: 12,1 (7,4) millió euró

 

Megfigyelők hozzájárulása: 0,3 (0,2) millió euró

Létszám 2012. december 31-én:

68 (40) ideiglenes alkalmazott

12 (6) szerződéses alkalmazott

14 (5) kirendelt nemzeti szakértő

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Nyilvános konzultáció 23 szabályozási és felügyeleti standardtervezetről, mely közül 16 tőkéről/sajáttőkéről szól.

Az európai piaci infrastruktúra-rendelet keretében a központi partnerekre vonatkozó tőkekövetelményekről szóló első szabályozási és felügyeleti standardtervezet benyújtása a Bizottságnak.

Hat iránymutatás, négy vitaanyag és 14 konzultációs dokumentum kiadása.

A Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett hét vélemény, az IASB-nek és az IFRS Alapítványnak szóló három, számviteli ügyekkel kapcsolatos véleményező levél, és az IAASB-nak szóló, ellenőrzési ügyekkel kapcsolatos véleményező levél.

Az EBA 2011 júliusi, az EU egészére kiterjedő stressz-tesztről szóló ajánlásának és 2011 decemberi feltőkésítésről szóló ajánlásának nyomon követése, amely ajánlásokat 2012. június 30-ig végre kellett hajtani (bankok tőkeszükségletre vonatkozó terveinek monitoringja, 61 bank tőkepozíciójával kapcsolatos egyéni adat közzététele).

A felügyeleti kollégiumokkal kapcsolatos munkavégzés, ami a felügyeleti gyakorlatok következetességének javítására, a tevékenységek jobb koordinációjára és az intézményspecifikus prudenciális követelményekről született közös döntések kifejtésére irányul, különös tekintettel a 40 legnagyobb, több uniós országban tevékenykedő bankra.

116 értekezleten és kollégiumi rendezvényen való részvétel.

Az EBA válságkezelési kézikönyvének kidolgozása a vészhelyzetek kezelésére, amely vészhelyzetekben információcserét biztosít a kollégiumon belül és az EBA-val.

„Jó gyakorlatok” kézikönyv kidolgozása a közös döntések tartalmáról és kifejtéséről való következetességről.

Számos szakértői jelentés kidolgozása (pl.: jelentés a kkv-hitelezés prudenciális keretének felülvizsgálatáról, jelentés a Bázel III/tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv monitoringgyakorlatáról, jelentés a tőkekövetelményekről szóló irányelvben megadott, 3. pillérrel kapcsolatos előírásokra válaszul adott banki adatközlések értékeléséről szóló nyomon követési felülvizsgálatról, jelentés a kollégiumok működéséről és a kollégiumok cselekvési terveinek végrehajtásáról stb.).

Kockázatelemzés, -értékelés és -monitoring végrehajtása és az érdekelt felek széles körének kockázatról szóló jelentések benyújtása (többek között az Európai Parlamentnek éves jelentés, féléves és negyedéves frissítések és jelentések, és heti áttekintő jelentés európai bankok likviditásáról és finanszírozási feltételeiről), a kockázatértékelés és elemzési infrastruktúra megerősítése, belső és külső adatok feltárását is beleértve.

Az EBA szabályzata 81. cikkének értelmében adatokat és hozzájárulást nyújt a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének felülvizsgálati folyamatához, az ESMA-val és az EIOPSA-val közösen (mennyiségi és minőségi adatok szolgáltatása és önértékelő jelentés benyújtása a Bizottságnak).

Hozzájárulás a Nemzetközi Valutaalap uniós pénzügyi szektorokat értékelő programjához.

Az ESMA-val közösen az EURIBOR-hoz és referenciaértékekhez kötődő feladatokkal kapcsolatos munkavégzés, többek között az Euribor-EBF és tagállami hatóságok ajánlásainak megírása és a referenciaérték-kialakítási folyamat elveinek kidolgozása.

Az illetékes tagállami hatóságok felmérése, a szakmai felelősségbiztosításról szóló tagállami rendelkezésekre, valamint a felelős hitelezéssel és pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok kezelésére tekintettel, a fogyasztói tendenciákról szóló 2012-es jelentés kiadása.

Az EBA Fogyasztóvédelmi Nap megrendezése 2012 októberében.

A fogyasztóvédelmi és pénzügyi innovációs állandó bizottság és annak a felelős hitelezés és hátralékkezeléssel, tőzsdén jegyzett alapokkal és különbözeti ügyletekkel foglalkozó alcsoportjainak létrehozása (SCConFin).

Az EBA és a tagállami felügyeleti hatóságok munkatársai számára 13 szeminárium szervezése és koordinálása.

A pénzügyi területre vonatkozóan olyan fő teljesítménymutatók felállítása, melyekről az EBA igazgatóságát rendszeresen tájékoztatni kell.

Egy integrált HR-rendszer (Allegro) további bővítése, a hatékony és átlátható munkakörnyezet megteremtése céljából.

11 felügyeleti tanácsi ülés (hét helyszíni jelenlétet igénylő ülés, négy telefonkonferencia), nyolc igazgatósági ülés (hat helyszíni jelenlétet igénylő ülés, két telefonkonferencia).

Közel 180 értekezlet, az EBA belső bizottságainak/csoportjainak/munkacsoportjainak/szakértői csoportjainak szervezésében.

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


(1)  Európai Rendszerkockázati Testület

(2)  Tagállami felügyeleti hatóság

(3)  Európai Központi Bank.

(4)  Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

(5)  Európai Értékpapír-piaci Hatóság

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


A HATÓSÁG VÁLASZAI

11.

A magas tandíjak, illetve az a tény, hogy Londonban nincs Európai Iskola, komoly akadályt jelent az EBA megbízatásának teljesítéséhez szükséges, kellő tapasztalattal rendelkező, magasan képzett munkaerő megszerzésében és megtartásában.

Az egyesült királyságbeli hatóságokkal folytatott eredménytelen tárgyalásokat követően az EBA belső politikát fogadott el a személyzeti politika keretein belül a diszkrimináció-mentesség, illetve az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, követve ezáltal a személyzeti szabályzat szellemiségét. Az EBA alkalmazottainak az oktatási költségek tekintetében ugyanabban a szociális támogatásban kellene részesülniük, mint a más helyszíneken a személyzeti szabályzat szerint alkalmazott munkatársaknak.

E megközelítés háttere és okai eddig is részletesen bemutatásra kerültek az EBA költségvetésében (a személyzeti politika tervén belül) az éves költségvetési eljárás során.

12.

Az EBA egyetért a Számvevőszék megjegyzésével. Az igazgatótanács által 2012-ben jóváhagyott és 2013-ban bevezetett új informatikai stratégia a Hatóság informatikai rendszereinek szélesebb körű ellenőrzését fogja eredményezni 2014.01.01-től, azaz a jelenlegi informatikai szolgáltatóval fennálló szerződés megszűnése után.

13.

Az EBA tudomásul veszi az Európai Számvevőszék megállapítását.

A III. cím szerinti, informatikai vonatkozású átvitelek oka egyrészt az, hogy az ügynökség még működésének induló szakaszában van, másrészt pedig az új informatikai stratégia bevezetése, amelynek célja a korábbról örökölt megoldások elhagyása és egy stabil informatikai platform kiépítése, az EBA hosszú távra szóló megbízatásával összhangban. Az induló szakasz befejeződése után az informatikai kiadások egyenletesebben fognak eloszlani a pénzügyi év során, ami jelentősen csökkenteni fogja az átvitelek kockázatát.

14.

Az EBA elismeri a Számvevőszék által feltárt gyengeségeket, és azonnal megtette a helyesbítő intézkedéseket. 2013 januárja óta a pályázók minden kiválasztási kritériumra külön pontszámot kapnak, és a felvételi anyagokban rendszeresen szerepel annak bizonyítéka, hogy a kérdések és a tesztek a vizsga időpontját megelőzően készültek.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/89


JELENTÉS

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

2013/C 365/13

BEVEZETÉS

1.

A stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (a továbbiakban: a Központ, más néven ECDC) a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ fő feladata, hogy összegyűjtse és terjessze az emberi betegségek megelőzésével és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos információkat, illetve hogy e témákban tudományos szakvéleményeket bocsásson ki. Feladata továbbá az ezen a területen tevékenykedő szervezetek európai hálózatának összehangolása is (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Központ éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Központ éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Központ éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Központ éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Központ pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

A Központ tranzakcióinak jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló véleményünket 2011-ben korlátozó záradékkal láttuk el, mert a Központ nem tartott be egy 2009-es keretszerződésben szereplő összeghatárt. A keretszerződés alapján a Központ a kiválasztott beszállítókkal maximum 9 millió euró értékben köthetett egyedi szerződéséket. 2011 végéig azonban 12,2 millió euró értékben teljesítettek kifizetéseket.

12.

Ahhoz, hogy a vonatkozó projekt folytatásához alapvető szolgáltatásokat vásároljon, a Központ 2012-ben további egyedi szerződéseket kötött 2,5 millió euró értékben. A 2011-ben már aláírt szerződések kapcsán 2012-ben kifizetett 2,7 millió euróval együtt a 2012 végéig teljesített kifizetések összesen 17,4 millió eurót tettek ki. Míg a keretszerződésben megadott 9 millió eurós összeghatár fölötti kifizetések szabálytalanok, a Központ 2012-ben helyesbítő intézkedést hozott és 2012 júniusában egy másik, a korábbit felváltó keretszerződést írt alá (a régi keretszerződés hatálya alatt már nem teljesítenek több kifizetést), továbbá javította a keretszerződések felhasználásának általános figyelemmel kísérését.

13.

2012-ben 5,2 millió eurónyi kifizetés olyan esetekből származik, amikor a korábbi években nem tartották be a keretszerződésben szereplő összeghatárt. Ezek korábbi évekből származó szerződéses kötelezettségekhez kapcsolódnak (2,7 millió euró) vagy 2012-ben üzletmenet-folytonossági okokból merültek fel (2,5 millió euró) az új keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerezési eljárás lezárulása előtt. A Központ által 2012-ben meghozott helyesbítő intézkedések eredményeként a Számvevőszék ebben az évben nem látja el korlátozó megjegyzéssel a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló véleményt.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

14.

2012-ben a Központ kutatóintézetek és magánszemélyek számára nyújtott támogatást. A támogatásokra fordított kiadások 752 000 eurót tettek ki, ami a 2012. évi működési kiadások 1,4 %-a volt. A Központ által végzett, a kedvezményezettek által igényelt költségtérítés folyósítása előtt végzett előzetes ellenőrzések a költségtérítési igények és részben a kedvezményezettek által szerződtetett független könyvvizsgáló cégek által kiállított ellenőrzési igazolások adminisztratív elemzéséből áll. A Központ általában nem kér be a kedvezményezettektől a költségtérítési igények támogathatóságát és pontosságát alátámasztó dokumentumokat. A kontrollok javítása érdekében a Központ utólagos ellenőrzési stratégiát fogadott el és annak 2012-ben történő bevezetését tervezte. Az intézményközi ellenőrzési szerződés aláírása azonban 10 hónapot késett és az ellenőrzés időpontjában egyelőre még nem történt meg a 2012-es támogatások utólagos ellenőrzése. A Számvevőszék által ellenőrzött tranzakciók esetében a Központ a Számvevőszék nevében bekérte az alátámasztó dokumentációt, amely ésszerű bizonyosságot nyújtott azok jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

15.

A költségvetés felhasználási aránya kielégítő volt az I. cím (Személyzeti kiadások) és a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében: a lekötött előirányzatok 97 %-át, illetve 80 %-át tette ki. Az, hogy a költségvetés III. címéhez kapcsolódó átvitelek mértéke nagy volt, 8,3 millió euró (a lekötött előirányzatok 41 %-a), nem annak tudható be, hogy a Központ elmaradt az éves munkaprogramjának végrehajtásával, hanem a tevékenységek többéves jellegére utal. A Központ az éves munkaprogramjához közvetlenül kapcsolódó költségvetés-tervezési modult vezetett be, és a kifizetéseket az operatív szükségletek függvényében tervezték meg és hajtották végre.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

16.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az előző évhez hasonlóan 2011-ben is az átvitelek magas szintje szerepel a beszámolóban. Az átviteleknek ez a magas szintje – és ezzel párhuzamosan a kiadások passzív időbeli elhatárolásának alacsony összege (5,4 millió EUR) – ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

A 10. bekezdés az egyik keretszerződés végrehajtásával kapcsolatos szabálytalanságokról számol be, amely szabálytalanságok a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan korlátozó vélemény kibocsátását eredményezték. A Számvevőszék további olyan esetekre is bukkant, amikor a Központ kontrollmechanizmusai nem előzték meg a szerződések hiányos végrehajtását.

végrehajtva

2011

Egy többszörös keretszerződés esetében az egyik egyedi szerződést a Központ 2010-ben, majd 2011-ben is módosította. A módosítások a keretszerződés feltételeivel összhangban voltak ugyan, de nem feleltek meg a Központ pénzügyi szabályzata végrehajtási rendelkezéseinek. A módosítások egyrészt a szerződés idejére, másrészt pedig a szolgáltatások kibővítésére és a szerződéses összegek növekedésére vonatkoztak. A kifizetések 0,2 millió euróval meghaladták a szerződés eredeti értékét.

végrehajtva

2011

Egy másik esetben a Központ egy maximum 1,7 millió EUR összegű keretszerződést kötött, a négy 2011-ben aláírt, e keretszerződést végrehajtó egyedi szerződés azonban semmilyen hivatkozást nem tartalmazott a teljesítendő szolgáltatások mennyiségére vagy értékére. 2011-ben az erre a négy egyedi szerződésre vonatkozó kifizetések összege 0,06 millió EUR volt. Magának a keretszerződésnek a maximális időtartama 8 év volt, ami túl hosszú, továbbá a Központ nem tette világossá, hogy a beszállítóknak a szerződéses szolgáltatások nyújtására vonatkozóan megküldött pályázati dokumentációban milyen összefüggésben állnak egymással a műszaki leírások, az odaítélési kritériumok, illetve az árszerkezet.

végrehajtva

2011

Az egyik (0,2 millió EUR összegű) támogatási szerződés 2011-es aláírására több mint négy hónappal a tevékenységek megkezdése után került sor. A támogatási szerződés aláírása előtt végrehajtott tevékenységek, illetve az ekkor felmerülő költségek nem támogathatóak.

végrehajtva

2011

Az előző évhez hasonlóan a Számvevőszék ismét megállapította, hogy a munkaerő-felvételi eljárásokban hiányosságok voltak tapasztalhatók. Nem volt bizonyíték arra nézve, hogy az írásbeli vizsga, illetve a felvételi beszélgetés kérdéseit, valamint azok súlyozását a pályázatok értékelése előtt készítették volna el. A kiválasztási kritériumok egy részét nem ellenőrizték, az alkalmassági követelményeket pedig az értékelési szakaszban módosították.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Stockholm)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke)

Valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet.

A Központ hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete)

Célok

A fertőző betegségek elleni európai védekezés erősítése, különösen a fertőző betegségek által az emberi egészséget fenyegető, fennálló és újonnan megjelenő veszélyek megállapítása, értékelése és az ezekről való tájékoztatás révén.

E célból a Központ felügyeleti szakhálózatokat működtet, tudományos szakvéleményeket nyújt, korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert (EWRS) tart fenn, valamint gondoskodik a tudományos és technikai segítségnyújtásról és képzésről.

Feladatok

Egyes betegségekre szakosodott felügyeleti hálózatok működtetése és a hálózati tevékenységek ösztönzése. A Központ külön szerepet játszik az adatok gyűjtésében, ellenőrzésében, elemzésében és terjesztésében.

Hiteles szaktanácsadás, valamint tudományos szakvélemények és tanulmányok készítése a fertőző betegségekről.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetése. Eljárások kidolgozása az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyek azonosítása céljából.

A tagállamok készenléti tervezési és képzési kapacitásának erősítése.

A nyilvánosság és az érdekelt felek tájékoztatása a Központ munkájáról.

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel

Valamennyi tagállam egy-egy képviselője, az Európai Parlament két képviselője, illetve a Bizottság három képviselője.

Feladatok

Elfogadja a Központ éves munkatervét és költségvetését, illetve figyelemmel kíséri ezek végrehajtását.

Igazgató

Az igazgatóság nevezi ki a Bizottság által készített jelöltlista alapján.

Tanácsadó fórum

Összetétel

Valamennyi tagállam egy-egy képviselője, valamint a Bizottság három, szavazati joggal nem rendelkező képviselője.

Feladatok

Feladata, hogy szavatolja a szakmai kiválóságot, illetve a Központ tevékenységeinek és véleményeinek a függetlenségét.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

58,2 (56,6) millió euró

Létszám 2012. december 31-én:

Jóváhagyott álláshelyek száma: 200 (200)

Ebből betöltött: 187 (177)

Egyéb álláshelyek: 91 (88)

Összesen: 278 (265), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 183 (174)

adminisztratív és támogató feladatok: 95 (91)

Termékek és szolgál Wtatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

69 (64) járványügyi veszély azonosítása, illetve figyelése a Veszélykövető Eszköz (Threat Tracking Tool, TTT) segítségével;

52 (52) heti jelentés a fertőző betegségekkel kapcsolatban fennálló veszélyekről és ezek kiküldése 334 (331) címzettnek. Ezenkívül 2012 óta a jelentések hetente megjelennek az ECDC weboldalán is;

Hozzájárulás a járványokkal kapcsolatos adatgyűjtéshez 3 (3), nagy tömegeket vonzó rendezvénynél;

Ezenkívül 3 (5) kivételes jelentőségű/közérdekű esemény nyomon követése;

6 kockázatértékelés és 16 (17) új gyors kockázatértékelés elkészítése, továbbá 16 (11) gyors kockázatértékelés aktualizálása;

1 (2) műhelytalálkozó keretében szimulációs gyakorlatokkal tesztelték és javították a fertőző betegségekkel kapcsolatos felkészültséget és az arra való reagálást;

94 (98) szakember továbbképzése az Európai Intervenciós Epidemiológiai Képzési Program (EPIET) keretében;

10 (8) szakember továbbképzése az Európai Közegészségügyi Mikrobiológiai Képzési Program (EUPHEM) keretében;

Az Unió és az EGT 30 országából 114 (181) közegészségügyi szakértő fogadása a Központ gyorsképző tanfolyamain;

780 000(500 000) látogató a Központ weboldalán;

240 (122) tudományos dokumentum közzététele;

Az Ötödik Európai Antibiotikum Nap (European Antibiotic Awareness Day) megrendezése 43 (37) ország részvételével, a globális szolidaritás jegyében ugyanezen a héten került sor antibiotikumokkal kapcsolatos rendezvénysorozatokra az USA ban „Get Smart About Antibiotics Week”, Kanadában „AntibioticAwareness.ca”, valamint Ausztráliában Antibiotic Awareness Week elnevezéssel.

13 (11,2) millió egyedi tétel a TESSy adatbázisokban; 1 324(845) aktív felhasználó 56 (53) országból.

A felügyelet megerősítése; 2012 végén a 17 felügyeleti szakhálózatból 15-öt (15) integráltak a Központba (egy befejezte a működését és egyet pedig kiszerveztek);

Éves epidemiológiai jelentés közzététele;

Éves jelentések közzététele a TBC, a HIV/AIDS és az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók témakörében;

40 (32) heti influenzatájékoztató/heti influenzafelügyeleti áttekintés 2012-ben;

34 (27) tudományos szakvélemény elkészítése az érintett felek felkérései alapján;

A fertőző betegségek alkalmazott epidemiológiájáról szóló hatodik európai tudományos konferencia (ESCAIDE) megszervezése 2012 október 24–26-án, Stockholmban, több mint 511 (500) résztvevővel;

Az első Eurovaccine.net konferencia megszervezése 200 résztvevővel;

Az Eurosurveillance tudományos folyóirat közzététele hetente, 14 000(13 302) online előfizető részére.

Az Eurosurveillance számára első alkalommal számították ki a szakfolyóirat idézettségét jelző mutatót. A 2011-es évfolyamra vonatkozó impaktfaktor kiemelkedően magas, számszerűen 6,15 lett. Ez azt jelenti, hogy a ferzőző betegségek témakörében a világon megjelenő 70 szaklap közül az Eurosurveillance idézettsége a 6. helyen áll.

Forrás: a Központtól származó adatok.


A KÖZPONT VÁLASZAI

11-13.

A Központ 2011 szeptemberében szerzett tudomást erről az ügyről, és a 2011. októberi ellenőrzés során hívta fel rá a Számvevőszék figyelmét. A Központ a teljes átláthatóságra törekedett ebben a kérdésben, amikor útmutatást és tanácsot kért a Számvevőszéktől. Az akkori megbeszéléseket követően a Központ minden szükséges intézkedést megtett, ami egy új keretszerződés megkötésére irányuló tender kiírását és a kivételek nyilvántartásának elkészítését jelentette. 2011 decemberében az erre az előzetes észrevételre vonatkozó válaszával együtt a Központ részletes információt nyújtott be azoknak a szerződéseknek a számáról, amelyeket még a fennálló keretszerződés alapján tervezett megkötni az üzletmenet folytonosságának fenntartása céljából, valamint egy táblázatot az új keretszerződés menetrendjével és a hasonló esetek jövőbeni elkerülésére tett intézkedésekkel; ide tartozik az is, hogy az új keretszerződést egy engedélyezésre jogosult tisztviselő, a költségfelhasználást pedig egy erőforrásokért felelős tisztviselő fogja felügyelni. A Központ hangsúlyozza, hogy pénzbeli veszteség nem történt, és egyetlen fél sem szenvedett semmiféle hátrányt.

14.

Az ECDC támogatás-ellenőrzési politikájának felülvizsgálata 2013 júliusában esedékes. A módosított politika figyelembe fogja venni az Európai Számvevőszék által tett észrevételeket. A támogatási kiadások valamennyi 2012-re tervezett ellenőrzésére csak 2013-ban fog sor kerülni, az idei évre kiválasztott ellenőrzésekkel együtt. Ezért az ellenőrzésekre vonatkozó intézményközi keretszerződés hiánya nem fog csökkenést eredményezni az elvégzett ellenőrzések számában.

15.

Örömmel vettük a Számvevőszék észrevételét, mivel az megerősíti, hogy a Központ legtöbb operatív tevékenysége többéves jellegű.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/97


JELENTÉS

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/14

BEVEZETÉS

1.

A helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség vagy ECHA) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint a vegyi anyagok szabad mozgását a belső piacon, egyúttal javítsa a versenyképességet és az innovációt. Az Ügynökség támogatja alternatív vizsgálati módszerek kifejlesztését a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLOKRÓL

11.

A fizikai leltár eredményei komoly hiányosságokat mutatnak a befektetett eszközök védelmét és nyomon követését tekintve. Nincsen nyomon követő eljárás a szoftverre és a belső összetevőkre (vagyis az 5 878 nyilvántartott informatikai befektetett eszköz közül 2 370 tételre) nézve. Ezenfelül 306 tételt nem lehetett megtalálni, többek között 93 laptopot és 29 asztali számítógépet.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A költségvetés felhasználási aránya 2012-ben kielégítő volt az I. és a II. cím tekintetében. A III. cím alatt szereplő előirányzatok közül az átvitt lekötött előirányzatok 50 %-os aránya (11,3 millió euró) ugyan magas volt, ám ezt – elsősorban – a következők indokolják: a jelentős informatikai fejlesztések (3,7 millió euró) többéves jellege; az, hogy a vegyi anyagok értékelésének jogszabályi határideje az N+1. év februárja (1,8 millió euró); az év végére még el nem készült fordítások (1,3 millió euró); valamint az, hogy a második félévben két új tevékenységféle indult be, a biocid termékekről szóló rendeletből (1,2 millió euró), illetve az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyással kapcsolatos rendeletből következő tevékenységek (1,3 millió euró).

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 396., 2006.12.30, 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az Ügynökség 2011-es költségvetése 93,2 millió eurót tett ki, ebből 14,9 millió eurót (16 %) átvittek a 2012-es évre. A III. címhez (Operatív kiadások) kapcsolódó áthozatalok összege 11,5 millió EUR (55 %) volt. Az áthozatalok szintje kiugróan magas, és ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

folyamatban

2011

A legutóbbi, 2011-ben elvégzett fizikai leltár több hiányosságot mutat; különösen említésre méltó, hogy milyen kevés IKT-eszköz értékét ellenőrizték. Nincsen hivatalos politika a befektetett eszközök leltározására vonatkozóan.

folyamatban

2011

Az Ügynökség a már működésbe lépett IKT-projektekkel kapcsolatos költségeket kiadásként tartja nyilván, nem pedig a befektetett eszközök részeként.

végrehajtva

2011

A Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a felvételi eljárásokban. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a felvételi eljárás egyes fordulóiba való bejutáshoz szükséges minimális pontszámot, illetve a személyes elbeszélgetések és írásbeli vizsgák kérdéseit a pályázatok értékelését megelőzően határozták meg. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok nem voltak alkalmasak arra, hogy felderítsék és megelőzzék a felvételi bizottság tagjainak összeférhetetlenségét. Egy esetben a kiválasztási eljárás szabálytalan volt, mivel a munkatársat a meghirdetettől különböző állásra vették fel.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Európai Vegyianyag-ügynökség (Helsinki)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Információgyűjtés

Az ECHA alapító rendeletének, a REACH rendeletnek (1907/2006/EK rendelet) a jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.

Az Ügynökség hatásköre

(az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (az ún. REACH rendelet), az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK tanácsi rendelet (az ún. CLP rendelet), az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a biocid termékekről szóló rendelet), valamint a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás) meghatározása szerint)

Célok

A REACH rendelet és a CLP rendelet célja, hogy biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, egyúttal javítsa a versenyképességet és az innovációt, mozdítsa elő a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére szolgáló alternatív vizsgálati módszereket, valamint biztosítsa az anyagok szabad mozgását a belső piacon (a REACH rendelet 1. cikkének (1) bekezdése, a CLP rendelet 1. cikke).

Az ECHA-t azzal a céllal hozták létre, hogy irányítsa és bizonyos esetekben végrehajtsa a REACH rendelet műszaki, tudományos és adminisztratív elemeit, biztosítsa ezen feladatok uniós szintű összhangját (a REACH rendelet 75. cikke), és hogy kezelje a vegyi anyagok osztályozásával és címkézésével kapcsolatban a CLP rendeletből adódó feladatokat.

Feladatok

Befogadja a vegyi anyagok regisztrációját és a kapcsolódó dokumentációt, ellenőrzi a dokumentáció hiánytalanságát (a REACH rendelet II. címe).

Kezeli a regisztrációra vonatkozó kérdéseket és döntéseket hoz az adatmegosztással kapcsolatos vitás kérdésekben (a REACH rendelet III. címe).

Megvizsgálja a regisztrációs dokumentációt abból a szempontból, hogy összhangban van-e a REACH rendelettel, illetve az abban foglalt vizsgálati javaslatokat, és összehangolja a vegyi anyagok értékelésének folyamatát (a REACH rendelet VI. címe).

Feldolgozza az arra vonatkozó javaslatokat, hogy mely különösen veszélyes anyagok kerüljenek felvételre az engedélyezési eljárásba való lehetséges bevonásra jelölt anyagok jegyzékébe, és ajánlásokat tesz arra, hogy ezen anyagok közül egyeseket felvegyenek az engedélyezési listára, valamint kezeli az engedélyezési kérelmeket (a REACH rendelet VII. címe).

Feldolgozza a korlátozás alá kerülő anyagokkal kapcsolatos dokumentációt (a REACH rendelet VIII. címe).

Olyan adatbázis(oka)t hoz létre és tart fenn, amelyek tartalmazzák a valamennyi regisztrált anyagra vonatkozó információkat, és egyes adatokat az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé tesz (a REACH rendelet 77. és 119. cikke).

Adott esetben technikai és tudományos útmutatókat és eszközöket bocsát rendelkezésre (a REACH rendelet 77. cikke, a CLP rendelet 50. cikkének (2) bekezdése).

Azokban a vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak és amelyeket a REACH és CLP rendelettel összhangban elé terjesztenek, a lehető legjobb tudományos és műszaki tanácsokkal látja el a tagállamokat és az uniós intézményeket (a REACH rendelet 77. cikkének (1) bekezdése, a CLP rendelet 50. cikkének (1) bekezdése).

Hozzá érkeznek be az osztályozásról és címkézésről szóló bejelentések, nyilvános osztályozási és címkézési jegyzéket tart fenn, kezeli az alternatív névre irányuló kérelmeket és feldolgozza az anyagok harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozó javaslatokat (CLP).

Végrehajtja a biocid termékekről szóló rendelet alapján rá háruló technikai és tudományos feladatokat, amikor a rendelet hatályba lép.

Végrehajtja az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyásról szóló rendelet (PIC rendelet) alapján rá háruló feladatokat, amikor a rendelet hatályba lép.

Irányítás

Igazgatóság

A tagállamok egy-egy képviselője, akiket a Tanács nevez ki, a Bizottság által kinevezett legfeljebb hat képviselő, akik között három, az érdekelt feleket képviselő személy is szerepel szavazati jog nélkül, valamint két, az Európai Parlament által kinevezett független személy (a REACH rendelet 79. cikke).

Feladatok

A REACH rendelet 78. cikke, valamint az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzat: főként az éves és a többéves munkatervek, a végleges költségvetés, az általános beszámoló és a belső eljárási szabályok elfogadása, valamint az ügyvezető igazgató kinevezése és fölötte fegyelmi jogkör gyakorlása. Ezenkívül a fellebbezési tanács és a bizottsági tagok kinevezése.

Ügyvezető igazgató

Feladatok

A REACH rendelet 83. cikke.

Bizottságok

Az Ügynökség kebelében három tudományos bizottság működik (kockázatértékelési, tagállami és társadalmi-gazdasági elemző).

Feladatok

A REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c)–e) pontja.

A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum

Feladatok

a REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontja.

Titkárság

Feladatok

A REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének g) pontja.

Fellebbezési tanács

Feladatok

A REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének h) pontja.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament (a REACH rendelet 97. cikkének (10) bekezdése).

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés (pótköltségvetésekkel együtt)

98,9 (93,2) millió euró, ebből:

Beszedett díjakból származó bevétel: 26,6 (33,5) millió euró

uniós hozzájárulás: 4,9 (0,0) millió euró, a következők végrehajtására: a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3,2 millió euró), a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1,5 millió euró), és az IPA előcsatlakozási támogatási eszköz (0,2 millió euró).

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 470 (456)

Betöltött álláshelyek száma: 447 (441)

Egyéb alkalmazottak: 65 (90) (szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők)

Teljes létszám: 506 (537), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Operatív feladatok: 352 (333);

Adminisztratív és támogató feladatok: 185 (173)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Az ECHA munkaprogramja a következő 16 tevékenység szerint oszlik meg:

Regisztráció, előzetes regisztráció és adatmegosztás

Lezárt regisztrációs dokumentációk száma: 9 773(6 100)

Bizalmas kezelés iránti kérelmek elvégzett értékeléseinek száma: 871 (630) [megjegyzés: 639 (229) bizalmas kezelés iránti kérelem a 119. cikk (2) bekezdése szerint]

Megkeresések száma: 1 632(1 970)

Adatmegosztási vitákkal kapcsolatban kiadott határozatok száma: 1 (3)

Azon anyagok száma, amelyekről az Ügynökség információt tett közzé, a bizalmas információ kivételével: 7 884(4 100)

Értékelés

Befejezett megfelelési vizsgálatok száma: 198 (146)

Vizsgálati javaslatokra vonatkozó végleges határozatok száma: 171 (22)

Kockázatkezelés

A jelölt anyagok jegyzékébe való lehetséges felvételre jelölt vegyi anyagok száma: 67 (28)

Az engedélyezési listára való felvételre javasolt vegyi anyagok száma: 0 (1)

Korlátozás alá kerülő anyagokkal kapcsolatos, bizottsági határozat céljából benyújtott dokumentációk száma: 1 (4)

Beérkezett engedélyezési kérelmek száma: 0 (0)

A jelölt anyagok jegyzékében szereplő és az árucikkekben megtalálható anyagokról szóló bejelentések száma: 31 (203)

Osztályozás és címkézés

Osztályozással és címkézéssel kapcsolatban beérkezett bejelentések száma: több mint 5,7 millió bejelentés több mint 120 000 anyagra

Az egységes osztályozással és címkézéssel kapcsolatban beérkezett javaslatok száma: 27 (56)

Keverékekben lévő vegyi anyagok alternatív nevére irányuló kérelmek száma: 13 (0)

Tanácsadás és segítségnyújtás

Az információs szolgálat által megválaszolt kérdések száma: 5 684

Kiadott új útmutatók száma: 0 (3); aktualizált útmutatók száma: 30, ebből 17 helyesbítés (14)

Tudományos informatikai eszközök

REACH-IT módosítások a 2013-as határidőig.

A következő informatikai eszközök tökéletesítése és működésbe állítása: IUCLID, CHESAR, Odyssey.

Informatikai megoldások arra, hogy a tagállamok hozzáférhessenek a dokumentációhoz és a vegyi anyagok adataihoz.

A vegyi anyagokról terjesztett információk körének további bővítése.

Az osztályozási és címkézési jegyzék működésbe állítása és karbantartása.

Osztályozási és címkézési együttműködési platform kifejlesztése.

Az értékelési folyamatokat támogató informatikai munkafolyamat beindítása.

Tudományos és technikai tanácsadás uniós intézményeknek és szerveknek

Szerződés aláírása a „komplex” anyagok kockázatértékelési módszerei továbbfejlesztésének támogatására.

Rutinszerűen alkalmaznak számítási módszereket a különböző folyamatok támogatására.

Sor került a már regisztrált nanoanyagokat értékelő csoport (GAARN) első találkozójára.

Megjelent a "Best Practices on physicochemical and substance identity information for nanomaterials" („Legjobban bevált módszerek a fizikai-kémiai és anyagazonosító információ terén a nanoanyagoknál”) c. tájékoztató, más útmutatók pedig frissítésre kerültek.

A Hivatal vendégül látta az OECD szakértőinek találkozóját, ahol megfogalmazták a bőrirritáló anyagok vizsgálati stratégiáját.

Hozzájárulások a REACH ITS-ében (Integrált Tesztstratégia) előírt alapvető genotoxicitási vizsgálati módszerek továbbfejlesztéséhez, valamint a PARERE (a szabályozási relevancia előzetes elemzése) munkájához.

A bizottságok és a fórum

A tagállamok bizottsága által egyhangúan elfogadott megállapodások száma: 179 (2)

A kockázatértékelési bizottság által kiadott vélemények száma: 34 (36)

A társadalmi-gazdasági elemzőbizottság által kiadott vélemények száma: 1 (0)

Fellebbezési tanács

Benyújtott fellebbezések száma: 8 (6)

A fellebbezésekről hozott döntések száma: 1 (6), és az eljárási határozatok száma: 6 (10)

Kommunikáció

Az érdekelt feleknek rendezett 4 szakmai esemény:

1. workshop a vezető regisztrálóknak, február (74 + internetes közvetítéssel 175),

2. workshop a vezető regisztrálóknak, október (76 + internetes közvetítéssel 200),

7. szakmai nap az érdekelt feleknek, május (287 külső résztvevő + internetes közvetítéssel 353),

workshop az akkreditált érdekelt feleknek, november (21 résztvevő).

16 webinárium 2 999 résztvevővel.

276 lefordított dokumentum.

92 kiadvány.

39 sajtóközlemény, 62 hírfutár, 6 hírlevél.

3 millió látogató a honlapon.

Nemzetközi együttműködés

Tudományos és technikai együttműködés az OECD-vel, pl. eChemPortal; QSAR Toolbox).

Irányítás

Az igazgatási és irányítási rendszerek, köztük az IQMS folyamatos fejlesztése és tökéletesítése.

Pénzügy, beszerzés és számvitel

Szigorú költségvetési és készpénztartalék-gazdálkodás.

Nagyszámú beszerzési eljárás elindítása, pl. az informatikai szolgáltatások, illetve a tudományos, kommunikációs és adminisztratív szolgáltatások területén kötött keretszerződések új generációjának megteremtése érdekében.

Azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek kkv-státuszát ellenőrizték: 315.

Humánerőforrások és adminisztratív szolgáltatások

23 (24) kiválasztási eljárás véglegesítése; 65 (93) munkatárs (ideiglenes és szerződéses alkalmazott) felvétele.

Információs és kommunikációs technológia

Szolgáltatások nyújtása avégett, hogy az IKT-infrastruktúra és az IKT-erőforrások működőképesek maradjanak és megfelelő szintű teljesítményt nyújtsanak.

Rendszerműködés-folyamatossági megoldás a kiszervezett hosztingszolgáltatásokat mobilizáló kritikus fontosságú informatikai rendszerek számára.

Munkaidő-nyilvántartási rendszer telepítése.

Valamennyi munkaállomás migrációja a szoftverek frissítése céljával.

Biocidok

A biocid termékek nyilvántartásának (R4BP) elemzése, megtervezése és működtetése.

A legfontosabb útmutatók első változatának kidolgozása.

A biocid termékekkel foglalkozó bizottság előzetes munkaterve.

A tagállamok felkérést kaptak, hogy nevezzenek ki bizottsági tagokat, az új bizottság elnökét és titkárságát, valamint kezdjék meg a koordinációs csoport előkészítését.

PIC

Előkészítő tevékenység.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az ABAC Assets (v. 2.7.2.) új fejlesztését/verzióját 2012 júliusában állították alkalmazásba, amely lehetővé teszi a fizikai leltár útján nem értékelhető belső elemek jobb nyomon követését. Ez a munkafolyamat azonban jelentős kézi adatbevitelt igényel, és így a 2012. évi eszközleltár keretén belül nem zárható le. Az Ügynökség kijelenti, hogy az eszközleltár kezelésén javítani fognak. A fizikai leltár ellenőrzésére ezért 2013 elején kerül sor, annak érdekében, hogy elvégezhető legyen a kellő elemzés és valamennyi eszköz teljes nyomon követése. Ezalatt új projekt indult a licenszeket kezelő szoftveres rendszer felállítására, amely lehetővé fogja tenni az immateriális javak megfelelő nyomon követését.

12.

Az Ügynökség értékeli a Számvevőszék fenti következtetését, és továbbra is hangsúlyt fektet a III. cím alatt szereplő előirányzatok megfelelő indoklására.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/106


JELENTÉS

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/15

BEVEZETÉS

1.

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EEA) az 1210/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata olyan megfigyelési hálózat létrehozása, amely a Bizottságot, a Parlamentet, a tagállamokat és általában a nyilvánosságot megbízhatóan tájékoztatja a környezet állapotáról. E tájékoztatásnak elsősorban azt kell elősegítenie, hogy az Európai Unió és a tagállamok intézkedéseket hozhassanak a környezet védelmére és fel tudják mérni azok eredményességét (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

2012-ben az Ügynökség három nagyobb támogatási program (8) keretében ítélt oda támogatásokat európai környezetvédelmi intézményekből és szervekből, ENSZ-szervezetekből és nemzeti környezetvédelmi szervezetekből álló konzorciumoknak. Az összes támogatási kiadás 2012-ben 11,9 millió euróra rúgtak, ami az összes működési kiadás 27 %-a. A kedvezményezettek által elszámolt költségek megtérítése előtti előzetes ügynökségi vizsgálat a költségelszámolások dokumentumalapú ellenőrzéséből áll. Az Ügynökség általában nem szerez be a kedvezményezettektől a visszaigényelt személyzeti költségek támogathatóságát és pontosságát alátámasztó bizonylatokat, pedig ezek teszik ki a költségek legnagyobb részét (9). A költségek előzetes helyszíni ellenőrzésére kedvezményezetti szinten ritkán kerül sor (10).

12.

A meglévő kontrollok ezért csak korlátozott bizonyossággal szolgálhatnak az Ügynökség vezetése számára a kedvezményezettek által elszámolt költségek támogathatóságára és pontosságára nézve. A Számvevőszék által ellenőrzött tranzakciókat illetően az Ügynökségnek sikerült a Számvevőszék számára olyan alátámasztó bizonylatokat szereznie, amelyek ésszerű bizonyossággal szolgálnak azok jogszerűségére és szabályszerűségére nézve. A bizonyosságot jelentősen megnövelné, ha a személyzeti költségek alátámasztó bizonylatait véletlenszerű ellenőrzésnek vetnék alá, illetve ha a kedvezményezetteknél több helyszíni ellenőrzésre kerülne sor.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 120., 1990.5.11., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  Az Európai Témaközpontok (ETC), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), valamint a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés kezdeti műveletei (GIO).

(9)  Egyéb költségféléknél (pl. alvállalkozói megbízásba adás, eszközök vásárlása) az Ügynökség bekér és elemez alátámasztó dokumentumokat.

(10)  2012-ben és 2011-ben egy előzetes vizsgálatra került sor, egy kedvezményezett kontrollrendszereit ellenőrizendő. 2010-ben egy előzetes ellenőrzést végeztek, egy kedvezményezett által bejelentett kiadások támogathatóságának ellenőrzése végett.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

6 061 euró összegű kifizetés történt egy nemzetközi környezetvédő szervezet részére azzal kapcsolatban, hogy ennek szervezésében ügynökségi munkatársak részt vettek 2011 februárjában és májusában lezajlott expedíciókban. Az expedíciók kapcsán nem került sor sem közbeszerzési eljárásra, sem szerződéskötésre. Ezzel kapcsolatban az Ügynökség további 11 625 euró utazási költséget viselt. Az ügyvezető igazgató 2011 áprilisáig tagja volt az említett szervezet kuratóriumának. Ez nyilvánvaló összeférhetetlenségre utal.

végrehajtva

2011

Az Ügynökség az elmúlt évek során jelentős mértékben javította munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Ellenőreink mégis azt tapasztalták, hogy a szükséges szakmai tapasztalat hosszát illetően ellentmondás állt fenn az alkalmassági és a kiválasztási kritériumok között. Nem volt bizonyíték továbbá arra nézve sem, hogy az írásbeli vizsga kérdéseit, illetve az elérendő minimális pontszámokat a pályázatok értékelése előtt megállapították volna.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Koppenhága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke)

Környezetvédelmi politika

Az Unió környezeti politikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzésére, megóvására és javítására, illetve az emberi egészség védelmére irányuló célok eléréséhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításához, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzetközi szintű intézkedések ösztönzéséhez.

Az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a „szennyező fizet” elven. […] Környezetpolitikája kidolgozása során […] az Unió figyelembe veszi: a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat; az Unió különböző régióinak környezeti feltételeit; a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit; az Unió egészének gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését […].

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 1210/1990/EGK rendelete)

Célkitűzések

Olyan európai környezeti információs és megfigyelő hálózat létrehozása, amely ellátja az Uniót és a tagállamokat:

1.

objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal annak érdekében, hogy azok

a)

megtehessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket;

b)

értékelhessék ezeknek az intézkedéseknek az eredményeit;

c)

biztosítsák a nyilvánosság megfelelő tájékozottságát a környezeti állapotokról.

2.

a szükséges szakmai és tudományos támogatással.

Feladatok

a tagállamokkal együttműködve létrehozza és koordinálja az európai környezeti információs és megfigyelő hálózatot,

biztosítja a hatékony és eredményes környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges objektív információt az Unió és a tagállamok részére,

segítséget nyújt a környezetvédelmi intézkedések ellenőrzéséhez a jelentéstételi követelmények megfelelő támogatása útján,

tanácsot ad az egyes tagállamoknak ahhoz, hogy miként dolgozzák ki, hozzák létre és bővítsék a környezetvédelmi intézkedések felügyeletét szolgáló rendszereiket,

rögzíti, összeállítja és értékeli a környezet állapotával kapcsolatos adatokat, jelentéseket készít az Unió területén belüli környezet minőségéről és terheléséről, a környezeti adatok értékelésére valamennyi tagállamban egységesen alkalmazandó kritériumokat dolgoz ki, valamint környezetvédelmi információs referenciaközpontot tart fenn és fejleszt tovább,

elősegíti a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságát és szükség esetén megfelelő eszközökkel ösztönzi a mérési módszerek fokozott összehangolását

elősegíti az európai környezeti információk beépítését nemzetközi környezeti monitoringprogramokba,

ötévenként jelentést tesz közzé a környezet állapotáról, a környezeti tendenciákról és kilátásokról, amelyet meghatározott témakörökre összpontosító mutatókon alapuló jelentések egészítenek ki,

ösztönzi a környezetvédelmi előrejelző technológiák fejlesztését, az információcserét a környezeti károk megelőzését és csökkentését szolgáló technológiákról, valamint olyan módszerek fejlesztéséről, amelyek révén felmérhetőek a környezeti károknak, illetve a környezetvédelmi megelőző, védő és helyreállítási intézkedéseknek a költségei,

gondoskodik arról, hogy elsősorban a környezet állapotát illetően megbízható és összehasonlítható környezetvédelmi információ jusson el a közvéleményhez, és e cél érdekében ösztönzi új telematikai technológiák alkalmazását,

aktívan együttműködik más uniós szervekkel és programokkal, valamint más nemzetközi szervekkel, valamint a közös érdeklődésre számot tartó területeken a nem uniós államok intézményeivel, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére,

támogatja a Bizottságot a környezeti hatásvizsgálati módszerek fejlesztését és a legjobb gyakorlat kialakítását elősegítő információcsere folyamatában, valamint a környezeti vonatkozású fontos kutatások eredményeinek terjesztésében oly módon, amely a legjobban segíti a környezetpolitika fejlesztését.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, az EEA tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlament által kinevezett két tudományos szakértőből áll.

Feladatok

A többéves és az éves munkaprogramok elfogadása, azok végrehajtásának biztosítása, valamint az Ügynökség tevékenységeiről szóló éves jelentés elfogadása

Ügyvezető igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Tudományos bizottság

Környezetvédelmi téren jártas szakértőkből áll, akiket az igazgatótanács nevez ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

41,7 millió euró (62,2 millió euró)

Uniós támogatás: 100 % (66 %)

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő állások száma: 136 (134)

Ebből betöltött: 131 (132), valamint 86 (82) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak és kirendelt tagállami szakértők)

Teljes létszám: 217 (214)

A létszámtervben szereplő állások foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 96 (90) fő,

adminisztratív feladatok: 40 (43) fő.

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Cikkek

19

Fő események

50

Sajtóközlemények

12

Adategyüttesek

36

Mutatók

66

Térképek, grafikonok

466

Promóciós anyagok

1

Szervezeti dokumentáció

3

Jelentések

11

Szakmai jelentések

18

EEA Signals

1

Összeurópai értékelések

1

Az Európai környezet – állapot és előretekintés (SOER2010)

2

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az elmúlt évtizedekben az EEA széles körű tapasztalatra tett szert a támogatási megállapodások és különösen az európai témaközpontok költségstruktúrájának kezelése terén. Ezért a költségkimutatások (és ezen belül a személyzeti költségek) értékelése szilárd alapokon nyugszik. Mindazonáltal elfogadjuk az Európai Számvevőszék észrevételét, és egy további kockázatelemzés alapján akciótervet készítettünk az ésszerű bizonyosság biztosítása érdekében.

A 2013-ban közzétett pályázati felhívásban szerepel egy módosított partnerségi keretmegállapodás, amelyben a szerződéses rendelkezéseket frissítettük.

12.

Az EEA úgy döntött, hogy a Számvevőszék ajánlásának megfelelően növeli a helyszíni ellenőrzések számát. A személyzeti és utazási költségeknél körülbelül 20 %-os mintavételi arányt alkalmazunk az adatok teljes körére kiterjedő elméleti elemzés mellett. A többi költségtípusnál a mintavételi arány akár 100 %-os is lehet, amennyiben az eredeti költségkimutatások nem tartalmazzák a dokumentációt.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/113


JELENTÉS

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/16

BEVEZETÉS

1.

A vigói székhelyű Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EFCA) a 768/2005/EK tanácsi rendelet hozta létre (1). A Hivatal fő feladata, hogy megszervezze a tagállamok halászattal kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeinek operatív összehangolását annak érdekében, hogy biztosítsa a közös halászati politika szabályainak eredményes és egységes alkalmazását (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

A Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

A különböző címek alatt lekötött előirányzatok az összes előirányzat 94 és 99 %-a között mozogtak, ami azt mutatja, hogy a jogi kötelezettségvállalásokat időben írták alá. Nagyarányú volt azonban a lekötött előirányzatok 2013-ra való átvitele a II. és III. cím tekintetében, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 35 %, a III. cím (Operatív kiadások) esetében 46 %. A II. cím esetében ennek oka nagyrészt a Hivatalon kívülálló eseményekre vezethető vissza, mint például arra, hogy a spanyol hatóságok későn számlázták ki a 2012-es irodabérleti költségeket. Ezenkívül a 2012 utolsó negyedévében megnövekedett operatív szükségletek biztosítása céljából a Hivatal nagy mennyiségben rendelt olyan árukat és szolgáltatásokat, amelyek szállítása év végén még függőben volt. A III. címnél az előirányzatok nagyarányú átvitelének fő oka az volt, hogy a Hivatalnak jelentős munkaterheléssel kellett szembenéznie, mert 2012-ben nagyszámú informatikai projektet indítottak be vagy folytattak. Ez a munkaterhelés hatást gyakorolt két, 2012-ben beindított informatikai projekt beszerzési eljárásának időtartamára. Ezenkívül a személyzet és a szakemberek 2012 utolsó negyedévében megvalósuló képzéseihez és kiküldetéseihez kapcsolodó költségek kifizetése csak 2013 elején volt esedékes.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

12.

Válaszul a Számvevőszék 2011-es jelentésére, a Hivatal 2012 júniusában helyesbítő intézkedést hozott a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának javítására. 2012-ben a Számvevőszék három, még a 2011-es számvevőszéki jelentés időponja előtt indított munkaerő-felvételi eljárás ellenőrzése során csupán a következő hiányosságokat tárta fel: az álláshirdetések nem tartalmaztak információt a panasz- és fellebbezési eljárásokról; a pályázók egy átfogó pontszámot kaptak, ahelyett, hogy minden kiválasztási kritériumra külön pontszámot kaptak volna; nem volt bizonyíték arra, hogy a szóbeli meghallgatások és írásbeli tesztek kérdéseit a vizsga időpontja előtt határozták volna meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy a közbeszerzési eljárások tökéletesítésére van szükség. A Hivatal nem dokumentálta megfelelően a szerződések értékének becslését a közbeszerzési dossziékban. Az eljárások átláthatóságának további javításához az ajánlattevők kiválasztásának néhány kritériumát konkrétabban kell megfogalmazni.

végrehajtva

2011

A Hivatal még nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a saját előállítású immateriális javak létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartására és elszámolására.

végrehajtva

2011

Az ügyvezető igazgató kinevezése során az igazgatótanács egyik tagja azzal, hogy bejelentette, melyik jelöltre szándékozik szavazni a Bizottság, megsértette a vezető beosztásokba történő kinevezés szabályait.

n.a.

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy tovább kell javítani a munkaerő-felvételi eljárásokon. Az álláshirdetések nem tartalmaztak információt a panasz- és fellebbezési eljárásokról. A felvételi bizottság ülései nem voltak kellően dokumentálva, és egy felvétel esetében a kinevezésre jogosult hatóság úgy tért el a felvételi bizottság jegyzékében megadott sorrendtől, hogy azt nem indokolta meg.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal  (1) (Vigo)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az EUMSZ 43. cikke)

A 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.

A Hivatal hatásköre

(az 1224/2009/EK rendelettel módosított 768/2005/EK tanácsi rendelet)

Célok

Ez a rendelet létrehozza az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (EFCA), amelynek célja a tagállamok által folytatott halászati ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése, valamint a tagállamok közötti együttműködés támogatása, hogy azok megfelelhessenek a közös halászati politika szabályainak, e szabályok eredményes és egységes alkalmazása érdekében.

Feladatok/küldetés

koordinálja az Unió ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségeihez kapcsolódó, tagállamok által végzett ellenőrzést és felügyeletet,

koordinálja az érintett tagállamok által egyesített nemzeti ellenőrzési és felügyeleti eszközök alkalmazását, e rendelettel összhangban,

segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy információkat szolgáltassanak a halászati, valamint az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekről a Bizottságnak és harmadik feleknek,

hatáskörén belül segítséget nyújt a tagállamoknak a közös halászati politika szabályai értelmében felmerülő feladataik és kötelezettségeik végrehajtásában,

segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a közös halászati politika uniós alkalmazásának harmonizációjában,

hozzájárul a tagállamok és a Bizottság ellenőrzési és felügyeleti technikák kutatására és fejlesztésére irányuló munkájához,

hozzájárul az ellenőrképzés és a tapasztalatcsere tagállamok közötti összehangolásához,

összehangolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harc jegyében folytatott tevékenységeket az uniós jogszabályoknak megfelelően,

elősegíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, ami különösen az alábbiakat foglalja magában:

i.

az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan („IUU”) halászat ellenőrzésére irányuló programok és a nemzetközi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása érdekében a tagállamok által folytatott ellenőrzési tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése;

ii.

a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges vizsgálatok.

Megjegyzendő, hogy a Hivatal létrehozásáról szóló rendeletnek az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel történt módosítását követően, egyéb hatáskörök mellett:

1.

a Hivatal tisztviselőit nemzetközi vizeken uniós ellenőrnek lehet kijelölni;

2.

a Hivatal megvásárolhatja, kölcsönözheti vagy bérelheti a közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközöket;

3.

a Bizottság értesítése vagy a saját kezdeményezése alapján eljáró Hivatal haladéktalanul válságstábot hoz létre, ha úgy látja, hogy a közös halászati politika súlyos veszélybe került.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője és a Bizottság hat képviselője alkotja.

Feladatok

A költségvetés, a munkaprogram és az éves jelentés elfogadása. A végleges költségvetés és a létszámterv elfogadása. Véleményezi a végleges beszámolót.

Ügyvezető igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt, legalább két jelöltet megnevező lista alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső kontroll

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

Teljes 2012-es költségvetés: 9,22 (12,85) millió EUR

I. cím: 6,22 (6,04) millió EUR

II. cím: 1,28 (1,23) millió EUR

III. cím: 1,71 (5,57) millió EUR

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő ideiglenes állások száma: 54 (53), ebből betöltött: 50 (52)

A létszámtervben szereplő szerződéses alkalmazotti állások száma +5 (5), ebből betöltött 5 (4)

A létszámtervben szereplő teljes létszám: 59 (58), ebből betöltött 55 (56)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Operatív koordináció

Az Északi-tengeren, a Skagerrak- és Kattegat-szorosban és a La Manche csatornában, valamint az északnyugati vizeken (Skóciától nyugatra és az Ír-tengeren) folytatott tőkehalhalászatra vonatkozó közös alkalmazási terv végrehajtása.

Közös alkalmazási terv a tőkehal- és lazachalászatra a Balti-tengeren.

Közös alkalmazási terv a kékuszonyú tonhal halászatára a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán keleti részén.

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet területére és a Északkelet-atlanti Halászati Szervezet területére vonatkozó közös alkalmazási terv végrehajtása.

Az Európai Unió nyugati vizein nyílt tengeri fajokra vonatkozó közös alkalmazási terv.

A Fekete-tengerrel kapcsolatos tagállami ellenőrzési programok támogatása.

A közös alkalmazási tervek konszolidációja regionális megközelítés előmozdítása révén.

Kapacitásépítés

Az Európai Unióban a halászati ellenőrzéseket támogató információs rendszerek feltérképezése.

A központi alaptanterv kidolgozása és gondozása.

Képzéshez webalapú együttműködési platform kifejlesztése.

A tagállamok nemzeti képzési programjainak támogatása.

Az oktatók trénerek és uniós felügyelők képzése az első megbizatásuk előtt.

Az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) alkalmazó monitoring-rendszerek működtetése, karbantartása, javítása és fejlesztése: hajómegfigyelési rendszer (Vessel Monitoring System), elektronikus jelentéstételi rendszer (ERS), Fishnet.

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harc jegyében folytatott tevékenységek segítése.

Szerződéses szolgáltatások egy halászati EFCA-őrhajó bérlése céljával.

Az uniós felügyelők (az IUU elleni küzdelemben résztvevő tisztviselők) magasabb szintű képzése (a jó gyakorlatok megosztása, továbbképzés stb.) és harmadik országból érkező felügyelők képzése az Európai Bizottság kérésére.

(a részleteket lásd: a Hivatal 2012-es éves munkaprogramja)

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


(1)  Megjegyzendő, hogy a Hivatal eredeti neve Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalról 2012. január 1-jével Európai Halászati Ellenőrző Hivatalra változott.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit.

Ami konkrétan a III. címet illeti, az Ügynökség összetett és hosszú informatikai projekteket kezel. Minden új informatikai projektet alaposan fogunk mérlegelni életciklusának optimalizálása szempontjából, hogy így – amennyire lehetséges – elkerüljük jelentős összegek egyik évről a másikra történő átvitelét.

12.

Amint azt a Számvevőszék megemlítette, az Ügynökség 2012 júniusában intézkedéseket tett, hogy orvosolja a Számvevőszék észrevételében jelzett gyengeségeket. Az ellenőrzés tárgyát képező három akta olyan eljárásokhoz kapcsolódik, amelyekre az említett 2012. júniusi időpontot megelőzően került sor.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/120


JELENTÉS

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2013/C 365/17

BEVEZETÉS

1.

A pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, más néven EFSA) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság fő feladata, hogy tudományos információkat szolgáltasson az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal kapcsolatos uniós joganyag kidolgozásához, adatokat gyűjtsön és vizsgáljon a kockázatok azonosítása és monitorozása céljából, valamint hogy független tájékoztatást nyújtson ezekről a kockázatokról (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hatóság éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hatóság éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hatóság éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Hatóság éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendlelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hatóság pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

VÉLEMÉNY A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

11.

A számviteli rendszereknek a Hatóság számvitelért felelős tisztviselője általi érvényesítése a központi ABAC- és SAP-rendszerekre terjed ki, a helyi rendszerekre, valamint a központi és a helyi rendszerek közötti adatcsere megbízhatóságára viszont nem. Ez kockázatot jelent a számviteli adatok megbízhatóságára nézve.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Azokat az átfogó kockázatértékeléseket követően, amelyeket egy külső tanácsadó 2012-ben, illetve a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2013 februárjában végzett, egy sor potenciálisan kritikus kockázatot azonosítottak a Hatóság belső kontrolljainak működésében, különösen az adatkezelés, az üzletmenet-folytonosság és az informatikai biztonság területén. A Hatóság 2012-ben belső kontrollrendszerének átfogó önértékelésbe kezdett. A folyamat még nem zárult le, a helyesbítő intézkedéseket a tervek szerint 2013-ban hajtják végre.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

A lekötött előirányzatok általános szintje 99 % volt. Az átvitt lekötött előirányzatok aránya azonban magas volt a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében (2,3 millió euró, a II. cím alá tartozó összes előirányzat 22 %-a) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében (5,6 millió euró, a III. cím alá tartozó összes előirányzat 30 %-a). A II. cím esetében 1,1 millió euró összegben került sor átvitelre, az EFSA gazdálkodási tervével összhangban, illetve a Hatóságon kívül álló okok miatt felfüggesztett kifizetésekből adódóan. A III. cím esetében 2,1 millió euró összegben került sor átvitelre az EFSA gazdálkodási tervével összhangban, míg 0,83 millió euró átvitele a Hatóságon kívül álló okok miatt történt.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

14.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A nagyarányú költségvetési átcsoportosítás költségvetés-tervezési és -végrehajtási nehézségeket jelez, és ellentmond az egyediség alapelvének.

folyamatban

2011

A Hatóság 2011 decemberében 36,8 millió euróért új székházat vásárolt. A vételár negyedéves részletekben, 25 éves futamidő alatt törlesztendő, ami 18,5 millió euró fizetendő kamatot jelent. A Számvevőszék felteszi a kérdést, hogy – a gondos pénzgazdálkodás elvével összhangban, a költségvetési rendelet teljes mértékű tiszteletben tartásával – nem lett volna-e lehetséges gazdaságosabb alternatíváért folyamodni a költségvetési hatósághoz.

folyamatban (A Bizottság nem vállalta további források biztosítását a kölcsön teljes visszafizetésére)

2011

Van még javítanivaló a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának terén. Az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit akkor határozták meg, amikor a felvételi bizottság már megvizsgálta a pályázatokat; a felvételi bizottság tagjai a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatukat nem a jelöltek pályázatainak értékelését megelőzően, hanem már aközben írták alá.

folyamatban (E hiányosságok orvoslására 2012. márciusában új munkaerő-felvételi irányelveket vezettek be)


II. MELLÉKLET

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Párma)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Információgyűjtés

Közös agrárpolitika (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 38. cikke).

A belső piac működése (az EUMSZ 114. cikke).

Közegészségügy (az EUMSZ 168. cikke).

Közös kereskedelempolitika (az EUMSZ 206. cikke).

A Hatóság hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete)

Célok

Tudományos szakvélemények kialakítása, valamint tudományos és szakmai segítségnyújtás azon jogszabályokhoz és szakpolitikákhoz, amelyek közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak az élelmiszerek és takarmányok biztonságára,

független információk szolgáltatása az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kockázatokról,

hozzájárulás az emberi élet és egészség magas szintű védelmének kialakításához,

a kockázatok jellemzéséhez és monitorozásához szükséges adatok gyűjtése és elemzése.

Feladatok

Tudományos szakvélemények és tanulmányok kiadása,

egységes kockázatértékelési módszerek kialakítása,

segítségnyújtás a Bizottságnak,

a szükséges tudományos és szakmai adatok kutatása, elemzése és összegzése,

az új kockázatok felismerése és jellemzése,

a hasonló területeken tevékenykedő szervezetek hálózatának létrehozása,

tudományos és szakmai segítségnyújtás válságkezelés során,

a nemzetközi együttműködés javítása,

megbízható, objektív és könnyen érthető információk nyújtása a nyilvánosság és az érdekelt felek részére,

részvétel a Bizottság sürgősségi riasztórendszerében.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

A Tanács által (az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együttműködve) kinevezett 14 tag és a Bizottság egy képviselője.

Feladat

A munkaterv és a költségvetés elfogadása, illetve gondoskodás azok végrehajtásáról.

Ügyvezető igazgató

Az Igazgatóság nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, európai parlamenti meghallgatást követően.

Tanácsadó fórum

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője.

Feladat

Tanácsadás az ügyvezető igazgatónak.

Tudományos Bizottság és tudományos testületek

A Hatóság tudományos szakvéleményeinek kialakítása.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az EFSA belső ellenőrzési csoportja.

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

78,3 (78,8) millió euró, amelyből uniós támogatás: 100 % (100 %).

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 355 (355), ebből betöltött:

alkalmazott (ideiglenes alkalmazottak és tisztviselők): 342 (334)

egyéb álláshely (szerződéses, kirendelt tagállami szakértők): 124 (109).

Teljes létszám (beleértve a 2012.12.31-ig kiküldött 9 felvételi értesítőt): 466 (443), az alábbi megoszlásban:

operatív feladatok: 383 (326)

adminisztratív feladatok: 83 (117).

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Tudományos outputok és kapcsolódó publikációk 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

1. tevékenység:   Tudományos szakvélemények, tanácsok és kockázatértékelési módszerek biztosítása

A Tudományos Bizottság/testület által kiadott útmutatás: 4 (9)

A Tudományos Bizottság/testület által kiadott szakvélemény: 46 (38)

Az EFSA által kiadott tudományos jelentés: 9 (3)

Az EFSA által kiadott nyilatkozat: 2 (3)

A Tudományos Bizottság/testület által kiadott nyilatkozat: 4 (4)

Az 1. tevékenységből származó összes tudományos output = 65 (57)

2. tevékenység:   Engedélyezést igénylő termékek, anyagok és kérelmek vizsgálata

A növényvédő szerekkel foglalkozó szakértői értékelés következtetései: 60 (54)

EFSA-útmutató: 0 (2)

A Tudományos Bizottság/testület által kiadott útmutatás: 7 (17)

A Tudományos Bizottság/testület által kiadott szakvélemény: 241 (298)

Az EFSA által kiadott tudományos jelentés: 1 (1)

A Tudományos Bizottság/testület által kiadott nyilatkozat: 7 (9)

Az EFSA által kiadott nyilatkozat: 4 (3)

A 2. tevékenységből származó összes tudományos output = 320 (384)

3. tevékenység:   Adatgyűjtés, tudományos együttműködés és hálózatépítés

EFSA-útmutató: 1 (3)

Az EFSA által kiadott nyilatkozat: 4 (0)

Indoklással ellátott szakvélemény: 114 (88)

Az EFSA által kiadott tudományos jelentés: 12 (16)

A 3. tevékenységből származó összes tudományos output = 131 (107)

Kapcsolódó publikációk

Rendezvényekről készült jelentés: 11 (8)

Külső tudományos jelentés: 74 (37)

Szakmai jelentés: 77 (65)

Kapcsolódó publikációk összesen = 162 (110)

Outputok száma összesen = 678 (658)

Kommunikációs tevékenységekkel kiegészített tudományos outputok: 9,5 % (35 %)

Nyilvános konzultáció: 39 (78)

Az internetes honlap látogatóinak száma: 4,4 (3,5) millió euró

Az „EFSA Highlights” nevű elektronikus hírlevélre feliratkozottak száma: 30 309(27 933)

Sajtómegjelenés: 9 194(9 397)

Média általi megkeresések: 893 (1 086)

Sajtóközlemények: 25 (15)

Internetes sajtóhírek: 60 (63)

Interjúk: 111 (126)

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

A Számvevőszék által említett kockázat nem eredményezte azt, hogy az EFSA számvitelért felelős tisztviselője pontatlan adatokat használt. A Hatóság azonban integrálni fogja helyi rendszereit a számvitelért felelős tisztviselő által végzett validációs folyamatba.

12.

Irányítási és belsőkontroll eljárásainak részeként a Hatóság rendszeresen magas szintű kockázatértékelést végez, hogy a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében megfelelő inkézkedéseket tudjon azonosítani és elfogadni. Ez a gyakorlat a belső kontroll fontos eleme, amelynek segítségével a Hatóság célkitűzései elérésének esélye megnő. A Hatóság a továbbiakban is ezt a kockázatalapú megelőző irányítási megközelítést fogja tökéletesíteni.

13.

A Hatóság folytatja a költségvetés-végrehajtás figyelemmel kísérésének javítását, hogy az átvitelek arányát összhangban tartsa az operatív tevékenységek tekintetében meghatározott költségvetés-végrehajtási célkitűzésekkel.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/127


JELENTÉS

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszaival együtt

2013/C 365/18

BEVEZETÉS

1.

A vilniusi székhelyű Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (a továbbiakban: az Intézet, más néven EIGE) a 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Intézet feladata, hogy gyűjtse, elemezze és terjessze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó információkat, valamint hogy olyan módszertani eszközöket fejlesszen ki, elemezzen, értékeljen és terjesszen, amelyek segítik a nemek közötti egyenlőség valamennyi közösségi szakpolitikába és az azokból eredő tagállami politikákba való integrálását (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Intézet felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Intézet éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Intézet éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Intézet éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Intézet éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Intézet pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézet éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

Az Intézet csökkentette a lekötött előirányzatok átvitelének általános arányát a 2011-es 50 %-ról a 2012-es 32 %-ra. A 2013-ra történő előirányzat-átvitel 2,5 millió eurót tesz ki, és főleg a II. címet (igazgatási kiadások) érinti 0,3 millió euróval, valamint a III. címet (operatív kiadások) 2,1 millió euróval. Ezek a vonatkozó lekötött előirányzatok 23 %-át, illetve 59 %-át teszik ki. A II. cím tekintetében az átvitelt főleg a 2013 januárjában új helyszínre való költözéssel kapcsolatban az előző év végén felmerült kötelezettségvállalások indokolják. A III. címre vonatkozó átvitel főleg az év vége felé megvalósuló közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódik. Az Intézetnek nincs hivatalos közbeszerzés-tervezési, sem nyomon követési eljárása. Kiemelendő, hogy az éves munkaprogramja nem tartalmaz olyan, a tervezett tevékenységekhez kapcsolódó közbeszerzési ütemtervet, amely meghatározná a közbeszerzések optimális tárgyát és időzítését. A 2011-ről 2012-re átvitt lekötött előirányzatoknak azonban csak a 7 %-át nem használták fel, és azokat törölni kellett.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

12.

A Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a felvételi eljárások dokumentálásában. Nem volt arra utaló bizonyíték, hogy az írásbeli vizsgák és felvételi beszélgetések kérdéseit, valamint azok súlyozását a pályázatok értékelése előtt határozták meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(2)  Az Intézet hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A nagyarányú előirányzat-átvitel ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtandó

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy javítani kell a befektetett eszközök fizikai leltárának dokumentációját, illetve az elhatárolt kiadások becslését.

végrehajtva

2011

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2011 decemberében az Intézetnél „a belsőkontroll-standardok alkalmazására vonatkozó korlátozott felülvizsgálatot” hajtott végre. Az Intézet magáévá tette a belsőkontroll-standardok alkalmazási eljárásának véglegesítésére irányuló ajánlásokat, vezetése pedig egy 2012-ben végrehajtandó cselekvési tervet fogadott el.

folyamatban


II. MELLÉKLET

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (Vilnius)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3 cikke)

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét.

Az Intézet hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1922/2006/EK rendelete)

Célok

A nemek közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulás és ennek megerősítése, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését valamennyi uniós politikában és az abból eredő tagállami politikákban, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet és az uniós polgárokban a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelését.

Feladatok

a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó összehasonlítható és megbízható információk gyűjtése, elemzése és terjesztése,

az adatok európai szintű objektivitásának, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek kifejlesztése,

a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós szakpolitikába és az azokból eredő tagállami szakpolitikákba való integrálását segítő módszertani eszközök kifejlesztése, elemzése, értékelése és terjesztése, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének támogatása valamennyi uniós intézménynél és szervnél,

a nemek közötti egyenlőség európai helyzetére vonatkozó felmérések lefolytatása,

a nemek közötti egyenlőség európai hálózatának felállítása és koordinálása,

szakértők eseti jellegű üléseinek szervezése az Intézet kutatómunkájának segítése céljából,

az uniós polgárok körében a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelése érdekében uniós szintű konferenciák, kampányok és ülések szervezése az érdekeltekkel, valamint az eredmények és következtetések bemutatása a Bizottságnak,

az élet minden területén a nők és férfiak sztereotípiáktól mentes szerepére vonatkozó példákkal kapcsolatos információk terjesztése, azok eredményeinek, valamint az ilyen sikertörténeteket nyilvánosság elé táró és ezekre építő kezdeményezéseknek a bemutatása,

együttműködés és párbeszéd kialakítása nem kormányzati és esélyegyenlőségi szervezetekkel, egyetemekkel és szakértőkkel, kutatóintézetekkel, szociális partnerekkel,

a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációs források létrehozása,

a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos információk hozzáférhetővé tétele köz- és magánszervezetek számára,

az uniós intézmények részére információk szolgáltatása a csatlakozó és tagjelölt országokban a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatosan.

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel

Az egyes tagállamok javaslata alapján a Tanács által kinevezett 18 képviselő, valamint a Bizottságot képviselő tag, akit a Bizottság jelöl ki. A tagokat a legmagasabb szintű hozzáértést és a nemek közötti egyenlőség területén szerzett széles körű és transzdiszciplináris szakértelmet szem előtt tartva jelölik ki. A Tanács és a Bizottság célja, hogy az igazgatóságban megvalósuljon a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviselete. A Tanács által kinevezett tagok 18 tagállamot képviselnek az elnökségek rotációs sorrendjében.

Feladatok

az éves és középtávú munkaprogramok, a költségvetés és az éves jelentés elfogadása,

az Intézet belső szabályainak, valamint az igazgatóság eljárási szabályzatának elfogadása.

Szakértői fórum

Összetétel

A fórum a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre szakosodott illetékes szervek tagállamok által kijelölt egy-egy képviselőjéből, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre szakosodott egyéb illetékes szervezetek Európai Parlament által kijelölt két képviselőjéből, valamint a Bizottság által kinevezett három képviselőből áll.

Feladatok

A fórum támogatja az igazgatót az Intézet tevékenysége kiválóságának és függetlenségének biztosításában, teret biztosít a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserének és ismeretgyűjtésnek, valamint biztosítja az Intézet és a tagállamok illetékes szervei közötti szoros együttműködést.

Az igazgatót az igazgatóság nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltlista alapján, nyílt versenyvizsga után.

Feladatok

Az Igazgató felelős az 1922/2006/EK rendeletben említett feladatok végrehajtásáért, feladatai közé tartozik az Intézet éves és középtávú szakmai programjának előkészítése és végrehajtása; az igazgatóság és a szakértői fórum üléseinek előkészítése; az éves jelentés elkészítése és közzététele, és minden, a személyzettel kapcsolatos teendő ellátása; az igazgatás napi ügyeinek intézése; és az Intézet teljesítményét eredményesen nyomon követő és értékelő eljárások végrehajtása.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Intézet rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

7,7 (7,5) millió EUR, ebből uniós támogatás: 100 % (100 %).

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő állások száma 30 (27), ebből betöltött: 30 (26);

21 (8) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt tagállami szakértők, gyakornok).

Létszám 2012. december 31-én:

51 (35), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 37 (24)

adminisztratív feladatok: 11 (8)

vegyes feladatok: 3 (3)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Kiemelt területek:

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó összehasonlítható és megbízható adatok és mutatók; a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos munka módszereinek és gyakorlatának gyűjtése és feldolgozása; erőforrás- és dokumentációs központ; tudatosságnövelés, hálózatépítés és kommunikáció.

Megkezdett tanulmányok száma: 7 (6)

Az elnökséget adó országoknak adott tájékoztató anyagok száma: 2 (2)

Szakértői és munkacsoportülések száma: 23 (19)

Nemzetközi konferenciák: 1 (1)

Kutatási jelentések száma: 2 (2)

Éves jelentések: 1 (1)

Forrás: az Intézettől származó adatok.


AZ INTÉZET VÁLASZAI

11.

Az Intézet egyetért az észrevétellel. 2011-hez képest 2012-ben jelentős javulást értünk el. Az operatív projektek nagy része azonban csak 2012 végére véglegesült, ami a III. cím közbeszerzése alatt mintegy 60 %-os előirányzat-átvitelhez (kb. 2,1 millió euró) vezetett. Fontos megjegyezni, hogy az operatív előirányzatok alatt szereplő két legnagyobb szerződéshez kapcsolódó közbeszerzés (összesen kb. 740 ezer euró) az EIGE befolyásán kívül eső körülmények miatt elhalasztódott. Ezek a körülmények az Európai Unió Tanácsának elnöksége által az egyik tanulmány tárgyára vonatkozó döntés elhalasztása, valamint a másik tanulmányra vonatkozó közbeszerzés megfelelő ajánlatok hiánya miatti újbóli lebonyolításának szükségessége voltak. A közbeszerzés-tervezés és nyomonkövetés javítása érdekében az EIGE egy eszközt fejleszt ki, amely nyomonköveti az éves közbeszerzési eljárások minden egyes lépéséhez kapcsolódó várható határidőket. Ezen túlmenően az EIGE költségvetés nyomonkövetési irányelveket dolgoz ki (3. negyedév), ideértve a kontrollfunkciókat és az eltéréseket is, a költségvetés végrehajtásának megfelelő nyomonkövetése és a megfelelő jelentéstétel biztosítása érdekében.

12.

Az Intézet egyetért az észrevétellel. Az EIGE módosította a felvételi eljárásokra vonatkozó iránymutatását, amelynek értelmében i. az ideiglenes és a szerződéses alkalmazotti pozíciókról szóló állásajánlatokban fel kell tüntetni a tartaléklistára felvehető pályázók maximális számát, valamint ii. a kijelölt felvételi bizottságnak a pályázók értékelése előtt meg kell határoznia a felvételi beszélgetés és az írásbeli vizsga kérdéseit.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/134


JELENTÉS

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2013/C 365/19

BEVEZETÉS

1.

A frankfurti székhelyű Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, más néven EIOPA) az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata, hogy magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardokat és gyakorlatot határozzon meg, hozzájáruljon a jogilag kötelező erejű uniós előírások következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és kedvezményezettek védelmét (2). A Hatóság 2011. január 1-jén kezdte meg működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hatóság éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hatóság éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hatóság éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hatóság éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hatóság pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

Az EIOPA javított közbeszerzési eljárásain az uniós közbeszerzési szabályoknak való teljes megfelelés érdekében. Egy pénzügyi adatbázis kialakítására vonatkozó szerződést azonban négy, egyenként 60 000 eurós részletre bontottak, és mind a négyet közvetlenül két vállalatnak ítéltek oda. A teljes projekt keretében beszerzett szolgáltatások értékét tekintve (240 000 euró) nyílt vagy meghívásos eljárást kellett volna alkalmazni, ezért a kapcsolódó kötelezettségvállalások és kifizetések szabálytalanok.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Az eszközök fizikai leltározására 2012 májusában és júniusában került sor, de erről nem készült leltárjelentés. A Hatóság nem rendelkezik elfogadott eljárásokkal vagy iránymutatásokkal a tárgyi eszközök leltározására vonatkozóan.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

A lekötött előirányzatok 2013-ra történő átvitele igen magas, az összes előirányzat 79 %-a volt a III. cím (Operatív kiadások) esetében. Ez főként egy hosszadalmas és bonyolult informatikai beszerzésből adódik, amelynek esetében a 2,2 millió eurós szerződést a terveknek megfelelően 2012 decemberében írták alá.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

14.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 331., 2010.12.15, 48. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A kötelezettségvállalási arány különösen alacsony volt a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében (60 %) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében (12 %). Ez kihatással volt a Hatóság informatikai célkitűzéseire, amelyeket nem sikerült teljes mértékben teljesíteni.

végrehajtva

2011

A Hatóság költségvetése a 2011. pénzügyi évre vonatkozóan 10,7 millió EUR volt. Az alapító rendelet 62. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2011. évi költségvetés 55 %-át a tagállamok és EFTA-országok hozzájárulásából, 45 %-át pedig az Unió költségvetéséből finanszírozták. 2011 végén a Hatóság 2,8 millió EUR pozitív költségvetési eredményt mutatott ki. A Hatóság pénzügyi szabályzatának megfelelően a teljes összeget az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartották nyilván.

folyamatban

2011

A pénzügyi szabályzat előírja a Hatóság számviteli rendszerének validálását, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő még nem hajtott végre.

végrehajtva

2011

Az ellenőrzött beszerzési eljárások nem álltak teljes mértékben összhangban az általános pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel. Informatikai eszközök beszerzése során öt esetben (160 117 EUR összeget érintően) az odaítélési kritériumokat nem határozták meg előre, és nem írtak alá írásos szerződést. Egy másik, munkaerő-felvételi szolgáltatásokhoz kapcsolódó esetben (55 000 EUR) nem megfelelően alkalmazták az odaítélési kritériumokat. A Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az új szerződések odaítélése teljes mértékben megfeleljen a uniós közbeszerzési szabályoknak.

folyamatban

2011

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nem határozták meg az írásbeli tesztekre és személyes elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot, nem határozták meg a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit a pályázatok értékelése előtt, továbbá a felvételi bizottság kijelölésére vonatkozóan nem állt rendelkezésre a kinevezésre jogosult hatóság határozata.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (Frankfurt am Main)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26., 114., 290. és 291. cikke)

A belső piac megteremtése és működésének biztosítása a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

Technikai standardtervezetek készítése olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok előkészítése keretében, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit egészítik ki, illetve módosítják, vagy ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie.

A Hatóság hatásköre

(a Hatóságot létrehozó 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (6) bekezdésében és 8. cikkében szereplő feladatok és hatáskörök)

Célok

A pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén a közérdek védelme az Unió gazdasága és az uniós polgárok és vállalkozások érdekében.

Feladatok

hozzájárulás magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához,

hozzájárulás a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházásának ösztönzése és megkönnyítése,

szoros együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT),

a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítésének megszervezése és lefolytatása,

a piaci fejlemények figyelése és értékelése a hatáskörébe tartozó területen,

a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzés készítése a piacokról,

a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmének elősegítése,

hozzájárulás a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelem nyújtása az Unió egész területén a kötvénytulajdonosok és a kedvezményezettek számára,

minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladat elvégzése,

a tevékenységi területére vonatkozó információk közzététele és rendszeres naprakésszé tétele a honlapján,

szükség szerint minden meglévő vagy folyamatban lévő feladat átvétele az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságától (CEIOPS).

Irányítás

(a Hatóságot létrehozó 1094/2010/EU rendelet 40–44. cikke: Felügyeleti tanács; 45–47. cikke: Igazgatóság; 48–50. cikke: Elnök; 51–53. cikke: Ügyvezető igazgató)

Felügyeleti tanács

Összetétel

A (szavazati joggal nem rendelkező) elnök, az egyes tagállamok pénzügyi piaci szereplőinek felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok (szavazati joggal rendelkező) vezetői, a Bizottság (szavazati joggal nem rendelkező) képviselője, az Európai Rendszerkockázati Testület, az Európai Bankhatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (szavazati joggal nem rendelkező) egy-egy képviselője; megfigyelők részvétele megengedett.

Feladatok

A Hatóság fő döntéshozó szerve.

Igazgatóság

Összetétel

A Hatóság elnöke és a tagállami felügyeleti hatóságok hat képviselője. A Hatóság ügyvezető igazgatója és az Európai Bizottság képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatóság ülésein.

Feladatok

Az igazgatóság biztosítja, hogy a Hatóság az 1094/2010/EU rendeletnek megfelelően teljesítse megbízatását és elvégezze a rábízott feladatokat. Költségvetési hatásköröket lát el, személyzetpolitikai tervet fogad el és meghozza a személyzeti döntések végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

A Hatóság elnöke

A Hatóság elnöke Képviseli a Hatóságot, előkészíti a felügyeleti tanács munkáját, vezeti a tanács és az igazgatóság üléseit.

A Hatóság ügyvezető igazgatója

Gondoskodik a Hatóság irányításáról, valamint az éves munkaprogram és költségvetés végrehajtásáról; előkészíti az igazgatóság munkáját, a költségvetést, továbbá a munkaprogramot.

Minőség-ellenőrző bizottság:

Összetétel

A Hatóság helyettes elnöke; az igazgatóság 2 tagja; az ügyvezető igazgató.

Feladatok

A belső eljárások és határozatok megfelelő végrehajtásának felügyelete és értékelése.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben

Végleges költségvetés

Végleges költségvetési előirányzatok: 15 655 000 euró

Létszámterv

A létszámtervben engedélyezett állások száma: A létszámtervben szereplő állások száma 69, ebből betöltött: 69

A létszámtervet 100 %-ban teljesítették

Szerződéses álláshelyek száma: a költségvetésben 12 álláshely szerepel, a betöltött álláshelyek száma 14

Kirendelt tagállami szakértői helyek: a költségvetésben 8 álláshely szerepel, ebből betöltött: nyolc

Összesen: 91 alkalmazott

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Szabályozási feladatok

A Szolvencia II. irányelvvel kapcsolatos ideiglenes intézkedésekre vonatkozó vélemény.

Külső modellekkel és adatokkal kapcsolatos vélemény.

Négy nyilvános konzultáció lefolytatása a Hatóság tevékenységeinek különböző területeivel (biztosítások és nyugdíjak) kapcsolatban.

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló („Nyugdíjalap”) irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos tanácsadás.

A biztosítási garanciarendszereknek az EU/EGT területén levő fizetésképtelen vállalkozások felszámolása során játszott szerepéről szóló jelentés.

A sajátkockázat- és szolvenciaértékelésre vonatkozó iránymutatásokról szóló javaslattal kapcsolatos N11/008. sz. nyilvános konzultációról szóló végleges EIOPA jelentés.

A jelentési és közzétételi követelményekről szóló javaslattal kapcsolatos N11/009. és 11/011. sz. nyilvános konzultációról szóló végleges EIOPA jelentés.

Felügyeleti feladatok

A Hatóság részvétele a 75 biztosítási vállalatcsoport által alkotott felügyeleti kollégiumban.

A kollégiumok 2012. évi cselekvési terve mellékletekkel együtt, mint pl. az információcsere elemeit tartalmazó katalógus, a kollégiumok működéséről szóló év végi jelentés, valamint a 2011-es cselekvési terv eredményei.

Fogyasztóvédelem és pénzügyi innováció

A biztosítótársaságok panaszkezelésével kapcsolatos iránymutatások.

A biztosítótársaságok panaszkezelésével kapcsolatos követendő példákról szóló jelentés.

A fogyasztói trendekkel kapcsolatos adatgyűjtésről, elemzésről és beszámolásról szóló módszertani jelentés.

Az EIOPA által készített, a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok kompetenciájáról szóló felmérés aktualizálása.

Figyelmeztetések és ideiglenes korlátozások/tiltások kiadására szolgáló eljárások.

A változó életjáradékok értékesítésével és a vonatkozó közzétételekkel kapcsolatos követendő példákról szóló jelentés.

Az európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj ágazatban megfigyelhető fogyasztói trendek kezdeti áttekintése.

Közös felügyeleti kultúra

Négy ágazatközi szeminárium.

17 szeminárium a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára.

Módszertan kidolgozása 3 szakértői véleményhez.

Pénzügyi stabilitás

2 darab, kétévente kiadott pénzügyi stabilitási jelentés.

A biztosítási ágazat Európa egészére kiterjedő stressztesztjének előkészítése (a tesztet a hosszú távú garanciaértékelés miatt elhalasztották).

A kockázati jelzőrendszer negyedéves mutatóinak elkészítése.

A hosszú távú garanciaértékelés előkészítése.

Válságkezelés

A válságmegelőzési és válságkezelési feladatok végrehajtása során a Hatóság által követendő folyamatokat részletesen meghatározó átfogó döntéshozatali keretek véglegesítése.

A szuverén és banki kitettségek kezelésére szolgáló közös EIOPA megközelítés elfogadása.

Az alacsony kamatlábak által jellemzett hosszabb időszakokra adandó felügyeleti reakcióról szóló EIOPA vélemény kidolgozása.

Részletes hozzájárulás a nem banki pénzügyi intézmények helyreállításáról és szanálásáról szóló európai bizottsági konzultációhoz.

Külső kapcsolatok

11 találkozó, amelyek közül egyet az IRSG és az OPSG felügyeleti tanácsával közösen tartottak, kilenc hivatalos vélemény és a visszajelzésekkel kapcsolatos összefoglalás, valamint nyolc informális konzultáció a folyamatban levő ügyekkel kapcsolatban.

Körülbelül 20 szabályozási és felügyeleti párbeszéd az Unión kívüli országok felügyeleti szerveivel és felügyeleti szövetségeivel, többek között Ausztrálázsia, Latin- és Észak-Amerika, Dél-Afrika, Izland és Svájc részvételével. Aktív részvétel és hozzájárulás az IAIS technikai és végrehajtó bizottság, a pénzügyi stabilitási bizottság, a szolvencia és aktuárius albizottság, valamint az IAIS éves konferencia tevékenységéhez.

Az EU és az USA közötti párbeszéd projektje: A következő lépéseket taglaló stratégiai dokumentum és a hét technikai bizottság végleges jelentésének közzététele, két nyilvános meghallgatás Washington DC-ben és Brüsszelben.

Az ausztráliai, chilei, kínai, hongkongi, izraeli, mexikói, szingapúri és dél-afrikai (viszont) biztosítási rendszerek hiányelemzése, beleértve a teljes szakmai titoktartás értékelését, amely az egyenértékűségi átmenetről szóló bizottsági határozat alapjaként fog szolgálni.

Együttműködési megállapodás a horvátországi pénzügyi szolgáltatók felügyeleti ügynökségével (CFSSA/HANFA).

Konferenciák / más nyilvános rendezvények 2012-ben

Négy konferencia és esemény (a globális biztosítási felügyelettel (GIS) foglalkozó konferencia és a nyugdíjak kvantitatív hatáselemzési tanulmányának (QIS) indító eseménye), az éves EIOPA konferencia és a második fogyasztói stratégia nap megrendezése).

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


A HATÓSÁG VÁLASZAI

11.

Az EIOPA tudomásul veszi és elfogadja a Számvevőszék észrevételeit. Mindazonáltal a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról és négy részre bontásáról szóló döntést szakmailag teljesen helytálló indokok alapján hoztuk annak érdekében, hogy mélyítsük ismereteinket a rendszer kialakításának módszeréről, ezzel csökkentve a nem megfelelő szolgáltatások és termékek vásárlásának kockázatát és biztosítva az optimális verseny kialakulását a folyamat legfontosabb szakaszában, a fő közbeszerzésben.

Az EIOPA arra törekszik, hogy eljárásai megfeleljenek az uniós szabályoknak és tökéletesítse azokat. Ezt bizonyítja, hogy az eljárásokhoz értékelő bizottságokat állított fel, annak ellenére, hogy nem lett volna elvárás. Az EIOPA célja az volt, hogy a közelgő nyílt eljárásokra készülve a különböző területekre különböző vállalkozókat találjon, amit jól bizonyít az a tény, hogy az egyes pályázati eljárásokra a szükségesnél nagyobb számú vállalatot hívtak meg. Az egyetlen vállalkozó megbízásának oka a beérkezett pályázatok korlátozott száma volt. Az EIOPA valós versenyt szeretett volna, így 4 különálló eljárást indított annak érdekében, hogy ne csak egy, “igényekre szabott” szolgáltatásokat nyújtó vállalat jöhessen szóba, ami a fő közbeszerzés keretében tulajdonképpen ahhoz vezetne, hogy ugyanaz a vállalat lenne az egyetlen megfelelő pályázó.

12.

Az EIOPA tudomásul vette a Számvevőszék észrevételét. 2012-ben a Hatóság eszközeinek védelmére helyezte a hangsúlyt a kapcsolódó eljárások megvalósítása és a leltározási folyamat dokumentálása helyett. Az EIOPA időközben pótolni kezdte a hiányosságokat. Az új pénzügyi szereplők számára képzést tartott az eszközökkel kapcsolatos folyamatok ésszerűsítése érdekében, illetve az ezeket a folyamatokat dokumentáló iránymutatásokat fogadott el. A folyamatok megvalósítása folyamatban van.

13.

Az EIOPA tudomásul vette a Számvevőszék észrevételét. Az informatikai beszerzésekhez kapcsolódó évek közötti áthúzódása a Hatóság működése kezdeti időszakának tudható be, hisz az információ-technológiai stratégiát 2011 végén, annak végrehajtási tervét pedig 2012 elején fogadtuk el. A kezdeti időszak után az informatikai kiadások jobban eloszlanak az adóév során, ami jelentősen csökkenti az évek közötti áthúzódásának gyakoriságát.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/142


JELENTÉS

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszaival együtt

2013/C 365/20

BEVEZETÉS

1.

A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: az Intézet, más néven EIT) a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Intézet célja, hogy a tagállamok és a Közösség innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az Intézet a felsőoktatási, a kutatói és az üzleti ágazatokat egybefűző „tudományos és innovációs társulások” (TIT-ek) részére nyújt támogatásokat, és ezzel ösztönzi az innovációt és a vállalkozói kedvet (2). A TIT-ek többszáz partner tevékenységét koordinálják. A TIT-ek által nyújtott támogatásokat a partnerek költségeinek és a TIT-ek koordinációs tevékenységeiből adódó költségek megtérítésére fordítják.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Intézet felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Intézet éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Intézet éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Intézet éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Intézet éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Intézet pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézet éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozó vélemény alapja

9.

2012-ben az Intézet zárókifizetéseket és előfinanszírozás-elszámolásokat (tranzakciók) eszközölt 11,3 millió euró összegű (2010-es tevékenységek), illetve 48,6 millió euró összegű (2011-es tevékenységek) támogatásokra vonatkozóan.

10.

A Bizottságnak minden támogatással kapcsolatos tranzakciót át kell néznie, mielőtt az EIT engedélyezné azokat. Az Intézet maga jelentős erőfeszítéseket tett, hogy eredményes előzetes ellenőrzéseket hajtson végre, azzal a céllal, hogy kellő bizonyosságot nyújtson a támogatási tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A TIT-ek által igényelt támogatási kiadások mintegy 80 %-áról vannak a TIT-ekkel és azok partnereivel szerződött független könyvvizsgáló cég által kiadott igazolások. Az EIT maga átfogó dokumentumalapú ellenőrzésekből álló előzetes ellenőrzéseket folytatott le. A TIT-ektől és partnereiktől kapott alátámasztó dokumentumokat az EIT eredetileg csak különösebb kockázat észlelése esetén nézte át.

11.

A Számvevőszék azonban megállapította, hogy a könyvvizsgálói igazolások minősége sok esetben (8) nem volt megfelelő. Az Intézet annak érdekében, hogy a támogatásokkal kapcsolatos tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről második szinten is bizonyosságot nyerjen, 2012 végén kiegészítő utólagos ellenőrzéseket vezetett be a 2011-es tevékenységhez kapcsolódó támogatásokat illetően. Ezeket az ellenőrzéseket az EIT által megbízott független könyvvizsgáló cégek végezték, és azokat a Számvevőszék megbízhatónak értékelte. Az utólagos ellenőrzések eredményei alátámasztották, hogy az előzetes ellenőrzések nem teljes mértékben eredményesek. Az Intézet mindazonáltal visszafizettette az észlelt szabálytalan kifizetéseket, így a 2011-es támogatási tranzakciók fennmaradó hibaaránya nem érte el a lényegességi küszöböt.

12.

A 2010-es tevékenységek támogatási tranzakcióira (11,3 millió euró) vonatkozóan azonban az Intézet mindeddig még nem végzett utólagos ellenőrzéseket. Mivel az előzetes ellenőrzésekből szerezhető bizonyosság korlátozott, nincs ésszerű bizonyosság e tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A Számvevőszék nem tudott elegendő megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerezni a 2010-es tevékenységekkel kapcsolatos, vizsgált támogatási tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére nézve.

Korlátozó vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

13.

A Számvevőszék véleménye szerint, a korlátozó vélemény alapjául szolgáló 9‒12. bekezdésben tárgyalt megállapítások lehetséges hatásaitól eltekintve, a 2012. december 31-ével végződő évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

14.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszéknek a beszámoló megbízhatóságáról adott véleményét, illetve a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozó véleményét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLOKRÓL

15.

A 9‒13. bekezdésben leírtakon kívül, a 2012-es kifizetések alapjául szolgáló, 2010-ben és 2011-ben aláírt támogatási megállapodások költségvetései nem voltak eléggé konkrétak. Nem volt összefüggés a jóváhagyott támogatások és a végrehajtott tevékenységek között. A támogatási megállapodásokban nem állítottak fel egyedi küszöbértékeket az egyes konkrét költségkategóriákra (pl. személyzeti költségek, alvállalkozók, jogi szolgáltatások stb.), és azok nem tartalmaztak szabályokat a TIT-ek és partnereik által történő áru- és szolgáltatásbeszerzésre sem.

16.

Az EIT az előzetes ellenőrzések részeként az összes támogatott projektnél technikai ellenőrzéseket is végzett. A számszerűsíthető célok hiánya azonban akadályozta a projekttevékenységek és eredmények eredményes értékelését. Az üzleti tervek nem részletezték a végrehajtandó tevékenységeket, és nem állítottak fel világos, tevékenységenkénti vagy minőségi kritériumokon alapuló mérföldköveket sem.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

A 2011-ről áthozott 22 millió eurót kitevő lekötött előirányzatok közül 10 millió eurót (45 %-ot) töröltek 2012-ben. A törlések nagy aránya főleg annak tudható be, hogy a 2011-es támogatási megállapodások alapján a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítések kisebbnek bizonyultak a tervezettnél (9,2 millió euró, vagyis a törölt előirányzat-átvitel 92 %-a).

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

18.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(2)  Az Intézet hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  Pl. a könyvvizsgálói igazolásokon nem volt mindig feltüntetve az ellenőrzött költségigénylés. Nem minden költségkategóriát kellett megfelelő részletességgel ellenőrizni (például az értékhatár nélkül igényelhető közvetlen költségeket nem az eredeti alátámasztó bizonylatok alapján ellenőrizték). Nem ellenőrizték átfogóan a kettős támogatás kockázatát a költségként bejelentett berendezéseknél. A könyvvizsgálói igazolások többsége nem tett említést az ellenőrzött költségek fedezetéről és nem volt közös módszertan a költségigénylésben szereplő általános hibák feltárására.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az Intézet költségvetésének teljesítési aránya az ellenőrzött – pénzügyi szempontból önállónak minősülő – időszakban (lásd: 2. bekezdés) alacsony volt. A kifizetéseket a lekötött előirányzatokkal összehasonlítva az I. cím (Személyi jellegű ráfordítások) esetében az arány 56 %, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 30 %, a III. cím (Operatív kiadások) esetében 11 % volt.

végrehajtva

2011

A 2011-es kifizetéseket megalapozó támogatási szerződéseket az Európai Bizottság (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság) és az Intézet rendszeresen csak akkor írta alá, amikor a tevékenységek nagy részét már elvégezték. 2011. szeptember és december között az Intézet 4,2 millió EUR értékben végleges kifizetéseket folyósított (1) három támogatási szerződéshez kapcsolódóan, noha azokat jóval a tevékenységek megkezdése után írták alá (2). Ez a jó pénzgazdálkodás szempontjából problémát jelent.

folyamatban


(1)  Az Európai Bizottság korábban előlegeket fizetett.

(2)  Egy esetben a szerződést a 13 hónapos végrehajtási idő vége előtt 14 nappal írták alá.


II. MELLÉKLET

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (Budapest)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikke)

Az Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

E célból – összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével – fellépésük arra irányul, hogy:

felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz,

ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének,

ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek,

elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.

Az Intézet hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete)

Célok

Az Intézet célja, hogy a tagállamok és a Közösség innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Ezt azáltal éri el, hogy előmozdítja és integrálja a legmagasabb színvonalú felsőoktatást, kutatást és innovációt.

Feladatok

Céljai elérése érdekében az Intézet:

a)

meghatározza a kiemelt fontosságú területeit;

b)

figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a lehetséges partnerszervezetek körében és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;

c)

TIT-eket választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, és megállapodásban meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket; megfelelő támogatást nyújt számukra; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz; folyamatosan nyomon követi és rendszeres időközönként értékeli a tevékenységüket; valamint biztosítja megfelelő szintű koordinációjukat;

d)

köz- és magánforrásokat mozgósít, és forrásait e rendelettel összhangban használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni;

e)

ösztönzi a TIT-ekkel partner felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek és azon diplomák tagállamok általi elismerését, amelyeket EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezhetnek;

f)

elősegíti a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából;

g)

arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljon a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén elért kimagasló teljesítményéért;

h)

biztosítja az Intézet tevékenységei és más közösségi programok kiegészítő és egymást erősítő jellegét.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az Intézet igazgatótanácsa egyrészt üzleti, felsőoktatási és kutatói tapasztalatokkal rendelkező és kimagasló teljesítményt elért személyek közül egyenlő arányban kinevezett 18 tagból, másrészt a tudományos és innovációs társulások (TIT) által javasolt négy képviselő tagból áll. Az Európai Bizottság megfigyelőként vesz részt az üléseken.

Feladatok

Az igazgatótanács felel az Intézet tevékenységeinek az irányításáért, a TIT-ek kiválasztásáért, kijelöléséért, azoknak támogatás kiutalásáért és azok értékeléséért, valamint minden más stratégiai döntésért.

Végrehajtó bizottság

Összetétel

A végrehajtó bizottság az igazgatótanács öt tagjából – köztük az elnökből és az elnökhelyettesből – áll. A végrehajtó bizottság elnöki szerepét az igazgatótanács elnöke látja el.

Feladatok

A végrehajtó bizottság felügyeli az Intézet működését, valamint szükség szerint határozatot hoz az igazgatótanács két ülése között.

Igazgató

Az igazgatótanács jelöli ki, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel az Intézet igazgatásával és pénzügyi irányításával kapcsolatban; ő az Intézet jogi képviselője.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Intézet rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

95,30 millió euró lekötött előirányzatokra és 77,09 millió euró kifizetési előírányzatokra.

Létszám 2012. december 31-én:

Jóváhagyott álláshelyek száma: 52 (52)

Ebből betöltött: 47 (40)

Egyéb 0 (0)

Teljes létszám 47 (40), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 26 (19)

adminisztratív és támogató feladatok: 21 (21)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Három EIT Fórum megszervezése a TIT-ek részvételével (az Intézet igazgatója és a TIT-ek igazgatói közötti rendszeres párbeszédet létrehozó platform).

Az igazgatótanács 2012. december 13-i döntése arról, hogy miután a teljes költségvetés egyharmadának megfelelő versenyképességi támogatási folyamatot most először végrehajtotta, 2013-ban a három TIT a TIT hozzáadott értékű tevékenységek támogatásaként összesen 120 millió eurót kap.

2012-ben a három TIT összesen 89 814 878 eurós költségvetést kezelt a TIT hozzáadott értékű tevékenységek EIT általi támogatására, és 300 009 659 eurós költségvetést a KAVA tevékenységek és kiegészítő tevékenységek nem EIT általi támogatására-

Most először, a TIT-ek konszolidált adatokat szolgáltattak az innovációs hozzáadott értékű tevékenységek fő teljesítménymutatóihoz, a 2010 és 2011-es évre visszamenően, valamint 2012-re – ez utóbbi esetében becsült értékeket adtak meg.

2012-ben a három TIT-tel kapcsolatban levő TIT-partnerek összes száma 293 lett volt: (87) EIT-EKT laboratóriumok, (100) éghajlattal kapcsolatos TIT és (106) innovációval és energiával foglalkozó TIT.

Az Intézet igazgatótanácsának elnöke, az Intézet igazgatója, a TIT műveleti egységeinek csoportvezetői és a TIT-ek vezérigazgatói közösen hozzájárultak az Európai Bizottság által az Európai Unió ciprusi elnöksége alatt szervezett EIT-konferenciához, Larnacán, 2012. november 8–9-én.

A TIT-ek tevékenységéinek köszönhetően számos sikertörténet született.

Forrás: a Intézettól származó adatok.


AZ INTÉZET VÁLASZAI

10.

Az EIT üdvözli a Számvevőszék arra vonatkozó elismerését, hogy az Intézet jelentős erőfeszítéseket tett az eredményes előzetes ellenőrzések végrehajtása érdekében azzal a céllal, hogy kellő bizonyosságot nyújtson a támogatási tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

11.

Az EIT üdvözli a Számvevőszék elismerését, amely a 2011. évi tevékenységekhez nyújtott támogatások EIT által végrehajtott utólagos ellenőrzéseinek a megbízhatóságára vonatkozik. Ami az igazolásokat illeti, a hitelesítő könyvvizsgálóknak ellenőrizniük kellett a pénzügyi kimutatási igazolásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően jelentett tényleges közvetett költségek támogathatóságát. Ezen felül a kiadások többségét a hitelesítő könyvvizsgálók szúrópróbaszerűen ellenőrizték. A szabályokat a 2012. évi támogatási megállapodások vonatkozásában aktualizálták és tökéletesítették.

12.

Ami a 2010. évi tevékenységekhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos tranzakciók előzetes ellenőrzéséből levonható bizonyosságot illeti, az EIT a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) első működési évéhez kapcsolódó kockázatok csökkentésének érdekében szükségesnek látta az előzetes ellenőrzések szigorítását. Az EIT, hogy kellőképpen meggyőződhessen, amellett, hogy könyvvizsgálói igazolásokat kért a TIT-ektől, a kiadások jelentős arányánál szúrópróbaszerűen ellenőrizte a kapcsolódó támogató dokumentumokat. Ennek eredményeként a nem támogatható kiadásokat a végső kifizetések előtt kiigazították. Az igazolások és az EIT által végzett szigorított ellenőrzések alapján szerzett bizonyosságot elegendőnek ítélték meg a 2010. évi támogatási szerződések keretében eszközölt végső kifizetések anyagi hibáinak kiküszübölésére. Végül, az EIT megkezdete a 2010. évi támogatási szerződések utólagos ellenőrzését, amelnek végső eredménye 2013 októberében várató. Az EIT a szabálytalanságokat korrigálni fogja, és a jogtalanul kifizetett összegeket 2013-ban visszaigényli.

15.

A támogatásokat és a végrehajtandó tevékenységeket az eredményekre és a hatásra összpontosítva stratégiai szinten, illetve a TIT-ek tevékenységi portfólióján keresztül működési szinten kapcsolták össze. Ez a megközelítés teljes mértékben összhangban áll az EIT rendelettel, és új, egyszerűsített megközelítésekkel való kísérlezetést tett lehetővé a TIT-ek rugalmasságának és hatékonyságának a fokozása érdekében. Az egyes költségkategóriák (személyzeti költségek, alvállalkozások, jogi szolgáltatások stb.) vonatkozásában nem állítottak fel egyedi küszöbértékeket, mivel a költségvetési rendelet ezt nem írja elő, valamint azok nem segítik az EIT/TIT-ek célkitűzéseinek és működési igényeinek az elérését. Ami az alvállalkozásokat illeti, a támogatási megállapodások előírják, hogy a szerződéseket a legjobb ár-érték arány alapján kell odaítélni és az érdeköszzeütközéseket el kell kerülni. Ez összhangban áll a költségvetési rendelet megfelelő rendelkezéseivel.

16.

Ami a TIT-ek üzleti terveiben szereplő számszerűsített célokat illeti, az EIT 2012 márciusában a TIT-ek számára iránymutatásokat adott ki az üzleti tervek elkészítéséhez, és adatokat kért tőlük a fő teljesítménymutatók 2010-ben és 2011-ben elért szintjeire vonatkozóan. Ezeket az iránymutatásokat a 2014-es üzleti terv vonatkozásában 2013-ban nemrég aktualizálták, hogy tovább javítsák a TIT-ektől származó tevezések és jelentések minőségét, valamint teljesítményük EIT általi értékelését.

17.

Az EIT tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. 2012 végére a TIT-ek teljesítették első fázisukat, ami a támogatások felhasználásában is tükröződik (lásd a 15. pont alatti magyarázatokat). Bár a 2012-ről 2013-ra történő átvitelek szintje nagy, jelentős javulás várható, mivel az átvitelek törlése jelentősen, 45 %-ról (2011. évi átvitelek) 13 %-ra (2012. évi átvitelek) fog csökkenni. Az EIT nyomon fogja követni ezt a kérdést.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/150


JELENTÉS

az Európai Gyógyszerügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/21

BEVEZETÉS

1.

A londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EMA) a 2309/93/EGK tanácsi rendelet hozta létre. E rendelet helyébe a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) lépett. Az Ügynökség hálózatként működik és a tagállamok illetékes hatóságai által az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények értékeléséhez és felügyeletéhez rendelkezésre bocsátott tudományos forrásokat hangolja össze (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

VÉLEMÉNY A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

11.

Az Ügynökség eltérő elszámolási szempontokat alkalmaz a díjbevételek és a hozzájuk kapcsolódó kiadások tekintetében. A kérelmezési díjakból származó bevételeket egy meghatározott időszak alatt lineárisan számolják el. Az ilyen engedélyeztetési kérelmeknek az illetékes tagállami hatóságok általi értékeléséhez kapcsolódó kiadásokat azonban csak akkor számolják el, amikor e szolgáltatás nyújtása során lezárul egy adott tevékenységi szakasz. Ez ellentétben áll az egyenértékűség elvével.

12.

Az Ügynökség még nem validálta számviteli rendszerét az immateriális jellegű tárgyi eszközökre vonatkozóan. Az informatikai fejlesztésre irányuló jelentős beruházást (8) tekintve ez az alrendszer a teljes számviteli rendszer kritikus részét képezi.

13.

2011-ben és 2012-ben a Tanács elutasította az uniós alkalmazottak fizetésemelését. A Bizottság a döntés ellen fellebbezéssel élt a Bíróságon, de az ügyben még nem született ítélet. Mivel az Ügynökség Londonban található, a fizetésemelés folyósítása angol fontban fog történni, de az Ügynökség könyvelését euróban vezetik. Tekintve az érintett időszakban lezajlott árfolyammozgásokat, az esetleges visszamenőleges kifizetési kötelezettségek hozzávetőlegesen 2,9 millió euró árfolyamveszteséget okoznának az Ügynökségnek. Az Ügynökség ezt az összeget figyelembe vette a költségvetési eredménykimutatás kiszámítása során, és így a Bizottság számára visszafizetendő összeg ennek megfelelően kevesebb lett (9).

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

14.

2012-ben az Ügynökség lépcsőzetes keretszerződést kötött szolgáltatások igénybevételére (10). A beszerzési eljárás során az átláthatóság elvét sértő szabálytalanságok merültek fel.

15.

Az Ügynökség a személyzeti szabályzatban előírt iskoláztatási támogatáson (11) kívül iskoláztatási hozzájárulást fizet közvetlenül azon iskolák számára, ahová az alkalmazottak gyermekei általános vagy középiskolai osztályba járnak, anélkül, hogy az adott iskolákkal szerződést kötöttek volna. 2012-ben az összes iskoláztatási hozzájárulás kb. 389 000 eurót tett ki. A személyzeti szabályzat nem tartalmaz ilyen juttatást, így az szabálytalannak minősül.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

16.

Az Ügynökség költségvetés-felhasználási aránya 2012-ben kielégítő volt az I. és a III. cím tekintetében. Bár a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (27 %) nagy arányú volt, de ez főként az Ügynökség 2014-ben esedékes új székhelyre költözéséhez (4 205 000 euró) és az informatikai rendszerek fejlesztéséhez (1 596 000 euró) kapcsolódik. Míg az utóbbi projekt több évre terjed ki és ez részben indokolja az átvitelek szükségességét, az Ügynökség informatikai részlegét 2012-ben lényegesen átszervezték és számos 2012-re tervezett projekt késedelmet szenvedett.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

17.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 214., 1993.8.24., 1. o. és HL L 136., 2004.4.30., 1. o. Az utóbbi rendelet értelmében az Ügynökség neve Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségről Európai Gyógyszerügynökségre változott.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  2012-ben 11 625 000 euró értékben hajtottak végre informatikai fejlesztési beruházásokat.

(9)  Ezzel kapcsolatban az Ügynökség a Bizottság 2012. decemberi utasítását követte, amelyet azonban 2013 júniusában tovább pontosítottak.

(10)  2012. december 31-ig az említett keretszerződések alá tartozó egyedi szerződésekre vonatkozóan összesen 13 475 000 eurónyi költségvetési kötelezettségvállalást tettek és 4 690 000 euró összegű kifizetés történt.

(11)  A VII. melléklet 3. cikke a 252,81 eurós alaptámogatás kétszeresét, 505,62 eurót ír elő.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az áthozatok ilyen magas szintje túlzott, és nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

Az Ügynökség 2011-ben megemelte egy 2009-ben informatikai szolgáltatásokra kötött szabálytalan keretszerződés pénzügyi keretösszegét. A Számvevőszék e szerződés tekintetében korlátozó véleményt adott az Ügynökség 2009-es beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A szerződés eredetileg 30 millió eurós összeghatárt szabott meg. Ezt 2011-ben szabálytalanul 8 millió euróval megnövelték, 8,1 millió eurós összegre egyedi szerződéseket kötöttek, aminek következtében 2011-ben a szabálytalan kifizetések és elhatárolt kiadások 3,6 millió EUR összegre rúgtak. Az informatikai projekt továbbra is folyik, az Ügynökség 2011-ben megkezdte egy új keretszerződés előkészítését.

n.a. (a szerződés lejárt)

2011

Van még javítanivaló a beszerzési eljárások átláthatósága terén.

végrehajtandó

2011

A Számvevőszék szerint javításra szorul a munkaerő-felvételi eljárások átláthatósága. A felvételi bizottság tagjai nem mindig töltöttek ki összeférhetetlenségi nyilatkozatot, vagy nem időben tették meg ezt, és semmi nem utal arra, hogy bármi is történt volna a nyilatkozatokban felvetett kérdések megoldására. A felvételi bizottság munkáját nem mindig dokumentálták megfelelően, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy miként dolgozták ki a jelöltlista felállításának módszerét, illetve hogy az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit csakugyan a vizsgákat megelőzően határozták meg.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Európai Gyógyszerügynökség (London)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke)

Információgyűjtés

Valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet.

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete)

Célok

A tagállamok illetékes hatóságai által az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények engedélyezéséhez és felügyeletéhez az Ügynökség rendelkezésére bocsátott tudományos források összehangolása.

Tudományos tanácsadás a tagállamok és az Európai Unió intézményei számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről és az állatgyógyászati készítményekről.

Feladatok

Az uniós forgalomba hozatali engedélyezési eljárás alá tartozó gyógyszerkészítményekre vonatkozó tudományos értékelés összehangolása.

Az Unión belül engedélyezett gyógyszerek felügyeletének összehangolása (farmakovigilancia).

Tanácsadás az állatgyógyászati készítmények szermaradványainak azon maximális szintjére vonatkozóan, amelyek az állati eredetű élelmiszerekben elfogadhatóak.

A helyes gyártási gyakorlat, a helyes laboratóriumi gyakorlat és a helyes klinikai gyakorlat elveinek betartására vonatkozó ellenőrzés összehangolása.

A gyógyszerekre kiadott forgalomba hozatali engedélyek státusának nyilvántartása.

Irányítás

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) tagállamonként egy tagból és egy póttagból, valamint 5 választott tagból áll; az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek értékelésével kapcsolatos kérdésekben ad véleményt.

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága (CVMP) tagállamonként egy tagból és egy póttagból áll; az állatgyógyászati készítmények értékelésével kapcsolatos kérdésekben ad véleményt.

A ritka betegségek gyógyszereivel foglalkozó bizottság (COMP) tagállamonként egy tagból és egy póttagból áll; a ritka betegségek gyógyászati termékeinek értékelésével kapcsolatos kérdésekben ad véleményt.

A növényi gyógyszerkészítmények bizottsága (HMPC) tagállamonként egy tagból és egy póttagból, valamint 5 választott tagból áll; a növényi gyógyszerkészítmények értékelésével kapcsolatos kérdésekben ad véleményt.

A gyermekgyógyászati bizottság (PDCO) tagállamonként egy tagból és egy póttagból, valamint az egészségügyi szakembereket és a betegek érdekképviseleti szerveit képviselő hat tagból és póttagból áll. A bizottság a gyermekgyógyászati vizsgálati tervek tudományos értékeléséért és összehangolásáért, valamint az azokkal kapcsolatos mentesítések és halasztások rendszeréért felel.

A fejlett terápiákkal foglalkozó bizottságot (CAT) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságának öt tagja és (öt) póttagja; tagállamonként egy tag és egy póttag; a klinikai orvosokat képviselő két tag és két póttag; valamint a betegképviseleti szervezeteket képviselő két tag és két póttag alkotja. A bizottság felelős a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények értékelésével kapcsolatos kérdésekért, valamint az ilyen készítmények minősítéséért és besorolásáért.

A farmakovigilanciai kockázatfelmérési bizottság (PRAC) tagállamonként egy tagból és egy póttagból, az Európai Bizottság által kinevezett hat független tudományos szakértőből, az Európai Bizottság által az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után kinevezett, az egészségügyi szakemberek képviseletét ellátó egy tagból és egy póttagból, valamint az Európai Bizottság által az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után kinevezett, a betegképviseleti szervezetek képviseletét ellátó egy tagból és egy póttagból áll.

Az igazgatótanácsot tagországonként egy tag és egy póttag, a Bizottság két képviselője, az Európai Parlament által kinevezett két képviselő, a betegképviseleti szervezetek két képviselője, az orvosok szervezeteinek egy képviselője, valamint az állatorvosok szervezeteinek egy képviselője alkotja. Az igazgatótanács fogadja el az Ügynökség munkaprogramját és éves jelentését.

Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Az EMA belső ellenőrzési részlege.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

222,489 (1) (208,863) millió euró (2); ebből uniós hozzájárulás: 9,6 % (3) (13,4 % (4))

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő állások száma 590 (567), ebből betöltött: 575 (552)

160 (177) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt tagállami szakértők, munkaerő-kölcsönzés útján alkalmazott munkatársak)

Teljes létszám: 735 (728), foglalkoztatási terület szerinti bontásban: operatív feladatok: 594 (584), igazgatási feladatok: 141 (144)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek

Forgalomba hozatali engedélyek iránti kérelmek: 96 (100)

Kedvező szakvélemények: 57 (87)

Átlagos értékelési idő: 188 (178) nap

Engedélyezés utáni szakvélemények: 5 137(4 982)

Farmakovigilancia: (az EGT-beli és azon kívüli országok központilag jóváhagyott termékekre vonatkozó, a gyógyszerek mellékhatásait bemutató, ún. ADR-jelentések): 522 073(362 231) jelentés

Időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések: 463 (583)

Véglegesített tudományos ajánlások: 420 (430)

Kölcsönös elismerési eljárások és decentralizált eljárások: az Ügynökség 6 991 (6 401) eljárást kezdett meg, ebből 6 709 (6 715) zárult le

Gyermekgyógyászati vizsgálati tervre irányuló kérelmek: 178 (187) összesen 218 (220) indikációval kapcsolatban

Állatgyógyászati készítmények

Forgalomba hozatali engedélyek iránti kérelmek: 13 (11)

Új változatokkal kapcsolatos kérelmek: 261 (287)

Ellenőrzések

Ellenőrzések: 450 (450)

Növényi gyógyszerkészítmények

Növénymonográfiák: 15 (20)

Növényi anyagok, növényi készítmények és ezek kombinációinak jegyzéke: 0 (0)

Ritka betegségek gyógyszerei

Kérelmek: 197 (166)

Kedvező szakvélemények: 139 (111)

Kkv-k

Kkv-státusz iránti kérelmek: 684 (433)

Díjcsökkentésre vagy díjhalasztásra irányuló kérelmek: 316 (350)

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Ez a végleges költségvetés, nem pedig a tényleges költségvetési eredménykimutatás végösszege.

(2)  Ez a végleges költségvetés, nem pedig a tényleges költségvetési eredménykimutatás végösszege.

(3)  Ez a tervezett uniós költségvetésnek (amely nem tartalmazza a ritka betegségek gyógyszereivel kapcsolatos díjak csökkentését ellentételező külön hozzájárulást, illetve az n-2. többletnek a költségvetési hatóság által történő felhasználását) a végleges költségvetéshez viszonyított százalékos aránya.

(4)  Ez a tervezett uniós költségvetésnek (amely nem tartalmazza a ritka betegségek gyógyszereivel kapcsolatos díjak csökkentését ellentételező külön hozzájárulást, illetve az n-2. többletnek a költségvetési hatóság által történő felhasználását) a végleges költségvetéshez viszonyított százalékos aránya.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az SAP elszámolási rendszer 2011-es bevezetése lehetővé tette az Ügynökség számára, hogy a különféle kérelmezési díjakból származó bevételeket egy meghatározott időszak alatt pontosabban, lineárisan számolja el. Az Ügynökség véleménye szerint az engedélyeztetési kérelmeknek az illetékes nemzeti hatóságok általi értékelésével kapcsolatos jelentős intézkedés az előadói jelentés benyújtása és az illetékes tudományos bizottság által elvégzett ellenőrzés. A 2006 óta hatályos elszámolási irányelv szerint a kapcsolódó kiadásokat akkor számolják el, amikor lezárul egy adott tevékenységi szakasz. A Bíróság észrevételének fényében az Ügynökség felül fogja vizsgálni a díjbevételek és a hozzájuk kapcsolódó kiadások elszámolására vonatkozó irányelvet annak érdekében, hogy az a jövőben megfeleljen az összemérés elvének. Az Ügynökség megjegyzi, hogy a Bíróság megállapította, hogy a 2012-es beszámolókra ez nincs hatással.

12.

Az immateriális eszközökkel kapcsolatos kiadások szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó számviteli informatikai rendszereket technikai szempontból validálták. Az Ügynökség elvégezte a 2012-es ideiglenes számlák szükséges módosításait és befejezte az elszámolási rendszerek pozitív validálását.

13.

Az összeg bekerült az Ügynökség beszámolójába azt követően, hogy az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési beszámolókban és a pénzügyi beszámolókban szerepeltetni kell minden nem realizált devizaárfolyam-veszteséget. Az Ügynökségnek várhatóan szüksége lesz erre az összegre az EMA munkatársak részére GBP-ben fizetendő fizetések fedezésére, amikor a 2011. és 2012. évi visszatérítéseket alkalmazzák. Az Ügynökség tisztában van azzal, hogy a Költségvetési Főigazgatóság a „visszatérítést” előre nem látható kiadásnak tekinti, de ezt a véleményt tarthatatlannak ítéli, mert bármely „visszatérítés” részét képező árfolyamok és súlyozások alkalmazása nemcsak előre látható, de törvényileg kötelező és rég lejárt tartozás. A költségvetési beszámolók esetében az Ügynökség ugyanazt a módszert használja, amit a pénzügyi beszámolókban alkalmaz a céltartalék kiszámítására. Az Ügynökség fő aggálya az, hogy ha ezek a számok nem szerepelnek a 2012-es költségvetési beszámolókban, akkor kialakulhat egy olyan helyzet, hogy vissza kell térítenie bizonyos összegeket a Bizottságnak, amikor ténylegesen azokra szüksége van a súlyozás és a vonatkozó devizaárfolyamok tényleges szintre történő alkalmazása után esedékes fizetések kiadásához.

14.

Noha az Ügynökség nem osztja a Bíróság véleményét, miszerint a pályáztatási eljárásban sérült az átláthatóság elve, a Bíróság által előtárt adatokat megvitatta, különösen a szerződésekkel és beszerzéssel foglalkozó tanácsadó bizottságban, és javítani fogja a Bíróság által kiemelt pontokat, hogy a jövőben még inkább átláthatóvá tegye az eljárást.

15.

Nem volt lehetőség európai iskola létrehozására az ügynökség munkatársai számára. Figyelembe véve a személyzeti szabályzat előírásait, azt a tényt, hogy nincs európai iskola és a preferált opció a többnyelvű oktatást biztosító oktatási intézmények alkalmazása, valamint tekintve a helyi összetett földrajzi helyzetet, az Ügynökség létrehozott egy iskoláztatási hozzájárulási keretet az európai iskolák tanulóinak anyagi támogatása alapján és azzal összhangban. Ezt a támogatást kizárólag az iskolának fizeti az iskolai díjak fedezésére és nem a munkatársaknak, annak érdekében, hogy az Európai Unió minden munkatársa egyenlő bánásmódban részesüljön.

Ha az anyanyelven oktató iskoláknak fizetett közvetlen támogatás most szabálytalannak tekintendő, akkor ez problémát vet fel az EU alkalmazottaknak fizetett európai iskoláztatási támogatásokkal általában.

16.

A II. jogcímen szereplő, 2012 és 2013 év között áthozott előirányzatok viszonylag magas szintje (27 %) a már közölt okoknak volt tulajdonítható. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Ügynökség már jelentős mértékben csökkentette az áthozatok szintjét, hiszen a megfelelő áthozat 2011-ben 33 %, 2010-ben pedig 36 % volt. Az Ügynökség a működési feltételeinek figyelembe vételével törekszik arra, hogy tovább csökkentse az áthozatot a pénzügyi szabályozás által meghatározott tolerálható tartományon belüli szintre.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/158


JELENTÉS

a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ észrevételeivel együtt

2013/C 365/22

BEVEZETÉS

1.

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (a továbbiakban: a Központ, más néven EMCDDA), melynek székhelye Lisszabonban van, a 302/93/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ legfontosabb feladata, hogy kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos információkat gyűjtsön, elemezzen és terjesszen tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható, európai szintű tájékoztatás összeállítása és közzététele céljából. Az információgyűjtés célja megteremteni a kábítószer iránti kereslet és a keresletcsökkentés módjainak, illetve általánosabban a kábítószerpiaccal kapcsolatos jelenségek elemzésének az alapját (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Központ éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Központ éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Központ éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Központ éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Központ pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

2012-ben a Központ támogatást nyújtott a tagállamok nemzeti kábítószer-megfigyelő központjai (kedvezményezettek) között a REITOX hálózat keretében folytatott együttműködés elősegítése érdekében (8). 2012-ben a támogatásokra fordított kiadások 2,6 millió eurót tettek ki, ami a teljes működési kiadások 16 %-a volt. A Központ által végzett, a kedvezményezettek által igényelt költségtérítés folyósítása előtt végzett előzetes ellenőrzések a költségtérítési igények és a kedvezményezettek által szerződtetett külső ellenőrök által kiállított ellenőrzési tanúsítványok adminisztratív elemzéséből áll. A Központ általában nem kér be a kedvezményezettektől a költségtérítési igények támogathatóságát és pontosságát alátámasztó dokumentumokat. A kedvezményezettek szintjén történő utólagos helyszíni költségellenőrzésre csak ritkán kerül sor (9). A meglévő kontrollok ezért csak korlátozott bizonyosságot nyújtanak a Központ vezetése számára a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igények támogathatóságára és pontosságára vonatkozóan. A Számvevőszék által ellenőrzött tranzakciók esetében a Központ a Számvevőszék nevében bekérte az alátámasztó dokumentációt, amely ésszerű bizonyosságot nyújtott azok jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A bizonylatok véletlenszerű ellenőrzése és a kedvezményezettek nagyobb körének helyszíni ellenőrzése lényegesen növelné a bizonyosság szintjét.

12.

A 2008 utáni tranzakciókra vonatkozóan a támogatások kivételével nem végeztek utólagos ellenőrzést (lásd: 11. bekezdés).

13.

A Központ eddig még nem fogadott el üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

14.

A Központ számára jelenleg mintegy 200 000 EUR éves költséggel járnak a korábbi épületében és az új székházában használaton kívül lévő irodahelyiségek. A Központnak az Európai Bizottsággal és a tagállami hatóságokkal karöltve folytatnia kell megfelelő megoldás keresését a használaton kívül lévő irodahelyiségek kérdésére.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

15.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 36., 1993.2.12., 1. o. Ezt a rendeletet és módosításait az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.) hatályon kívül helyezte.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  A Központ a „Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata” (Reitox) keretében a tagállamok nemzeti kábítószer-megfigyelő központjaitól gyűjt az országra vonatkozó adatokat a kábítószerekkel kapcsolatban.

(9)  2011-ben két tagállamban két alkalommal végeztek utólagos ellenőrzést, 2012-ben nem történt ilyen ellenőrzés.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Számvevőszék 51 olyan esetet azonosított, 90 053 EUR összértékben, ahol a 2012-re átvitt előirányzatok nem kapcsolódtak fennálló jogi kötelezettségvállalásokhoz. Ezeket vissza kellett volna vonni, és az összegeket vissza kellett volna fizetni a Bizottságnak A Központ azonban túl későn kezdeményezte ezt a folyamatot. Ennek az lett a következménye, hogy az informatikai rendszer az összeget egy évre zárolta, és annak feloldására és visszafizetésére csak 2012 végén kerül majd sor.

végrehajtva

2011

A Központ számára jelenleg mintegy 275 000 EUR éves költséggel járnak a korábbi épületében és az új székházában használaton kívül lévő irodahelyiségek. A Központnak az Európai Bizottsággal és a tagállami hatóságokkal karöltve folytatnia kell megfelelő megoldás keresését a használaton kívül lévő irodahelyiségek kérdésére.

végrehajtandó

2011

A Központ még nem fogadott el és nem hajtott végre olyan készpénz-gazdálkodási politikát, amely minimalizálná és egyenletesen osztaná meg a pénzügyi kockázatot, célként tartva szem előtt ugyanakkor a megfelelő megtérülést.

végrehajtva

2011

A Központ még nem fogadott el átfogó politikát a bevett folyamatok és eljárások alóli kivételekkel, illetve az azoktól való eltérésekkel kapcsolatban (1).

végrehajtva

2011

A Központnak tovább kellene javítania a munkaerő-felvételi eljárásokon. A szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottság értékelte a pályázatokat.

végrehajtva

2011

A Központ közbeszerzési aktái nem minden esetben voltak hiánytalanok és megfelelően rendezettek (2).

folyamatban


(1)  8. sz. belsőkontroll-standard.

(2)  Hiányzott több olyan lényeges dokumentum, mint a szerződések értékének becslése vagy a sikertelen ajánlattevőknek kiküldött levelek.


II. MELLÉKLET

Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (Lisszabon)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. és 114. cikke)

Az Unió kiegészíti a tagállamok fellépését a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészség-károsodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is.

A Központ hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1920/2006/EK rendelete)

Célok

Az Európai Unió és a tagállamok konkrét, tárgyilagos, megbízható és uniós szinten összehasonlítható információkkal való ellátása a kábítószerekről, a kábítószer-függőségről és ezek következményeiről.

1.

A Megfigyelőközpontnak elsősorban az alábbi kiemelt területekre kell összpontosítania: a kábítószer-probléma helyzetének és a megfigyelhető tendenciáknak a nyomon követése, különös tekintettel a többféle kábítószer egyidejű használatára;

2.

a megoldások figyelemmel kísérése és a követendő példák ismertetése;

3.

az új pszichoaktív anyagok kockázatainak felmérése és egy ezzel kapcsolatos gyors tájékoztatási rendszer fenntartása;

4.

különböző eszközök és megoldások kialakítása ahhoz, hogy a tagállamok monitorozni és értékelni tudják kapcsolódó szakpolitikáikat, valamint hogy a Bizottság monitorozni és értékelni tudja a kapcsolódó uniós szakpolitikákat.

Feladatok

adatok gyűjtése és elemzése,

az adatok összevetését szolgáló módszerek tökéletesítése,

az adatok terjesztése,

együttműködés európai és nemzetközi szervekkel és szervezetekkel, valamint harmadik országokkal; az új fejlemények és a változó tendenciák azonosítása.

Irányítás

Igazgatóság

Tagjai: egy-egy képviselő minden tagállamból, a Bizottság két képviselője, valamint az Európai Parlament által kinevezett, a kábítószerek területén különösen hozzáértő két független szakértő.

Az igazgatóság fogadja el a munkatervet, az általános tevékenységi jelentést és a költségvetést. Véleményezi a végleges beszámolót.

Végrehajtó bizottság

Összetétel

az igazgatóság elnöke;

az igazgatótanács alelnöke;

az igazgatóság két másik, a tagállamok képviseletére választott tagja.

a Bizottság két képviselője.

Igazgató

Az igazgatóság nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Tudományos bizottság

Szakvéleményeket bocsát ki. Legfeljebb 15 közismert tudósból áll, akiket az igazgatóság nevez ki pályázat útján, tudományos érdemeik alapján. Az igazgatóság ezenkívül kinevezhet egy szakértői csoportot a kibővített tudományos bizottságba az új pszichoaktív anyagok kockázatainak felmérése érdekében.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

16,32 (16,27) millió EUR. Uniós támogatás: 95,30 % (94,63 %).

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma: 84 (84)

Ebből betöltött: 79 (77)

+ 25 (27) fő egyéb alkalmazott (kirendelt tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak és ideiglenes helyettesítők)

Teljes létszám 104 (104)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 64,5 (64)

adminisztratív feladatok és informatikai támogatás: 29 (28,5)

vegyes feladatok: 10,5 (11,5)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Hálózat

A Központ információgyűjtés és -csere céljából számítógépes hálózatot üzemeltet, amelynek neve „Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata” (Reitox); a hálózat kapcsolatot teremt a tagállami droginformációs hálózatok, a tagállamok szakosított központjai és a Központtal együttműködő nemzetközi szervezetek információs rendszerei között.

Kiadványok

Éves jelentés az európai kábítószer-probléma helyzetéről 22 (22) nyelven, nyomtatott kiadvány és interaktív honlap,

kiadványok különböző témákban 2 (3), angolul,

statisztikai jelentés és interaktív honlap több mint 350 (350) táblázattal és 100 (100) ábrával,

általános tevékenységi beszámoló (minden évben, angolul),

Drugnet Europe hírlevél – 4 (4) szám, angolul,

középpontban a kábítószer (rövid szakpolitikai tájékoztató) – 1 (2) szám; EMCDDA tudományos szakmonográfia – 0 (0) kiadvány angol nyelven,

EMCDDA Insights – 3 (0) szám, angol nyelven,

kézikönyvek 2 (1), angolul,

EMCDDA tematikus tájékoztatók – 8 (1) kiadvány,

közös kiadványok – 2: angolul (az első kiadvány); bolgárul, spanyolul, csehül, dánul, németül, észtül, görögül, angolul, franciául, olaszul, lettül, litvánul, magyarul, hollandul, lengyelül, portugálul, románul, szlovákul, szlovénül, finnül, svédül, törökül, norvégul, horvátul (a második kiadvány), (3),

az új pszichoaktív anyagokról szóló tanácsi határozathoz (2005/387/IB) kapcsolódó dokumentumok – 2 (2), angolul,

ismertetők az egyes kábítószerekről – 0 (1) új; és 0 (18) aktualizált, német, angol és francia nyelven,

tudományos és szakmai tanulmányok, valamint cikkek és tudományos recenziók: 13 (39),

eseti kiadványok – 3, angolul,

tájékoztató füzetek – 1, angolul és oroszul,

tudományos plakátok: 2 (2),

adatgyűjtési, -ellenőrzési, -tárolási és -lehívási rendszer (Fonte).

Egyéb honlapok

A Központ nyilvános honlapjának átszervezése/frissítése/tartalomfejlesztése:

országok áttekintése,

kábítószer-fogyasztóknak szánt kezelések áttekintése, megelőzéssel kapcsolatos ismertetők,

európai jogi adatbázis a kábítószerekről,

értékelési eszköztár,

portál a követendő példákról (tapasztalatcsere a kábítószer-kereslet csökkentése érdekében hozott intézkedésekről, az egészségkárosodás csökkentéséről és a függőségkezelésről),

tematikus lapok,

publikációs adatbázis.

Promóciós anyagok

Konferenciaanyagok 2 (1) angolul;

Médiatermékek: 13 (13) sajtóközlemény (ezekből 3 db 23 nyelven) és 10 (7) tájékoztató angolul; 1 Power Point-bemutató angolul (1).

Részvétel nemzetközi konferenciákon, műszaki és tudományos találkozókon: 266 (245).

Forrás: a Központtól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az EMCDDA – figyelembe véve a kockázatokat – számos eljárást vezetett be és valósított meg a megfelelő előzetes és utólagos ellenőrzések biztosítása céljából. Ennek keretében a kedvezményezetteknek költségeikről teljes dokumentációt (bizonylatokat), valamint végleges pénzügyi és tevékenységi jelentéseket kell benyújtaniuk, amelyek segítségével az EMCDDA megállapíthatja az igényelt költségtérítés támogathatóságát és pontosságát. Az így kapott információk alapján az EMCDDA kétoldalú visszajelző jelentéseket készít, amelyekben rámutat a Reitox támogatások adminisztrációjával kapcsolatos lehetséges problémákra, és a nemzeti fókuszpontokkal elemzi azokat.

Az alkalmazott rendszer további javítása érdekében az EMCDDA a Számvevőszék javaslatait figyelembe véve a következő intézkedéseket hozta:

növelte a nemzeti fókuszpontoknál évente végzett helyszíni ellenőrzések számát,

ellenőrzési módszertant és tökéletesített modellt bocsátott rendelkezésre a külső ellenőrzési jelentéshez, hogy amennyire lehetséges megkönnyítse a külső ellenőrök munkáját egy közös és következetes módszer alkalmazásában,

2013 májusában az összes nemzeti fókuszpont számára Reitox képzést szervezett a támogatáskezeléssel kapcsolatban.

12.

A lehetséges kockázatok értékelését követően az EMCDDA felülvizsgálta az utólagos ellenőrzésekre vonatkozó döntését és a kockázatértékelés eredményéhez kötötte azok szükségességét.

13.

Az üzletmenet-folytonosság és katasztrófa-elhárítás biztosítása érdekében egyes kritikus fontosságú, IKT-alapú folyamatokban hozott intézkedések után, egy átfogó üzletmenet-folytonossági terv alapjait már javaslatba foglaltunk, amely várhatóan 2013 első félévének végén elfogadásra kerül.

14.

Az EMCDDA továbbra is aktívan keresi a megfelelő megoldást a szóban forgó helyiségek eladására vagy bérbeadására. Az EMCDDA addig is tovább racionalizálja, illetve csökkenti a Mascarenhas épület karbantartásának költségeit, a biztonsági intézkedések, valamint a közmű-igénybevétel egyes gyakorlatainak felülvizsgálatával.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/165


JELENTÉS

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/23

BEVEZETÉS

1.

A lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EMSA) az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre (1). Az Ügynökség feladata, hogy magas szinten biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, szakmai támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hogy ellenőrizze az uniós szabályozás érvényesülését, és felmérje annak eredményességét (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

Egy 0,8 millió EUR összegű költségvetési kötelezettségvállaláshoz nem tartozott meglévő jogi kötelezettségvállalás, ezért az szabálytalannak minősült.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

A belsőleg létrehozott immateriális javak esetében a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk nem teljes mértékben megbízhatók.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

13.

A Számvevőszék két, 2012 első felében zajlott munkaerő-felvételi eljárás átláthatóságával kapcsolatban hiányosságokat állapított meg. Sem az írásbeli vizsgák és felvételi beszélgetések kérdéseit, sem pedig azok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt. Ezenkívül a pályázatok értékelését megelőzően a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot sem határozták meg. A Számvevőszék múlt évi megjegyzései nyomán azonban az Ügynökség helyesbítő intézkedéseket hajtott végre, és a 2012 második felében végrehajtott két ellenőrzött munkaerő-felvételi eljárás során nem tártunk fel ilyen jellegű hiányosságokat.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

14.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az Ügynökség 2011-es költségvetése (1) 56 millió eurót tett ki, ez az adat az előző évben 51 millió EUR volt. 0,9 millió EUR összegű költségvetési kötelezettségvállaláshoz nem tartozott meglévő jogi kötelezettségvállalás. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az Ügynökségnek meg kellett volna szüntetnie, és az összeget 2012 elején vissza kellett volna fizetnie a Bizottságnak. Az Ügynökség azonban túl későn indította el az ehhez szükséges folyamatot. Ennek az lett a következménye, hogy az informatikai rendszer az összeget egy évre zárolta, és annak feloldására és visszafizetésére csak 2012 végén kerül majd sor.

folyamatban

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy a vagyonkezelés javítására van szükség az Ügynökségnél. A nyilvántartásban szereplő éves és halmozott értékcsökkenés között indokolatlan eltérés áll fenn. A belsőleg létrehozott immateriális javak esetében a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk nem megbízhatók. Nem bizonyítható, hogy a tárgyidőszak alatt leltár készült volna az irodai berendezésekről.

A fizikai leltár elkészült

A belsőleg létrehozott immateriális javakra vonatkozó intézkedés még végrehajtandó

2011

2011 decemberében az Ügynökség kettő, a tengeri olajszennyezések elhárításánál alkalmazott kotrókaros mentesítő rendszert adott el. A cél az volt, hogy az értékesítés legalább a berendezések 319 050 EUR nettó könyv szerinti értékén történjen. Mivel azonban a minimális árat helytelenül a nettó könyv szerinti érték alatt határozták meg, a berendezések értékesítése 93 950 EUR veszteséget okozott.

n.a.

2011

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Sem a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig a jelöltek értékeléséhez használt súlyozást nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

végrehajtva


(1)  A 2011.12.3-i, harmadik alkalommal módosított, a Hivatalos Lapban még nem közzétett költségvetés szerinti, csak a tárgyévre vonatkozó előirányzatok.


II. MELLÉKLET

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (Lisszabon)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke)

Közös közlekedéspolitika

„Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan”.

Az Ügynökség hatásköre

(az 1644/2003/EK rendelettel és a 724/2004/EK rendelettel módosított 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

Célok

Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség célja, hogy az Unión belül magas szinten, egységesen és hatékonyan biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát és védelmét, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, illetve kezelését.

Az Ügynökség magas szintű szakértelemmel technikai és tudományos támogatást nyújt a tagállamok és a Bizottság számára:

annak ellenőrzésében, hogy az uniós jogszabályokat megfelelően alkalmazzák a tengeri közlekedés biztonsága és védelme, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzése terén,

a végrehajtás nyomon követésében,

továbbá a már hatályos intézkedések hatékonyságának értékelésében.

Az Ügynökség operatív szolgáltatásokat dolgozott ki és ajánlott fel a tagállamok és a Bizottság számára a hajók által az Unióban okozott környezetszennyezés, a hajóforgalom nyomon követése és a tengerfelügyelet területén. Rendszereket dolgoztak ki a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának támogatásához (a THETIS a kikötő szerint illetékes államok által végzett ellenőrzés, az EMCIP a balesetek kivizsgálása, valamint az STCW-IS a tengerészek képzése és tanúsítása terén stb.).

Feladatok

Az Ügynökség feladatai az alapító rendelettel és a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban négy fő területre oszthatók fel. Az Ügynökség először is segíti a Bizottságot a többek közt az alábbiakra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követésében: hajók felügyelete és tanúsítása, tengerészeti felszerelések tanúsítása, hajók biztonsága, tengerészek képzése, valamint a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzések.

Másodszor, az Ügynökség uniós szintű tengeri információs rendszereket fejleszt és üzemeltet. Jelentősebb példák erre: a hajóknak és szállítmányoknak, valamint a fedélzeti eseményeknek az Unió egész területén történő hatékony nyomon követését biztosító SafeSeaNet (SSN) hajóforgalom-kezelési rendszer, valamint az uniós lobogó alatt közlekedő hajókat világszerte azonosító és nyomon követő EU LRIT adatközpont.

Ezzel párhuzamosan létrehozták a tengeri szennyezési készültségi, észlelő és reagáló rendszert, amely többek között készenlétben álló olajszennyezés-eltávolító hajók európai hálózatából és műholdképek alapján működő olajfolt-érzékelő és hajófelderítési európai rendszerből (CleanSeaNet) áll; mindkét rendszer célja, hogy eredményes láncolatot alkotva megvédje az uniós partokat és vizeket a hajók által okozott szennyezéstől.

Végül az Ügynökség technikai és tudományos tanáccsal látja el a Bizottságot a tengeri közlekedés biztonsága, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzése terén, a hatályban lévő intézkedések eredményességének folyamatos értékelése, és a jogszabályok aktualizálása és újak kidolgozása keretében. Ezenkívül támogatást nyújt a tagállamoknak és megkönnyíti együttműködésüket, illetve terjeszti a jó munkamódszereket.

Irányítás

Igazgatási tanács

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság négy képviselője és az érintett szakágazatok négy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője.

Feladatok

a többéves személyzetpolitikai terv, az éves költségvetés, a munkaprogram, az éves jelentés, valamint az Ügynökségnek a szennyezési készültség és reagálás terén folytatott tevékenységeiről szóló részletes terv elfogadása,

az ügyvezető igazgató munkájának felügyelete.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki. A Bizottság egy vagy több jelöltre tehet javaslatot.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Az Ügynökség belső ellenőrzési részlege.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

Kötelezettségvállalási előirányzatok (C1)

55,1 (56,4) millió EUR

Kifizetési előirányzatok (C1):

57,5 (56,4) millió EUR

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett pótköltségvetések több különböző forrásra terjednek ki, de a C1 minősül szinte kizárólagos forrásnak. Az egyértelműség és átláthatóság érdekében csak az elsődleges és ezért releváns C1 költségvetési előirányzatokat tüntettük fel.

Létszám 2012. december 31-én:

Személyi állomány

A létszámtervben szereplő állások száma 213 (208), ebből betöltött: 204 (197)

Szerződéses alkalmazottak

A költségvetésben tervezett állások száma 29 (29), ebből betöltött: 25 (25)

Kirendelt nemzeti szakértők

A költségvetésben tervezett állások száma 15 (15), ebből betöltött: 12 (15)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

53 szakmai műhelytalálkozó és egyéb esemény (1 300 résztvevő a műhelytalálkozókon),

28 különböző képzés, ezek eredményeképp 734 nemzeti szakértő részesült képzésben,

109 szemle és helyszíni vizsgálat,

az SSN rendszer rendelkezésre állása az év során 99,33 %-os volt,

2 234 műholdfelvétel megrendelése és elemzése a CleanSeaNet rendszerben,

az EU LRIT adatközpont rendelkezésre állása az év során 99,26 %-os volt,

16 szerződés szennyezésmentesítő hajókra,

65 rutingyakorlat és 33 szimulációs gyakorlat a szennyezésmentesítő hajókkal (16 operatív gyakorlat és 17 értesítési gyakorlat),

az EMSA tengeri kisegítő szolgálatok a hét minden napján 24 órában működnek,

a THETIS rendszer rendelkezésre állása az év során 99,23 %-os volt.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások elemzésére irányuló évvégi eljárásokat végzett, hogy elkerülje a szabálytalan átviteleket. A Számvevőszék által említett 0,8 millió eurós összeg a 327 átvitel közül egy szerződésre vonatkozik. A folyamatos LRIT szolgáltatásokról szóló szerződést a feleknek még az év vége előtt alá kellett volna írniuk. Így a kötelezettségvállalás összegét nem töröltük, hanem átvittük a következő évre. Míg a vállalkozó a szerződést december 26-án aláírta, az EMSA az aláírt dokumentumot csak december 31-én kapta meg, így csak 2013 elején tudta aláírni.

12.

A Számvevőszék észrevételét figyelembe véve, és tekintettel arra, hogy az Ügynökség további immateriális javakat fog létrehozni, az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az immateriális javak értékeléséhez belső útmutatást fog kidolgozni, amely 2013-tól lesz alkalmazható.

13.

Az Ügynökség megerősíti, hogy javító intézkedéseket tett.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/172


JELENTÉS

az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/24

BEVEZETÉS

1.

Az athéni és heraklioni székhelyű (1) Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ENISA) az 1007/2008/EK rendelettel (2) és az 580/2011/EK rendelettel (3) módosított 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti és uniós kezdeményezésekre támaszkodva fokozza az Uniónak a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzésére, illetve az azokra történő reagálásra vonatkozó képességét (5).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (8) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (9) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendlelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

Noha a pénzügyi szabályzat és a kapcsolódó végrehajtási szabályok értelmében a befektetett eszközökről legalább háromévente fizikai leltárt kell készíteni, teljes körű fizikai leltárra legutóbb 2009-ben került sor.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  Míg az adminisztratív személyzet Heraklionban marad, az operatív munkatársakat 2013 márciusában áthelyezték Athénba.

(2)  HL L 293., 2008.10.31., 1. o.

(3)  HL L 165., 2011.6.24., 3. o.

(4)  HL L 77., 2004.3.13., 1. o.

(5)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(6)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(7)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(8)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(9)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(10)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az áthozatalok ilyen magas szintje nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy jobban kell dokumentálni a befektetett eszközöket. A befektetett eszközök beszerzésének nyilvántartása számlák szerint, nem pedig tételek szerint történik. Amennyiben több új eszköz beszerzése egyetlen számlán szerepel, az összes beszerzés és azok teljes összege mindössze egy tétel alatt kerül nyilvántartásba.

folyamatban

2011

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Az átláthatóság hiányáról a Számvevőszék már 2010-ben is beszámolt, a gond orvoslására azonban nem történtek megfelelő lépések. Sem a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig azok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt. A pályázatok értékelését megelőzően a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot sem határozták meg.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Heraklion)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése

A belső piaccal kapcsolatos feladatok az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak (EUMSZ, 4. cikk (2) bekezdés a) pont).

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 460/2004/EK rendelete)

Célok

1.

Az Ügynökség fokozza az Unió, a tagállamok és az üzleti szféra képességét a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzését, kezelését és az azokra való reagálást illetően.

2.

Az Ügynökség segítséget nyújt és tanácsot ad a Bizottságnak és a tagállamoknak a hatáskörébe tartozó hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően.

3.

Az Ügynökség magas szintű szakértelmet fejleszt ki, és felhasználja ezt a szakértelmet a köz- és magánszektor szereplői közötti széles körű együttműködés ösztönzésére.

4.

Az Ügynökség kérésre segíti a Bizottságot a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok aktualizálásához és továbbfejlesztéséhez szükséges szakmai előkészítő munkában.

Feladatok

a)

információkat gyűjt az olyan jelenlegi és jövőbeni kockázatokról, amelyeknek hatásuk lehet az elektronikus hírközlő hálózatokra;

b)

tanácsot, illetve segítséget nyújt az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak, az európai szerveknek, valamint az illetékes nemzeti szerveknek;

c)

elősegíti az ezen a téren tevékenykedő szereplők közötti együttműködést;

d)

elősegíti az együttműködést a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák kezelésére szolgáló közös módszerek kidolgozásában;

e)

hozzájárul a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó fogékonyság növeléséhez valamennyi felhasználónál, többek között ösztönözve a mindenkori legjobb gyakorlatok megosztását – beleértve a felhasználók figyelmeztetésére szolgáló módszereket is –, valamint törekedve a köz- és a magánszektorból induló kezdeményezések közötti egymást erősítő hatásra;

f)

segíti a Bizottságot és a tagállamokat az ágazattal folytatott párbeszédben;

g)

nyomon követi a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozását;

h)

tanácsokkal látja el a Bizottságot a hálózat- és információbiztonságra irányuló kutatás és a kockázatmegelőzési technológiák alkalmazása területén;

i)

előmozdítja a megelőzési vezetői megoldásokkal kapcsolatos kockázatértékelési tevékenységet;

j)

hozzájárul a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködéshez;

k)

közzéteszi saját független következtetéseit, iránymutatásait, és a hatókörébe, illetve a céljai közé tartozó kérdésekkel kapcsolatban tanácsot ad.

Irányítás

Igazgatóság

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság által kinevezett három képviselő, valamint a Bizottság által javasolt és a Tanács által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező három képviselő, akik egyenként az alábbi csoportok valamelyikét képviselik:

a)

az információs és kommunikációs technológiai iparág;

b)

fogyasztói csoportok;

c)

információ- és hálózatbiztonsági elméleti szakemberek.

Az érdekeltek állandó csoportja

A legfontosabb érdekelteket – köztük az információs és kommunikációs technológiai iparágat, az információs és kommunikációs technológiákat felhasználó szervezeteket és az információ- és hálózatbiztonsági elméleti szakembereket – képviselő 30 magas szintű szakértő.

Nyílt pályázatot követően a tagokat a vezérigazgató választja ki, aki miután tájékoztatta az Igazgatóságot a döntéséről, a kiválasztott jelölteket ad personam nevezi ki 2,5 éves megbízatási időtartamra.

Vezérigazgató

Az Igazgatóság nevezi ki ötéves időtartamra az Európai Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, európai parlamenti meghallgatást követően.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

8,2 (8,1) millió euró, ebből uniós támogatás: 100 % (100 %).

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 44 (44), ebből betöltött: 42 (41).

Egyéb betöltött álláshelyek: 12 (13) szerződéses alkalmazott, 4 (4) kirendelt nemzeti szakértő.

Teljes létszám: 58 (58), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 40 (40)

adminisztratív feladatok: 18 (18)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

1. MF (1):   A változó környező veszélyek azonosítása és kezelése

A jövő kihívásaira való felkészülésbe feltétlenül beletartozik a felmerülő veszélyek kiértékelése. E munkafolyamat azt célozta, hogy egy sor „Informatikai biztonsági készenléti nyilatkozatot” lehessen megfogalmazni különböző területekre és kormányzati kezdeményezésekre nézve, különösen tagállami és bizottsági szinten (pl. a szakpolitikai kezdeményezések során felmerülő lehetőségek és kockázatok azonosítása). Ezt úgy érték el, hogy a különböző érintett közösségek számára lényeges területekre és kezdeményezésekre nézve értékelték a felmerülő lehetőségeket és kockázatokat.

Ennek keretében az Ügynökség átfogó jelentést adott ki a biztonsági kockázatok európai helyzetéről, valamint külön jelentéseket a következő témákban: „Fogyasztói eszközök használata az informatikában”, „Számítási felhő” és „Közbeszerzés-biztonság”. A lehetőségek és a kockázatok elemzéséből az ENISA olyan következtetéseket tudott levonni, amelyek rávilágítanak, hogy valós idejű működési környezetben milyen kompromisszumokat kell majd kötniük az intézményeknek és a vállalkozásoknak. E megközelítés révén a döntéshozók és az üzleti körök a magas szintű biztonság fenntartása mellett teljes mértékben kihasználhatják az innovatív technológiák és üzleti modellek előnyeit. Ugyanakkor a munkafolyamat céljai elérésének érdekében a lehető legjobban kiaknázták a meglévő együttműködési megállapodásokat és a támogatási funkciót ellátó érdekelt felek együttműködését.

Az eredmények száma: hét.

2. MF:   Az összeurópai CIIP (2) és a rugalmasság fejlesztése

Az e munkafolyamat keretében elvégzett munka szorosan illeszkedett a Bizottság 2009. márciusi és 2011. márciusi közleményében szereplő CIIP cselekvési tervhez, és a 2010-es és 2011-es munkaprogramok keretében végzett munka természetes folytatását jelentette. A tevékenységek közvetlenül hozzájárultak a belső biztonsági stratégiában és a digitális menetrendben lefektetett célok megvalósításához is.

A 2. munkafolyamat fő célja, hogy támogassa a tagállamokat biztonságos és rugalmas információs kommunikációs rendszerek létrehozásában, és növelje a kritikus információs infrastruktúrák és szolgáltatások védettségét Európában. Ennek kapcsán a következő tevékenységekre került sor:

az érdekelt felek támogatása hatékonyságuk és eredményességük növelése érdekében,

gyakorlatok támogatása és ösztönzése összeurópai szinten,

az információs biztonsági kihívások azonosítása és kezelése a kritikus információs infrastruktúrákban,

az európai köz-magán reziliencia-partnerség (EP3R) támogatása és ösztönzése,

az információs biztonsági problémák azonosítása és kezelése az Ipari Ellenőrző Rendszerekben és Összekapcsolt Hálózatokban,

a 2010. november 20-i EU–USA csúcstalálkozó keretében létrehozott, a kiberbiztonsággal és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó EU–USA munkacsoport támogatása,

E tevékenységek közül kiemelendő az összeurópai kiberbiztonsági gyakorlat. A második ilyen gyakorlatot 2012. október 4-én hajtották végre, és 339, az Unióban működő szervezet vett benne részt.

Az eredmények száma: 13.

3. MF:   A hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT) és más operatív közösségek támogatása

Az ebben a részben leírt munkacsomag szintén szorosan illeszkedik a Bizottság 2009. márciusi közleményében szereplő CIIP cselekvési tervhez, bár e munkafolyamat tevékenységei a CERT közösségnek nyújtott segítséghez és annak kifejlesztéséhez kapcsolódnak szorosan.

A CERT területén az ENISA célja az, hogy támogassa az uniós tagállamokat annak biztosításában, hogy saját nemzeti/kormányzati CERT elhárító csoportjaik az egyes tagállami felkészültségi, információmegosztási, fenntartható koordinációs és válaszadási funkciók fő elemeként működjenek. E célból a nemzeti/kormányzati CERT csoportok számára az érdekelt felekkel együtt alapértékeket kell meghatározni, és biztosítani kell számukra az alapértékek eléréséhez szükséges eszközöket. A munkafolyamat céljai konkrétabban a következők:

a tagállamok operatív képességeinek fejlesztése azáltal, hogy a CERT közösséget segítik hatékonysága és eredményessége növelésében,

a CERT közösségek és más közösségek (együtt)működésének támogatása és bővítése.

E munkafolyamat részeként az ENISA megvizsgálta, hogy milyen jogi és eljárási akadályokkal néznek szembe az európai CERT-ek, amikor együttműködnek és információt osztanak meg harmadik országokbeli CERT-ekkel és bűnüldözési szervekkel, és az ENISA ajánlásokat is tett ennek az együttműködésnek a javítására.

Az eredmények száma: 10.

4. MF:   A digitális gazdaság biztosítása

Ebben a munkafolyamatban az ENISA célja olyan intézkedések meghatározása, amelyek révén az Unió megfelelően, biztonságos és megbízható megoldásokat alkalmazva tudja majd levezényelni az új interoperábilis szolgáltatások bevezetését és kiépítését, tiszteletben tartva közben az egyének alapvető jogait.

Az ezen a területen elvégzett munka során a köz- és a magánszektor szervezeteit támogatták abban, hogy javítsanak biztonsági koncepciójukon, s egyúttal megbízható eljárásokat fejlesszenek ki a személyes adatoknak a javasolt új adatvédelmi jogszabályok szerinti kezelésére.

Ennek a munkafolyamatnak a keretében történt az egyetemes hálózat- és információbiztonság európai hónapjának támogatása is.

Az eredmények száma: nyolc.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  

MF: munkafolyamat.

(2)  

CIIP: kritikus információs infrastruktúrák védelme.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

Az ENISA mindkét – heraklioni és athéni – hivatalában 2013. április végén kezdte el a leltározást. Az ENISA történetében ez az első olyan leltározás, amely az erre hivatott elektronikus eszköz, az ABAC Assets és az ahhoz tartozó funkcionalitások (ide értve a címkézést, szkennelést, a beszkennelt tárgyak feltöltését, jelentésék készítését) felhasználásval történik. A leltározás eredményét az engedélyezésre jogosult tisztviselő fogja feldolgozni, és a könyvviteli nyilvántartás és a fizikai leltár közötti eltérésekre vonatkozó végleges könyvelési tételek feltüntetésére legkésőbb 2013. július 31-ig sor kerül.

Az Ügynökség a jövőben évente végez és dokumentál ilyen leltárokat, hogy az éves beszámolóban biztosítsa az eszközérték tárgyilagos ismertetését.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/180


JELENTÉS

az Europol-nyugdíjalap 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alap válaszával együtt

2013/C 365/25

BEVEZETÉS

1.

A hágai székhelyű Europol-nyugdíjalapot (a továbbiakban: az Alap, más néven EPF) a hágai székhelyű Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) korábbi személyzeti szabályzata 6. függelékének 37. cikke hozta létre. Az Alap végrehajtásáról szóló szabályokat a 2011/400/EU tanácsi határozattal (1) módosított 1999. március 12-i tanácsi jogi aktus (2) határozta meg. Az Alap célja, hogy az Europol által a 2010. január 1-jei uniós ügynökséggé történő átalakulás előtt már foglalkoztatott alkalmazottak nyugdíjait finanszírozza és kifizesse.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Alap belső kontrollmechanizmusainak értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Alapnak a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója (3);

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Alap éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Alap éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Tanács által az Alap számára elfogadott számviteli szabályok (5) alkalmazása; a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az Alap igazgatótanácsa és az Európai Rendőrségi Hivatal igazgatója jóváhagyja az éves beszámolót, miután azt az Alap számvitelért felelős tisztviselője a rendelkezésére álló valamennyi információ alapján elkészítette. Ugyanők egy nyilatkozatot is fogalmaznak, amelyben többek között kijelentik, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkeznek afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Alap pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (6) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Alap éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alap éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Figyelemfelhívó megjegyzés

10.

A Számvevőszék felhívja a figyelmet az Alap 2012. évi éves jelentésének 2.6. és 2.7. megjegyzésére. Az Alap igazgatótanácsa a folyamatosság elve alapján állította össze a beszámolót. Ugyanakkor várható, hogy 2013-ban sor fog kerülni a legtöbb ma még ki nem fizetett nyugdíjjogosultság rendezésére, egy másik nyugdíjrendszerbe történő átvitel révén, és hogy 2014. december 31-ére nem marad több aktív tag. Az Alap igazgatótanácsa és az Europol igazgatótanácsa jelenleg vizsgálja a Tanáccsal együtt az Alap jövőjével kapcsolatos lehetőségeket, amelyek közül az egyik megoldás az Alap 2014. december 31-ét követő felszámolása.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

12.

Az Europol személyzeti szabályzata a tisztviselők által befizetett nyugdíjjárulék tőkésítésének éves szintjét 3,5 %-ban állapította meg. Mivel a hozzájárulást havonként kell befizetni, és az összeg hónaponként eltérő lehet, az éves ráta használata helytelen, és havi rátát kellene alkalmazni. Ennek azonban nincs lényeges hatása az éves beszámolóra.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. október 7-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 179., 2011.7.7., 5. o.

(2)  Az 5397/99 számú dokumentum a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásában: http://register.consilium.europa.eu/.

(3)  Az éves beszámoló a következőkből áll: a mérleg, a bevételi és kiadási kimutatás, a cash-flow kimutatás, valamint a kiegészítő mellékletek.

(4)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(5)  Az Alap szabályzatának elfogadásáról szóló, 1999. március 12-i tanácsi jogi aktussal és az ezt módosító 2011. június 28-i tanácsi határozattal összhangban a beszámolót a nyugdíjalapokról szóló holland számviteli szabályok, azaz a holland pénzügyi beszámolási szabályok 610. irányelve, és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kiadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján állítják össze.

(6)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Számvevőszék hiányosságokra hívja fel a figyelmet az alkalmazottak számára az Europol által ajánlott, az Alapból történő kilépésre szolgáló eljárással kapcsolatban. Amikor a Hivatal 2010-ben teljes jogú uniós ügynökséggé alakult át, felkérték a nyugdíjalapba befizetést már nem teljesítő alkalmazottakat (1), hogy egyösszegű nyugdíjkifizetés fejében vagy a felhalmozott nyugdíjjogosultságok más nyugdíjrendszerbe való átvitelével (pl. PMO, tagállami nyugdíjrendszerek, magánpénztárak) lépjenek ki az Alapból. Az alkalmazottak számára azonban nem határoztak meg határidőt a döntés meghozatalára vonatkozóan.

Végrehajtva

2011

Az év végén az Alap nettó pénzügyi eszközei 16 millió eurót tettek ki, amelyből 15,98 millió euró összeget egyetlen bank kezelt.

Végrehajtva

2011

Az igazgatótanács még nem készített eljárásokat a nyugdíjjogosultságok éves ellenőrzésére vonatkozóan, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a jogosultak életben vannak-e. 2011-ben az Alap által fizetett nyugdíjban részesülő hat személyt felkérték tartózkodási helyük megerősítésére, de közülük csak egy válaszolt.

Végrehajtva


(1)  Az alkalmazottakra jelenleg az Európai Unió személyzeti szabályzata vonatkozik.


AZ EUROPOL NYUGDÍJALAP VÁLASZA

12.

Az Europol tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. Az immateriális hatás 1 euró különbséget eredményez 10 000 euróként a megállapított nyugdíjjogosultságok terén (az Europol Nyugdíjalap (EPF) részéről, nem a kedvezményezetteknél). 2014. december 31-ig az utolsó aktív résztvevő is kiszáll az EPF-ből. Ennek tudatában a módosításokat nem fogják végrehajtani, amelyet az EPF igazgatótanácsa is jóváhagyott.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/184


JELENTÉS

az Európai Vasúti Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/26

BEVEZETÉS

1.

A Lille-i és Valenciennes-i székhelyű Európai Vasúti Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség vagy ERA) a 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósági szintjének növelése és közös biztonsági koncepció kialakítása egy versenyképesebb és magas biztonsági szintű európai vasúti ágazat kialakítása érdekében (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

Az Ügynökség megszüntette a belső ellenőrzési részlegét és azt belső ellenőrzési koordinátorral helyettesítette. A belső ellenőr távozott az Ügynökségtől és bizonytalanság van a tekintetben, hogy az Ügynökség pénzügyi szabályzatában előírt belső ellenőrzési funkciót hogyan látják el az új rendszerben.

12.

Az Ügynökségnek meg kell erősítenie a meglévő kontrollokat annak érdekében, hogy a családi támogatásokat helyesen – teljes körű és naprakész adatok alapján – számítsák ki és fizessék ki.

13.

Az Ügynökség nem felel meg belső ellenőrzési standardjainak a tevékenységének folyamatosságának tekintetében, nincsenek jóváhagyott üzletmenet-folytonossági és katasztrófaelhárítási informatikai tervek.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

14.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést Dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 220., 2004.6.21., 3. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A költségvetési előirányzatokhoz viszonyított kifizetési arány az összes cím esetében javult, de a III. cím (operatív kiadások) esetében az arány továbbra is kicsi: 47 % (2010-ben 39 %). Ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

folyamatban

2011

Az Ügynökség alapító rendelete felső határértéket határoz meg az Ügynökség által a vasúti ágazatban dolgozó szakemberek köréből felvett ideiglenes alkalmazottak foglalkoztatásának időtartamára. E rendelkezés értelmében az Ügynökség a 2013–2015 időszakban operatív állományának felét lecseréli, ami jelentős fennakadásokat okozhat az Ügynökség operatív tevékenységeiben (1).

folyamatban

2011

Az Ügynökségnek van még javítanivalója a felvételi eljárásain, hogy maradéktalanul biztosítsa az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot a jelentkezők számára. Az álláshirdetésekben például nem írtak elő semmit a felsőoktatásban minimálisan eltöltött évekre vonatkozóan, holott ez volt az egyik kiválasztási kritérium. Sem a felvételi beszélgetésekre való bejutáshoz és a tartaléklistákra való felkerüléshez szükséges ponthatárokat, sem a kiválasztási kritériumok pontozását, sem az írásbeli, illetve szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig az írásbeli, illetve szóbeli vizsgák közötti súlyozást nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

folyamatban


(1)  A 881/2004/EK rendelet 24. cikke.


II. MELLÉKLET

Európai Vasúti Ügynökség (Lille/Valenciennes)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkének (1) bekezdése)

„A 90. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően meghatározza:

a)

a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat;

b)

azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet;

c)

a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket;

d)

egyéb megfelelő rendelkezéseket.”

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 881/2004/EK rendelete)

Célok

Szakmai kérdésekben azoknak az uniós jogszabályoknak a végrehajtásához való hozzájárulás, amelyek célja:

a vasúti rendszerek versenypozíciójának javítása,

az európai vasúti rendszer biztonsága tekintetében közös koncepció kialakítása.

egy határok nélküli európai vasúti térség megteremtésének és a magas szintű biztonság szavatolásának érdekében.

Feladatok

1.

Ajánlások megfogalmazása a Bizottság számára a következőkkel kapcsolatosan:

a vasutak biztonságáról szóló irányelv (2004/49/EK) által előírt közös biztonsági módszerek (KBM) és közös biztonsági célok (KBC),

biztonsági tanúsítványok és a biztonság területére vonatkozó intézkedések,

a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos műszaki specifikációk kidolgozása,

szakmai ismeretek,

a gördülőállomány nyilvántartása.

2.

Szakvélemények kibocsátása a következőkről:

tagállami biztonsági szabályok;

a bejelentett szervezetek által végzett munka minőségének monitoringja;

a transzeurópai hálózat kölcsönös átjárhatósága.

3.

A tagállami szervezetek koordinálása:

A tagállami biztonsági hatóságok és vizsgáló testületek munkájának összehangolása (a 2004/49/EK irányelv 17. és 21. cikke szerint).

4.

Kiadványok és adatbázisok

jelentés a biztonsági teljesítményről (kétévente);

jelentés a kölcsönös átjárhatóság fejlődéséről (kétévente);

a biztonsági dokumentumok nyilvános adatbázisa;

a kölcsönös átjárhatóságról szóló dokumentumok nyilvános jegyzéke.

Irányítás

Igazgatási tanács

Tagjai: egy-egy képviselő valamennyi tagállamból, a Bizottság négy képviselője, valamint az érintett szakmai ágazatok hat, szavazati jog nélküli képviselője.

Igazgató

Az igazgatási tanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

25,8 (26) millió euró

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 144 (144)

Betöltött álláshelyek száma 2012. dec. 31-én: 139 (140)

Egyéb alkalmazottak: 14 (14)

Teljes létszám: 153 (154), a következő megoszlásban:

operatív feladatok: 119 (107)

adminisztratív feladatok: 34 (47)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

A biztonsági tanúsításra, így többek között az egységes uniós biztonsági minősítési rendszerre való átállásra vonatkozó ajánlások.

A karbantartást végző vállalkozások minősítésével kapcsolatos további tevékenységek.

Biztonsági szabályokra vonatkozó ajánlások, melyek tartalmazzák annak értékelését, hogy a tagállami biztonsági szabályokat hogyan teszik hozzáférhetővé, és annak vizsgálata, hogy a vasútbiztonsági irányelvet hogyan ültették át a tagállamok saját szabályozói rendszerükbe.

Ajánlások a biztonsági ügyekről szóló beszámolás rendszerére vonatkozóan, beleértve a közös biztonsági mutatószámokat, a biztonsági hatóságok és a vizsgáló hatóságok együttműködését, valamint a biztonsággal kapcsolatos teljesítményről szóló beszámolást a tagállamokban.

Ajánlások a biztonsági szempontok értékelésére, beleértve a közös biztonsági módszereket is.

A kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokra, illetve felülvizsgálatukra vonatkozó ajánlások, a hatókör kiterjesztésének és a hibák kijavításának értékelése.

Jelentések az üzemeltető és karbantartó személyzet szaktudására és szakmai értékelésére vonatkozó közös koncepciókról.

A járműengedélyekre vonatkozó tagállami szabályok egybevetését lehetővé tevő szakmai anyag megtervezése és összeállítása, valamint a szabályok minősítése a kölcsönös elfogadhatóság szempontjából.

Szakvélemények a tagállami szabályozásról, és a bejelentett szervezetek munkájának nyomon követése.

Jelentések a vasútbiztonságról és a kölcsönös átjárhatóságról.

Biztonsági és kölcsönös átjárhatósági nyilvántartások létrehozása és vezetése.

Az ERTMS (European Railway Traffic Management System – Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) rendszerhatósági és változáskontroll-menedzseri feladatainak ellátása; segítség a Bizottságnak az ERTMS-projektek értékelésében.

Valamennyi ajánláshoz hatásvizsgálat mellékelése.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség 2013 őszéig tervezi egy belső ellenőrzési koordinátor felvételét. Ez egy különálló funkció lesz, ami biztosítani fogja az e feladatkört ellátó személy függetlenségét. Ezen túlmenően az Ügynökség belső audit funkciójának függetlensége teljes mértékben biztosított. Az ERA pénzügyi szabályzata 71. cikkének 2. bekezdésével összhangban „a Bizottság belső auditora az Ügynökség tekintetében azonos jogkörrel bír, mint a bizottsági szervezeti egységek tekintetében”. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) jelenleg és a jövőben is az Ügynökség belső auditora marad, és az Ügynökségnél rendszeres belső auditokat folytat.

12.

A Számvevőszék észrevétele egy konkrét, meglehetősen összetett egyedi eseten alapul, amelynek kezelésével kapcsolatban az Ügynökség a Bizottság szervezeti egységeinek tanácsát fogja kérni. Emellett az Ügynökség felülvizsgálja és szükség esetén megerősíti jelenleg alkalmazott ellenőrzéseit annak érdekében, hogy a családi támogatások kiszámítása és kifizetése helyesen, teljes körű és naprakész információk alapján történjen.

13.

Az Ügynökség prioritásként határozta el, hogy megfelelő intézkedések révén biztosítja az Ügynökség tevékenységei szempontjából horizontálisan működő informatikai szolgáltatások és rendszerek folyamatos működését. Az ehhez kapcsolódó intézkedések előreláthatólag 2013 folyamán megtörténnek, az üzletmenet-folytonossági terv és a katasztrófaelhárítási eljárás pedig 2013 végéig jóváhagyásra kerül.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/190


JELENTÉS

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

2013/C 365/27

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ERCEA) a 2008/37/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a 7. kutatási keretprogramon belül az „Ötletek” egyedi programot irányítsa (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az irányító bizottság hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

11.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 9., 2008.1.12., 15. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az Ügynökség nem alkalmazott megfelelő kontrollt az e-Stream (a tudományszervezési részleg munkafolyamat-jóváhagyási eljárásainak automatizálását célzó belső informatikai eszköz) kifejlesztése során. A projekt döntés-előkészítő tanulmányát nem dolgozták ki megfelelően, nem történt meg a kockázatok megfelelő azonosítása és kezelése, és a vezetés nem követte nyomon a beruházás menetét. Ezek a hiányosságok hozzájárultak az informatikai projekt meghiúsulásához, ami 258 967 eurós értékcsökkenést okozott.

végrehajtva

2011

Az Ügynökség ideiglenes igazgatóját egy bizottsági határozat nevezte ki 2011. január 1-jén. Az ellenőrzés 2012 februári időpontjában ezt a beosztást az igazgató már a személyzeti szabályzatban előírt egyéves maximumnál egy hónappal régebben töltötte be. Mivel az igazgató eredeti, osztályvezetői beosztását ideiglenesen egy csoportvezető vette át, a személyzeti szabályzattól való eltérés az ő esetében is fennáll. Egy másik csoportvezető megbízott osztályvezetőként dolgozott 2009 júniusa és 2011 februárja között, és a beosztás időtartama ebben az esetben is szabálytalan volt.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikke)

1.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően többéves keretprogramot fogad el, amely felöleli az Unió valamennyi tevékenységét. A keretprogram:

meghatározza azokat a tudományos és technológiai célokat, amelyeket a 180. cikkben előirányzott tevékenységekkel meg kell valósítani, és rögzíti az ezekkel kapcsolatos prioritásokat,

kijelöli e tevékenységek főbb irányvonalait,

rögzíti a keretprogramban való uniós pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összegét és részletes szabályait, valamint az egyes előirányzott tevékenységekre vonatkozó részösszegeket.

2.

A keretprogramot a helyzet változásának megfelelően ki kell igazítani vagy ki kell egészíteni.

3.

A keretprogram végrehajtása az egyes tevékenységeken belül kialakított egyedi programok útján történik. Minden egyedi programban meg kell határozni végrehajtásának részletes szabályait, rögzíteni kell időtartamát és rendelkezni kell a szükségesnek ítélt eszközökről. Az egyedi programokban rögzített, szükségesnek ítélt összegek összesítve nem léphetik túl a keretprogramra, illetve az egyes tevékenységekre megállapított legnagyobb teljes összeget.

4.

A Tanács az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárással fogadja el az egyedi programokat.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2008/37/EK határozata)

Célok

Az Ügynökséget 2007 decemberében hozta létre a 2008/37/EK bizottsági határozat, hogy az az 58/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása keretében végzett felderítő kutatás területén irányítsa az „Ötletek” egyedi közösségi programot. Az „Ötletek” programot az Európai Kutatási Tanács (EKT) hajtja végre, melynek része egy független Tudományos Tanács. Ez utóbbi határozza meg az EKT tudományos stratégiáját és követi nyomon, hogyan valósítja meg ezt a stratégiát az operatív irányítást végző Ügynökség. Az Ügynökség 2009. július 15-én kivált a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságból és önállóvá vált.

Feladatok

Az Ügynökség feladatait a hatáskör-átruházási okirat (lásd: C(2008) 5694 bizottsági határozat) 5–7. cikke írja le. Ezek keretében az Ügynökség a következő területekre vonatkozó feladatokra kapott megbízást:

az adminisztratív végrehajtás és a programmegvalósítás minden vonatkozása, különösen a Tudományos Tanács által megállapított elvek szerinti értékelő eljárások, szakértői véleményezések és kiválasztási folyamat,

a támogatások kezelése pénzügyi és tudományszervezési szempontból.

Irányítás

(a Bizottság C(2008) 5132 és a C(2011) 4877 határozata)

(a Bizottság 2007/134/EK és 2011/12/EU határozata)

(a Tanács 2006/972/EK határozata)

(a Tanács 58/2003/EK rendelete)

Irányító bizottság

Az irányító bizottság az Ügynökség működését felügyelő testület, amelyet a Bizottság nevez ki (lásd C(2008) 5132 bizottsági határozat). Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét (a Bizottság jóváhagyását követően), igazgatási költségvetését és éves beszámolóit. Öt tagból és egy megfigyelőből áll.

Az EKT Tudományos Tanácsa

Az EKT Tudományos Tanácsa a 2007/134/EK bizottsági határozat értelmében tudományos stratégiát dolgoz ki az „Ötletek” egyedi programhoz, dönt arról, hogy a 2006/972/EK tanácsi határozat 5. cikkének (3) bekezdése alapján milyen típusú kutatás kapjon finanszírozást, valamint tudományosan jótáll a tevékenység minőségéért. Feladatai elsősorban: az „Ötletek” egyedi program éves munkaprogramjának kidolgozása, a szakértői véleményezési folyamat kialakítása, valamint az „Ötletek” egyedi program megvalósításának figyelemmel kísérése és minőség-ellenőrzése, a Bizottság felelősségének sérelme nélkül. A Bizottság által kinevezett huszonkét tagból áll.

Az Ügynökség igazgatója

Az Európai Bizottság nevezi ki négy évre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

37,8 (35,6) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A 2012-es működési költségvetésnek megfelelően a létszámtervben 100 (100) ideiglenes alkalmazott szerepel, és összegeket különítettek el 289 (260) szerződéses alkalmazott, illetve kirendelt tagállami szakértő foglalkoztatására, az álláshelyek száma tehát összesen 389 (360). Ezekből az állásokból a 2012-es év végén 380 (350) álláshelyet töltöttek be:

96 (97) ideiglenes alkalmazott, ebből 11 (13) kirendelt és 85 (84) külsős munkatárs

275 (245) szerződéses alkalmazott

9 (8) kirendelt tagállami szakértő

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív tevékenységek (tudományos és támogatáskezelési részlegek): 71 % (68 %)

igazgatási tevékenységek (egyéb részlegek): 29 % (32 %)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

1.

Az „Ötletek” munkaprogram induló, senior, szinergia és koncepcióigazoló kutatói támogatásokra kiírt pályázati felhívásai nyomán megkötött támogatási megállapodások nyomon követése. Az „Ötletek” munkaprogram végrehajtása évente közzétett pályázati felhívások keretében történik, ezt követi a (külső szakértők általi) értékelés, a támogatási megállapodások előkészítése és aláírása, és végül a projektmegvalósítás felügyelete. Az egyes pályázati felhívások egy sor támogatási megállapodást eredményeznek, melyeknél a projektciklus várható időtartama kb. öt év.

2.

Az „Ötletek” munkaprogram 2012. évi pályázati felhívásainak lebonyolítása. (Induló, senior, szinergia és koncepcióigazoló kutatói támogatások): 2012-ben 7 899 projektjavaslatra vonatkozóan nyújtottak be pályázatot, ebből 4 741 esetben induló, 2 304 esetben senior, 710 esetben szinergia és 144 esetben koncepcióigazoló kutatói támogatásra. Ezekből összesen 7 740 pályázat volt támogatható, és ekként szakértői csoport által értékelendő. A támogatási eljárásban való részvételre összesen 960 projektjavaslatot választottak ki (883 az elsődleges listákra, 77 pedig a tartaléklistákra került).

3.

Az „Ötletek” egyedi programmal, és az ügynökség 2012-es tevékenységével kapcsolatos információk összeállítása és terjesztése.

4.

A Tudományos Tanács 2012-ben Európa-szerte rendes üléseket tartott, rendszerint a nemzeti hatóságok meghívására. A különböző, vagy uniós tagállamokban vagy társult országokban megrendezett ülések segítik az EKT jobb megjelenítését. Ezenkívül az üléseket mind a tagállami hatóságok, mind a tudományos és kutatói közösségek fontos eseményeknek tekintik. A Tudományos Tanácsban a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakban öt plenáris ülést szerveztek: februárban, júniusban és decemberben Brüsszelben (Belgium), áprilisban Szófiában (Bulgária) és októberben Limassolban (Ciprus). 2009-ben az EKT struktúráit és mechanizmusait értékelő szakértői csoport ajánlásai alapján a Tudományos Tanács két állandó bizottságot hozott létre: az első összeférhetetlenségi, tudományetikai és etikai ügyekben nyújt útmutatást, míg a másik az értékelő szakértői csoportok kiválasztásával foglalkozik. A végrehajtó ügynökség támogatta a két bizottság operatív tevékenységeit, amelyek közül 2012-ben az egyik egyszer, a másik kétszer ülésezett. A Tudományos Tanács tagjai konkrét ügyekkel foglalkozó munkacsoportokban is üléseztek. 2012-ben a végrehajtó ügynökség különböző üléseket szervezett az innovációval és ipari kapcsolatokkal, nyílt hozzáféréssel, nemzetközivé válással és nemek egyensúlyával foglalkozó EKT-munkacsoportok számára. A munkacsoportok elemzéseket végeznek és hozzájárulnak az EKT tudományos stratégiájához azzal, hogy az alábbi feladataikkal kapcsolatos területeken javaslatokat tárnak a tudományos tanács elé, plenáris ülésen való elfogadásra: az EKT ipari/üzleti szférához kötődő kapcsolatainak és az EKT által támogatott kutatás innovációra gyakorolt hatásainak vizsgálata, az EKT nyílt hozzáféréssel kapcsolatos állásfoglalásának kialakítása, a nem európai (főleg braziliai, oroszországi, indiai és kínai) kutatók EKT-rendszerekben való részvételének ösztönzésére irányuló megfelelő mechanizmusok feltárása, annak biztosítása, hogy az EKT élen jár a legjobb gyakorlatok folytatásában, a kutatás területén a nemek egyensúlyának megvalósításában. A végrehajtó ügynökség a csoportok tagjainak közreműködésével dokumentumsorozatot készített a munkacsoportok és az állandó bizottságok munkatémáiról, amelyben az elemzések mellett kiemelte az egyes témák legfontosabb alapgondolatait.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

1.

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/197


JELENTÉS

az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2013/C 365/28

BEVEZETÉS

1.

A párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság vagy ESMA) az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata az uniós belső piac működőképességének fokozása a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintjének biztosítása révén, a pénzügyi rendszerek integritásának és stabilitásának előmozdításával, valamint a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítésével, a pénzügyi rendszer stabilitásának és eredményességének fenntartása érdekében (2). A Hatóság 2011. január 1-jén kezdte meg működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hatóság éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hatóság éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hatóság éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hatóság éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hatóság pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

VÉLEMÉNY A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

11.

A számvitelért felelős tisztviselő még nem validálta a Hatóság számviteli rendszerét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Működésének második évében a Hatóság fontos lépést tett meg az összes belsőkontroll-standard alapkövetelményeinek elfogadásával és alkalmazásával. A standardok teljes körű alkalmazása azonban még nem valósult meg.

13.

Bőven van még mit javítani a közbeszerzési eljárások időzítése és dokumentálása terén.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

14.

A Hatóság 2012-es összes előirányzata 20,3 millió eurót tett ki, ebből 2,8 millió eurót (14 %) töröltek, 4,2 millió eurónyi lekötött előirányzatot (21 %) pedig áthoztak a 2013-as évre.

15.

A nagy törlési arány főleg abból adódik, hogy a költségvetésbe egy már 2012 elején teljes mértékben végrehajtott létszámterven alapuló költséget állítottak be, jóllehet néhány felvételre csak év közben került sor. Egyes informatikai beszerzési projektek késése szintén törléshez vezetett.

16.

Nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében (39 %) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében (52 %). A II. cím esetében ez főleg abból adódott, hogy a Hatóság székhelyének kivitelezési munkáira nagy összegű szerződést kötöttek 2012. decemberében (0,6 millió euró), és hogy informatikai hardvereszközöket (0,5 millió euró), telefonkészülékeket (0,1 millió euró) és bútorokat (0,3 millió euró) vásároltak, amelyek leszállítása az év végéig még nem fejeződött be. A III. cím esetében a lekötött előirányzatok átvitelének nagy aránya jelentős informatikai fejlesztési projektek többéves jellegéből és a vonatkozó közbeszerzések késedelméből adódott.

17.

2012-ben a Hatóság 22 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, összesen 3,2 millió EUR összegben (a 2012-es költségvetés 16 %-a), ami a költségvetés-tervezés hiányosságaira utal.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

18.

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nevezetesen: egy ellenőrzött felvételi eljárásnál egy adott pozíció betöltéséhez szükséges munkatapasztalati évek számát nem vették figyelembe, három felvételi eljárásnál pedig nincs bizonyíték arra, hogy a felvételit sikerrel teljesítők listájára való bekerüléshez szükséges pontszámot a pályázatok értékelése előtt határozták meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

19.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékozató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Hatóság kötelezettségvállalásai 12 841 997 eurót tettek ki, ami a 2011. évi költségvetés 76 %-át jelenti. A kötelezettségvállalási arány különösen alacsony volt a III. cím (Operatív kiadások) esetében (47 %). Ez kihatással volt a Hatóság informatikai céljaira, amelyeket nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A költségvetés végrehajtási arányának alacsony szintje költségvetés-tervezési és -végrehajtási nehézségeket jelez.

folyamatban

2011

A Hatóság költségvetése a 2011. pénzügyi évre vonatkozóan 16,9 millió EUR volt. Az alapító rendelet 62. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2011. évi költségvetés 60 %-át a tagállamok és EFTA-országok hozzájárulásából, a maradék 40 %-ot az Unió költségvetéséből finanszírozták. 2011 végén a Hatóság 4,3 millió EUR pozitív költségvetési egyenleget mutatott ki. A Hatóság pénzügyi szabályzatával (1) összhangban a teljes összeget az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartották nyilván.

folyamatban

2011

Hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hat jogi kötelezettségvállalás megelőzi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat (483 845 EUR).

folyamatban

2011

A Számvevőszék több olyan esetet azonosított, mindösszesen 207 442 EUR értékben, ahol a 2012-re átvitt kifizetési előirányzatok nem feleltek meg a jogi kötelezettségvállalásoknak. Ezek az átvitelek ezért szabálytalannak minősülnek és törlendők.

végrehajtandó

2011

A Hatóság még nem fogadott el belsőkontroll-standardokat.

végrehajtva

2011

A Hatóságnak javítania kell állóeszköz-gazdálkodásán. A Hatóság által előállított materiális javak esetében nem voltak megbízhatóak a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk.

folyamatban

2011

Nem fogadták el a személyzeti szabályzat végrehajtási szabályait.

végrehajtva

2011

A Hatóság még nem kötött intézményközi megállapodást az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) a csalások kivizsgálásával kapcsolatban. A Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a pénzügyi szabályzatot erre vonatkozóan is teljes mértékben végrehajtsa.

végrehajtva

2011

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Előfordult, hogy egy adott állás betöltéséhez szükséges minimális szakmai tapasztalatot nem vették figyelembe, határidő után beérkezett jelentkezéseket fogadtak el, nem határozták meg a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit a pályázatok értékelése előtt, továbbá a felvételi bizottság kijelölésére vonatkozóan nem állt rendelkezésre a kinevezésre jogosult hatóság határozata.

folyamatban


(1)  A 15. cikk (4) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése.


II. MELLÉKLET

Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Párizs)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A Hatóság hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete és 1060/2009/EK rendelete)

Feladatok

Szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása.

Végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása.

Iránymutatások és ajánlások kiadása.

Ajánlások kiadása, ha a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem alkalmazza vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az ágazati előírásokat.

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak bizonyos vészhelyzetekben egyedi határozatok címzése, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése.

A közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a Hatóság a pénzügyi piaci szereplőknek címzett egyedi határozatokat hoz a következő esetekben: i. ha egy hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem alkalmazza vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az ágazati előírásokat, illetve hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem teljesíti a Bizottság hivatalos véleményében foglaltakat; ii. bizonyos vészhelyzetekben, amennyiben egy hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem teljesíti a Hatóság határozatát; vagy iii. a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése esetén, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nem teljesítette a Hatóság határozatát.

Vélemény terjesztése az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

A ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a pénzügyi piac szereplőiről.

Közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által a pénzügyi piaci szereplők pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére.

Központilag hozzáférhető adatbázis fenntartása a nyilvántartott pénzügyi piaci szereplőkről a hatáskörébe tartozó területen, az ágazati jogszabályok által meghatározott esetekben.

Figyelmeztetések kiadása abban az esetben, ha valamely pénzügyi tevékenység súlyos kockázatot jelent a céljaira nézve.

Ágazati jogszabályokban meghatározott esetekben és feltételek mellett, illetve vészhelyzet esetén a pénzügyi tevékenységek egyes olyan típusainak átmeneti betiltása vagy korlátozása, amelyek veszélyeztetik pénzügyi piacok rendes működését és épségét, vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.

Részvétel a felügyeleti kollégiumoknak a két vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság által közösen végzett tevékenységeiben, ideértve a helyszíni vizsgálatokat is.

A pénzügyi szolgáltatások esetleges megszakadását jelentő kockázatok kezelése, amely oka a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének jelentős meggyengülése, és amelyek esetleg súlyos negatív következményekkel járhatnak a belső piacra és a reálgazdaságra nézve.

További útmutatások és ajánlások kidolgozása a pénzügyi piac kulcsszereplői számára, az általuk jelzett rendszerkockázatok figyelembevétele érdekében.

Egy bizonyos típusú pénzügyi tevékenységre, egy terméktípusra vagy egy magatartástípusra vonatkozó vizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy értékelje a pénzügyi piacok integritására vagy a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető irányuló potenciális veszélyeket, és ajánlásokat készítsen az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a megfelelő intézkedések megtételére.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok által delegált felelősségek és feladatok végrehajtása.

Véleményezés a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé.

Szakértői értékelések elvégzése a hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységeiről.

Általános koordinációs szerep betöltése a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, különösen olyan helyzetekben, amikor az esetleges kedvezőtlen fejlemények veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy a pénzügyi rendszer stabilitását az Unióban.

Olyan, az egész Unióra kiterjedő értékelések kezdeményezése és koordinálása, amelyek célja a pénzügyi piaci szereplők káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése.

Döntés hitelminősítő intézetek tanúsítására és bejegyzésére irányuló kérelmekben, illetve a tanúsítás és bejegyzés visszavonására vonatkozóan.

Együttműködési megállapodások kötése harmadik országoknak a hitelminősítő intézeteket felügyelő megfelelő hatóságaival.

Vizsgálatok és helyszíni vizsgálatok lefolytatása a hitelminősítő intézeteknél, a minősített szervezeteknél és a kapcsolódó harmadik feleknél.

Amennyiben egy hitelminősítő intézet jogsértést követett el, döntés a hitelminősítő bejegyzésének visszavonása, a hitelminősítések kiadásának ideiglenes tiltása, a kiadott hitelminősítések szabályozási célra történő felhasználásának felfüggesztése, a jogsértés megszüntetésének előírása mellett, illetve nyilvános közlemény kiadása.

Bírságot kiszabó határozat meghozatala, amennyiben a hitelminősítő intézet szándékosan vagy gondatlanságból jogsértést követett el.

Irányítás

Felügyeleti tanács

Összetétel

A (szavazati joggal nem rendelkező) elnök, az egyes tagállamok pénzügyi piaci szereplőinek felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság vezetőiből, a Bizottság (szavazati joggal nem rendelkező) képviselőjéből, az Európai Rendszerkockázati Testület (szavazati joggal nem rendelkező) képviselőjéből, valamint a másik két európai felügyeleti hatóság (szavazati joggal nem rendelkező) egy-egy képviselőjéből áll.

Feladatok

Iránymutatást ad a Hatóság munkájához, és felelős az alapító rendelet II. fejezetében említett határozatok meghozataláért.

Igazgatóság

Összetétel

Az igazgatóság az elnökből és a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai által és közül választott hat másik személyből áll. Az ügyvezető igazgató és a Bizottság képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken (de a Bizottság képviselője költségvetési ügyekben szavazati joggal rendelkezik).

Feladatok

Az igazgatóság biztosítja, hogy a Hatóság az alapító rendeletnek megfelelően teljesítse megbízatását és elvégezze a rábízott feladatokat.

Elnök

A Hatóságnak a felügyeleti tanács munkájának előkészítéséért felelős, valamint a felügyeleti tanács és az igazgatóság üléseit vezető képviselője. Az elnököt a felügyeleti tanács nevezi ki az Európai Parlament általi meghallgatást követően.

Ügyvezető igazgató

A felügyeleti tanács nevezi ki az Európai Parlament megerősítésétét követően. Gondoskodik a Hatóság irányításáról, valamint előkészíti az igazgatóság munkáját.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben

Végleges költségvetés

Teljes költségvetés: 20,279 millió EUR, ebből:

 

Uniós támogatás: 7,12 millió EUR

 

A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok hozzájárulásai: 10,158 millió EUR

 

A felügyelt egységektől származó tagdíjak: 3,001 millió EUR

Létszám december 31-én:

A 2012-es létszámtervben engedélyezett állások száma: a létszámtervben szereplő ideiglenes alkalmazotti állások száma 75, ebből betöltött: 75

Szerződéses alkalmazottak: a költségvetési tervben szereplő szerződéses alkalmazotti állások száma 10, 2012.12.31-én ténylegesen betöltött szerződéses állások száma: 12

Kirendelt nemzeti szakértők: a költségvetési tervben szereplő kirendelt tagállami szakértői állások száma: 16, 2012.12.31-én ténylegesen betöltött kirendelt tagállami szakértői állások száma: 10

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

19 bejegyzett, egy minősített hitelminősítő intézet.

Folyamatos felügyelet, többek között tematikus felülvizsgálatok, mint pl. banki minősítések.

A MiFID-ben foglalt, kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességekre vonatkozó új javaslatok jogszabályi megfelelésének értékelése.

Az automatizált nagyfrekvenciás kereskedéssel kapcsolatos végleges iránymutatások közzététele.

A MiFID/MAD/PD felülvizsgálatával kapcsolatos előkészítő munka folytatása.

(Mind szabályozási, mind végrehajtási) technikai standardok elkészítése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, központi klíringpartnerekre (CCP) és kereskedési adattárakra vonatkozó rendelettel (európai piaci infrastruktúra-rendelet – EMIR) kapcsolatban.

Az EMIR hatálybalépésével kapcsolatos előkészítő munka ott, ahol az ESMA látja el a kereskedelmi adattárak felügyeletét.

Technikai standardok kiállítása a short ügyleteket szabályozó új rendeletről.

Első vélemények a short ügyletek görögországi és spanyolországi korlátozásáról.

Részletes szabályok kidolgozása az alternatív befektetésialapok kezelőinek juttatásairól.

Hozzájárulás a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) kidolgozásához.

Pontosító magyarázatok vállalatok számára arról, hogyan kell helyesen alkalmazni az IFRS-szabályokat (a fizetési kötelezettségek alóli felmentés és a cégérték kezelése).

Tapasztalatcsere és hatáselemzés a tagállami felügyeletekkel a kibocsátási tájékoztatókkal, az átláthatósági irányelvekkel, felvásárlási ajánlatokkal stb. kapcsolatos ügyekben és piaci felügyeleti kérdésekben.

Közös munka más európai felügyeleti hatóságokkal.

Aktív hozzájárulás az ERKT pénzügyi stabilitással kapcsolatos munkájához, többek között rendszeres kockázati jelentések, heti belső jelentések útján.

A pénzügyi fogyasztóvédelem javítása a közvetítőkre és alapkezelőkre vonatkozó további szabályok és követelmények meghatározása, pénzügyi tanácsadás és alkalmasság (MiFID), a tőzsdén kereskedett alapok közzétételi szabályai révén.

Pán-Európai befektetőfigyelmeztetés az internetes befektetések buktatóiról

Befektetői nap megrendezése az ESMA székhelyén.

A tranzakciókkal kapcsolatos jelentések uniós adatbázisának működtetése.

Sikeres informatikai megoldás kifejlesztése a hitelminősítő intézetek múltbeli minősítéseinek közzétételére.

A tagállami felügyeletek pénzügyi válságra adott reakcióinak koordinálása, a saját kockázatelemzésük megerősítését is ideértve.

A piaci visszaélések megakadályozásának rendszerével és a tájékoztatókról szóló irányelvvel kapcsolatban két szakértői értékelés elvégzése.

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

A számviteli rendszerek validálására vonatkozó jelentés a véglegesítés fázisában van. A jelentés elkészítése előtt, a számvitelért felelős tisztviselő a mintavételes és rendszertesztelő megközelítés helyett valamennyi pénzügyi tranzakció 100 %-os ellenőrzésének gyakorlatát folytatta az alkalmazott eljárásokból eredő eredmények helytállóságának a validálására.

12.

Az ESMA 2012-ben hozta létre a belső ellenőrzési munkakört, és egy jelenleg kidolgozás alatt álló és aktívan nyomon követett kockázatalapú akcióterv alkalmazása mellett döntött a belső ellenőrzés terén. 2012 végére az ESMA az adott évre tervezett 20 tevékenységből 19-et megvalósított. 2013-ra és 2014-re vonatkozóan belső ellenőrzési munkaprogramot dolgoznak ki. A gazdálkodási környezethez kapcsolódó kockázatok tekintetében, a belső gazdálkodási és ellenőrzési rendszerek megfelelnek az ESMA feladatkörének teljesítésére, az ESMA pénzügyi rendelet 38.4. cikkének megfelelően.

13.

Az ESMA 2012-ben az elődtől, a CESR-től örökölt több szerződés terén új közbeszerzési pályázatot írt ki. Csaknem az egész beszerzési terv megvalósult, azonban az erőforrások szűkössége miatt némi késedelmet szenvedett. A terület teljesítményének javítása érdekében az ESMA 2013-ban további munkaerőt fog felvenni a közbeszerzési csoporthoz, és egyúttal az eljárásokon is javít további belső ellenőrzések segítségével.

14.

Az ESMA nagyra értékeli a Számvevőszék észrevételeiben már említett helytálló magyarázatokat. A magyarázatok a 2012-es helyzetet tükrözik.

15.

A 2012. évi költségvetést 2011 januárjában állították össze, az ügynökség tevékenységének első hónapjában. A költségvetést elsősorban az Európai Bizottság készítette, és ezért nem volt szükség az ügynökség működtetésénél előzetes tapasztalatokra.

16.

Az ESMA informatikai munkaprogramjához kapcsolódó költségvetési gazdálkodás vonatkozásában meg kell említeni, hogy 2012-ben az informatikai munkaprogram olyan jogszabályokból származó előírásokon alapult, amelyek kapcsán még zajlottak a megbeszélések az EU-s intézményeknél. Ezek közül néhány jogi rendelkezés végső tárgyalás az év folyamán hatással volt az informatikai munkaprogramra, valamint a közbeszerzési tervre is.

17.

A Számvevőszék látogatása óta az ESMA jobb folyamatokat dolgozott ki, és ellenőrzéseket hajtott végre az azonosított problémák kezelése, valamint a költségvetés és tervezés területének javítása érdekében.

18.

Az ESMA tudomásul veszi az észrevételt. A Számvevőszék megjegyzése nyomán az ESMA a 2012-ben lefolytatott valamennyi ideiglenes szerződéses tisztviselő felvételi eljárását ex-post felülvizsgálta, amelynek révén kijelenthető, hogy nem került sor hasonló esetre. A jövőbeni hasonló esetek előfordulását kiküszöbölendő, az ESMA olyan új eljárásokat valósított meg, amelyek megállapítják az előválogatott jelöltek számára a ponthatárokat, továbbá a szerzett munkatapasztalatnál az évek kiszámítására elektronikus eszközzel ex-ante hagyják jóvá, hogy a pályázók megfelelnek-e a kiírásnak.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/206


JELENTÉS

az Európai Képzési Alapítvány 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszával együtt

2013/C 365/29

BEVEZETÉS

1.

A torinói székhelyű Európai Képzési Alapítványt (a továbbiakban: az Alapítvány vagy ETF) a 1360/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre (1339/2008. sz. átdolgozás). Az Alapítvány célja a szakképzés reformjának támogatása az Európai Unió partnerországaiban. Céljából adódóan az Alapítvány több program (Phare, Tacis, CARDS és MEDA) végrehajtásában nyújt segítséget a Bizottságnak (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Alapítvány felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Alapítvány éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Alapítvány éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Alapítvány éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Alapítvány éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Alapítvány pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Alapítvány éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapítvány éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

2012-ben a lekötött előirányzatok aránya összesen 99,9 %-ot tett ki, ami azt mutatja, hogy a kötelezettségvállalások időben megtörténtek. A lekötött előirányzatok 2013-ra való átvitele nagy volt a II. cím (Adminisztratív kiadások) esetében: 0,6 millió eurót tett ki (36,8 %). Ennek fő oka, hogy egyes az épülethez kapcsolódó, 2012-ben teljesített szolgáltatások számláit (0,3 millió euró) későn kapták meg, és több hardver- és szoftverbeszerzéshez kapcsolódó megrendelésre a tervek szerint, 2012 utolsó hónapjaiban került sor, de azok leszállítása 2013-ig nem történt meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 131., 1990.5.23., 1. o.

(2)  Az Alapítvány hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az Alapítvány még nem fogadott el és nem hajtott végre olyan készpénz-gazdálkodási politikát, amely minimalizálná és egyenletesen osztaná meg a pénzügyi kockázatot, célként tartva szem előtt ugyanakkor a megfelelő megtérülést. A számlát egy olyan bankban vezetik, amely már nem rendelkezik a Bizottság által minimálisan előírt minősítéssel.

végrehajtva

2011

A Számvevőszék 2 millió EUR összértékben 64 olyan szerződést talált, amelyet nem ellenjegyzett az Alapítvánnyal szerződő vállalkozó; ez jogbizonytalanságot teremt.

végrehajtva

2011

Az Alapítvány székhelyén nincsen biztosítva sem a karbantartás, sem az olyan létfontosságú szolgáltatások, mint a fűtés, a víz- és az áramszolgáltatás, mivel a létesítmény működtetéséért felelős konzorcium 2011 novemberében felszámolás alá került. Az Alapítvány helyiségeinek helyzete nem kielégítő, és a tevékenység megszakadásának kockázatát vonja magával.

végrehajtva

2011

Az Alapítványnak tovább kell tökéletesítenie munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Nem szabták meg előre a személyes elbeszélgetésekre és írásbeli vizsgákra való behíváshoz szükséges minimális pontszámot; a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottságok értékelték a pályázatokat.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Európai Képzési Alapítvány (Torino)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 166. cikkének (3) bekezdése)

Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a szakképzés területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel.

Az Alapítvány hatásköre

(a Tanács 1360/90/EGK rendelete)

Cél

Az uniós külkapcsolati politika keretében hozzájárulás a humántőke fejlesztéséhez a következő országokban: a Tanács 1085/2006/EK és az Európai Parlament és a Tanács 1638/2006/EK rendelete, valamint az azokat követő kapcsolódó jogi aktusok értelmében támogatásra jogosult országok; az igazgatótanács tagjainak kétharmada által támogatott javaslat és a Bizottság véleménye alapján az igazgatótanács határozata által kijelölt egyéb országok, amelyek olyan uniós eszköz vagy nemzetközi megállapodás hatálya alá tartoznak, amelynek részét képezi humántőke-fejlesztés, amennyiben azt a rendelkezésre álló források lehetővé teszik.

E rendelet alkalmazásában „humántőke-fejlesztés”: az a munka, amely a szakoktatási és szakképzési rendszerek javításán keresztül hozzájárul az egyéni készségek és szakértelmek egész életen át tartó fejlesztéséhez.

Feladatok

E célok elérésének érdekében az Alapítvány az igazgatótanácsra ruházott hatáskör keretén belül és az uniós szinten létrehozott általános iránymutatásokat követve a következő feladatokat látja el:

tájékoztat, szakpolitikai elemzéseket végez és tanácsot ad a partnerországokban a humántőke fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,

előmozdítja az országos és helyi munkaerőpiacokon jelentkező készségigények ismeretét és elemzését,

támogatja az érdekelt feleket a partnerországokban a humántőke fejlesztése terén megvalósuló kapacitásépítés érdekében,

elősegíti az információ- és tapasztalatcserét a partnerországokban a humántőke fejlesztésének reformjában részt vevő adományozók között,

támogatja a partnerországoknak történő uniós segítségnyújtást a humántőke fejlesztése terén,

információt terjeszt és hálózatépítésre, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlat egymással való megosztására ösztönöz az EU és a partnerországok között, illetve a partnerországok között, a humántőke fejlesztésének kérdései terén,

a Bizottság kérésére hozzájárul a partnerországoknak nyújtott képzési támogatás általános eredményességének felméréséhez,

e rendelet általános keretein belül elvállal minden egyéb olyan feladatot, amelyről az igazgatótanács megállapodik a Bizottsággal.

Irányítás

Igazgatótanács

A tagállamok egy-egy képviselője

A Bizottság három képviselője

Az Európai Parlament által kinevezett három, szavazati joggal nem rendelkező szakértő

Ezenkívül az igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vehet a partnerországok három képviselője.

Igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Alapítvány rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

20,1 (20,3) millió EUR kötelezettségvállalás és 20,1 (19,8) millió EUR kifizetés, amelyből 19,3 millió EUR a Bizottságtól származó támogatás.

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő ideiglenes állások száma 96 (96) ebből betöltött 93 (90).

37 (35) egyéb alkalmazott (helyi alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők).

Teljes létszám: 130 (125), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 73 (70)

adminisztratív feladatok: 28 (28)

vállalati koordinációval és kommunikációval kapcsolatos feladatok: 29 (27)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Tevékenységek

Az Alapítvány az uniós külkapcsolati politika keretében az alapító szabályzat, illetve az igazgatótanács által kijelölt 30 partnerországban járul hozzá a humántőke fejlesztéséhez. Fő tevékenységei közé tartoznak a következők: az uniós szakpolitikák és projektek támogatása, szakpolitikai elemzések készítése, információk és tapasztalatok terjesztése és cseréje, valamint a kapacitásépítés támogatása a partnerországokban.

Az Alapítvány sajátlagos értékként tudja felmutatni azt a pártatlan, nem kereskedelmi jellegű, egyedi tudásbázist, amely összesíti a humántőke-fejlesztés és annak a foglalkoztatáshoz való kapcsolódása terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Ilyen tapasztalat többek között az uniós és a tagállami humántőke-fejlesztési módszerek hozzáigazítása az egyes partnerországok eltérő feltételeihez.

A 2012-ben 27 ETF partnerországban bevezetett torinói folyamat a szakoktatási- és képzési szakpolitikáknak és rendszereknek részvételen és tényeken alapuló elemzése. Ezt először 2010-ben végezték el. 2012-ben a torinói folyamat második kiadásának döntő jellemzője az volt, hogy bevonták az elemzésbe az irányítást is és olyan regionális szakpolitika-elsajátítási konferenciákat szerveztek, amelyek lehetővé tették, hogy az érdekeltek megosszák egymással a szakpolitikai fejleményekről több országban szerzett tapasztalatokat. Két konferenciát szerveztek a vállalatok számára 2012-ben: egyet májusban, melynek témája a szakoktatás- és képzés területén alkalmazott többszintű irányítás volt, egyet pedig novemberben, a vállalkozás témájában.

A tanácsi rendeletben meghatározott fő feladatai tekintetében az Alapítvány a következőket is teljesítette:

 

Elért eredmények a következő években:

2012

2011

Az uniós szakpolitikáknak, illetve a külkapcsolati eszközök projektciklusainak támogatása a partnerországok javára:

36

30

Partnerországok kapacitásfejlesztése:

66

72

Szakpolitika-elemzés:

31

22

Terjesztés és hálózatépítés:

28

24

Összesen:

161

148

Az eredménymutatók mérik, hogy mennyiben valósulnak meg az egyes projektek eredményei, illetve mutatják, hogy miként viszonyul az Alapítvány költségvetése a feladataihoz és eredményeihez.

A munkaterve keretein belül elvégzett feladatokon túl az Alapítvány az év során az Európai Bizottságtól érkező közvetlen felkéréseknek is eleget tett.

 

2012

2011

Folyamatban lévő bizottsági felkérések

107

100

Nyugat-balkáni országokkal és Törökországgal kapcsolatos felkérések

42 %

44 %

Dél-kelet-mediterrán országokkal kapcsolatos felkérések

32 %

45 %

Kelet-európai országokkal kapcsolatos felkérések

12 %

Közép-ázsiai országokkal kapcsolatos felkérések

14 %

10 %

Forrás: az Alapítványtól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

A II. cím alapján átvitt 0,59 millió eurós kötelezettségvállalásból mintegy 0,3 millió euró olyan tevékenységekhez kapcsolódott, amelyek 2012-ben valósultak meg, de kifizetésük a számlázás és a kifizetések átfutási idejéből adódóan csak 2013-ban történt meg. A 2013-ban végrehajtandó és kifizetendő tevékenységekhez kapcsolódó átvitel összege csupán 0,29 millió euró, azaz a II. cím alapján lekötött teljes összeg 18 %-a volt. Az ETF továbbra is fokozottan ügyel arra, hogy betartsa a költségvetés évenkéntiségének elvét, ésszerűen gazdálkodva a rá bízott pénzügyi forrásokkal.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/213


JELENTÉS

az Euratom Ellátási Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/30

BEVEZETÉS

1.

A luxembourgi székhelyű Euratom Ellátási Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) 1958-ban hozták létre (1). Az Ügynökség előző alapszabályának helyébe a 2008/114/EK, Euratom tanácsi határozat (2) lépett. Az Ügynökség legfontosabb feladata, hogy a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacát monitorozza, illetve azzal kapcsolatosan az Uniónak szakmai segítséget nyújtson.

2.

2008-től egészen 2011-ig az Ügynökség nem rendelkezett saját költségvetéssel működése finanszírozásához. Az Ügynökség feladatainak teljesítéséhez szükséges költségeket a Bizottság viselte. 2012-ben a Bizottság saját költségvetést biztosított az Ügynökségnek, amely azonban csak kiadásainak kis részét fedezi, ahogy azt a figyelemfelhívó megjegyzés (10. és 11. bekezdés) részletesebben ismerteti.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (6) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Figyelemfelhívó megjegyzés

10.

A 9. bekezdésben kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék felhívja a figyelmet a következőkre. 2008 és 2011 között az Ügynökség nem rendelkezett saját költségvetéssel, minden kiadást az Európai Bizottság közvetlenül finanszírozott és teljesített. A Számvevőszék szerint ez a helyzet ellentétben állt az Ügynökség alapszabályával.

11.

2012-ben a Számvevőszék megjegyzéseit követően a Bizottság saját költségvetést ítélt meg az Ügynökségnek 98 000 euró összegben (104 000 euró a saját befektetésekből származó pénzügyi bevételekkel együtt). Annak ellenére, hogy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 54. cikke és az Ügynökség alapszabályának 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az Ügynökség pénzügyileg önállóan működjön, az Ügynökség kiadásainak zömét (munkatársak, iroda, informatikai rendszerek) továbbra is közvetlenül a Bizottság finanszírozza. A személyzeti kiadásokról az alapszabály 4. cikke rendelkezik. Ezek a rendelkezések ellentmondásosak, ami ellentétben áll az Ügynökség számára előírt pénzügyi önállósággal.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL 27., 1958.12.6., 534. o.

(2)  HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A 10. bekezdésben kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék ismételten felhívja a figyelmet a következőkre. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 54. cikke értelmében az Ügynökség pénzügyi autonómiát élvez. Az Ügynökség alapszabályának 7. cikke úgy rendelkezik, hogy „az Ügynökség kiadásait a személyzet és a bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek jelentik”. Valójában az Ügynökség 2008 óta nem rendelkezik önálló költségvetéssel, így az Európai Bizottság közvetlenül teljesítette az Ügynökségnek a fenti 7. cikk szerinti kiadásait. A Számvevőszék véleménye szerint ez a helyzet nem egyeztethető össze az Ügynökség alapszabályával, ezért az Ügynökségnek és a Bizottságnak valamennyi érintett fél bevonásával meg kell vizsgálnia, hogy ezt a helyzetet mely intézkedésekkel lehetne megszüntetni.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Euratom Ellátási Ügynökség (Luxembourg)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Nukleáris anyagok (ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok) közös ellátási politikája az Euratom-Szerződés által meghatározott alapelveknek (különösen az egyenlő hozzáférés elve) és céloknak (az ellátás biztonsága) megfelelően:

Az Euratom Ellátási Ügynökséget közvetlenül az 1957-ben aláírt Euratom-Szerződés 52. cikke hozta létre. A szerződés teljes 6. fejezete („Ellátás”) az Ügynökséggel, annak szerepével és hatáskörével foglalkozik.

Az Euratom Ellátási Ügynökség működését ezen kívül az Euratom-Szerződés 54. cikkén alapuló tanácsi határozat által elfogadott alapszabálya határozza meg.

Az Ügynökség hatásköre

(az Euratom-Szerződés, különösen annak 6. fejezete, valamint az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 1-i 2008/114/EK, Euratom tanácsi határozat alapján)

Célok

Nukleáris anyagok (a korábban felsoroltak szerint) ellátásának biztosítása egy közös ellátási politika keretében, amely a beszerzési forrásokhoz való egyenlő (és megkülönböztetésmentes) hozzáférés elvén alapul (az Euratom szerződés 52. cikke).

Gondoskodás a Közösség összes felhasználójának megfelelő érccel és nukleáris anyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáról (az Euratom szerződés 2. cikkének d) pontja).

Az Európai Unió nukleáris anyagokkal és szolgáltatásokkal való ellátásának biztonságát esetleg érintő piaci fejlemények megállapítása és figyelemmel kísérése (az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 1. cikke).

Hozzájárulás a közösségi politikákhoz azáltal, hogy a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével kapcsolatos bármely kérdésben szakértelmével, tájékoztatással és tanácsaival segíti a Közösséget (az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 1. cikke).

Feladatok

Az Euratom-Szerződés alapján az Euratom Ellátási Ügynökség elővételi joggal rendelkezik a tagállam területén kitermelt ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok tekintetében, valamint kizárólagos szerződéskötési jogot gyakorol a Közösségen belülről vagy azon kívülről származó ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok fölött.

A fentiek alapján az Euratom Ellátási Ügynökség feladatai közé a következők tartoznak:

az érintett felek közötti kötelezettségvállalások értékelése, majd azt követően az anyagok ellátására vonatkozó, az Euratom-Szerződés 52. cikke szerinti szerződések vagy szerződésmódosítások megkötése, a szerződéskötés vagy -módosítás megtagadása vagy csak bizonyos feltételek melletti elfogadása,

az ércek, nyersanyagok vagy különleges hasadóanyagok előkészítésére, átalakítására és megformálására vonatkozó szerződésekről szóló, az Euratom-Szerződés 75. cikke szerinti értesítések fogadása és feldolgozása,

kis mennyiségű ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok átruházására, behozatalára és kivitelére vonatkozó műveletekről szóló, az Euratom-Szerződés 74. cikke szerinti értesítések fogadása és feldolgozása,

a dossziék felállítása és az előkészítő lépések megtétele az olyan bizottsági határozatok tekintetében, amelyekhez az Euratommal kapcsolatos jogszabályok szerint a bizottsági kollégium engedélye szükséges (például az Euratom-Szerződés 59. és 60. cikkében felsoroltak),

azon szerződések kezelése, amelyeket az Ügynökség kötött meg, vagy amelyekről értesítést kapott,

információk gyűjtése és feldolgozása a nukleáris anyagok és szolgáltatások uniós piacának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében (az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 1. cikke),

a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével és a piacon megfigyelhető új tendenciákkal kapcsolatos, belső használatú és/vagy a közvéleménynek szóló jelentések kiadása,

külön felkérésre a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével kapcsolatos bármely kérdésben szakértelmével, tájékoztatással és tanácsaival segíteni a Közösséget (az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 1. cikke),

kapcsolattartás az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottságával és a bizottság véleményének kikérése az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 13. cikke alapján,

részvétel, adott esetben titkárság biztosításával, a tanácsadó bizottság általában évente kétszer tartandó ülésein (az alapszabály 14. cikke).

Irányítás

Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik és pénzügyi autonómiát élvez (az Euratom-Szerződés 54. cikke).

A Bizottság felügyelete alatt áll (az Euratom-Szerződés 53. cikke) és nonprofit alapon működik (az alapszabály 2. cikke).

Az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatója és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői vagy leendő tisztviselői és biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, illetményüket a Bizottság fizeti (az alapszabály 4. cikke).

Az Euratom-Szerződés (54. cikk) és az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabálya (9. cikk) határozza meg az Ügynökség tőkéjének nagyságát és a tőke jegyzésének feltételeit.

Főigazgató

A Bizottság nevezi ki (az Euratom-Szerződés 53. cikke), megbízatása határozatlan időre szól.

A főigazgató jogait és kötelezettségeit különösen az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabálya határozza meg (3. cikk, továbbá a 13. és 14. cikk is).

Az Euratom Ellátási Ügynökség bizottsági felügyelete

Az Euratom-Szerződés 53. cikke és az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 5. cikke szerint:

a Bizottság irányelveket bocsáthat ki az Euratom Ellátási Ügynökség számára,

a Bizottság vétójoggal rendelkezik az Ügynökség döntései felett.

Tanácsadó bizottság

Az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának 11. cikke szerint a bizottság tagjai a tagállamok képviselői, intuitu personae (személyre tekintettel lévő) megbízatásuk 3 évre szól és megújítható.

A bizottság segíti az Ügynökséget feladatai végrehajtásában. A bizottság kapcsolatot tart fenn egyfelől az Ügynökség, másfelől a nukleáris ipar termelői és felhasználói oldala között (az alapszabály 13. cikke).

A bizottsággal az Ügynökség minden, a működésének hatálya alá eső ügyben konzultálhat, és minden, az alapszabály 13. cikkében felsorolt ügyben köteles véleményt adni. A bizottság általában évente kétszer ül össze.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben

Költségvetés

104 000 euró, ebből:

a Bizottság hozzájárulása: 98 000 euró

befektetésekből származó jövedelem és banki kamat: 6 000 euró

Létszám 2012. december 31-én

Az Ügynökség számára az uniós költségvetésben meghatározott álláshelyek száma: 9 AD (a főigazgatóval együtt) és 16 AST.

Az Ügynökség számára ténylegesen fenntartott álláshelyek: 7 AD (egy álláshelyet ideiglenes alkalmazott tölt be) és 10 AST (egy álláshelyet ideiglenes alkalmazott tölt be).

Egyéb alkalmazottak: 1 END álláshely, jelenleg nincs betöltve (szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők).

Teljes létszám: 17 (a főigazgatóval együtt).

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Az Ügynökség gondoskodott az ellátás biztonságáról

Feldolgozott tranzakciók

Az Ügynökség 2012-ben mintegy 270 tranzakciót, köztük szerződéseket, szerződésmódosításokat és előkészítő tevékenységről szóló értesítést dolgozott fel.

Szolgálatközi konzultációk Bizottsági határozatok előkészítése

Az Ügynökség előkészített egy, az Euratom-Szerződés 65. cikkével összefüggésben a 60. cikkhez kapcsolódó eljárásról szóló bizottsági határozatot;

Az Ügynökség hozzájárulást nyújtott a 2013-as költségvetésével kapcsolatos eljáráshoz.

Szolgálatközi konzultációk, amelyekben az Ügynökség részt vett: 46; ebből 11-et a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága kezdeményezett.

Jelentések

2012-ben az Ügynökség a következő jelentéseket tette közzé:

az Ügynökség 2011-es éves tevékenységi jelentése,

3 darab negyedéves uránpiaci jelentés,

6 darab kéthavi, a nukleáris ágazattal foglalkozó hírösszefoglaló,

45 darab kéthetente kiadott, a nukleáris ágazattal kapcsolatos hírlevél.

Részvétel az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottságának tevékenységében

Az Ügynökség tanácsadó bizottsága az Ügynökség támogatásával és részvételével két ülést tartott, 2012. május 10-én, illetve 2012. november 8-án.

Az Ügynökség hozzájárult a tanácsadó bizottság két munkacsoportjának tevékenységéhez.

A működést támogató informatikai eszközök

A szerződések kezelésére szolgáló PLUTO adatbázis további fejlesztése és karbantartása.

A webalapú CIRCABC kommunikációs eszköz bevezetése a tanácsadó bizottság munkacsoportjainak támogatására.

Az Ügynökség weboldalának frissítése.

Kapcsolattartás más uniós intézményekkel, és nemzetközi együttműködés

Az Euratom Ellátási Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt áll, amely irányelveket bocsát ki számára, döntései felett vétójoggal rendelkezik és kinevezi az Ügynökség főigazgatóját (az Euratom szerződés 53. cikke). Ezenkívül az Euratom Ellátási Ügynökség bizonyos döntéseit a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia (ugyanezen szerződés 60. cikke).

Az Ügynökségnek minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az előző évben végzett tevékenységeiről és a következő évre vonatkozó munkaprogramjáról.

Nemzetközi együttműködés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA) és az OECD atomenergetikai ügynökségével (NEA). Ezzel összefüggésben az Euratom Ellátási Ügynökség az alábbi szervezetek tevékenységéhez járult hozzá:

a NEA/IEA vegyes uránügyi csoportja,

a NEA orvosi radioizotópok ellátási biztonságával foglalkozó magas szintű csoportja.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a támogatás összegéből igazgatási költségeinek csupán elenyésző részét tudja fedezni. A költségek túlnyomó részét továbbra is a Bizottságnak kell közvetlenül finanszíroznia.

Az Ügynökség nem lát ellentmondást a szabályzata 4. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések között.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/221


JELENTÉS

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszával együtt.

2013/C 365/31

BEVEZETÉS

1.

Az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítványt (a továbbiakban: az Alapítvány, más néven EUROFOUND), amelynek székhelye Dublinban van, az 1365/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Alapítvány feladata, hogy hozzájáruljon a jobb élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és megteremtéséhez az Unióban, a témába vágó ismeretek gyarapítása és terjesztése révén (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Alapítvány felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Alapítvány éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Alapítvány éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Alapítvány éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Alapítvány éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Alapítvány pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Alapítvány éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapítvány éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

11.

Az I. és a II. cím esetében a költségvetés felhasználási aránya 98 %-os, illetve 82 %-os értékkel magasnak volt mondható. Míg a III. cím esetében az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatok 50 %-os aránya (3 688 996 EUR) magas volt, ez megfelel a kifizetések ütemezésének és az Alapítvány működésének több évet átfogó jellegét tükrözi. A III. címhez kapcsolódó átvitelek nagy része (71 %) két projekthez (8) kapcsolódik, amelyek esetében a tevékenységeket a tervek szerint és az éves munkaprogramban meghatározottaknak megfelelően végezték el.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 139., 1975. 5.30., 1. o.

(2)  Az Alapítvány hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  Az Európai Figyelőhálózat (NEO) és az európai vállalati felmérés projektek.


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az Alapítvány a III. cím (operatív kiadások) előirányzatainak 47 %-át, összesen 3,4 millió eurót vitte át a következő évre. Ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

Az Alapítványnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát: a felvételi bizottság üléseit nem mindig dokumentálták megfelelően, és nincs bizonyíték arra, hogy a felvételi beszélgetések, illetve az írásbeli vizsgák kérdéseit előre összeállították.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Dublin)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke)

Az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében. […]

Az Alapítvány hatásköre

(az 1111/2005/EK rendelettel módosított 1365/75/EGK tanácsi rendelet)

Célok

Az Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a jobb élet- és munkakörülmények megteremtéséhez, a témába vágó ismeretek gyarapításával és terjesztésével. Az Alapítványnak különösen az alábbi területekkel kell foglalkoznia:

a dolgozók munkafeltételei,

munkaszervezés, különösen a munkakörök kialakítása,

a munkavállalók bizonyos csoportjaira jellemző problémák,

a környezet fejlesztésének hosszú távú vonatkozásai,

az emberi tevékenységek térbeli és időbeli eloszlása.

Feladatok

az információ- és tapasztalatcsere előmozdítása ezeken a területeken,

az egyetemek, tanulmányi és kutatóközpontok, gazdasági és szociális közigazgatási szervek és szervezetek közötti együttműködés támogatása,

tanulmányok készítése vagy készíttetése, és segítség nyújtása kísérleti projektek kivitelezéséhez,

a lehető legszorosabb együttműködés a már létező tagállami és nemzetközi szintű szakosított intézményekkel.

Irányítás

Igazgatótanács

az egyes tagállamok részéről: egy kormányzati képviselő, valamint a munkáltatói szervezetek és a munkavállalók egy-egy képviselője,

a Bizottság három képviselője,

évente egy rendes ülést tart.

Az igazgatótanács vezetősége

11 tagból áll: az egyes szociális partnerek, illetve a kormányok 3-3 képviselője, valamint a Bizottság 2 képviselője,

feladata, hogy figyelemmel kísérje az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, és az igazgatótanács ülései között intézkedéseket hozzon a megfelelő irányítás biztosítására,

évente hat rendes ülést tart.

Az igazgatót és az igazgatóhelyettest a Bizottság nevezi ki az igazgatótanács által javasolt jelöltlista alapján. Az igazgató feladata az igazgatótanács és a vezetőség döntéseinek végrehajtása és az Alapítvány irányítása.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Alapítvány rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

21,4 (20,6) millió EUR

Létszám 2012. december 31-én

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak:

A létszámtervben szereplő állások száma 101 volt, ebből 2012. december 31-én 98-at (97) töltöttek be.

Egyéb alkalmazottak:

 

Kirendelt nemzeti szakértők 0 (0)

 

Szerződéses alkalmazottak: 12 (9)

 

Teljes alkalmazotti létszám: 110 (106)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

 

Operatív feladatok: 77 (72)

 

Adminisztratív feladatok: 28 (29)

 

Vegyes feladatok: 5 (5)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Monitorozás és felmérések

Európai Figyelőhálózat (NEO):

Európai Munkakapcsolati Figyelő (EIRO): 279 adataktualizálás; hat reprezentativitási tanulmány; 2 db éves adataktualizálás a fizetésekről és a munkaidőről; Fejlemények a munkakapcsolatok és a munkakörülmények terén Európában (2011); négy összehasonlító elemzés; két felmérés.

Európai Munkakörülmények Megfigyelőközpontja (EWCO): 90 adataktualizálás; négy összehasonlító elemzés; Fejlemények a munkakapcsolatok és a munkakörülmények terén Európában (2011); hét felmérés.

Az Európai Szerkezetátalakulás Megfigyelőközpontja (ERM): 1 566 új szerkezetátalakulási tájékoztató; két összehasonlító elemzés.

Felmérések:

5. európai felmérés a munkakörülményekről: Átfogó jelentés közzététele; két másodlagos elemzés közzététele: Európai tendenciák a munkahelyek minőségében; Fenntartható munka és az idősödő munkaerő.

3. európai életminőség-felmérés: a 34 országban végzett helyszíni munka befejezése, az átfogó jelentés közzététele.

2. európai vállalati felmérés: három jelentés: Szakpolitikai helytállóság és a jövőbeni felmérésékre gyakorolt jelentőség; Munkahelyi szociális párbeszéd Európában; Humánerőforrás-menedzsment: gyakorlat és teljesítménymérés; a 3. európai vállalati felmérés (2013) előkészítése.

Foglalkoztatás és versenyképesség

az Európai Szerkezetátalakulás Megfigyelőközpontjának 2012-es jelentése – A szerkezetátalakulás után: munkaerőpiacok, munkakörülmények és elégedettség az életkörülményekkel.

Jelentések a NEET-fiatalokról (nem foglalkoztatott, és oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok): Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszok Európában, valamint A fiatalok munkaerő-piaci részvételének növelésére irányuló szakpolitikai intézkedések eredményessége.

A „Munkaerő-piaci tendenciák és szakpolitikák az idős dolgozók recesszióban történő foglalkoztatására vonatkozóan” című jelentés és esettanulmányok.

Jelentés: a rugalmas foglalkoztatási biztonság második fázisa: tagállami gyakorlatok és szakpolitikák elemzése.

Szerkezetátalakítással kapcsolatos jogszabályok adatbázisa.

Munkakapcsolatok és a munkahelyek fejlesztése

Fejlemények a munkakapcsolatok és a munkakörülmények terén Európában (2011).

Munkaszervezés és innováció.

A munkaidő megszervezése: A termelékenységre és munkakörülményekre gyakorolt hatás – átfogó jelentés.

Munkakörülmények a kiskereskedelmi ágazatban.

Társadalmi párbeszéd a globális gazdasági válság idején.

Rugalmas biztonság: vállalati szintű intézkedések.

Társadalmi kohézió és életminőség

A fogyatékossággal és egészségügyi problémával élő fiatalok aktív befogadása.

Nyugdíjba vonulás utáni munkából származó jövedelmek az Unióban.

Szülőtámogatás Európában.

A munkaerő mobilitása az Unióban: a visszatérő migráció hatásai.

A háztartások eladósodása területén működő tanácsadó szolgálatok az Európai Unióban.

Kommunikáció, valamint eszme- és tapasztalatcsere

94 238 jelentést töltöttek le az Eurofound weboldalról, és 2 118 666 felhasználó látogatta meg az oldalt,

86 163 nyomtatott kiadvány terjesztésére került sor, valamint 932 új webes és nyomtatott kiadvány jelent meg,

21 médiamegjelenés révén több mint 92 millió európai polgárt sikerült megszólítani, 269 megkeresés érkezett újságíróktól és több mint 1 460 alkalommal idéztek az európai médiában,

1 178 kapcsolatfelvétel és tájékoztató ülés európai szintű döntéshozókkal,

több mint 204 uniós szakpolitikai dokumentum hivatkozott az Eurofound megállapításaira, illetve tapasztalataira,

39 kiállítás és 32 hivatalos látogatás szervezése az Eurofundnál, amelyen összesen 99 látogató vett részt.

Forrás: az Alapítványtól származó adatok.


AZ EUROFOUND VÁLASZA

11.

Üdvözöljük a Számvevőszék észrevételét, mivel az az Eurofound legtöbb kutatási projektjének több évet átfogó jellegét erősíti meg. Az Eurofound továbbra is figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalási előirányzatok átvitelét, mégpedig oly módon, hogy éves munkaprogramja alapján évente meghatározza az átvihető előirányzatok összegét („tervezett átvitelek”), majd összeveti azt a munkaprogram végrehajtásában történő késedelmek vagy változások miatti nem tervezett összeggel („nem tervezett átvitelek”).


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/228


JELENTÉS

az Eurojust 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Eurojust válaszaival együtt

2013/C 365/32

BEVEZETÉS

1.

A hágai székhelyű Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (a továbbiakban: az Eurojust) a szervezett bűnözés súlyos formái elleni küzdelem fokozása céljából a 2002/187/IB tanácsi határozat (1) hozta létre. Az Eurojust célja, hogy fejlessze az olyan, határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások összehangolását, amelyek uniós tagállamok között, illetve uniós tagállamok és harmadik államok között zajlanak (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Eurojust felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Eurojust éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Eurojust éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Eurojust éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Eurojust éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Eurojust pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Eurojust éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Eurojust éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

Biztonsági szolgáltatási keretszerződést írtak alá 2008-ban, amelyet 2009-ben módosítottak. Az árak kiszámításánál alkalmazott módosított képlet szerint az árak progresszíven 22 %-kal növekedtek, míg az eredeti keretszerződés legfeljebb 4 %-os növekedést tett volna lehetővé. A 4 %-os küszöböt meghaladó teljes áremelkedés összege a 2008 és 2012 közötti időszakban mintegy 440 000 euró volt, amelyből 2012-ben kb. 68 000 euró kifizetésére került sor. Egy ilyen jelentős árnövekedés csorbíthatja az eredeti közbeszerzési eljárás átláthatóságát és méltányos voltát, és torzíthatja a versenyt.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

12.

Az Eurojustnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nem volt bizonyíték arra, hogy az írásbeli vizsgák, illetve a felvételi beszélgetések kérdéseit még azelőtt határozták volna meg, hogy a felvételi bizottság értékelte a beérkezett pályázatokat, sem arra, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti súlyozást a jelöltek szűrése előtt határozták volna meg.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(2)  Az Eurojust hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az áthozatok ilyen magas szintje túlzott, és nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtva

2011

A 2010-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésben a Számvevőszék megjegyezte, hogy az alapító rendeletből jelenleg eredő átfedések megszüntetése érdekében érdemes lenne megfontolni az igazgató és az Eurojust testülete közötti szerep- és a felelősségmegosztás újbóli meghatározását (1). 2011 során nem tettek erre vonatkozó korrekciós intézkedéseket.

folyamatban

2011

Az Eurojust még nem fogadta el a személyzeti szabályzat összes végrehajtási rendelkezését (2).

folyamatban

2011

A Számvevőszék ismételten hiányosságokat állapított meg a felvételi eljárásokban. A felvételi bizottságok összeállítása több esetben nem a személyzeti szabályzat követelményei szerint történt, mert a felvételi bizottság nem minden tagja rendelkezett a minimálisan szükséges besorolási fokozattal. Az egyik kiválasztási eljárás esetében a bizottság elnöke a felvételi beszélgetésre egyedüliként meghívott, majd végül kiválasztott jelölt közvetlen felettese volt.

végrehajtva


(1)  A 2003/659/IB (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) és a 2009/426/IB (HL L 138., 2009.6.4., 14. o.) tanácsi határozattal módosított 2002/187/IB tanácsi határozat 28., 29., 30. és 36. cikke.

(2)  A következő területekre vonatkozóan hiányoznak a végrehajtási szabályok: „Átsorolás”, „Igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárás”, „Részmunkaidő”, „Megosztott munkavégzés”, „Középvezetők”, „Vezetői pozíciók ideiglenes betöltése”, „A felső vezetés értékelése”, „Nyugdíjcsökkentés nélküli korkedvezményes nyugdíjazás”, „Szabadság”, „Személyzeti bizottság”, valamint „Kiküldetésekre vonatkozó útmutató”.


II. MELLÉKLET

Eurojust (Hága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 85. cikke)

Az Eurojust feladata a nemzeti hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatása és erősítése az Európai Uniót érintő, határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelemben.

Az Eurojust hatásköre

(a 2003/659/IB és 2009/426/IB határozattal módosított 2002/187/IB tanácsi határozat 3., 5., 6. és 7. cikke alapján)

Célok

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 3. cikke

A súlyos, különösen a szervezett bűnözés területén, a 4. cikkben említett, két vagy több tagállamot érintő büntetendő magatartással kapcsolatos nyomozással és büntetőeljárással összefüggésben az Eurojust céljai a következők:

a)

a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásának ösztönzése és fokozása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, figyelembe véve az egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó megkereséseket és a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes bármely szerv által szolgáltatott információkat;

b)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, különösen a – többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos – igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok teljesítésének előmozdítása;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak egyéb támogatása, a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából.

Feladatok

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 5. cikke

1.

Céljainak megvalósításában az Eurojust a következő módokon tesz eleget feladatainak:

a)

a 6. cikk szerint egy vagy több érintett nemzeti tagja révén; vagy

b)

testületként, a 7. cikkel összhangban, ha:

i.

az Eurojust által vizsgált ügyek valamelyikében érintett egy vagy több nemzeti tag ezt kéri; vagy

ii.

az ügy olyan nyomozással vagy büntetőeljárásokkal jár, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthetnek; vagy

iii.

az eljárás az Eurojust céljaival összefüggő általános kérdést érint; vagy

iv.

a határozat egyébként így rendelkezik.

2.

Az Eurojust feladatainak ellátása során jelzi, hogy a 6. cikknek megfelelően egy vagy több érintett nemzeti tagja révén, vagy a 7. cikk szerint testületként kíván eljárni.

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 6. cikke

(1)

Az érintett nemzeti tagjai révén eljárva, az Eurojust:

a)

kellő indokolás mellett kérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy:

i.

konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

ii.

fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii.

koordináljanak az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival;

iv.

hozzanak létre közös nyomozócsoportot az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v.

bocsássák rendelkezésére a feladatainak ellátásához szükséges információt;

vi.

tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;

vii.

tegyenek meg bármely, a nyomozás vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt egyéb intézkedést;

b)

gondoskodik arról, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a nyomozásról és a büntetőeljárásokról, amelyek a tudomására jutottak;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d)

segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javításához;

e)

együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f)

a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben, a testület egyetértésével segíti a csak egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát érintő nyomozást és büntetőeljárást.

2.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok haladéktalanul válaszoljanak az e cikk alapján hozzájuk intézett megkeresésekre.

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 7. cikke

1.

Testületként eljárva, az Eurojust:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésében említett bűnözési formák és bűncselekmények vonatkozásában – megfelelő indoklással – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól kérheti:

i.

konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

ii.

fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii.

koordináljanak az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival;

iv.

hozzanak létre közös nyomozócsoportot az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v.

bocsássák rendelkezésére a feladatainak ellátásához szükséges információt;

b)

biztosítja, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomására jutott olyan nyomozásról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d)

elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján;

e)

együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f)

segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével;

g)

az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást nyújthat. Ez a logisztikai támogatás jelenthet fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.

2.

Ha két vagy több nemzeti tag nem ért egyet abban, hogy egy, a nyomozással vagy a büntetőeljárással kapcsolatos joghatósági összeütközést a 6. cikk és különösen annak (1) bekezdése c) pontja alapján hogyan oldjanak meg, a testületet kell felkérni arra, hogy írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adjon az esetről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás útján. A testület véleményét haladéktalanul el kell juttatni az érintett tagállamokhoz. Ez a bekezdés nem érinti az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontját.

3.

Az Európai Unió által az igazságügyi együttműködésre vonatkozóan elfogadott bármely jogi eszköz rendelkezéseitől függetlenül bármely hatáskörrel rendelkező hatóság jelentést tehet az Eurojustnak az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközök végrehajtásával kapcsolatos, ismétlődő visszautasításokról és nehézségekről, valamint felkérheti a testületet, hogy írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adjon az esetről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás vagy az érintett nemzeti tagok bevonása útján. A testület véleményét késedelem nélkül továbbítani kell az érintett tagállamoknak.

Irányítás

(a 2002/187/IB tanácsi határozat 2., 9., 23., 28., 29. és 36. cikke; az Eurojust eljárási szabályzatának 3. cikke)

A testület

A testület az Eurojust szervezeti felépítéséért és működéséért felel. A testület az egyes tagállamok által saját jogrendszerüknek megfelelően kinevezett egy-egy nemzeti tagból áll, akik ügyészek, bírók vagy ezekkel azonos jogosultságokkal rendelkező rendőrségi tisztviselők. A testület a nemzeti tagok közül választ elnököt.

Igazgató

Az adminisztratív igazgatót a testület nevezi ki kétharmados többséggel.

A közös felügyeleti szerv

Felügyeli a személyes adatok feldolgozását.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Eurojust rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

33,3 (31,4) millió euró, a célhoz kötött bevételekkel együtt

Létszám 2012. december 31-én:

Nemzeti tagok: 27 (ebből 2 a tagállamában) (27, ebből 1 a tagállamában)

Nemzeti póttagok: 17 (ebből 10 a tagállamában) (16, ebből 6 a tagállamában)

Nemzeti tagok asszisztensei: 22 (ebből 11 a tagállamában) (20, ebből 8 a tagállamában)

Ideiglenes alkalmazottak: 188 (167)

Szerződéses alkalmazottak: 29 (43)

Kirendelt nemzeti szakértők: 18 (17)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Koordinációs értekezletek száma: 194 (204)

Ügyek száma összesen: 1 533(1 441)

Csalás: 382 (575); 12,2 % (39 %)  (1)

Kábítószer-kereskedelem: 263 (242); 8,4 % (16 %)  (1)

Terrorizmus: 32 (27); 1,03 % (1 %)  (1)

Gyilkosság: 89 (88); 2,8 % (6 %)  (1)

Emberkereskedelem: 60 (79); 1,9 % (5 %)  (1)

Forrás: az Eurojusttól származó adatok.


(1)  Az esetek besorolásánál alkalmazott bűncselekménylistát 2012-ben módosították és finomították, ezért a jelenleg alkalmazott kategóriák már részletezőbbek. Ez magyarázatot ad arra, hogyan csökkenhetett egyes területeken a bűncselekmények száma akkor is, ha az összes esetek száma 6,4 %-kal nőtt. A százalékos értékeket nem az esetek számával kell összefüggésbe hozni (egy eset több bűncselekménytípushoz is kapcsolódhat), hanem a bűncselekményfajtákkal.

Forrás: az Eurojusttól származó adatok.


AZ EUROJUST VÁLASZAI

11.

Az Eurojust elfogadja a tényt, hogy a szerződésben elfogadott fenti visszamenőleges áremelések aláássák az eredeti közbeszerzési eljárás átláthatóságát és tisztességességét, valamint torzítják a versenyt. A szóban forgó ügy során tett emelés a Holland Kollektív Munkaszerződés változtatásán alapult, ezért egyformán hatással kellett volna lennie az összes, Hollandia területén szolgáltatást kínáló versenytársra.

12.

Az Eurojust elfogadja az észrevételt, és már végrehajtotta a Bíróság útmutatása szerinti lépéseket.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/236


JELENTÉS

az Európai Rendőrségi Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/33

BEVEZETÉS

1.

A hágai székhelyű Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EUROPOL), a 2009/371/IB tanácsi határozat (1) hozta létre. A Hivatal célja, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása (6); és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

A számítástechnikai bűnözés elleni európai központ felállításával kapcsolatban szükségessé vált épület-átalakításra a Hivatal 1,2 millió eurót hozott át. Noha a fogadó állam már 2012 júliusában beleegyezését adta az átalakításhoz, a beruházási szerződést csak 2013 áprilisában írták alá. Az Europol ezenkívül 0,1 millió eurót hozott át az új humánerőforrás-rendszer bevezetésével kapcsolatban. A szerződés az év végén lejárt, és nem hosszabbították meg. Egyik átvitel sem felelt meg év végi jogi kötelezettségvállalásoknak, és eképp mindkettő szabálytalan volt.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

A Hivatal nem követeli meg, hogy alkalmazottai rendszeresen frissítsék az információkat a gyermekeik után járó, más forrásból kapott támogatásokkal kapcsolatban. Ezért több olyan esetre derült fény, amikor jogtalanul kifizetett összegeket kell visszatéríttetni, mivel a gyermekek után járó támogatás összegét nem csökkentették a tényleges helyzetnek megfelően.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

A 2011-ről áthozott, összesen 15 millió euró összegű kötelezettségvállalásból 2012-ben 2,6 millió eurónyit törölni kellett, mivel meghaladta a tényleges igényeket.

14.

A Hivatal 16,3 millió euró lekötött előirányzatot (az összes lekötött előirányzat 19,64 %-át) hozott át 2013-re. Ezek az áthozatalok főleg a II. címet – Egyéb igazgatási kiadások – (4,2 millió euró) és a III. címet – Operatív tevékenységek – 11,2 millió euró) érintik, és főként az Europol 2012 júniusában kapott új feladatára, a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ működtetésére vonatkoznak. A feladat végrehajtása kapcsán az év végéhez közel jelentős költségvetési kötelezettségvállalásokra került sor, ami befolyásolta a 2013-re átvitt összeg nagyságát.

15.

A Hivatalnál 19, összesen 4,5 millió euró értékű költségvetési átcsoportosításra került sor, ami a 115 költségvetési sorból 82-t érintett. Az átcsoportosított összegeket a Hivatal főként a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ informatikai berendezéseinek beszerzésére használta fel.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

16.

A megvizsgált felvételi eljárások a következő jelentős hiányokat mutatták: az írásbeli tesztek és szóbeli elbeszélgetések kérdéseit azután állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket; nem volt bizonyíték arra, hogy a jelöltek körének szűkítéséhez alkalmazott kiválasztási kritériumok súlyozását a pályázatok értékelése előtt határozták meg; a felvételi bizottságok nem dokumentálták megfelelően valamennyi ülésüket és döntésüket.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

17.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 121., 2009.5.15, 37. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.31.12., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az áthozatok és a törlések magas aránya, illetve a 2011-es költségvetési átcsoportosítások nagy száma arra utal, hogy a Hivatal nehézségekkel nézett szembe tevékenységeinek tervezésében, illetve végrehajtásában.

Folyamatban

2011

A kifizetéseknek a kötelezettségvállalásokkal szembeni alacsony szintje (34 % a II. címben, illetve 45 % a III. címben) ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

Folyamatban

2011

Még nincsenek elfogadott eljárások a politikák és eljárások alóli kivételek, illetve az azoktól való eltérések megállapítására, jóváhagyására és rögzítésére. Kivételek és eltérések rögzítésére a 2011-es kifizetések 7 %-ánál került sor.

Folyamatban

2011

A számviteli rendszert a számvitelért felelős tisztviselő még nem validálta teljes körűen. Ez olyan alapvető folyamatokra is vonatkozik, mint az év végi lezárás, illetve az alkalmazottak pénzügyi jogosultságainak megállapítása.

Folyamatban

2011

Hiányosságokra derült fény az eszközöknek az új székházba történő költözés előtti és utáni fizikai ellenőrzésére és nyilvántartására nézve. Ezenkívül a biztosítási szerződések nem tükrözik a Hivatal eszközeinek értékét. A költözés előtt a nettó eszközök mintegy 17 millió euróval túl voltak biztosítva, jelenleg viszont mintegy 21 millió euróval alul vannak biztosítva.

Fizikai leltározás: folyamatban

Biztosítás kötése: végrehajtva

2011

Bőven van még mit javítani a közbeszerzési eljárások előkészítése, végrehajtása és dokumentálása terén.

Végrehajtva

2011

A Hivatal pénzügyi szabályzata a végrehajtási szabályokban megállapított részletes szabályokra és eljárásokra hivatkozik. A végrehajtási szabályokat azonban még nem fogadták el.

Folyamatban

2011

A Hivatal és a fogadó ország között az új székház használatára vonatkozóan létrejött szerződés általános feltételei nem rendelkeznek rongálódási költségekről (1). A bérleti szerződés IV. melléklete azonban előírja, hogy a szerződés lejártakor a Hivatalnak jelentős számú tételt el kell távolítania. Az ezzel kapcsolatos költséget nem becsülték meg, és céltartalékot sem képeztek erre nézve.

Végrehajtva

2011

Bőven van még javítanivaló a munkaerő-felvételi eljárások átláthatósága terén: az írásbeli tesztek és szóbeli elbeszélgetések kérdéseit azután állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket; nem állítottak fel alsó ponthatárokat, amelyeket el kellett volna érni az írásbeli teszteken és szóbeli elbeszélgetéseken való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez; a felvételi bizottságok nem dokumentálták valamennyi ülésüket és döntésüket.

Folyamatban

2011

Az Unió személyzeti szabályzata értelmében maximum 12 nap ki nem vett éves szabadság vihető át a következő évre. Ennél több napot csak kivételes körülmények között lehet átvinni. A Hivatal azonban 12 napot meghaladó átviteleket is elfogadott, összesen mintegy 500 alkalmazottjának kb. 25 %-a esetében.

Végrehajtva


(1)  A szerződés lejártával az épület eredeti állapotába történő helyreállításának költsége.


II. MELLÉKLET

Európai Rendőrségi Hivatal (Hága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke)

„Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.”

A Hivatal hatásköre

(a Tanács 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal [Europol] létrehozásáról)

Hatáskör

Az Europol hatásköre a szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és a súlyos bűncselekményeknek két vagy több tagállamot érintő egyéb formáira terjed ki, azokban az esetekben, amelyekben a bűncselekmények kiterjedése, jelentősége és következményei a tagállamok közös fellépését teszik szükségessé.

Az Europol hatásköre a 2009/371/IB tanácsi határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjed.

Fő feladatok

Az információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

a tagállamok illetékes hatóságainak haladéktalan értesítése az őket érintő információkról és a bűncselekmények között feltárt bármilyen összefüggésről, a 8. cikkben említett nemzeti egységek útján,

a tagállamokban folyó nyomozás segítése, különösen azzal, hogy minden jelentőséggel bíró információt továbbít a nemzeti egységeknek,

meghatározott esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak felkérése nyomozások kezdeményezésére, lefolytatására vagy koordinálására, valamint javaslattétel közös nyomozócsoportok létrehozására,

bűnüldözési operatív információk és elemzési támogatás nyújtása a tagállamoknak nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban,

fenyegetésértékelések, stratégiai elemzések és a Hivatal célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentések készítése, beleértve a szervezett bűnözés általi fenyegetés értékelését,

támogatás nyújtása a tagállamoknak az internetről történő információgyűjtéssel és -elemzéssel kapcsolatos feladataikat illetően, ekképp segítve az internet felhasználásával elkövetett vagy általa elősegített bűncselekmények azonosítását.

Egyéb feladatok

A tagállamok illetékes hatóságainak nyomozati eljárásaiban alkalmazott különös ismeretek elmélyítése és nyomozási tanácsadás,

stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információk szolgáltatása az operatív tevékenységekhez nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése és elősegítése céljából, valamint e tevékenységek támogatása.

Ezenkívül a Hivatal segítségnyújtással, tanácsadással és kutatással is támogatja a tagállamokat a következő területeken

Az illetékes hatóságok tagjainak képzése, adott esetben az Európai Rendőrakadémiával együttműködve,

az illetékes hatóságok munkájának szervezése és felszerelése a tagállamok közötti technikai segítségnyújtás előmozdításával,

bűnmegelőzési módszerek,

technikai és bűnügyi tudományos módszerek és elemzés, valamint nyomozati eljárások.

Az Europol az euróhamisítás elleni küzdelem központi hivatalaként is eljár, az euró pénzhamisítás elleni, az Europolnak az euróhamisítás elleni küzdelem központi hivatalává történő kijelölése általi védelméről szóló, 2005. július 12-i 2005/511/IB tanácsi határozatnak megfelelően.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a pénzügyi üzenetadatoknak az Európai Unió általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok részére a „terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program” céljára történő továbbításáról szóló megállapodás értelmében az Europol feldolgoz és továbbít pénzügyi üzenetadatokat.

Az Europol tovább törekszik a Prümi információs szolgálat létrehozására, hogy ezzel támogassa a prümi határozatok napi szintű alkalmazását, a prümi határozatok végrehajtásának felgyorsításáról szóló, 2011. december 13-i tanácsi következtetések értelmében.

Az Europol ad otthont a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központnak, és kapcsolattartó pontként működik a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2012. március 28-i COM(2012),140 final bizottsági közleménnyel összhangban: „Küzdelem digitális korunk bűnözésével: Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozása“.

Irányítás

Igazgatótanács

Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll.

Igazgató

Az igazgatótanács által összeállított, legalább három jelöltet tartalmazó listáról a Tanács választja ki minősített többséggel, négyéves időszakra (amely további legfeljebb négy évre meghosszabbítható).

Munkáját három igazgatóhelyettes segíti, akiket szintén egyszer meghosszabbítható négyéves időszakra jelölnek ki.

Az Europolt az igazgató vezeti, aki feladatai ellátását tekintve az igazgatótanácsnak felel.

Az Europol törvényes képviselője.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Belső ellenőrzési részleg.

Adatvédelem és a személyiségi jogok védelme

Közös felügyeleti szerv (Joint Supervisory Body, JSB).

(az Europolt létrehozó tanácsi határozatban előírt) adatvédelmi tisztviselő (Data Protection Officer, DPO) – működését tekintve független, de a közvetlen szervezeti struktúrához kapcsolódik.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Európai Parlament, a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges 2012-es költségvetés

84,2 (84,8) millió euró

Létszám 2012-ben

Teljes létszám: a létszámterv szerint 457 (457). Tényleges létszám 2012.12.31-én = 434

Kirendelt nemzeti szakértők: 37 (32) (tényleges év végi szám)

Szerződéses alkalmazottak: 94 (86) (tényleges év végi szám)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Az Europol mint a bűnüldözési műveletek fő uniós támogató központja

A műveletek során és a közös nyomozócsoportoknak nyújtott operatív támogatás körébe tartoznak a következők: adatfeldolgozás, keresztellenőrzéses jelentések, egybeesési értesítések, technikai/kriminalisztikai támogatás és szakértelem, mobil iroda telepítése, elemző jelentések, operatív koordináció az Europol székhelyén, operatív találkozók, pénzügyi támogatás stb. A tagállamoknak nyújtott operatív támogatás nagy mértékben nőtt, ami megerősíti az elmúlt éveknek azt az egyértelmű tendenciáját, hogy az Europol valamennyi szolgáltatására egyre nagyobb igény mutatkozik:

az Europol 15 949 határokon átnyúló eset kapcsán nyújtott támogatást, ami 16 %-os növekedést jelent 2011-hez (13 697) képest,

az Europol 645 nyomozást kezdeményezett vagy támogatott aktívan a tagállamokban, a kiemelt bűnözési fajtákra összpontosítva,

1 429 keresztellenőrzési jelentést készített, 45 %-kal többet, mint 2011-ben (984),

712 operatív elemzési jelentést készített, 109 %-kal többet, mint 2011-ben (340),

a tagállamokban végzett műveletek vezető vizsgálatvégző(i) és a tagállami szakértők nagyfokú elégedettségüket fejezték ki az Europol elemző munkájával és az általa nyújtott operatív támogatással kapcsolatban,

az Europol pénzügyileg támogatott 208 operatív megbeszélést és 30 EMPACT találkozót,

az Europol pénzügyileg támogatott 30 euróhamisítási vizsgálatot,

az Europol 30 (17) közös nyomozócsoport tevékenységét támogatta teljes jogú tagként,

teljesítette a TFTP megállapodás 4., 9. és 10. cikkeit, minden kapcsolódó amerikai megkeresés és információs nyom feldolgozásával.

Stratégiai elemzési részleg

Stratégiai termékek: fenyegetésértékelések, helyzetelemző jelentések és hírszerzési tájékoztatók:

14 stratégiai jelentés készült a szervezett bűnözésről, valamint 6 stratégiai jelentés a terrorizmusról, pl. fenyegetésértékelés a Nyugat-Balkánról, helyzetjelentés a szervezett vándorló bűnelkövető csoportokról, TE-SAT, jelentés a terrorizmus bűncselekményekből származó finanszírozásáról, és több ún. OC-Scan (a szervezett bűnözés új válfajait feltérképező) értesítés a fenyegetésekről.

Az Europol mint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk uniós központja

Információmenedzsment-részlegek, Biztonságos információcsere-hálózati alkalmazás (SIENA), Europol Információs Rendszer (EIS), Kapcsolattartó Irodák Hálózata.

Az Europol, a tagállamok és a külső partnerek összesen 414 334 operatív üzenetet váltottak a SIENA-n keresztül, ami 25 %-os növekedést jelent 2011-hez viszonyítva (330 633).

2012 év végéig az összes SIENA-üzenet 65 %-át (53 %) osztották meg az Europollal.

Az EIS rendszer 2012 végén már 186 896 (183 240) tárgyat tartalmazott, a korábbinál több személyi adattal (bűnüldözési szempontból ezek a legfontosabb és legértékesebb adatok).

A 2012-es év végéig 19 tagállam nemzeti vagyon-visszaszerzési hivatala kapcsolódott rá a SIENA-ra.

Az Europol 150 kapcsolattartó tisztviselőjének egyedi hálózata élő kapcsolatot biztosít az Europol hágai központja és a 27 tagállami fővárosban található Europol nemzeti egységek között. Megkönnyítik az információcserét és támogatást nyújtanak a folyamatban lévő nyomozásokhoz, valamint összehangolják azokat. Az Europolhoz tartozik 10 Unión kívüli ország, illetve szervezet kapcsolattartó tisztviselője is, akik együttműködési megállapodások alapján végeznek a Hivatallal közös tevékenységeket. Az Europol továbbá két kapcsolattartó tisztviselőt küldött Washingtonba (USA) és egyet az Interpol lyoni (Franciaország) központjába is.

Az Europol mint a bűnüldözési ismeretek uniós központja

Europol szakértői fórum (Europol Platform for Experts, EPE), adatcsereplatformok és adattárolási megoldások, szakismerethez kapcsolódó termékek és szolgáltatások, képzések, konferenciák és az ismeretek széles körben való elterjesztését célzó rendezvények:

az Europol szakértői fórum 28 szakterületre terjed ki, 2 663 aktív postafiókkal (12 platform és 500 felhasználó 2011. év végén),

tovább erősödött a számítógépes bűnözés elleni harc képessége, és az Europol készen áll, hogy 2013 januárjától otthont adjon a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központnak (EC3),

2012 januárjában létrejött a Prümi információs szolgálat, és 2012. április 1-jétől teljesen működőképes,

az Europol 55 (az Europol, a CEPOL vagy a tagállamok által szervezett) képzés megtartását támogatta,

az Europol nagyszabású éves európai rendőrségi konferenciát rendezett az új székhelyén.

Külső kapcsolatok

Az Europol számos uniós partnerrel, harmadik országgal és nemzetközi szervezettel működik együtt. A partnerekkel folytatott információcserét kétoldalú együttműködési megállapodások szabályozzák. Az érintett felek stratégiai megállapodásaik alapján a személyes adatok kivételével bármely információt megoszthatnak egymással, míg külön operatív megállapodások a személyes adatok megosztását is lehetővé tehetik.

2012 végén 20 stratégiai megállapodás és 11 operatív megállapodás volt érvényben (18 nem uniós országgal, 10 uniós szervvel és ügynökséggel, valamint 3 nemzetközi szervezettel, köztük az Interpollal).

Külső partnerekkel történő információcserére 29 %-kal több alkalommal (8 547-szer) került sor, mint 2011-ben (6 608).

Összesen 13 operatív együttműködő partnernek volt közvetlen hozzáférése a SIENA-hoz (ami kilenccel több, mint 2011-ben).

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ EUROPOL VÁLASZAI

11.

A két költségvetési észrevétel tekintetében, az Europol jóhiszeműen járt el, abban a hitben, hogy mindkét esetben létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

További rendelkezésekre kerül sor az automatikusan áthozott kötelezettségvállalások technikai követelményeinek teljesítéséhez kapcsolódó előkészítés és értékelés terén, hogy ezeket időben, az adott költségvetési év vége előtt elvégezzék. Amennyiben szükséges, a nem automatikus áthozott kötelezettségvállalásokat jóváhagyásra az Europol igazgatótanácsa elé terjesztik.

12.

Miután az Europol jóváhagyta a 2012. pénzügyi év humánerőforráshoz kapcsolódó információit és folyamatait, korrigáló rendelkezésekre került sor. 2013 elejétől az Europol havonta hívja fel valamennyi alkalmazottja figyelmét a fizetési kimutatások kibocsátásakor, hogy kötelesek értesíteni az Europol-t a személyes családi helyzetükben történt változásokról. A Számvevőszék által említett ügyeknek nem volt anyagi jellegű hatása.

13.

A törlések zöme az új székhelyhez kapcsolódó kötelezettségvállalásra vonatkozott (1,1 millió EUR). 2011 végéig az Europol nem rendelkezett kiterjedt tapasztalattal az új székhely használati költségeit illetően. Ezenkívül az információ-technológiai kötelezettségvállalások a vártnál magasabbak voltak, különféle jogi károkozást nem kellett kifizetni, és bizonyos tevékenységekhez kapcsolódó adminisztratív és működésbeli kiadások költségvetése elévült.

14.

A 2012. költségvetési év során bízták meg az Europol-t a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ (EC3) működtetésével (a Bel- és Igazságügyi Tanács 2012. júniusi határozata alapján). Az új feladat mellé nem rendeltek előirányzatot a 2012. pénzügyi év eredeti költségvetésének tervezése során, és 2012 végére világossá vált, hogy a 2013. évi költségvetésben sem kapcsolódik ide további erőforrás. Ennek következtében az új feladathoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat a 2012. évi költségvetésben kellett szerepeltetni az év végén, amely befolyásolta a 2013-ra átvitt összeg mértékét.

15.

Az átcsoportosításokra a költségvetési év üzletviteli folyamatosságának, és különösen az EC3 költségvetésének biztosítása érdekében volt szükség.

16.

A munkaerő-felvétellel kapcsolatos megjegyzések:

 

Tesztkérdések és szóbeli elbeszélgetések kérdései:

Az Europol úgy véli, hogy a kiválasztási tesztek bizalmas kezelése kulcsfontosságú, és egyben rámutat arra, hogy nincs olyan jogi előírás (vagy esetjog), amely meghatározná, hogy a tesztkérdések összeállítását a megfelelő jelöltek előválogatása előtt kellene elvégezni.

 

A kiválasztási kritériumok súlyozása:

A kiválasztási kritériumok súlyozásában a felvételi bizottság tagjai mindig az előválogatás előtt egyeztek meg, és 2012 júliusa óta az Europol ezt az eljárást felvételi bizottság elnöke által hozott külön határozatban rögzíti.

 

A felvételi bizottsági döntések dokumentálása:

Az Europol úgy véli, hogy a felvételi bizottságok kinevezésekkel kapcsolatos összes lényeges megállapítása megfelelően dokumentálásra kerül. Az intézmény szerint a hatékony adminisztráció érdekében nem szükséges a felvételi bizottsági tagok valamennyi egyéni megállapítását jegyzőkönyvbe venni. Az Europol elemzése szerint ezt az előírást sem lehet a vonatkozó esetjogból származtatni.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/245


JELENTÉS

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/34

BEVEZETÉS

1.

A bécsi székhelyű Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven FRA) a 168/2007/EK tanácsi rendelet hozta létre (1). Az Ügynökség célja, hogy az Unió és a tagállamok érintett hatóságainak támogatást és szakmai segítséget nyújtson az alapvető jogokat érintő uniós jogszabályok végrehajtása során (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendlelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

11.

2012-ben az Ügynökség a takarítási szolgáltatások beszerzését úgy végezte, hogy lépcsőzetes keretszerződést kötött két szolgáltatóval. Az ajánlatok értékelésében vétett elírási hiba miatt a vállalkozókat rosszul rangsorolták. Az egyik, 2012-ben odaítélt 56 784 eurós konkrét szerződés és az ahhoz kapcsolódó kifizetések szabálytalanok voltak. A számvevőszéki ellenőrzést követően az Ügynökség megfelelően módosította a vállalkozók rangsorolását.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Az Ügynökség 2012-ben nem alkalmazott hivatalos utólagos ellenőrzési eljárást. 2013 elején azonban bevezettek ilyet, miután az Ügynökség átfogó kockázatelemzést végzett.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

13.

Noha a költségvetés III. címének (operatív kiadások) felhasználási aránya alacsony volt és csak a lekötött előirányzatok 49 %-át költötték el, ez nem annak tudható be, hogy az Ügynökség elmaradt az éves munkaprogramjának végrehajtásával, csupán a tevékenységek többéves jellegére utal. Az Ügynökség az éves munkaprogramjához közvetlenül kapcsolódó költségvetés-tervezési modult vezetett be, és a kifizetéseket az operatív szükségletek függvényében tervezték és hajtották végre.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 15-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


MELLÉKLET

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Bécs)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Információgyűjtés

A Tanács által a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, egyszerű többséggel megállapított kereteken belül és feltételek szerint a Bizottság a rábízott feladatok teljesítéséhez szükséges bármilyen információt megszerezhet és bármilyen ellenőrzést lefolytathat. (337. cikk)

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 168/2007/EK rendelete)

Célok

Az Unió és a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az uniós jog végrehajtása során támogatást és szakmai segítséget nyújtani az alapvető jogokkal kapcsolatosan annak érdekében, hogy az Ügynökség segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseket határoznak meg.

Feladatok

Releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információk és adatok gyűjtése, nyilvántartása, elemzése és terjesztése.

Az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek és standardok kifejlesztése.

Tudományos kutatások és felmérések folytatása, előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, ilyen munkákban való részvétel vagy azok ösztönzése.

Az uniós jog végrehajtása során az uniós intézmények és a tagállamok számára meghatározott témákban következtetések és vélemények készítése és közzététele.

Éves jelentés közzététele az Ügynökség tevékenységét érintő alapvető jogi kérdésekről.

Az Ügynökség elemzései, kutatásai és felmérései alapján készített tematikus beszámolók közzététele.

Éves tevékenységi jelentés közzététele.

Kommunikációs stratégia kialakítása és a civil társadalommal folytatott párbeszéd ösztönzése, hogy az Ügynökség a nyilvánosság figyelmét jobban felhívja az alapjogokra és széles körben aktív tájékoztatást nyújtson a munkájáról.

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel

Az egyes tagállamok, illetve az Európa Tanács által kinevezett egy-egy független személy, valamint a Bizottság két képviselője.

Feladatok

A költségvetés, a munkaprogram és az éves jelentések elfogadása. Az Ügynökség végleges költségvetésének és a létszámtervnek az elfogadása. Véleményezi a végleges beszámolót.

Végrehajtó bizottság

Összetétel

az igazgatóság elnöke,

az igazgatóság alelnöke,

a Bizottság egy képviselője,

az igazgatóságból választott két másik tag,

az Európa Tanács által az igazgatóságba kinevezett személy részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

Tudományos bizottság

Összetétel

tizenegy, az alapvető jogok területén magasan képzett független személy,

az igazgatóság átlátható pályázati felhívás és felvételi eljárás lefolytatása után nevezi ki a tagokat.

Igazgató

A Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa véleményét is figyelembe véve (amelyben megjelölik az általuk preferált jelöltet) az Igazgatóság nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

20,376 (20,180) millió EUR, ebből uniós támogatás: 99 % (99 %).

Létszám 2012. december 31-én:

A létszámtervben szereplő állások száma 72 (72), ebből betöltött: 70 (70) +

22 (22) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők)

Teljes létszám 94 (94), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 58 (59)

adminisztratív feladatok: 29 (29)

vegyes feladatok: 7 (6)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)  (1)

FRANET

A 28 nemzeti fókuszpont által megküldött tájékoztató anyagok („nemzeti tételek”): 185 (29)

Az uniós nemzetközi elemzéseket végző partner tájékoztató anyagainak száma: 1 (0)

A komparatív elemzéseket végző partner tájékoztató anyagainak száma: 1 (0)

Ülések száma: 3 (2) (1 ülés 4 résztvevővel, 1 ülés 10 résztvevővel, 1 ülés 20 résztvevővel)

Kutatási jelentések

Jelentések száma: 13 (26) + 23 (113) nyelvi változat

Ülések száma: 2 (11)

Éves jelentések: 2 (2) + 3 (2) nyelvi változat az éves jelentés összegzéséről: 1 (1) + 2 (4) nyelvi változat

A FRA véleményei 3

Tájékoztatók: 11 (10) + 118 (149) nyelvi változat

Nem kutatáshoz kapcsolódó anyagok

Az Ügynökség különböző kiadványai: 5 (5) + 31 (27) nyelvi változat

Plakátok: 20 (1)

Legfontosabb konferenciák és rendezvények

Alapjogi konferencia: 1 (1)

A sokszínűség napja: 1 (1)

Az Ügynökség szimpóziuma: 1 (1)

Alapjogi platform ülése: 1 (0)

Közös szeminárium a (dán) uniós elnökséggel 1 (0)

Uniós és tagállami szintű együttműködés intézményekkel és szervezetekkel

Tagállamok: 7 (13)

Az EU Tanácsa: 9 (9)

Európai Bizottság: 12 (18)

Európai Parlament: 20 (10)

Európai Bíróság: 1 (1)

Régiók Bizottsága: 1 (3)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: 1 (1)

Európai Ombudsman: 1 (0)

Alapjogi platform: 3 (3)

Európa Tanács: 24 (10)

EBESZ: 2 (3)

ENSZ: 2 (2)

Szakosított szervezetek (nemzeti emberi jogi intézmények és egyenlőséggel foglalkozó szervezetek) 3 (4)

Egyéb ülések és kerekasztal-megbeszélések: 12 (20)

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Megjegyzendő, hogy a 2011-es évtől kezdve különválasztjuk a jelentéseket és a tájékoztatókat, és mindkét kategóriánál külön feltüntetjük a nyelvi változatok számát.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség kijavította az ajánlatok értékelésében vétett elírási hibát és az érdekelt felek egyetértésével ennek megfelelően módosította a keretszerződést. Ezen túlmenően az Ügynökség pályázat- és szerződéskezelő (tender and contract manager, TCM) szoftverének fejlesztését végzi, amelynek segítségével a jövőben elkerülhetők lesznek a hasonló elírási hibák. A szoftver pályázatok generálására szolgál, és mostantól egy internetes értékelő (eEvaluation) modult is tartalmaz. A Bizottság kérésére az Ügynökség vállalta, hogy egy szolgáltatási szerződés keretében ezt a szoftvert a bizottsági szolgálatok rendelkezésére bocsátja.

12.

Az Ügynökség véleménye szerint a belső ellenőrzési rendszer mindenben helytálló és helyes gyakorlatokat is felölelve megfelelő garanciát biztosít. 2013-ban az Ügynökség egy belső kockázatértékelést követően, a Számvevőszék kérésének megfelelően az utólagos ellenőrzéshez egy hivatalos eljárást is bevezetett.

13.

A Ügynökség üdvözöli a Számvevőszék észrevételét, mivel az az operatív projektjei többségének többéves jellegét erősíti meg. Az Ügynökség 2012. évi költségvetés-végrehajtása azt mutatja, hogy az I. és II. cím felhasználási aránya megfelelő volt (98 %, illetve 89 %). A III. cím esetében a kifizetések 49 %-os végrehajtási aránya elfogadható, mivel összhangban van az Ügynökség éves munkaprogramjának végrehajtásával. A hatékonyság további javítása érdekében az Ügynökség az éves munkaprogramhoz közvetlenül kapcsolódó költségvetés-tervezési modult (költségvetési modul) fogadott el. Az átvitelek a fennálló jogi kötelezettségvállalások fedezésére szolgáló fizetési előirányzatoknak felelnek meg.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/251


JELENTÉS

a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/35

BEVEZETÉS

1.

A Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven FRONTEX), amelynek székhelye Varsóban van, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet hozta létre (1). Az Ügynökség fő feladata a tagállamok tevékenységének összehangolása a külső határok igazgatása terén (az operatív együttműködés elősegítése, technikai és operatív segítségnyújtás, kockázatelemzés) (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges téves állítás a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló vélemény megtagadásának alapja

9.

2012-ben a támogatásokhoz kapcsolódó kiadások összege 56 millió euró volt, ami az összes működési kiadás 63 %-a. A kedvezményezettek által bejelentett kiadásokat ellenőrizendő az Ügynökség a kifizetéseket megelőzően végez ésszerűségi ellenőrzéseket, de rendszerint nem kér alátámasztó dokumentációt.

10.

Az Ügynökség 2012-ben elfogadott ellenőrzési stratégiája az egyik fő kontrollmechanizmus az Ügynökség tranzakcióinak jogszerűségi és szabályszerűségi értékelésére. 2012-ben három olyan ellenőrzésre került sor, amely 2011-ben visszafizetett kiadásokat vizsgált. 2012-es kiadások ellenőrzésére azonban még nem került sor.

11.

Eredményes előzetes és utólagos ellenőrzések hiányában a támogatásokhoz kapcsolódó 2012-es tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére nézve nem szerezhető bizonyosság. A Számvevőszék nem tudott elégséges és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerezni a támogatásokhoz kapcsolódó 2012-es ellenőrzött tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére nézve.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló vélemény megtagadása

12.

Mivel a vélemény megtagadásának alapjáról szóló részben (9–11. bekezdés) tárgyalt megállapítások lényegesek és általános érvényűek, a Számvevőszék nem tudott elégséges és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerezni ellenőrzési véleményének megalapozásához, s ezért a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan a Számvevőszék nem nyilvánít véleményt.

13.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszéknek a beszámoló megbízhatóságáról adott véleményét, illetve a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéréről szóló véleménye megtagadását.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

14.

A fizikai leltározás nem volt teljes körű, és nem terjedt ki az Ügynökség tulajdonában lévő összes eszközre. Nem vették figyelembe a befejezetlen beruházásokat és az év végéhez közeli időpontban beszerzett eszközöket.

15.

Nincsen eljárás az állóeszközök értékesítésére. A már használaton kívül lévő állóeszközöket leírják az állóeszköz-nyilvántartásból, de fizikailag nem távolítják el őket. Ezekről az eszközökről nem vezetnek nyilvántartást.

16.

Továbbra is hiányosságok merültek fel a szállítói bizonylatok és a vonatkozó könyvelési tételek egyeztetésére szolgáló ügynökségi rendszerben.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Az Ügynökség 2012-es költségvetése 89,6 millió eurót tett ki, ebből 21,8 millió eurót (a lekötött előirányzatok 25 %-át) áthoztak a 2013-as évre. A III. címhez (operatív kiadások) kapcsolódó áthozatalok összege 19,6 millió euró volt. Az ilyen nagyarányú áthozatal részben ugyan összefügg az Ügynökség tevékenységeinek operatív, többéves jellegével, ám ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének. 2013. február végéig ezekből az áthozatalokból 1,1 millió eurónyit töröltek.

18.

Az Ügynökségnél 2012-ben 39, összesen 11,5 millió euró értékű költségvetési átcsoportosításra került sor, ami 79 költségvetési sorból 70-et érintett. Ezt részben az okozta, hogy a 2012-es második költségvetés-módosítást csak 2012 októberében hagyták jóvá, és a műveletekhez szükséges forrásokat közben más költségvetési sorból csoportosították át.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

19.

A megvizsgált felvételi eljárások jelentős hiányokat mutattak, amelyek kihatottak az átláthatóságra és a jelentkezőkkel szembeni egyenlő bánásmódra: az írásbeli tesztek és szóbeli elbeszélgetések kérdéseit azután állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket; nem állítottak fel alsó ponthatárokat, amelyeket el kellett volna érni az írásbeli teszteken és szóbeli elbeszélgetéseken való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez; a felvételi bizottság nem dokumentálta valamennyi ülését és döntését.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

20.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Akárcsak az előző évben, a nagyarányú áthozatal ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

végrehajtandó

2011

Az áthozott összes előirányzaton belül az Ügynökség 5,1 millió euró összegű globális kötelezettségvállalást is áthozott. Az Ügynökség pénzügyi szabályzata azonban nem tesz egyértelműen lehetővé ilyen áthozatalt (1).

n.a.

2011

2011-ben az Ügynökség 74 millió EUR összegben nyújtott támogatást közös műveletekhez. A kedvezményezettek (tagállamok, illetve schengeni társult országok) által visszaigényelt kiadások ellenőrzéséhez az Ügynökség – noha végez ésszerűségre irányuló ellenőrzéseket – általában nem kér be bizonylatokat, pedig ennek révén kezelhető lenne az el nem számolható kiadások kockázata.

folyamatban

2011

Csakúgy, mint az előző évben, az Ügynökség számviteli rendszerének validálását a főkönyvelő még nem hajtotta végre.

végrehajtva

2011

Az állóeszköz-gazdálkodást illetően a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a belsőkontroll-mechanizmusokban. Az állóeszközök értékesítésére vonatkozóan nincs külön eljárás, és a fizikai leltár nem teljes körű.

folyamatban


(1)  Az Ügynökség pénzügyi szabályzata a 62. cikk (2) bekezdésében kimondja: „A globális költségvetési kötelezettségvállalásnak az N+1. év december 31-ig vállalt egyedi jogi kötelezettségek teljes összegét fedeznie kell”. Sem az uniós költségvetési rendelet, sem az Ügynökség pénzügyi szabályzata nem ad azonban világos iránymutatást a globális kötelezettségvállalásoknak a nem differenciált előirányzatokra való felhasználását illetően. Az Ügynökség globális kötelezettségvállalásokkal indokolta a nem differenciált előirányzatok automatikus áthozatalát.


II. MELLÉKLET

A Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Varsó)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, valamint a 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja

74. cikk: „A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. […]”

77. cikk (2) bekezdése: „[…] az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

[…] b)

azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni;

[…] d)

a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés;

Az Ügynökség hatásköre

(az 1168/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 2007/2004/EK tanácsi rendelet)

(A legutóbbi módosítás 2011.12.12-én lépett hatályba; a táblázat e legutóbbi módosítást követő helyzetet mutatja be.)

Célok

A Frontex azért jött létre, hogy javítsa az Unió tagállamai külső határainak integrált igazgatását.

Fő feladatok

a)

összehangolja a tagállamok közötti operatív együttműködést a külső határok igazgatása terén;

b)

segíti a tagállamokat a nemzeti határőrök képzésében és a közös képzési követelmények kialakításában;

c)

kockázatelemzést végez, beleértve a tagállamoknak a külső határoknál megjelenő fenyegetésekkel és nyomásokkal szembeni ellenálló képességének értékelését;

d)

részt vesz a külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatások kidolgozásában;

e)

segítséget nyújt a fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő, különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembesülő tagállamok részére;

f)

a tagállamok részére biztosítja a szükséges támogatást, többek között – kérésükre – összehangolja és megszervezi a közös visszatérési műveleteket; közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek során kiküldendő európai határőrcsapatokat állít fel;

g)

az információcserét elősegítő információs rendszereket fejleszt ki és működtet, ilyen többek között az ICOnet;

h)

szükség esetén segítséget nyújt az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kifejlesztésében és működtetésében.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről két képviselőből, valamint a schengeni társult országok egy-egy képviselőjéből áll.

Feladatok

a)

kinevezi az ügyvezető igazgatót;

b)

elfogadja az Ügynökség általános jelentését;

c)

elfogadja az Ügynökség munkaprogramját;

d)

megállapítja Ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárásokat;

e)

ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait;

f)

fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és az igazgatóhelyettes felett;

g)

megállapítja az eljárási szabályzatot;

h)

meghatározza az Ügynökség szervezeti felépítését és elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját;

i)

elfogadja az Ügynökség többéves munkatervét.

Ügyvezető igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

89,6 (118,2) millió euró

Uniós támogatás 84 (111) millió euró.

Létszám 2012. december 31-én

Létszámterv

Ideiglenes alkalmazottak: 143 (143) – Betöltött ideiglenes alkalmazotti álláshelyek: 137 (141)

Egyéb álláshelyek

A tervben szereplő szerződéses álláshelyek száma: 87 (88) – Betöltött szerződéses álláshelyek: 84 (85)

Kirendelt nemzeti szakértők 83:(83) – Kirendelt nemzeti szakértők száma: 82 (78)

Összes álláshely: 313 (314), ebből betöltött: 303 (304)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban: operatív 216 (214) – adminisztratív 87 (90)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

A Kockázatelemzési Egység 80 (20) stratégiai jelentést állított össze, ebből 3 rendes éves jelentés, 2 új típusú éves jelentés, 6 célzott jelentés, 9 negyedéves jelentés, egyes tagállamokra és az Unióval szomszédos kiválasztott régiókra vonatkozó frissítéssel és elemzéssel, 60 pedig stratégiai monitoringjelentés.

482 (469) elemző dokumentum a Közös Műveletek kidolgozását, végrehajtását és értékelését támogatta; született még 54 (112) egyéb jellegű jelentés, köztük az Ügynökség vezetése, az Európai Bizottság és mások számára készített tájékoztatók; végül az Ügynökség hét (hat) stratégiai jelentést tett közzé honlapján a nagyközönség számára.

Az aktualizált közös integrált kockázatelemzési modell (CIRAM v 2.0) kifejlesztése érdekében megtörtént a modell lefordítása több uniós nyelvre. Sor került a Frontex kockázatértékelési hálózat négy (négy) rendes ülésére, az uniós okirat-hamisításról a tagállamokkal együtt felállított új szakértői hálózat öt ülésére, két (két) taktikai kockázatelemzési ülésre, hat (öt) regionális szakértői találkozóra/konferenciára, valamint három technikai jellegű regionális szakmai találkozóra.

A kockázatelemzési egység EUROSUR-on belüli feladataival összhangban 2012-ben az alábbiak elvégzésére került sor, és minderről az elemzési rétegért felelős felhasználói csoport keretében a tagállamokat szükség szerint tájékoztatták, illetve velük konzultáltak: A CPIP/ESP elemzési rétegen belül: tartalom rendelkezésére bocsátása (2012-ben 281 termék), előkészítő munka az alapvető szolgáltatások és elemző eszközök megalapozásához, a hatásszint-megállapítás módszertani koncepciójának fejlesztése.

Az Operatív Együttműködési Egység 17 (19) együttes műveletet hajtott végre, 12 (14) kísérleti projektet indított el, 10 (15) konferenciát és 25 ülést szervezett. Ezenkívül az Ügynökség által koordinált 39 (42) közös kitoloncolási művelet során 2 110(2 059) személy kitoloncolására került sor. A közös műveletek során a tevékenységekkel töltött napok száma összesen 3 503(7 754) volt, a felhalmozódott tevékenységekkel töltött embernapok száma pedig 117 114(105 038).

A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) 2 169(1 900) helyzetelemző jelentést, 31 súlyos eseményről szóló jelentést, 27 gyorsjelentést és 13 (11) misszióértékelési jelentést bocsátott ki, valamint a FOSS portálra 145 dokumentumokról szóló riasztást, az EUROSUR-ra 2 130 elemet töltött fel. A napi hírlevél 241 (400) felhasználóhoz jutott el; a napi szituációs jelentéseknek és operatív tájékoztatóknak köszönhetően a FRONTEX 308 médiamegjelenést könyvelhetett el. Az egyablakos kapcsolati pontként működő Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) kb. 24 000(24 000) levelezési tételt kezelt, és a külső partnerekkel történő információcsere fő platformjaként megerősítette a Frontex-One-Stop-Shop (FOSS) pozícióját, amelyre 6 000 dokumentum került fel. Az FSC kb. 30 000 eseményről értesült a Joint Operations Reporting Application (JORA) szoftver révén, és JORA-képzésben részesített 500 tisztviselőt a Frontextől, a tagállamokból és a schengeni társult országokból.

A Képzési Egység 207 (223) tevékenységet szervezett összesen 2 980(3 490) résztvevővel (képzési szakemberek, gyakornokok, stb.) 3 programon belül 19 (20) projekt keretében; az érdekeltek összesen 13 300(12 947) embernapot szántak képzési tevékenységekre. A határőrök karrierlehetőséget szélesítő oktatás keretében a Frontex befejezte a határőrizeti ágazati képesítési keretrendszer (SQF) kifejlesztését. Ez az átfogó határőr-oktatási és -képzési keretrendszer különös hangsúlyt helyez az alapvető jogokra vonatkozó elvek elsajátítására. Az SQF megfelel a koppenhágai és a bolognai folyamatban uniós szinten meghatározott oktatási szabványoknak.

Erőforrás-egyesítő Egység (Pooled Resources Unit, PRU) – az egység reagálási képességét számottevően javította a közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek során kiküldendő európai határőrcsapatok felállítása és műszaki felszerelése, illetve irányításuk. A PRU 7 (6) projektet hajtott végre a Frontex műveleteinek eredményesebbé tétele érdekében. Projektjeinek keretében a PRU 11 eseményt szervezett 295 tagállami résztvevővel. Az érdekeltek összesen kb. 551 embernapot szántak az Egység tevékenységeire.

A Kutatási és Fejlesztési egység 39 (34) találkozót rendezett a tagállamokból és a schengeni társult országokból, illetve az uniós intézményektől, kormányközi és nemzetközi szervezetektől, akadémiákról, kutatóintézetektől és az iparból érkezett 1 020 résztvevő számára. A munkatársak közel 100 (130) belső és külső eseményen vettek részt. A K&F egység különböző dokumentumokat, jelentéseket és tanulmányokat készített. két bevált gyakorlatokról szóló útmutatót, három iránymutatást, egy tanulmányt, egy költség-haszon elemzést és egy műszaki jelentést bocsátott az érdekeltek rendelkezésére.

Partnerség és harmadik országokkal folytatott együttműködés: 2012-ben két (két) munkamegállapodás megkötésére került sor, Nigéria bevándorlási hivatalával és Örményország nemzetbiztonsági tanácsával, így a munkaszerződések száma összesen 18-ra nőtt (16). Egyetértési megállapodás aláírására került sor a Török Köztársaság Külügyminisztériumával. Az egyes munkamegállapodások alapján az Ügynökség és a harmadik országbeli hatóságok között erősödött az operatív együttműködés a határbiztonság és határvédelem terén, a kölcsönösen elönyös és fenntartható partnerség folyamatos kialakításának céljával. Kézzelfogható eredményeket elsősorban az információk megosztása, a képzés és a közös operatív tevékenységek terén sikerült elérni.

Együttműködés az uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel: 2012-ben két munkamegállapodás aláírására került sor az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), illetve az Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal (EASO), így az ilyen munkamegállapodások száma (10-ről) 12-re nőtt. Az ügynökségek közötti együttműködést illetően 2012-ben a Frontex elnökölt a bel- és igazságügy terén tevékeny (IB) uniós ügynökségek kapcsolattartó csoportjában, az együttműködés erősítését és a különböző IB-ügynökségek szinergiájának megteremtését tartva szem előtt. Ennek keretében a Frontex több csoporttalálkozót és egy adatvédelmi szakértői konferenciát szervezett, valamint az IB-ügynökségek vezetőinek éves ülését. Sor került több olyan tevékenységre is, amelyek az ügynökségeknek az emberkereskedelemről szóló együttes nyilatkozatát ültették át a gyakorlatba.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

Az Ügynökség tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megtagadta a mögöttes tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos véleménynyilvánítást.

Tekintettel arra, hogy a Frontex kedvezményezettjei a tagállamok és a schengeni társult országok nemzeti határőrizeti hatóságai, a visszatérítés igénylésekor aláírásukkal nyilatkozniuk kell arról, hogy valamennyi nyújtott információ teljes körű, megbízható és megfelel a valóságnak; továbbá a kedvezményezetteknek a kifizetés iránti igényüket megfelelő igazoló dokumentumokkal kell alátámasztaniuk. Ezért az ügynökség úgy véli, hogy a tényleges előzetes ellenőrzések nem hiányoznak, hanem azok a hatóságok nyilatkozatain és a hitelességre vonatkozó ellenőrzéseken alapulnak. Az ügynökség mindazonáltal intézkedéseket tett az előzetes ellenőrzés keretének megerősítésére, és 2013 júniusától kockázatalapú előzetes ellenőrzési rendszert vezetett be.

14.

A fizikai leltározás nem volt teljes körű, és nem terjedt ki az Ügynökség tulajdonában lévő összes eszközre. Nem vették figyelembe a befejezetlen beruházásokat és az év végéhez közeli időpontban beszerzett eszközöket.

A leltárjelentéssel kapcsolatban említett hiányosságokat a 2013-as éves leltár során pótoljuk. 2013 nyarán módosított leltározási politika kerül elfogadásra.

15.

Nincsen eljárás az állóeszközök értékesítésére. A már használaton kívül lévő állóeszközöket leírják az állóeszköz-nyilvántartásból, de fizikailag nem távolítják el őket. Ezekről az eszközökről nem vezetnek nyilvántartást.

Az IKT-eszközökre vonatkozó meglévő selejtezési politikát úgy frissítjük és dolgozzuk át, hogy az tartalmazza a Frontex eszközeinek összességét. Ez a tervek szerint 2013 augusztusára fog megtörténni. Az IKT-eszközök selejtezésére vonatkozó politika elfogadása után a leírt eszközöket fizikailag is eltávolítjuk 2013 második felében.

16.

Továbbra is hiányosságok merültek fel a szállítói bizonylatok és a vonatkozó könyvelési tételek egyeztetésére szolgáló ügynökségi rendszerben.

Mint ahogy azt már a korábbi években jeleztük, a legtöbb hatóság, amellyel az Ügynökség együttműködést folytat, nem rendelkezik központosított számviteli rendszerrel, amely lehetővé tenné számukra a mérlegek egyeztetését. Ezért az egyeztetés nagyon időigényes, mivel különböző hatóságok különböző nyilvántartásait kell megvizsgálni.

17.

Az Ügynökség 2012-es költségvetése 89,6 millió eurót tett ki, ebből 21,8 millió eurót (a lekötött előirányzatok 25 %-át) áthoztak a 2013-as évre. A III. címhez (operatív kiadások) kapcsolódó áthozatalok összege 19,6 millió euró volt. Az ilyen nagyarányú áthozatal részben ugyan összefügg az Ügynökség tevékenységeinek operatív, többéves jellegével, ám ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének. 2013. február végéig ezekből az áthozatalokból 1,1 millió eurónyit töröltek.

Az Ügynökség méltányolja, hogy a Számvevőszék elismerte tevékenységeinek többéves jellegét, valamint azt, hogy a költségvetés módosításából eredő forrásátcsoportosításra 2012-ben csak igen későn került sor.

A 2012-es költségvetésből finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan ezért az év igen késői szakaszában történt meg a kötelezettségvállalás, és egy részük csak 2013-ban fog megvalósulni.

18.

Az Ügynökségnél 2012-ben 39, összesen 11,5 millió euró értékű költségvetési átcsoportosításra került sor, ami 79 költségvetési sorból 70-et érintett. Ezt részben az okozta, hogy a 2012-es második költségvetés-módosítást csak 2012 októberében hagyták jóvá, és a műveletekhez szükséges forrásokat közben más költségvetési sorból csoportosították át.

A költségvetés módosításából származó forrásátcsoportosításra 2012-ben csak igen későn került sor. Az Ügynökségnek számos olyan költségvetési sorról kellett összegeket átcsoportosítania, ahol a forrásokra nem volt azonnal szükség, vagy ahol a tevékenységek, illetve a pályázati eljárás elindítását el lehetett halasztani és így biztosítani az azonnal szükségessé váló összeget a közös műveletek társfinanszírozásához.

19.

A megvizsgált felvételi eljárások jelentős hiányokat mutattak, amelyek kihatottak az átláthatóságra és a jelentkezőkkel szembeni egyenlő bánásmódra: az írásbeli tesztek és szóbeli elbeszélgetések kérdéseit az után állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket; nem állítottak fel alsó ponthatárokat, amelyeket el kellett volna érni az írásbeli teszteken és szóbeli elbeszélgetéseken való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez; a felvételi bizottság nem dokumentálta valamennyi ülését és döntését.

2013-ban a HR szigorúbban nyomon fogja követni a folyamatot, és intézkedéseket tesz, hogy felhívja a felvételi bizottság tagjainak figyelmét erre a konkrét területre. A HR ugyancsak szigorúbb megközelítést fog alkalmazni a kiválasztási folyamatok minden szintjének dokumentálása tekintetében.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/261


JELENTÉS

az Európai GNSS Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/36

BEVEZETÉS

1.

A 2012. szeptember 1-jén Brüsszelből Prágába áthelyezett (1) Európai GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven GSA) az 1321/2004/EK tanácsi rendelet (2) hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK (3) rendelet módosításáról szóló 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hozta létre abból a célból, hogy a Galileo program kiépítési és üzemeltetési szakaszában érvényesítse az európai GNSS programokhoz kapcsolódó közérdek szempontjait és a program szabályozó ügynökségéül szolgáljon. A 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az Ügynökség feladatkörét a Galileo rendszerek biztonsági ellenőrzésére és kereskedelmi hasznosításának előkészítésére szűkítette (5).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (8) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (9) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉS A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

A lekötött előirányzatok minden cím tekintetében megközelítették a 100 %-ot. A lekötött előirányzatok átvitele azonban viszonylag nagy volt a II. cím esetében (Adminisztratív kiadások), 1,7 millió euró (38 %). Ez részben az Ügynökségtől független okokból adódott, mint például 2012 szeptemberében székhelyének Prágába való áthelyezése (0,4 millió euró), és a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont felállítása (0,4 millió euró), ami az év utolsó negyedévében számos áru és szolgáltatás beszerzését követelte meg. Ezenkívül 2012 novemberében 0,7 millió eurót csoportosítottak át az I. címből (Személyi kiadások) a II. címbe és sok, a 2013-as munkaprogramba tartozó informatikai és jogi szolgáltatással kapcsolatos szerződést írtak alá 2012 decemberében.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉS

12.

A Számvevőszék a következő hiányosságokat tárta fel az ellenőrzött munkaerő-felvételi eljárásokkal kapcsolatos átláthatóság és egyenlő elbírálás tekintetében: nem határozták meg az írásbeli tesztekre és személyes elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelt pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot, az álláshirdetés nem tartalmazta, hogy az elutasított pályázók hogyan nyújthatnak be fellebbezést.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 24-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  A tagállamok kormányainak képviselői által közös megegyezéssel elfogadott 2010/803/EU határozat (HL L 342., 2010.12.28., 15. o.).

(2)  HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

(3)  HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

(4)  HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(5)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(6)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(7)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(8)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(9)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(10)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A korábbi években a hatodik kutatási és fejlesztési keretprogram keretében történt támogatási kifizetésekre vonatkozó, külső könyvvizsgáló által az Ügynökség számára végzett utólagos ellenőrzések (1) gyakran megkérdőjelezték a kedvezményezettek által benyújtott költségnyilatkozatokat. 2011 végén a vitatott összeg becslés szerint 1,7 millió EUR volt, azaz az ellenőrzött támogatások 5 %-a.

végrehajtva

2011

2011-ben a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram keretében az Ügynökség 5,8 millió EUR összegben folyósított támogatási kifizetéseket. A kedvezményezettek (kutatásokat végző köz- és magánszervezetek) által elszámolt költségek ellenőrzése érdekében az Ügynökség ugyan végez ésszerűségi ellenőrzéseket, ám rendszerint nem kér be olyan alátámasztó dokumentációt, amelynek révén kezelni tudná a nem támogatható kiadások kockázatát.

folyamatban

2011

2011-ben 4,8 millió EUR összegű kifizetésre (ami az év során kifizetett összegek 22 %-ának felel meg) a pénzügyi szabályzatban előírt határidő után került sor (2).

végrehajtva


(1)  Az ellenőrzött támogatások a hatodik keretprogram második és harmadik pályázata keretében odaítélt összes támogatás (65,3 millió EUR) 50 %-át teszik ki.

(2)  Átlagban kb. 9 nap volt a késés.


II. MELLÉKLET

Európai GNSS Ügynökség (Prága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Versenyképesség a növekedésért és munkahelyteremtésért.

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete)

Célok

Hozzájárulás az EGNOS- és a Galileo-program által létrehozott európai műholdas navigációs rendszerek teljes körű üzemeltetésének megkezdéséhez.

Feladatok

A programok biztonsági akkreditációjának biztosítása,

a Galileo biztonsági központok működésének biztosítása,

a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) működésének biztosítása,

közreműködés a rendszerek kereskedelmi hasznosításának előkészítésében, beleértve a szükséges piacelemzéseket is,

a Bizottság által rábízott olyan egyéb feladatok elvégzése, mint az alkalmazások és szolgáltatások népszerűsítése a műholdas navigáció piacán, vagy annak biztosítása, hogy a rendszer alkotóelemeit megfelelő, erre feljogosított minősítő szervezetek hitelesítik.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

a tagállamok egy-egy képviselője,

az Európai Bizottság öt képviselője,

az Európai Parlament szavazati joggal nem rendelkező képviselője,

az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének egy képviselője, és az Európai Űrügynökség (ESA) egy megfigyelőként meghívandó képviselője.

Feladatok

kinevezi az ügyvezető igazgatót,

elfogadja az éves munkatervet,

bevételi és kiadási kimutatástervezetet készít,

elfogadja a költségvetést,

véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját,

felügyeli a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) működését,

fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett,

elfogadja a dokumentumokhoz való hozzáférési jog használatához szükséges külön rendelkezéseket;

elfogadja az Ügynökség tevékenységéről és jövőbeli lehetőségeiről szóló éves jelentést.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki.

Biztonsági Akkreditációs Tanács

Összetétel

a tagállamok egy-egy képviselője,

a Bizottság egy képviselője,

a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egy képviselője,

az Európai Űrügynökség egy megfigyelőként meghívandó képviselője.

Feladatok

A biztonsági akkreditációs hatóság szerepét tölti be az európai GNSS-rendszerekkel kapcsolatban

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Végleges költségvetés

20,8 (38,7) millió EUR; ebből 12,9 (8,2) millió EUR uniós, a Bizottságtól származó működési támogatás és 7,9 (30,5) millió EUR a Bizottság operatív kiadásokra szánt támogatása.

Létszám 2012. december 31-én:

Jóváhagyott álláshelyek száma: 44 (29)

Ebből betöltött: 39 (28)

Egyéb álláshelyek: 29 (14)

Teljes létszám 68 (42), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

a következő feladatokra

operatív feladatok: 34 (20)

adminisztratív és támogató feladatok: 23 (14)

vegyes feladatok: 11 (8)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Programok

Szakmai támogatás az Európai Bizottságnak az EGNOS és a Galileo program megvalósításában.

Rendszerbiztonság

Rendszerbiztonság (a rendszerek és helyszínek biztonsági akkreditációja, Galileo rendszerspecifikus biztonsági követelmények, a repülési rejtjelkulcsokkal foglalkozó csoport tevékenységei).

Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás támogatása: PRS (a PRS felhasználói szegmensének előkészítése).

Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) felkészítése.

Az EGNOS/Galileo hasznosítása

Előkészítő tevékenységek az EGNOS és a Galileo hasznosításához.

Piacfejlesztés

Piacelemzés és GNSS piaci jelentések közzététele.

Piacelőkészítés az első Galileo szolgáltatások beindításához.

Vevőkészülékek gyártóit célzó piacfejlesztési akciók, a Galileo felhasználói és szakmai piacokra való bevezetésének elősegítésére.

Az EGNOS-térképek elfogadtatása minden fontos piacon, különös tekintettel a légiközlekedésre, a tengeri hajózásra és a vasúti közlekedésre.

Az Európai GNSS Szolgáltatóközpont információs szolgálatának előkészítése.

Tájékoztatás és figyelemfelkeltés: EGNOS információs portál, GSA honlap, rendezvények (Európai Űrmegoldások konferencia Londonban)

Kutatás és fejlesztés

A 7. keretprogram keretében zajló projektek (első, második és harmadik pályázati felhívás) irányítása.

A projekteredmények és a stratégiai célok elérésének maximalizálása.

A K&F eredmények terjesztése.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az Ügynökség egyetért az Európai Számvevőszék elemzésével a II. címhez kapcsolódó átvitelek tekintetében. A II. címhez kapcsolódó átvitelek túlnyomó része a franciaországi és egyesült királyságbeli Galileo Biztonsági Megfigyelőközpontok felállításával függ össze, amelyek várhatóan 2013 nyarán kezdik meg működésüket. Mivel ez biztonsági, informatikai, logisztikai és jogi támogatási szempontból egyaránt komplex projekt, a GSA úgy döntött, hogy a projekt előkészületeinek lehető legnagyobb részét már 2012-ben igyekszik elvégezni. Erre való tekintettel az igazgatótanács 2012. novemberi ülésén jóváhagyta egy jelentős keretösszegnek a II. címhez való átcsoportosítását annak érdekében, hogy a szükséges keretszerződések időben létrejöhessenek. Az átvitelek egy másik jelentős része az Ügynökség székhelyének 2012 szeptemberében, Brüsszelből Prágába történő költöztetéséhez kapcsolódik. Egyes esetekben az alvállalkozók teljesítése csak 2013 elején történt meg, illetve a 2012-ben leszállított termékek vagy nyújtott szolgáltatások számlái 2013-ban érkeztek be.

Valójában, ha 2012-ben nem álltak volna fenn rendkívüli körülmények, a II. címhez kapcsolódó átvitelek az előirányzatok körülbelül 14 %-át tették volna ki.

12.

A GSA felülvizsgálta a kiválasztási eljárásokat. 2012 eleje óta az előzetes kiválasztást végző bizottság a minimális pontszámokat az álláshirdetés elkészítése során határozza meg. A pontszámok most már megjelennek az álláshirdetésben. Ezenkívül a GSA minden álláshirdetésében szerepel egy bekezdés a pályázók fellebbezési jogáról.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/268


JELENTÉS

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2013/C 365/37

BEVEZETÉS

1.

Az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven OHIM) a 207/2009/EK rendelet (1) által hatályon kívül helyezett és felváltott 40/94/EK tanácsi rendelet (2) hozta létre. A Hivatal feladata a védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtása, amelyek egységes oltalmat biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (7) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az elnök hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (8) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

A 2011-ről 2012-re áthozott 31,9 millió eurós lekötött előirányzatokból 4,16 millió eurót (13 %-ot) töröltek 2012-ben. Ebből az összegből 1,93 millió euró kapcsolódott olyan tagállamokkal kötött együttműködési megállapodásokhoz, amelyeknél a hozzárendelt összeget nem használták fel teljesen.

12.

2012-ben a lekötött előirányzatok aránya összesen 93 %-ot tett ki, ami azt mutatja, hogy a kötelezettségvállalások időben megtörténtek. Nagy volt azonban a lekötött előirányzatok 2013-ra való átvitele, összesen 36,7 millió euró (az összes lekötött előirányzat 19 %-a), amelyből 21,7 millió euró kapcsolódott a II. címhez (Igazgatási kiadások) és 14,1 millió euró a III. címhez (Operatív kiadások). Az átvitelek nagy arányának oka az volt,hogy egyes 2012-ben leszállított áruk és teljesített szolgáltatások számlái későn érkeztek be. Konkrétabban, a II. címre az átvitelek nagy aránya részben a Hivatal új épületével kapcsolatos többéves szerződésekből (6,09 millió euró) és informatikai fejlesztések (7,67 millió euró) beszerzéséből tevődik össze. A III. cím esetében az átvitelek főleg olyan, a tagállamokkal aláírt együttműködési megállapodásokhoz kapcsolódnak, amelyekre vonatkozóan költségelszámolást csak 2013-ban kellett benyújtani (8,13 millió euró). Ráadásul csak 2012 utolsó hónapjaiban rendeltek meg fordítási szolgáltatásokat (5,43 millió euró), amelyek kifizetése csak 2013-ban vált esedékessé.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

(2)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

(3)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze. It is presented for information purposes.

(4)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(8)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Számvevőszék több hiányosságot állapított meg a Hivatal és az Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CDT) között 2011-ben kötött szolgáltatásszintű megállapodás tekintetében. A megállapodást a Hivatal 2011. június 20-án írta alá és a 10. cikk értelmében 2011. január 1-jétől kellett alkalmazni. A szerződés teljesítése tehát már annak aláírása előtt megkezdődött. A CDT kérésére a Hivatal 1,8 millió EUR kompenzációs kifizetést (1) folyósított. Ráadásul ennek a kifizetésnek az engedélyezésére költségvetési kötelezettségvállalás és rendelkezésre álló előirányzatok nélkül került sor (2).

n.a.

2011

A Számvevőszék öt olyan esetet talált, összesen 2,9 millió EUR értékben, ahol a költségvetési kötelezettségvállalásokat a jogi kötelezettségvállalásokat követően hagyták jóvá.

végrehajtva

2011

A Hivatalnak javítania kell tárgyieszköz-gazdálkodásán. A Hivatal által kifejlesztett immateriális javak esetében nem voltak megbízhatóak a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk.

folyamatban

2011

A Hivatal készpénzkészlete 2011. december 31-én 520 millió eurót tett ki (2010-ben 495 millió eurót). Miután a költségvetési bizottság 2010-ben jóváhagyta a készpénzgazdálkodási politikát, a készpénzt öt tagállam 9 bankjában tartották.

végrehajtva

A Számvevőszék azonban megjegyzi, hogy a készpénzkészlet továbbra is magas.

2011

A Hivatalnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nem szabták meg előre a személyes elbeszélgetésekre és írásbeli vizsgákra való behíváshoz szükséges minimális pontszámot; a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottságok értékelték a pályázatokat. Ezenkívül a kinevezésre jogosult hatóság nem hozta meg a felvételi bizottságot kinevező döntést, egy esetben pedig nem történt meg a feladatkörök világos elkülönítése a kinevezésre jogosult hatóság és a felvételi bizottság között.

végrehajtva


(1)  A megállapodás szerint a minimálisan leszerződött érték 16,3 millió EUR. A 2011-ben teljesített szolgáltatások összértéke 14,5 millió EUR volt.

(2)  Ezt a kifizetést a 2012-es költségvetésből teljesítették.


II. MELLÉKLET

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Alicante)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. és 56. cikke)

Áruk szabad mozgása

Az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme által indokolt tilalmak vagy korlátozások nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

Tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik az Uniónak nem abban a tagállamában telepedtek le, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy. […]

A Hivatal hatásköre

(a Tanács 207/2009/EK rendelete)

(az Európai Parlament és a Tanács 386/2012/EU rendelete)

Célok

A védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtása, amelyek egységes oltalmi jogot biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén.

A véleménycsere, kutatás, oktatás, kommunikáció, fejlett informatikai támogató eszközök létrehozásának ösztönzése és az ipari tulajdonok ügyeivel kapcsolatos legjobb gyakorlatok elterjesztése.

Feladatok

a lajstromozás iránti kérelmek fogadása és iktatása,

a lajstromozás feltételeinek és az uniós jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata,

már létező nemzeti védjegyek keresése a tagállamok iparjogvédelmi hivatalaiban,

kérelmek kiadása,

harmadik felek által esetlegesen benyújtott felszólalások vizsgálata,

kérelmek elutasítása vagy bejegyzése a lajstromba,

a visszavonási vagy érvénytelenítési kérelmek vizsgálata,

a döntések elleni fellebbezések kezelése,

a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok értékének a tudatosítása,

a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok értékének és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések hatásainak tudatosítása,

a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére szolgáló bevált közigazgatási és magánszektorbeli gyakorlatokra vonatkozó ismeretek bővítése,

a polgárok figyelmének felhívása a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések hatásaira,

a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésében érintett személyek szakértelmének növelése,

a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések megelőzésére és kezelésére szolgáló technikai eszközökre vonatkozó ismeretek bővítése, ideértve azokat a helymeghatározási és nyomonkövetési rendszereket is, amelyek segítenek megkülönböztetni az eredeti termékeket a hamisítványoktól,

a szellemi tulajdonjogok terén tevékenykedő tagállami hatóságok közötti, az e jogok érvényesítésével kapcsolatos internetes információcsere javítását segítő mechanizmusok biztosítása, és az e hatóságokkal folytatott és az e hatóságok közötti együttműködés erősítése,

a harmadik országbeli szellemitulajdon-védelmi hivatalokkal való nemzetközi együttműködés erősítésén való munkálkodás a tagállamokkal konzultálva, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló stratégiák kialakítása és technikák, képességek és eszközök kifejlesztése céljából.

Irányítás

Igazgatási tanács

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság egy képviselője és póttagjaik.

Feladat

Tanácsadás az elnöknek olyan ügyekben, amelyekért a Hivatal felelős.

Jelöltlisták készítése (125. cikk) az alábbi tisztségekre: elnök, alelnökök, valamint a fellebbezési tanácsok elnökei és tagjai.

A Hivatal elnöke

A Tanács nevezi ki az igazgatótanács által összeállított, legfeljebb három jelöltet tartalmazó lista alapján.

Költségvetési bizottság

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság egy képviselője és helyetteseik.

Feladat

A költségvetés és a pénzügyi szabályzat elfogadása, mentesítés megadása az elnöknek, és a visszakeresési jelentések költségének megállapítása.

A kérelmekhez kapcsolódó döntések

Döntéshozók:

a)

a védjegyelbírálók;

b)

a felszólalási osztályok;

c)

a védjegy-igazgatási és jogi osztály;

d)

a törlési osztályok;

e)

a fellebbezési tanács.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Hivatal költségvetési bizottsága.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (2011)

Költségvetés

429 (387) millió EUR.

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 775 (732), ebből betöltött: 680 (629) + 138 (121) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt tagállami szakértők, helyi munkaerő-kölcsönzés útján alkalmazott munkatársak, különleges tanácsadók)

Teljes létszám 818 (750)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (2011)

Védjegyek

Kérelmek száma: 107 924(105 859)

Bejegyzések száma: 95 645(93 849)

Felszólalási ügyek száma: 16 634(17 026)

Fellebbezések a fellebbezési tanácsokhoz: 2 339(2 622)

Folyamatban levő fellebbezések: 2 352(2 573)

Formatervezés

Beérkezett formatervek: 92 175(87 473)

Bejegyzett formatervek: 78 658(77 665)

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

A Hivatal és a tagállamok tisztában vannak ezzel a helyzettel, sőt, 2013-ban a Hivatal kísérleti projektet indított, amelynek során évközi felülvizsgálati jelentést készít annak nyomon követésére, hogy a Hivatallal közösen indított projektek végrehajtása nyomán milyen helyzet alakul ki a tagállamokban. Mindemellett a Hivatal a költségvetési bizottság május 23-i ülésén ismertette a tagállamokkal kapcsolatban átvitt összeget.

12.

Amint azt a Számvevőszék megjegyezte, a II. címre vonatkozóan az átvitelek nagy aránya főként az új épület építésével kapcsolatos többéves szerződésekből és az informatikai fejlesztésekből adódik.

A III. cím esetében az átvitelek nagy aránya főleg olyan, a tagállamokkal aláírt együttműködési megállapodásokhoz kapcsolódik, amelyekre vonatkozóan a költségelszámolások 2012. december 31-ig érkeztek be, a szokásos fordítási szolgáltatásokat pedig 2012 utolsó hónapjaiban rendelték meg.

A Hivatal olyan intézkedések bevezetésén dolgozik, amelyekkel hatékonyabban tudja ellenőrizni az évente átvitt összegeket.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/275


JELENTÉS

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/38

BEVEZETÉS

1.

A bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EU-OSHA) a 2062/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy a munka- és egészségvédelem terén információkat gyűjtsön és terjesszen a tagállami és uniós prioritásokról, támogassa a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő tagállami és uniós szervezeteket, és tájékoztatást nyújtson a megelőző intézkedésekről (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

Az Ügynökség 2012-es költségvetése 15,3 millió eurót tett ki, ebből 3,2 millió eurót (22 %) áthoztak a 2013-as évre. Nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Infrastruktúra) esetében (36 %) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében (33 %). A II. cím esetében ezt főleg az okozta, hogy a terveknek megfelelően 2012 utolsó negyedévében megújították az éves informatikai szerződéseket. A III. cím esetében az átvitel nagy aránya főleg a fő projektek többéves jellegéből és egyes szerződések odaítélésének késedelmeiből adódik. A késedelmek főleg a közbeszerzési eljárások decentralizált szervezésének tudhatók be, ami akadályozza a közbeszerzési terv végrehajtásának eredményes nyomon követését.

12.

A 2012-es évben az I. cím alatti előirányzatok törlési aránya nagy volt, 9,5 % (0,5 millió euró), ami főleg a befagyasztott munkaerő-felvételi eljárásokból és tervezett, de eddig még ki nem fizetett bérnövekedésből adódik.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

13.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 216., 1994.8.20., 1. o. A rendeletet legutóbb az 1112/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 184., 2005.7.15, 5. o.) módosította.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Az előirányzatok nagy törlési aránya arra utal, hogy az éves munkaprogramban tervezett intézkedések végrehajtása és az évenkéntiség költségvetési alapelvének betartása nehézségekbe ütközik.

folyamatban

2011

2011. szeptember 16. és december 31. között a felhatalmazott engedélyezésre jogosult tisztviselők által eszközölt valamennyi pénzügyi művelet (költségvetési és jogi kötelezettségvállalások, kifizetések) elavult felhatalmazások alapján történt, mert az új igazgató érkezését követően még nem újították meg azokat.

végrehajtva

2011

Noha az Ügynökség pénzügyi szabályzata és a kapcsolódó végrehajtási szabályok értelmében legalább háromévente fizikai leltárt kell készíteni, a legutóbbi fizikai leltárra 2006-ban került sor.

végrehajtva

2011

A két másik spanyolországi székhelyű európai ügynökséggel szemben (OHIM, Alicante; CFCA, Vigo), mindmáig nem kötöttek székhely-megállapodást.

folyamatban


II. MELLÉKLET

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (Bilbao)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. és 153. cikke)

(…) Az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken:

a)

elsősorban a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

b)

munkafeltételek;

e)

a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

h)

a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül;

i)

a férfiak és a nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

j)

a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 2062/94/EK rendelete)

Célok

A munkavállalóknak a Szerződésben, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő stratégiákban és cselekvési programokban elrendelt biztonság- és egészségvédelme tekintetében a munkakörnyezetben megvalósítandó fejlesztések ösztönzése érdekében, az Ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása az Unió, a tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintett szervezetek számára (2. cikk).

Feladatok

információk gyűjtése, elemzése és terjesztése a tagállami és uniós prioritásokról és a kutatásokról,

az együttműködés és az információcsere elősegítése, többek között a képzési programokról szóló tájékoztatással kapcsolatban,

az uniós szervek és a tagállamok ellátása a szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához szükséges információkkal, különösen azoknak a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban,

megelőző tevékenységekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása,

közreműködés stratégiák és uniós cselekvési programok kialakításában,

egy tagállami fókuszpontokat és témaközpontokat egyesítő hálózat felállítása.

Irányítás

Igazgatótanács

a tagállami kormányok egy-egy képviselője,

a tagállamok munkáltatói szervezeteinek egy-egy képviselője,

a tagállamok munkavállalói szervezeteinek egy-egy képviselője,

a Bizottság három képviselője,

az első három kategóriába tartozó tagokat és póttagokat a munkavédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül nevezik ki.

Az igazgatótanács vezetősége

az igazgatótanács elnöke és 3 alelnöke,

a három érdekcsoport egy-egy koordinátora,

az érdekcsoportok és a Bizottság egy-egy további képviselője.

Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság szűkített listája alapján.

Bizottságok

Kötelező konzultáció a munkaprogramról és a költségvetésről a Bizottsággal és a munkavédelmi tanácsadó bizottsággal.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Költségvetés

16,4 (16,4) millió EUR, ebből

uniós támogatás, Foglalkoztatási Főigazgatóság: 89,0 % (91,0 %)

egyéb uniós támogatás, Foglalkoztatási Főigazgatóság: 5,9 % (- %)

egyéb uniós támogatás, Bővítési Főigazgatóság: 3,9 % (8,0 %)

egyéb: 1,2 % (1,0 %)

Létszám 2012. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 44 (44), ebből betöltött: 42* (41).

Egyéb alkalmazottak:

kirendelt nemzeti szakértők 0 (0)

szerződéses alkalmazottak: 25 (26) (ebből egynek a finanszírozása elkülönített forrásokból történik)

helyi alkalmazottak: 1 (1)

teljes létszám 68 (68)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 48 (50)

adminisztratív feladatok: 10 (10)

vegyes feladatok: 9 (8)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

(Információk gyűjtése és elemzése)

EURÓPAI KOCKÁZATFIGYELŐ INTÉZET: FELKÉSZÜLÉS A VÁLTOZÁSOKRA

1. konkrét cél:   Az alapok megteremtése munka- és egészségvédelmi kutatások és cselekvések prioritásainak felállításához, tendenciák beazonosításával és nyomon követésével, és felkészülés a munka- és egészségvédelemhez kapcsolódó várható új és felmerülő kockázatokra széleskörű előrejelző tanulmány elkészítésével

A környezetbarát munkahelyek gyors növekedésével kapcsolatos hosszú távú kockázatokat előrevetítő Előrejelzési projektet befejezték. A projekt egy szakpolitikai műhelyfoglalkozással végződött, amely célja a különböző kidolgozott forgatókönyvek tesztelése és összevonása volt, és annak feltárása, hogy azok hogyan vezethetnének a projekt által felvetett különböző kérdések megoldását célzó szakpolitikai opciókhoz.

Kiadtak egy, a nanoanyagok kezelésével kapcsolatos potenciális kockázatok terén fennálló tudáshiányt feltáró, valamint az előállított nanoanyagok kockázatainak kommunikációjához létrehozott kezdeményezéseket bemutató jelentést egy, az előállított nanoanyagok kezeléséről szóló jó gyakorlatok példáit tömörítő adatbázissal együtt.

2. konkrét cél:   Információ-szolgáltatás a koncentráltabb kutatási és megelőzési törekvésekhez a kockázati tényezőket és egészségügyi eredményeket feltáró kutatások értékelése és elemzése révén.

Az OSHwiki együttműködési honlapot továbbfejlesztették „cikk-kezdemények” hozzáadásával, a 2013-as előzetes és 2014-es teljes bevezetés jegyében. Az OSHwiki lehetővé teszi engedélyezett felhasználóknak, hogy információt adjanak hozzá vagy módosítsanak benne, és olyan fontos témákat tartalmaz majd, amelyekkel a világ számos munkavédelmi szervezete foglalkozik.

3. konkrét cél:   A munka- és egészségvédelmi kutatásokkal és cselekvésekkel kapcsolatban prioritások felállításának támogatása azzal, hogy történeti és jelenlegi adatok alapján áttekintést nyújt európai munkahelyeken megvalósuló munka- és egészségvédelemről

Az Ügynökség Gazdasági Ösztönzők projektjét véglegesítették azzal, hogy megvizsgálták azon intézkedéseket, amelyeket európai országok hoztak a jó munka- és egészségvédelmi teljesítmény ösztönzésére, pl. kisebb balesetbiztosítási díjak vagy járulékok, jobb banki feltételek, mint például alacsonyabb kamatlábak és állami támogatások. Útmutatót adtak ki, amelyben tanácsokat nyújtanak azon intézményeknek, amelyek képesek ilyen ösztönzőket kínálni.

4. konkrét cél:   Viták ösztönzése a kockázatfigyelő intézet megállapításairól, és azok relevanciájának biztosítása célcsoportokkal és kedvezményezettekkel való párbeszéd és megerősítés révén

Az EU-OSHA által szervezett, rákkeltő anyagokról és a foglalkoztatási eredetű rákos megbetegedésekről szóló műhelyfoglalkozás összegezte a munkahelyen szerzett rákos megbetegedéseknek való kitettségről, valamint azok okairól és körülményeiről fennálló jelenlegi tudásanyagot.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanáccsal közösen az Ügynökség figyelemfelhívó eseményt szervezett a közúti közlekedési ágazatban megvalósuló munkavédelemmel kapcsolatban, mely során külön figyelmet szentelt a munkavállalók munkavédelmi kezdeményezésekben való részvételének.

A munka- és egészségvédelmet az oktatásba beépítő projekt részeként az Ügynökség tájékozató adatlapot és esettanulmány-sorozatot adott ki tanárok munka- és egészségvédelmi oktatásában és a kockázatok tanításában használt jó gyakorlatokról. Az Ügynökség részt vett továbbá számos értekezleten és műhelyfoglalkozáson, ideértve egy az Egészségügyi Világszervezet által és egy az Európai Munkavédelmi Oktatási és Képzési Hálózat által szervezett rendezvényt is.

Az Ügynökség a Twitter profilját is felhasználja, hogy a közösségi médián keresztül is reklámozza cselekvéseit, és jelenleg 6 000 követője van.

5. konkrét cél:   Szakpolitikusok és munkavédelmi információt nyújtó személyek segítése abban, hogy jobb támogatást tudjanak nyújtani vállalkozásoknak a munka- és egészségvédelmi vezetésről és főbb munka- és egészségvédelemmel kapcsolatban felmerülő kockázatokról valós idejű információk gyűjtését célzó felmérések elvégzése révén

Négy, a Ügynökség által 2009-ben elvégzett, új és felmerülő kockázatokkal kapcsolatos európai vállalati felmérésen (ESENER) alapuló másodlagos elemzési jelentést adtak ki 2012-ben: „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelése”, „Munkavállalói képviselet és a munkavállalókkal való konzultáció az egészségvédelem és biztonság területén”, „A pszichoszociális kockázatok hatékony kezelésével összefüggő tényezők” és „Mozgatóerők és akadályok európai vállalatoknál a pszichoszociális kockázatok kezelése során – mozgatóerők, akadályok, és szükségletek feltárása.” Ezenkívül e négy tanulmány főbb eredményeit számba vevő összefoglaló jelentést is kiadtak: „A munkahelyi biztonság- és egészségvédelem, valamint a pszichoszociális kockázatok kezelésének és a munkavállalói részvétel megértése az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) segítségével”.

Az ESENER utólagos értékelését 2012 decemberében adták ki, ez általánosan jóváhagyta az elfogadott koncepciót és beazonosított néhány olyan kérdést, amelyeken a következő kiadásban javítani lehetne. A jelentést bemutatták a Megelőzési és Kutatási Tanácsadócsoportnak (PRAG).

6. konkrét cél:   Közös álláspont keresése a munka- és egészségvédelmi kutatások prioritásairól és azért, hogy a tagállami munkavédelmi kutatóintézeteket ösztönözzék közös prioritások felállítására, eredmények egymással való megosztására, valamint a munka- és egészségvédelmi követelmények kutatási programokba való beépítése céljából

A 2013–20-as időszakra szóló uniós munkavédelmi kutatási prioritásokról szóló végső jelentés tervezetét az Ügynökség Témaközpontja 2012 szeptember végére készítette el.

MUNKAKÖRNYEZETRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK: A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS BEVÁLT GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ TUDÁS MEGOSZTÁSA

1. konkrét cél:   Hasznos, gyakorlati és jó minőségű információs termékek kifejlesztése az „egészséges munkahelyek” kampányok támogatása céljából.

Mintegy 20 terméket hoztak létre a 2012-13-as „Együtt a kockázat megelőzéséért” kampány indításához, többek között a Kampány Útmutatót, az európai szociális partnerekkel közösen támogatott termékeket, esettanulmányokat és a honlapot.

2. konkrét cél:   Megelőző intézkedések megerősítése kiemelt szektorokról és témákról hasznos és jó gyakorlatokról szóló információk nyújtása révén.

Szakirodalom-áttekintést adtak ki munkáltatók és munkavállalók munkahelyi egészségfejlesztéssel kapcsolatos motivációról, három olyan (a munkáltatóknak, a dohányosoknak és a nem-dohányzóknak szánt) e-tájékoztatóval együtt, amelyeket a Dohányzásmentes Világnapról szóló mini-kampány keretében reklámoztak. További e-tájékoztatókat adtak ki a következő témakörökben: a munka és a magánélet egyensúlya, egészségfejlesztés fiatal munkavállalók körében és mentális egészség.

Az EU-OSHA részt vett egy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és NIOSH által közösen a munka- és egészségvédelem oktatásba való beépítéséről szóló torinói megbeszélésen, ahol bemutatták a NAPO figurához kapcsolódó oktatási anyagokat.

3. konkrét cél:   Prevenciós intézkedések támogatása meglévő információs termékek folyamatos relevanciájának biztosítása révén

Az Ügynökség honlapján naprakésszé tették a REACH-ről és a CLP-ről szóló anyagok többnyelvű változatait, hogy felhívják a figyelmet az unió vegyi anyagokról szóló szabályozás változásaira, különös tekintettel a munkahelyi ügyekre. Ezt egy az ágazati szervezetek, szociális partnerek, az érintett bizottsági szolgálatok, tagállami szakpolitikusok és a tagállami REACH információs szolgálatok bevonásával készített mini-kampány keretében végezték el. Az EU-OSHA veszélyes anyagokról szóló munkaanyagát, ideértve kkv-khoz intézett tájékoztatást, a munkaügyi főfelügyelők bizottságának Chemex csoportértekezleten és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság vegyi anyagokkal foglalkozó munkacsoport-értekezletén mutatták be.

4. konkrét cél:   Kis- és középvállalatoknál (1-49 alkalmazott) a kockázatértékelések elkészítésének és minőségének fejlesztése, a kockázatértékelés szükségességének és elkészítési módjainak fokozott tudatosításával

Az Ügynökség továbbfejlesztette az on-line interaktív kockázatelemzési (OiRA) eszközt mind uniós, mind tagállami szinten. A szoftver alapjainak kifejlesztése a végéhez közeledett 2012-ben és korlátozott számú új funkciót fejlesztettek ki, az OiRA-partnerek által felvetett igényeknek való megfelelés céljából. Egy felhasználhatósági tesztet követően új fejlesztéseket vezettek be, hogy az eszköz még inkább felhasználóbarát legyen. Az Ügynökség nagyon aktív volt az OiRA közösség támogatásában és fejlesztésében, ehhez olyan eszközöket alkalmazott, amelyek széles körben elterjedtek tagállami szinten és az ágazati társadalmi párbeszéd jóvoltából uniós szinten is.

Hálózatépítés és koordináció

A fókuszpontokból álló hálózat, az Ügynökség irányítása, valamint az európai és nemzetközi intézményekkel való kapcsolattartás továbbfejlesztése.

Intézményi kapacitásfejlesztés tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országokban (elkülönített forrásokból).

Programozás és értékelési koordináció.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

A közbeszerzési eljárások időszerűségének javítása érdekében az Ügynökség a jövőben az alábbi intézkedéseket fogja meghozni:

közbeszerzési menetrend integrálása az éves irányítási tervbe a 2014. évi éves irányítási tervtől kezdődően,

új közbeszerzési és szerződéskezelési eljárások kidolgozása, valamint megfelelő útmutatás és képzés az alkalmazottak számára (2013 végéig),

új vezetői információs rendszer bevezetése annak érdekében, hogy az igazgató könnyebben követhesse nyomon a közbeszerzési terv végrehajtását (2014-ben).

12.

A törlések főként a folyamatban lévő felvételi eljárásokkal és azzal voltak összefüggésben, hogy elővigyázatosságból bizonyos állásokat befagyasztottak mindaddig, amíg a vezetőség nem kerül abba a helyzetbe, hogy értékelhesse az elkövetkezendő időszakra (a létszámterv 5 %-os csökkenése) és a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó költségvetési bizonytalanságok és ellentmondások hatásait. Ami a ki nem fizetett fizetésemeléseket illeti, a Bíróság határozatának hiányában törölni kellett azokat az előirányzatokat, amelyeket csak egy éven keresztül lehetett átvinni.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/283


JELENTÉS

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2013/C 365/39

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven REA) a 2008/46/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy kutatásokra vonatkozó egyes uniós tevékenységeket irányítson (2). 2009. június 15-én az Európai Bizottság az Ügynökséget hivatalosan igazgatási és operatív autonómiával ruházta fel.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzés nem kérdőjelezi meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉS A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

2012-ben a REA egyik tisztviselője csoportvezetőjét helyettesítve engedélyező tisztviselőként 8,86 millió euró értékben (a REA 2012-es költségvetésének 19 %-a) írt alá fizetési megbízásokat. A tisztviselő nem kapott hivatalos meghatalmazást, és az engedélyező tisztviselő sem nevezte ki hivatalosan a helyettesévé. Ez ellentmond a költségvetési rendeletben lefektetett meghatalmazási rendszernek.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. szeptember 17-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 11., 2008.1.15., 9. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

2011-ben 1,2 millió EUR összegű átvitel (vagyis a 2011-re átvitt összes előirányzat 35 %-a) törlésére került sor. Ez elsősorban az I. címre (Személyzeti kiadások) és a II. címre (Infrastrukturális és operatív kiadások) vonatkozott: az I. címnél 0,3 millió EUR (az előirányzatok 52 %-a), a II. címnél pedig 0,7 millió EUR (az előirányzatok 41 %-a) törlésére került sor. Ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

Végrehajtva

2011

A év vége felé sok költségvetési átcsoportosításra került sor. Jelentős mértékben nőttek az informatikai és az operatív kiadásokra vonatkozó előirányzatok (1). Ez a helyzet a költségvetés-tervezés, illetve programozás hiányosságaira utal, és nem egyeztethető össze az egyediség költségvetési elvével.

Végrehajtva

2011

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Az írásbeli tesztek és szóbeli elbeszélgetések kérdéseit azután állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket; nem állítottak fel előre alsó ponthatárokat, amelyeket el kellett volna érni a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez; a felvételi bizottság nem dokumentálta valamennyi ülését és döntését.

Folyamatban


(1)  Az informatikai kiadásokra vonatkozó előirányzatok (2103. költségvetési sor) 80 %-kal, 1,9 millió euróról 3,4 millió euróra nőttek. A 7. keretprogram közös értékelési platformjára vonatkozó előirányzatok (3303. költségvetési sor) 194 %-kal, 0,7 millió euróról 2,1 millió euróra nőttek.


II. MELLÉKLET

Kutatási Végrehajtó Ügynökség (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az EUMSZ 179. és 180. cikke)

Információgyűjtés

Az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését – ideértve az Unió iparát is.

E célból az Unió ösztönzi a vállalkozásokat – a kkv-ket is beleértve –, valamint a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján. […]

E célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió a tagállamokban végzett tevékenységeket kiegészítő alábbi tevékenységeket folytatja:

a)

kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok végrehajtása a vállalkozásokkal, kutatási központokkal és egyetemekkel való és az azok közötti együttműködés előmozdításával;

b)

a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés előmozdítása az uniós kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció területén;

c)

az uniós kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek terjesztése és hasznosítása;

d)

az uniós kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzése.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2008/46/EK határozata)

Célok

A 7. keretprogram keretében rábízott programoknak (az „Emberi erőforrás” programnak, a „Kapacitások” program keretében történő kkv-intézkedéseknek és az „Együttműködés” program „Világűr” és „Biztonság” témaköreinek) hatékony és eredményes irányítása, a kutatási közösség számára hatékony és eredményes szolgáltatások nyújtása, valamint a 7. keretprogramon belül a megfelelő bizottsági részlegeknek központi támogató szolgáltatás nyújtása az „Együttműködés”, a „Kapacitások” és az „Emberi erőforrás” egyedi programok valamennyi területén.

A hatékony és eredményes programvégrehajtást tekintve az Ügynökségnek – mint az Európai Kutatási Térség támogatójának – a célja a projektirányítás javítása, a végső kedvezményezettekkel való szoros kapcsolat kialakítása, valamint az Európai Unió számára jelentős nyilvánosság biztosítása.

Feladatok

A projektek irányítását tekintve az Ügynökség támogatási szerződéseket köt és kezel, ami a következő műveleteket jelenti:

pályázati felhívások előkészítése és közzétetele,

pályázatok értékelése,

támogatási szerződések előkészítése és megkötése,

a projektvégrehajtás felügyelete, beleértve a jelentések és a projekteredmények elfogadását,

az általános költségvetési rendelet 114. cikkének (4) bekezdése értelmében a kifizetések, a visszafizettetések, valamint a szankciók végrehajtása, különösen, ha a végső kedvezményezettek szintjén történő utólagos ellenőrzéseket követően az elszámolt költségekben hibák feltárására került sor,

utólagos nyilvánosság biztosítása és az eredmények terjesztése.

A 7. keretprogram támogató szolgáltatásait tekintve az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

adminisztratív támogatás a pályázati felhívásokhoz,

a pályázatok elektronikus úton történő fogadásának irányítása,

támogatás nyújtása távértékelésekhez és helyszíni értékelésekhez,

támogatás a kinevezési okmányok elkészítéséhez és kifizetés folyósítása a szakértőknek,

a 7. keretprogram résztvevőit tartalmazó központi adatbázis (Unique Registration Facility, Egységes Regisztrációs Rendszer, URF) kezelése, beleértve a kiválasztott kedvezményezettek pénzügyi kapacitásának ellenőrzéséhez nyújtott támogatást,

a Kutatási Tájékoztató Szolgálat irányítása.

Irányítás

Irányító bizottság

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll. A Bizottság jóváhagyását követően az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség szervezeti felépítését és éves munkatervét. Ezenkívül szintén ez a bizottság fogadja el az Ügynökség igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az igazgató, akit az Európai Bizottság nevez ki, az Irányító bizottsággal együtt irányítja az Ügynökséget, végrehajtja az igazgatási költségvetést, az Ügynökségre bízott feladatoknak megfelelően létrehozza az irányítási és belső kontrollrendszereket, valamint elkészíti azokat a jelentéseket, amelyeket az Ügynökségnek be kell nyújtania a Bizottság részére.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament. Tekintettel arra, hogy az Ügynökség maga hajtja végre igazgatási költségvetését, a zárszámadási döntés címzettje az igazgató. Az operatív költségvetés végrehajtását a Bizottság az Ügynökségre ruházta, de továbbra is a Bizottság viseli a felelősséget.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Operatív költségvetés, 2012 (2011)

1 479,9(1 340,6) millió euró kötelezettségvállalási előirányzat és 1 459,6(1 059) millió euró kifizetési előirányzat. A Bizottság operatív költségvetését az Ügynökség a Bizottság hatáskör-átruházási határozata alapján hajtja végre.

Igazgatási költségvetés, 2012 (2011)

46,4 (39,2) millió euró. Az Ügynökség az igazgatási költségvetést önállóan hajtja végre.

Létszám 2012. december 31-én(zárójelben a 2011-es adat)

Ideiglenes álláshelyek száma: A létszámtervben szereplő állások száma 128 (117), ebből betöltött: 122 (103)

Szerződéses alkalmazottak: A tervben szereplő álláshelyek száma 385 (349), ebből betöltött 2012. december 31-én: 374 (351).

Teljes létszám: 496 (454), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Programvégrehajtás: 330 (287)

A 7. keretprogramot támogató szolgáltatások: 90 (88)

Irányítási és adminisztratív feladatok: 76 (79)

Termékek és szolgáltatások 2012-ben (zárójelben a 2011-es adat)

Az „Emberi erőforrás” program tekintetében 2012-ben 10 (9) pályázat lezárása és 10 (9) értékelése. 1 899(1 615) új támogatási szerződés aláírása és 3 599(2 676) kifizetés folyósítása (az értékelő szakértők számára történő kifizetések nélkül). Az Ügynökség jelenleg e program keretében összesen 5 492(5 159) projektet irányít.

A „Kapacitások” program kkv-intézkedéseit tekintve 1 (1) pályázat lezárása, és 1 (1) értékelés elvégzése. 201 (162) új támogatási szerződés aláírása és 508 (385) kifizetés folyósítása (az értékelő szakértők számára történő kifizetések nélkül). Az Ügynökség jelenleg e program keretében összesen 625 (522) projektet irányít.

Az „Együttműködés” program „Világűr” és „Biztonság” témakörei esetében 2012-ben 2 (2) pályázat lezárása és 2 (2) értékelés elvégzése. 80 (118) új támogatási szerződés aláírása és 258 (183) kifizetés folyósítása (az értékelő szakértők számára történő kifizetések nélkül). Az Ügynökség jelenleg e témakörök keretében összesen 317 (271) projektet irányít.

A 7. keretprogramot támogató szolgáltatások tekintetében a 2012-es eredmények a következők:

89 (64) pályázati felhívás megjelentetésének támogatása,

32 286(26 838) pályázat fogadása az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerben,

szerződéskötés 6 462(3 897) értékelő szakértővel és 4 217(3 620) szakértői kifizetés (csak az Ügynökség által irányított programokra vonatkozóan),

6 616(6 252) résztvevői validálás,

5 871(7 123), a Kutatási Tájékoztató Szolgálathoz küldött kérdésre adott válasz.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

11.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő távollétében a fizetéseket engedélyező helyettes kinevezésének módjáról a helyettesítés szabályairól szóló igazgatói határozat rendelkezik (utolsó módosítás: 2013.01.23.).

Mindazonáltal, a Számvevőszék észrevétele nyomán a REA időközben megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a fizetések engedélyezésének hatáskörével a Pénzügyi Osztály egy másik munkatársát is felruházza, és nemrégiben kinevezett egy második megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt a saját igazgatási költségvetési hatáskörébe tartozó kifizetések és alacsony értékű szerződések engedélyezésére.


13.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 365/290


JELENTÉS

a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszával együtt

2013/C 365/40

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal vagy TEN-TEA) a 2008/593/EK határozattal (1) módosított 2007/60/EK bizottsági határozat (2) hozta létre. A Hivatal a 2006. november 1-jével kezdődő és 2015. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

a Hivatal éves beszámolója, amely a 2012. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Hivatal éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

a)

A Hivatal éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (7) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Hivatal éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Hivatal pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (8) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve lényeges szabályszerűtlenség az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2012. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az alábbi megjegyzés nem kérdőjelezi meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉS A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

A költségvetés felhasználása az I. cím esetében kielégítő volt, ugyanakkor az átvitt lekötött előirányzatok aránya nagy volt a II. cím és a III. cím esetében: 38 % (805 755 euró), illetve 50 % (363 613 euró). Az összes átvitt összegből (1,37 millió euró) 74 % kapcsolódott 2012-ben vagy 2013 elején teljesített szolgáltatásokhoz. A fennmaradó 26 % pedig olyan 2012 végén megrendelt árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódott, amelyek eredetileg a 2013-as költségvetésben szerepeltek, de azokat előrehozták 2012-re.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad a Számvevőszék előző évi megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

Ezt a jelentést Dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2013. július 9-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 190., 2008.7.18., 35. o.

(2)  HL L 32., 2007.2.6., 88. o.

(3)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű II. melléklet foglalja össze.

(4)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash-flow kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(8)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az előző évi megjegyzések hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A III. cím (Technikai és igazgatási támogatási kiadások) esetében az év során az eredeti 0,6 millió EUR összegű költségvetésnek mindössze 41 %-át használták fel, elsősorban azért, mert a Hivatal 2011. évi munkaprogramjához kapcsolódó ajánlattételi felhívások 2012-re történő elhalasztása miatt az értékelési költségek a vártnál kisebbek lettek. A fel nem használt előirányzatokat átcsoportosították a II. cím (Infrastrukturális és működési költségek) alá, így a 9,9 millió EUR összegű végleges költségvetés változatlan maradt. Mindazonáltal az, hogy a III. cím alá tartozó összegeknek csak egy részét használták fel, eltérést jelent a Hivatal jóváhagyott éves munkaprogramjához képest.

végrehajtva


II. MELLÉKLET

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26., 170., 171., 172. és 174. cikke)

Az Unió meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket. A belső piac egy olyan térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

E célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, az Unió hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén. Az Unió fellépésének az a célja, hogy elősegítse a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, valamint a hálózatokhoz történő hozzáférést.

Ennek megvalósítása érdekében az Unió iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok (TEN) területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik.

A Hivatal hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 661/2010/EU határozata)

(az Európai Parlament és a Tanács 67/2010/EK rendelete)

(az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete)

(a Tanács 58/2003/EK rendelete)

(a legutóbb a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK bizottsági határozat)

Célok

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló határozat olyan iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek a transzeurópai hálózatok területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkoznak. Általános szabályokat határoztak meg a TEN-hálózatok uniós finanszírozására, amelyek lehetővé tették az említett iránymutatások alkalmazását.

Az 58/2003/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében végrehajtó hivatalokat hozzon létre. A TEN-TEA Végrehajtó Hivatala működésének célja, hogy a TEN-T iránymutatások és a költségvetési rendelet alapján irányítsa a transzeurópai hálózatok terén folytatott uniós fellépést, valamint hozzáadott értéket teremtsen a TEN-T program irányításában. A Hivatal továbbra is a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) felügyelete alá tartozik, amely a szakpolitikai kérdésekért felelős.

A TEN-TEA Végrehajtó Hivatalának feladata a TEN-T program pénzügyi és technikai végrehajtásának irányítása a projektek teljes életciklusának követésével. A Hivatal napi munkája során a költségek csökkentése mellett javítja a TEN-T megvalósításának hatékonyságát és rugalmasságát, emellett magas szintű szaktudást mozgósít azáltal, hogy speciálisan szakosodott személyzetet alkalmaz. Erősíti továbbá a kapcsolatokat a TEN-T és a fő érintett felek között, biztosítja az e támogatások és más uniós eszközök közötti jobb koordinációt, markánsabbá teszi az uniós finanszírozás karakterét és növeli annak pozitív hatásait, továbbá támogatást/visszajelzést ad a Bizottságnak.

Irányítás

Irányító bizottság

A Hivatal tevékenységeit az irányító bizottság felügyeli, amely a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, a Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Humánerőforrásügyi Főigazgatóság által delegált öt tagból és egy az Európai Beruházási Bankot képviselő megfigyelőből áll. A bizottság évente négyszer ülésezik és elfogadja a Hivatal igazgatási költségvetését, munkaprogramját, éves tevékenységi jelentését, az összes bevételt és kiadást tartalmazó beszámolót és a külső értékelésről szóló jelentést, valamint más konkrét végrehajtási szabályokat.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és a Hivatal belső ellenőrzési részlege.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2012-ben

Költségvetés

A.

A 2007–2013-as pénzügyi terv keretében a TEN-T program költségvetése 7,9 milliárd EUR (amelyet 100 %-ban az Európai Unió általános költségvetése fedez).

B.

9,8 millió euró (igazgatási költségvetés) 100 %-os uniós támogatás formájában, a Hivatal ezzel önállóan rendelkezik.

Létszám 2011. december 31-én

Ideiglenes álláshelyek száma: A létszámtervben szereplő állások száma 33, ebből betöltött: 100 %.

Szerződéses alkalmazottak: A tervben szereplő állások száma 67, ebből betöltött: 66 (99 %).

Teljes létszám 100 (ebből betöltött: 99)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

a)

Operatív feladatok: 65 (ebből betöltött: 64).

b)

Adminisztratív feladatok: 35 (ebből betöltött: 35).

Termékek és szolgáltatások 2012-ben

Kiválasztási eljárások

A 2011-es éves munkaprogramban öt prioritási területre volt pályázati felhívás 200 millió euró összértékben. 34 külső szakértő bevonásával 138 darab, összesen 426,3 millió eurót igénylő pályázatot bíráltak el, és ezek közül 74 pályázatot javasoltak támogatásra, 198,7 millió euró értékben.

A 2012-ben közzétett 2012-es többéves és éves pályázati felhívások elkészítése, 1 057 millió euró, illetve 250 millió euró értékben.

Projektirányítás

96 új támogatási határozat előkészítése (2011. évi pályázati kiírások) – ebből 2012 végén 325 volt nyitott.

A kedvezményezettektől érkező 102 módosítási kérelem feldolgozása – ebből 2012-ben 63 volt új kérelem.

171 tevékenységi állapotjelentés (a projektek előrehaladásának nyomon követésére alkalmazott fő eszköz) és 21 stratégiai cselekvési terv elemzése.

207 projektértekezlet megtartása a projektek helyszínén vagy a Hivatalnál.

A rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok teljes felhasználása, a kifizetések átlagos nettó átfutási ideje mindössze 12 nap volt.

Egyszerűsítést célzó intézkedések

A belső eljárások és a kedvezményezettekkel folytatott kommunikáció javítása, például a beszámolás, közbeszerzési értékelések, határozatmódosítások stb. tekintetében.

Tevékenységi állapotjelentések elektronikus beadására szolgáló eszköz kifejlesztése.

A program hatékonyabb adminisztratív végrehajtását célzó javaslatok megtárgyalására létrehozott Munkamódszerek munkacsoport (a Hivatal és a kedvezményezettek közös munkacsoportja) működésének átszervezése.

Esettanulmány-gyűjtemény összeállítása a bizottsági határozatok rendelkezéseinek és a közbeszerzési esetek értelmezéséhez.

A belső eljárások jobbítása és optimalizálása az adminisztratív és operatív kiadások sablonjait kezelő munkacsoportok révén.

Kommunikáció

A weboldalon új Twitter csatorna (@tentea_eu) jelent meg és nagyobb lett a sikeres projekteket bemutató rész – 2012-ben 166 000 látogatót regisztráltunk. A tengeri gyorsforgalmi utak weboldalának 2 500 látogatója volt.

A TEN-T legújabb projekteredményeiről szóló „10 (MORE) out of TEN” kampány weboldalújításokkal, twitterüzenetekkel, brosúrákkal és plakátokkal.

A Bizottság új vizuális arculatának átvétele és használata minden kiadott anyagban, a weboldalon, az intraneten, a sablonokban és a feliratokon.

Kedvezményezetteknek szóló 11 elektronikus hírlevél/frissítés kiadása, 37 sajtóközlemény kiadása a pályázati felhívásokról, az eredményekről és az újonnan kiválasztott projektekről 20 nyelven, 53 sajtóközlemény előkészítése közzétételre, a vizuális arculatváltás (lesd fent) miatt aktualizált ismertető/dosszié a Hivatal munkájáról, új ERTMS brosúra, egyes éves és többéves projektekkel kapcsolatos gyakori kérdésekkel foglalkozó brosúra.

Rendezvények: a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósággal közösen szervezett TEN-T Nap / Információs Nap és Kiállítás, Pályázatinformációs Nap, részvétel a DG MOVE / dán elnökség által szervezett ERTMS konferencián, az intézményi nyílt napon, és a TEN-T-vel kapcsolatban a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság által szervezett eseményeken.

Együttműködés a felügyelő főigazgatósággal

Az éves munkaprogramról történő beszámoláshoz, és a pénzügyi tervezéshez és monitoringhoz speciális adatelemzés kidolgozása, biztosítandó a program általános végrehajtásának eredményességét és hatékonyságát.

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről (CEF) és a TEN-T iránymutatásokról szóló együttdöntési folyamatban kidolgozott álláspontok alátámasztásának segítése.

A programhoz kapcsolódó statisztikák, jelentések és térképek, pl. a „TEN-T program végrehajtásáról szóló jelentés” elkészítése.

Havonta egyszer a közös irányítással foglalkozó értekezletek igazgatók, csoportvezetők, kommunikációs vezető és a Hivatal/főigazgatóság kapcsolattartó tisztviselői részvételével.

Ellenőrzések

Többéves ellenőrzési stratégia elfogadása a 2013–2015-ös időszakra.

14 ellenőrzés végrehajtása, amelyek a 2011. évi időközi kifizetések/zárókifizetések összegének 21 %-ára terjedtek ki.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

bekezdés: Az Ügynökség egyetért azzal, hogy a II. és III. cím esetében relatíve nagy az átvitt előirányzatok összege, szeretné azonban tájékoztatni a Számvevőszéket, hogy bizonyos, eredetileg a 2013-as költésgvetésben előirányzott kiadásoknak a 2012. évi költségvetésbe történő előrehozataláról szóló határozatot az Ügynökség irányító bizottságának teljes egyetértésével hozták meg. Az átvitelre a 2013. évi szűk költségvetési keret által jelentett teher csökkentése és a 2012. évi költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban történő, lehető leghatákonyabb felhasználása érdekében volt szükség.