ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.CE2013.360.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 360E

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

56. évfolyam
2013. december 10.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

TANÁCS

2013/C 360E/01

A Tanács 11/2013/EU álláspontja első olvasatban a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadási eljárásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2013. november 15-én elfogadva

1

2013/C 360E/02

A Tanács 12/2013/EU álláspontja első olvasatban a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadása céljából adott felhatalmazás és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2013. november 15-én elfogadva

49

2013/C 360E/03

A Tanács 13/2013/EU álláspontja első olvasatban a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2013. november 15-én elfogadva ( 1 )

66


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


III Előkészítő jogi aktusok

TANÁCS

10.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 360/1


A TANÁCS 11/2013/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadási eljárásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2013. november 15-én elfogadva

(2013/C 360 E/01)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Számos, a közös kereskedelempolitikához kapcsolódó alaprendelet úgy rendelkezik, hogy a közös kereskedelempolitikát végrehajtó jogi aktusokat a különféle érintett jogi aktusokban meghatározott eljárásoknak megfelelően a Tanács, vagy egyedi eljárások keretében és a Tanács ellenőrzése mellett a Bizottság fogadja el. Ezek az eljárások nem tartoznak az 1999/468/EK tanácsi határozat (2) hatálya alá.

(2)

A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében helyénvaló módosítani ezeket az alaprendeleteket. Erre adott esetben a Bizottság felhatalmazása, valamint a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglalt egyes eljárások alkalmazása révén kell sort keríteni.

(3)

A következő rendeleteket ezért ennek megfelelően módosítani kell:

A Tanács 2841/72/EGK rendelete (4),

A Tanács 2843/72/EGK rendelete (5),

A Tanács 1692/73/EGK rendelete (6),

A Tanács 3286/94/EK rendelete (7)

A Tanács 385/96/EK rendelete (8),

A Tanács 2271/96/EK rendelete (9),

A Tanács 1515/2001/EK rendelete (10),

A Tanács 153/2002/EK rendelete (11),

A Tanács 427/2003/EK rendelete (12),

A Tanács 452/2003/EK rendelete (13),

A Tanács 673/2005/EK rendelete (14),

A Tanács 1236/2005/EK rendelete (15),

A Tanács 1616/2006/EK rendelete (16),

A Tanács 1528/2007/EK rendelete (17),

A Tanács 140/2008/EK rendelete (18),

A Tanács 55/2008/EK rendelete (19),

A Tanács 594/2008/EK rendelete (20),

A Tanács 597/2009/EK rendelete (21),

A Tanács 260/2009/EK rendelete (22),

A Tanács 625/2009/EK rendelete (23),

A Tanács 1061/2009/EK rendelete (24),

A Tanács 1225/2009/EK rendelete (25).

(4)

A jogbiztonság érdekében e rendelet nem érintheti azokat az intézkedések elfogadására irányuló eljárásokat, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt megindultak, de ezen időpontig nem zárultak le,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt rendeletek a melléklettel összhangban módosulnak.

2. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt rendeletek rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendelet által módosított rendelkezésekre való hivatkozásként kell értelmezni.

A bizottságok korábbi nevére való hivatkozásokat a bizottságok e rendeletben előírt új nevére való hivatkozásként kell értelmezni.

A mellékletben felsorolt valamennyi rendeletben:

a)

az „Európai Közösség”, a „Közösség”, az „Európai Közösségek”, illetve a „Közösségek” kifejezésre való hivatkozást az „Európai Unió”-ra, illetve az „Unió”-ra történő hivatkozásként kell értelmezni;

b)

a „közös piac” kifejezésre való hivatkozást a „belső piac”-ra való hivatkozásként kell értelmezni;

c)

„a 113. cikkben meghatározott bizottság”, „a 133. cikkben meghatározott bizottság”, „a 113. cikkben említett bizottság”, illetve „a 133. cikkben említett bizottság” kifejezésre való hivatkozást „a 207. cikkben meghatározott bizottság”-ra való hivatkozásként kell értelmezni;

d)

„a Szerződés 113. cikke” vagy „a Szerződés 133. cikke” kifejezésre való hivatkozást „a Szerződés 207. cikke” kifejezésre való hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet nem érinti az e rendelet mellékletében felsorolt rendeletek által előírt intézkedések elfogadására irányuló, megindult eljárásokat, amennyiben e rendelet hatálybalépésekor vagy azt megelőzően:

a)

a Bizottság jogi aktust fogadott el,

b)

a mellékletben felsorolt valamely rendelet értelmében konzultációra van szükség, és a konzultáció kezdeményezése már megtörtént, vagy

c)

a mellékletben felsorolt valamely rendelet értelmében javaslatra van szükség, és a Bizottság a javaslatot elfogadta.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt, …

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  Az Európai Parlament 2012. március 14-i álláspontja (HL C 251. E., 2013.8.31., 126. o.) és a Tanács 2013. november 15-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.

(2)  A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(4)  A Tanács 2841/72/EGK rendelete (1972. december 19.) az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről (HL L 300., 1972.12.31., 284. o.).

(5)  A Tanács 2843/72/EGK rendelete (1972. december 19.) az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről (HL L 301., 1972.12.31., 162. o.).

(6)  A Tanács 1692/73/EGK rendelete (1973. június 25.) az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről (HL L 171., 1973.6.27., 103. o.).

(7)  A Tanács 3286/94/EK rendelete (1994. december 22.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról (HL L 349., 1994.12.31., 71. o.).

(8)  A Tanács 385/96/EK rendelete (1996. január 29.) a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védekezésről (HL L 56., 1996.3.6., 21. o.).

(9)  A Tanács 2271/96/EK rendelete (1996. november 22.) harmadik ország által elfogadott jogszabályoknak az ország területén kívüli alkalmazásának hatása és az ilyen jogszabályon alapuló vagy abból eredő intézkedések elleni védelemről (HL L 309., 1996.11.29., 1. o.).

(10)  A Tanács 1515/2001/EK rendelete (2001. július 23.) a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után a Közösség által hozható intézkedésekről (HL L 201., 2001.7.26., 10. o.).

(11)  A Tanács 153/2002/EK rendelete (2002. január 21.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (HL L 25., 2002.1.29., 16. o.).

(12)  A Tanács 427/2003/EK rendelete (2003. március 3.) a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó, átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmusról, valamint az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 519/94/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2003.3.8., 1. o.).

(13)  A Tanács 452/2003/EK rendelete (2003. március 6.) a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén a Közösség által hozható intézkedésekről (HL L 69., 2003.3.13., 8. o.).

(14)  A Tanács 673/2005/EK rendelete (2005. április 25.) az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára vonatkozó kiegészítő vámok megállapításáról (HL L 110., 2005.4.30., 1. o.).

(15)  A Tanács 1236/2005/EK rendelete (2005. június 27.) egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről (HL L 200., 2005.7.30., 1. o.).

(16)  A Tanács 1616/2006/EK rendelete (2006. október 23.) az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (HL L 300., 2006.10.31., 1. o.).

(17)  A Tanács 1528/2007/EK rendelete (2007. december 20.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról (HL L 348., 2007.12.31., 1. o.).

(18)  A Tanács 140/2008/EK rendelete (2007. november 19.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás és az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (HL L 43., 2008.2.19., 1. o.).

(19)  A Tanács 55/2008/EK rendelete (2008. január 21.) a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről, valamint a 980/2005/EK rendelet és a 2005/924/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 20., 2008.1.24., 1. o.).

(20)  A Tanács 594/2008/EK rendelete (2008. június 16.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (HL L 169., 2008.6.30., 1. o.).

(21)  A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).

(22)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).

(23)  A Tanács 625/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 185., 2009.7.17., 1. o.).

(24)  A Tanács 1061/2009/EK rendelete (2009. október 19.) a kivitelre vonatkozó közös szabályokról (HL L 291., 2009.11.7., 1. o.).

(25)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).


MELLÉKLET

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 290. CIKKÉNEK VAGY A 182/2011/EU RENDELET ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEINEK MEGFELELŐ KIIGAZÍTÁS ÉRDEKÉBEN MÓDOSÍTOTT RENDELETEK JEGYZÉKE

1.   A 2841/72/EGK RENDELET

A 2841/72/EGK rendeletet illetően a megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a védintézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben azt a megállapodás 24., 24a., illetve 26. cikkében említett helyzetekhez kapcsolódó megfelelően indokolt esetekben, vagy a kereskedelemre közvetlen és azonnali hatást gyakorló exporttámogatások esetében a rendkívüli sürgősség megkívánja.

Ennek megfelelően a 2841/72/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A Bizottság határozhat úgy, hogy az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) által létrehozott Vegyes Bizottsághoz fordul azzal a céllal, hogy meghozza a megállapodás 22., 24., 24a. és 26. cikkében előírt intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadja ezeket az intézkedéseket.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, ha úgy határoz, hogy valamely kérdést a Vegyes Bizottság elé utal.”

2.

A 2. cikk (1) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendelet 7. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében védintézkedéseket fogad el.”

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   Amennyiben a megállapodás 24., 24a. és 26. cikkében említett helyzetekben vagy a kereskedelemre közvetlen és azonnali hatást gyakorló exporttámogatások esetében rendkívüli körülmények azonnali intézkedést tesznek szükségessé, a Bizottság elfogadhatja a megállapodás 27. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírt védintézkedéseket, az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás vagy – sürgős esetekben – a 7. cikke (3) bekezdésében említett eljárás keretében.

(2)   Amennyiben valamely tagállam intézkedés meghozatalára kéri fel a Bizottságot, a Bizottságnak e kérelemről a kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül határozatot kell hoznia.”

4.

Az 5. cikket el kell hagyni.

5.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„7. cikk

(1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (3) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(1)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(3)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

2.   A 2843/72/EGK RENDELET

A 2843/72/EGK rendeletet illetően a megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a védintézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben azt a megállapodás 25., 25a., illetve 27. cikkében említett helyzetekhez kapcsolódó megfelelően indokolt esetekben, vagy a kereskedelemre közvetlen és azonnali hatást gyakorló exporttámogatások esetében a rendkívüli sürgősség megkívánja.

Ennek megfelelően a 2843/72/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A Bizottság határozhat úgy, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között létrejött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) által létrehozott Vegyes Bizottsághoz fordul azzal a céllal, hogy meghozza a megállapodás 23., 25., 25a. és 27. cikkében előírt intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadja ezeket az intézkedéseket.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, ha úgy határoz, hogy valamely kérdést a Vegyes Bizottság elé utal.”

2.

A 2. cikk (1) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendelet 7. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében védintézkedéseket fogad el.”

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   Amennyiben a megállapodás 25., 25a. és 27. cikkében említett helyzetekben vagy a kereskedelemre közvetlen és azonnali hatást gyakorló exporttámogatások esetében rendkívüli körülmények azonnali intézkedést tesznek szükségessé, a Bizottság elfogadhatja a megállapodás 28. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírt intézkedéseket, az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás vagy – sürgős esetekben – a 7. cikke (3) bekezdésében említett eljárás keretében.

(2)   Amennyiben valamely tagállam intézkedés meghozatalára kéri fel a Bizottságot, a Bizottságnak e kérelemről a kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül határozatot kell hoznia.”

4.

Az 5. cikket el kell hagyni.

5.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„7. cikk

(1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (4) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (6) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(4)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(6)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

3.   A 1692/73/EGK RENDELET

Az 1692/73/EGK rendeletet illetően a megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a védintézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben azt a megállapodás 24., 24a., illetve 26. cikkében említett helyzetekhez kapcsolódó megfelelően indokolt esetekben, vagy a kereskedelemre közvetlen és azonnali hatást gyakorló exporttámogatások esetében a rendkívüli sürgősség megkívánja.

Ennek megfelelően az 1692/73/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A Bizottság határozhat úgy, hogy az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között létrejött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) által létrehozott Vegyes Bizottsághoz fordul azzal a céllal, hogy meghozza a megállapodás 22., 24., 24a. és 26. cikkében előírt intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadja ezeket az intézkedéseket.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, ha úgy határoz, hogy valamely kérdést a Vegyes Bizottság elé utal.”

2.

A 2. cikk (1) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendelet 7. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében védintézkedéseket fogad el.”

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   Amennyiben a megállapodás 24., 24a. és 26. cikkében említett helyzetekben vagy a kereskedelemre közvetlen és azonnali hatást gyakorló exporttámogatások esetében rendkívüli körülmények azonnali intézkedést tesznek szükségessé, a Bizottság elfogadhatja a megállapodás 27. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírt védintézkedéseket, az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás vagy – sürgős esetekben – a 7. cikke (3) bekezdésében említett eljárás keretében.

(2)   Amennyiben valamely tagállam intézkedés meghozatalára kéri fel a Bizottságot, a Bizottságnak e kérelemről a kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül határozatot kell hoznia.”

4.

Az 5. cikket el kell hagyni.

5.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„7. cikk

(1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (7) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (9) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(7)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26. ) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(9)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30. ) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

4.   A 3286/94/EK RENDELET

A 3286/94/EK rendeletet illetően, a rendeletben előírt vizsgálóbizottsági eljárások végrehajtása szükségessé teszi, hogy a vizsgálóbizottsági eljárások lefolytatásáról és az ezen eljárások eredményeképpen hozandó intézkedésekről szóló határozatok elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A folyamatban lévő vizsgálatok felfüggesztésére célszerű a tanácsadó bizottsági eljárást alkalmazni, tekintettel ezen intézkedések hatásaira, valamint – elfogadásuk vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára.

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot folyamatosan tájékoztatni kell az e rendelettel kapcsolatos fejleményekről annak érdekében, hogy figyelembe vehessék e fejlemények szélesebb körű szakpolitikai hatásait.

Továbbá, amennyiben valamely, a kereskedelmet gátló akadályból származó vita megoldásához az adott harmadik országgal kötendő megállapodás tűnik a legalkalmasabb eszköznek, az ezt célzó tárgyalásokat a Szerződés 207. cikkében előírt eljárásokkal összhangban kell folytatni.

Ennek megfelelően a 3286/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a panasz nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, a panaszost tájékoztatni kell erről.

A Bizottság, amennyiben azt állapítja meg, hogy a panasz nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

2.

A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a felkérés nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatni kell erről a tagállamot.

A Bizottság, amennyiben azt állapítja meg, hogy a panasz nem szolgáltat elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

3.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A bizottsági eljárás

(1)

a)

A Bizottságot a kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) értelmében vett bizottságnak minősül.

b)

Az e pontra történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

c)

Az e pontra történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2)   A Bizottság ezenkívül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján kapott információkat annak érdekében, hogy e két intézmény megvizsgálhassa a közös kereskedelempolitikát érintő szélesebb körű hatásokat.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

4.

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vizsgálóbizottsági eljárás kezdeményezését indokolttá tegye, és az az Unió érdekében szükséges, a Bizottság:

a)

közzéteszi a vizsgálóbizottsági eljárás kezdeményezését az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E közleményben meg kell jelölni a terméket vagy a szolgáltatást és az érintett országokat, össze kell foglalni a beérkezett információkat, és rendelkezni kell arról, hogy minden releváns információt közölni kell a Bizottsággal. Meg kell jelölni továbbá azt az időszakot, amelynek során az érdekelt felek az (5) bekezdéssel összhangban szóbeli meghallgatást kérhetnek a Bizottságnál;

b)

hivatalosan értesíti az eljárás alá vont ország vagy országok képviselőit, akikkel szükség esetén konzultációkat lehet folytatni;

c)

a tagállamokkal együttműködve uniós szinten lefolytatja a vizsgálatot.

A Bizottság, amennyiben azt állapítja meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot szolgáltat ahhoz, hogy a kivizsgálás kezdeményezését indokolttá tegye, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

5.

A 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

a)

A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információkat közlő fél kifejezett engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott, bizalmas jellegű információkat vagy azokat az információkat, amelyeket a vizsgálóbizottsági eljárásban részt vevő fél bizalmas jelleggel közölt.”

6.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése

(1)   Amennyiben a 8. cikk alapján lefolytatott vizsgálóbizottsági eljárás eredményeként az derül ki, hogy az Unió érdekei semmiféle intézkedés meghozatalát nem teszik szükségessé, a Bizottság a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében megszünteti az eljárást.

(2)

a)

Amennyiben a 8. cikk alapján lefolytatott vizsgálóbizottsági eljárást követően az érintett harmadik ország vagy országok meghozza/meghozzák a megfelelőnek tekintett intézkedéseket, és ezért uniós intézkedésre nincs szükség, a Bizottság a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében felfüggesztheti az eljárást.

b)

A Bizottság felügyeli ezen intézkedések alkalmazását, adott esetben meghatározott időközönként szolgáltatott információk alapján, amelyeket a harmadik országoktól kérhet és szükség szerint ellenőrizhet.

c)

Amennyiben az érintett harmadik ország vagy országok az intézkedéseket visszavonják, felfüggesztik vagy nem megfelelően hajtják végre, vagy ha a Bizottság alapos okkal feltételezi ilyen eset fennállását, vagy végül ha nem teljesítik a Bizottság b) pontban megadott információkra vonatkozó kérését, a Bizottság erről tájékoztatja a tagállamokat, és amennyiben a kivizsgálás eredményei és a rendelkezésre álló új tények alapján az szükséges és indokolt, meg kell hozni a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelő intézkedéseket.

(3)   Amennyiben a 8. cikk alapján lefolytatott vizsgálóbizottsági eljárást követően vagy egy nemzetközi vitarendezési eljárást megelőzően, annak során vagy azt követően bármikor úgy tűnik, hogy a kereskedelmet gátló akadályok által előidézett jogvita rendezéséhez a legmegfelelőbb eszköz egy megállapodás megkötése az érintett harmadik országgal vagy országokkal, amely megváltoztathatja az Unió és az érintett harmadik ország vagy országok anyagi jogait, a Bizottság az eljárást az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében felfüggeszti, és tárgyalásokat kell folytatni a Szerződés 207. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban.”

7.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Döntéshozatali eljárások

(1)   Amennyiben az Unió a 3. vagy a 4. cikk alapján tett panasz vagy a 6. cikk szerinti megkeresés alapján hivatalos nemzetközi konzultációkat vagy vitarendezési eljárásokat folytat, az eljárások megindításával, lefolytatásával vagy megszüntetésével kapcsolatos határozatokat a Bizottság hozza meg.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, ha úgy határoz, hogy hivatalos nemzetközi konzultációkat vagy vitarendezési eljárásokat indít, folytat vagy szüntet meg.

(2)   Amennyiben az Uniónak, miután eljárt a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban, az e rendelet 11. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 12. cikke alapján elfogadandó, kereskedelempolitikai intézkedésekről szóló határozatot kell hoznia, haladéktalanul a Szerződés 207. cikkének és adott esetben az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően jár el.”

8.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (11) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(11)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

9.

A 14. cikket el kell hagyni.

5.   A 385/96/EK RENDELET

A 385/96/EK rendeletet illetően, az említett rendeletben előírt eljárások végrehajtása egységes feltételeket tesz szükségessé ahhoz, hogy az említett rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadása a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően történjen.

Ennek megfelelően a 385/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (11) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(11)   A 15. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság a panasz benyújtásától számított 45 napon belül, vagy a (8) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén legkésőbb hat hónappal az után, hogy a vízi jármű eladása ismertté vált vagy ismertté kellett volna válnia, megindítja az eljárást és értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha a benyújtott bizonyíték nem elegendő, erről a panasztevőt a panasz Bizottsághoz való benyújtását követő 45 napon belül tájékoztatni kell.

A Bizottság azt követően, hogy megállapította az eljárás megindításának szükségességét, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

2.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben nincs szükség intézkedések meghozatalára, a vizsgálatot vagy az eljárást meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti meg.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a végleges ténymegállapításokból kiderül, hogy a káros árképzés fennáll, és az általa okozott károk valósak, a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében káros árképzési bírságot szab ki a hajógyárra. A káros árképzési bírság összege megegyezik a megállapított káros árképzés különbözetével. A Bizottság – azt követően, hogy tájékoztatta a tagállamokat – megteszi a határozatának végrehajtásához szükséges intézkedéseket, így mindenekelőtt behajtja a káros árképzési bírság összegét.”

3.

A 8. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A vizsgálat lezárható a káros árképzési bírság kiszabása nélkül is, ha a hajógyár végérvényesen és feltétel nélkül érvényteleníti a káros árképzésben érintett vízi jármű eladását, vagy eleget tesz a Bizottság által elfogadott ezzel egyenértékű egyéb jogorvoslati intézkedésnek.”

4.

A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha az érintett hajógyár nem fizeti meg a 7. cikk alapján kiszabott káros árképzési bírságot, a Bizottság a be- és kirakodási jog megtagadásának formájában ellenintézkedéseket rendel el a szóban forgó hajógyár által épített vízi járművek vonatkozásában.

A Bizottság, azt követően, hogy az első albekezdésben említett ellenintézkedések indokolttá válnak, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

5.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1225/2009/EK tanácsi rendelettel (12) létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(12)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.)."

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

6.

A 13. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információkat közlő fél kifejezett engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott olyan információkat, amelyeknek bizalmas kezelését kérte az információt közlő fél. A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere, illetve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok – ha e rendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – nem hozhatók nyilvánosságra.”

7.

A 14. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A közzétételre írásban kerül sor. A közzétételt a bizalmas információk védelmének szükségességét kellőképpen figyelembe véve, a lehető legrövidebb időn belül, alapszabályként legalább egy hónappal a végleges határozat meghozatala előtt kell megtenni. Amennyiben a Bizottság nincs olyan helyzetben, hogy bizonyos tényeket vagy szempontokat ebben az időszakban nyilvánosságra hozzon, azokat egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni. Az információ nyilvánosságra hozatala nem sértheti a Bizottság esetleges későbbi határozatát; de amennyiben ez a határozat eltérő tényeken és szempontokon alapul, az erről szóló információkat a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.”

8.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.”

6.   A 2271/96/EK RENDELET

A 2271/96/EK rendeletet illetően, az említett rendelet mellékletének módosítása céljából fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Az e rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezések elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a rendelet mellékletének további jogszabályokkal való kiegészítése, illetve abból egyes jogszabályok törlése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

A 2271/96/EK rendelet végrehajtása keretében egységes feltételeket kell alkalmazni annak meghatározása céljára, hogy a különböző követelményeknek és tilalmaknak – köztük a külföldi bíróságok felszólításainak – való teljes vagy részleges megfelelésre vonatkozó, személyre szóló engedélyek megadása – amennyiben a meg nem felelés az adott személyek vagy az Unió érdekeinek súlyos sérelmével járna – milyen kritériumok alapján történhet. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2271/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy egyrészt felvegye e rendelet mellékletébe a harmadik országok olyan törvényeit, rendeleteit vagy egyéb jogalkotási eszközeit, amelyek alkalmazása kiterjed a harmadik országok területén kívülre, és káros hatásokkal jár az Unió, valamint azon természetes vagy jogi személyek érdekeire, akik, illetve amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján jogokat gyakorolnak, másrészt hogy a mellékletből törölje azokat a jogszabályokat, rendeleteket, illetve egyéb jogalkotási eszközöket, amelyek már nem járnak ilyen hatással.”

2.

A 7. cikk c) pontját el kell hagyni.

3.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1)   A 7. cikk b) pontjának végrehajtása céljából a Bizottságot a területen kívüli jogszabályokkal foglalkozó bizottság segíti. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

4.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 1. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (15)-tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az 1. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való az értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam négy hónappal meghosszabbítható.”

7.   A 1515/2001/EK RENDELET

Az 1515/2001/EK rendeletet illetően, annak végrehajtása egységes feltételeket tesz szükségessé a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentést követő intézkedések elfogadásához. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

Az ilyen intézkedések korlátozott időtartamra szóló felfüggesztésére, tekintettel azok hatására, a tanácsadó bizottsági eljárást célszerű alkalmazni.

Ennek megfelelően az 1515/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   Amikor a DSB jelentést fogad el az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (16), az 597/2009/EK tanácsi rendelet (17) vagy az e rendelet alapján hozott valamely uniós intézkedésről (a továbbiakban: vitatott intézkedés), a Bizottság a következők közül egy vagy több, általa megfelelőnek tekintett intézkedést hozhat meg a 3a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében:

a)

a vitatott intézkedés hatályon kívül helyezése vagy módosítása, vagy

b)

egyéb olyan különleges végrehajtási intézkedés elfogadása, amelyet az adott körülmények mellett megfelelőnek tart ahhoz, hogy az Unió megfeleljen a jelentésben szereplő ajánlásoknak és döntéseknek.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatala érdekében a Bizottság felszólíthatja az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be az összes szükséges információt a vitatott intézkedés elfogadását eredményező vizsgálat során szerzett információk kiegészítése érdekében.

(3)   Amennyiben célszerű felülvizsgálatot végezni az (1) bekezdés szerinti intézkedés meghozatala előtt vagy azzal egy időben, ezt a felülvizsgálatot a Bizottság indítja meg. A Bizottság azt követően, hogy határozott a felülvizsgálat megindításáról, tájékoztatja erről a tagállamokat.

(4)   Amennyiben célszerű a vitatott vagy módosított intézkedés felfüggesztése, a Bizottság a felfüggesztést a 3a. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében eljárva korlátozott időtartamra engedélyezi.

(16)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.)."

(17)  A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).”"

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   A Bizottság meghozhatja továbbá az 1. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések bármelyikét annak érdekében, hogy figyelembe vegye a DSB által valamely nem vitatott intézkedéssel kapcsolatban elfogadott jelentésben tett jogi értelmezéseket, amennyiben ezt helyénvalónak ítéli.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti intézkedések meghozatala érdekében a Bizottság felszólíthatja az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be az összes szükséges információt a vitatott intézkedés elfogadását eredményező vizsgálat során szerzett információk kiegészítése érdekében.

(3)   Amennyiben célszerű felülvizsgálatot végezni az (1) bekezdés szerinti intézkedések meghozatala előtt vagy azzal egy időben, ezt a felülvizsgálatot a Bizottság megindítja. A Bizottság azt követően, hogy határozott a felülvizsgálat megindításáról, tájékoztatja erről a tagállamokat.

(4)   Amennyiben célszerű a nem vitatott vagy a módosított intézkedés felfüggesztése, a felfüggesztést a 3a. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében eljárva a Bizottság korlátozott időtartamra engedélyezi.”

3.

A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1)   A Bizottságot az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

4.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„3b. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.”

8.   A 153/2002/EK RENDELET

A 153/2002/EK rendeletet illetően, az ideiglenes megállapodásban, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a véd- és egyéb intézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha – az ideiglenes megállapodás 24. cikke (4) bekezdésének b) pontjában és 25. cikkének (4) bekezdésében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 37. cikke (4) bekezdésének b) pontjában és 38. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelő rendkívüli és kritikus körülmények által megfelelően indokolt esetekben – a rendkívüli sürgősség azt megkívánja.

Ennek megfelelően a 153/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A baby beef-re vonatkozó engedmények

Az ideiglenes megállapodás 14. cikke (2) bekezdésének, majd pedig a stabilizációs és társulási megállapodás 27. cikke (2) bekezdésének végrehajtására vonatkozó, a »baby beef« termékek vámkontingensét érintő részletes szabályokat a Bizottság fogadja el az e rendelet 7fa. cikke (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.”

2.

A 3. cikket el kell hagyni.

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

További engedmények

Amennyiben a stabilizációs és társulási megállapodás 29. cikke és az ideiglenes megállapodás 16. cikke alapján a vámkontingenseken belül további engedményeket adnak a halászati termékekre, a Bizottság e vámkontingensek végrehajtására vonatkozóan részletes szabályokat fogad el az e rendelet 7fa. cikke (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.”

4.

Az 5. cikket el kell hagyni.

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Technikai kiigazítások

A végrehajtásra vonatkozó, e rendelet alapján elfogadott részletes szabályok azon módosításait és technikai kiigazításait, amelyek a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokban és a TARIC-albontásokban történt változtatások nyomán, vagy az Unió és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött új megállapodások, jegyzőkönyvek, levélváltások vagy egyéb aktusok alapján válnak szükségessé, a 7fa. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

6.

A 7a. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2), a (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni;

b)

a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a konzultációk befejezését követően, és amennyiben egyéb megoldás nem bizonyul lehetségesnek, az e rendelet 7fa. cikke (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határozhat úgy, hogy nem tesz intézkedéseket, vagy határozhat az ideiglenes megállapodás 25. és 26. cikkében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 37. és 38. cikkében előírt megfelelő intézkedések elfogadásáról.”;

c)

a (7), a (8) és a (9) bekezdést el kell hagyni;

d)

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Az együttműködési tanács, majd azt követően a stabilizációs és társulási bizottság keretében folytatott konzultációkat az (5) bekezdésben említett értesítést követő 30 nap elteltével befejezettnek kell tekinteni.”

7.

A 7b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7b. cikk

Rendkívüli és kritikus körülmények

Amennyiben az ideiglenes megállapodás 25. cikke (4) bekezdésének b) pontja és 26. cikkének (4) bekezdése, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 38. cikke (4) bekezdésének b) pontja és 39. cikkének (4) bekezdése szerinti rendkívüli és kritikus körülmények merülnek fel, a Bizottság az ideiglenes megállapodás 25. és 26. cikkében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 38. és 39. cikkében előírt azonnali intézkedéseket hozhat az e rendelet 7fa. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, vagy sürgős esetekben az e rendelet 7fa. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

Ha a Bizottság valamely tagállamtól kérelmet kap, arról a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.”

8.

A 7e. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Olyan gyakorlat esetében, amely az ideiglenes megállapodás 33. cikkében előírt intézkedések, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 69. cikkében előírt intézkedések Unió által történő alkalmazását indokolhatná, a Bizottságnak az eset kivizsgálását követően saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére el kell döntenie, hogy az adott gyakorlat összeegyeztethető-e a megállapodással. Amennyiben szükséges, a Bizottság védintézkedéseket fogad el a 7fa. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében; az olyan támogatások esetében azonban, amelyekre az 597/2009/EK tanácsi rendeletet (19) kell alkalmazni, az említett rendeletben meghatározott eljárások keretében kell az intézkedéseket meghozni. Az intézkedéseket csak az ideiglenes megállapodás 33. cikkének (5) bekezdésében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 69. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételek mellett kell meghozni.

(19)  A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).”"

9.

A 7f. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amíg az e cikk (2) bekezdésében említett konzultációkon nem születik kölcsönösen kielégítő megoldás, a Bizottság az ideiglenes megállapodás 30. cikkével, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 43. cikkével, továbbá az e rendelet 7fa. cikkének (4) bekezdésben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban egyéb, általa szükségesnek tartott megfelelő intézkedésekről határozhat.”;

b)

a (4), az (5) és a (6) bekezdést el kell hagyni;

10.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7fa. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A 2. cikk alkalmazásában a Bizottságot az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (20) 195. cikke által létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   A 4. cikk alkalmazásában a Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 184. cikke által létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   A 7a., 7b., 7e. és 7f. cikk alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (23) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(20)  A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.)."

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.)."

(23)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).”"

9.   A 427/2003/EK RENDELET

A 427/2003/EK rendeletet illetően, az említett rendelet I. mellékletének módosítása céljából fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

A 427/2003/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 625/2009/EK rendelet I. melléklete annak érdekében történő módosításai tekintetében, hogy a harmadik országok említett mellékletben szereplő jegyzékéről lekerüljenek azok az országok, amelyek csatlakoztak a WTO-hoz. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ezenkívül a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően elfogadja a szóban forgó rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

A felügyeleti és az ideiglenes intézkedések elfogadására célszerű a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazása, tekintettel ezen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges védintézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése által okozott kár nehezen helyreállítható lenne, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket hozzon.

Ennek megfelelően a 427/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, és a (3) bekezdés szerinti konzultációk során nem született kölcsönösen kielégítő megoldás, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság azt követően, hogy megállapította ezen eljárás megindításának szükségességét, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

2.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Kritikus körülmények között ideiglenes védintézkedéseket kell alkalmazni, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, annak előzetes megállapítását követően, hogy a behozatal piaci zavart okozott az uniós ipar területén, és ha az Unió érdeke beavatkozást kíván. A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozza meg ezeket az ideiglenes intézkedéseket. Sürgős esetekben a 15. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.”;

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni.

3.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az eljárás megszüntetése intézkedések nélkül

Ha a kétoldalú védintézkedések meghozatalát szükségtelennek ítélik, a vizsgálatot vagy az eljárást a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében meg kell szüntetni.”

4.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a végleges ténymegállapítások szerint az 1., a 2. és a 3. cikkben meghatározott – értelemszerűen figyelembe veendő – feltételek teljesültek, és az Unió érdeke a 19. cikkel összhangban beavatkozást igényel, a kölcsönösen kielégítő megoldás keresése érdekében a Bizottság konzultációt kezdeményez a kínai kormánnyal.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett konzultációk során a konzultációra való felkérés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem születik kölcsönösen kielégítő megoldás, végleges védintézkedést vagy a kereskedelem eltérítésére irányuló intézkedést kell bevezetni a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében. Sürgős esetekben a 15. cikk (5) bekezdését kell alkalmazni.”;

b)

a (3)–(6) bekezdést el kell hagyni.

5.

A 12. cikkben a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amíg a védintézkedések érvényben vannak, a Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezés alapján – megvizsgálhatja az intézkedés hatásait, és dönthet arról, hogy szükség van-e még az alkalmazására.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy továbbra is szükség van az intézkedés alkalmazására, értesíti erről a tagállamokat.

(4)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely védintézkedést vissza kell vonni vagy módosítani kell, a Bizottság azt a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében visszavonja vagy módosítja.”

6.

A 14. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság az Unió érdekében, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozott határozattal kilenc hónapos időtartamra felfüggesztheti az e rendelet alapján bevezetett intézkedéseket. A felfüggesztést a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében eljárva további legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbíthatja.”

7.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„14a. cikk

A hatáskörök átruházása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e rendelet 14b. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 625/2009/EK tanácsi rendelet (24) I. mellékletének módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy a harmadik országoknak az említett mellékletben szereplő jegyzékéből törölni lehessen azokat az országokat, amelyek csatlakoznak a WTO-hoz.

14b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 22. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (25) -tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 22. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 22. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(24)  A Tanács 625/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 185., 2009.7.17., 1. o.). ”;"

8.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (26) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(26)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). ”;"

9.

A 17. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információk szolgáltatójának külön engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott azon információkat, amelyek bizalmas kezelését az információk szolgáltatója kérte. A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere, a 12. cikk alapján folytatott vagy az 5. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott konzultációra vonatkozó információk, továbbá az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok e rendelet kifejezett rendelkezése hiányában nem hozhatók nyilvánosságra, illetve nem hozhatók az eljárásban részt vevő felek tudomására.”

10.

A 18. cikk (4) bekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az információk nyilvánosságra hozatala nem sértheti a Bizottság esetleges későbbi határozatát; ha azonban ez a határozat eltérő tényeken és szempontokon alapul, e tényeket és szempontokat a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.”

11.

A 19. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság megvizsgálja a megfelelő módon benyújtott információkat és azt, hogy azok milyen mértékben reprezentatívak; és az e rendelet 9. cikke alapján benyújtott intézkedéstervezet részeként e vizsgálat eredményeit, valamint a vizsgálat fő pontjairól alkotott véleményét megküldi a bizottságnak. A Bizottság a 182/2011/EU rendeletben foglalt feltételek mellett figyelembe veszi a bizottság véleményét.

(6)   A (2) bekezdéssel összhangban eljáró felek kérhetik azoknak a tényeknek és szempontoknak a rendelkezésükre bocsátását, amelyeken a végleges határozatok valószínűleg alapulni fogak. Ezeket az információkat a lehetséges mértékben, a Bizottság későbbi határozatainak sérelme nélkül kell rendelkezésre bocsátani.”

12.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

Jelentés

(1)   A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (28) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(28)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

13.

A 22. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

10.   A 452/2003/EK RENDELET

A 452/2003/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

Ennek megfelelően a 452/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedések és a tarifális védintézkedések ugyanazon behozatalra történő együttes alkalmazása az Unió kereskedelemvédelmi politikája szempontjából kívánatosnál nagyobb hatást fejthetnek ki, a következők közül a 2a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadhat egy vagy több, általa megfelelőnek tekintett intézkedést:”

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1)   A Bizottságot az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (29) 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(29)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.)."

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

11.   A 673/2005/EK RENDELET

A 673/2005/EK rendeletet illetően, a Tanácsnak joga van az említett rendelet hatályon kívül helyezésére. A Tanácsnak ezt a jogát törölni kell, és a 673/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkét kell alkalmazni.

Ennek megfelelően a 673/2005/EK rendelet 7. cikkét el kell hagyni.

12.   Az 1236/2005/EK RENDELET

Az 1236/2005/EK rendeletet illetően, az említett rendelet mellékleteinek módosítása céljából fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Az 1236/2005/EK rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezések elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I., II., III., IV. és V. mellékletének a módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ennek megfelelően az 1236/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II., a III., a IV. és az V. melléklet módosítására vonatkozóan. Az I. mellékletben felsorolt, a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó adatokat a tagállamok által nyújtott információk alapján kell módosítani.”

2.

A 15. cikket el kell hagyni.

3.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (31)-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor léphet hatályba, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

4.

A 16. cikket el kell hagyni.

13.   Az 1616/2006/EK RENDELET

A 1616/2006/EK rendeletet illetően, az ideiglenes megállapodásban, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a véd- és egyéb intézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha – az ideiglenes megállapodás 26. cikkének (4) bekezdésének, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 39. cikkének (4) bekezdésének értelmében vett rendkívüli és kritikus körülményekkel összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

Ennek megfelelően az 1616/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A hal- és halászati termékekre vonatkozó engedmények

Az ideiglenes megállapodás 15. cikke (1) bekezdésének, majd pedig a stabilizációs és társulási megállapodás 28. cikke (1) bekezdésének végrehajtására vonatkozó, a hal- és halászati termékek vámkontingensét érintő részletes szabályokat a Bizottság az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.”

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Technikai kiigazítások

Az e rendelet alapján az előírásoknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokban és a TARIC albontásokban történt változtatásokra vagy az Unió és az Albán Köztársaság között létrejött új vagy módosított megállapodásokra, jegyzőkönyvekre, levélváltásokra vagy egyéb jogi aktusokra tekintettel szükséges módosításait és technikai kiigazításait az e rendelet 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

3.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Általános védzáradék

Ha az Uniónak az ideiglenes megállapodás 25. cikkében, majd azt követően az STM 38. cikkében előírt intézkedést kell hoznia, ezen intézkedést az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha erről az ideiglenes megállapodás 25. cikke, majd azt követően az STM 38. cikke másképpen rendelkezik.”

4.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Hiányzáradék

Ha az Uniónak az ideiglenes megállapodás 26. cikkében, majd azt követően az STM 39. cikkében előírt intézkedést kell hoznia, ezen intézkedést az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

5.

A 7. cikk harmadik, negyedik és ötödik bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, sürgős esetekben pedig a 8a. cikk (4) bekezdésével összhangban hozza meg.”

6.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, sürgős esetekben pedig a 8a. cikk (4) bekezdésével összhangban hozza meg.”

7.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A 2., 4. és 11. cikk alkalmazásában a Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) 184. cikkével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az 5., 6., 7. és 8. cikk alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelettel (34) létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.)."

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(34)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).”"

8.

A 11. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határozhat úgy, hogy az ideiglenes megállapodás 30. cikkének (4) bekezdésében, majd azt követően az STM 43. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint ideiglenesen felfüggeszti a termékekre vonatkozó kedvezményes elbánást.”

9.

A 12. cikket el kell hagyni.

14.   Az 1528/2007/EK RENDELET

Az 1528/2007/EK rendeletet illetően, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően elfogadja az említett rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az elbánás felfüggesztésére, tekintettel annak természetére. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a felügyeleti és az ideiglenes intézkedések elfogadására is, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése által okozott kár nehezen helyreállítható lenne, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket hozzon.

Ennek megfelelően az 1528/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép

„(3)   Amennyiben a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információk vagy saját kezdeményezés alapján úgy ítéli meg, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, a 21. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében felfüggesztheti a vonatkozó elbánás alkalmazását, feltéve hogy előzőleg:”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az e cikk értelmében történt felfüggesztés időtartamát olyan mértékben kell korlátozni, amely az Unió pénzügyi érdekei védelmében szükséges. Ezen időtartam nem haladhatja meg a hat hónapot, de megújítható. Ezen időtartam végén a Bizottság a 21. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében a felfüggesztés megszüntetéséről vagy időtartamának meghosszabbításáról határoz.”;

c)

a (6) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A vonatkozó elbánás felfüggesztéséről szóló határozatot a 21. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

2.

A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett vámkontingensek alkalmazásának részletes szabályait a 21. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell meghatározni.”

3.

A 7. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az e cikkben említett, régiók szerinti elosztásra és a vámkontingensek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 21. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

4.

A 9. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségek továbbosztásának és az e cikk (1), (3) és (4) bekezdésben említett rendszer irányításának, valamint a felfüggesztő határozatoknak a részletes szabályait a 21. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.”

5.

A 10. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság az e rendszer irányítására és a felfüggesztő határozatokra vonatkozó részletes szabályokat a 21. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.”

6.

A 14. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eljárás megindítására a tagállamtól kapott tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül kerül sor.

A Bizottság főszabályként az információk megküldését követő 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat az információk elemzésének eredményéről.

(4)   Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 12. cikkben ismertetett körülmények fennállnak, haladéktalanul értesíti az I. mellékletben szereplő régiót vagy államokat vizsgálatindítási szándékáról. Az értesítést meghívó is kísérheti, amely a helyzet tisztázását és kölcsönösen kielégítő megoldást célzó konzultációkra szól.”

7.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Kritikus körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, átmeneti védintézkedéseket lehet hozni egy olyan előzetes vizsgálat alapján, amely megállapítja a 12. cikkben ismertetett körülmények fennállását. Az ideiglenes intézkedéseket a 21. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, sürgős esetekben pedig a 21. cikk (6) bekezdésével összhangban kell meghozni.;

(2)   Tekintettel a legkülső régiók különleges helyzetére és arra, hogy nagyon érzékenyen reagálnak a behozatal hullámzására, az őket érintő eljárásokban ideiglenes védintézkedéseket kell alkalmazni, amennyiben az előzetes vizsgálat a behozatal növekedését mutatatta. Az ideiglenes intézkedéseket a 21. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, sürgős esetekben pedig a 21. cikk (6) bekezdésével összhangban kell meghozni.”;

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

8.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A vizsgálat befejezése és intézkedések nélküli eljárás

Amennyiben szükségtelennek bizonyulnak a kétoldalú védintézkedések, a vizsgálatot és az eljárást a 21. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében be kell fejezni.”

9.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítő megoldáshoz harminc nappal az után, hogy az ügyet előterjesztették az érintett régiónak vagy államnak, a Bizottság a 21. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a konzultációs időszak végét követő húsz munkanapon belül végleges kétoldalú védintézkedések meghozataláról határoz.”;

b)

a (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

10.

A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A felügyelet elrendeléséről szóló határozatot a Bizottság a 21. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozza meg.”

11.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   E rendelet 16., 17., 18. és 20. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (35) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   A 4. és az 5. cikk alkalmazásában a Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 184. cikkével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   A 6., a 7. és a 9. cikk alkalmazásában a Bizottságot az 1234/2007/EK tanácsi rendelettel (38) létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(6)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(35)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.)."

(38)  A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) ( HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).”"

12.

A 24. cikket el kell hagyni.

13.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„24b. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (39) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(39)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

15.   A 140/2008/EK RENDELET

A 140/2008/EK rendeletet illetően, az ideiglenes megállapodásban, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a véd- és egyéb intézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az ideiglenes megállapodás 26. cikke (5) bekezdése b) pontjának és 27. cikke (4) bekezdésének, azt követően pedig a stabilizációs és társulási megállapodás 41. cikke (5) bekezdése b) pontjának és 42. cikke (4) bekezdésének értelmében vett rendkívüli és kritikus körülményekkel összefüggésben felmerülő,kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

Ennek megfelelően a 140/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A hal- és halászati termékekre vonatkozó engedmények

Az ideiglenes megállapodás 14. cikkének, majd pedig a stabilizációs és társulási megállapodás 29. cikkének végrehajtására vonatkozó, a hal- és halászati termékek vámkontingensét érintő részletes szabályokat a Bizottság az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.”

2.

A 4., 5. és 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Technikai kiigazítások

Az e rendelet alapján az előírásoknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokban és a TARIC albontásokban történt változtatásokra vagy az Unió és az Albán Köztársaság között létrejött új vagy módosított megállapodásokra, jegyzőkönyvekre, levélváltásokra vagy egyéb jogi aktusokra tekintettel szükséges módosításait és technikai kiigazításait az e rendelet 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Általános védzáradék

Ha az Uniónak az ideiglenes megállapodás 26. cikkében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 41. cikkében előírt intézkedést kell hoznia, azt az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha erről az ideiglenes megállapodás 26. cikke, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 41. cikke másképpen rendelkezik.

6. cikk

Hiányzáradék

Ha az Uniónak az ideiglenes megállapodás 27. cikkében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 42. cikkében előírt intézkedést kell megtennie, azt az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

3.

A 7. cikk harmadik, negyedik és ötödik bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében hozza meg. Sürgős esetekben a 8a. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.”

4.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében hozza meg. Sürgős esetekben a 8a. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.”

5.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„8a. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   E rendelet 4. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 184. cikkével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   E rendelet 5., 6., 7. és 8. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelettel (42) létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.)."

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(42)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).”"

6.

A 11. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határozhat úgy, hogy az ideiglenes megállapodás 31. cikkének (4) bekezdésében, majd azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 46. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint ideiglenesen felfüggeszti a termékekre vonatkozó kedvezményes elbánást.”

7.

A 12. cikket el kell hagyni.

16.   Az 55/2008/EK RENDELET

Az 55/2008/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a felügyeleti és az ideiglenes intézkedések elfogadására, illetve bizonyos preferenciális elbánások ideiglenes felfüggesztésére, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges védintézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése által okozott kár nehezen lenne helyreállítható, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket hozzon.

Ennek megfelelően az 55/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E rendelet más rendelkezéseitől és különösen a 10. cikktől függetlenül, ha a mezőgazdasági termékek behozatala súlyos zavart okoz az Unió piacain és azok szabályozási mechanizmusaiban, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A tejtermékekre vonatkozó vámkontingensek alkalmazása

A 0401–0406 vámtarifa alá tartozó vámkontingensek alkalmazásának részletes szabályait a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén állapítja meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

3.

A 8. cikket el kell hagyni.

4.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre csalásra, szabálytalanságokra, a termékek származási szabályainak és a kapcsolódó eljárásoknak a Moldova általi rendszeres megsértésére vagy betartásuk biztosításának elmulasztására, a 2. cikk (1) bekezdésében említett igazgatási együttműködés rendszeres elmulasztására, vagy a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyéb feltételek teljesítésének elmulasztására, a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében intézkedéseket hozhat az e rendeletben előírt preferenciális előírások legfeljebb hat hónapra történő teljes, illetve részleges felfüggesztéséről, ha előzőleg:”;

b)

a (2) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A felfüggesztés időtartamának lejártakor a Bizottság a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határoz az ideiglenes felfüggesztés megszüntetéséről vagy meghosszabbításáról.”

5.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben egy Moldovából származó terméket olyan feltételek mellett importálnak, amelyek súlyos nehézségeket okoznak a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékeket előállító uniós termelőnek, vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyegetnek, a Bizottság a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében bármikor újra bevezetheti a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételeket erre a termékre.”;

b)

az (5), (6) és (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A vizsgálatot az e cikk (2) bekezdésében említett értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül be kell fejezni. A Bizottság – a 11a. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében – kivételes körülmények esetén meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

(6)   A Bizottság a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében három hónapon belül határozatot hoz. Ez a határozat a kihirdetésétől számított egy hónapon belül hatályba lép.

(7)   Amikor az azonnali cselekvést igénylő kivételes körülmények lehetetlenné teszik a vizsgálatot, a Bizottság – a 11a. cikk (6) bekezdésében említett eljárás keretében – minden olyan megelőző intézkedést megtehet, amely feltétlenül szükséges.”

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   E rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, valamint 11. és 12. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (43) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   E rendelet 4. cikke alkalmazásában a Bizottságot az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (45) 195. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   E rendelet 10. cikkének alkalmazásában, a Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (46) 184. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(6)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(43)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(44)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(45)  A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) ( HL L 299., 2007.11.16., 1. o.)."

(46)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.).”"

7.

A 12. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha Moldova nem tartja be a származási szabályokat, vagy elmulasztja a 2. cikkben előírt igazgatási együttműködés teljesítését a fent említett 17., 18., 19. és 21. árucsoportok vonatkozásában, vagy ha az ezen árucsoportok alá tartozó, az e rendelet alapján engedélyezett preferenciális elbánásban részesülő termékek behozatalának mértéke jelentősen meghaladja Moldova átlagos exportszintjét, megfelelő intézkedéseket kell hozni a 11a. cikk (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.”

17.   Az 594/2008/EK RENDELET

A 594/2008/EK rendeletet illetően, az ideiglenes megállapodásban, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kétoldalú védzáradékok végrehajtása szükségessé teszi, hogy a véd- és egyéb intézkedések elfogadása egységes feltételek mellett történjen. Ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az ideiglenes megállapodás 24. cikke (5) bekezdése b) pontjának és a 25. cikkének (4) bekezdésének, valamint azt követően a stabilizációs és társulási megállapodás 39. cikke (5) bekezdése b) pontjának és a 40. cikkének (4) bekezdésének értelmében vett rendkívüli és kritikus körülményekkel összefüggésben felmerülő kellően indokolt esetben ez rendkívüli sürgős okból szükséges.

Ennek megfelelően az 594/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A hal- és halászati termékekre vonatkozó engedmények

Az ideiglenes megállapodás 13. cikkének, majd pedig az STM 28. cikkének végrehajtására vonatkozó, a hal- és halászati termékek vámkontingensét érintő részletes szabályokat a Bizottság az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.”

2.

A 4., 5. és 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Technikai kiigazítások

Az e rendelet alapján az előírásoknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokban és a TARIC albontásokban történt változtatásokra vagy az Unió és Bosznia és Hercegovina között létrejött új vagy módosított megállapodásokra, jegyzőkönyvekre, levélváltásokra vagy egyéb jogi aktusokra tekintettel szükséges módosításait és technikai kiigazításait az e rendelet 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Általános védzáradék

Ha az Uniónak az ideiglenes megállapodás 24. cikkében, majd azt követően az STM 39. cikkében előírt intézkedést kell hoznia, ezen intézkedést az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha erről az ideiglenes megállapodás 24. cikke, majd azt követően az STM 39. cikke másképpen rendelkezik.

6. cikk

Hiányzáradék

Ha az Uniónak az ideiglenes megállapodás 25. cikkében, majd azt követően az STM 40. cikkében előírt intézkedést kell hoznia, ezen intézkedést az e rendelet 8a. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

3.

A 7. cikk harmadik, negyedik és ötödik bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, sürgős esetekben pedig a 8a. cikk (4) bekezdésével összhangban fogadja el.”

4.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, sürgős esetekben pedig a 8a. cikk (4) bekezdésével összhangban fogadja el.”

5.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   E rendelet 2., 4. és 11. cikkének alkalmazásában a Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (47) 184. cikkével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (48) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   E rendelet 5., 6., 7. és 8. cikke alkalmazásában a Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (49) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(47)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.)."

(48)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)."

(49)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).”"

6.

A 11. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az e rendelet 8a. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határozhat úgy, hogy az ideiglenes megállapodás 29. cikkének (4) bekezdésében, majd azt követően az STM 44. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint ideiglenesen felfüggeszti a termékekre vonatkozó kedvezményes elbánást.”

7.

A 12. cikket el kell hagyni.

18.   Az 597/2009/EK RENDELET

Az 597/2009/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása megkívánja, hogy az átmeneti és a végleges vámok elfogadása, valamint az intézkedés nélküli vizsgálatok lezárása egységes feltételek mellett történjen. A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendelettel összhangban kell elfogadnia.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az ideiglenes intézkedések elfogadására, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges intézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni továbbá a kötelezettségvállalások elfogadása, a lejáratok felülvizsgálatának megindítása, illetve nem megindítása, az intézkedések felfüggesztése, az intézkedések felfüggesztésének meghosszabbítása és az intézkedések visszaállítása esetében is, tekintettel az ilyen intézkedéseknek a végleges intézkedésekkel összevetett hatására. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése által okozott kár nehezen lenne helyreállítható, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

Ennek megfelelően az 597/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Amennyiben rendkívüli körülmények esetén a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyett vagy nevében benyújott, vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat indítását, a kezdeményezést a (2) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő indokokkal kell alátámasztani a kiegyenlítendő támogatások meglétét, az okozott kárt és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal. A Bizottság azt követően, hogy megállapította az eljárás megindításának szükségességét, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

2.

A 10. cikk (11) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(11)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság a panasz benyújtásától számított 45 napon belül megindítja az eljárást, és értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a benyújtott bizonyíték nem elegendő, erről a panasznak a Bizottsághoz való benyújtását követő 45 napon belül tájékoztatni kell a panasz előterjesztőjét. A Bizottság a panasz benyújtását követően főszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat a panaszra vonatkozó elemzéséről.”

3.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a vám kivetésével kapcsolatosan értesítést küldtek, és 10. cikk (12) bekezdése második albekezdésének megfelelően az érdekelt felek számára megfelelő lehetőséget biztosítottak a szükséges információk benyújtásához és észrevételeik megtételéhez.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság az ideiglenes intézkedéseket a 25. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében fogadja el.”;

c)

az (5) bekezdést el kell hagyni.

4.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A támogatás és a kár fennállásának előzetes megállapítása esetén a Bizottság a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében megfelelő önkéntes kötelezettségvállalásokat fogadhat el, amelyek alapján:

a)

a származási és/vagy az exportáló ország vállalja a támogatás megszüntetését vagy korlátozását, illetve a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedések meghozatalát, vagy

b)

az exportőr, mindaddig, amíg az érintett területre irányuló kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, vállalja árai felülvizsgálását vagy az említett kivitel megszüntetését, hogy a Bizottság meggyőződhessen arról, hogy ezáltal a támogatások káros hatása megszűnik.

Ilyen esetben, ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a Bizottság által a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően kivetett ideiglenes vám és a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően kivetett végleges vám nem alkalmazandó a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló bizottsági határozatban és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.

Az ilyen kötelezettségvállaláson alapuló árnövekedés nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatás összegének ellentételezéséhez szükséges mértéket, illetve alacsonyabbnak kell lennie a kiegyenlíthető támogatás összegénél, ha így is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A kötelezettségvállalás elfogadása esetén a vizsgálatot meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti meg.”;

c)

a (9) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(9)   Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalást valamelyik fél megszegi vagy visszavonja, vagy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, a kötelezettségvállalás elfogadását szükség szerint a Bizottság visszavonja, és a Bizottság által a 12. cikkel összhangban kivetett ideiglenes vámot vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban kivetett végleges vámot kell alkalmazni, amennyiben az érintett exportőr, illetve a származási és/vagy az exportáló ország lehetőséget kapott észrevételei megtételére, kivéve, ha maga az exportőr vagy az említett ország vonta vissza a kötelezettségvállalást. A Bizottság azt követően, hogy határozott valamely kötelezettségvállalás visszavonásáról, tájékoztatja erről a tagállamokat.”;

d)

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Amennyiben okkal feltételezhető, hogy megszegtek valamely kötelezettségvállalást, illetve amennyiben valamely kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása esetén a kötelezettségvállaláshoz vezető vizsgálat még nem zárult le, a rendelkezésre álló legjobb információk alapján a 12. cikknek megfelelően ideiglenes vám vethető ki.”

5.

A 14. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha nincs szükség védintézkedésekre, a vizsgálatot vagy az eljárást meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti meg.”

6.

A 15. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a végleges ténymegállapításokból kiderül a kiegyenlíthető támogatások és az azok által okozott kár megléte, és az uniós érdek a 31. cikk szerinti beavatkozást tesz szükségessé, a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva végleges kiegyenlítő vámot vet ki. Amennyiben ideiglenes vámok vannak hatályban, a Bizottság ezt az eljárást ezek megszűnése előtt legkésőbb egy hónappal kezdeményezi.”;

b)

a második és a harmadik albekezdést el kell hagyni.

7.

A 16. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben ideiglenes vámot vetettek ki, és a végleges ténymegállapításokból kiderül a kiegyenlíthető támogatások, valamint a kár megléte, a Bizottság – függetlenül attól, hogy szükség van-e végleges kiegyenlítő vám kivetésére – határoz arról, hogy az ideiglenes vám összegének mekkora hányadát kell véglegesként beszedni.”

8.

A 20. cikkben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A felülvizsgálatot azt követően kell megindítani, hogy az uniós termelők lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.”

9.

A 21. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság határoz arról, hogy a kérelemnek helyt ad-e, és ha igen, milyen mértékben, illetve bármikor határozhat továbbá időközi felülvizsgálat megindításáról, amelyet követően az ilyen felülvizsgálatokra vonatkozó rendelkezések szerint lefolytatott felülvizsgálat során feltárt információk és megállapítások szolgálnak alapul annak eldöntéséhez, hogy a visszatérítés indokolt-e, és ha igen, milyen mértékben.”

10.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés ötödik albekezdését el kell hagyni;

b)

a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 18., a 19. és a 20. cikk szerinti felülvizsgálatot a Bizottság indítja meg. A Bizottság a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében határoz arról, hogy kezdeményezi-e a 18. cikk szerinti felülvizsgálatot. A Bizottság tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely gazdasági szereplő vagy tagállam a 19., illetve a 20. cikk szerinti felülvizsgálat megindítását igazoló kérelmet nyújtott be, és a Bizottság elvégezte annak megvizsgálását, vagy ha a Bizottság maga állapította meg, hogy felül kell vizsgálni az intézkedések további alkalmazásának szükségességét.

(3)   Amennyiben a felülvizsgálatok indokolttá teszik, az intézkedéseket – a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében – a 18. cikk alapján hatályon kívül kell helyezni vagy fenn kell tartani, vagy a 19., illetve a 20. cikk alapján hatályon kívül kell helyezni, fenn kell tartani vagy módosítani kell őket.”

11.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdésben az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   E cikk alapján a Bizottság kezdeményezésére, illetve valamely tagállam vagy bármely érdekelt fél kérelmére vizsgálatot kell indítani, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz az (1), a (2) és a (3) bekezdésben megállapított tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálat megindítására bizottsági rendelet útján kerül sor, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy a 24. cikk (5) bekezdésének megfelelően tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét vagy kérjen biztosítékot. A Bizottság tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely érdekelt fél vagy tagállam vizsgálat megindítását igazoló kérelmet nyújtott be, és a Bizottság elvégezte annak vizsgálatát, vagy amennyiben a Bizottság maga állapította meg, hogy vizsgálatot kell indítani.

A vizsgálatokat a Bizottság folytatja le. A Bizottságot ebben segíthetik a vámhatóságok; a vizsgálatot kilenc hónapon belül le kell zárni.

Ha a végleges ténymegállapítások az intézkedések meghosszabbítását indokolják, erről a Bizottság intézkedik a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.”;

b)

a (6) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A mentességeket a Bizottság határozata alapján adják meg, és azok a határozatban megállapított ideig és feltételek szerint hatályosak. A Bizottság azt követően, hogy lezárta a vizsgálatát, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

12.

A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság az Unió érdekében, a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozott határozattal kilenc hónapos időtartamra felfüggesztheti az e rendelet alapján bevezetett intézkedéseket. A felfüggesztést a Bizottság a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében eljárva további, legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbíthatja.

Az intézkedések csak akkor függeszthetők fel, ha a piaci feltételek átmenetileg olyan mértékben megváltoztak, hogy valószínűtlen, hogy a felfüggesztés nyomán ismét kár következzen be, és ha az uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére és ezeket az észrevételeket figyelembe is vették. Az intézkedések a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében bármikor visszaállíthatók, ha a felfüggesztés indoka megszűnik.”;

b)

az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság a tagállamok megfelelő időben történő értesítését követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételére, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra.”

13.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1225/2009/EK tanácsi rendelettel (50) létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (51) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5)   A 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, amennyiben az e cikk (3) bekezdése szerinti végleges intézkedés elfogadása céljából vagy az e rendelet 18. cikke szerinti lejárati felülvizsgálatok kezdeményezéséről vagy az attól való eltekintésről történő döntéshozatal céljából írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, az írásbeli eljárást eredmény nélkül le kell zárni, amennyiben az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagoknak a 182/2011/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az intézkedéstervezet a bizottságban vita tárgyát képezte, írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, ezen eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az intézkedéstervezet a bizottságban nem képezte vita tárgyát, írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, ezen eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok legalább egynegyede ezt kéri.

(6)   A bizottság valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság felvetése alapján megvizsgálhat az e rendelet alkalmazásával összefüggő bármilyen ügyet. A tagállamok tájékoztatást kérhetnek, illetve véleménycserét folytathatnak a bizottságban vagy közvetlenül a Bizottsággal.

(50)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.)."

(51)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

14.

A 29. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információt szolgáltató fél kifejezett engedélye nélkül nem fedhetik fel az e rendelet alapján kapott olyan információkat, amelyeknek az információt szolgáltató fél a bizalmas kezelését kérte. A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere, továbbá az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok e rendelet kifejezett erre vonatkozó rendelkezése hiányában nem hozhatók nyilvánosságra.”

15.

A 30. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A végleges nyilvánosságra hozatalt írásban kell teljesíteni. Ennek – a bizalmas információk védelmének megfelelő figyelembevételével – a lehető legrövidebb időn belül, főszabályként legkésőbb a 14. vagy a 15. cikkben rögzített eljárás megindítása előtt egy hónappal meg kell történnie. Ha a Bizottság nincs olyan helyzetben, hogy bizonyos tényeket vagy megfontolásokat ebben az időszakban nyilvánosságra hozzon, azokat egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.

A nyilvánosságra hozatal nem akadályozhatja a Bizottságot későbbi döntések meghozatalában, azonban olyan esetekben, amikor az ilyen döntések meghozatala bármilyen más tényen vagy megfontoláson alapul, azokat a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni.

(5)   A végleges nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételek csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha azok a Bizottsághoz a Bizottság által minden esetre külön megállapított határidőn, de legalább 10 napon belül beérkeztek, megfelelően figyelembe véve az ügy sürgősségét. Ennél rövidebb határidő is megállapítható, ha újabb végleges nyilvánosságra hozatalra van szükség.”

16.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Azok a felek, akik a (2) bekezdéssel összhangban járnak el, az átmeneti vámok alkalmazásával kapcsolatban észrevételeket tehetnek. Ezeket az észrevételeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az említett intézkedések hatálybalépésétől számított 25 napon belül beérkeznek. Az észrevételeket vagy azok megfelelő összefoglalását a többi fél rendelkezésére kell bocsátani, akik jogosultak ezen észrevételekre válaszolni.

(5)   A Bizottság megvizsgálja a megfelelő módon benyújtott információkat és azt, hogy azok milyen mértékben reprezentatívak, majd a 14. és 15. cikk alapján benyújtott intézkedéstervezet részeként e vizsgálat eredményeit, valamint az észrevételek érdemét illető véleményét megküldi a bizottságnak. A Bizottság a 182/2011/EU rendeletben előírt feltételek mellett figyelembe veszi a bizottság véleményét.”;

b)

a (6) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen információkat a lehetséges mértékben, a Bizottság későbbi határozatainak sérelme nélkül rendelkezésre kell bocsátani.”

17.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„33a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.”

19.   A 260/2009/EK RENDELET

A 260/2009/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása megkívánja, hogy az ideiglenes és a végleges védintézkedések elfogadása, valamint az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetése egységes feltételek mellett történjen. A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadnia.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a felügyeleti és az ideiglenes intézkedések elfogadására, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges védintézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése által okozott kár nehezen lenne helyreállítható, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

Ennek megfelelően a 260/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikket el kell hagyni.

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Bizottság munkáját egy védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5)   A 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, amennyiben az e rendelet 17. cikkel összhangban végleges intézkedés elfogadása céljából írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, az írásbeli eljárást eredmény nélkül le kell zárni, amennyiben az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagoknak a 182/2011/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az intézkedéstervezet a bizottságban vita tárgyát képezte, írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, ezen eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az intézkedéstervezet a bizottságban nem képezte vita tárgyát, írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, ezen eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok legalább egynegyede ezt kéri.

(52)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

3.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához, a Bizottság a tagállamtól kapott tájékoztatás beérkezését követő egy hónapon belül megindítja a vizsgálatot, és értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az értesítés:”;

b)

az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A Bizottság az információk beérkezését követően főszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat az információkra vonatkozó elemzéséről.”;

c)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság minden általa szükségesnek tartott információt beszerez, és amennyiben indokoltnak tartja, a tagállamok tájékoztatását követően ezen információk ellenőrzésére tesz kísérletet az importőröknél, kereskedőknél, ügynököknél, termelőknél, kereskedelmi szövetségeknél és szervezeteknél.”;

d)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vizsgálat megindításához, a tagállamoktól kapott tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamokat erről a döntéséről.”

4.

A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a Bizottság a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül azt állapítja meg, hogy nincs szükség uniós felügyeleti vagy védintézkedésekre, a vizsgálatot egy hónapon belül meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 4. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében szünteti meg.”

5.

A 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információkat nyújtó fél kifejezett engedélye nélkül nem fedhetik fel az e rendelet alapján kapott, bizalmas jellegű információkat, sem semmilyen egyéb, bizalmas jelleggel közölt információt.”

6.

A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A felügyelet elrendeléséről szóló határozatot a Bizottság a 4. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktus révén hozza meg.”

7.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Amennyiben valamely termék behozatala nem került előzetes uniós felügyelet alá, a Bizottság a 18. cikknek megfelelően bevezethet olyan felügyeletet, amely az Unió egy vagy több térségébe irányuló behozatalra korlátozódik. Amint meghozta határozatát a felülvizsgálat megindításáról, a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat.”

8.

A 16. cikk (6) és (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Amennyiben valamely tagállam a Bizottság beavatkozását kérte, a Bizottság a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében vagy – sürgős esetben – a 4. cikk (4) bekezdésének megfelelően eljárva, a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül meghozza döntését.”

9.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a Bizottság a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében és a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárva meghozhatja a megfelelő intézkedéseket annak megakadályozására, hogy egy termék olyan jelentősen megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek vagy kikötések mellett kerüljön behozatalra az Unióba, ami a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen károkozással fenyeget.

A 16. cikk (2)–(5) bekezdése alkalmazandó.”

10.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

(1)   Amíg a IV. és V. fejezetnek megfelelően alkalmazott felügyeleti vagy védintézkedések alkalmazása tart, a Bizottság akár tagállami kérésre, akár saját kezdeményezés alapján, és a három évet meghaladó időtartamú intézkedések esetében legkésőbb azok alkalmazási idejének feléig:

a)

megvizsgálhatja az intézkedés hatásait;

b)

meghatározhatja, hogy szükség van-e a liberalizáció ütemének a felgyorsítására, és ha igen, miként;

c)

megállapíthatja, hogy továbbra is szükség van-e az intézkedés alkalmazására.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy továbbra is szükség van az intézkedés alkalmazására, értesíti erről a tagállamokat.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely, a 11., 13., 16., 17. vagy 18. cikkben említett felügyeleti vagy védintézkedést vissza kell vonni vagy módosítani kell, a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva visszavonja vagy módosítja azt.

Amennyiben a határozat regionális felügyeleti intézkedésekre vonatkozik, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő hatodik naptól alkalmazandó.”

11.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a Bizottság a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadhatja a megfelelő intézkedéseket az Uniónak, illetve az összes tagállamnak a – különösen az alapanyag-kereskedelemmel kapcsolatos – jogai és kötelezettségei nemzetközi szinten történő gyakorlásának és teljesítésének lehetővé tétele érdekében.”

12.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (53) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(53)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete ( 2009. november 30. ) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

20.   A 625/2009/EK RENDELET

A 625/2009/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása megkívánja, hogy az ideiglenes és a végleges védintézkedések elfogadása, valamint az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetése egységes feltételek mellett történjen. A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadnia.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a felügyeleti és az ideiglenes intézkedések elfogadására, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges védintézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyreállítható károkat okozna, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

Ennek megfelelően a 625/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikket el kell hagyni.

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelettel (54) létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (55) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(54)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(55)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához, a Bizottság a tagállamtól kapott tájékoztatás beérkezését követő egy hónapon belül megindítja a vizsgálatot, és értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezen értesítés:”;

b)

az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A Bizottság az információk beérkezését követően főszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat az információkra vonatkozó elemzéséről.”;

c)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság minden általa szükségesnek tartott információt beszerez, és amennyiben indokoltnak tartja, lépéseket tesz ezen információk ellenőrzésére az importőröknél, kereskedőknél, ügynököknél, termelőknél, kereskedelmi szövetségeknél és szervezeteknél.”;

d)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vizsgálat megindításához, a tagállamoktól kapott tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamokat erről a döntéséről.”

4.

A 6. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a Bizottság a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül úgy ítéli meg, hogy nincs szükség uniós felügyeleti vagy védintézkedésekre, a vizsgálatot egy hónapon belül meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 4. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében szünteti meg.”

5.

A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információkat nyújtó fél kifejezett engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott, bizalmas jellegű információkat, sem semmilyen egyéb, bizalmas jelleggel közölt információt.”

6.

A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az (1) bekezdés alapján hozott határozatokat a Bizottság a 4. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozza meg.”

7.

A 11. cikkben a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

ezen okmány kibocsátását bizonyos feltétekhez, illetve – kivételes jelleggel – visszavonási záradék beiktatásához kötheti.”

8.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Amennyiben valamely termék behozatala nem került előzetes uniós felügyelet alá, a Bizottság a 17. cikknek megfelelően az Unió egy vagy több térségébe irányuló behozatalra korlátozódó felügyeletet vezethet be végrehajtási jogi aktusok útján, a 4. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében.”

9.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az elfogadott intézkedésekről, és azok azonnal hatályba lépnek.”;

b)

a (4), (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben valamely tagállam a Bizottság beavatkozását kérte, a Bizottság a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében vagy – sürgős esetben – a 4. cikk (4) bekezdésének megfelelően eljárva, a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül meghozza döntését.”

10.

A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság, különösen a 15. cikk (1) bekezdésében említett helyzetben megfelelő intézkedéseket fogadhat el a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.”

11.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

18. cikk

„(1)   A Bizottság a IV. és V. fejezettel összhangban bevezetett felügyeleti vagy védintézkedések működése alatt akár tagállami kérésre, akár saját kezdeményezés alapján:

a)

megvizsgálhatja az intézkedés hatásait;

b)

megállapíthatja, hogy továbbra is szükség van-e az intézkedés alkalmazására.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy továbbra is szükség van az intézkedés alkalmazására, értesíti erről a tagállamokat.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely, IV. vagy az V. fejezetben említett felügyeleti vagy védintézkedést vissza kell vonni vagy módosítani kell, a 4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva visszavonja vagy módosítja azt.”

12.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (56) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(56)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete ( 2009. november 30. ) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

21.   Az 1061/2009/EK RENDELET

A 1061/2009/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása megkívánja, hogy az ideiglenes és a végleges védintézkedések elfogadása, valamint az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetése egységes feltételek mellett történjen. A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadnia.

Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyreállítható károkat okozna, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

Ennek megfelelően az 1061/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikket el kell hagyni.

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelettel (57) létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (58) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(57)  A Tanács 260/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.)."

(58)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

3.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos alapvető termékek hiánya kritikus helyzet kialakulásához vezessen, vagy egy ilyen helyzet orvoslása érdekében, amennyiben az Unió érdekei azonnali beavatkozást tesznek szükségessé, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezés alapján, a termékek jellegének és az érintett tranzakciók egyéb egyedi jellemzőinek figyelembevételével a termék kivitelét exportengedély bemutatásához kötheti, amelynek megadására a Bizottság által a 4. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, illetve – sürgős esetekben – a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott rendelkezések és korlátok az irányadók.

(2)   Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell a meghozott intézkedésekről. Az intézkedések azonnal hatályba lépnek.”;

b)

a (4), (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a Bizottság beavatkozását valamely tagállam kérte, a Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül hozza meg döntését.

(5)   Amennyiben a Bizottság e cikk (1) bekezdésének megfelelően járt el, legkésőbb az általa elfogadott intézkedés hatálybalépésétől számított tizenkettedik munkanapon határoz a 7. cikk szerinti megfelelő intézkedések elfogadásáról. Ha az intézkedés hatálybalépését követő hat hét elteltével nem kerül sor ilyen intézkedések elfogadására, az érintett intézkedést visszavontnak kell tekinteni.”

4.

A 7. cikk (1) bekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha az Unió érdeke megkívánja, a Bizottság a 4. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva elfogadhatja a megfelelő intézkedéseket.”

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1)   A Bizottság a 6. és 7. cikkben említett intézkedések alkalmazása alatt akár tagállami kérésre, akár saját kezdeményezés alapján:

a)

megvizsgálhatja az intézkedés hatásait;

b)

megállapíthatja, hogy továbbra is szükség van-e az intézkedés alkalmazására.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy továbbra is szükség van az intézkedés alkalmazására, értesíti erről a tagállamokat.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 6. vagy 7. cikkben meghatározott intézkedést vissza kell vonni vagy módosítani kell, a 4. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében jár el.”

6.

A 9. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az I. mellékletben felsorolt termékek tekintetében mindaddig, amíg az Európai Parlament és a Tanács az Unió vagy az Unió összes tagállama által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban el nem fogadja a megfelelő intézkedéseket, a tagállamok jogosultak arra, hogy az Unió által e területen elfogadott szabályok sérelme nélkül bevezessék az e rendelet hatálybalépése előtt vállalt nemzetközi kötelezettségek keretében meghatározott, harmadik országokkal szemben allokációs kötelezettséget előíró vészhelyzeti elosztási rendszert.”

7.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (59) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(59)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete ( 2009. november 30. ) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

22.   Az 1225/2009/EK RENDELET

Az 1225/2009/EK rendeletet illetően, az említett rendelet végrehajtása megkívánja, hogy az átmeneti és a végleges vámok elfogadása, valamint az intézkedés nélküli vizsgálatok lezárása egységes feltételek mellett történjen. A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU rendelettel összhangban kell elfogadnia.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az ideiglenes intézkedések elfogadására, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges intézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni továbbá a kötelezettségvállalások elfogadása, a lejáratok felülvizsgálatának megindítása, illetve nem megindítása, az intézkedések felfüggesztése, az intézkedések felfüggesztésének meghosszabbítása és az intézkedések visszaállítása esetében is, tekintettel az ilyen intézkedéseknek a végleges intézkedésekkel összevetett hatására. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyreállítható károkat okozna, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

Ennek megfelelően az 1225/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (7) bekezdésének c) pontja a következőképpen módosul:

a)

a „miután külön konzultációkat folytattak a tanácsadó bizottsággal, és miután a Közösség érintett gazdasági ágazata” szövegrész helyébe „miután az Unió érintett gazdasági ágazata” szövegrész lép.;

b)

a pont kiegészül az alábbi záró mondattal:

„A Bizottság a b) pont szerinti kérelmekre vonatkozó elemzésével kapcsolatban főszabályként a vizsgálat megkezdésétől számított 28 héten belül nyújt tájékoztatást a tagállamoknak.”

2.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Ha rendkívüli körülmények fennállása esetén a Bizottság úgy határoz, hogy anélkül indít vizsgálatot, hogy az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében benyújtott, vizsgálat kezdeményezésére irányuló írásbeli panaszt kapott volna, a vizsgálat megindításához a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően elegendő bizonyítékkal kell rendelkeznie a dömpingelt behozatalról, a kárról és az okozati összefüggésről. A Bizottság azt követően, hogy megállapította az eljárás megindításának szükségességét, tájékoztatja erről a tagállamokat.”;

b)

a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság a panasz benyújtásától számított 45 napon belül megindítja a vizsgálatot, és az eljárás megindításáról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a benyújtott bizonyíték nem elegendő, erről a panasznak a Bizottsághoz való benyújtását követő 45 napon belül tájékoztatni kell a panasztevőt. A Bizottság a panasz benyújtását követően alapszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat a panaszra vonatkozó elemzéséről.”

3.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben az „elegendő lehetőséget” kifejezés helyébe a „megfelelő lehetőséget” kifejezés lép;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az átmeneti intézkedéseket a Bizottság a 15. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében hozza meg.”;

c)

a (6) bekezdést el kell hagyni.

4.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében bármely exportőrnek az árai felülvizsgálására vagy a dömpingáron történő kivitel leállítására vonatkozó megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását elfogadhatja, amennyiben meggyőződött arról, hogy ezzel a dömping káros hatása megszűnik. Ilyen esetben, ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a Bizottság által a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban kivetett átmeneti vám vagy az adott esetben a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban kivetett végleges vám nem alkalmazandó a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló bizottsági határozatban és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállaláson alapuló árnövekedés nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges mértéket, illetve alacsonyabbnak kell lennie a dömpingkülönbözetnél, ha így is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A kötelezettségvállalás elfogadása esetén a vizsgálatot meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti meg.”;

c)

a (9) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(9)   Ha a kötelezettségvállalást valamelyik fél megszegi vagy visszavonja, vagy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, a kötelezettségvállalás elfogadását bizottsági határozattal vagy adott esetben bizottsági rendelettel formálisan is vissza kell vonni, miáltal automatikusan érvénybe lép a Bizottság által a 7. cikkel összhangban kivetett átmeneti vám vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban kivetett végleges vám, feltéve hogy az érintett exportőr lehetőséget kapott észrevételei megtételére, kivéve ha maga az exportőr vonta vissza a kötelezettségvállalását. A Bizottság a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó döntéséről tájékoztatja a tagállamokat.”;

d)

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely kötelezettségvállalást megszegtek, illetve amennyiben olyan kötelezettségvállalás megszegésére vagy visszavonására kerül sor, amely kötelezettségvállaláshoz vezető vizsgálat még nem zárult le, a rendelkezésre álló legjobb információk alapján a 7. cikknek megfelelően ideiglenes vám vethető ki.”

5.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha nincs szükség védintézkedésekre, a vizsgálatot vagy az eljárást meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti meg.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Ha a végleges ténymegállapítások arra utalnak, hogy fennáll a dömping és az az által okozott kár, és az uniós érdek szükségessé teszi a 21. cikk szerinti beavatkozást, a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva végleges dömpingellenes vámot vet ki. Ha átmeneti vámok vannak hatályban, a Bizottság ezt az eljárást ezek lejárta előtt legkésőbb egy hónappal kezdeményezi. A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához.”

6.

A 10. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben átmeneti vámot vetettek ki, és a végleges ténymegállapítások arra utalnak, hogy fennáll a dömping és az okozott kár, a Bizottság, függetlenül attól, hogy szükség van-e végleges dömpingellenes vám kivetésére, határoz arról, hogy az átmeneti vám összegének mekkora hányadát kell véglegesként beszedni.”

7.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés harmadik albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot azután kell megindítani és gyorsított eljárásban lefolytatni, hogy az uniós termelők lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.”;

b)

az (5) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

c)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az e cikk szerinti felülvizsgálatot a Bizottság indítja meg. A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében határoz arról, hogy megindítja-e az e cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat. A Bizottság tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely gazdasági szereplő vagy tagállam az e cikk (3), illetve (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításához indokolással szolgáló kérelmet nyújtott be, és a Bizottság elvégezte annak megvizsgálását, vagy ha a Bizottság maga állapította meg, hogy felül kell vizsgálni az intézkedések további alkalmazásának szükségességét. Amennyiben a felülvizsgálatok indokolttá teszik, az intézkedéseket – a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – az e cikk (2) bekezdése alapján hatályon kívül kell helyezni vagy fenn kell tartani, vagy a (3), illetve a (4) bekezdés alapján hatályon kívül kell helyezni, fenn kell tartani vagy módosítani kell őket. Ha az intézkedéseket csak egyes exportőrök és nem az ország egésze vonatkozásában helyezik hatályon kívül, az eljárás az említett exportőrökkel szemben nem szűnik meg, azok az e cikk szerint az érintett országgal kapcsolatban folytatott bármely későbbi felülvizsgálat során automatikusan újra vizsgálat alá vonhatók.”;

d)

a (8) bekezdés negyedik albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság határoz arról, hogy a kérelemnek helyt ad-e, illetve ha igen, milyen mértékben; bármikor határozhat továbbá időközi felülvizsgálat megindításáról, ami után az ilyen felülvizsgálatokra vonatkozó rendelkezések szerint lefolytatott felülvizsgálat során feltárt információk és megállapítások szolgálnak alapul annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e visszatérítést fizetni, illetve ha igen, milyen mértékben. A Bizottság azt követően, hogy lezárta a kérelem vizsgálatát, tájékoztatja erről a tagállamokat.”

8.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha az uniós gazdasági ágazat vagy bármely más érdekelt fél –főszabályként az intézkedések hatálybalépésétől számított két éven belül – elegendő információt nyújt be arról, hogy az eredeti vizsgálati időszak után és az intézkedések bevezetését megelőzően vagy azt követően az exportárak csökkentek, vagy az Unióban az importált termék viszonteladói ára vagy az azt követő eladási ára egyáltalán nem vagy nem kielégítő mértékben változott, a Bizottság újra megindíthatja a vizsgálatot annak megvizsgálása érdekében, hogy az intézkedés hatással volt-e a fent említett árakra. A Bizottság tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely érdekelt fél a vizsgálat újbóli megindítását igazoló, elegendő információval szolgált, és a Bizottság elvégezte annak vizsgálatát.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha az e cikk szerinti újbóli vizsgálat a dömping növekedését állapítja meg, a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva és az exportárakra vonatkozó új ténymegállapításoknak megfelelően módosíthatja a hatályban levő intézkedéseket. Az e cikk alapján kivetett dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az eredetileg kivetett vám összegének kétszeresét.”;

c)

az (4) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

9.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E cikk alapján a Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam, illetve bármely érdekelt fél kérelmére vizsgálatot kell indítani, ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az (1) bekezdésben meghatározott tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálat megindítására bizottsági rendelet útján kerül sor, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét vagy kérjen biztosítékot. A Bizottság tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely érdekelt fél vagy tagállam vizsgálat megindítását igazoló kérelmet nyújtott be, és a Bizottság elvégezte annak megvizsgálását, vagy amennyiben a Bizottság maga állapította meg, hogy vizsgálatot kell indítani.

A vizsgálatokat a Bizottság folytatja le. A Bizottságot ebben segíthetik a vámhatóságok; a vizsgálatot kilenc hónapon belül kell lezárni.

Amennyiben a végleges ténymegállapítások az intézkedések kiterjesztését indokolják, erről a Bizottság intézkedik a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében. Az intézkedések kiterjesztése attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a nyilvántartásba vételt kötelezővé tették, vagy amikor biztosítékot kértek. E rendeletnek a vizsgálatok megindítására és lebonyolítására vonatkozó megfelelő eljárási rendelkezéseit e cikknek megfelelően kell alkalmazni.”;

b)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A mentességet a Bizottság határozata alapján kell megadni, és az a határozatban megállapított ideig és feltételek szerint hatályos. A Bizottság azt követően, hogy lezárta a vizsgálatát, tájékoztatja a tagállamokat.”

10.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság az Unió érdekében, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozott határozattal kilenc hónapos időtartamra felfüggesztheti az e rendelet alapján bevezetett intézkedéseket. A felfüggesztést a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében eljárva további legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbíthatja. Az intézkedések csak akkor függeszthetők fel, ha a piaci feltételek átmenetileg olyan mértékben megváltoztak, hogy valószínűtlen, hogy a felfüggesztés nyomán ismét kár következzen be, és ha az uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére és ezeket az észrevételeket figyelembe is vették. Az intézkedések a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében bármikor visszaállíthatók, ha a felfüggesztés indoka megszűnik.”;

b)

az (5) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság a tagállamok megfelelő időben történő értesítését követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra.”

11.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek a 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5)   A 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, amennyiben az e cikk (3) bekezdése szerinti végleges intézkedés elfogadása céljából vagy az e rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatok kezdeményezéséről vagy az attól való eltekintésről történő döntéshozatal céljából írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, az írásbeli eljárást eredmény nélkül le kell zárni, amennyiben az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagoknak a 182/2011/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az intézkedéstervezet a bizottságban vita tárgyát képezte, írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, az eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az intézkedéstervezet a bizottságban nem képezte vita tárgyát, írásbeli eljárás alkalmazására kerül sor, az eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok legalább egynegyede ezt kéri.

(6)   A bizottság valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság felvetése alapján megvizsgálhat az e rendelet alkalmazásával összefüggő bármilyen ügyet. A tagállamok tájékoztatást kérhetnek, illetve véleménycserét folytathatnak a bizottságban vagy közvetlenül a Bizottsággal.

(60)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

12.

A 19. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket – az információt szolgáltató fél kifejezett engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott azon információkat, amelyeknek az információt szolgáltató fél a bizalmas kezelését kérte. A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere, továbbá az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok e rendelet kifejezett erre vonatkozó rendelkezése hiányában nem hozhatók nyilvánosságra.”

13.

A 20. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A végleges nyilvánosságra hozatalt írásban kell megtenni. Ennek – a bizalmas információk védelmének megfelelő figyelembevételével – a lehető legrövidebb időn belül, főszabályként legkésőbb a 9. cikkben rögzített eljárás megindítása előtt egy hónappal meg kell történnie. Ha a Bizottság nincs olyan helyzetben, hogy bizonyos tényeket vagy szempontokat ebben az időszakban nyilvánosságra hozzon, azokat egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni. Az információk nyilvánosságra hozatala nem sértheti a Bizottság esetleges későbbi határozatát; ha azonban ez a határozat eltérő tényeken és szempontokon alapul, e tényeket és szempontokat a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.

(5)   A végleges nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott észrevételek csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat a Bizottság által az adott ügyben meghatározott határidőn belül nyújtják be, amely határidő – az ügy sürgősségének megfelelő figyelembevétele mellett – 10 napnál nem lehet közelebbi. Ennél rövidebb határidő is megállapítható, ha újabb végleges nyilvánosságra hozatalra van szükség.”

14.

A 21. cikk (4), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Azok a felek, akik a (2) bekezdéssel összhangban járnak el, az átmeneti vámok alkalmazásával kapcsolatban észrevételeket tehetnek. Ezeket az észrevételeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az említett intézkedések hatálybalépésétől számított 25 napon belül beérkeznek. Az észrevételeket vagy azok megfelelő összefoglalását a többi fél rendelkezésére kell bocsátani, akik jogosultak ezen észrevételekre válaszolni.

(5)   A Bizottság megvizsgálja a megfelelő módon benyújtott információkat és azt, hogy azok milyen mértékben reprezentatívak, majd az e rendelet 9. cikke alapján benyújtott intézkedéstervezet részeként e vizsgálat eredményeit, valamint az észrevételek érdemét illető véleményét megküldi a bizottságnak. A Bizottság a 182/2011/EU rendeletben előírt feltételek mellett figyelembe veszi a bizottság véleményét.

(6)   Azok a felek, akik a (2) bekezdéssel összhangban jártak el, kérhetik azoknak a tényeknek és szempontoknak a rendelkezésükre bocsátását, amelyeken majd várhatóan a végleges határozatok alapulnak. Ezeket az információkat a lehetséges mértékig, a Bizottság későbbi határozatainak sérelme nélkül rendelkezésre kell bocsátani.”

15.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„22a. cikk

Jelentés

(1)   A Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak éves jelentést nyújt be a rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző szervek tevékenységeivel kapcsolatos információkat.

(2)   Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi előterjesztését követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertesse az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tényeket, illetve magyarázattal szolgáljon az esetleg felmerülő kérdésekre.

(3)   A Bizottság a jelentést az Európai Parlamentnek történő benyújtásától számított hat hónapon belül nyilvánosságra hozza.”


(15)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(25)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(31)  E rendelet hatálybalépésének napja.


A TANÁCS INDOKOLÁSA

I.   BEVEZETÉS

1.

A Bizottság 2011. március 8-án elfogadta a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeletek bizonyos intézkedések elfogadási eljárásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (I. kereskedelmi salátarendelet) vonatkozó javaslatot (1).

2.

Az Európai Parlament 2012. március 14-én rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadta az I. kereskedelmi salátarendeletre vonatkozó első olvasatbeli álláspontját (2).

3.

A javaslatban foglalt számos kérdés a II. kereskedelmi salátarendeletben is megjelenik, ezért a koherens eredmény érdekében a két javaslatot párhuzamosan tárgyalták.

4.

A COREPER 2012. november 14-én elfogadta a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó tárgyalási megbízást. 2013. június 5-én került sor az utolsó háromoldalú egyeztetésre, amelynek során megállapodás született egy kompromisszumos csomagról. A Kereskedelempolitikai Bizottság (helyettesek) 2013. június 7-én jóváhagyta az elnökségi kompromisszumos csomagot, megerősítve ezáltal a háromoldalú egyeztetések pozitív eredményét.

Erről a COREPER-t 2013. június 12-én, a Tanácsot pedig 2013. június 14-én értesítették (3). Ezt követően az elnökség az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együttműködve elkészítette a szóban forgó rendelet teljes szövegét, beépítve a jogi aktusba a kompromisszumos csomagot.

A kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2013. július 5-én, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) pedig 2013. július 11-én jóváhagyta ezt az egységes szerkezetbe foglalt szöveget.

5.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke 2013. július 11-én levélben (4) tájékoztatta a COREPER elnökét arról, hogy az INTA jóváhagyta az egységes szerkezetbe foglalt szöveget, jelezve, hogy ha a Tanács hivatalosan továbbítja a Parlament részére az álláspontját abban a formában, ahogyan az az említett levél mellékletében szerepel, az INTA elnöke azt fogja ajánlani a plenáris ülésnek, hogy a Parlament – a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően – módosítás nélkül fogadja el a Tanács álláspontját a második olvasat során.

6.

A COREPER 2013. július 18-án jóváhagyta a végső kompromisszumos szöveget (5).

7.

A Tanács ennek alapján – a COREPER 2013. szeptember 18-i ülését követően – szeptember 23-án megerősítette a rendeletre vonatkozó politikai megállapodást (6).

8.

A fenti megállapodásra figyelemmel, a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikkében meghatározott rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően – 2013. november 15-én elfogadja első olvasatbeli álláspontját.

II.   CÉL

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése jelentős változásokat eredményezett a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok elfogadása, valamint a közös kereskedelempolitika megvalósítása terén.

Nevezetesen a Lisszaboni Szerződés szerint a kereskedelempolitikára a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó.

Az I. kereskedelmi salátarendelet egyes, a közös kereskedelempolitikával összefüggő rendeleteket módosít olyan eljárások tekintetében, amelyek keretében a Tanács részt vett a döntéshozatali folyamatban, és amelyek nem a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozaton (7) alapultak.

Arról rendelkezik, hogy az ilyen eljárásokat az EUMSZ 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárásokká vagy az EUMSZ 291. cikke szerinti, végrehajtási aktusokra vonatkozó eljárásokká kell alakítani. Erre adott esetben a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) foglalt vonatkozó eljárások alkalmazásával kell sort keríteni.

Következésképpen a rendelet hatékonyabb és eredményesebb mechanizmust hoz létre a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan, és ezáltal biztosítja az összhangot a Lisszaboni Szerződés által bevezetett rendelkezésekkel.

III.   A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A főbb kérdések azokhoz a módosításokhoz kapcsolódtak, amelyeket az I. kereskedelmi salátarendelet a dömpingellenes alaprendeletbe és a kiegyenlítővám-eljárásokról szóló alaprendeletbe (1225/2009/EK, illetve 597/2009/EK rendelet) vezetett be, nevezetesen:

a vizsgálatok általános időtartama;

egy ún. „info+” mechanizmus bevezetése, melynek során nem kerül sor konzultációra;

az Unió érdekére vonatkozó teszt.

Az I. kereskedelmi salátarendeletre vonatkozó csomag egyéb elemeit illetően a módosítások által érintett főbb kérdések a következők voltak:

az írásbeli eljárás alkalmazása;

a sürgősségi eljárás alkalmazása;

a tanácsadó bizottsági eljárás és a vizsgálóbizottsági eljárás közötti választás: az ideiglenes és/vagy előkészítő intézkedésekre ezentúl a tanácsadó bizottsági eljárást, a végleges intézkedésekre pedig a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni;

a rendeletek hatálya.

IV.   ÖSSZEGZÉS

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja tükrözi a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások során – a Bizottság segítségével – kialakított kompromisszumot.

A Tanács – a COREPER 2013. szeptember 18-i ülését követően – 2013. szeptember 23-án politikai megállapodásra jutott a kompromisszummal kapcsolatban, megerősítve azt.

Az Európai Parlament INTA bizottságának elnöke levélben (9) jelezte a COREPER elnökének, hogy ha a Tanács hivatalosan továbbítja a Parlament részére az álláspontját abban a formában, ahogyan az az említett levél mellékletében szerepel, az INTA elnöke azt fogja ajánlani a plenáris ülésnek, hogy a Parlament – a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően – módosítás nélkül fogadja el a Tanács álláspontját a második olvasat során.


(1)  7455/11.

(2)  T7-0076/2012.

(3)  10286/13.

(4)  EXPO-COM-INTA D(2013)35653.

(5)  12276/13.

(6)  13357/13.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o., magyar nyelvű különkiadás: 14. fejezet, 1. kötet, 196. o.

(8)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(9)  EXPO-COM-INTA D(2013)35653.


10.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 360/49


A TANÁCS 12/2013/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadása céljából adott felhatalmazás és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2013. november 15-én elfogadva

(2013/C 360 E/02)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Számos, a közös kereskedelempolitikához kapcsolódó alaprendelet úgy rendelkezik, hogy a jogi aktusokat az 1999/468/EK tanácsi határozatban (2) megállapított eljárások szerint kell elfogadni.

(2)

Azon hatályos jogalkotási aktusokat, amelyeket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően nem igazítottak hozzá az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz, át kell vizsgálni az említett Szerződés által bevezetett rendelkezésekkel való összhangjuk biztosítása céljából. Egyes esetekben az említett jogi aktusokat célszerű úgy módosítani, hogy azok az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerint felhatalmazást adjanak a Bizottságnak. Néhány esetben célszerű továbbá bizonyos, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokat alkalmazni.

(3)

A következő rendeleteket ezért megfelelően módosítani kell:

a Tanács 3030/93/EGK rendelete (4),

a Tanács 517/94/EK rendelete (5),

a Tanács 953/2003/EK rendelete (6),

a Tanács 673/2005/EK rendelete (7),

a Tanács 1528/2007/EK rendelete (8),

a Tanács 55/2008/EK rendelete (9),

a Tanács 1340/2008/EK rendelete (10),

(4)

A jogbiztonság érdekében e rendelet érintheti azokat az intézkedések elfogadására irányuló eljárásokat, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt megindultak, de ezen időpontig nem zárultak le,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt rendeletek a melléklettel összhangban módosulnak.

2. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt rendeletek rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendelet által módosított rendelkezésekre való hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet nem érinti az e mellékletében felsorolt rendeletek által előírt intézkedések elfogadására irányuló eljárásokat, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt megindultak, de ezen időpontig zárultak le.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  Az Európai Parlament 2012. november 22-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. november 15-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.

(2)  A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(4)  A Tanács 3030/93/EGK rendelete (1993. október 12.) a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól (HL L 275., 1993.11.8., 1. o.).

(5)  A Tanács 517/94/EK rendelete (1994. március 7.) az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól (HL L 67., 1994.3.10., 1. o.).

(6)  A Tanács 953/2003/EK rendelete (2003. május 26.) egyes alapvető gyógyszerek kereskedelme Európai Unióba történő eltérítésének elkerüléséről (HL L 135., 2003.6.3., 5. o.).

(7)  A Tanács 673/2005/EK rendelete (2005. április 25.) az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára vonatkozó kiegészítő vámok megállapításáról (HL L 110., 2005.4.30., 1. o.).

(8)  A Tanács 1528/2007/EK rendelete (2007. december 20.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról (HL L 348., 2007.12.31., 1. o.).

(9)  A Tanács 55/2008/EK rendelete (2008. január 21.) a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről, valamint a 980/2005/EK rendelet és a 2005/924/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 20., 2008.1.24., 1. o.).

(10)  A Tanács 1340/2008/EK rendelete (2008. december 8.) az Európai Közösség és a Kazah Köztársaság között az egyes acéltermékek kereskedelméről (HL L 348., 2008.12.24., 1. o.).


MELLÉKLET

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TERÜLETÉHEZ TARTOZÓ ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 290. CIKKÉNEK VAGY A 182/2011/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEINEK MEGFELELŐ KIIGAZÍTÁS ÉRDEKÉBEN MÓDOSÍTOTT RENDELETEK JEGYZÉKE

1.   A 3030/93/EGK RENDELET

A 3030/93/EGK rendeletet illetően, az egyes textiltermékek behozatalának kezelésére szolgáló rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet mellékleteinek módosítására, a további behozatali lehetőségek engedélyezésére, a keretmennyiségek bevezetésére vagy kiigazítására, illetve védintézkedések és a felügyeleti rendszer bevezetésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

A 3030/93/EGK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a konzultációk lefolytatására és megindítására.

Ennek megfelelően a 3030/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 17. cikkre történő hivatkozásokat a 17. cikk (2) bekezdésére történő hivatkozásként kell értelmezni.

2.

A 2. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletben szereplő keretmennyiségek, valamint azon termékkategóriák meghatározásának kiigazítása céljából, amelyekre az említett keretmennyiségek vonatkoznak, amennyiben erre szükség van annak biztosításához, hogy a Kombinált Nómenklatúra (KN) későbbi módosításai vagy az ezen termékek besorolását módosító határozat ne eredményezze az említett keretmennyiségek csökkentését.”

3.

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékleteknek az azokban foglalt keretmennyiségek kiigazításával történő módosítására vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésében említett helyzet orvoslása céljából, megfelelően tiszteletben tartva a vonatkozó kétoldalú megállapodásokban foglalt szabályokat.

Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése a textiltermékek Unióba való, rendkívül alacsony árakon végrehajtott behozatala miatt nehezen helyrehozható kárt okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.”

4.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékleteknek az adott kontingensév során további behozatali lehetőségek engedélyezése céljából való módosítására vonatkozóan, amennyiben – különleges körülmények között – egy vagy több termékkategóriából az V. mellékletben említett mennyiségeket meghaladó mennyiségek behozatala szükséges.

Sürgősségi helyzetben, amennyiben az adott kontingensév során a további behozatali lehetőségek engedélyezésében bekövetkező késedelem az elégtelen mennyiségű import miatt nehezen helyrehozható károkat okozna, és ezért az rendkívüli sürgős okokból szükséges, az első bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni. A Bizottság a tagállami kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül határozatot hoz.”;

b)

Az utolsó előtti bekezdést el kell hagyni.

5.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (7) bekezdésben a b) pontot el kell hagyni;

b)

a (13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(13)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (3) és a (9) bekezdésében előírt intézkedésekkel kapcsolatos keretmennyiségeknek a mellékletek módosításával történő bevezetésére vonatkozóan.

A Bizottság saját kezdeményezése alapján, vagy tíz munkanapon belül a sürgősség indokolását is tartalmazó tagállami kérésre sürgős esetekben – amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható kárt okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges – az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.”

6.

A 13. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az előzetes vagy utólagos felügyeleti rendszer bevezetése céljából a III. melléklet módosításáról a Bizottság határoz. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az előzetes felügyeleti rendszer bevezetésére vonatkozóan.”

7.

A 15. cikk (3), (4), és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben az Unió és a szállító ország a 16. cikkben előírt határidőn belül nem talál kielégítő megoldást, és a Bizottság megállapítja, hogy nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre a kijátszásról, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy az V. melléklet módosítása révén a keretmennyiségeket az érintett szállító országból származó termékek mennyiségével megegyező mennyiséggel csökkentse.

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a kijátszásról nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre, és a kijátszás ellen irányuló intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható kárt okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

(4)   A harmadik országokkal aláírt jegyzőkönyvek és egyes kétoldalú megállapodások rendelkezései szerint abban az esetben, ha elégséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az érintett országokból származó termékek száltartalmára, mennyiségére, megnevezésére vagy osztályozására vonatkozóan hamis nyilatkozat megtételére került sor, az Unió hatóságai a kérdéses termékek behozatalát visszautasíthatják. Továbbá, amennyiben az említett országok bármelyikének területét láthatólag a nem az adott országból származó termékek átrakodására vagy más útvonalra való átirányítására használják fel, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ugyanabból az országból származó ugyanazon termékekre vonatkozó keretmennyiségek bevezetése céljából – feltéve hogy azokra még nem vonatkozik keretmennyiség –, vagy az V. melléklet módosítása révén az e bekezdésben vázolt helyzet ellensúlyozása céljából.

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a kijátszásról nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre, és a kijátszás ellen irányuló intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható kárt okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

(5)   Ezenkívül, amennyiben olyan harmadik ország területének érintettségéről áll rendelkezésre bizonyíték, amely az V. mellékletben nem felsorolt WTO-tagország, a Bizottság a 16. cikkben leírt eljárás szerint konzultációt kezdeményez az érintett harmadik országgal vagy országokkal annak érdekében, hogy a probléma megoldása érdekében sor kerüljön a megfelelő lépésekre. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az érintett harmadik ország vagy országok tekintetében keretmennyiségek bevezetése vagy az V. melléklet módosítása révén az e bekezdésben említett helyzet ellensúlyozása céljából.

Amennyiben a kijátszás ellen irányuló intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható kárt okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.”

8.

A 16. cikk (1) bekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság a tagállamok tájékoztatását követően lefolytatja az e rendeletben említett konzultációkat az alábbi szabályoknak megfelelően:”

9.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„16a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak az e rendelet 2. cikkének (6) bekezdésében, 6. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkében, 10. cikkének (13) bekezdésében, 13. cikkének (3) bekezdésében, 15. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében és 19. cikkében, valamint IV. melléklete 4. cikkének (3) bekezdésében és VII. melléklete 2. cikkében és 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (1) -tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendelet 2. cikkének (6) bekezdésében, 6. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkében, 10. cikkének (13) bekezdésében, 13. cikkének (3) bekezdésében, 15. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében és 19. cikkében, valamint IV. melléklete 4. cikkének (3) bekezdésében és VII. melléklete 2. cikkében és 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az e rendelet 2. cikkének (6) bekezdése, 8. cikke, 10. cikkének (13) bekezdése, 13. cikkének (3) bekezdése, 15. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése és 19. cikke, valamint IV. melléklete 4. cikkének (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)   Az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdése, valamint VII. mellékletének 2. cikke és 3. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam négy hónappal meghosszabbodik.

16b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)   Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 16a. cikk (5) vagy (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”

10.

A 17. cikk címe és (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját az 517/94/EK tanácsi rendelet (2) 25. cikkével létrehozott, textiltermékekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében vett bizottságnak minősül.

(1a)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2)  A Tanács 517/94/EK rendelete (1994. március 7.) az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások, vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól (HL L 67., 1994.3.10., 1. o.)."

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

11.

A 17a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17a. cikk

A bizottság valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság felvetése alapján megvizsgálhat az e rendelet alkalmazásával összefüggő bármilyen ügyet.”

12.

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet vonatkozó mellékleteinek a megállapodások, jegyzőkönyvek vagy egyezmények harmadik országokkal való megkötésének, módosításának vagy lejáratának vagy az Unió statisztikai szabályai, vámrendelkezései vagy közös behozatali szabályai módosításainak a figyelembevétele érdekében szükséges módosítása céljából.”

13.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (4) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(4)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

14.

A IV. melléklet 4. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy e rendelet rendelkezéseit megsértették, a Bizottság – az érintett szállító ország vagy országok beleegyezését követően – felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16a. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet vonatkozó mellékleteinek az ilyen jogsértések megismétlődésének megakadályozásához szükséges módosítása céljából.

Amennyiben az e rendelet rendelkezéseit sértő cselekmények elleni intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható károkat okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra az e rendelet 16b. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni.”

15.

A VII. melléklet 2. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16a. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e melléklet hatálya alá nem tartozó újrabehozatalokra egyedi keretmennyiségeket alkalmazzon, feltéve hogy az érintett termékek az e rendelet 2. cikkében meghatározott keretmennyiségek alá tartoznak.

Amennyiben a passzív feldolgozásból származó termékek újrabehozatala elleni intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható károkat okozna, és az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra az e rendelet 16b. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni.”

16.

A VII. melléklet 3. cikke a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kategóriák közötti átcsoportosítás, valamint az egyedi keretmennyiségek egy részének előzetes felhasználása vagy egyik évről egy másikra történő átvitele céljából.

Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható kárt okozna azáltal, hogy – tekintettel az ilyen átcsoportosítások évközi jelleggel való működésének jogi követelményére – akadályozná a passzív feldolgozásból származó termékek kereskedelmét, és az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra az e rendelet 16b. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyedi keretmennyiségek módosítása céljából, amennyiben további behozatalra van szükség.

Amennyiben a további behozatal szükségessége esetén az egyedi keretmennyiségek késedelmes módosítása nehezen helyrehozható károkat okozna azáltal, hogy akadályozná az ezen szükséges további behozatalhoz való hozzájutást, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra az e rendelet 16b. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni.”

2.   Az 517/94/EK RENDELET

Az 517/94/EK rendeletet illetően, az egyes textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges uniós importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának irányítására szolgáló rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet mellékleteinek módosítására, az importszabályok megváltoztatására, illetve az említett rendelet szerinti védintézkedések és felügyeleti intézkedések alkalmazására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Az 517/94/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a felügyeleti intézkedések elfogadására, tekintettel ezen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges védintézkedések elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára.

Ennek megfelelően az 517/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e rendelet V. mellékletben említett, az abban feltüntetett országokból származó textiltermékek importálhatók az Unióba, feltéve hogy a Bizottság meghatározta az éves keretmennyiséget. Az éves keretmennyiségnek minden esetben a korábbi kereskedelmi forgalmon kell alapulnia, vagy – ha előbbiről nem áll rendelkezésre adat – e forgalom megfelelő indokolással alátámasztott becslésén. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet vonatkozó mellékleteinek az említett éves keretmennyiségek meghatározása érdekében történő módosítása céljából.”

2.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

(1)   A 25. cikkben említett bizottság valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság felvetése alapján megvizsgálhat az e rendelet alkalmazásával összefüggő bármilyen ügyet.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet III–VII. melléklet kiigazításához szükséges intézkedésekre vonatkozóan, feltéve hogy e mellékletek működésének a hatékonysága tekintetében problémák merülnek fel.”

3.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amelynek alapján indokolt vizsgálatot folytatni az árubehozatal 1. cikkben említett feltételeivel kapcsolatban, megindítja a vizsgálatot. A Bizottság azt követően, hogy megállapította a vizsgálat megindításának szükségességét, tájékoztatja erről a tagállamokat.”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 6. cikk alapján benyújtott információkon kívül a Bizottság összegyűjt minden, általa szükségesnek ítélt kiegészítő információt, és lépéseket tesz ezen információk ellenőrzésére az importőröknél, kereskedőknél, képviselőknél, gyártóknál, kereskedelmi egyesületeknél és szervezeteknél.”

4.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nincs szükség uniós felügyeleti vagy védintézkedésre, a 25. cikk (2) bekezdésében előírt vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva határozatot hoz a vizsgálat lezárásáról, ismertetve a vizsgálatok főbb eredményeit.”

5.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 25. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében elrendelheti bizonyos behozatalok utólagos uniós felügyeletét;

b)

az említett behozatalok trendjeinek megfigyelése céljából bizonyos behozatalokat a 25. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében uniós felügyelet alá vonhat.”;

b)

a (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 25. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében elrendelheti bizonyos behozatalok utólagos uniós felügyeletét;

b)

az említett behozatalok trendjeinek megfigyelése céljából bizonyos behozatalokat a 25. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében uniós felügyelet alá vonhat.”

6.

A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) és (2) bekezdésben említett intézkedésekre vonatkozóan a szóban forgó termékre vonatkozó behozatali szabályoknak – adott esetben az e rendelet mellékleteinek módosítása révén történő – megváltoztatása céljából.”

7.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Sürgősségi esetekben, ha intézkedés hiányában az uniós ipart helyrehozhatatlan károk érnék, és a Bizottság saját kezdeményezés vagy tagállami kérés alapján eljárva megállapítja, hogy a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, továbbá úgy ítéli meg, hogy az e rendelet I. mellékletében felsorolt és mennyiségi korlátozás alá nem tartozó termékek egy adott kategóriáját mennyiségi korlátozás vagy előzetes, illetve utólagos felügyeleti intézkedések alá kell vonni, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, a szóban forgó termékre vonatkozó behozatali szabályokat – adott esetben e rendelet mellékleteinek módosítása révén – megváltoztató felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 25b. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.”

8.

A 15. cikk bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a 12. cikk (2) bekezdésében említett helyzet bekövetkezése valószínűsíthető, a Bizottság – a 25. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében – tagállami kérésre vagy saját kezdeményezés alapján:”

9.

A 16. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket az intézkedéseket a 10., 11. és 12. cikk alapján elfogadandó intézkedésekre vonatkozó megfelelő eljárás keretében kell elfogadni.”

10.

A 25. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a textiltermékekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében vett bizottságnak minősül.

(1a)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

11.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„25a. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. és 28. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (6) -tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. cikkben és a 28. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 5. cikk (2) bekezdése, valamint a 13. és 28. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)   A 3. cikk (3) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam négy hónappal meghosszabbodik.

25b. cikk

(1)   Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 25a. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”

12.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„26a. cikk

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (7) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(7)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

13.

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vonatkozó mellékleteknek a megállapodások vagy egyezmények harmadik országokkal való megkötésének, módosításának vagy lejáratának vagy az Unió statisztikai szabályai, vámrendelkezései vagy közös behozatali szabályai módosításainak a figyelembevétele érdekében szükséges módosítása céljából.”

3.   A 953/2003/EK RENDELET

A 953/2003/EK rendeletet illetően, az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek jegyzékének további termékekkel történő bővítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet mellékletének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ennek megfelelően az 953/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy adott termék megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5. cikk (5) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az adott terméknek az e rendelet I. mellékletébe való, a soron következő aktualizálás alkalmával történő felvétele céljából. A Bizottság a kérelmezőt a határozata elfogadását követő 15 napon belül értesíti határozatáról.

Amennyiben a terméknek az I. mellékletbe való késedelmes felvétele valamely fejlődő országban késleltetné a sürgősen szükséges, elérhető árú alapvető gyógyszerekhez való hozzájutás biztosítását, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra az 5a. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni.”;

c)

a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – szükség esetén – az 5. cikk (6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., a III. és a IV. melléklet módosítására vonatkozóan – az alkalmazás során nyert tapasztalatok fényében vagy egészségügyi válsághelyzetre való reagálás céljából – a betegségek jegyzékének, az e rendelet hatálya alá tartozó célországok meghatározásának, valamint a többszintű árképzés alá vont termékek azonosítására szolgáló képleteknek a felülvizsgálata érdekében.”.

2.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 4. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (8) -tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 4. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)   A 4. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam négy hónappal meghosszabbodik.”

3.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1)   Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács az 5. cikk (5) és (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”

4.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság kétévenként beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a többszintű árképzés alá vont termékek exportvolumenéről, beleértve valamely gyártó és a rendeltetési ország kormánya által kötött partnerségi megállapodás keretében exportált mennyiségeket is. A jelentésnek vizsgálnia kell az országok és a betegségek körét, valamint a 3. cikk végrehajtására vonatkozó általános kritériumokat.”;

b)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Az Európai Parlament a Bizottság jelentésének benyújtását követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertesse az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos tényeket, illetve magyarázattal szolgáljon az esetleg felmerülő kérdésekre.

(4)   A Bizottság a jelentést legkésőbb az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül nyilvánosságra hozza.”.

4.   A 673/2005/EK RENDELET

A 673/2005/EK rendeletet illetően, az említett rendeletben előírt intézkedések szükséges kiigazításainak végrehajtása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kiegészítő vámmérték, illetve a 673/2005/EK rendelet I. és a II. mellékletében szereplő jegyzékeknek az említett rendeletben megállapított feltételek szerint történő módosítására tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ennek megfelelően a 673/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk szerinti kiigazítások és módosítások céljából.

Amennyiben az Egyesült Államok által teljesített kifizetések összegét az év késői szakaszában közlik oly módon, hogy a 4. cikkben foglalt eljárás alkalmazása révén nem lehetséges a WTO által előírt, valamint a jogszabályban foglalt határidők betartása, és amennyiben a mellékletek kiigazítása és módosítása esetén az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 4a. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.”

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … (9) -tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 3. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

3.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1)   Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 4. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”

5.   Az 1528/2007/EK RENDELET

Az 1528/2007/EK rendeletet illetően, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások technikai kiigazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet I. mellékletének az egyes régiókkal vagy államokkal való kiegészítése, vagy abból egyes régiók vagy államok törlése céljából történő módosítására, illetve az említett rendelet II. mellékletének az alkalmazása nyomán szükségessé váló technikai módosításaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ennek megfelelően az 1528/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítja az I. mellékletet az AKCS-államok csoportjába tartozó azon régiók vagy államok felvétele érdekében, amelyek lezárták tárgyalásaikat egy, az Unió és az adott régió vagy állam közötti, legalább a GATT 1994 XXIV. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő megállapodásról.”;

b)

a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az említett régió vagy állam az e rendelet I. mellékletének listáján marad, amíg a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően el nem fogadja az I. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely az adott államot vagy régiót eltávolítja a mellékletből, különösen a következő esetekben:”.

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottságot a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 184. cikkével létrehozott Vámkódexbizottság segíti.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.).”;"

b)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 24a. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet technikai módosításaira vonatkozóan, amennyiben ez az egyéb uniós vámügyi jogi aktusok módosításainak figyelembevétele érdekében szükséges.

(5)   Az e rendelet II. mellékletének kezelésével kapcsolatos határozatok a 450/2008/EK rendelet 183. és 184. cikkében említett eljárás keretében fogadhatók el.”.

3.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

A technikai fejleményekhez való alkalmazkodás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 24a. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 5., valamint a 8–22. cikkek azon technikai módosításaira vonatkozóan, amelyek az e rendelet és az I. mellékletében felsorolt régiókkal, illetve államokkal ideiglenes alkalmazással aláírt vagy az EUMSZ 218. cikkével összhangban megkötött megállapodások közötti eltérések miatt válnak szükségessé.”

4.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 4. cikk (4) bekezdésében és a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól a … (11) -tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 4. cikk (4) bekezdésében és a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 4. cikk (4) bekezdése és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)   A 2. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam négy hónappal meghosszabbodik.”

6.   Az 55/2008/EK RENDELET

Az 55/2008/EK rendeletet illetően, az említett rendelet kiigazításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon módosításokra vonatkozóan, amelyek a vámkódok változásaira tekintettel vagy a Moldovával létrejövő megállapodások megkötéséhez szükségesek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ennek megfelelően az 55/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet rendelkezéseinek az alábbi okok miatt szükséges módosítása és kiigazítása céljából:

a)

a Kombinált Nómenklatúra-kódok és a TARIC-albontások módosításai;

b)

egyéb megállapodások megkötése az Unió és Moldova között, azzal, hogy a módosításoknak és kiigazításoknak az e rendelet mellékleteit érintő rendelkezésekre kell korlátozódnia.”

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól a … (12) -tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

3.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Jelentés

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (13) 22a. cikkének az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megfelelően benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

(13)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).”"

7.   Az 1340/2008/EK RENDELET

Az 1340/2008/EK rendeletet illetően, az egyes korlátozások hatékony kezelésének lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet V. mellékletének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Ennek megfelelően az 1340/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben az Unió és a Kazah Köztársaság nem talál kielégítő megoldást, és a Bizottság megállapítja, hogy nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre a kijátszásról, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a keretmennyiségeket a Kazah Köztársaságból származó termékek mennyiségével megegyező mennyiséggel csökkentse, és e rendelet V. mellékletét ennek megfelelően módosítsa.

Amennyiben az egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztott kijátszás kapcsán való fellépést megfelelő sürgősséggel biztosító intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyrehozható kárt okozna, és ezért az rendkívül sürgős okokból szükséges, az első albekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16b. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.”

2.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„16a. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól a … (14) -tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az 5. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

16b. cikk

(1)   Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 16a. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust”.


(1)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(6)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(8)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(9)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(11)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(12)  E rendelet hatálybalépésének napja.

(14)  HL: Kérjük beilleszteni e rendelet hatálybalépésének az időpontját.


TERVEZET – A TANÁCS INDOKOLÁSA

I.   BEVEZETÉS

1.

A Bizottság 2011. június 15-én elfogadta a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadása céljából adott felhatalmazás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (II. kereskedelmi salátarendelet) vonatkozó javaslatot (1).

2.

Az Európai Parlament 2012. november 22-én rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadta a II. kereskedelmi salátarendeletre vonatkozó első olvasatbeli álláspontját (2).

3.

A javaslatban foglalt számos kérdés az I. kereskedelmi salátarendeletben is megjelenik, ezért a koherens eredmény érdekében a két javaslatot párhuzamosan tárgyalták.

4.

A COREPER 2013. február 20-án elfogadta a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó tárgyalási megbízást. 2013. június 5-én került sor az utolsó háromoldalú egyeztetésre, amelynek során megállapodás született egy kompromisszumos csomagról. A Kereskedelempolitikai Bizottság (helyettesek) 2013. június 7-én jóváhagyta az elnökségi kompromisszumos csomagot, megerősítve ezáltal a háromoldalú egyeztetések pozitív eredményét.

Erről a COREPER-t 2013. június 12-én, a Tanácsot pedig 2013. június 14-én értesítették (3). Ezt követően az elnökség az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együttműködve elkészítette a szóban forgó rendelet teljes szövegét, beépítve a jogi aktusba a kompromisszumos csomagot.

A kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2013. július 5-én, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) pedig 2013. július 11-én jóváhagyta ezt az egységes szerkezetbe foglalt szöveget.

5.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke 2013. július 11-én levélben (4) tájékoztatta a COREPER elnökét arról, hogy az INTA jóváhagyta az egységes szerkezetbe foglalt szöveget, jelezve, hogy ha a Tanács hivatalosan továbbítja a Parlament részére az álláspontját abban a formában, ahogyan az az említett levél mellékletében szerepel, az INTA elnöke azt fogja ajánlani a plenáris ülésnek, hogy a Parlament – a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően – módosítás nélkül fogadja el a Tanács álláspontját a második olvasat során.

6.

A COREPER 2013. július 18-án jóváhagyta a végső kompromisszumos szöveget (5).

7.

A Tanács ennek alapján – a COREPER 2013. szeptember 18-i ülését követően – szeptember 23-án megerősítette a rendeletre vonatkozó politikai megállapodást (6).

8.

A fenti megállapodásra figyelemmel, a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikkében meghatározott rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően – 2013. november 15-én elfogadja első olvasatbeli álláspontját.

II.   CÉL

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése jelentős változásokat eredményezett a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok elfogadása, valamint a közös kereskedelempolitika megvalósítása terén.

Nevezetesen a Lisszaboni Szerződés szerint a kereskedelempolitikára a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó.

A II. kereskedelmi salátarendelet a kereskedelempolitikáról szóló jogi aktusokban szereplő, az I. kereskedelmi salátarendelet által nem szabályozott összes döntéshozatali eljárást felülvizsgálja, hogy adott esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazást biztosítson a Bizottság számára.

Néhány esetben célszerű továbbá bizonyos, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) előírt eljárásokat alkalmazni.

Következésképpen a rendelet hatékonyabb és eredményesebb mechanizmust hoz létre a Bizottság felhatalmazáson alapuló hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan, és ezáltal biztosítja az összhangot a Lisszaboni Szerződés által bevezetett rendelkezésekkel.

III.   A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A módosítást igénylő főbb kérdések az alábbiak voltak:

a sürgősségi eljárás alkalmazása;

a mellékletek kiigazítása;

a rendeletek hatálya;

a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességi ideje és annak meghosszabbítása;

a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó kifogásolási időszak hossza;

a bizonyos védintézkedések elfogadására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló hatáskör átruházása.

IV.   ÖSSZEGZÉS

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja tükrözi a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások során – a Bizottság segítségével – kialakított kompromisszumot.

A Tanács – a COREPER 2013. szeptember 18-i ülését követően – 2013. szeptember 23-án politikai megállapodásra jutott a kompromisszummal kapcsolatban, megerősítve azt.

Az Európai Parlament INTA bizottságának elnöke levélben (8) jelezte a COREPER elnökének, hogy ha a Tanács hivatalosan továbbítja a Parlament részére az álláspontját abban a formában, ahogyan az az említett levél mellékletében szerepel, az INTA elnöke azt fogja ajánlani a plenáris ülésnek, hogy a Parlament – a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően – módosítás nélkül fogadja el a Tanács álláspontját a második olvasat során.


(1)  11762/11.

(2)  T7-0447/2012.

(3)  10286/13.

(4)  EXPO-COM-INTA D(2013)35655.

(5)  12276/13.

(6)  13357/13.

(7)  HL L 55., 2011.3.28., 13. o.

(8)  EXPO-COM-INTA D(2013)35655.


10.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 360/66


A TANÁCS 13/2013/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2013. november 15-én elfogadva

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/C 360 E/03)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 3821/85/EGK tanácsi rendelet (3) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, beépítésére, használatára és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket fogalmaz meg. Az említett rendeletet többször jelentősen módosították. A nagyobb fokú egyértelműség érdekében ezért elengedhetetlen főbb rendelkezéseinek egyszerűsítése és átszerkesztése.

(2)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a menetíró készülékek rendszere hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében bizonyos műszaki elemeket és ellenőrzési eljárásokat javítani kell.

(3)

Bizonyos járművek mentesülnek az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezései alól. A koherencia biztosítása érdekében lehetőséget kell teremteni arra, hogy ezek a járművek ne tartozzanak e rendelet hatálya alá.

(4)

Menetíró készülékeket kell beépíteni azokba a járművekbe, amelyekre az 561/2006/EK rendelet alkalmazandó. Bizonyos fokú rugalmasság bevezetése érdekében meghatározott járműveket ki kell zárni az említett rendelet hatálya alól, nevezetesen azokat a legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműveket, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, illetve amelyeket kizárólag a vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen járművek vezetése nem a járművezető fő tevékenysége. A vonatkozó, az 561/2006/EK rendeletben meghatározott mentességek közötti összhang biztosítása és a szállítási vállalkozások adminisztratív terheinek az említett rendeletben meghatározott célok tiszteletben tartásával történő csökkentése érdekében felül kell vizsgálni bizonyos, az e mentességekben meghatározott legnagyobb megengedett távolságokat.

(5)

A Bizottság mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy 2015-ig meghosszabbodjon az M1 és N1 kategóriájú járművekben használatos adapterek érvényességének ideje, és még 2015 előtt fontolóra veszi egy, az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozó hosszú távú megoldás lehetőségét.

(6)

A Bizottságnak mérlegelnie kell a súlyérzékelők nehéz tehergépjárművekbe való beépítését, és értékelnie kell, hogy a súlyérzékelők hozzá tudnak-e járulni a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok fokozottabb betartásához.

(7)

Elő kell írni a globális navigációs műholdrendszerhez kapcsolt menetíró készülékek használatát, mivel utóbbi megfelelő és költséghatékony módja annak, hogy a napi munkaidő során meghatározott pontokon automatikusan rögzítésre kerüljön a jármű helyzete, ami segíti az ellenőrző tisztviselőket az ellenőrzések során.

(8)

A Bíróság a C-394/92. sz., Michielsen és Geybels Transport Service ügyben (5) meghatározta a „napi munkaidő” fogalmát, az ellenőrző hatóságoknak e rendelet rendelkezéseit ennek a fogalommeghatározásnak a fényében kell értelmezniük. A „napi munkaidő” akkor kezdődik, amikor a járművezető a heti vagy napi pihenőidőt követően, illetve – amennyiben a napi pihenőidő különálló időszakokra tagolódik – egy legalább kilenc órás pihenőidőt követően bekapcsolja a menetíró készüléket. A „napi munkaidő” a napi pihenőidő kezdetén, illetve – amennyiben a napi pihenőidő különálló időszakokra tagolódik – egy legalább kilenc egymást követő órát meghaladó pihenőidő kezdetén ér véget.

(9)

A 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) legalább bizonyos számú közúti ellenőrzés elvégzését írja elő a tagállamok számára. Elő kell írni a menetíró készülék és a közúti ellenőrzést végző hatóságok között közúti ellenőrzések céljából történő távoli kommunikációt, mivel utóbbi elősegíti a célzott közúti ellenőrzéseket, ami lehetővé teszi a szállítási vállalkozások véletlenszerű ellenőrzések miatti adminisztratív terheinek csökkentését.

(10)

Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) segíthetik az európai közlekedéspolitika kihívásainak – például a növekvő közúti szállítási volumeneknek és a torlódásoknak, valamint a növekvő energiafogyasztásnak – a leküzdését. A menetíró készülékeket ezért szabványosított interfésszel kell ellátni az ITS-alkalmazásokkal való interoperabilitásuk biztosítása érdekében.

(11)

Elsőbbséget kell adni az olyan alkalmazások kialakításának, amelyek segítik a járművezetőt abban, hogy értelmezze a menetíró készülékben rögzített adatokat és ennek megfelelően betarthassa a szociális jogszabályokat.

(12)

A menetíró készüléknek és rendszerének biztonsága nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy megbízható adatok jöjjenek létre. A gyártóknak ezért a menetíró készülékeket úgy kell megtervezniük, tesztelniük és azok élettartama alatt folyamatosan ellenőrizniük, hogy megelőzzék, észleljék és csökkentsék azok biztonsági sebezhetőségét.

(13)

A típusjóváhagyással még nem rendelkező menetíró készülékek bevezetés előtti üzemi tesztelése lehetővé teszi a készülékek valós körülmények közötti vizsgálatát, ezáltal a gyorsabb fejlesztést. Az üzemi tesztelést tehát meg kell engedni azzal a feltétellel, hogy az ilyen tesztekben való részvételt és az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelést hatékonyan ellenőrzik és felügyelik.

(14)

Tekintettel a lehető legmagasabb biztonsági szint fenntartásának fontosságára, a biztonsági tanúsítványokat az informatikai biztonságértékelési tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás („Mutual Recognition Agreement of Information Technology Security Evaluation Certificates”, a továbbiakban: a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás) keretében a vezető tisztviselők információs rendszerek biztonságával foglalkozó csoportjának (Senior Officials Group on Information Systems Security, SOG-IS) igazgatótanácsa által elismert tanúsító szervnek kell kiállítania.

A harmadik országokkal fennálló nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben a Bizottság e rendelet alkalmazásában nem ismerhet el egyetlen olyan tanúsító szervet sem, amely nem felel meg a kölcsönös elismerésről szóló megállapodásban előírt biztonsági értékelés szerinti feltételekkel egyenértékű feltételeknek. E tekintetben az igazgatótanács véleményére kell támaszkodni.

(15)

A szerelők és műhelyek fontos szerepet játszanak a menetíró készülékek biztonsága szempontjából. Ezért helyénvaló a megbízhatóságukra, jóváhagyásukra, és auditálásukra vonatkozóan bizonyos minimumkövetelményeket meghatározni. A tagállamoknak továbbá meg kell hozniuk a szerelők, illetve műhelyek és a szállítási vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy – amennyiben teljesülnek az e rendeletben meghatározott minimumkritériumok – a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) előírt eljárások révén gondoskodjanak a jóváhagyásról, ellenőrzésről és tanúsításról.

(16)

A járművezetői kártyák hatékonyabb vizsgálatának és ellenőrzésének biztosítása és az ellenőrző tisztviselők feladatainak megkönnyítése érdekében nemzeti elektronikus nyilvántartásokat kell létrehozni, és rendelkezni kell e nyilvántartások egymással való összekapcsolásáról.

(17)

Annak ellenőrzéséhez, hogy a járművezetői kártya az adott járművezető egyetlen ilyen kártyája-e, a tagállamoknak a 2010/19/EU (8) bizottsági ajánlásban szereplő eljárásokat kell alkalmazniuk.

(18)

Mérlegelni kell annak lehetővé tételét, hogy abban a sajátos esetben, amikor a járművezető szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállamban és nem egy olyan államban található, amely a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló, 1970. július 1-jei európai megállapodás (a továbbiakban: az AETR-megállapodás) szerződő fele, az érintett tagállam ideiglenes, nem megújítható járművezetői kártyát állíthasson ki a részére. Ilyen esetekben az érintett tagállamoknak maradéktalanul alkalmazniuk kell e rendelet vonatkozó rendelkezéseit.

(19)

Ezenkívül lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy járművezetői kártyát állítsanak ki a területükön tartózkodási hellyel rendelkező járművezetők részére abban az esetben is, ha a Szerződések a területük egy részére nem alkalmazandók. Ezekben az esetekben a tagállamoknak maradéktalanul alkalmazniuk kell e rendelet vonatkozó rendelkezéseit.

(20)

Az ellenőrző tisztviselők a menetíró készülékek változása és az új manipulációs technikák miatt folyamatos kihívásokkal szembesülnek. A hatékonyabb ellenőrzés biztosítása és az ellenőrzésre vonatkozó szemléletmódnak az Unión belüli harmonizálása érdekében az ellenőrző tisztviselők kiképzésére és továbbképzésére közös módszertant kell elfogadni.

(21)

A menetíró készülék általi adatrögzítés, valamint a helymeghatározó adatok rögzítésével, a távoli kommunikációval és az intelligens közlekedési rendszerekhez csatlakozó interfésszel kapcsolatos fejlődő technológiák személyes adatok feldolgozásával járnak. Ezért a vonatkozó uniós szabályok, különösen a95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtak (10) alkalmazandók.

(22)

A tisztességes verseny menetíró készülékhez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése terén való lehetővé tétele érdekében jogdíjmentesen elérhetővé kell tenni mindenki számára azokat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat és szabadalmakat, amelyek a menetíró készülékbe való adattovábbítással vagy a menetíró készülékből való adattovábbítással kapcsolatosak.

(23)

Adott esetben a tagállami ellenőrző hatóságokkal való kommunikáció során kicserélt adatoknak meg kell felelniük a vonatkozó nemzetközi szabványoknak, így például az Európai Szabványügyi Bizottság által a célorientált rövid távolságú adatkommunikációra vonatkozóan kidolgozott szabványkészletnek.

(24)

A tisztességes verseny belső közúti szállítási piacon való biztosítása érdekében, valamint hogy a járművezetők és a szállítási vállalkozások egyértelmű jelzést kapjanak, a tagállamoknak – a szubszidiaritás elvének sérelme nélkül – a 2006/22/EK irányelvben meghatározott jogsértési kategóriáknak megfelelő hatékony, arányos, visszatartó erejű és megkülönböztetéstől mentes szankciókat kell előírniuk.

(25)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a járművek vizsgálatra való kiválasztása a haszongépjármű vezetőjének állampolgársága, a haszongépjármű nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés szerinti országa szerint történő bármilyen megkülönböztetés nélkül történjen.

(26)

A szociális szempontok közúti közlekedésen belüli világos, hatékony, arányos és egységes érvényesítése érdekében a tagállami hatóságoknak egységesen kell alkalmazniuk a szabályokat.

(27)

Minden tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan esetről, amikor észleli, hogy a menetíró készülék manipulálására alkalmas berendezéseket vagy az azzal való visszaélést lehetővé tévő eszközöket kínálnak, ideértve az interneten kínált ilyen berendezéseket vagy eszközöket, és a Bizottságnak ezen esetekről tájékoztatnia kell a többi tagállamot.

(28)

A Bizottságnak a jövőben is fenn kell tartania internetalapú ügyfélszolgálatát, amely lehetővé teszi a járművezetők, szállítási vállalkozások, ellenőrző hatóságok és engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek és járműgyártók számára, hogy előterjesszék a digitális menetíró készülékkel kapcsolatos kérdéseiket, illetve aggályaikat, ideértve a manipulálás és a visszaélés új formáival kapcsolatos kérdéseket és aggályokat is.

(29)

Az AETR-megállapodás kiigazításaival kötelezővé vált a digitális menetíró készülék használata az AETR-megállapodást aláíró harmadik országokban nyilvántartásba vett járművek vonatkozásában. Mivel ezeket az országokat közvetlenül érintik a menetíró készülékekben e rendelettel bevezetett változások, lehetőséget kell kapniuk a műszaki kérdésekkel, így a járművezetői kártyákra és a műhelykártyákra vonatkozó információcsere rendszerével kapcsolatos párbeszédben való részvételre. Ezért létre kell hozni egy menetíró készülékekkel foglalkozó fórumot.

(30)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők vonatkozásában: a menetíró készülékekre vonatkozó követelmények, a menetíró készülékek kijelző és figyelmeztető funkciói és típusjóváhagyása, valamint az intelligens menetíró készülékekre vonatkozó részletes rendelkezések; az üzemi teszt során követendő eljárások és az e tesztek ellenőrzéséhez alkalmazandó formanyomtatványok; a plomba eltávolítását megindokoló írásbeli nyilatkozat szabványosított formája; az elektronikus nyilvántartások összekapcsolásához szükséges közös eljárások és előírások, és az ellenőrző tisztviselők alap- és továbbképzésének tartalmát meghatározó módszertan. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(31)

Az rendelet céljából elfogadott, a 3821/85/EGK rendelet I. B. mellékletében foglalt rendelkezések és más végrehajtási intézkedések helyébe lépő végrehajtási jogi aktusokat … (12) -ig el kell fogadni. Amennyiben azonban az említett végrehajtási jogi aktusok bármely okból nem kerülnek időben elfogadásra, átmeneti intézkedéseknek kell biztosítani a szükséges jogfolytonosságot.

(32)

Amennyiben az e rendeletben említett bizottság nem nyilvánít véleményt a végrehajtási jogi aktus Bizottság által benyújtott tervezetéről, a Bizottság nem fogadhatja el az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktust.

(33)

Az AETR-megállapodás alkalmazásának keretében a 3821/85/EGK rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni. Az Unió mérlegelni fogja az e rendelet és az AETR-megállapodás közötti koherencia biztosítása érdekében, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében teendő megfelelő lépéseket.

(34)

Az európai adatvédelmi biztossal egyeztetésre került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és az európai adatvédelmi biztos 2011. október 5-én kinyilvánította véleményét (14).

(35)

A 3821/85/EGK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ALAPELVEK, HATÁLY ÉS KÖVETELMÉNYEK

1. cikk

Tárgy és elvek

(1)   Ez a rendelet az 561/2006/EK rendeletnek, a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (15) és a 92/6/EGK tanácsi irányelvnek (16) való megfelelés ellenőrzése céljából meghatározza a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, beépítésére, használatára, tesztelésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeket és követelményeket.

A menetíró készülékeknek a kialakításuk, beépítésük, használatuk és tesztelésük tekintetében meg kell felelniük e rendelet követelményeinek.

(2)   Ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket és követelményeket, amelyek szerint a menetíró készülékek által rögzített, feldolgozott vagy tárolt információk és – személyes adatoktól eltérő – adatok felhasználhatók az (1) bekezdésben említett jogi aktusoknak való megfelelés ellenőrzésétől eltérő célra is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában az 561/2006/EK rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2)   Az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokon kívül e rendelet alkalmazásában:

a)   „menetíró készülék” vagy „adatrögzítő készülék”: közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően automatikusan vagy félautomatikusan megjeleníti, rögzíti, kinyomtatja, tárolja és kiadja e járművek mozgásának – többek között azok sebességének – és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait;

b)   „járműegység”: a menetíró készülék, ide nem értve a mozgásérzékelőt és a mozgásérzékelőhöz tartozó csatlakozó kábeleket. A járműegység egyetlen vagy több, a járműben különböző helyeken elhelyezett egységből állhat, amennyiben megfelel e rendelet biztonsági követelményeinek; a járműegység többek között feldolgozó egységből, adatmemóriából, időmérő funkcióból, két intelligenskártya-interfész készülékből (járművezető és járműkísérő), nyomtatóból, kijelző berendezésből, csatlakozóból, és a felhasználói inputok bevitelére szolgáló készülékekből áll;

c)   „mozgásérzékelő”: a menetíró készülék azon része, amely jelzi a jármű sebességét és/vagy a megtett távolságot;

d)   „tachográf-kártya”: a menetíró készülékkel történő használatra szánt intelligens kártya, amely lehetővé teszi a kártyatulajdonos menetíró készülék általi azonosítását, valamint az adatátvitelt és -tárolást;

e)   „adatrögzítő lap”: a rögzített adatok befogadására és megőrzésére szolgáló lap, amelyet analóg menetíró készülékbe kell helyezni, és amelyre az analóg menetíró készülék jelölőeszközei folyamatosan ráírják a rögzítendő adatokat;

f)   „járművezetői kártya”: egy tagállam hatóságai által egy adott járművezető részére kiállított tachográf-kártya, amely azonosítja a járművezetőt, és lehetővé teszi a járművezető tevékenységére vonatkozó adatok tárolását;

g)   „analóg menetíró készülék”: olyan menetíró készülék, amely ezzel a rendelettel összhangban adatrögzítő lapot használ;

h)   „digitális menetíró készülék”: olyan menetíró készülék, amely ezzel a rendelettel összhangban tachográf-kártyát használ;

i)   „ellenőrzőkártya”: egy tagállam hatóságai által az illetékes nemzeti ellenőrző hatóság részére kiállított tachográf-kártya, amely azonosítja az ellenőrző szervet és opcionálisan az ellenőrző tisztviselőt, valamint lehetővé teszi az adatmemóriában vagy a járművezetői kártyán és opcionálisan a műhelykártyán tárolt adatokhoz való hozzáférést leolvasás, nyomtatás és/vagy letöltés céljából;

j)   „vállalkozáskártya”: egy tagállam hatóságai által olyan szállítási vállalkozások részére kiállított tachográf-kártya, amelyek menetíró készülékkel felszerelt járműveket kötelesek üzemeltetni; e kártya azonosítja a szállítási vállalkozást, és lehetővé teszi a menetíró készülékben tárolt, az adott szállítási vállalkozás által lezárt adatok megjelenítését, letöltését és kinyomtatását;

k)   „műhelykártya”: valamely tagállamtól kapott engedéllyel rendelkező menetírókészülék-gyártó, illetve -szerelő, járműgyártó vagy műhely kijelölt személyzete részére az adott tagállam hatóságai által kiadott tachográf-kártya, amely azonosítja a kártyatulajdonost és lehetővé teszi a menetíró készülék tesztelését, kalibrálását, aktiválását és/vagy az arról való letöltést;

l)   „aktiválás”: az a szakasz, amelyben a menetíró készülék a műhelykártya használata révén teljes mértékben üzemképessé válik, és valamennyi funkcióját üzembe helyezi, beleértve a biztonsági funkciókat is;

m)   a digitális menetíró készülék „kalibrálása”: a jármű adatmemóriában tárolandó paramétereinek, többek között a jármű azonosító adatainak és jellemzőinek frissítése vagy megerősítése a műhelykártya használatával;

n)   „letöltés” a digitális menetíró készülékből: a jármű adatmemóriájában vagy a tachográf-kártya memóriájában tárolt teljes adatkészletnek vagy annak egy részének a digitális aláírással együtt történő lemásolása azzal a feltétellel, hogy a tárolt adatok nem módosulnak és nem vesznek el;

o)   „esemény”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely csalási kísérletből eredhet;

p)   „hiba”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely egy berendezés hibás működéséből vagy meghibásodásából eredhet;

q)   „beépítés”: a menetíró készülék beszerelése a járműbe;

r)   „nem érvényes kártya”: olyan kártya, amely hibásnak bizonyul, vagy amelynek a kezdeti hitelesítése nem sikerült, vagy amely nem érte még el érvényességi idejének kezdetét, illetve amelynek már lejárt az érvényességi ideje;

s)   „időszakos vizsgálat”: annak ellenőrzésére végzett műveletek sorozata, hogy a menetíró készülék megfelelően működik, beállításai megfelelnek a jármű paramétereinek, és nem csatlakozik hozzá manipulálást lehetővé tévő eszköz;

t)   „javítás”: egy mozgásérzékelő vagy egy járműegység bármely olyan javítása, amelyhez az áramellátás kiiktatása, a menetíró készülék más alkatrészektől történő elválasztása, vagy a mozgásérzékelő vagy járműegység felnyitása szükséges;

u)   „típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam e rendelet 13. cikkével összhangban igazolja, hogy a piacon forgalomba hozandó menetíró készülék, annak alkatrészei vagy a tachográf-kártya teljesíti e rendelet követelményeit;

v)   „interoperabilitás”: a rendszereknek és az alapjukat képező üzleti folyamatoknak az adatcserére és az információk megosztására való képessége;

w)   „interfész”: a rendszerek közötti felület, amely biztosítja az összekapcsolódást és interakciót lehetővé tévő közvetítő eszközt;

x)   „időmérés”: az egyezményes koordinált világidő folyamatos, digitális rögzítése;

y)   „időbeállítás”: a mért idő automatikus, rendszeres időközönkénti, legfeljebb egy perccel való kiigazítása, illetve kalibrálás közben végzett beállítás;

z)   „nyílt szabvány”: olyan szabvány, amelynek leírása szerepel egy díjmentesen vagy névleges díj ellenében hozzáférhető dokumentumban, amelynek sokszorosítása, terjesztése vagy felhasználása díjmentesen vagy névleges díj ellenében engedélyezett.

3. cikk

Hatály

(1)   Az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó, valamely tagállamban nyilvántartott, közúti áru- vagy személyszállításra használt járművekbe menetíró készüléket kell szerelni, és ezeket használni kell.

(2)   A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az 561/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett járműveket.

(3)   A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az olyan szállítási tevékenységekre használt járműveket, amelyekre az 561/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kivételt állapítottak meg.

A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az olyan szállítási tevékenységekre használt járműveket, amelyekre az 561/2006/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban kivételt állapítottak meg; erről azonnal értesíteniük kell a Bizottságot.

(4)   Tizenöt évvel azt követően, hogy hatályba lépett az újonnan nyilvántartásba vett járműveknek a 8., 9. és 10. cikke szerinti menetíró készülékkel való felszerelésére vonatkozó követelmény, a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett járműveket fel kell szerelni ilyen menetíró készülékkel.

(5)   A tagállamok belföldi szállítás esetén előírhatják az e rendeletnek megfelelő menetíró készülékek beépítését és használatát minden olyan jármű esetében, amelyek tekintetében az (1) bekezdés egyébként nem írja elő menetíró készülék beépítését és használatát.

4. cikk

Követelmények és rögzítendő adatok

(1)   E rendelet megfelelő végrehajtásához a menetíró készüléknek, ideértve annak külső alkatrészeit is, a tachográf-kártyának és az adatrögzítő lapnak szigorú műszaki és egyéb követelményeket kell teljesíteniük.

(2)   A menetíró készüléknek és a tachográf-kártyának a következő követelményeknek kell megfelelnie:

pontos és megbízható adatokat kell rögzítenie a járművezető, a járművezető tevékenysége és a jármű vonatkozásában;

biztonságosnak kell lennie, mindenekelőtt azáltal, hogy garantálja a járműegységekben és mozgásérzékelőkben rögzített és azokból kinyert adatok forrásának integritását és eredetét;

lehetővé kell tennie a járműegységek és tachográf-kártyák különböző generációi közötti átjárhatóságot;

lehetővé kell tennie az e rendeletnek és más alkalmazandó jogi aktusnak való megfelelés hatékony ellenőrzését,

felhasználóbarátnak kell lennie.

(3)   A digitális menetíró készüléknek a következő adatokat kell rögzítenie:

a)

a megtett távolság és a jármű sebessége,

b)

időmérés,

c)

a 8. cikk (1) bekezdésében említett, a jármű helyzetét meghatározó pontok;

d)

a járművezető személyazonossága,

e)

a járművezető tevékenysége,

f)

ellenőrzési, kalibrálási és a menetíró készülék javításával kapcsolatos adatok, beleértve a műhelyt azonosító adatokat,

g)

események és hibák.

(4)   Az analóg menetíró készüléknek legalább a (3) bekezdés a), b) és e) pontjában említett adatokat kell rögzítenie.

(5)   A menetíró készülékben és a tachográf-kártyán tárolt adatokhoz a következők bármikor hozzáférhetnek:

a)

az illetékes ellenőrző hatóságok;

b)

az adott szállítási vállalkozás a jogi – különösen a 32. és 33. cikkben meghatározott – kötelezettségei teljesítése céljából.

(6)   Az adatok letöltését úgy kell elvégezni, hogy az a lehető legkisebb késedelmet okozza a szállítási vállalkozás vagy a járművezető számára.

(7)   A menetíró készülékbe vagy készülékből vezeték nélküli vagy elektronikus úton továbbított adatokat a nyílt szabványban meghatározott, nyilvánosan hozzáférhető protokollok formájában kell rögzíteni.

(8)   Abból a célból, hogy a menetíró készülék és a tachográf-kártya megfeleljen az e rendeletben és különösen e cikkben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, amelyek mindenekelőtt előírják, hogy az említett követelmények milyen műszaki eszközök révén teljesíthetők. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)   A (8) bekezdésben említett részletes rendelkezéseknek adott esetben szabványokon kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a járműegységek és tachográf-kártyák különböző generációi közötti átjárhatóságot és kompatibilitást.

5. cikk

A digitális menetíró készülék funkciói

A digitális menetíró készülék a következő funkciókat látja el:

sebesség- és távolságmérés,

a járművezető tevékenységének és vezetésének nyomon követése,

a tachográf-kártya behelyezésének és kivételének nyomon követése,

a járművezetők által manuálisan bevitt adatok rögzítése,

kalibrálás,

a jármű helyzetét meghatározó, a 8. cikk (1) bekezdésében említett pontok automatikus rögzítése,

az ellenőrzési tevékenység nyomon követése,

események és hibák észlelése és rögzítése,

az adatmemória leolvasása, az adatok rögzítése és tárolása a memóriában,

a tachográf-kártya leolvasása és az adatok rögzítése és tárolása a tachográf-kártyákon,

az adatok megjelenítése, nyomtatása és letöltése, valamint a figyelmeztetés jelzése külső eszközökön,

időbeállítás és időmérés,

távoli kommunikáció,

vállalkozás általi lezárás kezelése,

beépített és önellenőrző tesztek.

6. cikk

Megjelenítés és figyelmeztetés

(1)   A digitális menetíró készülékben és a tachográf-kártyán szereplő, a jármű tevékenységére, a járművezetőre és a járműkísérőre vonatkozó adatokat világos, egyértelmű és ergonómikus módon kell megjeleníteni.

(2)   A következő információkat kell megjeleníteni:

a)

idő;

b)

üzemeltetési mód;

c)

a járművezető tevékenysége:

amennyiben az aktuális tevékenység járművezetés, úgy a járművezető folyamatban lévő, megszakítás nélküli járművezetési ideje és a tényleges halmozott pihenőidő,

amennyiben az aktuális tevékenység rendelkezésre állás, egyéb munka, pihenés vagy megszakítás, úgy a folyamatban lévő tevékenység időtartama (a kiválasztás óta), és a tényleges halmozott pihenőidő;

d)

figyelmeztetésre vonatkozó adatok;

e)

a menü elérésére vonatkozó adatok.

A menetíró készülék kijelezhet kiegészítő információkat is, feltéve hogy azok világosan megkülönböztethetők az e bekezdésben előírt információktól.

(3)   A digitális menetíró készülék bármely esemény és/vagy hiba észlelése esetén, illetve a megengedett maximális járművezetési idő letelte előtt és ezen idő túllépése pillanatában figyelmezteti a járművezetőt a vonatkozó jogszabályok betartásának elősegítése céljából.

(4)   A figyelmeztető jelzésnek vizuálisan kell megjelennie, és hallható figyelmeztetések is alkalmazhatók. A figyelmeztetés legalább harminc másodpercen keresztül tart, kivéve ha a felhasználó – a menetíró készülék valamely gombjának a lenyomásával – ennél korábban visszaigazolja, hogy tudomásul vette azt. A figyelmeztetés oka kijelzésre kerül a menetíró készüléken, és látható marad, amíg a felhasználó a menetíró készülék egy meghatározott gombjának vagy parancsának alkalmazásával vissza nem igazolja, hogy tudomásul vette azt.

(5)   Abból a célból, hogy a menetíró készülék megfeleljen az e cikkben a megjelenítésre és figyelmeztetésre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Adatvédelem

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok feldolgozása ezen rendelet vonatkozásában kizárólag az e rendeletnek és az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából, a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, és a 95/46/EK irányelv 28. cikkében említett tagállami felügyelő hatóság felügyelete alatt történjen.

(2)   A tagállamok különösen gondoskodnak arról, hogy a személyes adatokat csak az e rendelethez és az 561/2006/EK rendelethez szorosan kapcsolódó célra, az (1) bekezdéssel összhangban és az alábbiak vonatkozásában lehessen felhasználni:

globális navigációs műholdrendszer (GNSS) használata helymeghatározási adatok rögzítésére a 8. cikkben meghatározott módon,

távoli kommunikáció használata ellenőrzés céljából a 9. cikkben meghatározott módon,

interfésszel rendelkező menetíró készülék használata a 10. cikkben meghatározott módon,

a járművezetői kártyára vonatkozó információk elektronikus cseréje a 31. cikkben meghatározott módon, különös tekintettel az ilyen adatok harmadik országokkal való, határokon átnyúló cseréjére,

a szállítási vállalkozások általi nyilvántartás a 33. cikkben meghatározott módon.

(3)   A digitális menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a magánélet tiszteletben tartását. Kizárólag az e rendelet szerinti célokhoz szükséges adatok dolgozhatók fel.

(4)   A járművek tulajdonosainak, a szállítási vállalkozásoknak és más érintett személyeknek adott esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelmére vonatkozó megfelelő rendelkezéseknek.

II.   FEJEZET

AZ INTELLIGENS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK

8. cikk

A jármű helyzetének rögzítése bizonyos pontokon a napi munkaidő során

(1)   A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a jármű helyzetét automatikusan rögzíteni kell a következő pontokon, vagy az azokhoz legközelebb található azon helyeken, ahol a műholdas jelek elérhetők:

a napi munkaidő kezdetének helyén,

a halmozott vezetési idő minden harmadik órájában,

a napi munkaidő végének helyén.

E célból az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikkben említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járműveket fel kell szerelni egy műholdas navigációs rendszeren alapuló helymeghatározási szolgáltatáshoz kapcsolt menetíró készülékkel.

(2)   Ami a menetíró készüléknek az (1) bekezdésben említettek szerint egy műholdas navigációs rendszeren alapuló helymeghatározási szolgáltatáshoz történő csatlakoztatását illeti, kizárólag ingyenes helymeghatározási szolgáltatást biztosító kapcsolatot lehet létesíteni. Az (1) bekezdésben említett pontok meghatározására a menetíró készülékben nem tárolható tartósan más helymeghatározási adat, csak amely – ha ez lehetséges – földrajzi koordinátákban van megadva. Az (1) bekezdésben említett pontok automatikus rögzítése vagy a mozgásérzékelő megerősítése céljából ideiglenesen tárolandó, a pozíciókra vonatkozó adatokhoz a felhasználók nem férhetnek hozzá, és azokat automatikusan törölni kell, amint az említett célra már nem szükségesek.

9. cikk

Az esetleges manipulációk és visszaélések korai távészlelése

(1)   Az illetékes ellenőrző hatóságok általi célzott közúti ellenőrzések elősegítése érdekében az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikkben említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járművekbe szerelt menetíró készüléknek a jármű mozgása során képesnek kell lennie az e hatóságokkal való kommunikációra.

(2)   Tizenöt évvel azt követően, hogy hatályba lépett az újonnan nyilvántartásba vett járműveknek az e cikk és a 8. és 10. cikk szerinti menetíró készülékkel való felszerelésére vonatkozó követelmény, a tagállamok a megfelelő mértékben ellátják ellenőrző hatóságaikat az e cikkben említett adatkommunikáció lehetővé tételéhez szükséges, korai távészlelést biztosító berendezéssel, figyelmet fordítva konkrét végrehajtási követelményeikre és stratégiáikra. Az említett időpontig a tagállamok maguk határozhatnak arról, hogy ellátják-e ellenőrzési hatóságaikat ilyen korai távészlelést biztosító berendezéssel.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kommunikáció csak akkor jön létre a menetíró készülékkel, ha az ellenőrző hatóságok berendezései erre utaló kérést küldenek. Az adatok integritásának és az adatrögzítő és ellenőrző készülékek hitelességének érdekében a kommunikációnak biztonságosnak kell lennie. A továbbított adatokhoz csak az 561/2006/EK rendelet és az e rendelet megsértésének ellenőrzésére felhatalmazott ellenőrző hatóságok, valamint a műhelyek férhetnek hozzá, de utóbbiak csak annyiban, amennyiben ez a menetíró készülék helyes működésének ellenőrzéséhez szükséges.

(4)   A kommunikáció során közölt adatokat az esetlegesen manipulált vagy nem megfelelően alkalmazott menetíró készülékkel rendelkező járművek célzott közúti ellenőrzéséhez szükséges adatokra kell korlátozni. Ezeknek az adatoknak a következő eseményekhez vagy a menetíró készülék által rögzített alábbi adatokhoz kell kapcsolódniuk:

a biztonsági rendszer megsértésére irányuló legutóbbi kísérlet,

az áramellátás leghosszabb megszakadása,

érzékelőhiba,

a mozgásra vonatkozó adatok hibája,

a jármű mozgásával kapcsolatos ellentmondás,

érvényes kártya nélküli járművezetés,

kártyabehelyezés menet közben,

időbeállítási adatok,

kalibrálási adatok, beleértve a két legutóbbi kalibrálás időpontját,

a jármű hatósági rendszáma,

a menetíró készülék által rögzített sebesség.

(5)   A közölt adatokat kizárólag az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésére lehet használni. Azok a vezető- és pihenőidők ellenőrzését végző hatóságokon, illetve – folyamatban lévő igazságügyi eljárások keretében – az igazságügyi szerveken kívül nem adhatók át más szerveknek.

(6)   Az adatokat az ellenőrző hatóságok csak a közúti ellenőrzés idejére tárolhatják, és azokat az adatkommunikációt követő három órán belül törölni kell, kivéve ha az adatok a menetíró készülék esetleges manipulációjára vagy a használatával való visszaélésre engednek következtetni. Ha a közúti ellenőrzés következő szakasza nem erősíti meg a manipuláció vagy a visszaélés tényét, az átadott adatokat törölni kell.

(7)   A járművet üzemben tartó szállítási vállalkozás felelőssége tájékoztatni a járművezetőt arról, hogy a menetíró készülék esetleges manipulációjának vagy használatával való visszaélésnek a korai észlelése céljából lehetőség van a távolból történő kommunikációra.

(8)   Az e cikkben ismertetett típusú, korai távészleléssel történő kommunikáció semmilyen esetben nem vezethet automatikus pénzbírsághoz vagy szankciókhoz a járművezető, illetve a szállítási vállalkozás tekintetében. Az illetékes ellenőrző hatóság a közölt adatok alapján dönthet a jármű és a menetíró készülék ellenőrzéséről. A távoli adatközlés eredménye nem akadályozhatja meg, hogy az ellenőrző hatóság véletlenszerű közúti ellenőrzéseket hajtson végre a 2006/22/EK irányelv 9. cikkében bevezetett kockázatértékelő rendszer alapján.

10. cikk

A menetíró készülékeket és az intelligens közlekedési rendszereket összekapcsoló interfész

Az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikkben említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járművekbe szerelt menetíró készülékeket el lehet látni olyan szabványosított interfészekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a menetíró készülék által rögzített vagy előállított adatokat egy külső eszköz működési üzemmódban felhasználja, feltéve hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az interfész nem befolyásolja a menetíró készülék adatainak hitelességét és integritását;

b)

az interfész megfelel a 11. cikkben szereplő részletes rendelkezéseknek;

c)

az interfészhez csatlakozó külső eszköz csak akkor fér hozzá a földrajzi helymeghatározási adatokat is magukban foglaló személyes adatokhoz, ha a járművezető, akire az adatok vonatkoznak, ehhez igazolhatóan a hozzájárulását adta.

11. cikk

Az intelligens menetíró készülékre vonatkozó részletes rendelkezések

Annak biztosítása céljából, hogy az intelligens menetíró készülék megfeleljen az e rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 8., 9. és 10. cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, kivéve az olyan rendelkezéseket, amelyek további adatoknak a menetíró készülék általi rögzítését írnák elő. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első bekezdésben említett részletes rendelkezések:

a)

az intelligens menetíró készülék e fejezetben említett funkcióinak teljesítése vonatkozásában meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek garantálják a 8. és 9. cikkben említett műholdas helymeghatározó szolgáltatás és távkommunikációs technológia révén a menetíró készülékbe betáplált adatok biztonságát, pontosságát és megbízhatóságát;

b)

meghatározzák a 8. és 9. cikkben említett, a menetíró készüléken kívüli vagy abba beépített műholdas helymeghatározó szolgáltatásra és távkommunikációs technológiára vonatkozó különböző feltételeket és követelményeket, továbbá a készüléken kívüli szolgáltatás és technológia esetében meghatározzák a műholdas helymeghatározó jelnek mint másodlagos mozgásérzékelőnek az alkalmazására vonatkozó feltételeket is;

c)

meghatározzák a 10. cikkben említett interfész vonatkozásában szükséges szabványokat. Az ilyen szabványok magukban foglalhatnak egy a járművezető, a műhely és a szállítási vállalkozás adathozzáférési jogáról szóló rendelkezést, valamint a menetíró készülék által rögzített adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amely ellenőrzési szabályok olyan hitelesítési/engedélyezési mechanizmuson – például a hozzáférési szintekre vonatkozó tanúsítványon – alapulnak, amelyet műszaki megvalósíthatóságának függvényében az interfész tekintetében állapítanak meg.

III.   FEJEZET

TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

12. cikk

Kérelmek

(1)   A gyártóknak vagy meghatalmazottjaiknak az erre a célra az egyes tagállamok által kijelölt típusjóváhagyó hatóságokhoz kérelmet kell benyújtaniuk az adott típusú járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítőlap-minta vagy tachográf-kártya jóváhagyása iránt.

(2)   A tagállamok legkésőbb … (17) -ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett kijelölt hatóságok megnevezését és elérhetőségét, és szükség esetén az ezekben bekövetkező későbbi változásokat is. A Bizottság a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a típusjóváhagyásra kijelölt hatóságok jegyzékét.

(3)   A típusjóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell mind a megfelelő leírásokat, a plombákra vonatkozó szükséges információkat is beleértve, mind pedig a biztonsági, működési és átjárhatósági tanúsítványokat. A biztonsági tanúsítványt a Bizottság által kijelölt elismert tanúsító szerv állítja ki.

A működési tanúsítványt a típusjóváhagyó hatóság állítja ki a gyártó számára.

Az átjárhatósági tanúsítványt egyetlen, a Bizottság alá tartozó és annak felelős laboratórium állítja ki.

(4)   A menetíró készülék, annak releváns alkatrészei, illetve a tachográf-kártya vonatkozásában:

a)

a biztonsági tanúsítvány a járműegység, a tachográf-kártya, a mozgásérzékelő, és a járműegységbe nem beépített globális navigációs műholdrendszer (GNSS) esetében a GNSS-vevőhöz való csatlakozás vonatkozásában a következőket tanúsítja:

i.

a biztonsági céloknak való megfelelés,

ii.

az alábbi biztonsági funkciók teljesítése: a szolgáltatás azonosítása és hitelesítése, engedélyezése, bizalmassága, elszámoltathatósága, integritása, auditálása, pontossága és megbízhatósága;

b)

a működési tanúsítvány tanúsítja, hogy a tesztelt egység a végrehajtott funkciók, a környezetvédelmi jellemzők és az elektromágneses összeférhetőségi jellemzők tekintetében teljesíti a megfelelő követelményeket, és megfelel mind a fizikai követelményeknek, mind pedig az egyéb alkalmazandó szabványoknak;

c)

az átjárhatósági tanúsítvány tanúsítja, hogy a tesztelt egység és a szükséges menetíró készülék vagy tachográf-kártya között teljes az átjárhatóság.

(5)   A menetíró készülék szoftverében, hardverében és a gyártásához felhasznált anyagok természetében végzett minden módosítást még az alkalmazás előtt be kell jelenteni azon hatóságnak, amely a berendezés részére a típusjóváhagyást megadta. E hatóság megerősíti a gyártó felé a típusjóváhagyás meghosszabbítását, vagy kérheti a vonatkozó működési, biztonsági, illetve átjárhatósági tanúsítványok frissítését vagy megerősítését.

(6)   Egyazon típusú járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára vonatkozóan csak egy tagállamhoz nyújtható be kérelem.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

A típusjóváhagyás megadása

A tagállamok minden olyan típusú járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára megadják a típusjóváhagyást, amely megfelel a 4. és 11. cikkben foglalt követelményeknek, feltéve hogy az adott tagállamnak módjában áll ellenőrizni, hogy a legyártott modellek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.

Bármely jóváhagyott modell módosításához vagy kiegészítéséhez annak a tagállamnak a kiegészítő típusjóváhagyása szükséges, amelyik az eredeti típusjóváhagyást megadta.

14. cikk

Típusjóváhagyási jel

A tagállamok a kérelmező számára egy előzetesen meghatározott modellnek megfelelő típusjóváhagyási jelet adnak ki az általuk a 13. cikk és a II. melléklet szerint jóváhagyott minden egyes járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára. A Bizottság az említett modelleket – végrehajtási jogi aktusok útján – a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

15. cikk

Jóváhagyás vagy elutasítás

A tagállam illetékes hatósága, amelyhez a típusjóváhagyás iránti kérelmet benyújtották, az egyes jóváhagyott járműegységek, mozgásérzékelők, adatrögzítőlap-minták vagy tachográf-kártyák tekintetében egy hónapon belül megküldi a típusbizonyítvány egy példányát és a – plombákra is vonatkozó – műszaki leírások egy példányát a többi tagállam hatóságainak. Amennyiben az illetékes hatóságok nem hagyják jóvá a típusjóváhagyás iránti kérelmet, a jóváhagyás megtagadásáról értesítik a többi tagállam hatóságait, és közlik döntésük okait is.

16. cikk

A készülék típusjóváhagyásnak való megfelelése

(1)   Amennyiben az a tagállam, amelyik a 13. cikk szerint megadta a típusjóváhagyást, azt állapítja meg, hogy az általa kiadott típusjóváhagyási jelet viselő járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítő lap vagy tachográf-kártya nem felel meg a jóváhagyott típusnak, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a legyártott modellek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. A meghozott intézkedések szükség esetén magukban foglalhatják a típusjóváhagyás visszavonását is.

(2)   A típusjóváhagyást megadó tagállam visszavonja a jóváhagyást, ha a jóváhagyott járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítő lap vagy tachográf-kártya nincs összhangban e rendelettel, vagy a használata során olyan általános jellegű hiba jelentkezik, amely alkalmatlanná teszi a tervezett felhasználásra.

(3)   Amennyiben egy típusjóváhagyást megadó tagállam értesítést kap egy másik tagállamtól az (1) és (2) bekezdésben említett valamelyik esetről, az értesítést küldő tagállammal folytatott konzultációt követően megteszi az említett bekezdésekben megállapított lépéseket, az (5) bekezdésre is figyelemmel.

(4)   Az a tagállam, amelyik meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdésben említett esetek valamelyike fennáll, további értesítésig megtilthatja az érintett járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítő lap vagy tachográf-kártya forgalomba hozatalát és üzembe helyezését. Ugyanez alkalmazandó az (1) bekezdésben említett esetekre az EU-elsőhitelesítés alól mentesített járműegységek, mozgásérzékelők, adatrögzítő lapok vagy tachográf-kártyák tekintetében, amennyiben a gyártó a megfelelő figyelmeztetést követően sem biztosítja a készülék megfelelőségét a jóváhagyott modellel vagy e rendelet követelményeivel.

A tagállamok illetékes hatóságai minden esetben egy hónapon belül értesítik egymást és a Bizottságot bármely típusjóváhagyás visszavonásáról, illetve az (1), a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban tett egyéb intézkedéseikről, és részletesen meghatározzák e lépés okait.

(5)   Amennyiben egy típusjóváhagyást megadó tagállam vitatja a tudomására hozott – az (1), illetőleg a (2) bekezdés szerinti – esetek bármelyikének fennállását, az érintett tagállamok igyekeznek a vitát rendezni, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot.

Ha a tagállamok közötti megbeszélések a (3) bekezdés szerinti értesítést követő négy hónapon belül nem vezetnek megállapodáshoz, a Bizottság valamennyi tagállam szakértőinek meghallgatása és valamennyi releváns – például gazdasági és műszaki – tényező megvizsgálása után az említett négy hónapos időszak elteltétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el, amelyről az érintett tagállamokat és egyidejűleg a többi tagállamot is értesíti. A Bizottság minden esetben határidőt szab határozatának végrehajtására.

17. cikk

Az adatrögzítő lapok jóváhagyása

(1)   Az adatrögzítőlap-minta típusjóváhagyása iránti kérelmében a kérelmező meghatározza azoknak az analóg menetíró készülékeknek a típusát vagy típusait, amelyekhez a kérdéses adatrögzítő lapot tervezték, és az adatrögzítő lap tesztelésére alkalmas ilyen típusú készüléket bocsát rendelkezésre.

(2)   Valamennyi tagállam illetékes hatósága jelzi az adatrögzítőlap-minta típusbizonyítványán azoknak az analóg menetíró készülékeknek a típusát vagy típusait, amelyekkel az adatrögzítőlap-mintát használni lehet.

18. cikk

Az elutasító határozat indokolása

Az e rendelet szerint hozott minden olyan határozatban, amellyel egy járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítőlap-minta vagy tachográf-kártya típusjóváhagyását elutasítják vagy visszavonják, részletesen meg kell adni a határozat indokait. A határozatot közölni kell az érintett féllel, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a vonatkozó tagállam jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és azok érvényesítésének határidejéről.

19. cikk

A típusjóváhagyással rendelkező menetíró készülékek elismerése

A tagállamok nem utasíthatják el a menetíró készülékekkel felszerelt járművek nyilvántartásba vételét, és nem tilthatják meg az ilyen járművek üzembe helyezését vagy használatát semmilyen, az adott járműnek ilyen készülékkel való felszereltségével összefüggő indokkal, amennyiben a készülék el van látva a 14. cikkben említett típusjóváhagyási jellel és a 22. cikk (4) bekezdésében említett illesztési címkével.

20. cikk

Biztonság

(1)   A gyártóknak úgy kell a gyártásra kerülő járműegységeket, mozgásérzékelőket és tachográf-kártyákat kialakítaniuk, tesztelniük és ellenőrizniük, hogy észleljék a termék életciklusának minden fázisában felmerülő sebezhetőségeket, és meg kell előzniük, illetve korlátozniuk kell az ezekkel való lehetséges visszaéléseket. A tesztek gyakoriságát az a tagállam állapítja meg, amely a típusbizonyítványt kiadta, a tesztek között eltelt idő azonban nem haladhatja meg a két évet.

(2)   Ebből a célból a gyártók benyújtják a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanúsító szervnek a sebezhetőség elemzéséhez szükséges dokumentációt.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanúsító szerv teszteli a járműegységeket, mozgásérzékelőket és tachográf-kártyákat annak megerősítésére, hogy a nyilvánosan elérhető információk birtokában levő személyek nem tudnak visszaélni az ismert sebezhetőségekkel.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett tesztek a rendszer elemeinek (a járműegységeknek, a mozgásérzékelőknek és a tachográf-kártyáknak) a sebezhetőségét fedik fel, ezeket az elemeket nem lehet forgalomba hozni. Amennyiben a (3) bekezdésben említett tesztek a már piaci forgalomba helyezett elemek sebezhetőségét fedik fel, a gyártó vagy a tanúsító szerv erről értesíti a típusjóváhagyást megadó tagállam illetékes hatóságait. Ezek az illetékes hatóságok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a probléma – mindenekelőtt a gyártó általi – kezeléséhez szükségesek, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a feltárt sebezhetőségekről és a tervezett vagy meghozott intézkedésekről, ideértve adott esetben a típusjóváhagyásnak a 16. cikk (2) bekezdése szerinti visszavonását is.

21. cikk

Üzemi tesztek

(1)   A tagállamok engedélyezhetik a típusjóváhagyással még nem rendelkező menetíró készülékek üzemi tesztjét. A tagállamok kölcsönösen elismerik az üzemi tesztekre vonatkozó ilyen engedélyeket.

(2)   Az üzemi tesztben részt vevő járművezetőknek és szállítási vállalkozásoknak meg kell felelniük az 561/2006/EK rendelet követelményeinek. A megfelelés igazolására a járművezetőknek az e rendelet 35. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell követniük.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az üzemi tesztek elvégzése során követendő eljárások meghatározására és az ezen üzemi tesztek ellenőrzéséhez használt formanyomtatványokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV.   FEJEZET

BEÉPÍTÉS ÉS VIZSGÁLAT

22. cikk

Beépítés és javítás

(1)   A menetíró készülék beépítését és javítását csak olyan szerelők, műhelyek vagy járműgyártók végezhetik, akik, illetőleg amelyek erre a tagállamok illetékes hatóságai által a 24. cikknek megfelelően adott engedéllyel rendelkeznek.

(2)   Az engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek vagy járműgyártók, miután meggyőződtek a menetíró készülék megfelelő működéséről, a 15. cikkben említett típusbizonyítványban szereplő műszaki leírásokkal összhangban oly módon leplombálják azt, hogy a rögzített adatokat ne lehessen manipuláló eszközzel meghamisítani vagy megváltoztatni.

(3)   Az engedéllyel rendelkező szerelő, műhely vagy járműgyártó az általa felhelyezett plombán egy speciális jelet helyez el, ezenkívül a digitális menetíró készülékek esetében betáplálja a hitelesítő ellenőrzések végrehajtásához kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokat. Az egyes tagállamok illetékes hatóságai megküldik a Bizottságnak az alkalmazott jelek és elektronikus biztonsági adatok nyilvántartását, valamint az utóbbiakra vonatkozó szükséges információkat. A Bizottság ezt az információt kérésre hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.

(4)   Annak igazolására, hogy a menetíró készülék beépítése e rendelet követelményeinek megfelelően történt, a készüléken illesztési címkét kell elhelyezni oly módon, hogy az jól látható és könnyen olvasható legyen.

(5)   A menetíró készülék alkatrészeit a típusbizonyítványban meghatározottak szerint plombával kell ellátni. A menetíró készülékhez kapcsolt minden olyan csatlakozást plombával kell ellátni, amelynek esetében fennáll a hamisítás veszélye, ideértve a mozgásérzékelő és a sebességváltómű közötti csatlakozást, valamint adott esetben az illesztési címkét is.

A plomba csak a következő feltételekkel távolítható el vagy törhető fel:

az illetékes hatóságok által a 24. cikk alapján adott engedéllyel rendelkező szerelők vagy műhelyek által a menetíró készülék javítása, karbantartása vagy újrakalibrálása céljából, vagy megfelelően képzett, szükség esetén felhatalmazott ellenőrző tisztviselők általi ellenőrzés céljából;

a járműnek a plombát is érintő javítása vagy átalakítása céljából. Ebben az esetben a járműben el kell helyezni és meg kell őrizni egy írásbeli nyilatkozatot, amelyben szerepel a plomba eltávolításának vagy feltörésének időpontja és oka. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az írásbeli nyilatkozat szabványosított formáját.

Az eltávolított plombát egy engedéllyel rendelkező szerelőnek vagy műhelynek késedelem nélkül, de legfeljebb az eltávolítást követő hét napon belül pótolnia kell.

Az új plomba elhelyezése előtt egy engedéllyel rendelkező műhelynek el kell végeznie a menetíró készülék ellenőrzését és kalibrálását.

23. cikk

A menetíró készülékek vizsgálata

(1)   A menetíró készülékeket az engedéllyel rendelkező műhelyekkel rendszeresen meg kell vizsgáltatni. A rendszeres vizsgálatokat legalább kétévente el kell végezni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok során a következőket kell ellenőrizni:

a menetíró készülék megfelelően van-e felszerelve, és megfelelő-e az adott jármű vonatkozásában;

a menetíró készülék rendeltetésszerűen működik-e;

a menetíró készüléken fel van-e tüntetve a típusjóváhagyási jel;

elhelyezték-e az illesztési címkét;

valamennyi plomba sértetlen és valódi-e;

a menetíró készülékhez nincsenek manipuláló eszközök csatlakoztatva, és nincs nyoma ilyen eszközök használatának;

a gumiabroncsok mérete és tényleges kerülete.

(3)   A műhelyeknek vizsgálati jelentést kell készíteniük azokban az esetekben, amikor akár az időszakos vizsgálat, akár az illetékes nemzeti hatóság külön kérésére végzett vizsgálat következtében a menetíró készülék működésében tapasztalt rendellenességeket javítani kellett. A műhelyeknek jegyzéket kell vezetniük az összes vizsgálati jelentésről.

(4)   A vizsgálati jelentéseket az elkészítésüktől számított legalább két éven keresztül meg kell őrizni. A tagállamok maguk határoznak arról, hogy a vizsgálati jelentéseket ez alatt az idő alatt meg kell-e őrizni vagy továbbítani kell-e az illetékes hatóság számára. Amennyiben a vizsgálati jelentéseket a műhely őrzi meg, az illetékes hatóság kérésére a műhelynek rendelkezésre kell bocsátania az adott időszakban elvégzett kalibrálásokról és vizsgálatokról készített jelentéseket.

24. cikk

Szerelők, műhelyek és járműgyártók engedélyezése

(1)   A tagállamok engedéllyel látják el, rendszeresen ellenőrizik és tanúsítják azokat a szerelőket, műhelyeket és járműgyártókat, amelyek elvégezhetik a menetíró készülékek beépítését, ellenőrzését, vizsgálatát és javítását.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a szerelők, műhelyek és járműgyártók szakértelemmel bírnak és megbízhatóak. Ebből a célból egyértelmű nemzeti eljárásokat állapítanak meg és tesznek közzé, és gondoskodnak arról, hogy a következő minimumkritériumok teljesüljenek:

a)

a személyzet megfelelően képzett;

b)

a releváns tesztek és feladatok elvégzéséhez szükséges készülékek rendelkezésre állnak;

c)

a szerelők, műhelyek és járműgyártók jó hírnévvel rendelkeznek.

(3)   Az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozó auditot az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)

az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan legalább kétévente auditot kell elvégezni a menetíró készülék kezeléséhez alkalmazott eljárásaik tekintetében. Az auditnak mindenekelőtt az alkalmazott biztonsági intézkedésekre és a műhelykártyák kezelésére kell összpontosítania. A tagállamok ezeket az auditokat helyszíni vizsgálat nélkül is elvégezhetik.

b)

Ezen túlmenően sor kerülhet az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan bejelentés nélküli műszaki auditra is, az elvégzett kalibrálások, vizsgálatok és beépítések ellenőrzése céljából. Ezeket az auditokat minden évben az engedéllyel rendelkező szerelők és műhelyek legalább tíz százalékánál el kell végezni.

(4)   A tagállamok és illetékes hatóságaik megfelelő intézkedéseket hoznak a szerelők, illetve műhelyek és a szállítási vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében. Összeférhetetlenség komoly kockázata esetén olyan további egyedi intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy a szerelő vagy műhely megfeleljen e rendeletnek.

(5)   A tagállamok illetékes hatóságai – lehetőség szerint elektronikus úton – évente megküldik a Bizottságnak az engedéllyel rendelkező szerelők és műhelyek, valamint a számukra kiadott kártyák jegyzékét. A Bizottság e jegyzékeket közzéteszi a honlapján.

(6)   A tagállamok illetékes hatóságai ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatják az engedélyt azoktól a szerelőktől, műhelyektől és járműgyártóktól, amelyek nem tesznek eleget az e rendeletben előírt kötelezettségeiknek.

25. cikk

Műhelykártyák

(1)   A műhelykártyák érvényességi ideje nem haladhatja meg az egy évet. A műhelykártya megújítása esetén az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a szerelő, a műhely vagy a járműgyártó megfelel a 24. cikk (2) bekezdésében felsorolt kritériumoknak.

(2)   Az illetékes hatóság a műhelykártyát a megújítás iránti érvényes kérelem és valamennyi szükséges dokumentáció kézhezvételének időpontjától számított 15 munkanapon belül megújítja. Ha a műhelykártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, az illetékes hatóság az erre irányuló részletes kérelem kézhezvételének időpontjától számított öt munkanapon belül cserekártyát biztosít. Az illetékes hatóságok az elvesztett, eltulajdonított, illetve meghibásodott kártyákról nyilvántartást vezetnek.

(3)   Ha egy tagállam visszavonja egy szerelő, műhely vagy járműgyártó 24. cikk szerinti engedélyét, akkor vissza kell vonnia az annak kiadott műhelykártyákat is.

(4)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek és járműgyártók részére kiállított műhelykártyák hamisítását.

V.   FEJEZET

JÁRMŰVEZETŐI KÁRTYÁK

26. cikk

A járművezetői kártyák kiállítása

(1)   A járművezetői kártyát a járművezető kérésére annak a tagállamnak az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a járművezető szokásos tartózkodási helye található. Az illetékes hatóság a kártyát a kérelem és valamennyi szükséges dokumentáció kézhezvételének időpontjától számított egy hónapon belül kiállítja.

(2)   E cikk alkalmazásában a „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol az adott személy életvitelszerűen lakik, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötelékei miatt, illetőleg – foglalkozási kötelékekkel nem rendelkező személy esetében – olyan személyes kötelékei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.

Olyan személy esetében azonban, akinek foglalkozásával összefüggő kötelékei más helyen vannak, mint személyes kötelékei, és aki ezért felváltva két vagy több tagállam különböző helyein él, szokásos tartózkodási helyként a személyes kötelékek helyét kell tekinteni, feltéve hogy a szóban forgó személy oda rendszeresen visszatér. E feltételnek nem kell teljesülnie, ha az érintett személy azért él valamely tagállamban, hogy ott határozott idejű megbízásnak tegyen eleget.

(3)   A járművezető bármilyen arra alkalmas eszközzel, például személyazonosító igazolvánnyal vagy más érvényes okmánnyal igazolhatja szokásos tartózkodási helyét. A járművezetői kártyát kiállító tagállam illetékes hatóságai a szokásos tartózkodási helyről tett nyilatkozat érvényességével kapcsolatos kétségük esetén vagy meghatározott külön ellenőrzések céljára további információt vagy bizonyítékot kérhetnek.

(4)   A tagállamok kellően indokolt és kivételes esetben legfeljebb 185 napig érvényes, ideiglenes és nem megújítható járművezetői kártyát állíthatnak ki olyan járművezető számára, akinek szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállamban és nem egy olyan államban található, amely az AETR-megállapodás szerződő fele, feltéve hogy e járművezető valamely, a kiállító tagállamban letelepedett szállítási vállalkozással munkajogi viszonyban áll, és – amennyiben az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) alkalmazandó – az utóbbi rendeletben említett járművezetői igazolvánnyal rendelkezik.

A Bizottság a tagállamoktól kapott adatok alapján szorosan nyomon követi e bekezdés alkalmazását. Megállapításairól kétévente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára, és mindenekelőtt megvizsgálja, hogy az ideiglenes járművezetői kártyák nem befolyásolják-e hátrányosan a munkaerő-piaci helyzetet, valamint hogy egy és ugyanazon járművezető számára nem állítottak-e ki egynél több alkalommal is ideiglenes járművezetői kártyát. A Bizottság e bekezdés felülvizsgálatára megfelelő jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.

(5)   A kiállító tagállam illetékes hatóságai megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kérelmező még nem rendelkezik érvényes járművezetői kártyával, és a járművezető személyes adataival látják el a járművezetői kártyát, gondoskodva ezen adatok láthatóságáról és biztonságáról.

(6)   A járművezetői kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet.

(7)   A járművezetői kártya az érvényességi ideje alatt csak akkor vonható vissza, illetve érvényessége csak akkor függeszthető fel, ha valamely tagállam illetékes hatósága arra a megállapításra jut, hogy a kártyát meghamisították vagy a járművezető olyan kártyát használ, amelynek nem ő a tulajdonosa, vagy a kártyát a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatok, illetve hamis okmányok alapján szerezte meg. Ha az ilyen felfüggesztésről vagy visszavonásról a kártyát kiállító tagállamtól eltérő tagállam rendelkezik, akkor a lehető legrövidebb időn belül visszaküldi a kártyát a kiállító tagállam hatóságaihoz, és megadja a visszavonás vagy felfüggesztés indokait. Amennyiben a kártya visszaküldése várhatóan két hétnél több időt vesz igénybe, a felfüggesztésről vagy visszavonásról rendelkező tagállam ezen a két héten belül tájékoztatja a kiállító tagállamot a felfüggesztés vagy visszavonás indokairól.

(8)   A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák a járművezetői kártyák hamisítását.

(9)   Ez a cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy járművezetői kártyát adjanak ki olyan járművezetők részére, akiknek szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területének azon részén található, amelyre az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem alkalmazandó, azzal a feltétellel, hogy ez esetben e rendelet vonatkozó rendelkezései az alkalmazandók.

27. cikk

A járművezetői kártyák használata

(1)   A járművezetői kártya személyre szól.

(2)   A járművezető nem rendelkezhet egynél több érvényes járművezetői kártyával, és csak saját, személyre szóló járművezetői kártyájának használatára jogosult. A járművezető nem használhat meghibásodott vagy lejárt járművezetői kártyát.

28. cikk

A járművezetői kártyák megújítása

(1)   Amennyiben egy járművezető meg kívánja újítani járművezetői kártyáját, ezt legkésőbb 15 munkanappal a kártya lejáratának napja előtt kérelmeznie kell a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál.

(2)   Amennyiben megújítás esetén a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam nem azonos azon tagállammal, amely a járművezető jelenlegi kártyáját kiállította, és amennyiben a járművezető a járművezetői kártya megújítását a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságaitól kéri, e hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kártya megújításának indokairól azokat a hatóságokat, amelyek a régi kártyát kiállították.

(3)   A rövidesen lejáró kártya megújítása iránti kérelem esetén az illetékes hatóság a lejárat időpontja előtt új kártyát biztosít, amennyiben a kérelmet az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtották.

29. cikk

Eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyák

(1)   A kiállító hatóság legalább a kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig nyilvántartást vezet a kiadott, eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyákról.

(2)   Ha a járművezetői kártya megsérül vagy hibásan működik, a járművezető köteles azt visszajuttatni a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságához. A járművezetői kártya eltulajdonításáról hivatalos bejelentést kell tenni azon állam illetékes hatóságainál, amelynek területén a lopás történt.

(3)   A járművezetői kártya elvesztéséről hivatalos nyilatkozatot kell tenni a kártyát kiállító tagállam illetékes hatóságainál, valamint – amennyiben különböző tagállamról van szó – a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál is.

(4)   Amennyiben a járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, a járművezetőnek hét naptári napon belül kérelmeznie kell a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál a kártya cseréjét vagy pótlását. E hatóságok az erre irányuló részletes kérelem kézhezvételének időpontjától számított nyolc munkanapon belül cserekártyát biztosítanak.

(5)   A (4) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén a járművezető legfeljebb tizenöt naptári napig vezethet járművezetői kártya nélkül, illetőleg ennél hosszabb ideig abban az esetben, ha ez a járműnek a telephelyére való visszajuttatásához szükséges, feltéve hogy a járművezető bizonyítani tudja, hogy a kártya bemutatása vagy használata ezen időszak alatt lehetetlen.

30. cikk

A járművezetői kártyák kölcsönös elismerése és cseréje

(1)   A tagállamok a járművezetői kártyákat kölcsönösen elismerik.

(2)   Amennyiben az egyik tagállamban kiállított érvényes járművezetői kártya tulajdonosa a szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, az addigi kártyája helyett azzal egyenértékű új járművezetői kártyát igényelhet. A kártyacserét végrehajtó tagállam feladata annak ellenőrzése, hogy a bemutatott kártya még érvényes-e.

(3)   A kártyacserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi kártyát a kiállító tagállam hatóságainak, és megadja a visszaküldés indokait.

(4)   Amennyiben egy tagállam pótol vagy másikra cserél egy járművezetői kártyát, az ilyen pótlást vagy cserét – és minden további pótlást vagy cserét – nyilvántartásba kell venni az adott tagállamban.

31. cikk

A járművezetői kártyákra vonatkozó elektronikus információcsere

(1)   Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező még nem rendelkezik a 26. cikkben előírtak szerint érvényes járművezetői kártyával, a tagállamok legalább a járművezetői kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig e kártyákról – ideértve a 26. cikk (4) bekezdésében említett kártyákat is – a következő információkat tartalmazó nemzeti elektronikus nyilvántartásokat vezetnek:

a járművezető családi neve és utóneve,

a járművezető születési ideje és – amennyiben az adat rendelkezésre áll – születési helye,

az érvényes vezetői engedély száma és (adott esetben) a vezetői engedélyt kibocsátó ország,

a járművezetői kártya státusza,

a járművezetői kártya száma.

(2)   A Bizottság és a tagállamok – a 2010/19/EU ajánlásban említett TACHOnet üzenetküldő rendszer vagy egy kompatibilis rendszer felhasználásával – megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus nyilvántartások kapcsolódjanak egymáshoz és az egész Unió területéről elérhetők legyenek. Kompatibilis rendszer használata esetén az elektronikus adatok többi tagállammal való cseréjére a TACHOnet üzenetküldő rendszeren keresztül nyílik lehetőség.

(3)   Járművezetői kártya kiállításakor, pótlásakor és szükség esetén megújításakor a tagállamok elektronikus adatcsere révén ellenőrzik, hogy a járművezető nem rendelkezik-e már egy másik érvényes járművezetői kártyával. Az adatcsere az ellenőrzés céljához szükséges adatokra korlátozódik.

(4)   Az ellenőrző tisztviselők hozzáférhetnek az elektronikus nyilvántartáshoz annak érdekében, hogy ellenőrizzék a járművezetői kártyák státuszát.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdésben említett összekapcsolódáshoz szükséges – a kicserélt adatok formátumát, a nemzeti elektronikus nyilvántartásokba elektronikus úton történő betekintésre vonatkozó műszaki eljárásokat, a hozzáférési eljárásokat és a biztonsági mechanizmusokat is magukban foglaló – közös eljárások és műszaki előírások megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI.   FEJEZET

A KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA

32. cikk

A menetíró készülékek helyes használata

(1)   A szállítási vállalkozásoknak és a járművezetőknek gondoskodniuk kell a digitális menetíró készülék és a járművezetői kártya megfelelő működéséről és helyes használatáról. Analóg menetíró készüléket használó szállítási vállalkozásoknak és járművezetőknek gondoskodniuk kell az analóg menetíró készülék megfelelő működéséről és az adatrögzítő lap helyes használatáról.

(2)   A digitális menetíró készülék nem állítható be úgy, hogy a jármű motorjának leállításakor vagy a gyújtás kikapcsolásakor automatikusan egy meghatározott tevékenységkategóriára kapcsoljon, kivéve ha a járművezető manuálisan ki tudja választani a megfelelő tevékenységkategóriát.

(3)   Tilos az adatrögzítő lapon rögzített vagy a menetíró készülékben vagy a járművezetői kártyán tárolt adatokat, illetve a menetíró készülék kinyomtatott adatait meghamisítani, eltitkolni, kitörölni vagy megsemmisíteni. Ugyanúgy tilos a menetíró készülékkel, az adatrögzítő lappal vagy a járművezetői kártyával kapcsolatos bármely olyan manipuláció, amely az adatok, illetve a kinyomtatott információk meghamisítását, törlését vagy megsemmisítését eredményezheti. Nem tartható a járművön olyan eszköz, amely ilyen célra felhasználható lehet.

(4)   A járművek nem lehetnek egynél több menetíró készülékkel felszerelve, kivéve a 21. cikkben meghatározott üzemi tesztek céljából.

(5)   A tagállamok megtiltják a menetíró készülék manipulálására készített és/vagy szánt eszközök gyártását, forgalmazását, reklámozását és/vagy értékesítését.

33. cikk

A szállítási vállalkozás felelőssége

(1)   A szállítási vállalkozás felelőssége gondoskodni arról, hogy járművezetői megfelelő képzést és utasítást kapjanak a menetíró készülék – legyen az digitális vagy analóg – helyes működésével kapcsolatban, továbbá rendszeresen ellenőrzi, hogy járművezetői helyesen használják-e a készüléket, és nem adhat nekik olyan, közvetlen, vagy közvetett ösztönzőt, amely a menetíró készülékkel való visszaélésre sarkallhat.

A szállítási vállalkozás megfelelő számú adatrögzítő lapot ad ki azoknak a járművezetőknek, akik analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetnek, amely mennyiségnél számításba kell venni az adatrögzítő lapok személyes jellegét, a szolgálati idő tartamát és annak a lehetőségét, hogy a sérült, vagy a felhatalmazott, ellenőrző tisztviselő által lefoglalt adatrögzítő lapokat pótolni kell. A szállítási vállalkozás a járművezetőknek csak olyan adatrögzítő lapokat adhat ki, amelyek a jóváhagyott mintának megfelelnek és a járműbe beépített készülékhez használhatók.

Amennyiben a jármű digitális menetíró készülékkel van felszerelve, a szállítási vállalkozás és a járművezető gondoskodik arról, hogy a szolgálati idő hosszát szem előtt tartva az adatoknak a menetíró készülékből való, az ellenőrző tisztviselő kérésére történő kinyomtatása vizsgálat esetén helyesen történjen.

(2)   A szállítási vállalkozásnak időrendi sorrendben és olvasható formában, használatukat követően legalább egy évig meg kell őriznie az adatrögzítő lapokat és – amennyiben a 35. cikknek való megfelelés érdekében készültek ilyenek – a kinyomtatott lapokat, és az érintett járművezetőnek – kérésére – ezekről másolatokat kell adnia. A szállítási vállalkozásnak ezen túlmenően át kell adnia az érintett járművezetőnek – annak kérésére – a járművezetői kártyákról letöltött adatok másolatát és e másolatok kinyomtatott változatát is. Az adatrögzítő lapokat, kinyomtatott lapokat és a letöltött adatokat a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell mutatni vagy át kell adni.

(3)   A szállítási vállalkozás felel azért, ha saját járművezetői vagy a rendelkezésére álló járművezetők megsértik az e rendeletben előírtakat. A tagállamok azonban ezt a felelősséget attól tehetik függővé, hogy a szállítási vállalkozás megsértette-e az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében, valamint az 561/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat.

34. cikk

A járművezetői kártyák és az adatrögzítő lapok használata

(1)   A járművezető – attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszi – minden nap használja az adatrögzítő lapot vagy a járművezetői kártyát, amikor járművet vezet. Az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát nem szabad eltávolítani a napi munkaidő vége előtt, kivéve ha az eltávolítás egyébként megengedett. Egyetlen adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya sem használható azon az időtartamon túl, amelyre szánták.

(2)   A járművezetők megfelelő módon védik az adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat, és nem használhatnak elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat.

(3)   Ha a jármű elhagyásának következtében a járművezető nem tudja használni a járműbe szerelt menetíró készüléket, az (5) bekezdés b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időszakokat be kell jegyezni:

a)

amennyiben a járművet analóg menetíró készülékkel látták el: az adatrögzítő lapra kézzel, automata feljegyzéssel vagy egyéb módon, olvashatóan, az adatrögzítő lap beszennyezése nélkül; vagy

b)

amennyiben a járművet digitális menetíró készülékkel látták el: a járművezetői kártyára a menetíró készülék kézi adatbeviteli eszközeivel.

A tagállamok nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.

(4)   Amennyiben a digitális menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, minden egyes járművezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy járművezetői kártyája a menetíró készülék megfelelő kártyaolvasó egységébe legyen beillesztve.

Amennyiben az analóg menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, a járművezetők a szükséges változtatásokat az adatrögzítő lapokon úgy hajtják végre, hogy a vonatkozó információkat a járművet ténylegesen vezető járművezető adatrögzítő lapjára jegyzik fel.

(5)   A járművezetők:

a)

gondoskodnak arról, hogy az adatrögzítő lapon feljegyzett idő annak az országnak a hivatalos idejével egyezzék meg, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették;

b)

úgy működtetik a kapcsolóberendezéseket, hogy lehetőség legyen az alábbi időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére:

i.

a Image jel alatt: vezetési idő,

ii.

a Image jel alatt: „egyéb munka”: a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti, vezetésen kívüli más tevékenység, valamint bármely, a szállítási ágazaton belül vagy kívül eső, ugyanazon vagy egyik másik munkaadó részére végzett munka,

iii.

a Image jel alatt: „készenléti idő” a 2002/15/EK irányelv 3. cikk b) pontjában meghatározottak alapján,

iv.

a Image jel alatt: megszakítás vagy pihenőidő.

(6)   Az a járművezető, aki analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, bejegyzi az adatrögzítő lapjára a következő adatokat:

a)

az adatrögzítő lap használatba vételének kezdetekor: a családi és utónevét;

b)

a dátumot és helyet, ahol az adatrögzítő lap használatba vétele megkezdődött, és a dátumot és helyet, ahol az ilyen használat véget ért;

c)

minden egyes jármű rendszámát, amelyre beosztották, mind az adatrögzítő lapon rögzített első menet kezdetekor, mind az azt követő, az adatrögzítő lap használata alatt bekövetkező járműcsere esetén;

d)

a kilométer-számláló állását:

i.

az adatrögzítő lapon rögzített első út kezdetén,

ii.

az adatrögzítő lapon rögzített utolsó út végén,

iii.

a munkanap folyamán bekövetkező járműcsere esetén az első járművön, amelyre beosztották, és azon a járművön, amelyre azután következőleg osztották be,

e)

az esetleges járműcsere időpontját.

(7)   A járművezető a digitális menetíró készülékbe beírja azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi. A tagállamok ugyanakkor előírhatják, hogy az olyan járművezetők, akik az adott tagállam határain belül folytatnak szállításokat, az ország betűjele mellett részletesebb földrajzi leírásokat is adjanak meg, feltéve hogy az adott tagállam e részletes földrajzi leírásokról még 1998. április 1-je előtt értesítette a Bizottságot.

A járművezetőknek nem szükséges megadniuk az első albekezdés első mondatában említett információt, ha a menetíró készülék a 8. cikknek megfelelően automatikusan rögzíti a helymeghatározási adatokat.

35. cikk

Sérült járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok

(1)   Amennyiben a bejegyzéseket tartalmazó adatrögzítő lap vagy a járművezetői kártya megsérült, a járművezető a sérült adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát a pótláshoz használt tartalék adatrögzítő laphoz köteles csatolni.

(2)   Ha egy járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy eltulajdonították, a járművezető:

a)

az út megkezdése előtt kinyomtatja az általa vezetett járműre vonatkozó adatokat, és erre a kinyomtatott lapra ráírja:

i.

azokat az adatokat, amelyek a járművezető azonosításához szükségesek (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), aláírással ellátva,

ii.

a 34. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időtartamokat;

b)

az út végén kinyomtatja a menetíró készülék által rögzített időtartamokkal kapcsolatos információt, bejegyzi az induláskor készített nyomtatás óta egyéb munkával töltött időt, készenléti időt és pihenőket, amelyeket a menetíró készülék nem jegyzett fel, valamint megjelöli a dokumentumon azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a járművezető azonosítását (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), beleértve a járművezető aláírását is.

36. cikk

A járművezető által magánál tartandó dokumentumok

(1)   Ha a járművezető analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatni a következőket:

i.

az adott napon és az azt megelőző 28 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok,

ii.

járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában, és

iii.

bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően.

(2)   Ha a járművezető digitális menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatnia a következőket:

i.

saját járművezetői kártyája,

ii.

bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően,

iii.

az adatrögzítő lapok a ii. alpontban meghatározott olyan időszakra vonatkozóan, amelyek alatt analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetett.

(3)   A felhatalmazott ellenőrző tisztviselő az adatrögzítő lapok, illetve a menetíró készülék vagy a járművezetői kártya által rögzített, kijelzett vagy kinyomtatott adatok, illetve ha ezen adatok nem állnak rendelkezésre, bármely más olyan dokumentum elemzésével ellenőrizheti az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelést, amely bizonyos rendelkezések – például e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének és 37. cikke (2) bekezdésének – be nem tartását bizonyítja.

37. cikk

Eljárások hibásan működő készülék esetében

(1)   A menetíró készülék üzemzavara vagy hibás működése esetén a szállítási vállalkozó, mihelyt a körülmények megengedik, megjavíttatja a készüléket egy engedéllyel rendelkező szerelővel vagy műhellyel.

Amennyiben a jármű nem tud visszatérni a szállítási vállalkozás telephelyére az üzemzavar vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül, a javítást útközben kell elvégezni.

A tagállamok által a 41. cikk szerint hozott intézkedések – amennyiben ez összeegyeztethető az érintett tagállam nemzeti jogszabályaival – felhatalmazzák az illetékes hatóságokat a jármű használatának a megtiltására, amennyiben az üzemzavart vagy a hibás működést nem orvosolták az e bekezdés első és második albekezdésének megfelelően.

(2)   Amennyiben a menetíró készülék üzemképtelen vagy hibásan működik, a járművezető az alábbiakon rögzíti az azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, a járművezetői kártya és/vagy a vezetői engedély száma) – saját kezű aláírásával együtt –, valamint a különböző időtartamokra vonatkozó mindazon információkat, amelyeket a menetíró készülék már nem helyesen rögzített vagy nyomtatott ki:

a)

az adatrögzítő lapon vagy lapokon; vagy

b)

az adatrögzítő laphoz csatolandó vagy a járművezetői kártyával együtt tartandó ideiglenes lapon.

VII.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS SZANKCIÓK

38. cikk

Ellenőrző tisztviselők

(1)   E rendelet betartásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében az ellenőrző tisztviselőknek kellő mennyiségű felszereléssel és megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elláthassák e rendelet szerinti feladataikat. Ez a felszerelés különösen az alábbiakat tartalmazza:

a)

ellenőrzőkártyák, amelyek lehetővé teszik a menetíró készülékben és a tachográf-kártyákon – és adott esetben a műhelykártyán – rögzített adatokhoz való hozzáférést;

b)

olyan eszközök, amelyek az adatállományok járműegységekből és tachográf-kártyákból történő letöltéséhez, valamint a digitális menetíró készülékek ilyen adatállományainak és nyomtatott jelentéseinek az analóg menetíró készülékek adatrögzítő lapjaival vagy ábráival együttesen történő elemzéséhez szükségesek.

(2)   Ha az ellenőrző tisztviselő az ellenőrzés végeztével elegendő bizonyítékot talál a csalás alapos gyanújára, felhatalmazással rendelkezik arra, hogy további tesztek elvégzése céljából egy engedéllyel rendelkező műhelybe küldje a járművet, különösen annak ellenőrzése érdekében, hogy a menetíró készülék:

a)

megfelelően működik-e;

b)

az adatokat helyesen rögzíti és tárolja-e, valamint a kalibrálási paraméterek helyesek-e.

(3)   Az ellenőrző tisztviselők felhatalmazással rendelkeznek az engedéllyel rendelkező műhelyek arra való utasítására, hogy végezzék el a (2) bekezdésben említett teszteket és a manipulációs eszközök jelenlétének felderítésére szolgáló külön teszteket. Ha manipulációs eszközöket mutatnak ki, a készüléket, beleértve magát az eszközt, a járműegységet vagy annak alkatrészeit és a járművezetői kártyát ki lehet szerelni a járműből, és bizonyítékként fel lehet használni, az ilyen bizonyítékok kezelésére vonatkozó nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően.

(4)   Az ellenőrző tisztviselőknek a vállalkozások telephelyének ellenőrzésekor adott esetben ki kell használniuk a lehetőséget az ott található menetíró készülékek és járművezetői kártyák ellenőrzésére.

39. cikk

Az ellenőrző tisztviselők képzése

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ellenőrző tisztviselők megfelelően képzettek legyenek a rögzített adatok elemzéséhez és a menetíró készülék ellenőrzéséhez, és ezáltal biztosított legyen a hatékony és összehangolt ellenőrzés és végrehajtás.

(2)   A tagállamok legkésőbb … (19) -ig tájékoztatják a Bizottságot az ellenőrző tisztviselőikre vonatkozó képzési követelményekről.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket hoz az ellenőrző tisztviselők képzésének és továbbképzésének tartalmára vonatkozóan, beleértve az ellenőrzések irányítására és a manipulációs eszközök és csalás észlelésére vonatkozó technikákkal kapcsolatos képzést is. Ezek az intézkedések az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek és az 561/2006/EK rendeletnek a végrehajtását segítő iránymutatásokat is magukban foglalnak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A tagállamok az ellenőrző tisztviselők képzési programjába beépítik a Bizottság által meghatározott tartalmat.

40. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A tagállamok segítik egymást e rendelet alkalmazásában és az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésében.

E kölcsönös segítségnyújtás keretén belül a tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen megküldik egymásnak az e rendelet szerelők vagy műhelyek általi megsértésével, a manipulálás gyakorlatainak típusaival, valamint az ilyen jogsértésekért kiszabott szankciókkal kapcsolatos összes rendelkezésre álló információt.

41. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok a nemzeti alkotmányos szabályokkal összhangban megállapítják az e rendelet megsértése esetén kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok foganatosítása érdekében. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és meg kell felelniük a 2006/22/EK irányelvben meghatározott jogsértési kategóriáknak.

(2)   A tagállamok … (20) -ig értesítik a Bizottságot ezekről az intézkedésekről és a szankciókra vonatkozó szabályokról. Az említett intézkedések bármilyen későbbi módosításáról szintén tájékoztatják a Bizottságot.

VIII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság írásbeli eljárás útján alakítja ki véleményét, az írásbeli eljárás eredmény nélkül lezárásra kerül abban az esetben, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

43. cikk

Menetíró készülékekkel foglalkozó fórum

(1)   Létrejön a menetíró készülékekkel foglalkozó fórum, amely támogatja a tagállamok szakértői, a 42. cikkben említett bizottság tagjai, és – az AETR-megállapodás alapján menetíró készüléket használó – harmadik országok szakértői között a menetíró készülékre vonatkozó műszaki kérdésekről zajló párbeszédet.

(2)   A tagállamok szakértőként delegálják a menetíró készülékekkel foglalkozó fórumba a 42. cikkben említett bizottságban részt vevő szakértőket.

(3)   A menetíró készülékekkel foglalkozó fórumnak nyitottnak kell lennie az olyan érdeklődő harmadik országok szakértőinek részvétele előtt, amelyek az AETR-megállapodás szerződő felei.

(4)   A menetíró készülékekkel foglalkozó fórumba meghívást kell kapniuk az érdekelt feleknek, a járműgyártók és a menetírókészülék-gyártók képviselőinek, a szociális partnereknek és az európai adatvédelmi biztosnak.

(5)   A menetíró készülékekkel foglalkozó fórum elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(6)   A menetíró készülékekkel foglalkozó fórum évente legalább egyszer ülésezik.

44. cikk

A nemzeti intézkedések közlése

A tagállamok legkésőbb 30 nappal az elfogadás időpontját követően és először … (21) -ig tájékoztatják a Bizottságot nemzeti joguknak azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiről, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

45. cikk

Az 561/2006/EK rendelet módosítása

Az 561/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk a következő ponttal egészül ki az a) pont után:

„aa)

az olyan legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, illetve amelyeket kizárólag a szállítási vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége. ”;

2.

A 13. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a d), f) és p) pontban szereplő „50 km” szövegrész helyébe a „100 km” szövegrész lép;

b)

a d) pont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„d)

olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak.

(22)  HL L 15., 1998.1.21., 14. o.”."

46. cikk

Átmeneti intézkedések

Amennyiben az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktusok nem kerültek úgy elfogadásra, hogy azok az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjában alkalmazhatóak legyenek, a 3821/85/EGK rendeletben és annak I.B. mellékletében foglalt rendelkezések – átmeneti alapon – az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdő időpontjáig továbbra is alkalmazandók maradnak.

47. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3821/85/EGK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

48. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet – a 46. cikkben szereplő átmeneti rendelkezésekre figyelemmel – … (23) -tól /-től alkalmazandó. A 24., 34. és 45. cikk azonban … (24) -tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C 43., 2012.2.15., 79. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. július 3-i álláspontja (HL C 349. E, 2013.11.29., 106. o.) és a Tanács 2013. november 15-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A Tanács 3821/85/EGK rendelete (1985. december 20.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről (HL L 370., 1985.12.31., 8. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).

(5)  EBHT 1994., I-2497. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(8)  A Bizottság 2010/19/EU ajánlása (2010. január 13.) a kibocsátott járművezetői kártyák egyediségének ellenőrzésére szolgáló tagállamok közötti elektronikus adatcsere biztonságáról (HL L 9., 2010.1.14., 10. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  Két évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14)  HL C 37., 2012.2.10., 6. o.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (HL L 80., 2002.3.23., 35. o.).

(16)  A Tanács 92/6/EGK irányelve (1992. február 10.) a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57., 1992.3.2., 27. o.).

(17)  Egy évvel e rendelet hatálybalépését követően.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).

(19)  30 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(20)  Két évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(21)  12 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően.

(23)  Két évvel e rendelet hatálybalépését követően.

(24)  Egy évvel e rendelet hatálybalépését követően.


I. MELLÉKLET

AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK KIALAKÍTÁSÁRA, TESZTELÉSÉRE, BEÉPÍTÉSÉRE ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ebben a mellékletben:

a)   „adatrögzítő készülék” vagy „analóg menetíró készülék”: a közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely automatikusan vagy félautomatikusan feltünteti és rögzíti e járművek mozgásának és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait;

b)   „a menetíró készülék állandója”: az 1 kilométernyi megtett távolság kijelzéséhez és rögzítéséhez szükséges bemenő jel értékét megadó jellemző számérték; ezt az állandót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (k =… ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (k =… imp/km) kell kifejezni;

c)   „a jellemző együttható”: a jármű és a menetíró készülék közötti kapcsolatot biztosító alkatrész (sebességváltó kimenőtengelye vagy a keréktengely) által – mialatt a jármű normál vizsgálati feltételek mellett egy mért kilométernyi távolságot tesz meg – kibocsátott kimenő jel értékét megadó jellemző számérték (lásd e melléklet VI. részének 4. pontját). A jellemző együtthatót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (w = ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (w =… imp/km) kell kifejezni;

d)   „a gumiabroncsok tényleges kerülete”: azoknak a távolságoknak az átlaga, amelyeket a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságok mérését normál tesztelési körülmények között (lásd e melléklet VI. részének 4. pontját) kell elvégezni, és 1 =… mm-ben kell kifejezni.

II.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI

A készüléknek a következő adatok rögzítésére kell képesnek lennie:

1.

a jármű által megtett távolság;

2.

a jármű sebessége;

3.

a vezetési idő;

4.

az egyéb munkavégzési és készenléti idők;

5.

a munkavégzés megszakítása és a napi pihenőidő;

6.

az adatrögzítő lapot magában foglaló ház nyitása;

7.

az olyan elektronikus menetíró készülék esetében, amelyet a távolság- és sebességérzékelő elektromos úton továbbított jelei működtetnek, a menetíró készülék áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadása (a világítás kivételével), a sebesség- és a távolságérzékelő áramellátásának megszakadása, valamint a sebesség és a távolság jeladójához menő jel bármilyen megszakadása;

Azoknál a járműveknél, amelyekhez két járművezetőt osztanak be, a készüléknek olyannak kell lennie, hogy az első bekezdés 3., 4. és 5. pontjában felsorolt időszakokat két külön adatrögzítő lapon egyidejűleg és megkülönböztethetően jegyezze fel.

III.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a)   Általános szempontok

1.   A menetíró készülék részei a következők:

1.1.

Vizuális eszközök, amelyek mutatják:

a megtett távolságot (kilométer-számláló)

a sebességet (sebességmérő)

az időt (óra).

1.2.

Adatrögzítő eszközök, amelyek tartalmazzák:

a megtett távolság rögzítőjét,

a sebesség rögzítőjét,

egy vagy több időrögzítőt, amely megfelel a c) 4. pontban meghatározott követelményeknek.

1.3.

Jelölő eszköz, amely az adatrögzítő lapon:

jelzi az adatrögzítő lapot tartalmazó ház minden egyes felnyitását,

a II. rész első bekezdése 7. pontjában meghatározott elektronikus menetíró készülék esetében legkésőbb az áramellátás helyreállításakor jelzi a menetíró készülék áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadását (a világítás kivételével),

a II. rész első bekezdése 7. pontjában meghatározott elektronikus menetíró készülék esetében jelzi a sebesség- és távolságérzékelő áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadását, valamint a sebesség és a távolság jeladójához menő jel bármilyen megszakadását.

2.   A készülékekbe az 1. pontban felsoroltakon kívül beépített kiegészítő berendezések sem az előírt berendezések kifogástalan működését, sem a leolvasást nem zavarhatják.

A készüléket ezekkel a kiegészítő berendezésekkel együtt kell típusjóváhagyásra bemutatni.

3.   Anyagok

3.1.

A menetíró készülék valamennyi alkatrészének megfelelő ellenállóképességgel és mechanikai szilárdsággal, továbbá állandó elektromos és mágneses jellemzőkkel rendelkező anyagokból kell készülnie.

3.2.

A készülék alkatrészének vagy a gyártáshoz felhasznált anyag jellegének minden megváltoztatását a gyártásban bekövetkező alkalmazást megelőzően jóváhagyásra kell benyújtani ahhoz a hatósághoz, amelyik a készülékre a típusjóváhagyást megadta.

4.   A megtett távolság mérése

A megtett távolság mérhető és rögzíthető akár:

úgy, hogy tartalmazza az előremenetet és hátramenetet, vagy

úgy, hogy csak előremenetet tartalmazza.

Hátramenet esetén a megtett távolság esetleges rögzítése semmiképpen sem befolyásolhatja a többi rögzítés áttekinthetőségét és pontosságát.

5.   A sebesség mérése

5.1.

A sebességmérés tartományának meg kell felelnie a típusbizonyítványban megállapítottnak.

5.2.

A mérőeszköz saját frekvenciájának és csillapításának olyannak kell lennie, hogy a sebesség kijelzése és rögzítése a méréstartományban a gyorsulás-változásokat 2 m/s2-ig legyen képes követni az elfogadott tűréshatárokon belül.

6.   Időmérés (óra)

6.1.

Az óra beállító szerkezetének az adatrögzítő lapot magában foglaló házban kell lennie; a ház minden egyes nyitását automatikusan fel kell jegyezni az adatrögzítő lapon.

6.2.

Ha az adatrögzítő lap továbbító mechanizmusát az óra működteti, akkor az óra teljes felhúzás utáni pontos működése időtartamának legalább 10 %-kal hosszabbnak kell lennie, mint az adatrögzítő lappal való teljes feltöltöttség mértékének megfelelő adatrögzítési idő.

7.   Világítás és védelem

7.1.

A készülék vizuális műszereit nem vakító fényű megvilágítással kell ellátni.

7.2.

A megfelelő használat biztosítása érdekében a menetíró készülék minden belső alkatrészét védeni kell a nedvesség és a por ellen. Az alkatrészeket plombával ellátható burkolatok alkalmazásával hamisítás elleni védelemmel is el kell látni.

b)   Vizuális műszerek

1.   Megtett távolság mutatója (kilométer-számláló)

1.1.

A megtett távolságot mérő műszer legkisebb mérési egysége értékének 0,1 km-nek kell lennie. A százmétereket mutató számjegyeknek világosan megkülönböztethetőnek kell lenniük az egész kilométereket mutatóktól.

1.2.

A megtett távolságot mérő műszer számjegyeinek jól olvashatónak kell lenniük és látható magasságuknak legalább 4 mm-nek kell lennie.

1.3.

A megtett távolságot mérő műszernek képesnek kell lennie legalább 99 999,9 km kijelzésére.

2.   Sebességmutatók (sebességmérő)

2.1.

A mérési tartományon belül a sebességskálát egységesen 1, 2, 5 vagy 10 km/h-s fokozatbeosztással kell ellátni. A sebességskála értéke (osztástávolság) nem haladhatja meg a skálán feltüntetett legnagyobb sebesség 10 százalékát.

2.2.

A méréstartományon kívüli részt nem kell számozással ellátni.

2.3.

A skálán található, 10 km/h sebességkülönbséget jelző minden egyes térköz hosszának legalább 10 mm-nek kell lennie.

2.4.

Mutatós mérőműszeren a mutató és a műszer előlapja közötti távolság nem haladhatja meg a 3 mm-t.

3.   Időmérő (óra)

Az időmérőnek a készüléken kívülről is láthatónak kell lennie és lehetővé kell tennie a világos, tisztán látható és félreérthetetlen leolvasást.

c)   Adatrögzítő műszerek

1.   Általános szempontok

1.1.

Minden készüléket az adatrögzítő lap formájától (szalag vagy korong) függetlenül olyan jellel kell ellátni, amely lehetővé teszi az adatrögzítő lap megfelelő behelyezését oly módon, hogy az órán mutatott idő és az adatrögzítő lapon szereplő időjelzés egymásnak való megfelelősége biztosított legyen.

1.2.

Az adatrögzítő lapot továbbító mechanizmusnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa az adatrögzítő lap holtjáték nélküli mozgását, egyszerű behelyezhetőségét és eltávolíthatóságát.

1.3.

A korong alakú adatrögzítő lapok esetében a lapmozgató szerkezetet az óraműnek kell szabályoznia. Ebben az esetben az adatrögzítő lapnak a sebesség rögzítésére használt terület szélét jelölő gyűrű belső oldalán mérve óránként legalább 7 milliméter sebességgel folyamatosan és egyenletesen kell forognia. A szalagos berendezés esetében, amelyben az adatrögzítőlap-mozgató szerkezetet az óramű szabályozza, az egyenes vonalú, előre haladó mozgás sebességének legalább 10 milliméter/órának kell lennie.

1.4.

A megtett távolságot a jármű sebességét, továbbá az adatrögzítő lapot (adatrögzítő lapokat) tartalmazó ház nyitását teljesen automatikusan kell rögzíteni.

2.   A megtett távolság rögzítése

2.1.

Minden 1 km hosszúságú megtett útszakaszt legalább 1 mm-es szakasszal kell ábrázolni a megfelelő koordinátán.

2.2.

Az útszakasz rögzítésének még a méréstartomány felső határát elérő sebesség esetén is kifogástalanul olvashatónak kell lennie.

3.   A sebesség rögzítése

3.1.

A sebességrögzítő írótűnek az adatrögzítő lap formájától függetlenül általában egyenes vonalban és az adatrögzítő lap mozgásirányára merőlegesen kell mozognia. Azonban az írótű vezethető görbe vonalban is, ha a következő feltételek teljesülnek:

az írótű által rajzolt vonalnak merőlegesnek kell lennie a sebesség rögzítésére fenntartott terület átlagos kerületére (korong alakú adatrögzítő lapok esetében) vagy tengelyére (szalag formájú adatrögzítő lapok esetében),

az írótű által rajzolt vonal görbületének sugara és a sebességrögzítésre fenntartott terület szélessége közötti aránynak az adatrögzítő lap formájától függetlenül legalább 2,4: 1-nek kell lennie,

az időskálán lévő jelöléseknek ugyanolyan sugarú görbével kell átszelniük az adatrögzítő területet, mint az írótű által rajzolt vonal. Az időskálán lévő jelölések közti távolságnak egy órát meg nem haladó időtartamot kell megjeleníteniük.

3.2.

Minden 10 km/h sebességváltozást legalább 1,5 mm-es változással kell ábrázolni a megfelelő koordinátán.

4.   Az idő rögzítése

4.1.

A menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy a vezetési időt mindig automatikusan rögzítse, és lehetséges legyen az e rendelet 34. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában jelzett többi időtartam külön-külön történő rögzítése, ha szükséges, egy kapcsolóberendezés működtetésével.

4.2.

A vonalak jellemzőiből, helyzetükből, és ha szükséges, az e rendelet 34. cikkében meghatározott jelekből világos különbséget kell tudni tenni a különböző időtartamok között. A rögzített adat leolvashatósága és könnyű értelmezése érdekében – a vonatkozó vonalak eltérő szélességével vagy egy legalább ugyanannyira eredményes bármely más módszerrel – meg kell egymástól különböztetni az adatrögzítő lapokon szereplő különböző időtartamokat.

4.3.

Olyan járműveknél, amelyek személyzetéhez egynél több járművezető tartozik, a 4.1. pont szerinti rögzítéseket egy-egy vezetőhöz rendelt, külön adatrögzítő lapon kell végezni. Ebben az esetben az egyes adatrögzítő lapok előtolását vagy egy egységes mechanizmussal vagy különálló, összehangolt mechanizmusokkal kell végezni.

d)   Zárószerkezet

1.

A házat, amely az adatrögzítő lapot vagy adatrögzítő lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazza, zárral kell ellátni.

2.

Az adatrögzítő lapon vagy lapokon automatikusan kell rögzíteni az adatrögzítő lapot vagy lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazó ház minden egyes nyitását.

e)   Jelölések

1.

A készülék előlapján a következő jelzéseknek kell látszaniuk:

a távolság mértékegysége „km” rövidítéssel a távolság-rögzítő által mutatott számjegy közelében,

a „km/h” jelzés a sebességskála közelében,

a sebességmérő méréstartománya „Vmin… km/h, Vmax… km/h” formában.. . Ez a jelölés nem szükséges, amennyiben a készülék ismertető címkéjén megtalálható.

Ezeket az előírásokat nem kell alkalmazni azokra a menetíró készülékekre, amelyeket 1970. augusztus 10. előtt hagytak jóvá.

2.

Az ismertető címkét be kell építeni a készülékbe, és azon szerepelnie kell a következő jelzéseknek, amelyeknek láthatóaknak kell lenniük a készüléken a felszerelés után is:

a készülék gyártójának neve és címe,

gyártási szám és gyártási év,

a készülék típus-jóváhagyási jele,

készülék állandója „k =… ford/km” vagy „k =… imp/km” formában,

tetszőlegesen a sebességmérési tartomány az 1. pont szerinti formában,

amennyiben a készülék hajlásszögre való érzékenysége a megengedett tűréshatárokat túllépve a készülék kiírt adatait befolyásolja, akkor a megengedett hajlásszög:

Image

ahol α az adott készülék, amelyre az eszközt kalibrálták, (felfelé néző) szemközti oldalának vízszintes helyzetéből kiindulva mért szög; β és γ pedig az α hitelesítési szög megengedett legnagyobb kitérései felfelé és lefelé,

f)   Maximálistűrés (vizuális és rögzítő műszerek)

1.

Vizsgálópadon a felszerelés előtt:

a)

megtett távolság:

tényleges útszakasz 1 százaléka, ha a távolság legalább 1 km.

b)

sebesség:

tényleges sebesség + 3 km/h;

c)

idő:

+ 2 perc naponta, de nem több mint 10 perc 7 naponként, ha az óra működési ideje egy felhúzás után ennél az időtartamnál nem kevesebb.

2.

Beépítéskor:

a)

megtett távolság

tényleges útszakasz + 2 százaléka, ha a távolság legalább 1 km;

b)

sebesség:

tényleges sebesség + 4 km/h;

(c)

idő:

+ 2 perc naponta, vagy

+ 10 perc 7 naponta

3.

Használatban:

a)

megtett távolság:

a tényleges útszakasz 4 százaléka, ha ez a távolság legalább 1 km;

b)

sebesség:

tényleges sebesség + 6 km/h;

c)

idő:

+ 2 perc naponta, vagy

+ 10 perc 7 naponta

4.

Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott maximális tűréshatárok a készülék közvetlen közelében mérve 0°C és + 40°C közötti hőmérsékleten érvényesek.

5.

A 2. és 3. pontokban meghatározott maximális tűréshatárok mérését a VI. részben meghatározott feltételek szerint kell végezni.

IV.   ADATRÖGZÍTŐ LAPOK

a)   Általános szempontok

1.

Az adatrögzítő lapoknak nem szabad akadályozniuk a készülék szabályos működését, és biztosítaniuk kell a rajtuk rögzített adatok kitörölhetetlenségét, könnyen olvashatóságát és azonosíthatóságát.

Normális páratartalom és hőmérsékleti viszonyok mellett az adatrögzítő lapoknak meg kell őrizniük méreteiket és a rajtuk rögzített adatokat.

Ezenkívül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e rendelet 34. cikkében említett információkat az adatrögzítő lap rongálása és a rögzített adatok olvashatóságának romlása nélkül feljegyezzék az adatrögzítő lapokra.

Rendes tárolási körülmények között a rögzített adatoknak legalább egy évig jól olvashatóknak kell maradniuk.

2.

Az adatrögzítő lapok legkisebb rögzítési időtartamának formájuktól függetlenül 24 órának kell lennie.

Amennyiben a folyamatos rögzítési kapacitásnak a személyzet beavatkozása nélküli növelése érdekében több korong kapcsolódik egymáshoz, a különböző korongok közötti kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az adatrögzítés közben ne legyenek se megszakítások, se átfedések az egyik korongról a másikra átvezető ponton.

b)   Adatrögzítésre szolgáló területek és azok beosztása

1.

Az adatrögzítő lapok adatrögzítésre szolgáló részei a következők:

kizárólag a sebességre vonatkozó adatokra fenntartott mező,

kizárólag a megtett távolságra vonatkozó adatokra fenntartott mező,

egy vagy több mező a járművezetők vezetési idejének, egyéb munkaidejének és készenléti idejének, a megszakításoknak és pihenőidőknek a rögzítésére.

2.

A sebesség rögzítésére szolgáló mezőt 20 km/h-nak vagy ennél kisebb sebességnek megfelelő részekre kell osztani. A skála osztásainak megfelelő sebességet számokban kell feltüntetni. A „km/h” jelet legalább egyszer fel kell tüntetni a lapnak ezen a részén. A skálán lévő utolsó jelölésnek meg kell egyeznie a mérési tartomány felső határával.

3.

A megtett távolság rögzítésére szolgáló mezőt úgy kell kialakítani, hogy a megtett kilométerek száma egyértelműen leolvasható legyen.

4.

Az 1. pontban említett időtartamok rögzítésére fenntartott mezőt vagy mezőket úgy kell megjelölni, hogy világosan különbséget lehessen tenni a különböző időtartamok között.

c)   Az adatrögzítő lapokra nyomtatandó információk

Minden egyes adatrögzítő lap, nyomtatott formában, a következő információkat kell hogy tartalmazza:

a gyártó neve, címe vagy cégneve,

az adatrögzítő lap mintájának jóváhagyási jele,

annak/azoknak a készülék típus(ok)nak a jóváhagyási jele(i) amely(ek)ben az adatrögzítő lap használható,

a sebességmérési tartomány felső határa, km/h-ban nyomtatva.

További minimumkövetelményként minden adatrögzítő lapon szerepelnie kell nyomtatott formában egy olyan módon beosztott időskálának, hogy az idő 15 perces időközönként közvetlenül leolvasható, és minden 5 perces időköz egyszerűen meghatározható legyen.

d)   Szabad mező a kézi bejegyzések számára

Az adatrögzítő lapon szabad helyet kell biztosítani, hogy a járművezetők legalább a következő adatokat beírhassák:

a járművezető családi neve és utóneve,

dátum és hely, ahol az adatrögzítő lap használata elkezdődik, valamint dátum és hely, ahol e használat véget ér,

azon jármű vagy járművek rendszáma vagy rendszámai, amely jármű(vek)re a járművezetőt az adatrögzítő lap használati ideje alatt beosztották,

azon jármű vagy járművek kilométer-számlálójának állása, amely jármű(vek)re a járművezetőt az adatrögzítő lap használati ideje alatt beosztották,

minden járműcsere időpontja.

V.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK BEÉPÍTÉSE

1.   A menetíró készüléket a járműben úgy kell elhelyezni, hogy a járművezető a vezetőülésből a sebességmérőt, a kilométer-számlálót és az órát könnyen leolvashassa, és ugyanakkor a készülékek valamennyi alkatrésze, beleértve a meghajtóelemeket is, védettek legyenek a véletlen károsodással szemben.

2.   Biztosítani kell, hogy a menetíró készülék állandóját egy adapternek nevezett alkalmas készülékkel hozzá lehessen igazítani a jármű jellemző együtthatójához.

A két vagy több differenciál-áttétellel rendelkező járműveket kapcsolószerkezettel kell ellátni, amely a különböző áttételeket automatikusan összehangolja azzal az áttétellel, amelynek alapján a menetíró készüléket a járműhöz beállították.

3.   Miután a beépítéskor elvégezték a menetíró készülék ellenőrzését, egy illesztési címkét kell jól látható helyen felerősíteni a készülék mellett vagy magára a készülékre. Egy engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely által végzett minden olyan vizsgálat után, amelynek során a beépítéskori beállítások módosítására volt szükség, az előző helyére egy új illesztési címkét kell elhelyezni.

Az illesztési címkén legalább a következő adatoknak kell szerepelnie:

az engedéllyel rendelkező szerelő, műhely vagy járműgyártó neve, címe vagy cégneve,

a jármű jellemző együtthatója „w =… ford/km” vagy „w =… imp/km” formában,

a gumiabroncsok tényleges kerülete „l =… mm” formában,

a jármű jellemző együtthatója meghatározásának és a gumiabroncsok kerülete tényleges mérésének időpontja.

4.   Plombálás

Az alábbi alkatrészeket plombával kell ellátni:

a)

az illesztési címke, kivéve, ha az úgy van felerősítve, hogy a rajta lévő jelölések megrongálása nélkül nem távolítható el;

b)

a szoros értelemben vett menetíró készülék és a jármű közötti összeköttetés két vége;

c)

maga az adapter és annak áramköri csatlakozási pontja;

d)

a két vagy több hátsóhíd-áttétellel rendelkező járműveknél kapcsolószerkezet;

e)

az adaptert és a kapcsolószerkezetet a menetíró készülék többi részével összekötő kapcsolóelemek;

f)

a III. rész a) 7.2. pontja alapján előírt burkolatok;

g)

minden olyan burkolat, amelyen keresztül hozzáférhető az a készülék, amellyel a menetíró készülék állandóját hozzá lehet igazítani a jármű jellemző együtthatójához.

Különleges esetekben a menetíró készülék típusának jóváhagyásakor további plombákat is előírhatnak, és a jóváhagyási bizonyítványban meg kell adni e plombák helyét.

Az első bekezdés b), c) és e) pontjában említett plombák eltávolíthatók:

veszélyhelyzetben,

sebességkorlátozó készülék vagy a közúti közlekedés biztonságát fokozó egyéb készülék beszerelése, beállítása vagy javítása céljából,

azzal a feltétellel, hogy a menetíró készülék továbbra is megbízhatóan és pontosan működik, és egy engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely a sebességkorlátozó készülék vagy a közúti közlekedés biztonságát fokozó egyéb készülék beszerelése után közvetlenül, egyéb esetben pedig hét napon belül visszahelyezi a plombát. E plombák feltörésekor minden alkalommal írásos nyilatkozatot kell készíteni a feltörés okairól, amelyet az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

5.   A menetíró készüléket és a jeladót csatlakoztató kábeleket folytonos, műanyag bevonatú, korrózió ellen védett, peremezett végű acélburkolattal kell védeni, kivéve azokat az eseteket, amikor a manipulációval szemben ugyanolyan szintű védelem biztosítható olyan egyéb eszközökkel (elektronikus ellenőrzéssel, például jeltitkosítással) is, amelyek alkalmasak a menetíró készülék helyes működéséhez egyébként nem szükséges olyan eszközök jelenlétét érzékelni, amelyek célja az, hogy a menetíró készülékek pontos működését a sebesség- és távolságérzékelőből érkező elektronikus adatok rövidre zárásával, megszakításával vagy módosításával megakadályozzák. E rendelet értelmében az a csatlakozás számít folytonosnak, amely plombával ellátott kapcsolódási pontokból áll.

A fent említett elektronikus ellenőrzést olyan elektronikus vezérlés válthatja fel, amely biztosítja, hogy a menetíró készülék a jármű sebesség- és távolságérzékelőjének jeladásától függetlenül a jármű minden mozgását rögzíteni tudja.

Ennek a pontnak az alkalmazásában az M1 és N1 járművek azok, amelyeket a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) II. mellékletének A része meghatároz. Azokban a járművekben, amelyeket e rendelettel összhangban menetíró készülékkel szereltek fel, és nem úgy terveztek, hogy azokba egy, a távolság- és sebességérzékelők és a menetíró készülék közötti védett kábelt szereljenek be, a távolság- és sebességérzékelőkhöz lehető legközelebb adaptert kell elhelyezni.

A védett kábelt úgy kell beszerelni, hogy az az adapterből a menetíró készülékbe vezessen.

VI.   ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

A tagállamok kinevezik az ellenőrzéseket és a vizsgálatokat végrehajtó szerveket.

1.   Új vagy javított műszerek hitelesítése

Minden egyes új vagy javított készüléket a helyes működése, valamint leolvasott és rögzített adatainak a III. rész f) 1. pontjában megjelölt határokon belüli pontossága szempontjából hitelesíteni kell az V. rész 4. pontja első bekezdésének f) pontja szerinti plombákkal.

A tagállamok ezért előírhatnak egy kezdeti vizsgálatot, amely annak ellenőrzéséből és megerősítéséből áll, hogy az új vagy javított készülék megfelel a jóváhagyott mintának, illetve e rendelet és mellékletei követelményeinek, vagy e hitelesítési jogkört átruházhatják a gyártókra vagy azok meghatalmazottjaira.

2.   Beépítés

A járműbe való beépítésnél a készüléknek és a beépítésnek meg kell felelnie a III. rész f) 2. pontjában előírt maximális tűréshatárokra vonatkozó rendelkezéseknek.

A vizsgálatot az engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely a saját felelősségére végzi el.

3.   Időszakos vizsgálatok

a)

A járműbe beépített készülék időszakos vizsgálatát legalább kétévenként el kell végezni és az elvégezhető magának a járműnek a műszaki vizsgálata keretében is.

Ezek a vizsgálatok a következők ellenőrzését foglalják magukban:

a készülék helyes működése,

a típus-jóváhagyási jel megléte, az illesztési címke megléte,

a plombák sértetlensége a készüléken és a berendezés más részein,

a gumiabroncsok tényleges kerülete.

b)

A III. rész f) 3. pontjában foglalt maximális tűréshatárok betartását legalább hatévente egyszer meg kell vizsgálni, a tagállamok azonban ennél rövidebb vizsgálati időszakot is előírhatnak a területükön nyilvántartásba vett járművek vizsgálatára. A vizsgálat során le kell cserélni az illesztési címkét.

4.   A hibák mérése

A hibák mérését a beépítéskor és a használat alatt a következő – előírt vizsgálati feltételeknek minősülő – feltételek szerint kell végezni:

terheletlen jármű a szokásos menetkész állapotban,

gumiabroncsnyomás a gyártó előírásai szerint,

gumiabroncskopás a törvényileg megengedett határokon belül,

a jármű mozgása: a járműnek saját motorerejével egyenes vonalban, sík terepen, 50 + 5 km/h sebességgel kell előrehaladnia. A mérés elvégezhető megfelelő vizsgapadon is, ha az összevethető pontosságot nyújt.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).


II. MELLÉKLET

JÓVÁHAGYÁSI JEL ÉS TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

I.   JÓVÁHAGYÁSI JEL

1.

A jóváhagyási jel a következőkből áll:

a)

egy téglalap, amelybe az „e” betűt helyezik el, amelyet annak az országnak a megkülönböztető száma vagy betűje követ, amelyik a jóváhagyást kiadta, a következő hagyományos jeleknek megfelelően:

Belgium

6,

Bulgária

34,

Cseh Köztársaság

8,

Dánia

18,

Németország

1,

Észtország

29,

Írország

24,

Görögország

23,

Spanyolország

9,

Franciaország

2,

Horvátország

25,

Olaszország

3,

Ciprus

CY,

Lettország

32,

Litvánia

36,

Luxemburg

13,

Magyarország

7,

Málta

MT,

Hollandia

4,

Ausztria

12,

Lengyelország

20,

Portugália

21,

Románia

19,

Szlovénia

26,

Szlovákia

27,

Finnország

17,

Svédország

5,

Egyesült Királyság

11,

és

b)

egy jóváhagyási szám, amely a menetíró készülék vagy az adatrögzítő lap prototípusára kiadott típusbizonyítvány számának vagy a tachográf-kártya számának felel meg, és tetszés szerinti helyen helyezendő el a téglalap közvetlen közelében.

2.

A jóváhagyási jelet minden egyes készülék ismertető címkéjén, minden egyes adatrögzítő lapon és minden egyes tachográf-kártyán fel kell tüntetni. A jóváhagyási jelnek letörölhetetlennek és mindig jól olvashatónak kell lennie.

3.

A jóváhagyási jel alább közölt méretei milliméterekben vannak kifejezve és a legkisebb méreteket jelentik. Az arányokat a méretek között meg kell tartani.

Image

II.   AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az illetékes hatóság neve: …

Az értesítés a következőkre vonatkozik (1):

jóváhagyás menetíró készülék típusára

a menetíró készülék típusjóváhagyásnak visszavonása

adatrögzítő lap mintájának jóváhagyása

adatrögzítő lap mintája jóváhagyásának visszavonása

A jóváhagyás száma: …

1.

Védjegy vagy kereskedelmi név: …

2.

Típus vagy minta megnevezése: …

3.

Gyártó neve: …

4.

Gyártó címe: …

5.

Jóváhagyásra benyújtva: …

6.

Vizsgálat helye: …

7.

Vizsgálat(ok) időpontja és száma: …

8.

Jóváhagyás kelte: …

9.

Jóváhagyás visszavonásának kelte: …

10.

A menetíró készülék típusa vagy típusai, amely(ek)ben az adatrögzítő lap használatát tervezik: …

11.

Hely: …

12.

Dátum: …

13.

Csatolt leíró dokumentumok: …

14.

Megjegyzések (ideértve adott esetben a plombák helyzetét)

(aláírás)

III.   A DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.

DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

Az illetékes hatóság neve: …

Az értesítés a következőkre vonatkozik (2):

menetíró készülék

menetíró készülék alkatrésze (3)

járművezetői kártya

műhelykártya

vállalkozáskártya

ellenőri kártya

jóváhagyása

jóváhagyásának visszavonása:

A jóváhagyás száma: …

1.

Gyártó márkaneve vagy védjegye …

2.

Modell neve …

3.

Gyártó neve: …

4.

Gyártó címe: …

5.

Jóváhagyásra benyújtva …

6.

Laboratórium(ok) …

7.

Vizsgálati jelentés kelte és száma: …

8.

Jóváhagyás kelte: …

9.

Jóváhagyás visszavonásának kelte: …

10.

A menetíró készülék(ek) azon modelljei, amelyekkel való használatra az alkatrészt tervezték …

11.

Hely: …

12.

Dátum: …

13.

Csatolt leíró dokumentumok: …

14.

Megjegyzések:

(aláírás)


(1)  A nem megfelelő rész törlendő.

(2)  Jelölje be a megfelelő négyzetet.

(3)  Adja meg, hogy az értesítés melyik alkatrészre vonatkozik.


A TANÁCS INDOKOLÁSA

I.   BEVEZETÉS

A Bizottság 2011. július 19-én benyújtotta a Tanácsnak a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló rendeletre vonatkozó javaslatát (1).

Az Európai Parlament 2012. július 3-án megszavazta első olvasatbeli véleményét (2).

A Tanács 2012. október 29-én politikai megállapodásra jutott a javaslat tervezetével kapcsolatban.

Munkája során a Tanács figyelembe vette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az európai adatvédelmi biztos véleményét is. A Régiók Bizottsága úgy döntött, hogy nem ad ki véleményt, illetve nem készít jelentést.

Az Európai Parlament szavazását követően tárgyalások indultak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a javaslattal kapcsolatos megállapodás elérése céljából. 2013. május 14-én létrejött a megállapodás, amelyhez ezt követően 2013. május 24-én az Állandó Képviselők Bizottsága, majd 2013. június 18-án az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága (TRAN) is támogatását adta.

A fenti megállapodásra figyelemmel, a jogi és nyelvi ellenőrzést követően a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikkében meghatározott rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően – 2013. november 15-én elfogadja első olvasatbeli álláspontját.

II.   A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

1.    Általános szempontok

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, a Tanácsnak 2011 júliusában benyújtott javaslat „a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a járművezetői kártya funkcióit tartalmazó vezetői engedély tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat”-tal együttesen olyan jogalkotási csomagot képez, amelynek célja a közúti közlekedésben alkalmazott szociális szabályok betartásának javítása és a csalások, valamint az adminisztratív terhek csökkentése a menetíró készülékek műszaki jellemzőinek fejlesztése és hatékonyságuk javítása révén. A fent említett javaslathoz csatoltan a Bizottság egy közleményt is benyújtott, „Digitális menetíró készülék: Útiterv a jövőbeli tevékenységekhez” címmel.

A Tanács általánosságban pozitívan fogadta a bizottsági javaslat célkitűzéseit, nevezetesen a menetíró-rendszer biztonságának növelését (a csalásoknak és a menetíró készülékek manipulációjának visszaszorítását), az adminisztratív költségek csökkentését és a rendszer ellenőrzésének hatékonyabbá tételét. Jelezte ugyanakkor, hogy a Bizottság által javasolt egyes intézkedések esetében további vizsgálatot igényelnek a várható hatások, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a tagállamok rugalmas módon a leginkább költséghatékony intézkedéseket alkalmazhassák, továbbá azt, hogy meg kell erősíteni a rendeletben a személyes adatok védelmét, és pontosítani kell a menetíró készülékre vonatkozó műszaki és funkcionális követelményekre vonatkozó rendelkezéseket. A Tanács álláspontja ezért jelentős kiigazításokat tartalmaz a bizottsági javaslathoz képest.

2.    A Tanács álláspontja egyes kulcsfontosságú kérdések parlamenti módosításaival kapcsolatban

i.   A jogi aktus felépítése (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok / végrehajtási aktusok)

A bizottsági javaslat azt tartalmazta, hogy a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében a Bizottság kapjon felhatalmazást arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az I., az IB. és a II. mellékletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, valamint az IB. mellékletnek a helymeghatározó adatok automatikus rögzítéséhez, a távoli kommunikáció lehetővé tételéhez és az intelligens közlekedési rendszerekhez kapcsolódó interfész biztosításához szükséges műszaki előírásokkal történő kiegészítése tekintetében (lásd a bizottsági javaslat 4., 5., 6. és 38. cikkét).

A Parlament egyetértett a Bizottság által javasolt megközelítéssel, de azt javasolta, hogy – a menetíró készülékekről szóló rendelet elsődleges rendelkezéseinek módosításával kapcsolatos bizottsági hatáskör korlátozása érdekében – a fent említett mellékletek tartalmának egy része épüljön be a rendelet rendelkező részébe is. Ez mindenekelőtt a fogalommeghatározásokra, a követelményekre és a rögzítendő adatokra, továbbá a digitális menetíró készülék funkcióira, illetve a megjelenítésre és a figyelmeztetésre vonatkozó rendelkezések szövegét érinti, amelyekre vonatkozóan a Parlament jelentős számú módosítást elfogadott.

A Tanács elismeri, hogy a rendeletben meg kell határozni egy alapszintű jogi keretet. Azt javasolja ezért, hogy a rendelet szövege egészüljön ki a fentebb említett melléletekben foglalt főbb műszaki követelményekkel, amelyek alapján pedig a későbbiekben a Bizottságnak kellene majd végrehajtási aktusok útján meghatároznia a vonatkozó részletes rendelkezéseket annak biztosítása céljából, hogy a rendelet alkalmazása az EU összes tagállamában egységes legyen. Ennek megfelelően a Tanács álláspontja a fogalommeghatározásokra, a műszaki követelményekre és a rögzítendő adatokra, a digitális menetíró készülék funkcióira, valamint a megjelenítésre és a figyelmeztetésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

A Tanács tehát elvi alapon támogatja a Parlament 20., 22–37., 39–43., 45. és 48. módosítását. A 125., a 113., a 114. és a 115. módosítást viszont nem vette át.

ii.   Új technológiákkal kapcsolatos és adatvédelmi rendelkezések

a)   Az adatvédelem megerősítése

A Bizottság eredeti szövegében közvetlen hivatkozás beillesztését javasolta az adatvédelmi jogszabályokra (34. cikk).

A Tanács egyetért a Parlamenttel abban, hogy a Bizottság által javasolt adatvédelmi rendelkezéseknek az európai adatvédelmi biztos véleményén alapuló megerősítése helyénvaló lépés, ezért elvi alapon nagyrészt elfogadja az EP 12., 44. és 101–102. módosítását. A Tanács nem tudta azonban figyelembe venni a 48. és a 49. módosítást.

b)   A helymeghatározó adatok rögzítése

Míg a Bizottság a munkanapnak csak az indulási és az érkezési helyét javasolta rögzíteni (4. cikk), a Parlament amellett foglalt állást, hogy a járművezető adott napjának mindegyik szállítási szegmense automatikusan rögzítésre kerüljön.

A Tanács ezzel a megközelítéssel nem tud azonosulni, ugyanakkor elismeri, hogy a munkanap indulási és érkezési helyén kívül hasznos lenne a halmozott vezetési idő minden harmadik órájában automatikusan rögzíteni az adott helyszín koordinátáit annak érdekében, hogy a hivatásos közúti fuvarozó járművezetők fokozottabban betartsák a hatályos jogszabályokat. A Tanács ezért álláspontjában részben figyelembe tudta venni a Parlament bizonyos, a 46. és a 47. módosításban megjelenített megfontolásait.

c)   Az ellenőrök korai távészlelő technológiával való felszerelése

A Parlament több olyan módosítást is előterjesztett, amelyek célja az ellenőröknek a menetíró készülékek esetleges manipulálásának korai észlelését lehetővé tevő távészlelő berendezésekkel való kötelező felszerelése.

A Tanács álláspontjában részben érvényre juttatta a Parlament aggályait, és úgy véli, hogy az a szakaszos megközelítés, amelyet a 9. cikk határoz meg az ellenőrök távérzékelő technológiával való felszerelésére vonatkozóan, megfelelő. Ennek megfelelően – a nemzeti végrehajtási stratégiákat is figyelembe véve – a tagállamoknak 15 évvel az intelligens menetíró készülék bevezetése után a megfelelő mértékben el kell majd látniuk ellenőrző hatóságaikat távérzékelő berendezésekkel. E határidőt megelőzően a tagállamok maguk dönthetik el, hogy felszerelik-e az ellenőrző hatóságokat a távérzékelő technológiával. A Tanács ennek megfelelően részben be tudta építeni álláspontjába a Parlament 52., 88. és 103. módosításában megfogalmazott megfontolásokat, figyelembe véve egyúttal a tagállamok költségvetési korlátait is.

d)   A menetíró készülékeket és az intelligens közlekedési rendszereket összekapcsoló interfész

A Parlament több olyan módosítást is előterjesztett, amely a menetíró készülékeket az intelligens közlekedési rendszerekkel összekapcsoló interfész kötelező bevezetését írná elő.

A Tanács úgy véli: kulcsfontosságú a megfelelő mértékű rugalmasság megtartása annak érdekében, hogy a szállítási vállalkozások továbbra is szabadon eldönthessék, hogy össze kívánják-e kötni a menetíró készüléket valamilyen külső berendezéssel. A Tanács álláspontjában ezért úgy rendelkezik, hogy a menetíró készülékeket bizonyos feltételek mellett el lehet látni olyan szabványosított interfészekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a menetíró készülék által rögzített vagy előállított adatokat egy külső eszköz felhasználja. A tanácsi szöveg ezenkívül kitér arra is, hogy az interfészhez csatlakozó külső eszköz csak akkor férhet hozzá a személyes adatokhoz, ha a járművezető, akire az adatok vonatkoznak, ehhez kifejezetten a hozzájárulását adta.

Ennek fényében a Tanács a Parlament 59. + 122., a 60–61. és 62. + 123. módosítását csak részben vette figyelembe álláspontjában.

iii.   Az intelligens menetíró készülék bevezetését és a járművek utólagos felszerelését előíró rendelkezések hatálybalépésének ideje

a)   Hatálybalépés

A Bizottság eredeti javaslata szerint az intelligens menetíró készülékek újonnan nyilvántartásba vett járművekbe való beépítésének a rendelet hatálybalépésétől számított 48 hónap a határideje.

A Parlament azt javasolta, hogy ilyen berendezéssel az intelligens menetíró készülék műszaki leírásának hatálybalépésétől számított 24 hónap elteltével forgalomba helyezett járművek legyenek felszerelve.

A Tanács első olvasatbeli álláspontja szerint az intelligens menetíró készüléket – az első alkalommal nyilvántartásba vett járművek esetében – 40 hónappal az intelligens menetíró készülékek műszaki leírásának hatálybalépését követően lenne kötelező beszerelni, mely időpontot a Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ében szándékozik rögzíteni.

A Tanács ezért a 46., az 51. és a 61. módosítást a határidő vonatkozásában nem tudta figyelembe venni.

b)   A járművek digitális menetíró készülékekkel való utólagos felszerelése

A Bizottság a járművek intelligens menetíró berendezésekkel való utólagos felszereléséről nem rendelkezett eredeti javaslatában, míg a Parlament minden jármű esetében az új intelligens menetíró készülékkel való utólagos felszerelés 2020-ig való végrehajtása mellett foglalt állást az ellenőrök és a szállítási vállalkozások tevékenységének megkönnyítése érdekében.

A Tanács úgy véli, hogy a Parlament által előirányzott utólagos beszerelés aránytalan gazdasági hatással járna mindenekelőtt azáltal, hogy növelné a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terheket, és ezzel veszélyeztetné az uniós üzemeltetők versenyképességét. A Tanács mindazonáltal hajlandó első olvasatbeli álláspontjában részben érvényesíteni az EP által 38. módosításában megfogalmazott szempontokat: a tanácsi szöveg 3. cikkének (4) bekezdése szerint a nemzetközi szállításban részt vevő járműveket legkésőbb 15 évvel azt követően kell felszerelni az intelligens menetíró készülékkel, hogy az újonnan nyilvántartásba vett járművek számára annak beépítése kötelezővé válik.

iv.   Súlyérzékelők beépítése az intelligens menetíró készülékbe

A Bizottság javaslata nem tartalmazott súlyérzékelőkre vonatkozó rendelkezést, a Parlament azonban úgy vélte, hogy az intelligens menetíró készülékekben súlyérzékelőknek is lenniük kell annak érdekében, hogy javuljon a járművek súlyára vonatkozó hatályos jogi rendelkezéseknek a hivatásos közúti szállítási vállalkozások általi betartása. A Parlament e célból több módosítást is előterjesztett (13 + 147 + 148; 149; 63 + 150 és 71 + 151).

A Tanács nem osztja a Parlament értékelését, miszerint közvetlen összefüggés van a súlyérzékelők intelligens menetíró készülékekbe való beépítése és a vezetési, illetve pihenőidők ellenőrzésének a javulása között. A Tanács úgy véli, hogy az intelligens menetíró készülékek súlyérzékelővel való ellátása több októl sem célszerű. Egyrészt, a súlyérzékelőkre vonatkozó új műszaki leírás beillesztése további költségeket eredményezne, amely mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokat érintené. Másrészt, ennek az új műszaki leírásnak a kidolgozása késleltetheti az új menetíró készülék piaci forgalomba helyezését.

Ennek fényében, attól eltekintve, hogy egy preambulumbekezdésben általános jelleggel utal egy, a jövőben a Bizottság által arról készítendő értékelésre, hogy a súlyérzékelők milyen mértékben alkalmasak a közúti szállításra vonatkozó jogszabályok betartásának javítására, a Tanács álláspontja nem illeszt súlyérzékelőkre vonatkozó rendelkezést a rendelet szövegébe. A Tanács következésképpen nem tudta figyelembe venni a Parlament fenti módosításait.

v.   Az ellenőrök képesítése és képzése

A Parlament egy sor olyan módosítást előterjesztett, amely az ellenőrök képzésére, valamint a készségeik és kompetenciáik tanúsításának harmonizálására vonatkozik.

A Tanács határozottan ellenzi bárminemű képesítési rendszer bevezetését a végrehajtó személyzet viszonylatában, és nem tudja elfogadni a Parlament 97., 98., 106., 107. és 108. módosítását.

Az ellenőrök képzését illetően a Parlament által 104. és 105. módosításában felvetett szempontokat azonban részben a Tanács is érvényesítette első olvasatbeli álláspontjában. A Tanács álláspontjában szereplő 39. cikk (3) bekezdése szerint a Bizottság intézkedéseket hoz az ellenőrök képzésének és továbbképzésének tartalmára vonatkozóan, mely tartalomnak az ellenőrök számára a tagállamokban nyújtott képzések részét kell képeznie.

vi.   A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK rendelet keretében nyújtott mentességek

A Bizottság javaslata 43. cikkében megváltoztatná az 561/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdését, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a tagállamok számára a rendelet bizonyos rendelkezései alóli mentességek engedélyezését. A Bizottság csak azon járművek esetében javasolta lehetővé tenni a tagállamok számára az 561/2006/EK rendelet alkalmazása alóli mentesség engedélyezését, amelyeket a vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körön belül használnak.

A Parlament egy sor olyan módosítást nyújtott be, amelyek célja újabb mentességek lehetővé tétele az 561/2006/EK rendelet keretében. A Parlament nem volt elégedett mindenekelőtt azzal, hogy a Bizottság által javasolt 100 km-es sugarú körön belüli szállítási műveletek viszonylatában való mentesség engedélyezésének csak a lehetősége áll a tagállamok rendelkezésére; ehelyett a mentesség összes uniós tagállamra való kiterjesztését kívánja alkalmazni. E célból az EP a 126. és a 135. módosítást nyújtotta be, amelyek célja az 561/2006/EK rendelet 3. cikkének módosítása annak érdekében, hogy a nem hivatásos járművezetők kikerüljenek a rendelet hatálya alól, és így azon kötelezettség hatálya alól is, hogy menetíró készüléket kelljen használniuk, amennyiben kizárólag a vállalkozásuk telephelyétől számított 100 km-es sugarú körön belül folytatják tevékenységüket.

A kompromisszumkészség jegyében a Tanács beleegyezett, hogy feltünteti a Parlament ezen elgondolását első olvasatbeli álláspontjában. A tanácsi szövegben ennek megfelelően azok a nem hivatásos járművezetők, akik járművüket a saját munkájukhoz szükséges anyagok vagy berendezések szállítására használják, mentesülnek a menetíró készülék használatának kötelezettsége alól, feltéve hogy a járművet kizárólag a vállalkozásuk telephelyétől számított 100 km-es sugarú körön belül használják, és annak súlya nem haladja meg a 7,5 tonnát. A Parlament többi olyan módosítását azonban, amelyek újabb mentességek bevezetését célozzák az 561/2006/EK rendelet keretében – azaz a 6., a 117–120., a 127–128. és a 134. módosítást – a Tanács nem vette tekintetbe.

vii.   Harmonizáció a jogsértések és a szankciók tekintetében

A Parlament több olyan módosítást is előterjesztett, amelyek célja a jogsértésekkel és a szankciókkal kapcsolatos harmonizáció megerősítése a tagállamok között. A Parlament mindenekelőtt új rendelkezések beillesztését javasolta a rendeletbe annak kötelező jellegű meghatározására vonatkozóan, hogy mely jogsértések sorolandók a menetíró készülékekről szóló rendelet nagyon súlyos megsértésének kategóriájába; a Parlament célja annak biztosítása, hogy a menetíró készülékekre vonatkozó szabályok be nem tartása esetén a nemzeti jog szerinti legsúlyosabb szankciók kerüljenek kiszabásra.

A Tanács számára a Parlament által 3., 109. és 111–112. módosításában javasolt megközelítés nem elfogadható, és úgy véli, hogy az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat a tagállamoknak kell megállapítaniuk, nemzeti szintű alkotmányos eljárásaiknak megfelelően. A Tanács álláspontjának szövege szerint továbbá az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak, visszatartó erejűeknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük, és meg kell felelniük a 2006/22/EK irányelvben meghatározott jogsértési kategóriáknak (3). A tanácsi szöveg egy új preambulumbekezdést is tartalmaz annak hangsúlyozása céljából, hogy a meglévő szabályokat a tagállamok hatóságainak egységes módon kell alkalmazniuk. A 4. módosítást tehát a Tanács elvi szinten elfogadja.

viii.   A műhelyek megbízhatóságának megerősítése

A bizottsági javaslatban (annak IV. fejezetében, és főként 19. cikkében) foglalt egyes rendelkezések a műhelyek engedélyezésére vonatkozó jogi keretek megerősítésére irányultak. A Bizottság úgy vélte, hogy egy, bejelentés nélküli, rendszeres auditokat, valamint összeférhetetlenségek kiküszöbölését célzó intézkedéseket alkalmazó rendszer révén a műhelyek megbízhatóbbá válnának, és csökkenne a csalások és manipulációk előfordulásának a kockázata.

A Parlament módosítást nyújtott be (81. módosítás) az engedéllyel rendelkező műhelyek esetében végzett bejelentés nélküli műszaki auditok 20 %-ra való emelése céljából.

Tekintettel a különböző tagállamokban tapasztalható helyzetek sokféleségére, a Tanács módosított a bizottsági szövegen annak érdekében, hogy a tagállamok bizonyos rugalmassággal rendelkezzenek a kivitelezés kapcsán, gondoskodva ugyanakkor arról, hogy bizonyos minimumkritériumok vonatkozzanak a műhelyek engedélyezésére (a személyzet megfelelő képzettsége, a releváns tesztek és feladatok elvégzéséhez szükséges berendezések rendelkezésre állása, jó hírnév). A műhelyek megbízhatóságának védelme érdekében továbbá a Tanács a műhelyek által a menetíró készülék kezelése során alkalmazott eljárások rendszeres auditjának rendszerességét kettőről egy évre módosítja, a Bizottság által a műhelyek bejelentés nélküli műszaki auditjaira vonatkozóan javasolt 10 %-os arányt, valamint a műhelykártyák érvényességi idejére vonatkozó bizottsági javaslatot (egy év) viszont megtartja. Ennek megfelelően a Tanács nem tudta figyelembe venni a Parlament 81. módosítását, ugyanakkor a 82. és a 152. módosítást elvi szinten tartalmazza az álláspontja.

ix.   A vállalkozás felelőssége a járművezetők által elkövetett jogsértésekért

A bizottsági javaslat tartalmazott egy rendelkezést, mely szerint a szállítási vállalkozásnak felelősséggel kell tartoznia a rendeletnek a járművezetői által elkövetett megsértései tekintetében, ugyanakkor a tagállamok figyelembe vehetik az esetleges olyan bizonyítékokat, melyek alapján a szállítási vállalkozásról ésszerű módon nem állítható, hogy felelős lett volna az elkövetett jogsértésért.

A Tanács az 561/2006/EK rendelet 10. cikke alapján egy olyan mondat beillesztését javasolja, amely e felelősségre vonhatóságot attól teszi függővé, hogy a vállalkozás megsértette-e a 33. cikk (3) bekezdését (a járművezetők megfelelő felkészítésének elmulasztása a vállalkozás által) és az 561/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdését. A tanácsi szöveg ezenkívül úgy rendelkezik, hogy a vállalkozás mind a saját járművezetői, mind a rendelkezésére álló járművezetők által elkövetett jogsértések tekintetében felelősséggel tartozik.

E tekintetben a Parlament által 92., valamint 92. + 124. + 133. módosításában jelzett főbb megfontolásokat a Tanács elvi szinten elfogadta.

x.   A menetíró készülékhez tartozó járművezetői kártyának a vezetői engedéllyel való összevonása

Az eredeti bizottsági javaslatban szereplő 27. cikk úgy rendelkezett, hogy 2018. január 19-étől kezdődő hatállyal a menetíró készülékekhez tartozó járművezetői kártyákat bele kell építeni a vezetői engedélyekbe, és a 2006/126/EK rendelet rendelkezései szerint kell kiállítani, megújítani, cserélni és pótolni.

A járművezetői kártyák vezetői engedélyekkel való felváltásának e fokozatos folyamata szükségessé tenné a vezetői engedélyekről szóló irányelv módosítását annak érdekében, hogy jogi szempontból rendezett legyen a két funkció egy dokumentumban való egyesítése, vagyis az, hogy a vezetői engedélyek a menetíró készülékekhez tartozó járművezetői kártyák funkcióival is rendelkezzenek.

Az Európai Parlament 89. módosításában egy olyan rendelkezést illesztett a 27. cikk helyébe, amely megbízza a Bizottságot, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül készítsen hatásvizsgálatot a hivatásos járművezetők által használt összes kártya egyesítésének megvalósíthatóságáról.

A Tanács úgy véli, hogy a vezetői engedélyekről szóló irányelv módosításához a Bizottságnak először átfogó költség-haszon elemzést kell készítenie; enélkül nem hozható döntés erről az összetett kérdésről. Ennek kapcsán a Tanács úgy döntött, hogy a teljes 27. cikket elhagyja.

A Tanács tehát nem érvényesítette szövegében a Parlament 89. módosítását.

xi.   Menetíró készülékekhez tartozó járművezetői kártyák harmadik országbeli járművezetők esetében

A Tanács egyetért azzal, hogy a rendelet kiegészüljön egy új rendelkezéssel az AETR-megállapodásban nem részes harmadik országbeli járművezetők kérdésének rendezése céljából. A tanácsi álláspont 26. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – legfeljebb 185 napos érvényességgel – ideiglenes és nem megújítható járművezetői kártyákat állítsanak ki.

A bizottsági javaslat szerint a járművezetői kártyát az a tagállam állítja ki, amelynek területén a járművezető szokásos tartózkodási helye található. A Tanács aggályosnak tartja azon harmadik országbeli járművezetők esetét, akik nem rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel az Európai Unió területén, és akiknek digitális menetíró készülékkel felszerelt teherautót kell vezetniük. A tanácsi álláspontba beillesztett új rendelkezés megoldást kíván találni azon harmadik országbeli járművezetők számára, akik jogszerűen dolgoznak az EU területén, de nem áll módjukban járművezetői kártyát igényelni, mivel szokásos tartózkodási helyük nem az EU területén található.

A Tanács álláspontjának szövege továbbá úgy rendelkezik, hogy a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni ezeknek az ideiglenes járművezetői kártyáknak a harmadik országbeli járművezetők számára való kibocsátását, mindenekelőtt annak biztosítása érdekében, hogy azok ne befolyásolják hátrányosan a munkaerő-piaci helyzetet, valamint hogy egy és ugyanazon járművezető számára ne állítsanak ki egynél több alkalommal is ideiglenes járművezetői kártyát.

3.    Az Európai Parlament által elfogadott egyéb módosítások

A Tanács első olvasatbeli álláspontjában nem szereplő további módosítások az alábbiakhoz kapcsolódnak:

a „napi munkaidő” fogalmának meghatározása (21. módosítás), amelyet a Tanács (8) preambulumbekezdése már tartalmaz,

javaslat arra vonatkozóan, hogy a menetíró készülékből letöltött adatok értelmezése céljára az illetékes hatóságok típusjóváhagyással rendelkező szoftvert alkalmazzanak (34., 45., 63. + 150., 68., 69., 70. és 103. módosítás),

rendelkezések annak biztosítására, hogy a járművezetők tevékenységüket mindig tartsák nyilván manuálisan; a Parlament célja itt annak a megakadályozása, hogy a munkáltatók visszaélhessenek a menetíró készülékek pihenésre/szünetre való automatikus beállításával, amikor a jármű motorja leáll, és alkalmazottaikat az olyan időszakok alatt is munkavégzésre kényszerítsék, amely pihenőidőként/szünetként kerül rögzítésre (91. módosítás),

rendelkezés a nemzetközi járművezetők egyéni munkaszerződéséről, amely e rendelet hatályát meghaladja (132. módosítás).

III.   ÖSSZEGZÉS

A Tanács első olvasatbeli álláspontjának kialakítása során teljes mértékben figyelembe vette a Bizottság javaslatát és az Európai Parlament első olvasatbeli véleményét. Az Európai Parlament által javasolt módosítások tekintetében a Tanács megállapítja, hogy az első olvasatban elfogadott álláspontja a módosítások jelentős részét – elvben, részben vagy teljes egészében – magában foglalja.


(1)  13195/11.

(2)  P7_TA-PROV(2012)0271.

(3)  HL L 102., 2006.4.11., 35. o.