AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 235/5

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 235/05

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„MIEL DE TENERIFE”

EK-sz.: ES-PDO-0005-0943-24.01.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Miel de Tenerife”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.4. osztály:

Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

„Miel de Tenerife”: Tenerife szigetén a mézelő méhek által a különböző tenerifei ökoszisztémákban található virágok nektárjából vagy a növények más részeinek váladékaiból előállított méz, amely hordozható keretes kaptárokban készül, és feldolgozása során hőkezelésben nem részesül. Kiszerelése folyékony, krémes vagy kristályosodott állagban, illetve lépben vagy lépdarabokban történik.

A sziget ökoszisztémáinak és növényzetének sokféleségét tükrözi, hogy a színek, ízek és típusok nagy változatossága jellemzi.

Fajták és típusok

A tenerifei méz lehet:

—	Vegyes virágméz: Ebben a mézben nem egy konkrét botanikai faj, hanem több faj keverékének sajátosságai dominálnak.

—

Fajtaméz: Ebben egy adott botanikai faj sajátosságai dominálnak és azokkal az organoleptikus, fizikai-kémiai és a pollennel kapcsolatos tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket a jelen termékleírás az egyes típusokra meghatározott. A „Miel de Tenerife” OEM oltalom alá a következő fajtamézek tartoznak: Teidei seprűzanótméz, kígyósziszméz (Echium wildpretii), avokádóméz, gesztenyeméz, hangaméz, szürke nyurgaszál-méz (Hirschfeldia incana), kristályvirágméz (Messembryamthemum crystallinum), édesköményméz, csombormentaméz, agávéméz (Pitera), karamanjariméz (Achyranthes aspera L), tedera-méz (Bituminaria bituminosa,

—	Édesharmatméz (miellée).

A „Miel de Tenerife” OEM oltalom alatt álló termékek egyedi jellemzői

A „Miel de Tenerife” OEM oltalom alatt álló mézek közös jellemzői

— Fizikai-kémiai jellemzők

A „Miel de Tenerife” OEM oltalom alatt álló méz a következő jellemzőkkel rendelkezik:

Nedvességtartalom	Legfeljebb 18 %
Vízaktivitás	Legfeljebb 0,620
Hidroxi-metil-furfurol- (HMF)-tartalom	Legfeljebb 20 mg/kg méz kiszereléskor
Diasztáz-aktivitás (alfa-amiláz)	Legalább 12, a Schade skála szerint
Szabad savtartalom	Legfeljebb 50 meq/kg
pH	3,40 és 6,00 között
Prolin-tartalom	Legalább 150 mg/kg méz
Fruktóz + glukóz	Legalább 60 g/100 g méz
Szacharóz-tartalom	Legfeljebb 4 g/100 g méz

— A virágpor-analízis

A tenerifei mézek virágpor-tartalmát a Tenerifén található, alapvetően a magyalfélék, a szuharfélék, a buzérfélék, a varjúhájfélék, a pillangósvirágúak, a káposztafélék, az olajfafélék, az árvacsalánfélék, a gubóvirágfélék, a pálmafélék, a rózsafélék, a mácsonyafélék, a fűzfafélék, a kutyatejfélék, az őszirózsafélék, a keserűfűfélék, a sarkantyúkafélék, a szömörcefélék, a rezedafélék, a disznóparéjfélék, a kaktuszfélék, a babérfélék és a szegfűvirágúak családjához tartozó növényfajok pollenjei alkotják a sziget ökoszisztémáinak megfelelő arányban, és ezért a szigeten nem fellelhető virágok pollenje nem található meg benne.

— Érzékszervi jellemzők

Az érzékszervi elemzések azt bizonyítják, hogy a tenerifei mézeknek nincsenek érzékszervek által érzékelhető hibái (erjedt, füstös íz stb.); a származásuk szerinti virágok sokfélesége és megkülönböztető jellegzetességei következtében illatuk, ízük és állaguk nagyon eltérő, és színűk is az átlátszótól a sötét borostyánig terjedhet.

Az érzékszervi vizsgálat során egy adott méz és az összehasonlítás céljából etalonként használt méz érzékszervi jellemzői egyezésének egy tízes skála szerinti mértékét a méz „tipizálásának” nevezik. A „Miel de Tenerife” OEM oltalom alatt álló fajta- és édesharmatmézek tipizálási eredménye a tízes skálán mindig legalább 6,5.

A különböző méztípusok kiegészítő jellemzői

A fent meghatározott közös jellemzőkön felül a tenerifei méz a különböző típusok egyedi kiegészítő jellemzői közül a következőkkel rendelkezik:

A MÉZ TÍPUSA		KIEGÉSZÍTŐ JELLEMZŐK
		FIZIKAI-KÉMIAI		VIRÁGPOR-ELEMZÉS		ÉRZÉKSZERVI
		Elektromos vezetőképesség (mS/cm)	Szín (Pfund-színkoloriméter)	Jellemző virágpor (%)	Virágpor-sűrűség (Maurizio-osztályozás)	Illat	Szaglási-ízlelési érzet (aroma)	Szín
	Tediei seprűzanót	0,150 és 0,500 között	12 és 114 mm között	> 30 % Spartocytisus supranubius	II–IV	Kevéssé intenzív, növényi	Meleg és enyhén intenzív	Az extra fehértől a borostyán színig terjedő, arany árnyalatokkal
	Kígyószisz	0,140 és 0,400 között	2 és 65 mm között	> 9 % Echium spp.	I–III	Kevéssé intenzív, növényi jellegű	Könnyű, enyhén intenzív virágos, meleg	Az átlátszótól a nagyon világos borostyán színig terjedő, kristályosodáskor fehér, bézs jegyekkel
	Avokádó	0,700 és 0,800 között	≥ 95 mm	> 2 % Persea americana	I–II	Intenzív, karamell típusú, meleg	Intenzív és tartós, karamelles és malátás aroma, sós utóízzel	A sötét gesztenye színtől a nagyon sötétig, majdnem a feketéig terjed,
	Gesztenye	≥ 0,850	≥ 90 mm	> 75 % Castanea sativa	III–V	Nagyon intenzív, fás jellegű, gyantás jegyekkel	Nagyon intenzív és tartós, fás, állati és gyantás jellegű, és egyértelműen keserű íz	A sötéttől a nagyon sötét gesztenye színig terjed, zöldes jegyekkel
	Hanga	0,400 és 0,800 között	≥ 110 mm	> 25 % Erica spp.	II–III	Közepes, vegyi anyagokra jellemző, virágos jegyekkel	Közepesen intenzív, gyantás, fanyar	A borostyán színtől a sötét borostyán színig terjed, átlátszó vöröses jegyekkel, kristályosodáskor sötét bézs színű
	Szürke nyurgaszál	0,300 és 0,500 között	34 és 85 mm között	> 4 % Hirstfeldia incana	I–II	Közepes, növényre jellemző, esetleges kénes jegyekkel	Közepesen intenzív, növényre jellemző és gyümölcsös	Világos, egyértelműen sárga szín, amely kristályosodáskor is változatlan marad
	Kristályvirágméz	0,250 és 0,400 között	25 és 80 mm között	> 13 % Messembryanthemum crystallinum	II–IV	Közepesen intenzív, meleg viasz és tej illat	Közepesen intenzív, meleg, karamell és tej ízű	Világos bézs, a gyors kristályosodás miatt foltok jelenléte
	Édesköményméz	0,400 és 0,700 között	≥ 85 mm	> 2 % Foeniculum vulgare	I–IV	Intenzív, az eredete szerinti növényre emlékeztető fűszeres illat	Fűszeres, pirított illat, jellegzetes édesgyökér jegyekkel	Sötét és nagyon sötét gesztenye színű
	Csobormenta	0,150 és 0,400 között	40 és 114 mm között	> 1 % Bystropogon origanifolius	I–III	Nagyon intenzív, vegyi jellegű, esetenként szúrós	Intenzív, fenolos vegyi és nehéz virágos	Az extra világos borostyán színtől a borostyán színig terjed
	Agávé	0,400 és 0,800 között	≥ 70 mm	Nyomokban Agave americana	II–III	Intenzív, állati, lebomlott	Intenzív és tartós, állati jellegű, pörkölt	A borostyán színtől a sötét borostyán színig terjed, a kísérő flórától függően
	Karamanjariméz	0,300 és 0,400 között	70 és 100 mm között	>4 % Carlina xeranthemoides	II–III	Virágos és hangsúlyosan gyümölcsös	Enyhe, virágos és gyümölcsös	Világos borostyán szín, kristályosodáskor aranyos gyöngyház-árnyalatokkal
	Tedera-méz	0,170 és 0,400 között	11 és 75 mm között	> 3 % Aspalthium bituminosum	I–II	Intenzív növényi és gyümölcsös	Közepes intenzitás, jellegzetesen növényi	Világos borostyán szín csillogó sárga árnyalatokkal, amelyek a kristályosodáskor kevésbé láthatók
	Vegyes virágméz	0,150 és 0,800 között	> 12 mm	A tenerifei növényvilágban jelen lévő virágporok változó százalékértéke	I–V	Változó, a nagyon enyhétől az intenzívig változik	Változó, a nagyon enyhétől az intenzívig	Változó, a borostyán összes színárnyalatával

Az édesharmatmézek a következő sajátosságokkal is rendelkeznek:

—	Elektromos vezetőképesség: legalább 0,800 (mS/cm)

—	Szín: legalább 95 mm (Pfund-színkoloriméter)

—	pH: 3,81 felett (általában magasabb, 4,43-as középértékekkel

—	Szabad savtartalom: 23 és 50 mEq/kg között

—	A virágpor-összetétel jellemzői: az édesharmatméz elemek legalább 0,3 %-os jelenléte változó virágpor-összetétel mellett, a beporzódó fajok kimagasló jelenlétével.

—	Érzékszervi jellemzők: a borostyántól a sötét borostyánig terjedő szín, zöldes árnyalatokkal, növényi jellegű, meleg, pirított illat és közepesen intenzív pirított, meleg aroma, sós érzetekkel.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nem alkalmazható

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Nem alkalmazható

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tenerifei méz előállítása, pergetése és feldolgozása a meghatározott földrajzi területen, azaz Tenerife szigetén történik.

A méz előállítása a sziget területének különböző ökoszisztémáiban elhelyezett kaptárokban történik.

A mézet tartalmazó lépeket megfelelően lefedve a mézpergetőkbe szállítják, ahol a mézet kizárólag hidegen pergetik, majd amint a méz kikerül a mézpergetőből, azonnal leszűrik, hogy fizikai szennyeződésektől mentesen, csomagolásra készen tárolhassák, állagtól függetlenül.

A pergetett méz megfelelő ülepítése élelmiszeripari tárolásra alkalmas és kizárólag méz tárolására szolgáló érlelőkben, tartályokban vagy vödrökben történik, amelyek külső oldalán fel kell tüntetni a nyomon követhetőség biztosításához szükséges információt.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A tenerifei méz csomagolásához élelmiszeripari tárolásra alkalmas anyagokból (üveg, polietilén-tereftalátok stb.) készült, légmentesen záródó és a csomagolás sérthetetlenségét biztosító biztonsági zárjeggyel ellátott tartályokat használnak.

A termék minősége és eredete megőrzésének biztosítása érdekében a tenerifei mézet a „Miel de Tenerife” OEM előírásainak megfelelő, az oltalom alatt álló földrajzi területen található központokban kell csomagolni; ilyen módon a termék származási helyétől kezdve biztosított a megfelelő nyomon követés és ellenőrzés, és kizárható annak lehetősége, hogy a terméknek tengeri vagy légi járműveken Tenerifén kívülre történő szállítása során a hőmérséklet, a páratartalom vagy a terméktől idegen anyagokkal, illetve szagokkal való érintkezés miatt a méz veszítsen minőségéből. Minimálisra csökken az olyan a mézekkel való keveredés kockázata is, amelyek nem állnak az eredetmegjelölés oltalma alatt.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Az eredetmegjelölés oltalma alatt álló fogyasztásra szánt mézeken az ellenőrző szerv által ellenőrzött és az igazgatási hatóság által kiadott, az OEM azonosító logójával ellátott címkét vagy sorszámozott ellenőrző címkét kell elhelyezni. Ezt a megkülönböztető jelzést minden esetben a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni oly módon, hogy a csomagolás újrafelhasználása ne legyen lehetséges.

Az OEM logójának fekete-fehér másolata:

SZÍNEK

Zöld (Pantone 349)

Kék (Pantone 300)

Okker (Pantone 110 CB)

A jelen dokumentum 3.2. bekezdésében a különböző fajtákra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesülése esetén a címkén fel kell tüntetni a növényi eredetű virágméz feliratot.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Miel de Tenerife” OEM oltalom alatt álló méz előállításának földrajzi területe megegyezik Tenerife-sziget területével, amely az Atlanti-óceánban elhelyezkedő Kanári-szigetekhez tartozik, és az északi szélesség 28 és 29 fok és a nyugati hosszúság 16 és 17 fok között található.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

5.1.1. Természeti tényezők

Tenerife a Kanári-szigetek legnagyobb kiterjedésű és a legnagyobb tengerszint feletti magassággal rendelkező szigete.

—

A domborzati viszonyokat egy hegylánc határozza meg, amely a szigetet északkelet-délnyugat irányban szeli át, és amelynek tengerszint feletti magassága fokozatosan növekszik a sziget közepe felé, ahol a Las Cañadas-kráter és a 3 718 m magas Teide-vulkán található, ez utóbbi a sziget és egyben Spanyolország legmagasabb pontja.

—

Az éghajlat a szigeten az emberi tevékenységek alapvető tényezője. A passzátszél jelenléte a sziget szél felőli és szélvédett oldala között jelentős éghajlatbeli különbséget okoz. A hőmérséklet a csúcson mért mínusz 10 °C és a tengerparti 20 °C-nál magasabb értékek között változhat, az átlagos csapadékmennyiség pedig a tengerparti 200 mm és a csúcson mért 2 000 mm között alakul. Mindennek következménye egy virágokban kiemelkedően gazdag vegetáció, amely a terület különböző szintjeinek és fekvésének megfelelően alakult ki.

—

A talajviszonyok a vulkanikus eredet és a rendkívül változatos talajtípusok miatt nagyon sajátosak: a termékeny és mély talajfajtáktól kezdve egészen a köves és kevéssé kialakult, úgynevezett „malpaíses” (karsztos) talajfajtákig változnak. A sziget változatos talajviszonyai jelentősen befolyásolják a növényfajok eloszlását és a nagyon sajátos fajok jelenlétéhez vezettek a szintén nagyon sajátos talajokon. Hasonlóképpen befolyásolja a flóra és ezen belül a nektár összetételét a növényeknek otthont adó talaj különleges összetétele.

E tényezők vezettek a tenger és a csúcs közötti különböző vegetációs szintek kialakulásához, amelyek közül kiemelendők a következők: a tabaiba-cardona vegyes növényi formációk (pl. Euphorbia canariensis), a termofil erdők (sabina – Juniperus phoenicea L. var canariensis, almácigo – Bursera simaruba, acebuche – Olea europea var. sylvestris erdők …), az esőerdő vagy monteverde (főleg a sziget északi részén), a fenyőerdők és a kanári-szigeteki rekettyések. Mindez nagyon egyedi, változatos növénykombinációkat eredményez, amelynek alapján Tenerifét miniatűr kontinensként szokták emlegetni.

Tenerife szigete 1 370 növényfajnak, köztük 740 őshonos fajnak ad otthont. Közülük majdnem száz faj tekinthető a nektár, virágpor vagy propolisz szempontjából a méhek számára alapvető fontosságú növényfajnak. Az őshonos fajok jelenléte, a sziget geomorfológiája és különleges talajtani és éghajlati viszonyai által létrehozott különböző növénytársulások teszik lehetővé a világon egyedülálló virágkombinációkat, amelyek a tenerifei mézek változatosságában és sajátosságaiban tükröződnek.

5.1.2. Emberi tényezők

A tenerifei méhészek azt a több mint hat évszázados méhészeti hagyományt folytatják, amely a tenerifei agrárgazdálkodásban megszokott módon a családi jövedelem kiegészítéseként kis gazdaságokban zajlik.

A méhészek által követett módszerek a következők:

—	Főként fából készült kaptárok használata.

—	A kaptároknak a sziget különböző térségeibe történő vándoroltatása.

—	A méhek keretről való eltávolítása hagyományos lesepréssel.

—	A méznek a kaptárban történő előállítása alatt szünetel a méhek mesterséges etetése.

—	Továbbra is alkalmazzák a füstölőt, amelyhez természetes és hagyományos tüzelőanyagokat használnak, mint a kutyatej (Euphorbia spp), az aggófű (Kleinia neriifolia), a fenyő, az agávé vagy a fenyő-tűlevél (a Pibus canariensis száraz levele vagy tűlevele).

—	A lépek fedelének eltávolítása a hagyományos fedelezőkéses vagy -fésűs rendszerrel történik, és a kereteket hidegen pergetik, majd azonnal szűrik, majd az így kapott szennyeződésektől mentes terméket tárolják.

—	A tenerifei méz kezelését a feldolgozás minden szakaszában úgy végzik, hogy minősége ne szenvedjen kárt, ezért soha nem alkalmaznak 44 °C-nál magasabb hőmérsékletű hőkezelést, így pasztörizálást sem.

—	Az évszázados fejlődés során az éghajlathoz és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó Abeja Negra Canaria fajta jelenléte is a sziget méhészeti ágazatának identitását hangsúlyozza.

5.2. A termék sajátosságai

A tenerifei mézek egyedülálló jellege fizikai-kémiai, virágporra jellemző és érzékszervi sajátosságaiban rejlik.

A tenerifei mézek jellegzetesen frissek: HMF-tartalmuk ≤ 20 mg/kg méz és diasztáz aktivitásuk legalább 12 (Schade-skála szerint).

Érett mézek, amelyek nedvességtartalma legfeljebb 18 % és vízaktivitása legfeljebb 0,620 aW.

Érintetlen mézek, mivel nem részesültek intenzív hőkezelésben. Legfeljebb 44 °C hőmérsékletnek tehetők ki. Ez is garantálja a méznek a sziget sajátos növényvilágának és méheinek köszönhető egyediségét.

A változatos, sok őshonos fajtával rendelkező növényvilágnak tudható be mind a méz különleges jellege, ami a nagyon eltérő színekkel, érzékszervi jellemzőkkel és állagokkal rendelkező mézek változatosságában is tükröződik, mind a csak Tenerifén előállítható különleges fajtamézek jelenléte.

A sziget őshonos növényfajai pollenjének jelenléte következtében a tenerifei mézet virágpor-tartalmának összetétele is megkülönbözteti a más helyeken és területeken előállított mézektől, ami önmagában is bizonyítja, hogy ezek a mézek közvetlen kapcsolatban állnak Tenerifével. A tenerifei méz különböző tételei eltérő virágpor-tartalmának évekig tartó vizsgálatai tették lehetővé a jellegzetes földrajzi markereknek, vagyis azoknak az őshonos vagy betelepített fajoknak a meghatározását, amelyek a tenerifei mézek általános virágportartalmában való reprezentativitásuk és gyakoriságuk miatt a szóban forgó mézeket földrajzi szempontból meghatározzák és egy adott térséghez kapcsolják.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzője közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Mivel a méhek különleges, gyakran a világon egyedülálló virágokból állítják elő, a tenerifei méz egyedülálló és megkülönböztetett termék, amely közvetlen kapcsolatban áll előállítási területével.

A tenerifei méz előállításában meghatározó szerepet játszik a sziget vulkanikus eredetének, változatos domborzatának és az atlanti passzátszelek által alakított sajátos vízháztartásának köszönhető különleges környezeti feltételek által létrehozott nagyfokú biodiverzitás, amely elősegíti a nagyon változatos mikroklímák és a különböző természetes élőhelyek kialakulását, és ezekben számos őshonos, méhészeti szempontból kiemelkedő minőséget képviselő növényfaj jelenlétét.

A tenerifei virágok különleges volta mellett meg kell említeni a sziget vidéki életterével szorosan összefonódott méhészeti ágazatot, amely kis gazdaságokban hagyományos méhészetet folytat, a terméket nagy gondossággal kezeli, és friss, alacsony nedvességtartalmú – és a sziget klímájának köszönhetően –, jól eltartható mézeket állít elő.

Hőkezelést az előállítás egyetlen szakaszában sem alkalmaznak, ami garantálja a termék természetes minőségét mindazokkal az eredeti összetételi, biológiai és érzékszervi sajátosságokkal, amelyeket a tenerifei virágok és méhek kölcsönöznek a terméknek; ennek eredménye a sokféle, nagyon eltérő színű és tulajdonságú méz. A teidei seprűzanót, a kígyószisz, a csobormenta, az avokádó stb. önmagában is a tenerifei méz ismertetőjegyét képezi.

A tenerifei méz hagyománya a mai napig nem szakadt meg; Tenerife és a méhészet kapcsolatát nem csak a történelmi utalások igazolják, hanem jelen van a sziget kulturális értékeit jelentő helynevekben, hagyományokban és folklórban is.

A tenerifei méz sok receptben és hagyományos desszertben szerepel, amelyek közül kiemelendő a mai napig fennmaradt, igazi gasztronómiai emlék, a mézes, mandulás „gofio amasado” (pirított őrölt gabonákból készült tészta). A tenerifei méz különböző változatai nagy elismerésnek örvendenek a helyi lakosság és a sziget látogatói között; gyakran jelenik meg a médiában (sajtó, rádió, televízió és internet), és több mint tizenöt éve „Miel de Tenerife” néven értékesítik a piacon.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.gobiernodecanarias.org/agricultura/icca/Doc/Productos_calidad/PLIEGO_DE_CONDICIONES_DOP_MIEL_DE_TENERIFE.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A rendeletet felváltotta az 1151/20/EU rendelet.

(3) L. 2. lábjegyzet.

14.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 235/13

2013/C 235/06

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„CHÂTAIGNE D’ARDÈCHE”

EK-sz.: FR-PDO-0005-0874-12.04.2011

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Châtaigne d’Ardèche”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály:

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Châtaigne d’Ardèche” (ardèche-i szelídgesztenye) eredetmegjelölést kizárólag a Castanea sativa Miller hagyományos helyi fajták termésére lehet alkalmazni, amelyek az ardèche-i helyi környezeti feltételekhez alkalmazkodott növényvilághoz (ökotípus) tartoznak. A termések a következő közös tulajdonságokkal rendelkeznek:

Ellipszis alakúak, a csúcsuk hegyes és bibeszálban végződik. Színük a világos gesztenyebarnától a sötétbarnáig terjed, és függőleges barázdák jellemzik őket. A köldökfolt (hilum) kicsi. Hámozás után a gesztenyebél színe a krémfehértől a halványsárgáig terjed, és a felszíne erezett. Belső héja (belső bőre) olyannyira behatolhat a termésbélbe, hogy akár részekre is oszthatja.

A „Châtaigne d’Ardèche” eredetmegjelölés a következő termékeken jelenhet meg: friss, hámozatlan gesztenye, szárított, hámozott egész gesztenye vagy gesztenyeliszt.

A „Châtaigne d’Ardèche” jellegzetes aromával rendelkezik, amelyet enyhe briós, kalács, sütőtök, édesburgonya és méz jegyek jellemeznek. A szárított kiszerelési formákban (szárított gesztenye és gesztenyeliszt) a mandula és a mogyoró, valamint a sütemény illata is fellelhető. Tisztán észrevehetően édes ízű, amelyhez esetlegesen enyhén kesernyés íz társulhat; ez a két ízélmény hangsúlyosan jelenik meg a száraz tartósítási formákban.

Összetételét illetően 100 g friss gesztenyebélben a következő értékek mérhetők:

—	szárazanyag-tartalom: több mint 37 %,

—	összes szénhidrát-tartalom: legalább 34 %.

A fogyasztóknak frissen történő értékesítésre szánt gesztenyét azonos méretű gesztenyékből összeállított tételekben árusítják, amelyekben kilónként legfeljebb 100 darab gesztenye található. Más típusú értékesítések esetében az eltérő nagyság miatt kilónként akár 200 gesztenye is található egy tételben.

A kiszerelési formák a következőek:

—	A friss gesztenye terméshéja csillogó, a gesztenyebél pedig duzzadt. Az egyes tételekben legfeljebb 10 % lehet a gomba vagy rovar okozta belső károsodás nyomát hordozó gesztenyék aránya.

—	A szárított, hámozott egész gesztenye színe a törtfehértől a halványsárgáig terjed. A bél függőleges erezete tisztán látható, és lehetnek rajta a belső héjból származó maradványok. A hibás gesztenyék aránya nem haladja meg az 5 %-ot. Nedvességtartalma legfeljebb 10 %.

—	A gesztenyeliszt színe a törtfehértől a halványsárgáig terjed. Nedvességtartalma legfeljebb 10 %. Szemcsemérete 800 μm alatti vagy azzal megegyező (és legalább 80 %-a 300 μm alatti vagy azzal megegyező); ezáltal a liszt finom tapintású.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A betakarítástól kezdve egészen a késztermék előállításáig valamennyi műveletet a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Az egységes csomagoláson található címkén a következő adatokat kell azonos látómezőben, a csomagolás elülső részén, a következő sorrendben feltüntetni:

—	a „Châtaigne d’Ardèche” oltalom alatt álló eredetmegjelölést legalább akkora betűmérettel, mint a címkén szereplő legnagyobb betűméret,

—	közvetlenül utána, közbülső jelölések nélkül, adott esetben, a következő feliratok valamelyikét: „gesztenyeliszt” vagy „szárított egész gesztenye”,

—	az európai uniós „OEM” szimbólumot,

—	a betakarítás évét (a friss gesztenye kivételével).

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Châtaigne d’Ardèche” földrajzi területe a Rhône-völgytől nyugatra, a Francia-középhegység (Massif Central) peremén terül el, és nagyrészt Ardèche megye területén található.

Ez a földrajzi terület a „Châtaigne d’Ardèche” térségét jellemző természeti tényezőkhöz (változatos domborzat, tápanyagban szegény és savas talaj, lankás területek stb.) és emberi tényezőkhöz (ősi gesztenyeültetvények, a gesztenyetermesztéshez kötődő építmények, a „Châtaigne d’Ardèche” tartós termelése stb.) kapcsolódó követelmények alkalmazásával került meghatározásra.

A földrajzi területet 197 település alkotja, melyek közül 188 Ardèche megyében, 7 Gard megyében és 2 Drôme megyében található. A földrajzi terület a következőket foglalja magában:

Ardèche megye:

—	Lamastre, Vernoux-en-Vivarais, Saint-Pierreville, Thueyts, Privas, Vals-les-Bains, Aubenas és Valgorge járás teljes területe.

—	Antraigues-sur-Volane járás: Lachamp-Raphaël település kivételével.

—	(Le) Cheylard járás (Le) Chambon és Saint-Andéol-de-Fourchades település kivételével.

—	Joyeuse járás Beaulieu, Chandolas, Grospierres, Labeaume és Saint-Alban-Auriolles település kivételével.

—	Largentière járás Chauzon, Uzer és Vinezac település kivételével.

—	Saint-Félicien járás Lafarre település kivételével.

—	(Les) Vans járás Banne, Berrias-et-Casteljau, Saint-André-de-Cruzières és Saint-Sauveur-de-Cruzières település kivételével.

—	(La) Voulte-sur-Rhône járás Charmes-sur-Rhône és (La) Voulte–sur-Rhône település kivételével.

—

Burzet, Pereyres, Saint-Pierre-de-Colombier, Rochessauve, Saint-Julien-en-Saint-Alban, Montpezat-sous-Bauzon, (Le) Roux, Saint-Martin-sur-Lavezon, Saint-Pierre-la-Roche, Sceautres, Labatie-d’Andaure, Saint-Agrève, Saint-Jeure-d’Andaure, Borne, Laval-d’Aurelle, Saint-Laurent-les-Bains, Lachapelle-sous-Chanéac, Intres, Saint-Jean-Roure, Saint-Julien-Boutières, Saint-Martin-de-Valamas, Alboussière, Champis, Saint-Romain-de-Lerps, Saint-Sylvestre, Toulaud, Boucieu-le-Roi, Colombier-le-Jeune, Saint-Barthélémy-le-Plain, Saint-Jean-de-Muzols, Aubignas, Berzème, Darbres, Lussas, Mirabel, Saint-Gineis-en-Coiron, Saint-Jean-le-Centenier, Saint-Laurent-sous-Coiron és Saint-Pons település.

Gard megye:

—	Bordezac, Gagnières, Peyremale, Aujac, Courry, Meyrannes és Saint-Brès települések.

Drôme megye:

—	Tain-l’Hermitage és Gervans település.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A földrajzi terület a Francia-középhegység (Massif Central) délkeleti peremén terül el. Azok a talajok, amelyeken a szelídgesztenyefa ültetvények találhatóak, nagyrészt plutonikus vagy metamorf eredetűek. Ezen talajok közös jellemzője, hogy savasak (4,8 és 5,5 közötti pH-értékűek), tápanyagokban szegények és jó vízelvezetésűek. A szelídgesztenyefa a meredek lejtős területeken terjedt el, ahol a napsütéses órák száma a legmagasabb, és ahol az intenzív mezőgazdasági művelés vagy az igényesebb fajok termesztése nem volt lehetséges. Az ardèche-i gesztenyés területét ezen túlmenően a 300 m és 900 m közötti magasság és a legfeljebb két száraz hónap melletti 700–800 mm közötti éves átlagos csapadékmennyiség jellemzi. Éghajlata mezotermikus mérsékelten meleg, hosszú nyarakkal és hideg telekkel.

Emberi tényezők

A gesztenye már a középkor óta jelentős kultúrnövény Ardèche megyében.

A XVII. század óta a szelídgesztenyefa-ültetvények területének nagyfokú kiterjesztésével párhuzamosan az ardèche-i termelők a legmegfelelőbb növények beoltásával elvégezték azon Castanea sativa Miller hagyományos helyi fajták tapasztalati alapú kiválasztását, amelyek megfelelnek a helyi talaj- és éghajlati viszonyoknak. Az ardèche-i gesztenyetermesztés tehát nagyon korán olyan fajták alkalmazásával szerveződött meg, amelyek a legmegfelelőbbek ezen a földrajzi területen, és amelyeket így egységes erőteljes és egyedi ízhatás jellemez. Az ezekből a fajokból származó termelés megmaradt az ardèche-i terület határain belül.

A „Châtaigne d’Ardèche”-t hagyományos és extenzív típusú ültetvényeken, lankás, gyakran teraszosan kialakított területeken termesztik. Az állomány sűrűsége hektáronként 100 szelídgesztenyefára van korlátozva. A fákat Castanea típusú alanyra oltják. Azon túlmenően, hogy a gesztenyeültetvények gondozásakor tiszteletben tartják azok multifunkcionalitását, a hagyományos tájképet és a helyi gyakorlatot (engedélyezett a füvesítés vagy az áfonyatermesztés), úgy döntöttek, hogy a művelési módhoz kapcsolódó természetes megoldásokat részesítik előnyben. A trágyázás és a vegyi anyagokkal történő talajjavítás tilos, a művelés során történő kezelések jelenleg szinte alig fordulnak elő. A gesztenyefánkénti éves terméshozam nem haladja meg a 100 kg friss gesztenyét, és a gesztenyeültetvények gazdaságonkénti éves terméshozama nem haladja meg a hektáronkénti 5 tonna frissgesztenye-átlagot.

A szelídgesztenyéket a teljes érettség elérésekor, a termések lehullása után takarítják be. Tilos a termések lehullásának felgyorsítására szolgáló rázóeszközt vagy vegyipari terméket használni. A lehullásukat követően gyorsan be kell takarítani a gyümölcsöket annak érdekében, hogy egészségesen lehessen elszállítani azokat a begyűjtő állomásokra. A feldolgozásuk vagy a hűtőkamrába helyezésük előtt a gyümölcsöket egy száraz, szellőztetett, fényvédett helyiségben, jól szellőző csomagolásban tárolják.

Régóta kutatják az olyan tárolási módszereket, amelyekkel ezeknek a frissen oly sérülékeny gyümölcsöknek az eltarthatósága növelhető. Ezek közül kétségtelenül a forró levegővel történő szárítás a legősibb módszer. A XVII. században a gesztenyék szárítása a kéményben, megfelelő kemencékben vagy kőből, habarcs nélkül készült emeletes építményekben elhelyezett szárítórácsokon történt. Jelenleg a minimális szárítási idő 7 nap. A gesztenyéket legfeljebb 50 °C-os meleg levegő keringetésével, mérsékelt módon és fokozatosan szárítják azért, hogy elkerüljék a durva dehidratációt, amely elrontja a gyümölcsöt. A gesztenyéket addig szárítják, amíg a víztartalmuk legfeljebb 10 % lesz, és így biztosítható a gyümölcs megfelelő eltarthatósága. A szárításra legkésőbb a betakarítást követő év január 31-én sor kerül. Miután megszárították őket, a gesztenyéket gesztenyetisztító gép segítségével meghámozzák, majd a hibás gesztenyék eltávolítása érdekében kiválogatják (legfeljebb 5 % a gomba vagy rovar okozta belső károsodás nyomát hordozó gesztenyék aránya). Ekkor a gesztenyék szárított gesztenyeként értékesíthetőek vagy malomba szállíthatóak, ahol a kívánt finomságú liszt készíthető belőlük.

5.2. A termék sajátosságai

A „Châtaigne d’Ardèche” elnevezést kizárólag a „Castanea sativa Miller” hagyományos helyi fajtáktól származó, az eredeti származási helyükön kiválasztott és termesztett szelídgesztenyékre lehet alkalmazni.

Az ebből az állományból származó hagyományos helyi fajtáknak területenként változó nevet adtak, azonban rendelkeznek specifikus közös tulajdonságokkal.

A „Châtaigne d’Ardèche” a következő tulajdonságai folytán különbözik a piacon jelenleg elterjedt más szelídgesztenyéktől:

—

a gesztenyék mérete a kicsitől a közepesig terjed. A betakarított gyümölcsök általában kis és közepes méretűre oszlanak:

—	a gyümölcsök 30 %-a közepes méretű (65–85 gyümölcs/kg),

—	a gyümölcsök 50 %-a kis méretű (86–100 gyümölcs/kg),

—	a gyümölcsök 20 %-a nagyon kis méretű (több mint 100 gyümölcs/kg és 200 gyümölcs/kg között),

—	kicsi, négyszögletes köldökfolt, amely nem terjed ki a termés oldalsó felületeire,

—

az aromagazdagság és a friss gesztenye sütés utáni omlós állaga. A gyümölcsön sütés után elvégzett érzékszervi vizsgálatok a következő egyedi érzékszervi jellemzőket állapították meg:

—	viszonylag kemény állag, amely fokozatosan erőteljesen omlós és krémes érzetté alakul,

—	enyhén kesernyés íz,

—	jellegzetes aromák: enyhe briós, kalács, sütőtök, édesburgonya és méz jegyek,

—

erőteljes édes íz: a „Châtaigne d’Ardèche” szénhidrát-összetételének elemzése azt mutatta ki, hogy a „Châtaigne d’Ardèche”-nek jelentős – általában (a szárazanyag-tartalomhoz viszonyítva) 14 % feletti – a monoszacharid- és diszacharid-tartalma, ami az általánosan megfigyelt értékeknél magasabb, és ez magyarázza a kóstoláskor érezhető édes ízt.

A „Châtaigne d’Ardèche” szárított kiszerelési formái (szárított gesztenye és gesztenyeliszt) ezen túlmenően a következő jellemzőkkel bírnak:

—	az előzőekben ismertetett ízbeli jellemzők mellett a mandulára és a mogyoróra, a süteményre emlékeztető aromák is fellelhetők,

—	az édes és a keserű íz erőteljesebben érezhető, mint a friss gyümölcsnél,

—	a törtfehértől a halványsárgáig terjedő világos szín,

—	csekély, legfeljebb 10 %-os nedvességtartalom,

—	finom tapintású állag a liszt esetében.

5.3. A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat

Az ardèche-i táj figyelemre méltó alkalmassága a gesztenyetermesztésre azt eredményezte, hogy nagyon korán megjelentek itt a gesztenyések, először vadon (a harmadkor óta), majd termesztés eredményeként (ezt a középkor óta bizonyítják írásos források). A lejtős, alacsony falakkal és teraszokkal tagolt ardèche-i táj manapság is kitűnő terepet nyújt a hagyományos gesztenyéseknek.

A „Châtaigne d’Ardèche” egyedi jellemzői a következőknek köszönhetőek:

—	a laza, jó vízelvezetésű és savas talajoknak, amelyek a kiválasztott szelídgesztenye-fajták jó meggyökeresedését és fejlődését teszik lehetővé,

—	az éghajlatnak, amely a sok napsütés és az ősz eleji esők révén kedvező a termések kifejlődéséhez,

—	annak a ténynek, hogy a hagyományos helyi Castanea sativa Miller fajták alkalmazkodtak a helyi természeti viszonyokhoz és a hagyományos termesztési módszerekhez, ennek köszönhető a gesztenyék aromagazdagsága és omlós állaga,

—	annak a ténynek, hogy a gesztenyefák lejtős területeken találhatóak, így optimális a napsugarak behatolása, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gyümölcsök jelentős mennyiségű cukrot raktározhassanak el,

—	az ültetvények alacsony sűrűségének és a kevéssé intenzív művelésnek, amelyek olyan gyümölcsök előállítását teszik lehetővé, amelyek teljesen kibontakoztathatják a bennük rejlő aromákat,

—

annak, hogy olyan helyi módszereket alkalmaznak a betakarítástól kezdve egészen a késztermék előállításáig, amelyek megőrzik ezt az ízpotenciált:

—	a szelídgesztenyéket a teljes érettség elérésekor takarítják be, így azok megőrzik jellemző aromagazdagságukat és édességüket,

—	a gesztenyék szétválogatását a helyi fajtákhoz igazították, valamint meghatározták a tárolási és feldolgozási feltételeket, mindezzel lehetővé téve, hogy a késztermék is rendelkezhessen az említett jellemzőkkel,

—	a szárított gesztenyék őrlés előtti kiválogatása, ami hozzájárul a liszt jellegzetes halvány színéhez,

—	a fokozatos és mérsékelt szárítás, amely elősegíti a „Châtaigne d’Ardèche” érzékszervi tulajdonságainak kifejeződését, anélkül, hogy égett ízt kölcsönözne neki, és lehetővé teszi a szárított gesztenyék és a liszt jellegzetes halvány színének biztosítását,

—	a gondos őrlés, amellyel a kívánt finomság érhető el,

—	és végül a szárított gesztenyék és a liszt alacsony nedvességtartalma, amely hozzájárul édes ízük és erőteljes aromáik kibontakoztatásához.

Mindezek a sajátosságok lehetővé tették, hogy a XIX. századig a helyi népesség alapvető élelmiszerének számító „Châtaigne d’Ardèche” – legyen szó akár frissen, akár szárítva, akár pedig lisztként történő felhasználásáról – mára a helyi gasztronómia kikerülhetetlen összetevőjévé vált.

A XIX. század vége óta a „Châtaigne d’Ardèche”-t fő összetevőként felhasználva számos több száz éves, elismert helyi cég fejlesztett ki olyan híres termékeket, mint például a kandírozott gesztenye vagy a gesztenyekrém.

A „Châtaigne d’Ardèche” a neves séfek étlapján is megjelenik. A Franciaország kulináris örökségéről a Conseil National des Arts culinaires által készített leltár (l’Inventaire du patrimoine culinaire de la France) emblematikus termékként írja le a „Châtaigne d’Ardèche”-t és annak különféle felhasználási módjait.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés (3))

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCChataigneDArdeche2013.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) L. 2. lábjegyzet.

14.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 235/19

2013/C 235/07

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„PANE TOSCANO”

EK-sz.: IT-PDO-0005-01016-18.07.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Pane Toscano”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.4. osztály:

Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pane Toscano” oltalom alatt álló eredetmegjelölés a Toscanában alkalmazott jellegzetes feldolgozási rendszerben, kizárólag öregtészta (vagy gyorskovász), víz és a 4. pontban körülírt előállítási területen termő közönséges búzafajtákból előállított „0”-ás típusú liszt felhasználásával készült kenyeret jelöl.

A „Pane Toscano” OEM forgalomba kerülésekor az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

—	Forma és súly: a helyiek által „filoncino”-nak nevezett, rombusz alakú darabok súlya 0,45 és 0,55 kg között változik; a helyiek által „filone”-nak nevezett, lekerekített sarkú, téglalap alakú formák súlya pedig 0,90 és 1,10 kg, vagy 1,80 és 2,20 kg közötti,

—	Forma vastagsága: 5–10 cm,

—	Héj: kemény és ropogós, matt sötét mogyorószínű,

—	Kenyérbél: fehér, elefántcsont színű, szabálytalan lyukakkal,

—	Illat: pirított mogyoró,

—	Íz: sótlan, vagyis só nélküli, enyhén savanykás,

—	Nedvességtartalom: a teljes tömeg 30 %-ánál nem nagyobb.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „0”-ás típusú közönséges búzaliszt az alábbi kereskedelmi és technológiai tulajdonságokkal rendelkező búzaszemekből készül:

Paraméter	Érték
W (Chopin)	160 és 230 közötti
P/L (index)	0,35 és 0,65 közötti
Vízfelvevő képesség	54 %-nál nagyobb
C:D (Brabender farinográfon)	6’-nál nagyobb
Esésszám	260-nál nagyobb

Csak az öregtészta készítéséhez használt liszt W (Chopin) értéke lehet magasabb a táblázatban meghatározott értéknél.

Víz.

A valamely korábbi feldolgozásból származó természetes élesztő vagy öregtészta, ha megfelelő környezetben tárolják, fokozatosan erjed és savanyodik. Ez a megfelelően frissített gyorskovász, az úgynevezett „öregtészta” az új tésztába kerülve képes annak a megkelesztésére.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A búza termesztése, betakarítása és tárolása; az egymagvú toktermés feldolgozása, a búzacsírát tartalmazó liszt előállítása.

A tel quel vagy liofilizált természetes élesztő, vagy más néven öregtészta előállítása; törzsgyűjtés az öregtészta megújítására, a kovász készítése, a kelesztés, végül a sütés.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Pane Toscano” OEM élelmiszer egészben vagy szeletelve, csomagolt állapotban kerül forgalomba. Az egész „Pane Toscano” OEM szeletelése és csomagolása, illetve a szeletelt termék csomagolása kizárólag az előállítás helyén történik. Ezeket a műveleteket közvetlenül a kenyér kihűlése után kell végezni, hogy megmaradjon a „Pane Toscano” OEM illata, és elkerülhető legyen az egész termék, illetve a szeletek felszínének nedvességtartalma közötti túlzott mértékű eltérés, ami az organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságok megváltozásához vezethetne. A termék előre felszeletelhető, ilyen esetben csomagolása esetleg akár módosított nyomás alatt is történhet.

Alternatívaként engedélyezett a termék nem csomagolt állapotban történő értékesítése is, amennyiben a kenyéren közvetlenül sütés előtt elhelyezett, élelmiszerekhez megfelelő anyagból készült, a termék logóját és a többi kötelezően feltüntetendő információt tartalmazó címke segítségével a termék beazonosítható.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A csomagoláson az alábbi információkat kell feltüntetni:

—	A „Pane Toscano” eredetmegjelölés logója,

—	A „Pane Toscano” elnevezéssel azonos mezőben, az 1898/2006/EK bizottsági rendelet előírásainak megfelelően az OEM közösségi szimbóluma,

—	Az egyéni termelő és/vagy termelői szövetkezet neve vagy cégneve, illetve címe vagy székhelye,

—	A jelen egységes dokumentumban előírtakon kívül tilos bármely más minősítés feltüntetése, ideértve a következő kifejezéseket is: típus, íz, felhasználás, válogatott és hasonlók.

Mindazonáltal megengedett:

—

olyan üzemekre, nevekre, cégnevekre, magántulajdonban lévő márkajelzésekre, konzorciumokra utaló jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése. A fenti megjelölések a „Pane Toscano” eredetmegjelölés felirathoz használt betűk nagyságánál kisebb betűkkel feltüntethetők a címkén,

—	esetleg a „Pane Toscano” OEM felhasználására vagy organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságaira vonatkozó adatok a fogyasztók biztosítása érdekében, valamint történelmi és kulturális utalások.

A „Pane Toscano” OEM logója Toscana megye körvonalait ábrázolja.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A búza, a liszt és az élesztő, valamint a „Pane Toscano” OEM előállítási és csomagolási területe Toscana megye teljes közigazgatási területét foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Pane Toscano” OEM előállítási területének tengerszint feletti magassága a szárazföld felől a part felé, illetve északról dél felé haladva csökken, mégpedig egy olyan rendszerben, amelyben a területet körülölelő Appenninek útját állják a keleti, különösen északkeleti irányból érkező légköri frontoknak, és a terület teljes mértékben ki van téve a nyugatról érkező szél és csapadék hatásainak. Éghajlatát illetően olyan hőmérsékleti- és csapadékviszonyok jellemzők a területre, amelyek miatt a búzatermesztés november és július közötti referencia-időszakában nagyban eltér a megyében lévő, szomszédos területeken mért adatoktól. Különösen az 1981 és 2010 közötti éghajlati adatok összessége (legalacsonyabb, átlag- és legmagasabb hőmérséklet, csapadék mennyisége, napos órák száma) világított rá, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet a legmeghatározóbb a termék előállításához felhasznált liszt (W és P/L) értékeire, továbbá hogy az előállítási terület, a megyében tapasztalt változatosság ellenére egyértelműen eltér a többitől. A területen a közönséges búza termesztése (az Arno és a Tevere völgyében elterülő) nagy síkságokra, de főként az Appenninek tágas dombvidékeire, fennsíkjaira jellemző. Ezeknek a területeknek köszönhetően jöttek létre a búza különböző ökotípusai, azok az alaptípusok, amelyekből kialakult számos, napjainkban a „Pane Toscano” OEM előállításához használt búzafajta. Ugyanezen búzafajták más, akár Toscanával határos területeken termesztett egyedein nem tapasztalhatók a „Pane Toscano” OEM előállításához szükséges kereskedelmi vagy technológiai jellemzők, ami megerősíti az éghajlati feltételek specifikusságát, amely ugyanolyan fontos, mint a genetikai állomány. A liszt fenti éghajlati viszonyok által meghatározott reológiai tulajdonságai bizonyulnak alkalmasnak az egyes sütések között életben tartott öregtészta (gyorskovász) alkalmazásával történő kelesztéshez; a területen dolgozó termelők, szakértelmüknek köszönhetően az előállítási folyamat során képesek meghatározni az állandó minőség biztosításához szükséges megfelelő mennyiséget, valamint a megmunkálás időtartamát.

5.2. A termék sajátosságai

A „Pane Toscano” OEM termék hosszan eltartható, ami a megfelelő kelesztés jele – ennek köszönhetően a termék a napjainkban elterjedt kenyérféléknél jóval hosszabb ideig ellenáll a penészképződésnek. Organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait tekintve a pirított mogyoró-illata, a kenyérbél „sciocco”, vagyis sótlan, és enyhén savanykás íze, ropogós héja, valamint a fehér, elefántcsont színű, szabálytalan lyukakat tartalmazó kenyérbél jellemzi. A „Pane Toscano” OEM terméknek ezenkívül jellemzően magas a tápértéke: ennek oka az alacsony gluténtartalmú lisztkeverék alkalmazásából adódó jó emészthetőség, valamint a (búzacsíra-hozzáadásnak a megmunkálás során történő, mára már elterjedt szokása helyett alkalmazott) saját búza csírájának hozzáadott tápértéke, és a hagyományok szerint a sót nélkülöző összetétel.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület és a „Pane Toscano” OEM termék minősége vagy jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat a hosszú feldolgozási folyamatban rejlik, amelynek során lehetővé válik, hogy az öregtészta a búzacsírát tartalmazó lisztből só nélkül készített tésztában sütés közben előhozza a termék jellegzetes ízét, megjelenését és hosszú eltarthatóságát kialakító összetevőket.

A fenti jellemzők a toszkán vidéken elterjedt kenyérkészítés régi, jellegzetes módszerére vezethetők vissza, amely kizárja a sót az összetevők közül, és a kelesztéshez természetes gyorskovászt, a tésztához „0”-ás típusú, túlnyomórészt a XX. század eleje óta Toscanában termesztett, válogatott búzafajtákból készült, búzacsírát tartalmazó közönséges búzaliszt használatát írja elő.

Azt beszélik, hogy a „Pane Toscano” OEM só nélkül történő készítése egy XII. századi, jellemzően toszkán, az akkoriban egymással rivalizáló Firenze és Pisa közötti vitára vezethető vissza.

A gyorskovászként használt öregtésztát a 3.3. pontban felsorolt búzafajták minőségi jellemzőivel – vagyis alacsony szemkeménységgel, alacsony W értékkel és közepes P/L értékkel rendelkező – a 4. pontban meghatározott területen előállított liszttel kell összedolgozni. A fenti, statisztikailag a „Pane Toscano” OEM előállítási területén – termesztett búzára jellemző tulajdonságok megerősítése – amelyek a vele határos területen termelt búzára már nem érvényesek – mással nem magyarázható, mint a terület éghajlati jellemzőivel, amelyek a hőmérsékletnek, különösen a legalacsonyabb hőmérsékletnek köszönhetően jelentős mértékben meghatározzák és befolyásolják a genotípus kifejeződését.

A napjainkban a termék előállítására termesztett közönséges búzafajták többsége a Valdichiana síkságain a XX. században válogatott, majd a „Pane Toscano” OEM előállítási területén elterjedt alaptípusokból származik.

További tényező, hogy megőrizték azt a szokást, hogy a lisztből az előállítás során nem válogatják ki a búzacsírát, ami által az előállított kenyér tápértéke kétségkívül magasabb.

A napjainkban az általános kenyérfajtákból szinte teljesen hiányzó búzacsíra a „Pane Toscano” OEM tápértékére gyakorolt pozitív hatásán felül az összetett cukrok bomlási folyamataiban részt vevő enzimtartalmának függvényében befolyásolja a tészta kelési folyamatait is. Az előállításra jellemző másik tényező az öregtészta hozzáértő alkalmazása, amelyet a pékek víz, és a „Pane Toscano” OEM előállításához használt lisztfajta összekeverésével állítanak elő, és amely lehetővé teszi a kenyér jellegzetes aromáját és ízét adó vegyületek kialakulását eredményező savas-tejsavas erjedést. Végül, a só elhagyása az erjedési folyamatokra gyakorolt hatása mellett egyértelmű jellemzője is ennek a jellegzetes toszkán élelmiszernek.

Ebben a különféle elemek kölcsönhatásával működő kontextusban alapvető fontosságúnak bizonyul a készítők tevékenysége, amely a mindenki által biztosítandó, a gyorskovász-készítéstől, a kelesztés és sütés fázisainak gondos ellenőrzéséig terjedő minőségi paraméterek alapos ismeretének köszönhetően lehetővé teszi egy nagy tápértékkel bíró, igen jellegzetes termék előállítását.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (http://www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di produzione all'Esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) L. 2. lábjegyzet.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.235.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 235

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. augusztus 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 235/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6885 – SDNV/Germanischer Lloyd) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 235/02	Euroátváltási árfolyamok	2

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2013/C 235/03	A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezése ( 1 )	3

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3290
JPY	Japán yen	130,27
DKK	Dán korona	7,4592
GBP	Angol font	0,85955
SEK	Svéd korona	8,6624
CHF	Svájci frank	1,2358
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7960
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,874
HUF	Magyar forint	298,87
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7027
PLN	Lengyel zloty	4,1913
RON	Román lej	4,4261
TRY	Török líra	2,5624
AUD	Ausztrál dollár	1,4549
CAD	Kanadai dollár	1,3715
HKD	Hongkongi dollár	10,3073
NZD	Új-zélandi dollár	1,6618
SGD	Szingapúri dollár	1,6812
KRW	Dél-Koreai won	1 483,44
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,2219
CNY	Kínai renminbi	8,1348
HRK	Horvát kuna	7,5385
IDR	Indonéz rúpia	13 690,22
MYR	Maláj ringgit	4,3305
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,223
RUB	Orosz rubel	43,9468
THB	Thaiföldi baht	41,531
BRL	Brazil real	3,0483
MXN	Mexikói peso	16,9142
INR	Indiai rúpia	81,4460

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 235/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.7013 – Platinum Equity/CBS Outdoor) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	4

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2013/C 235/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	5

2013/C 235/06	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	13

2013/C 235/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	19


	(1) EGT-vonatkozású szöveg