AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

8.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/1

TERVEZET: A BIZOTTSÁG …/…/EU RENDELETE

(2013. július 17.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 229/02

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1),

e rendelet tervezetének közzétételét követően (2),

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alapján be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ezen értesítési eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e csoportjaira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendelet alapján, az EUMSZ 109. cikkével összhangban úgy határozott, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatás az említett támogatási fajták közé sorolható. Ezek alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás, mint egyazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget nem meghaladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek és ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.

(2)

A Bizottság számos határozatban tisztázta a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó csekély összegű (de minimis) szabályról szóló értesítésben (3) és azt követően a 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) és az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (5) kifejtette azon csekély összegű (de minimis) felső határral kapcsolatos álláspontját, amely alatt a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Az 1998/2006/EK rendelet alkalmazása terén szerzett tapasztalatok fényében indokoltnak tűnik az említett rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és e rendelet felváltása.

(3)

Helyénvaló fenntartani a 200 000 EUR összegű felső határt a de minimis támogatás összegére vonatkozóan, amelyben egy vállalkozás tagállamonként három éves időtartamon belül részesülhet. E felső határ szükséges annak biztosításához, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó egyetlen intézkedés se befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/vagy ne torzítsa a versenyt, illetve ne fenyegessen annak torzításával.

(4)

A Szerződésben rögzített versenyszabályok alkalmazásában vállalkozásnak minősül minden, gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül annak jogállásától és finanszírozásának módjától (6). A Bíróság kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon gazdálkodó egység által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy vállalkozásnak kell tekinteni (7). A jogbiztonság és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében e rendelet tartalmazza azon egyértelmű feltételek felsorolását, amelyek meghatározzák, hogy mikor kell két vagy több gazdálkodó egységet egy vállalkozásnak tekinteni. A Bizottság kiválasztotta a „kapcsolt vállalkozások” meghatározása tekintetében megalapozott feltételek közül a 800/2008/EK rendelet (8) I. mellékletében foglalt kkv-fogalommeghatározásban azokat a feltételeket, amelyek e rendelet alkalmazásában megfelelőek. E feltételek már ismertek a közigazgatási szervek előtt, és e rendelet hatályát tekintve azokat a kkv-kre és a nagyvállalatokra kell alkalmazni.

(5)

A közúti árufuvarozási ágazatban működő vállalkozások átlagosan kis méretének figyelembevétele érdekében 100 000 EUR-ban kell meghatározni a felső határt a közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében. Nem tekinthető árufuvarozási szolgáltatásnak az olyan integrált szolgáltatás nyújtása, amelyben a tényleges szállítás csupán egy elemet képvisel: ilyenek például a szállítási, postai vagy futárszolgáltatás, illetve a hulladékgyűjtési és -feldolgozási szolgáltatások. Tekintettel a közúti árufuvarozási ágazatban fennálló túlkínálatra, a közutak túlterheltségével és a teherszállítással kapcsolatos közlekedéspolitika célkitűzéseire, a teherszállító járműveknek az ellenszolgáltatás fejében nyújtott szállítás terén működő vállalkozások általi megvásárolására nyújtott támogatást ki kell zárni az e rendelet alkalmazási köréből. A közúti személyszállítási ágazat fejlődése fényében már nem indokolt erre az ágazatra alacsonyabb felső határt alkalmazni.

(6)

Tekintve a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésének ágazatát, a halászati és akvakultúra ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat és a kockázatot, hogy ezen ágazatokban az e rendeletben meghatározott felső határnál alacsonyabb összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, e rendelet nem alkalmazandó ezen ágazatokra.

(7)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, e rendeletet a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására is alkalmazni kell, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Sem a termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül végzett tevékenységek, mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése, tojások csomagolása stb., sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás ebből a szempontból nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak. A Bíróság megállapította (9), hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül megállapításra. Olyan csekély összegű támogatásra sem alkalmazható, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.

(8)

E rendelet nem alkalmazható az exporttámogatásokra vagy a hazai termékeket az importtermékekkel szemben előnyben részesítő támogatásokra. Különösen nem alkalmazható a többi tagállamban vagy harmadik országban lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást.

(9)

E rendelet nem alkalmazandó a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, mivel nem helyénvaló pénzügyi támogatást nyújtani szerkezetátalakítási koncepcióval nem rendelkező, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak. Ezen túlmenően nehézségek merülnek fel az ilyen típusú vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatástartalmának meghatározása kapcsán. A jogbiztonság érdekében olyan egyértelmű feltételeket kell teremteni, amelyek nem igénylik egy vállalkozás helyzete valamennyi sajátos jellemvonásának értékelését annak meghatározásához, hogy egy vállalkozás e rendelet alkalmazásában nehéz helyzetben lévőnek minősül-e.

(10)

Az e rendelet alkalmazásában figyelembe veendő hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

(11)

Amennyiben a vállalkozások az e rendelet hatálya alól kizárt és egyéb ágazatokban működnek, e rendelet azon ágazatokra vagy tevékenységekre is alkalmazandó, feltéve, ha a tagállamok megfelelő eszközökkel – úgymint az elszámolások elkülönítése vagy a költségek megkülönböztetése – biztosítják, hogy a kizárt ágazatokban folytatott tevékenységek nem részesülnek csekély összegű támogatásból. Ugyanaz az elv alkalmazandó, amennyiben a vállalkozások olyan ágazatokban működnek, amelyekre alacsonyabb csekély összegű felső határok alkalmazandók. Amennyiben nem biztosítható, hogy azon ágazatokban folytatott tevékenységek, amelyekre alacsonyabb csekély összegű felső határok alkalmazandó, csak a meghatározott alacsonyabb felső határokig részesülnek csekély összegű támogatásban, az alacsonyabb felső határ a vállalkozás valamennyi tevékenységére alkalmazandó.

(12)	E rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Továbbá könnyen alkalmazható, egyértelmű halmozhatósági szabályokat kell előírnia.

(13)

E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például mivel az intézkedés nem felel meg a piacgazdasági szereplő elvének, vagy mert az nem foglalja magában az állami források átruházását.

(14)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra kell alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatástartalom pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (átlátható támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek korlát megszabásával garantálni tudják, hogy az alkalmazandó felső határt nem lépik túl. A korlát előírása azt jelenti, hogy amíg a támogatás pontos összege nem vagy még nem ismert, a tagállamnak azt kell feltételeznie, hogy az összeg megegyezik a felső határral annak biztosítása érdekében, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt, és a halmozhatósági szabályok alkalmazhatók legyenek.

(15)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon kívüli, átlátható formában nyújtott támogatások vagy a több részletben fizetendő támogatások bruttó támogatástartalmának kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) meghatározottaknak megfelelően.

(16)

A hitelekből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számították ki. A rövid lejáratú, alacsony összegű hitelek kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a hitel összegét és lejárati idejét is. A Bizottság tapasztalatai alapján az 1 000 000 EUR összeget meg nem haladó hitelek, amelyek lejárati ideje nem hosszabb öt évnél, és amelyeket legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, illetve az 500 000 EUR összeget meg nem haladó hitelek, amelyek lejárati ideje nem hosszabb tíz évnél, úgy tekinthetők, hogy bruttó támogatástartalmuk megegyezik a csekély összeg felső határával.

(17)

A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát. A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megjelenő kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás (a kockázatfinanszírozási intézkedésekről szóló új iránymutatásban) említettek alapján nem tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott de minimis felső határig nyújt tőkét.

(18)

A kezességvállalásokból álló támogatás átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak tekinthető, amennyiben a bruttó támogatástartalom az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági értesítésben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra. A kis- és középvállalkozások esetében például az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének garancia formájában megnyilvánuló állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (11) az éves támogatás szintjeit adja meg, amelyek felett az állami kezességvállalás nem minősül támogatásnak. A rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű hitelt a hitel 80 %-áig biztosító hitelgaranciák kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek a hitelekre egyértelmű rendelkezést kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi az alapul szolgáló hitel összegét és a hitelgarancia lejárati idejét is. E szabály nem vonatkozhat az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan – hitelnek nem számító – kezességvállalásokra, mint a például a tőkeműveletekre adott garanciák. Amennyiben a kezességvállalás nem haladja meg az alapul szolgáló hitel 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg az 1 500 000 EUR-t, és a kezességvállalás időtartama legfeljebb öt év, úgy tekinthető, hogy bruttó támogatástartalom megegyezik a csekély összeg felső határával. Ugyanez alkalmazandó, amennyiben a kezességvállalás nem haladja meg az alapul szolgáló hitel 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg a 750 000 EUR-t, és a kezességvállalás időtartama legfeljebb tíz év.

(19)

Amennyiben a kölcsön vagy a garancia a (16) és (18) preambulumbekezdésben meghatározottaknál kisebb összegre vagy rövidebb időtartamra szól, úgy a bruttó támogatástartalmat a tényleges összeg és a (16) és (18) preambulumbekezdésben feltüntetett maximális összeg, illetve a tényleges időtartam és öt év közötti hányados és a 200 000 EUR összeg szorzataként kell kiszámítani. Ezért például a 2,5 év lejáratú, 500 000 EUR összegű kölcsön bruttó támogatástartalma 50 000 EUR.

(20)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, hogy a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz készpénztámogatást, kölcsönt, garanciát, tőkeinjekciót vagy tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megjelenő kockázatitőke-befektetést, olyan bruttó támogatástartalomhoz vezet-e, amely nem lépi túl a csekély összeg felső határát, és ezért e rendelet hatálya alá tartozhat.

(21)

A Bizottságnak kötelessége biztosítani, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges eszközök megalkotása révén kell segíteniük annak érdekében, hogy egy vállalkozásnak a de minimis támogatási szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt.

(22)	A tagállamoknak a csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően ellenőrizniük kell, hogy országukban a csekély összegű támogatás összegének felső határát nem lépi-e túl az új csekély összegű támogatás, és hogy az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek-e.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok pontos, megbízható és teljes adatokkal rendelkezzenek annak biztosításához, hogy egy új csekély összegű támogatás nyújtása révén ne lépjék túl az érintett vállalkozásra vonatkozóan alkalmazandó felső határt, arra kell kötelezni a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy, a csekély összegű támogatásokat magában foglaló központi nyilvántartást, amely hiánytalanul tartalmazza a szóban forgó tagállamon belüli hatóság által az e rendeletnek megfelelően nyújtott valamennyi csekély összegű támogatásról szóló információkat. A tagállamok számára biztosítani kell, hogy szabadon megtervezhessék nyilvántartásukat és dönthessenek a létrehozására alkalmas mechanizmusról, hogy alkotmányos és igazgatási struktúrájuknak megfelelően hozzák létre azt, feltéve, hogy biztosítják, hogy a nyilvántartás az adott tagállam valamennyi közigazgatási szerve számára lehetővé teszi, hogy ellenőrizze az egyes vállalkozások által kapott csekély összegű támogatások összegét. A tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani e nyilvántartás létrehozására.

(24)

Amíg valamely tagállam nem hozta létre a három évet lefedő központi nyilvántartását, csekély összegű támogatás nyújtásakor a tagállamnak e rendeletre hivatkozva tájékoztatnia kell az érintett vállalkozást a támogatás összegéről és de minimis jellegéről. Ezen túlmenően a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy más de minimis rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról.

(25)

Annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse e rendelet alkalmazását, és megállapíthassa a verseny esetleges torzítását, arra kell kötelezni a tagállamokat, hogy évente nyújtsanak alapvető tájékoztatást az e rendeletnek megfelelően nyújtott támogatási összegekről. Amennyiben a tagállam tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a jelentésekben kért összes információhoz nyilvános hozzáférést biztosít, úgy a tagállamnak nem szükséges jelentést küldenie a Bizottság részére.

(26)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatással kapcsolatosan hathónapos átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok részére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:

a)	a 104/2000/EK tanácsi rendelet (12) hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b)	a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra;

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra, a következő esetekben:

i.	amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii.	amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e)	az importárukkal szemben belföldi áru felhasználásához kötött támogatás;

f)	a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás a 2. cikk e) pontjában foglaltak szerint.

(2) Amennyiben egy vállalkozás az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett ágazatokban, valamint az e rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt tevékenységet végez, úgy e rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy a tagállamok – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek e rendeletnek megfelelően nem részesülnek csekély összegű támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „mezőgazdasági termékek”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, …/…/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra termékek kivételével [még nincs elfogadva; lásd a Bizottság javaslatát COM(2011) 416] a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről;

b) „mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amelynek eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági termék, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első eladásának előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

c) „mezőgazdasági termék forgalmazása”: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő eladást csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik;

d) „egyetlen vállalkozás”: e rendelet alkalmazásában valamennyi gazdálkodó egység, amelyek között az alábbiak közül legalább egy kapcsolat áll fenn:

A fent leírt kapcsolatok valamelyikét felmutató egy vagy több gazdálkodó egység is egyetlen vállalkozásnak tekintendő;

e) „nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában a kevesebb mint három éve működő kkv nem tekinthető nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, kivéve, ha eleget tesz az említett pont iii. alpontjában meghatározott feltételnek.

3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1) Amennyiben a támogatással kapcsolatos rendelkezések megfelelnek az e cikk (2)–(8) bekezdésében, valamint a 4. és 5. cikkben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése valamennyi szempontjának, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2) Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a 2. cikk d) pontjában foglalt egyetlen vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a 2. cikk d) pontjában foglalt, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egyetlen vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t. Csekély összegű támogatás a teherszállító járművek megvásárlására nem vehető igénybe.

(3) Amennyiben egy vállalkozás a közúti árufuvarozási és egyéb olyan tevékenységeket folytat, amelyekre a 200 000 EUR összegű felső határ vonatkozik, a vállalkozásra a 200 000 EUR összegű felső határ alkalmazandó, feltéve, hogy a tagállamok – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – biztosítják, hogy a közúti árufuvarozási tevékenységnek juttatott támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t, és hogy csekély összegű támogatást nem használnak fel teherszállító járművek vásárlására.

(4) Csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott felső határok a csekély összegű támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandók, valamint tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott felső határokat készpénzben odaítélt vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a bruttó támogatástartalmat kell tekinteni.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(7) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott csekély összegű felső határt meghaladja az új csekély összegű támogatás nyújtása, a szóban forgó új támogatás egyikére sem alkalmazhatók az e rendeletben biztosított előnyök.

(8) Fúzió vagy felvásárlás esetén valamennyi, korábbi, az összeolvadásban részt vevő valamely vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, az új vagy a megszerző vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt, a fúzió és felvásárlás előtt törvényesen nyújtott csekély összegű támogatás megkérdőjelezése nélkül.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra oszlik, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az abban részesülő vállalkozásnak kell adni, amely elvben a tevékenységeket átvállaló azon vállalkozás, amelyre csekély összegű támogatást vettek igénybe. Amennyiben nincs lehetőség ilyen elosztásra, a csekély összegű támogatást az új vállalkozások saját tőkéjének könyv szerinti értéke alapján, arányosan kell elosztani.

4. cikk

A bruttó támogatástartalom kiszámítása

(1) E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (átlátható támogatás). Különösen a (2)–(6) bekezdésekben felsorolt támogatási intézkedések átlátható támogatásnak minősülnek.

(2) A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a hitelt legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezettel biztosítják és a hitel összege vagy nem lépi túl az 1 000 000 EUR-t (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében az 500 000 EUR-t), lejárati ideje nem hosszabb öt évnél, illetve az 500 000 EUR-t (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében a 250 000 EUR-t) és lejárati ideje nem hosszabb tíz évnél. Amennyiben a hitel ezen összegeknél alacsonyabb összegnek felel meg és/vagy öt vagy tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, a szóban forgó hitel bruttó támogatástartalmát a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó felső határ megfelelő, arányos részeként kell kiszámítani; vagy

b)	a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

(3) A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát.

(4) A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megjelenő kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás a célvállalkozást illetően csak akkor tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, ha az érintett intézkedés minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott csekély összeg felső határáig nyújt tőkét.

(5) A hitelgaranciákból álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a hitelgarancia nem haladja meg az alapul szolgáló hitel 80 %-át és vagy a garantált összeg nem haladja meg az 1 500 000 EUR-t (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében a 750 000 EUR-t) és a hitelgarancia lejárati ideje nem hosszabb öt évnél, vagy a garantált összeg nem haladja meg a 750 000 EUR-t (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében a 375 000 EUR-t) és a hitelgarancia lejárati ideje nem hosszabb tíz évnél. Amennyiben a hitel ezen összegeknél alacsonyabb összegnek felel meg és/vagy öt vagy tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, a szóban forgó hitel bruttó támogatástartalmát a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó felső határ megfelelő, arányos részeként kell kiszámítani; vagy

b)	a bruttó támogatástartalom a bizottsági közleményben (14) meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

a program végrehajtását megelőzően a garanciák bruttó támogatástartalmának értékelésére használt módszertant a Bizottság elfogadta, miután e módszertant egy állami támogatásokról szóló, abban az időben alkalmazandó bizottsági rendelet alapján bejelentették, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és a szóban forgó, alapul szolgáló tranzakciók típusaival.

(6) Az egyéb eszközökből álló támogatást átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben a szóban forgó eszköz biztosítja azt a korlátot, amely garantálja, hogy az alkalmazandó felső határt ne lépjék túl.

5. cikk

Támogatáshalmozódás

(1) Az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek (15) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a szóban forgó rendeletben meghatározott felső határokig. Az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható más de minimis támogatásról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással.

(2) Azonos támogatható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási intézkedésre vonatkozó állami támogatás tekintetében a csekély összegű támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció túllépi a legmagasabb támogatási intenzitást vagy a Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

6. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A tagállamoknak 2015. december 31-ig létrehozzák a csekély összegű támogatásokat tartalmazó központi nyilvántartást. A központi nyilvántartásnak információt kell tartalmaznia valamennyi kedvezményezettről (többek között kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, legfőbb tevékenységének gazdasági ágazata (NACE-kód (16) ágazati szint) a támogatás odaítélésének időpontjáról és valamennyi, az adott tagállamban valamely hatóság által e rendeletnek megfelelően nyújtott de minimis támogatási intézkedés bruttó támogatástartalmáról. A nyilvántartásnak valamennyi, a 2016. január 1-jétől e rendeletnek megfelelően nyújtott de minimis támogatási intézkedést tartalmaznia kell.

(2) Amíg a tagállam nem hozza létre a három évet lefedő központi nyilvántartását, a (3) bekezdés alkalmazandó.

(3) Amennyiben egy tagállam e rendeletnek megfelelően csekély összegű támogatást szándékozik odaítélni egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak de minimis jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel adatait. Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatást valamely program keretében több különböző vállalkozásnak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal egy, a program keretében nyújtható maximális támogatás összegének megfelelő meghatározott összeget közöl. Ilyen esetben a meghatározott összeget annak megállapítására használják, hogy a támogatás eléri-e a 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határt. A támogatás nyújtását megelőzően a tagállam az érintett vállalkozástól írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot szerez be az érintett vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyó pénzügyi évben az e rendelet vagy más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek alapján kapott valamennyi egyéb csekély összegű támogatásról.

(4) A tagállam e rendelettel összhangban csak akkor nyújt újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határok alatt marad, valamint teljesül az 1–5. cikkben előírt valamennyi feltétel.

(5) A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek értelmében kapott csekély összegű támogatások teljes összegét –, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak a megvizsgálásához, hogy teljesültek-e az e rendeletben előírt feltételek.

(6) A tagállamok a Bizottság részére évente készítenek jelentést e rendelet alkalmazásáról. A jelentés tartalmazza:

a)	az e rendelet szerint az érintett tagállamban az előző naptári évben nyújtott csekély összegű támogatás teljes összegét, a kedvezményezettek gazdasági ágazata és mérete szerinti bontásban (kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás);

b)	az e rendelet szerint az érintett tagállamban az előző naptári évben nyújtott csekély összegű támogatásban részesülő kedvezményezettek teljes száma, a kedvezményezettek gazdasági ágazata és mérete szerinti bontásban (kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás);

c)	bármely egyéb, a Bizottság által a jelentés benyújtása előtt kellő idővel meghatározott információ a rendelet alkalmazásával kapcsolatban.

A 2016-os naptári évről szóló első jelentést 2017. június 30-ig kell benyújtani. Amennyiben a tagállam a jelentésekben kért összes információhoz nyilvános hozzáférést biztosít, úgy a tagállamnak nem szükséges jelentést küldenie a Bizottság részére. A Bizottság minden évben közzétesz egy összefoglalót az éves jelentésekben szereplő információk összesítéséről, ideértve az e rendeletnek megfelelően az egyes tagállamok által nyújtott csekély összegű támogatások teljes összegét is.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Amennyiben bármely 2001. február 2. és 2007. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás megfelel a 69/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(2) Amennyiben bármely, 2007. január 1. és 2014. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás megfelel az 1998/2006/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(3) E rendelet időbeli hatályának lejártát követően az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű támogatás további hat hónapig érvényesen végrehajtható.

8. cikk

Hatálybalépés és időbeli hatály

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba és 2014. január 1. és 2020. december 31. között alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

[…] […]

(1) HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2) HL C 229., 2013.8.8., 1. o.

(3) HL C 68., 1996.3.6., 9. o.

(4) A Bizottság 2001. január 12-i 69/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.).

(5) A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(6) C-222/04 sz., Ministero dell’Economica e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA ügy (EBHT 2006., I-289. o.).

(7) C-382/99. sz. Hollandia kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-5163. o.).

(8) A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(9) C-456/00. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-11949. o.).

(10) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(11) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(12) A Tanács 1999. december 17-i 104/2000/EK rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK rendelete a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17. 1. o.).

(14) Jelenleg: A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(15) A Bizottság 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.).

(16) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és I. mellékletével összhangban (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.),

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

8.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/12

Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) alapján nyújtott állami támogatásról

2013/C 229/06

I. RÉSZ

Támogatás sz.

GBER 8/13/REG

EFTA-állam

Norvégia

Régió

Románia összes régiója

Regionális támogatási besorolás

A támogatást nyújtó hatóság

Név

Innovation Norway

Cím

PO Box 448 Sentrum

0104 Oslo

NORWAY

Honlap

http://www.innovationnorway.no

A támogatási intézkedés megnevezése

Norvég finanszírozási mechanizmus 2009–2014

Green Industry Innovation Programme ROMANIA (ROMÁNIA környezetbarát ipari innovációs program)

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás hivatkozása)

Prop. 1 S (2012–2013) „Külügyminisztérium”, 85–89. o.

http://www.regjeringen.no/nb/dep/ud/dok/regpubl/prop/2012-2013/prop-1-s-20122013.html?id=703276

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím

http://www.norwaygrants-greeninnovation.no

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Igen

Ad hoc támogatás

n.a.

Időtartam

Támogatási program

2013.3.12–2016.4.30.

Érintett gazdasági ágazat(ok)

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat

Valamennyi gazdasági ágazat

A kedvezményezett típusa

Kkv

Igen

Nagyvállalkozások

Igen

Mikrovállalkozások

Igen

NGO-k

Igen

Költségvetés

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

Teljes összeg (2013–2016): 21 768 200 EUR

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

Igen

II. RÉSZ

Általános célkitűzések (lista)	Célkitűzések (lista)		Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg NOK-ban	Kkv – bónusz (%)
Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk)	Támogatási program		A bruttó támogatástartalomban kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az adott támogatott romániai régióban a támogatás odaítélése idején hatályos regionális támogatási határértéket.	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)			20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
Környezetvédelmi támogatások (17–25. cikk)	A vállalkozások számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatások (18. cikk) Kérjük, adja meg a szabvány konkrét megnevezését.		35 %	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
	A közösségi szabványokat meghaladó vagy közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjét emelő új szállítójárművek beszerzéséhez nyújtott támogatás (19. cikk)		35 %	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
	A kkv-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás (20. cikk)		15 % a kisvállalkozások esetében és 10 % a középvállalkozások esetében, amennyiben a végrehajtás és a befejezés több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik (10 % a kisvállalkozások esetében, amennyiben a fenti időtartam három évnél rövidebb)
	Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás (21. cikk)		60 %	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
	A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás (22. cikk)		45 %	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
	A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)		45 %	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
	Környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatás (24. cikk)		50 %	20 % a kisvállalkozások esetében 10 % a középvállalkozások esetében
Kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások (26–27. cikk)	A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (26. cikk)		50 %
	A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (27. cikk)		50 %
Kutatási, fejlesztési és innovációs támogatások (30–37. cikk)	Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (31. cikk)	Alapkutatás (31. cikk (2) bekezdés a) pont)	100 %
		Ipari kutatás (31. cikk 2) bekezdés b) pont)	50 %	10 % a középvállalkozások esetében 20 % a kisvállalkozások esetében 80 %-os támogatási intenzitásig terjedően további 15 %-os bónusz adható, ha teljesülnek a 31. cikk (4) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételek.
		Kísérleti fejlesztés (31. cikk 2) bekezdés c) pont)	25 %	10 % a középvállalkozások esetében 20 % a kisvállalkozások esetében 80 %-os támogatási intenzitásig terjedően további 15 %-os bónusz adható, ha teljesülnek a 31. cikk (4) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételek.
	A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás (32. cikk)		75 % (ipari kutatás) és 50 % (kísérleti fejlesztés) a kkv-k esetében 65 % (ipari kutatás) és 40 % (kísérleti fejlesztés) a nagyvállakozások esetében
	A kkv-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás (33. cikk)		A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kutatási és fejlesztési támogatás intenzitását (31. cikk (3)–(4) bekezdés)
	Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás (35. cikk)		1 millió EUR
	Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)		Kedvezményezettenként 200 000 EUR bármely hároméves időszakban
	A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás (37. cikk)
Képzési támogatások (38–39. cikk)	Szakosított képzés (38. cikk (1) bekezdés)		25 %	10 % a középvállalkozások esetében 20 % a kisvállalkozások esetében
	Általános képzés (38. cikk (2) bekezdés)		60 %	10 % a középvállalkozások esetében 20 % a kisvállalkozások esetében

8.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/18

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Harpa koncertterem és konferenciaközpont finanszírozásával kapcsolatos állami támogatást illetően

2013/C 229/09

A 2013. március 20-i 128/13/COL határozattal, amelynek eredeti nyelvű szövege ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. Az izlandi hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.

E felhívással az EFTA Felügyeleti Hatóság felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy a közzétételtől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Registry

Rue Belliard/Belliardstraat 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket továbbítják az izlandi hatóságoknak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt fél kérését megindokolva, írásban kérheti személyazonossága bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az eljárás

2011 szeptemberében az EFTA Felügyeleti Hatósághoz (a továbbiakban: a Hatóság) panasz érkezett az izlandi állam és Reykjavík városa által a Harpa koncertterem és konferenciaközpont konferenciaszervezési szolgáltatásai és éttermi/vendéglátóipari szolgáltatásai számára nyújtott állítólagos támogatásról. A Hatóság ezt követően két alkalommal kért információt, amit az izlandi hatóságok meg is válaszoltak.

Az intézkedés leírása

2004-ben az izlandi állam és Reykjavík városa a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében ajánlattételi eljárást indított egy 28 000 négyzetméteres koncertterem és konferenciaközpont felépítése, megtervezése és működtetése tekintetében. 2007. január 12-én, miután a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztották, megkezdődött a Harpa koncertterem és konferenciaközpont építése. 2008-ban Izland pénzügyi összeomlása miatt a Harpa építését felfüggesztették. Röviddel ezután Reykjavík polgármestere és az oktatási miniszter között megállapodás jött létre, amely szerint az állam és a város folytatja a projekt megépítését magánpartner nélkül. Az épületet hivatalosan 2011. augusztus 20-án adták át.

A Harpa célja, hogy különböző szolgáltatásoknak és műveleteknek adjon otthont. Mind az izlandi szimfonikus zenekar, mind pedig az izlandi opera hosszú távú szerződést kötött a Harpával az egyes létesítmények használatáról. Ezenfelül a négy különböző méretű konferenciateremmel rendelkező Harpa konferenciáknak ad otthont. A Hapra számos más művészeti rendezvénynek ad teret, mint például izlandi és külföldi előadók pop és rock koncertjeinek. A Harpa egyéb tevékenységei közé tartoznak a vendéglátóipari szolgáltatások, valamint a Harpa helységeit bérlő magánvállalkozások éttermeket, zeneműboltot és bútorboltot működtetnek. A magánüzemeltetők piaci feltételek mellett bérlik ezeket a létesítményeket, és amelyekre olyan pályázati eljárást írtak ki, amely során a legkedvezőbb ajánlatot választották ki.

A Harpa teljes mértékben az izlandi állam (54 %) és Reykjavík város (46 %) tulajdonában van, amelyek évente jelentős hozzájárulást biztosítanak a projektben való részvételükkel összhangban. Megnyitása óta a Harpa jelentős éves hiánnyal működött, amelyet az izlandi állam és Reykjavík város költségvetéséből fedeztek.

Az izlandi hatóságok észrevételei

Az izlandi hatóságok szerint a Harpa finanszírozása nem foglal magában állami támogatást, mivel megfelelően biztosították, hogy a koncertterem és a konferenciaközpont különféle tevékenységeihez külön számlákat vezessenek. Ezen állítás alátámasztására az izlandi hatóságok benyújtották két számviteli cég jelentését a Harpa működésében részt vevő vállalatok számláinak szétválasztása tekintetében. Az izlandi hatóságok egy árképzési elemzést is benyújtottak, amelyben méret és kapacitás alapján összevetették a Reykjavíkban található hasonló konferenciatermek árait. Ezenfelül az izlandi hatóságok fenntartják, hogy a konferencia üzletág pozitívan hozzájárul a Harpa egyéb tevékenységeihez is, és e nélkül a többi tevékenység jóval magasabb költségekkel járna.

Állami támogatás megléte

Vállalkozásoknak nyújtott állami forrásokból adódó előnyök

Mivel az izlandi állam és Reykjavík városa együtt fedezi a Harpa tevékenységeinek éves hiányát azáltal, hogy saját költségvetésükből egy bizonyos összeggel évente hozzájárulnak, az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében állami források bevonásáról van szó.

A Hatóság véleménye szerint az infrastruktúra megépítése és működtetése egyaránt önmagában is gazdasági tevékenységnek minősül, ha az az infrastruktúra árukat vagy szolgáltatásokat kínál vagy fog kínálni a piacon (1). A Harpában végzett egyes tevékenységek, nevezetesen a konferenciák, színházi előadások, könynyűzenei koncertek stb. jelentős számú fogyasztót vonzhatnak, miközben magán konferenciaközpontokkal, színházakkal vagy más zenei helyszínekkel állnak versenyben. A Hatóság ezért arra az előzetes álláspontra helyezkedik, hogy a Harpa működésében részt vevő vállalatok – amennyiben kereskedelmi tevékenységet folytatnak – vállalkozásnak minősülnek.

Ezenfelül a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Harpa megépítésének állami finanszírozása gazdasági előnynek és így támogatásnak minősül, mivel a projektet az ilyen finanszírozás hiányában kétségkívül nem valósították volna meg. Emellett a Harpa működésében részt vevő vállalatok számára előnyt nyújtanak az elmaradt haszon formájában, mivel az állam és a város nem várja a koncertterembe és konferenciaközpontba való befektetése megtérülését mindaddig, amíg azok a vállalatok gazdasági tevékenységet folytatnak, például konferenciáknak vagy más művészeti eseményeknek adnak otthont. A Hatóság előzetes értékelése tehát rámutat arra, hogy semelyik szinten (kivitelezés, üzemeltetés és használat) sem zárható ki a szelektív gazdasági előny.

A verseny torzítása és a szerződő felek közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

Mivel a nemzetközi rendezvényszervezés (pl. konferenciaszervezés) piaca nyitva áll a helyszínbiztosítók és a rendezvényszervezők közötti verseny előtt, akiknek tevékenysége rendszerint az EGT-tagállamok közötti kereskedelem részét képezi, feltételezhető a kereskedelemre gyakorolt hatás. Ebben az esetben az egyes szomszédos EGT-tagállamokkal folytatott kereskedelemre gyakorolt hatás a konferencia üzletág természetéből adódóan (2) még nagyobb. A Hatóság előzetes véleménye szerint tehát az intézkedés az EGT-n belüli verseny torzításával fenyeget és érinti a kereskedelmet.

A támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint – a Hatóság értelmezésében és az Európai Bizottságnak a korábbi EKSz 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja, jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti gyakorlata alapján – a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja az EGT-n belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a kérdéses intézkedés elsődleges célkitűzése a kultúra támogatása volt egy koncertterem megépítése révén, amely egyaránt otthont tud adni az izlandi szimfonikus zenekarnak és az izlandi operának. A Hatóság elfogadta, hogy a kulturális cél miatt a szimfonikusok és az opera létesítményeinek megépítése és üzemeltetése a kultúrát előmozdító támogatásnak minősülhet.

A Hatóság elfogadta, hogy egy Harpához hasonló infrastruktúra szintén alkalmas arra, hogy különféle olyan gazdasági tevékenységeket folytassanak benne, mint például éttermek, kávézók és boltok üzemeltetése, konferenciák és könnyűzenei koncertek szervezése. Annak érdekében azonban, hogy a verseny ne torzuljon, olyan biztosítékokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy a kereskedelmi tevékenységek és a támogatott kulturális tevékenységek között ne valósuljon meg kereszttámogatás. A Hatóság szerint az izlandi hatóságok nem vezették még be a szükséges biztosítékokat annak érdekében, hogy az ilyen kereszttámogatás ne valósuljon meg. Következésképpen a Hatóság – az előzetes értékelésre alapozva – kétli, hogy a Harpa megépítése és működése összeegyeztethető lehet az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

Következtetés

A fenti megfontolások fényében a Hatóság úgy határozott, hogy az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban hivatalos vizsgálati eljárást indít a Harpa koncertteremnek és konferenciaközpontnak nyújtott finanszírozást illetően. Felkéri az érdekelt feleket, hogy e felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

A 3. jegyzőkönyv 14. cikke értelmében valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettektől.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 128/13/COL

of 20 March 2013

to initiate the formal investigation procedure into potential State aid involved in the financing of the Harpa Concert Hall and Conference Centre

(Iceland)

THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (‘THE AUTHORITY’),

HAVING REGARD to:

The Agreement on the European Economic Area (‘the EEA Agreement’), in particular to Article 61 and Protocol 26,

The Agreement between the EFTA States on the establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (‘the Surveillance and Court Agreement’), in particular to Article 24,

Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (‘Protocol 3’), in particular to Article 1 of Part I and Article 4(4) and Articles 6 and 13 of Part II,

Whereas:

I. FACTS

1. Procedure

(1)

On 19 September 2011, the Authority received a complaint, dated 13 September 2011 (Event No 608967), concerning the alleged subsidising by the Icelandic State and the City of Reykjavík (‘the City’) of conference services and restaurant/catering services in the Harpa Concert Hall and Conference Centre (‘Harpa’) (3).

(2)	By letter dated 14 October 2011, the Authority requested additional information from the Icelandic authorities (Event No 609736). By a letter dated 30 November 2011 (Event No 617042), the Icelandic authorities replied to the request and provided the Authority with the relevant information.

(3)

The case was the subject of discussions between the Authority and the Icelandic authorities as well as the lawyer representing the holding company responsible for Harpa’s operations, at the package meeting in Reykjavík on 5 June 2012. Shortly after the meeting, the Authority sent a follow up letter, dated 9 July 2012 (Event No 637627), to the Icelandic authorities inviting them to provide information on certain outstanding issues.

(4)

By letter dated 21 August 2012 (Event No 644771), the Icelandic authorities submitted additional information. By letter dated 27 September 2012 (Event No 648320), the Icelandic authorities submitted a memorandum concerning the separation of accounts as well as a statement from the accounting firm PWC.

(5)	Finally, the Icelandic authorities submitted information by e-mail dated 11 February 2013 (Event No 662444) and by letter dated 7 March 2013 (Event No 665434).

2. The complaint

(6)

The complainant has alleged that unlawful State aid is being provided by the Icelandic State and the City to the companies involved in the operation of Harpa. The complainant referred to the State budget for the year 2011 where the Ministry of Finance allocated ISK 419 400 000 to the operation of Harpa and additional ISK 44 200 000 for building costs and maintenance. The Municipality’s budget foresaw a substantial allocation of funds to the Harpa project for the year 2011 amounting to a total of ISK 391 526 000. Furthermore, the Municipality contributed a substantial amount to the project in the years 2009-2010.

(7)

The complainant claims that the contribution from both the Icelandic Government and the City is partly being used to subsidise the conference service and the restaurant/catering services in the music hall and conference centre. The contributions in question are fairly high and according to the complainant, there is no transparency in how they are being used. The complainant maintains that this State aid affects the market for the conference business in the European Economic Area (‘EEA’) as a whole and is not limited to competitors on the Icelandic market. It therefore constitutes an infringement of Article 61 of the EEA Agreement.

(8)

The complainant provided the Authority with extracts from the Icelandic State budget for the year 2011 as well as an extract from the City’s budget for the same year. Furthermore, the complainant provided a purchase agreement for Harpa and general information on the conference market in Iceland. However, the complainant noted that due to the lack of transparency it was difficult to gather detailed information on the obligations of the Icelandic State and the City to contribute funds to the companies involved in the operation of Harpa as well as information on Harpa’s business model and on the separation of accounts.

3. Harpa Concert Hall and Conference Centre

3.1. Background

(9)

In 1999, the Mayor of Reykjavík along with representatives of the Icelandic Government announced that a concert and conference centre would be constructed in the centre of Reykjavík. In late 2002, the Icelandic State and the City signed an agreement regarding the project and the following year the company Austurhöfn-TR ehf. was founded with the purpose of overseeing the project.

(10)

In 2004, the Icelandic State and the City initiated a public-private partnership (‘PPP’) bid concerning the construction, design and operation of the concert hall and conference centre. There were four companies that bid for the contract. In 2005, the evaluation committee of Austurhöfn-TR ehf. concluded that the offer from Portus ehf. was the most favourable one and subsequently the Icelandic State and the City entered into a contract with Portus ehf. for the construction and operation of a concert and conference centre (4). The construction of Harpa began on 12 January 2007.

(11)

Due to the financial collapse in Iceland in October 2008, the construction of Harpa was put on hold. However, shortly after the collapse, the Mayor of Reykjavík and the Minister for Education reached an agreement which entailed that the State and the City would continue with the construction of Harpa without the private partner. After an amended and restated project agreement was concluded, the construction project continued (hereinafter referred to as ‘the project agreement’) (5). On 20 August 2011, Harpa was formally opened. The building is 28 000 square meters and is located at Austurbakki 2, 101 Reykjavík.

(12)

Harpa is meant to accommodate various services and operations. Both the Icelandic Symphony Orchestra and the Icelandic Opera have entered into long-term contracts for the use of certain facilities within Harpa. Moreover, Harpa accommodates conferences and there are four conference halls of different sizes. Harpa also houses various other events such as pop and rock concerts with both Icelandic and foreign artists.

(13)

Other activities in Harpa such as catering, restaurants, a music shop and a furniture shop are operated by private companies who rent the facilities. According to the Icelandic authorities, these facilities are leased on market terms and were subject to public tenders, where the most favourable offers were accepted.

3.2. The ownership and corporate structure of Harpa

(14)

Harpa Concert Hall and Conference Centre is owned by the Icelandic State (54 %) and Reykjavík City (46 %) and therefore constitutes a public undertaking. The entire Harpa project has been overseen by Austurhöfn-TR ehf. which is a limited liability company, established by the Ministry of Finance on behalf of the Icelandic State and the City in order to take over the construction and running of the Harpa project (6).

(15)

Until recently there were several limited liability companies involved in Harpa's operations, namely: Portus ehf., which was responsible for Harpa real estate and operations, and Situs ehf., which was responsible for other buildings planned in the same area. Portus had two subsidiaries: Totus ehf., which owned the real estate itself, and Ago ehf., which was responsible for all operations in Harpa and leased the property from Totus. Situs also had two subsidies: Hospes ehf., which would have owned and operated a hotel which is to be constructed in the area, and Custos ehf., which was to own and operate any other buildings in the area.

(16)

However, in order to minimise operational costs and increase efficiency, the board of Austurhöfn-TR ehf. decided in December 2012 to simplify the operational structure of Harpa by merging most of the limited liability companies involved in its operations into one company. The State and the City therefore founded the company Harpa — tónlistar- og ráðstefnuhús ehf. which is to oversee all of Harpa's operations. Simplifying the infrastructure of Harpa is a part of a long-term plan to make Harpa’s operations sustainable.

(17)	The following chart explains in broad terms the organisational structure of Harpa after the changes to its corporate structure entered into effect (7):

3.3. The financing of Harpa’s operations

(18)

As previously noted, Harpa is fully owned by the Icelandic State and the City through Austurhöfn-TR ehf. The obligations of the State and the City are regulated by Article 13 of the project agreement from 2006 (8). The annual payments of the State and the City are covered by their respective budgets. According to the State budget for 2011, the annual State contribution was expected to amount to ISK 424,4 million. For the year 2012, the expected amount to be contributed by the State was ISK 553,6 million. In the year 2013, there is expected to be an increase in the public funding of Harpa as the City and the State have approved an additional ISK 160 million contribution. All public contributions to Harpa are borne in accordance with the participation in the project, i.e. the State pays 54 % and the City 46 %. The contributions are also indexed with the consumer price index.

(19)

In addition to the contribution provided for in the State and the City’s budgets, the Government and the City have undertaken an obligation to grant a short-term loan for the operation of Harpa until long-term financing necessary to fully cover the cost of the project is completed. As from 2013, the total amount of the loan was ISK 794 million with an interest rate of 5 % and a 200 bp premium. The Icelandic authorities have however announced their intention to convert the loan into share capital in the companies operating Harpa (9).

(20)

The State and the City allocate funds on a monthly basis in order pay off loan obligations in connection with Harpa. Since the project is meant to be self-sustainable, the profits must cover all operational costs. The funds from the owners are therefore, according to the Icelandic authorities, only meant to cover outstanding loans (10).

(21)	According to the project agreement, there is to be a financial separation between the different companies involved in the operation of Harpa and between the different operations and activities:

(22)

13.11.1

The private partner will at all times ensure that there is financial separation between the real estate company, the operation company, Hringur and the private partner. Each entity shall be managed and operated separately with regards to finances.

(23)

13.11.2

The private partner will at all times ensure that there is sufficient financial separation, i.e. separation in book-keeping, between the paid for work and other operations and activities within the CC. The private partner shall at all times during the term be able to demonstrate, upon request from the client, that such financial separation exists.

(24)

The operations of Harpa are divided into several categories: 1. the Icelandic Symphony Orchestra; 2. the Icelandic Opera; 3. other art events; 4. conference department; 5. operations; 6. ticket sales; 7. operating of facilities; 8. management cost. All these cost categories now fall under Harpa — tónlistar- og ráðstefnuhús ehf. and the revenue and costs attributed to each of these categories are included in the budget under the relevant category. Common operational costs such as salary, housing (heating and electricity) and administrative costs are divided among the categories according to a cost allocation model (11).

(25)

According to the projected annual account of Austurhöfn-TR ehf. for the year 2012, the company was expected to sustain a significant operating loss corresponding to a total negative EBITDA of ISK 406,5 million. The conference part of Harpa's operation was run at a negative EBITDA of ISK 120 million in 2012 and the same goes for ‘other art events’ (negative EBITDA of ISK 131 million). The projected annual accounts and earning analysis for the year 2013 also foresee a considerable operating loss, a total negative EBITDA of around ISK 348 million, with both the conference activities and ‘other art events’ operating at a loss (12).

(26)

As previously noted, the operation in Harpa is now overseen by a single company, Harpa — tónlistar- og ráðstefnuhús ehf., which is devoted to making the Harpa project as profitable as possible. According to the Icelandic authorities, the overall aim is to make the operations gradually sustainable. Nevertheless, Harpa has since its opening been operated with an annual deficit that has been covered over the budgets of the Icelandic State and Reykjavík City (13). According to projections submitted by the Icelandic authorities, the conference activities in Harpa are expected to become gradually sustainable and by the year 2016 the authorities project that Harpa’s conference operations will run at a positive EBITDA of ISK 3,5 million (14). However, by the year 2016 the ‘other art events’ are still expected to run at a negative EBITDA of around ISK 93 million.

4. Comments by the Icelandic authorities

(27)	The Icelandic authorities argue that the financing of the companies involved in the operation of Harpa does not involve State aid since they have properly ensured that the companies keep separate accounts for the different activities within the concert hall and the conference centre.

(28)

The Icelandic authorities have claimed that revenues from conference and concert activities have been accounted for separately from other activities, while costs had not been accounted for separately up until now. The Icelandic authorities have acknowledged the need for accounting for conference activities separately from concert activities, as well as costs associated with these activities, and they aimed at having such a separation functional in January 2012.

(29)

Furthermore, the Icelandic authorities claim that there is now a sufficient separation of accounts. In order to validate this claim, they have put forward statements from two accounting firms, PWC and KPMG. According to PWC, the separation of accounts for the companies involved in the operation of Harpa is sufficient. The profits are attributed to the relevant operational category and the common operational costs are divided between all operational categories. According to the report from KPMG, the property management team of Harpa has divided the building’s square meters based on function and usage and the related costs are allocated accordingly.

(30)

With regard to the conference operations, according to the Icelandic authorities, Harpa — tónlistar- og ráðstefnuhús ehf. is not itself active on the conference market. The company however leases conference rooms either to one-off conference organisers or to specialised conference businesses. Furthermore, the Icelandic authorities have noted that that there are no competing conference centres in Iceland capable of hosting large-scale conferences like Harpa. According to the Icelandic authorities, the conference business positively contributes to other activities in Harpa. If Harpa — tónlistar- og ráðstefnuhús ehf. would not operate the conference business, the costs other activities would have to carry would be considerably higher. In order to show that the conference aspect of Harpa is not being subsidised, the Icelandic authorities submitted a pricing analysis from KPMG where they compared the prices of comparable conference facilities, based on size and capacity. According to KPMG’s analysis, the price for a full day, the price per guest and the price per square meter are on average much higher for the facilities in Harpa than for comparable facilities offered in competing conference facilities.

(31)	Lastly, the Icelandic authorities maintain that the financial contributions from the State and the City are fully allocated for payment of outstanding loans and are not used in order to subsidise the conference hosting aspect.

II. ASSESSMENT

1. The presence of State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement

(32)	Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:

(33)

‘Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between contracting parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.’

(34)	In the following chapters the financing of the companies involved in the operation of Harpa Concert Hall and Conference Centre will be assessed with respect to these criteria.

1.1. State resources

(35)	According to Article 61(1) of the EEA Agreement, a measure must be granted by the State or through State resources in order to constitute State aid.

(36)

At the outset, the Authority notes that both local and regional authorities are considered to be equivalent to the State (15). Consequently, the state for the purpose of Article 61(1) covers all bodies of the State administration, from the central government to the City level or the lowest administrative level as well as public undertakings and bodies. Furthermore, municipal resources are considered to be State resources within the meaning of Article 61 of the EEA Agreement (16).

(37)

Since the Icelandic State and the City of Reykjavík cover jointly the annual deficit of the companies involved in the operation of Harpa by annually contributing a certain amount from their budgets, State resources are involved. Furthermore, the converting of loans into share capital also entails a transfer of State resources since the State and the City would forgo their entitlement to receive a full repayment of the outstanding loans. Therefore, the first criterion of Article 61(1) of the EEA Agreement is fulfilled.

1.2. Undertaking

(38)

In order to constitute State aid within the meaning of Article 61 of the EEA Agreement, the measure must confer an advantage upon an undertaking. Undertakings are entities engaged in an economic activity, regardless of their legal status and the way in which they are financed (17). Economic activities are activities consisting of offering goods or services on a market (18). Conversely, entities that are not commercially active in the sense that they are not offering goods and services on a given market do not constitute undertakings.

(39)

The Authority is of the opinion that both the construction and operation of an infrastructure constitute an economic activity in itself (and are thus subject to State aid rules) if that infrastructure is, or will be used, to provide goods or services on the market (19). In this case, the conference hall and concert centre is intended for e.g. hosting conferences as well as music, culture and ‘other art events’ on a commercial basis, i.e. for the provision of services on the market. This view has been confirmed by the Court of Justice of the European Union in the Leipzig/Halle case (20). Consequently, in infrastructure cases, aid may be granted at several levels: construction, operation and use of the facilities (21).

(40)

As previously noted, Harpa Concert Hall and Conference Centre hosts concerts by the Icelandic Symphony Orchestra, the Icelandic Opera, various other art events as well as conferences. In the view of the Icelandic authorities, only the conference aspect of Harpa’s operation constitutes an economic activity. All other activities should therefore be classified as non-economic. However, the Authority has certain doubts in this regard.

(41)

Some of the activities taking place in Harpa, notably conferences, theatre performances, popular music concerts etc., can attract significant numbers of customers while they are in competition with private conference centres, theatres or other music venues. Therefore, the Authority takes the view that the Harpa Concert Hall and Conference Centre and the companies involved in its operation, in so far as they engage in commercial activities, qualify as an undertaking (22). The companies involved in the operation of Harpa must be regarded as vehicles for pursuing the common interest of its owners, that is to support cultural activities in Iceland.

1.3. Advantage

(42)	In order to constitute State aid within the meaning of Article 6l of the EEA Agreement, the measure must confer an economic advantage on the recipient.

(43)

Regarding the financing of the construction of Harpa, State aid can only be excluded if it is in conformity with the market economy investor principle (‘MEIP’) (23). According to the Icelandic authorities, the State and the City had initially hoped that a private investor would finance the realisation of the project. However, due to the financial crisis, it became impossible to carry out the project without public funding. The direct grant by the State and the City is thus claimed to be necessary, as without it there were not enough funds to finance the project. The Authority therefore considers, at this stage, that the public financing of the construction of Harpa would constitute an economic advantage and thus aid, since the project would admittedly not have been realised in the absence of public funding and the participation by the State and the City was essential to the Harpa project as a whole.

(44)

It follows from the Authority’s decisional practice that when an entity carries out both commercial and non-commercial activities, a cost-accounting system that ensures that the commercial activities are not financed through State resources allocated to the non-profit making activities must be in place (24). This principle is also laid down in the Transparency Directive (25). The Directive does not apply directly to the case at hand. However, the Authority is of the opinion that the principles of operating economic activities on commercial terms with separate accounts, and a clear establishment of the cost accounting principles according to which separate accounts are maintained, still apply.

(45)

As described in Section I.3 above, the operations of Harpa are divided into several categories, e.g. hosting the Icelandic Symphony Orchestra and the Icelandic Opera as well as other art events and conferences, which can be divided into economic and non-economic activities (i.e. cultural activities). The Icelandic authorities have however not properly ensured, through either amending the organisational structure of Harpa or by other administrative action, that there is a clear and consistent separation of the accounts for the different activities of the concert hall and conference centre. Simply dividing the losses associated with the operation of the building and common administrative costs between the different activities of Harpa, both the economic and non-economic, based on estimated usage and other criteria cannot be seen as a clear separation of accounts under EEA law. This situation therefore may lead to cross-subsidisation between non-economic and economic activities.

(46)

Additionally, an advantage is conferred on the companies involved in the operation of Harpa in the form of foregone profits when the State and the City do not require a return on their investment in the concert hall and conference centre, in so far as those companies engage in commercial activities, such as the hosting of conferences or ‘other art events’. Any business owner or investor will normally require a return on its investment in a commercial undertaking. Such a requirement effectively represents an expense for the undertaking. If a State- and municipally-owned undertaking is not required to generate a normal rate of return for its owner this effectively means that the undertaking benefits from an advantage whenever the owner foregoes that profit (26).

(47)

The Authority considers that the announced conversion of loans, in the amount of ISK 904 million, could also constitute an advantage, should the conversion not be concluded on market terms. However, since the Authority has not received a detailed description of the loan conversion agreement it is not in the position to assess whether an advantage is present or not.

(48)	The preliminary assessment of the Authority thus shows that an economic advantage cannot be excluded at any level (construction, operation and use).

1.4. Selectivity

(49)	In order to constitute State aid within the meaning of Article 6l of the EEA Agreement, the measure must be selective.

(50)

The Icelandic authorities provide funding to the companies involved in the operation of Harpa. The funding is used to cover the losses stemming from the different activities within Harpa, including economic activities such as the hosting of conferences. This system of compensation, under which cross-subsidisation may occur, is not available to other companies that are active on the conference market in Iceland or elsewhere.

(51)	In light of the above, it is the Authority’s preliminary view that the companies involved in the operation of Harpa receive a selective economic advantage compared to their competitors on the market.

1.5. Distortion of competition and effect on trade between contracting parties

(52)	The measure must be liable to distort competition and affect trade between the contracting parties to the EEA Agreement to be considered State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

(53)

According to settled case law, the mere fact that a measure strengthens the position of an undertaking compared with other undertakings competing in intra-EEA trade is considered to be sufficient in order to conclude that the measure is likely to affect trade between contracting parties and distort competition between undertakings established in other EEA States (27). The State resources allocated to the companies involved in the operation of Harpa, in order to cover their losses, constitute an advantage that strengthens Harpa’s position compared to that of other undertakings competing in the same market.

(54)

As the market for organising international events is open to competition between venue providers and event organisers, which generally engage in activities which are subject to trade between EEA States, the effect on trade can be assumed. In this case, the effect on trade between certain neighbouring EEA States is even more likely due to the nature of the conference industry. Moreover, the General Court has recently, in its Order concerning the Ahoy complex in the Netherlands, held that there was no reason to limit the market to the territory of that Member State (28).

(55)	Therefore, in the preliminary view of the Authority, the measure threatens to distort competition and affect trade within the EEA.

1.6. Conclusion with regard to the presence of State aid

(56)

With reference to the above considerations the Authority cannot, at this stage and based on its preliminary assessment, exclude that the measure under assessment includes elements of State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Under the conditions referred to above, it is thus necessary to consider whether the measure can be found to be compatible with the internal market.

2. Compatibility assessment

(57)	The Icelandic authorities have not put forward any arguments demonstrating that the State aid involved in the financing of the companies involved in the operation of Harpa could be considered as compatible State aid.

(58)

Support measures caught by Article 61(1) of the EEA Agreement are generally incompatible with the functioning of the EEA Agreement, unless they qualify for a derogation under Article 61(2) or (3) or Article 59(2) of the EEA Agreement and are necessary, proportional and do not cause undue distortion of competition.

(59)

The derogation in Article 61(2) is not applicable to the aid in question, which is not designed to achieve any of the aims listed in this provision. Further, the aid under assessment in this case cannot be considered to qualify as public service compensation within the meaning of Article 59(2) of the EEA Agreement.

(60)	The EEA Agreement does not include a provision corresponding to Article 107(3)(d) of the Treaty on the Functioning of the European Union. The Authority nevertheless acknowledges that State aid measures may be approved on cultural grounds on the basis of Article 61(3)(c) of the EEA Agreement (29).

(61)

On the basis of Article 61(3)(c) of the EEA Agreement, aid to promote culture and heritage conservation may be considered compatible with the functioning of the EEA Agreement, where such aid does not affect trading conditions and competition in the EEA to the extent that is considered to be contrary to the common interest. The Authority must therefore assess whether granting aid to the various activities in Harpa can be justified as aid to promote culture on the grounds of Article 61(3)(c) of the EEA Agreement.

(62)

It should be noted that the principles laid down in Article 61(3)(c) of the EEA Agreement have been applied to cases somewhat similar to the case at stake (30). The Icelandic authorities have stated that the primary objective of the measure in question was to promote culture through the construction of a concert hall that could house both the Icelandic Symphony Orchestra and the Icelandic Opera. Similar multipurpose cultural centres already exist in most other European cities. Harpa is to be Iceland’s national concert hall, providing a necessary cultural infrastructure that was missing in Iceland and it will act as the focal point for the development and advancement of those performance arts in Iceland. The concert centre will therefore contribute to the development of cultural knowledge and bring access to cultural educational and recreational values to the public (31).

(63)

In view of the above, the Authority considers that, given its cultural purpose, the construction and operation of a Symphony and Opera facility would qualify as aid to promote culture within the meaning of Article 61(3)(c) of the EEA Agreement. However, the Authority has doubts as to whether aid granted to subsidise conference and other art events, on a commercial basis, can be justified under Article 61(3)(c) and this aid must therefore be assessed separately.

(64)

Concerning necessity, proportionality and whether the measure is likely to distort competition, the Authority has the following observations. As previously noted the main reason for constructing Harpa was the apparent need for a suitable concert hall to accommodate both the Icelandic Symphony Orchestra and the Icelandic Opera. Given the scale of the project it is understandable that an infrastructure such as Harpa would also be used to house various commercial activities such as restaurants, coffee shops, stores, conferences and popular concerts. However, in order not to distort competition, safeguards must be put in place to ensure that there is no cross subsidisation between the commercial activities and the heavily subsidised cultural activities. This can be achieved by either tendering out facilities for the commercial activities, thereby ensuring that the economic operator pays market price for the facilities and does not benefit from cross subsidisation, or by sufficiently separating the economic activities from the non-commercial activities by establishing a separate legal entity or a sufficient system of cost allocation and separate accounts that ensures a reasonable return on investment. The Icelandic authorities have already taken the former approach with regard to the restaurants, catering services and shops within Harpa. The same approach has however not been taken with regard to the hosting of conference and ‘other art events’ which are currently overseen by a company owned by the State and the City, Harpa — tónlistar- og ráðstefnuhús ehf., and run at a considerable negative EBITDA. The Authority therefore cannot see that the Icelandic authorities have put the necessary safeguards in place to ensure that cross subsidisation does not occur between the cultural and the purely commercial activities within Harpa.

(65)	Consequently, following its preliminary assessment, the Authority has doubts whether the proposed project could be deemed compatible under Article 61(3)(c) of the EEA Agreement, at this stage at all three levels of possible aid (construction, operation and use) in accordance with the above.

(66)	At this stage, the Authority has not carried out an assessment with respect to other possible derogations, under which the measure could be found compatible with the functioning of the EEA Agreement. In this respect, the Icelandic authorities have not brought forward any further specific arguments.

3. Procedural requirements

(67)

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3, ‘[t]he EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. […] The State concerned shall not put its proposed measures into effect until th[e] procedure has resulted in a final decision.’

(68)

The Icelandic authorities did not notify the aid measures to the Authority. Moreover, the Icelandic authorities have, by constructing and operating Harpa, put those measures into effect before the Authority has adopted a final decision. The Authority therefore concludes that the Icelandic authorities have not respected their obligations pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3. The granting of any aid involved is therefore unlawful.

4. Opening of the formal investigation procedure

(69)

Based on the information submitted by the complainant and the Icelandic authorities, the Authority, after carrying out the preliminarily assessment, is of the opinion that the financing of the companies involved in the operation of the Harpa Concert Hall and Conference Centre — within the context of the project as outlined above — might constitute State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Furthermore, as outlined above, the Authority has doubts as regards the compatibility of the potential State aid with the functioning of the EEA Agreement.

(70)	Given these doubts and the impact of potential State aid on the investments of private operators it appears necessary that the Authority opens the formal investigation procedure.

(71)

Consequently, and in accordance with Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to initiate the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3. The decision to open a formal investigation procedure is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measures in question are compatible with the functioning of the EEA Agreement or that they do not constitute aid.

(72)	The opening of the procedure will also enable interested third parties to comment on the questions raised and on the impact of the Harpa project on relevant markets.

(73)

In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, hereby invites the Icelandic authorities to submit their comments and to provide all documents, information and data needed for the assessment of the compatibility of the measures within one month from the date of receipt of this Decision.

(74)	The Authority must remind the Icelandic authorities that, according to Article 14 of Part II of Protocol 3, any incompatible aid unlawfully granted already to the beneficiaries will have to be recovered, unless (exceptionally) this recovery would be contrary to a general principle of EEA law.

(75)

Attention is drawn to the fact that the Authority will inform interested parties by publishing this letter and a meaningful summary of it in the Official Journal of the European Union. It will also inform interested parties, by publication of a notice in the EEA Supplement to the Official Journal of the European. All interested parties will be invited to submit their comments within one month of the date of such publication,

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The financing and operation of the Harpa Concert Hall and Conference Centre constitutes State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. The Authority has doubts as regards the compatibility of the State aid with the functioning of the EEA Agreement.

Article 2

The formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 is initiated regarding the aid referred to in Article 1.

Article 3

The Icelandic authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month from the notification of this Decision.

Article 4

The Icelandic authorities are requested to provide, within one month from notification of this Decision, all documents, information and data needed for assessment of the measures under the State aid rules of the EEA Agreement.

Article 5

This Decision is addressed to Iceland.

Article 6

Only the English language version of this Decision is authentic.

Done at Brussels, 20 March 2013.

For the EFTA Surveillance Authority

Oda Helen SLETNES

President

Sabine MONAUNI-TÖMÖRDY

College Member

(1) Lásd az uppsalai aréna finanszírozásáról szóló SA.33618 (Svédország) számú bizottsági határozat 19. bekezdését (HL C 152., 2012.5.30., 18. o.).

(2) Lásd a T-90/09. sz. Mojo Concerts és Amsterdam Music Dome Exploitatie BV kontra Bizottság ügyben a Törvényszék 2012. január 26-i végzésének 45. pontját, HL C 89., 2012.3.24., 22. o.

(3) For the purposes of this Decision, ‘Harpa’ will refer to the building itself and its facilities.

(4) Project agreement between Austurhofn-TR ehf. and Eignarhaldsfelagid Portus ehf, signed on 9 March 2006.

(5) Amended and restated project agreement between Austurhofn-TR ehf. and Eignarhaldsfelagid Portus ehf, signed on 19 January 2010.

(6) Further information on Austurhöfn-TR ehf. can be found on their website: http://www.austurhofn.is/

(7) Information available online at: http://en.harpa.is/media/english/skipur-1.jpg

(8) As amended and restated in 2010.

(9) The Icelandic authorities have not yet outlined the particulars of this arrangement.

(10) See memorandum issued by the Director of Harpa, dated 24 September 2012 (Event No 648320).

(11) See report by KPMG, dated 7 February 2013 (Event No 662444).

(12) Ibid.

(13) According to the Icelandic authorities, Harpa’s losses mostly stem from high real estate taxes.

(14) The key factor in this revenue growth is the expected increase in the conference business.

(15) See Article 2 of Commission Directive 2006/111/EC on the transparency of financial relations between Member States and public undertakings (OJ L 318, 17.11.2006, p. 17), incorporated at point 1a of Annex XV to the EEA Agreement.

(16) See the Authority’s Decision No 55/05/COL, Section II.3, p. 19 with further references, published in OJ L 324, 23.11.2006, p. 11 and EEA Supplement No 56, 23.11.2006, p. 1.

(17) Case C-41/90 Höfner and Elser v Macroton [1991] ECR I-1979, paragraphs 21-23 and Case E-5/07 Private Barnehagers Landsforbund v EFTA Surveillance Authority [2008] Ct. Rep. 61, paragraph 78.

(18) Case C-222/04 Ministero dell’Economica e delle Finanze v Cassa di Risparmio di Firenze SpA [2006] ECR I-289, paragraph 108.

(19) See the Commission Decision in Case SA.33618 (Sweden) Financing of the Uppsala arena (OJ C 152, 30.5.2012, p. 18), paragraph 19.

(20) Case C-288/11 P Mitteldeutsche Flughafen and Flughafen Leipzig-Halle v The European Commission, 19 December 2012, paragraphs 40-43, not yet published.

(21) See the Commission Decision in Case SA.33728 (Denmark) Financing of a new multiarena in Copenhagen (OJ C 152, 30.5.2012, p. 6), paragraph 24.

(22) See the Commission Decision in Case N 293/08 (Hungary) Cultural aid for multifunctional community cultural centres, museums, public libraries (OJ C 66, 20.3.2009, p. 22), paragraph 19.

(23) See the Commission Decision in Case SA.33728 (Denmark) Financing of a new multiarena in Copenhagen (OJ C 152, 30.5.2012, p. 6), paragraph 25.

(24) ESA Decision No 142/03/COL regarding reorganisation and transfer of public funds to the Work Research Institute (OJ C 248, 16.10.2003, p. 6, EEA Supplement No 52, 16.10.2003, p. 3), ESA Decision No 343/09/COL on the property transactions engaged in by the Municipality of Time concerning property numbers 1/152, 1/301, 1/630, 4/165, 2/70, 2/32 (OJ L 123, 12.5.2011, p. 72, EEA Supplement No 27, 12.5.2011, p. 1).

(25) Commission Directive 2006/111/EC of 16 November 2006 on the transparency of financial relations between Member States and public undertakings as well as on financial transparency within certain undertakings (OJ L 318, 17.11.2006, p. 17), incorporated at point 1a of Annex XV to the EEA Agreement.

(26) Case C-234/84 Belgium v Commission [1986] ECR I-2263, paragraph 14.

(27) Case E-6/98 The Government of Norway v EFTA Surveillance Authority [1999] Report of the EFTA Court p. 76, paragraph 59; Case 730/79 Philip Morris v Commission [1980] ECR 2671, paragraph 11.

(28) Case T-90/09 Mojo Concerts BV and Amsterdam Music Dome Exploitatie BV v The European Commission, Order of the General Court of 26 January 2012, paragraph 45, published in OJ C 89, 24.3.2012, p. 36.

(29) See for example paragraph 7 (with further references) of the Authority’s Guidelines on State aid to cinematographic and other audiovisual work, available at the Authority’s webpage at: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(30) See Commission Decision in Case N 122/10 (Hungary) State aid to Danube Cultural Palace (OJ C 147, 18.5.2011, p. 3) and Commission Decision in Case N 293/08 (Hungary) Cultural aid for multifunctional community cultural centres, museums, public libraries (OJ C 66, 20.3.2009, p. 22).

(31) See Commission Decision in Case SA.33241 (Cyprus) State support to the Cyprus Cultural Centre (OJ C 377, 23.12.2011, p. 11), paragraphs 36-39.

8.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/31

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint, a Nasjonal digital læringsarena (NDLA) részére nyújtott állítólagos támogatással kapcsolatos állami támogatási kérdésekben

2013/C 229/10

A 2013. március 27-i 136/13/COL sz. határozattal, amelynek eredeti nyelvű szövege ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A norvég hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.

E felhívással az EFTA Felügyeleti Hatóság felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy a szóban forgó intézkedésre vonatkozó észrevételeiket a közzétételtől számított egy hónapon belül juttassák el az alábbi címre:

EFTA Surveillance Authority

Registry

Rue Belliard/Belliardstraat 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítja a norvég hatóságoknak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt fél kérését megindokolva, írásban kérheti személyazonossága bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÓ

Előzmények

Norvégiában az oktatás 6–16 éves korig kötelező a gyermekek számára, az oktatást ingyenes állami iskolák rendszerében biztosítják. A norvég hatóságok 2006-ban az „Előmozdítani a tudást” (Kunnskapsløftet) elnevezésű kezdeményezés keretében arról döntöttek, hogy az összes norvég iskolának hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a diákok egy adott tárgyat információs és kommunikációs technológia használatával sajátítsanak el. Ennek fényében a norvég hatóságok módosították az oktatási törvényt és arra kötelezték a megyei önkormányzatokat, hogy ingyenesen biztosítsák a diákok számára a szükséges nyomtatott és digitális oktatási anyagokat.

A norvég kormány 2006 májusában 50 millió NOK-ot bocsátott rendelkezésre az ilyen digitális oktatási anyagok fejlesztésére és használatára. 2006 júniusában az Oktatási Minisztérium felhívást tett közzé, melynek keretében a megyei önkormányzatok közösen jelentkezhettek a rendelkezésre álló forrásokért. 2006 augusztusában a 19 megyei önkormányzatból 18 önkormányzat oktatási vezetője úgy döntött, hogy önkormányzatközi együttműködést folytatnak, és felállították az NDLA-t, mint a helyi önkormányzati törvény 27. paragrafusa szerinti, megyék közötti együttműködési szervet.

A részt vevő megyei önkormányzatok ezután benyújtották a források iránti kérelmüket az Oktatási Minisztériumnak, mely a projektnek 30,5 millió NOK-ot biztosított azzal a feltétellel, hogy a felelős jogalany teljesíti a kezdeményezésben a megyékre vonatkozó kötelezettséget, nevezetesen, hogy a jogalany nem folytat gazdasági tevékenységet, és hogy a digitális oktatási anyagok és a fejlesztési szolgáltatások beszerzése a közbeszerzési szabályoknak megfelelően történik.

Ezt követően a megyei önkormányzatok a projekt számára 2008-ban 21,1 millió NOK-ot, 2009-ben 34,7 millió NOK-ot, 2010-ben 58,8 millió NOK-ot és 2011-ben 57,7 millió NOK-ot allokáltak. Ezeket az összegeket részben az iskolai tevékenységek szokásos önkormányzati forrásaiból, részben a fent említett, az Oktatási Minisztérium által a megyei önkormányzatok számára kifejezetten ehhez a projekthez rendelkezésre bocsátott további forrásokból finanszírozták.

Határozat és a Bíróság ítélete

2011. október 12-én a Hatóság elfogadta a 311/11/COL sz. határozatot, mely szerint az intézkedés nem képez az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást (a továbbiakban: a határozat). 2012. január 9-én a felperes az EFTA-Bírósághoz keresetet nyújtott be a határozat ellen, mely 2012. december 11-i ítéletében érvénytelenítette a határozatot (1).

Az intézkedés értékelése

Állami támogatás megléte

Az ítéletet követően a Hatóság számára kérdéses, hogy az NDLA folytat-e gazdasági tevékenységet. Pontosabban, a Hatóságnak részletesebb információra van szüksége a kezdeményezés projekt-szakaszától az NDLA – mint a helyi önkormányzati törvény 27. paragrafusa szerinti, megyék közötti együttműködési szerv – hivatalos létrehozásáig tartó folyamattal kapcsolatban.

Továbbá, a Hatóságnak több információra van szüksége a tekintetben, hogy a jogi státuszban bekövetkezett változás milyen mértékben érintette a döntéshozatali eljárást. A Hatóságnak különösen azt kell megállapítania, hogy az NDLA milyen mértékben terjesztheti ki – a részt vevő önkormányzatok beleegyezésével vagy a nélkül – a tevékenységi körét, és azt is, hogy a jelenlegi helyzet különbözik-e a szerv hivatalos létrehozását megelőző helyzettől.

A Hatóság emellett részletesen kivizsgálja az NDLA finanszírozását, a projektszakaszban és a hivatalos hatályba lépést követően is.

A Hatóságnak továbbá részletesebben meg kell vizsgálnia az NDLA árubeszerzésére és személyzetfelvételére vonatkozó közbeszerzési eljárások paramétereit.

Végezetül, a Hatóságnak több információra van szüksége az intézkedés versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásairól.

A támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata

A rendelkezésre álló információ alapján a Hatóság ebben a szakaszban nem tud dönteni az intézkedés összeegyeztethetőségéről. A Hatóságnak e tekintetben további információkra van szüksége.

Következtetés

A fenti megfontolások fényében a Hatóság úgy határozott, hogy az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében hivatalos vizsgálati eljárást indít. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 136/13/COL

of 27 March 2013

opening the formal investigation procedure into potential aid to the Nasjonal digital læringsarena (NDLA)

(Norway)

THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (‘THE AUTHORITY’)

HAVING REGARD to:

The Agreement on the European Economic Area (‘the EEA Agreement’), in particular to Articles 61 to 63 and Protocol 26,

The Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (‘SCA’), in particular to Article 24,

Protocol 3 to the SCA (‘Protocol 3’), in particular to Article 1 of Part I and Articles 4(4) and 6 of Part II,

Whereas:

I. FACTS

1. Procedure

(1)

By letter dated 15 April 2010 Den Norske Forleggerforening, the Norwegian Publishers Association (‘NPA’), sent a complaint alleging that illegal State aid has been granted to the Nasjonal digital læringsarena (‘NDLA’). The letter was received and registered by the Authority on 16 April 2010 (Event No 553723). Following a telephone conference on 15 July 2011 the complainant provided additional information by email on the same day (Event No 608593).

(2)

By letter dated 2 July 2010 (Event No 558201), the Authority requested additional information from the Norwegian authorities. By letter dated 9 August 2010 (Event No 566179), the Norwegian authorities requested an extension of the time limit for sending a response. The request for an extension was granted by the Authority by letter dated 12 August 2010 (Event No 566397). By letter dated 9 September 2010 (Event No 568942), the Norwegian authorities replied to the information request. In addition, discussions between the Authority and the Norwegian authorities regarding the case took place at a meeting in Norway on 13-14 October 2010. Additional information from the Norwegian authorities was sent to the Authority by letter dated 1 December 2010 (Event No 579405).

(3)

The Authority considered that further information was necessary and sent another request for information by letter dated 4 February 2011 (Event No 574762). The Norwegian authorities replied to the information request by letter dated 7 March 2011 (Event No 589528). Upon request the Norwegian authorities provided further clarifications by emails 2 May 2011 (Event No 596402) and 12 August 2011 (Event No 608596).

(4)

On 12 October 2011 the Authority adopted Decision No 311/11/COL deciding that the measure did not constitute State aid within the meaning of Article 61(1) EEA (hereafter: the Decision). On 9 January 2012 the applicant brought an action against the decision and by its judgment dated 11 December 2012 the EFTA Court annulled the decision (hereafter: the Judgment) (2).

2. The complaint

(5)

The complainant is the Norwegian Publishers Association, which represents i.a. companies which are or could be active in the development and distribution of digital learning material. The complaint concerns the Norwegian government’s and the county municipalities granting of funds as well as the transfer of a content management system to the NDLA. The NDLA is an entity which has been founded as an inter-county cooperation body by 18 Norwegian municipalities (3) in order to develop or purchase digital learning material with a view to publishing the material on the internet free of charge.

(6)

The complainant submits that the NDLA has four main areas of activity: firstly, the NDLA develops and supplies learning resources for the upper secondary school; secondly, the NDLA procures learning resources from third party suppliers; thirdly, the NDLA ensures the quality of learning resources; and fourthly, the NDLA develops and manages the content management system which operates the website through which the digital learning material is published (these activities are hereafter also referred to as ‘purchase, development and supply of digital learning materials’).

(7)

The complainant submits that the granting of funds to the NDLA for the purchase, development and supply of digital learning material constitutes illegal State aid to the NDLA. In that regard the complainant emphasises that — in his view — the NDLA is not an integrated part of the public administration but rather an undertaking within the meaning of State aid rules. The complainant recalls that according to established case law an undertaking is an entity which is engaged in economic activities. The complainant suggests that according to the ECJ case law an economic activity is an activity, which could, at least in principle, be carried out by a private undertaking in order to make profits. Then, the complainant argues that any entity, which carries out an activity which could be carried out to make profits, is engaged in an economic activity. The complainant further submits that there was a market for digital learning material prior to the activities of the NDLA and that the NDLA competes at present with private undertakings offering digital learning resources. The complainant claims that on this basis the development and supply of digital learning resources constitutes an economic activity. The complainant further suggests that the other activities of the NDLA are closely linked to the development and supply of digital learning resources and are therefore also to be considered as economic in nature.

(8)

Furthermore, the complainant argues that the funds offered by the Ministry of Education and from the county municipalities to the NDLA for the purchase of digital learning material from third party suppliers also constitute State aid. Finally, the complainant submits that the fact that the State also made its content management system available to the NDLA free of charge — according to the complainant — also amounts to State aid.

(9)	The complainant notes that the measure has not been notified. He continues to argue that Article 59(2) EEA is not applicable and concludes that — in the absence of a notification — the Norwegian State has granted State aid contrary to State aid rules.

3. Background

3.1. The educational system in Norway

(10)	Education in Norway is mandatory for all children aged from 6 to 16 and is provided through a system of free public schools. This system is divided into a compulsory elementary school (age 6 to 13), a compulsory lower secondary school (age 13 to 16), and the upper secondary school (age 16 to 19).

(11)

In 2006 the Norwegian authorities decided in the course of the ‘Knowledge Promotion Initiative’ (Kunnskapsløftet) that all Norwegian schools were to emphasise certain basic skills in all subjects. One of these skills is the ability to learn a given subject by using information and communication technology. This requirement was introduced in the national curricula for pupils in the 10-year compulsory school (i.e. school for grades 1 to 9) and for pupils in the first year of upper secondary education (i.e. school for grades 10 to 12) and apprenticeships. Under the Norwegian Education Act (4) the county municipalities are responsible for meeting these requirements. Furthermore, in 2007 the Norwegian authorities amended the Education Act and obliged the county municipalities to provide the pupils with the necessary printed and digital learning materials free of charge.

(12)

It should be noted that until that time, pupils in Norwegian upper secondary school (grades 10 to 12) had to purchase their learning material themselves based on the choice of learning material designated by the schools in compliance with the national curricula (5). Under the new Education Act, county municipalities are obliged to provide all learning material, i.e. digital learning material as well as physical learning material such as books, to pupils free of charge (6).

(13)

The obligation of providing digital and physical learning material for free constitutes a considerable financial burden for the Norwegian county municipalities. In view of these additional costs, the Norwegian government decided already in 2006 to provide additional funds. The provision of these funds is laid down in a revised State budget which was adopted in May 2006:

‘The Government aims to introduce free teaching material for secondary education. At the same time, it is desirable to encourage the use of digital learning materials in secondary education. As part of the efforts to bring down the cost for each student through increased access to and use of digital teaching aids, the Government proposes to allocate NOK 50 million as a commitment to the development and use of digital learning resources.

Counties are invited to apply for funding for the development and use of digital learning resources. Applications from counties may include one, several, or all secondary schools in the county, and may include one or more subjects. The objective of the grant is to encourage the development and use of digital learning resources, and to help reduce students' expenses for teaching aids.

The funds can be used for the provision or for local development of digital learning resources. The funds shall not be used for the preparation of digital infrastructure for learning. The intention is to give priority to applications that involve inter-county cooperation.’ (7)

(14)

In June 2006 the Ministry of Education submitted an invitation to the county municipalities to jointly apply for the available funds of NOK 50 million. The letter describes the objectives and the concept of the initiative as follows:

‘The Ministry of Education has the following objectives for the initiative:

—	To increase access to and use of digital learning materials in secondary education.

—	To develop secondary schools and school owners’ competence as developers and/or purchasers of digital learning materials.

—	To Increase the volume and diversity of digital teaching materials aimed at secondary schools.

—	Over time to reduce students' expenses for teaching aids.

[…]

The funds can be used to purchase digital learning resources and to locally develop digital learning resources.’ (8)

(15)

In August 2006 the heads of education of the 19 Norwegian county municipalities met to discuss the possibility of a joint application for the funds in question based on the requested inter-county cooperation. While the municipality of Oslo decided not to participate in a cooperative project, the other 18 municipalities decided to enter into the inter-county cooperation and to set up the NDLA to manage the process. Each of these municipalities subsequently adopted the following resolution:

‘The County Council passes a resolution for the following counties, Akershus, Aust-Agder, Buskerud, Finnmark, Hedmark, Hordaland, Nordland, Nord-Trondelag, More og Romsdal, Oppland, Rogaland, Sogn og Fjordane, Sor-Trondelag, Telemark, Troms, Vest-College, Vesold and Østfold, to establish an inter-county cooperation body, the NDLA, with its own Board in accordance with §27 of the Local Government Act. The purpose of this collaboration is to facilitate the purchase, development, deployment and organisation of digital learning resources for all subjects in upper secondary education. The result shall be free digital learning material that facilitates active learning and sharing…’ (9)

(16)

Subsequently, an application for the State funds was submitted to the Ministry of Education, which in April 2007 granted the funds under a number of conditions:

‘The Ministry requests further that the counties jointly identify a responsible legal entity that will take care of the counties’ responsibility for digital learning resources under this initiative. Such an entity can be e.g. a corporation, an inter (county) municipal corporation or a host (county) municipality but it cannot itself engage in economic activity.

[…]

The Ministry expects that the purchase of digital learning materials and development services are performed in accordance with the regulations for public procurement. The development of digital learning resources by county employees is to be regarded as an activity for its own account, provided that the counties do not gain any profits from this activity. The development by people who are not county employees must be regarded as the purchase of services and should be evaluated based on the rules and regulations for public procurement in the usual way.’ (10)

(17)	Following the approval of the funds the Ministry of Education transferred over a period of three years NOK 30,5 million (NOK 17 million in 2007, NOK 9 million in 2008 and NOK 4,5 million in 2009) to the participating municipalities for the NDLA project.

(18)

Besides, following the amendment of the Education Act in 2007, the county municipalities were compensated for the obligations to provide (physical and digital) learning material through an increase in the county municipal grant scheme. This compensation was based on the estimated costs of providing learning materials in all subjects. The compensation amounted to NOK 287 million in 2007, NOK 211 million in 2008, NOK 347 million in 2009 and NOK 308 million in 2010.

(19)	The participating municipalities decided to use part of these funds for the NDLA project. The county municipalities allocated NOK 21,1 million (2008), NOK 34,7 million (2009), NOK 58,8 million (2010) and NOK 57,7 million (2011) to the project.

(20)	The EFTA Court emphasised that it is apparent from the case file that the NDLA was active as an ad hoc cooperation before it was formally established as an inter-county cooperation body pursuant Article 27 of the Norwegian Local Government Act (11).

(21)	There are currently two other projects concerning digital learning in Norway. Firstly, the municipality of Oslo has applied for a similar grant for its own project (Real Digital). Secondly, the Ministry of Education itself is working on a similar project (Utdanning).

(22)

The municipality of Oslo does not participate in the NDLA project and has submitted an application for funding for its own project called Real Digital. The Norwegian government accepted the application from Oslo and granted NOK 13,5 million to the municipality of Oslo over a period of two years (NOK 8 million in 2007 and NOK 5,5 million in 2008). It should be noted that the funds provided to the municipality of Oslo are not subject to the complaint at hand.

(23)

The Ministry of Education has decided to provide its own system for access to digital learning material. In that regard the Ministry can both develop digital learning material and/or acquire such learning material from third party suppliers. The Ministry acknowledges that there might be areas where the activities of the Ministry of Education might overlap with the activities of the NDLA. In its letter stating the conditions of the grant the Ministry of Education reserved itself the right to reallocate funds originally earmarked for the NDLA to the Ministry’s own project. The relevant funds provided to the Ministry of Education are not subject to the complaint at hand.

3.2. National legal basis for the measure

(24)

The legal basis for the funds paid by the Ministry of Education to the NDLA is the State budget resolution of the Stortinget in combination with the delegation of competence to the Ministry of Education to approve applications for grants. The legal basis for the grants from the county municipalities to the NDLA is budget resolution of the participating county municipalities.

3.3. Recipient

(25)

The NDLA is organised as an inter-county cooperation body under Article 27 of the Local Government Act. This provision stipulates that municipalities or county municipalities may join forces to solve mutual tasks. The cooperation should take place through a board appointed by the relevant municipal or county municipal boards. The board may be empowered to adopt decisions concerning the operation and organisation of the inter municipal cooperation. Moreover, the provision stipulates that the articles of association of such cooperation shall determine the appointment and representation in the board, the area of activities, whether the participating municipalities shall make financial contributions, whether the board may enter into loan agreements or in other ways make the participating municipalities liable for financial obligations and, finally, how such cooperation shall be abolished.

(26)

Participation in such cooperation is only open for municipalities and county municipalities. Neither the State nor other State entities or private parties can participate. The cooperation must be sincere in the sense that the law prohibits that the competence to govern the cooperation is delegated to one municipality. This is so since municipal tasks and obligations shall remain the responsibility of each municipality (12).

3.4. Amount

(27)	As indicated above, so far the county municipalities have transferred NOK 21,1 million in 2008, NOK 34,7 million in 2009 and NOK 61,6 million in 2010 to the NDLA project. In 2010 the county municipalities allocated NOK 58,8 million to the project and in 2011 this amount was NOK 56,9 million.

3.5. Duration

(28)	The NDLA project is not subject to a limited duration.

4. The Decision

(29)	On 12 October 2011 the Authority adopted Decision No 311/11/COL holding that the measure did not constitute State aid within the meaning of Article 61(1) EEA. The Authority found that the NDLA was not to be considered as an undertaking because it did not carry out an economic activity.

(30)

In that regard the Authority, firstly, noted that, according to established case law and decision practice, in setting up and maintaining the national education system the State fulfils its duties towards its own population in the social, cultural and educational fields (13). The Authority observed that the purchase, development and supply of learning material is inextricably linked to the provision of teaching content and is thus an inherent part of the actual teaching itself. In that regard it noted that the learning material forms both the basis and the framework for teaching and that the development of learning material is closely linked to the curriculum which is also established by the public authorities.

(31)

Secondly, the Authority pointed out that, for a service to be considered as non-economic, it must be provided based on the principle of national solidarity, which means that the activity must be funded by the public purse and not through remuneration. In other words, there should be no connection between the actual costs of the service provided and the fee paid by those benefiting from the activity (14). In that regard the Authority concluded that this requirement was fulfilled because the NDLA is entirely funded by the State and distributes the developed or purchased learning material free of any charge.

(32)

Thirdly, the Authority noted that in cases in which the activity in question is carried out by entities other than the State itself, the recipient of the funds (public or private) must be subject to the control of the State to the extent that the recipient merely applies the law and cannot influence the statutory conditions of the service (i.e. the amount of the contributions, the use of assets and the fixing of the level of benefits) (15). In that regard the Authority noted that the participating municipalities have established the NDLA as an inter-county cooperation body in accordance with Article 27 of the local government act, referred to above. In view of the above, the Authority concluded in its Decision that the NDLA did not carry out an economic activity. Consequently, the NDLA did not act as an undertaking and the funds which the county municipalities transferred to it did not constitute State aid.

5. Judgment in Case E-1/12

(33)	On 11 December 2012 the EFTA Court annulled Decision No 311/11/COL. The EFTA Court concluded that the Authority did not carry out a sufficient examination into several issues and should have opened the formal investigation procedure.

(34)

Firstly, the EFTA Court noted that the NDLA was active as an ad hoc cooperation before it was formally established as an inter-county cooperation body pursuant to Article 27 of the Norwegian Local Government Act. According to the EFTA Court it remains unclear how this change in the legal and organisational status may have changed the decision-making process and the source of funding (16).

(35)

Secondly, the EFTA Court stated that it remains unclear whether the legislation imposes the obligation to provide the services free of charge on the counties or on the NDLA (17). According to the EFTA Court this circumstance raises serious difficulties with regard to the application of the principle of solidarity.

(36)

Thirdly, the EFTA Court stated that there are aspects related to the autonomy of the NDLA which remain unclear. First, the EFTA Court noted that it is unclear, how the decisions to expand the NDLA’s activities were taken and by whom (18). Furthermore, the EFTA Court pointed out that Article 8 of the Articles of Association of the NDLA states that ‘the board (of the NDLA) has the competence to impose financial obligations on the participants (19).’ Moreover, it follows from the judgment that the annulled decision lacked information as regards the autonomy of the the NDLA to set the parameters for the public procurement procedure through which it purchases goods on the market and hires staff (20).

II. ASSESSMENT

1. The presence of State aid

(37)

According to Article 61(1) EEA ‘[s]ave as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.’

1.1. State resources

(38)

A measure is financed by the State or through State resources, if it results in a burden on the budget of a public authority or on a public or private undertaking provided that the measure is imputable to the State (21). In the case at hand the financing of the project results in a burden on the budget of the counties and of the Ministry of Education and Research. Consequently, the measure is financed by the State within the meaning of Article 61(1) of the EEA.

1.2. Advantage to an undertaking

(39)

As mentioned above, the Authority concluded in its previous decision that the county municipalities’ provision of free, and in this case digital learning material for pupils in the national elementary and secondary school system to be a part of the State's fulfilment of its duty in the educational field and hence a non-economic activity provided under the principle of solidarity as such material is fully funded by the State.

(40)	However, in its judgment the EFTA Court addressed several aspects relating not to the nature of the activity as such but rather to organisational aspects of the NDLA, its financing and autonomy, which should have led the Authority to open a formal investigation procedure.

(41)

The EFTA Court noted that the Articles of Association of the NDLA foresaw that the formalised cooperation would enter into force on 1 July 2009 (22). At the same time, the EFTA Court noted that the county municipalities resolutions of August 2006 foresaw that the inter-county cooperation would enter into force on 1 January 2010 (23). In view of the above and taking into account that the NDLA was already active as an ad hoc cooperation before it was formally established, the EFTA Court found that the Authority should have investigated the effects of the organisational changes and legal status of the NDLA may have affected its decision making process and the sources of its funding and how it may have changed over time (24).

(42)

The Authority’s Decision described the project phase of the NDLA; the Authority thus acknowledges that the information in the case file does indeed suggest that the NDLA entered into force on 1 July 2009 and thus six months earlier than originally foreseen in the resolutions which the county-municipalities had adopted several years earlier.

(43)

The complainant has not alleged that the NDLA in its project phase, i.e. before its entry into force as a inter municipal cooperation under Article 27 of the local government act, did engage in any other activities than what it has done after its formal establishment Nevertheless, the EFTA Court points out that the lack of information about how the county municipalities organised their cooperation to comply with their obligations to provide learning material in the NDLA project phase may have an impact on the classification of the activities as non-economic. For that reason the Court emphasised that the Authority should have carried out an investigation on the effects of the change in legal status on the decision making process in the NDLA (25).

(44)	In that regard it is the Authority’s understanding that prior to the formal establishment the project was managed by the ‘forum for the county municipalities Heads of Education’ (hereafter: FFU) (26), which appointed board members to carry out delegated tasks in the project phase.

(45)

After the NDLA had been formally established and according to §7(2) of the Articles of Association the forum of the counties’ Heads of Education became the Supervisory Board which remains responsible for the overall management. The forum of the counties’ Heads of Education appoints the Management Board management board. According to §7(1) of the Articles of Association the Management Board is composed of five members with one member of the FFU and at least one representative of the training regions (i.e. Northern Region, South Western Region and Eastern Region. According to §8 of the Articles of Association, the task of the Management Board is to ensure that the NDLA is able to perform its duties under §2 of the Articles of Association, namely to ensure that (1) that digital educational materials are available to users free of charge, (2) that secondary school is characterised by collaboration and sharing (3) that students and teacher actively participate in teaching and learning, (4) that academic institutions and networks across the country are a driving force in the development of excellent digital learning material and (5) that the market provides content and services for students and teachers needs. Furthermore, the Management Board has the authority to incur financial obligations on the participants in that regard. However, §7(2) of the Articles of Association explicitly states that the Management Board only exercises its authority on the basis of delegation decisions of the Supervisory Board and that the Supervisory Board may instruct the Management Board and overrule its decisions.

(46)

The Authority requests the Norwegian government and any interested third parties to explain whether they consider the NDLA to be an undertaking within the meaning of Article 61(1) EEA. In particular they are asked to explain in more detail how the counties cooperated in the NDLA project phase and, in particular, to clarify at what time the NDLA entered into force and whether this entry into force of the municipal cooperation affected the decision making process and the sources of the NDLA’s funding. Moreover, the Norwegian authorities are invited to elaborate on the nature, practice and use of inter municipal cooperation under Article 27 of the local government act, including whether such cooperation is considered separate legal entities or not under Norwegian law.

(47)

The Authority moreover requests the Norwegian authorities to explain to what extent the change in legal status effected the decision making process, in particular, to what extent the NDLA can expand the scope of its activities without the consent of the participating municipalities or even against their will, and if the present situation differs from the situation prior to the formal establishment of the NDLA on 1 July 2009 (27). The Authority also invites the Norwegian authorities to explain in more detail the funding of the NDLA, both in its project phase and after the formal entry into force up to and including 2012 (28).

(48)

The EFTA Court also found that it was unclear from the Decision whether the obligation to provide digital learning material free of charge falls upon the county municipalities or upon the NDLA (29). The EFTA Court noted that in the annulled Decision, the Authority ‘refers to the Norwegian legislation and states that it obliged the counties to provide the pupils with the necessary printed and digital learning materials free of charge’ (emphasis added) (30). The EFTA Court further noted that in the assessment on the autonomy of the NDLA, the annulled decision states that the NDLA cannot decide on charging fees to the end consumer ‘… since the legal framework obliges the NDLA to provide its services free of charge’ (emphasis added) (31). The judgment also refers to that the Authority at the oral hearing explained that it is the counties which bear the statutory obligation to offer this service free of charge and that they had decided to offer this service jointly through the NDLA (32).

(49)

In the view of that the EFTA Court considered the above mentioned statements in the decision to represent an implicit contradiction (as it was not clear who was the client of the NDLA), the Authority notes that the notion of ‘legal framework’ is wider than that of ‘legislation’. The reference to the legal framework encompasses not only the statutory obligation in national law (such as the Education Act), but also resolutions (such as the resolutions passed by the county municipalities in August 2006), as well as administrative acts (such as the April 2007 award of funding by the Ministry of Education) and the Articles of Association of the NDLA. The Authority does therefore not consider the above mentioned statements to contain any implicit contradiction.

(50)

However, based on the EFTA Court’s judgment the Authority invites the Norwegian authorities to explain in more details how the obligation to provide free learning material has been imposed on the county municipalities in the Public Education Act, and how the county municipalities involved in the NDLA have fulfilled this obligation through the NDLA cooperation as set out in the Articles of Association.

(51)	Finally, the Court found that the decision did not contain sufficient information on the possibility of the NDLA to set the parameters for the public procurement procedures through which it purchases goods and hires staff (33).

(52)	The Authority therefore invites the Norwegian authorities to provide more detail on how the parameters for the public procurement procedures through which the NDLA purchases goods and hires staff are set.

(53)	Consequently the Authority expresses doubts as to whether the NDLA, wholly or partly, before or after its formal entry into force, may be considered as an undertaking under the EEA State aid rules.

1.3. Selectivity

(54)

It is established case law that a measure is selective if it derogates from the common regime inasmuch as it differentiates between economic operators who are otherwise in the same legal and factual situation (34). In that regard the Authority notes that if the NDLA were to be considered as an undertaking, the funding of it would be selective since other operators would not benefit from a similar funding.

1.4. Effect on competition and trade

(55)

It is established case law that a measure distorts or threatens to distort competition in a way that affects trade between Contracting Parties if it strengthens the position of the recipient compared with other companies (35) and if the recipient is active in a sector, in which trade between Contracting Parties takes place (36). In that regard the Norwegian authorities noted that the relevant geographic market for provision of learning materials made to fit the national Norwegian curricula should to a great extent be limited to Norway, so that the effects on cross-border trade are not significant. The Authority cannot at this stage and based on the information at hand conclude on the effects of the measure on competition and trade. The Authority therefore invites Norway to provide further information in that regard.

2. Compatibility

(56)

The Norwegian authorities submitted that if one were to view the funding of the NDLA as State aid, then it would qualify as a compensation for a service of general economic interest under Article 59(2) EEA. However, based on the information at hand the Authority cannot at this stage conclude on the compatibility of the measure. The Authority therefore invites Norway to provide further information in that regard.

3. Conclusion

(57)

Based on the information submitted by the complainant and by the Norwegian authorities, and taking into account the judgment of the EFTA Court, the Authority has doubts as to whether the grants to the NDLA constitute State aid within the meaning of Article 61(1) EEA. Furthermore, the Authority has doubts regarding the compatibility of the measure with the functioning of the EEA Agreement.

(58)

Given these doubts and the impact of potential State aid on the investments of private operators it appears necessary that the Authority opens the formal investigation procedure. Consequently, and in accordance with Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to initiate the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3.

(59)	The decision to open a formal investigation procedure is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measures in question are compatible with the functioning of the EEA Agreement or that they do not constitute State aid.

(60)	The opening of the procedure will also enable interested third parties to comment on the questions raised and on the impact of the measure on the relevant markets.

(61)

In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, hereby invites the Norwegian authorities to submit their comments and to provide all documents, information and data needed for the assessment of the compatibility of the measures within one month from the date of receipt of this Decision.

(62)	Further, the Authority invites the Norwegian authorities to forward a copy of this Decision to the potential recipients of the aid immediately.

(63)

The Authority would like to remind the Norwegian authorities that, according to Article 14 of Part II of Protocol 3, any incompatible aid unlawfully put at the disposal of the beneficiaries will have to be recovered, unless this recovery would be contrary to a general principle of EEA law. Moreover, according to Article 15 Part II of Protocol 3, the powers of the Authority to order the recovery of aid are subject to a limitation period of 10 years. This period begins on the day on which the unlawful aid is awarded. Any action taken by the Authority with regard to this unlawful aid shall interrupt the limitation period.

(64)

Attention is drawn to the fact that the Authority will inform interested parties by publishing this letter and a meaningful summary of it in the EEA Supplement of the Official Journal of the European Union. It will also inform interested parties, by publication of a notice in the EEA Supplement to the Official Journal of the European. All interested parties will be invited to submit their comments within one month of the date of such publication,

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The formal investigation procedure, provided for in Article 1(2) of part I of Protocol 3 is initiated regarding the potential State aid to the NDLA.

Article 2

The Norwegian authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month of the notification of this Decision.

Article 3

The Norwegian authorities are requested to provide within one month from notification of this Decision, all documents, information and data needed for assessment of the nature and compatibility of the aid measure.

Article 4

This Decision is addressed to the Kingdom of Norway.

Article 5

Only the English version of this Decision is authentic.

Done at Brussels, 27 March 2013.

For the EFTA Surveillance Authority

Oda Helen SLETNES

President

Sabine MONAUNI-TÖMÖRDY

College Member

(1) E-1/12. sz. ügy Den norske Forleggerforening (még nem tették közzé).

(2) See footnote 1.

(3) Norway is divided into 19 municipalities, all of which participate in the NDLA project with the exception of the county municipality of Oslo. Participants are therefore the municipalities of Akershus, Aust-Agder, Buskerud, Finnmark, Hedmark, Hordaland, Nordland, Nord-Trøndelag, Møre og Romsdal, Oppland, Rogaland, Sogn og Fjordane, Sør-Trøndelag, Telemark, Troms, Vest-Agder, Vestfold and Østfold.

(4) Act of 17 July 1998 No 61 relating to Primary and Secondary Education and Training (The Education Act).

(5) As the national curricula set out the objectives for the learning outcome of all classes, the content of the learning material must respect the objectives of the national curricula.

(6) Sections 3-l and 4A-3 of the Education Act states that the county municipality is responsible for providing pupils with the necessary printed and digital teaching material as well as digital equipment free of charge.

(7) Translation made by the Authority.

(8) See footnote 7.

(9) See footnote 7.

(10) See footnote 7.

(11) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, para. 117 (not yet published).

(12) NOU 1996:5 pkt. 8.1.2.

(13) Case 263/86 Humbel [1988] ECR 5383, para. 18; Case E-05/7 Private Barnehagers Landsforbund [2008] EFTA Ct. Rep. 64, para. 82; Commission decision No 118/2000 France — Aide aux clubs sportifs professionels, OJ C 333, 28.11.2001, p. 6.

(14) Joined Cases C-264/01, C-306/01 and C-355/01 AOK Bundesverband and Others [2004] ECR I-2493, para. 47; Case C-160/91 Poucet [1993] ECR I-637, paras. 11 and 12.

(15) Case C-160/91 Poucet [1993] ECR I-637, para. 15 and 18; Joined Cases C-264/01, C-306/01 and C-355/01 AOK Bundesverband and Others [2004] ECR I-2493, paras. 46-57; Case C-218/00 Cisal die Battistello Venanzi [2002] ECR I-691, para. 31-46. These cases concern health and social insurances. However, the fact that the Commission explicitly refers to these cases in the context of professional services indicates that the assessment can be generally applied (see Commission Communication ‘Report on Competition in Professional Services’ of 9.2.2004 (COM(2004) 83 final, Fn. 22).

(16) See footnote 11.

(17) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, para. 123 (not yet published).

(18) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, para. 127 (not yet published).

(19) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, paras. 128-130 (not yet published).

(20) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, para. 131 (not yet published).

(21) Case C-482/99 France v Commission (Stardust) [2002] ECR I-4397, para. 52.

(22) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, para. 115 (not yet published).

(23) The EFTA Court refers to the submission from Norway dated 9 September 2010, p. 3.

(24) See footnote 11.

(25) See footnote 11.

(26) The Norwegian wording is: ‘Forum for fylkesutdanningssjefer’.

(27) See footnote 11.

(28) See footnote 11.

(29) Case E-1/12 Den norske Forleggerforening, paras. 121-123 (not yet published).

(30) The EFTA Court seems to refer to para. 12 and footnote 4 of the annulled decision according to which ‘Section 3-1 and 4A-3 of the Education Act states that the county municipality is responsible for providing pupils with the necessary printed and digital teaching material as well as digital equipment free of charge.’

(31) The EFTA Court refers to para. 45 of the annulled decision in para. 121 of the Judgment.

(32) See footnote 17.

(33) See footnote 20.

(34) Case C-143/99 Adria-Wien Pipeline [2001] ECR I-8365, para. 41; Cases C-106/09 P and C-107/09 P Commission and Spain v Gibraltar and UK (Gibraltar corporate tax) [2011] not yet published, para. 36.

(35) Case 730/79 Philip Morris Holland BV v Commission, [2005] ECR, 2671, para. 11.

(36) Case 102/87, France v Commission (SEB), [1988], 4067, Case C-310/99, Italian Republic v Commission, [2002] EC R I-289, para. 85, Case C-280/00, Altmark Trans GmbH and Regierungspräsidium Magdeburg v Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH (Altmark), [2003] ECR, I-7747, para. 77; Case T-55/99, Confederación Espanola de Tranporte de Mercancias (CETM) v Commission, [2000] ECR II-3207, para. 86.

8.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/43

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 229/11

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„ANTEP BAKLAVASI”/„GAZİANTEP BAKLAVASI”

EK-sz.: TR-PGI-0005-0781-10.07.2009

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Törökország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.4. osztály:

Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” búzadarakrémmel és antepi pisztáciával töltött, levelestészta-lapokból készült, sziruppal édesített édes sütemény.

A forgalomba hozatali formától (száraz vagy friss) függően az alapanyagok átlagos arányának (± 3 %-os tűréshatárral) az alábbiaknak kell megfelelniük:

	Normál (friss)	Száraz (töltetlen)
Nyers tészta	25 %	30 %
Antepi pisztácia (Antep fıstığı)	10–11 %	10–11 %
Búzadarakrém	12–13 %	—
Natúr vaj	15–20 %	20–25 %
Szirup	35–36 %	35–36 %

A száraz és a friss „baklava” között az a különbség, hogy előbbi nem tartalmaz búzadarakrémet.

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” tulajdonságai:

Aroma: az antepi pisztácia (Antep fıstığı) és a natúr vaj határozza meg;

Szín: az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” teteje aranysárga, alsó része pedig az antepi pisztácia (Antep fıstığı) miatt sötétzöld;

Állag: felső része a tésztarétegek miatt enyhén ropogós. Alsó része szirupos;

Alak: a terméket kisütés előtt fel kell vágni. A darabok különböző alakúak lehetnek, de többnyire egyforma, rövid téglalap, rombusz, háromszög vagy négyzet alakúak, illetve sárgarépához hasonló formájúak (a kör alakú tálca közepétől a széléig tartó, hosszú, háromszög alakú szeletek).

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” összetevői:

—

Antepi pisztácia (Antep fıstığı): az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” esetében kötelező az antepi pisztácia használata. A Gaziantep tartományban őshonos antepi pisztácia Törökország bejegyzett mezőgazdasági terméke. Színe sötétzöld, aromája gazdag. A termékleírás szerint öt típusa létezik; alakja hosszú, ovális vagy kerek, színe sötétzöld. Fehérjetartalma 21,77 % és 23,77 %, zsírtartalma 56,27 % és 59,89 % között van. Az antepi pisztácia használható durvára vagy finomra aprított formában,

—	Natúr vaj: só- és más adalékanyagtól mentes, tejből készült, 99,9 %-os tisztaságú vaj,

—	Búzadarakrém (kizárólag a „normál” [friss] termék esetében): a tejet 105–108 °C-fokra felforrósítják, majd búzadarát adnak hozzá (1 kg tejhez 100 g búzadara szükséges). A keveréket 100 °C-fokra hevítik, amíg megszilárdul, majd hagyják kihűlni,

—	Liszt: durumbúzából készült,

—	Keményítő: búzakeményítő,

—	Szirup: cukorral vagy (cukorbetegek számára) édesítőszerrel készül. Közel 350–360 g szirupot adnak 1 kg baklavakeverékhez. Méz nem használható,

—	Tojás: három tojás 1 kg (a nyers tészta készítéséhez használt) liszthez,

—	Só: 10 g kősó 1 kg (a nyers tészta készítéséhez használt) liszthez.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A nyers tészta elkészítése, a baklava elkészítése és kisütése.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” tálcán vagy csomagban, kimérve vagy darabáruként hozható forgalomba. Csomagolva történő értékesítés esetén kartondoboz használható, ezt azonban alufóliával vagy más, hasonlóan vízálló anyaggal ki kell bélelni. A csomagoláson feltüntethető az „Isıtarak servis yapınız” („Fogyasztás előtt felmelegítendő”) tálalási javaslat.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” töltetlen formában történő értékesítése esetén fel kell tüntetni a csomagoláson a kuru („töltetlen”) kifejezést.

A csomagolás látható felületén fel kell tüntetni az „OFJ” és az „Antep Baklavası” vagy „Gaziantep Baklavası” kifejezéseket tartalmazó címkéket, valamint az alábbi logót:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az előállítási terület a Délkelet-Anatóliában található Gaziantep tartomány teljes területe. A tartomány délen Szíriával, keleten Birecikkel és Halfetivel, északkeleten Adiyamannal, északon Kahramanmarasszal, nyugaton Osmaniye, délnyugaton Hatay tartománnyal határos.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Gaziantep tartomány a törökországi pisztáciatermesztés központja. Törökországban a pisztáciát antep fıstığınek („antepi pisztácia”) hívják, mivel a „pisztácia” török nevét Gaziantep városáról kapta.

Gaziantepben évszázadok óta készítenek és fogyasztanak antepi pisztáciából készült termékeket.

A mesteremberek tapasztalata:

A baklava tésztájának elkészítése, vékonyra nyújtása, keményítő permetezése a rétegek közé, a rétegek tálcára helyezése, krémmel való megkenésük és antepi pisztáciával történő megszórásuk, a baklava egyenlő szeletekre vágása, natúr vajjal történő megkenése, kisütése, majd a szirup hozzáadása mind rendkívüli szakértelmet igényel. Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” elkészítését és kisütését olyan mesterembereknek kell végezniük, akik Gaziantep területén szerezték szakismeretüket.

5.2. A termék sajátosságai

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” más baklavától élénk aranysárga színe, állaga, rétegződése és alsó részének sötétzöld színe alapján különböztethető meg. A legnagyobb különbséget azonban az antepi pisztácia és a natúr vaj íze és aromája jelenti.

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” elkészítéséhez rendkívüli szakértelemre van szükség.

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” hírneve az összetevők sokféleségének és a tapasztalt mesterembereknek a sütemény kézzel való elkészítésében szerzett jártasságának köszönhető. Fogyasztás előtt a natúr vaj illata az uralkodó. A jól elkészített baklava azonnal elomlik a szájban. Ezek az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” legfontosabb sajátosságai.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Különleges előállítási módja, a hozzávalók különleges jellemzői, valamint a tapasztalt mesterembereknek a sütemény kézzel való elkészítésében szerzett jártassága miatt a Gaziantepből származó „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” a 19. század óta nagy megbecsülésnek örvend. Az 1870-es évek óta hagyományosan számos híres család több generáción át foglalkozott az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” baklava készítésével.

A legfontosabb nyersanyag az antepi pisztácia (Antep fıstığı), amely Törökország bejegyzett mezőgazdasági terméke. Gazdag íze és aromája a késztermékben is felismerhető, és az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” alsó részének sötétzöld színét is a pisztácia adja.

Az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” megtalálható a Gaziantep és Törökország konyhaművészetéről szóló könyvekben, valamint a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium Gaziantepről szóló kiadványaiban.

A Gaziantepből származó szakértő kutató, Cemil Cahit Güzelbey 1959-ben írt Gaziantep Folklorundan Notlar (Feljegyzések a gaziantepi folklórból) című könyvében (a 86. oldalon) megemlíti, hogy „a pisztáciát a baklava készítői használják”. Ugyanebben a könyvben (a 87. oldalon) beszámol a törökországi egészségügyi miniszter Gaziantepbe tett látogatásáról. Vacsoránál, miután pisztáciás levest, pisztáciás rizst, pisztáciás baklavát és végül pisztáciás fagylaltot szolgáltak fel neki, tréfásan megkérdezte: „Kaphatnék egy pohár vizet, pisztácia nélkül?”

A Frommer’s Turkey című útikönyv 2001-es kiadásában (Lynn A. Levine, 2001; John Wiley & Sons) az olvasható, hogy „Gaziantep főként csodálatos baklavájának köszönheti hírnevét. Mivel a város több mint 500 baklavasütödével rendelkezik, a »baklavatúra« – különösen a szeptemberi pisztáciaszüret idején – kihagyhatatlan.”

Ezenfelül a Cooking the Turkish Way (Főzés török módra, Kari Cornell, 2004) című könyvben (a 14. oldalon) megemlítik, hogy „a kelet-anatóliai Gaziantep városa pisztáciájáról és szirupos baklavájáról ismert”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

A török kormány az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” OFJ elismerésére irányuló bejegyzésének a Török Köztársaság 2007. április 27-i, 26505. számú Hivatalos Lapjában történő közzétételével megindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás teljes szövege megtekinthető a Török Szabadalmi Hivatal honlapján:

http://www.turkpatent.gov.tr/portal/default_en.jsp?sayfa=172 (az „Antep Baklavası”/„Gaziantep Baklavası” szövegre kattintva).

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) L. 2. lábjegyzet.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.229.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 229

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. augusztus 8.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 229/01	Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági rendelettervezettel kapcsolatban	1

2013/C 229/02	Tervezet: A Bizottság …/…/EU rendelete (2013. július 17.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról ( 1 )	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3305
JPY	Japán yen	129,21
DKK	Dán korona	7,4571
GBP	Angol font	0,85955
SEK	Svéd korona	8,7261
CHF	Svájci frank	1,2321
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8995
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,978
HUF	Magyar forint	299,52
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7025
PLN	Lengyel zloty	4,2170
RON	Román lej	4,4330
TRY	Török líra	2,5713
AUD	Ausztrál dollár	1,4878
CAD	Kanadai dollár	1,3868
HKD	Hongkongi dollár	10,3197
NZD	Új-zélandi dollár	1,6826
SGD	Szingapúri dollár	1,6868
KRW	Dél-Koreai won	1 486,17
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,2109
CNY	Kínai renminbi	8,1416
HRK	Horvát kuna	7,4975
IDR	Indonéz rúpia	13 683,68
MYR	Maláj ringgit	4,3301
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,258
RUB	Orosz rubel	43,9480
THB	Thaiföldi baht	41,831
BRL	Brazil real	3,0641
MXN	Mexikói peso	16,8685
INR	Indiai rúpia	81,4960

A tilalom dátuma és időpontja	2013.7.4.
Időtartam	2013.7.4–2013.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	BFT/AE45WM
Faj	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
Övezet	Atlanti-óceán a ny. h. 45°-tól keletre és Földközi-tenger
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	16/TQ40

A tilalom dátuma és időpontja	2013.7.4.
Időtartam	2013.7.4–2013.12.31.
Tagállam	Egyesült Királyság
Állomány vagy állománycsoport	SAN/2A3A4. és a SAN/123_1, _2, _3, _4, _6 jelű gazdálkodási területek
Faj	Homoki angolnák (Ammodytes spp.) és a kapcsolódó járulékos fogások
Terület	A IIa, IIIa és IV övezet uniós vizei, valamint az 1., 2., 3., 4. és 6. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizei (kivéve az egyesült királyságbeli alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli vizeket Shetlandnél, a Fair-szigetnél és Foulánál)
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	17/TQ40

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 229/03	Euroátváltási árfolyamok	10

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2013/C 229/04	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	11

2013/C 229/05	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	11

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2013/C 229/06	Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) alapján nyújtott állami támogatásról	12

2013/C 229/07	Nem állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében	16

2013/C 229/08	Nem állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében	17

2013/C 229/09	Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Harpa koncertterem és konferenciaközpont finanszírozásával kapcsolatos állami támogatást illetően	18

2013/C 229/10	Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint, a Nasjonal digital læringsarena (NDLA) részére nyújtott állítólagos támogatással kapcsolatos állami támogatási kérdésekben	31

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2013/C 229/11	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	43

A határozat elfogadásának időpontja	:	2013. április 10.
Ügyszám	:	70521
A határozat száma	:	145/13/COL
EFTA-tagállam	:	Izland
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	:	A Landsbankinn részére a felhasznált állami pénzeszközök várható megtérüléséről való lemondás útján nyújtott állítólagos állami támogatás
Jogalap	:	Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése
Az intézkedés típusa	:	Támogatásnak nem minősülő intézkedés
Gazdasági ágazatok	:	Pénzügyi szolgáltatások


	(1) EGT-vonatkozású szöveg