AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/2

A Tanács következtetései az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról

2013/C 224/02

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

EMLÉKEZTETVE A KÉRDÉS EZEN KÖVETKEZTETÉSEK MELLÉKLETÉBEN SZEREPLŐ POLITIKAI HÁTTERÉRE ÉS KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAKRA:

1. ÚGY VÉLIK, HOGY

Az Európa 2020 stratégia és annak kiemelt kezdeményezései egyrészt hangsúlyozzák az olyan szakpolitikák kidolgozásának és megvalósításának a fontosságát, melyek felvérteznek minden fiatalt az ahhoz szükséges készségekkel és kompetenciákkal, hogy szerephez juthassanak a tudásalapú gazdaságban és társadalomban, másrészt elismerik az ifjúságpolitika jelentőségét e tekintetben. A fiatalok foglalkoztatásának növelésére, a korai iskolaelhagyás visszaszorítására és a felsőoktatásban való részvétel növelésére vonatkozóan az Európa 2020 stratégiában foglalt átfogó célok és a tagállamok által elérendő konkrét célok különösen relevánsak az ifjúság szempontjából, így azokra a fiatalokra nézve, akiket leginkább fenyeget a marginalizálódás veszélye. Az ifjúságpolitika olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek célja elősegíteni a fiatalok részvételét az oktatási, készségfejlesztő, kulturális és társas tevékenységekben, a tapasztalatszerzésre és gyakorlati tanulásra módot adó lehetőségekben, melyek bővítik a fiatalok életvezetési, tanulási és foglalkoztathatósági készségeit;

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018) (1) kiemeli egy olyan kettős megközelítés fontosságát, mely a) kimondottan ifjúságpolitikai kezdeményezéseket, és b) az ifjúság szempontját a releváns szakpolitikai területeken érvényesítő kezdeményezéseket egyaránt tartalmaz. A megújított keret nyolc különböző területen nyújt eszköztárat a tevékenységek folytatásához, és hangsúlyozza, hogy a fiatalok igényeire és elvárásaira válaszul ágazatközi szakpolitikai megközelítésre van szükség;

3.	Az EU 2012. évi ifjúságpolitikai közös jelentése (2) szorosabb kapcsolat kialakítását szorgalmazza a megújított keret és az Európa 2020 stratégia között;

A gazdasági visszaesés fiatalokra gyakorolt hatása kihívásokat állít az ifjúságpolitika és több olyan kapcsolódó szakpolitikai terület elé, melyek célja a fiatalok igényeinek teljesítése, és kihívásokat támaszt különösen a tágabb politikai célkitűzések, mindenekelőtt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiával kapcsolatos célkitűzések tekintetében. E kihívások (3) közé tartozik a munkanélküliség, a kirekesztődés egyre nagyobb veszélye, illetve a kockázat, hogy a fiatalok jólétét negatív hatások érik;

Sok fiatal aktív, saját készségeit gyarapító és fejlődő tagja csoportoknak, közösségeknek és a tágabb értelemben vett társadalomnak, személyes és szociális fejlődésük, készségeik, tapasztalataik és szakértelmük révén egyaránt nagy hasznot hajtva és húzva. Azonban a fiatalok elhúzódó átmeneteken esnek át a függés és a függetlenség között, és foglalkoztatásuk és szakmai előrehaladásuk tekintetében kevésbé bizonyos pályán mozognak;

El kell ismerni és forrásként kell használni a fiatalok kapacitását és képességét a kreativitásra, az innovációra, a vállalkozásra és az alkalmazkodásra, melyek felbecsülhetetlen ösztönzői a tagállamokban a gazdasági és társadalmi jóléthez való megújult és fenntartható visszatérésnek, illetve egy inkluzívabb társadalom kialakításának;

7.	Fontos a fiatalok ismerete, illetve az, hogy ez hogyan befolyásolhatja az ifjúságpolitikát és az ifjúsági vonatkozású szakpolitikákat, és ezeknek az ismereteknek elegendő kutatáson kell alapulniuk;

8.	Jobban ki kell domborítani, hogy az ifjúságpolitika pozitívan és jól láthatóan, értéktöbbletet nyújtva tud hozzájárulni az Európa 2020 stratégiához, különösen az oktatással és képzéssel, a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos célokhoz;

2. TUDOMÁSUL VESZIK, HOGY

Több (e dokumentum mellékletében vázolt) szakpolitikai kezdeményezésre került sor az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében és azon kihívások kezelése céljából, amelyekkel a polgároknak a válság következtében EU-szerte szembe kell nézniük. A kezdeményezések közül sok a fiatalok szempontjából különösen releváns. A foglalkoztatással, oktatással és képzéssel kapcsolatos, fiatalokat célzó szakpolitikai kezdeményezések előmozdítják egy összehangolt megközelítés kialakítását, amelyben az ifjúságpolitikának kulcsfontosságú szerepet kell játszania. Az ifjúságügyért felelős miniszterek szerepét erősíteni kell, és támogatni kell az ifjúság szempontjának a szakpolitikai területek széles körében való érvényesítését, különösen az európai szemeszter keretében;

3. AZON AZ ÁLLÁSPONTON VANNAK, HOGY

10.	A nemzeti és uniós szintű ágazatközi és intézményközi koordináció központi jelentőségű egy hatékony ifjúságpolitika végrehajtása és az Európa 2020 stratégia fiatalokra vonatkozó céljainak elérése szempontjából;

11.

Az ifjúságpolitika ifjúságorientált és holisztikus szakpolitikai választ ad a fiatalok számára, vertikális és horizontális irányban egyaránt. Különleges és kiegészítő jellegű szerepet tölt be – más szakpolitikai területekkel koordinációban – a fiatalokat célzó számos pozitív válaszlépés ösztönzésében. Az ifjúságpolitika szerepének és feladatkörének azonban előnyére válna, ha kontúrosabban rajzolódna ki a kapcsolódó szakpolitikai területekkel való kommunikációjának és interakciójának módja. Ez felerősítené az ifjúságpolitika hatását mind magát a szakpolitikát illetően, mind az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulását tekintve, elsősorban a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatban, és ezért fokozná az ifjúságpolitika láthatóságát ebben a kontextusban;

12.

Konkrétan, a például az ifjúsági munka, a nem formális és informális tanulás tekintetében hozott ifjúságpolitikai intézkedések különleges relevanciával bírnak a fiatalok felkészültsége, részvétele és előrehaladása szempontjából az oktatásban és képzésben, a foglalkoztatásban, illetve az egészségügy és a társadalmi befogadás terén; Ezek az intézkedések aktívan segíthetik az EU ifjúsági foglalkoztatási csomagja és különösen az ifjúsági garancia eredményes végrehajtását, és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, illetve más kapcsolódó európai alapok által nyújtott támogatásban is részesülnének;

13.	Az ifjúsági ágazat különös szakértelemmel rendelkezik a fiatalok bevonása és helyzetük javítása terén, különösen azon hátrányos helyzetű fiatalok esetében, akiket az oktatási, képzési és foglalkoztatási szakpolitikákkal esetleg nem lehet elérni;

4. AZ IFJÚSÁGPOLITIKÁBAN REJLŐ POTENCIÁLNAK AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁBAN FOGLALT CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ MAXIMALIZÁLÁSA CÉLJÁBÓL KIEMELIK AZ ALÁBBI PRIORITÁSOKAT

14.

Az ifjúságpolitika, illetve a fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikai területek – különösen az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás terén folytatott – koordinációjának javítására irányuló ágazatközi és intézményközi együttműködés bővítését célzó intézkedések prioritást élveznek, egyrészt hogy átfogó és integrált szakpolitikai választ adhassunk azokra a társadalmi és gazdasági kihívásokra, melyekkel a fiatalok ma szembesülnek, másrészt hogy megszólíthassuk a hátrányos helyzetű fiatalokat is, különösen a marginalizálódott, foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalokat (a NEET-fiatalokat), mindezt egy inkluzívabb társadalom előmozdítása, illetve az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek támogatása érdekében;

15.

Erősíteni kell azt a szerepet, amelyet maguk a fiatalok játszanak az őket érintő szakpolitikák alakításában, különösen az oktatásban, a képzésben és a foglalkoztatásban a választási lehetőségeik, részvételük és előrehaladásuk tekintetében, a nagyobb mértékű társadalmi befogadás elérése érdekében. A fiataloknak a szakpolitikák alakításába való bevonása kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az ifjúságpolitika milyen módon valósul meg az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretével (2010–2018) összhangban. Az ifjúságpolitikában érdekelt felek speciális szakértelemmel rendelkeznek a fiatalok szakpolitika-alakításban való aktív részvételének elősegítését illetően;

16.

Fontos lesz majd az oktatással és képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatosan javasolt új uniós program – és különösen annak az ifjúságra vonatkozó fejezete –, valamint más uniós programok és alapok által játszott szerep, mert az európai fiatalokat lehetőségekhez segíti a tanulás és a mobilitás, az új készségek és tapasztalatok elsajátítása, illetve az önkéntes tevékenységek vállalása és a kulturális cserék terén. El kell ismerni az ifjúságpolitika független és önmagából fakadó értékét, illetve többletértékét azt illetően, ahogyan az oktatás és a képzés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás terén a fiatalokat érintő eredmények eléréséhez hozzájárul. Az európai strukturális és beruházási alapok következő generációjának döntő szerepe lesz a fiatalokba és készségeikbe való befektetés szempontjából, illetve abban, hogy javuljon a foglalkoztathatóságuk, és jobban megnyíljon előttük a munkaerőpiac;

5. FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL MÉRLEGELJÉK AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKET

17.	Biztosítsák adott esetben, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében (2010–2018) vállalt kiemelt feladatok támogassák és kiegészítsék az Európa 2020 stratégia céljait;

18.	Mozdítsák elő az ifjúságpolitikai minisztériumok aktív részvételét az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nemzeti szakpolitikák kialakításában, különösen az éves nemzeti reformprogramok kidolgozásában, illetve – adott esetben – azok koordinálásában;

19.

A fiatalokkal folytatandó párbeszédre vonatkozó nemzeti intézkedések alapján mozdítsák elő ezzel összefüggésben a meglévő mechanizmusok megfelelőbb alkalmazását, illetve olyan új mechanizmusok kifejlesztését, melyek célja a fiatalok véleményének megismerése, valamint annak figyelembevétele az ifjúságpolitikák és az ifjúsággal kapcsolatos szakpolitikák kialakítása során;

20.

Mérlegeljék, hogy az ifjúságpolitika hogyan járulhat hozzá az ifjúsági foglalkoztatási csomag keretében elfogadandó intézkedések kialakításához, beleértve adott esetben a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről, illetve az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlások végrehajtását is;

6. FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL, TOVÁBBÁ TISZTELETBEN TARTVA, HOGY AZ IFJÚSÁGPOLITIKA A TAGÁLLAMOK FELADATKÖRÉBE TARTOZIK

21.	Mozdítsák elő a tágabb oktatáspolitika és képzési politika, foglalkoztatáspolitika, illetve társadalmi befogadási politika részeként az ifjúságpolitikai intézkedéseknek az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez való hozzájárulását;

22.

Biztosítsák a fokozott koordinációt és szinergiát az egyrészt a megújított keretben, másrészt az oktatáspolitika és képzési politika, illetve foglalkoztatáspolitika terén végzett munka között annak érdekében, hogy fokozódjon a fiatalok részvétele az oktatásban és képzésben, hogy gyorsabban beléphessenek a munkaerőpiacra, és a társadalomban elfoglalhassák az őket megillető helyet. Különösen azon fiatalok befogadását hangsúlyozzák, akik foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt (NEET-fiatalok);

23.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében (2010–2018) az aktuális ifjúságpolitikai és fiatalokkal kapcsolatos témákra és trendekre válaszul dolgozzanak ki egy, az ifjúságpolitika területén, illetve a fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikai területeken folyó munkának irányt mutató középtávú munkatervet, mely kiemeli azokat a releváns területeket, ahol lehetőség van koordinációra és együttműködésre az oktatási és képzési politikával, illetve a foglalkoztatáspolitikával annak érdekében, hogy az ifjúságpolitika hozzájárulhasson az európai szemeszterhez;

24.

Vezessék be azt a gyakorlatot, hogy a Tanácsban, illetve annak előkészítő szerveiben ülésező, az ifjúságpolitikáért felelős tagállami képviselők megbeszéléseket folytathassanak és véleményt cserélhessenek az európai szemeszterben, az éves növekedési jelentésben és a tagállami politikákra vonatkozó országspecifikus ajánlásokban foglalt fontosabb szakpolitika-orientált lépésekről annak érdekében, hogy relevánsan és a kellő időben hozzá tudjanak járulni a Foglalkoztatási Bizottságnak az országspecifikus ajánlások többoldalú felügyeletével kapcsolatos munkájához;

25.

Biztosítsák, hogy az uniós ifjúsági stratégiában és az EU 2012. évi ifjúságpolitikai közös jelentésében körvonalazott eszközök – így a strukturált párbeszéd folyamata, a tényeken alapuló szakpolitikák és az ágazatközi együttműködés – kialakítása során maximális hatásra törekedjenek annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégiáról szóló irányadó vitához a válság fiatalokra gyakorolt hatására vonatkozó összes információt egybe lehessen gyűjteni, valamint biztosítani lehessen, hogy e vitában a fiatalok véleménye is helyet kapjon;

26.

Emeljék ki, hogy például az ifjúsági munka, valamint a nem formális és az informális tanulást érintő ifjúságpolitikai intézkedések milyen formában szolgálnak eszközként a fiatalok – különösen a hátrányos helyzetű fiatalok – számára abban, hogy alkalmassá tegyék magukat arra, hogy aktív polgárokká váljanak, akik teljes körűen részt vesznek a civil társadalomban és fejleszteni tudják tanulási és foglalkoztathatósági készségeiket.

27.

Különösen emeljék ki, hogy ezek az intézkedések hogyan tudják segíteni a fiatalokat abban, hogy fejlesszék kompetenciáikat és transzverzális készségeiket, amelyek segíthetik őket azon oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségek igénybevételében, melyek fokozhatják autonómiájukat és meggyorsíthatják előrehaladásukat, segíthetik személyes és szociális készségeik fejlesztését, valamint azt, hogy foglalkoztathatósági és vállalkozói készségeket sajátítsanak el.

28.

Mozdítsák elő a hozzáférhetőséget valamennyi releváns érdekelt fél számára, és ösztönözzék olyan európai programok elindítását, mint:

—	az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos uniós program, amely támogatja a mobilitást, a cserék és a készségek bővítését, valamint lehetőségeket biztosít önkéntes tevékenységek vállalására és kulturális cserékre, továbbá

—	más uniós programok és alapok, amelyek célja többek között valamennyi fiatal – így a hátrányos helyzetű fiatalok, nevezetesen a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok – elérése,

és ezáltal járuljanak hozzá a fiatalok készségfejlesztéséhez és foglalkoztathatóságához;

29.	Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás végrehajtása érdekében mozdítsák elő adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés maradéktalan és optimális igénybevételét;

7. FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY MÉRLEGELJE AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKET

30.

Vizsgálja meg, milyen intézkedésekkel biztosítható, hogy az ifjúságpolitika szempontja központi helyet kapjon az oktatási és képzési politikában, a foglalkoztatáspolitikában és a társadalmi befogadással kapcsolatos szakpolitikákban annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia végrehajtását célzó szakpolitikákba külön ifjúságpolitikai vetületet lehessen integrálni, különösen az ifjúsági munka, valamint a nem formális és az informális tanulás elismerése és érvényesítése tekintetében;

31.

Mozdítsa elő mindazokat az uniós finanszírozási programokat és a kapcsolódó legjobb gyakorlatokra vonatkozó példákat, melyek célja a fiatalok 21. században szükséges készségeinek a fejlesztése, mégpedig annak révén, hogy egyértelműbben kiemeli, hogy e programok miként ösztönzik a készségalapú, tapasztalati úton történő és a vállalkozói készségekre hangsúlyt helyező tanulást, miként segítik elő a fiatalok részvételét a társadalomban, az oktatásban és képzésben, valamint a foglalkoztatásban, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok tekintetében;

32.

Az Európa 2020 stratégiával és az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretével (2010–2018) összefüggésben továbbra is törekedjen arra, hogy értékelje a strukturált párbeszéd folyamatát annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat hatálya, volumene és tartalma tükrözze a fiatalok aktuális igényeit és választ adjon azokra, illetve hogy a párbeszéd érdemi inputként szolgáljon az ifjúságpolitika alakításához;

33.

Mérlegelje egy stratégiai dokumentum kidolgozását az EU ifjúsági jelentése nyomán és az egymástól tanulás területein végzett munka során tett megállapítások alapján, majd erre építve tartson az egymástól tanulásról szóló szemináriumot az ifjúság, az oktatás és képzés, illetve a foglalkoztatás kulcsfontosságú szakpolitikai területeire kiterjedően és a releváns érdekelt felek bevonásával, azzal a céllal, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne optimálisan előmozdítani egy együttműködésen alapuló szakpolitikai választ a jelenleg a fiatalok előtt álló kihívásokra. E kezdeményezés vázolhatná azokat az ajánlásokat, melyeket az egyes szakpolitikai területek és a releváns tanácsi formációk a további lépések tekintetében mérlegelhetnének.

(1) HL C 311., 2009.12.19., 1. o.

(2) HL C 394., 2012.12.20., 5. o.

(3) A 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája a 2008. februári 15 %-ról 2013 januárjában 23,6 %-ra ugrott. Az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevő, 15 és 25 év közötti fiatalok (NEET-fiatalok) száma 2012 januárjában 7,5 millió volt.

MELLÉKLET

Politikai háttér

1.	Az Európai Tanács 2012. december 13–14-i ülésének (1), valamint 2013. február 7–8-i ülésének következtetései (2), amelyekben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása különösen kiemelt kérdés, és elindította az új, ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést.

Az Európai Tanács tagjainak 2012. január 30-i nyilatkozata („Cél a növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtéssel járó növekedés”), amelyben a nyilatkozattevők felszólítják a tagállamokat a foglalkoztatásnak, különösen a fiatalok foglalkoztatásának – a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, valamint a készségek terén átfogó kezdeményezések kidolgozása és megvalósítása révén történő – ösztönzésére.

Az ifjúsági foglalkoztatási csomag keretében az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás (3), amely része egy koordinált szakpolitikai megközelítésnek, mely a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, korai iskolaelhagyás, szegénység és társadalmi kirekesztődés kérdését kívánja megoldani.

A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás (4) kiemeli azokat a lehetőségeket és mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nem formális és informális tanulás útján szerzett ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak fontos szerepük legyen a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításában, továbbá az egész életen át tartó tanulás iránti motiváció növelésében, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy alacsony képesítésű személyek esetében.

Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról („Oktatás és képzés 2020”) szóló tanácsi és bizottsági közös jelentés (5), amely lépéseket határoz meg az „Oktatás és képzés 2020” folyamatának az Európa 2020 stratégia növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseinek támogatása érdekében történő mobilizálására, továbbá a 2012 és 2014 közötti időszak vonatkozásában számos kiemelt területet azonosít az oktatás és a képzés területén folytatandó európai együttműködéshez.

6.	A Tanács következtetései az oktatásba és a képzésbe irányuló beruházásról – A „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című bizottsági közleményre és a 2013. évi éves növekedési jelentésre adott válasz (6).

7.	A korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló ajánlásában (7) a Tanács hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerek, valamint a foglalkoztatás közötti kapcsolat megerősítéséhez átfogó ágazatközi szakpolitikákra van szükség.

A „Több lehetőséget a fiataloknak” című, 2011. december 20-i bizottsági közlemény (8), amelyben felszólítják a tagállamokat, hogy hozzanak további intézkedéseket az ifjúsági munkanélküliség magas szintjének csökkentése érdekében, így többek között hatékonyabban használják fel az Európai Szociális Alapot, és biztosítsanak több lehetőséget a mobilitásra.

(1) EUCO 205/12.

(2) EUCO 3/13.

(3) 17944/12.

(4) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(5) HL C 70., 2012.3.8., 9. o.

(6) HL C 64., 2013.3.5., 5. o.

(7) HL C 191., 2011.7.1., 1. o.

(8) 5166/12.

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/12

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2012. december 12.)

egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám COMP/M.6497 – Hutchison 3G Austria/Orange Austria)

(az értesítés a C(2012) 9198. final számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 224/06

A Bizottság 2012. december 12-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében határozatot hozott egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének nyilvános változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I. A MŰVELET ÉS AZ ELJÁRÁS

(1)

2012. május 7-én az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Hutchison 3G Austria GmbH (a továbbiakban H3G Austria Holdings, Ausztria) (a bejelentő fél), a Hutchinson 3G Austria GmbH (a továbbiakban: H3G, Ausztria) anyavállalata, és a közvetetten százszázalékos tulajdonában levő Hutchison Whampoa Limited (a továbbiakban: HWL, Hong Kong), leányvállalat által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások (a továbbiakban együttesen: a Felek) részesedés vásárlása útján teljes irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Styrol Holding 1 GmbH (a továbbiakban: Styrol, Ausztria) és a közvetetten százszázalékos tulajdonában levő leányvállalata Orange Austria Telecommunications GmbH (a továbbiakban: Orange, Ausztria) vállalkozás felett, a Yesss! Telekommunikation GmbH (a továbbiakban: Yesss!) kivételével.

(2)

Ennek az ügyletnek a feltétele az Orange „Yesss” márkanevű diszkont mobilszolgáltató Telekom Ausztriának (a továbbiakban: TA) történő eladása volt. Ez utóbbi ügylettel az Osztrák Nemzeti Versenyhivatal a (Bundeswettbewerbsbehörde, a továbbiakban: BWB) foglalkozott. Az uniós joghatóság alá tartozó összefonódás tehát az Orange Ausztria (a Yesss! Üzletág kivételével) H3G általi felvásárlása volt.

(3)

Továbbá a TA a H3G-től bizonyos internetes oldalakat, frekvenciasávokat és szellemi tulajdonjogokat is meg kívánt szerezni, amelyek jelenleg az Orange tulajdonában vannak. Ehhez a frekvencia transzferhez az osztrák távközlési szabályozással foglalkozó hatóság a Rundfunk & Telekom Regulierungs-GmbH, (RTR) és a Telekom-Control Kommission (TK) jóváhagyása szükséges.

(4)

2012. május 29-én a BWB az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kérelmezte a javasolt ügylet Bizottságtól Ausztriához történő áttételét (a továbbiakban: áttételi kérelem). A piaci vizsgálat alapján a Bizottság komoly kétségeket támasztott a javasolt ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Ezután a BWB nem küldött semmilyen, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti emlékeztetőt azután, hogy a Bizottság 2012. július 28-án elfogadta a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint maga jár el a BWB által felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

(5)

2012. augusztus 21-én a bejelentő fél az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat tett annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság kételyeit a tervezett összefonódás belső piaccal történő összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(6)	2012. szeptember 20-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke szerinti kifogásközlést küldött a bejelentő félnek.

(7)

2012. október 10-én a Bizottság meghallgatási tisztviselője lehetővé tette a bejelentő fél számára, hogy szóbeli meghallgatáson adja elő mondanivalóját. Kérésüknek megfelelően T-Mobile Ausztria (a továbbiakban: T-Mobile), a Tele2 és az UPC (a továbbiakban: Liberty Global) lehettek jelen mint érdekelt harmadik felek a szóbeli meghallgatáson.

II. A FELEK

(8)

A HWL egy multinacionális konglomerátum, amelynek telephelye Hong Kongban található. A HWL és társult vállalkozásainak műveletei hat fő üzletágat érintenek: kikötők és kapcsolódó szolgáltatások, ingatlanok és hotelek, kiskereskedelem, energia, infrastruktúra és távközlés. A HWL Európai Unió területén található leányvállalatai között mobil rádiótelefon hálózat üzemeltetők találhatók Ausztriában, Dániában, Írországban, Olaszországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

(9)	A H3G a HWL százszázalékos tulajdonában levő, Ausztriában tevékenykedő „3” márkanéven ismert mobil rádiótelefon hálózat üzemeltető (a továbbiakban: mobilhálózat-üzemeltető).

(10)

Az Orange egy osztrák mobilhálózat-üzemeltető. Az Orange és Styrol nevű anyavállalata az értesítés időpontjában a Stubai S.C.A. tulajdonában volt, amely a Mid Europa Partners magántőke-befektetési alap és az Orange Belgium SA 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata, ez utóbbi pedig a France Télécom SA 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata volt. A Yesss! az Orange százszázalékos tulajdonában levő leányvállalat volt.

III. ÖSSZEFOGLALÁS

(11)

A felek forgalmi adatai alapján a tervezett ügyletnek uniós vonatkozása van. Az ügylet a mobilhálózat-üzemeltetők számának négyről háromra történő csökkenéséhez vezetne (a fennmaradó mobilhálózat-üzemeltetők: Telekom Ausztria és T-Mobile, előbbi [40-50 %] utóbbi pedig [30-40 %] piaci részesedést mondhat magáénak az előfizetők összes száma alapján), továbbá létrejön a harmadik legnagyobb, 20-30 %-os piaci részesedéssel rendelkező osztrák mobilhálózat-üzemeltető.

(12)

A Bizottság piaci vizsgálata versenyjogi aggályokat állapított meg azzal kapcsolatban, hogy az Orange eltűnik egy olyan piacról, amely már így is erősen koncentrált volt, és nem volt esély arra, hogy új szereplő lépjen be rá. Az aggodalomra az adott okot, hogy az egyoldalú hatások eredményeképpen a bejelentés szerinti ügylet versenyjogi aggályokhoz vezetne a végfelhasználóknak nyújtott mobil kommunikációs szolgáltatások kiskereskedelmi piacán Ausztriában.

(13)

A Bizottság aggályainak eloszlatására a H3G egy kötelezettségvállalási csomagot nyújtott be, amelynek végleges verziója három elemet tartalmaz.

Először is a H3G kötelezettséget vállalt arra, hogy rádiósávot és kapcsolódó jogokat ad el az osztrák mobiltelefon piacra belépni szándékozó érdeklődő számára. Az új potenciális mobilhálózat-üzemeltetőnek joga lenne arra, hogy ne csak a H3G-től szerezzen be a rádiósávot, hanem még kiegészítő rádiósávra is szert tegyen az osztrák távközlési hatóság által 2013-ra tervezett versenytárgyaláson. Ez utóbbi hatóság rádiósávot tartana fenn egy új belépő számára, annak érdekében, hogy ez az üzemeltető fizikai hálózatot építsen fel Ausztriában mobil távközlési szolgáltatások céljából. Az új belépő emellett kedvezményes feltételekkel vásárolhatna és bérelhetne telephelyeket a saját ausztriai hálózatának kiépítésére.

Másodszor a H3G kötelezettséget vállalt arra, hogy az elkövetkező 10 évben, közösen megállapított feltételek szerint, hálózata kapacitásának 30 %-hoz nagykereskedelmi hozzáférést nyújt legfeljebb 16 virtuális mobilszolgáltató részére. Ez lehetővé tenné az érdekelt virtuális mobilszolgáltatók részére, hogy versenyképes árakon és feltételekkel mobil távközlési szolgáltatásokat nyújtsanak a végfelhasználók számára Ausztriában.

c)	Harmadsorban egy kezdeti kötelezettségvállalás biztosította, hogy a H3G nem hajtja végre az Orange megvásárlását azelőtt, hogy legalább egy virtuális mobilszolgáltatóval ne kötött volna nagykereskedelmi hozzáférési megállapodást.

(14)	Ezen kötelezettségvállalások alapján a Bizottság megállapította, hogy az ügylet a továbbiakban nem vet fel versenyjogi aggályokat, mivel a határozat feltétele a kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése.

IV. INDOKOLÁS

A. Az érintett termékpiacok

(15)

Az előző bizottsági határozatokban a mobil távközlési szolgáltatások termékpiacának meghatározása az alábbi volt:

d)	mobil távközlési szolgáltatások végfelhasználók számára (mobil távközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piaca);

e)	nagykereskedelmi hozzáférés és híváskezdeményezés nyilvános mobiltelefon hálózatokon;

f)	nemzetközi barangolás nagykereskedelmi piaca; valamint

g)	a hívásvégződtetés nagykereskedelmi piaca.

(16)

Ezen az alapon a H3G és Orange tevékenysége fedi egymást a végfelhasználóknak nyújtott mobil távközlési szolgáltatások piacán. A Felek potenciális versenytársai voltak egymásnak a nagykereskedelmi hozzáférés és a nyilvános mobiltelefon hálózatokon bonyolított híváskezdeményezések piacán. A H3G és Orange nemzetközi barangolás és a hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacán folytatott tevékenységei is összekapcsolódtak.

Végfelhasználóknak nyújtott mobil távközlési szolgáltatások

(17)

A Bizottság vizsgálta továbbá, hogy ezen ügy szempontjából szükséges-e a végfelhasználóknak nyújtott mobil távközlési szolgáltatások további lebontása az ügyfelek típusa szerint (üzleti vagy magán, előfizetéses vagy feltöltőkártyás ügyfelek) vagy a hálózati technológia típusa szerint (2G/GSM vagy 3G/UMTS).

(18)	A piaci teszt és a kínálati oldal mérlegelése alapján a Bizottság a magán és kereskedelmi ügyfelek átfogó termékpiacát vette figyelembe a végfelhasználóknak nyújtott mobiltávközlési szolgáltatások tekintetében.

(19)

A feltöltőkártyás és az előfizetéses szolgáltatások közötti lehetséges megkülönböztetés tekintetében a Bizottság úgy vélte, hogy ebben az esetben van néhány érv, amely ezt a megközelítést támasztja alá. Noha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a feltöltőkártyás és előfizetéses szolgáltatások legalábbis a kínálati oldali felválthatóság tekintetében ugyanazon piac részét képezik, a két szegmens különleges jellemzőit és a köztük lévő interakciót részletesebben vizsgáltuk a versenyjogi értékelés során.

(20)	A 2G, 3G és LTE hálózatok szembeötlő adatforgalmi teljesítménykülönbsége ellenére a piaci teszt eredményei alapján a Bizottság úgy vélte, hogy a mobil végfelhasználó piac további bontása a hálózati technológiák típusa (2G, 3G és a jövőben várható 4G technológiák) szerint nem helytálló.

(21)

A kereslet szempontjából a hangtovábbításra képes készülékekre tervezett szolgáltatások elkülönülnek a csak adatok forgalmazására képes készülékekre tervezettektől. A Bizottság azonban megállapította, hogy nem volt helyénvaló eltérni korábbi gyakorlatától, miszerint az összes szolgáltatást egységes piac részének tekintette függetlenül attól, hogy azokat csak adatok továbbítására képes, vagy hangtovábbításra képes eszközökhöz nyújtották.

(22)

Az osztrák RTR/TKK Távközlési Piaci rendeletében megállapította, hogy a lakossági ügyfelek szélessávú mobilhozzáférése helyettesíti a vezetékes internet szolgáltatásokat. A Bizottság Ausztriára vonatkozóan nem vitatta ezt a megállapítást. Ennek az ügynek az értékelése szempontjából a kérdés azonban pont fordított, nevezetesen az, hogy a vezetékes szélessávú szolgáltatások általában a mobil adatszolgáltatásokat vagy kifejezetten a mobil szélessávot helyettesítik-e. A Bizottság megállapította, hogy a vezetékes szélessávú szolgáltatások nem helyettesítik a mobil adatszolgáltatásokat és ezért azok nem ugyanannak a termékpiacnak a részét képezik.

(23)	Az érintett termékpiac meghatározása e határozat alkalmazásában: végfelhasználók számára nyújtott mobil távközlési szolgáltatások egységes piaca Ausztriában..

Nyilvános mobiltelefon hálózatokhoz való hozzáférés és azon történő híváskezdeményezés nagykereskedelmi piaca

(24)

A nagykereskedelmi hálózati hozzáférést a mobilhálózat-üzemeltetők biztosítják a virtuális mobilszolgáltatóknak. Korábbi határozataiban a Bizottság a nagykereskedelmi hálózati hozzáférést és a híváskezdeményezést ugyanazon termékpiac részének tekintette. A piac elemzése során a piac résztvevői egyöntetűen megerősítették, hogy ez a megközelítés is helyénvaló ebben az esetben.

A nemzetközi barangolás nagykereskedelmi piaca

(25)

A nagykereskedelmi nemzetközi barangolás szolgáltatására irányuló igény a külföldi mobilszolgáltatóknál jelentkezik, akik a saját ügyfeleiket kívánják mobilszolgáltatásokkal ellátni a saját hálózatukon kívül, illetve továbbfelhasználói szinten azoknál az előfizetőknél, akik a mobiltelefonjaikat a saját országukon kívül kívánják használni. A Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi barangolásnak létezik egy elkülönülő nagykereskedelmi piaca.

A hívásvégződtetés nagykereskedelmi piaca

(26)

Amint az a korábbi bizottsági határozatokban megállapítást nyert, nincs ami helyettesítse a hívásvégződtetést minden egyes egyedi hálózaton, mivel a kimenő hívást továbbító üzemeltető a hívott felet csak annak a hálózatnak az üzemeltetője révén érheti el, amelyhez a hívott fél kapcsolódik. A Bizottság ezért megállapította, hogy a mobil hívásvégződtetésnek létezik egy elkülönülő nagykereskedelmi piaca.

B. Az érintett földrajzi piacok

(27)

A piac vizsgálata során a válaszadók túlnyomó többsége úgy vélte, hogy az érintett földrajzi piac országos, vagyis Ausztria területére korlátozódik, de annál nem kisebb. Úgy tűnt, hogy ami a végfelhasználóknak nyújtott mobiltávközlési szolgáltatásokat illeti, nem volt számottevő kereskedelmi gyakorlat vagy lehetőség a felhasználók közötti hátrányos megkülönböztetésre Ausztria területén belüli elhelyezkedésük alapján.

(28)

A Bizottság korábbi határozataival összhangban és a piac vizsgálatának eredményei alapján a nyilvános mobiltelefon hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés piacának, a nemzetközi barangolás nagykereskedelmi piacának és a mobil hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacának hatókörét a Bizottság országosnak határozta meg (vagyis Ausztriára kiterjedőnek).

C. A verseny értékelése

(29)	A verseny értékelése a végfelhasználóknak nyújtott mobil távközlési szolgáltatások piacára koncentrált.

1. Egyoldalú hatások

Piaci részesedések és piacszerkezet az összefonódást követően

(30)

A végfelhasználóknak nyújtott mobil távközlési szolgáltatások osztrák piaca már az ügylet előtt is igen magasan koncentrált volt, az ügylet eredményeképpen egy komoly versenytárs távozna a piacról, és a piaci szereplők száma pedig négyről háromra csökkenne. A Bizottság által felvetett versenyjogi aggályokat ebben az esetben számos tényező táplálta: a piaci szerkezet, a felek közötti magas áttérési ráta, a felek által alkalmazott jelentős árrés, és a felek összefonódás előtti jelentősége az új üzleti érdekeltségek megszerzése szempontjából.

(31)

Versenyjogi aggályok különösen a piacra lépés komoly akadályai, a jelentős vásárlóerő hiánya és amiatt merülhettek volna fel a tervezett ügylettel kapcsolatban, ha a versenytársak komolyan érdekeltek lennének abban, hogy kövessék az összefonódással létrejövő új gazdasági egység áremeléseit. Továbbá az értesítő fél érvelését – miszerint az Orange által a piacon kifejtett versenykorlátozás rövid- és középtávon valószínűleg enyhült volna – nem lehet elfogadni a bizonyítékok alapján.

(32)

A javasolt ügylet a négy osztrák mobiltelefonhálózat-üzemeltető közül kettőt egyesítene. A H3G a negyedik, az Orange pedig a harmadik legnagyobb mobilhálózat-üzemeltető volt a végfelhasználóknak nyújtott mobiltávközlési szolgáltatások ausztriai piacán a piaci részesedés nagyságát tekintve. A másik két mobil hálózatüzemeltetőhöz, a TA és a T-Mobile-hoz képest alacsonyabb piaci részesedésük ellenére a Bizottság úgy vélte, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a hatékony versenyt.

(33)

A mobil hálózatüzemeltetőkön kívül csak két független, az osztrák piacon aktív virtuális mobilszolgáltató létezett, amelyek nem rendelkeztek saját hálózattal, és akiket az egyik mobil hálózatüzemeltető szolgált ki. Még amellett is, hogy számos független viszonteladó tevékenykedett Ausztriában, a gyakorlatban az összes előfizetők csak elenyésző hányadát mondhatták magukénak.

(34)

A Bizottság a felek piaci részesedését számos eltérő módon elemezte, hogy biztosítsa vizsgálata alaposságát, valamint tükrözze a szóban forgó piac egyedi jellemzőit. A Bizottság megvizsgálta a Herfindahl-Hirschman-féle (a továbbiakban: HHI) indexet és deltaértékeket, amelyek jelentőségéről a Horizontális Iránymutatásokban esik szó. A Bizottság azután közelebbről megvizsgálta a felek bizonyos szegmensekben való helyzetét, amelyek kiemelkedő jelentőségűek voltak a növekedés és innováció szempontjából (az előfizetéses hangtovábbítási, illetve a csak adatáramlási szegmensek), és amelyek valószínűleg a teljes távközlési piacot befolyásolni fogják a jövőben. Végül pedig a Bizottság megvizsgálta a felek piacon megnyilvánuló dinamikus erejét, amely az új ügyfelek szerzésének jelenlegi képességéből ered.

(35)	Jóllehet a felek együttes piaci részesedése (20-30 %) alatta maradna a Horizontális Iránymutatásban meghatározott, a versenyjogi aggályok hiányára utaló kiindulási mutatóknak, a HHI-index és deltaértékek azonban meghaladták azokat.

(36)

A magánelőfizetéses hang- és adatátviteli szegmenst, (vagyis a hangtovábbításra képes készüléken használható szolgáltatáscsomag ajánlatokat) és a csak adatforgalmi szegmenst alaposabban vizsgálta a Bizottság, mivel ezek a szegmensek kiemelten fontosak a piac egészének közeljövőbeli alakulása szempontjából.

(37)

Az adathasználat már eddig is a piac növekedésének legerősebb motorja volt, és az elkövetkező néhány évben e trend folytatódása és intenzívebbé válása várható. Az LTE valójában adatokra tervezett hálózati protokoll, amelyben a hangtovábbítás az összes forgalomnak csak nagyon kicsi hányadát hivatott elfoglalni. A Bizottság megállapította, hogy az Orange és a H3G esetében egyaránt a magánelőfizetéses hangtovábbítás és adatátvitel, illetve a csak adatátviteli szegmensek tették ki a legnagyobb piaci részesedést, amelynek kiszámításához az összbevétel lett alapul véve.

Szolgáltatóváltás és a verseny szorossága

(38)

A felek által egymásra gyakorolt versenykényszer vizsgálata céljából a szolgáltatóváltás kérdését, valamint a verseny szorosságát elemezve a Bizottság feltárta, hogy a H3G komoly versenykorlátozást fejtett ki az Orange tekintetében, és ez ugyanúgy fordítva is igaz: az Orange is versenykorlátozást fejtett ki a H3G tekintetében.

(39)

A Bizottság megállapította, hogy a rendelkezésre álló minőségi bizonyíték összhangban volt a megfigyelt áttérési rátákon alapuló közvetlen bizonyítékokkal, és azzal a következtetéssel értett egyet, miszerint az ilyen szorossági fok az e határozatban bemutatott többi bizonyítékkal együtt előrevetíti, hogy az összeolvadás jelentősen akadályozná a hatékony versenyt.

(40)	A H3G összefonódás előtti és utáni versenyerejét vizsgálva a Bizottság úgy vélte, hogy a H3G fontos, ha nem a legfontosabb versenyerő volt a piacon, és hogy az arra irányuló ösztönzés, hogy továbbra is hajtóerő maradjon, hatékonyságjavulás hiányában az ügyletet követően lecsökkenne.

(41)	A Bizottság továbbá arra is számított, hogy a H3G-nek kevesebb oka lenne az agresszívan versenyzésre, mint az összefonódás elmaradása esetén a feleknek.

Kiegyenlítő tényezők hiánya

(42)

A Bizottság elemezte az olyan lehetséges kiegyenlítő tényezőket, mint a vásárlóerő, a piacra lépés korlátai és az új belépések valószínűsége, és arra a következtetésre jutott, miszerint nagyon valószínűtlen, hogy a bejelentés szerinti ügyletet követően új belépők jelenjenek meg a mobilhálózat-üzemeltetők vagy a virtuális mobilszolgáltatók piacán Ausztriában. Még abban az esetben is, ha egy mobilhálózat-üzemeltető be akarna lépni, várnia kellene arra, hogy megfelelő sávot kapjon, rádióhálózatot kellene építenie, majd ezután felkínálnia szolgáltatásait a fogyasztóknak: mindez hosszú időbe telne. Ki lehet ezért zárni azt, hogy megfelelő intézkedések hiányában bármely új piacra lépés kellő időben történne ahhoz, hogy befolyásolja az összefonódás következményeként kialakuló árakat.

(43)	A végfelhasználóknak nyújtott mobil távközlési szolgáltatások piacán nem volt jelentős ellensúlyozásra képes vásárlóerő, amely az összefonódás várható kedvezőtlen hatásainak kiegyenlítő versenykényszert gyakorolhatott volna a mobilhálózat-üzemeltetőkre.

A tervezett ügylet várható hatása az árakra az előfizetéses telefonok (hangtovábbítás és adatátvitel) szegmensében, valamint a többi versenytárs reakciója az összefonódást követően

(44)

A Bizottság elemezte az árfelhajtó nyomást az előfizetési szegmens területén. Az árfelhajtó nyomás felbecsülhetővé teszi azt, hogy az összefonódással létrejött vállalkozásnak mennyire állna érdekében az árak emelése az összefonódás után, különösen a piacon megfigyelt árakra, árrésekre és áttérési rátákra, valamint a kereslettel kapcsolatos néhány feltételezésre tekintettel. A tervezett ügylet jelentős árfelhajtó nyomást eredményezne a fogyasztók kárára.

(45)

A becsült bruttó árfelhajtó nyomás mutatóját (GUPPI) az egyes felhasználókra vetítve számolták ki a felek által szolgáltatott, a felhasználók utáni átlagos árbevételre és a mobil számok hordozhatóságából következő áttérési rátákra vonatkozó, az utolsó tizenkét hónapos időszakból származó adatok alapján.

(46)	A Bizottság elemzése, melynek során a GUPPI megközelítés alkalmazására került sor, a tervezett ügylet eredményeképpen a minőséghez igazodó árak lényeges emelkedését jelezte előre a magánügyfelek előfizetési szegmensében.

(47)

A GUPPI megközelítés csak a felekre ható ösztönző tényezőket veszi figyelembe. Az összefonódással létrejött vállalkozás által végrehajtott áremelkedésekre válaszul a versenytársak valószínűleg áremeléssel válaszoltak volna. Ez tovább enyhítette volna az összefonódással létrejött gazdasági egységre gyakorolt árnyomást, ez visszacsatolási hatásokat eredményezett volna, ami várhatóan tovább duzzasztotta volna az áremeléseket.

(48)

Még ha az összefonódást megelőzően a H3G kiemelten fontos versenytárs is volt az osztrák piacon, aminek következtében azon a piacon az árak alacsonyak voltak a többi tagállamhoz képest, a tervezett ügylet eredményeképpen a H3G ösztönző tényezői megváltoztak volna. Az ösztönző tényezők változása csak részben tükröződik az árfelhajtó nyomás kiszámításában, és további okot ad a minőséghez igazodó árak emelkedésére az összefonódás nélküli helyzethez képest.

(49)	Ebből az következik, hogy az adatok alátámasztották azokat a megalapozott előrejelzéseket, amelyek arra számítottak, hogy az összefonódással létrejövő gazdasági egység a minőséghez igazodó árak jelentős emelését fogja végrehajtani az előfizetéses szegmensben.

(50)

A Bizottság tovább elemezte azt, hogy a kiskereskedelmi távközlési piacon a versenytársak várhatóan hogyan fognak reagálni. A Bizottság megállapította, valószínűtlen, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás által végrehajtott áremelésekre válaszul a versenytársak növelnék a kínálatot vagy csökkentenék az árakat. A virtuális mobilszolgáltatók vagy az osztrák piacon tevékenykedő más szolgáltatók sem tudnák a verseny csökkenését maradéktalanul és hatékonyan ellentételezni.

Az összefonódás hiányában az Orange hatásaként fennálló versenykényszer elemzésének keretei

(51)	A Bizottság elemezte az Orange versenyhelyzetét, piaci részesedését és az összefonódás hiányában fennálló terveit. A Bizottság megállapította, hogy az összefonódás nélkül az Orange jelentős versenytárs maradt volna a végfelhasználóknak nyújtott távközlési szolgáltatások ausztriai piacán.

A koordinálatlan hatásokra vonatkozó következtetések

(52)

A piac vizsgálatának és saját elemzésének eredményei alapján ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a független hálózatot üzemeltető és a végfelhasználóknak mobilszolgáltatásokat nyújtó Orange távozása a piacról, továbbá az üzemeltetők számának négyről háromra történő csökkenése jelentősen akadályozta volna a hatékony versenyt a belső piacon az ausztriai piacon keletkező koordinálatlan hatások révén a végfelhasználóknak nyújtott mobiltávközlési szolgáltatások területén.

Egyéb piacok

(53)

A tervezett ügylet nem adott okot versenyjogi aggodalmakra a többi érintett piacon, nevezetesen a nyilvános mobiltelefon-hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés, és az azokon végrehajtott híváskezdeményezés tekintetében, a nemzetközi barangolás nagykereskedelmi piacán és a mobil hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacán.

(54)

Annak ellenére, hogy a Bizottság arra utaló jeleket talált, hogy az összefonódás valószínűleg hatással volt a virtuális mobilszolgáltatók hozzáférési lehetőségeire, nem volt szükséges ezzel kapcsolatban végleges döntést hozni, mivel a bejelentő fél által javasolt kötelezettségvállalások célja a piacra való belépés megkönnyítése volt, így megoldotta a helyzetet és kizárta annak lehetőségét, hogy az ügylet kedvezőtlen hatásokkal járjon a hálózati hozzáférés és a híváskezdeményezés nagykereskedelmi piacán Ausztriában.

Hatékonysági elemek

(55)	A kifogásközlésre válaszul a bejelentő fél hatékonysági érveket hozott fel.

(56)

Annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vegye az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett versenyt támogató hatásokat, a hatékonyságnövekedésnek ellenőrizhetőeknek kell lennie, várhatóan el kell jutnia a fogyasztókhoz és az összefonódáshoz kell kötődnie oly módon, hogy a kedvező hatások nem érhetők el más, kevésbé versenyellenes megoldásokkal.

(57)	A Bizottság elemzése feltárta, hogy az állítólagos hatékonysági elemekről nem nyert bizonyítást, hogy ellenőrizhetőek, az összefonódáshoz kapcsolódnak és a fogyasztók javát szolgálják. Ezért nem vehetőek figyelembe a tervezett ügylet által okozott versenykár ellentételezésére.

2. Egyeztetett hatások

(58)

A Bizottság megállapította, hogy az osztrák mobiltávközlési piac néhány jellemzője egyeztetésekhez vezethet és az osztrák mobilhálózat-üzemeltetők múltban előfordult párhuzamos magatartása egyeztetésre enged következtetni. Az erre utaló jelek azonban nem feleltek meg az ítélkezési gyakorlatban megkövetelt bizonyítási küszöbnek, mely szerint a Bizottságnak bizonyítani kellene, hogy a hatékony versenyben bekövetkező jelentős akadályozás egyeztetett hatásokhoz vezet.

(59)

Mindenesetre még akkor is, ha egyeztetett hatásokat feltételezünk a végfelhasználóknak nyújtott mobiltávközlési szolgáltatások piacán, továbbra is fennáll az a tény, hogy a bejelentő fél által javasolt kötelezettségvállalások célja a piacra való belépés megkönnyítése volt, és ily módon a lehetséges egyeztetett hatásokat is orvosolni próbálta. Ki lehet zárni ezért, hogy a kötelezettségvállalásokkal módosított ügylet a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezetne egyeztetett hatások formájában a végfelhasználóknak nyújtott mobiltávközlési szolgáltatások ausztriai piacán.

D. A bejelentő fél által benyújtott kötelezettségvállalások

(60)

A Bizottság által felvetett versenyjogi aggályok eloszlatására a bejelentő fél az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint első kötelezettségvállalási csomagot nyújtott be 2012. augusztus 20-án. Az említett kötelezettségvállalásokat a későbbiekben a Bizottság piaci tesztelésnek vetette alá. 2012. október 9-én, 19-én, 24-én és 29-én, majd 2012. november 11-én és 12-én a piaci tesztelések és a Bizottság által közölt versenyjogi aggályok alapján az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint felülvizsgált vállalási csomagot nyújtottak be. A legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt dokumentum a bizottsági határozat III. mellékletében található.

(61)

A felvetett versenyjogi aggályok eloszlatása, valamint a tervezett ügylet feltételes engedélyezésének megszerzése céljából a H3G kötelezettséget vállalt arra, hogy nagykereskedelmi hozzáférést biztosít a H3G hálózatának legfeljebb 30 %-hoz legfeljebb 16 virtuális mobilszolgáltató részére az elkövetkező 10 évben, ezzel lehetővé téve számukra a végfelhasználóknak szánt távközlési szolgáltatások nyújtását Ausztriában. A H3G emellett egy előzetes kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság által jóváhagyandó virtuális mobilszolgáltatói megállapodást köt az egyik virtuális mobilszolgáltatóval.

(62)	A hozzáférés átengedésére vonatkozó feltételek részleteit a H3G honlapján teszik közzé referenciaajánlat formájában.

(63)	A referenciaajánlat azon virtuális mobilszolgáltatók előtt áll nyitva, akik saját márkanév alatt kívánnak mobilszolgáltatást nyújtani végfelhasználóknak, azzal a feltétellel, hogy ezek a virtuális mobilszolgáltatók nem tartoznak Ausztriában tevékenykedő mobilhálózat üzemeltető ellenőrzése alá.

(64)	A kötelezettségvállalások értelmében a H3G nem köteles technikai kivitelezést végezni egyszerre kettőnél több virtuális mobilszolgáltatónál. A több mint 12 egymást követő hónapon keresztül folytatódó technikai kivitelezések azonban nem tartoznak e korlátozás hatálya alá.

(65)	A nagykereskedelmi árakat a referenciaajánlat A mellékletében tüntetik fel. Az árak nem kötődnek semmilyen minimum mennyiségre vagy minimum árbevételre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz.

(66)	Hangátviteli és SMS ügyletekre egységárak vonatkoznak (a híváskezdeményezési és hívásvégződtetési oldalra vonatkozóan egyaránt). Az adatátvitelekre a virtuális mobilszolgáltatók egységárazást választhatnak: egyszerű egységárat vagy többszintű egységárat.

(67)

Ezenfelül a virtuális mobilszolgáltató a H3G által nyújtott kiskereskedelmi árból származtatott nagykereskedelmi („retail minus”) árlistát választhat, amelyre a csökkentett kiskereskedelmi árazás vonatkozik. A „retail minus” árképzés kizárólag a csak SIM kártyás szolgáltatásokra vonatkozik (és nem vonatkozik a többi termékre vagy az olyan piacfejlesztésekre mint például a kis hatótávolságú vezeték nélküli (NFC) technológiát tartalmazó ajánlatok, a készüléktámogatások vagy tartalomszolgáltatások).

(68)	A referenciaajánlat egységenkénti (hang, SMS, adat) alapdíjat és egységenkénti diszkontdíjat tartalmaz. A diszkontdíjak egy adott diszkontküszöb elérése után valamennyi megvásárolt egységre vonatkoznak.

(69)	A referenciaajánlat a H3G hálózatához történő nagykereskedelmi hozzáférés rendelkezésre bocsátására vonatkozó ajánlatot tartalmaz, amelybe az LTE technológiához való hozzáférés is beletartozik.

(70)	A H3G mérlegelni fogja a virtuális mobilszolgáltató kiegészítő szolgáltatások iránti ésszerű igényeit (a nagykereskedelmi hozzáférésen kívül), amelyek egy különálló megállapodás tárgyát képezik majd.

(71)	Gyorsított vitarendezési eljárást hoztak létre azokra a vitákra vonatkozóan, amelyek a virtuális mobilszolgáltató és a H3G között merülnek fel a tárgyalások során.

(72)	A H3G kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy nem hajtja végre az Orange Ausztria felvásárlását egészen addig, amíg nem kötött virtuális mobilszolgáltatási megállapodást a referenciaajánlat alapján egy olyan virtuális mobilszolgáltatóval, amelyet a Bizottságnak kell jóváhagynia.

(73)

Egy független ellenőrző megbízott kijelölésére kerül sor a H3G kötelezettségvállalásai teljesítésének figyelemmel kísérésére. Az ellenőrző megbízott a kötelezettségvállalások idején rendszeres időközönként tájékoztatja a Bizottságot a virtuális mobilszolgáltatási megállapodások kapcsán, oly módon, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy a H3G teljesítette a kötelezettségvállalásokból adódó kötelezettségeit. Az ellenőrző megbízott a gyorsított vitarendezési eljárást is figyelemmel kíséri.

(74)

A Bizottság tesztelte ezeket a kötelezettségvállalásokat és az előbbiekben kifejtett megállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a H3G vállalásainak maradéktalan teljesítése esetén a tervezett ügylet nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához a belső piacon illetve annak jelentős részén.

V. KÖVETKEZTETÉS

(75)	A fenti okokból kifolyólag a határozat következtetése az, hogy a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

(76)	Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a Bizottság a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánította.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/18

Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján

2013/C 224/07

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

BATTONYA-PUSZTAFÖLDVÁR DÉL TERÜLETÉRE SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, FELTÁRÁSÁRA ÉS KITERMELÉSÉRE VONATKOZÓAN

A magyar állam nevében a nemzeti fejlesztési miniszter (továbbiakban: kiíró vagy miniszter) mint a bányászati ügyekért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.), a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) alapján nyilvános pályázatot ír ki szénhidrogén koncessziós szerződés keretében történő kutatására, feltárására és kitermelésére az alábbi feltételek szerint.

1. A pályázat kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződés megkötését a miniszter a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) közreműködésével a Kt. és a Bt. vonatkozó rendelkezései alapján bonyolítja le. A pályázati feltételeknek megfelelő pályázatok értékelését a miniszter által létrehozott Minősítő Bizottság végzi.

A Minősítő Bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a miniszter dönt, amely alapján a Kt. 5. § (1) bekezdésének megfelelően (1) a miniszter a pályázat nyertesével koncessziós szerződést köthet.

A pályázati eljárás nyelve magyar.

2. A pályázati eljárásban részt vehet a pályázati feltételeknek megfelelő bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, valamint az Nvt.-ben meghatározott átlátható szervezet, közös ajánlattétel keretében is. Abban az esetben, ha többen együttesen pályáznak jelen koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni azzal, hogy a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben egyetemleges felelősséggel tartoznak. A pályázat során a belföldi és külföldi pályázók egyenlő elbírálásban részesülnek.

A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláíró pályázónak (koncesszornak) az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével olyan belföldi székhelyű jogi személyiségű gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és fennállása alatt is a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja. A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncessziós társaságot, mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.

3. A koncesszió időtartama: a koncessziós szerződés hatályba lépésétől számított 20 év, amely külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – abban az esetben, ha a koncesszor és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai:

A koncesszióra kijelölt terület: Csongrád és Békés megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el:

Település	Megye	Település	Megye
Ambrózfalva	Csongrád	Magyardombegyház	Békés
Battonya	Békés	Makó	Csongrád
Békéssámson	Békés	Mezőhegyes	Békés
Csanádalberti	Csongrád	Mezőkovácsháza	Békés
Dombegyház	Békés	Nagybánhegyes	Békés
Dombiratos	Békés	Nagyér	Csongrád
Kaszaper	Békés	Nagykamarás	Békés
Kevermes	Békés	Pitvaros	Csongrád
Kisdombegyház	Békés	Tótkomlós	Békés
Kunágota	Békés	Végegyháza	Békés
Magyarbánhegyes	Békés

A terület nagysága: 471,1 km2.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: felszín és alaplapja: – 5 000 mBf

A koncesszióra kijelölt terület határponti koordinátáit EOV rendszerben az MBFH (http://www.mbfh.hu honlapon a „Koncesszió” menüpontra kattintva) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium) lehet megtekinteni.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 293 000 000 Ft, (azaz kétszázkilencvenhárommillió forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz nettó 8 790 000 Ft (nyolcmillió-hétszázkilencvenezer forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 20 510 000 Ft (bruttó húszmillió-ötszáztízezer forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

8. A koncessziós szerződés alapján fizetendő bányajáradék mértéke – a miniszter döntése szerint – a Bt-ben meghatározott mindenkori bányajáradék százalékos mértéke és a felett 6,80 %.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

10. A pályázati kiírás a pályázat benyújtásának napját megelőző napig az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (1145 Budapest, Hungary, Columbus utca 17–23., telefon: +36 13012900) munkanapokon 8–14 óráig vehető át a pályázati kiírás vételárának átutalását hitelt érdemlően igazoló okirat (különösen bankszámla megterhelését igazoló napi bankkivonat) bemutatása ellenében. Az átvételről az MBFH névre szóló igazolást állít ki.

A pályázati kiírás megvásárlásakor a pályázókkal történő kapcsolattartás és a pályázók tájékoztatása érdekében a pályázati kiírást megvásárlónak egy koncessziós pályázati azonosító lapot (a továbbiakban: pályázati azonosító lap) is be kell nyújtania, amelyen szerepelnie kell a pályázati kiírást megvásárló nevének, címének, elektronikus levélcímének (amely alkalmas arra, hogy a pályázati kiírással kapcsolatban a kiíró részéről megküldött tájékoztatást fogadni tudja), adóazonosító jelének, valamint arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy a pályázati kiírást megvásárló személy rendelkezik az ahhoz szükséges meghatalmazással.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000 Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése Battonya-Pusztaföldvár dél elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat, valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

13. A pályázatot kizárólag személyesen lehet benyújtani 2013. november 15. napján 10–12 óra között az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (cím: 1145 Budapest, Hungary, Columbus utca 17–23.), magyar nyelven, a pályázati kiírásban meghatározottak szerint.

14. A pályázat benyújtásával a benyújtott pályázatok vonatkozásában ajánlati kötöttség keletkezik. Az ajánlati kötöttség időtartama a benyújtástól a pályázati eljárás lezárásig tart. A pályázó ajánlati kötöttségét nem zárhatja ki.

15. A miniszter fenntartja a jogot, hogy jelen koncessziós pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa. A pályázat eredménytelennek nyilvánításából eredően sem a miniszterrel, sem a miniszter által képviselt magyar állammal, sem az NFM-mel mint a miniszter munkaszervezetével szemben semmiféle igény nem érvényesíthető.

16. A pályázat nyertese – az erre a feladatra kötelezően létrehozott koncessziós társaság útján – a koncesszió időtartama alatt, a koncesszióra kijelölt területen a szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére kizárólagos jogot szerez. A bányatelket megállapító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásával a kutatási területre vonatkozó koncessziós jog a bányatelek területére korlátozódik.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköteles tevékenység Munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—	A szénhidrogén legteljesebb megkutatását, kitermelését szolgáló elképzelések, törekvés a koncessziós pályázatra kijelölt területből minél nagyobb terület, minél teljesebb körű megkutatására. A prognosztizált kitermelhető szénhidrogén mennyisége.

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszió köteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Szénhidrogén bányászattal összefüggésben – a pályázat kiírását megelőző 3 évben – teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

Az elbírálás részletes szempontrendszerét, a koncessziós tevékenység engedélyezési eljárására, folytatására és befejezésére vonatkozó jogszabályok megjelölését a pályázati kiírás tartalmazza.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A pályázat nyertese a koncessziós időtartam alatt a koncesszió keretében átengedett kizárólagos állami gazdasági tevékenységet – szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése zárt területen – a vonatkozó hatályos jogszabályok és a koncessziós szerződés rendelkezései szerint jogosult végezni.

A pályázónak a pályázat benyújtásakor figyelemmel kell lennie a Bt. 22/A. § (13) bekezdésére, amely szerint a szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen legfeljebb 12 000 km2 hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre, továbbá összesen 12 000 km2 nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén-kutatási területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

22. A pályázattal kapcsolatban kizárólag magyar nyelven, írásban a pályázati kiírás megvásárlását követően, a pályázati kiírásban meghatározott módon lehet tájékoztatást kérni, amely tekintetében a választ az MBFH a pályázati kiírás megvásárlásakor benyújtott pályázati azonosító lapon megadott elektronikus levélcímen mindenki számára elérhetővé teszi.

Budapest, 2013. április

Lászlóné NÉMETH

miniszter

(1) Jelen pályázat meghirdetésékor az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § d) és g) pontja alapján a nemzeti fejlesztési miniszter a Kormány állami vagyon felügyeletéért és a bányászati ügyekért felelős tagja.

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/22

2013/C 224/08

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

BATTONYA-PUSZTAFÖLDVÁR ÉSZAK TERÜLETÉRE SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, FELTÁRÁSÁRA ÉS KITERMELÉSÉRE VONATKOZÓAN

A pályázati eljárás nyelve magyar.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai:

A koncesszióra kijelölt terület: Békés megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el:

Település	Megye	Település	Megye
Almáskamarás	Békés	Medgyesbodzás	Békés
Békéssámson	Békés	Medgyesegyháza	Békés
Csabaszabadi	Békés	Mezőkovácsháza	Békés
Csanádapáca	Békés	Nagybánhegyes	Békés
Dombiratos	Békés	Nagykamarás	Békés
Gerendás	Békés	Orosháza	Békés
Kardoskút	Békés	Pusztaföldvár	Békés
Kaszaper	Békés	Pusztaottlaka	Békés
Kevermes	Békés	Tótkomlós	Békés
Kunágota	Békés	Újkígyós	Békés
Magyarbánhegyes	Békés

A terület nagysága: 390,9 km2.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: felszín és alaplapja: - 5 000 mBf.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 297 000 000,- Ft, (azaz kettőszázkilencvenhétmillió forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz nettó 8 910 000,- Ft (nyolcmillió-kilencszáztízezer forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 20 790 000,- Ft (bruttó húszmillió-hétszázkilencvenezer forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a Pályázati kiírás tartalmazza.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000, - Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése Battonya-Pusztaföldvár észak elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat, valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköteles tevékenység munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—	A szénhidrogén legteljesebb megkutatását, kitermelését szolgáló elképzelések, törekvés a koncessziós pályázatra kijelölt területből minél nagyobb terület, minél teljesebb körű megkutatására. A prognosztizált kitermelhető szénhidrogén mennyisége.

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszió köteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Szénhidrogén-bányászattal összefüggésben – a pályázat kiírását megelőző 3 évben – teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A pályázónak a pályázat benyújtásakor figyelemmel kell lennie a Bt. 22/A. § (13) bekezdésére, amely szerint a szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen legfeljebb 12 000 km2 hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre, továbbá összesen 12 000 km2 nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén kutatási területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

Budapest, 2013. április

Lászlóné NÉMETH

miniszter

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/26

2013/C 224/09

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

SZEGEDI-MEDENCE DÉLKELET TERÜLETÉRE SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, FELTÁRÁSÁRA ÉS KITERMELÉSÉRE VONATKOZÓAN

A pályázati eljárás nyelve magyar.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai:

A koncesszióra kijelölt terület: Csongrád megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el:

Település	Megye	Település	Megye
Algyő	Csongrád	Kübekháza	Csongrád
Deszk	Csongrád	Makó	Csongrád
Domaszék	Csongrád	Maroslele	Csongrád
Ferencszállás	Csongrád	Röszke	Csongrád
Hódmezővásárhely	Csongrád	Szeged	Csongrád
Kiszombor	Csongrád	Tiszasziget	Csongrád
Klárafalva	Csongrád	Újszentiván	Csongrád

A terület nagysága 278,1 km2.

A koncesszióra kijelölt terület EOV-rendszerbeli határponti koordinátáit a 1. melléklet tartalmazza.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: felszín és alaplapja: 6 500 mBf.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 413 000 000 Ft (azaz négyszáztizenhárommillió forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz nettó 12 390 000 Ft (tizenkétmillió-háromszázkilencvenezer forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a Pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 28 910 000 Ft (azaz huszonnyolcmillió-kilencszáztízezer forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

10. A pályázati kiírás a pályázat benyújtásának napját megelőző napig az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (1145 Budapest, Columbus utca 17–23., Hungary, telefon: +36 13012900) munkanapokon 8-14 óráig vehető át a pályázati kiírás vételárának átutalását hitelt érdemlően igazoló okirat (különösen bankszámla megterhelését igazoló napi bankkivonat) bemutatása ellenében. Az átvételről az MBFH névre szóló igazolást állít ki.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000 Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése Szegedi-medence délkelet elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat, valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

13. A pályázatot kizárólag személyesen lehet benyújtani 2013. november 15. napján 10–12 óra között az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (cím: 1145 Budapest, Columbus utca 17–23., Hungary), magyar nyelven, a pályázati kiírásban meghatározottak szerint.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköeles tevékenység munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—	A szénhidrogén legteljesebb megkutatását, kitermelését szolgáló elképzelések, törekvés a koncessziós pályázatra kijelölt területből minél nagyobb terület, minél teljesebb körű megkutatására. A prognosztizált kitermelhető szénhidrogén mennyisége.

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszió köteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Szénhidrogén bányászattal összefüggésben – a pályázat kiírását megelőző 3 évben – teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

Budapest, 2013. április.

Lászlóné NÉMETH

miniszter

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/30

2013/C 224/10

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

SZEGEDI-MEDENCE NYUGAT TERÜLETÉRE SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, FELTÁRÁSÁRA ÉS KITERMELÉSÉRE VONATKOZÓAN

A pályázati eljárás nyelve magyar.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai:

A koncesszióra kijelölt terület: Csongrád és Bács-Kiskun megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el:

Település	Megye	Település	Megye
Ásotthalom	Csongrád	Mórahalom	Csongrád
Balástya	Csongrád	Röszke	Csongrád
Bordány	Csongrád	Szatymaz	Csongrád
Csólyospálos	Bács-Kiskun	Szeged	Csongrád
Domaszék	Csongrád	Üllés	Csongrád
Forráskút	Csongrád	Zákányszék	Csongrád
Kömpöc	Bács-Kiskun	Zsombó	Csongrád

A terület nagysága 348,8 km2.

A koncesszióra kijelölt terület EOV-rendszerbeli határponti koordinátáit a 1. melléklet tartalmazza.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: felszín és alaplapja: – 6 500 mBf.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 300 000 000 Ft (azaz háromszázmillió forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz nettó 9 000 000 Ft (azaz kilencmillió forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 21 000 000 Ft, (azaz huszonegymillió forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

10. A pályázati kiírás a pályázat benyújtásának napját megelőző napig az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (1145 Budapest, Columbus utca 17–23., Hungary, telefon: +36 13012900) munkanapokon 8–14 óráig vehető át a pályázati kiírás vételárának átutalását hitelt érdemlően igazoló okirat (különösen bankszámla megterhelését igazoló napi bankkivonat) bemutatása ellenében. Az átvételről az MBFH névre szóló igazolást állít ki.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000 Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése Szegedi-medence nyugat elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat, valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköteles tevékenység munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—	A szénhidrogén legteljesebb megkutatását, kitermelését szolgáló elképzelések, törekvés a koncessziós pályázatra kijelölt területből minél nagyobb terület, minél teljesebb körű megkutatására. A prognosztizált kitermelhető szénhidrogén mennyisége.

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszióköteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Szénhidrogén-bányászattal összefüggésben – a pályázat kiírását megelőző 3 évben – teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A pályázónak a pályázat benyújtásakor figyelemmel kell lennie a Bt. 22/A. § (13) bekezdésére, amely szerint a szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen legfeljebb 12 000 km2 hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre, továbbá összesen 12 000 km2 nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén kutatási területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

Budapest, 2013. április.

Lászlóné NÉMETH

miniszter

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/34

2013/C 224/11

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

JÁSZBERÉNY TERÜLETÉRE GEOTERMIKUS ENERGIA KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, KINYERÉSÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN

A magyar állam nevében a nemzeti fejlesztési miniszter (továbbiakban: kiíró vagy miniszter), mint a bányászati ügyekért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.), a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) alapján nyilvános pályázatot ír ki geotermikus energia koncessziós szerződés keretében történő kutatására, kinyerésére és hasznosítására az alábbi feltételek szerint.

A pályázati eljárás nyelve magyar.

2. A pályázati eljárásban részt vehet a pályázati feltételeknek megfelelő bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, valamint az Nvt.-ben meghatározott átlátható szervezet, közös ajánlattétel keretében is. Abban az esetben, ha többen közösen pályáznak jelen koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni azzal, hogy a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben egyetemleges felelősséggel tartoznak. A pályázat során a belföldi és külföldi pályázók egyenlő elbírálásban részesülnek.

3. A koncesszió időtartama: a koncessziós szerződés hatályba lépésétől számított 35 év, amely külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – abban az esetben, ha a koncesszor és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai:

A koncesszióra kijelölt terület: Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el.

Település	Megye	Település	Megye
Bénye	Pest	Péteri	Pest
Csévharaszt	Pest	Sülysáp	Pest
Gomba	Pest	Szentmártonkáta	Pest
Jászberény	Jász-Nagykun-Szolnok	Tápióbicske	Pest
Jászdózsa	Jász-Nagykun-Szolnok	Tápióság	Pest
Jászfelsőszentgyörgy	Jász-Nagykun-Szolnok	Tápiószecső	Pest
Jászjákóhalma	Jász-Nagykun-Szolnok	Tarnaörs	Heves
Mende	Pest	Tóalmás	Pest
Monor	Pest	Úri	Pest
Nagykáta	Pest	Üllő	Pest
Pánd (2)	Pest	Vasad	Pest

A terület nagysága 395,6 km2.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: a felszíntől mért – 2 500 m és alaplapja: a felszíntől mért – 6 000 m.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 38 500 000 Ft (azaz harmincnyolcmillió ötszázezer forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz 1 155 000 Ft (azaz egymillió-egyszázötvenötezer forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 2 695 000 Ft (azaz kettőmillió-hatszázkilencvenötezer forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

10. A pályázati kiírás a pályázat benyújtásának napját megelőző napig az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (1145 Budapest, Columbus utca 17–23., Hungary, telefon: +36 13012900) munkanapokon 8–14 óráig vehető át a pályázati kiírás vételárának átutalását hitelt érdemlően igazoló okirat (különösen bankszámla megterhelését igazoló napi bankkivonat) bemutatása ellenében. Az átvételről az MBFH névre szóló igazolást állít ki.

A pályázati kiírás megvásárlásakor a pályázókkal történő kapcsolattartás és a pályázók tájékoztatása érdekében a pályázati kiírást megvásárlónak, egy koncessziós pályázati azonosító lapot (a továbbiakban: pályázati azonosító lap) is be kell nyújtania, amelyen szerepelnie kell a pályázati kiírást megvásárló nevének, címének, elektronikus levélcímének (amely alkalmas arra, hogy a pályázati kiírással kapcsolatban a kiíró részéről megküldött tájékoztatást fogadni tudja), adóazonosító jelének, valamint arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy a pályázati kiírást megvásárló személy rendelkezik az ahhoz szükséges meghatalmazással.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000 Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Geotermikus energia kutatása, kinyerése, hasznosítása Jászberény elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

16. A pályázat nyertese – az erre a feladatra kötelezően létrehozott koncessziós társaság útján – a koncesszió időtartama alatt, a koncesszióra kijelölt területen a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására kizárólagos jogot szerez. A geotermikus védőidom kijelöléséről rendelkező határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásával a kutatási területre vonatkozó koncessziós jog a geotermikus védőidom területére korlátozódik.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköteles tevékenység munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—

A geotermikus energia legteljesebb megkutatását, kinyerését és hasznosítását szolgáló elképzelések, törekvés a koncessziós pályázatra kijelölt területből minél nagyobb terület, minél teljesebb körű megkutatására. A prognosztizált kitermelhető geotermikus energia mennyisége (PJ mértékegységben kifejezve).

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszióköteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával összefüggésben teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A pályázat nyertese a koncessziós időtartam alatt a koncesszió keretében átengedett kizárólagos állami gazdasági tevékenységet – geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása zárt területen – a vonatkozó hatályos jogszabályok és a koncessziós szerződés rendelkezései szerint jogosult végezni.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

Budapest, 2013. május.

Lászlóné NÉMETH

miniszter

(2) Pánd területét mindössze néhány m2-es területen érinti a kijelölt koncessziós terület.

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/38

2013/C 224/12

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

FERENCSZÁLLÁS TERÜLETÉRE GEOTERMIKUS ENERGIA KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, KINYERÉSÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN

A pályázati eljárás nyelve magyar.

2. A pályázati eljárásban részt vehet a pályázati feltételeknek megfelelő bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, valamint az Nvt.-ben meghatározott átlátható szervezet, közös ajánlattétel keretében is. Abban az esetben, ha többen közösen pályáznak jelen koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni azzal, hogy a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben egyetemleges felelősséggel tartoznak. A pályázat során a belföldi és külföldi pályázók egyenlő elbírálásban részesülnek.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai

A koncesszióra kijelölt terület: Csongrád megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el.

Település	Megye	Település	Megye	Település	Megye
Deszk	Csongrád	Klárafalva	Csongrád	Makó	Csongrád
Ferencszállás	Csongrád	Kübekháza	Csongrád	Szeged	Csongrád
Kiszombor	Csongrád

A terület nagysága 100,09 km2.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: a felszíntől mért – 2 500 m és alaplapja: a felszíntől mért – 6 000 m.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 49 000 000 Ft, (azaz negyvenkilencmillió forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz 1 470 000 Ft, (azaz egymillió-négyszázhetvenezer forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 3 430 000 Ft, (azaz hárommillió-négyszázharmincezer forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000 Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Geotermikus energia kutatása, kinyerése, hasznosítása Ferencszállás elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköteles tevékenység munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszióköteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával összefüggésben teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

Budapest, 2013. május.

Lászlóné NÉMETH

miniszter

3.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/42

2013/C 224/13

NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

KECSKEMÉT TERÜLETÉRE GEOTERMIKUS ENERGIA KONCESSZIÓ KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSÁRA, KINYERÉSÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN

1. A pályázat kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződés megkötését a miniszter a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) közreműködésével a Kt. és a Bt. vonatkozó rendelkezései alapján bonyolítja le. A pályázati feltételeknek megfelelő pályázatok értékelését a Miniszter által létrehozott Minősítő Bizottság végzi.

A pályázati eljárás nyelve magyar.

2. A pályázati eljárásban részt vehet a pályázati feltételeknek megfelelő bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, valamint az Nvt.-ben meghatározott átlátható szervezet, közös ajánlattétel keretében is. Abban az esetben, ha többen közösen pályáznak jelen koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni azzal, hogy a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben egyetemleges felelősséggel tartoznak. A pályázat során a belföldi és külföldi pályázók egyenlő elbírálásban részesülnek.

4. A koncesszióra kijelölt terület adatai:

A koncesszióra kijelölt terület: Bács–Kiskun megyében az alábbi táblázatban megadott települések között helyezkedik el:

Település	Megye	Település	Megye	Település	Megye
Ágasegyháza	Bács–Kiskun	Kecskemét	Bács–Kiskun	Nyárlőrinc	Bács–Kiskun
Ballószög	Bács–Kiskun	Kerekegyháza	Bács–Kiskun	Orgovány	Bács–Kiskun
Fülöpháza	Bács–Kiskun	Lajosmizse	Bács–Kiskun	Szentkirály	Bács–Kiskun
Helvécia	Bács–Kiskun	Nagykőrös	Bács–Kiskun	Városföld	Bács–Kiskun

A terület nagysága 525,3 km2.

A koncesszióra kijelölt terület fedőlapja: a felszíntől mért – 2 500 m és alaplapja: a felszíntől mért – 6 000 m.

5. A koncessziós díj legkisebb nettó összege: 50 000 000 Ft (azaz ötvenmillió forint), amelynél nagyobb fix összegre a pályázatban ajánlatot lehet tenni. A nyertes pályázónak a koncessziós díjat az eredményhirdetést követően, a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig kell megfizetnie.

6. A koncessziós pályázaton való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése, amelynek összege a koncessziós pályázati kiírásban (a továbbiakban: pályázati kiírás) rögzített legkisebb koncessziós díj 3 %-a, azaz 1 500 000 Ft (azaz egymillió-ötszázezer forint) + áfa, amely összeg megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

7. A részvételi díj megfizetése mellett a pályázóknak az érvényes pályázat benyújtásához, a pályázati kiírásban rögzített legkisebb koncessziós díj 7 %-ának megfelelő, azaz 3 500 000 Ft (azaz bruttó hárommillió-ötszázezer forint) pályázati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig az ajánlati kötöttség biztosítékaként. A befizetett pályázati biztosíték a kiírót illeti meg a pályázat pályázó általi visszavonása, illetve eredményes eljárás esetén, ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, valamint ha az ajánlott koncessziós díjat a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben, módon és időpontig nem fizeti meg. A pályázati biztosíték megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

9. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételek és információk a pályázati kiírásban találhatók.

10. A pályázati kiírás a pályázat benyújtásának napját megelőző napig az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában (1145 Budapest, Columbus utca 17–23., Hungary, telefon: +36 13012900) munkanapokon 8–14 óráig vehető át a pályázati kiírás vételárának átutalását hitelt érdemlően igazoló okirat (különösen bankszámla megterhelését igazoló napi bankkivonat) bemutatása ellenében. Az átvételről az MBFH névre szóló igazolást állít ki.

11. A pályázati kiírás vételára 25 000 Ft (azaz huszonötezer forint) + áfa, amelyet az MBFH 100032000-01417179-00000000 számú számlájára kell átutalni. Az átutaláson közleményként fel kell tüntetni a „Geotermikus energia kutatása, kinyerése, hasznosítása Kecskemét elnevezésű területen tárgyú koncessziós pályázati eljárás, koncessziós pályázati kiírás vételára” szöveget, a pályázó nevét, címét. A Pályázati kiírás ellenértéke készpénzben nem egyenlíthető ki, és a vételár részben vagy egészben sem követelhető vissza.

12. Pályázatot csak a pályázati kiírást igazoltan megvásárló és a részvételi díjat valamint a pályázati biztosítékot igazoltan megfizető nyújthat be.

17. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be.

18. A koncessziós pályázatok elbírálásának tervezett határideje: a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő kilencven napon belül.

19. A kiíró biztosítja a versenysemlegességet, előnyben részesítési szempontrendszert nem alkalmaz.

20. A pályázat elbírálásának szempontrendszere:

A koncesszióköteles tevékenység munkaprogramjának tartalmával összefüggő értékelési szempontok:

—

—	Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások korszerűsége.

—	A koncesszióköteles tevékenység során a környezeti elemek védelmére, a károk megelőzésére és csökkentésére kidolgozott intézkedések.

—	A koncesszióköteles kutatási tevékenység határidejére vonatkozó értékelési szempont.

II.

A pályázó koncessziós szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő értékelési szempontok:

—	A pályázó pénzügyi helyzete, a koncesszióköteles tevékenység finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre állása, ezen belül a saját erő mértéke.

—	Geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával összefüggésben teljesített referenciák összértéke.

III.	A miniszter által megállapított legkisebb koncessziós díjon felül vállalt nettó koncessziós díj mértéke.

21. A koncessziós szerződés

A koncessziós szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 60 napon belül kerül sor. E határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal a miniszter által meghosszabbítható.

A koncessziós szerződés tervezetének szövege a pályázati kiírás mellékletét képezi.

Budapest, 2013. május.

Lászlóné NÉMETH

miniszter

(1) Jelen pályázat meghirdetésékor az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § d) és g) pontja alapján a nemzeti fejlesztési miniszter a Kormány állami vagyon felügyeletéért és a bányászati ügyekért felelős tagja.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.224.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 224

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. augusztus 3.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 224/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6934 – Norges Bank/Generali/Group of buildings in Paris) ( 1 )	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3203
JPY	Japán yen	131,78
DKK	Dán korona	7,4547
GBP	Angol font	0,87135
SEK	Svéd korona	8,7714
CHF	Svájci frank	1,2383
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8655
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,959
HUF	Magyar forint	300,25
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7028
PLN	Lengyel zloty	4,2550
RON	Román lej	4,4385
TRY	Török líra	2,5711
AUD	Ausztrál dollár	1,4837
CAD	Kanadai dollár	1,3734
HKD	Hongkongi dollár	10,2412
NZD	Új-zélandi dollár	1,6765
SGD	Szingapúri dollár	1,6848
KRW	Dél-Koreai won	1 484,93
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,2330
CNY	Kínai renminbi	8,0926
HRK	Horvát kuna	7,5210
IDR	Indonéz rúpia	13 581,57
MYR	Maláj ringgit	4,3075
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,603
RUB	Orosz rubel	43,7059
THB	Thaiföldi baht	41,444
BRL	Brazil real	3,0512
MXN	Mexikói peso	16,9560
INR	Indiai rúpia	80,6770

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2013/C 224/02	A Tanács következtetései az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról	2

	Európai Bizottság
2013/C 224/03	Euroátváltási árfolyamok	7

2013/C 224/04	Vélemény az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2012. november 27-i ülésén a COMP/M.6497 – Hutchison 3G Austria/Orange Austria ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről – Előadó: Portugália	8

2013/C 224/05	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Hutchinson 3G Austria/Orange Austria (COMP/M.6497)	10

2013/C 224/06	A Bizottság határozatának összefoglalója (2012. december 12.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám COMP/M.6497 – Hutchison 3G Austria/Orange Austria) (az értesítés a C(2012) 9198. final számú dokumentummal történt) ( 1 )	12

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2013/C 224/07	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	18

2013/C 224/08	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	22

2013/C 224/09	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	26

2013/C 224/10	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	30

2013/C 224/11	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	34

2013/C 224/12	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	38

2013/C 224/13	Magyarország nemzeti fejlesztési miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	42