ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2013.186.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 186

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

56. évfolyam
2013. június 28.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 186/01

A Bizottság közleménye az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)  ( 1 )

1

2013/C 186/02

A Bizottság közleménye az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)  ( 1 )

24

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2013/C 186/03

A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) alapján nyújtott állami támogatásokról ( 1 )

62

2013/C 186/04

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

70

 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 186/05

Állami támogatás – Franciaország – SA.13869 (C 68/02). sz. állami támogatás - EDF: A főellátási hálózat felújítására elkülönített céltartalék adómentessége – Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )

73

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

28.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/1


A Bizottság közleménye az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 186/01

ESzSz (1)

Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe

(és referenciadokumentum)

Első közzététel HL

A helyettesített szabvány hivatkozása

A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja

1. megjegyzés

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

CEN

EN 132:1998

Légzésvédők. Fogalommeghatározások és piktogramok

1999.6.4.

EN 132:1990

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.6.30.)

CEN

EN 133:2001

Légzésvédők. Osztályozás

2002.8.10.

EN 133:1990

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 134:1998

Légzésvédők. A szerkezeti elemek elnevezése

1998.6.13.

EN 134:1990

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1998.7.31.)

CEN

EN 135:1998

Légzésvédők. Szakkifejezések

1999.6.4.

EN 135:1990

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.6.30.)

CEN

EN 136:1998

Légzésvédők. Teljes álarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

1998.6.13.

EN 136:1989

EN 136-10:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1998.7.31.)

EN 136:1998/AC:2003

 

 

 

CEN

EN 137:2006

Légzésvédők. Sűrített levegős készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2007.11.23.

EN 137:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.11.23.)

CEN

EN 138:1994

Légzésvédők. Friss levegős légzésvédő készülékek teljes álarccal, félálarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

1994.12.16.

 

 

CEN

EN 140:1998

Légzésvédők. Félálarcok és negyedálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

1998.11.6.

EN 140:1989

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.3.31.)

EN 140:1998/AC:1999

 

 

 

CEN

EN 142:2002

Légzésvédők. Szájcsutorakészletek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2003.4.10.

EN 142:1989

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.4.10.)

CEN

EN 143:2000

Légzésvédők. Részecskeszűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2001.1.24.

EN 143:1990

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.1.24.)

EN 143:2000/A1:2006

2006.12.21.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.12.21.)

EN 143:2000/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 144-1:2000

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 1. rész: Menetes kialakítású betétes csatlakozók

2001.1.24.

EN 144-1:1991

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.1.24.)

EN 144-1:2000/A1:2003

2004.2.21.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.2.21.)

EN 144-1:2000/A2:2005

2005.10.6.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.31.)

CEN

EN 144-2:1998

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 2. rész: Kimeneti csatlakozások

1999.6.4.

 

 

CEN

EN 144-3:2003

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 3. rész: Kimeneti csatlakozások nitrox és oxigén búvárgázokhoz

2004.2.21.

 

 

EN 144-3:2003/AC:2003

 

 

 

CEN

EN 145:1997

Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű, sűrített oxigénes vagy sűrített oxigénes-nitrogénes típusú légzésvédő készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

1998.2.19.

EN 145:1988

EN 145-2:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1998.2.28.)

EN 145:1997/A1:2000

2001.1.24.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.1.24.)

CEN

EN 148-1:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 1. rész: Zsinórmenetes csatlakozás

1999.6.4.

EN 148-1:1987

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.8.31.)

CEN

EN 148-2:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 2. rész: Középpontos menetcsatlakozás

1999.6.4.

EN 148-2:1987

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.8.31.)

CEN

EN 148-3:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 3. rész: M 45×3-as csatlakozás

1999.6.4.

EN 148-3:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.8.31.)

CEN

EN 149:2001+A1:2009

Légzésvédők. Részecskeszűrő félálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

2010.5.6.

EN 149:2001

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 166:2001

Személyi szemvédő eszközök. Követelmények

2002.8.10.

EN 166:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 167:2001

Személyi szemvédő eszközök. Optikai vizsgálati módszerek

2002.8.10.

EN 167:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 168:2001

Személyi szemvédő eszközök. Nem optikai vizsgálati módszerek

2002.8.10.

EN 168:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 169:2002

Személyi szemvédő eszközök. Szűrők hegesztéshez és rokon eljárásokhoz. Áteresztési követelmények és ajánlott használat

2003.8.28.

EN 169:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 170:2002

Személyi szemvédő eszközök. Ultraibolya-szűrők. Áteresztési követelmények és ajánlott felhasználás

2003.8.28.

EN 170:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 171:2002

Személyi szemvédő eszközök. Infravörösszűrők. Áteresztési követelmények és kiválasztási elvek

2003.4.10.

EN 171:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.4.10.)

CEN

EN 172:1994

Személyi szemvédő eszközök. Napfényszűrők ipari használatra

1996.5.15.

 

 

EN 172:1994/A1:2000

2000.7.4.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2000.10.31.)

EN 172:1994/A2:2001

2002.8.10.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 174:2001

Személyi szemvédő eszközök. Síszemüvegek lesiklóknak

2001.12.21.

EN 174:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.12.21.)

CEN

EN 175:1997

Személyi védőeszközök. Szem- és arcvédő eszközök hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz

1998.2.19.

 

 

CEN

EN 207:2009

Személyi szemvédő eszközök. Szűrők és szemvédők lézersugárzás ellen

2010.5.6.

EN 207:1998

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.6.30.)

EN 207:2009/AC:2011

 

 

 

CEN

EN 208:2009

Személyi szemvédő eszközök. Szemvédők lézerek és lézerrendszerek beállítási munkáihoz (lézerbeállítási szemvédők)

2010.5.6.

EN 208:1998

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.6.30.)

CEN

EN 250:2000

Légzőkészülékek. Hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős búvárkészülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2000.6.8.

EN 250:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2000.7.19.)

EN 250:2000/A1:2006

2006.12.21.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.12.21.)

CEN

EN 269:1994

Légzésvédők. Friss levegős légzésvédő készülékek motoros működtetésű fúvókával és beépített kámzsával. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

1994.12.16.

 

 

CEN

EN 340:2003

Védőruházat. Általános követelmények

2005.10.6.

EN 340:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 342:2004

Védőruházat. Hideg ellen védő ruhaegyüttesek

2005.10.6.

 

 

EN 342:2004/AC:2008

 

 

 

CEN

EN 343:2003+A1:2007

Védőruházat. Védelem eső ellen

2008.3.8.

EN 343:2003

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

EN 343:2003+A1:2007/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 348:1992

Védőruházat. Vizsgálati módszer: az anyagok viselkedésének meghatározása megolvadt fém kismértékű kifröccsenésekor

1993.12.23.

 

 

EN 348:1992/AC:1993

 

 

 

CEN

EN 352-1:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 1. rész: Fültokok

2003.8.28.

EN 352-1:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 352-2:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 2. rész: Füldugók

2003.8.28.

EN 352-2:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 352-3:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 3. rész: Ipari védősisakra szerelt fültokok

2003.8.28.

EN 352-3:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 352-4:2001

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 4. rész: Zajszinttől függő fültokok

2002.8.10.

 

 

EN 352-4:2001/A1:2005

2006.4.19.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.4.30.)

CEN

EN 352-5:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálat. 5. rész: Aktív zajcsökkentésű fültokok

2003.8.28.

 

 

EN 352-5:2002/A1:2005

2010.5.6.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 352-6:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 6. rész: Fültokok villamos hangbemenettel

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 352-7:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 7. rész: Szintfüggő csillapítású füldugók

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 352-8:2008

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 8. rész: Szórakoztató célú audiofültokok

2009.1.28.

 

 

CEN

EN 353-2:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. 2. rész: Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók

2003.8.28.

EN 353-2:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 354:2010

Személyi védőeszköz lezuhanás ellen. Rögzítőkötelek

2011.7.9.

EN 354:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN 355:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Energiaelnyelők

2003.8.28.

EN 355:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 358:1999

Személyi védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és rögzítésre

2001.12.21.

EN 358:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.12.21.)

CEN

EN 360:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók

2003.8.28.

EN 360:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 361:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Teljes testhevederzet

2003.8.28.

EN 361:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 362:2004

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Csatlakozók

2005.10.6.

EN 362:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 363:2008

Személy lezuhanását megelőző eszköz. Személy lezuhanását megelőző rendszerek

2008.6.20.

EN 363:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.8.31.)

CEN

EN 364:1992

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Vizsgálati módszerek

1993.12.23.

 

 

EN 364:1992/AC:1993

 

 

 

CEN

EN 365:2004

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. A használatra, a karbantartásra, az időszakos vizsgálatra, a javításra, a megjelölésre és a csomagolásra vonatkozó általános követelmények

2005.10.6.

EN 365:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

EN 365:2004/AC:2006

 

 

 

CEN

EN 367:1992

Védőruházat. Hő és lángok elleni védelem. Vizsgálati módszer. A láng általi hőátadás meghatározása

1993.12.23.

 

 

EN 367:1992/AC:1992

 

 

 

CEN

EN 374-1:2003

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: Fogalommeghatározások és teljesítménykövetelmények

2005.10.6.

EN 374-1:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 374-2:2003

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 2. rész: A behatolási ellenállás meghatározása

2005.10.6.

EN 374-2:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 374-3:2003

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 3. rész: A vegyszerek átbocsátásával szembeni ellenállás meghatározása

2005.10.6.

EN 374-3:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

EN 374-3:2003/AC:2006

 

 

 

CEN

EN 379:2003+A1:2009

Személyi szemvédő eszközök. Önműködő hegesztőszűrők

2010.5.6.

EN 379:2003

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 381-1:1993

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 1. rész: Próbapad a láncfűrészvágással szembeni ellenállás vizsgálatához

1993.12.23.

 

 

CEN

EN 381-2:1995

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 2. rész: Lábvédők vizsgálati módszerei

1996.1.12.

 

 

CEN

EN 381-3:1996

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 3. rész: Lábbelik vizsgálati módszerei

1996.10.10.

 

 

CEN

EN 381-4:1999

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 4. rész: Láncfűrészkezelők védőkesztyűinek vizsgálati módszerei

2000.3.16.

 

 

CEN

EN 381-5:1995

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 5. rész: Lábvédők követelményei

1996.1.12.

 

 

CEN

EN 381-7:1999

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 7. rész: Láncfűrészkezelők védőkesztyűinek vizsgálati követelményei

2000.3.16.

 

 

CEN

EN 381-8:1997

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 8. rész: Láncfűrész elleni lábszárvédők vizsgálati módszerei

1997.10.18.

 

 

CEN

EN 381-9:1997

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 9. rész: Láncfűrész elleni lábszárvédők követelményei

1997.10.18.

 

 

CEN

EN 381-10:2002

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 10. rész: Felsőtestvédők vizsgálati módszere

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 381-11:2002

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 11. rész: Felsőtestvédők követelményei

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 388:2003

Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen

2005.10.6.

EN 388:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 397:2012+A1:2012

Ipari védősisakok

2012.12.20.

EN 397:2012

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 402:2003

Légzésvédők. Tüdőautomata vezérlésű, hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős légzésvédő készülékek meneküléshez, teljes álarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2004.2.21.

EN 402:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.2.21.)

CEN

EN 403:2004

Menekülő légzésvédő készülékek. Kámzsás, szűrős önmentő készülékek tűzből való menekülésre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2005.10.6.

EN 403:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 404:2005

Menekülő légzésvédő készülékek. Szájcsutorás, szűrős, önmentő készülékek szénmonoxidból való menekülésre

2005.10.6.

EN 404:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.2.)

CEN

EN 405:2001+A1:2009

Légzésvédők. Szelepes, szűrő félálarcok gázok vagy gázok és részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

2010.5.6.

EN 405:2001

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 407:2004

Termikus kockázatok (hő és/vagy tűz) ellen védő kesztyűk

2005.10.6.

EN 407:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 420:2003+A1:2009

Védőkesztyűk. Általános követelmények és vizsgálati módszerek

2010.5.6.

EN 420:2003

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.31.)

CEN

EN 421:2010

Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyezés ellen

2011.7.9.

EN 421:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN 443:2008

Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz

2008.6.20.

EN 443:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.8.31.)

CEN

EN 458:2004

Hallásvédők. Ajánlások a kiválasztáshoz, a használathoz, a gondozáshoz és a karbantartáshoz. Útmutató dokumentum

2005.10.6.

EN 458:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 464:1994

A folyékony és a gáznemű vegyszerek - beleértve az aeroszolokat és a szilárd részecskéket - ellen védő ruházat. Vizsgálati módszer: a gázzáró öltözetek tömörségének meghatározása (belső nyomásos vizsgálat)

1994.12.16.

 

 

CEN

EN 469:2005

Tűzoltók védőruházatok. A tűzoltás védőruházatának teljesítménykövetelményei

2006.4.19.

EN 469:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.6.30.)

EN 469:2005/A1:2006

2007.11.23.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.11.23.)

EN 469:2005/AC:2006

 

 

 

CEN

EN 510:1993

Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó védőruhák követelményei

1994.12.16.

 

 

CEN

EN 511:2006

Védõkesztyűk hideg ellen

2006.12.21.

EN 511:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.12.21.)

CEN

EN 530:2010

Védőruházati anyagok kopásállósága. Vizsgálati módszerek

2011.7.9.

EN 530:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN 564:2006

Hegymászó felszerelések. Segédkötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2008.3.8.

EN 564:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN 565:2006

Hegymászó felszerelések. Heveder. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2008.3.8.

EN 565:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN 566:2006

Hegymászó felszerelések. Kötél- és hevedergyűrűk. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2008.3.8.

EN 566:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN 567:2013

Hegymászó felszerelések. Mászógép. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2013.6.28.

EN 567:1997

2.1. megjegyzés

2013.9.30.

CEN

EN 568:2007

Hegymászó felszerelések. Jégbiztosítók. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2008.3.8.

EN 568:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN 569:2007

Hegymászó felszerelések. Szögek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2008.3.8.

EN 569:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN 659:2003+A1:2008

Védőkesztyűk tűzoltók részére

2008.6.20.

EN 659:2003

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.9.30.)

EN 659:2003+A1:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 702:1994

Védőruházat. Hő és láng elleni védelem. Vizsgálati módszer: a kontakthő átbocsátásának meghatározása a védőruházaton vagy annak anyagain

1996.1.12.

 

 

CEN

EN 795:1996

Magasból való lezuhanás elleni védelem. Kikötőeszközök. Követelmények és vizsgálatok

2000.2.12.

 

 

EN 795:1996/A1:2000

2001.1.24.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.4.30.)

Figyelmeztetés: Ez a közzététel nem érinti a 3.13.1, 3.13.3, 3.13.4, 4.3.1, 4.3.3, 4.3.4, 5.2.1, 5.2.2, 5.2.4, 5.2.5, 5.3.2 (az A1 osztály tekintetében), 5.3.3, 5.3.4, 5.3.5, 6 (az A, C és D osztály tekintetében) bekezdésekben, az A. mellékletben (A.2., A.3., A.5. és A.6. bekezdés), a B. mellékletben és a ZA. mellékletben (az A, C és D osztály tekintetében) említett A (szerkezeti rögzítők), C (vízszintes dinamikus kötéllel ellátott rögzítő eszközök) és D (vízszintes merev rőgzítő sínként működő rögzítő eszközök) osztályokban leírt felszereléseket, amelyek tekintetében nem vélelmezhető a 89/686/EGK irányelv rendelkezéseinek való megfelelés.

CEN

EN 812:2012

Ütés elleni fejvédő ipari célra

2012.12.20.

EN 812:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 813:2008

Személyi védőeszközök lezuhanás megelőzésére. Beülőhevederek

2009.1.28.

EN 813:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.2.28.)

CEN

EN 863:1995

Védőruházat. Mechanikai tulajdonságok. Vizsgálati módszer: átlyukasztási ellenállás

1996.5.15.

 

 

CEN

EN 892:2012

Hegymászó felszerelések. Dinamikus hegymászó kötelek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2012.12.20.

EN 892:2004

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 893:2010

Hegymászó felszerelések. Mászóvas. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2011.7.9.

EN 893:1999

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN 943-1:2002

A folyékony és a gáznemű vegyszerek – beleértve az aeroszolokat és a szilárd részecskéket – ellen védő ruházat. 1. rész: Vegyszerek ellen védő, szellőztetett és nem szellőztetett, „gáztömör” (1. típusú) és „nem gáztömör” (2. típusú) öltözetek teljesítménykövetelményei

2003.8.28.

 

 

EN 943-1:2002/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 943-2:2002

A folyékony és a gáznemű vegyszerek – beleértve az aeroszolokat és a szilárd részecskéket – ellen védő ruházat. 2. rész: A mentőcsapatok (ET) vegyszerek ellen védő, „gáztömör” (1. típusú) öltözeteinek teljesítménykövetelményei

2002.8.10.

 

 

CEN

EN 958:2006+A1:2010

Hegymászó felszerelések. Energiaelnyelő rendszerek sodronyköteles (ún. via ferrata) mászóutakon való használatra. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2011.7.9.

EN 958:2006

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN 960:2006

Fejformák védősisakok vizsgálatához

2006.12.21.

EN 960:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.12.31.)

CEN

EN 966:2012+A1:2012

Sisakok légi sportoláshoz

2012.12.20.

EN 966:2012

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 1073-1:1998

Védőruházat radioaktív szennyeződés ellen. 1. rész: Szemcsés radioaktív szennyeződés elleni, szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei

1998.11.6.

 

 

CEN

EN 1073-2:2002

Védőruházat radioaktív szennyeződés ellen. 2. rész: Szemcsés radioaktív szennyeződés elleni, nem szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 1077:2007

Fejvédők alpesi sízők és hódeszkások részére

2008.3.8.

EN 1077:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN 1078:2012+A1:2012

Fejvédők kerékpárosok, gördeszka és görkorcsolya használói részére

2012.12.20.

EN 1078:2012

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 1080:2013

Ütés elleni védősisakok fiatal gyerekek részére

2013.6.28.

EN 1080:1997

2.1. megjegyzés

2013.8.31.

CEN

EN 1082-1:1996

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 1. rész: Páncélsodrony kesztyűk és karvédők

1997.6.14.

 

 

CEN

EN 1082-2:2000

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 2. rész: Páncélsodronytól eltérő anyagból készült kesztyűk és karvédők

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 1082-3:2000

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 3. rész: Ejtve végzett átvágásvizsgálat kelméhez, készbőrhöz és más anyagokhoz

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 1146:2005

Légzésvédők. Sűrített levegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék kámzsával, meneküléshez. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2006.4.19.

EN 1146:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.4.30.)

CEN

EN 1149-1:2006

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 1. rész: A fajlagos felületi ellenállás mérési módszere

2006.12.21.

EN 1149-1:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.12.31.)

CEN

EN 1149-2:1997

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 2. rész: Az anyagon keresztüli villamos ellenállás (átmeneti ellenállás) mérésének vizsgálati módszere

1998.2.19.

 

 

CEN

EN 1149-3:2004

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 3. rész: A töltéscsillapodás mérésének vizsgálati módszerei

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 1149-5:2008

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények

2008.6.20.

 

 

CEN

EN 1150:1999

Védőruházat. Jó láthatóságot biztosító ruházat nem szakmai használatra. Vizsgálati módszerek és követelmények

1999.6.4.

 

 

CEN

EN 1384:2012

Fejvédők lovas sportolók részére

2012.12.20.

EN 1384:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 1385:2012

Fejvédők kajakozók és sekély vízi sportolók részére

2012.12.20.

EN 1385:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 1486:2007

Védõruházat tűzoltók részére. Különleges tűzoltáshoz használt hõvisszaverõ ruházat követelményei és vizsgálati módszerei

2008.3.8.

EN 1486:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.4.30.)

CEN

EN 1497:2007

Személyi védőeszköz lezuhanás megelőzésére. Mentőhevederzet

2008.3.8.

 

 

CEN

EN 1621-1:2012

Motorkerékpárosok védőruházata mechanikai ütközés ellen. 1. rész: Ütközésvédők követelményei és vizsgálati módszerei

2013.3.13.

EN 1621-1:1997

2.1. megjegyzés

2013.6.30.

CEN

EN 1621-2:2003

Motorkerékpárosok védőruházata mechanikai ütközés ellen. 2. rész: Motorkerékpárosok hátvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

EN 1621-2:2003/AC:2006

 

 

 

CEN

EN 1731:2006

Személyi szemvédő eszközök. Hálós szem- és arcvédők

2007.11.23.

EN 1731:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.11.23.)

CEN

EN 1809:1997

Merülési tartozékok. Felfújható kiegyenlítőmellény. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek

1998.6.13.

 

 

CEN

EN 1827:1999+A1:2009

Légzésvédők. Belégzőszelep nélküli és leszerelhető szűrős félálarcok gázok vagy gázok és részecskék, vagy csak részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2010.5.6.

EN 1827:1999

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 1836:2005+A1:2007

Személyi szemvédő eszközök. Napszemüvegek és napfényszűrők általános célú alkalmazásra, valamint szűrők a nap közvetlen megfigyelésére

2008.3.8.

EN 1836:2005

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.31.)

CEN

EN 1868:1997

Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Egyenértékű szakkifejezések listája

1997.10.18.

 

 

CEN

EN 1891:1998

Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Kis nyúlású védőköpennyel ellátott kötél

1998.11.6.

 

 

CEN

EN 1938:2010

Személyi szemvédő eszközök. Védőszemüvegek motorkerékpárosok és mopedvezetők részére

2011.7.9.

EN 1938:1998

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN ISO 4869-2:1995

Akusztika. Hallásvédők. 2. rész: Hallásvédők viselésekor az effektív A-hangnyomásszint becslése (ISO 4869-2:1994)

1996.5.15.

 

 

EN ISO 4869-2:1995/AC:2007

 

 

 

CEN

EN ISO 4869-3:2007

Akusztika. Hallásvédők. 3. rész: Akusztikai vizsgálókészülék használata a beiktatási csillapítás mérése, a fültok típusú hallásvédők esetén (ISO 4869-3:2007)

2008.3.8.

EN 24869-3:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN ISO 6529:2001

Védőruházat. Védelem vegyszerek ellen. A védőruházati anyagok folyadékok és gázok átbocsátásával szembeni ellenállásának meghatározása (ISO 6529:2001)

2005.10.6.

EN 369:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN ISO 6530:2005

Védőruházat. Védelem folyékony vegyszerek ellen. Az anyagok folyadékbehatolással szembeni ellenállásának vizsgálati módszere (ISO 6530:2005)

2005.10.6.

EN 368:1992

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN ISO 6942:2002

Védőruházat. Hő és tűz elleni védelem. Vizsgálati módszer: sugárzó hőforrásnak kitett anyagok és anyag-összeállítások értékelése (ISO 6942:2002)

2003.8.28.

EN 366:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN ISO 9185:2007

Védőruházat. Anyagok ellenállásának értékelése a megolvadt fém kifröccsenésével szemben (ISO 9185:2007)

2008.3.8.

EN 373:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.8.)

CEN

EN ISO 10256:2003

Fej- és arcvédők jégkorongozók részére (ISO 10256:2003)

2005.10.6.

EN 967:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN ISO 10819:1996

Mechanikai rezgés és lökés. Kéz-kar rezgés. A rezgésátvitel mérési és értékelési módszere a kesztyű tenyérrészénél (ISO 10819:1996)

1996.12.3.

 

 

CEN

EN ISO 10862:2009

Kishajók. A trapéz kiülőheveder gyors kioldó rendszere (ISO 10862:2009)

2010.5.6.

 

 

CEN

EN ISO 11611:2007

Hegesztéshez és rokon eljárásokhoz használatos védőruházat (ISO 11611:2007)

2008.3.8.

EN 470-1:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.4.30.)

CEN

EN ISO 11612:2008

Védőruházat. Hő és láng ellen védő ruházat (ISO 11612:2008)

2009.6.5.

EN 531:1995

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.6.5.)

CEN

EN 12083:1998

Légzésvédők. Szűrő légzőtömlővel (nem légzéscsatlakozóra rögzített szűrővel). Részecskeszűrők, gázszűrők és kombinált szűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2000.7.4.

 

 

EN 12083:1998/AC:2000

 

 

 

CEN

EN ISO 12127-2:2007

Ruházat hő és láng elleni védelemhez. A kontakthőátvitel meghatározása védőruházaton vagy annak összetevő anyagain. 2. rész: Leeső kis hengerek által előállított kontakthőt használó vizsgálati módszer (ISO 12127-2:2007)

2008.3.8.

 

 

CEN

EN 12270:1998

Hegymászó felszerelések. Ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2000.3.16.

 

 

CEN

EN 12275:1998

Hegymászó felszerelések. Karabinerek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2000.3.16.

 

 

CEN

EN 12276:1998

Hegymászó felszerelések. Állítható ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2001.2.24.

 

 

EN 12276:1998/AC:2000

 

 

 

CEN

EN 12277:2007

Hegymászó felszerelések. Bekötőeszközök. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2007.11.23.

EN 12277:1998

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.11.23.)

CEN

EN 12278:2007

Hegymászó felszerelések. Kötélcsigák. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2007.11.23.

EN 12278:1998

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.11.30.)

CEN

EN ISO 12401:2009

Kishajók. Fedélzeti biztonsági hevederzet és biztonsági kötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12401:2009)

2010.5.6.

EN 1095:1998

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN ISO 12402-2:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 2. rész: Mentőmellények, 275-ös teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-2:2006)

2006.12.21.

EN 399:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.3.31.)

EN ISO 12402-2:2006/A1:2010

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN ISO 12402-3:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 3. rész: Mentőmellények, 150-es teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-3:2006)

2006.12.21.

EN 396:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.3.31.)

EN ISO 12402-3:2006/A1:2010

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN ISO 12402-4:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 4. rész: Mentőmellények, 100-as teljesímtényszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-4:2006)

2006.12.21.

EN 395:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.3.31.)

EN ISO 12402-4:2006/A1:2010

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN ISO 12402-5:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 5. rész: Úszássegítő eszközök (50-es szint). Biztonsági követelmények (ISO 12402-5:2006)

2006.12.21.

EN 393:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.3.31.)

EN ISO 12402-5:2006/A1:2010

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

EN ISO 12402-5:2006/AC:2006

 

 

 

CEN

EN ISO 12402-6:2006

Személyi lebegtető eszközök. 6. rész: Különleges célú mentőmellények és úszássegítő eszközök. Biztonsági követelmények és kiegészítő vizsgálati módszerek (ISO 12402-6:2006)

2006.12.21.

 

 

EN ISO 12402-6:2006/A1:2010

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN ISO 12402-8:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 8. rész: Kiegészítők. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12402-8:2006)

2006.8.2.

EN 394:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.8.31.)

EN ISO 12402-8:2006/A1:2011

2011.11.11.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.11.11.)

CEN

EN ISO 12402-9:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 9. rész: Vizsgálati módszerek (ISO 12402-9:2006)

2006.12.21.

 

 

EN ISO 12402-9:2006/A1:2011

2011.11.11.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.11.11.)

CEN

EN ISO 12402-10:2006

Személyi lebegtető eszközök. 10. rész: A személyi lebegtető eszközök és más hasonló eszközök kiválasztása és alkalmazása (ISO 12402-10:2006)

2006.8.2.

 

 

CEN

EN 12477:2001

Hegesztők védőkesztyűi

2002.8.10.

 

 

EN 12477:2001/A1:2005

2005.10.6.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.31.)

CEN

EN 12492:2012

Hegymászó felszerelések. Hegymászósisak. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2012.12.20.

EN 12492:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 12628:1999

Merülési tartozékok. Kombinált felfújható és menekülési eszközök. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek

2000.7.4.

 

 

EN 12628:1999/AC:2000

 

 

 

CEN

EN 12841:2006

Személyi zuhanásgátló eszköz. Hozzáférési kötélrendszerek. Kötélbeállító készülékek

2006.12.21.

 

 

CEN

EN 12941:1998

Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék sisakkal vagy kámzsával. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

1999.6.4.

EN 146:1991

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.6.4.)

EN 12941:1998/A1:2003

2005.10.6.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

EN 12941:1998/A2:2008

2009.6.5.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.6.5.)

CEN

EN 12942:1998

Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék teljes, fél- vagy negyedálarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

1999.6.4.

EN 147:1991

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.6.4.)

EN 12942:1998/A1:2002

2003.8.28.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

EN 12942:1998/A2:2008

2009.6.5.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.6.5.)

CEN

EN 13034:2005+A1:2009

Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyékony vegyszerek ellen korlátozott védelmet nyújtó, vegyszerek elleni védőruházat teljesítménykövetelményei (6. típusú és PB [6] típusú eszköz)

2010.5.6.

EN 13034:2005

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 13061:2009

Védőruházat. Labdarúgók sípcsontvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek

2010.5.6.

EN 13061:2001

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 13087-1:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Vizsgálati körülmények és kondicionálás

2002.8.10.

 

 

EN 13087-1:2000/A1:2001

2002.8.10.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 13087-2:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 2. rész: Ütéscsillapítás

2012.12.20.

EN 13087-2:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13087-3:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 3. rész: Áthatolás-ellenállás

2002.8.10.

 

 

EN 13087-3:2000/A1:2001

2002.8.10.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 13087-4:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 4. rész: A rögzítő rendszer hatékonysága

2012.12.20.

EN 13087-4:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13087-5:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 5. rész: A rögzítő rendszer szilárdsága

2012.12.20.

EN 13087-5:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13087-6:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 6. rész: Látótér

2012.12.20.

EN 13087-6:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13087-7:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 7. rész: Gyúlékonysági ellenállás

2002.8.10.

 

 

EN 13087-7:2000/A1:2001

2002.8.10.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.8.10.)

CEN

EN 13087-8:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 8. rész: Villamos tulajdonságok

2001.12.21.

 

 

EN 13087-8:2000/A1:2005

2005.10.6.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

CEN

EN 13087-10:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 10. rész: Hősugárzással szembeni ellenállás

2012.12.20.

EN 13087-10:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13089:2011

Hegymászó felszerelések. Jeges felületeken használható eszközök. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2011.7.9.

 

 

CEN

EN 13138-1:2008

Felszínen tartó segédeszközök úszástanításhoz. 1. rész: Felszínen tartó, testen viselt segédeszközök biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei

2009.6.5.

EN 13138-1:2003

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.6.5.)

CEN

EN 13158:2009

Védőruházat. Védőkabátok, test- és vállvédők lovagláshoz: műlovasoknak és azoknak, akik lovakkal dolgoznak, valamint fogathajtóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

2010.5.6.

EN 13158:2000

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 13178:2000

Személyi szemvédő eszközök. Szemvédő eszközök motoros szánok használói részére

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 13274-1:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Az alászívás és a teljes alászívás meghatározása

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 13274-2:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 2. rész: Gyakorlati teljesítményvizsgálatok

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 13274-3:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 3. rész: A légzési ellenállás meghatározása

2002.8.10.

 

 

CEN

EN 13274-4:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 4. rész: Gyúlékonysági vizsgálatok

2002.8.10.

 

 

CEN

EN 13274-5:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 5. rész: Klímafeltételek

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 13274-6:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 6. rész: A belégzési levegő szén-dioxid-tartalmának meghatározása

2002.8.10.

 

 

CEN

EN 13274-7:2008

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 7. rész: Részecskeszűrő áthatolásának meghatározása

2008.6.20.

EN 13274-7:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.7.31.)

CEN

EN 13274-8:2002

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 8. rész: A dolomitpor-telítődés meghatározása

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13277-1:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálati módszerek

2001.2.24.

 

 

CEN

EN 13277-2:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 2. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek lábfejvédőkhöz, sípcsontvédőkhöz és alsókarvédőkhöz

2001.2.24.

 

 

CEN

EN 13277-3:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 3. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek törzsvédőkhöz

2001.2.24.

 

 

EN 13277-3:2000/A1:2007

2007.11.23.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.12.31.)

CEN

EN 13277-4:2001

Védőeszköz kűzdősportokhoz. 4. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek fejvédőkhöz

2002.8.10.

 

 

EN 13277-4:2001/A1:2007

2007.11.23.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.12.31.)

CEN

EN 13277-5:2002

Védőeszköz küzdősportokhoz. 5. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek nemiszerv-védőkhöz és altestvédőkhöz

2002.8.10.

 

 

CEN

EN 13277-6:2003

Védőeszköz küzdősportokhoz. 6. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek női mellvédőkhöz

2004.2.21.

 

 

CEN

EN 13277-7:2009

Védőeszköz küzdősportokhoz. 7. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek kéz- és lábfejvédőkhöz

2010.5.6.

 

 

CEN

EN ISO 13287:2012

Személyi védőeszközök. Lábbeli. A csúszási ellenállás vizsgálati módszere (ISO 13287:2012)

2013.3.13.

EN ISO 13287:2007

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13356:2001

Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények

2001.12.21.

 

 

CEN

EN 13484:2012

Sisakok szánkót használók részére

2012.12.20.

EN 13484:2001

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13546:2002+A1:2007

Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, lábfej- és nemiszerv-védők gyeplabdakapusoknak és sípcsontvédők gyeplabdajátékosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

2007.11.23.

EN 13546:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.12.31.)

CEN

EN 13567:2002+A1:2007

Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, nemiszerv- és arcvédők vívóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

2007.11.23.

EN 13567:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.12.31.)

CEN

EN 13594:2002

Védőkesztyűk hivatásos motorkerékpárosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13595-1:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 1. rész: Általános követelmények

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13595-2:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 2. rész: Ütközési súrlódással szembeni ellenállás meghatározása

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13595-3:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 3. rész: A repesztőszilárdság meghatározásának vizsgálati módszere

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13595-4:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 4. rész: Az ejtveátvágási ellenállás meghatározásának vizsgálati módszere

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13634:2010

Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek

2011.7.9.

EN 13634:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN 13781:2012

Védősisakok motoros szánok és bobok vezetői és utasai részére

2012.12.20.

EN 13781:2001

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 13794:2002

Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű menekülőkészülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2003.8.28.

EN 1061:1996

EN 400:1993

EN 401:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 13819-1:2002

Hallásvédők. Vizsgálatok. 1. rész: Fizikai vizsgálati módszerek

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13819-2:2002

Hallásvédők. Vizsgálatok. 2. rész: Akusztikai vizsgálati módszerek

2003.8.28.

 

 

CEN

EN 13832-1:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 1. rész: Terminológia és vizsgálati módszerek

2006.12.21.

 

 

CEN

EN 13832-2:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett ellenálló lábbeli követelményei

2006.12.21.

 

 

CEN

EN 13832-3:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett nagymértékben ellenálló lábbeli követelményei

2006.12.21.

 

 

CEN

EN 13911:2004

Védőruházat tűzoltók részére. A tűzoltók kámzsáinak követelményei és vizsgálati módszerei

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 13921:2007

Személyi védőeszközök. Ergonómiai alapelvek

2007.11.23.

 

 

CEN

EN 13949:2003

Légzőkészülékek. Hordozható, nyitott rendszerű búvárkészülék sűrített nitroxszal és oxigénnel való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2004.2.21.

 

 

CEN

EN ISO 13982-1:2004

Szilárd részecskék ellen használt védőruházat. 1. rész: A levegőben lebegő szilárd részecskék ellen az egész testet védő, vegyszerek elleni védőruházat (5. típusú ruházat) teljesítménykövetelményei (ISO 13982-1:2004)

2005.10.6.

 

 

EN ISO 13982-1:2004/A1:2010

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

CEN

EN ISO 13982-2:2004

Szilárd részecskék ellen használt védőruházat. 2. rész: A finomrészecske-aeroszolok ruhákba való beszivárgásának meghatározási módszere (ISO 13982-2:2004)

2005.10.6.

 

 

CEN

EN ISO 13995:2000

Védőruházat. Mechanikai jellemzők. Vizsgálati módszer az anyagok átlyukasztással és dinamikus továbbszakítással szembeni ellenállásának meghatározására (ISO 13995:2000)

2005.10.6.

 

 

CEN

EN ISO 13997:1999

Védőruházat. Mechanikai jellemzők. Éles tárgyakkal való vágással szembeni ellenállás meghatározása (ISO 13997:1999)

2000.7.4.

 

 

EN ISO 13997:1999/AC:2000

 

 

 

CEN

EN ISO 13998:2003

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kötények, nadrágok és mellények (ISO 13998:2003)

2003.8.28.

EN 412:1993

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN 14021:2003

Kő elleni pajzsok terepmotorozáshoz, amelyek alkalmasak a motoros védelmére a kövek és törmelékek ellen. Követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14052:2012+A1:2012

Nagy védőképességű ipari védősisakok

2012.12.20.

EN 14052:2012

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 14058:2004

Védőruházat. Hideg környezet ellen védő ruhadarabok

2005.10.6.

 

 

CEN

EN ISO 14116:2008

Védőruházat. Hő és láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedésű anyagok, anyagösszeállítások és ruházat (ISO 14116:2008)

2009.1.28.

EN 533:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.1.28.)

EN ISO 14116:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 14120:2003+A1:2007

Védőruházat. Csukló-, tenyér-, térd- és könyökvédők görkorcsolya-sporteszközök használói részre. Követelmények és vizsgálati módszerek

2007.11.23.

EN 14120:2003

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.12.31.)

CEN

EN 14126:2003

Védőruházat. Fertőző szerek ellen védő ruházat teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei

2005.10.6.

 

 

EN 14126:2003/AC:2004

 

 

 

CEN

EN 14143:2003

Légzőkészülékek. Hordozható, regenerációs búvárkészülékek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14225-1:2005

Búvárruhák. 1. rész: Nedves ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14225-2:2005

Búvárruhák. 2. rész: Száraz ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14225-3:2005

Búvárruhák. 3. rész: Aktívan melegített vagy hűtött ruhák (rendszerek). Követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14225-4:2005

Búvárruhák. 4. rész: Egy atmoszférás ruhák (ADS). Emberi tényező követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14325:2004

Védőruházat vegyszerek ellen. Vizsgálati módszerek és a vegyszerek ellen védő ruházati anyagok, a varratok, az oldható és nem oldható kapcsolatok teljesítményosztályba sorolása

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14328:2005

Védőruházat. Motoros kések vágásai ellen védő kesztyűk és karvédők. Követelmények és vizsgálati módszerek

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14360:2004

Védőruházat eső ellen. Kész ruhadarabok vizsgálati módszere. Nagy energiájú esőcseppek hatása

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14387:2004+A1:2008

Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2008.6.20.

EN 14387:2004

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.7.31.)

CEN

EN 14404:2004+A1:2010

Személyi védőeszköz. Térdvédők térdelő helyzetben végzett munkához

2010.5.6.

EN 14404:2004

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.7.31.)

CEN

EN 14435:2004

Légzésvédők. Nyomólevegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak túlnyomással való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 14458:2004

Személyi szemvédő eszközök. Tűzoltó-, mentő- és vészhelyzeti szolgálatok által tűzoltó- és nagy teljesítményű ipari védősisakokkal együtt használt arcvédők és álarcok

2005.10.6.

 

 

CEN

EN ISO 14460:1999

Védőruházat autóversenyzők részére. Hő és láng elleni védelem. Teljesítmény-követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 14460:1999)

2000.3.16.

 

 

EN ISO 14460:1999/A1:2002

2002.8.10.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.9.30.)

EN ISO 14460:1999/AC:1999

 

 

 

CEN

EN 14529:2005

Légzésvédők. Túlnyomásos tüdőautomata befogadására tervezett, sűrített levegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak menekülési célra

2006.4.19.

 

 

CEN

EN 14593-1:2005

Légzésvédők. Nyomólevegős légzésvédő készülék tüdőautomatával. 1. rész: Készülék teljes álarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2005.10.6.

EN 139:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.2.)

CEN

EN 14593-2:2005

Légzésvédők. Nyomólevegős légzésvédő készülék tüdőautomatával. 2. rész: Készülék túlnyomásos félálarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2005.10.6.

EN 139:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.2.)

EN 14593-2:2005/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 14594:2005

Légzésvédők. Állandó adagolású nyomólevegős légzésvédő készülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

2005.10.6.

EN 139:1994

EN 270:1994

EN 271:1995

EN 1835:1999

EN 12419:1999

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.2.)

EN 14594:2005/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 14605:2005+A1:2009

Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyadékzáró (3. típus) vagy permetzáró (4. típus) kapcsolatokat tartalmazó ruházat teljesítménykövetelményei, beleértve a csak testrészeket védő darabokat (PB [3] és PB [4] típusok)

2010.5.6.

EN 14605:2005

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2010.5.6.)

CEN

EN 14786:2006

Védőruházat. A permetizált folyékony vegyszerek, emulziók és diszperziók behatolásával szembeni ellenállás meghatározása. Porlasztós vizsgálat

2006.12.21.

 

 

CEN

EN ISO 14877:2002

Védőruházat szemcsés csiszolóanyagokat használó szemcseszórási műveletekhez (ISO 14877:2002)

2003.8.28.

 

 

CEN

EN ISO 15025:2002

Védőruházat. Hő és láng elleni védelem. A korlátozott lángterjedés vizsgálati módszere (ISO 15025:2000)

2003.8.28.

EN 532:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.8.28.)

CEN

EN ISO 15027-1:2012

Merülőruhák. 1. rész: Állandóan viselt ruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-1:2012)

2013.3.13.

EN ISO 15027-1:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.5.31.)

CEN

EN ISO 15027-2:2012

Merülőruhák. 2. rész: Menekülőruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-2:2012)

2013.3.13.

EN ISO 15027-2:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.5.31.)

CEN

EN ISO 15027-3:2012

Merülőruhák. 3. rész: Vizsgálati módszerek (ISO 15027-3:2012)

2013.3.13.

EN ISO 15027-3:2002

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.5.31.)

CEN

EN 15090:2012

Tűzoltólábbeli

2012.12.20.

EN 15090:2006

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN 15151-1:2012

Hegymászó felszerelések. Fékberendezések. Kézzel működtetett fékberendezések biztonsági követelményei és vizsgálata

2012.12.20.

 

 

CEN

EN 15333-1:2008

Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 1. rész: Tüdőautomatával vezérelt készülék

2008.6.20.

 

 

EN 15333-1:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 15333-2:2009

Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 2. rész: Szabad áramlású készülék

2010.5.6.

 

 

CEN

EN 15613:2008

Térd- és könyökvédők teremsportokhoz. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

2009.6.5.

 

 

CEN

EN 15614:2007

Védőruházat tűzoltók részére. Terepi ruházat laboratóriumi vizsgálati módszerei és teljesítménykövetelményei

2007.11.23.

 

 

CEN

EN ISO 15831:2004

Ruházat. Élettani hatások. A hőszigetelés mérése hőhatásnak kitett tanbábu segítségével (ISO 15831:2004)

2005.10.6.

 

 

CEN

EN 16027:2011

Védőruházat. Védőkesztyűk labdarugókapusok részére

2012.2.16.

 

 

CEN

EN ISO 17249:2004

Biztonsági lábbeli láncfűrészvágással szembeni ellenállással (ISO 17249:2004)

2005.10.6.

 

 

EN ISO 17249:2004/A1:2007

2007.11.23.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.11.23.)

CEN

EN ISO 17491-3:2008

Védőruházat. Vegyszerek ellen védelmet nyújtó ruházat vizsgálati módszerei. 3. rész: Folyadéksugár behatolásával szembeni ellenállás meghatározása (sugárteszt) (ISO 17491-3:2008)

2009.1.28.

EN 463:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.2.28.)

CEN

EN ISO 17491-4:2008

Védőruházat. Vegyszerek ellen védelmet nyújtó ruházat vizsgálati módszerei. 4. rész: Folyadékpermet behatolásával szembeni ellenállás meghatározása (permetteszt) (ISO 17491-4:2008)

2009.1.28.

EN 468:1994

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2009.2.28.)

CEN

EN ISO 20344:2011

Személyi védőeszköz. Lábbelivizsgálati módszerek (ISO 20344:2011)

2012.2.16.

EN ISO 20344:2004

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2012.6.30.)

CEN

EN ISO 20345:2011

Személyi védőeszköz. Biztonsági lábbeli (ISO 20345:2011)

2012.2.16.

EN ISO 20345:2004

2.1. megjegyzés

2013.6.30.

CEN

EN ISO 20346:2004

Személyi védőeszköz. Védőlábbelik (ISO 20346:2004)

2005.10.6.

EN 346:1992

EN 346-2:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

EN ISO 20346:2004/A1:2007

2008.3.8.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2008.3.31.)

EN ISO 20346:2004/AC:2007

 

 

 

CEN

EN ISO 20347:2012

Személyi védőeszköz. Munkalábbeli (ISO 20347:2012)

2012.12.20.

EN ISO 20347:2004

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2013.4.30.)

CEN

EN ISO 20349:2010

Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztéskor előforduló termikus kockázatok és megolvadt fém kifröccsenései ellen védő lábbeli. Követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 20349:2010)

2011.7.9.

 

 

CEN

EN ISO 20471:2013

Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények (ISO 20471:2013)

2013.6.28.

EN 471:2003+A1:2007

2.1. megjegyzés

2013.9.30.

CEN

EN 24869-1:1992

Akusztika. Hallásvédők. Szubjektív módszer a hangcsillapítás mérésére (ISO 4869-1:1990)

1994.12.16.

 

 

Cenelec

EN 50286:1999

Villamosan szigetelő védőruházat kisfeszültségű berendezésekhez

2000.3.16.

 

 

EN 50286:1999/AC:2004

 

 

 

Cenelec

EN 50321:1999

Villamosan szigetelő lábbeli kisfeszültségű villamos berendezéseken végzendő munkákhoz

2000.3.16.

 

 

Cenelec

EN 50365:2002

Villamosan szigetelő védősisak kisfeszültségű villamos berendezésekben való használatra

2003.4.10.

 

 

Cenelec

EN 60743:2001

Feszültség alatti munkavégzés. Szerszámokra, szerkezetekre és eszközökre vonatkozó fogalommeghatározások

IEC 60743:2001

2003.4.10.

EN 60743:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.12.1.)

EN 60743:2001/A1:2008

IEC 60743:2001/A1:2008

2011.7.9.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2011.7.9.)

Cenelec

EN 60895:2003

Feszültség alatti munkavégzés. Vezetőképes ruházat legfeljebb 800 kV névleges váltakozó feszültségen és ( 600 kV egyenfeszültségen való használatra

IEC 60895:2002 (Módosítva)

2005.10.6.

EN 60895:1996

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.7.1.)

Cenelec

EN 60903:2003

Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelő anyagú kesztyűk

IEC 60903:2002 (Módosítva)

2005.10.6.

EN 50237:1997

+ EN 60903:1992

+ A11:1997

2.1. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.7.1.)

Cenelec

EN 60984:1992

Szigetelőanyagú karvédők feszültség alatti munkavégzéshez

IEC 60984:1990 (Módosítva)

1999.6.4.

 

 

EN 60984:1992/A11:1997

1999.6.4.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.6.4.)

EN 60984:1992/A1:2002

IEC 60984:1990/A1:2002

2003.4.10.

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.10.6.)

1. megjegyzés:

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az európai szabványügyi szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

2.1. megjegyzés:

Az új (vagy módosított) szabvány ugyanazzal az alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.2. megjegyzés:

Az új szabvány szélesebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.3. megjegyzés:

Az új szabvány szűkebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a (részben) helyettesített szabvány esetében a szabvány alkalmazási körébe eső termékekre vagy szolgáltatásokra megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem. Azon termékek és szolgáltatások esetében azonban, amelyek továbbra is (a részben) helyettesített szabvány alkalmazási területéhez tartoznak, de nem tartoznak az új szabvány alkalmazási területéhez, a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőség vélelme nem változik.

3. megjegyzés:

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

MEGJEGYZÉS:

A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az európai szabványügyi szervezeteknél vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája az 1025/2012/EU (2) rendelet 27. cikkének megfelelően kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A harmonizált szabványokat az európai szabványügyi szervezetek angol nyelven fogadják el (a CEN és a Cenelec a francia és a német nyelvet is használja). Ezután a harmonizált szabványok címét a nemzeti szabványügyi testületek fordítják le az Európai Unió összes többi hivatalos nyelvére. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a Hivatalos Lapban közzétételre szánt címek helyes fordításáért.

A helyesbítésekre való hivatkozások („… / AC: YYYY”) csak a tájékoztatás céljából kerülnek közzétételre. A helyesbítés eltávolítja a nyomtatási, nyelvi vagy hasonló hibákat a szabvány szövegéből, és egy európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány egy vagy több nyelvi változatára is vonatkozhat (angol, francia és/vagy német).

A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhetők.

Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít. Az Európai Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

Az összehangolt szabványokról és más európai szabványokról további információk az interneten:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/european-standards/harmonised-standards/index_en.htm


(1)  ESzSz:

CEN: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25500811; fax +32 25500819 (http://www.cen.eu)

Cenelec: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25196871; fax +32 25196919 (http://www.cenelec.eu)

ETSI: 650 route des Lucioles, 06921 Sophia Antipolis, FRANCE, Tel. +33 492944200; fax +33 493654716 (http://www.etsi.eu)

(2)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.


28.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/24


A Bizottság közleménye az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 186/02

ESzSz (1)

Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe

(és referenciadokumentum)

A helyettesített szabvány hivatkozása

A szabvány harmonizált szabványként való alkalmazhatóságának időpontja.

Az egyidejű érvényesség megszűnésének időpontja

4. megjegyzés

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

CEN

EN 1:1998

Kéménybe köthető olajkályhák elpárologtató égővel

 

2008.1.1.

2009.1.1.

EN 1:1998/A1:2007

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 40-4:2005

Lámpaoszlopok. 4. rész: Vasbeton és feszített vasbeton lámpaoszlopok követelményei

 

2006.10.1.

2007.10.1.

EN 40-4:2005/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 40-5:2002

Lámpaoszlopok. 5. rész: Acél lámpaoszlopok követelményei

 

2003.2.1.

2005.2.1.

CEN

EN 40-6:2002

Lámpaoszlopok. 6. rész: Alumínium lámpaoszlopok követelményei

 

2003.2.1.

2005.2.1.

CEN

EN 40-7:2002

Lámpaoszlopok. 7. rész: Szálerősítésű polimer kompozit lámpaoszlopok követelményei

 

2003.10.1.

2004.10.1.

CEN

EN 54-2:1997

Tűzjelző berendezés. 2. rész: Tűzjelző központ

 

2008.1.1.

2009.8.1.

EN 54-2:1997/A1:2006

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.8.1.

EN 54-2:1997/AC:1999

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 54-3:2001

Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők

 

2003.4.1.

2009.6.1.

EN 54-3:2001/A1:2002

3. megjegyzés

2003.4.1.

2005.6.30.

EN 54-3:2001/A2:2006

3. megjegyzés

2007.3.1.

2009.6.1.

CEN

EN 54-4:1997

Tűzjelző berendezés. 4. rész: Tápegységek

 

2003.10.1.

2009.8.1.

EN 54-4:1997/A1:2002

3. megjegyzés

2003.10.1.

2009.8.1.

EN 54-4:1997/A2:2006

3. megjegyzés

2007.6.1.

2009.8.1.

EN 54-4:1997/AC:1999

 

2005.6.1.

2005.6.1.

CEN

EN 54-5:2000

Tűzjelző berendezések. 5. rész: Hőérzékelők. Pontszerű érzékelők

 

2003.4.1.

2005.6.30.

EN 54-5:2000/A1:2002

3. megjegyzés

2003.4.1.

2005.6.30.

CEN

EN 54-7:2000

Tűzjelző berendezések. 7. rész: Füstérzékelők. Szórt fénnyel, átbocsátott fénnyel vagy ionizációval működő pontszerű érzékelők

 

2003.4.1.

2009.8.1.

EN 54-7:2000/A1:2002

3. megjegyzés

2003.4.1.

2005.6.30.

EN 54-7:2000/A2:2006

3. megjegyzés

2007.5.1.

2009.8.1.

CEN

EN 54-10:2002

Tűzjelző berendezések. 10. rész: Lángérzékelők. Pontszerű érzékelők

 

2006.9.1.

2008.9.1.

EN 54-10:2002/A1:2005

3. megjegyzés

2006.9.1.

2008.9.1.

CEN

EN 54-11:2001

Tűzjelző berendezések. 11. rész: Kézi jelzésadók

 

2006.9.1.

2008.9.1.

EN 54-11:2001/A1:2005

3. megjegyzés

2006.9.1.

2008.9.1.

CEN

EN 54-12:2002

Tűzjelző berendezés. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai elven, fénysugárral működő vonalszerű érzékelők

 

2003.10.1.

2005.12.31.

CEN

EN 54-16:2008

Tűzjelző berendezések. 16. rész: Hangriasztású vezérlő- és jelzőberendezések

 

2009.1.1.

2011.4.1.

CEN

EN 54-17:2005

Tűzjelző berendezések. 17. rész: Rövidzárszakaszolók

 

2006.10.1.

2008.12.1.

EN 54-17:2005/AC:2007

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 54-18:2005

Tűzjelző berendezések. 18. rész: Bemeneti/kimeneti eszközök

 

2006.10.1.

2008.12.1.

EN 54-18:2005/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 54-20:2006

Tűzjelző berendezések. 20. rész: Belélegzettfüst-érzékelők.

 

2007.4.1.

2009.7.1.

EN 54-20:2006/AC:2008

 

2009.8.1.

2009.8.1.

CEN

EN 54-21:2006

Tűzjelző berendezések. 21. rész: Riasztásátviteli és hibajelzési útvonalak berendezései

 

2007.3.1.

2009.6.1.

CEN

EN 54-23:2010

Tűzjelző berendezések. 23. rész: Riasztóegységek. Vizuális figyelemfelhívó eszközök

 

2010.12.1.

2013.12.31.

CEN

EN 54-24:2008

Tűzjelző berendezések. 24. rész: Hangriasztású rendszerek részei. Hangszórók

 

2009.1.1.

2011.4.1.

CEN

EN 54-25:2008

Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádió-összeköttetések részei

 

2009.1.1.

2011.4.1.

EN 54-25:2008/AC:2012

 

2012.7.1.

2012.7.1.

CEN

EN 179:2008

Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy nyomólappal működtetett vészkijárati zárai. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 179:1997

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 197-1:2011

Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei

EN 197-1:2000

EN 197-4:2004

2012.7.1.

2013.7.1.

CEN

EN 295-1:2013

Vízelvezetési és csatornázási kőagyag csőrendszerek. 1. rész: Csövek, idomaik és kötéseik követelményei

EN 295-10:2005

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 295-4:2013

Vízelvezetési és csatornázási kőagyag csőrendszerek. 4. rész: Átmeneti idomok, kötőelemek és rugalmas csatlakozók követelményei követelményei

EN 295-10:2005

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 295-5:2013

Vízelvezetési és csatornázási kőagyag csőrendszerek. 5. rész: Alagcsövek követelményei

EN 295-10:2005

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 295-6:2013

Vízelvezetési és csatornázási kőagyag csőrendszerek. 6. rész:Tisztító- és ellenőrző aknák elemeinek követelményei

EN 295-10:2005

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 295-7:2013

Vízelvezetési és csatornázási kőagyag csőrendszerek. 7. rész: Csősajtoláshoz használható csövek és kötéseik követelményei

EN 295-10:2005

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 331:1998

Kézi működtetésű gömbcsapok és zárt házú kúpos csapok épületek gázvezeték-szereléséhez

 

2011.9.1.

2012.9.1.

EN 331:1998/A1:2010

3. megjegyzés

2011.9.1.

2012.9.1.

CEN

EN 413-1:2011

Kőművescement. 1. rész: Összetétel, követelmények és megfelelőségi feltételek

EN 413-1:2004

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 416-1:2009

Nem háztartási célú, gáztüzelésű, egyégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzók. 1. rész: Biztonság

 

2009.12.1.

2010.12.1.

CEN

EN 438-7:2005

Nagynyomású, rétegelt díszítőlemezek (HPL). Hőre keményedő műgyantaalapú lemezek (nevük általában: rétegelt lemezek). 7. rész: Kompakt rétegelt lemez és HPL kompozit panelek belső és külső fal, valamint mennyezet kialakításához

 

2005.11.1.

2006.11.1.

CEN

EN 442-1:1995

Radiátorok és konvektorok. 1. rész: Műszaki előírások és követelmények

 

2004.12.1.

2005.12.1.

EN 442-1:1995/A1:2003

3. megjegyzés

2004.12.1.

2005.12.1.

CEN

EN 450-1:2012

Pernye betonhoz. 1. rész: Fogalommeghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek

EN 450-1:2005+A1:2007

2013.5.1.

2014.5.1.

CEN

EN 459-1:2010

Építési mész. 1. rész: Fogalommeghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek

EN 459-1:2001

2011.6.1.

2012.6.1.

CEN

EN 490:2011

Beton tető- és idomcserepek tetőfedésre és falburkolásra. Termékkövetelmények

EN 490:2004

2012.8.1.

2012.8.1.

CEN

EN 492:2012

Szálerősítésű cement tetőfedő lemezek és idomelemek. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

EN 492:2004

2013.7.1.

2013.7.1.

CEN

EN 494:2012

Szálerősítésű cement tetőfedő hullámlemezek és idomelemek. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

EN 494:2004+A3:2007

2013.8.1.

2013.8.1.

CEN

EN 516:2006

Előregyártott tetőtartozékok. A tetőn való mozgás szerkezetei. Járdák, lépcsőfokok, tipegők

 

2006.11.1.

2007.11.1.

CEN

EN 517:2006

Előregyártott tetőtartozékok. Biztonsági tetőhorgok

 

2006.12.1.

2007.12.1.

CEN

EN 520:2004+A1:2009

Gipszkarton lemezek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

EN 520:2004

2010.6.1.

2010.12.1.

CEN

EN 523:2003

Acélszalagból készült burkolócsövek feszítőkábelekhez. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés

 

2004.6.1.

2005.6.1.

CEN

EN 534:2006+A1:2010

Bitumenes hullámlemezek. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

EN 534:2006

2011.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 544:2011

Bitumenes zsindelyek ásványi és/vagy szintetikus hordozóréteggel. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

EN 544:2005

2012.4.1.

2012.4.1.

CEN

EN 572-9:2004

Építési üveg. Nátrium-kalcium-szilikát üveg alaptermékek. 9. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 588-2:2001

Szálerősítésű cementcsövek szennyvízelvezetés és alagcsövezés céljára. 2. rész: Tisztító- és ellenőrző aknák

 

2002.10.1.

2003.10.1.

CEN

EN 598:2007+A1:2009

Gömbgrafitos öntöttvas csövek, csőidomok, tartozékok és azok kötései csatornázáshoz. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 598:2007

2010.4.1.

2011.4.1.

CEN

EN 621:2009

Legfeljebb 300 kW hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, nem háztartási léghevítő készülékek természetes égéslevegő-ellátással és/vagy természetes égéstermék-eltávolítással, helyiségek fűtésére

 

2010.8.1.

2011.8.1.

CEN

EN 671-1:2012

Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. 1. rész: Tömlődob alaktartó tömlővel

EN 671-1:2001

2013.3.1.

2013.7.1.

CEN

EN 671-2:2012

Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. 2. rész: Falitűzcsap-szekrények lapostömlővel

EN 671-2:2001

2013.3.1.

2013.7.1.

CEN

EN 681-1:1996

Rugalmas tömítések. A vízellátás és -elvezetés területén alkalmazott csőkötéstömítések anyagkövetelményei. 1. rész: Gumi

 

2003.1.1.

2009.1.1.

EN 681-1:1996/A1:1998

3. megjegyzés

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-1:1996/A2:2002

3. megjegyzés

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-1:1996/A3:2005

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 681-2:2000

Rugalmas tömítések. A vízellátás és -elvezetés területén alkalmazott csőkötéstömítések anyagkövetelményei. 2. rész: Hőre lágyuló, rugalmas műanyagok

 

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-2:2000/A1:2002

3. megjegyzés

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-2:2000/A2:2005

3. megjegyzés

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 681-3:2000

Rugalmas tömítések. A vízellátás és -elvezetés területén alkalmazott csőkötéstömítések anyagkövetelményei. 3. rész: Habgumik

 

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-3:2000/A1:2002

3. megjegyzés

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-3:2000/A2:2005

3. megjegyzés

2012.7.1.

2012.7.1.

CEN

EN 681-4:2000

Rugalmas tömítések. A vízellátás és -elvezetés területén alkalmazott csőkötéstömítések anyagkövetelményei. 4. rész: Öntött poliuretán tömítőelemek

 

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-4:2000/A1:2002

3. megjegyzés

2003.1.1.

2004.1.1.

EN 681-4:2000/A2:2005

3. megjegyzés

2012.7.1.

2012.7.1.

CEN

EN 682:2002

Rugalmas tömítések. Gázt és folyékony szénhidrogéneket szállító csövekben és csőidomokban használt tömítések anyagkövetelményei

 

2002.10.1.

2003.12.1.

EN 682:2002/A1:2005

3. megjegyzés

2012.7.1.

2012.7.1.

CEN

EN 771-1:2011

Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek

EN 771-1:2003

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 771-2:2011

Falazóelemek követelményei. 2. rész: Mészhomok falazóelemek

EN 771-2:2003

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 771-3:2011

Falazóelemek követelményei. 3. rész: Adalékanyagos beton falazóelemek (tömör és pórusos adalékanyagokkal)

EN 771-3:2003

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 771-4:2011

Falazóelemek követelményei. 4. rész: Pórusbeton falazóelemek

EN 771-4:2003

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 771-5:2011

Falazóelemek követelményei. 5. rész: Műkő falazóelemek

EN 771-5:2003

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 771-6:2011

Falazóelemek követelményei. 6. rész: Természetes kő falazóelemek

EN 771-6:2005

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 777-1:2009

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 1. rész: D rendszer. Biztonság

 

2009.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 777-2:2009

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 2. rész: E rendszer. Biztonság

 

2009.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 777-3:2009

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 3. rész: F rendszer. Biztonság

 

2009.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 777-4:2009

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 4. rész: H rendszer. Biztonság

 

2009.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 778:2009

Legfeljebb 70 kW hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, háztartási léghevítő készülékek természetes égéslevegő-ellátással és/vagy égéstermék-eltávolítással, helyiségek fűtésére

 

2010.8.1.

2011.8.1.

CEN

EN 845-1:2003+A1:2008

Falazatok kiegészítő elemeinek követelményei. 1. rész: Kötővasak, bilincsek, függesztők, konzolok

EN 845-1:2003

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 845-2:2003

Falazatok kiegészítő elemeinek követelményei. 2. rész: Szemöldökfák

 

2004.2.1.

2006.4.1.

CEN

EN 845-3:2003+A1:2008

Falazatok kiegészítő elemeinek követelményei. 3. rész: Acélhálóval erősített fugák acélvasalatai

EN 845-3:2003

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 858-1:2002

Könnyű folyadékok (pl. olaj és benzin) leválasztórendszerei. 1. rész: A termék tervezésének, működésének és vizsgálatának elvei, megjelölés és minőség-ellenőrzés

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 858-1:2002/A1:2004

3. megjegyzés

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 877:1999

Öntöttvas csövek, csőidomok, tartozékok és azok kötései a víznek az épületekből való elvezetéséhez. Követelmények, vizsgálati módszerek és minőségbiztosítás

 

2008.1.1.

2009.9.1.

EN 877:1999/A1:2006

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.9.1.

EN 877:1999/A1:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 934-2:2009+A1:2012

Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 2. rész: Betonadalékszerek. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés

EN 934-2:2009

2013.3.1.

2013.9.1.

CEN

EN 934-3:2009+A1:2012

Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 3. rész: Adalékszerek falazóhabarcshoz. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés

EN 934-3:2009

2013.3.1.

2013.9.1.

CEN

EN 934-4:2009

Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 4. rész: Adalékszerek feszítőbetétek injektálóhabarcsához. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés

EN 934-4:2001

2010.3.1.

2011.3.1.

CEN

EN 934-5:2007

Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 5. rész: Adalékszerek lőtt betonhoz. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 969:2009

Gömbgrafitos öntöttvas csövek, csőidomok, tartozékok és azok kötései gázcsővezetékekhez. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 997:2012

Bűzelzárós WC-csészék és WC-berendezések

EN 997:2003

2012.12.1.

2013.6.1.

EN 997:2012/AC:2012

 

2013.3.1.

2013.3.1.

CEN

EN 998-1:2010

Falszerkezeti habarcsok előírása. 1. rész: Kültéri és beltéri vakolóhabarcsok

EN 998-1:2003

2011.6.1.

2012.6.1.

CEN

EN 998-2:2010

Falszerkezeti habarcsok előírása. 2. rész: Falazóhabarcsok

EN 998-2:2003

2011.6.1.

2012.6.1.

CEN

EN 1013:2012

Külső és belső tetőkhöz, falakhoz és mennyezetekhez használt fényáteresztő egyhéjú bordás műanyag lemezek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2013.9.1.

2014.9.1.

CEN

EN 1020:2009

Legfeljebb 300 kW hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, nem háztartási léghevítő készülékek kényszer- égéslevegőellátással és/vagy -égéstermékeltávolítással, helyiségek fűtésére

 

2010.8.1.

2011.8.1.

CEN

EN 1036-2:2008

Építési üveg. Ezüstbevonatú úsztatott (float-) üveg tükrök beltéri használatra. 2. rész: A megfelelőség értékelése; termékszabvány

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 1051-2:2007

Építési üveg. Üvegtéglák és üveg járólapok. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 1057:2006+A1:2010

Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra

EN 1057:2006

2010.12.1.

2010.12.1.

CEN

EN 1090-1:2009+A1:2011

Acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezése. 1. rész: Szerkezeti elemek megfelelőségértékelésének követelményei

EN 1090-1:2009

2012.9.1.

2014.7.1.

CEN

EN 1096-4:2004

Építési üveg. Bevonatos üveg. 4. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 1123-1:1999

Vízelvezető vezetékek hosszirányú varrattal hegesztett, tűzi horganyzott acélból készült csövei és idomai csapos-tokos csőkapcsolattal. 1. rész: Követelmények, vizsgálatok, minőség-ellenőrzés

 

2005.6.1.

2006.6.1.

EN 1123-1:1999/A1:2004

3. megjegyzés

2005.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 1124-1:1999

Vízelvezető vezetékek hosszirányú varrattal hegesztett, rozsdamentes acélból készült csövei és idomai csapos-tokos csőkapcsolattal. 1. rész: Követelmények, vizsgálatok, minőség-ellenőrzés

 

2005.6.1.

2006.6.1.

EN 1124-1:1999/A1:2004

3. megjegyzés

2005.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 1125:2008

Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 1125:1997

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 1154:1996

Zárak és épületvasalatok. Szabályozottan működő ajtócsukó eszközök. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2003.10.1.

2004.10.1.

EN 1154:1996/A1:2002

3. megjegyzés

2003.10.1.

2004.10.1.

EN 1154:1996/A1:2002/AC:2006

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 1155:1997

Zárak és épületvasalatok. Villamos működtetésű rögzítőberendezések nyílóajtókhoz. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2003.10.1.

2004.10.1.

EN 1155:1997/A1:2002

3. megjegyzés

2003.10.1.

2004.10.1.

EN 1155:1997/A1:2002/AC:2006

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 1158:1997

Zárak és épületvasalatok. Csukássorrend-szabályozók. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2003.10.1.

2004.10.1.

EN 1158:1997/A1:2002

3. megjegyzés

2003.10.1.

2004.10.1.

EN 1158:1997/A1:2002/AC:2006

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 1168:2005+A3:2011

Előre gyártott betontermékek. Üreges födémpanelok

EN 1168:2005+A2:2009

2012.7.1.

2013.7.1.

CEN

EN 1279-5:2005+A2:2010

Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 5. rész: A megfelelőség értékelése

EN 1279-5:2005+A1:2008

2011.2.1.

2012.2.1.

CEN

EN 1304:2005

Égetett agyag tető- és idomcserepek. A termék fogalommeghatározásai és jellemzői

 

2006.2.1.

2007.2.1.

CEN

EN 1317-5:2007+A2:2012

Közúti visszatartó rendszerek. 5. rész: A járművisszatartó rendszerek termékkövetelményei és megfelelőségük értékelése

EN 1317-5:2007+A1:2008

2013.1.1.

2013.1.1.

EN 1317-5:2007+A2:2012/AC:2012

 

2013.3.1.

2013.3.1.

CEN

EN 1319:2009

Legfeljebb 70 kW névleges hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, háztartási léghevítő készülékek ventilátoros égőkkel, helyiségek fűtésére

 

2010.10.1.

2011.10.1.

CEN

EN 1337-3:2005

Szerkezeti saruk. 3. rész: Elasztomer saruk

 

2006.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 1337-4:2004

Szerkezeti saruk. 4. rész: Gördülő saruk

 

2005.2.1.

2006.2.1.

EN 1337-4:2004/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 1337-5:2005

Szerkezeti saruk. 5. rész: Korongsaruk

 

2006.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 1337-6:2004

Szerkezeti saruk. 6. rész: Billenő saruk

 

2005.2.1.

2006.2.1.

CEN

EN 1337-7:2004

Szerkezeti saruk. 7. rész: PTFE-betétes gömbsüveg- és hengeres saruk

EN 1337-7:2000

2004.12.1.

2005.6.1.

CEN

EN 1337-8:2007

Szerkezeti saruk. 8. rész: Megvezető és mozgásgátló saruk

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 1338:2003

Beton útburkoló elemek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2004.3.1.

2005.3.1.

EN 1338:2003/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 1339:2003

Beton járdalapok. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2004.3.1.

2005.3.1.

EN 1339:2003/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 1340:2003

Beton útszegélyelemek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2004.2.1.

2005.2.1.

EN 1340:2003/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 1341:2012

Természetes útburkoló kőlapok külső kövezésre. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 1341:2001

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 1342:2012

Természetes útburkoló kövek külső kövezésre. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 1342:2001

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 1343:2012

Természetes útszegélykövek külső kövezésre. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 1343:2001

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 1344:2002

Égetett agyag útburkoló elemek

 

2003.1.1.

2004.1.1.

CEN

EN 1423:2012

Az útburkolati jelek anyagai. Utánszóró szerek. Üveggyöngyök, csúszásgátló adalékanyagok és a kettő keverékei

EN 1423:1997

2012.11.1.

2012.11.1.

EN 1423:2012/AC:2013

 

2013.7.1.

2013.7.1.

CEN

EN 1433:2002

Jármű- és gyalogosforgalmú területek vízelvezetői. Osztályba sorolás, tervezési és vizsgálati követelmények, jelölés és a megfelelőség értékelése

 

2003.8.1.

2004.8.1.

EN 1433:2002/A1:2005

3. megjegyzés

2006.1.1.

2006.1.1.

CEN

EN 1457-1:2012

Égéstermék-elvezető berendezések. Kerámia béléscsövek. 1. rész: Száraz körülmények között üzemelő béléscsövek. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 1457:1999

2012.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 1457-2:2012

Égéstermék-elvezető berendezések. Kerámia béléscsövek. 2. rész: Nedves körülmények között üzemelő béléscsövek. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 1457:1999

2012.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 1463-1:2009

Az útburkolati jelek anyagai. Fényvisszavető útburkolati jelzőtestek. 1. rész: Követelmények új állapotban

EN 1463-1:1997

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 1469:2004

Természetes építőkövek. Burkolólapok. Követelmények

 

2005.7.1.

2006.7.1.

CEN

EN 1504-2:2004

Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőségértékelés. 2. rész: Felületvédő rendszerek betonhoz

 

2005.9.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1504-3:2005

Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőségértékelés. 3. rész: Szerkezeti és nem szerkezeti javítás

 

2006.10.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1504-4:2004

Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőségértékelés. 4. rész: Szerkezeti ragasztás

 

2005.9.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1504-5:2004

Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőségértékelés. 5. rész: Betoninjektálás

 

2005.10.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1504-6:2006

Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőségértékelés. 6. rész: Betonacél rudak lehorgonyzása

 

2007.6.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1504-7:2006

Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Fogalommeghatározások, követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőségértékelés. 7. rész: A vasalás korrózióvédelme

 

2007.6.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1520:2011

Előre gyártott, könnyű adalékanyagos, nagy hézagtérfogatú beton építőelemek statikailag számításba vett vagy számításba nem vett vasalással

EN 1520:2002

2012.1.1.

2013.1.1.

CEN

EN 1748-1-2:2004

Építési üveg. Speciális alaptermékek. Boroszilikátüvegek. 1-2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 1748-2-2:2004

Építési üveg. Speciális alaptermékek. 2-2. rész: Üvegkerámiák. A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 1806:2006

Égéstermék-elvezető berendezések. - Kerámia idomdarabok egyhéjú égéstermék-elvezető berendezésekhez. - Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2007.5.1.

2008.5.1.

CEN

EN 1825-1:2004

Zsírleválasztók. 1. rész: Tervezési elvek, teljesítőképesség és vizsgálatok, jelölés és minőség-ellenőrzés

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 1825-1:2004/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 1856-1:2009

Égéstermék-elvezető berendezések. Fém égéstermék-elvezető berendezések követelményei. 1. rész: Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések építőelemei

EN 1856-1:2003

2010.3.1.

2011.3.1.

CEN

EN 1856-2:2009

Égéstermék-elvezető berendezések. Fém égéstermék-elvezető berendezések követelményei. 2. rész: Fém béléscsövek és összekötő elemek

EN 1856-2:2004

2010.3.1.

2011.3.1.

CEN

EN 1857:2010

Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton béléscsövek

EN 1857:2003+A1:2008

2011.1.1.

2012.1.1.

CEN

EN 1858:2008+A1:2011

Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton idomdarabok

EN 1858:2008

2012.4.1.

2013.4.1.

CEN

EN 1863-2:2004

Építési üveg. Hőerősített nátrium-kalcium-szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 1873:2005

Előregyártott tetőtartozékok. Egyedi, műanyag tetővilágítók. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.10.1.

2009.10.1.

CEN

EN 1916:2002

Vasalatlan, acélszálas és vasalt betoncsövek és idomok

 

2003.8.1.

2004.11.23.

EN 1916:2002/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1917:2002

Vasalatlan, acélszálas és vasalt betonból készült tisztító- és ellenőrző aknák

 

2003.8.1.

2004.11.23.

EN 1917:2002/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 1935:2002

Zárak és épületvasalatok. Egytengelyű ajtó- és ablakpántok. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2002.10.1.

2003.12.1.

EN 1935:2002/AC:2003

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 10025-1:2004

Melegen hengerelt termékek szerkezeti acélokból. 1. rész: Általános műszaki szállítási feltételek

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 10088-4:2009

Korrózióálló acélok. 4. rész: Szerkezeti célú, korróziónak ellenálló acél finom- és durvalemezek, valamint szalagok műszaki szállítási feltételei

 

2010.2.1.

2011.2.1.

CEN

EN 10088-5:2009

Korrózióálló acélok. 5. rész: Szerkezeti célú, korróziónak ellenálló acélból készült rudak, hengerhuzalok, huzalok, idomacélok és fényes termékek műszaki szállítási feltételei

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 10210-1:2006

Melegen hengerelt, zárt idomacélok ötvözetlen és finom szemcsés acélból. 1. rész: Műszaki szállítási feltételek

 

2007.2.1.

2008.2.1.

CEN

EN 10219-1:2006

Hidegen alakított, hegesztett, szerkezeti zárt idomacélok ötvözetlen és finom szemcsés acélokból. 1. rész: Műszaki szállítási feltételek

 

2007.2.1.

2008.2.1.

CEN

EN 10224:2002

Ötvözetlen acélcsövek és szerelvények vizes folyadékok szállítására, beleértve az emberi fogyasztásra szánt vizet is. Műszaki szállítási feltételek

 

2006.4.1.

2007.4.1.

EN 10224:2002/A1:2005

3. megjegyzés

2006.4.1.

2007.4.1.

CEN

EN 10255:2004+A1:2007

Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 10311:2005

Víz és vizes folyadékok szállítására való acélcsövek és szerelvények csatlakoztató kötései

 

2006.3.1.

2007.3.1.

CEN

EN 10312:2002

Hegesztett korrózióálló acélcsövek vizes folyadékok szállítására, beleértve az emberi fogyasztásra szánt vizet is. Műszaki szállítási feltételek

 

2006.4.1.

2007.4.1.

EN 10312:2002/A1:2005

3. megjegyzés

2006.4.1.

2007.4.1.

CEN

EN 10340:2007

Acélöntvények szerkezeti célra

 

2010.1.1.

2011.1.1.

EN 10340:2007/AC:2008

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 10343:2009

Szerkezeti célú nemesíthető acélok. Műszaki szállítási feltételek

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 12004:2007+A1:2012

Habarcsok és ragasztók kerámiai burkolólapokhoz. Követelmények, a megfelelőség értékelése, ossztályozás és megnevezés

EN 12004:2007

2013.4.1.

2013.7.1.

CEN

EN 12050-1:2001

Épületek és telkek szennyvízátemelői. Építési és vizsgálati alapelvek. 1. rész: Fekáliatartalmú szennyvizek átemelői

 

2001.11.1.

2002.11.1.

CEN

EN 12050-2:2000

Épületek és telkek szennyvízátemelői. Építési és vizsgálati alapelvek. 2. rész: Fekália- mentes szennyvizek átemelői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

CEN

EN 12050-3:2000

Épületek és telkek szennyvízátemelői. Építési és vizsgálati alapelvek. 3. rész: Fekáliatartalmú szennyvizek korlátozottan használható átemelői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

CEN

EN 12050-4:2000

Épületek és telkek szennyvízátemelői. Építési és vizsgálati alapelvek. 4. rész: Fekáliatartalmú és fekáliamentes szennyvizek visszaáramlást gátló berendezései

 

2001.10.1.

2002.10.1.

CEN

EN 12057:2004

Természetes építőkövek. Vékony kőlapok. Követelmények

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 12058:2004

Természetes építőkövek. Járólapok és lépcsőburkoló lapok. Követelmények

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 12094-1:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 1. rész: Automatikus, elektromos vezérlő és késleltető szerkezet követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.2.1.

2006.5.1.

CEN

EN 12094-2:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 2. rész: Automatikus, nem elektromos vezérlő és késleltető szerkezet követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.2.1.

2006.5.1.

CEN

EN 12094-3:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 3. rész: Kézi indító- és leállítószerkezet követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.1.1.

2005.9.1.

CEN

EN 12094-4:2004

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 4. rész: Tartályok szelepeinek és indítóberendezéseinek követelményei és vizsgálati módszerei

 

2005.5.1.

2007.8.1.

CEN

EN 12094-5:2006

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 5. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek a nagy és kis nyomást elválasztó szelepekre és azok beépített indítószerkezeteire

EN 12094-5:2000

2007.2.1.

2009.5.1.

CEN

EN 12094-6:2006

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 6. rész: A nem villamos tiltó rendszerek követelményei és vizsgálati módszerei

EN 12094-6:2000

2007.2.1.

2009.5.1.

CEN

EN 12094-7:2000

Beépített tűzoltó berendezések. A gázzal oltó berendezések részegységei. 7. rész: A CO2 - berendezések fúvókáinak követelményei és vizsgálati módszerei

 

2001.10.1.

2004.4.1.

EN 12094-7:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2005.11.1.

2006.11.1.

CEN

EN 12094-8:2006

Beépített tűzoltó berendezések. A gázzal oltó berendezések részei. 8. rész: A csatlakozók követelményei és vizsgálati módszerei

 

2007.2.1.

2009.5.1.

CEN

EN 12094-9:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 9. rész: Különleges tűzjelző berendezések követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.1.1.

2005.9.1.

CEN

EN 12094-10:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 10. rész: Nyomásmérő eszközök és nyomáskapcsolók követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.2.1.

2006.5.1.

CEN

EN 12094-11:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 11. rész: Mechanikai súlymérő eszközök követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.1.1.

2005.9.1.

CEN

EN 12094-12:2003

Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 12. rész: Pneumatikus tűzjelző berendezés követelményei és vizsgálati módszerei

 

2004.1.1.

2005.9.1.

CEN

EN 12094-13:2001

Beépített tűzoltó berendezések Gázzal oltó berendezések részegységei. 13. rész: A nyomáshatároló és visszacsapó szelepek követelményei és vizsgálati módszerei

 

2002.1.1.

2004.4.1.

EN 12094-13:2001/AC:2002

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 12101-1:2005

Füst- és hőszabályozó rendszerek. 1. rész: Füstgátak műszaki előírása

 

2006.6.1.

2008.9.1.

EN 12101-1:2005/A1:2006

3. megjegyzés

2006.12.1.

2008.9.1.

CEN

EN 12101-2:2003

Füst- és hőszabályozó rendszerek. 2. rész: Természetes, füst- és hőelszívó készülékek műszaki előírásai

 

2004.4.1.

2006.9.1.

CEN

EN 12101-3:2002

Füst- és hőérzékelő rendszerek. 3. rész: Motoros füst- és hőelszívó ventilátorok előírása

 

2004.4.1.

2005.4.1.

EN 12101-3:2002/AC:2005

 

2006.1.1.

2006.1.1.

CEN

EN 12101-6:2005

Füst- és hőszabályozó rendszerek. 6. rész: Nyomáskülönbséges rendszerek műszaki előírása. Szerelvények

 

2006.4.1.

2007.4.1.

EN 12101-6:2005/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 12101-7:2011

Füst- és hőszabályozó rendszerek.7. rész: Füstelvezetők

 

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 12101-8:2011

Füst- és hőszabályozó rendszerek. 8. rész: Füstelszívó csappantyúk

 

2012.2.1.

2013.2.1.

CEN

EN 12101-10:2005

Füst- és hőszabályozó rendszerek. 10. rész: Energiaellátások műszaki leírása

 

2006.10.1.

2012.5.1.

EN 12101-10:2005/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 12150-2:2004

Építési üveg. Termikusan edzett biztonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 12209:2003

Épületvasalatok. Zárak és kilincsek. Mechanikus működtetésű zárak, kilincsek és zárólemezek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2004.12.1.

2006.6.1.

EN 12209:2003/AC:2005

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 12259-1:1999 + A1:2001

Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 1. rész: Sprinklerek

 

2002.4.1.

2005.9.1.

EN 12259-1:1999 + A1:2001/A2:2004

3. megjegyzés

2005.3.1.

2006.3.1.

EN 12259-1:1999 + A1:2001/A3:2006

3. megjegyzés

2006.11.1.

2007.11.1.

CEN

EN 12259-2:1999

Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 2. rész: A nedves riasztószelep felépítése

 

2002.1.1.

2007.8.1.

EN 12259-2:1999/A1:2001

3. megjegyzés

2002.1.1.

2007.8.1.

EN 12259-2:1999/A2:2005

3. megjegyzés

2006.9.1.

2007.8.1.

EN 12259-2:1999/AC:2002

 

2005.6.1.

2005.6.1.

CEN

EN 12259-3:2000

Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 3. rész: A száraz riasztószelep felépítése

 

2002.1.1.

2007.8.1.

EN 12259-3:2000/A1:2001

3. megjegyzés

2002.1.1.

2007.8.1.

EN 12259-3:2000/A2:2005

3. megjegyzés

2006.9.1.

2007.8.1.

CEN

EN 12259-4:2000

Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 4. rész: Vízmotoros riasztóberendezés

 

2002.1.1.

2004.4.1.

EN 12259-4:2000/A1:2001

3. megjegyzés

2002.1.1.

2004.4.1.

CEN

EN 12259-5:2002

Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 5. rész: Vízáramlás-érzékelő

 

2003.7.1.

2005.9.1.

CEN

EN 12271:2006

Felületi bevonat. Követelmények.

 

2008.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 12273:2008

Hidegaszfalt vékony rétegekhez. Követelmények

 

2009.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 12285-2:2005

Gyári kialakítású acéltartályok. 2. rész: Fekvő, hengeres, szimpla és dupla falú tartályok éghető és nem éghető, vízszennyező folyadékok föld feletti tárolására

 

2006.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 12326-1:2004

Pala és kő átfedéses elhelyezésű tetőfedő és falburkoló termékek. 1. rész: Termékkövetelmények

 

2005.5.1.

2008.5.1.

CEN

EN 12337-2:2004

Építési üveg. Kémiailag erősített nátrium-kalcium-szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 12352:2006

Forgalomirányító berendezések. Figyelmeztető és biztonsági fényjelzők

 

2007.2.1.

2008.2.1.

CEN

EN 12368:2006

Forgalomirányító berendezések. Fényjelző készülékek

 

2007.2.1.

2008.2.1.

CEN

EN 12380:2002

Csatornarendszerek légbeeresztő szelepei. Követelmények, vizsgálati módszerek és a megfelelőség értékelése

 

2003.10.1.

2004.10.1.

CEN

EN 12446:2011

Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Betonból készített külső héjak

EN 12446:2003

2012.4.1.

2013.4.1.

CEN

EN 12467:2012

Szálerősítésű cement burkolóelemek. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

EN 12467:2004

2013.7.1.

2013.7.1.

CEN

EN 12566-1:2000

Szennyvíztisztító kisberendezések 50 összes lakosegyenértékig (LE). 1. rész: Előre gyártott oldómedencék

 

2004.12.1.

2005.12.1.

EN 12566-1:2000/A1:2003

3. megjegyzés

2004.12.1.

2005.12.1.

CEN

EN 12566-3:2005+A1:2009

Szennyvíztisztító kisberendezések 50 összes lakosegyenértékig. 3. rész: Készre gyártott és/vagy helyszínen összeszerelt háztartási szennyvíztisztító berendezések

EN 12566-3:2005

2009.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 12566-4:2007

Szennyvíztisztító kisberendezések 50 összes lakosegyenértékig. 4. rész: Előre gyártott elemekből a helyszínen összeszerelt oldómedencék

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 12566-6:2013

Szennyvíztisztító kisberendezések 50 összes lakosegyenértékig. 6. rész: Előre gyártott tisztítóegységek az oldómedencékből kifolyó szennyvízhez

 

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 12591:2009

Bitumen és bitumenes kötőanyagok. Az útépítési bitumenek minőségi követelményei

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 12620:2002+A1:2008

Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz

EN 12620:2002

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 12676-1:2000

Közúti vakításgátló rendszerek. 1. rész: Követelmények és tulajdonságok

 

2004.2.1.

2006.2.1.

EN 12676-1:2000/A1:2003

3. megjegyzés

2004.2.1.

2006.2.1.

CEN

EN 12737:2004+A1:2007

Előre gyártott betontermékek. Padlóelemek állattartáshoz

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 12764:2004+A1:2008

Egészségügyi berendezések. Örvényfürdők és pezsgőfürdők követelményei

EN 12764:2004

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 12794:2005+A1:2007

Előre gyártott betontermékek. Alapozócölöpök

EN 12794:2005

2008.2.1.

2009.2.1.

EN 12794:2005+A1:2007/AC:2008

 

2009.8.1.

2009.8.1.

CEN

EN 12809:2001

Lakossági, önálló, szilárd tüzelésű kazánok. Legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítmény. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 12809:2001/A1:2004

3. megjegyzés

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 12809:2001/AC:2006

 

2008.1.1.

2008.1.1.

EN 12809:2001/A1:2004/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 12815:2001

Lakossági, szilárd tüzelésű tűzhelyek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 12815:2001/A1:2004

3. megjegyzés

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 12815:2001/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

EN 12815:2001/A1:2004/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 12839:2012

Előre gyártott betontermékek. Kerítéselemek

EN 12839:2001

2012.10.1.

2013.10.1.

CEN

EN 12843:2004

Előre gyártott betontermékek. Oszlopok

 

2005.9.1.

2007.9.1.

CEN

EN 12859:2011

Gipsz falazóelemek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

EN 12859:2008

2011.12.1.

2012.12.1.

CEN

EN 12860:2001

Gipszalapú ragasztók gipsz falazóelemekhez. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2002.4.1.

2003.4.1.

EN 12860:2001/AC:2002

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 12878:2005

Pigmentek cement és/vagy mészalapú építőanyagok színezésére. Műszaki követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.3.1.

2007.3.1.

EN 12878:2005/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 12899-1:2007

Állandó, függőleges, közúti közlekedési jelzések. 1. rész: Állandó jelzőtáblák

 

2009.1.1.

2013.1.1.

CEN

EN 12899-2:2007

Állandó, függőleges, közúti közlekedési jelzések. 2. rész: Kivilágított forgalomterelő oszlopok (TTB)

 

2009.1.1.

2013.1.1.

CEN

EN 12899-3:2007

Állandó, függőleges, közúti közlekedési jelzések. 3. rész: Terelőoszlopok és fényvisszavetők

 

2009.1.1.

2013.1.1.

CEN

EN 12951:2004

Előre gyártott tetőtartozékok. Rögzített tetőlétrák. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 12966-1:2005+A1:2009

Függőleges közúti jelzések. Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák. 1. rész: Termékszabvány

EN 12966-1:2005

2010.8.1.

2010.8.1.

CEN

EN 13024-2:2004

Építési üveg. Termikusan edzett biztonsági boroszilikátüveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 13043:2002

Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz

 

2003.7.1.

2004.6.1.

EN 13043:2002/AC:2004

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13055-1:2002

Könnyű kőanyaghalmazok. 1. rész: Könnyű kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz

 

2003.3.1.

2004.6.1.

EN 13055-1:2002/AC:2004

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 13055-2:2004

Könnyű kőanyaghalmazok. 2. rész: Könnyű kőanyaghalmazok (adalékanyagok) aszfaltkeverékekhez és felületkezelésre, valamint kötőanyag nélküli és kötőanyagos alkalmazásokhoz

 

2005.5.1.

2006.5.1.

CEN

EN 13063-1:2005+A1:2007

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel. 1. rész: A koromégés-állóság követelményei és vizsgálati módszerei

EN 13063-1:2005

2008.5.1.

2009.5.1.

CEN

EN 13063-2:2005+A1:2007

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel. 2. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek nedves üzemi feltételek esetén

EN 13063-2:2005

2008.5.1.

2009.5.1.

CEN

EN 13063-3:2007

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel. 3. rész: Szellőzőkürtős rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések követelményei és vizsgálati módszerei

 

2008.5.1.

2009.5.1.

CEN

EN 13069:2005

Égéstermék-elvezető berendezések. Kerámiából készített külső héjak rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezésekhez. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.5.1.

2007.5.1.

CEN

EN 13084-5:2005

Szabadon álló ipari égéstermék-elvezető berendezések. 5. rész: Falazási eljárással készített béléscsövek. Termékkövetelmények

 

2006.4.1.

2007.4.1.

EN 13084-5:2005/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 13084-7:2012

Szabadon álló égéstermék-elvezető berendezések. 7. rész: Egyhéjú acélkéményekhez és acél béléscsövekhez alkalmazott hengeres acél építőelemek termékkövetelményei

EN 13084-7:2005

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13101:2002

Föld alatti búvónyílások lépcsői. Követelmények, jelölés, vizsgálat és a megfelelőség értékelése

 

2003.8.1.

2004.8.1.

CEN

EN 13108-1:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 1. rész: Aszfaltbeton

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-1:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13108-2:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 2. rész: Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-2:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13108-3:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 3. rész: Lágyaszfalt

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-3:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13108-4:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 4. rész: Érdesített homokaszfalt

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-4:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13108-5:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 5. rész: Zuzalékvázas öntött aszfalt

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-5:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13108-6:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 6. rész: Öntött aszfalt

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-6:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13108-7:2006

Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 7. rész: Porózus aszfalt

 

2007.3.1.

2008.3.1.

EN 13108-7:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13139:2002

Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) habarcshoz

 

2003.3.1.

2004.6.1.

EN 13139:2002/AC:2004

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 13160-1:2003

Szivárgásjelző rendszerek. 1. rész: Általános elvek

 

2004.3.1.

2005.3.1.

CEN

EN 13162:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű ásványgyapot (MW-) termékek. Műszaki előírások

EN 13162:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13163:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Műszaki előírások

EN 13163:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13164:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek. Műszaki előírások

EN 13164:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13165:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű merev poliuretánhab (PUR-) termékek. Műszaki előírások

EN 13165:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13166:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű fenolhab (PF-) termékek. Műszaki előírások

EN 13166:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13167:2012

Építőipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű habüveg (CG-) termékek. Műszaki előírás

EN 13167:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13168:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű fagyapot (WW-) termékek. Műszaki előírások

EN 13168:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13169:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű duzzasztott perlit (EPB-) termékek. Műszaki előírások

EN 13169:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13170:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű expandált parafa (ICB-) termékek. Műszaki előírások

EN 13170:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13171:2012

Építőipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű farost- (WF-) termékek. Műszaki előírások

EN 13171:2008

2013.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 13224:2011

Előre gyártott betontermékek. Bordás födémelemek

EN 13224:2004+A1:2007

2012.8.1.

2013.8.1.

CEN

EN 13225:2004

Előre gyártott betontermékek. Lineáris szerkezeti elemek

 

2005.9.1.

2007.9.1.

EN 13225:2004/AC:2006

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 13229:2001

Szilárd tüzelésű kandallóbetétek, a nyitott tűzterű készülékeket is beleértve. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 13229:2001/A1:2003

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

EN 13229:2001/A2:2004

3. megjegyzés

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 13229:2001/AC:2006

 

2007.7.1.

2007.7.1.

EN 13229:2001/A2:2004/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 13240:2001

Szilárd tüzelésű helyiségfűtő készülékek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 13240:2001/A2:2004

3. megjegyzés

2005.7.1.

2007.7.1.

EN 13240:2001/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

EN 13240:2001/A2:2004/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 13242:2002+A1:2007

Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz

EN 13242:2002

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 13245-2:2008

Műanyagok. Kemény poli(vinil-klorid) (PVC-U) profilok épületben való felhasználásokhoz. 2. rész: PVC-U profilok és PVC-UE profilok külső és belső fal- és mennyezetkialakításokhoz

 

2010.7.1.

2012.7.1.

EN 13245-2:2008/AC:2009

 

2010.7.1.

2010.7.1.

CEN

EN 13249:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. Az utak és más közlekedési területek (a vasutak és az aszfalt beépítésénak kivételével) szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13249:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2005.11.1.

2006.11.1.

CEN

EN 13250:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A vasutak szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13250:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

CEN

EN 13251:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A földmunkák és az alapozások során, valamint a gyűjtőszerkezetekben való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13251:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

CEN

EN 13252:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A vízelvezető rendszerekben való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13252:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

CEN

EN 13253:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. Az eróziót szabályozó munkákban (partvédelem, partvédő művek) való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13253:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

CEN

EN 13254:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A víztározók és gátak szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13254:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

EN 13254:2000/AC:2003

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13255:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A csatornák szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13255:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

EN 13255:2000/AC:2003

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13256:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. Az alagutak és a föld alatti műtárgyak szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13256:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

EN 13256:2000/AC:2003

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13257:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A szilárdhulladék-lerakókban való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13257:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

EN 13257:2000/AC:2003

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13263-1:2005+A1:2009

Szilikapor betonhoz. 1. rész: Fogalommeghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek

EN 13263-1:2005

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 13265:2000

Geotextíliák és rokon termékeik. A folyékonyhulladék-lerakó létesítményekben való alkalmazás előírt jellemzői

 

2001.10.1.

2002.10.1.

EN 13265:2000/A1:2005

3. megjegyzés

2006.6.1.

2007.6.1.

EN 13265:2000/AC:2003

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13279-1:2008

Gipsz kötőanyagok és gipsz vakolóhabarcsok. 1. rész: Fogalommeghatározások és követelmények

EN 13279-1:2005

2009.10.1.

2010.10.1.

CEN

EN 13282-1:2013

Hidraulikus útépítési kötőanyagok. 1. rész: Gyorsan szilárduló hidraulikus útépítési kötőanyagok. Összetétel, követelmények és megfelelőségi feltételek

 

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 13310:2003

Konyhai mosogatók. Működési követelmények és vizsgálati módszerek

 

2004.2.1.

2006.2.1.

CEN

EN 13341:2005+A1:2011

Háztartási tüzelőolaj, kerozin és dízelgázolaj föld feletti, helyhez kötött, hőre lágyuló műanyag tárolótartályai. Polietilénből fúvással és rotációs öntéssel alakított tartályok és poliamid 6-ból anionos polimerizációval készített tartályok. Követelmények és vizsgálati módszerek

EN 13341:2005

2011.10.1.

2011.10.1.

CEN

EN 13361:2004

Geoszintetikus gátak. A víztározók és gátak szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 13361:2004/A1:2006

3. megjegyzés

2007.6.1.

2008.6.1.

CEN

EN 13362:2005

Geoszintetikus gátak. A csatornák szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2006.2.1.

2007.2.1.

CEN

EN 13383-1:2002

Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás

 

2003.3.1.

2004.6.1.

EN 13383-1:2002/AC:2004

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 13407:2006

Falivizeldék. Működési követelmények és vizsgálati módszerek

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13450:2002

Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz

 

2003.10.1.

2004.6.1.

EN 13450:2002/AC:2004

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 13454-1:2004

Kalcium-szulfát kötőanyagok, kalcium-szulfát kompozit kötőanyagok és gyárban előállított kalcium-szulfát-keverékek padlóaljzatokhoz. 1. rész: Fogalommeghatározások és követelmények

 

2005.7.1.

2006.7.1.

CEN

EN 13479:2004

Hegesztőanyagok. A fémek ömlesztőhegesztésére használt hozaganyagok és fedőporok általános termékszabványa

 

2005.10.1.

2006.10.1.

CEN

EN 13491:2004

Geoszintetikus gátak. Az alagutak és a föld alatti műtárgyak szerkezetében folyadék elleni gátként való alkalmazás előírt jellemzői

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 13491:2004/A1:2006

3. megjegyzés

2007.6.1.

2008.6.1.

CEN

EN 13492:2004

Geoszintetikus gátak. A folyékonyhulladék-lerakó helyek, közbenső tárolók vagy másodlagos tárolók szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 13492:2004/A1:2006

3. megjegyzés

2007.6.1.

2008.6.1.

CEN

EN 13493:2005

Geoszintetikus gátak. Szilárdhulladék-tároló és lerakó helyek szerkezetében való alkalmazás előírt jellemzői

 

2006.3.1.

2007.3.1.

CEN

EN 13502:2002

Égéstermék-elvezető berendezések. Követelmények és vizsgálati módszerek kerámia kitorkolló idomdarabokhoz

 

2003.8.1.

2004.8.1.

CEN

EN 13564-1:2002

Épületek elárasztást gátló eszközei. 1. rész: Követelmények

 

2003.5.1.

2004.5.1.

CEN

EN 13616:2004

Folyékony ásványolajtermékek helyhez kötött tartályainak túltöltésgátló berendezése

 

2005.5.1.

2006.5.1.

EN 13616:2004/AC:2006

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 13658-1:2005

Fémlécek és díszítő elemek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek. 1. rész: Belső vakolat

 

2006.3.1.

2007.3.1.

CEN

EN 13658-2:2005

Fémlécek és díszítő elemek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek. 2. rész: Külső vakolat

 

2006.3.1.

2007.3.1.

CEN

EN 13693:2004+A1:2009

Előre gyártott betontermékek. Különleges tetőelemek

EN 13693:2004

2010.5.1.

2011.5.1.

CEN

EN 13707:2004+A2:2009

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Hordozóréteges bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére. Fogalommeghatározások és jellemzők

EN 13707:2004

2010.4.1.

2010.10.1.

CEN

EN 13747:2005+A2:2010

Előre gyártott betontermékek. Födémrendszerek födémlemezei

EN 13747:2005+A1:2008

2011.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 13748-1:2004

Mozaiklapok. 1. rész: Mozaiklapok beltéri használatra

 

2005.6.1.

2006.10.1.

EN 13748-1:2004/A1:2005

3. megjegyzés

2006.4.1.

2006.10.1.

EN 13748-1:2004/AC:2005

 

2005.6.1.

2005.6.1.

CEN

EN 13748-2:2004

Mozaiklapok. 2. rész: Mozaiklapok kültéri használatra

 

2005.4.1.

2006.4.1.

CEN

EN 13808:2005

Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A kationaktív bitumenemulziók keretelőírása

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 13813:2002

Esztrichhabarcsok és esztrichek. Esztrichhabarcs. Tulajdonságok és követelmények

 

2003.8.1.

2004.8.1.

CEN

EN 13815:2006

Szálerősítésű gipszvakolat termékek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2007.6.1.

2008.6.1.

CEN

EN 13830:2003

Függönyfalak. Termékszabvány

 

2004.12.1.

2005.12.1.

CEN

EN 13859-1:2010

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Alátétlemezek fogalommeghatározásai és jellemzői. 1. rész: Átfedéses tetőfedések alátétlemezei

EN 13859-1:2005+A1:2008

2011.4.1.

2012.4.1.

CEN

EN 13859-2:2010

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Alátétlemezek fogalommeghatározásai és jellemzői. 2. rész: Falburkolatok alátétlemezei

EN 13859-2:2004+A1:2008

2011.4.1.

2012.4.1.

CEN

EN 13877-3:2004

Betonburkolatok. 3. rész: A betonburkolatokban használt teherátadó acélbetétek előírásai

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 13915:2007

Előre gyártott gipszkartonlemez-panelek üreges papírkarton maggal. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2008.6.1.

2009.6.1.

CEN

EN 13924:2006

Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A kemény útépítési bitumenek előírásai

 

2010.1.1.

2011.1.1.

EN 13924:2006/AC:2006

 

2010.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 13950:2005

Gipszkarton hő/hangszigetelő rétegelt panelek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.9.1.

2007.9.1.

CEN

EN 13956:2012

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Műanyag és gumilemezek tetők vízszigetelésére. Fogalommeghatározások és jellemzők

EN 13956:2005

2013.10.1.

2013.10.1.

CEN

EN 13963:2005

Gipszkartonlemezek hézagtömítő anyagai. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.3.1.

2007.3.1.

EN 13963:2005/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 13964:2004

Álmennyezetek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.1.1.

2007.7.1.

EN 13964:2004/A1:2006

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13967:2012

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Talajnedvesség elleni műanyag és gumilemezek, beleértve a talajvíz elleni szigetelőlemezeket is. Fogalommeghatározások és jellemzők

EN 13967:2004

2013.3.1.

2013.7.1.

CEN

EN 13969:2004

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Talajnedvesség elleni bitumenes lemezek, beleértve a talajvíz elleni szigetelőlemezeket is. Fogalommeghatározások és jellemzők

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 13969:2004/A1:2006

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13970:2004

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Párafékező, párazáró bitumenes lemezek. Fogalommeghatározások és jellemzők

 

2005.9.1.

2006.9.1.

EN 13970:2004/A1:2006

3. megjegyzés

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 13978-1:2005

Előre gyártott betontermékek. Előre gyártott betongarázsok. 1. rész: Monolit vagy szoba méretű egyedi részekből álló vasbeton garázsok követelményei.

 

2006.3.1.

2008.3.1.

CEN

EN 13984:2013

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Párafékező, párazáró műanyag és gumilemezek. Fogalommeghatározások és jellemzők

EN 13984:2004

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 13986:2004

Építési célú, fa alapanyagú lemezek. Jellemzők, a megfelelőség értékelése, jelölés

EN 13986:2002

2005.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 14016-1:2004

Magnezit esztrichek kötőanyagai. Magnézium-hidroxid és magnézium-klorid. 1. rész: Fogalommeghatározások, követelmények

 

2004.12.1.

2005.12.1.

CEN

EN 14023:2010

Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A polimerrel modifikált bitumenek minőségének keretelőírása

 

2011.1.1.

2012.1.1.

CEN

EN 14037-1:2003

Mennyezetre szerelt, 120 °C-nál kisebb hőmérsékletű vízzel táplált sugárzópanelek. 1. rész: Műszaki leírások és követelmények

 

2004.2.1.

2005.2.1.

CEN

EN 14041:2004

Rugalmas, textil és rétegelt padlóburkoló anyagok. Egészségügyi, biztonsági és energiatakarékossági követelmények

 

2006.1.1.

2007.1.1.

EN 14041:2004/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 14055:2010

WC-k és vizeldék öblítőtartályai

 

2011.9.1.

2012.9.1.

CEN

EN 14063-1:2004

Hőszigetelő anyagok és termékek. Helyszínen kialakított duzzasztott agyagkavics könnyűadalékanyag-termékek (LWA). 1. rész: A beépítés előtti laza kitöltőanyag előírásai

 

2005.6.1.

2006.6.1.

EN 14063-1:2004/AC:2006

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 14064-1:2010

Hőszigetelő termékek épületekhez. Helyszínen kialakított laza ásványgyapot (MW-) termékek. 1. rész: A beépítés előtti laza kitöltőanyag előírásai

 

2010.12.1.

2011.12.1.

CEN

EN 14080:2005

Faszerkezetek. Rétegelt-ragasztott fa. Követelmények

 

2006.4.1.

2012.12.1.

CEN

EN 14081-1:2005+A1:2011

Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, téglalap keresztmetszetű szerkezeti fa. 1. rész: Általános követelmények

EN 14081-1:2005

2011.10.1.

2011.12.31.

CEN

EN 14178-2:2004

Építési üveg. Alkáliföld-szilikát üveg alaptermékek. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 14179-2:2005

Építési üveg. Hőkezelt (heat soaked), termikusan edzett biztonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2006.3.1.

2007.3.1.

CEN

EN 14188-1:2004

Hézagkitöltő szalagok és anyagok. 1. rész: Meleg hézagkitöltő anyagok előírásai

 

2005.7.1.

2007.1.1.

CEN

EN 14188-2:2004

Hézagkitöltő szalagok és anyagok. 2. rész: Hideg hézagkitöltő anyagok előírásai

 

2005.10.1.

2007.1.1.

CEN

EN 14188-3:2006

Hézagkitöltő szalagok és anyagok. 3. rész: Előformázott hézagtömítők előírásai

 

2006.11.1.

2007.11.1.

CEN

EN 14190:2005

Gipszkarton termékek előállítása újrafeldolgozással. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.4.1.

2007.4.1.

CEN

EN 14195:2005

Fémkeretes elemek gipszkatonlemez rendszerekhez. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.1.1.

2007.1.1.

EN 14195:2005/AC:2006

 

2007.1.1.

2007.1.1.

CEN

EN 14209:2005

Előformázott gipszkarton párkányok. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.9.1.

2007.9.1.

CEN

EN 14216:2004

Cement. Nagyon kis hőfejlesztésű különleges cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei

 

2005.2.1.

2006.2.1.

CEN

EN 14229:2010

Szerkezeti fa. Vezetéktartó faoszlopok

 

2011.9.1.

2012.9.1.

CEN

EN 14246:2006

Gipszelemek álmennyezetekhez — Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2007.4.1.

2008.4.1.

EN 14246:2006/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 14250:2010

Faszerkezetek. Előre gyártott, szeglemezes szerkezeti elemek termékkövetelményei

EN 14250:2004

2010.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 14296:2005

Egészségügyi berendezések. Kommunális mosóberendezések

 

2006.3.1.

2008.3.1.

CEN

EN 14303:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű ásványgyapot (MW-) termékek. Műszaki előírások

EN 14303:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14304:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű rugalmas elasztomerhab (FEF-) termékek. Műszaki előírások

EN 14304:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14305:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű habüveg (CG-) termékek. Műszaki előírás

EN 14305:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14306:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű kalcium-szilikát (CS-) termékek. Műszaki előírás

EN 14306:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14307:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek. Műszaki előírások

EN 14307:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14308:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű merev poliuretánhab (PUR-) és poliizocianuráthab (PIR) termékek. Műszaki előírások

EN 14308:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14309:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Műszaki előírások

EN 14309:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14313:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű polietilénhab (PEF-) termékek. Műszaki előírások

EN 14313:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14314:2009+A1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Gyári készítésű fenolhab (PF-) termékek. Műszaki előírások

EN 14314:2009

2013.11.1.

2013.11.1.

CEN

EN 14315-1:2013

Hőszigetelő termékek épületekhez. Helyszínen kialakított szórt merev poliuretánhab (PUR) és poliizociánurát-hab (PIR) termékek. 1. rész: A beépítés előtti szórt merev hab rendszer előírásai

 

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 14316-1:2004

Hőszigetelő termékek épületekhez. Duzzasztott perlitből (EP) a helyszínen kialakított hőszigetelés. 1. rész: A beépítés előtti kötött és laza kitöltőanyagok előírásai

 

2005.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 14317-1:2004

Hőszigetelő termékek épületekhez. Duzzasztott vermikulitból (EV) a helyszínen kialakított hőszigetelés. 1. rész: A beépítés előtti kötött és laza kitöltőanyagok előírásai

 

2005.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 14318-1:2013

Hőszigetelő termékek épületekhez. Helyszínen kialakított kiadagolt merev poliúretánhab (PUR) és poliizociánurát-hab (PIR) termékek. 1. rész: A beépítés előtti kiadagolt merev hab rendszer előírásai

 

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 14319-1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Helyszínen kialakított kiadagolt merev poliúretánhab (PUR) és poliizociánurát-hab (PIR) termékek. 1. rész: A beépítés előtti kiadagolt merev hab rendszer előírásai

 

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 14320-1:2013

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Helyszínen kialakított, szórt, merev poliúretánhab (PUR) és poliizociánurát-hab (PIR) termékek. 1. rész: A beépítés előtti, szórt, merev hab rendszer előírásai

 

2013.11.1.

2014.11.1.

CEN

EN 14321-2:2005

Építési üveg. Termikusan edzett biztonsági alkáliföld-szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2006.6.1.

2007.6.1.

CEN

EN 14339:2005

Felszín alatti tűzcsap

 

2006.5.1.

2007.5.1.

CEN

EN 14342:2005+A1:2008

Fa padlóburkolatok. Jellemzők, a megfelelőség értékelése, jelölés

EN 14342:2005

2009.3.1.

2010.3.1.

CEN

EN 14351-1:2006+A1:2010

Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók

EN 14351-1:2006

2010.12.1.

2010.12.1.

CEN

EN 14353:2007+A1:2010

Fém tartóváz és kiegészítő profilok gipszkarton lemezekhez. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

EN 14353:2007

2010.11.1.

2010.11.1.

CEN

EN 14374:2004

Faszerkezetek. Szerkezeti furnérfa. Követelmények

 

2005.9.1.

2006.9.1.

CEN

EN 14384:2005

Felszín feletti tűzcsap

 

2006.5.1.

2007.5.1.

CEN

EN 14388:2005

Közúti zajárnyékoló berendezések. Előírások

 

2006.5.1.

2007.5.1.

EN 14388:2005/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14396:2004

Csatornázási aknák rögzített létrái

 

2004.12.1.

2005.12.1.

CEN

EN 14399-1:2005

Nagy szilárdságú szerkezeti csavarkötés előterheléshez. 1. rész: Általános követelmények

 

2006.1.1.

2007.10.1.

CEN

EN 14411:2012

Kerámiai burkolólapok. Fogalommeghatározások, csoportosítás, minőségjellemzők és megjelölés

EN 14411:2006

2013.7.1.

2014.7.1.

CEN

EN 14428:2004+A1:2008

Zuhanyfülkék. Működési követelmények és vizsgálati módszerek

EN 14428:2004

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 14449:2005

Építési üveg. Rétegelt üveg és rétegelt biztonsági üveg. A megfelelőség értékelése. Termékszabvány

 

2006.3.1.

2007.3.1.

EN 14449:2005/AC:2005

 

2006.6.1.

2006.6.1.

CEN

EN 14471:2005

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések műanyag béléscsövekkel. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.6.1.

2007.6.1.

CEN

EN 14496:2005

Gipszalapú ragasztók hő/hangszigetelő rétegelt panelekhez. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2006.9.1.

2007.9.1.

CEN

EN 14509:2006

Önhordó, mindkét oldalán fémlemez borítású, hőszigetelő szendvicspanelek. Gyári termékek. Követelmények

 

2009.1.1.

2010.10.1.

EN 14509:2006/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14516:2006+A1:2010

Háztartási célú fürdőkádak

 

2011.5.1.

2012.5.1.

CEN

EN 14527:2006+A1:2010

Háztartási célú zuhanytálcák

 

2011.5.1.

2012.5.1.

CEN

EN 14528:2007

Bidék. Működési követelmények és vizsgálati módszerek

EN 14528:2005

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14545:2008

Faszerkezetek. Faszerkezeti betétek. Követelmények

 

2009.8.1.

2010.8.1.

CEN

EN 14566:2008+A1:2009

Gipszkartonrendszerek rögzítői és kötőelemei. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek

EN 14566:2008

2010.5.1.

2010.11.1.

CEN

EN 14592:2008+A1:2012

Faszerkezetek. Csap típusú kapcsolóelemek. Követelmények

EN 14592:2008

2013.3.1.

2013.7.1.

CEN

EN 14604:2005

Füstriasztók

 

2006.5.1.

2008.8.1.

EN 14604:2005/AC:2008

 

2009.8.1.

2009.8.1.

CEN

EN 14647:2005

Kalcium-aluminát-cementek. Összetétel, követelmények és megfelelőségi feltételek

 

2006.8.1.

2007.8.1.

EN 14647:2005/AC:2006

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 14680:2006

A nyomás nélkül hőre lágyuló műanyag csővezetékrendszerek. Műszaki követelmények

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14688:2006

Egészségügyi berendezések. Mosdók. Működési követelmények és vizsgálati módszerek

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14695:2010

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Hordozóréteges bitumenes lemezek beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitett betonfelületek vízszigetelésére. Fogalommeghatározások és jellemzők

 

2010.10.1.

2011.10.1.

CEN

EN 14716:2004

Feszített mennyezetek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2005.10.1.

2006.10.1.

CEN

EN 14782:2006

Önhordó fémlemez tetőfedő termékek külső borításra és belső burkolásra. Termékjellemzők és követelmények

 

2006.11.1.

2007.11.1.

CEN

EN 14783:2006

Teljes felületen alátámasztott fémlemez tetőfedésre, külső borításra és belső burkolásra. Termékjellemzők és követelmények

 

2007.7.1.

2008.7.1.

CEN

EN 14785:2006

Fapelletfűtésű lakóépületi helyiségfűtő berendezések. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 14800:2007

Háztartási készülékek hullámosított, fémből készült biztonsági gáztömlői

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14814:2007

Nyomás alatti folyadékok hőre lágyuló műanyag csővezetékrendszereinek ragasztó anyagai. Műszaki követelmények

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14843:2007

Előre gyártott betontermékek. Lépcsők

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14844:2006+A2:2011

Előre gyártott betontermékek. Négyszög keresztmetszetű átereszek

EN 14844:2006+A1:2008

2012.9.1.

2013.9.1.

CEN

EN 14846:2008

Épületvasalatok. Zárak és reteszek. Elektromechanikus működtetésű zárak és zárlemezek. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2011.9.1.

2012.9.1.

CEN

EN 14889-1:2006

Szálak betonhoz. 1. rész: Acélszálak. Fogalommeghatározások, előírások és megfelelőség

 

2007.6.1.

2008.6.1.

CEN

EN 14889-2:2006

Szálak betonhoz. 2. rész: Polimer szálak. Fogalommeghatározások, előírások és megfelelőség

 

2007.6.1.

2008.6.1.

CEN

EN 14891:2012

Folyékonyan felhordott vízzáró termékek ragasztott kerámiai burkolatok alá. Követelmények, vizsgálati módszerek, megfelelőségértékelés, csoportosítás és megjelölés

 

2013.3.1.

2014.3.1.

EN 14891:2012/AC:2012

 

2013.3.1.

2013.3.1.

CEN

EN 14904:2006

Sportpályaburkolatok. Többcélú sportolásra alkalmas beltéri burkolatok. Előírások

 

2007.2.1.

2008.2.1.

CEN

EN 14909:2012

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Talajnedvesség elleni műanyag és gumi falszigetelő lemezek. Fogalommeghatározások és jellemzők

EN 14909:2006

2013.3.1.

2013.7.1.

CEN

EN 14915:2006

Tömör fa falburkolatok és védőburkolatok. Jellemzők, a megfelelőség értékelése, jelölés

 

2007.6.1.

2008.6.1.

EN 14915:2006/AC:2007

 

2008.1.1.

2008.1.1.

CEN

EN 14933:2007

Hőszigetelő és könnyű kitöltő termékek építőmérnöki alkalmazásra. Gyári készítésű expandált polisztirol- (EPS-) termékek. Műszaki előírások

 

2008.7.1.

2009.7.1.

CEN

EN 14934:2007

Hőszigetelő és könnyű kitöltő termékek építőmérnöki alkalmazásra. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS) termékek. Műszaki előírások

 

2008.7.1.

2009.7.1.

CEN

EN 14963:2006

Tetőfedések. Folytonos műanyag tetővilágítók távtartóval vagy távtartó nélkül. Osztályba sorolás, követelmények és vizsgálati módszerek

 

2009.8.1.

2012.8.1.

CEN

EN 14964:2006

Átfedéses tetők merev alátétlemezei. Fogalommeghatározások és tulajdonságok

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14967:2006

Hajlékony vízszigetelő lemezek. Talajnedvesség elleni bitumenes szigetelőlemezek. Fogalommeghatározások és jellemzők

 

2007.3.1.

2008.3.1.

CEN

EN 14989-1:2007

Égéstermék-elvezető berendezések. A fém égéstermék-elvezető berendezéseknek és zárt égésterű fűtőberendezések anyagtól független levegőellátó vezetékeinek követelményei és vizsgálati módszerei. 1. rész: C6 típusú gázkészülékek égéstermék-elvezető berendezéseinek függőleges elrendezésű levegő-égéstermék feltétjei

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14989-2:2007

Égéstermék-elvezető berendezések. Fém égéstermék-elvezető berendezések és zárt égésterű fűtőberendezések anyagtól független levegőellátó vezetékeinek követelményei és vizsgálati módszerei. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék- és levegővezetékei

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 14991:2007

Előre gyártott betontermékek. Betonelemek alapozáshoz

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 14992:2007+A1:2012

Előre gyártott betontermékek. Falelemek

EN 14992:2007

2013.4.1.

2013.7.1.

CEN

EN 15037-1:2008

Előre gyártott betontermékek. Gerendákból és béléstestekből épített födémrendszerek. 1. rész: Gerendák

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 15037-2:2009+A1:2011

Előre gyártott betontermékek. Födémrendszerek gerendákból és béléstestekből. 2. rész: Beton béléstestek

 

2011.12.1.

2012.12.1.

CEN

EN 15037-3:2009+A1:2011

Előre gyártott betontermékek. Födémrendszerek gerendákból és béléstestekből. 3. rész: Égetett agyag béléstestek

 

2011.12.1.

2012.12.1.

CEN

EN 15037-4:2010

Előre gyártott betontermékek. Födémrendszerek gerendákból és béléstestekből. 4. rész: Expandált polisztirol béléstestek

 

2010.11.1.

2011.11.1.

CEN

EN 15048-1:2007

Nem előterhelt szerkezeti csavarszerkezetek. 1. rész: Általános követelmények

 

2008.1.1.

2009.10.1.

CEN

EN 15050:2007+A1:2012

Előre gyártott betontermékek. Hídelemek

EN 15050:2007

2012.12.1.

2012.12.1.

CEN

EN 15069:2008

Fém gégecsőszerelvények biztonsági gázcsatlakozó szelepei háztartási gázkészülékek bekötéséhez

 

2009.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 15088:2005

Alumínium és alumíniumötvözetek. Szerkezeti termékek építési célra. Műszaki szállítási és vizsgálati feltételek

 

2006.10.1.

2007.10.1.

CEN

EN 15102:2007+A1:2011

Dekortapéta. Tekercs és panel

EN 15102:2007

2012.7.1.

2012.7.1.

CEN

EN 15129:2009

Földrengésvédelmi eszközök

 

2010.8.1.

2011.8.1.

CEN

EN 15167-1:2006

Őrölt, granulált kohósalak betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 1. rész: Fogalommeghatározások, előírások és megfelelőségi feltételek

 

2008.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 15250:2007

Szilárd tüzelésű hőtároló berendezések. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2008.1.1.

2010.1.1.

CEN

EN 15258:2008

Előre gyártott betontermékek. Támfalelemek

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 15274:2007

Általános célú ragasztóanyagok szerkezeti összeállításhoz. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2010.4.1.

2011.4.1.

CEN

EN 15275:2007

Szerkezeti ragasztóanyagok. Az anaerob ragasztóanyagok jellemzése a koaxális fémösszeállításhoz épületben és általános mérnöki építményekben

 

2010.4.1.

2011.4.1.

EN 15275:2007/AC:2010

 

2011.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 15283-1:2008+A1:2009

Szálerősítésű gipszlemezek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek. 1. rész: Gipszkarton lemezek

EN 15283-1:2008

2010.6.1.

2011.6.1.

CEN

EN 15283-2:2008+A1:2009

Szálerősítésű gipszlemezek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek. 2. rész: Gipszrostlemezek

EN 15283-2:2008

2010.6.1.

2011.6.1.

CEN

EN 15285:2008

Műkövek. Vékony kőlapok padlók és lépcsők burkolásához, kül- és beltéren

 

2009.1.1.

2010.1.1.

EN 15285:2008/AC:2008

 

2009.1.1.

2009.1.1.

CEN

EN 15322:2009

Bitumen és bitumenes kötőanyagok. Hígított és fluxált bitumenes kötőanyagok keretelőírása

 

2010.6.1.

2011.6.1.

CEN

EN 15368:2008+A1:2010

Hidraulikus kötőanyagok nem teherhordó szerkezeti felhasználásra. Fogalommeghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek

 

2011.9.1.

2012.9.1.

CEN

EN 15381:2008

Geotextíliák és rokon termékeik. Az útburkolatokban és az aszfalt fedőrétegekben való használat jellemzői

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 15382:2008

Geoszintetikus gátak. A szállítási infrastruktúrában való használat jellemzői

 

2010.1.1.

2011.1.1.

CEN

EN 15435:2008

Előre gyártott betontermékek. Közönséges és könnyűbeton zsaluzóelemek. Tulajdonságok és teljesítőképesség

 

2009.2.1.

2010.2.1.

CEN

EN 15498:2008

Előre gyártott betontermékek. Cementkötésű faforgács zsaluzóelemek. Tulajdonságok és teljesítőképesség

 

2009.2.1.

2010.2.1.

CEN

EN 15599-1:2010

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Duzzasztott perlitből (EP) a helyszínen kialakított hőszigetelés. 1. rész: A beépítendő kötött és laza kitöltőanyagok előírásai

 

2011.4.1.

2012.4.1.

CEN

EN 15600-1:2010

Épületgépészeti és ipari hőszigetelő termékek. Duzzasztott vermikulitból (EV) a helyszínen kialakított hőszigetelés. 1. rész: A beépítendő kötött és laza kitöltőanyagok előírásai

 

2011.4.1.

2012.4.1.

CEN

EN 15650:2010

Épületek szellőztetése. Tűzgátló csappantyúk

 

2011.9.1.

2012.9.1.

CEN

EN 15651-1:2012

Épületek nem teherhordó szerkezeti kapcsolatainak és járdák hézagainak tömítései. 1. rész: Tömítőanyagok homlokzati elemekhez

 

2013.7.1.

2014.7.1.

CEN

EN 15651-2:2012

Épületek nem teherhordó szerkezeti kapcsolatainak és járdák hézagainak tömítései. 2. rész: Tömítőanyagok üvegezéshez

 

2013.7.1.

2014.7.1.

CEN

EN 15651-3:2012

Épületek nem teherhordó szerkezeti kapcsolatainak és járdák hézagainak tömítései. 3. rész: Tömítőanyagok egészségügyi berendezésekhez

 

2013.7.1.

2014.7.1.

CEN

EN 15651-4:2012

Épületek nem teherhordó szerkezeti kapcsolatainak és járdák hézagainak tömítései. 4. rész: Tömítőanyagok járdákhoz

 

2013.7.1.

2014.7.1.

CEN

EN 15732:2012

Könnyű kitöltő és hőszigetelő termékek építőmérnöki alkalmazásra (CEA). Duzzasztott agyagkavics könyyűadalékanyag-termékek (LWA)

 

2013.8.1.

2014.8.1.

CEN

EN 15743:2010

Nagy szulfáttartalmú kohósalakcement. Összetétel, követelmények és megfelelőségi feltételek

 

2010.11.1.

2011.11.1.

CEN

EN 15814:2011+A1:2012

Polimerrel modifikált vastag bitumenbevonatok vízszigeteléshez. Fogalommeghatározások és követelmények

 

2013.8.1.

2014.8.1.

CEN

EN 15821:2010

Természetes farönkkel fűtött, kombinált tüzelésű szaunakályha. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2011.7.1.

2012.7.1.

CEN

EN 15824:2009

Szerveskötőanyag-tartalmú külső és belső vakolatok követelményei

 

2010.4.1.

2011.4.1.

CEN

EN 16069:2012

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű polietilénhab (PEF-) termékek. Műszaki előírások

 

2013.9.1.

2014.9.1.

CEN

EN 16153:2013

Többrétegű, fényáteresztő polikarbonát (PC) lemezek külső és belső tetőkhöz, falakhoz, valamint mennyezetekhez. Követelmények és vizsgálati módszerek

 

2014.1.1.

2015.1.1.

CEN

EN 13241-1:2003+A1:2011

Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Termékszabvány. 1. rész: Nem tűz- vagy füstgátló termékek

EN 13241-1:2003

2012.1.1.

2013.1.1.

CEN

EN 13561:2004+A1:2008

Külső ablaktáblák. Teljesítőképességi követelmények a biztonság figyelembevételével

EN 13561:2004

2009.8.1.

2010.8.1.

CEN

EN 13659:2004+A1:2008

Redőnyök. Teljesítőképességi követelmények a biztonság figyelembevételével

EN 13659:2004

2009.8.1.

2010.8.1.

3. megjegyzés

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

4. megjegyzés

Az egyidejű érvényesség megszűnésének időpontja azonos az ellentétes nemzeti előírások visszavonásának időpontjával, melyet követően a feltételezett megfelelőség megállapítására a harmonizált európai előírásokat (harmonizált szabványokat vagy Európai Műszaki Engedélyeket) kell alkalmazni, ami elérhető az Európai Bizottság NANDO információs rendszerének oldalán: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/index.cfm?fuseaction=cpd.hs. Amennyiben egy harmonizált szabvány helyébe új változat lép, a szabványok egyidejű meglétének időszakában mindkét változat használható a „CE” jelölés felhelyezésének céljára.

MEGJEGYZÉS:

A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az európai szabványügyi szervezeteknél vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája az 1025/2012/EU (2) rendelet 27. cikkének megfelelően kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A harmonizált szabványokat az európai szabványügyi szervezetek angol nyelven fogadják el (a CEN és a Cenelec a francia és a német nyelvet is használja). Ezután a harmonizált szabványok címét a nemzeti szabványügyi testületek fordítják le az Európai Unió összes többi hivatalos nyelvére. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a Hivatalos Lapban közzétételre szánt címek helyes fordításáért.

A helyesbítésekre való hivatkozások („… / AC: YYYY”) csak a tájékoztatás céljából kerülnek közzétételre. A helyesbítés eltávolítja a nyomtatási, nyelvi vagy hasonló hibákat a szabvány szövegéből, és egy európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány egy vagy több nyelvi változatára is vonatkozhat (angol, francia és/vagy német).

A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhetők.

Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít. Az Európai Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

Az összehangolt szabványokról és más európai szabványokról további információk az interneten:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/european-standards/harmonised-standards/index_en.htm


(1)  ESzSz:

CEN: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25500811; fax +32 25500819 (http://www.cen.eu)

Cenelec: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25196871; fax +32 25196919 (http://www.cenelec.eu)

ETSI: 650 route des Lucioles, 06921 Sophia Antipolis, FRANCE, Tel. +33 492944200; fax +33 493654716 (http://www.etsi.eu)

(2)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

28.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/62


A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) alapján nyújtott állami támogatásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 186/03

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.27483 (X 56/09)

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

LIGURIA

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

REGIONE LIGURIA

VIA FIESCHI, 15 – 16121 GENOVA

www.regione.liguria.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Agevolazioni per investimenti per l'innovazione tecnologica

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Deliberazione della Giunta regionale n. 1793 del 22.12.2008, attuativa dell'art. 11 della legge n. 598 del 27.10.2004, pubblicata sul B.U.R.L. n. 2 del 14.1.2009

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2009.1.1-2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

KKV

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 1,00 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 1,00 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

40 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.incentivi.mcc.it/incentivi_regionali/liguria/legge_598tecnologica/598tecnologica.html

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.27487 (X 61/09)

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

LIGURIA

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

REGIONE LIGURIA

VIA FIESCHI 15 – 16121 GENOVA

www.regione.liguria.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Agevolazioni a favore di PMI per l'acquisto o il leasing di nuove macchine utensili o di produzione

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Deliberazione della Giunta regionale n. 1794 del 22.12.2008, attuativa della legge 28/11/1965, n, 1329 (c.d. «legge Sabatini» ) e s.m.i. pubblicata sul B.U.R.L. n. 2 del 14.1.2009

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2009.1.1-2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

KKV

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 2,50 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 2,50 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

40 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

 

http://www.incentivi.mcc.it/incentivi_regionali/liguria/legge_1329sabatini_decambializzata/1329sabatini_decambializzata.html

 

http://www.incentivi.mcc.it/incentivi_regionali/liguria/legge_1329sabatini/1329sabatini.html

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.32086 (10/X)

Tagállam

Ausztria

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

VORARLBERG

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

Amt der Vorarlberger Landesregierung

Römerstraße 15

6900 Bregenz

www.vorarlberg.at

A támogatási intézkedés jogcíme

Vorarlberger Biomasse Nahwärme – Richtlinien 2010-2013

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Regierungsbeschluss vom 14.12.2010 der 42. Sitzung der Vorarlberger Landesregierung

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Prolongation N 319/2004

Időtartam

2010.12.15-2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

KKV,nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 1,50 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 1,50 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)

45 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.vorarlberg.at/vorarlberg/seiten/foerderungen/foerderungvonbiomassenahw.htm

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.34164 (12/X)

Tagállam

Németország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

DEUTSCHLAND

107. cikk (3) bekezdés a) pont,Nem támogatott területek,Vegyes,107. cikk (3) bekezdés c) pont

A támogatást odaítélő hatóság

KfW-Bankengrupp

Palmengartenstr. 5-9, 60325 Frankfurt

www.kfw.de

A támogatási intézkedés jogcíme

KfW-Energieeffizienzprogramm

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

KfW-Gesetz, BGBl. I S.2427, Programmmerkblatt „KfW-Energieeffizienzprogramm“

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Modification X 923/2009

Időtartam

2012.1.1-2013.12.31

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

KKV,nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 2 900,00 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 2 900,00 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Kedvezményes hitel

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

20 %

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás (21. cikk)

20 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.kfw.de

Startseite => Inlandsförderung => Programm-übersicht => KfW-Energieeffizienzprogramm

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.34173 (12/X)

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

IT

Régió megnevezése (NUTS)

A támogatást odaítélő hatóság

Ministero del Lavoro e delle Politiche Sociali, Direzione Generale per le Politiche Attive e Passive

Via Fornovo 8 Pal.A I Piano; 00192 Roma, Italia

http://www.lavoro.gov.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Programma AMVA, Apprendistato e Mestieri a Vocazione Artigianale: Avviso pubblico a sportello rivolto alle imprese per la richiesta di contributi finalizzati all’inserimento occupazionale con contratto di apprendistato

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Decreto Legislativo 14 settembre 2011, n. 167, Testo Unico dell’apprendistato, a norma dell’articolo 1, comma 30, della legge 24 dicembre 2007, n. 247. (GU n.236 del 10.10.2011 )

D.D. 262011 del Ministero del Lavoro e delle Politiche Sociali — Direzione Generale per le Politiche per l’Orientamento e la Formazione — PON «Governance e Azioni di Sistema» — Ob. Convergenza

D.D. 264011 del Ministero del Lavoro e delle Politiche Sociali — DGPOF

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2011.11.30-2012.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

KKV,nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 78 150 700,00 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 78 150 700,00 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Fondo Sociale Europeo.

Programma Operativo Nazionale Convergenza. Obiettivo 1. PON2007IT051PO006 — EUR 7 955 600,00 (millió)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (40. cikk)

0,007 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

 

http://www.servizilavoro.it/amva

 

http://www.italialavoro.it/

 

http://www.lavoro.gov.it

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.35355 (12/X)

Tagállam

Németország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

DEUTSCHLAND

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

KfW Bankengruppe

Palmengartenstraße 5-9, 60325 Frankfurt

www.kfw.de

A támogatási intézkedés jogcíme

Energieeffizient Sanieren – Kommunale Unternehmen

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

KfW-Gesetz, BGBI. I S.2427, Programmmerkblatt „Energieeffizient Sanieren – Kommunale Unternehmen“

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2012.9.1-2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

KKV,nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 25,00 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 25,00 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás, Kedvezményes hitel

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

A vállalkozások számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatások (18. cikk)

35 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.kfw.de/kfw/de/Inlandsfoerderung/Programmuebersicht/BMU-Umweltinnovationsprogramm/index.jsp

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.35940 (12/X)

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

ABRUZZO

107. cikk (3) bekezdés c) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Regione Abruzzo Direzione Sviluppo Economico e del Turismo

Via Passolanciano, 75 Pescara 65124

www.regione.abruzzo.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Selezione e concessione di aiuti alle Destination Management Company (DMC) ed ai loro progetti di sviluppo Turistico di destinazione

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

DGR N.725 DEL 6.11.2012 PUBBLICATA SUL BOLLETTINO UFFICIALE DELLA REGIONE ABRUZZO BURAT SPECIALE TURISMO N.87 DEL 28.11.2012- ALLEGATO 1

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2012.11.28-2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A kedvezményezett típusa

KKV

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

EUR 0,96 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 0,96 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációt támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)

958 688 EUR

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

 

http://www.regione.abruzzo.it/portale/index.asp?modello=avvisoSing&servizio=le&stileDiv=sequence&template=default&tom=2383&b=avviso

 

http://leggi.regione.abruzzo.it/asp/redirectApprofondimenti.asp?pdfDoc=delibereRegionali/docs/delibere/DGR725-2012.zip

 

http://bura.regione.abruzzo.it/bollettinoaccess.aspx?id=46520&tipo=SPE&titolo=n%c2%b0+87+del+28%2f11%2f2012

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.36049 (13/X)

Tagállam

Németország

A tagállam azonosítója

20-12-3234-05-12

Régió megnevezése (NUTS)

DACHAU

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

Regierung von Oberbayern

Maximillianstraße 39

80538 München

http://www.regierung.oberbayern.bayern.de

A támogatási intézkedés jogcíme

Containerdepot München-Ost

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Art. 23, 44 BayHO

Az intézkedés típusa

Ad hoc támogatás

A létező támogatási intézkedés módosítása

Támogatás odaítélésének időpontja

2012.12.5-jétol

Érintett gazdasági ágazatok

Vasúti áruszállítás

A kedvezményezett típusa

KKV – Kloiber GmbH

A vállalkozás számára juttatott ad hoc támogatás teljes összege

EUR 0,61 (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

EUR 0,61 (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy Maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

10 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.stmwivt.bayern.de/verkehr/schiene/schienengueterverkehr/agvo2


28.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/70


Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

2013/C 186/04

Támogatás sz.: SA.36577 (13/XA)

Tagállam: Belgium

Régió: VLAAMS GEWEST

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Bio zoekt Boer en Bio zoekt Keten 2013

Jogalap: Besluit van de Vlaamse Regering houdende toekenning van een subsidie aan BioForum vlaanderen vzw en Boerenbondvereniging voor Projecten vzw voor de uitvoering van het project „Bio zoekt Boer en Bio zoekt Keten 2013”.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: EUR 0,30 (millió)

Maximális támogatási intenzitás: 100,00 %

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2013.6.13 - 2013.12.31

A támogatás célja: Technikai segítségnyújtás (Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke)

Érintett ágazat(ok): MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Vlaamse Overheid

Departement Landbouw en Visserij

Koning Albert II laan 35

1030 Brussel

Internetcím: http://lv.vlaanderen.be/nlapps/docs/default.asp?id=3069

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.36693 (13/XA)

Tagállam: Szlovénia

Régió: Slovenia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Pomoč za izgube zaradi neugodnih vremenskih razmer – suša 2012

Jogalap:

 

Program odprave posledic škode v kmetijstvu zaradi suše leta 2012 (Sklep Vlade RS, št. 84400-1/2013/4, sprejet na 4. seji, z dne 11.4.2013)

 

Zakon o odpravi posledic naravnih nesreč (Uradni list RS, št. 114/05 – uradno prečiščeno besedilo, 90/07, 102/07 in 40/12 - ZUJF)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: EUR 5,65 (millió)

Maximális támogatási intenzitás: 45,00 %

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2013.6.4 - 2015.12.31

A támogatás célja: Kedvezőtlen éghajlati jelenségek (Az 1857/2006/EK rendelet 11. cikke)

Érintett ágazat(ok): Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Ministrstvo za kmetijstvo in okolje Republike Slovenije

Dunajska 22,

1000 Ljubljana

Internetcím:

 

http://www.mko.gov.si/fileadmin/mko.gov.si/pageuploads/podrocja/naravne_nesrece/program_odprave_posledic_skode_v_kmetijstvu_susa2012.pdf

 

http://www.pisrs.si/Predpis.aspx?id=ZAKO3734&pogled=osnovni

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.36745 (13/XA)

Tagállam: Bulgária

Régió: Bulgaria

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Помощ за компенсиране разходите на земеделски стопани, свързани с изпълнение на мерките по Държавната профилактична програма и Програмите за надзор и ликвидиране на болести по животните

Jogalap:

 

Чл. 4, чл. 10, параграф 1, букви „а“ и „б“, и чл. 15, параграф 2, буква „в“ от Регламент (ЕО) № 1857/2006 на Комисията за прилагане на членове 107 и 108 от Договора към държавната помощ за малки и средни предприятия, осъществяващи дейност в производството на селскостопански продукти

 

Чл. 11, ал. 2, т. 3 и чл. 12, ал. 2, т. 1., буква „а“ от Закона за подпомагане на земеделските производители

 

Чл. 120, ал.1, чл. 46 г и чл. 51, ал. 10 и ал. 11 от Закона за ветеринарномедицинската дейност.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: BGN 55,00 (millió)

Maximális támogatási intenzitás: 100,00 %

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2013.6.12 - 2014.6.30

A támogatás célja: Állatbetegségek (Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke), Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás (Az 1857/2006/EK rendelet 4. cikke), Technikai segítségnyújtás (Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke)

Érintett ágazat(ok): Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Държавен фонд „Земеделие“

гр. София бул. „Цар Борис III“ №138

Internetcím: http://www.dfz.bg/bg/darzhavni-pomoshti/darjavni-pomoshti-za-notificirane/

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.36746 (13/XA)

Tagállam: Bulgária

Régió: Bulgaria

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: „Помощ за компенсиране разходите на земеделски производители, свързани с изпълнение на мерки по „Национална програма от мерки за контрол на почвени неприятели по картофите от сем. Телени червеи (Elateridae)“

Jogalap:

 

Чл. 12, ал. 1 и ал. 2, т. 1, буква „а“ от Закона за подпомагане на земеделските производители;

 

Указания на Държавен фонд „Земеделие“ за схема на държавна помощ „Помощ за компенсиране разходите на земеделски производители, свързани с изпълнение на мерки по „Национална програма от мерки за контрол на почвени неприятели по картофите от сем. Телени червеи (Elateridae)“;

 

Национална програма от мерки за контрол на почвени неприятели по картофите от сем. Телени червеи - (Elateridae)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: BGN 1,40 (millió)

Maximális támogatási intenzitás: 100,00 %

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2013.6.12 - 2014.6.30

A támogatás célja: Növénybetegségek – kártevő fertőzés (Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke)

Érintett ágazat(ok): Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Държавен фонд „Земеделие“

София 1618, „Цар Борис III“ 136

Internetcím: http://dfz.bg/bg/darzhavni-pomoshti/darjavni-pomoshti-za-notificirane/

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.36750 (13/XA)

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: SCOTLAND

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Weather Aid Scheme (Scotland)2013

Jogalap: Small Landholders (Scotland) Act 1911

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: GBP 5,75 (millió)

Maximális támogatási intenzitás: 90,00 %

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2013.8.1 - 2013.12.31

A támogatás célja: Kedvezőtlen éghajlati jelenségek (Az 1857/2006/EK rendelet 11. cikke)

Érintett ágazat(ok): Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Scottish Government

Agriculture, Food and Rural Communities Directorate,

Rural Payments and Inspections Division,

Q1 Spur,

Saughton House,

Broomhouse Drive,

Edinburgh,

EH11 3XD

Internetcím: http://www.scotland.gov.uk/Topics/farmingrural/Agriculture/grants/WeatherAidScheme

Egyéb információ: —


V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

28.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/73


ÁLLAMI TÁMOGATÁS – FRANCIAORSZÁG

SA.13869 (C 68/02). sz. állami támogatás - EDF: A főellátási hálózat felújítására elkülönített céltartalék adómentessége

Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 186/05

2013.02.05-án kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Franciaországot arról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:

Európai Bizottság

Direction générale de la Concurrence (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Greffe Aides d'Etat (Állami Támogatások Iktatási Osztálya)

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax: +32 22961242

Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Franciaországnak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

1987-ben, arra hivatkozva, hogy a főellátási hálózatot (a továbbiakban: RAG) 1956-ban koncessziós szerződés keretében kapta meg, az EDF módosította könyvelési rendszerét, és a RAG-ra elkülönített eszközeit a mérleg „koncessziós javak” rovatába sorolta. Az 1997. november 10-i 97-1026. sz. törvény ugyanakkor megállapította, hogy az EDF-et 1956 óta a RAG tulajdonosának kell tekinteni. A koncesszióba adott javakra vonatkozóan 1987-től 1996-ig létrehozott könyv szerinti tartalékok ezáltal tárgytalanná váltak. 1997-ben az EDF könyvelésében kétféle tartalék szerepelt, amelyeket a RAG felújítására adómentesen képeztek: a még fel nem használt tartalékok 38,5 milliárd francia frank (FRF) összegben, és a már megvalósított felújításoknak megfelelő összegű koncessziós díj 18,345 milliárd FRF összegben.

Mivel ezek a tartalékok tárgytalanná váltak, a francia hatóságok egy törvénnyel és egy miniszteri szintű határozattal átstrukturálták az EDF mérlegét.

Először is az 1997. november 10-i 97-1026 sz. törvény úgy rendelkezik, hogy „1997. január 1-jén a RAG koncesszióba adott eszközeinek természetbeni értéke, amely az EDF mérlegének forrásoldalán szerepelt, a megfelelő értékváltozásokkal csökkentett nettó értéken a »tőkejuttatások« rovatban szerepel”. A törvény azt írja tehát elő, hogy a tartalékoknak a koncessziós díjnak megfelelő részét tőkejuttatásnak minősítették át társasági adó kivetése nélkül.

Másodsorban a gazdasági, pénzügy- és iparügyi miniszter, a költségvetési államtitkár és az iparügyi államtitkár az EDF-hez intézett, 1997. december 22-i levele az EDF mérlege felülről irányított átstrukturálását indokolja meg, továbbá megállapítja az EDF mérlegének átstrukturálásával járó adóügyi következményeket.

Így a 38,5 milliárd FRF összegű még fel nem használt tartalékokat a francia hatóságok a szokásos rendszer szerint megadóztatták, a koncessziós díjnak megfelelő tartalékokat viszont nem adóztatták meg.

A Bizottság 2002. október 16-i – a Francia Köztársaságnak még aznap kézbesített – C(2002) 3744. sz. határozatával megindította az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást azzal az előnnyel kapcsolatban, amely abból adódott, hogy mérlegének 1997-es átstrukturálásakor az EDF nem fizette be a koncessziós díjnak megfelelő tartalékok után esedékes társasági adót. Az Adóügyi Főigazgatóság 2002. április 9-i, a Bizottsághoz intézett feljegyzésében a francia hatóságok megállapítják, hogy »az [EDF által 1997-ben élvezett] adókedvezmény 5,88 milliárd [FRF-ra] (14,119 × 41,66%)«, azaz 888,89 millió euróra értékelhető.

2003. december 16-án a Bizottság elfogadta C(2003)4637fin számú határozatát, amelyről másnap értesítette a Francia Köztársaságot (1). Ebben a határozatban (3. és 4. cikk) a Bizottság megállapította, hogy a koncessziós díjnak megfelelő, tőkejuttatásként átvezetett tartalékok után – mérlegének 1997. évi átstrukturálásakor – esedékes 888,89 millió EUR összegű társasági adó meg nem fizetése az EDF részéről, belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, továbbá ennek az állami támogatásnak kamatokkal megnövelt visszafizetését kérte.

A Törvényszék 2009. december 15-i ítéletében megsemmisítette a Bizottság határozatának 3. és 4. cikkét, lényegében azzal az indokkal, hogy a Bizottság feladata annak igazolása, hogy egy magánbefektető hasonló körülmények között hasonló mértékűbefektetést hajtott volna-e végre, függetlenül az EDF tőkeemelésére vonatkozó állami beavatkozás formájától, mégpedig abból a célból, hogy e befektetés gazdasági ésszerűségét igazolja, és hogy összehasonlítsa azzal a magatartással, melyet az ilyen befektető ugyanezen vállalkozás tekintetében, ugyanilyen körülmények mellett tanúsított volna (2). 2012. június 5-i ítéletében az Európai Bíróság elutasította a Bizottság által benyújtott fellebbezést a Törvényszék ítélete ellen (3). A Bizottságnak ezért a 2002. október 16-i határozatával megindított eljárást lezáró új határozatot kell hoznia. Ugyanakkor célszerű ezt az eljárást kiterjeszteni az új elemek figyelembevétele céljából.

Az eljárás során a francia hatóságok – minden egyéb bizonyíték vagy kiegészítő elemzés nélkül – azt állították, hogy ez a kiegészítő juttatás indokolt volt az EDF 1997-ben nyújtott jövedelmezőségi kilátásai miatt, amelyek egyébként az azt követő években be is igazolódtak. Amint azt az Európai Unió joggyakorlata is hangsúlyozza, a piacgazdaságban a körültekintő magánbefektető elvének az ilyen típusú tőkejuttatásra vonatkozó alkalmazhatósága és gyakorlati alkalmazása azt teszi szükségessé, hogy a tagállam ténylegesen mint magánbefektető lépjen fel, és nem mint pénzügyi hatóság. Ebben a vonatkozásban a befektetést megelőző elemzések számítanak elfogadható bizonyítéknak az utólagos elemzésekkel szemben.

A francia hatóságok állítását azonban – miszerint egy piacgazdasági magánbefektető végrehajtott volna egy 888,89 millió EUR összegű tőkeinjekciót – a Bizottsághoz eljuttatott egyetlenegy dokumentum sem támasztotta alá, amelyben vizsgálták volna a francia hatóságok részvényesként történő fellépését. A francia hatóságok még azt is elmulasztották megadni, hogy mekkora tőkehozamra számítottak, és főleg azt nem bizonyították be, hogy a tőkeemelést követően elvárt hozam elegendő lett volna-e egy magánbefektető számára. Ilyen feltételek mellett a magánbefektető elve nem tűnik alkalmazhatónak, de ha azt feltételezzük, hogy mégis alkalmazható, alkalmazása arra a következtetésre vezetne, valószínűtlen, hogy egy körültekintő magánbefektető megemelte volna az EDF tőkéjét a befektetett tőke hozamára vonatkozó bármilyen előrejelzés vagy előzetes elemzés nélkül.

Következésképpen és amennyiben a Francia Köztársaság és/vagy érdekelt harmadik felek esetleges új elemekkel nem állnak elő, a 888,89 millió EUR összegű társasági adó befizetésének elmulasztása 1997-ben valószínűleg gazdasági előnyhöz juttatta az EDF-t, ami valószínűleg torzította a versenyt és hatással volt a tagállamok közötti kereskedelemre, ennélfogva ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében – egyébként jogosulatlan – állami támogatásnak minősül. Amennyiben ez a helyzet állna fenn, a Bizottságnak nem állnak rendelkezésére olyan elemek, amelyek alapján megállapíthatná egy ilyen támogatás belső piaccal történő összeegyeztethetőségét.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikke értelmében a kedvezményezett kötelezhető a jogellenes támogatás visszafizetésére.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Par la présente, la Commission a l’honneur d’informer la République française que, dans le cadre de la procédure prévue à l’article 108, paragraphe 2, du traité sur le fonctionnement de l'Union européenne ("TFUE") (4) qui a été ouverte par sa décision du 16 octobre 2002 dans l'affaire ci-dessus, après l'annulation des articles 3 et 4 de la décision du 16 décembre 2003 de la Commission et le réexamen des informations fournies par vos autorités, la Commission a décidé d’étendre cette procédure pour préciser celle-ci et recueillir les informations et observations complémentaires de la République française et des tiers intéressés à ce sujet.

PROCÉDURE

1.

Par décision du 16 octobre 2002 (C(2002) 3744), notifiée à la République française le même jour, la Commission a ouvert la procédure prévue à l’article 108, paragraphe 2, du TFUE sur l’avantage résultant du non-paiement par EDF de l’impôt sur les sociétés dû, lors de la restructuration de son bilan en 1997, sur une partie des provisions comptables créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du réseau d’alimentation général (RAG). La Commission a aussi enjoint aux autorités françaises de fournir des informations nécessaires à l’examen de cet avantage fiscal dans le cadre de la procédure formelle.

2.

Dans leurs observations transmises à la Commission par lettre en date du 11 décembre 2002, les autorités françaises ont contesté qu’EDF ait bénéficié d’un avantage fiscal et fait valoir notamment que la dotation complémentaire en capital corrigeait une sous-capitalisation et était justifiée de ce fait.

3.

Après publication de la décision de la Commission (5), par lettre du 21 janvier 2003, la Commission a transmis à la République française les seules observations reçues d'une partie intéressée, en l'invitant à présenter ses commentaires. La République française n'a pas présenté de commentaire sur ces observations.

4.

Une réunion technique entre la Commission et les autorités françaises s’est tenue le 12 février 2003 au cours de laquelle la demande d'informations répondant à l'injonction a été réitérée oralement puis rappelée par lettre de la Commission du 4 juillet 2003.

5.

Le 11 novembre 2003, la République française a présenté de nouvelles informations. Le 17 novembre 2003, une nouvelle réunion technique a été organisée entre la Commission, les autorités françaises et des représentants d’EDF. Les autorités françaises ont également adressé des informations complémentaires en date du 20 novembre 2003.

6.

Le 16 décembre 2003, la Commission a adopté sa décision finale (C(2003)4637fin), notifiée à la République française le lendemain (6).

7.

Par son arrêt du 15 décembre 2009, le Tribunal de l'Union européenne a annulé les articles 3 et 4 de la Décision de la Commission (7).

8.

Par son arrêt du 5 juin 2012, la Cour de Justice de l'Union européenne a rejeté le pourvoi formé par la Commission contre l'arrêt du Tribunal (8).

DESCRIPTION DÉTAILLÉE DE LA MESURE

9.

En 1987, au motif que le réseau d’alimentation générale (RAG) lui avait été confié en 1956 par un contrat de concession, EDF a modifié sa pratique comptable et classé les actifs affectés au RAG au poste du bilan « Biens mis en concession ». EDF a donc appliqué à ces actifs les règles comptables spéciales établies en France pour les biens mis en concession qui doivent être retournés à l’Etat à la fin de celle-ci, et a créé en franchise d’impôt des provisions pour le renouvellement du RAG.

10.

La loi no 97-1026 du 10 novembre 1997 a cependant établi qu’EDF était réputée propriétaire du RAG depuis 1956. Les provisions comptables créées de 1987 à 1996 en vertu du régime des biens mis en concession sont alors devenues sans objet.

11.

En 1997, EDF avait dans ses comptes deux types de provisions créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG: les provisions non encore utilisées pour un montant de 38,5 milliards de francs français (FRF) et les droits du concédant, correspondant aux opérations de renouvellement déjà réalisées, pour un montant de FRF 18,345 milliards.

12.

Ces provisions étant devenues sans objet, les autorités françaises ont réorganisé le bilan d’EDF à travers une loi et une décision ministérielle.

13.

En premier lieu, la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997 dispose qu’au «1er janvier 1997, la contre-valeur des biens en nature mis en concession du RAG figurant au passif du bilan d’EDF est inscrite, nette des écarts de réévaluation correspondants, au poste « Dotations en capital »». Rien, ni dans la loi, ni dans les travaux parlementaires, ne laisse penser que le législateur a voulu statuer sur le traitement fiscal de cette opération.

14.

En second lieu, une lettre du ministre de l’Economie, des Finances et de l’Industrie, du secrétaire d’Etat au Budget et du secrétaire d’Etat à l’Industrie, adressée à EDF le 22 décembre 1997 (ci-après « la lettre du ministre de l’Economie »), explique dans son annexe 1 la restructuration du haut du bilan d’EDF, conformément à l’article 4 de la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997:

«—

Reclassement des « droits du concédant » (18 345 563 605 F):

Consolidation en dotations en capital de la contre-valeur des biens en nature du RAG mis dans la concession à hauteur de FRF 14 119 065 335.

Regroupement des écarts de réévaluation du RAG de 1959 (2.425 MF) et de 1976 (immobilisations non amortissables: 97 MF) avec le poste « Ecarts de réévaluation RAG », dont le montant passe ainsi de 1.720 MF à 4.145 MF.

Regroupement des provisions réglementées relatives à la réévaluation des immobilisations amortissables de 1976 (1.704 MF), le poste passant de 877 MF à 2.581 MF.

Reclassement des provisions pour renouvellement devenues injustifiées (38 520 943 408 F) au report à nouveau, en application de l’avis du Conseil national de la comptabilité no 97-06 du 18 juin 1997 relatif aux changements comptables.»

15.

L’annexe 3 de la lettre du ministre de l’Economie établit également les conséquences fiscales de la réorganisation du bilan d’EDF. Une variation d’actif net est constatée avec le reclassement des provisions pour renouvellement non utilisées, d’un montant de FRF 38,5 milliards, au report à nouveau, et soumise à l’impôt sur les sociétés au taux de 41,66 % applicable en 1997.

16.

Ainsi, les provisions non encore utilisées pour un montant de FRF 38,5 milliards ont été imposées normalement par les autorités françaises, alors que la partie des provisions correspondant aux droits du concédant n’a pas été imposée. Dans une note de la Direction générale des impôts en date du 9 avril 2002, adressée à la Commission, les autorités françaises indiquent que « les droits du concédant afférents au RAG représentent une dette indue que l’incorporation au capital a libérée d’impôt de manière injustifiée » et que « cette réserve aurait dû, préalablement à son incorporation au capital, être transférée du passif de l’établissement où elle figurait à tort vers un compte de situation nette entraînant ainsi une variation positive d’actif net imposable en application de l’article 38-2 » du Code général des impôts. Elles constatent que « l’avantage en impôts ainsi obtenu [en 1997 par EDF] peut être évalué à 5,88 milliards de francs (14,119 × 41,66 %) », soit EUR 888,89 millions (9).

17.

Conformément à la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997 et à la lettre du ministre de l’Economie, les écarts de réévaluation ont été transférés à la rubrique « Capitaux propres » sans incidence fiscale, car ils correspondaient à des plus-values de réévaluation réalisées en franchise d’impôt ou sous un régime de neutralité fiscale suite aux lois de réévaluation de 1959 et de 1976.

18.

Dans le cadre de la réorganisation du bilan d’EDF, les autorités françaises ont suivi l’avis no 97.06 du 18 juin 1997 du Conseil national de la comptabilité, relatif aux changements de méthodes comptables, changements d’estimation, changements d’options fiscales et corrections d’erreurs (ci-après « l’avis du Conseil national de la comptabilité »), qui établit que les corrections d’erreurs comptables, qui, par leur nature même, portent sur la comptabilisation des opérations passées, « sont comptabilisées dans le résultat de l’exercice au cours duquel elles sont constatées ».

DÉCISION D'OUVERTURE DE LA PROCÉDURE

19.

Dans sa décision d'ouverture de la procédure du 16 octobre 2002, la Commission concluait que la création irrégulière de provisions complémentaires pour renouvellement du réseau d'alimentation générale (RAG) sur la période 1987-1996 avait favorisé EDF au sens de l’article 107 (1) du TFUE. Elle lui aurait procuré un avantage économique sélectif résultant de la différence entre la valeur capitalisée de l'impôt sur les sociétés non payé sur les provisions au cours de la même période et le montant de l'impôt sur les sociétés acquitté par EDF en 1997, à la suite de l'adoption par le Parlement français de l'article 4 de la loi 97 – 1026.

20.

En dépit du fait qu’EDF exerçait en France des activités sur une série de marchés soumis à des droits de monopole avant l’entrée en vigueur de la directive du Conseil 96/92 libéralisant le secteur de l’électricité, la Commission considérait que les mesures d’aides en cause en faveur d’EDF ont faussé ou menacer de fausser la concurrence et le commerce entre Etats membres aux termes de l’article 107 (1) du TFUE. Cela résultait en particulier du fait que, malgré les droits exclusifs dont jouissait EDF dans l’exercice de certaines activités en France, il existait néanmoins un certain degré de commerce entre Etats membres sur ces marchés. De surcroît, une libre concurrence existait sur les marchés connexes sur lesquels EDF avait déjà diversifié (que ce soit d’un point de vue géographique ou sectoriel) ses activités au-delà de l’étendue de ses droits exclusifs. Ces effets étaient déjà présents bien avant la libéralisation provoquée par la directive susmentionnée.

21.

La Commission concluait aussi qu'il s'agissait d'une aide nouvelle qui ne semblait pas, à ce stade, permettre de considérer que les conditions énoncées à l'article 107, paragraphes 2 et 3, du TFUE, étaient remplies, cependant que les autorités françaises n'avaient pas invoqué l'application des dispositions de l'article 106, paragraphe 2 du TFUE.

22.

Enfin, dans son injonction du 16 octobre 2002, la Commission avait demandé aux autorités françaises la communication de tous les documents, informations et données nécessaires pour apprécier la compatibilité de cette mesure d’aide, et notamment les copies complètes des rapports confidentiels de la Cour des comptes française sur EDF. Les autorités françaises se sont limitées à communiquer des extraits de ces rapports, au motif que seuls ces extraits étaient en rapport avec l’investigation de la Commission et que les « rapports particuliers de la Cour des comptes sur EDF comportent des éléments nominatifs ou qui relèvent du secret commercial ».

OBSERVATIONS D’UN TIERS INTÉRESSÉ

23.

Par lettre en date du 6 janvier 2003, le Syndicat National des Producteurs Indépendants d’Electricité Thermique (SNPIET) a adressé des observations à la Commission dans le cadre de la procédure formelle d’examen ouverte sur le non-paiement par EDF, en 1997, de l’impôt sur les sociétés sur une partie des provisions créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG. Selon ces observations, EDF ne s’est pas conformée dans le cadre de ses activités aux règles en usage dans les sociétés industrielles et commerciales, contrairement à ce que dispose la loi no 46-628 du 8 avril 1946.

OBSERVATIONS DE LA RÉPUBLIQUE FRANÇAISE

24.

Les autorités françaises ont communiqué leurs observations à la Commission par lettre en date du 11 décembre 2002. Elles contestent le caractère d’aide d’Etat du non-paiement, en 1997, de l’impôt sur les sociétés sur une partie des provisions comptables créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG.

25.

A titre préliminaire, les autorités françaises contestent le montant des provisions pour renouvellement du RAG avancé par la Commission. Les autorités françaises soutiennent ensuite que, même en l’absence de dotations en provisions pour le renouvellement du RAG, EDF n’aurait pas été en mesure de payer l’impôt sur les sociétés de 1987 à 1996 du fait de reports fiscaux fortement déficitaires. De plus, l’Etat étant à la fois propriétaire d’EDF et autorité concédant le RAG, elles ont considéré que les droits du concédant ne constituaient pas pour lui une dette réellement exigible. Par conséquent, lors de la restructuration du bilan en 1997, elles ont affecté ces droits du concédant aux capitaux propres d’EDF afin de corriger sa sous-capitalisation, mais sans les soumettre à l’impôt sur les sociétés.

26.

Les autorités françaises considèrent que la restructuration comptable opérée en 1997 peut être interprétée comme une dotation complémentaire en capital d’un montant équivalent à l’exonération partielle d’impôt, dont le but a été également de corriger une sous-capitalisation. Il aurait été jugé plus efficace et neutre d'affecter directement les droits du concédant en fonds propres pour leur montant total plutôt que d'effectuer l'opération de nature équivalente qui aurait consisté à affecter en capital un montant net après impôts sur les sociétés, solliciter le versement par EDF de l'impôt sur les sociétés correspondant à la variation de l'actif net puis, enfin, procéder à une dotation complémentaire en capital d'un montant équivalent à l'impôt payé.

27.

Les autorités françaises estiment qu'une telle dotation complémentaire était justifiée par les perspectives de rentabilité offertes par EDF en 1997, qui se sont d'ailleurs concrétisées pendant les années suivantes. Dans des circonstances comparables, selon les autorités françaises, un investisseur privé en économie de marché aurait procédé à un tel apport en capital.

28.

Les autorités françaises contestent également que la rémunération de l’Etat ait été indûment diminuée de 1987 à 1996 suite à la création des provisions en question. Elles indiquent que, même si le résultat net avait été supérieur, la rémunération de l’Etat n’aurait pas été plus élevée car, pendant cette période, le niveau de la rémunération ne correspondait pas à un pourcentage prédéfini du résultat net de l’entreprise. Ce niveau était déterminé librement par l’Etat en valeur absolue et pouvait ne pas être fixé en fonction de la situation financière de l’entreprise. De plus, cette rémunération n’était pas obligatoirement prélevée sur les bénéfices nets de chaque exercice. Dans cette perspective et compte tenu des reports déficitaires d’EDF, les autorités françaises soulignent que l’Etat a finalement prélevé de 1987 à 1996 un dividende dont le niveau a dépassé de façon considérable les limites du droit commun des sociétés commerciales.

29.

Les autorités françaises estiment, en outre, que même si la constitution des provisions pour le renouvellement du RAG s’était traduite par un avantage, celui-ci devrait être considéré comme annulé par l’augmentation de l’impôt sur les sociétés payé en 1997. Elles estiment également que sur la période 1987-1996, EDF a globalement versé à l’Etat une somme supérieure à l'impôt sur les sociétés qu’aurait payé une société de droit commercial, qui n’aurait pas constitué de provisions pour renouvellement du RAG et qui aurait versé à son actionnaire un dividende égal à 37,5% du résultat net après impôt.

30.

Par ailleurs, les autorités françaises considèrent que si un avantage indu devait être établi, il s’agirait d’une aide existante, et non d’une aide nouvelle en raison de la prescription décennale, prévue à l’article 15 du règlement (CE) no 659/1999, qui court à partir de l’octroi des premiers éléments d’aide. Compte tenu que la première demande de renseignements de la Commission date du 10 juillet 2001, les éventuels éléments d’aide accordés avant 1991 seraient prescrits. Les autorités françaises estiment que l’intervention du législateur en 1997 n’a pas eu pour effet d’interrompre cette prescription, puisque seules des mesures de la Commission peuvent avoir cet effet. Les autorités françaises estiment enfin qu’il s’agirait de toute façon d’une aide existante, dans la mesure où elle a été octroyée avant la libéralisation du marché électrique.

31.

Dans leur lettre en date du 20 novembre 2003, les autorités françaises rappellent leurs arguments quant aux écarts de réévaluation inclus dans le montant des droits du concédant figurant dans les comptes sociaux et quant à l’application de la règle de prescription. De plus, elles affirment que le taux de l’impôt sur les sociétés qui aurait dû être appliqué à la restructuration du bilan d’EDF est celui de 1996 (taux de 36,67 %), et non de 1997 (taux de 41,66 %). En effet, elles considèrent que cette restructuration a été réalisée sur une déclaration fiscale déposée le 23 décembre 1997, après la clôture de l’exercice 1996 mais avant celle de l’exercice 1997.

32.

Les autorités françaises contestent ainsi l’affirmation de la Commission selon laquelle EDF aurait bénéficié d’un avantage en 1997 en raison du non-paiement de l’impôt sur les sociétés sur une partie des provisions créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG.

LES ARRÊTS DES JURIDICTIONS DE L'UNION EUROPÉENNE

33.

Dans son arrêt du 15 décembre 2009, le Tribunal de l'Union européenne a annulé les articles 3 et 4 de la décision de la Commission du 16 décembre 2003, essentiellement au motif qu'l appartenait à la Commission, de vérifier si un investisseur privé aurait procédé à un investissement comparable dans son montant dans des circonstances similaires, indépendamment de la forme de l’intervention de l’État pour augmenter le capital d’EDF et de l’usage éventuel de ressources fiscales à cet effet, et ce afin de vérifier la rationalité économique de cet investissement et de le comparer au comportement qu’aurait eu un tel investisseur à l’égard de la même entreprise dans les mêmes circonstances. Le Tribunal a estimé qu'eu égard à la nécessité d'apprécier la mesure litigieuse dans son contexte, la Commission ne pouvait se limiter à examiner les incidences fiscales des dispositions adoptées par la République française et aurait dû vérifier si l'opération satisfaisait au critère de l'investisseur privé. Le Tribunal a donc considéré que la Commission avait commis une erreur de droit et violé l'article 87 CE (devenu article 107 TFUE).

34.

Dans son arrêt du 5 juin 2012, la Cour de Justice de l'Union européenne a rejeté le pourvoi formé par la Commission contre l'arrêt du Tribunal, notamment au motif que le constat effectué par le Tribunal selon lequel l’obligation pour la Commission de vérifier si les capitaux ont été apportés par l’État dans des circonstances qui correspondent aux conditions normales du marché existe indépendamment de la forme sous laquelle les capitaux ont été apportés, tout comme l'appréciation du Tribunal selon laquelle le critère de l’investisseur privé peut être applicable même dans le cas où des moyens de nature fiscale ont été employés, ne sont entachés d’aucune erreur de droit.

35.

La Cour considère que, en cas de doute sur la qualité de puissance publique ou d'actionnaire qui est à l'origine d'une mesure, il incombe à l'Etat membre d’établir sans équivoque et sur la base d’éléments objectifs et vérifiables que la mesure mise en œuvre ressortit à sa qualité d’actionnaire. Ces éléments doivent faire apparaître clairement que l’État membre concerné a pris, préalablement ou simultanément à l’octroi de l’avantage économique, la décision de procéder, par la mesure effectivement mise en œuvre, à un investissement dans l’entreprise publique contrôlée. Peuvent notamment être requis, à cet égard, des éléments faisant apparaître que cette décision est fondée sur des évaluations économiques comparables à celles qu' un investisseur privé rationnel se trouvant dans une situation la plus proche possible de celle dudit État membre aurait fait établir, avant de procéder audit investissement, aux fins de déterminer la rentabilité future d’un tel investissement.

36.

La Cour estime que des évaluations économiques établies après l’octroi dudit avantage, le constat rétrospectif de la rentabilité effective de l’investissement réalisé par l’État membre concerné ou des justifications ultérieures du choix du procédé effectivement retenu ne sauraient suffire à établir que cet État membre a pris, préalablement ou simultanément à cet octroi, une telle décision en sa qualité d’actionnaire. Si l’État membre concerné fait parvenir à la Commission des éléments de la nature requise, il appartient à cette dernière d’effectuer une appréciation globale prenant en compte, outre les éléments fournis par cet État membre, tout autre élément pertinent en l’espèce lui permettant de déterminer si la mesure en cause ressortit à la qualité d’actionnaire ou à celle de puissance publique dudit État membre. En particulier, peuvent être pertinents à cet égard, la nature et l’objet de cette mesure, le contexte dans lequel elle s’inscrit, ainsi que l’objectif poursuivi et les règles auxquelles ladite mesure est soumise.

37.

En outre la Cour relève que l’application du critère de l’investisseur privé aurait permis de déterminer si un actionnaire privé aurait apporté, à des conditions similaires, un montant égal à l’impôt dû, dans une entreprise se trouvant dans une situation comparable à celle d’EDF. A cet égard, lorsqu’il apparaît que le critère de l’investisseur privé pourrait être applicable, la Cour estime qu'il incombe à la Commission de demander à l’État membre concerné de lui fournir toutes les informations pertinentes lui permettant de vérifier si les conditions d’applicabilité et d’application de ce critère sont remplies et elle ne peut refuser d’examiner de telles informations que si les éléments de preuve produits ont été établis postérieurement à l’adoption de la décision d’effectuer l’investissement en question. En effet, seuls sont pertinents les éléments disponibles et les évolutions prévisibles au moment où la décision de procéder à l’investissement a été prise.

38.

Au point 99 de cet arrêt, la Cour a souligné que, par l'arrêt attaqué, le Tribunal n'avait préjugé ni de l'applicabilité, en l'espèce, du critère de l'investisseur privé avisé en économie de marché, ni du résultat de l'éventuelle application de ce critère.

CONSÉQUENCES POUR LA PROCÉDURE

39.

A la suite de l'annulation des articles 3 et 4 de la décision du 16 décembre 2003, la Commission doit adopter une nouvelle décision en vertu de l'art. 266 TFUE et de l'article 13 du Règlement (CE) 659/99 (10) pour clôturer la procédure en se conformant aux points de droits établis de manière définitive par l'arrêt de la Cour qui détermine l'Etat du droit en la matière. Les articles 3 et 4 de la décision du 16 décembre 2003 ayant été annulés dans leur entièreté, la Commission doit réexaminer les questions relatives à ces articles dans leur ensemble. En outre, ni la Cour, ni le Tribunal n'ont estimé que la décision d'ouverture de la procédure formelle d'examen prise le 16 octobre 2002 était viciée, de sorte qu'elle peut constituer la base d'une nouvelle décision finale.

40.

Compte tenu de ce qui précède, au vu des observations et informations reçues au cours de la présente procédure, la Commission pourrait en principe statuer sans étendre la procédure formelle d'examen. Néanmoins, compte tenu de l'ensemble des circonstances de l'espèce, la Commission estime qu'il est à la fois prudent et opportun de laisser à l'Etat membre concerné et aux parties intéressées la possibilité de lui fournir des documents contemporains des mesures examinées, à supposer que de tels documents existent et n'aient pas été produits à ce jour. La Commission estime également opportun de préciser son analyse préliminaire et de permettre à la République française et aux tiers intéressés de lui faire parvenir toutes les réactions, informations et documents qu’ils estiment pertinents, en vue d'une décision finale à prendre conformément à l'article 7 du Règlement (CE) no 659/1999.

41.

A ce stade, tout en l'inscrivant dans le contexte du reclassement des provisions créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG en capital d'EDF en vertu de loi no 97-1026 du 10 novembre 1997, la Commission concentrera son examen préliminaire sur l'éventuel avantage économique découlant du non-paiement par EDF, en 1997, de l’impôt sur les sociétés pour un montant d'EUR 888,89 millions (augmenté des intérêts) sur la partie des provisions correspondant aux FRF 14,119 milliards de droits du concédant reclassés en dotations en capital.

APPRECIATION DES MESURES: EXISTENCE D'UNE AIDE D'ETAT

42.

L'article 107, paragraphe 1, du TFUE dispose que: "Sauf dérogations prévues par le présent TFUE, sont incompatibles avec le marché intérieur, dans la mesure où elles affectent les échanges entre États membres, les aides accordées par les États ou au moyen de ressources d'État sous quelque forme que ce soit qui faussent ou qui menacent de fausser la concurrence en favorisant certaines entreprises ou certaines productions". L'examen de ces conditions cumulatives d'application à la mesure en cause est poursuivi ci-après.

Avantage sélectif faussant ou menaçant de fausser la concurrence

43.

La loi no 97-1026 du 10 novembre 1997 ayant établi qu’EDF était réputée propriétaire du RAG depuis 1956, il convient de vérifier si cette loi n’implique pas un transfert de propriété du RAG.

44.

Selon les informations soumises par les autorités françaises, EDF peut raisonnablement être considérée comme propriétaire du RAG depuis le premier cahier des charges de 1956. Cette conclusion est fondée sur les éléments suivants: les caractéristiques des différents types de contrats de concession en droit français, les caractéristiques particulières de la concession originale à EDF, qui ne comportait pas de clause précise de rétrocession, la procédure d’acquisition des actifs concernés, pour lesquels EDF a dû acquitter un droit similaire à une indemnité d’expropriation, et les conditions de financement de l’entretien et du développement du RAG aux frais d’EDF. Par conséquent, la « clarification » sur la propriété du RAG, effectuée par la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997, ne semble pas contenir en soi d’élément d'avantage économique pour EDF.

45.

Il faut en conséquence examiner si la loi no 97-1026 a tiré toutes les conséquences fiscales de la clarification qu'elle apporte quant à la propriété du RAG et si, dans l’hypothèse où tel ne serait pas le cas, il n’y a pas eu d’avantage économique de nature fiscale en faveur d’EDF.

46.

Pendant la période 1987-1996, EDF a créé des provisions en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG. Suite à la loi de 1997 réputant EDF propriétaire du RAG depuis 1956, ces provisions sont devenues sans objet et ont dû par conséquent être reclassées à d’autres postes du bilan.

47.

La lettre du ministre de l’Economie, établissant les conséquences fiscales de la restructuration du bilan d’EDF, montre que les provisions pour renouvellement du RAG non utilisées ont été soumises par les autorités françaises à l’impôt sur les sociétés au taux de 41,66 %, taux applicable en 1997.

48.

En revanche, conformément à l’article 4 de la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997, une partie de ces provisions, les droits du concédant, correspondant aux opérations de renouvellement déjà réalisées, a été reclassée en dotations en capital à hauteur de FRF 14,119 milliards sans être soumise à l’impôt sur les sociétés. L'administration des impôts reconnaît le caractère illégal de cette opération, comme il résulte de la note de la Direction générale des impôts en date du 9 avril 2002, adressée à la Commission et reprise au considérant 16.

49.

Conformément à l’avis du Conseil national de la comptabilité, les corrections d’erreur doivent être comptabilisées dans le résultat de l’exercice au cours duquel elles sont constatées. D’autre part, si les provisions non utilisées qui avaient été créées en franchise d’impôt pour un montant de FRF 38,5 milliards ont été soumises à l’impôt sur les sociétés au taux de 41,66 % en 1997, il n’existe aucune raison objective de ne pas avoir imposé l’autre partie des provisions créées en franchise d’impôt au même taux.

50.

Les droits du concédant auraient dû être imposés en même temps et au même taux que les autres provisions comptables créées en franchise d’impôt. Cela signifie que les FRF 14,119 milliards de droits du concédant auraient dû être additionnés aux FRF 38,5 milliards de provisions non utilisées pour être imposés au taux de 41,66 % appliqué à la restructuration du bilan d’EDF par les autorités françaises. En ne payant pas la totalité de l’impôt sur les sociétés dû lors de la restructuration de son bilan, EDF a économisé EUR 888,89 millions.

51.

L’aide est bien consentie en 1997, car le montant de FRF 14,119 milliards était à cette date une dette envers l’Etat, enregistrée au bilan comme droits du concédant, que l’Etat a abandonnée par la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997, cependant que les conséquences fiscales de la loi sont exposées dans la lettre du ministre de l'économie de 22 décembre 1997.

52.

Les autorités françaises affirment que, même en l’absence de dotations en provisions pour le renouvellement du RAG, EDF n’aurait pas été en mesure de payer l’impôt sur les sociétés de 1987 à 1996 du fait des reports fiscaux déficitaires. Cet argument n’est pas pertinent. L’avantage fiscal date de 1997, et non des années antérieures. En outre, les dotations en provisions irrégulières ont provoqué partiellement les reports fiscaux déficitaires. Ceux-ci auraient progressivement disparu de 1987 à 1996, de sorte que, en 1997, le montant de l’impôt dû par EDF aurait été nettement supérieur à ce qu'il a effectivement été, même sans tenir compte du non-paiement d'impôt pour le reclassement de droits du concédant.

53.

Les autorités françaises estiment également que si la constitution des provisions pour le renouvellement du RAG s’était traduite par un avantage, celui-ci devrait être considéré comme annulé par l’augmentation de l’impôt sur les sociétés payé en 1997. Or, comme les autorités françaises l’indiquent elles-mêmes dans leur note en date du 9 avril 2002, si les provisions pour renouvellement non utilisées ont été imposées normalement, les droits du concédant ont été reclassés en dotations en capital sans être soumis à l’impôt sur les sociétés. L’impôt payé par EDF en 1997 est donc inférieur à l’impôt normalement dû.

54.

Les autorités françaises affirment également que sur la période 1987-1996, EDF a globalement versé à l’Etat une somme supérieure à l'impôt sur les sociétés qu’aurait payé une société de droit commercial, qui n’aurait pas constitué de provisions pour renouvellement du RAG et qui aurait versé à son actionnaire un dividende égal à 37,5% du résultat net après impôt. En outre, le taux de l’impôt sur les sociétés qui aurait dû être appliqué à la restructuration du bilan d’EDF est celui de 1996, et non de 1997.

55.

Comme indiqué précédemment, d’une part, que le Conseil national de la comptabilité considère que les erreurs comptables doivent être corrigées au cours de l’exercice comptable au cours duquel elles ont été constatées. Les provisions pour renouvellement du RAG étant devenues sans objet suite à la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997, c’est bien au cours de l’exercice comptable 1997 qu’elles devaient être reclassées, et donc imposées au taux de l’impôt sur les sociétés applicables au cours de cet exercice. D’autre part, les autorités françaises elles-mêmes ont appliqué le taux de l’impôt sur les sociétés de 1997 à la partie des provisions qui a été imposée.

56.

A ce stade de l'examen, le non-paiement par EDF, en 1997, d'EUR 888,89 millions d’impôt semble donc constituer un avantage économique pour cette entreprise. EDF a pu employer la somme équivalente au non-paiement de l’impôt pour renforcer ses capitaux propres sans faire appel à des ressources financières extérieures.

57.

Toutefois, ainsi que le rappellent les juridictions de l'Union, notamment dans leurs arrêts repris aux considérants 33 à 38 ci-dessus, en l'espèce, une dotation en capital supplémentaire au bénéfice d'EDF ne constituerait pas un avantage économique au sens de l'article 107, paragraphe 1 du TFUE s'il est établi qu'un actionnaire privé hypothétique aurait apporté, à des conditions similaires, un montant égal à l’impôt dû, dans une entreprise se trouvant dans une situation comparable à celle d’EDF.

Principe de l'investisseur privé: applicabilité et application

58.

Il convient donc d'examiner, successivement, l'applicabilité et l'application de ce principe aux faits de l'espèce, compte tenu de l'arrêt de la Cour de justice de l'Union européenne.

59.

Les autorités françaises prétendent que la réforme comptable de 1997 équivaut à une dotation complémentaire en capital d’un montant égal à l’exonération partielle d’impôt. Il s’agirait donc de leur part d’un investissement, et non d’une aide. A cet égard, elles affirment qu'une telle dotation complémentaire était justifiée par les perspectives de rentabilité offertes par EDF en 1997, qui se sont d'ailleurs concrétisées pendant les années suivantes. Dans des circonstances comparables, selon les autorités françaises, un investisseur privé en économie de marché aurait procédé à un tel apport en capital. Aucune autre preuve, démonstration ou document ne viennent étayer cette affirmation.

Sur l'applicabilité du principe de l'investisseur privé

60.

Pour ce qui est de l'applicabilité du principe, il convient de déterminer si la mesure litigieuse a été prise par l'Etat en qualité d'actionnaire ou de puissance publique. La Cour de justice de l'Union européenne précise que:

si un Etat membre invoque, au cours de la procédure administrative, le principe de l'investisseur privé en économie de marché, il lui incombe, en cas de doute, d'établir sans équivoque et sur la base d'éléments objectifs et vérifiables que la mesure mise en œuvre ressortit à sa qualité d'actionnaire (point 82 de l'arrêt); ces éléments doivent faire apparaître clairement que l'Etat membre concerné a pris, préalablement ou simultanément à l'octroi de l'avantage économique, la décision de procéder, par la mesure effectivement mise en œuvre, à un investissement dans l'entreprise publique contrôlée (point 83 de l'arrêt);

peuvent notamment être requis, à cet égard, des éléments faisant apparaître que cette décision est fondée sur des évaluations économiques comparables à celles que, dans les circonstances de l'espèce, un investisseur rationnel se trouvant dans une situation la plus proche possible de celle dudit Etat membre aurait fait établir, avant de procéder audit investissement, aux fins de déterminer la rentabilité future d'un tel investissement;

peuvent être pertinents à cet égard la nature et l'objet de cette mesure, le contexte dans lequel elle s'inscrit, ainsi que l'objectif et les règles auxquelles ladite mesure est soumise.

61.

Or, en l'espèce, ni les autorités françaises, ni EDF n'ont été en mesure de produire de document antérieur ou simultané à la décision d'octroi de l'avantage qui constituerait un véritable plan d'affaires. Il n'est pas même attesté que les autorités françaises auraient examiné les perspectives de rentabilité offertes par EDF en 1997 dont elles se prévalent. Les autorités françaises sont en défaut même d'indiquer quel était le rendement du capital qu'elles escomptaient et, par conséquent et a fortiori, de montrer que la rentabilité attendue de l'augmentation de capital eût été suffisante pour un investisseur privé. De la même façon, il ne ressort nullement des travaux parlementaires que les députés et sénateurs auraient procédé à l'examen et à la discussion d'un plan d'affaires avant d'adopter la disposition législative litigieuse. De même, aucun élément objectif et vérifiable ne fait apparaître clairement que la République française a pris, préalablement ou simultanément à l'octroi de l'avantage fiscal, la décision de procéder, par celui-ci, à un investissement dans l'entreprise EDF. Aux termes de l'arrêt de la Cour de justice de l'Union européenne, cette constatation milite fortement contre l'applicabilité du principe de l'investisseur privé en économie de marché.

62.

En revanche, les pièces disponibles montrent que c'est dans l'exercice de leurs compétences fiscales que le ministre de l’Economie, des Finances et de l’Industrie, le secrétaire d’Etat au Budget et le secrétaire d’Etat à l’Industrie, dans leur lettre adressée à EDF le 22 décembre 1997 y compris ses annexes, expliquent la restructuration du haut du bilan d’EDF, conformément à l’article 4 de la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997 et les conséquences fiscales de celui-ci, sans qu'il soit question d'un quelconque investissement rentable.

63.

De même, alors que seules des règles fiscales et comptables semblent avoir été appliquées par les autorités françaises, il est probable que, sans la mesure en cause, le produit de l'impôt sur les sociétés non perçu aurait été versé aux recettes générales du budget de l'Etat français en 1997. Il n'apparaît pas non plus que des dispositions spécifiques en loi de finances aient été adoptées pour pré-affecter ce produit aux dépenses de l'Etat français au titre d'un quelconque investissement dans le capital d'EDF dans le cadre du même budget, en application du principe que l’affectation, totale ou partielle, d’une ressource établie au profit de l’Etat, à une personne morale distincte telle EDF, ne peut résulter que d’une disposition expresse de loi de finances.

64.

La mesure en cause semble uniquement régie par des règles comptables et fiscales et échapper aux règles et contrôles prévus pour les investissements de l'Etat français en tant qu'actionnaire. Par ailleurs, force est de constater que, comme il est indiqué au considérant 26, les autorités françaises se réfèrent à une opération hypothétique équivalente d'investissement pour le montant d'impôt non perçu qui n'a jamais existé, et dont les autorités françaises sont en défaut de démontrer qu'elle aurait pu être menée à bien en respectant les dispositions fiscales et budgétaires régissant cette manière. A défaut de cette démonstration, le non-prélèvement de l'impôt apparaît comme une dérogation ad hoc des règles applicables.

65.

Certes, contrairement à l'avantage exorbitant que procurerait la seule annulation sans contrepartie d'un impôt dû, le non-paiement par EDF, en 1997, de l’impôt sur les sociétés s'inscrit dans les faits dans le contexte plus vaste de la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997, qui reclassait en capital d'EDF des provisions créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG et qui constitue, à n'en pas douter, une mesure de recapitalisation. En revanche, il n'apparaît pas que la République française a pris, préalablement ou simultanément à l’octroi de l’avantage économique résultant du non-paiement de l'impôt sur les sociétés, la décision de procéder, par la mesure effectivement mise en œuvre, à un investissement dans EDF.

66.

Il résulte de ce qui précède que, à ce stade, et sous réserve des précisions que devront apporter les autorités françaises quant aux règles applicables en matière de pré-affectation d'une ressource fiscale au profit d'un investissement en dotation au capital d'une entreprise telle qu'EDF en 1997, ainsi que d'autres éléments objectifs et vérifiables attestant de leur volonté de procéder à un investissement au moyen de la mesure fiscale en cause, l'appréciation globale des faits de l'espèce semble indiquer que cette mesure ressortit à la qualité de puissance publique de la République française, écartant par-là l'applicabilité du principe de l'investisseur privé, selon les critères indiqués par la Cour de justice de l'Union européenne.

A titre subsidiaire, sur l'application du principe de l'investisseur privé

67.

Quand bien même le principe de l'investisseur privé serait applicable, l'application dudit principe permet de conclure à ce stade qu'un investisseur privé n'aurait pas investi EUR 888,89 millions dans l'augmentation de capital d'EDF en 1997 sans aucune visibilité sur le rendement, en l'absence même de toute quantification du retour sur capital attendu en 1997 ainsi que de toute évaluation préalable par les autorités françaises, leurs agences d'investissement ou leurs conseils externes de la rentabilité de l'investissement prétendu.

68.

Il semble exclu qu'un actionnaire privé dans des circonstances normales de marché aurait investi EUR 888,89 millions dans l'augmentation de capital d'EDF ou d'une entreprise similaire en 1997 sans disposer et avoir examiné au préalable des études prospectives objectives et solides montrant, notamment les perspectives de rentabilité et les risques attachés à un tel investissement, effectuées de préférence par un tiers impartial conseiller en investissement, plutôt que, par exemple, l'entreprise bénéficiaire.

69.

De tels éléments devraient montrer, notamment, d'une part, quel était le plan d'affaires d'EDF en 1997, l'analyse critique de celui-ci et les facteurs de risque identifiés en son temps par l'Etat actionnaire et, d'autre part, compte tenu du plan d'affaires, dans une perspective d'actionnaire, le rendement attendu sur les capitaux d'EUR 888,89 millions investis, l'horizon de retour sur investissement, les modalités prévisibles de rémunération de l'actionnaire soit en dividendes soit en appréciation de la valeur du capital, les facteurs de risque intrinsèque d'un tel investissement dans l'absolu et par rapport aux modalités de rémunération possibles ou prévisibles, la comparaison avec le rendement d'investissements similaires dans des entreprises comparables à EDF et/ou tout autre facteur qu'un investisseur avisé aurait examiné avant d'engager ses fonds. A cet égard, il convient de rappeler l'incertitude sur le montant et l'évolution des charges de financement des retraites auxquelles EDF devait faire face en 1997, en application de son régime spécifique, et l'évaluation que pouvait en faire un investisseur à cette époque.

70.

Sur le plan matériel, attendu les critères fournis par la Cour, il convient que la date des documents fournis soit dûment établie ainsi que la preuve qu'ils ont été examinés par les ministres et fonctionnaires compétents et les assemblées du Parlement avant de prendre la décision litigieuse.

71.

A défaut de ces éléments, il n'est donc pas établi à ce stade qu'un actionnaire privé aurait apporté, à des conditions similaires, un montant égal à l’impôt dû, dans une entreprise se trouvant dans une situation comparable à celle d’EDF. Dès lors, en 1997, le non-paiement par EDF d'EUR 888,89 millions d’impôt sur les sociétés apparaît non pas comme un investissement productif de la part de l'Etat actionnaire mais plutôt comme une mesure dérogatoire de nature purement fiscale susceptible d'avoir procuré un avantage économique à EDF.

72.

Un tel avantage renforcerait nécessairement la position d'EDF par rapport à celle de ses concurrents, des lors que le montant de fonds propres détermine, parmi d'autres facteurs, la capacité de financement externe d'une entreprise. Il crée donc une distorsion de concurrence au sens de l’article 107, paragraphe 1, du TFUE. L’avantage serait nécessairement sélectif, puisque le non-paiement de l’impôt sur les sociétés sur une partie de ces provisions comptables constitue une exception au traitement fiscal normalement applicable à une telle opération et, en l'espèce, cette exception s'appliquait à la seule entreprise EDF.

Ressources étatiques

73.

La notion d’aide recouvre non seulement des prestations positives telles que les subventions, mais également toutes les interventions des autorités publiques qui allègent les charges qui grèvent normalement le budget d’une entreprise et qui ont des effets identiques aux subventions (11). Conformément à une jurisprudence constante (12), la non-perception par l’Etat d’un impôt qui aurait dû être perçu équivaut à la consommation d’une ressource d’Etat.

74.

Cette non-perception de la totalité de l’impôt sur les sociétés dû au titre de l’exercice 1997 découle directement d’un acte étatique, la loi no 97-1026 du 10 novembre 1997.

Affectation des échanges entre les Etats membres

75.

Depuis sa création en 1946 et jusqu'à l'entrée en vigueur de la directive du Conseil 96/92/CE du Parlement européen et du Conseil du 19 décembre 1996 concernant des règles communes pour le marché intérieur de l’électricité (13), EDF a joui sur le marché français d'une situation de monopole avec des droits exclusifs pour le transport, la distribution ainsi que l'importation et l'exportation d'électricité. Toutefois, EDF était déjà en concurrence avec les producteurs d'électricité des autres Etats membres avant même l'entrée en vigueur de la directive 96/92/CE. De surcroît, une libre concurrence existait sur les marchés connexes sur lesquels EDF avait déjà diversifié ses activités au-delà de ses droits exclusifs, que ce soit d’un point de vue géographique ou sectoriel. Des effets sur les échanges existaient donc bien avant la libéralisation prévue par la directive 96/92/CE.

76.

L'électricité faisait l'objet entre les Etat membres d'échanges importants et croissants auxquels EDF participait activement. Ces échanges, renforcés par l'adoption de la directive 90/547/CEE du Conseil du 29 octobre 1990 relative au transit d'électricité sur les grands réseaux (14), s'effectuaient sur la base d'accords commerciaux entre les différents opérateurs des réseaux d'électricité de haute tension dans les Etats membres. Dans les pays européens de l'OCDE, les importations d'électricité ont augmenté à un taux annuel moyen de plus de 7 % entre 1980 et 1990. De 1981 à 1989, EDF a multiplié l'excédent de sa balance commerciale d'électricité par 9, atteignant des exportations nettes de 42 TWh représentant 10 % de sa production totale. En 1985, EDF exportait déjà 19 TWh vers les autres Etats membres.

77.

Avant même l'entrée en vigueur de la directive 96/92/CE en février 1999, certains Etats membres avaient déjà adopté unilatéralement des mesures visant à ouvrir leur marché de l'électricité. En particulier, le Royaume-Uni a ouvert son marché à 100 % pour les gros clients industriels en 1990. La Suède a ouvert le sien à 100 % en 1996, la Finlande a commencé à l'ouvrir en 1995 pour atteindre 100 % en 1997, l'Allemagne l'a ouvert à 100 % en 1998 et les Pays-Bas l'ont ouvert totalement pour les clients industriels en 1998. Dans ces conditions, avant même la date fixée par la directive pour l’ouverture à la concurrence, les aides d'Etat accordées aux entreprises disposant d’un monopole dans un Etat membre participant activement aux échanges intracommunautaires, comme c'est le cas d'EDF, étaient susceptibles d'affecter le commerce entre Etats membres au sens de l'article 107, paragraphe 1, du TFUE.

78.

Dans son rapport annuel 1997, EDF indiquait se situer « parmi les tous premiers opérateurs internationaux du secteur électrique, avec, hors de France, plus de FRF 13 milliards engagés, un parc de production dont la puissance installée représente près de 11 % de celle du parc français et plus de 8 millions de clients. » Le rapport soulignait également qu’en 1997, EDF a « multiplié et renforcé ses investissements en Europe en étendant sa présence à l’Autriche et à la Pologne » et qu’elle a « exporté plus de 70 TWh en Europe ».

79.

Le contrat d’entreprise 1997 – 2000, signé le 8 avril 1997 entre l’Etat et EDF, prévoyait qu’EDF consacrerait environ FRF 14 milliards à ses investissements internationaux, les régions de l’Europe figurant parmi les priorités. Entre 2000 et 2002, EDF avait acquis un tiers du capital de l’entreprise allemande EnBW, accru les capacités de production et de distribution de sa filiale britannique London Electricity, pris le contrôle direct de l’entreprise italienne Fenice et mis en place un partenariat avec Fiat pour l’achat de Montedison (devenu Edison).

80.

En 1997, SDS, filiale détenue à 100 % par EDF, réunissait ses activités liées à la fourniture de services pour les clients individuels, les entreprises et les autorités locales. SDS exerçait son activité dans le traitement des déchets, l’éclairage de rue et d’autres services liés à l’énergie avec une contribution aux ventes équivalente à EUR 685 millions en 1998 contre EUR 650 millions en 1997. En 2000, EDF a mis au point un partenariat avec Veolia Environnement à travers la société Dalkia, qui est le leader européen des services énergétiques aux entreprises et aux collectivités. Elle propose des services d’ingénierie et de maintenance énergétiques, gère des installations thermiques et des services techniques liés au fonctionnement des bâtiments et assure l’exploitation des réseaux de chaleur, de cogénération, d’ensembles de production d’énergie et de fluides industriels.

81.

EDF a également développé ses activités sur le marché des énergies renouvelables. En 1997, la société holding CHART, une filiale détenue à 100 % par EDF, réunissait ses activités dans le domaine des énergies renouvelables, telles que la géothermie et l’éolien. Sa contribution au chiffre d’affaires consolidé était alors d'EUR 70 millions.

82.

Enfin, en tant que producteur et distributeur d'électricité, EDF a été et est encore en concurrence avec des fournisseurs d'autres sources d'énergie de substitution comme le charbon, le pétrole et le gaz, tant sur son marché national que sur les marchés internationaux. En France, par exemple, EDF a lancé avec succès une campagne pour encourager l'utilisation d'électricité pour le chauffage. Elle a ainsi accru sa part de marché par rapport à ses concurrents qui fournissent des sources d'énergie de substitution comme le pétrole ou le gaz. Dans le secteur de l'acier, les fours électriques sont en concurrence avec les fours à gaz et à pétrole.

83.

En ce qui concerne l’affectation des échanges entre Etats membres pour le gaz, il convient de noter que la France n’ayant que de faibles réserves de gaz, celui-ci a toujours été, dans une large mesure, importé. Le marché du gaz a aussi fait l’objet d’une directive de libéralisation, la directive 98/30/CE du Parlement européen et du Conseil du 22 juin 1998 concernant les règles communes pour le marché intérieur du gaz naturel, adoptée en juin 1998 et qui devait être transposée dans chaque Etat membre avant août 2000. Les Etats membres devaient définir les clients éligibles ayant la possibilité de choisir leur fournisseur. La définition de ces clients éligibles devait aboutir à une ouverture immédiate du marché du gaz d’au moins 20 % de la consommation nationale annuelle de gaz, puis de 28 % en 2003.

84.

Un rapport parlementaire français (15) indique que, selon les informations gouvernementales la consommation des clients éligibles ayant changé de fournisseur représentait au début de l’année 2002 environ 25 % de la consommation totale des clients éligibles et 5 % du marché total, et que quatre nouveaux opérateurs étaient apparus sur le marché français.

85.

EDF occupait ainsi une place importante dans les échanges d’électricité entre les Etats membres en 1997 alors que, à présent, le marché de l’électricité en France est pleinement ouvert et de nombreux fournisseurs européens y sont présents. Il apparaît ainsi qu’en 1997, EDF était déjà bien implantée sur certains marchés d’autres Etats membres, et que l’aide résultant du non-paiement par EDF de l’impôt sur les sociétés sur une partie des provisions comptables créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG ne pouvait qu’affecter les échanges entre Etats membres.

86.

Ainsi, dans la mesure où il remplit les quatre critères fixés à l’article 107, paragraphe 1, du TFUE, le non-paiement par EDF de l’impôt sur les sociétés sur une partie des provisions comptables créées en franchise d’impôt pour le renouvellement du RAG, semble constituer une aide d’Etat. Il convient désormais d’examiner sa compatibilité au regard des règles du TFUE.

APPRÉCIATION DE COMPATIBILITÉ DE L'AIDE AVEC LE MARCHÉ INTÉRIEUR

87.

L’article 107, paragraphe 1, du TFUE dispose que les aides correspondant aux critères qu’il définit sont en principe incompatibles avec le marché commun. Les exceptions à cette incompatibilité prévues à l’article 107, paragraphe 2, du TFUE ne sont pas applicables en l’espèce en raison de la nature de l’aide qui n’est pas destinée à atteindre les objectifs énumérés audit paragraphe.

88.

La mesure d’aide concernée ne remplit pas non plus les conditions prévues à l’article 107, paragraphe 3, points a) et c), pour les aides destinées à favoriser le développement économique de certaines régions, d’autant plus qu’elle correspond à une aide au fonctionnement. En effet, elle n’est pas subordonnée à des investissements ou à la création d’emplois comme envisagé dans les lignes directrices concernant les aides d’Etat à finalité régionale.

89.

L’article 107, paragraphe 3, point c), du TFUE prévoit également une exception pour les aides destinées à faciliter le développement de certaines activités quand elles n’altèrent pas les conditions des échanges dans une mesure contraire à l’intérêt commun. En l’espèce, la mesure d’aide examinée n’entre pas dans le cadre de cette dérogation. Cette exception au droit fiscal applicable, qui ne bénéficie qu’à une seule entreprise, ne peut être considérée comme destinée à faciliter le développement d’une activité. Son seul objet est en effet d’aider une entreprise en réduisant ses coûts opérationnels.

90.

En ce qui concerne les exceptions prévues à l’article 107, paragraphe 3, points b) et d), du TFUE, la mesure d’aide concernée en l’espèce n’est pas destinée à promouvoir la réalisation d’un projet d’intérêt commun, ni à remédier à une perturbation grave de l’économie française, ni à promouvoir la culture et la conservation du patrimoine.

91.

Ainsi, les critères de compatibilité énoncés à l’article 107, paragraphes 2 et 3, du TFUE ne sont pas remplis. Par ailleurs, en ce qui concerne la compensation des coûts de service public, les autorités françaises n’ont pas invoqué à l’égard de l’avantage fiscal l’application de l’article 106, paragraphe 2, du TFUE, mais elles ont souligné le fait qu’EDF exerce des missions de service public. Les autorités françaises n’ont cependant fourni aucune évaluation du coût occasionné à EDF par ces missions. La Commission ne peut donc pas établir si l’avantage fiscal en question compense ou non l’éventuel surcoût lié à ces missions de service public qui lui sont imposées. En tout état de cause, si le non-paiement de l'impôt devait être qualifié de compensation pour la fourniture d'un service d'intérêt économique général, il n'est pas établi qu'une telle compensation ait été définie à l'avance selon des critères transparents et objectifs et calculée par rapport aux coûts d'une entreprise efficace.

92.

A ce stade, l’examen du respect des conditions formulées dans l’arrêt Altmark, qui permettent d’échapper au champ d’application de l’article 107, paragraphe 1, du TFUE ainsi que l’examen des critères d’application de l’article 106, paragraphe 2, du TFUE, que les autorités françaises n'invoquent d'ailleurs pas, ne sont donc pas possibles en l’espèce.

93.

Sur la base des considérations précédentes, il apparaît à ce stade que l’aide examinée constitue une aide au fonctionnement, qui a eu pour effet de renforcer la position concurrentielle d’EDF vis-à-vis de ses concurrents. Si tel est le cas, elle serait incompatible avec le marché intérieur.

94.

La Commission considère aussi que, à ce stade, que, contrairement à l’affirmation des autorités françaises, la règle de prescription ne s’applique pas en l’espèce. Certes, EDF a créé les provisions comptables en franchise d’impôt de 1987 à 1996. Cependant, il convient de remarquer, d’une part, que d’après le Conseil national de la comptabilité, les corrections d’erreur, qui, par leur nature même, portent sur la comptabilisation des opérations passées, doivent être comptabilisées dans le résultat de l’exercice au cours duquel elles sont constatées et, d’autre part, que la loi qui dispose que les droits du concédant sont reclassés en dotations en capital sans être soumis à l’impôt sur les sociétés date du 10 novembre 1997. L’avantage fiscal date donc de 1997, et la prescription ne s’applique pas à une aide nouvelle versée à cette date, car le premier acte de la Commission concernant cette mesure date du 10 juillet 2001. Par ailleurs l'article 15 du règlement (CE) no 659/1999 exclut de la prescription la procédure au contentieux.

VI.   CONCLUSIONS

Compte tenu des considérations qui précédent, la Commission estime à ce stade que la mesure examinée constitue une aide d'Etat et doute de sa compatibilité avec le marché intérieur. Elle invite donc la République française, dans le cadre de la procédure de l’article 108, paragraphe 2, du TFUE sur le fonctionnement de l'Union européenne, à présenter ses observations et à fournir toute information utile pour l’évaluation de la mesure dans un délai d’un mois à compter de la date de réception de la présente. En particulier, la République française devrait fournir les éléments et informations concernant l'applicabilité et l'application du critère de l'investisseur privé indiqués par le Tribunal et la Cour de l'Union européenne repris aux considérants 33 à 38 et 58 à 70 de la présente lettre. A priori, la Commission considère que l'éventuelle confidentialité des documents, à la supposer établie, ne devrait pas faire obstacle à leur transmission à la Commission.

En effet, en ce qui concerne l'injonction du 16 octobre 2002, et les raisons arguées par les autorités françaises, la Commission constate que les documents transmis par les autorités françaises ont été largement expurgés. Il n’appartient pas à l’Etat membre mais à la Commission d’apprécier la pertinence de ces documents dans le cadre de son investigation. Par ailleurs, l’existence de secrets d’affaires invoquée par les autorités françaises ne constitue pas un motif valable pour refuser de transmettre un document à la Commission, puisque celle-ci est tenue de traiter de façon confidentielle toute information constitutive de secrets d’affaires. Il est probable que les éléments et informations nécessaires revêtent le caractère de secret commercial, sous réserve de l'examen de l'ancienneté de documents datant de plus de 15 ans à l'heure actuelle. Le refus par la République française de communiquer les éléments et informations demandés par la Commission permettra à la Commission de décider exclusivement sur la base des informations disponibles conformément à l’article 13, paragraphe 1, du règlement (CE) no 659/1999.

La Commission invite aussi vos autorités à transmettre immédiatement une copie de cette lettre au bénéficiaire potentiel de l’aide.

La Commission rappelle à la République française l’effet suspensif de l’article 108, paragraphe 3, du TFUE sur le fonctionnement de l'Union européenne et se réfère à l'article 14 du règlement (CE) no 659/1999 du Conseil qui prévoit que toute aide illégale pourra faire l’objet d’une récupération auprès de son bénéficiaire.

Par la présente, la Commission avise la République française qu’elle informera les intéressés par la publication de la présente lettre et d'un résumé de celle-ci au Journal officiel de l’Union européenne. Elle informera également les intéressés dans les pays de l’AELE signataires de l’accord EEE par la publication d’une communication dans le supplément EEE du Journal officiel, ainsi que l’autorité de surveillance de l’AELE en leur envoyant une copie de la présente. Tous les intéressés susmentionnés seront invités à présenter leurs observations dans un délai d’un mois à compter de la date de cette publication.”


(1)  HL L 49., 2005.2.22., 9. o.

(2)  A T-156/04. sz., EDF kontra Bizottság ügyben 2009. december 15-én hozott ítélet (EBHT 2009., II-04503).

(3)  A C-124/10P. sz., Bizottság kontra EDF ügyben 2012. június 5-én hozott ítélet (még nem tették közzé).

(4)  À compter du 1er décembre 2009, les articles 87 et 88 du traité CE sont devenus respectivement les articles 107 et 108 du traité sur le fonctionnement de l'Union européenne («TFUE»). Dans les deux cas, les dispositions sont, en substance, identiques. Aux fins de la présente décision, les références faites aux articles 107 et 108 du TFUE s'entendent, s'il y a lieu, comme faites respectivement aux articles 87 et 88 du traité CE. Le TFUE a également introduit certaines modifications de terminologie, telles que le remplacement de «Communauté» par «Union», de marché commun par «marché intérieur» et de «Tribunal de première instance» par «Tribunal». La terminologie du TFUE est utilisée dans la présente décision.

(5)  JO C 280 du 16.11.2002, p. 8.

(6)  JO L 049 du 22.02.2005 p. 9.

(7)  Arrêt du Tribunal du 15 décembre 2009, Affaire T-156/04— EDF/Commission, REC 2009 page II-04503.

(8)  Arrêt de la Cour du 5 juin 2012, Affaire C-124/10P— Commission-EDF, non encore publié.

(9)  Conversion réalisée sur la base du taux de change franc-euro en date du 22 décembre 1997.

(10)  Règlement (CE) no 659/1999 du Conseil du 22 mars 1999 portant modalités d'application de l'article 93 du traité CE, Journal officiel no L 083 du 27.3.1999 p. 1 -9,

(11)  Arrêts de la Cour Gezamenlijke Steenkolenmijnen c/ Haute Autorité, 23 février 1961, aff. 30/59, Recueil p. 3; Banco de Crédito Industrial, 15 mars 1994, aff. C-387/92, Recueil p. I-877; SFEI, 11 juillet 1996, aff. C-39/94, p. I-3547; France c/ Commission, 26 septembre 1996, aff. C-241/94, Recueil p. I-4551; arrêt du Tribunal FFSA c/ Commission, 2027 février 1997, aff. T-106/95, Recueil p. I-911.

(12)  Voir. notamment arrêt du Tribunal, Ladbroke/Commission, du 27 janvier 1998, aff. T-67/94, Recueil p. II-1, point 109.

(13)  JO L 27 du 30.1.1997, p. 20.

(14)  JO L 313 du 13.11.1990, p. 30.

(15)  Rapport de M. Poniatowski, fait en 2002 au nom de la commission des affaires économiques du Sénat sur le projet de loi relatif aux marchés énergétiques.