26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/1

(1)

A Szerződés 126. cikke szerint a tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

2013. június 21-én a Tanács a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn.

(4)

A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanács olyan éves költségvetési célok elérését írja elő, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(5)

Az 1467/97/EK tanácsi rendeletnek az adósságkritérium szerinti követelményt meghatározó 2. cikkével összhangban a korrekciós időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célnak biztosítania kell, hogy a Bizottság költségvetési előrejelzései alapján a GDP-arányos adósságráta és a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték közötti eltérés az előírt mértékben fog csökkenni a túlzott hiány megszüntetését követő két évben.

(6)

A Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2013-ban és 2014-ben továbbra is a referenciaérték felett marad, a GDP 3,7 %-ának, illetve 3,6 %-ának megfelelő szinten. Ezek a költségvetési előrejelzések a jelenlegi szakpolitikákon alapulnak, vagyis magukban foglalják a Parlament által 2013 áprilisában elfogadott 2013. évi költségvetést, amely mind a bevételi, mind a kiadási oldalra vonatkozóan tartalmaz expanzív intézkedéseket, valamint tartalmazza az Air Malta számára nyújtandó, már tervbe vett tőkeinjekciót (a GDP 0,6 %-a) – együttes nettó hiánynövelő hatásuk a GDP 0,3 %-át teszi ki. Az expanzív intézkedéseket csupán részben ellensúlyozza a jövedéki adók növelése, az adóhátralékok beszedése, valamint a 2006. évi nyugdíjreformból eredő kiadásmegtakarítások és magasabb társadalombiztosítási járulékok. Emellett a Bizottság által azonosított, nettó hiánycsökkentő egyszeri intézkedések konszolidációs erőfeszítésre gyakorolt hatása 2012 után jelentősen csökken. Tekintve, hogy az elsődleges hiány 2013-ban és 2014-ben várhatóan továbbra is fennáll, a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság szintje tovább nő, és 2013-ban eléri a GDP 73,9 %-át, 2014-ben pedig a GDP 74,9 %-át. Az államháztartási hiány várhatóan 2015-ben és 2016-ban is a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték felett marad, a GDP-arányos adósságráta pedig 2016-ra a GDP 75,6 %-ára nő majd.

(7)

Az 1467/97/EK rendelet értelmében a túlzott hiány kiigazítását a megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. Ezért a túlzott hiányt 2014-ig indokolt kiigazítani. A hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Máltának mindenekelőtt a GDP 3,4 %-át kitevő teljes államháztartási hiányt kell elérnie 2013-ban és a GDP 2,7 %-át kitevőt 2014-ben, ami a strukturális egyenleg alábbiak szerinti éves javulásának felel meg: 2013-ban a GDP 0,7 %-a és 2014-ben a GDP 0,7 %-a. A 2014. évi cél biztosítja, hogy a GDP-arányos adósságráta és a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték közötti eltérés az előírt mértékben csökkenjen a túlzott hiány megszüntetését követő két évben. A fent említett strukturális célok eléréséhez Máltának az alapforgatókönyvben már szereplő intézkedések mellett további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia, 2013-ban a GDP mintegy 0,4 %-ának megfelelő értékben, 2014-ben pedig a GDP mintegy 0,75 %-ának megfelelő értékben. Ezek a célok figyelembe veszik, hogy kompenzálni kell a költségvetési konszolidáció által – a GDP-növekedésre gyakorolt hatásai révén – az államháztartásra kifejtett negatív másodlagos hatásokat. A kiigazítási pálya alapjául szolgáló alapforgatókönyv magában foglalja a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzését, és a kibocsátási rés megszüntetésére, valamint a költségvetés ciklikussággal szembeni érzékenységére vonatkozó standard feltételezések alapján 2016-ig kiterjeszti azt; nem tartalmazza viszont az Air Malta részére nyújtandó, a 2013. évi stabilitási program szerint 2015-re tervezett további tőkeinjekciót. Így a feltételezések szerint a tőkeinjekcióra nem kerül sor, vagy azt ellenkező irányú intézkedések ellensúlyozzák majd.

(8)

Málta költségvetési keretrendszere meglehetősen rugalmas, a keretrendszer nem kötelező jellege és a költségvetési tervezés rövid horizontja pedig nem kedveznek a szilárd költségvetési pozíció kialakításának. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv (2) még nem került átültetésre. Emellett, a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikkével összhangban Máltának független szerveket kell létrehoznia a költségvetési szabályoknak való megfelelés monitoringjára. Bár a stabilitási program a kormány azon szándékát tükrözi, hogy költségvetési tanácsot hozzon létre, erre vonatkozó konkrét tervek még nincsenek.

(9)

A 473/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban Málta az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdése szerint benyújtandó jelentéssel egyidejűleg gazdasági partnerségi programot nyújt be a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(10)

A Tanács álláspontja szerint a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek tartós javulást kell előidézniük az államháztartás egyensúlyában, egyúttal hozzá kell járulniuk az államháztartás színvonalának emeléséhez, valamint a gazdaság növekedési potenciáljának erősítéséhez,

1.

Málta 2014-ig számolja fel a jelenlegi túlzott hiányt.

2.

Máltának konkrétan:

3.

A Tanács 2013. október 1-jét állapítja meg határidőként a máltai hatóságok számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

A túlzott hiány kiigazítását követően Máltának folytatnia kell a strukturális értelemben vett kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó középtávú célkitűzés felé történő, megfelelő ütemű előrelépést, többek között a kiadási referenciaérték teljesítése révén. A költségvetés végrehajtásának kockázatait korlátozandó, a Tanács felkéri Máltát költségvetési keretrendszere hatékonyságának megerősítésére, valamint arra, hogy egész évben javítsa a költségvetés végrehajtásának monitoringját. Konkrétan felkéri Máltát, hogy léptessen életbe egy nagyobb mértékben kötelező érvényű, szabályokon alapuló, többéves költségvetési keretrendszert. Emellett, a 473/2013/EU rendelet 5. cikkével összhangban meg kell erősíteni a költségvetési politika monitoringját végző független szervek szerepét.

Végül, a költségvetési konszolidációs stratégia sikerét biztosítandó, a Tanács felkéri a máltai hatóságokat, hogy az európai szemeszter keretében Máltának címzett tanácsi ajánlásokkal, különösen pedig a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás prevenciós ágához kapcsolódóakkal (4) összhangban támasszák alá átfogó strukturális reformokkal a költségvetési konszolidációt.

Ennek az ajánlásnak a Máltai Köztársaság a címzettje.

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/4

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Tanács 2009. április 27-én – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy Spanyolországban túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkével – ajánlást bocsátott ki a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetéséről (2) („a Tanács 2009. április 27-i ajánlása”).

(4)

A Tanács 2009. december 2-án – az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően – határozatban megállapította, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket tett, továbbá, hogy a Tanács 2009. április 27-i ajánlásának elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Különösen a növekedési kilátásokban a globális gazdasági és pénzügyi válság nyomán bekövetkezett erőteljes romlás járt jelentős negatív költségvetési hatásokkal. Ennek nyomán a Tanács úgy határozott, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást (a továbbiakban: a Tanács 2009. december 2-i ajánlása) fogad el arra vonatkozóan, hogy a túlzott hiányt középtávú intézkedésekkel legkésőbb 2013-ig hiteles és fenntartható módon meg kell szüntetni.

(5)

2010. június 15-én a Bizottság megállapította, hogy Spanyolország a Tanács 2009. december 2-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő intézkedésekre.

(6)

A Tanács 2012. július 10-én – az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően – határozatban megállapította, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket tett, de a Tanács 2009. december 2-i ajánlásának elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Különösen a növekedési kilátásokban bekövetkezett romlás és a kevésbé adóintenzív összetételű növekedés felé való elmozdulás járt jelentős negatív költségvetési hatásokkal. A Tanács ezért az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlást (a továbbiakban: a Tanács 2012. július 10-i ajánlása) fogadott el, és az ajánlásban felkérte Spanyolországot, hogy legkésőbb 2014-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Annak érdekében, hogy az államháztartás hiánya 2014-re a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerüljön, a bizottsági szolgálatok 2012. tavaszi előrejelzésének aktualizált változata alapján Spanyolországnak azt ajánlották, hogy a strukturális egyenleg tekintetében 2012-ben a GDP 2,7 %-ának, 2013-ban a GDP 2,5 %-ának, 2014-ben pedig a GDP 1,9 %-ának megfelelő javulást érjen el. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2012-re a GDP 6,3 %-ának, 2013-ra a GDP 4,5 %-ának, míg 2014-re a GDP 2,8 %-ának megfelelő szintre tűzték ki. Az ajánlás azt is tartalmazta, hogy Spanyolország hajtsa végre a 2012. évi költségvetésben, valamint az autonóm térségek vonatkozásában kidolgozott egyensúlyi tervben elfogadott intézkedéseket, és 2012. július végéig fogadja el a bejelentett, középtávú költségvetési stratégiát is tartalmazó, 2013–2014-re szóló többéves költségvetési tervet, amely részletesen meghatározná azokat a strukturális intézkedéseket, amelyek a túlzott hiány 2014-ig történő megszüntetéséhez szükségesek.

(7)

2012. november 14-én a Bizottság a bizottsági szolgálatok 2012. őszi előrejelzése alapján megállapította, hogy Spanyolország a Tanács 2012. július 10-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett, és úgy vélte, nincs szükség további lépésekre a túlzott hiány esetén követendő eljárásban.

(8)

Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az eredeti ajánlás elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható gazdasági események következtek be. Az említett rendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a költségvetésre jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni.

(9)

Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanács olyan éves költségvetési célok elérését írja elő, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással. Összhangban a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 9. cikkének (1) bekezdésével és 17. cikkének (2) bekezdésével, Spanyolország gazdasági partnerségei programot nyújt be.

(10)

A 2011-es rövid ideig tartó fellendülést követően a gazdaság ismét recesszióba süllyedt, negatív negyedéves reál-GDP-növekedést mutat 2011 harmadik negyedéve óta. Éves viszonylatban a GDP 1,4 %-kal csökkent 2012-ben. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a recesszió folytatódik 2013 folyamán, a pozitív nettó kivitel továbbra sem lesz képes ellensúlyozni a hazai kereslet folyamatos csökkenését. A kibocsátás várhatóan csak 2013 vége felé stabilizálódik. A reál-GDP így várhatóan 1,5 %-kal esik vissza 2013-ban, mielőtt 2014-ben (változatlan politikát feltételezve) 0,9 %-kal növekedni kezdene. A legutóbbi tanácsi ajánlás időpontjában úgy becsülték, hogy a reál-GDP zsugorodása 2012-ben 1,9 %, 2013-ban pedig 0,3 % lesz, míg 2014-ben 1,1 %-kal nőni fog. A növekedés 2012. évi, kevésbé negatív alakulása főleg a valamivel rugalmasabb hazai keresletnek, valamint valószínűleg a régiók és a helyi hatóságok által 2012. január 1-je előtt felhalmozott kereskedelmi adósság (27,4 milliárd EUR, azaz a GDP 2,6 %-a) visszafizetési rendszerén keresztül nyújtott likviditásnak volt köszönhető. 2013 és 2014-re vonatkozóan, a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése 2013-ban erőteljesebb reál-GDP-visszaesést, 2014-ben visszafogottabb fellendülést prognosztizál. Ez magában foglalja a hazai kereslet erőteljesebb csökkenését mindkét évben és hosszabban elhúzódó visszaesést a foglalkoztatás terén. A makrogazdasági kilátások romlása részben a 2013–2014-es költségvetési tervbe belefoglalt kiegészítő konszolidációs intézkedésekhez, valamint a 2013-as költségvetés figyelembe vételéhez köthető.

(11)

A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2012-ben elérte a GDP 10,6 %-át, szemben a kormány által, illetve a túlzotthiány-eljárás keretében kitűzött, a GDP 6,3 %-ában meghatározott céllal és a 2011-es, a GDP 9,4 %-át kitevő eredménnyel. A bankoknak nyújtott (egyszeri intézkedéseknek tekintett) tőketranszferek miatti kiigazítással a hiány 2012-ben a GDP 7,0 %-át, míg 2011-ben 9,0 %-át tette ki. Az államháztartási egyenleg csökkenése megfelel az elsődleges egyenleg 2,4 százalékpontos javulásának (a bankoknál végrehajtott tőketranszfer nélkül), zsugorodó gazdaság és a növekedés kevésbé adóintenzív összetétele mellett. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése a strukturális hiány 1,8 százalékpontos javulását mutatja 2012-ben, az ajánlott 2,7 százalékpontos javulással szemben. A legutóbbi tanácsi ajánlás óta a potenciális kibocsátást enyhén lefelé módosították, a becsült költségvetési erőfeszítések továbbra is változatlanok. A strukturális egyenleg becsült változását azonban súlyosan érintették a váratlan bevételkiesések, amelyek mintegy 1 százalékpontot tettek ki. Összességében, figyelembe véve ezeket a hatásokat, a kiigazított költségvetési erőfeszítések 2,9 százalékpontra emelkednének, amely magasabb, mint a Tanács 2012. július 10-i ajánlása. A feltőkésítési intézkedésektől eltekintve, a költségvetési eltérés 2012-ben (a diszkrecionális intézkedéseket és a bázishatást figyelembe véve) a vártnál kisebb bevételek, valamint a magasabb folyó termelőfelhasználás és szociális transzferek kombinációjára vezethető vissza. A növekedés kevésbé adóintenzív összetétele és a munkaerőpiac erőteljesebb romlása jelentős bevételkiesést vont maga után, különösen a közvetlen és közvetett adók terén, valamint magasabb szociális kiadásokat okozott. Spanyolország 2012-ben jelentős, a GDP 4 %-át kitevő konszolidációs intézkedéseket fogadott el, amelyek a bevételi oldalon a GDP 1,5 %-át, a kiadási oldalon a GDP 2,5 %-át teszik ki. Ezek az intézkedések részben kompenzálták a strukturális egyenlegben a növekvő kamatkifizetésekből és magasabb szociális transzferekből adódóan bekövetkezett romlást.

(12)

2013-ban a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány várhatóan a GDP 6,5 %-ára csökken, a túlzotthiány-eljárás keretében meghatározott 4,5 %-os célhoz képest. Az elsődleges egyenleg várhatóan 4,5 százalékponttal javul (0,9 százalékpont a bankoknak nyújtott tőketranszfer nélkül). A legutóbbi tanácsi ajánlást követően a spanyol kormány 2012 augusztusában 2013–2014-re szóló többéves költségvetési tervet terjesztett elő, felvázolva a középtávú konszolidációs stratégia egyes jellemzőit. A diszkrecionális intézkedések költségvetési hatása 2013-ban összességében a kiadási oldalon várhatóan a GDP mintegy 1 %-a, a bevételi oldalon pedig a GDP körülbelül 1,5 %-a lesz. A túlzotthiány-eljárás keretében meghatározott célhoz képest a várhatóan a GDP körülbelül 2 %-át kitevő költségvetési eltérésre részben a rosszabb kiindulási helyzet ad magyarázatot. Az eltérés fő oka azonban a növekedés kedvezőtlen szerkezeti összetétele, valamint a Tanács 2012. július 10-i ajánlásában vártnál erőteljesebb magánfogyasztás-csökkenés és rosszabbul teljesítő munkaerőpiac. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése a strukturális hiány 1,1 százalékpontos további csökkenését vetíti elő 2013-ra, az ajánlott 2,5 százalékpontos erőfeszítéshez képest. A becsült potenciális növekedésben bekövetkezett változásokkal és a vártnál magasabb bevételcsökkenésekkel kiigazítva a becsült költségvetési erőfeszítések 1,4 százalékponttal javulnak, így a kiigazított költségvetési erőfeszítések a GDP 2,5 %-át teszik ki, összhangban a Tanács 2012. július 10-i ajánlásában javasolt erőfeszítésekkel. A 2013-as stabilitási programban a spanyol kormány 2013-ra a GDP 6,3 %-nak megfelelő államháztartási hiánycélt jelentett be, amelyet kb. 3 milliárd EUR összegű (a GDP 0,3 %-a) további, még ez évben elfogadandó és végrehajtandó konszolidációs intézkedésekkel kell megtámogatni.

(13)

A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint 2014-ben az államháztartási hiány várhatóan a GDP 7 %-ára nő, szemben a túlzotthiány-eljárás keretében a GDP 2,8 %-ában meghatározott céllal. Az elsődleges hiány a GDP 0,4 %-ával nő. A bázishatás mellett a becsült eltérés főként az elmúlt években végrehajtott átmeneti intézkedések kifutását, valamint azt tükrözi, hogy a 2014-re tervezett konszolidációs intézkedéseket nem részletezték kellő mértékben a 2012 augusztusában bejelentett többéves költségvetési tervben, ezért azokat a bizottsági szolgálatok előrejelzésében nem vették figyelembe. Ezen túlmenően a gazdasági növekedés összetételében az adó hatása továbbra is csekély lesz, a társadalombiztosítási járulékok és a közvetett adók nem emelkednek a nominális GDP növekedésével teljesen arányos mértékben. A magasabb adósságállomány miatt a kamatfizetések is tovább növekednek. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a strukturális hiány az ajánlásban szereplő, a GDP 1,9 %-át kitevő javulással szemben 1,1 százalékponttal romlik. A becsült potenciális növekedésben bekövetkezett változásokkal és a váratlan bevételcsökkenésekkel kiigazítva, az eltérés további 0,2 százalékponttal nő.

(14)

A költségvetési irányítás tekintetében jelentős előrelépés történt a költségvetés végrehajtására vonatkozó jelentéstétel területén a központi kormányzati szintnél alacsonyabb szinteken. A költségvetési stabilitási törvény riasztásra és korrekciós mechanizmusokra vonatkozó, a költségvetési eltérések korlátozását célzó rendelkezései azonban nem bizonyultak teljes mértékben hatékonynak, és végrehajtásuk átláthatósága javítható. A költségvetési jelentéstétel területén regionális szinten történt előrelépés ellenére, a magasabb fokú költségvetési átláthatóság eléréséhez a költségvetési tervek esetében is átfogóbb, következetesebb és kellő időben történő jelentéstételre van szükség konszolidált államháztartási szinten, az európai számlák rendszerével összhangban. A teljes intézményi és pénzügyi függetlenséggel rendelkező költségvetési tanács létrehozása továbbra is várat magára.

(15)

A bruttó államadósság 2012-ben a GDP mintegy 84 %-ára emelkedett, a bizottsági szolgálatok 2012. tavaszi aktualizált előrejelzésében szereplő, a GDP 80,9 %-ában meghatározott értékhez képest. Az adósságráta növekedése a hiány vártnál magasabb alakulásának, az alacsonyabb nominális GDP-növekedésnek, a bank-feltőkésítési műveletek költségeinek, valamint a közigazgatás hátralékai kifizetésének volt betudható. A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság várhatóan tovább növekszik, és változatlan politikai forgatókönyv mellett 2014-ben meghaladja a 95 %-ot, így minden évben meghaladja a Szerződésben szereplő referenciaértéket.

(16)

2013. április 10-én a Bizottság a Spanyolországra vonatkozóan a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (4) keretében elvégzendő 2013. évi részletes vizsgálat alapján megállapította, hogy Spanyolország esetében túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A fellendülés éveiben felhalmozódott egyensúlytalanságok korrekciója, és a különösen a rendkívül magas magánszektorbeli és külső adósságállomány abszorpciója jelentős negatív következményekkel jár a gazdasági növekedésre, a pénzügyi stabilitásra és az államháztartásra. A túlzott hiány középtávú, fenntartható korrekciója a makrogazdasági egyensúlyhiányok ezzel párhuzamos kiigazítását teszi szükségessé, amelyet a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzését, valamint a kiigazítást hátráltató strukturális merevségek csökkentését célzó, további strukturális reformok támogatnak.

(17)

A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzése szerint Spanyolország nem fogja teljesíteni a 2012. július 10-i tanácsi ajánlásban meghatározott nominális költségvetési célokat. Spanyolország azonban strukturális kiigazítást hajtott végre 2012-ben és 2013-ban, amely – figyelembe véve a tanácsi ajánlás elfogadása óta bekövetkezett előre nem látható kedvezőtlen gazdasági fejleményeket – összhangban van a Tanács 2012. július 10-i ajánlással. Ezek a váratlan és kedvezőtlen gazdaság fejlemények jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra. Különösen a bevételek számottevő visszaesése, amely a gazdasági egyensúly folyamatban lévő, a növekedés kevésbé adóintenzív szerkezete felé mutató helyreállításához és a bevétel rugalmasságára gyakorolt, ehhez társuló negatív hatásokhoz kapcsolódik, vezetett a költségvetési pozíció jelentős romlásához. Ezen túlmenően a gazdasági recesszió rendkívül kedvezőtlenül érintette a foglalkoztatást, és a munkanélküliség jelentősen megnőtt. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve, a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival összhangban, valamint beleértve az államháztartásra jelentős negatív hatással járó túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok korrekciójának szükségességét, Spanyolország esetében indokoltabbnak tűnik a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő két évvel, 2016-ig történő meghosszabbítása, mint a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt egyéves meghosszabbítás.

(18)

A gazdasági és költségvetési fejleményekre vonatkozó nagyfokú bizonytalanságra tekintettel az ajánlásban a kiigazítási időszak utolsó évére javasolt költségvetési célt egyértelműen a referenciaérték szintje alatt kell meghatározni annak érdekében, hogy garantálni lehessen a korrekció hatékony és tartós eredményét az előírt határidőn belül.

(19)

Az államháztartási hiány közbenső céljait, amelyek a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójához vezetnek, 2013-ra a GDP 6,5 %-ában, 2014-re a GDP 5,8 %-ában, 2015-re a GDP 4,2 %-ában, és 2016-ra a GDP 2,8 %-ában határozták meg. E célok eléréséhez az elsődleges egyenlegnek a 2013-2016 közötti időszakban (az egyszeri intézkedések nélkül) átlagban a GDP 1,3 %-át kitevő éves javulására, valamint a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra kiterjesztett előrejelzéseinek alapján a strukturális költségvetési egyenlegnek 2013-ban a GDP 1,1 %-át, 2014-ben a GDP 0,8 %-át, 2015-ben a GDP 0,8 %-át, valamint 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő javulására van szükség. Ez a fokozatosabb kiigazítási pálya figyelembe veszi a jelenlegi nehéz gazdasági környezetet és a spanyol gazdaság folyamatban lévő, jelentős strukturális átalakításait, és azt nagyratörő strukturális reformokkal kell megtámogatni. Ennélfogva az várhatóan támogatja a külső és belső makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetését, mérsékli a költségvetési konszolidációnak a gazdasági növekedésre gyakorolt rövid távú negatív hatását, miközben tovább stabilizálja és megfordítja az államadósság növekvő tendenciáját.

(20)

A bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra kiterjesztett előrejelzése szerint (amely változatlan politikát feltételez) úgy tűnik ebben a szakaszban nem lesz szükség további intézkedésekre a strukturális egyenlegben 2013-ra javasolt javulás (valamint a GDP 6,5 %-át kitevő új hiánycél) eléréséhez, azonban a költségvetési terveket a kormányzat minden szintjén szigorúan végre kell hajtani. Ahhoz, hogy a hiány 2014–2016-os időszakra fenntartható módon a Szerződés szerinti referenciaérték alá szorítható legyen, a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzésében már szereplő intézkedéseken felül további jelentős strukturális költségvetési intézkedésekre lesz szükség. Ezeknek az intézkedéseknek, amelyek 2014-ben a GDP körülbelül 2 %-át, 2015-ben 1 %-át, 2016-ban 1,5 %-át teszik ki, figyelembe kell venniük a negatív másodlagos hatások, a negatív potenciális kibocsátásnövekedés, valamint a növekvő kamatkifizetések és szociális juttatások kompenzálásának szükségességét.

(21)

A 2013-as stabilitási program olyan kiigazítási pályát irányoz elő, amely szélesebb értelemben összhangban áll a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójával, és célul 2013-ban a GDP 6,3 %-át, 2014-ben 5,5 %-át, 2015-ben 4,1 %-át, és 2016-ban 2,7 %-át kitevő államháztartási hiányt tűz ki. 2013-ra a cél a programban előirányzott körülbelül 3 milliárd EUR összegű további konszolidációs intézkedéseken alapul, amelyeket még pontosan meg kell határozni.

(22)

A költségvetési konszolidációs intézkedéseknek biztosítaniuk kell az államháztartási egyenleg tartós javulását, miközben az államháztartás minőségének javítására és a gazdaság növekedési képességének erősítésére irányulnak.

(23)

Spanyolország középtávon a fenntarthatóságot veszélyeztető nagy kockázattal, hosszú távon közepes kockázattal néz szembe. A magasabb, a GDP körülbelül – 0,5 %-át kitevő strukturális elsődleges egyenleghez való visszatérés (amilyen átlagban az 1998–2012 közötti időszakban volt) segíthet e kockázatok mérséklésében. A korai nyugdíjbavonulási rendszer 2013-as reformja várhatóan hozzájárul a szociális ellátórendszer hosszú távú fenntarthatóságához. Úgy tűnik azonban, hogy az életkorral kapcsolatos kiadások növekedésének megfékezésére irányuló további intézkedésekre van szükség, például a 2011-es nyugdíjreform által előirányzott fenntarthatósági tényező megfelelő szabályozása útján, beleértve annak kikötését, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével összhangban fog emelkedni.

(24)

Tekintettel államháztartásának decentralizált jellegére, Spanyolország költségvetési kiigazítási pályáját hiteles középtávú konszolidációs stratégiával kell alátámasztani, amely a következőket foglalja magába: i. részletes többéves költségvetési terv a 2014–2016-ra vonatkozó intézkedések pontos meghatározásával, ii. az intézményi keret hatékonyságának további megerősítése (a költségvetési stabilitási törvény végrehajtásában az átláthatóság további növelésével, valamint független költségvetési tanács létrehozásával), iii. konkrét lépések megtétele a szociális ellátórendszer növekvő strukturális hiányának megfékezésére, valamint iv. nagyobb hangsúly fektetése a konszolidáció növekedést elősegítő jellegére (többek között a kiadások, valamint az adórendszer módszeres felülvizsgálatai útján).

(25)

A spanyolországi pénzügyi intézmények feltőkésítésére vonatkozóan az európai stabilitási mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatás rendszeres felülvizsgálatával (5) párhuzamosan, valamint a 2012. július 23-án aláírt egyetértési megállapodásban elfogadottak szerint, a Spanyolország által a túlzotthiány-eljárás keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó előrelépések monitoringjára negyedévente kerül sor.

(26)

Spanyolország teljesíti a túlzott államháztartási hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbításának az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeit,

1.

Spanyolországnak 2016-ig fel kell számolnia a jelenlegi, túlzott hiányt.

2.

Spanyolországnak 2013-ban a GDP 6,5 %-át, 2014-ben 5,8 %-át, 2015-ben 4,2 %-át és 2016-ban 2,8 %-át kitevő államháztartási hiánycélt kell elérnie, amely összhangban áll a strukturális költségvetési egyenlegnek 2013-ban a GDP 1,1 %-át, 2014-ben a GDP 0,8 %-át, 2015-ben a GDP 0,8 %-át, valamint 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő javulásával, és a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi, 2016-ra meghosszabbított előrejelzésein alapul.

3.

Spanyolországnak a kormányzat valamennyi szintjén végre kell hajtania a 2013. évi költségvetési tervben elfogadott intézkedéseket, és készen kell állnia korrekciós intézkedés megtételére a költségvetési tervektől való eltérés esetén. A hatóságoknak meg kell erősíteniük a középtávú költségvetési stratégiát a 2014–2016-ra vonatkozó, egyértelműen meghatározott strukturális intézkedésekkel, amelyekre a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciójának eléréséhez van szükség.

4.

A Tanács a 2013. október 1-jei határidőt állapítja meg a spanyol kormány számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

a)

meg kell erősíteniük az intézményi keret hatékonyságát az átláthatóság további növelésével a költségvetési stabilitási törvény végrehajtásában, valamint független költségvetési tanács létrehozásával, amely elemzéseket készít, tanácsot ad, figyelemmel kíséri a költségvetési politika nemzeti és uniós költségvetési szabályoknak való megfelelését;

b)

konkrét lépéseket kell tenniük a szociális ellátórendszer növekvő strukturális hiányának megfékezésére; valamint

c)

nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a konszolidáció növekedést elősegítő jellegére, többek között a kiadások, valamint az adórendszer módszeres felülvizsgálatai útján.

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/9

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/11

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6613 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/12

(1)

Ovidiu ISPIR megbízatása 2013. június 30-án lejár.

(2)

Ezért új tagot kell kinevezni,

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/13

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/14

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/15

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/16

1.

2013. június 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az US Airways csoport (a továbbiakban: US Airways, Egyesült Államok) és az AMR Corporation (a továbbiakban: AMR, Egyesült Államok) tervezett összefonódásáról, amely szerint e vállalkozások egyesülnek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6607 – US Airways/American Airlines hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/17

1.6. osztály:

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/21

1.1. osztály:

Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

a)

A hasított test teljes tömege, a fej, a melléktermékek és belsőségek nélkül: 9,0–13,0 kg (a csepegtetési szakaszt követően).

b)

Előkészítés: egész hasított test, a fej, a melléktermékek és belsőségek nélkül, megfelelő feldolgozás és elvéreztetés után, hibátlan állapotban. A hasított test osztályozása: B és C kategória, 1. minőségi osztály, a vágott bárányok minősítésére szolgáló európai minősítési rendszer szerint (1249/2008/EK rendelet).

c)

Húsosság: R és O húsossági kategória a vágott bárányok minősítésére szolgáló európai minősítési rendszer szerint (1249/2008/EK rendelet).

d)

Faggyúborítottság:

e)

Színe: a halvány rózsaszín és rózsaszín között.

Andalúziai Autonóm Közösség:

Kastília-La Mancha Közösségeinek Tanácsa:

Albacete tartomány: Sierra Segura járás (10 település), Sierra Alcaraz járás (12 település)

Murcia Régió Autonóm Közössége

Murcia tartomány: Noroeste járás (5 település)

—

A tél Papadakis agroklimatikus osztályozási rendszere szerint: Ci (citrus), av (meleg zab) vagy Av (hűvös zab) típusú, ami a következőket jelenti:

—

A leghidegebb hónap abszolút minimum-hőmérsékleteinek átlagos értéke – 10 °C és + 7 °C között változik.

—

A leghidegebb hónap maximum-hőmérsékleteinek átlagos értéke + 5 °C és + 21 °C között változik.

—

Legfeljebb 5 hónapos száraz vagy arid időszak.

—

Legalább 5 hónapos hideg vagy fagyos időszak.