25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/1

---

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg, kivéve a Szerződés I. melléklete alá tartozó termékeket)

2013/C 179/01

A határozat elfogadásának időpontja	2013.3.27.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.33147 (11/NN)
Tagállam	Portugália
Régió	—	Vegyes
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Auxílios a favor da recolha, transporte e destruição dos animais mortos na exploração
Jogalap	—
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Környezetvédelem
Támogatás formája	Támogatott szolgáltatások
Költségvetés	—
Támogatás intenzitása	41 %
Időtartam	2003.10.22-jétol
Gazdasági ágazat	Állattenyésztési szolgáltatás
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	—
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2013.3.27.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.35624 (12/N)
Tagállam	Belgium
Régió	—	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Paiements agroenvironnementaux — Mesure de l’axe 2 du programme de développement rural (mesure 214)
Jogalap	24 avril 2008 — Arrêté du gouvernement wallon relatif à l’octroi de subventions agro-environnementales
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás
Költségvetés	Teljes költségvetés: 90 EUR (millió)   Éves költségvetés: 30 EUR (millió)
Támogatás intenzitása	100 %
Időtartam	2015.12.31-ig
Gazdasági ágazat	Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	SPW Direction générale Agriculture ressources naturelles environnement Ilôt Saint Luc Chaussée de Louvain 14 5000 Namur BELGIQUE
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2013.3.1.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.35898 (12/N)
Tagállam	Németország
Régió	Thüringen	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Thüringen, Förderung von Waldumweltmaßnahmen
Jogalap	1.§§ 23 und 44 der Thüringer Landeshaushaltsordnung vom 19. September 2000 (GVBI. 10/2000, S. 282) in der Fassung vom 21. Dezember 2011 (GVBl. 12/2011 S. 534) i.V.m. der Richtlinie „Förderung von Waldumweltmaßnahmen“
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Ágazati fejlesztés, Környezetvédelem
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás
Költségvetés	Teljes költségvetés: 1,85 EUR (millió)
Támogatás intenzitása	100 %
Időtartam	2013.3.1–2015.12.31.
Gazdasági ágazat	Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Thüringen Forst Forsthaus Allzunah 98711 Frauenwald DEUTSCHLAND
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/4

---

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 179/02

A határozat elfogadásának időpontja	2012.2.8.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.33474 (11/N)
Tagállam	Lengyelország
Régió	Bydgoskie	107. cikk (3) bekezdés a) pont
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Pomoc na restrukturyzację FFM FORMET SA
Jogalap	1) Ustawa z dnia 30 sierpnia 1996 r. o komercjalizacji i prywatyzacji – art. 56 2) Ustawa z dnia 29 kwietnia 2010 r. o zmianie ustawy o komercjalizacji i prywatyzacji – Przepisy wprowadzające ustawę o finansach publicznych – art. 5 3) Ustawa z dnia 8 sierpnia 1996 r. o zasadach wykonywania uprawnień przysługujących Skarbowi Państwa – art. 2b 4) Rozporządzenie Ministra Skarbu Państwa z dnia 6 kwietnia 2007 r. w sprawie pomocy publicznej na ratowanie i restrukturyzację przedsiębiorców
Az intézkedés típusa	Ad hoc támogatás	Fabryka Form Metalowych FORMET SA
Célkitűzés	Nehézségekkel küzdő vállalkozások szerkezetátalakítása
Támogatás formája	A tőkeintervenció egyéb formái
Költségvetés	Teljes költségvetés: 2,30 PLN (millió)
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2012.2.8-jétol
Gazdasági ágazat	Egyéb műanyag termék gyártása, Egyéb szerszámgép gyártása, Műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Minister Skarbu Państwa ul. Krucza 36/Wspólna 6 00-522 Warszawa POLSKA/POLAND
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2013.2.21.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.33848 (11/N)
Tagállam	Németország
Régió	—	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Staatliche Beihilfe N 449/01 — Deutschland Fortführung der ökologischen Steuerreform nach dem 31. März 2002; hier nur: Steuerregelung für KWK-Anlagen
Jogalap	Gesetz zur Einführung der ökologischen Steuerreform, Gesetz zur Fortführung der ökologischen Steuerreform
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Környezetvédelem
Támogatás formája	Egyéb adóelőny, Adókulcscsökkentés — Tax exemption
Költségvetés	Teljes költségvetés: 3 120 EUR (millió) Éves költségvetés: 520 EUR (millió)
Támogatás intenzitása	50 %
Időtartam	2012.4.1–2022.3.31.
Gazdasági ágazat	Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Hauptzollämter
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2013.5.2.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.34766 (12/N)
Tagállam	Spanyolország
Régió	País Vasco	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Ayudas a la investigación, desarrollo e innovación de los sectores agrario, alimentario y pesquero (Programa Berriker)
Jogalap	Borrador de Decreto de ayudas a la investigación, desarrollo e innovación de los sectores agrario, alimentario y pesquero (Programa Berriker)
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Kutatás, fejlesztés, Innováció
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás, Kamattámogatás
Költségvetés	Teljes költségvetés: 4,20 EUR (millió)   Éves költségvetés: 0,70 EUR (millió)
Támogatás intenzitása	35 %
Időtartam	2015.12.31-ig
Gazdasági ágazat	Élelmiszergyártás, Mezőgazdaság, Erdőgazdálkodás, Halászat, Italgyártás
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Gobierno Vasco — Departamento de Medio Ambiente, Planificación Territorial, Agricultura y Pesca Calle Donostia, 1 01010 Vitoria ESPAÑA
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2013.3.11.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.35434 (12/N)
Tagállam	Németország
Régió	Bayern	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Cluster Fund ‘Start-up!’. Risk Capital Scheme. Germany (Bavaria)
Jogalap	Unterzeichneter Gesellschaftsvertrag der Clusterfonds Start-Up! GmbH & Co. KG/Nachtrag zum Gesellschaftsvertrag der Clusterfonds Start-up! GmbH incl. der beiden Anlagen „Beteiligungsgrundsätze“ und „Geschäftsordnung für den Beteiligungsausschuss“.
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Kockázati tőke
Támogatás formája	Kedvezményes hitel, Kockázati tőke nyújtása
Költségvetés	Teljes költségvetés: 20 EUR (millió)
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2013.4.17–2023.12.31.
Gazdasági ágazat	Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	LfA Förderbank Bayern Königinstraße 17 80539 München DEUTSCHLAND
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2012.11.7.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.35444 (12/N)
Tagállam	Litvánia
Régió	—	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Finansinė parama kino projektams (pakeitimai)
Jogalap	Lietuvos Respublikos Kino įstatymo pakeitimo įstatymas (XI-1897), 2011-12-22, Žin., 2012, Nr. 6-192 (2012-01-10)
Az intézkedés típusa	Program	—
Célkitűzés	Kultúra
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás
Költségvetés	—
Támogatás intenzitása	75 %
Időtartam	2010.1.10–2016.12.31.
Gazdasági ágazat	Művészet, szórakoztatás, szabadidő
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Lietuvos Respublikos kultūros ministerija J. Basanavičiaus g. 5 LT-01118 Vilnius LIETUVA/LITHUANIA
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/9

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2013. május 28.)

az euro és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2013/37)

2013/C 179/03

Bevezetés és jogalap

2013. február 5-én az Európai Központi Bank („EKB”) felkérést kapott az Európai Bizottságtól arra, hogy alkosson véleményt az euro és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: az irányelvtervezet). 2013. február 20-án és április 2-án az EKB az Európai Unió Tanácsától illetve az Európai Parlamenttől is felkérést kapott arra, hogy alkosson véleményt ugyanerről az irányelvtervezetről.

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapszik, amely előírja, hogy az EKB-val konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban. Ezen túlmenően az EKB véleményalkotási jogkörének alapja a Szerződés 128. cikkének (1) bekezdése, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 16. cikke, mivel az uniós jogi aktusok tervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kihatással lehetnek a Központi Bankok Európai Rendszerének egyes feladataira. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.    Az irányelvtervezet célja és tartalma

Az irányelvtervezet felváltja az euro bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítéséről szóló 2000/383/IB tanácsi kerethatározatot (2) mindazon tagállamok tekintetében, amelyek részt vesznek annak elfogadásában. Az kisebb módosításokkal fenntartja a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat legtöbb rendelkezését, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződést. Ezen túlmenően az irányelvtervezet kiegészíti a 2000/383/IB tanácsi kerethatározatot azáltal, hogy az bevezeti a legalább hat hónapos szabadságvesztést a hamis pénz előállítóival és terjesztőivel szemben, illetve a hamis pénz terjesztőivel szemben kiszabható szabadságvesztés minimális felső határát nyolc évben határozza meg. Az továbbá olyan új rendelkezéseket vezet be, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy: a) rendelkezzenek egyes nyomozati eszközök alkalmazásának lehetőségéről; és b) biztosítsák azt, hogy a nemzeti bankjegyszakértői központok és a nemzeti érmeszakértői központok számára engedélyezett legyen a hamisgyanús euro elemzés, azonosítás és felismerés céljából történő vizsgálata, valamint a további hamisítványok felismerése a folyamatban lévő büntetőeljárások során is.

2.    Általános megjegyzések

Az EKB üdvözli az irányelvtervezetet, amelynek a célja a Genfben 1929. április 20-án aláírt, a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi egyezményben valamint annak jegyzőkönyvében (3) (a továbbiakban: „Genfi Egyezmény”) foglalt rendelkezések kiegészítése valamint azoknak a tagállamok által történő alkalmazásának biztosítása (4). Az EKB továbbá üdvözli azt a tényt, hogy az irányelvtervezet figyelembe veszi az EKB azon véleményét, amely szerint a büntetőjogi keretrendszert a büntetési tételek megerősítése és harmonizálása – ide értve a minimális büntetési tételekre vonatkozó normák meghatározását – által kell megerősíteni. Ugyanakkor az EKB megjegyzi, hogy az irányelvtervezet nagymértékben fenntartja a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat rendelkezéseit, amely biztosítani fogja a jogbiztonságot az irányelvtervezet által megteremtett új védelmi rendszerre történő áttérést követően.

Az EKB értelmezése szerint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat 9a. cikkében foglalt, a „visszaesés” megállapítása céljából az ítéletek kölcsönös elismeréséről szóló rendelkezést nem korlátozza az irányelvtervezet elfogadása mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek már átültették ezt a rendelkezést a nemzeti jogukba. Úgy tűnik, hogy azon tagállamok esetében, amelyek ezt még nem tették meg, az ítéletek kölcsönös elismerésével kapcsolatos, a 9a. cikkben foglalt rendelkezésre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések megállapítására vonatkozó kötelezettségük továbbra is fennmarad, összhangban az irányelvtervezet 12. cikkében foglaltakkal. Mindazonáltal ennek egyértelművé tétele érdekében az EKB javasolja a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat 9a. cikkében foglaltak tartalmának az irányelvtervezetbe történő beillesztését.

Az irányelvtervezet (28), (29) és (30) preambulumbekezdésében foglaltakkal összhangban az EKB megjegyzi, hogy míg Dánia nem vesz részt az irányelvtervezet elfogadásában, az Egyesült Királyság és Írország dönthetnek arról, hogy részt vegyenek-e részt annak elfogadásában és alkalmazásában. Az EKB értelmezése szerint amennyiben Dánia, az Egyesült Királyság és Írország nem vesznek részt az irányelvtervezet elfogadásában és alkalmazásában, azokra az irányelvtervezet 12. cikkében foglaltak alapján továbbra is a 2000/383/IB tanácsi kerethatározatban foglaltak nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos kötelezettségek az irányadók. Ennek eredményeképpen Dániára, az Egyesült Királyságra és Írországra nem vonatkoznának az irányelvtervezetben foglalt új szabályok. Ebből következően hasznos lenne Dánia, az Egyesült Királyság és Írország (amennyiben az utóbbi két ország nem vesz részt az irányelvtervezet elfogadásában) illetékes hatóságainak arra történő felkérése, hogy azok kötelezzék el magukat a kiszabható büntetési tételek minimumára és maximumára vonatkozó normák alkalmazása mellett, biztosítsák a hatékony nyomozati eszközök rendelkezésre állását, valamint a hamis bankjegyeknek és érméknek az igazságszolgáltatási hatóságok által a nemzeti bankjegyszakértői központok és a nemzeti érmeszakértői központok számára részére történő továbbítását, összhangban értelemszerűen az irányelvtervezet 5., 9. és 10. cikkében foglaltakkal. Máskülönben a 18. cikkben hivatkozottak szerint a határon átnyúló együttműködés és az azzal járó kockázat csökkentése, hogy az elkövetők az alacsonyabb büntetési tételeket alkalmazó tagállamokba helyezzék át tevékenységüket, aláásásra kerülne.

3.    Különös észrevételek

3.1.   A hamisított bankjegyek és érmék lehetséges névleges értéke

Az irányelvtervezet (19)-ik preambulumbekezdésében, valamint az 5. cikkében foglalt, a hamisított bankjegyek és érmék névértékére vonatkozó hivatkozásokkal a kapcsolatban az EKB megjegyzi, hogy gyártási szempontból ez az érték kizárólag az elkészült hamisított bankjegyek és érmék tekintetében állapítható meg.

Mindazonáltal az EKB megjegyzi, hogy a hamisított bankjegyek és érmék nem kizárólag az elkészült hamisított bankjegyekre és érmékre korlátozódnak, de ebbe a körbe tartozhatnak a befejezetlen hamisított bankjegyek és érmék, amelyek elkészülte folyamatban van. Az EKB hangsúlyozza, hogy az euróban vagy egyéb pénznemben denominált hamisított bankjegyek és érmék előállításával, illetve az ilyen bankjegyek és érmék meghamisításával összefüggésben (5) a bűnüldözési hatóságok befejezetlen hamisítványokra is bukkanhatnak. Az EKB megjegyzi, hogy a rendőrség által a rejtett hamisító üzemek lefoglalása során alkalmazott általános metódus azt célozza meg, hogy az intézkedésre a tényleges bűnelkövetés közben kerüljön sor. Ez megítélés kérdése, és egyes esetekben előfordulhat, hogy csak kevés elkészült terméket, viszont számos előkészület alatt lévő terméket találnak. Az EKB megjegyzi, hogy az ilyen befejezetlen hamisítványok nem rendelkeznek névértékkel, viszont van lehetséges névértékük, amelyet figyelembe kell venni az irányelvtervezet 5. cikkében foglalt arányos büntetés meghatározása során. Erre tekintettel a (19)-ik preambulumbekezdést és az 5. cikket módosítani kell annak érdekében, hogy azok a befejezetlen hamisítványok vonatkozásában tartalmazzák a lehetséges névértékre való hivatkozást. A lehetséges névértéket további tényezőként kell figyelembe venni az irányelvtervezet 3. cikk (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt bűncselekmények esetében alkalmazott arányos büntetés kiszabásakor.

Ezen túlmenően az illetékes hatóságok által észlelt hamisított bankjegyek és érmék esetlegesen az eurótól eltérő pénznemben denomináltak, illetve attól eltérő külső megjelenéssel bírnak. Az ilyen esetekben az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok számára lehetővé kell tenni az ilyen hamisított bankjegyek és érmék valós vagy lehetséges névértékének megállapítását. Erre tekintettel az EKB úgy véli, hogy hasznos lenne további módosításokat eszközölni a (19)-ik preambulumbekezdés valamint az 5. cikk vonatkozásában annak biztosítása érdekében, hogy a minimális és maximális büntetési tételekre vonatkozó normák figyelembe vegyék az azonosított, az eurótól eltérő hamisított bankjegyek és érmék valós vagy lehetséges névértékét.

3.2.   A hamisítással kapcsolatos bűncselekmények összefüggésben az előállítási eszközökkel valamint a bankjegyek és érmék nyersanyagaival

Az EKB álláspontja szerint a minimális és maximális büntetési tételekre vonatkozó normáknak az irányelvtervezet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi bűncselekményre vonatkoznia kell. Ez a megközelítés jelentősen növelné a büntetések hatékonyságát és visszatartó erejét. E tekintetben – figyelemmel arra, hogy a legalaposabban kidolgozott hamis bankjegyeket és érméket számos forrásból származó alapanyagok, mint például az Unión kívüli országokból származó hamis hologramok felhasználásával állítják elő –, az EKB támogatná azt, hogy kerüljön sor az irányelvtervezet 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt bűncselekményeknek – amennyiben azok kifejezetten súlyos körülményeket is magukba foglalnak – az 5. cikk (4) bekezdésében foglalt büntetési tételek körében történő figyelembevételére.

3.3.   A hamis bankjegyek és érmék azonosítás céljából történő átadására vonatkozó kötelezettség

Az EKB üdvözli azt a tényt, hogy az irányelvtervezet felismeri annak fontosságát, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok lehetővé tegyék a nemzeti bankjegyszakértői központok illetve a nemzeti érmeszakértői központok számára a hamis eurobankjegyek és érmék elemzése, azonosítása és felismerése céljából történő vizsgálatát. Mindazonáltal az EKB azt ajánlja, hogy azokban az estekben, amikor a hamisgyanús bankjegyek és érmék mintáit azért nem lehet átadni, mert azokat bizonyítékként vissza kell tartani, ezeket a mintákat valamennyi hamisgyanús bankjegytípusból és érméből át kell adni a nemzeti bankjegyszakértői központnak illetve a nemzeti érmeszakértői központnak, haladéktalanul a vonatkozó eljárás lezárultát követően.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

---

(1)  COM(2013) 42 final.

(2)  HL L 140., 2000.6.14., 1. o.

(3)  2623. szám, 372. o., Nemzetek Szövetsége- Szerződéssorozat 1931.

(4)  A mai nappal bezáróan a Genfi Egyezményt Málta kivételével valamennyi tagállam ratifikálta.

(5)  Lásd az irányelvtervezet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját.

---

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/14

---

A Tanács általi kinevezések listája

2013. január, február, március, április és május (szociális terület)

2013/C 179/04

Bizottság	A megbízatás lejárta	A Hivatalos Lapban való közzététel	Leköszönő személy	Lemondás / Kinevezés	Tag / Póttag	Kategória	Ország	Kinevezett személy	Küldő intézmény	A Tanács határozatának dátuma
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság	2012.9.24.	C 294, 2010.10.29., 1. o.	Andreas GRUBER	Lemondás	Tag	Munkaadók	Ausztria	Julia ENZELSBERGER	Industriellenvereinigung, Bereich Arbeit und Soziales	2013.1.28.
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság	2012.9.24.	C 294, 2010.10.29., 1. o.	Sean BAMFORD	Lemondás	Tag	Szakszervezetek	Egyesült Királyság	Ben MOXHAM	TUC	2013.4.22.
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság	2012.9.24.	C 294, 2010.10.29., 1. o.	Agnesa SKUPNÍKOVÁ	Lemondás	Tag	Kormányzat	Szlovákia	Zuzana KRCHŇAVÁ	A Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma	2013.5.13.
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság	2012.9.24.	C 294, 2010.10.29., 1. o.	Agnė KUNIGONYTĖ	Lemondás	Tag	Kormányzat	Litvánia	Inga LIUBERTĖ	Szociális és Munkaügyi Minisztérium	2013.5.13.
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság	2012.9.24.	C 294, 2010.10.29., 1. o.	Vytautas JURŠĖNAS	Lemondás	Póttag	Kormányzat	Litvánia	Agnė PECIUKEVIČIENĖ	Szociális és Munkaügyi Minisztérium	2013.5.13.
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság	2013.2.28.	HL L 45., 2010.2.20., 5. o.	José Manuel dos SANTOS	Lemondás	Póttag	Kormányzat	Portugália	Elisabete MOTA	Chefe de Divisão da Regulação das Atividades Externas	2013.1.28.
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság	2013.2.28.	HL L 45., 2010.2.20., 5. o.	Luís Nascimento LOPES	Lemondás	Tag	Kormányzat	Portugália	Carlos PEREIRA	Diretor de Serviços para a Promoção da Segurança e Saúde no Trabalho	2013.1.28.
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság	2013.2.28.	HL L 45., 2010.2.20., 5. o.	Alice RODRIGUES	Lemondás	Póttag	Kormányzat	Portugália	Diana POLICARPO	Chefe de Divisão de Promoção e Avaliação de Programas e Estudos	2013.1.28.
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság	2016.2.28.	HL C 120., 2013.4.26., 7. o.	Lorenzo FANTINI	Lemondás	Póttag	Kormányzat	Olaszország	Carla ANTONUCCI	DG Relazioni Industriali e Rapporti di Lavoro	2013.5.13.
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság	2016.2.28.	HL C 120., 2013.4.26., 7. o.	Iwona PAWLACZYK	Lemondás	Tag	Szakszerveze-tek	Lengyelország	Marzena FLIS	NSZZ „Solidarność” nemzeti bizottság	2013.5.13.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság	2015.10.19.	HL C 290., 2010.10.27., 5. o.	Ruth LIST	Lemondás	Póttag	Munkaadók	Ausztria	Elisabeth ZIMMERER	Industriellenvereinigung	2013.2.12.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság	2015.10.19.	HL C 290., 2010.10.27., 5. o.	Pilar IGLESIAS VALCARCE	Lemondás	Tag	Munkaadók	Spanyolország	José de la CAVADA HOYO	Confederación Española de Organizaciones Empresariales (CEOE)	2013.3.5.
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa	2013.11.30.	HL C 322., 2010.11.27, 8. o.	Liina MALK	Lemondás	Tag	Kormányzat	Észtország	Eva PÕLDIS	Észtország, Szociális Minisztérium	2013.1.28.
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa	2013.11.30.	HL C 322., 2010.11.27, 8. o.	Nils Juhl ANDREASEN	Lemondás	Póttag	Munkaadók	Dánia	Charlotte HOUGAARD MØLLER	Dán Munkaadók Szövetsége	2013.2.12.
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa	2013.11.30.	H C 322., 2010.11.27, 8. o.	Ruth LIST	Lemondás	Tag	Munkaadók	Ausztria	Julia ENZELSBERGER	Industriellenvereinigung	2013.4.22.
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa	2013.11.30.	H C 322., 2010.11.27, 8. o.	José Luís FORTE	Lemondás	Tag	Kormányzat	Portugália	Manuel ROXO	Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social	2013.4.22.
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa	2013.11.30.	H C 322., 2010.11.27, 8. o.	Michele TIRABOSCHI	Lemondás	Tag	Kormányzat	Olaszország	Aviana BULGARELLI	ISFOL	2013.5.13.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa	2013.11.7.	H C 322., 2010.11.27, 8. o.	Luís Filipe NASCIMENTO LOPES	Lemondás	Tag	Kormányzat	Portugália	José Luís PEREIRA FORTE	Inspetor-Geral do Trabalho	2013.1.28.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa	2013.11.7.	H C 322., 2010.11.27, 8. o.	José Manuel dos SANTOS	Lemondás	Póttag	Kormányzat	Portugália	Carlos PEREIRA	Diretor de Serviços para a Promoção da Segurança e Saúde no Trabalho	2013.1.28.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa	2013.11.7.	H C 322., 2010.11.27, 8. o.	Iwona PAWLACZYK	Lemondás	Póttag	Szakszerveze-tek	Lengyelország	Marzena FLIS	NSZZ „Solidarność” nemzeti bizottság	2013.4.22.

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/17

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2013. június 24.

2013/C 179/05

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3086
JPY	Japán yen	128,54
DKK	Dán korona	7,4590
GBP	Angol font	0,85115
SEK	Svéd korona	8,8884
CHF	Svájci frank	1,2241
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,0400
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,865
HUF	Magyar forint	299,97
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7016
PLN	Lengyel zloty	4,3500
RON	Román lej	4,5408
TRY	Török líra	2,5445
AUD	Ausztrál dollár	1,4246
CAD	Kanadai dollár	1,3797
HKD	Hongkongi dollár	10,1520
NZD	Új-zélandi dollár	1,6969
SGD	Szingapúri dollár	1,6746
KRW	Dél-Koreai won	1 521,12
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,2811
CNY	Kínai renminbi	8,0415
HRK	Horvát kuna	7,4775
IDR	Indonéz rúpia	12 997,20
MYR	Maláj ringgit	4,2112
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,433
RUB	Orosz rubel	43,0660
THB	Thaiföldi baht	40,724
BRL	Brazil real	2,9575
MXN	Mexikói peso	17,5222
INR	Indiai rúpia	78,1230

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/18

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6945 – ABB/Power-One)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 179/06

1.

2013. június 17-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az ABB csoport végső anyavállalata, a svájci székhelyű ABB Ltd által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás a Verdi Acquisition Corporation, az ABB Ltd közvetett tulajdonú leányvállalatán keresztül történő részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Power-One Inc. vállalkozás felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — az ABB Ltd esetében: technológiák gyártása és forgalmazása az energiaellátás és automatizálás területén, amely lehetővé teszi a közüzemi és ipari fogyasztók számára a hatékonyság javítását a környezeti hatás csökkentése mellett, — a Verdi Acquisition Corporation esetében: kizárólag holdingtársaság, amely a Power-One egyedüli részvényese lesz, — a Power-One Inc. esetében: a megújuló energiával kapcsolatos alkalmazások területén átalakítók, valamint áramellátást szolgáló termékek és hálózati áramellátó rendszerek gyártása és forgalmazása.

3.	A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6945 – ABB/Power-One hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/19

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 179/07

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK rendelete

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„MELOCOTÓN DE CALANDA”

EK-sz.: ES-PDO-0105-0103-28.02.2011

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—		Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Nemzeti előírások
—	☒	Egyéb (ellenőrző szerv)

2.   A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása
—		Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

3.1.   A termék leírása

Szín: A szín leírása módosul, kiegészülve azzal, hogy a terméseken piros fedőszín lehetséges. Ez a szokásos mezőgazdasági gyakorlatok fejlődésének és tökéletesítésének eredménye, ugyanis az eredetmegjelölésben meghatározott fajtákat szilvaalanyokra oltják felül, aminek következtében egyes gyümölcsök éréskor piros fedőszint kapnak. Ez a változás nem befolyásolja a termék minőségét és semmiképp nem tekinthető negatív tulajdonságnak, ezért a teljes termékleírás tökéletesítése érdekében szükséges a sajátos szín leírását az említett piros fedőszín lehetséges jelenlétével kiegészíteni.

Keménység: A gyümölcshús keménységére megállapított határértékek módosulnak, a nyomásállóság alsó határértéke 3 kg/0,5 cm2, a felső határérték megszűnik. Ez a szabályozó bizottság által a „Melocotón de Calanda” termesztésére elfogadott különböző fajták 10 éven keresztül folytatott minőségellenőrzése során megállapított adatok elemzésének következményeként történik. Bebizonyosodott, hogy e változatosság függvényében az összes meghatározott minőségi paraméter (keménység, cukortartalom, méret) kombinációja lehetővé teszi a keménységre meghatározott határértékek variációinak elfogadását, anélkül hogy ez a termék minőségét befolyásolhatná. A keménységi érték meghatározott fajtáknál enyhén csökken, azonban ez nem jelenti a minőség romlását, sőt bizonyos európai országokban a vásárlók éppen ezeket a termékeket keresik, bizonyos fajták viszont, anélkül hogy éretlen termések lennének, túlléphetik az 5,5 kg/0,5 cm2-ben meghatározott nyomásállósági értéket, mivel minőségüket a cukortartalom értéke határozza meg.

3.2.   A származás igazolása

A második bekezdésből kimarad a szabályozó bizottságra történő utalás.

A harmadik bekezdés kimarad és módosul a 4. bekezdés annak érdekében, hogy az ellenőrző szervként létrehozott és az ENAC által 2010-ben akkreditált szabályozó bizottság által végzett igazolási program megfelelően teljesítse az UNE EN 45011 szabványt.

3.3.   Az előállítás módja

A gyümölcsök származásáról szóló bekezdésből kimarad az ellenőrző szervre történő utalás.

Meghatározásra kerül a gyümölcsritkítás maximális időtartama, és kimarad a végrehajtás konkrét időpontja. A zacskózásra vonatkozóan kimarad a legalább 9 hetes időszak, mivel megkezdésének maximális időpontját a gyümölcsritkítás kezdetéhez viszonyítva kell meghatározni. Ez a módosítás azért vált szükségessé, mivel az éghajlati változások, a családi gazdaságok helyébe lépő nagy kiterjedésű ültetvények létrejötte és a művelési rendszerek fejlődése következtében a hagyományos szokások megváltoznak és a gyümölcsritkítás és a zacskózás hosszabb ideig tarthat. Mindkét munka jó mezőgazdasági gyakorlatot képvisel és elvégzésük időpontjának korlátozása nem feltétele annak, hogy az eredetmegjelölés oltalma alatt álló végtermék minőségét biztosítani lehessen.

A szedéssel, az átvétellel és az ideiglenes tárolással kapcsolatos termékellenőrzések tekintetében érvényben maradnak a termékleírás B pontjában meghatározott követelmények, és mivel a korábbi szöveg tévedésre adhatott okot, tisztázásra kerül, hogy az említett ellenőrzéseket mely időszakban kell elvégezni. A keménység és a cukortartalom mérésére a termőterület nem biztosít optimális körülményeket (szedési szakasz).

A csomagolásra vonatkozó bekezdés módosul annak jelzésére, hogy az értékesítés a kiszerelések változatosságának köszönhetően történhet egy vagy több rétegű göngyölegekben, feltéve hogy biztosított a termékromlás elkerülése és a göngyölegek vagy tálcák egyszeri használata.

A korábban a B) bekezdésben szereplő „Az előkészítés és a csomagolás az előállítási területen történik” mondat is ide került.

Továbbá az igazolásra vonatkozó utolsó albekezdés, mivel nem tartozik ehhez a bekezdéshez, kimarad és átkerül a megfelelő bekezdésbe (D) bekezdés).

3.4.   Címkézés

Az első albekezdésben, a számozott címkére történő utalásnál, a „címke” szó helyébe a „megfelelőségi jelölés” lép, hasonlóképpen kimaradnak a szabályozó bizottságra vonatkozó utalások.

Kimarad továbbá a második albekezdés.

3.5.   Nemzeti előírások

Aktualizálásra kerülnek a jelen termékleírás első jóváhagyása után közzétett nemzeti jogszabályokra történő hivatkozások.

3.6.   Egyéb

A G pont (ellenőrző szerv) módosul, mivel a korábbi szöveg már elavult jogszabályokra hivatkozik és helytelenül írja le a bizottság struktúráját. További helyesbítés a „Melocotón de Calanda” OEM szabályozó bizottsága új székhelyének megadásával.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„MELOCOTÓN DE CALANDA”

EK-sz.: ES-PDO-0105-0103-28.02.2011

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Melocotón de Calanda”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály:

gyümölcsök, zöldségfélék és gabonafélék frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Melocotón de Calanda” elnevezésen a Prunus persica Sieb. és Zucc fajta friss termései értendők, amelyek az „Amarillo tardío” néven ismert őshonos fajtacsoportból és annak Jesca, Evaisa és Calante elnevezésű, kiválasztott klónjaiból származnak, amelyeket a terméseknek a fán történő zacskózásának technikájával művelnek.

Védett fajták. – A „Melocotón de Calanda” eredetmegjelölés oltalma alatt álló őszibarack kizárólag a köznapi nyelven „Amarillo tardío” néven ismert, a területen őshonos fajtacsoportból és annak Jesca, Evaisa és Calante elnevezésű, kiválasztott klónjaiból származhat.

A termék sajátosságai. A „Melocotón de Calanda” eredetmegjelölés oltalma alatt álló őszibarack minősége a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet által a gyümölcs- és zöldségágazatban létrehozott minőségszabványnak megfelelő „Extra”, illetve az I. osztályú lehet.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS	A terméknek, amelyet a fán kell zacskózni, épnek, egészségesnek és tisztának, látható idegen anyagtól és nedvességtől, idegen szagtól és íztől mentesnek kell lennie.
SZÍN	A krémsárgától a szalmasárgáig terjedő szín, piros fedőszín előfordulhat. Megengedhetők az egészen halvány antocián pontok és csíkok, azonban a túlérésre jellemző zöld vagy narancssárga elszíneződések nem megengedettek.
MÉRET	A minimális megengedett kerület legalább 73 mm átmérőjű, amely megfelel a minőségszabvány AA méretazonosítási kódjának.
KEMÉNYSÉG	kg/0,5 cm2 nyomásellenállásban mérve, amely > 3 kg/0,5 cm2.
CUKORTARTALOM	A minimális cukortartalom 12 Brix-fok.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi műveletét a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A termék túlzott mozgatásából vagy a nem megfelelően előkészített és csomagolt termés szállításából eredő termékromlás elkerülése érdekében az előkészítést és a csomagolást a termesztési területen kell elvégezni. Továbbá annak következtében, hogy a zacskózási technika alkalmazása által a „Melocotón de Calanda” őszibarack már a fán is gondos kezelésben részesült, és szedése a termésnek a minőségi érzékszervi jellemzők maximális kibontakozását lehetővé tevő érettségi állapotában történik, bármely további szállítás és tárolás kedvezőtlen változásokat okozhat a megjelenés és a szín 3.2. pontban leírt általános sajátosságaiban.

Ezért a termék sajátosságai megőrzésének és minőségének megóvása céljából a csomagolást a termőterületen kell elvégezni, és ezáltal egy egységes rendszer segítségével egyben biztosítani lehet a termék nyomon követhetőségét és eredetét egészen annak a végfelhasználóhoz történő kiszállításáig.

A „Melocotón de Calanda” értékesítése történhet egy vagy két rétegű göngyölegekben, amennyiben a termék sérülésmentessége biztosított. Ezek a göngyölegek vagy tálcák egyszer használatosak.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező előkészítő és csomagoló üzemeknek kötelező a csomagolás címkéin a „Melocotón de Calanda” eredetmegjelölést is feltüntetni a számozott megfelelőségi jelölés mellett, amely tanúsítványként működik és lehetővé teszi a termék követését az értékesítés során.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Melocotón de Calanda” eredetmegjelölés oltalma alatt álló őszibarack termesztési területe az a természetes térség, amely Aragónia Autonóm Körzet keleti részén, Teruel és Zaragoza között található.

A földrajzi területet a következő települések közigazgatási területe alkotja:

Aguaviva, Albalate del Arzobispo, Alcañiz, Alcorisa, Alloza, Andorra, Arens de Lledó, Ariño, Berge, Calaceite, Calanda, Caspe, Castelserás, Castelnou, Castellote, Chiprana, Cretas, Escatrón, Fabara, Fayón, Foz-Calanda, Fuentespalda, Híjar, Jatiel, La Fresneda, La Ginebrosa, La Puebla de Híjar, Lledó, Maella, Más de las Matas, Mazaleón, Mequinenza, Molinos, Nonaspe, Oliete, Parras de Castellote, Samper de Calanda, Sástago, Seno, Torre de Compte, Urrea de Gaén, Valderrobres, Valdeltormo és Valjunquera.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Történelmi kapcsolat: A „Melocotón de Calanda” termesztésére engedélyezett fajták őshonosak a termőterületen, természetes kiválasztás útján jöttek létre a gyümölcstermesztők segítségével, akik az idők során kiválogatták a térség földrajzi körülményeihez leginkább alkalmazkodó klónokat. Középkori iratok bizonyítják, hogy Aragóniában az őszibarack „presec” vagy „prisco” néven vált ismertté, ahogy Calanda környékén mind a mai napig nevezik. 1895-ben J. Pardo Sastrón botanikus fontos írásos dokumentumban számol be a területen nagy számban található őszibarack-ültetvényekről és arról, hogy Calandából „orejón”-okat (napon szárított őszibarackszeleteket) küldtek az 1867-es Párizsi Világkiállításra. Az Espasa-Calpe Enciclopedia Universal Ilustrada 1933-as kiadásában Calanda címszó alatt utal a jelentős terueli őszibarack-ültetvényekre és az orejónt előállító ipari tevékenységre. Az 1953-as hivatalos statisztikák szerint egy calandai konzervgyárban 4 000 ládányi térségben termett őszibarackot tartósítottak szirupban.

Történelmileg bizonyított, hogy a „Melocotón de Calanda” elnevezést a 40-es években már egyre inkább használták, és mivel művelése kezdett fontossá válni és a földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) elleni küzdelem pedig nehéznek bizonyult, a gyümölcs elleni támadások kivédése céljából általánosan kezdték alkalmazni a termések zacskózását. A 60-as évektől a gyümölcstermesztéssel foglalkozó kiadványokban megjelennek a „Melocotón de Calandára” való utalások, és a 70-es években a Léridai Nemzeti Mezőgazdaság Vásár több egymás utáni évben is különböző díjakkal jutalmazza az ezen a néven ismert gyümölcsöt. A 80-as évek elején kezdenek arról beszélni, hogy eredetmegjelölést kellene kérelmezni a „Melocotón de Calanda” számára, és a legfontosabb országos piacok, mint Mercamadrid és Mercabarna statisztikáiban a gyümölcsre történő utalások azonosításként annak földrajzi nevét kezdik használni.

Természeti kapcsolat. A „Melocotón de Calanda” termesztési területe a Martín, Guadalope és Matarraña folyók völgyében található. Ezek a folyók az Ibériai-hegység nyúlványaiban erednek, összegyűjtik az Alsó-Aragónia néven ismert térség vizeit, majd az Ebróba ömlenek. A terület tehát az Ebro völgyének délkeleti részén helyezkedik el.

A táj sík vagy enyhén dombos, magassága 122 métertől (Caspe), 325 méteren (Alcañiz) át 466 méterig (Calanda) terjed. A felszín az esetek többségében táblás vidék, amelyet kisebb-nagyobb mértékben a folyók alkotta hálózatok szabdalnak. A talajok mészkövesek, felső rétegeik az állóvízi rendszereknek a miocén kor meleg és száraz éghajlata alatt kialakult üledékeire jellemzők karbonát és mész formációkat tartalmaznak.

Az évi átlagos csapadékmennyiség a Caspéban lehulló 327,9 mm, az Albalate del Arzobispo-beli 361,1 mm és az alcañizi 367,9 mm között mozog. Május és október a legesősebb hónap, évszakonként pedig a csapadék mintegy 27 %-a tavasszal, 20 %-a nyáron, 34 %-a ősszel és 19 %-a télen hullik.

Albalete del Arzobispo és Alcañiz évi középhőmérséklete 14,3 °C körüli, Caspéé 15 °C, ezek az Ebro völgyének középső vidékének a legmagasabb mért értékei. A legmagasabb hőmérsékletek átlaga Alcañizban 19,9 °C, Albalate del Arzobispóban 20,1 °C és Caspéban 20,6, a minimumok átlaga ugyanott pedig 8,8, 8,5 és 9,3 °C. A legmagasabb átlaghőmérsékletet júliusban mérik, 24,2 °C-ot Alcañizban és 25,1 °C-ot Caspéban, míg a legalacsonyabb átlaghőmérséklet a januári, amely az alcañizi 5,6 °C és az Albalate de Arzobispo-i 6,7 °C között mozog. A fenti adatok magas, több mint 18 °C-os évi hőmérsékletingadozást mutatnak, ami a hőmérsékleti értékeknek kontinentalizálódását jelzi, alapvetően a területnek az Ebro-völgy középső részén való elhelyezkedése miatt.

Márciustól októberig a legmagasabb hőmérsékletek meghaladják a 25 °C-ot, bár ezek az értékek gyakoribbak májustól – amikor a napok felében mért hőmérsékletek meghaladják ezt a hőmérsékleti küszöböt – októberig, amikor 5–10 közötti azoknak a napoknak a száma, amikor a hőmérsékletek elérik ezeket az értékeket. A nyári hónapok alatt a nappali hőmérsékletek meghaladják a 25 °C-ot és a maximumok átlaga 35 °C-nál is magasabb (júliusban 37,2 °C Albalatéban és Alcañizban, és 38,3 °C Caspéban).

A térség másik éghajlati jellemzője a „hőinverzió”. A téli anticiklonos időszakokban a hideg levegő hosszan tartó hideg köd formájában leülepszik az alacsony rétegekben, ahol a legmagasabb hőmérséklet 6 °C alatt marad, míg a magasabb, ködmentes helyeken a maximális hőmérséklet a 15 °C-ot is meghaladhatja.

5.2.   A termék sajátosságai

A termesztés körülményei. A növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi unió (UPOV) szabályainak megfelelő morfológiai és fajtaazonosító jellemzők gyakorlatilag az összes klónban hasonlók, a különbségek inkább egészségügyi vonatkozásban és a termelékenység, valamint a termés mérete és formája terén mutatkoznak. Ezért ez utóbbi tényezőknek javítása céljából 1980-ban megindult a klónok kiválasztásának folyamata. Ezeket a klónokat jellemzi még a késői érés, amely szeptember végétől november elejéig tart, valamint a sárga szín és a gyümölcshús keménysége.

Az érési időszak alapján a klónok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

San Miguel vagy korai klónok	Szeptember 20. és október 5. között beérő klónok
Del Pilar	Október 5. és október 15. között beérő klónok. Másik elnevezésük „október 8-i”
Késői klónok	Beérési idejük október 15-én kezdődik és a gazdálkodási időszak végéig tart, amely a földrajzi terület egyes pontjain november első napjaiban ér véget.

Fiziológiai szempontból az „Amarillo tardío” fajtacsoport olyan klónokból áll, amelyek életciklusa nagyon hosszú, és ezért sok, legalább évi 1 000 hideg órára van szükségük a téli látencia feloldásához, teljes beérésükhöz viszont hosszú nyári időszakot igényelnek.

Morfológiai jellemzőik az UPOV szerint a következők:

Fa	Erős és egyenes, Red Haven típusú erőteljes ágazattal. A többi fajtától eltérően, a virágbimbók nem az erős vegyesrügyekből fejlődnek, hanem gyenge kis vegyesrügy típusú hajtásokból, ezért ennél a fajtánál a gyümölcsök fejlődését eltérő metszéssel kell elősegíteni.
Levél	Nagyméretű, a vese alakú levélnyeleken nektárkiválasztó mirigyekkel. Az őszi levélhullás későn következik be, a jellegzetes aranyszínű levelek sokáig a fán maradnak.
Virág	A virágzás közepesen késői, a Red Havennél még egy kicsit később, de még március hónapban következik be. A virágbimbók sűrűsége nagy, a virágzási idő 12 és 18 nap között változik. A nagy, kerekded szirmok halvány rózsaszínűek, a bibe egy magasságban van a porzószálak portokjaival.
Termés	Nagy vagy igen nagy méretű, átmérője legalább 73 mm, súlya legalább 200 gramm. A fejlődése alatt viselt papírzacskó védelmének következtében színe teljesen egyenletes, a krémsárgától a szalmasárgáig terjed, bár halvány antocián pigmentációk előfordulhatnak. Enyhén pelyhes, húsa kemény, teljesen sárga, antocián pigmentációk nélküli, még a mag mellet is, amelyhez teljesen hozzátapad. A mag ovális és a terméshez képest kicsi.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzője közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az éghajlati körülmények hatását a termés minőségére a fás kultúrákban jól ismert „noción terroir” kifejezés érzékelteti. Bizonyos területeken a szokásos éghajlati viszonyok és az éves különbségek azonos helyre vetítve nyilvánvalóvá teszik, hogy az éghajlat a termés minősége szempontjából elsőrendű szerepet játszik.

E kritériumnak megfelelően lényegében a hőmérséklet határozza meg a termés legfontosabb érzékszervi követelményeinek szintjét. Első helyen kell említeni, hogy mivel az őszibarack-ültetvények legnagyobb részén (95 %) öntözéses művelés folyik, a hőmérséklet – a végletes helyzeteket kivéve – jobban befolyásolja az őszibarack-ültetvények termését, mint a csapadék (vízhiány).

Alsó-Aragóniában az őshonos, későn érő őszibarackfajták kialakulását és későbbi termesztését elősegítő legfontosabb éghajlati tényezők között szerepelnek a földrajzi térség téli hőmérsékleti értékei, amelyek lehetővé teszik, hogy ezen nagyon igényes fajták látenciájának (lombhullástól a virágzáskezdetéig) feloldásához szükséges „hideg órák” összegyűljenek.

Fiziológiai szempontból az „Amarillo Tardío” fajtacsoportot alkotó klónoknak sok, éves szinten legalább 1 000 hideg órára van szükségük a téli látencia feloldásához.

Alsó-Aragóniában a novemberben, decemberben és januárban összegyűlt hideg órák száma több mint megfelelő a kultúra számára meghatározott maximális követelményeknek: a térségben legalább 950 hideg órát mérnek.

Továbbá a virágrügyek normális fejlődése és következésképpen a termésszám szempontjából a virágzás és a termék kifejlődésének időszakában a hőmérséklet nem süllyedhet jelentősen 0 fok alá, mivel a termés potenciális mérete a virágzást követően, pontosabban a teljes virágzástól (F2) számított F2 + 40 napig közvetlenül függ a hőmérsékletektől. Világosan bebizonyították (Warrington et al. 1999.), hogy a legmagasabb/legalacsonyabb hőmérsékletek közötti aránynak 9/3 °C-ról 25/15 °C-ra történő emelkedésével a sejtek növekedése megnyolcszorozódik. Ha azonban hideg van, kevesebb és kisebb sejtek keletkeznek, ami által csökken a termés végleges mérete.

Másik fontos tényező az egész ciklus alatti, de főként a szeptemberi és októberi kedvező hőmérséklet, amely lehetővé teszi, hogy az adott fajták véghezvigyék vegetatív és reprodukciós fejlődésüket.

Alsó-Aragóniában március és október között a legmagasabb hőmérsékletek meghaladják a 25 °C-ot, bár ezek az értékek gyakrabban fordulnak elő májustól – amikor a napok felében ezt a hőmérsékleti küszöböt meghaladó értékeket mérnek – októberig, amikor 5–10 azoknak a napoknak a száma, amikor ilyen magas hőmérsékleteket regisztrálnak. A nyári hónapokban a nappali hőmérsékletek meghaladják a 25 °C-ot, és a maximumok átlaga 35 °C-nál is magasabb (júliusban 37,2 °C Albalatéban és Alcañizban, és 38,3 °C Caspéban).

A vizsgált földrajzi területen az év folyamán előforduló hőmérsékletek lehetővé teszik a „Tardío amarillo de Calanda” hosszú ciklusú őszibarackfajták számára, hogy véghezvigyék vegetatív és reprodukciós fejlődésüket.

Amíg tehát a téli hőmérsékletek lehetővé teszik a nyugalmi állapot megszüntetéséhez szükséges hideg órák számát, addig az aktív vegetatív ciklus (márciustól novemberig) alatt a hosszan tartó, enyhe éghajlat azt biztosítja, hogy e fajták kiváló minőségű termést hozzanak.

Alcañizban (az eredetmegjelölés területén az egyik legtöbb őszibarack-ültetvénnyel rendelkező településen), egy, az aragóniai kormány tulajdonában álló kísérleti gazdaságban vizsgálatot folytattak a „Tardío amarillo de Calanda” fajtacsoport (Jesca, Calante és Evaisa) értékelése céljából, amelynek eredményei azt mutatják, hogy a származási területen a termések négy év során (2000, 2001, 2003 és 2004) éppen az ennél az őszibaracknál meghatározó jelentőségű jellemzőkkel – 14 Brix-fokot meghaladó cukortartalommal, nagy mérettel és kemény gyümölcshússal – rendelkeztek.

A „Melocotón de Calanda” OEM-ben a termesztésre engedélyezett növényi anyag a „Tardío amarillo” fajtacsoporthoz tartozik.

Ez a termesztési területen őshonos populáció hosszú századok alatt jött létre, kezdetben a legjobb mezőgazdasági sajátosságokkal rendelkező fák gyümölcseinek elvetett magjából származó fák természetes kiválasztódásával, amelyeket az idők során maguk a termesztők terjesztettek el azon egyedek vegetatív szaporítása révén, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a terület talajtani és éghajlati feltételeihez, és ezáltal egy valódi „fajtacsoportot” hoztak létre.

1980-ban az aragóniai kormány mezőgazdasági kutatószolgálata, a Servicios de Investigación Agraria y Extensión Agraria megindította a „Tardío amarillo” fajtacsoport klonális és egészségügyi kiválasztásának folyamatát a „Melocotón de Calanda” néven értékesített termék minőségének javítása és tipifikálása céljából. A „Melocotón de Calanda” termesztési területén felkutatták a „Tardíos amarillos” fajtacsoport legreprezentatívabb, a legjobb mezőgazdasági jellemzőkkel és a legjobb termésminőséggel rendelkező klónjait (Espada et al., 1991). Az első szelekció eredményeként a spanyol növényfajta-hivatal (Mezőgazdasági Minisztérium) nyilvántartásba vette és oltalom alá helyezte a „Jesca” (nyilvántartási szám: 1989/2450), a „Calante” (nyilvántartási szám: 1989/2447) és az „Evaisa” (nyilvántartási szám: 1989/2449) fajtákat, amelyek jelenleg a „Melocotón de Calanda” OEM termesztésének bázisát alkotják.

KÖVETKEZTETÉS: A „Tardíos amarillos de Calanda” fajtacsoport és annak szelektált klónjai származási helyükhöz való alkalmazkodásuk eredménye.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.aragon.es/estaticos/GobiernoAragon/Departamentos/AgriculturaGanaderiaMedioAmbiente/AgriculturaGanaderia/Areas/08_Calidad_Agroalimentaria/02_Alimentos_calidad_diferenciada/pliegodecondicionesMelocotondeCalanda.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(4)  L. 3. lábjegyzet.

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/27

---

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 179/08

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„TŘEBOŇSKÝ KAPR”

EK-szám: CZ-PGI-0105-0377-08.07.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—		Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti előírások
—		Egyéb (részletezze)

2.   A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása
—		Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

1.

A „Třeboňský kapr” húsának összetétele: a) Az összefoglaló 4.2. pontjának negyedik bekezdésében a ponty húsának összetevőire vonatkozó százalékos értékek a következők: 23 % szárazanyag, 19,2 % fehérje, 2,6 % zsír. b) A termékleírás 4.2. pontjának utolsó előtti bekezdésében a ponty húsának összetevőire vonatkozó százalékos értékek a következők: A „Třeboňský kapr” húsának jellemzői: 23 % szárazanyag, 19,2 % fehérje, 2,6 % zsír. Az izomszövet aminosav-tartalmának átlagos értékei: g/100 g szárazanyag: lizin – 5,54, hisztidin – 1,82, arginin – 3,58, treonin – 3,32, glicin – 3,48, alanin – 4,07, valin – 3,73, metionin – 2,10, izoleucin – 2,97, leucin – 5,00. Kérjük az egyes aminosavtípusok tartalmára vonatkozó értéknek mind a termékleírásból, mind az összefoglalóból való elhagyását, továbbá az említett dokumentumokban a szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalomra vonatkozóan megadott értékek módosítását, az alábbiak szerint: A „Třeboňský kapr” húsának jellemzői: 18–26 % szárazanyag, 16–23 % fehérje, 2–7 % zsír. A módosítás oka, hogy a termékleírásban és az összefoglalóban eredetileg szereplő értékek meghatározására a „Třeboňský kapr” egy mintáján elvégzett mérések alapján került sor (és ezek az értékek a legtöbb előállított „Třeboňský kapr” esetében most is helytállóak), azonban nemrég számos megismételt mérésre és elemzésre került sor egy statisztikailag jóval szignifikánsabb méretű mintán és pontosabb mérési módszerek alkalmazásával. A mérések megállapították, hogy a szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalomra vonatkozó értékek a fenti tartományon belül anélkül változhatnak, hogy ez a „Třeboňský kapr” érzékszervi jellemzőire bármilyen lényeges hatást gyakorolna. Az értékeknek a fenti tartományokon belüli megoszlását elsősorban a „Třeboňský kapr” kiegészítő tápjában használt gabona típusa és tápanyagtartalma határozza meg. A hús összetételére vonatkozó mérések, elemzések és statisztikai értékelések a következő disszertációkban találhatók: Hůda J.: Produkční účinky obilovin v chovu kapra, 2008, Urbánek M.: Vliv přikrmování na produkční ukazatele a kvalitu masa tržních kaprů, 2009 és Vejsada P.: Vliv výživy na vybrané kvalitativní vlastnosti masa tržního kapra (Cyprinus Carpio L.), 2008. A fenti disszertációk a České Budějovice-i Dél-csehországi Egyetem Mezőgazdasági Karán készültek, a méréseket pedig az egyetem laboratóriumában végezték. Kimutatták továbbá, hogy az izomszövet aminosav-tartalmának az egyes aminosavak tekintetében megállapított értékei a termékleírásban szereplő átlagos értékektől lényegesen eltérhetnek, mindez azonban az ízt nem befolyásolja. E módosítás eredményeként az összefoglaló és a termékleírás 4.2. pontjában a következőképpen módosítjuk „Az érzékszervekkel meghatározható tulajdonságokat illetően a »Třeboňský kapr« megkülönböztethető a nagyon alacsony zsírtartalmú és kiváló minőségű húsa révén.” mondatot: „Az érzékszervi tulajdonságokat illetően a »Třeboňský kapr« megkülönböztető jegye a kiegyensúlyozott zsírtartalmú és kiváló minőségű hús.”

2.

A „Třeboňský kapr” feldolgozása A termékleírás és az összefoglaló 4.4. pontjának első bekezdésében a következő mondat szerepel: „A »Třeboňský kapr« előállítása, a lefejéstől a tenyésztésen és halgazdálkodáson át a feldolgozásig, a meghatározott területen zajlik az ISO 9001:2001 minősített minőségellenőrző-rendszerrel összhangban és a HACCP (»hazard analysis and critical control points«, azaz veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok) rendszer ellenőrzése mellett.” Javasoljuk a mondatnak az ISO minősítésű rendszerre vonatkozó részét törölni, mivel ez egy előző minőségirányítási rendszer megjelölése, és ez a megjelölés a jelenleg használt rendszerek vonatkozásában már nem áll fenn. A minőségirányítási rendszerek változhatnak, és nincs jelentőségük a „Třeboňský kapr” termékleírásban foglaltak szerinti tényleges feldolgozását illetően. A feldolgozást nem szükséges tanúsított minőségirányítási rendszerrel ellenőrizni. A 4.4. pont első bekezdése első mondatának új szövege a következő: „A »Třeboňský kapr« előállítása a lefejéstől a tenyésztésen és halgazdálkodáson át a feldolgozásig a meghatározott területen zajlik a HACCP (»hazard analysis and critical control points«, azaz veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) rendszerrel összhangban.”

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„TŘEBOŇSKÝ KAPR”

EK-szám: CZ-PGI-0105-0377-08.07.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Třeboňský kapr”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Cseh Köztársaság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.7. osztály:

Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Třeboňský kapr” a „ponty” fajhoz tartozik. A termék végső jellegzetességeinek eléréséhez nincs szükség e faj meghatározott fajtájára vagy keresztezésére.

A „Třeboňský kapr” háta sötétzöld, szürke vagy szürkéskék, oldala sárgászöld vagy aranysárga, a hasa sárgásfehér. A hátuszony és a farokuszony szürke, a farokuszony és a farok alatti úszó pirosas árnyalatú, a melluszony és a hasúszó sárgás vagy pirosas. A „Třeboňský kapr” megkülönböztető jegye a magas hát. A „Třeboňský kapr” akár 1 méter hosszúságúra is megnő, súlya 20 kg vagy több is lehet. Az optimális vágósúly hároméves korban 1,20–1,80 kg, négyéves korban 2,40–3,20 kg.

A „Třeboňský kapr” húsának jellemzői: 18–26 % szárazanyag, 16–23 % fehérje, 2–7 % zsír.

Az érzékszervi tulajdonságokat illetően a „Třeboňský kapr” megkülönböztető jegye a kiegyensúlyozott zsírtartalmú és kiváló minőségű hús. A hús íze finom, a „Třeboňský kapr” pontyra jellemző halíz.

A „Třeboňský kapr” élve, illetve feldolgozva, azaz fagyasztva, (frissen) hűtve, füstölve vagy pácolva a következő formákban kerül kereskedelmi forgalomba: kizsigerelt ponty egészben, félbe vágva vagy adagokra osztva, filé és pontybelsőségek.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A meghatározott földrajzi területen az előnevelő tavakban tartott halak elsősorban természetes táppal, vagyis a meghatározott földrajzi területen található vízből származó planktonnal és a tófenék élővilágával táplálkoznak, valamint részben gabonafélék keverékéből álló, adalékanyagoktól mentes kiegészítő tápot kapnak. A kiegészítő táp összetevői a meghatározott földrajzi területen kívülről is származhatnak.

Azokban a nagyobb halastavakban, amelyekben a pontyok forgalombahozatali méretük eléréséig nevelkednek, a halak szintén elsősorban természetes táppal, vagyis a meghatározott földrajzi területen található vízből származó planktonnal és a tófenék élővilágával táplálkoznak, valamint olyan gabonaalapú kiegészítő tápokat kapnak, amelyek a meghatározott földrajzi területen kívülről is származhatnak.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Valamennyi halat a meghatározott földrajzi területen található halastavakban tenyésztik, azaz a szaporodásnak, tenyésztésnek és halgazdálkodásnak a meghatározott földrajzi területen kell folynia. A feldolgozásra a meghatározott földrajzi területen kívül is sor kerülhet.

A jövőbeni tenyészhalak, amelyeket a „Třeboňský kapr” tenyésztésére használnak, mindig olyan ismert szülők ivadékai, amelyek külső tulajdonságai (testméretek, pikkelyek típusa és szín) megfelelnek az előírt normáknak.

A fiatal tenyészhalaknak a meghatározott területen történő tenyésztése során szelekcióra kerül sor, amely folyamán a figyelem az elért súlyra, a pikkelyek típusára és az egészségi állapotra irányul. A fiatal halakat és a tenyészhalakat a lehető legkisebb mértékben bolygatják.

A ponty szaporításához a lefejés módszerét alkalmazzák, ez ellenőrzött körülmények között, a meghatározott területen található halikrakeltető telepen történik, ahol a környezet és a víz minősége garantált.

A halikrában található embrió fejlődése egy speciális berendezésben zajlik. A ponty petehártyában található hallárváit különleges előnevelő tavakban tárolják, amelyek szintén a meghatározott területen találhatók. E fejlődési szakaszban a „Třeboňský kapr” természetes táppal (plankton és a tófenék élővilága) táplálkozik, valamint részben gabonafélék keverékéből álló, adalékanyagoktól mentes kiegészítő tápot kap. Ezekben a halastavakban a ponty zsengeivadékai egy-két évig nevelkednek, majd nagyobb halastavakba kerülnek, ahol egy-két éven belül elérik forgalombahozatali méretüket. Ebben a szakaszban a pontyok kétharmad rész természetes táplálékkal és egyharmad rész kiegészítő gabonatáppal táplálkoznak. A táp közvetlen hatással van a húsképződésre és a hús minőségére, így a „Třeboňský kapr” általános gazdasági értékére. Az állomány kiegészítő táppal való táplálását a vízhőmérséklethez és a víz oxigénszaturációjának mértékéhez igazítják. Természetesen azt is figyelemmel kísérik, a pontyok milyen mértékben fogyasztottak kiegészítő tápot, valamint milyen mértékű a halak növekedése, illetve milyen az egészségi állapotuk. Ezeket az adatokat az etetési pontoknál történő rendszeres ellenőrzések és a vizsgálat céljából történő halfogások révén határozzák meg.

A forgalomba kerülő halakat a kifogásuk után kisebb víztartályokból álló tavakban tartják, amelyeken a meghatározott területről származó víz keresztülfolyik. Ezekben a tárolótavakban a tiszta folyóvíz révén a halak iszapos íze „kimosódik”, így a hús értéke nő és íze javul.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Třeboňský kapr” megjelölést az élőhal forgalomba hozatalakor alkalmazzák, tehát amennyiben a halak nagykereskedelmi szállítmányait szállítótartályokban, gépjárműveken szállítják, a név megjelenik a számlákon, szállítóleveleken és fuvarokmányokon, illetve megjelenhet a tartályokon vagy a gépjárműveken is. Kiskereskedelmi szállítmányok esetében, azaz a halak boltokban és standokon történő értékesítésekor a kereskedő az értékesítés helyén köteles jól látható módon feltüntetni a „Třeboňský kapr” feliratot.

A feldolgozott hal esetében a „Třeboňský kapr” megjelölést jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson.

A „Třeboňský kapr” általában élve, csomagolás nélkül kerül forgalomba. Ilyenkor az OFJ logót a vevőnek átadott értékesítési bizonylaton tüntetik fel. A logót az üzletben vagy egyéb értékesítési ponton is elhelyezik.

Az értékesítésnek csak igen kis százalékát teszi ki a feldolgozott és csomagolt áru, és ilyen esetekben a csomagoláson tüntetik fel az OFJ logót.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Třeboňský kapr” tenyésztésére meghatározott terület azokat a halastavakat foglalja magában, amelyek a Třeboňi-medencében található természetvédelmi területen helyezkednek el; a halastavak a Zlatá stoka és a hozzá tartozó vízfolyások által összekapcsolt rendszert alkotnak.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A terület jellemzői, különleges tulajdonságai és minősítése

A meghatározott földrajzi terület halastórendszere, amelyben a Zlatá stoka biztosít összeköttetést, több mint 300 éves múltra visszatekintő, egyedi vízrendszer. A 48 km hosszú Zlatá stoka nagy számú halastavat lát el vízzel és köt össze Chlum u Třeboně és Veselí nad Lužnicí városok között, a vizet a Lužnice folyóból biztosítva az ilyen módon létrejött halastórendszer egésze számára. A rendszer struktúrája és szerepe nem csupán Európában, hanem az egész világon egyedülálló, és a rendszer egy állandósult megkülönböztető jegyekkel bíró, egyedi élőhelyet alkot.

Třeboň vidékén a 16. században alakult ki a pontytenyésztés; a levéltári iratokban ebből az időből található először utalás arra, hogy a halak életkor és tenyésztésre való alkalmasság alapján történő kiválogatásával zajlott a pontytenyésztés. A „Třeboňský kapr” tenyésztésére vonatkozó utalások sok publikációban megjelentek, ilyen például a J. Pokorný és mások által írt Atlas kaprů chovaných v ČR (A Cseh Köztársaságban tenyésztett pontyok atlasza) vagy a J. Šusta által írt Pět století rybničního hospodářství v Třeboni (A třeboňi halgazdálkodás 500 éve). A „Třeboňský kapr” megjelölést több mint 100 éve folyamatosan használják a meghatározott földrajzi területről származó halak esetében.

A mesterséges halastavak és csatornák egyedi hálózata – amelyet a középkortól napjainkig különböző fázisokban építettek ki – a tájat fokozatosan és összehangoltan megváltoztató tökéletes rendszer, amely a helyi természeti feltételeket érzékenyen aknázza ki.

A nemcsak Csehországban, hanem egész Európában egyedülálló, kiterjedt átmeneti tőzeglápok, ahol jól megőrzött növényi közösségek és gerinctelen fauna él, a legértékesebb természetes élőhelyek közé tartoznak. Nem kevésbé értékes elemet alkotnak a kiterjedt halastó-rendszerek – a másodlagosan kialakult littorális közösségekkel –, amelyek gyakran váltják fel a természetes vizes élőhelyeket.

Földtan

Třeboň vidékének jelentős részét a Třeboňi-medence geomorfológiai egysége, különösen a nyugati üledékes oldalon a Lomnicei-medence sík terepe, a keleti oldalon pedig a Kardašořečická pahorkatina hegyvidékének kristályos altalaja alkotja. A Třeboňi-medence enyhén lejt dél – észak irányba.

Éghajlat

Třeboň vidékének éghajlata általában – különösen a medence vidékén – bizonyos mértékig különleges, és a környező területek éghajlatától egyrészt az elhelyezkedéséből és a földterület geomorfológiájából adódóan különbözik, másrészt abból kifolyólag, hogy sok víztest található a területén. Az éves átlaghőmérséklet magasabb, mint ami az ilyen tengerszint feletti magasságnál várható, továbbá a napsütéses órák száma is több. A nyári időszakban komoly esőzések fordulnak elő. A Třeboňi-medence jellegzetessége, hogy gyakran fordulnak elő szélmentes inverzív időszakok, különösen az év hidegebb időszakában, amikor a medence fölötti légtömegek hosszabb ideig stagnálnak. Ezekben az esetekben gyakori a köd is. Ezen inverzív időszakok kedvezőtlen hatásai és a nem megfelelő légmozgás azonban szerencsére nem befolyásolják komolyan Třeboň vidékének légszennyezettségét, mivel a kibocsátás forrásainak száma nagyon alacsony.

Természetvédelmi terület

Třeboň vidékén két olyan (több települést is magában foglaló) terület található, amely szerepel a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében.

A vidék ökoszisztémájának különlegességét igazolja az is, hogy a Birdlife International Třeboň vidékét már néhány éve fontos európai madárélőhelynek (IBA) minősítette. Ezenkívül Třeboň vidékét a NATURA 2000 programba bevont védett területté nyilvánították (SPA és SAC).

5.2.   A termék sajátosságai

Az érzékszervi tulajdonságokat illetően a „Třeboňský kapr” megkülönböztető jegye a szilárd állagú, kiegyensúlyozott szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalmú hús, amelynek köszönhetően különösen alkalmas konyhai felhasználásra. A hús íze finom, a „Třeboňský kapr” pontyra jellemző kellemes halíz.

5.3.   A földrajzi terület és a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A meghatározott földrajzi terület Třeboň vidékének ökológiailag tiszta természetvédelmi területén található, amely magában foglalja a Zlatá stoka által összekapcsolt és a Lužnice folyó vize által táplált halastórendszert. A halastórendszer olyan egyedi élőhelyet alkot, amelynek állandósult jellemzői a termék végső jellemzőit is befolyásolják. Ezen a meghatározott földrajzi területen egyedi körülmények között fejlődhetnek a planktonok, illetve a tófenék élővilága, és ezzel a halak természetes, tápanyagokban nagyon gazdag táplálékhoz jutnak; mindehhez pedig az 5.1. pontban ismertetett földtani és éghajlati körülmények is hozzájárulnak. Az említett tényezők együttesen hozzák létre a területen található egyedi életközösséget, amelyre tiszta környezet, víz és levegő jellemző, és ahol a feltételek különösen alkalmasak arra, hogy a halak elegendő, természetes táplálékhoz jussanak. A fent említett tények ok-okozati kapcsolatot alkotnak a meghatározott földrajzi terület és a termék végső jellemzői között. A „Třeboňský kapr” pontyot a más területeken tenyésztett pontyoktól a fenti tényezők különböztetik meg, és ezek biztosítják egyedi ízét és húsának kiegyensúlyozott szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalmát. A tipikus ízt egyrészt a kiváló minőségű tiszta víznek köszönheti, amelyben a halakat – a meghatározott területen belül – tenyésztik, másrészt a természeti és földrajzi feltételek pontytenyésztésre gyakorolt hatásainak, a Třeboňi-medence altalaja által kifejtett hatásoknak, és legfőképpen a meghatározott területen található vizekben fellelhető, javarészt természetes planktoni tápanyagoknak, amelyeket kiegészítő táppal kombinálnak.

A meghatározott földrajzi területen több mint 300 éve tenyésztenek pontyot, és a „Třeboňský kapr” megjelölést több mint 100 éve használják folyamatosan, kizárólag az egyedi tulajdonságokkal bíró termék megnevezésére.

A „Třeboňský kapr” megjelölés 1974 óta az 54. sz. cseh eredetmegjelölésként („Třeboňský kapr”, Wittingauer Karpfen), valamint a lisszaboni megállapodás alapján – 1967. november 22-én 53. sz. alatt és 2000. december 6-án 836. sz. alatt – nemzetközileg bejegyzett „Třeboňský kapr” (Wittingauer Karpfen) nemzetközi eredetmegjelölésként oltalom alatt áll. A „Třeboňský kapr” megjelölés ezenkívül a Cseh Köztársaság, valamint Ausztria, Portugália és Svájc között az eredetmegjelölések védelméről kötött kétoldalú megállapodások keretében is oltalmat élvez.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

http://isdv.upv.cz/portal/pls/portal/portlets.ops.det?popk=79&plang=cs

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(4)  L. 3. lábjegyzet.

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/33

---

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 179/09

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„SELLES-SUR-CHER”

EK-sz.: FR-PDO-0117-0976-26.01.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—		Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☒	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Nemzeti előírások
—		Egyéb (részletezze)

2.   A módosítás típusa

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása
—	☒	Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

3.1.   2. fejezet: A termék leírása

—	Az adalékanyagokra vonatkozó szabályozás változása nyomán a „növényi hamu” kifejezés helyébe a „növényi szén” kifejezés lép.

—	A sajt méretének módosítása: a sajt formáját pontosították (körülbelül 10–9 cm), amely most már jobban megfelel a forma méretének.

A sajt leírását kiegészítették. A sajt színe többé-kevésbé egységes, döntően hamuszürke. Az elefántcsontfehér vágásfelület matt, sima és homogén, míg a sajttésztához szorosan tapadó kéreg egyenletesen vékony. A friss kecskesajt illata az érlelés során gombaillattal gazdagodik, míg a kecskesajtillat erősödik. Állaga friss, omlós. Ízére a sós, savanyú és keserű ízek egyensúlya jellemző. A „lágysajt” kifejezést törölték, mivel a kecskesajtgyártással összefüggésben nem értelmezhető (tejsavas eljárásról van szó). Szintén törölték a „többé-kevésbé kék felületi penészréteg” kifejezést; ez a minimális érlelési időszakon túl érlelt tanyasi sajtokra jellemző, amelyek ma már a termelésnek csak egy nagyon kis töredékét teszik ki.

Pontosították a szárazanyag-tartalom össztömegét: sajtonként 55 gramm.

3.2.   4. fejezet: A termék földrajzi területről való származását igazoló elemek

—	Nyomonkövethetőség: a származási garancia megerősítése érdekében valamennyi gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell az előállított mennyiségekről, és olyan nyomonkövetési rendszerrel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a termék követését az előállítástól a forgalomba hozatalig.

3.3.   5. fejezet: Az előállítás módja

A terméknek a származási helyhez való kötődésének megerősítése érdekében a termékleírást több ponton módosították:

5.1.:   tejtermelés

—	az új tenyészgidák 80 %-át a földrajzi területen nevelik, az egészségügyi kockázatok korlátozása és a környezethez alkalmazkodó genetikai állomány kialakulásának ösztönzése érdekében;

—	a kecskék Alpesi vagy Saanen-völgyi fajtájú vagy e fajták keresztezéséből eredő fajtájú kecskék, mivel ezek a fajták már régóta alkalmazkodtak a régió adottságaihoz;

—	az állatok egész évben történő tenyésztése a termék minőségének veszélyeztetése nélkül lehetővé teszi a termelési időszak egyenletesen kiterjesztését az egész évre;

—	a zárt tartásban tartott kecskékre eső alapterület legalább 1,5 m2;

—	a táplálék legalább 75 %-a, azaz éves átlagban legalább 825 kg szárazanyag-tartalmú táplálék a földrajzi területről származik;

—	a takarmányadag legalább 550 kg szárazanyag-tartalmú szálastakarmányt tartalmaz: ahhoz, hogy ezt a takarmányadagot biztosítani lehessen, egy kecskére legalább 1 000 m2 zöld takarmányt adó terület kell, hogy jusson;

—	a felhasználható takarmányok behatárolása érdekében a termékleírást kiegészítették a földrajzi területről származó, engedélyezett takarmányok jegyzékével;

—	a bálázott takarmány felhasználásának felső határa kecskénként évente 350 kg szárazanyag, és a bálázott takarmány szárazanyag-tartalmának 50 % fölött kell lennie;

—	a fű- és kukoricaszilázs alkalmazása 2014. december 31-ig engedélyezett;

—	a kiegészítő takarmányadagra vonatkozó információkat pontosították;

—	a genetikailag módosított fajták alkalmazása tilos.

5.2.:   feldolgozás

—	A tej érlelése beoltás előtt engedélyezett: ezzel a gyakorlattal alkalmasabbá lehet tenni a tejet a sajttá való feldolgozásra, és így a benne rejlő aromák felszabadítására is;

—	az alvadás 18–48 órát vesz igénybe 25 °C alatti hőmérsékleten, annak érdekében, hogy az alvadéknak tejsavas jellege legyen;

—	a szeletelés megengedett;

—	a savót manuálisan vagy szivattyúzással távolítják el (az előzetes lecsepegtetés szöveten tilos);

—	a lefagyasztott alvadék masszába való bedolgozásának feltételeit pontosították;

—	az engedélyezett hozzávalók a tejoltó, a növényi szén, az erjesztőanyagok, a kalcium-klorid és a só;

—	a formából való kivételre a sajtkészítő forma betöltésétől számított 18–48 óra elteltével kerül sor;

—	a forma méretének meghatározása magában foglalja a pontos méreteket és a szögeket (maga a forma nem változott);

—	a beoltás és a formából való kivétel között 44–72 óra telik el;

—	a tanyasi megnevezést akkor lehet használni, ha a tej feldolgozására az első fejéstől számított 24 órán belül sor kerül, és ha nem adnak hozzá fagyasztott alvadékot;

—	az érlelőnek a sajtokat 0 °C feletti és 10 °C alatti hőmérsékleten kell szállítania.

3.4.   6. fejezet: A földrajzi területtel fennálló kapcsolatot igazoló elemek

A kapcsolatra vonatkozó részt átszerkesztették, hogy a szöveget három részre osszák.

6.1. fejezet:   a földrajzi terület sajátosságai

A fejezetet kiegészítették a következő elemek megállapítása vagy megerősítése érdekében:

—	mezőgazdasági szempontból szegényes adottságokkal rendelkező környezetben versenyképes kecsketartás fejlesztése;

—	a földrajzi terület sokszínűsége változatos takarmánytermesztést tesz lehetővé;

—	a tejsavas technológia történelmi alapjai;

—	az érlelők szerepe a sajt formájának szabványosításában.

6.2. fejezet:   a termék sajátosságai

Itt szerepelnek a Selles-sur-Cher sajt fő jellemzői.

6.3. fejezet:   a földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti összefüggés

Ez a fejezet a földrajzi terület természeti tényezői és a sajt eredeti volta közötti kapcsolatot mutatja be.

3.5.   7. fejezet: Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozások

Ezt a fejezetet az Institut national des appellations d’origine (INAO, az eredetmegjelölésekkel foglalkozó francia hivatal) reformjára tekintettel naprakésszé tették. Az említett reform keretében a csoport kiválasztott egy tanúsító szervet, a választás a Qualisudre esett.

3.6.   8. fejezet: Címkézés

A címkén kötelező feltüntetni az Európai Unió OEM jelzését.

3.7.   9. fejezet: Nemzeti előírások

Ebben a fejezetben egy táblázat tartalmazza az ellenőrzési terv szerkezetét meghatározó kiemelt elemeket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„SELLES-SUR-CHER”

EK-sz.: FR-PDO-0117-0976-26.01.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Selles-sur-Cher”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály:

sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A sajt körülbelül 9 cm átmérőjű és 3 cm vastag, ferdén metszett szélű, enyhén csonkakúp formájú lapos korong. A tejsavas jellegű sajt növényi szénnel van megszórva.

A kéreg színe többé-kevésbé egységes, döntően hamuszürke. Az elefántcsontfehér vágásfelület matt, sima és homogén, míg a sajttésztához szorosan tapadó kéreg egyenletesen vékony. A kezdeti friss kecskesajtillat az érlelés végére gombaillattal gazdagodik, míg a kecskesajtillat erősödik. Állaga friss, omlós, nagyon enyhén nyúlós. A szájban a sós, savanyú és keserű ízek egyensúlya érezhető.

100 gramm teljesen kiszárított sajt minimális zsírtartalma 45 gramm. A szárazanyag össztömege nem lehet kevesebb 55 grammnál.

Az érlelés ideje legalább 10 nap a beoltástól számítva.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Selles-sur-Cher” sajtot kizárólag Alpesi vagy Saanen-völgyi fajtájú vagy e fajták keresztezéséből eredő fajtájú kecskék nyers, teljes tejéből gyártják. Az új tenyészgidák legalább 80 %-a a földrajzi területről származik.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A földrajzi terület és a termék közötti szoros kapcsolat biztosítása érdekében a tejelő kecskék teljes takarmányadagjának legalább 75 %-a, azaz éves átlagban legalább 825 kg szárazanyag-tartalmú táplálék a földrajzi területről származik.

A tejelő kecskék éves takarmányadagja legalább 550 kg szárazanyag-tartalmú szálastakarmányt tartalmaz. Pozitív lista tartalmazza az engedélyezett takarmányokat.

Egy tejelő kecskére legalább 1 000 m2 zöld takarmányt adó terület jut. Ebbe a területbe beleszámítanak a gazdaság területei és/vagy a vásárolt takarmánynak megfelelő területek is.

A bálázott takarmány használata megengedett azzal a feltétellel, hogy nem szabad túllépni a kecskénként évente 350 kg szárazanyagban meghatározott felső határt. A bálázott takarmány szárazanyag-tartalmának 50 % fölött kell lennie.

A (nitrogénban és/vagy energiában gazdag) takarmánykoncentrátumokból és/vagy szárított takarmányokból álló kiegészítő takarmányadag szárazanyag-tartalma tejelő kecskénként évente legfeljebb 550 kg. Ebből legalább 275 kg-ot a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell megtermelni. Pozitív lista tartalmazza a kiegészítő takarmányadagban adható engedélyezett takarmányokat.

A szalmakoncentrátumokból álló takarmányozási rendszer, valamint a fű- és kukoricaszilázs alkalmazása tilos.

A fű- és kukoricaszilázs alkalmazása 2014. december 31-ig engedélyezett.

A „Selles-sur-Cher” eredetmegjelöléssel ellátott sajt előállítása céljából feldolgozandó tejet termelő gazdaság területén transzgenikus termények egyáltalán nem termelhetők. Az állatok takarmányozása során kizárólag növények és nem transzgenikus termékekből származó kiegészítő takarmány alkalmazása megengedett.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, valamint a sajtkészítést és -érlelést a 4. pontban meghatározott földrajzi területen belül kell végezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Nincsenek.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Minden forgalomba hozott „Selles-sur-Cher” sajtot kötelező címkével ellátni. A sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb karakter méretének legalább kétharmadával megegyező nagyságú karakterrel – fel kell tüntetni a „Selles-sur-Cher” oltalom alatt álló eredetmegjelölést. A címke az Európai Unió OEM jelzését is viseli.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület az alábbi járásokból áll:

Cher (18): Graçay, Lury-sur-Arnon, Vierzon II (Massay, Méry-sur-Cher, Saint-Hilaire-de-Court, Thénioux és Vignoux-sur-Barangeon települések).

Indre (36): Valançay, Issoudin Nord, Saint-Christophe-en-Bazelle, Vatan.

Loir-et-Cher (41): Contres, Montrichard, Saint-Aignan, Mennetou-sur-Cher, Romorantin-Lanthenay Nord, Romorantin-Lanthenay Sud, Selles-sur-Cher.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A Sologne erdőségétől nyugatra, a Touraine, a Berry és a Sologne folyók találkozásánál található „Selles-sur-Cher” földrajzi terület kiterjedt síkvidéken terül el, amelyet kelet-nyugati irányban a Cher folyó völgye oszt ketté.

A folyó déli partján a Boischaut régió található, északi partján pedig a Tours-környéki Gâtine déli része.

A Tours-környéki Gâtine eróziós teraszain a Beauce régió mészkőtömbjei alkotta alapkőzeten kialakult hatalmas kőzetliszttelepek találhatók. Többnyire nyílt tájak váltakoznak a csalitosokkal, ahol az állattenyésztés igen elterjedt.

A Cher völgyére jellemző a touraine-i sárga tufa (Turoni). A lejtőin és a másodlagos völgyekben a mezőgazdasági tevékenység zömét a szőlőtermelés teszi ki.

A Boischaut régió kovakőpadokon fekszik, ahol kőzetliszttelepek is a felszínre kerültek. A gazdaságokra többnyire a vegyes növénytermesztés és az állattenyésztés jellemző.

E régiók rossz adottságokkal rendelkező, szegény részein a már igen régen meghonosodott kecsketartás jelenti manapság az egyik lehetőséget ezeknek a szőlő- és gabonatermesztésre kevéssé használt földeknek a hasznosítására.

A kecsketenyésztés fejlődésének az is kedvezett, hogy a Cher völgye mindig nagyon fontos kelet-nyugati irányú közlekedési útvonal volt mind az emberekkel kapcsolatos áramlások (a sajtkészítéssel kapcsolatos gyakorlatok és tudás átadása), mind a kereskedelmi áramlások (Nantes-Lyon kereskedelmi tengely) tekintetében.

A termelési területre módosult óceáni éghajlat jellemző, melyben a kontinentális hatás fokozatosan érvényesül nyugatról kelet felé haladva. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 és 750 mm között változik, és arányosan oszlik el az év során. A hőmérsékletek enyhék, ugyanakkor aránylag hangsúlyos a különbség a téli és a nyári hőmérsékletek között (a januári átlaghőmérséklet 4,8 °C, a júliusi 18,9 °C). Az enyhe telek és a ritkán aszályos nyarak számos gabona és takarmánynövény termesztését lehetővé teszik, melyek szükségesek a kecskék takarmányozásához.

Emberi tényezők

A „Selles-sur-Cher” sajtot kezdetben házilag állították elő, a leggyakrabban a nők, akik tejsavas technológiát alkalmaztak olyan rugalmas technológiai időkkel, amelyek összeegyeztethetők a gazdaság és a család egyéb kötelezettségeivel.

A sajtot érlelés céljából a gazdasághoz tartozó, gyakran északi fekvésű éléskamrában helyezték el. A sóval kevert hamu, majd faszénpor alkalmazása biztosította a minőséget az érlelés alatt.

A XIX. század végén a baromfiudvar termékeit felvásárló baromfi- és tojáskereskedők rendszeresen felkeresték a gazdaságot, hogy begyűjtsék a tojásokat és a baromfit, de a sajtokat is. Egyesek erre a tevékenységre specializálódtak, begyűjtötték a friss sajtokat, hogy forgalomba hozatal előtt hamuval beborítsák és érleljék azokat.

A sajtok fő gyűjtő- és viszonteladási központja Selles-sur-Cher város volt. A sajtokat a későbbiekben az érlelés helyéről nevezték el.

A XX. század elején a kecskesajttermelés volumene fokozatosan emelkedni kezdett az iparosodott városok – Tours, Blois, Vierzon, Châteauroux, Párizs, Lyon stb. – ellátása érdekében. A kecsketejtermékek termelésének növekedése együtt járt a tenyésztési módszerek (kötetlen tartás, fejőgép, az Alpesi és Saanen-völgyi fajták bevezetése a helyi fajok javítása érdekében), valamint a profilaktikus és állatorvosi (parazitaellenes, antibiotikus) eszközök fejlődésével. Ezt gyorsan követte mind a tejtermelők, mind a gazdálkodó kecsketenyésztők specializációja (közvetlen eladók vagy érlelőnek szállítók) és a tejtermelő szövetkezetek kialakítása.

A „Selles-sur-Cher” eredetmegjelölést ezután 1975. április 21-én rendeletben ellenőrzött eredetmegjelöléssé nyilvánították.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Selles-sur-Cher” sajt enyhén beoltott nyers, teljes kecsketej tejsavas alvadékából készített sajt.

A sajtok felületét sózzák, és növényi szénnel megszórják. Az érlelés ideje legalább 10 nap a beoltástól számítva.

A „Selles-sur-Cher” sajt megkülönböztető jegyei a következők:

jellegzetes, enyhén csonkakúp formája;

elefántcsontfehér tésztája matt, sima és homogén;

tejsavas jellege az érlelés folyamán fokozatosan csökken;

a felületi hamuréteg a hamuszürkétől az érleléssel szürkéskékké változó színt kölcsönöz a kéregnek. Ez utóbbi főként geotrichum- és élesztőgombákból áll.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A gyenge mezőgazdasági adottságokkal rendelkező különféle ágazatokban a kecske nagyon gyorsan a „szegények tehenévé” vált, ami lehetővé tette a rossz adottságú földek hasznosítását.

A Sologne nyugati részének és a Cher völgyének homokos és agyagos-homokos területei, valamint ennek a régiónak az éghajlata különleges takarmányozási rendszert tesz szükségessé, amely a kecskék takarmányadagjának alapját alkotó száraz takarmány termelésén alapul. A száraz takarmány előállításának szükségességéhez a mezőgazdasági szempontból kis értékű legelők (például Fouzon nedves síkságainak) hasznosítása társult, amivel dinamikus kecsketenyésztés gyökeresedett meg olyan övezetekben, amelyek egyéb termelésre kevéssé alkalmasak. A kecsketenyésztéssel kapcsolatos létesítmények még manapság is ezekben az övezetekben találhatók, amelyek nem vonzanak más mezőgazdasági tevékenységeket, például a szőlő- vagy a gabonatermesztést.

A termékleírásba a takarmánnyal kapcsolatos önellátásra vonatkozóan bevezetett előírások állandósítják azt a hagyományt, hogy a nyájak takarmányozása a fűféléken alapul. A tenyésztők a környezethez és a takarmányozási feltételekhez alkalmazkodó, és a sajtkészítéshez megfelelő, jó minőségű tejet adó kecskéket választanak, ezzel pedig lehetővé teszik a sajtkészítő számára, hogy kifejezze a takarmányozás és a tej baktériumflórája által biztosított jellegzetességeket. Ebben az értelemben a takarmányozás terén megvalósuló önellátás, a takarmányadag minimális rosttartalmának (cellulóztartalom) biztosítása, az új tenyészgidák földrajzi területen belüli nevelése (a genetikai állomány ellenőrzése) egyaránt a tudás megőrzésének záloga.

A sajt formájának szabványosítása az érlelőkkel fenntartott kapcsolat eredménye. A „Selles-sur-Cher” sajt – ahhoz képest, hogy tejsavas jellegű – viszonylag nagy méretű. A hagyományosan használt forma típusának (alul zárt forma), az alvadás idejének (18–48 óra 25 °C alatti hőmérsékleten) és a formákban való lecsepegtetés idejének köszönhetően az érlelés kezdetén aránylag nagy az alvadék nedvességtartalma.

Régen a hamuval való borítás a sajtok tárolását segítette az éléskamrában, majd a szárítóban, napjainkban viszont a növényi szén és a só a kéreg felületi flórájával együtt az állandó, viszonylag magas hőmérsékleten tartott érlelőpincével mint környezettel való kölcsönhatást szabályozza. Ez a módszer elősegíti a sajttészta szerkezetének kialakulását és az aromák kibontakozását.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCSelles-sur-Cher.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(4)  L. 3. lábjegyzet.

---

25.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 179/40

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 179/10

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„JAMÓN DE TREVÉLEZ”

EK-sz.: ES-PGI-0105-0997-11.05.2012

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—		Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—	☒	Nemzeti előírások
—	☒	Egyéb (részletezze)

2.   A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása
—		Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

3.1.   Az egész dokumentumban az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” lép a hagyományos „különleges megjelölés” kifejezés helyébe

INDOKOLÁS: Az 1992. július 14-i, 2081/92/EGK tanácsi rendelet 8. cikke szerint egyaránt használható az OEM/OFJ kifejezés vagy az ezzel egyenértékű hagyományos nemzeti elnevezések (az említett megfeleltetést az 1994. január 25-i rendelet tette közzé a BOE 1994. január 27-i 23. számában). A 2006. március 20-i, 510/2006/EK rendelet 8.2 cikke szerint a jelenlegi jogszabályok csak a közösségi megjelölések és szimbólumok használatát teszik lehetővé, a hagyományos nemzeti kifejezésekét nem. Ez a rendelkezés 2009. május 1-jén lépett hatályba a korábban már forgalmazott termékek sérelme nélkül.

3.2.   A termék leírása: Sótartalom (B. bekezdés: A termék leírása)

A jelenlegi albekezdés szerint:

A „szárított, zsírtalanított minta” helyébe „természetes minta” lép.

INDOKOLÁS: Jelenleg nem kötelező az eredményeket a minta típusában kifejezni, és mivel a szárított, zsírtalanított minta kifejezés a fogyasztó számára nem mutatja világosan azt, hogy a termékkel együtt mekkora sótartalmat fogyaszt el, át kell térni egy reálisabb és könnyen érthető nómenklatúra használatára. A fogyasztó szempontjából a termék sós vagy nem sós voltának érzékelése pontosabban fejezi ki a sótartalom mértékét, mint a zsírtalanított és szárított minta, ami soha nem jut a fogyasztó elé.

A mintatípus cseréjéből következően a nátrium-klorid tartalom (a száraz, zsírtalanított mintán mért) 10 %-ról (a természetes mintán mért) 5 % -ra módosul, mivel a sonka típusától függően a Jamón de Trevélezre jellemző az 5–10 %-os zsírbeszűrődés és az 50 %-os átlagos nedvességtartalom.

Az utolsó mondat a következők szerint alakul:

3.3.   Minősítési fázis. A terméknek a térségben történő feldolgozását bizonyító tényezők (D. bekezdés)

A jelenlegi albekezdés szerint:

A bekezdés végén az „amellyel érkezésekor látták el” mondatrész helyébe „amellyel a feldolgozás alatt látták el” lép.

INDOKOLÁS: Az albekezdés módosul, mivel a munkavégzés rendszere is megváltozott. Korábban a zárjegyet a termék átvételekor lefolytatott első minősítés alkalmával helyezték el, ennek következtében, ha kiderült, hogy termék nem felel meg a Jamón de Trevélez követelményeinek, a feldolgozási fázisban néhány zárjegyet fel kellett törni. Jelenleg a termék a feldolgozási folyamat során, végső minősítése alkalmával kapja meg a számozott zárjegyet.

A folyamat első fázisában nem lehet tudni, hogy a termék megfelel-e majd a termékleírás követelményeinek.

3.4.   Az előállítás módja. A termék előállítása (E. bekezdés). Feldolgozási fázis: Sózás

A következő albekezdést el kell hagyni:

INDOKOLÁS: Ezt az albekezdést, amely tiltja a sonka előállításának megkezdését az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban, el kell hagyni, mivel a hatályos higiéniás-egészségügyi jogszabály, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet a patogén mikroorganizmusok elszaporodásának megelőzése céljából a sózás műveletét ellenőrzött hőmérsékleti feltételekhez köti. Amennyiben ezek a körülmények ellenőrzés alatt állnak, a termék feldolgozása az év bármely szakaszában megkezdődhet. Tehát nincs szükség arra, hogy a szabályozó tanács állandó engedéllyel rendelkezzen a határidő meghosszabbítását illetően, mivel az ellenőrzés alatt tartott éghajlati feltételek nem teszik szükségessé annak módosítását.

3.5.   Az előállítás módja. A termék előállítása (E. bekezdés). Feldolgozási fázis: A sózást követő fázis

A jelenlegi albekezdés szerint:

A „természetes környezetben” szövegrészt el kell hagyni.

INDOKOLÁS: A hatályos jogszabályok és a sonka előállításának erre az alapvető szakaszára irányuló összes vizsgálat és kutatás azt bizonyítja, hogy a termék biztonságának mindenkori garantálása érdekében a „sózást követő fázisnak” a hőmérséklet és a páratartalom ellenőrzött körülményei között kell végbemennie.

A jelenlegi albekezdés szerint:

El kell hagyni: „Kivételesen és az éghajlati sajátosságok függvényében a szabályozó tanács engedélyezheti”

INDOKOLÁS: Nem a szabályozó tanács, hanem a hatályos jogszabályok és a sonka előállításának erre az alapvető szakaszára vonatkozóan végzett összes vizsgálat és kutatás azt bizonyítja, hogy a termék biztonságának mindenkori garantálása érdekében a „sózást követő fázisnak” a hőmérséklet és a páratartalom ellenőrzött körülményei között kell végbemennie.

Az előző albekezdés a következőkkel bővül: „a hőmérsékletet és a páratartalmat a folyamat előrehaladásának és az évszaknak megfelelően hozzá kell igazítani a természetes szárító körülményeihez”.

INDOKOLÁS: azért, hogy az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a sózást követő fázisból a természetes szárításba történő átmenet alatt a hűtési lánc ne szakadjon meg.

Módosítandó: „A folyamat időtartama legfeljebb 30 nap” helyébe „A folyamat időtartama legfeljebb 90 nap” lép.

INDOKOLÁS: A termékleírásban a sózást követő fázisra meghatározott 30 napos időszakot nyilvánvalóan a sertéscomboknak csak október–március hónapokban és az éghajlati körülményeknek megfelelően megvalósítható sózási idejével összhangban állapították meg, ezért helyesebb, ha ezekben a hőmérséklet és a páratartalom szempontjából még inkább megfelelő hónapokban a sonkák legfeljebb 30 napig maradnak a sózást követő fázisban, és így kerülnének át a következő, a hőmérséklet és páratartalom szempontjából hasonló szárítási szakaszba.

3.6.   Ellenőrző szerv (G. bekezdés)

A G. bekezdés címe „Ellenőrző szerv”-ről, „a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése” címre módosul, szövegéből pedig az előbbire történő minden utalást el kell hagyni, illetve a következő albekezdésekkel bővítendő:

INDOKOLÁS: A javasolt megfogalmazás átalakítása a bekezdés elavulásának megelőzése érdekében.

A javasolt szöveg részletesen bemutatja az illetékes hatóságot, és referenciával szolgál annak weblapjára vonatkozóan, amelyen a termékleírásban szereplő követelmények betartásának ellenőrzésével megbízott szervezetek is megtalálhatók.

3.7.   Nemzeti jogszabályi követelmények (I. bekezdés)

Az említett bekezdés a jelenleg alkalmazandó és hatályos jogszabályokhoz való hozzáigazítása céljából közösségi jogszabályok beillesztése által módosul.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„JAMÓN DE TREVÉLEZ”

EK-sz.: ES-PGI-0105-0997-11.05.2012

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Jamón de Trevélez”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Jamón de Trevélez” földrajzi jelzés oltalma alatt álló sonka készítésére szánt sertéscombok előállítására alkalmas állatállomány a Landrace, Large–White és Duroc–Jeres fajták keresztezéséből jött létre.

A „Jamón de Trevélez” földrajzi jelzés oltalma alatt álló sonka a következő sajátosságokkal rendelkezik:

—	Formája gömbölyded, bőrrel és körömmel együtt.

—	Az érlelés minimális időtartama a nyers sonka súlyától függően 14, 17 vagy 20 hónap.

—	Színe vörös, vágáskor csillogó, zsírja az izmot részben átszövi.

—	Húsa ízletes, kevéssé sós.

—	Természetes mintán mért, nátrium-klorid %-ban kifejezett sótartalma (TMS): ≤ 5. A sótartalom-vizsgálatot legfeljebb egy hónappal az után a nap után kell elvégezni, amelyen a sonka a „Jamón de Trevélez” minősítéshez szükséges összes követelménynek megfelel.

(a sonkából a combcsont fejétől 4 cm-re, keresztirányban kimetszett, lebőrözött minta elemzése alapján).

Zsírja kenhető, csillogó, sárgásfehér színű, kellemes ízű.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Jamón de Trevélez” földrajzi jelzés oltalma alatt álló sonka készítésére szánt sertéscombok előállítására alkalmas állatállomány a Landrace, Large–White és Duroc–Jersey fajták keresztezéséből jött létre.

Az oltalom alatt álló sonkák előállítására csak azokat a sertéscombokat lehet felhasználni, amelyek esetében a bőr alatti szalonnaréteg vastagsága:

—	legalább 1 cm, zsírátszövéssel a 12,3 kg alatti sertéscombok esetében.

—	legalább 1,5 cm, zsírátszövéssel a 12,3 és 13,5 kg közötti sertéscombok esetében.

—	legalább 2 cm a 13,5 kg feletti sertéscombok esetében.

A sertéscombok herélt hím vagy nőstény állatokból származnak.

A „Jamón de Trevélez” földrajzi jelzés oltalma alatt álló sonka előállítására csak azok a sertéscombok használhatók, amelyek a félighártyás izomban 5,5 és 6,4 közötti pH-értékkel rendelkeznek. A pH-értéket az állat leölésétől számított legalább 24 óra elteltével kell meghatározni.

A nyers sertéscomb súlya legalább 11,3 kg.

A sertéscombokat a vágóhídról a pácolás és érlelés helyére mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelő járművekkel szállítják, annak érdekében, hogy a sertéscombok belsejének hőmérséklete a sózóüzembe érkezéskor 1–3 °C fok, a felszín alatt 1 cm-rel pedig 4 °C foknál alacsonyabb legyen.

A sózásra tengeri sót használnak, adalékanyagok nélkül.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Nem alkalmazható.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

1.

Sózás

2.

Mosás

3.	Sózást követő fázis

4.	Szárítás-érlelés

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Nem alkalmazható.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A címkén kötelezően fel kell tüntetni: a „Jamón de Trevélez” oltalom alatt álló földrajzi jelzést.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Jamón de Trevélez” oltalom alatt álló földrajzi jelzés előállítási területe Granada tartományban, a Sierra Nevada dél-nyugati oldalán, a körzet legmagasabban fekvő, Alpujarra néven ismert részén található. Olyan természetes körzetről van szó, ahol a környezeti feltételek, többek között a magasság, a hőmérséklet és a páratartalom adják meg a termék hagyományosan sajátos jellegét.

A körzet a következő települések 1 200 méter feletti részeiből áll: A Granada tartománybeli Trevélez, Juviles, Busquístar, Pórtugos, La Taha, Bubión, Capileira és Bérchules.

Az összes település a Sierra Nevada Nemzeti Park területén, az úgynevezett granadai Alpujarras-ban található.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A Jamón de Trevélez jellegzetes érzékszervi sajátosságait előállítása természetes környezetének köszönheti (a Sierra Nevada Nemzeti Park középső térsége), ez a környezet, éghajlat és növényzet teszi lehetővé a termék specifikus mikrobiológiai flórájának létrejöttét. Azon a magasságon, ahol a trevélezi sonkát készítik, vagyis 1 200–1 900 m magasságban találhatók a Sierra Nevada-i tölgyesek és számos, a Sierra Nevadában őshonos növényfaj.

Az érlelési fázis alatt a térségre jellemző feltételek, többek között a magasság, a hőmérséklet és a páratartalom adják meg a termék hagyományosan sajátos jellegét.

Az előállítás sajátos módszerei a termék sózási idejének az egyes sonkadarabok mérete szerinti meghatározása által azt kívánják elérni, hogy a sonka csak a megfelelő és nem a túlzottan nagy sómennyiséget vegye fel. Ezáltal a termék stabilizálódik és lehetővé válik, hogy hosszú ideig érlelődjön. A sózást követő fázis után és az érlelési idő alatt a termelő, a sonka megjelenését és külsejét és a szárítók különböző területeinek környezeti sajátosságait (hőmérséklet és páratartalom) megfelelően értékelve biztosítani tudja a sonka számára kívánatos fokozatos és hosszú érlelést. Az érlelési folyamat során kétféle teendő van: a sonkadarabokat át kell vinni a szárítók hőmérséklet és páratartalom szempontjából megfelelőbbnek bizonyuló területeire, és a szárítók megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú környezetének kialakítása céljából ki kell nyitni, illetve be kell csukni a természetes levegőztetési forrásokat (ablakok).

5.2.   A termék sajátosságai

A „Jamón de Trevélez” OFJ a termék sajátos hírnevén alapul.

A trevélezi sonka a granadai Alpujarra térséghez kapcsolódó egyedülálló termékként több mint 200 éve ismert, és számos XIX. századi irodalmi utalás és a kor ismert írói, köztük az 1833-ban Guadixban született Antonio de Alarcón spanyol regényíró is magasztalja.

Cervantes is tudott erről a sonkáról, és több művében dicsérően említi.

Az 1887-ben Madridban született Gregorio Marañón, író és gondolkodó az alpujarrai Natalio Rivas politikus barátjaként dicshimnuszt zengett a trevélezi sonkáról, amelyről az andalúziai gazpacho nagyszerűségéről szólva a következőt mondta: „csak néhány forgács trevélezi sonka hiányzott ahhoz, hogy majdnem maga a tökély legyen”.

Azonban a „Jamón de Trevélez” történetében a legfontosabb referencia 1862. október 12-éhez kapcsolódik, amikor Őfelsége II. Izabella spanyol királynő Trevélez település önkormányzatát abban a megtiszteltetésben részesítette, hogy azt a Királyi Ház hivatalos beszállítójává nevezte ki, és engedélyezte, hogy a sonkákra rányomják a királyi pecsétet a következő felirattal: „Őfelsége II. Izabella spanyol királynő által díjazva 1862-ben”, a sonka minőségének elismeréséül.

A „Jamón de Trevélez” hírét határainkon kívülre Victoria Eugenia de Montijo, III. Napóleon felesége és régens francia császárnő vitte el, amikor a „Jamón de Trevélez”-t felvette az udvari menübe (a híres „Cuisine Française”-be).

A „Jamón de Trevélez” megkülönböztető sajátosságai:

—	Hosszú és lassú érlelés, természetes körülmények között.

—	Alacsony sótartalom, ellenőrzött sómennyiség.

—	Az E 250 és E 252, vagy más nitrites adalékanyagok használatának mellőzése az érlelés alatt.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzője közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A trevélezi sonka elismert termék, több mint 200 éve kapcsolódik az Alpujarra magaslati környezetéhez. A sonkakészítők, valamint a természetes pácolás szakértő mesterei generációinak ismeretei és kisipari eljárásai fenn tudtak maradni és folytatókra találtak, megfelelő alkalmazásuk közvetlenül befolyásolja a trevélezi sonka jellegzetes tulajdonságait.

A végtermék sajátosságaira a földrajzi környezet és a körzet éghajlata is befolyással van; 1 200 m-től a Sierra Nevada csúcsaiig terjed a hideg övezet, ahol télen bőségesen havazik, hideg északi szelek fújnak és a nyár is hűvös – ezek a körülmények teszik lehetővé, hogy a többitől eltérően, a térségben előállított sonkát természetes módon érleljék.

Ezek a környezeti feltételek, a hideg telek és a hűvös nyarak teszik lehetővé a hosszú ideig tartó, természetes feltételek között végbemenő érlelést. Alacsony sótartalmú termék előállítása is lehetséges, oly módon, hogy az egyes sonkadarabok megfelelő sótartalmát egyenként határozzák meg, és ennek alapján biztosítják a trevélezi levegőn szárított sonka lassú, fokozatos érlelését, minden mesterséges tartósítószer, például nitrites adalékanyagok mellőzésével, mivel a hőmérsékleti értékek lehetővé teszik, hogy a száradás biztonságos körülmények között menjen végbe, amelynek során a termék mikrobiológiai és érzékszervi sajátosságai tartósítóként működnek.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

Az eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás teljes szövegét a következő link segítségével lehet megtekinteni:

http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/export/sites/default/comun/galerias/galeriaDescargas/cap/industrias-agroalimentarias/denominacion-de-origen/Pliegos/Pliego_modificado_Jamon_Trevelez.pdf

vagy közvetlenül, ha belépnek a Consejería de Agricultura, Pesca y Medio Ambiente webhelyének nyitó oldalára (http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal), majd a következő elérési utat követik: „Industrias Agroalimentarias” (Agrár-Élelmiszeripar)/„Calidad y Promoción” (Minőség és Promóció)/„Denominaciones de Calidad” (Minőségmegjelölések)/„Jamones y Paletas” (Sonkák és lapockák). A termék leírása a minőség cím alatt található.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(4)  L. 3. lábjegyzet.

---