AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

12.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 166/2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2013. május 17.)

a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv iránti javaslatról és pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2013/32)

2013/C 166/02

Bevezetés és jogalap

Az Európai Központi Bank („EKB”) 2013. február 27-én felkérést kapott az Európai Unió Tanácsától arra, hogy alkosson véleményt a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (a továbbiakban: irányelvtervezet) (1). Az EKB 2013. február 28-án a Tanácstól egy további felkérést kapott arra, hogy alkosson véleményt a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: rendelettervezet) (2) (a továbbiakban együttesen: az uniós jogi aktusok tervezete). Az EKB az Európai Parlamenttől is felkérést kapott arra, hogy alkosson véleményt az uniós jogi aktusok tervezetéről, nevezetesen 2013. április 2-án az irányelvtervezet, valamint 2013. április 3-án a rendelettervezet vonatkozásában.

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel az uniós jogi aktosok tervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EKB hatáskörébe tartoznak. Ezen túlmenően az EKB véleményalkotási jogkörének alapja a Szerződés 127. cikkének (2) és (5) bekezdése, valamint 128. cikkének (1) bekezdése, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 16–18. és 21–23. cikke, mivel az uniós jogi aktusok tervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kihatással lehetnek a Központi Bankok Európai Rendszerének egyes feladataira. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban ezért a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1. Az uniós jogi aktusok tervezetének célja és tartalma

1.1. Az irányelvtervezet

Az irányelvtervezet célja az uniós pénzmosás ellenes és a terrorizmus finanszírozása elleni keret aktualizálása és módosítása abból a célból, hogy az figyelembe vegye a vonatkozó nemzetközi standardok közelmúltbeli felülvizsgálatát, konkrétan a Pénzügyi Akciócsoport (FATF, Financial Action Task Force) 2012 februárjában elfogadott ajánlásait (3), illetőleg az Európai Bizottság által a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazása tekintetében készített számos jelentést és értékelést. Az irányelvtervezet elfogadásakor hatályon kívül fogja helyezi és fel fogja váltani a 2005/60/EK irányelvet, valamint a 2005/60/EK irányelv végrehajtási rendelkezéseit megállapító 2006. augusztus 1-i 2006/70/EK bizottsági irányelvet (5).

Az irányelvtervezet az intézkedések tekintetében inkább kockázati alapú megközelítésre helyezkedik (6) a pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében. A tervezet erősíti az „ügyfél-átvilágítás” követelményeit (7) annak érdekében, hogy az ügyfelek és ügyletek egyes kategóriái (8) a továbbiakban ne mentesüljenek az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási követelmények alól, valamint hogy „kötelezett jogalanyok” (9) ennélfogva kötelesek legyenek a kockázati szint értékelésére annak eldöntését megelőzően, hogy végezzenek-e ügyfél-átvilágítást. Ezen túlmenően az európai felügyeleti hatóságok (10) az irányelvtervezet hatálybalépésétől számított két éven belül kötelesek lesznek közös véleményt adni a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok által a belső piacra gyakorolt hatásról, miközben a tagállamoknak frissített nemzeti kockázatértékelést kell végezniük és fenntartaniuk azon területek azonosítására, amelyeken a fokozott ügyfél-átvilágításra szükség van (11). Az irányelvtervezet egyben kiterjeszti a pénzmosás elleni uniós rendszer hatályát, jelesül a nagy értékű árukkal kereskedő, ügyfelektől készpénzfizetést fogadó személyekre vonatkozó küszöbérték 15 000 EUR-ról 7 500 EUR-ra csökkentése révén.

Az irányelvtervezet a „politikai közszereplők” (12) vonatkozásában elvégzendő ügyfél-átvilágítás szintjét is emeli annak előírása által, hogy fokozott ügyfél-átvilágítást (13) kell alkalmazni az ilyen személyekre, valamint családtagjaikra és a velük közeli kapcsolatban álló személyekre. A politikai közszereplők körébe most már nem csak „külföldi” magánszemélyek fognak beletartozni, hanem a fontos közfeladat ellátásával megbízott „belföldi” magánszemélyek is (14).

Az irányelvtervezet erőteljesebb és jobban körülhatárolt szabályokat ír elő a vállalati vagy más jogalanyok és vagyonkezelők tényleges tulajdonosainak (15) azonosítására, noha a tényleges tulajdonos fogalmának meghatározása nem változik. Mindemellett a vállalati vagy más jogalanyok és vagyonkezelők nyilvántartás vezetésére lesznek kötelesek a tényleges tulajdonos személyazonosságát illetően. Az irányelvtervezet továbbá bevezet bizonyos változásokat az ügyfél-átvilágításra és az ügyletekre vonatkozó nyilvántartási kötelezettség tekintetében, illetőleg a kötelezett jogalanyok belső szabályzataira és eljárásaira, megkísérelve egyensúlyt teremteni a megbízható pénzmosás elleni és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési ellenőrzések, valamint az adatvédelmi jogszabályok elveinek tiszteletben tartása, illetve az adatalanyok jogainak védelme között.

Az irányelvtervezet egyben erősíti a tagállamok pénzügyi hírszerző egységei közötti együttműködést, amelyek feladata – nemzeti kapcsolattartási pontként – a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása gyanújára vonatkozó jelentések átvétele, elemzése és az illetékes hatóságok számára történő terjesztése.

Végezetül az irányelvtervezet a korábbi irányelvénél nagyobb hangsúlyt fektet a jogalkalmazásra és a szankciókra. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozásokat felelősségre lehessen vonni a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási szabályok megszegéséért, és hogy az illetékes hatóságok ilyen jogsértések esetén megtehessék a megfelelő intézkedéseket és közigazgatási szankciókat szabhassanak ki. Az alkalmazható közigazgatási szankciók fajtáit az irányelvtervezet tartalmazza.

1.2. A rendelettervezet

A rendelettervezet szorosan kapcsolódik az irányelvtervezet céljainak eléréséhez. Alapvető jelentőségű, hogy a pénzügyi intézmények megfelelő, pontos és aktuális adatokat jelentsenek az ügyfeleik számára végzett pénzátutalások tekintetében, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok hathatósan felléphessenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen.

A rendelettervezet (16) célja a pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban meglévő jogi kötelezettségek szigorítása a pénzátutalások, illetve a pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtók tekintetében, figyelemmel a formálódó nemzetközi standardokra (17). Célja különösen a fizetések nyomon követhetőségének erősítése a pénzforgalmi szolgáltatók számára annak biztosítása előírásával, hogy a pénzátutalásokat – az illetékes hatóságok számára – a kedvezményezettre vonatkozó adatok is kísérjék. Ebből a célból elő fogja írni a pénzforgalmi szolgáltatók számára az 1 000 EUR feletti, az Unión kívülről érkező összegek kedvezményezettjei személyazonosságának ellenőrzését is (18). Meg fogja követelni a pénzforgalmi szolgáltatóktól, hogy vezessenek be kockázati alapú eljárásokat annak értékelésére, hogy mikor kell a pénzátutalások teljesítését végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni, továbbá a fizetésekre vonatkozó adatok 5 éven át történő megőrzését. A rendelettervezet egyben pontosítja, hogy a követelmények ki fognak terjedni a hitelkártyákra és a bankkártyákra, mobiltelefonokra és más elektronikus eszközökre, amennyiben azokat pénzátutalásra használják.

2. Általános megjegyzések

Az EKB üdvözli az uniós jogi aktusok tervezetét. Az EKB kifejezetten támogatja azt az uniós rendszert, amely biztosítja azt, hogy a tagállamok és az Unióban letelepedett intézmények hathatós eszközökkel rendelkezzenek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez, különösen a pénzügyi rendszerrel történő, a pénzmosók és terrorizmust finanszírozók, valamint azok bűntársai általi bármiféle visszaélés ellen. Az EKB megítélése szerint az uniós aktusok tervezete helytállóan és hathatósan oldja meg az aktuális uniós rendszerben feltárt hiányosságokat, és aktualizálja azt az Unióra és pénzügyi rendszerére a pénzmosásból és a terrorizmus finanszírozásából eredően azonosított fenyegetések, valamint az e fenyegetések kezelésére formálódó nemzetközi standardok figyelembe vétele érdekében. Az EKB egyben úgy ítéli meg, hogy az uniós jogi aktusok tervezete javítani fogja a tagállamokban érvényesülő szabályok átláthatóságát és egységességét, például olyan kiemelt területeken, mint az ügyfél-átvilágítás és a tényleges tulajdonos fogalma.

3. Különös észrevételek

3.1. Az irányelvtervezet vonatkozásában az EKB megjegyzi, hogy annak jogalapja a Szerződés 114. cikke, és ennek megfelelően annak célja a vonatkozó nemzeti rendelkezések közelítése és az azok között az Unió egészében mutatkozó következetlenségek visszaszorítása. A tagállamok ezért dönthetnek úgy, hogy tovább csökkentik az irányelvtervezetben a kötelezettség alkalmazására meghatározott határértékeket vagy akár szigorúbb intézkedéseket vezessenek be. (19) Például a nagy értékű árucikkek kereskedői és nem üzleti ügyfelek között legalább 7 500 EUR (20) összegű ügyletek tekintetében úgy tűnik, hogy az irányelvtervezet 5. cikke megengedi a tagállamok számára – a kereskedő számára az irányelvtervezet szerinti ügyfél-átvilágítás elvégzésének, beszámolásnak és más vonatkozó kötelezettségek teljesítésének egyszerű előírásán túlmenően – szigorúbb intézkedések alkalmazása melletti döntést is. Minden ilyen intézkedést gondosan össze kell mérni a várható közérdekű előnyökkel.

3.2. Noha az EKB tudomásul veszi a „pénzforgalmi szolgáltató” rendelettervezet 2. cikkének (5) bekezdésében szereplő fogalommeghatározását, egyben megjegyzi, hogy a rendelettervezet (8) és az irányelvtervezet (35) preambulumbekezdése szerint az uniós jogalkotóknak nem szándéka olyan személyeknek a rendelet hatálya alá bevonása, amelyek „hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények számára a pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb támogató rendszert, illetve elszámolási vagy kiegyenlítési rendszert működtetnek”, úgy mint a TARGET2 EKB által működtetett rendszere. Az EKB támogatja ezt a felfogást, és hangsúlyozza e kivétel fenntartásának az európai pénzforgalmi rendszerek folyamatos zavartalan működése érdekében történő jelentőségét. Amennyiben ezt a követelményt az elszámolási és kiegyenlítése rendszerek üzemeltetőire is előírják, ez jelentős nehézségeket és késedelmeket okozhat a bankok és pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó más jogalanyok közötti fizetések feldolgozásában. Ez súlyos hatást gyakorolna a bankok likviditástervezésére, és végső soron a pénzpiacok zavartalan működésére. Emiatt, illetve a jogbiztonság és átláthatóság érdekében az EKB azt ajánlja, hogy ezt a kivételt az uniós jogi aktusok tervezetének rendelkező része és ne a preambulumbekezdések írják elő. Emellett gondos mérlegelést igényel, hogy a jelenleg az ilyen típusú mentesítés tekintetében ezt a felfogást és jogalkotási alkalmazó, kapcsolódó más uniós jogi aktusoknak (21) is követniük kell-e ezt az ajánlást.

3.3. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy a rendelettervezet 2. cikkében meghatározott fogalmak közül számos már meghatározásra került a rendelettervezethez szorosan kapcsolódó más uniós jogi aktusokban, pl. a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) (a továbbiakban: a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv („PSD”)), a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23), valamint az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24). Mivel a bevett fogalommeghatározások használata javítaná az egységességet, és elősegítené az uniós jogi aktusok egészének megértését, az EKB javasolja a rendelettervezet 2. cikkének szükség szerinti módosítását, történetesen az alábbi vonatkozásban:

a)	a „megbízó” és a „kedvezményezett” fogalommeghatározását össze kell hangolni a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv ugyanezen fogalmakra vonatkozó meghatározásával;

b)	a „pénzforgalmi szolgáltató” fogalmát a PSD hozta létre, és az a PSD-ben felsorolt szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók hat különböző kategóriájára korlátozódik; ezért a fogalom rendelettervezetben megjelenő meghatározásának hivatkoznia kell a PSD-re;

c)	A „személyek közötti” átutalás fogalommeghatározását egyértelműbben kell olyan ügyletként meghatározni, amelyben két természetes személy jár el személyes minőségben, szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása gyakorlása keretein kívül.

Ezt a véleményt közzéteszik az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. május 17-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) COM(2013) 45 final.

(2) COM(2013) 44 final.

(3) A pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával és a tömegpusztító fegyverek elterjedésével foglalkozó nemzetközi standardok – a FATF ajánlásai, Párizs, 2012. február 16., elérhető a FATF’s weboldalán a http://www.fatf-gafi.org címen.

(4) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(5) A „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló 2006. augusztus 1-i 2006/70/EK bizottsági irányelv (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.).

(6) Az irányelvtervezet előírja a kötelezett jogalanyok számára, hogy egyebek között végezzenek ügyfél-átvilágítást, vezessenek nyilvántartást, legyenek belső ellenőrzési eljárásaik és jelentsék be a pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban a gyanús ügyleteket.

(7) Lásd az irányelvtervezet II. fejezete 1. és 2. szakaszának 9–15. cikkét.

(8) Például a szabályozott vállalkozásnak minősülő ügyfelek, úgy, mint az Unióban letelepedett hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, és a szabályozott nyilvános értékpapír-piacokon jegyzett vállalatok.

(9) Lásd az irányelvtervezet 2. cikkének (1) bekezdését, amely felsorolja az irányelvtervezet hatálya alá tartozó „kötelezett jogalanyokat”, beleértve konkrétan a későbbiekben pontosabban meghatározott hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket.

(10) Az európai felügyeleti hatóságok az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA).

(11) Lásd az irányelvtervezet 16–23. cikkét.

(12) Lásd a fogalommeghatározásokat a 3. cikk (7) bekezdésében, valamint az ilyen személyeket terhelő, az irányelvtervezet 11., valamint 18–22. cikkében előírt kötelezettségeket.

(13) Lásd az irányelvtervezet 16–23. cikkét.

(14) Lásd az irányelvtervezet 3. cikke (7) bekezdésének b) pontját. E tekintetben „belföldi” az a politikai közszereplő, akit uniós tagállam bízott meg fontos közfeladat ellátásával, „külföldi” pedig az, akit harmadik ország bízott meg ilyen feladattal.

(15) Lásd az irányelvtervezet 3. cikkének (5) bekezdését, 29. és 30. cikkét.

(16) A rendelettervezet hatályon kívül fogja helyezni a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 345., 2006.12.8., 1. o.).

(17) Alapjában a határokon átnyúló elektronikus átutalások átláthatóságát hangsúlyozó 16. FATF-ajánlás.

(18) Lásd a rendelettervezet 7. cikkét.

(19) Lásd az irányelvtervezet 5. cikkét, amely előírja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében a tagállamok az irányelvtervezet hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak.

(20) Lásd az irányelvtervezet 10. cikkének c) pontját.

(21) Lásd az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU rendeletet (HL L 88., 2012.3.24., 1. o.).

(22) HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

(23) HL L 266., 2009.10.9., 11. o.

(24) HL L 94., 2012.3.30., 22. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

12.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 166/6

Euroátváltási árfolyamok (1)

2013. június 11.

2013/C 166/03

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3273
JPY	Japán yen	128,60
DKK	Dán korona	7,4575
GBP	Angol font	0,85390
SEK	Svéd korona	8,7454
CHF	Svájci frank	1,2305
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,6860
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,613
HUF	Magyar forint	299,71
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7020
PLN	Lengyel zloty	4,2789
RON	Román lej	4,5113
TRY	Török líra	2,5172
AUD	Ausztrál dollár	1,4206
CAD	Kanadai dollár	1,3594
HKD	Hongkongi dollár	10,3057
NZD	Új-zélandi dollár	1,7080
SGD	Szingapúri dollár	1,6723
KRW	Dél-Koreai won	1 503,51
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,6365
CNY	Kínai renminbi	8,1410
HRK	Horvát kuna	7,4988
IDR	Indonéz rúpia	13 038,61
MYR	Maláj ringgit	4,1883
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,209
RUB	Orosz rubel	43,1010
THB	Thaiföldi baht	41,133
BRL	Brazil real	2,8642
MXN	Mexikói peso	17,2549
INR	Indiai rúpia	77,5210

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

12.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 166/8

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 166/05

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„STAKLIŠKĖS”

EK-sz.: LT-PGI-0005-0819-27.07.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Stakliškės”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Litvánia

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.8. osztály:

a Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Stakliškės” mézsör tiszta, aranysárga színű szeszes ital, amelyet a mézsör mustjának növényi adalékanyagokkal (komló, hársfavirág, borókabogyó) együtt történő természetes erjesztésével, hagyományos úton állítanak elő. A méz összetétele, a növények és a fűszerek adják az ital jellegzetes, erőteljes mézízét, amelyhez enyhén édes-savanykás zamat és pikáns aroma társul. A mézsör etil-alkohol-tartalma kizárólag természetes erjesztés útján keletkezik. A mézsör előállítása során cukor vagy más édesítőszer, színezék, ízesítőanyag vagy tartósítószer felhasználására nem kerül sor, és a termék alkoholtartalmát sem fokozzák etil-alkohol hozzáadásával.

A „Stakliškės” mézsör fizikai–kémiai tulajdonságai:

—	etil-alkohol-tartalom: 12 ± 1 térfogatszázalék,

—	cukortartalom: 160 ± 8 g/dm3,

—	citromsavként kifejezett titrálható savtartalom: 7 ± 0,5 g/dm3,

—	teljes szárazanyag-tartalom: 180 ± 8 g/dm3,

—	ecetsavként kifejezett illósavtartalom: legfeljebb 1,5 g/dm3,

—	a vastartalom nem haladhatja meg a 10 mg/dm3-t,

—	a teljes kén-dioxid- és szulfittartalom nem haladhatja meg a 200 mg/dm3-t.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nyersanyagok:

—

víz,

—

az alábbi követelményeknek megfelelő, természetes méz:

—	redukálócukor-tartalom (fruktóz és glükóz együttesen): legalább 60 g/100 g,

—	szacharóztartalom: legfeljebb 5 g/100 g,

—	víztartalom: legfeljebb 20 %,

—	diasztázaktivitás (Schade-skála szerint): legalább 8,

—	alsó erjesztésű sörélesztő, amelynek koncentrációja a mustnak legfeljebb 5 %-a;

—

növények/fűszerek (3,5 g/l):

—

komló,

—	hársfavirág,

—	borókabogyó.

A „Stakliškės” mézsör elkészítésekor ugyanolyan tömegű mézet, illetve vizet kell összekeverni, tehát egy rész mézet kell egy rész vízzel vegyíteni.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

I.	A méz feloldása, a folyékony méz dekantálása, valamint az üledék és a szennyeződések eltávolítása.

II.	A komló és más növények/fűszerek forralása (dekokció); a főzet hűtése, szűrése és adagokra osztása.

III.	A folyékony méz, a szükséges vízmennyiség és a főzet átfejtése a pasztőröző üstbe. A mézsör mustjának pasztörizálása.

IV.	A mézsör mustjának átfejtése és hűtése.

V.	A mézsör mustjának erjesztése.

VI.	A mézsör tisztítása.

VII.	A mézsör érlelése legalább kilenc hónapon keresztül.

VIII.

A mézsör szűrése és palackozása.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Stakliškės” mézsört üvegből, kerámiából vagy egyéb, ajándéktárgy előállítására használható anyagból készült, különféle alakú és méretű edényekbe kell palackozni közvetlenül az érlelés és a szűrés után, mivel a termék a szállítás vagy az időközi tárolás során levegő hatására oxidálódhat, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a mézsör egyedi érzékszervi tulajdonságait. Emellett a termék ecetsav-baktériumokkal vagy más mikroorganizmusokkal is szennyeződhet a levegővel érintkezve, így a termékre nézve káros erjedés indulhat meg.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Stakliškės település.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Stakliškės” földrajzi jelzés annak a dombokkal és erdőkkel körülvett medencében elhelyezkedő városnak a nevéből áll, ahol a mézsör készül. Az elhelyezkedés kedvező a méhészet, továbbá a mézsör készítéséhez felhasznált más nyersanyagok termelése szempontjából, mivel a terület 60 %-a mezőgazdasági terület, 23 %-a erdő, 17 %-át pedig víz borítja vagy egyéb célokra hasznosítják.

Történet

Stakliškės városának a nevét először 1375-ben említették a Német Lovagrend krónikáiban, és a név a „Stokielyšek” szóból ered. A történet szerint néhány nemesember egy vadászat során vitába keveredett abban a kérdésben, hogy ki tudna meginni 100 pohár mézsört. Egyikük megitta az egészet, és fellelkesülten így kiáltott: „Stokielyšek!” (Száz pohár!); így kapta a hely a Stokielyček avagy Stakliškės nevet.

A balti területek mézsörfogyasztására vonatkozó legkorábbi írásos adat Wulfstan útleírásában található, amely 890 tájáról származik. Ez az utazó kereskedő végigjárta a balti partokat, és első kézből tájékozódott arról, hogy milyen sok itt a méz, és hogy a mézből italt készítenek. A királyok és a nemesek kancatejet ittak, a mézsör a szegények és a rabszolgák itala volt. A balti törzsek nem ittak sört, mivel rengeteg mézsörük volt. Duisburgi Péter, a Német Lovagrend krónikása azt írta a 14. század elején, hogy a litvánok ősei tiszta vizet, mézbort – vagyis mézsört – és kancatejet ittak, amelyet mindig megszenteltek.

A mézsör legendássá vált, és a 20. század elején több kísérlet is történt a legenda újjáélesztésére, azonban csak a 2. világháború után próbálkozott meg Aleksandras Sinkevičius, a stakliškėsi mézsörkészítő üzem folyamatmérnöke azzal, hogy újra elkészítse a (15. és a 18. század között) vadmézből és különféle növényekből és fűszerekből készített mézsör receptjét, illetve hogy újjáélessze egy hagyományos, természetes, alkohol hozzáadása nélkül készült mézsör előállítását, amelyet akkor már sem Litvániában, sem pedig a szomszédos országokban nem gyártottak.

Aleksandras Sinkevičiusnak nem volt könnyű dolga a szocialista rendszerben, és 1957-ben csak nehézségek árán kapott engedélyt mézsör előállítására. A stakliškėsi sörfőzde régi főzőhelyiségében 1958. szeptember 8-án forralták fel az első 700 liter mézsörmustot. A „Stakliškės” mézsört innen kezdve ipari keretek között gyártották. Azonban ahogy azt Aivaras Ragauskas leírta Aleksandras Sinkevičius (1908–1989). Trečdalis gyvenimo paskirto lietuviškam midui (Aleksandras Sinkevičius (1908–1989). Egy életút egyharmada a litván mézsörnek szentelve) című könyvében (Vilnius, 2008): „A terveket nem volt könnyű megvalósítani. 1964-ben például a termelési tervnek csak 91 %-át teljesítették. Mivel nem volt megfelelő termelési bázis, sem pedig laboratórium, nem volt egyszerű feladat biztosítani a mézsör egységes minőségét, különösen úgy, hogy az emberek többségének nem volt tapasztalata.” Ebből következően a mézsör gyártása 1963-ban komoly veszteségekkel járt. Csak 1967. január 12-én – miután hosszas munka eredményeként sikerült módosítani a receptet, a növények és a fűszerek arányát, valamint az előállítási folyamatot – írhatta meg Aleksandras Sinkevičius a következőket Viktoras Galinaitis államügyész és más állami hivatalnokok számára, 24 LTSR jelzetű levelében (a stakliškėsi mézsörgyár irattára): „Rendkívül egyszerű körülmények között sikerült olyan terméket előállítanom, amely gépesített üzemben nem gyártható le, és ennek köszönhető kiváló minősége.”

1967. január 18-án elkészült az ennek a mézsörnek a gyártására vonatkozó első műszaki kézikönyv, amely ismerteti a nyersanyagokat és a teljes mézsör-előállítási folyamatot, 1968-ban pedig az a leírás, amelyhez igazodva a „Stakliškės” mézsör előállítása mind a mai napig zajlik.

A „Stakliškės” mézsör hírnevét alátámasztja, hogy egyre nőtt iránta a kereslet: 1977-ben 60 000 liter „Stakliškės” mézsör készült, míg 1978-ban 80 000 liter. 1989-ben exportálták az első mézsörszállítmányokat az Egyesült Királyságba és az Amerikai Egyesült Államokba, ma pedig Lengyelországba, Belgiumba, Lettországba, Kínába, Izraelbe és más országokba irányul a kivitel.

A „Stakliškės” mézsör előállításának hagyományos módszere és a földrajzi területen élő termelők nemzedékről nemzedékre szálló szakismerete garantálja ennek a finom zamattal és aromával rendelkező, hosszú érlelésű italnak az összetéveszthetetlen jellegét. Ezt az is alátámasztja, hogy a „Stakliškės” mézsört a Litván Gasztronómiai Örökség Alapja 2002-ben a gasztronómiai örökség részévé nyilvánította, ezzel megerősítve, hogy az hagyományos összetevőkből, hagyományos technikák alkalmazásával készül; ezenkívül a Földművelésügyi Minisztérium 2010-ben „nemzeti örökség” terméktanúsítvánnyal látta el, ezzel is igazolva, hogy a „Stakliškės” mézsör hagyományos termék, amelyhez nagy múltra visszatekintő, hiteles, hagyományos termékjellemzők és -összetétel, illetve előállítási módszerek kapcsolódnak.

5.2. A termék sajátosságai

A „Stakliškės” jellegzetes, erőteljes mézízét, amelyhez enyhén édes-savanykás zamat és pikáns aroma társul, kiegyensúlyozott cukor/sav arányának és a hagyományos előállítási módszernek köszönheti – hosszú természetes erjedés (akár 90 nap), hosszú érlelés (legalább kilenc hónap) és hagyományos recept, amely szerint a mézsörhöz kizárólag természetes mézet, továbbá növényeket és fűszereket (komló, hársfavirág és borókabogyó) használhatnak fel. A „Stakliškės” mézsör a környező területeken készített mézsörtől abban különbözik, hogy etil-alkohol-tartalma kizárólag a természetes erjedésnek köszönhető, és azt nem növelik további etil-alkohol hozzáadásával, a méz pedig nem helyettesíthető cukorral, annak kiváltására alkalmas édesítőszerekkel vagy mézpárlattal.

A termék egyediségét és hírnevét egy 2007-ben az UAB RAIT piacelemző és piackutató cég által elvégzett felmérés is igazolta, amelyből az derült ki, hogy a „Stakliškės” mézsört a hasonló típusú egyéb italoktól kiváló minősége (a válaszadók 70 %-a), finom íze (a válaszadók 59 %-a) és nagyon kellemes aromája (a válaszadók 51 %-a) különbözteti meg. Emellett a következő tulajdonságokat is gyakran említették: erőteljes zamat (a válaszadók 39 %-a), vonzó csomagolás (a válaszadók 36 %-a), idősebbek is fogyaszthatják (a válaszadók 36 %-a), magas árfekvés (a válaszadók 40 %-a).

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Stakliškės” mézsör oltalom alatt álló földrajzi jelzésének alapja az 5.2. pontban foglalt jellemzőkkel bíró termék története, az itt élők körében öröklődő ismeretek, amelyek biztosítják az előállítás egyedi sajátosságainak a megőrzését, valamint a termék hírneve.

A „Stakliškės” mézsör hírneve annak köszönhető, hogy hagyományos termék. Az 1969-ben kiadott, Lietuviškas midus (A litván mézsör) című könyv (Kaunas, 1969) szerint a „Stakliškės” mézsör „régmúlt idők sajátos nemzeti itala. Nem túl erős, enyhén savanykás, ám igen illatos és finom, vitaminokban gazdag ital, amelyet arról a városról neveztek el, ahol a litván mézsör-előállítás összpontosul. A mézsör színe tiszta aranysárga. Pohárba öntve virágos rétek finom illatát érezni rajta.”

A „Stakliškės” mézsör hírnevét igazolja az az aranyérem is, amelyet a nemzetközi AgroBalt ’98 kiállításon nyert el, továbbá az oklevél, amelyet a legjobb ízű ital kategóriájában kapott a litván Mezőgazdasági és Élelmiszertermék-piaci Szabályozó Hivatal által 2004-ben szervezett, Degustalit elnevezésű rendezvényen, ahol litván élelmiszer-termékek és italok bemutatójára került sor.

A „Stakliškės” mézsör elismertségéről és népszerűségéről a regionális és az országos sajtóban, továbbá a tájékoztató kiadványokban és az interneten rendszeresen megjelenő cikkek is tanúskodnak: „Stakliškių midus” (A Stakliškės mézsör) (Mūsų sodai, 1964/5); „Kur Stakliškių auksas ir sidabras” (Hol van Stakliškės aranya és ezüstje?) (Švyturys, 1968/24); „Stakliškių midus” (A Stakliškės mézsör) (Laisvė, 1983. november 25.); „Metai, kaip lietuviškas midus” [A litván mézsör egy éve] (Kooperatininkas, 1988/9); „Stakliškės” (Šiaurės Atėnai, 2003/646); „AgroBalt: pirmoji lietuviškų maisto produktų ir gėrimų degustacija” (AgroBalt: a litván élelmiszer-termékek és italok első bemutatója) (Elta, 2004. június 9.); „ „Ida Basar“ Europos Parlamente išlaikė pirmąjį lietuviškų vaišių egzaminą” (Az „Ida Basar” átmegy a litván finomságok első vizsgáján az Európai Parlamentben) (meniu.lt, 2004. október 11.); „ „Lietuviškas midus“ degtinės gaminti nesirengia” (A „Lietuviškas midus” nem a vodkagyártásról szól) (BNS, 2006. április 14.).

A litvánok Stakliškės város nevéhez csak ezt az italt társítják. A „Stakliškės” mézsörnek a szovjet időkben is szerepe volt a litván identitás megőrzésében, ma pedig tökéletes „nagykövetként” képviseli külföldön Litvániát. Ez az ital Litvánia jelképe – ha valaki emléktárgyat vagy ajándékot választ Litvániából, az a borostyán vagy a šakotis (hagyományos litván sütemény) mellett mindig a mézsör. Az UAB Lietuviškas midus 2011 óta vezetett túrákat is szervez, amelyeken a látogatók a mézsörkészítés hajdani módszereivel ismerkedhetnek, és más italokkal együtt megkóstolhatják és értékelhetik ezt az italt is. A látogatók tetszését a „Stakliškės” mézsör nyeri el legjobban, ami zamatának és nevének köszönhető, hiszen a felkeresett helyet ezzel azonosítják. A látogatók száma 2011-ben 1 040 volt, 2012-ben pedig már csaknem eléri az 1 800-at, ami a „Stakliškės” mézsör hírnevének újabb bizonyítéka.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.zum.lt/l.php?tmpl_into=middle&tmpl_id=2702

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.

(3) L. 2. lábjegyzet.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.166.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 166

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. június 12.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 166/01	A Bizottság közleménye az Európai Unió által a rizságazat termékeire vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. szeptemberi alidőszakban rendelkezésre álló mennyiségről	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 166/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6951 – Bain Capital/FTE) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	7

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2013/C 166/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	8

Származási hely	Tételszám	A 2013. májusi alidőszakra benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek	A 2013. szeptemberi alidőszakban rendelkezésre álló teljes mennyiség
Holland Antillák és Aruba	09.4189	(1)	25 000 000
Legkevésbé fejlett TOT-ok	09.4190	(1)	10 000 000

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Központi Bank
2013/C 166/02	Az Európai Központi Bank véleménye (2013. május 17.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv iránti javaslatról és pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2013/32)	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 166/03	Euroátváltási árfolyamok	6


	(1) EGT-vonatkozású szöveg