26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/1

(1)

A fiatal európai polgárok által képviselt humántőkébe történő beruházás hosszú távú előnyöket biztosít, és hozzájárul a gazdaság fenntartható és inkluzív növekedéséhez. Az Unió az aktív, innovatív és képzett munkaerő valamennyi előnyét kiaknázhatja majd, miközben elkerüli a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokkal (a továbbiakban: a NEET-fiatalok) összefüggésben felmerülő rendkívül magas költségeket, amelyek jelenleg a GDP 1,2 %-ának felelnek meg.

(2)

A fiatalokat különösen nagymértékben sújtotta a válság. Az életüket éppen jellemző átmeneti időszak, szakmai tapasztalatuk hiánya, olykor nem megfelelő oktatásuk és képzésük, gyakran csekély mértékű szociális védelmük, a pénzügyi forrásokhoz való korlátozott hozzáférésük és a kétes munkakörülményeik miatt kiszolgáltatottak. A fiatal nőket még nagyobb valószínűséggel érinti az alacsony fizetés és a kétes foglalkoztatás problémája, míg a fiatal szülőknek, elsősorban a fiatal anyáknak nem állnak rendelkezésére a munka és magánélet közötti egyensúlyt megfelelően biztosító lehetőségek. Ezenfelül egyes fiatalok különösen hátrányos helyzetűek vagy a megkülönböztetés kockázata fenyegeti őket. Ezért megfelelő támogató intézkedésekre van szükség, annak belátása mellett, hogy a fiatalok saját egyéni felelőssége is, hogy megtalálják a gazdasági aktivitás felé vezető utat.

(3)

Uniószerte 7,5 millió NEET-fiatal él, akik a 15 és 24 év közötti európai fiatalok 12,9 %-át teszik ki. Sokan közülük mindössze az alsó középfokú oktatásban részesültek, korán lemorzsolódtak az oktatásból és képzésből. Továbbá, közülük sokan migránsok, vagy hátrányos helyzetű családból származnak. A „NEET-fiatalok” kifejezés a fiatalok számos, különféle szükségletekkel rendelkező alcsoportját foglalja magában.

(4)

Az Unióban a 25 év alatti munkanélküliek 30,1 %-ának több mint tizenkét hónapja nincs állása. Ezenfelül egyre több fiatal nem keres aktívan állást, ami miatt eleshetnek a munkaerőpiacra történő visszailleszkedéshez szükséges strukturális támogatástól. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok munkanélkülisége tartós károkat okozhat, például növelheti a jövőbeli munkanélküliség kockázatát, csökkentheti a jövőbeli jövedelem mértékét, a humántőke elvesztéséhez és a szegénység generációk közötti átörökítéséhez vezethet, vagy csökkentheti a családalapítási kedvet, hozzájárulva ezáltal a kedvezőtlen demográfiai tendenciákhoz.

(5)

Az „ifjúsági garancia” kifejezés arra utal, hogy a fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kaphatnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesülhetnek. A további oktatásban való részvételre irányuló ajánlat vonatkozhat olyan színvonalas képzési programokra is, amelyekkel elismert szakképesítés szerezhető.

(6)

Az ifjúsági garancia az Európa 2020 stratégia három célkitűzésének megvalósításához járulna hozzá, nevezetesen ahhoz, hogy a 20 és 64 év közöttiek 75 %-a vegyen részt a foglalkoztatásban, a korai iskolaelhagyás mértéke csökkenjen 10 % alá és legalább 20 millió ember emelkedjen ki a szegénységből és társadalmi kirekesztésből.

(7)

A Tanács által a 2010. október 21-i 2010/707/EU határozatában (1) elfogadott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások (különösen a 7. és 8. iránymutatás) felszólítják a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, valamint a szociális partnerekkel együttműködésben segítsék a fiatalok – elsősorban a NEET-fiatalok – első munkába állását, a munkatapasztalatok szerzését, kínáljanak számukra továbbtanulási és továbbképzési lehetőségeket – például szakmai gyakorlatokat –, és a fiatalok munkanélkülivé válása esetén gyorsan avatkozzanak be.

(8)

A Tanács már 2005-ben – a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásoknak a 2005. július 12-i 2005/600/EK határozata (2) útján történő elfogadásakor – megállapította, hogy „minden munkanélkülinek lehetőséget kell kapnia az újrakezdésre […], fiatalok esetében 6 havi munkanélküliség elérése előtt”. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2008. július 15-i 2008/618/EK határozatban (3) a Tanács az iskolát elvégzett fiatalok esetében ezt az időszakot legfeljebb négy hónap időtartamra csökkentette.

(9)

Az Európai Parlament a fiatalság munkaerőpiacra való bejutása, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló 2010. július 6-i állásfoglalásában (4) felszólította a Bizottságot és a Tanácsot olyan európai ifjúsági garanciarendszer létrehozására, „mely biztosítja, hogy legfeljebb négy hónapos munkanélküliséget követően az Európai Unió valamennyi fiataljának felkínálható legyen munkahely, szakmai gyakorlati hely, kiegészítő képzési vagy munkával kombinált képzési lehetőség”.

(10)

A „Mozgásban az ifjúság” című, 2010. szeptember 15-i közleményében a Bizottság ifjúsági garanciák bevezetésére ösztönözte a tagállamokat, ennek végrehajtása azonban eddig csak nagyon korlátozott mértékben valósult meg. Ezen ajánlásnak meg kell erősítenie és ismételten hangsúlyoznia kell annak szükségességét, hogy a tagállamok törekedjenek e cél elérésére, miközben elősegíti ezen ifjúsági garanciarendszerek kialakítását, végrehajtását és értékelését.

(11)

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-i következtetéseiben a Tanács gyors beavatkozásra szólítja fel a tagállamokat, amelynek keretében továbbtanulási, (át)képzési vagy aktivizálási intézkedéseket kínál a NEET- fiatalok, köztük a korai iskolaelhagyók számára is. Mindez az ilyen fiatalok oktatásba, képzésbe vagy munkaerőpiacra történő lehető leggyorsabb visszatérését szolgálná, valamint csökkentené a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát. A Tanács megállapította, hogy a munkaerő-piaci szegmentáció kedvezőtlenül hathat a fiatalokra, és felkérte a tagállamokat, hogy küzdjenek e szegmentáció ellen.

(12)

A korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlás (5) középpontjában a tényeken alapuló, átfogó és ágazatközi szakpolitikák álltak, amelyek a lemorzsolódók oktatásba való visszatérését célzó és az oktatási és képzési rendszerek, valamint a foglalkoztatási ágazat közötti kapcsolatot szorosabbra fűzni kívánó intézkedéseket foglalnak magukban. A 2012. évi költségvetés előkészítése során az Európai Parlament támogatta ezt a megközelítést, és felkérte a Bizottságot, hogy hajtson végre egy, a tagállami ifjúsági garanciák létrehozását támogató előkészítő intézkedést.

(13)

Az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményében javasolt foglalkoztatási csomagjában a Bizottság a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekeltek aktív mozgósítására szólított fel annak érdekében, hogy azok választ adjanak az Unió jelenlegi foglalkoztatási kihívásaira, különösen az ifjúsági munkanélküliségre. A Bizottság hangsúlyozta a zöld gazdaság, az egészségügyi és szociális ellátási, valamint az információs és kommunikációs technológiai (ikt) ágazatok jelentős munkahely-teremtési potenciálját, és e célból három kapcsolódó, nyomon követést célzó cselekvési tervet adott ki. Ezt követően az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i közleményében a Bizottság hat ígéretes elsőbbségi területet is meghatározott az ipari innováció terén, amelyek hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságra való átálláshoz. A foglalkoztatási csomagban a Bizottság ugyancsak hangsúlyozta, hogy a vállalkozói szellem ösztönzése, a kezdő vállalkozásokat támogató szolgáltatások és mikrofinanszírozási lehetőségek szélesebb körű biztosítása, valamint az álláskeresési járadékokat vállalkozásalapítási támogatássá alakító rendszerek létrehozása lényeges szerephez jutna a fiatalok esetében is. A foglalkoztatási csomag ezenfelül javaslatot tett a bértámogatásoknak a nettó értelemben vett új munkahelyek létrehozását elősegítő alkalmazására és az adóék (főként a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok) foglalkoztatás növelését segítő célzott csökkentésére, valamint olyan kiegyensúlyozott reformokra a munkavédelmi jogszabályok terén, amelyek lehetővé tennék a fiatalok minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférését.

(14)

A „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2012. május 24-i állásfoglalásában az Európai Parlament szorgalmazta, hogy a tagállamok gyors és konkrét nemzeti szintű intézkedéseket tegyenek annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok az iskola befejezését követően négy hónapon belül tisztességes megélhetést biztosító álláshoz jussanak, illetve megfelelő oktatásban, továbbképzésben vagy átképzésben vehessenek részt. Az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy az ifjúsági garanciarendszernek hatékonyan javítania kell a fiatalok helyzetét, valamint fokozatosan vissza kell szorítania a fiatalkori munkanélküliséget az Unióban.

(15)

2012. június 29-ei következtetéseiben az Európai Tanács a fiatalok foglalkoztatásának növelésére irányuló újabb erőfeszítések tételére sürgette a tagállamokat „annak érdekében, hogy a fiatalok az iskola elvégzését követő néhány hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, […] valamint további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben vehessenek részt”. Megállapította továbbá, hogy ezek az intézkedések az Európai Szociális Alap keretében támogathatók, és a tagállamoknak élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy az ideiglenes munkaerő-felvételi támogatásokat az Alapból finanszírozzák.

(16)

A „Gondoljuk újra az oktatást: Beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című, 2012. november 20-i bizottsági közlemény biztosítja az Unió oktatási szempontú részvételét e munkában. Részletesen foglalkozik az oktatási és képzési rendszerek reformjához és hatékonyságához szükséges kulcsfontosságú kérdésekkel – az oktatott készségeknek a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a nyitott és rugalmas tanulási módok ösztönzése, illetve az érdekeltek közös erőfeszítése, többek között a finanszírozás előmozdítása céljából.

(17)

A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (6) a Tanács azt javasolta a tagállamoknak, hogy legkésőbb 2018-ra – a nemzeti körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon – tegyék meg a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése érdekében szükséges intézkedéseket.

(18)

A 2013. évi növekedési jelentésről szóló 2012. november 28-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a fiatalok tanulásról munkára való átállását, valamint ifjúsági garanciarendszereket kell létrehozniuk és végrehajtaniuk, amelyek keretében gondoskodnak arról, hogy a formális tanulás befejezését vagy a munkahelye elvesztését követő négy hónapon belül minden 25 év alatti fiatal állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakorlati képzésben vehessen részt.

(19)

A többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. február 8-ai következtetéseiben az Európai Tanács úgy határozott, hogy ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést indít a 2014 és 2020 közötti időszakban 6 milliárd EUR forrással, amelynek célja a Bizottság által 2012. december 5-én javasolt ifjúsági foglalkoztatási csomagban meghatározott intézkedések támogatása, különös tekintettel az ifjúsági garanciára.

(20)

Az ifjúsági garanciát a nemzeti, regionális és helyi körülményekhez igazítva, támogató intézkedésekből álló rendszerrel kell végrehajtani. Az intézkedések a következő hat területre vonatkoznak: partnerségen alapuló megközelítések kialakítása, korai beavatkozás és aktivizálás, a munkaerő-piaci integrációt biztosító támogató intézkedések, az uniós alapok felhasználása, a rendszer értékelése és folyamatos fejlesztése, valamint gyors végrehajtása. Az intézkedések célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, a foglalkoztathatóság elősegítése és a foglalkoztatást gátló gyakorlati akadályok felszámolása. Az intézkedéseket, melyek támogathatók az Unió alapjaiból, folyamatosan figyelemmel kell kísérni és fejleszteni kell.

(21)

A szakpolitikai területek (foglalkoztatás, oktatás, ifjúságügy, szociális ügyek stb.) közötti hatékony koordináció és partnerségek nélkülözhetetlenek a minőségi foglalkoztatási lehetőségek, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a szakmai gyakorlat fellendítése tekintetében.

(22)

Az ifjúsági garanciarendszereknek figyelembe kell venniük a tagállamokban tapasztalható különbségeket és eltérő kiindulópontjaikat az ifjúsági munkanélküliség mértéke, az intézményi felépítés és a különböző munkaerő-piaci szereplők kapacitása terén. A forráselosztást illetően figyelembe kell venniük az állami költségvetések és pénzügyi megszorítások miatti különbségeket is. A 2013. évi növekedési jelentésben a Bizottság kimondja, hogy az oktatásra fordított beruházások tekintetében meg kell határozni a fontossági sorrendet, és – ahol csak lehet – meg kell erősíteni azokat, ugyanakkor biztosítani kell az ilyen kiadások hatékonyságát. Különös figyelmet kell fordítani a foglalkoztatási szolgálatok és az aktív munkaerő-piaci politikák – mint például a munkanélküliek képzése és az ifjúsági garanciarendszerek – hatókörének és hatékonyságának fenntartására vagy megerősítésére. E garanciák létrehozása hosszú távú jelentőséggel bír, ugyanakkor a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt drámai hatásainak ellensúlyozására rövid távú válaszlépésekre is szükség van,

1.

Biztosítsák, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön.

Az ifjúsági garanciarendszer tervezése során a tagállamoknak figyelembe kell venniük bizonyos átfogó jelentőségű kérdéseket, például a kölcsönös kötelezettségvállalás elveit, azt, hogy a fiatalok nem alkotnak hasonló társadalmi környezetben élő, egységes csoportot, valamint hogy szükség van az inaktivitási ciklusok kockázatának kezelésére.

Az ifjúsági garancia onnantól kezdve legyen nyújtható egy fiatal számára, hogy nyilvántartásba veszi egy foglalkoztatási szolgálat; azon NEET-fiatalok esetében pedig, akik nem szerepelnek egyetlen foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásában sem, a tagállamoknak meg kell határozniuk az ifjúsági garancia nyújtására szolgáló, szintén négy hónapos időszak kezdeti időpontját.

Az ifjúsági garanciarendszereknek – a nemzeti, regionális és helyi körülményeknek megfelelően, valamint a célcsoportba tartozó fiatalok nemére és sokféleségére figyelemmel – a következő iránymutatásokon kell alapulniuk:

2.

Nevezzék meg az ifjúsági garanciarendszer létrehozásáért és kezeléséért, illetve a partnerségek valamennyi szintet és ágazatot felölelő összehangolásáért felelős illetékes állami hatóságot. Amennyiben egy tagállam alkotmányos okokból nem tud egyetlen hatóságot megnevezni, az összes, de a lehető legkisebb számú illetékes hatóságot kell megneveznie, és ki kell jelölnie egy közös kapcsolattartót, amely tájékoztatja a Bizottságot az ifjúsági garancia végrehajtásáról.

3.

A foglalkoztatási szolgálatok, a pályaorientációs tanácsadók, az oktatási és képzési intézmények és az ifjúsági támogató szolgálatok közötti együttműködés megerősítésével, valamint az összes kapcsolódó információs csatorna teljes körű igénybevételével biztosítsák, hogy a fiatalok a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és támogatásról szóló információkhoz teljes körűen hozzáférjenek.

4.

Erősítsék meg a munkaadók és az érintett munkaerő-piaci szereplők (foglalkoztatási szolgálatok, különböző kormányzati szintek, szakszervezetek és ifjúsági szolgálatok) közötti partnerségeket a fiatalok foglalkoztatási, valamint tanulószerződéses gyakorlati képzéssel és szakmai gyakorlattal kapcsolatos lehetőségeinek növelése érdekében.

5.

Alakítsanak ki partnerségeket az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási és képzési intézmények, a pályaorientációs tanácsadók és további olyan szakosodott ifjúsági szervezetek (nem kormányzati szervezetek, ifjúsági központok és szövetségek) között, amelyek elősegítik a munkanélküliségből, az inaktivitásból vagy az oktatásból a munkába való átmenetet.

6.

Biztosítsák a szociális partnerek aktív részvételét a fiatalokat célzó politikák kialakításának és végrehajtásának valamennyi szintjén; ösztönözzék a szociális partnerek kezdeményezésére megvalósuló, tanulószerződéses gyakorlati képzési és szakmai gyakorlati rendszerek létrehozására irányuló szinergiákat.

7.

Biztosítsák, hogy a fiatalokkal és/vagy az ifjúsági szervezetekkel konzultáljanak az ifjúsági garanciarendszer kialakításáról és továbbfejlesztéséről, illetve hogy bevonják őket mindebbe annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a kedvezményezettek igényeihez igazítsák, és hogy az említettek multiplikátor szerepet töltsenek be a tudatosságnövelő tevékenységekben.

8.

Dolgozzanak ki fiatalokat célzó, a vonzáskörzetre és a foglalkoztatási szolgálatoknál történő nyilvántartásba vételre tekintettel lévő olyan hatékony tájékoztató stratégiákat, többek között tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat, amelyek középpontjában a kiszolgáltatott, többféle akadállyal (például társadalmi kirekesztéssel, szegénységgel vagy megkülönböztetéssel) szembesülő fiatalok és a NEET-fiatalok állnak, és amelyek figyelembe veszik e fiatalok (különösen szegénység, fogyatékosság, alacsony végzettség vagy etnikai kisebbségi/migráns származás miatti) eltérő hátterét.

9.

A fiatalok hatékonyabb támogatása és a meglévő ajánlatokról való esetleges tájékozatlanság orvoslására mérlegeljék közös „fókuszpontok”, azaz olyan szervezetek létrehozását, amelyek biztosítanák az összes érintett intézmény és szervezet közötti, és különösen az ifjúsági garanciarendszer kezeléséért felelős hatósággal történő koordinációt, hogy lehetőség nyíljon a tanulmányaikat elvégző fiatalok adatainak cseréjére, különösen azon fiatalok esetében, akiknél felmerül annak kockázata, hogy nem találnak állást vagy további tanulási vagy képzési lehetőséget.

10.

A kölcsönös kötelezettségvállalás elve alapján tegyék lehetővé a foglalkoztatási szolgálatok és ezzel együtt a fiatalokat támogató más partnerek számára, hogy már korai szakaszban személyre szabott iránymutatást adjanak, és egyéni cselekvési terveket állítsanak össze (ideértve a személyre szabott egyéni támogatási rendszereket), továbbá hogy folyamatosan nyomon kövessék a fiatalokat a lemorzsolódás megelőzése és az oktatás, a képzés vagy a foglalkoztatás irányában történő előrelépés biztosítása érdekében.

11.

Nyújtsanak lehetőséget a korai iskolaelhagyók és az alacsony képzettségű fiatalok számára az oktatásba és képzésbe, vagy olyan második esélyt kínáló oktatási programokba való visszatérésre, amelyek sajátos igényeiknek megfelelő tanulási környezetet biztosítanak, és ezáltal lehetővé teszik számukra a hiányzó képesítés megszerzését.

12.

Biztosítsák, hogy az ifjúsági garanciarendszerrel összefüggésben a készségek és kompetenciák fejlesztésének céljával vállalt intézkedések elősegítik a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti meglévő különbségek kezelését és a munkaerő-piaci igények kiszolgálását.

13.

Gondoskodjanak arról, hogy a készségek és kompetenciák fejlesztésére tett erőfeszítések magukban foglalják az ikt-/digitális készségeket. Emeljék a szakmai tudás és kompetenciák státuszát az ikt-tantervek és -képesítések szabványosságának és nemzetközi összehasonlíthatóságának biztosításával.

14.

Ösztönözzék az iskolákat – köztük a szakképzési központokat – illetve a foglalkoztatási szolgálatokat arra, hogy mozdítsák elő és biztosítsák a fiatalok számára a vállalkozásokkal és az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos folyamatos tanácsadást, többek között vállalkozói ismereteket nyújtó tanfolyamok útján.

15.

Hajtsák végre a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i ajánlást.

16.

Adott esetben csökkentsék a nem bérjellegű munkaerőköltségeket a fiatalok munkaerő-felvételi kilátásainak előmozdítása érdekében.

17.

Az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak megfelelően alkalmazzanak célzott és jól kialakított bér- és munkaerő-felvételi támogatásokat annak érdekében, hogy a munkaadók új lehetőségeket – például tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot vagy álláshelyet – hozzanak létre a fiatalok, és különösen azok számára, akik a legtávolabb vannak a munkaerőpiactól.

18.

Ösztönözzék a munkaerő mobilitását a fiataloknak a különböző területeken, régiókban és országokban többek között szolgálatok és programok útján elérhető és az embereket az Unión belüli költözésre és munkavállalásra sarkalló munkalehetőségekről, tanulószerződéses gyakorlati képzésekről és szakmai gyakorlatokról való tájékoztatásával. Biztosítsák, hogy az új környezethez való alkalmazkodáshoz megfelelő támogatás álljon azon fiatalok rendelkezésére, akik egy másik területen vagy tagállamban találnak állást.

19.

Tegyenek elérhetővé kezdő vállalkozásokat támogató további szolgáltatásokat, és hívják fel a figyelmet az önfoglalkoztatással összefüggő lehetőségekre és távlatokra, többek között szorosabb együttműködést biztosítva a foglalkoztatási szolgálatok, valamint az üzleti támogatást és (mikro)finanszírozást nyújtók között.

20.

Erősítsék meg azokat a mechanizmusokat, amelyek az aktivizálási programokból lemorzsolódott és a juttatásoktól így eleső fiatalok újbóli aktivizálására szolgálnak.

21.

A nemzeti körülményektől függően teljes mértékben és optimálisan vegyék igénybe a kohéziós politika finanszírozási eszközeit a következő, 2014–2020 közötti időszakban az ifjúsági garanciarendszerek létrehozásának támogatására. E célból biztosítsák, hogy az ifjúsági garanciarendszerek létrehozásához kapcsolódó intézkedések kidolgozása és végrehajtása elsőbbséget kapjon, és ezek támogatására rendelkezésre álljanak a megfelelő források, beleértve a célzott munkaerő-felvételi támogatások Európai Szociális Alapból való finanszírozásának lehetőségét. A lehető legnagyobb mértékben használják fel továbbá a 2007–2013-as programozási időszakból még rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat is.

22.

A 2014–2020 közötti időszakra való felkészülés keretében a partnerségi szerződésben szenteljenek kellő figyelmet – a nemzeti körülményektől függően – az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásához kapcsolódó konkrét célkitűzéseknek, és az operatív programok keretében mutassák be az Európai Szociális Alap vonatkozó beruházási prioritásainak keretében támogatandó intézkedéseket, különösen azokat, amelyek a NEET-fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációjára irányulnak, valamint a fiatal vállalkozókat és a szociális vállalkozásokat támogatják, valamint azt, hogy ezek az intézkedések miként járulnak hozzá a konkrét célkitűzésekhez.

23.

Amennyiben annak keretében támogatásra jogosultak, teljes mértékben és optimálisan vegyék igénybe az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait az ifjúsági garancia végrehajtásához.

24.

Kövessék nyomon és értékeljék az ifjúsági garanciarendszerek valamennyi intézkedését annak érdekében, hogy további tényeken alapuló politikákat és beavatkozásokat alakítsanak ki annak alapján, hogy mi, hogyan és miért működik, biztosítva ezáltal az erőforrások hatékony felhasználását és a beruházások megtérülését. Vezessenek naprakész nyilvántartást az ifjúsági garancia létrehozásához és végrehajtásához – különösen a kohéziós politika operatív programjainak keretében – szétosztott támogatás mennyiségéről.

25.

Nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt ösztönözzék a fiatalkori munkanélküliség leküzdésében részt vevő felek kölcsönös tanulási tevékenységeit a jövőbeli ifjúsági garanciarendszerek kialakításának és végrehajtásának fejlesztése céljából. Adott esetben biztosítsák az ifjúsági garanciarendszerekkel kapcsolatos előkészítő intézkedés során támogatott projektek eredményeinek teljes körű felhasználását.

26.

Fokozzák az érdekeltek, többek között az ifjúsági garanciarendszerek kialakításában, végrehajtásában és értékelésében részt vevő, érintett foglalkoztatási szolgálatok kapacitását a szakpolitikával és e rendszerek kifejlesztésének módjával kapcsolatos belső és külső akadályok felszámolása érdekében.

27.

Az ifjúsági garanciarendszereket a lehető legrövidebb időn belül vezessék be. Fokozatos bevezetést is mérlegelni lehet azon tagállamok esetében, amelyek a legsúlyosabb költségvetési nehézségekkel és a NEET-fiatalok vagy az ifjúsági munkanélküliség magasabb arányával küzdenek.

28.

Biztosítsák, hogy az ifjúsági garanciarendszerek megfelelően illeszkedjenek a jövőbeli uniós társfinanszírozási programokba, lehetőleg a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdetétől. Az ifjúsági garanciarendszerek bevezetésekor a tagállamok igénybe vehetik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést.

1.

Ösztönözze a tagállamokat, hogy – az Európai Szociális Alap 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kapcsolódó beruházási prioritásaival összhangban – maradéktalanul vegyék igénybe az Európai Szociális Alapot és adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, mint a fiatalkori munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés leküzdését és megelőzését célzó szakpolitikai eszközt az ifjúsági garanciarendszerek létrehozásának és végrehajtásának támogatására.

2.

Támogassa az Unió közös stratégiai finanszírozási keretéhez tartozó alapok (Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap) programozási tevékenységét, többek között társaktól való tanulás, hálózatépítési tevékenységek és technikai segítségnyújtás formájában.

3.

Teljes körűen aknázza ki a társadalmi változás és innováció új programjának lehetőségeit az ifjúsági garanciarendszerek nemzeti, regionális és helyi szinten bevált gyakorlatainak összegyűjtéséhez.

4.

Vegye igénybe az európai foglalkoztatási stratégia kölcsönös tanulási programját azzal a céllal, hogy a tagállamokat tapasztalataik megosztására és a bevált gyakorlatok cseréjére ösztönözze.

5.

Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata éves munkaprogramjának részeként továbbra is kövesse nyomon az ifjúsági garanciarendszerek kialakításával, végrehajtásával és eredményeivel kapcsolatos fejleményeket, és azokról rendszeres jelentést készít. Gondoskodjon arról, hogy a foglalkoztatási bizottság erről tájékoztatást kapjon.

6.

Kövesse nyomon az ifjúsági garanciarendszerek ezen ajánlás szerinti végrehajtását a Foglalkoztatási Bizottság által az európai szemeszter keretében végzett többoldalú felügyelet révén, elemezze a hatályos szakpolitikák hatását, és adott esetben intézzen országspecifikus ajánlásokat a tagállamokhoz a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások alapján.

7.

Támogassa az ifjúsági garancia létrehozására irányuló tudatosságnövelő tevékenységeket valamennyi tagállamban, és ennek során vegye igénybe az európai ifjúsági portált, és tartson kapcsolatot különösen annak tájékoztató kampányaival.

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/7

(1)

A 2010. február 16-i határozatával (2) a Tanács kinevezte a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a 2010. március 1-jétől2013. február 28-ig terjedő időszakra.

(2)

Az említett bizottság tagjait és póttagjait hároméves időtartamra kell kinevezni.

(3)

A tagok és a póttagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg helyüket más személy nem tölti be vagy újból ki nem nevezik őket,

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/12

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/13

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság határozattervezetben előadott értékelésével, miszerint a Microsoft Corporation (a továbbiakban: Microsoft) nem tett eleget a Bizottság 2009. december 16-án kelt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke, valamint az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárást érintő határozatában foglaltaknak (COMP/39.530 – Microsoft (árukapcsolás) ügy, az értesítés a C(2009) 10033. számú dokumentummal történt).

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a bírsággal, amelyet a Bizottság a Microsoft terhére kíván kiszabni.

3.

A tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a vita során felmerült további kérdéseket is.

4.

A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/14

(1)

Ez az eljárás a Microsoft Corporation (a továbbiakban: Microsoft) által a kötelezettségvállalási határozat nemteljesítése miatt az 1/2003/EK rendelet (2) 23. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján kiszabott bírsággal foglalkozik.

(2)

A Bizottság 2009. december 16-án kötelezettségvállalási határozatot fogadott el az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amelyben kötelező erővel ruházta fel a Microsoft által a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében felajánlott kötelezettségvállalásokat. A Bizottság aggályai amiatt merültek fel, hogy a Microsoft hozzákapcsolta az általa forgalmazott Internet Explorer internetböngészőt a piacon domináns kliens PC operációs rendszeréhez, a Windows-hoz (3). A kötelezettségvállalások között szerepelt az ún. böngészőválasztó képernyő hozzáférhetővé tétele a Windows felhasználók részére az Európai Gazdasági Térség területén annak érdekében, hogy a felhasználók kiválaszthassák az általuk telepíteni kívánt internetböngészőt.

(3)

2012 júliusában a Microsoft – miután a Bizottság tájékoztatta egy internetböngésző fejlesztőtől kapott információkról – beismerte, hogy nem biztosította a böngészőválasztás képernyőn megjelenő lehetőségét a Windows 7 Service Pack 1 (a továbbiakban: Windows 7 SP 1) minden példányában, azaz körülbelül 15,3 millió számítógép részére.

(4)

2012. október 24-én a Bizottság kifogásközlést fogadott el. A Microsoft 2012. november 6-án tekinthetett be az ügyiratokba, és 2012. december 2-án válaszolt a kifogásközlésre. A Microsoft nem kért szóbeli meghallgatást.

(5)

A határozattervezet megállapítja, hogy a Microsoft gondatlanul járt el, és hogy a kötelezettségszegés időtartama 14 hónapig tartott. A határozattervezet továbbá megállapítja, hogy a Bizottság vizsgálata során a Microsoft a kötelezettségszegést alátámasztó bizonyítékok gyors rendelkezésre bocsátásával együttműködő magatartást tanúsított, ami enyhítő körülményként vehető figyelembe.

(6)

A jelen ügyben folyó eljárás egyik részes felétől sem érkezett hozzám kérés vagy panasz. Ennek megfelelően a határozattervezet csak azokat a kifogásokat tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére. Ezért úgy tekintem, hogy az ügyben részt vevő felek eljárási jogainak hatékony gyakorlását tiszteletben tartották.

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/15

(1)

A Bizottság által az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján 2009. december 16-án elfogadott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke, valamint az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárást érintő határozata kötelező erővel ruházta fel a Microsoft Corporation (a továbbiakban: Microsoft) által a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében a 2009. január 14-i kifogásközlésnek megfelelően felajánlott kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) (2).

(2)

A Bizottság előzetes aggályai amiatt merültek fel, hogy a Microsoft hozzákapcsolta az általa forgalmazott Internet Explorer (a továbbiakban: IE) internetböngészőt a piacon domináns kliens PC operációs rendszeréhez, a Windows-hoz.

(3)

Annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság előzetes aggályait, a Microsoft többek között arra vállalt kötelezettséget, hogy lehetővé teszi a Windows felhasználók számára, hogy a Windows XP, a Windows Vista, a Windows 7, valamint az ezt követően forgalmazott Windows kliens PC operációs rendszerekben az ún. böngészőválasztó képernyő útján szabadon válasszák ki az általuk telepíteni kívánt internetböngészőt. A Microsoft kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén elérhetővé teszi a böngészőválasztó képernyőt azon Windows felhasználók számára, akiknek az IE internetböngésző alapbeállításként szerepel.

(4)

2012. június 17-én a Bizottság tudomást szerzett arról, hogy a Microsoft valószínűleg nem teljesítette a kötelezettségvállalásokat. 2012. július 4-én a Microsoft beismerte, hogy nem tette hozzáférhetővé a böngészőválasztó képernyőt a Windows 7 Service Pack 1 (a továbbiakban: Windows 7 SP 1) felhasználói számára.

(5)

2012. július 16-án a Bizottság határozott az ügy újrafelvételéről és az eljárás megindításáról. 2012. október 24-én a Bizottság kifogásközlést bocsátott ki. A Microsoft 2012. november 6-án betekinthetett a Bizottság ügyirataiba, majd ezt követően 2012. december 2-án válaszolt a Bizottság kifogásközlésére.

(6)

2013. március 4-én a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság kedvező véleményt nyilvánított. 2013. március 5-én a meghallgatási tisztviselő közzétette végleges jelentését.

(7)

A kötelezettségszegés abból ered, hogy a Microsoft nem tett eleget a kötelezettségvállalások 2. szakaszában foglaltaknak azáltal, hogy nem tette hozzáférhetővé az EGT területén a böngészőválasztó képernyőt az olyan beállítással rendelkező felhasználók számára, akiknél az alapértelmezett internetböngésző az IE.

(8)

A Microsoft érvelését figyelembe véve a Bizottság megállapította, hogy a Microsoft kötelezettségszegése 14 hónapig tartott, 2011. május 17-től2012. július 16-ig. A Bizottság továbbá figyelembe vette, hogy a kötelezettségvállalások 2. szakaszában foglaltak Microsoft általi megszegése körülbelül 15,3 millió felhasználót érintett.

(9)

A böngészőválasztó képernyőn megjelenő lehetőségének biztosítása az érintett felhasználók számára a Microsoft által elkövetett műszaki hibák és mulasztások miatt hiúsult meg. Ugyanakkor, figyelembe véve a rendelkezésére álló forrásokat és know-how-t, a Microsoft elkerülhette volna ezeket a hibákat, és megfelelő eljárásokat alakíthatott volna ki annak érdekében, hogy a böngészőválasztó képernyő helyesen kerüljön megjelenítésre az érintett felhasználóknál.

(10)

A Bizottság ezért megállapította, hogy a Microsoft gondatlanul járt el.

(11)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy az ügy sajátos körülményeire való tekintet nélkül a kötelezettségvállalási határozat teljesítésének elmulasztása alapvetően a közösségi jog súlyos megszegésének minősül (3).

(12)

A jelen esetben a kötelezettségvállalások 2. szakaszának Microsoft általi teljesítésének elmulasztása a Bizottság versenyjogi aggályainak, valamint a Microsoft kötelezettségvállalásokban foglalt kötelezettségeinek központi elemét érinti. A kötelezettségszegéssel érintett felhasználók száma, azaz körülbelül 15,3 millió fő, jelentősnek minősül.

(13)

A Bizottság ezért súlyosnak tekinti a Microsoft által elkövetett kötelezettségszegést.

(14)

A kötelezettségvállalások 2. szakaszának a Microsoft általi teljesítésének elmulasztása 14 hónapig tartott. A bírság összegének megállapításakor a Bizottság figyelembe vette, hogy a 14 hónapos időtartam a kötelezettségvállalások 2. szakaszára megállapított időtartamnak (4 év és 39 hét) jelentős részét képviseli.

(15)

A határozat szerint az a tény, hogy a Microsoft a kötelezettségszegést alátámasztó bizonyítékok szolgáltatásával hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság hatékonyabban végezze el az ügy kivizsgálását, enyhítő körülménynek tekintendő. A Microsoft erőforrásokat különített el annak érdekében, hogy egy alapos kivizsgálás keretében megállapítsa a nem teljesítés okait.

(16)

Annak érdekében, hogy a bírság elrettentő hatással bírjon, a Bizottság figyelembe vette a Microsoft méretét és a rendelkezésre álló forrásait. A Bizottság ezért figyelembe vette, hogy a Microsoft árbevétele a 2011. július – 2012. június közötti pénzügyi év, azaz a legutóbbi teljes üzleti év során 73,723 millió USD (55,088 millió EUR) volt.

(17)

A fent előadott tényezők alapján a Bizottság a bírság mértékét 561 000 000 euro összegben állapította meg, amely a Microsoft által a 2011. július – 2012. június közötti pénzügyi év során elért árbevétel 1,02 %-ának felel meg.

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/17

(1)

2012. december 6-i közleményében (1) a Bizottság az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó cselekvési tervet mutatott be. A közleményt két ajánlás kísérte, az egyik az agresszív adótervezésről (2), a másik a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről (3) szólt. Ezek a területek kiemelt fontosságúak napjainkban, amint azt az Európai Parlament az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem terén teendő konkrét lépésekre irányuló felhívásról szóló 2012. április 19-i állásfoglalásában (4) is hangsúlyozta.

(2)

Az agresszív adótervezésről szóló ajánlással összhangban a tagállamoknak visszaélés elleni általános szabályt kell elfogadniuk, amelynek értelmében figyelmen kívül hagyják az olyan mesterséges ügyleteket, amelyek alapvető célja az adóelkerülés, és adóügyi szabályaikat a tényleges gazdasági tartalomnak megfelelően alkalmazzák. Az ajánlás emellett arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeikbe építsenek be egy rendelkezést, amely az adóztatás kettős elmaradásának egy speciális formáját hivatott megakadályozni.

(3)

A jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről szóló ajánlás meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján azonosíthatók a minimumkövetelményeket nem teljesítő harmadik országok. Az ajánlás felsorolja azokat az intézkedéseket is, amelyeket a tagállamok a minimumkövetelményeket nem teljesítő harmadik országokkal szemben, illetve az azokat teljesítő vagy a teljesítésre kötelezettséget vállaló harmadik országok javára hozhatnak.

(4)

Fontos, hogy ezen ajánlások végrehajtása során a lehető legnagyobb mértékben felhasználásra kerüljön minden vonatkozó tapasztalat, szaktudás és vélemény. Emellett ezen elemeknek abba – a fent említett ajánlások alkalmazásáról szóló – jelentésbe is be kell épülniük, amelynek 2015 végéig történő közzétételére a Bizottság kötelezettséget vállalt. Hozzá kell járulniuk a Bizottság által az érintett területen végzett további munkához is.

(5)

Az egységes piacon történő kettős adóztatásról szóló közleményében (5) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy megvizsgálja egy uniós kettős adóztatási fórum (azaz egy, az e témával kapcsolatos problémákat megvitató szakértői csoport) létrehozásának lehetséges előnyeit. Tekintettel arra, milyen fontos szerepet játszanak e problémák a belső piac működésében, úgy tűnik, célszerű, hogy azokat egy szakértői csoport rendszeresen megvitassa. Emellett a Bizottság által szervezett, az adóztatás kettős elmaradásának konkrét példáival és kezelésének lehetséges módjaival foglalkozó nyilvános konzultáció során kapott válaszok azt hangsúlyozták, hogy gyakorlati szempontból a kettős adóztatás és az adóztatás kettős elmaradása gyakran összekapcsolódik, így nem célszerű azokat külön kezelni. Tekintve, hogy az adóztatás kettős elmaradása kapcsolatot mutat a fent említett témakörök egyikével, az agresszív adótervezéssel, helyénvaló a kettős adóztatást ugyanazon szakértői csoporton belül, azaz a szóban forgó platformon kezelni.

(6)

A platform lehetőséget nyújt az említett területekre vonatkozó párbeszédek lebonyolítására, amelyek során sor kerül a tapasztalatok és szakmai ismeretek cseréjére, és valamennyi érdekelt fél véleménye meghallgatásra kerül.

(7)

A platform a Bizottság elnökletével működik, résztvevői a tagállami adóhatóságok képviselői, valamint az üzleti, illetve civil szférát és az adószakértőket képviselő szervezetek.

(8)

A platform tagjai számára meg kell határozni az információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat.

(9)

A személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell feldolgozni,

a)

az üzleti és a civil szféra, valamint a nemzeti adóhatóságok közötti párbeszéd ösztönzése a jó adóügyi kormányzás, az agresszív adótervezés és a kettős adóztatás területéhez tartozó témákban. A jó adóügyi kormányzás fogalma magában foglalja az átláthatóságot, az információcserét és a tisztességes adóversenyt;

b)

a Bizottság ellátása olyan információkkal, amelyek e területek prioritásainak meghatározása, valamint az e területeken elérhető haladás megfelelő eszközeinek kiválasztása szempontjából relevánsak;

c)

az említett területeken esetleg releváns technikai és gyakorlati kérdések, valamint lehetséges megoldások azonosítása révén hozzájárulás a fent említett bizottsági ajánlások lehető legjobb alkalmazásához és végrehajtásához;

d)

a Bizottság ellátása olyan információkkal, amelyek a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről és az agresszív adótervezésről szóló ajánlások alkalmazásáról szóló jelentés kidolgozása szempontjából relevánsak;

e)

megvitatja az adóhatóságok, illetve az üzleti és civil szféra szakértői, valamint az adószakértők által felvetett gyakorlati kérdéseket, továbbá lehetséges megoldásokat dolgoz ki a belső piac zökkenőmentes működését érintő jelenlegi kettős adóztatási problémák kezelésére.

a)

a tagállamok adóhatóságai;

b)

az üzleti és civil szféra, illetve az adószakértők szervezetei közül legfeljebb tizenöt szervezet.

a)

ha a szervezet vagy képviselője a továbbiakban nem képes érdemben hozzájárulni a platform keretében zajló egyeztetésekhez;

b)

ha a szervezet vagy képviselője nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkében meghatározott feltételeknek;

c)

ha a szervezet vagy képviselője lemond;

d)

ha a szak- és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében ez kívánatos.

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/20

1.

a jó kormányzás és a sportolók kettős pályafutásának megerősítése az önkéntesek, edzők, vezetők és a nonprofit sportszervezetek személyzete mobilitásának támogatása útján,

2.

a sportolók – különösen a legfiatalabb sportolók – egészséget és biztonságot érintő veszélyekkel szembeni védelme az edzési és versenykörülmények javítása útján,

3.

hagyományos európai sportok és játékok támogatása.

—

közintézmények,

—

nonprofit szervezetek.

—

jogállással rendelkeznek,

—

bejegyzett székhelyük az egyik uniós tagállamban található.

—

a hivatalos pályázati űrlapon benyújtott, az abban foglalt követelményeknek megfelelő, hiánytalanul kitöltött és aláírással ellátott pályázatok,

—

az e pályázati felhívásban előírt határidőn belül beérkező pályázatok,

—

olyan fellépésekre vonatkozó pályázatok, amelyek teljes egészében az Európai Unió tagállamaiban valósulnak meg, valamint

—

legalább öt (5) uniós tagállam bevonásával működő transznacionális hálózatban megvalósítandó pályázatok.

European Commission

Directorate-General for Education and Culture — Unit D2 (Sport)

J-70, 03/178

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/22

1.

A Bizottság a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az 1/2003/EK rendelet) 9. cikke szerint – azokban az esetekben, amelyekben olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek – úgy határozhat, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teszi. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható. Ugyanezen rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság közzéteszi az ügy tömör összefoglalóját és a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt felek a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be észrevételeiket.

2.

A Bizottság 2013. március 13-án az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes értékelést fogadott el, amelynek címzettje a Google Inc. (a továbbiakban: a Google).

3.

A Bizottság előzetes értékelésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Google következő üzleti gyakorlatai sérthetik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: az EUMSZ) 102. cikkét és az EGT-megállapodás 54. cikkét:

4.

A Google nem ért egyet sem azzal, hogy a fenti üzleti gyakorlatokat folytatná, sem azzal a jogi elemzéssel, amelyet a Bizottság az előzetes értékelésében kifejtett. Mindazonáltal az 1/2003/EK rendelet 9. cikke alapján kötelezettségvállalásokat ajánlott fel annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság versennyel kapcsolatos előzetes aggályait a fenti üzleti gyakorlatok esetében.

5.

A kötelezettségvállalások főbb elemei a következők:

6.

Az első üzleti gyakorlat tekintetében a Google vállalja, hogy címkével fogja megjelölni azokat a hivatkozásokat, amelyek a Google saját vertikális internetes keresőszolgáltatásaira mutatnak, és amelyeket a Google kedvezően rangsorol a horizontális internetes keresési találatai között. A címke arról tájékoztatja a felhasználókat, hogy a Google felvette a találatok közé a saját vertikális internetes keresőszolgáltatásaira mutató hivatkozásokat annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítson vertikális internetes keresőszolgáltatásaihoz – és így a felhasználók ne téveszthessék össze a Google saját vertikális internetes keresőszolgáltatásait a többi horizontális internetes keresési találatokra mutató hivatkozással. A címkén adott esetben arról is tájékoztatni kell a felhasználókat, hogy hol találhatók a Google horizontális internetes keresési találatai között olyan hivatkozások, amelyek valamely alternatív vertikális internetes keresőszolgáltatásra mutatnak.

7.

A Google emellett adott esetben meg fogja különböztetni egymástól a Google saját vertikális interetes keresőszolgáltatásaira mutató hivatkozásokat és a többi horizontális internetes keresési találatot annak érdekében, hogy a felhasználók tisztában legyenek azok eltérő jellegével.

8.

Végül azokban az esetekben, amelyekben a Google horizontális internetes keresési találatai között valamely olyan – a fenti (6) bekezdésben foglaltak szerinti – saját vertikális internetes keresőszolgáltatására mutató hivatkozást tüntet fel, amely az EGT-felhasználók általi megtekintések esetében az esetek több mint 5 %-ában keresőhirdetést vagy hasonló kereskedelmi linket tartalmaz, a Google a horizontális internetes keresési találati oldalán hivatkozást tüntet fel három, a versenytársakhoz tartozó érintett vertikális internetes keresőszolgáltatásra is. A Google egyértelműen felhívja a felhasználók figyelmét e három rivális hivatkozás jelenlétére. Ezt a három rivális vertikális internetes keresőszolgáltatást a Google olyan mechanizmusok alapján választja ki, amelyek célja a szolgáltatások relevanciájának biztosítása a lekérdezés szempontjából.

9.

A második üzleti gyakorlat tekintetében a Google vállalja, hogy a harmadik fél internetes oldalak számára önkéntes internetes kívülmaradási lehetőséget biztosít minden olyan tartalom felhasználása alól, amelyet a Google vertikális internetes keresőszolgáltatásai az oldalukról átvesznek. Amennyiben az érintettek jelzik önkéntes kívülmaradási szándékukat, a Google a továbbiakban nem fogja feltüntetni a szóban forgó tartalmat a Google vertikális internetes keresőszolgáltatásában. Az önkéntes kívülmaradás nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni a harmadik felekhez tartozó internetes oldalak rangsorolását a Google horizontális internetes keresési találatai között.

10.

A Google ezenfelül lehetőséget biztosít azoknak a szóba jövő vertikális internetes keresőszolgáltatásoknak, amelyek termékkereső- vagy helyi keresőszolgáltatásokat működtetnek, hogy bizonyos információkategóriákat oly módon jelölhessenek, hogy ezt az információt a Google ne indexálja és ne használja fel.

11.

Végül a Google fenntartja azokat a jelenlegi mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az EGT területén letelepedett hírlapkiadók minden egyes internetes oldal esetében ellenőrizhessék az általuk közzétett tartalom feltüntetését a Google News-ban.

12.

A (6)–(11) bekezdésben ismertetett kötelezettségvállalások attól függetlenül alkalmazandók, hogy már jelenleg is létezik-e az adott Google vertikális internetes keresőszolgáltatás, vagy majd a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó időszakban fogják bevezetni.

13.

A harmadik üzleti gyakorlat tekintetében a Google vállalja, hogy a honlapmegjelentetőkkel kötött megállapodásaiba nem foglal bele többé olyan rendelkezést, illetve nem ír elő a honlapmegjelentetők számára olyan nem írásos kötelezettséget, amely de jure vagy de facto arra kötelezné őket, hogy az EGT-beli felhasználóktól érkező lekérdezésekkel kapcsolatban az oldalukon megjelenő internetes keresőhirdetéseket kizárólag a Google-től szerezzék be.

14.

A negyedik üzleti gyakorlat tekintetében a Google vállalja, hogy a jövőben nem ír elő semmilyen olyan írásos vagy nem írásos kötelezettséget (az AdWords API feltételekben sem), amely megakadályozná, hogy a hirdetők a Google AdWords-ből a nem Google-höz tartozó hirdetési szolgáltatásokhoz átvihessék és ott kezelhessék a keresőhirdetési kampányokat.

15.

A kötelezettségvállalások attól az időponttól számított öt évre és három hónapra szólnak, amikor a Google kézhez kapja az 1/2003/EK rendelet 9. cikke szerinti bizottsági határozatról szóló hivatalos értesítést. A Google emellett megbízottat nevez ki, aki figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalásoknak való megfelelést.

16.

A felajánlott kötelezettségvállalások angol nyelvű teljes szövege a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján olvasható:

http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

17.

A Bizottság olyan határozatot kíván elfogadni az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerint, amely a Google-ra nézve kötelezővé teszi a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett kötelezettségvállalásokat.

18.

A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos észrevételeiket. Az észrevételeknek e közzététel napjától számított egy hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A Bizottság felkéri továbbá az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeik betekinthető változatát is, amelyből az üzleti titkokat és egyéb bizalmas részeket törölték, és értelemszerűen betekinthető összefoglalóval vagy az „üzleti titok” vagy a „bizalmas” szóval helyettesítették.

19.

Kérjük a válaszadókat, hogy válaszaikat és észrevételeiket lehetőleg indokolják meg, és ismertessék a releváns tényeket is. Amennyiben a javasolt kötelezettségvállalások bármely részével kapcsolatban problémát állapítanak meg, kérjük, tegyenek javaslatot e probléma megoldására.

20.

Az észrevételeket az AT.39740 – Google hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni az Európai Bizottsághoz faxon (faxszám: +32 22950128), e-mailben a COMP-GOOGLE-CASES@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/25

1.

2013. április 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Otsuka Holdings Co., Ltd. (Japán) irányítása alá tartozó Otsuka vállalatcsoport részét képező Otsuka Pharmaceutical Factory Inc. (a továbbiakban: Otsuka, Japán), a Mitsui & Co. Ltd (a továbbiakban: Mitsui, Japán) és a Claris Lifescience Limited (a továbbiakban: Claris, India) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Claris 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata, a Claris Otsuka Limited (a továbbiakban: közös vállalkozás, India) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (3) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6888 – Otsuka/Mitsui/Claris hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

26.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/26

1.

2013. április 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Lindéngruppen AB (a továbbiakban: Lindéngruppen) és a Foundation Asset Management Sweden AB (a továbbiakban: FAM) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások nyilvános ajánlat útján közös irányítást kívánnak szerezni az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Höganäs AB (a továbbiakban: Höganäs) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6886 – Lindéngruppen/FAM/Höganäs hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: