|
ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.033.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
56. évfolyam |
|
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
|
II Közlemények |
|
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK |
|
|
|
Európai Bizottság |
|
|
2013/C 033/01 |
||
|
2013/C 033/02 |
||
|
2013/C 033/03 |
||
|
|
IV Tájékoztatások |
|
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
|
Európai Bizottság |
|
|
2013/C 033/04 |
||
|
|
V Hirdetmények |
|
|
|
EGYÉB JOGI AKTUSOK |
|
|
|
Európai Bizottság |
|
|
2013/C 033/05 |
||
|
2013/C 033/06 |
||
|
HU |
|
II Közlemények
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
Európai Bizottság
|
5.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33/1 |
A Bizottság közleménye a 891/2009/EK rendelet keretében származási bizonyítványok kibocsátására feljogosított hatóságról
2013/C 33/01
Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2009. szeptember 26-i L 254. számában közzétett, 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendelet behozatali vámkontingenst nyitott meg az Indiából származó cukorra vonatkozóan.
A 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendelet 10. cikke származási bizonyítvány bemutatásához köti az említett vámkontingens keretében importált termékek szabad forgalomba bocsátását.
Az említett rendelet keretében a következő hatóság jogosult származási bizonyítványok kibocsátására.
|
Office of Additional Director General of Foreign Trade Office |
|
Nishta Bhavan, 48, Sir Vithaldas Thackersey Marg |
|
Churchgate |
|
Mumbai 400 020 |
|
INDIA |
|
Tel. +220 17716 / +220 38094 / +220 31074 |
|
Fax +220 01255 |
|
5.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33/2 |
A Bizottság közleménye az Unió által a sertéshúságazat termékeire vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. április 1-jétől2013. június 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről
2013/C 33/02
A 442/2009/EK bizottsági rendelet (1) vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan. 2012 decemberének első hét napja során a 2013. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a 09.4038, a 09.4170 és a 09.4204 tételszámú kontingens esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikke (4) bekezdésének második mondata alapján a nem kérelmezett mennyiségeket – amelyek e közlemény mellékletében szerepelnek – hozzá kell adni a következő, 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő vámkontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.
(1) HL L 129., 2009.5.28., 13. o.
(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.
MELLÉKLET
|
A kontingens tételszáma |
A 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban) |
|
09.4038 |
25 464 358 |
|
09.4170 |
3 541 500 |
|
09.4204 |
3 468 000 |
|
5.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33/3 |
A Bizottság közleménye az Unió által a baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásfehérjére vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről
2013/C 33/03
Az 533/2007/EK (1), az 536/2007/EK (2), az 539/2007/EK (3), az 1384/2007/EK (4) és az 1385/2007/EK (5) bizottsági rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-termékek behozatalára vonatkozóan. 2012 decemberének első hét napja során a 2013. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a 09.4068, a 09.4070, a 09.4169, a 09.4015, a 09.4402, a 09.4091, a 09.4092 és a 09.4421 tételszámú kontingens esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (6) 7. cikke (4) bekezdésének második mondata alapján a nem kérelmezett mennyiségeket – amelyek e közlemény mellékletében szerepelnek – hozzá kell adni a következő, 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő vámkontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.
(1) HL L 125., 2007.5.15., 9. o.
(2) HL L 128., 2007.5.16., 6. o.
(3) HL L 128., 2007.5.16., 19. o.
(4) HL L 309., 2007.11.27., 40. o.
(5) HL L 309., 2007.11.27., 47. o.
(6) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.
MELLÉKLET
|
A kontingens tételszáma |
A 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban) |
|
09.4068 |
2 482 054 |
|
09.4070 |
876 750 |
|
09.4169 |
12 421 750 |
|
09.4015 |
107 840 000 |
|
09.4402 |
8 422 365 |
|
09.4091 |
140 000 |
|
09.4092 |
298 000 |
|
09.4421 |
175 000 |
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Európai Bizottság
|
5.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33/4 |
Euroátváltási árfolyamok (1)
2013. február 4.
2013/C 33/04
1 euro =
|
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
|
USD |
USA dollár |
1,3552 |
|
JPY |
Japán yen |
125,63 |
|
DKK |
Dán korona |
7,4599 |
|
GBP |
Angol font |
0,86190 |
|
SEK |
Svéd korona |
8,5823 |
|
CHF |
Svájci frank |
1,2350 |
|
ISK |
Izlandi korona |
|
|
NOK |
Norvég korona |
7,4275 |
|
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
|
CZK |
Cseh korona |
25,669 |
|
HUF |
Magyar forint |
293,23 |
|
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
|
LVL |
Lett lats |
0,7003 |
|
PLN |
Lengyel zloty |
4,1640 |
|
RON |
Román lej |
4,3720 |
|
TRY |
Török líra |
2,3790 |
|
AUD |
Ausztrál dollár |
1,2990 |
|
CAD |
Kanadai dollár |
1,3509 |
|
HKD |
Hongkongi dollár |
10,5081 |
|
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,6002 |
|
SGD |
Szingapúri dollár |
1,6781 |
|
KRW |
Dél-Koreai won |
1 478,02 |
|
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
12,1188 |
|
CNY |
Kínai renminbi |
8,4482 |
|
HRK |
Horvát kuna |
7,5915 |
|
IDR |
Indonéz rúpia |
13 112,82 |
|
MYR |
Maláj ringgit |
4,2080 |
|
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
55,000 |
|
RUB |
Orosz rubel |
40,6490 |
|
THB |
Thaiföldi baht |
40,344 |
|
BRL |
Brazil real |
2,6975 |
|
MXN |
Mexikói peso |
17,1751 |
|
INR |
Indiai rúpia |
72,1980 |
(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
V Hirdetmények
EGYÉB JOGI AKTUSOK
Európai Bizottság
|
5.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33/5 |
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
2013/C 33/05
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN
„JIHOČESKÁ NIVA”
EK-sz.: CZ-PGI-0105-0984-19.03.2012
OFJ ( X ) OEM ( )
1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme:
|
— |
|
A termék elnevezése |
|
— |
☒ |
A termék leírása |
|
— |
|
Földrajzi terület |
|
— |
|
A származás igazolása |
|
— |
|
Az előállítás módja |
|
— |
|
Kapcsolat |
|
— |
|
Címkézés |
|
— |
|
Nemzeti előírások |
|
— |
|
Egyéb (kérjük, határozza meg) |
2. A módosítás(ok) típusa:
|
— |
☒ |
Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása |
|
— |
|
Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre |
|
— |
|
A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés) |
|
— |
|
A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés) |
3. Módosítás(ok):
Az Összefoglaló 4.2. Leírás pontjának hatodik bekezdésében a következő szerepel:
A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt (a körülbelül 2,8 kg súlyú korong forma mellett – lásd fent) félkorong formában is forgalmazásra kerül (súlya körülbelül 1,2 kg), csakúgy, mint 115 g-os és 220 g-os adagolásban.
A piaci szükségletek jobb kielégítése érdekében kívánatos a meghatározás némileg szabadabbá tétele. Ezért a szóban forgó bekezdés szövegének változtatását kérjük az alábbi módon:
A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt egész korong és félkorong formában, valamint különböző súlyú adagolásban kerül forgalomba.
Az említett módosítás semmilyen változáshoz nem vezet sem a termék összetételében, sem az előállítás folyamatában.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)
„JIHOČESKÁ NIVA”
EK-sz.: CZ-PGI-0105-0984-19.03.2012
OFJ ( X ) OEM ( )
1. Elnevezés:
„Jihočeská Niva”
2. Tagállam vagy harmadik ország:
Cseh Köztársaság
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:
3.1. A termék típusa:
|
1.3. osztály: |
Sajtok |
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása:
Külső jelleg: A sajt 180–200 mm átmérőjű és körülbelül 10 cm vastagságú korong formában készül (hozzávetőleges súlya 2,8 kg), a kérgén lemosás esetleg kaparás útján történő kezelés nyomai találhatók; a sajtot teljes terjedelmében átjáró kékeszöld belső penész, valamint a sajt felszínén található részint viaszos bevonat nem jelentenek minőségi hibát. A sajt felszínének színe a krémszínűtől a világosbarnásig terjedhet.
Belső jelleg: a sajt belsejének színe a krémszínűtől a vajszínűig terjed, amelyet egyöntetű, a zöldtől kékeszöldig terjedő színű penészerezet és jól látható benyomódások tarkítanak.
A sajt állaga: lágy, morzsolva kenhető, egyenletesen érlelődő; idegen penész jelenléte nem megengedett.
Íz, aroma: a tenyésztett Penicillium roqueforti penészre jellemző sós, erős, aromás íz, csípős utóízzel.
A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt egész korong és félkorong formában, valamint különböző súlyú adagolásban kerül forgalomba.
Szárazanyag-tartalom 52 % megengedett negatív eltérés a szárazanyag-tartalomban: – 1 %, pozitív eltérés a szárazanyag-tartalomban nem számít hibának.
Zsírtartalom a szárazanyagban 50 % a szárazanyag zsírtartalmának megengedett tartománya: 50 %–55 %.
Sótartalom 3–5,5 %
A sajt tenyésztett PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti penészt tartalmaz. Ezenkívül a sajt mikrobiológiai szempontból megfelel az általános élelmiszerbiztonsági és a gyártási folyamatokra vonatkozó higiéniai feltételeknek.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):
Az e nemespenész-tartalmú természetes sajt előállítása során használt legfőbb alapanyag a tejüzemben feldolgozott tehéntej. Ez a sajt kizárólag az adott területről származó tejből készül. További alapanyagok: PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti penész, étkezési só, tejipari kultúrák, tejoltó, kalcium-klorid.
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):
Nem releváns
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:
A fő alapanyagnak – tej – a meghatározott földrajzi területről kell származnia. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy a sokéves helyi tapasztalatok és az eredeti érlelő pincék maximális mértékben kihasználásra kerülhessenek, az előállítás és az érlelés teljes egészében a meghatározott területen kell, hogy végbemenjen.
A tejüzemben feldolgozott, 3,45 % zsírtartalmú tejet a sajtkészítő gépbe öntik, majd olyan gyakran használt penészkultúrákat adnak hozzá, amelyek megfelelő módon biztosítják a sajt savanyítását az előállítási és érlelési folyamat teljes tartama alatt. A Jihočeská Niva jellegzetes ízét a már évtizedek óta használt Penicillium roqueforti nemespenész biztosítja (a törzstenyészet az élelmiszeriparban általánosan elérhető). Az oltóenzim hozzáadása és a tej megalvadása után az alvadékot korong alakú formákba helyezik. A savó lecsepegtetése és a mikroflóra tenyésztése meghatározott hőmérsékleten történik. A sajtot két lépésben sózzák: először sólében áztatják, majd nagy szemű sóval utánsózzák. A sajt érlelését korábban kizárólag természetes, mészkőbe vájt érlelő pincékben végezték. A penészes sajt termelési volumenének növekedése nyomán 2005-ben szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú, légkondicionált érlelő pincék épültek. A sajt legalább 4 hétig érlelődik a pincében.
Az érett sajt felszínét lemosással vagy lekaparással kezelik.
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:
A termék biotechnológiai természetére való tekintettel azt a gyártás helyszínén azonnal be kell csomagolni. Ez többek között a termék minőségének és higiéniai tisztaságának fenntartásához szükséges, illetve ahhoz, hogy a sajtot ne keverhessék össze más régióból származó sajttal, és végül, de nem utolsó sorban a termék jobb nyomonkövethetősége érdekében.
A korong formákat vagy annak részeit alumíniumfóliába vagy speciális oxigénáteresztő fóliába csomagolják. A termék egy részét feldarabolják, és nyomtatott műanyag fóliával lezárt műanyag dobozokba csomagolják.
A csomagolásnak sértetlennek és tisztának kell lennie, és azt megfelelő jelzésekkel kell ellátni.
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:
A „Jihočeská Niva“ megjelölést jól látható módon kell a termék csomagolásán feltüntetni.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása:
A földrajzi terület a dél-csehországi kerület, amelynek határait a cseh állam területi felosztásáról szóló, 36/1960 Sb. számú törvény legutóbbi módosítás szerinti szövege jelöli ki.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel:
5.1. A földrajzi terület sajátosságai:
A dél-csehországi kerület a Cseh Köztársaság legkevésbé szennyezett területei közé tartozik; mindig is túlnyomórészt mezőgazdasági célokra használt területként volt számon tartva. Ez a tendencia mind a mai napig érvényes.
A tej Dél-Csehország területéről származik. A legelők Novohradské Hory, Blanský les és Šumava védett területein találhatók, melyek egyedülálló növényvilága jó hatással van a tej ízére.
E változatos, tagolt, érintetlen erdőkkel, mezőkkel, legelőkkel és tiszta vízfolyásokkal ellátott vidéket a rendkívül tiszta környezet jellemzi; ez különösképp Český Krumlov régióra és a Šumava-hegységre igaz (1990 óta UNESCO természetvédelmi terület). A dél-csehországi természeti környezet rendkívüli értékéről számos terület hivatalos védetté nyilvánítása tanúskodik, amelyek közül kettő az UNESCO védelme alatt áll.
Ezek olyan, fajokban gazdag legelők (elsősorban mezofil mezők), melyek a régióra jellemző növényvilággal rendelkeznek. A rövidszárú növények (római nárdus, csenkesz) számos fajtája jellemző itt, illetve bizonyos ritka, a területre jellemző fajták. Az egyik különleges, itt honos növény a Phyteuma nigrum, továbbá például a Gentiana pannonica, a Gentiana cruciata, a Ligusticum mutellina, az Arnica montana, a Gentianella praecox subsp. Bohemica, a Carex Michelii, az Andropogon ischaemum, a Veronica teucrium, a Stachys recta, a Koeleria pyramidata, stb.
A Jihočeská Niva minőségére és sajátosságainak kialakulására a helyiek nemzedékről nemzedékre továbbadott, a sajt készítésével kapcsolatos tapasztalatai is kétségkívül nagy hatással voltak.
Ezek a tényezők jelentősen megkülönböztetik az adott területet a környező területektől.
5.2. A termék sajátosságai:
A Jihočeská Niva sajtot minőségi kivitelezés és ízvilág jellemzi a szárazanyag, a zsír és a só harmonikus arányával, amely már évtizedek óta változatlan módszerrel készül az e dokumentum 3.5 pontjának megfelelően. A termék alapjául a Dél-Csehország területéről származó tej szolgál.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat:
A Český Krumlov üzemben 1951 óta gyártanak Jihočeská Niva penészes sajtot változatlan gyártási eljárás alkalmazásával. A Niva sajt gyártásának történelmét számos sajtóforrás igazolja. A sajt šumavai legelőkről és rétekről (csehül: niva) kapta a nevét, ahonnan a termék fő alapanyaga – a tehéntej – származik. A terület egyedülálló növényvilága jó hatással van a tej ízére, így a végtermékre is.
A Jihočeská Niva penészes sajt nagy elismerésnek örvend a cseh piacon mind a laikus közönség, mind a tejipari szakértők körében. A Jihočeská Niva az országos sajtkiállításokon a szakértő zsűri ítélete alapján a Penészes sajtok kategóriában rendszeresen előkelő helyezést ér el. A Jihočeská Nivát a laikus közönség is nagyra értékeli.
A Jihočeská Niva ismertségéről és népszerűségéről tanúskodik az a dél-csehországi kerületről szóló promóciós film is, amely a terméket, mint helyi specialitást mutatja be.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére:
(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)
http://isdv.upv.cz/portal/pls/portal/portlets.ops.det?popk=208&plang=cs
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.
(3) L. 2. lábjegyzet.
|
5.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 33/10 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
2013/C 33/06
Ezzel a közzététellel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)
„POULET DES CÉVENNES”/„CHAPON DES CÉVENNES”
EK-sz.: FR-PGI-0005-0862-22.02.2011
OFJ ( X ) OEM ( )
1. Elnevezés:
„Poulet des Cévennes”/„Chapon des Cévennes”
2. Tagállam vagy harmadik ország:
Franciaország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:
3.1. A termék típusa:
|
1.1. osztály: |
Friss hús (és belsőség). |
3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ jellemzői a következők:
Fajták: A termelői csoport az S 757 N, a T 457 N és a T 451 hibriddel foglalkozik. Ezek a hibridek szerepelnek a lassú növekedésű, elismert baromfifajták nyilvántartásában.
A hasított test tulajdonságai a következők:
|
|
„A” kategória (az 543/2008/EK rendelet szerint). |
|
|
Általános megjelenés: a hasított testen szembeszökő aránytalanság nem látható. |
|
|
Csontozat: elhalás nincs, a diafízis nem vörös. |
|
|
Bőr:
|
A hasított test legkisebb tömege:
|
|
csirkénél:
|
|
|
kappannál:
|
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” húsa, izomzata telt, a hús ideális esetben lédús és sovány.
A „Poulet des Cévennes” friss egész hasított testként, konyhakészen (azaz zsigerelve, belsőség nélkül), zsigerelve (belsőséggel), illetve darabolva kerül forgalomba.
A „Chapon des Cévennes” friss egész hasított testként, konyhakészen, illetve zsigerelve (belsőséggel) kerül forgalomba.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):
—
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):
A „Poulet des Cévennes”-t és a „Chapon des Cévennes”-t legkésőbb 42 napos korától sziklás, füves, fás kifutón tartják.
Természetes takarmányozását háromféle gabona alkotja, amelyet növényi fehérjék (szója, repce, napraforgó), ásványi anyagok és vitaminok egészítenek ki. A takarmány nem tartalmaz lisztet és állati zsírt.
A „Poulet des Cévennes” előállítása három, míg a „Chapon des Cévennes” előállítása négy takarmányozási szakaszt foglal magában:
Kezdeti szakasz: Az elsőtől legfeljebb a 28. napig
A takarmány legalább 50 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke.
Növekedési szakasz: 29–52. nap
A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke
(legalább kétféle gabona).
Befejező szakasz: az 53. naptól a vágásig
A takarmány legalább 80 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke
(legalább háromféle gabona).
Kezdeti szakasz: az elsőtől legfeljebb a 28. napig
A takarmány legalább 50 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke.
Növekedési szakasz: 29–52. nap
A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke
(legalább kétféle gabona).
Befejező szakasz: az 53. naptól a vágásig
A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke
(legalább háromféle gabona).
Vágási szakasz: vágás előtt 4 héttel
A takarmány legalább 80 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke
(legalább háromféle gabona).
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:
A csirkét és a kappant az OFJ földrajzi területén tenyésztik.
A csibék egynapos korukban érkeznek a termelőhöz. A tenyésztés ideje a csirkénél 84 nap, míg a kappannál nem lehet kevesebb, mint 150 nap.
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:
—
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:
A címkén fel kell tüntetni:
|
— |
az OFJ nevét: „Poulet des Cévennes” vagy „Chapon des Cévennes”, |
|
— |
a tájékoztató címkén (EGK-bélyegző) vagy a csomagon a tájékoztató mellett elhelyezett tömeg-/árcímkén fel kell tüntetni, melyik vágóhídon vágták le a baromfit. |
4. A földrajzi terület tömör meghatározása:
A földrajzi területet több alapvető jellemző határozza meg: régóta folytatott, nagy hírű termelés, helyi szakismeret, a múltban és jelenleg is meghatározó gazdasági környezet, valamint az ökológiai tényezők.
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ földrajzi területe 426 települést ölel fel a következő 4 megyében:
Kantonok: Bourg-Saint-Andéol, Joyeuse, Largentière, Valgorge, Vallon-Pont-d'Arc, Les Vans, Viviers.
Részben érintett kanton: Villeneuve-de-Berg.
Települések: Vogue, Villeneuve de Berg, Saint-Maurice-d'Ibie, Saint-Maurice-d'Ardèche, Saint-Germain, Saint-Andéol-de-Berg, Rochecolombe, Lavilledieu, Lanas.
Kantonok: Alès-Nord-Est, Alès-Ouest, Alès-Sud-Est, Alzon, Anduze, Bagnols-sur-Cèze, Barjac, Bessèges, Génolhac, La Grand-Combe, Lasalle, Lédignan, Lussan, Marguerittes, Pont-Saint-Esprit, Quissac, Saint-Ambroix, Saint-André-de-Valborgne, Saint-Chaptes, Saint-Hippolyte-du-Fort, Saint-Jean-du-Gard, Saint-Mamert-du-Gard, Sauve, Sumène, Trèves, Uzès, Valleraugue, Vézénobres, Le Vigan.
Kantonok: Claret, Ganges.
Kantonok: Barre-des-Cévennes, Florac, Meyrueis, Le Pont-de-Montvert, Saint-Germain-de-Calberte, Villefort.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel:
5.1. A földrajzi terület sajátosságai:
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ földrajzi területére a következők jellemzők:
A Cevennek meredek hegyoldalakkal és lejtőkkel tarkított vidékét igen egyenetlen domborzat jellemzi.
A Cevennek terepviszonyai lépcsőzetesen változnak mintegy 200 métertől 1 700 méteres magasságig. Az egész tájegységet heterogén domborzat jellemzi.
A területen belül három természetes tájegységet különböztetünk meg: a kelet felé magasodó Magas-Cevenneket, az Alacsony-Cevenneket, valamint a Causses és a Gorges völgyekkel szabdalt fennsíkjait.
A Bougès és az Aigoual hegység között 250–1 000 méteres magasságban mély, meredek völgyek alakultak ki. A Gardon folyó és hegyvidéki forrásai az Alès-medencéig csaknem 1 400 méteres szintkülönbséget tesznek meg, és számtalan mély szakadékot, völgyet alakítottak ki.
A Cevennek talaja agyagos-meszes, helyenként palás, sivár, nehezen művelhető és igen sziklás.
Míg a Gardon folyó völgyeiben meleg, nyáron különösen száraz és napos időjárás uralkodik, a Lozère-hegy lejtőin kifejezetten zord az éghajlat (a hőmérséklet évente több mint 90 napon süllyed a fagypont alá).
Az egyes évszakok között igen nagy az eltérés. A területre mindenekelőtt mediterrán záporok jellemzőek, amelyek hatása az erős domborzat miatt fokozottan érezhető: szeptembertől májusig kiterjedt esők és helyi szinten kialakuló tomboló viharok alakulnak ki (a leggyakrabban ősszel, majd télen alábbhagynak).
A nyár ugyanakkor rendkívül száraz. Télen a 800 méter feletti területeket hótakaró fedi, amelynek vastagsága és időtartama azonban igen változó.
Következésképpen néhány kilométeren belül igen különböző éghajlati viszonyok alakulhatnak ki.
A Cevennek a talaj jellegének, a változékony éghajlatnak és a változatos domborzatnak köszönhetően igen sokféle növénynek ad otthont.
A Lozère-hegyen nem élnek meg fák. A területen csak fű és bokor található: fekete áfonya, hanga és rekettye.
Az első fák valamivel alacsonyabban jelennek meg (bükk, fenyő).
Még alacsonyabban bukkan elő a tölgy és a gesztenye.
A Cevennek egyenetlen ormai és völgyei rendkívüli sokféleségről tanúskodnak: míg a csúcsokon mindössze néhány bokor él meg (a csúcs a rekettye sáfránysárga és a hanga mályvaszínében pompázik), lejjebb zöld tölgyek hosszabbítják meg a meszes fennsíkot a hegyig, majd zöldellő gesztenyések jelennek meg.
A termelők a kifutót különös gonddal gondozzák. A területet a környéken megfigyelt fafajtákkal ültetik be. Ezzel a helyes szemlélettel elkerülhető, hogy a kifutón a Cevennek talajához és éghajlatához nem illő fafajták jelenjenek meg.
A termelők a takarmányozás területén is egyedi szakismerettel rendelkeznek: a takarmányozási tervet a baromfi különböző növekedési szakaszainak figyelembevételével határozzák meg. A baromfi takarmányozása legalább három gabonafélével történik, ezek egyike a kukorica. További jellegzetesség, hogy a gabonafélék aránya folyamatosan növekszik, és a befejező szakaszban eléri legalább a 80 %-ot.
Az egyedi szakismerethez hozzátartozik továbbá a kifutó megfelelő karbantartása. Így a baromfi takarmányozása kiegészül a helyi növényfajokkal (fűszernövényekkel, hangával, fák hajtásaival és bogyókkal), és Cevennek szikláiból erodálódó kavicsoknak (grit) köszönhetően zúzájuk is jól fejlődik: a táplálékot jobban összezúzza, azaz az állat hatékonyabban emészti meg a takarmányt.
5.2. A termék sajátosságai:
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ jellemzője a termék ízminősége, a csirke sárga színe, a telt hús és izomzat, valamint a lédús, de sovány hús. Az OFJ több évtizedes hírnévre tett szert.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:
A kapcsolat alapja a termék termelőinek hírneve és egyedi szakismerete, amelynek köszönhetően a termék a termelői területhez kapcsolódó valamennyi jellegzetességet tükrözi.
A Cevennekben folytatott baromfitenyésztés a természetes környezet fizikai korlátaihoz igazodik. A termelők több nemzedék által felhalmozott, autentikus szakismerettel rendelkeznek.
A legalább három gabonafélén alapuló takarmányozás hozzájárul termék ízminőségéhez (telt, lédús, sovány hús), míg a kukoricával és a cirokkal természetes módon alakítják ki a csirke sárga színét. A húst még ízletesebbé teszik a területen jelen lévő természetes táplálékkiegészítők (fűszernövények, fák hajtásai, bogyók, rovarok stb.).
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” kopasznyakú, hosszú lábú baromfiféle. E különleges tulajdonságának köszönhetően – amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a baromfi az egyenetlen területen sérülés nélkül közlekedhessen – jobban ki tudja használni a kifutó előnyeit. A különleges kifutó továbbá alakítja a „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” izomzatát, és megjelenik a termék érzékszervekkel érzékelhető jellemzőiben is: a hús és az izomzat tömör, a hús sovány.
Végül a bányászat és az ipar visszaszorulása miatt elszegényedett Cevennek vidékén a baromfi jelenléte hozzájárul a mezőgazdaság fenntartásához.
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ tehát a természetes környezethez igazított baromfitenyésztés terméke, és a termék jellemzőit a természetes környezet befolyásolja.
A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ régóta jó hírnévnek örvend. Minőségét már az 1900-as években számos baromfikiállításon és mezőgazdasági találkozón díjazták. Fontos megjegyezni, hogy a tanyasi és családi baromfiudvarok mellett már akkor is léteztek speciális, piacra termelő, háztáji jellegű tenyészetek.
A „Poulet des Cévennes”-nel és a „Chapon des Cévennes”-nel kapcsolatban a regionális és az országos sajtóban ma is számos újságcikk lát napvilágot. A termék részt vesz a Languedoc-Roussillon-i régió minőségi termékeit hirdető promóciós akciókban – ilyen például a „Militant du goût” vagy a „La qualité fait sa comédie”, amely évről évre nagy közönséget szólít meg Montpellier-ben.
A termék jelenlegi hírnevét emellett számos díj elnyerése is mutatja, például a 2009. évi párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás (Salon International de l’Agriculture de Paris) általános mezőgazdasági versenyén bronzérmes lett a „Poulet des Cévennes”.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére:
(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)
https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCIGPPouletChaponDesCevennesV2.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.