ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2013.033.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 33

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

56. évfolyam
2013. február 5.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2013/C 033/01

A Bizottság közleménye a 891/2009/EK rendelet keretében származási bizonyítványok kibocsátására feljogosított hatóságról

1

2013/C 033/02

A Bizottság közleménye az Unió által a sertéshúságazat termékeire vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. április 1-jétől2013. június 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről

2

2013/C 033/03

A Bizottság közleménye az Unió által a baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásfehérjére vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről

3

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 033/04

Euroátváltási árfolyamok

4

 

V   Hirdetmények

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 033/05

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

5

2013/C 033/06

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

10

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 33/1


A Bizottság közleménye a 891/2009/EK rendelet keretében származási bizonyítványok kibocsátására feljogosított hatóságról

2013/C 33/01

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2009. szeptember 26-i L 254. számában közzétett, 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendelet behozatali vámkontingenst nyitott meg az Indiából származó cukorra vonatkozóan.

A 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendelet 10. cikke származási bizonyítvány bemutatásához köti az említett vámkontingens keretében importált termékek szabad forgalomba bocsátását.

Az említett rendelet keretében a következő hatóság jogosult származási bizonyítványok kibocsátására.

Office of Additional Director General of Foreign Trade Office

Nishta Bhavan, 48, Sir Vithaldas Thackersey Marg

Churchgate

Mumbai 400 020

INDIA

Tel. +220 17716 / +220 38094 / +220 31074

Fax +220 01255


5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 33/2


A Bizottság közleménye az Unió által a sertéshúságazat termékeire vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. április 1-jétől2013. június 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről

2013/C 33/02

A 442/2009/EK bizottsági rendelet (1) vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan. 2012 decemberének első hét napja során a 2013. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a 09.4038, a 09.4170 és a 09.4204 tételszámú kontingens esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikke (4) bekezdésének második mondata alapján a nem kérelmezett mennyiségeket – amelyek e közlemény mellékletében szerepelnek – hozzá kell adni a következő, 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő vámkontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.


(1)  HL L 129., 2009.5.28., 13. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.


MELLÉKLET

A kontingens tételszáma

A 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg-ban)

09.4038

25 464 358

09.4170

3 541 500

09.4204

3 468 000


5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 33/3


A Bizottság közleménye az Unió által a baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásfehérjére vonatkozóan megnyitott egyes kontingensek keretében a 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről

2013/C 33/03

Az 533/2007/EK (1), az 536/2007/EK (2), az 539/2007/EK (3), az 1384/2007/EK (4) és az 1385/2007/EK (5) bizottsági rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-termékek behozatalára vonatkozóan. 2012 decemberének első hét napja során a 2013. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a 09.4068, a 09.4070, a 09.4169, a 09.4015, a 09.4402, a 09.4091, a 09.4092 és a 09.4421 tételszámú kontingens esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (6) 7. cikke (4) bekezdésének második mondata alapján a nem kérelmezett mennyiségeket – amelyek e közlemény mellékletében szerepelnek – hozzá kell adni a következő, 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő vámkontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.


(1)  HL L 125., 2007.5.15., 9. o.

(2)  HL L 128., 2007.5.16., 6. o.

(3)  HL L 128., 2007.5.16., 19. o.

(4)  HL L 309., 2007.11.27., 40. o.

(5)  HL L 309., 2007.11.27., 47. o.

(6)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.


MELLÉKLET

A kontingens tételszáma

A 2013. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg-ban)

09.4068

2 482 054

09.4070

876 750

09.4169

12 421 750

09.4015

107 840 000

09.4402

8 422 365

09.4091

140 000

09.4092

298 000

09.4421

175 000


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 33/4


Euroátváltási árfolyamok (1)

2013. február 4.

2013/C 33/04

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3552

JPY

Japán yen

125,63

DKK

Dán korona

7,4599

GBP

Angol font

0,86190

SEK

Svéd korona

8,5823

CHF

Svájci frank

1,2350

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,4275

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,669

HUF

Magyar forint

293,23

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7003

PLN

Lengyel zloty

4,1640

RON

Román lej

4,3720

TRY

Török líra

2,3790

AUD

Ausztrál dollár

1,2990

CAD

Kanadai dollár

1,3509

HKD

Hongkongi dollár

10,5081

NZD

Új-zélandi dollár

1,6002

SGD

Szingapúri dollár

1,6781

KRW

Dél-Koreai won

1 478,02

ZAR

Dél-Afrikai rand

12,1188

CNY

Kínai renminbi

8,4482

HRK

Horvát kuna

7,5915

IDR

Indonéz rúpia

13 112,82

MYR

Maláj ringgit

4,2080

PHP

Fülöp-szigeteki peso

55,000

RUB

Orosz rubel

40,6490

THB

Thaiföldi baht

40,344

BRL

Brazil real

2,6975

MXN

Mexikói peso

17,1751

INR

Indiai rúpia

72,1980


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 33/5


Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 33/05

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„JIHOČESKÁ NIVA”

EK-sz.: CZ-PGI-0105-0984-19.03.2012

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme:

A termék elnevezése

A termék leírása

Földrajzi terület

A származás igazolása

Az előállítás módja

Kapcsolat

Címkézés

Nemzeti előírások

Egyéb (kérjük, határozza meg)

2.   A módosítás(ok) típusa:

Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés)

A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok):

Az Összefoglaló 4.2. Leírás pontjának hatodik bekezdésében a következő szerepel:

A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt (a körülbelül 2,8 kg súlyú korong forma mellett – lásd fent) félkorong formában is forgalmazásra kerül (súlya körülbelül 1,2 kg), csakúgy, mint 115 g-os és 220 g-os adagolásban.

A piaci szükségletek jobb kielégítése érdekében kívánatos a meghatározás némileg szabadabbá tétele. Ezért a szóban forgó bekezdés szövegének változtatását kérjük az alábbi módon:

A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt egész korong és félkorong formában, valamint különböző súlyú adagolásban kerül forgalomba.

Az említett módosítás semmilyen változáshoz nem vezet sem a termék összetételében, sem az előállítás folyamatában.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„JIHOČESKÁ NIVA”

EK-sz.: CZ-PGI-0105-0984-19.03.2012

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Jihočeská Niva”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Cseh Köztársaság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.3. osztály:

Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása:

Külső jelleg: A sajt 180–200 mm átmérőjű és körülbelül 10 cm vastagságú korong formában készül (hozzávetőleges súlya 2,8 kg), a kérgén lemosás esetleg kaparás útján történő kezelés nyomai találhatók; a sajtot teljes terjedelmében átjáró kékeszöld belső penész, valamint a sajt felszínén található részint viaszos bevonat nem jelentenek minőségi hibát. A sajt felszínének színe a krémszínűtől a világosbarnásig terjedhet.

Belső jelleg: a sajt belsejének színe a krémszínűtől a vajszínűig terjed, amelyet egyöntetű, a zöldtől kékeszöldig terjedő színű penészerezet és jól látható benyomódások tarkítanak.

A sajt állaga: lágy, morzsolva kenhető, egyenletesen érlelődő; idegen penész jelenléte nem megengedett.

Íz, aroma: a tenyésztett Penicillium roqueforti penészre jellemző sós, erős, aromás íz, csípős utóízzel.

A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt egész korong és félkorong formában, valamint különböző súlyú adagolásban kerül forgalomba.

Fizikai/vegyi előírások

Szárazanyag-tartalom 52 % megengedett negatív eltérés a szárazanyag-tartalomban: – 1 %, pozitív eltérés a szárazanyag-tartalomban nem számít hibának.

Zsírtartalom a szárazanyagban 50 % a szárazanyag zsírtartalmának megengedett tartománya: 50 %–55 %.

Sótartalom 3–5,5 %

Mikrobiológiai tulajdonságok

A sajt tenyésztett PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti penészt tartalmaz. Ezenkívül a sajt mikrobiológiai szempontból megfelel az általános élelmiszerbiztonsági és a gyártási folyamatokra vonatkozó higiéniai feltételeknek.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

Az e nemespenész-tartalmú természetes sajt előállítása során használt legfőbb alapanyag a tejüzemben feldolgozott tehéntej. Ez a sajt kizárólag az adott területről származó tejből készül. További alapanyagok: PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti penész, étkezési só, tejipari kultúrák, tejoltó, kalcium-klorid.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

Nem releváns

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A fő alapanyagnak – tej – a meghatározott földrajzi területről kell származnia. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy a sokéves helyi tapasztalatok és az eredeti érlelő pincék maximális mértékben kihasználásra kerülhessenek, az előállítás és az érlelés teljes egészében a meghatározott területen kell, hogy végbemenjen.

A tejüzemben feldolgozott, 3,45 % zsírtartalmú tejet a sajtkészítő gépbe öntik, majd olyan gyakran használt penészkultúrákat adnak hozzá, amelyek megfelelő módon biztosítják a sajt savanyítását az előállítási és érlelési folyamat teljes tartama alatt. A Jihočeská Niva jellegzetes ízét a már évtizedek óta használt Penicillium roqueforti nemespenész biztosítja (a törzstenyészet az élelmiszeriparban általánosan elérhető). Az oltóenzim hozzáadása és a tej megalvadása után az alvadékot korong alakú formákba helyezik. A savó lecsepegtetése és a mikroflóra tenyésztése meghatározott hőmérsékleten történik. A sajtot két lépésben sózzák: először sólében áztatják, majd nagy szemű sóval utánsózzák. A sajt érlelését korábban kizárólag természetes, mészkőbe vájt érlelő pincékben végezték. A penészes sajt termelési volumenének növekedése nyomán 2005-ben szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú, légkondicionált érlelő pincék épültek. A sajt legalább 4 hétig érlelődik a pincében.

Az érett sajt felszínét lemosással vagy lekaparással kezelik.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A termék biotechnológiai természetére való tekintettel azt a gyártás helyszínén azonnal be kell csomagolni. Ez többek között a termék minőségének és higiéniai tisztaságának fenntartásához szükséges, illetve ahhoz, hogy a sajtot ne keverhessék össze más régióból származó sajttal, és végül, de nem utolsó sorban a termék jobb nyomonkövethetősége érdekében.

A korong formákat vagy annak részeit alumíniumfóliába vagy speciális oxigénáteresztő fóliába csomagolják. A termék egy részét feldarabolják, és nyomtatott műanyag fóliával lezárt műanyag dobozokba csomagolják.

A csomagolásnak sértetlennek és tisztának kell lennie, és azt megfelelő jelzésekkel kell ellátni.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „Jihočeská Niva“ megjelölést jól látható módon kell a termék csomagolásán feltüntetni.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi terület a dél-csehországi kerület, amelynek határait a cseh állam területi felosztásáról szóló, 36/1960 Sb. számú törvény legutóbbi módosítás szerinti szövege jelöli ki.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A dél-csehországi kerület a Cseh Köztársaság legkevésbé szennyezett területei közé tartozik; mindig is túlnyomórészt mezőgazdasági célokra használt területként volt számon tartva. Ez a tendencia mind a mai napig érvényes.

A tej Dél-Csehország területéről származik. A legelők Novohradské Hory, Blanský les és Šumava védett területein találhatók, melyek egyedülálló növényvilága jó hatással van a tej ízére.

E változatos, tagolt, érintetlen erdőkkel, mezőkkel, legelőkkel és tiszta vízfolyásokkal ellátott vidéket a rendkívül tiszta környezet jellemzi; ez különösképp Český Krumlov régióra és a Šumava-hegységre igaz (1990 óta UNESCO természetvédelmi terület). A dél-csehországi természeti környezet rendkívüli értékéről számos terület hivatalos védetté nyilvánítása tanúskodik, amelyek közül kettő az UNESCO védelme alatt áll.

Ezek olyan, fajokban gazdag legelők (elsősorban mezofil mezők), melyek a régióra jellemző növényvilággal rendelkeznek. A rövidszárú növények (római nárdus, csenkesz) számos fajtája jellemző itt, illetve bizonyos ritka, a területre jellemző fajták. Az egyik különleges, itt honos növény a Phyteuma nigrum, továbbá például a Gentiana pannonica, a Gentiana cruciata, a Ligusticum mutellina, az Arnica montana, a Gentianella praecox subsp. Bohemica, a Carex Michelii, az Andropogon ischaemum, a Veronica teucrium, a Stachys recta, a Koeleria pyramidata, stb.

A Jihočeská Niva minőségére és sajátosságainak kialakulására a helyiek nemzedékről nemzedékre továbbadott, a sajt készítésével kapcsolatos tapasztalatai is kétségkívül nagy hatással voltak.

Ezek a tényezők jelentősen megkülönböztetik az adott területet a környező területektől.

5.2.   A termék sajátosságai:

A Jihočeská Niva sajtot minőségi kivitelezés és ízvilág jellemzi a szárazanyag, a zsír és a só harmonikus arányával, amely már évtizedek óta változatlan módszerrel készül az e dokumentum 3.5 pontjának megfelelően. A termék alapjául a Dél-Csehország területéről származó tej szolgál.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat:

A Český Krumlov üzemben 1951 óta gyártanak Jihočeská Niva penészes sajtot változatlan gyártási eljárás alkalmazásával. A Niva sajt gyártásának történelmét számos sajtóforrás igazolja. A sajt šumavai legelőkről és rétekről (csehül: niva) kapta a nevét, ahonnan a termék fő alapanyaga – a tehéntej – származik. A terület egyedülálló növényvilága jó hatással van a tej ízére, így a végtermékre is.

A Jihočeská Niva penészes sajt nagy elismerésnek örvend a cseh piacon mind a laikus közönség, mind a tejipari szakértők körében. A Jihočeská Niva az országos sajtkiállításokon a szakértő zsűri ítélete alapján a Penészes sajtok kategóriában rendszeresen előkelő helyezést ér el. A Jihočeská Nivát a laikus közönség is nagyra értékeli.

A Jihočeská Niva ismertségéről és népszerűségéről tanúskodik az a dél-csehországi kerületről szóló promóciós film is, amely a terméket, mint helyi specialitást mutatja be.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://isdv.upv.cz/portal/pls/portal/portlets.ops.det?popk=208&plang=cs


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.

(3)  L. 2. lábjegyzet.


5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 33/10


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 33/06

Ezzel a közzététellel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„POULET DES CÉVENNES”/„CHAPON DES CÉVENNES”

EK-sz.: FR-PGI-0005-0862-22.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Poulet des Cévennes”/„Chapon des Cévennes”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.1. osztály:

Friss hús (és belsőség).

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ jellemzői a következők:

Fajták: A termelői csoport az S 757 N, a T 457 N és a T 451 hibriddel foglalkozik. Ezek a hibridek szerepelnek a lassú növekedésű, elismert baromfifajták nyilvántartásában.

A hasított test tulajdonságai a következők:

 

„A” kategória (az 543/2008/EK rendelet szerint).

 

Általános megjelenés: a hasított testen szembeszökő aránytalanság nem látható.

 

Csontozat: elhalás nincs, a diafízis nem vörös.

 

Bőr:

sértetlen: amennyiben a mellen vagy a combon sérülés látható, a termék automatikusan alacsonyabb osztályba kerül, a többi testrészen elfogadható a sérülés,

égési sérülés: amennyiben a mellen vagy a combon égési sérülés nyoma látható, a termék automatikusan alacsonyabb osztályba kerül, a többi testrészen elfogadható az égési sérülés,

a bőrön nem maradhat toll és tolltok,

szegycsont: amennyiben a szegycsont felett a bőr felhasadt, a termék automatikusan alacsonyabb osztályba kerül,

bevérzés: amennyiben az ízületeken vörösödés vagy bevérzés figyelhető meg, a termék automatikusan alacsonyabb osztályba kerül,

zsigerelt baromfinál: a fej és a láb tiszta, elhalás nem látható.

A hasított test legkisebb tömege:

 

csirkénél:

„zsigerelve, belsőség nélkül”, konyhakészen: 1 kg,

„zsigerelve, belsőséggel”: 1,3 kg.

 

kappannál:

„zsigerelve, belsőség nélkül”, konyhakészen: 2,5 kg,

„zsigerelve, belsőséggel”: 2,9 kg.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” húsa, izomzata telt, a hús ideális esetben lédús és sovány.

A „Poulet des Cévennes” friss egész hasított testként, konyhakészen (azaz zsigerelve, belsőség nélkül), zsigerelve (belsőséggel), illetve darabolva kerül forgalomba.

A „Chapon des Cévennes” friss egész hasított testként, konyhakészen, illetve zsigerelve (belsőséggel) kerül forgalomba.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A „Poulet des Cévennes”-t és a „Chapon des Cévennes”-t legkésőbb 42 napos korától sziklás, füves, fás kifutón tartják.

Természetes takarmányozását háromféle gabona alkotja, amelyet növényi fehérjék (szója, repce, napraforgó), ásványi anyagok és vitaminok egészítenek ki. A takarmány nem tartalmaz lisztet és állati zsírt.

A „Poulet des Cévennes” előállítása három, míg a „Chapon des Cévennes” előállítása négy takarmányozási szakaszt foglal magában:

Gabona hozzákeverési aránya a csirke különböző takarmányozási szakaszaiban

Kezdeti szakasz: Az elsőtől legfeljebb a 28. napig

A takarmány legalább 50 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke.

Növekedési szakasz: 29–52. nap

A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább kétféle gabona).

Befejező szakasz: az 53. naptól a vágásig

A takarmány legalább 80 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább háromféle gabona).

Gabona hozzákeverési aránya a kappan különböző takarmányozási szakaszaiban

Kezdeti szakasz: az elsőtől legfeljebb a 28. napig

A takarmány legalább 50 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke.

Növekedési szakasz: 29–52. nap

A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább kétféle gabona).

Befejező szakasz: az 53. naptól a vágásig

A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább háromféle gabona).

Vágási szakasz: vágás előtt 4 héttel

A takarmány legalább 80 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább háromféle gabona).

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A csirkét és a kappant az OFJ földrajzi területén tenyésztik.

A csibék egynapos korukban érkeznek a termelőhöz. A tenyésztés ideje a csirkénél 84 nap, míg a kappannál nem lehet kevesebb, mint 150 nap.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A címkén fel kell tüntetni:

az OFJ nevét:

„Poulet des Cévennes”

vagy

„Chapon des Cévennes”,

a tájékoztató címkén (EGK-bélyegző) vagy a csomagon a tájékoztató mellett elhelyezett tömeg-/árcímkén fel kell tüntetni, melyik vágóhídon vágták le a baromfit.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi területet több alapvető jellemző határozza meg: régóta folytatott, nagy hírű termelés, helyi szakismeret, a múltban és jelenleg is meghatározó gazdasági környezet, valamint az ökológiai tényezők.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ földrajzi területe 426 települést ölel fel a következő 4 megyében:

Ardèche megye

Kantonok: Bourg-Saint-Andéol, Joyeuse, Largentière, Valgorge, Vallon-Pont-d'Arc, Les Vans, Viviers.

Részben érintett kanton: Villeneuve-de-Berg.

Települések: Vogue, Villeneuve de Berg, Saint-Maurice-d'Ibie, Saint-Maurice-d'Ardèche, Saint-Germain, Saint-Andéol-de-Berg, Rochecolombe, Lavilledieu, Lanas.

Gard megye

Kantonok: Alès-Nord-Est, Alès-Ouest, Alès-Sud-Est, Alzon, Anduze, Bagnols-sur-Cèze, Barjac, Bessèges, Génolhac, La Grand-Combe, Lasalle, Lédignan, Lussan, Marguerittes, Pont-Saint-Esprit, Quissac, Saint-Ambroix, Saint-André-de-Valborgne, Saint-Chaptes, Saint-Hippolyte-du-Fort, Saint-Jean-du-Gard, Saint-Mamert-du-Gard, Sauve, Sumène, Trèves, Uzès, Valleraugue, Vézénobres, Le Vigan.

Hérault megye

Kantonok: Claret, Ganges.

Lozère megye

Kantonok: Barre-des-Cévennes, Florac, Meyrueis, Le Pont-de-Montvert, Saint-Germain-de-Calberte, Villefort.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ földrajzi területére a következők jellemzők:

Egyenetlen domborzat

A Cevennek meredek hegyoldalakkal és lejtőkkel tarkított vidékét igen egyenetlen domborzat jellemzi.

A Cevennek terepviszonyai lépcsőzetesen változnak mintegy 200 métertől 1 700 méteres magasságig. Az egész tájegységet heterogén domborzat jellemzi.

A területen belül három természetes tájegységet különböztetünk meg: a kelet felé magasodó Magas-Cevenneket, az Alacsony-Cevenneket, valamint a Causses és a Gorges völgyekkel szabdalt fennsíkjait.

A Bougès és az Aigoual hegység között 250–1 000 méteres magasságban mély, meredek völgyek alakultak ki. A Gardon folyó és hegyvidéki forrásai az Alès-medencéig csaknem 1 400 méteres szintkülönbséget tesznek meg, és számtalan mély szakadékot, völgyet alakítottak ki.

A Cevennek talaja agyagos-meszes, helyenként palás, sivár, nehezen művelhető és igen sziklás.

Éghajlati különbségek

Míg a Gardon folyó völgyeiben meleg, nyáron különösen száraz és napos időjárás uralkodik, a Lozère-hegy lejtőin kifejezetten zord az éghajlat (a hőmérséklet évente több mint 90 napon süllyed a fagypont alá).

Az egyes évszakok között igen nagy az eltérés. A területre mindenekelőtt mediterrán záporok jellemzőek, amelyek hatása az erős domborzat miatt fokozottan érezhető: szeptembertől májusig kiterjedt esők és helyi szinten kialakuló tomboló viharok alakulnak ki (a leggyakrabban ősszel, majd télen alábbhagynak).

A nyár ugyanakkor rendkívül száraz. Télen a 800 méter feletti területeket hótakaró fedi, amelynek vastagsága és időtartama azonban igen változó.

Következésképpen néhány kilométeren belül igen különböző éghajlati viszonyok alakulhatnak ki.

Különleges növénytakaró

A Cevennek a talaj jellegének, a változékony éghajlatnak és a változatos domborzatnak köszönhetően igen sokféle növénynek ad otthont.

A Lozère-hegyen nem élnek meg fák. A területen csak fű és bokor található: fekete áfonya, hanga és rekettye.

Az első fák valamivel alacsonyabban jelennek meg (bükk, fenyő).

Még alacsonyabban bukkan elő a tölgy és a gesztenye.

A Cevennek egyenetlen ormai és völgyei rendkívüli sokféleségről tanúskodnak: míg a csúcsokon mindössze néhány bokor él meg (a csúcs a rekettye sáfránysárga és a hanga mályvaszínében pompázik), lejjebb zöld tölgyek hosszabbítják meg a meszes fennsíkot a hegyig, majd zöldellő gesztenyések jelennek meg.

A helyi környezethez illeszkedő szakismeret

A termelők a kifutót különös gonddal gondozzák. A területet a környéken megfigyelt fafajtákkal ültetik be. Ezzel a helyes szemlélettel elkerülhető, hogy a kifutón a Cevennek talajához és éghajlatához nem illő fafajták jelenjenek meg.

A termelők a takarmányozás területén is egyedi szakismerettel rendelkeznek: a takarmányozási tervet a baromfi különböző növekedési szakaszainak figyelembevételével határozzák meg. A baromfi takarmányozása legalább három gabonafélével történik, ezek egyike a kukorica. További jellegzetesség, hogy a gabonafélék aránya folyamatosan növekszik, és a befejező szakaszban eléri legalább a 80 %-ot.

Az egyedi szakismerethez hozzátartozik továbbá a kifutó megfelelő karbantartása. Így a baromfi takarmányozása kiegészül a helyi növényfajokkal (fűszernövényekkel, hangával, fák hajtásaival és bogyókkal), és Cevennek szikláiból erodálódó kavicsoknak (grit) köszönhetően zúzájuk is jól fejlődik: a táplálékot jobban összezúzza, azaz az állat hatékonyabban emészti meg a takarmányt.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ jellemzője a termék ízminősége, a csirke sárga színe, a telt hús és izomzat, valamint a lédús, de sovány hús. Az OFJ több évtizedes hírnévre tett szert.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A kapcsolat alapja a termék termelőinek hírneve és egyedi szakismerete, amelynek köszönhetően a termék a termelői területhez kapcsolódó valamennyi jellegzetességet tükrözi.

A Cevennekben folytatott baromfitenyésztés a természetes környezet fizikai korlátaihoz igazodik. A termelők több nemzedék által felhalmozott, autentikus szakismerettel rendelkeznek.

A legalább három gabonafélén alapuló takarmányozás hozzájárul termék ízminőségéhez (telt, lédús, sovány hús), míg a kukoricával és a cirokkal természetes módon alakítják ki a csirke sárga színét. A húst még ízletesebbé teszik a területen jelen lévő természetes táplálékkiegészítők (fűszernövények, fák hajtásai, bogyók, rovarok stb.).

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” kopasznyakú, hosszú lábú baromfiféle. E különleges tulajdonságának köszönhetően – amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a baromfi az egyenetlen területen sérülés nélkül közlekedhessen – jobban ki tudja használni a kifutó előnyeit. A különleges kifutó továbbá alakítja a „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” izomzatát, és megjelenik a termék érzékszervekkel érzékelhető jellemzőiben is: a hús és az izomzat tömör, a hús sovány.

Végül a bányászat és az ipar visszaszorulása miatt elszegényedett Cevennek vidékén a baromfi jelenléte hozzájárul a mezőgazdaság fenntartásához.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ tehát a természetes környezethez igazított baromfitenyésztés terméke, és a termék jellemzőit a természetes környezet befolyásolja.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ régóta jó hírnévnek örvend. Minőségét már az 1900-as években számos baromfikiállításon és mezőgazdasági találkozón díjazták. Fontos megjegyezni, hogy a tanyasi és családi baromfiudvarok mellett már akkor is léteztek speciális, piacra termelő, háztáji jellegű tenyészetek.

A „Poulet des Cévennes”-nel és a „Chapon des Cévennes”-nel kapcsolatban a regionális és az országos sajtóban ma is számos újságcikk lát napvilágot. A termék részt vesz a Languedoc-Roussillon-i régió minőségi termékeit hirdető promóciós akciókban – ilyen például a „Militant du goût” vagy a „La qualité fait sa comédie”, amely évről évre nagy közönséget szólít meg Montpellier-ben.

A termék jelenlegi hírnevét emellett számos díj elnyerése is mutatja, például a 2009. évi párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás (Salon International de l’Agriculture de Paris) általános mezőgazdasági versenyén bronzérmes lett a „Poulet des Cévennes”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCIGPPouletChaponDesCevennesV2.pdf


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.