ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.388.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 388

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. december 15.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Számvevőszék

2012/C 388/01

Jelentés az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

1

2012/C 388/02

Jelentés az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

8

2012/C 388/03

Jelentés az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszáival együtt

12

2012/C 388/04

Jelentés az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

17

2012/C 388/05

Jelentés az Európai Rendőrakadémia 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Akadémia válaszaival együtt

23

2012/C 388/06

Jelentés a Közösségi Növényfajta-hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

29

2012/C 388/07

Jelentés az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszáival együtt

34

2012/C 388/08

Jelentés a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

40

2012/C 388/09

Jelentés az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az ügynökség válaszáival együtt

46

2012/C 388/10

Jelentés az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

53

2012/C 388/11

Jelentés az Európai Bankhatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

60

2012/C 388/12

Jelentés az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

66

2012/C 388/13

Jelentés az Európai Vegyianyag-ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

73

2012/C 388/14

Jelentés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

80

2012/C 388/15

Jelentés az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

86

2012/C 388/16

Jelentés az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

92

2012/C 388/17

Jelentés a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszaival együtt

98

2012/C 388/18

Jelentés az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

104

2012/C 388/19

Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszáival együtt

110

2012/C 388/20

Jelentés az Európai Gyógyszerügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

116

2012/C 388/21

Jelentés a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

123

2012/C 388/22

Jelentés az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

129

2012/C 388/23

Jelentés az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

135

2012/C 388/24

Jelentés az Europol-nyugdíjalap 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alap válaszaival együtt

142

2012/C 388/25

Jelentés az Európai Vasúti Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

145

2012/C 388/26

Jelentés az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

151

2012/C 388/27

Jelentés az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

157

2012/C 388/28

Jelentés az Európai Képzési Alapítvány 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszaival együtt

165

2012/C 388/29

Jelentés az Euratom Ellátási Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszáival együtt

171

2012/C 388/30

Jelentés az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszaival együtt

174

2012/C 388/31

Jelentés az Eurojust 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Eurojust válaszaival együtt

180

2012/C 388/32

Jelentés az Európai Rendőrségi Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

187

2012/C 388/33

Jelentés az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszáival együtt

196

2012/C 388/34

Jelentés a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

202

2012/C 388/35

Jelentés az Európai GNSS Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

208

2012/C 388/36

Jelentés a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

214

2012/C 388/37

Jelentés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

219

2012/C 388/38

Jelentés a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

226

2012/C 388/39

Jelentés a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszáival együtt

232

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Számvevőszék

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/1


JELENTÉS

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/01

BEVEZETÉS

1.

A ljubljanai székhelyű Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat segítse a tagállamokban ellátott szabályozói feladataik európai szinten történő elvégzésében és szükség szerint koordinálja azok tevékenységét. A REMIT rendelet (2) alapján az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt új felelősségi köröket kapott az európai nagykereskedelmi energiapiac nyomon követésével kapcsolatban (3).

2.

Az Ügynökség 2011. március 8-a óta pénzügyileg önállóan, a Bizottságtól függetlenül működik. A 2011-es pénzügyi évre irányuló ellenőrzés ezért a 2011. március 8. és december 31. közötti időszakot öleli fel.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszerében alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

4.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (4), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

5.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (7). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (8), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (9).

Az ellenőr felelőssége

6.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

7.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

8.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

9.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (11) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (12) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

11.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

12.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

13.

Az Ügynökség teljes költségvetése 4,8 millió EUR, amelyből 1,5 millió EUR összegű előirányzatot (a teljes összeg 31 %-át) nem kötöttek le. Ezt az összeget teljes egészében visszafizették a Bizottságnak. 0,9 millió eurót kitevő előirányzatot (az összes előirányzat 29 %-át) vittek át a 2012. évre. Az átvitel különösen magas volt a II. cím (igazgatási kiadások) esetében (0,3 millió EUR, a II. cím alá tartozó összes előirányzat 59 %-a) és a III. cím (operatív kiadások) esetében (0,4 millió EUR, a III. cím alá tartozó összes előirányzat 59 %-a). A kötelezettségvállalások ellenében történő kifizetések is alacsonyak voltak, a II. cím esetében 41 %-ot, a III. cím esetében úgyszintén 41 %-ot tettek ki. A fel nem használt előirányzatok és az átvitelek magas aránya, valamint a kifizetések alacsony szintje a költségvetés tervezésének és végrehajtásának hiányosságaira utal, és ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Ügynökségnek átláthatóbbá kell tennie a munkaerő-felvételi eljárásokat. Az álláshirdetések például nem határozták meg előre a tartaléklistára felkerülő jelöltek maximális számát és nem tettek említést a fellebbezés lehetőségéről. Ezenkívül sem az írásbeli vizsgák és felvételi beszélgetések kérdéseit, sem pedig azok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

15.

2011-ben az Ügynökség összesen 10 839 EUR napidíjat fizetett olyan kirendelt tagállami szakértők számára, akik az Ügynökség székhelye szerinti ország állampolgárai voltak. Ez a kifizetés ellentétben áll az Ügynökség igazgatási tanácsa által elfogadott, a tagállami szakértők kirendelésére vonatkozó szabályokkal, amelyek úgy rendelkeznek, hogy ilyen juttatások kizárólag olyan ideiglenes alkalmazottaknak adhatók, akik nem az alkalmazásuk szerinti tagállam állampolgárai. Ennélfogva ezek a kifizetések szabálytalanok.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendelete (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(3)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(4)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(5)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(6)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(10)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11)  A végleges éves beszámolót 2012. június 19-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.acer.europa.eu/.

(12)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Ljubljana)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. [a korábbi EK-Szerződés 95. cikke] és 194. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának céljai – a tagállamok közötti szolidaritás szellemében – a következők:

a)

az energiapiac működésének biztosítása;

b)

az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül;

c)

az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint

d)

az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

Az Ügynökség hatásköre

(a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 838/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint)

Célkitűzések

Az Ügynökség célja a nemzeti szabályozó hatóságoknak az általuk tagállami szinten ellátott szabályozási feladatok uniós szintű gyakorlásában való támogatása, valamint – szükség esetén – e hatóságok tevékenységének összehangolása.

Feladatok

a nemzeti szabályozó hatóságok munkájának kiegészítése és koordinálása,

részvétel az európai hálózati szabályok létrehozásában,

bizonyos feltételek esetén egyedi határozatok meghozatala a határokon átnyúló infrastruktúrák hozzáférésének és üzemeltetésbiztonságának feltételeiről,

tanácsadás az európai intézmények számára különböző energiaügyi kérdésekben,

az energiapiaci fejlemények figyelemmel kísérése és értékelése,

javaslattétel az Európai Bizottságnak az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében a határkeresztező infrastruktúra-ellentételezésre fizetendő éves díj összegére,

együttműködés a nemzeti szabályozó hatóságokkal, az ESMA-val, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságaival, és adott esetben a nemzeti versenyhatóságokkal a nagykereskedelmi energiapiacok nyomon követésében,

a különböző kategóriájú kereskedési helyek és kereskedési módok működésének és átláthatóságának értékelése, valamint

ajánlások készítése a Bizottság számára a piaci szabályokkal, az ügyletekre – ideértve a vételi és az eladási megbízásokat is – vonatkozó nyilvántartásokkal, a szabványokkal és az eljárásokkal kapcsolatban, amelyek javíthatják a belső piac integritását és működését.

Irányítás

Igazgatási tanács

Összetétel:

Az Európai Parlament által kinevezett két tag, a Bizottság által kinevezett két tag, valamint a Tanács által kinevezett öt tag. Minden tag mellé póttagot neveznek ki.

Feladatok:

Az igazgatási tanács fogadja el az Ügynökség éves munkatervét és költségvetését, illetve figyelemmel kíséri ezek végrehajtását.

Igazgató

Az igazgatót a szabályozók tanácsának kedvező véleményét követően az igazgatási tanács nevezi ki, a Bizottság által előterjesztett jegyzék alapján.

Szabályozók tanácsa

Összetétel:

Valamennyi tagállam szabályozó hatóságának egy-egy vezető beosztású képviselője, valamint a Bizottság egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője. Minden tag mellé valamennyi tagállam szabályozó hatósága egy-egy póttagot nevezi ki.

Feladatok:

elfogadás céljából megfontolás tárgyát képező véleményekről, ajánlásokról és határozatokról szóló vélemény előterjesztése az igazgató számára,

iránymutatás az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához,

véleménynyilvánítás az igazgatási tanácsnak az igazgatóvá kinevezendő jelöltről, valamint

az Ügynökség munkaprogramjának elfogadása.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

Végleges költségvetés

4,8 millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

Jóváhagyott: 40

Betöltve: 39

Egyéb álláshelyek: 12

Teljes létszám: 39, foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 28

adminisztratív és támogató feladatok: 11

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

5 keretjellegű iránymutatás (villamos energia: a hálózatok összekapcsolására vonatkozó, a kapacitáselosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó, valamint a rendszerüzemeltetésre vonatkozó keretjellegű iránymutatás; gáz: az európai gázszállító hálózat kapacitáselosztására vonatkozó, valamint a szállítási rendszerekben történő gázkiegyenlítésre vonatkozó keretjellegű iránymutatás). A 713/2009/EK rendelet 10. cikke által előírt nyilvános konzultációk szervezése, beleértve a műhelytalálkozókat.

A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSO-E) és a gázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSOG) alapszabályának, tagjegyzékének és eljárási szabályzatának véleményezése.

Az ENTSOG az EU egészére kiterjedő tízéves fejlesztési tervének elfogadása.

Az ENTSO-E 2012. évi munkaprogramjának elfogadása.

A 713/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti adatszolgáltatási követelmények és monitoring mutatószámok.

Az Ügynökség honlapjának kifejlesztése és hivatalos megnyitása (2011. március 3.).

Két ügynökségi munkacsoport létrehozása (villamosenergia és gáz munkacsoport), valamint megállapodás a munkacsoportok működési szabályairól.

A regionális kezdeményezések tevékenységei fölötti koordinációs szerep átvétele a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjától (ERGEG).

Az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. december 28-án hatályba lépett rendelet alapján az Ügynökség új hatáskört kapott. Erről 2011. november 28-án tartottak szemináriumot.

A REMIT rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazásáról szóló iránymutatás kiadása 2011. december 20-án. Webes platform kialakítása a piaci szereplőktől és hivatásszerűen ügyleteket bonyolító személyektől származó, a belső információk késleltetett közzétételéről és a piaci visszaélés tilalmának vélt megszegéséről szóló értesítések fogadására.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

13.

Az ACER működésének első évében azzal a kihívással szembesült, hogy fel kellett vennie személyzetének nagy részét, ami az állások késői betöltését eredményezte és jelentős hatással volt az Ügynökség költségvetésének teljesítési arányára. Mindez befolyásolta a közbeszerzési igények felbecslését is és ahhoz vezetett, hogy a közbeszerzési eljárások az év vége felé koncentrálódtak. Mivel a legtöbb állást 2012 elején betöltötték, az ACER most jobb pozícióban van ahhoz, hogy végrehajtsa kijelölt feladatait és a költségvetést.

14.

Az ACER elfogadja a Számvevőszék észrevételeit és már végre is hajtotta a korrekciós intézkedéseket.

15.

Az ACER elfogadja az előzetes észrevételt, és már le is állította a szlovén kirendelt nemzeti szakértőknek szóló kifizetéseket.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/8


JELENTÉS

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2012/C 388/02

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) rigai székhelyű Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal) az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal feladata, hogy a szabályozói tanács irányítása alatt információkat gyűjtsön az elektronikus hírközlésről, és elemezze azokat, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok körében terjessze a szabályozással kapcsolatos helyes gyakorlatokat, például az uniós szabályozási keret végrehajtására vonatkozó közös megközelítéseket, módszereket és iránymutatásokat (2).

2.

A Hivatal 2011. szeptember 12-e óta pénzügyileg önállóan, a Bizottságtól függetlenül működik. A 2011-es pénzügyi évre irányuló ellenőrzés ezért a 2011. szeptember 12. és december 31. közötti időszakot öleli fel.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

4.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

5.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

6.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

7.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

8.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

9.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

11.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

12.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

13.

A Hivatalnak az irányítóbizottság által elfogadott 2011-es költségvetése csak címekre és alcímekre bontva adta meg az előirányzatokat, jogcímcsoportok és jogcímek azonban nem szerepeltek benne. Ez ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

14.

A Számvevőszék 21 olyan esetet azonosított, 94 120 EUR összértékben, ahol a 2012-re átvitt előirányzatok nem feleltek meg a jogi kötelezettségvállalásoknak. Ezek az áthozatalok ezért szabálytalannak minősülnek.

MEGJEGYZÉSEK A HIVATAL FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

15.

A Hivatal még nem fogadott el, illetve nem alkalmazott minden belsőkontroll-standardot. Nem alakították még ki például a számlák központi nyilvántartását és a kivételek jegyzékét.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

16.

A Hivatalnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nem határozták meg a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit, mielőtt a felvételi bizottság értékelte volna a pályázatokat, a felvételi bizottság kijelölésére vonatkozóan nem állt rendelkezésre a kinevezésre jogosult hatóság határozata, továbbá a felvételi bizottság tagjainak besorolási fokozatát nem tüntették fel.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hivatal pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. július 3-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 3-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.berec.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (Riga)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke

Jogszabályok közelítése az elektronikus hírközlés területén

A Hivatal hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete)

A Hivatal hatásköre az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.

A 6. cikkben említett Hivatal adminisztratív és szakmai támogatást nyújt a BEREC-nek.

A Hivatal feladatait a szabályozói tanács irányítása alatt végzi.

Irányítás

A Hivatal irányítását biztosítja:

a)

az irányítóbizottság;

b)

az igazgatási vezető,

akik minden igazgatási és pénzügyi felelősséget megosztva viselnek, beleértve a személyzettel kapcsolatos felelősséget is.

A személyzet kinevezéséért ugyanakkor csak az Irányítóbizottság felel (a 7. cikk (4) bekezdése).

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, a Hivatal által rendelkezésre bocsátandó útmutatót a „Termékek és szolgáltatások 2011-ben” című kiadvány értelmében a szabályozói tanács készíti el.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

Végleges költségvetés: 1,8 millió EUR (2011. januári költségvetés-módosítás)

A Hivatal 2011. szeptember 12-e óta pénzügyileg önállóan működik.

Létszám 2011. december 31-én: 18

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

A szabályozói tanács irányítása alatt a Hivatal az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:

Szakmai és adminisztratív támogatás nyújtása a BEREC számára.

Információgyűjtés a nemzeti szabályozó hatóságoktól, információcsere és -továbbítás.

A szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak az Unión belül a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint harmadik felek körében való terjesztése.

Az elnök támogatása a Hivatal szabályozói tanácsa és irányítóbizottsága munkájának előkészítésében.

A szabályozói tanács által felállított szakértői munkacsoportok támogatása.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


A HIVATAL VÁLASZAI

13.

A BEREC Hivatal ezt a gyakorlatot nem fogja folytatni. A weboldalunkon 2012 szeptemberében közzétételre kerülő, már cikkekre és tételekre osztott 2012. évi költségvetést az igazgatótanács részletekbe menően fogja jóváhagyni.

14.

Az indulási fázis megnehezítette az áthozatok pontos előrejelzését. A költségvetés megvalósítását mostantól szorosabban követik nyomon. 2012 végén utasításokat adnak és a részlegektől vonatkozó adatokat gyűjtenek a fel nem használt kötelezettségvállalások leírása érdekében.

15.

A belsőkontroll-standard jelenlegi megvalósítási terve a különféle standardok megvalósítására 2011 novemberétől 2013 januárjáig szab határidőket. A számlák központi nyilvántartásának és a kivételek jegyzékének a megvalósítása 2012. június 18. óta zajlik, amelynek a 2012-ben történő további regisztrálásokra is hatása lesz. A vonatkozó adminisztratív utasítások előkészítése folyamatban van.

16.

Az Európai Számvevőszék 2012 májusában tett észrevételéig a Hivatal ugyanazokat az eljárásokat követte, mint az INFSO Főigazgatóság. 2012 júniusától kezdve a Hivatal aktualizálta a munkaerő-felvételi eljárásokra vonatkozó útmutatásokat a megjegyzésekben szereplő problémák kijavítása érdekében.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/12


JELENTÉS

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszáival együtt

2012/C 388/03

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontját (a továbbiakban: a Központ), melynek székhelye Luxembourgban van, a 2965/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ feladata az, hogy a hozzá forduló uniós intézményeket és szerveket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Központ éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról (5) szóló jelentésekből áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Központ pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Központ éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Központ pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Központ 2011-es költségvetése 51,3 millió eurót tett ki (12), szemben az előző évi 55,9 millió euróval. A 2011. évi költségvetési eredmény a 2010. évi 8,3 millió euróról 2011-ben 1,2 millió euróra csökkent. Ez főként a bevételek 15 %-os csökkenéséből adódik, amely a Központ új, a termékek árát a költségekhez igazító árképzési politikáját tükrözi.

AZ ELŐZŐ ÉVBEN TETT ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA

13.

Az előző évben megfigyelhető tendencia folytatásaként a halmozott költségvetési többlet a 2010. évi 9,2 millió euróról 2011-re 3,0 millió euróra csökkent. Ez a csökkenés a 2011. évi költségvetési többlet, az árstabilitást és a rendkívüli beruházásokat szolgáló tartalékképzés nettó eredményeként következett be.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza, és e szabályokat beépítették a Központ pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 27-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy www.cdt.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  Módosított költségvetés (HL L 375., 2011.12.22., 5-7. o.), amely tartalmazza a költségvetési átcsoportosítást is.


MELLÉKLET

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (Luxembourg)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A tagállamok kormányainak képviselői közös megegyezéssel nyilatkozatot fogadtak el az Unió szerveit kiszolgáló, a Bizottság luxembourgi fordító részlegei mellett működő Fordítóközpont létesítéséről abból a célból, hogy az biztosítsa a szükséges fordítói szolgáltatásokat azon szervek tevékenysége számára, amelyek székhelyét az 1993. október 29-i határozat állapította meg.

A Központ hatásköre

(a legutóbb a 1645/2003/EK tanácsi rendelettel módosított 2965/94/EK tanácsi rendelet)

Célkitűzések

Az alábbi szervek tevékenységének ellátásához szükséges fordítási szolgáltatások biztosítása:

Európai Környezetvédelmi Ügynökség,

Európai Képzési Alapítvány,

Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja,

Európai Gyógyszerügynökség,

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség,

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták),

Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Europol Kábítószeregysége.

A Tanács által létrehozott, fent nem említett szervek is igénybe vehetik a Központ szolgáltatásait. Az Európai Unió saját fordítószolgálattal rendelkező intézményei és szervei szükség esetén szintén kérelmezhetik a Központ szolgáltatásait, önkéntes alapon.

A Központ teljes mértékben részt vesz az intézményközi fordítási bizottság munkájában.

Feladatok

A szervekkel és intézményekkel történő együttműködés megszervezése;

Részvétel az intézményközi fordítási bizottság munkájában.

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel

tagállamonként egy-egy képviselő,

a Bizottság két képviselője,

mindazon szervek és intézmények egy-egy képviselője, amelyek a Központ szolgáltatásait igénybe veszik.

Feladatok

Elfogadja a Központ éves költségvetését, munkatervét, létszámtervét és éves jelentését.

Igazgató

A Bizottság javaslata alapján az igazgatótanács nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS).

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

51,2 (55,9) millió EUR

Létszám

A létszámtervben 225 (225) álláshely szerepelt, ebből a betöltött álláshelyek száma 205 (215) volt.

+ 14 (10) szerződéses alkalmazott

A teljes létszám: 219 (225) fő, amely foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlik meg:

operatív feladatok: 107 (110)

adminisztratív feladatok: 112 (115)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Lefordított oldalak száma

712 813(819 598)

Lefordított oldalak száma nyelvenként

hivatalos nyelvek: 704 613(813 907)

egyéb nyelvek: 8 200(5 691)

Lefordított oldalak száma ügyféltípus szerint

szervek: 676 925(805 529)

intézmények: 3 888(14 069)

Külsős fordítók által lefordított oldalak száma:

436 445(448 160)

Forrás: a Központtól származó adatok.


A KÖZPONT VÁLASZA

A Központ tudomásul veszi az Európai Számvevőszék jelentését.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/17


JELENTÉS

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

2012/C 388/04

BEVEZETÉS

1.

A szaloniki székhelyű Európai Szakképzés-fejlesztési Központot (a továbbiakban: a Központ) a 337/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Legfontosabb feladata a szakképzés uniós szinten történő fejlesztése. E célkitűzés megvalósítása érdekében a Központ szakképzési rendszerekről szóló dokumentációkat állít össze és terjeszt (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Központ éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Központ pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Központ éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Központ 2011-es költségvetése 18,9 millió eurót tett ki, ebből 0,9 millió eurót áthoztak a 2012-es évre (12). Az áthozatalok között szerepel egy 0,6 millió EUR összegű előirányzat is a II. cím (igazgatási kiadások) alatt (a II. cím előirányzatainak 37 %-a). Ebből az összegből mindössze 0,075 millió EUR (13 %) vonatkozott 2011-ben igénybe vett szolgáltatásokra, és ezt az összeget költségként határolták el. Az időbeli elhatárolások alacsony szintje abból adódik, hogy bizonyos szerződéseket az év végéhez közel kötöttek meg, és az ezekkel kapcsolatos javak leszállítására, illetve szolgáltatások nyújtására döntő részben csak 2012-ben kerül sor. A II. cím alatti áthozatalok túlzott mértéke ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

13.

Számos költségvetési átcsoportosítás történt, és azok leginkább az év végére összpontosultak (13). Egy 0,7 millió eurós összeget az I. címből (személyzeti kiadások) egyrészt a II. címbe (igazgatási kiadások) (0,2 millió EUR), másrészt a III. címbe (operatív kiadások) (0,5 millió EUR) csoportosítottak át. E költségvetési átcsoportosításokat nem megfelelően indokolták, mivel az igényekről nem készült becslés. Ez a helyzet a költségvetés-tervezés, illetve-programozás hiányosságairól tanúskodik, és nem egyeztethető össze az egyediség költségvetési elvével.

MEGJEGYZÉSEK A KÖZPONT FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

A Központ évente 1 millió eurót (14) költ támogatásra a szakoktatás és -képzés területén (15). A 2010-es év támogatásainak lezárását jelentős késedelmek jellemezték, mert egyes kedvezményezettek záró tevékenységi jelentésüket késve nyújtották be. A Központ így maga is késve ellenőrizte a jelentéseket, és a zárókifizetéseket szintén késedelmesen dolgozta fel (16).

Ezt a jelentést Dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Központ pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 13-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu illetve http://www.cedefop.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  Az áthozott előirányzatok az I. címre (személyzeti kiadások) és a II. címre (igazgatási kiadások) vonatkoznak (a III. címhez (operatív kiadások) nem történik automatikus áthozatal, mivel azokat elkülönített előirányzatokként kezelik).

(13)  Összesen 77 költségvetés-átcsoportosításra került sor, ezek összege 1,5 millió EUR volt. Ezekből 67 átcsoportosítás (1,3 millió EUR) 2011 novemberében és decemberében történt.

(14)  2011 és 2010: 0,9 millió EUR

(15)  A Központ a ReferNet (Európai referencia- és szakértői hálózat a szakoktatás és szakképzés területén) számára is nyújt támogatásokat, amelynek feladata, hogy információt nyújtson a tagállamok, illetve Norvégia és Izland által alkalmazott nemzeti szakoktatási és szakképzési rendszerekről és szakpolitikákról.

(16)  A zárókifizetésekre átlagosan 50 napos késéssel került sor.


MELLÉKLET

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Szaloniki)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 166. cikkének (1) bekezdése)

Információgyűjtés

Az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ezirányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

A Központ hatásköre

(A Tanács 337/75/EGK rendeletének 2. és 3. cikke)

Célkitűzések

A Központ, mint az Európai Unió szakoktatási és -képzési referenciaközpontja, a jelenleg zajló folyamatokkal kapcsolatos információkkal látja el a politikai döntéshozókat, kutatókat és szakembereket annak érdekében, hogy azok megalapozottabb döntéseket hozhassanak, illetve intézkedéseket tehessenek.

A Központ segíti az Európai Bizottságot a szakoktatás és szakképzés uniós szintű ösztönzésében és fejlesztésében.

Feladatok

a témához kapcsolódó dokumentáció összeállítása és az adatok elemzése,

közreműködés a kutatás fejlesztésében és összehangolásában,

a megfelelő információk hasznosítása és terjesztése,

a szakképzés fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatos közös álláspontok előmozdítása és támogatása,

fórum biztosítása a sokszínű és széles körű nyilvánosság számára.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Minden tagállamból:

a)

a kormány egy képviselője;

b)

a munkáltatói szervezetek egy képviselője;

c)

a munkavállalói szervezetek egy képviselője.

Az Európai Bizottság képviseletében három tag.

Az a), b) és c) pontokban felsorolt tagokat a Tanács nevezi ki. A Bizottságot képviselő tagokat a Bizottság nevezi ki.

Az igazgatótanács és az elnökség ülésein az európai szintű munkáltatói, illetve munkavállalói szervezetek koordinátorai, valamint az EGT országokból érkező megfigyelők is részt vesznek.

Feladatok

A költségvetés, a középtávú prioritások (a Központ többéves tervezése keretében) és a munkaprogramok elfogadása, valamint az éves tevékenységi jelentés és az éves beszámoló értékelése és elemzése. A végleges költségvetés és a létszámterv elfogadása.

Elnökség

Összetétel

Az igazgatótanács elnöke és három alelnöke, csoportonként egy koordinátor, valamint a Bizottság egy képviselője.

Az igazgatót a Bizottság nevezi ki az igazgatótanács által benyújtott jelöltlista alapján; feladata a Központ irányítása, valamint az igazgatótanács és az elnökség döntéseinek végrehajtása.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

18,83 (18,25) millió EUR

Uniós hozzájárulás (1): 97,5 % (97,7 %)

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma:

101 (101)

Ebből betöltött: 97 (96)

Egyéb:

szerződéses alkalmazottak: 25 (24)

Kirendelt nemzeti szakértők: 3 (5)

Teljes létszám: 125 (125)

Operatív feladatok: 90 (90)

Adminisztratív feladatok: 35 (35)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

A szakpolitikai fejlemények elemzése és az azokról való beszámolás

A szakoktatás és -képzés közös prioritásainak végrehajtása terén elért eredmények felülvizsgálatával kapcsolatban a Központ feladatait 2010-ben megerősítették és kiterjesztették. A Központ új megközelítést dolgozott ki az alábbiak területén: i. 2010 óta minden évben áttekinti a szakpolitikai fejleményeket; ii. átfogó szakpolitikai jelentést készít a 2014-ben elérendő stratégiai célkitűzésekkel kapcsolatos eredményekről. Létrehozta a ReferNet – a Központ szakoktatási és -képzési európai hálózata – új keretrendszerét a szakoktatási és -képzési rendszerekkel, valamint a szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatos információk szisztematikus gyűjtéséhez. A Bizottság oktatásüggyel és kultúrával, valamint a foglalkoztatással foglalkozó tagjai részt vettek a Központ Agora konferenciáján (Híd a jövőbe - az európai szakoktatási és -képzési politika, 2002–2010). A szakoktatás és -képzés finanszírozásához létrehozott legeredményesebb és leghatékonyabb költségmegosztási mechanizmusok összehasonlító elemzésének eredményeit megvitatták az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság és a Magyar Elnökség által közösen szervezett felnőttoktatási konferencián és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Képességfejlesztő Akadémiáján.

A közös európai eszközök kifejlesztésének és alkalmazásának támogatása

A Központ az Európai Bizottsággal (az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósággal) karöltve koordinálta az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) tanácsadó csoportját. A Központ 2011 októberében közzétette „Az országos képesítési keretrendszerek fejlesztése Európában” c. jelentést. A Központ elemezte 14 ország „megfeleltetési jelentését”. Az Európai Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos 16 ülésen 24 háttérdokumentum és 24 prezentáció alapozta meg a szakpolitikai vitákat (pl. az Európai Képesítési Keretrendszer magyar elnökségi konferenciáján). Sor került a második Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) monitoringjelentésének véglegesítésére, amely az ECVET végrehajtási stratégiáit helyezi a középpontba. Az EQAVET támogatása folytatódott; közzétették az Assuring quality in VET – the role of accrediting VET providers („A minőség biztosítása a szakoktatás és -képzés területén – a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók akkreditálásának szerepe”) c. kiadványt. A Központ által kezelt Europass honlapot egyre növekvő számban használtákaz európai polgárok. Elindítása óta több mint 16,6 millió online önéletrajz született (csak 2011-ben 5,8 millió (2010-ben 3,8 millió)). Az európai eszközök közötti nagyobb összhang elősegítése érdekében a Központ közös műhelytalálkozót szervezett az Európai Parlamentben, valamint egy konferenciát is a szociális partnerekkel az utóbbiaknak az uniós eszközök alkalmazásában játszott szerepéről. Két tájékoztató jegyzetben (Képesítési keretrendszerek Európában: az oktatás és képzés korszerűsítése; Az egész életen át tartó tanulás kialakítása: az európai eszközök legelőnyösebb kihasználása); valamint számos alapelvben foglalták össze a politikai döntéshozók számára a legfontosabb üzeneteket. 243 tanulmányút koordinálására került sor a 2010/11-es évben, amelyeken összesen 31 ország 2 723 szakértője vett részt. A hatástanulmányok a szociális partnerek magas elégedettségi arányát (96 %) (100 %) és jó minőséget mutatnak.

A készségek és a képességek elemzése

Közzétettük a frissített prognosztizált készségigényeket. Konferencia keretében összevetettük a készségigények előrejelzéséhez alkalmazott módszereket. Megállapodás született az európai munkáltatóknak a vállalatok készségigényeiről szóló felmérése során alkalmazandó megközelítésről és módszerről. A szakterület legfőbb nemzetközi és nemzeti szintű szereplőinek részvételével nemzetközi szemináriumot tartottunk a készségek előrejelzéséről és a készségigényekkel való összehangolásáról. Az ILO-val közösen közzétettük „A zöld munkahelyekhez szükséges készségek: globális szempontok” c. összefoglaló jelentést. A rendelkezésre álló készségek és az állások közötti egyenlőtlenségekre irányuló kutatás elsősorban a migráció kérdéseivel foglalkozott. Közzétettük a „Migráns munkavállalók, kisebbségek, egyenlőtlenségek a rendelkezésre álló készségek és az állások között” c. vizsgálati jelentést.

Az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó képesítések

A Lengyel Elnökségnek a fiatalok szaktudásának fejlesztéséről szóló konferenciáján bemutatták az iskolai tantervvel és az értékeléssel foglalkozó szakpolitikákra, valamint a tanulási eredmények egyénekre gyakorolt hatására irányuló kutatás megállapításait. Nemzetközi műhelytalálkozót szerveztünk az iskolai tanterv megújításáról és reformjáról. A „Tanulás munka közben – európai sikertörténetek a munkahelyi tanulásról” c. tanulmányt bemutatták a magyar elnökségi konferencián, majd azt a Lengyel Elnökség keretében a szakoktatási és szakképzési főigazgatók ülésén is megvitatták. Az egész életen át tartó pályaorientációról szóló jelentés áttekintette, hogy az egész életen át tartó pályaorientációval kapcsolatos tanácsi határozat végrehajtása terén az egyes országok milyen eredményeket értek el. Véglegesítettük a 32 országot felölelő európai elismerési jegyzék frissített változatát. A szakoktatási és szakképzés társadalmi és gazdasági hasznáról egy tájékoztató feljegyzés és négy kutatási dokumentum közzétételére került sor.

Szervezeti hatás

Az fő indikátorok jelentős szervezeti hatást mutatnak: a Központ tevékenységét 105 uniós szakpolitikai dokumentum idézi, 16 esetben kérnek további uniós szintű közreműködést; a Központ közvetlenül járult hozzá 13 uniós szakpolitikai dokumentumhoz. A honlap forgalma nőtt; több mint 100 konferencián vettünk részt; a Központ 108 konferenciát/rendezvényt szervezett; 130 kiadványt jelentetett meg; a Központ munkájáról 380 újságcikk számolt be. 2011-ben több mint 496 000-szer töltötték le a Központ kiadványait a honlapról (2010-hez képest + 40 %).

További információért lásd: www.cedefop.europa.eu (2011-es éves jelentés és éves tevékenységi jelentés).

Forrás: a Központtól származó adatok.


(1)  Az uniós hozzájárulás uniós támogatásból és pótköltségvetésből, illetve költségvetés-módosításból áll.

Forrás: a Központtól származó adatok.


A KÖZPONT VÁLASZAI

12.

A 2011-es és 2012-es ABB jelentések azt mutatják, hogy a költségvetés II. címének több mint 57 %-a (illetve 53 %-a) került felhasználásra 2011 júniusáig (illetve 2012 májusáig).

Jellegüknél fogva egyes projektek gyakran egy évnél tovább tartanak és igazgatási okokból a kötelezettségvállalásokat az év utolsó negyedében kell megtenni. 2011-ben a kötelezettségvállalások 50 %-ára került sor az utolsó negyedévben, mivel a projekteket az év végére kellett halasztani az épületjavítási munkálatokban bekövetkezett késedelem miatt, amit a Központ nem tudott befolyásolni. A II. cím alatti automatikus áthozatalok értékének több mint 75 %-át számlázták ki 2012 első negyedében.

A költségvetési szabályok szerint az automatikus áthozatalokat az évenkéntiség alapelvének maximális figyelembe vételével kell végrehajtani. A Központ mindent átfogó folyamatot hozott létre a költségvetés végrehajtásának monitorozására és folytatja erőfeszítéseit a II. cím alatti automatikus áthozatalok arányának csökkentése érdekében.

13.

A Cedefop 2010 októberére tisztában lett az I. cím alatti alacsonyabb költségvetési igényekkel és ennek megfelelően tervezte munkaprogramját. A Központnak azt tanácsolták, hogy a költségvetési eljárás ezen szakaszában ne módosítsa a költségvetéstervezetet, de számítson egy jelentős átcsoportosításra az I. címből, hogy fedezni tudja a II. és a III. cím alatti, az éves munkaprogramban szereplő projektek kiadásait. A maradék átcsoportosítások a költségvetés kevesebb, mint 4 %-át tették ki. Az ilyen nagyságrendű módosításokra akkor van szükség, ha a költségvetés végrehajtása nagyarányú (99,18 % az uniós támogatás vonatkozásában).

Az átcsoportosításokra csak akkor kerül sor, ha az összegekre tényleges igény van. Ennek következtében elkerülhetetlen, hogy ezekre főként az év végén kerül sor.

A Központ igénybecslés alapján végez átcsoportosításokat, de a Számvevőszék észrevételét figyelembe véve a jövőben az átcsoportosítások indoklását jobban fogja dokumentálni.

14.

A támogatások kifizetése ugyanúgy történik, mint bármely egyéb kifizetés. A Központ 2009-ben hatékony automatikus fizetési módszert (PAME) vezetett be és az elmúlt években jelentősen csökkentette a számlák/jelentések átvétele és a kifizetések között eltelt időt.

A támogatások kifizetésében 2011-ben történt késedelem hiba volt és a vezetőség már megtett minden szükséges lépést, hogy ez a jövőben ne forduljon elő.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/23


JELENTÉS

az Európai Rendőrakadémia 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Akadémia válaszaival együtt

2012/C 388/05

BEVEZETÉS

1.

A bramshilli székhelyű Európai Rendőrakadémiát (a továbbiakban: az Akadémia) a 2000/820/IB tanácsi határozat hozta létre, amelyet 2005-ben hatályon kívül helyeztek és a 2005/681/IB tanácsi határozattal (1) váltottak fel. Az Akadémia feladata, hogy a tagállamok rendőrképző intézményeit hálózatként összefogva közös normák alapján képzést nyújtson a rendőri szolgálatok vezető beosztású tisztjei számára (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Akadémia éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Akadémia pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Akadémia éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Akadémia éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Akadémia éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Akadémia pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Akadémiának a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Akadémia 2011-es teljes költségvetése 8,3 millió EUR volt. 1,8 millió EUR kifizetési előirányzatot (22 %) áthoztak 2012-re. A 2010-ről áthozott, 2,5 millió EUR összegű előirányzatok közül 2011-ben 0,7 millió euró (27,5 %) törlésére került sor. Az áthozatok és a törlések magas szintje arra utal, hogy hiányosságok vannak a költségvetés-tervezésben, illetve -végrehajtásban, és ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

13.

2011-ben 38 költségvetési átcsoportosításra került sor, összesen 1,8 millió EUR értékben. Ez a helyzet költségvetés-tervezési nehézségeket jelez és ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Akadémia Bramshillben található, a brit National Policing Improvement Agency (NPIA) helyiségeit használja. Az NPIA azonban a tervek szerint 2012 végén bezár, és nem egyértelmű, hogy az Akadémia még meddig használhatja a helyiségeit.

15.

Az Akadémiának tökéletesítenie kell munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Az álláshirdetések nem tettek említést a jogorvoslat lehetőségéről; a kiválasztási kritériumok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt, és nem mindig készültek összegző beszámolók a szűrési eljárásokról és a tartaléklistákkal kapcsolatos döntésekről.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 256., 2005.10.1., 63. o.

(2)  Az Akadémia hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Akadémia pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 15-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 3-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.cepol.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Rendőrakadémia (Bramshill)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(Az EUMSZ 87. cikke)

Jogszabályok közelítése

„1.

Az Unió rendőrségi együttműködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai.

2.

Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan: […]

b)

az állomány képzésének támogatása, valamint együttműködés az állomány egymás közötti cseréje, a felszerelések használata és a kriminalisztikai kutatások terén […]”

Az Akadémia hatásköre

(a Tanács 2005/681/IB határozata)

Célkitűzések

Az Akadémia célja, hogy egyes részegységei együttműködésének optimalizálása révén segítséget nyújtson a tagállami rendőrségek vezető beosztású tisztjeinek képzéséhez. Az Akadémia a bűnözés elleni küzdelem, a bűnmegelőzés, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása terén a tagállamok előtt álló fő problémák európai megközelítését támogatja és fejleszti, különösen e problémák határokon átnyúló vonatkozásai tekintetében.

Feladatok

A többi tagállam nemzeti rendőrségi rendszereiről és szervezeteiről, és az Európai Unión belüli, határokon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló ismeretek elmélyítése.

A nemzetközi és uniós eszközök ismeretének javítása, különösen a következő ágazatokban:

a)

az Európai Unió intézményei, működésük és szerepük, az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusai és jogi eszközei, különös tekintettel ezeknek a bűnüldözési együttműködés területén kifejtett hatásaira;

b)

az Europol céljai, felépítése és működése, illetve az Europol és a tagállamok megfelelő bűnüldöző szolgálatai közötti együttműködés maximalizálásának lehetőségei a szervezett bűnözés elleni küzdelemben;

c)

az Eurojust céljai, felépítése és működése.

Megfelelő képzés biztosítása a demokratikus jogok tiszteletben tartásáról, és különösen a védelem jogáról.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Tagállamonként egy-egy küldöttségből áll.

Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik. A Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és az Europolnak a képviselőit szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként hívják meg az ülésekre.

Igazgató

Feladata az Akadémia irányítása; az igazgatótanács nevezi ki és mozdítja el.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Az Akadémia rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

8,3 (7,8) millió EUR

Létszám

A 2011-es létszámtervben a következők szerepeltek: 26 (26) ideiglenes alkalmazott.

Továbbá: 8 (10) szerződéses alkalmazotti álláshely szerepelt a költségvetésben.

Az év folyamán a tagállamok ezenkívül összesen 7 (4) nemzeti szakértőt rendeltek ki.

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Tanfolyamok és szemináriumok

Az Akadémia 88 (91) tanfolyamot, szemináriumot és konferenciát szervezett. Az értékelések előzetes feldolgozása alapján elmondható, hogy a résztvevők általában elégedettek az Akadémia tevékenységeivel, annak tanulmányi eredményei pedig kiválóak (93 %). A CEPOL 37 (36) ország (uniós tagországok és harmadik országok) bűnüldöző szerveinek tisztviselőit hozta össze, 2 043-at (1 997) résztvevőként, 784-et (841) pedig oktatóként. Az Akadémia 17 (10) hálózattámogató eseményt szervezett, és 2012 vonatkozásában elindított egy támogatási szerződésre vonatkozó kérelmi eljárást. Egyetlen tevékenységet sem halasztottak a következő naptári évre.

Külső kapcsolatok

Külpolitika: A CEPOL két új együttműködési megállapodást kötött, Grúziával és Montenegróval. A CEPOL folytatja gyümölcsöző együttműködését stratégiai partnereivel, a partnerügynökségekkel és uniós partnerintézményekkel, köztük az EKSZ-szel. Egyértelmű, hogy mára a CEPOL az uniós rendőri missziókban részt vevő rendőrök számára tartott képzések egyik legfontosabb szolgáltatója.

Képzési kézikönyvek és (közös) tantervek kidolgozása

2011-ben a SIRENE Képzési Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsának SIRENE/SIS-munkacsoportjával karöltve elkészült a SIRENE-képzés oktatói kézikönyve.

A közös tantervek meghatározását illetően három alapdokumentum készült el: végrehajtás/integráció, a közös tanterv forgalomba hozatala; minőségbiztosítás.

Rendészettudomány

A nemzeti rendészettudományi kapcsolattartók hálózata és a rendészettudományi munkacsoport támogatta a 2011. június 28–30. között megtartott 2011-es éves CEPOL rendészettudományi konferencia („Számítógépes bűnözés, számítógépes biztonság és társasági hálózatok”) előkészítését.

A CEPOL a Rendészettudományi Hírlevél három új számát tette közzé honlapján.

A folyamatosan gyarapodó e-Könyvtár a rendészeti szaktudás tárházát nyújtja a regisztrált e-Net-használók számára.

Csereprogram

A CEPOL 2011-es európai rendőri csereprogramja 2011 áprilisától decemberéig tartott, és a következőkre vonatkozott:

magas rangú rendőrtisztek és oktatók,

parancsnokok,

a számítógépes bűnözés szakértői,

tanulmányutak az Europolhoz és az OLAF-hoz.

A program a cserepartnerek képzési igényeivel összhangban a stockholmi program prioritásaiból és egyes kiválasztott szakkérdésekből következő kiemelt témaköröket ölelt fel. Minden cserelátogatás 12 naptári napig tartott és kölcsönösségi alapon került megrendezésre, vagyis minden résztvevő cserelátogatóként és vendéglátóként is részt vett benne. Három cserelátogatás célja az Europol, egyé pedig az OLAF volt. A csereprogram 26 tagország összesen 292 résztvevőjével zajlott. A program kb. 800 000 eurós költségvetését a CEPOL állta.

Elektronikus hálózat (e-Net)

Az Akadémia elektronikus hálózatát 109 000 (102 000) egyéni látogató tekintette meg, a regisztrált felhasználók száma pedig a 2011. év végén 9 283 (6 226) (a 2010. év végi számadathoz képest 49 %-kal több) volt. A CEPOL tanulásmenedzsment-rendszere (Learning Management System) nemcsak a CEPOL hagyományos tevékenységeiben bizonyult rendkívül sikeres segédeszköznek, hanem egyúttal információcserére alkalmas platformot is teremtett a CEPOL/ISEC csereprogramja és számos munkacsoport számára. Nyílt platformokat is rendelkezésre bocsátottak, ahol a hálózati tanulás keretében a gyakorlásban részt vevő közösségek az online technológia könnyű használata révén tanulhatnak egymástól és egymással.

E-tanulás

2011-ben az Akadémia öt e-tanulási modult fejlesztett ki a következő témákról: Europol, Schengen, számítógépes bűnözés, nemi alapú erőszak, közösségi rendészet a radikalizálódás és a terrorizmus megelőzésére. A modulok bárhol és bármikor felhasználhatóak bűnüldöző szervek tagjainak szakmai továbbképzésére, és felhasználhatóak az élethosszig tartó tanulásban, illetve az önképzésben is.

2011-ben sor került egy sikeres új e-tanulási termék, a webinárium (webes szeminárium) bevezetésére is. Az Akadémia összesen 18 webináriumot szervezett (9 rendőrséggel kapcsolatos témákról szólt, 9 pedig a tanulásmenedzsment-rendszer támogatásáról), s ezeken 398-an vettek részt. Mindez tovább erősíti a rendészeti szerveken belül már meglévő e-tanulási kultúrát, és a tagállamokból kapott kedvező visszajelzések is megerősítik, hogy a mai globális pénzügyi és tanulási környezetben az Akadémia új utakat mutat eredményességük növelésére.

Forrás: az Akadémiától származó adatok.


A RENDŐRAKADÉMIA VÁLASZAI

12.

Az Akadémia egyetért az Európai Számvevőszék észrevételével. Az Akadémia szeretné ráirányítani a figyelmet arra tényre, hogy rendelkezéseket valósítottak meg az áthozatok szintjének minimalizálása érdekében. Az évvégi áthozatokra vonatkozó eljárásokat felülvizsgálták és javították. A kijavított folyamat eredményeképpen csökkent az áthozatok összege.

13.

Az Akadémia tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését. Az Akadémia módosításokat eszközöl a költségvetés tervezésének javítása érdekében. 2010-ben 63 átcsoportosításra került sor, míg 2011-ben 38-ra, amelyek közül 20 egy adott költségvetési fejezeten belül történt.

14.

Az Akadémiát, valamint az Európai Bizottságot a brit belügyminisztérium hivatalosan értesítette arról, hogy a National Policing Improvement Agency (NPIA) 2012 végén be fog zárni, a belügyminiszter pedig új rendőrségi szakmai testületet fog felállítani.

A bramshilli létesítmény jövőjét illetően nem született még meg a végleges döntés. Amennyiben a Bramshill épület eladása mellett döntenének, erre 2015 előtt nem valószínű, hogy sor kerülne. Amennyiben ez az eshetőség következne be, a brit belügyminisztérium szorosan együtt fog működni az Akadémiával és a Bizottsággal, a fejleményekről pedig tájékoztatást nyújt a belügyi konzultáció lezárultával.

15.

Az Akadémia egyetért az Európai Számvevőszék észrevételeivel. 2012 júniusában a munkaerő-felvételi eljárások mindenegyes lépésének dokumentálási szabályait és sablonjait felülvizsgálták a dokumentálás átláthatósága és egyértelműsége érdekében.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/29


JELENTÉS

a Közösségi Növényfajta-hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2012/C 388/06

BEVEZETÉS

1.

Az angers-i székhelyű Közösségi Növényfajta-hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) az 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata a növényfajták ipari tulajdonjogára vonatkozó uniós védelem megadása iránti kérelmek nyilvántartásba vétele és vizsgálata, valamint annak biztosítása, hogy a tagállamok illetékes hivatalai elvégezzék a szükséges szakmai vizsgálatokat (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról (5) szóló jelentésekből áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az elnök mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az elnök feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen a Hivatal igazgatási tanácsa számára (9) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A költségvetési előirányzatok összesen 14,4 millió eurót tettek ki, ez az adat az előző évben 13,1 millió EUR volt. A II. cím (Igazgatási kiadások) alá tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok 25 %-át, vagyis 0,4 millió eurót a Hivatal áthozott 2012-re; a kötelezettségvállalási előirányzatok 15 %-át, vagyis 0,3 millió eurót töröltek. Az áthozatok és a törlések magas szintje ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

13.

Hiányosságként merült fel, hogy négy jogi kötelezettségvállalást (18 791 EUR) a költségvetési kötelezettségvállalások előtt könyveltek le. A beszerzési megrendelések gyakran megelőzik a költségvetési kötelezettségvállalások jóváhagyását.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

A Hivatal még nem fogadta el a személyzeti szabályzatnak a szerződéses alkalmazottak felvételére és foglalkoztatására, valamint a vezetői posztok ideiglenes betöltésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseit.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hivatal pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  A 2100/94/EK, Euratom rendelet 111. cikke (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 18-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 19-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.cpvo.europa.eu/main/en/home/about-the-cpvo/financing.


MELLÉKLET

Közösségi Növényfajta-hivatal (Angers)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke)

Áruk szabad mozgása

Az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme által indokolt tilalmak vagy korlátozások nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

A Hivatal hatásköre

(a Tanács 2100/94/EK rendelete és a 2010–2015 közötti időszakra szóló stratégiai terv)

Célkitűzések

Az uniós növényfajta-oltalmi jogok rendszerének mint a növényfajtákra vonatkozó uniós ipari tulajdonjogok egyetlen és kizárólagos formájának alkalmazása.

A növényfajták innovációjának ösztönzése azáltal, hogy magas színvonalon és megfizethető áron dolgozza fel az uniós növényfajta-oltalom megadására irányuló kérelmeket, valamint szakpolitikai útmutatást és segítséget is ad e jog gyakorlásához az érintetteknek.

Feladatok

Határoz az uniós növényfajta-oltalom megadásáról vagy visszautasításáról.

Határoz a kifogások ügyében.

Határoz a fellebbezésekről.

Határoz az uniós növényfajta-oltalom érvénytelenítéséről vagy visszavonásáról.

Irányítás

Az elnök

A Hivatalt az elnök igazgatja. Az elnököt az Európai Bizottság által az igazgatási tanács véleményének kikérését követően összeállított jelöltlistáról a Tanács jelöli ki.

Az igazgatási tanács

Felügyeli a Hivatal munkatervét és megállapítja a Hivatal munkamódszereire vonatkozó szabályokat. Az igazgatási tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből, illetve az őket helyettesítő póttagokból áll.

Az uniós növényfajta-oltalmi jogok megadására irányuló eljárás keretében döntést a Hivatal személyzetének három tagjából álló bizottságok, illetve fellebbezés esetén a fellebbezési tanács hoz.

A Hivatal határozatai jogszerűségének ellenőrzése

Az Európai Bizottság ellenőrzi az igazgatási tanácsnak a Hivatal költségvetésével kapcsolatos határozatait, valamint a Hivatal elnöke által hozott azon döntések jogszerűségét, amelyekre vonatkozóan az uniós jog nem rendelkezik semmilyen más szerv általi jogszerűségi ellenőrzésről.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az igazgatási tanács.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

14,4 (13) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 46 (46)

Ebből betöltött: 45 (46).

Teljes létszám 45 (45), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

 

operatív feladatok: 17,5 (17,5)

 

adminisztratív feladatok: 21,5 (21,5)

 

vegyes feladatok: 6 (6)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Beérkezett kérelmek: 3 184(2 886)

Megadott oltalmak: 2 584(2 303)

2011. december 31-én hatályban lévő uniós oltalmak száma: 18 907(17 610)

Nemzetközi együttműködés a növényfajták oltalmáért

Hozzájárulás növényfajtákra vonatkozó oltalmi jogok érvényesítéséhez

Kapcsolattartás és együttműködés a következő szervezetekkel: Európai Bizottság (Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, állandó bizottságok), UPOV (1), CIOPORA (2), ESA3 (3), OAPI (4), OECD (5), MAFF (6) (Japán)

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


(1)  Union pour la Protection des Obtentions végétales (Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Uniója)

(2)  International Community of Breeders of Asexually Reproduced Ornamental and Fruit Plants (Dísznövény- és termőfa-nemesítők nemzetközi közössége).

(3)  European Seed Association (Európai Vetőmagszövetség)

(4)  Organisation africaine de la Propriété intellectuelle (Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete)

(5)  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

(6)  Japán Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Halászati Minisztérium

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


A HIVATAL VÁLASZAI

12.

A magas törlési arány az év során elért megtakarításokat jelzi. Szintén megjegyzendő, hogy a C8 áthozatok szintjét részben az év végén sorra kerülő rendezvények időzítése indokolja.

Ezenfelül a CPVO az előző években jelentős erőfeszítéseket tett az áthozatok összegének csökkentésére. Az áthozatok abszolút összege jelentős mértékben, a 2008. évi 1 millió euróról 2011-re 450 ezer euróra csökkent. A törlésre került C8 kötelezettségvállalási előirányzatok aránya is jelentősen csökkent. A Hivatal az évvégi költségvetési becslések tekintetében folytatja erőfeszítéseit.

13.

A Hivatal helyesbíti a Számvevőszék megjegyzését, mivel a jelenlegi rendszerben a beszerzési megrendeléseket csak a kötelezettségvállalások jóváhagyását követően küldik el. A jogi kötelezettségvállalás csak akkor válik érvényessé, miután ténylegesen elküldték a beszállítónak, tekintet nélkül a dokumentum létrehozásának dátumára. A korábbi elküldés kockázata elhanyagolható, emellett a beszerzési megrendelések küldésére szolgáló elektronikus alkalmazás kifejlesztésével a kockázat teljes mértékben kiküszöbölhető.

14.

Az ügynökségeknél a szerződéses alkalmazottak felvételére és foglalkoztatására vonatkozó eljárás felülvizsgálat alatt van egy ideje, az Európai Bizottság új határozatának elfogadása miatt. A CPVO úgy döntött, hogy kivárja, amíg a felek az új döntési modellben megegyeznek, így elkerülhető, hogy ugyanebben az ügyben több határozatot kellene alkalmaznia. Mivel a CPVO nem alkalmaz szerződéses munkaerőt, így nem vélték sürgősnek a határozat átvételét.

A vezetői posztok ideiglenes betöltésére vonatkozó határozatot illetően, a CPVO úgy vélte, hogy nem sürgős az ügy, mivel ilyen eseményre a CPVO-nál még nem került sor az eddigiekben. Mindemellett előkészítettek egy tervezetet, amely mérlegelés alatt van, mielőtt a Bizottságnak jóváhagyásra elküldik.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/34


JELENTÉS

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszáival együtt

2012/C 388/07

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2009/336/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata a Bizottság által meghatározott oktatási, audiovizuális és kulturális programok irányítása, ideértve technikai jellegű projektek részletes végrehajtását is (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 101., 2009.4. 21., 26. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 10. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza.

(8)  Az 1653/2004/EK rendelet 29. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 8-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://eacea.ec.europa.eu/index_en.php.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség(Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(a Szerződés 165. cikkének (1) bekezdése, 166. cikkének (1) bekezdése, 167. cikkének (1) bekezdése és 173. cikkének (1) bekezdése)

Információgyűjtés

Az Európai Unió hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez.

Az Európai Unió szakképzési politikát folytat.

Az Európai Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához.

Az Európai Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2009/336/EK határozata)

Célkitűzések

Az oktatási, kulturális és iparpolitika keretében számos intézkedésre kerül sor az Európai Unióban az oktatás, a szakképzés, az audiovizuális programok, a kultúra, az ifjúság és az aktív civil részvétel támogatása érdekében. Az intézkedések fő céljai között szerepel, hogy erősítsék a társadalmi kohéziót és előmozdítsák a versenyképességet, a gazdasági növekedést és az európai népek egyre szorosabb együttműködését.

Ezek az intézkedések számos különböző programot foglalnak magukban.

Az Ügynökség ezen programok egyes elemeinek az irányításáért felel (pl. „Egész életen át tartó tanulás”, „Kultúra”, „Cselekvő ifjúság”, „Európa a polgárokért”, „MEDIA”, „Erasmus Mundus” és „Tempus”). Ezek vonatkozásában az Ügynökség hajtja végre az uniós támogatást, kivéve a programértékelést, a stratégiai tanulmányokat és bármilyen más olyan feladatot, amely esetében mérlegelési jogkörrel kell rendelkezni a politikai célok átültetését illetően.

Feladatok

Az uniós programok végrehajtása keretében az Ügynökségre bízott egyes projektek irányítása azok teljes időtartama alatt, valamint az e célból szükséges ellenőrzések végrehajtása a vonatkozó határozatok elfogadásával, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazza.

A költségvetés bevételi és kiadási oldalának végrehajtását segítő eszközök létrehozása, és a Bizottság által ráruházott hatáskörben az uniós programok irányításához szükséges műveletek végrehajtása, különösen azoké, amelyek a támogatások és a szerződések odaítélésére vonatkoznak.

Az uniós programok megvalósításához szükséges minden információ összegyűjtése, elemzése és a Bizottsághoz való eljuttatása.

Az európai oktatási információs hálózat („Eurydice”) uniós szinten történő működtetése az információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése, valamint tanulmányok és kiadványok készítése céljából.

Irányítás

Irányító bizottság

Összetétel

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll.

Feladatok

Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét a Bizottság jóváhagyását követően. Ezenkívül szintén az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső kontroll

Belső ellenőrzési részleg.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

2011-ben az Ügynökség igazgatási költségvetése 50 (49) millió EUR volt (ezt 100 %-ban az Európai Unió általános költségvetése finanszírozta).

Az Ügynökség a Bizottság által rábízott programok és projektek keretében 621 (600) millió eurót kezelt.

Létszám 2011. december 31-én

Ideiglenes alkalmazottak: A létszámtervben szereplő ideiglenes állások száma 102 (102),

ebből betöltött: 102 (97)

Szerződéses alkalmazottak: 336 (330) szerződéses alkalmazotti állás,

ebből betöltött: 331 (315)

Teljes létszám: 433 (412), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Operatív feladatok: Adminisztratív feladatok: 81

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Kommunikáció

Három információs nap megszervezése, az EVE (1) adatbázis frissítése az egyes projektek eredményeivel, és különböző rendezvények szervezése a programgazda főigazgatóságokkal együttműködve.

A 2007–2010 közötti időszakban pályázók és kedvezményezettek körében végzett elégedettségi felmérés megszervezése. Befejeződött az egyes programok eredményeinek elemzése; az ebből adódó feladatok elvégzése 2011-ben megkezdődött.

Az EACEA tájékoztató füzete 3 nyelven (angolul, franciául és németül) olvasható.

Projektindító ülések szervezése Brüsszelben a projektkoordinátorok és együttműködő partnerek részére.

Kiválasztási eljárások

28 ajánlattételi felhívás közzététele és 1 pályázat kiírása.

A kiválasztott pályázatokkal kapcsolatos részletes tájékoztatók (illetve leírások) közzététele az Ügynökség honlapján.

Több mint 12 000 beérkezett pályázat kezelése.

3 800 projekt és 420 Erasmus egyetemi alapszabály kiválasztása.

Ellenőrző látogatások

Több mint 400 (helyszíni, illetve brüsszeli) találkozó a projektek résztvevőivel, az egyes projektek végrehajtásának nyomon követése céljából.

Egyszerűsítést célzó intézkedések

Az elektronikus űrlapok használatának kiterjesztése még több tevékenységre, jelenleg már a pályázatok 75 %-ára.

Egyes tevékenységek esetében egyszerűsített szerződéskötés bevezetése (támogatási szerződések helyett határozatok alapján történő szerződéskötés).

Az átalányösszegeken alapuló számítások módszertanának módosítása és még több tevékenységre való kiterjesztése.

A szakértők által összeállított tájékoztatók „távolsági” elkészítésének és „projektek „távértékelésének” még több tevékenység értékelésére történő kiterjesztése.

Együttműködés a programgazda főigazgatóságokkal

Négy irányító bizottsági ülés megszervezése.

Rendszeres (évente három) programkoordinációs megbeszélés a programgazda főigazgatóságok operatív igazgatóival.

Segítségnyújtás a programgazda főigazgatóságoknak a programok új generációjának előkészítésében.

Kérésre a Bizottság tájékoztatása az egyes programok végrehajtásáról.

Ellenőrzések

119 ellenőrzés lezárása és szerződéskötés 105 új ellenőrzésre.

Szerződések és projektek: 4 579 szerződés megkötése és 4 589 projekt lezárása.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Az Európai Bizottság által az oktatás, képzés, kultúra, ifjúság és aktív civil részvétel területén irányított programok keretében megvalósuló projektek eredményeinek terjesztését és hasznosítását szolgáló elektronikus platform.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/40


JELENTÉS

a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2012/C 388/08

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) a korábbi Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal (IEEA) feladatait vette át. A Hivatal feladatkörét és működési idejét a 2004/20/EK határozatot (1) módosító 2007/372/EK bizottsági határozat (2) megváltoztatta. A Hivatal a 2004. január 1-jével kezdődő és 2015. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy az energiaügyekre, a vállalkozásra és innovációra, valamint a fenntartható árufuvarozásra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (4), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (7). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (8), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (9).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve az alkalmazott számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (11) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (12) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS

12.

A Hivatal eredeti 16,2 millió EUR összegű 2011. évi költségvetésében 10,7 millió EUR szerepelt személyzeti kiadásként. A személyzeti kiadások tényleges összege 10 millió EUR volt. Noha a költségvetést 0,7 millió euróval túlbecsülték, a kihasználatlanság kisebb mértékű volt, mint a korábbi években (pl. 2010-ben 1,5 millió EUR (13)).

A HIVATAL FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAI

13.

Az új irodahelységekre vonatkozó, 2010-ben kötött bérleti szerződés szerint a Hivatalnak összesen 2,4 milliót kell fizetnie a tulajdonos számára az irodák felújítási költségeként. A Hivatal 2010-ben 2 millió EUR előleget fizetett a tulajdonosnak. A fennmaradó összeget három részletben, 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban esedékes kifizetni.

14.

A Hivatal helytelenül számította ki a 2011-ben fizetendő összeget, és ez 108 287 EUR többletfizetést eredményezett. A tulajdonos 2012 januárjában visszafizette a többletet. A helytelen összegű kifizetés mindazonáltal azt jelzi, hogy a Hivatalnak a hasonló többletfizetések elkerülése érdekében meg kell erősítenie kontrollmechanizmusait.

Ezt a jelentést Harald NOACK számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2012. október 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 5., 2004.1.9., 85. o.

(2)  HL L 140., 2007.6.1., 52. o.

(3)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(4)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(5)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(6)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(7)  Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 10. o.).

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. fejezete tartalmazza.

(9)  Az 1653/2004/EK rendelet 29. cikke.

(10)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11)  A végleges éves beszámolót 2012. június 28-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 28-án érkezett be. A végleges éves beszámoló megtalálható a következő honlapon: http://ec.europa.eu/eaci/docs_en.htm.

(12)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(13)  Lásd: a 2010-es éves beszámolóról szóló jelentés 13. bekezdése (HL C 366., 2011.12.15., 81. o.).


MELLÉKLET

Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésből (EUMSZ) eredő uniós hatáskör

1.

Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

(Az EUMSZ 191. cikke)

2.

Az uniós iparpolitika biztosítja az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét, azáltal, hogy felgyorsítja az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz; ösztönzi egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a kezdeményezéseknek, a vállalkozások fejlődésének és a vállalkozások közötti együttműködésnek, és elősegíti az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását. A tagállamok – a Bizottsággal kapcsolatot tartva – konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges, összehangolják tevékenységüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására.

(Az EUMSZ 173. cikke)

3.

A közös közlekedéspolitika meghatározza a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat. Meghatározza továbbá azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó szállítási szolgáltatásokat végezhet, illetve meghatározza a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket.

(Az EUMSZ 91. cikkének (1) és 100. cikkének (2) bekezdése)

A Hivatal hatásköre

(a 2007/372/EK határozattal módosított 2004/20/EK bizottsági határozat szerint)

Célkitűzések

A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében az Európai Unió intézkedéseket hozott a versenyképesség és az innováció előmozdítása és fejlesztése érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik a 2007–2013-es versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) létrehozása (1639/2006/EK határozat), mindenekelőtt az Intelligens Energia – Európa (IEE) és a Vállalkozási és innovációs programmal (EIP). Ilyen intézkedések még a Marco Polo (MP) program (1692/2006/EK rendelet). Az intézkedések fő célkitűzései a következők: a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének előmozdítása, az innováció minden formájának támogatása, ideértve az öko-innováció támogatását is, valamint az energiahatékonyság és az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, ideértve a közlekedést is. Ezen uniós programok vonatkozásában a Hivatal felelős az uniós támogatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, kivéve a programértékelést, a jogszabályok monitorozását, a stratégiai tanulmányokat, valamint bármely más olyan intézkedést, amely az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Feladatok

Az uniós programok végrehajtása, a Bizottság feladatmeghatározása alapján:

az egyes projektek életciklusa során minden projektszakasz irányítása,

minden olyan művelet lebonyolítása, mely az uniós programok irányításához szükséges, különös tekintettel a költségvetés végrehajtására (ideértve a pályázatok és támogatások odaítélését is),

a programok megvalósításának irányításához, valamint a programok közötti összhang és az egymást erősítő hatások fokozásához szükséges minden információ összegyűjtése, elemzése és a Bizottsághoz való eljuttatása,

a Vállalkozási és innovációs program (EIP) tekintetében a Hivatal feladata az Enterprise Europe hálózat projektjeinek irányítása és a hálózati tevékenységek ösztönzése, öko-innovációs kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek, valamint a magas fokon szabványosított innovációs munka irányítása (IP Base projekt).

Irányítás

Operatív bizottság

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll. Az operatív bizottság fogadja el a Hivatal éves munkatervét, a Bizottság jóváhagyását követően. Ezenkívül szintén az operatív bizottság fogadja el a Hivatal igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

A)   Operatív költségvetés

229,6 (249,8) millió EUR tervezett költségvetés (amelyből az EU hozzájárulása az általános költségvetésből: 100 %) Az operatív költségvetést a Hivatal a Bizottság felügyelete alatt hajtja végre:

az IEE program részére 83,8 (71,0) millió EUR,

az EIP program öko-innovációs céljaira 38 (35,2) millió EUR,

az EIP hálózatok részére 50,9 (79,7) millió EUR,

az MP program részére 56,8 (63,8) millió EUR.

B)   Igazgatási költségvetés

Az igazgatási költségvetés 15,6 millió eurót tesz ki (100 %-ban uniós hozzájárulás), a Hivatal ezzel önállóan rendelkezik.

Létszám 2011. december 31-én

Teljes létszám: 159 (155) (tervezett), ebből betöltött: 156 (142),

A létszámtervben szereplő ideiglenes álláshelyek száma: 37 (37) (tervezett), ebből betöltött: 33 (33),

Szerződéses alkalmazottak: A létszámtervben szereplő állások száma: 122 (118), ebből betöltött: 123 (109).

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

Az Intelligens Energia – Európa (IEE) programmal kapcsolatban a pályázati felhívásra a Hivatalhoz 384 pályázat érkezett be és a Hivatal több mint 100 projektmegbeszélésen vett részt. 2011. március végéig a Hivatal a 2010-es pályázati felhívásra beérkezett és kiválasztott 44 pályázat szerződéseivel kapcsolatos tárgyalások legtöbbjét lezárta. A szerződések döntő részét 2011. április végéig megkötötték.

A Hivatal több mint 20 tagállami információs napon vett részt. Mintegy 200 pályázat előtti információkérésre válaszolt, átlagosan kevesebb mint egyhetes átfutási idővel. Külön erőfeszítéseket tett az új Építési készségek kiépítése kezdeményezés népszerűsítése érdekében, amelynek célja az építőipari dolgozók oktatása és képzése. A Hivatal március 16-án munkamegbeszélést szervezett az érdekeltek körében, amelynek keretében az építőipari, képzési, illetve intézményi szereplőket tájékoztatta a kedvezményezésről.

Az EIP program – Enterprise Europe hálózat

A programban több mint 580 partnerszervezet vesz részt 47 országban, köztük az EU 27 tagállamában. A Hivatal a 92 szerződéssel (egyedi támogatási megállapodással) kapcsolatos projektirányítási feladatain és az IPeuropAware projekten kívül az Enterprise Europe hálózat működtetésével, illetve a hálózati partnerek közötti interaktív kommunikációt szolgáló informatikai eszközök és adatbázisok kezelésével is foglalkozik. 2011-ben a Hivatal a Bizottság nevében a következő intézkedéseket tette:

Enterprise Europe hálózat:

Hálózat üzemeltetése,

Hálózat támogatása (működtetés),

Informatikai eszközök a hálózathoz.

IPR-projektek és Your Europe Business portál;

Öko-innováció: kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek.

Öko-innováció

Az öko-innovációt a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) különböző típusú intézkedések keretében támogatja (pénzügyi eszközök, tagállami és regionális szereplők hálózatai, kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek). A Hivatal megbízást kapott az öko-innovációs kísérleti és piaci bevezetést célzó projektek irányítására, amelyhez a 2008–2013 közötti időszakra összesen 185 millió EUR összegű indikatív költségvetéssel rendelkezik.

A Hivatal 2011-ben az alábbiak területén végzett tevékenységeket:

A 2010-es pályázati felhívások lezárása; 2011. november végére a tárgyalások lezárultak, valamennyi szerződést (47) megkötötték.

2011-es új pályázati felhívások. A 2011-es pályázati felhívásra 2011 áprilisában került sor, a felhívásra 280 pályázat érkezett be. A központi értékelésre november 21. és december 9. között került sor. A záróülést a Hivatal 2012. február 14-re tervezte.

Az EIP öko-innovációs projektekről szóló tájékoztatás összeállítása és terjesztése a Hivatal kommunikációs munkaterve szerint (elektronikus hírlevél, az okö-innovációs honlap rendszeres frissítése; az öko-innovációs projektek adatbázisának átvitele új szerverre, új tárhelyre és karbantartásra vonatkozó szerződés megkötése; a 2011-es Európai Információs Nap megszervezése 2011 áprilisában.

A folyamatban lévő projektek irányítása.

Marco Polo program

Legfontosabb tevékenységek:

A 2010-es pályázati felhívások lezárása (101 pályázat érkezett be).

A 2011-es Marco Polo munkaprogram elfogadása után a 2011-es pályázati felhívás népszerűsítése, végrehajtása – a felhívást október 21-én tették közzé, a pályázatok benyújtási határideje 2012. január 16.

A Marco Polo programról szóló információk összeállítása és terjesztése a Hivatal kommunikációs munkaterve szerint.

Ajánlások tétele a kapcsolódó főigazgatóság (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság) számára a Marco Polo program végrehajtásáról és jövőbeli fejlesztéséről.

A folyamatban lévő projektek irányítása.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Összhangban a Számvevőszék korábbi ajánlásával, az Ügynökség javította az 1. címben szereplő, a személyzeti kiadásokra vonatkozó előrejelzéseit. Csekély mértékben valóban túlbecsülték ezt az összeget 2011-ben; részben az Ügynökségtől független okokból, részben pedig mivel a következők miatt nehézségekbe ütközött a pontos előrejelzés, amikor a költségvetést elfogadták: a fizetések indexálására vonatkozó döntés hiánya, a szülői, illetve fizetetlen szabadságot kérő munkavállalók, a vártnál magasabbnak bizonyuló fluktuáció, illetve a bizonyos funkciókra történő munkaerő-felvétel vártnál hosszabb ideig történő elhúzódása. A 2012-es költségvetés egy szigorúbb előrejelzési szemléletet követ. A 2012-es költségvetés végrehajtása azt mutatja, hogy a személyzeti kiadásokra vonatkozó becslések pontosabbak, mint a korábbi években. Az Ügynökség valószínűtlennek véli, hogy jelentősebb többletek maradjanak a jövőben.

13-14.

Az Ügynökség tudomásul vette a kérdéses túlfizetést. Amint azt a Számvevőszék is megállapította, a tulajdonos azonnal visszafizette a többletet. Az eset dokumentálásra került, és az e szerződéshez kapcsolódó kiigazítások teljes mértékben visszatérítésre kerültek. Az Ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket, a hasonló helyzetek elkerülése érdekében a korai visszatérítést tartalmazó jövőbeni szerződések kapcsán.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/46


JELENTÉS

az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az ügynökség válaszáival együtt

2012/C 388/09

BEVEZETÉS

1.

A luxembourgi székhelyű Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2004/858/EK bizottsági határozat (1) hozta létre, melyet a 2008/544/EK bizottsági határozat (2) módosított. Az Ügynökséget a 2005. január 1-jével kezdődő és 2015-ben végződő időszakra hozták létre abból a célból, hogy az egészségügyhöz és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó uniós intézkedéseket irányítsa (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (4), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (7). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (8), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (9).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (11) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (12) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzés nem kérdőjelezi meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A III. címet (operatív kiadások) illetően egy 0,8 millió eurós összeget, vagyis a kötelezettségvállalások 46 %-át, az Ügynökség áthozott 2012-re. Az áthozatalok ilyen magas szintje nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

Ezt a jelentést Ioannis SARMAS számvevőszéki tag elnökletével az I. kamara a 2012. július 25-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 369., 2004.12.15., 73. o.

(2)  HL L 173., 2008.7.3., 27. o.

(3)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(4)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely bemutatja többek között az előirányzatok teljesítésének alakulását, és összefoglalót ad a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosításokról.

(5)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(6)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(7)  Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 6. o.).

(8)  Az 1653/2004/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése.

(9)  A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. fejezete tartalmazza.

(10)  Az 58/2003/EK tanácsi rendelet 14. cikke (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(11)  A végleges éves beszámolót 2012. június 12-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, ill. http://ec.europa.eu/eahc/about/about.html.

(12)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (Luxembourg)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. és 169. cikke)

Valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által. Az Unió kiegészíti a tagállamok fellépését a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is.

A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az Unió hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez.

Az Ügynökség hatásköre

Célkitűzések

Az Ügynökség feladata az 1350/2007/EK határozattal elfogadott második közegészségügyi program (2008–2013), az 1926/2006/EK határozattal elfogadott fogyasztóvédelmi program (2007–2013), valamint a 882/2004/EK rendelet és a 2000/29/EK irányelv hatálya alá tartozó, az élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések irányításával kapcsolatos lebonyolítási feladatok végrehajtása.

Az Ügynökség ezenkívül irányítja a 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott, a közegészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program (2003–2008) keretében ráruházott végrehajtási intézkedések valamennyi szakaszát.

Feladatok

Az alább felsorolt uniós programok keretében az Ügynökség feladatai a 2008. szeptember 9-én elfogadott hatáskör-átruházási okiratnak megfelelően az alábbiak (1):

 

Közegészségügyi program (2008–2013) – 1786/2002/EK határozat

 

Közegészségügyi program (2008–2013) – 1350/2007/EK határozat

 

Fogyasztóvédelmi program (2007–2013) – 1926/2006/EK határozat

 

Élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések – 882/2004/EK rendelet és 2000/29/EK irányelv

a)

a projektciklus összes szakaszának irányítása (az Ügynökség a projektek monitorozása és az eredmények terjesztése érdekében megteszi a szükséges lépéseket egy új projektadatbázis létrehozásához, vagy egy meglévő folytatásához, amelybe beépíti a projektek leírását és végeredményeit);

b)

az ezen programok és intézkedések keretében megvalósuló projektek monitorozása, ideértve a szükséges ellenőrzéseket;

c)

adatok gyűjtése, feldolgozása és terjesztése, különös tekintettel az összes olyan információ összeállítására, elemzésére és a Bizottságnak való eljuttatására, amelyre szükség van az uniós programok és intézkedések megvalósításának irányításához, valamint az Unió, a tagállamok, illetve nemzetközi szervezetek más programjaival történő együttműködés előmozdításához és az egymást erősítő hatások fokozásához;

d)

ülések, szemináriumok, előadások és képzési intézkedések szervezése;

e)

a programok hatásértékelésének támogatása, ideértve elsősorban a programok végrehajtásának éves és/vagy félidős értékelését; továbbá a Bizottság által megszabott értékelésekből adódó feladatok elvégzése;

f)

a Bizottság által tervezett és végrehajtott tájékoztatási műveletek eredményeinek terjesztése;

g)

átfogó adatok készítése a kontrollokkal és a felügyelettel kapcsolatban;

h)

részvétel a finanszírozási határozatok előkészítő munkálataiban.

Irányítás

Igazgatótanács

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll. Az igazgatótanács tagjait két évre nevezik ki.

Az igazgatótanács fogadja el az Ügynökség éves munkatervét a Bizottság jóváhagyását követően. Ezenkívül szintén az igazgatótanács fogadja el az Ügynökség igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki négy évre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

2011-ben az Ügynökség igazgatási költségvetése 7,04 millió eurót tett ki.

Létszám 2011. december 31-én

2011. december 31-én az Ügynökségnél 49 fő volt a személyi állományban, ebből 11 ideiglenes és 38 szerződéses alkalmazott.

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

1.   A 2003–2008-as közegészségügyi program keretében a 2005., 2006., 2007., 2008. és 2009. években odaítélt támogatások monitorozása; sikeresen lezárt tárgyalások a 2009-es ajánlattételi felhívások eredményeként odaítélendő támogatások tekintetében, ideértve a „Konferenciák”, „Működési támogatások” és „Közös fellépések” projekteket, valamint a 2011. évi ajánlattételi felhívások irányítása. A 2007–2013-as fogyasztóvédelmi programhoz tartozó 2008-as ajánlattételi felhívások és pályázatok keretében odaítélt támogatások és szerződések véglegesítése, valamint projektek támogatása az élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések keretében meghirdetett 2007., 2008. és 2009. évi pályázatok keretében.

2.1.   A közegészségügyi program munkaterve

A közegészségügyi program 2011. évi ajánlattételi felhívásainak lebonyolítása. 173 pályázat érkezett be. Ebből 115 projektekre, 10 közös fellépésekre, 25 működési támogatásra és 27 konferenciákra vonatkozott.

A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződések végrehajtása, ideértve az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság (DG SANCO) által az Ügynökségnek átadott projektek lebonyolítását.

A közegészségügyi program 2010. évi munkatervében szereplő pályázatok kiírása és a szerződések megkötése. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság megbízásából az Ügynökség kilenc pályázati felhívást tett közzé.

A 2012-es pályázati felhívások közzététele: A 2011-es pályázati felhívások mellett (lásd fent) az EAHC az EU Hivatalos Lapjában 2011. december 8-án közzétett 2012-es munkaterve értelmében a 2012-es pályázati felhívásokat is közzétette.

Hozzájárulás a DG SANCO szakpolitikai céljainak megvalósításához: Az új közegészségügyi programra (PHP3) vonatkozó javaslat hatásvizsgálatának elkészítése; az EAHC egy sor „testre szabott esettanulmányt” készített olyan egyes intézkedésekről vagy programterületekről, amelyek jelentősen hozzájárultak a második PHP céljainak eléréséhez. Az Ügynökség egy új beszámolási sablont is kidolgozott azzal a céllal, hogy a SANCO-nál dolgozó kollégák jobban fel tudják mérni a PHP1/PHP2 keretében finanszírozott intézkedések hatásait és azok jelentőségét a szakpolitikai döntéshozatalban. A sablont 2011 decemberében egy 10 zárójelentésből álló mintán tesztelték, ezt a rákövetkező felülvizsgálat validálta, és a sablon 2012-vel használatba kerül.

2.2.   A fogyasztóvédelmi program munkaterve

Ajánlattételi felhívások. Az Ügynökség 2011-ben 7 ajánlattételi felhívást tett közzé.

Tisztviselői csereprogram (az általános termékbiztonság és a központi termékosztályozás területén). A tisztviselők csereprogramjához kapcsolódó felhívások keretében az Ügynökség 20 támogatást ítélt oda, amelyek több tagállam fogyasztóvédelmi jogszabály-alkalmazásért felelős tisztviselői számára tették lehetővé, hogy megosszák egymással az általános termékbiztonságról szóló 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket. 2011-ben valamivel több pályázatot nyújtottak be, mint 2010-ben (2010-ben 22 pályázat, 2011-ben 24 pályázat).

Közös fellépések (általános termékbiztonság/központi termékosztályozás). Az Ügynökség támogatott egy olyan projektet, amely a követendő példák tagállamok közötti megosztása és megvalósítása révén hivatott előmozdítani a határokon átnyúló együttműködést és növelni a fogyasztói termékek biztonságát. A termékspecifikus tevékenységek magukba foglalták a következő termékek piacainak felügyeletét: gyermekek számára vonzó élelmiszer-utánzatok, gyermekek számára készült jelmezek, lézer mutatópálcák, létrák, valamint láthatósági öltözékek és kiegészítők.

Működési támogatások európai fogyasztóvédelmi szervezeteknek. Az európai fogyasztóvédelmi szervezeteket és a szabványosítási eljárásban résztvevő fogyasztóvédelmi szervezeteket érintő pályázat keretében az Ügynökség partnerségi támogatási megállapodásokat kötött az Európai Fogyasztók Szervezetével (BEUC) és az ANEC-kel (Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban).

Európai fogyasztóvédelmi központok hálózata (ECC-Net). Az ECC-Net célja, hogy tájékoztatást nyújtson a fogyasztóknak a határokon átnyúló vásárlásról kapcsolatos problémákról és kezelje a fogyasztói panaszokat és vitákat. 2010-ben az ECC-Net több mint 71 000 üggyel foglalkozott Ez azt jelenti, hogy 2009-hez viszonyítva 15 %-kal nőtt a fogyasztóvédelmi ügyek száma. Az Ügynökség 2011-ben pályázati felhívást hirdetett az európai fogyasztóvédelmi központoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulást illetően. Ez 29 támogatási szerződés megkötését eredményezte. Tekintve a hálózat ismertségének növekedését az európai fogyasztók körében, az Ügynökség tanulmányozni kezdte, hogyan lehetne jobbá és vonzóbbá tenni az egyes tagországi fogyasztóvédelmi központok honlapjait. E vizsgálat ajánlásainak végrehajtása jelenleg van folyamatban minden központnál.

Pályázati felhívások. Pályázati felhívások, valamint 4 konkrét szolgáltatások nyújtására vonatkozó felhívás közzétételére került sor.

Európai iskolák diáknaptára. Az Európa Naptár gimnazistáknak szóló olyan diáknaptár, mely a házi feladatok és egyéb, iskolával kapcsolatos feljegyzések vezetésére szolgál. A Bizottság számos főigazgatósága és egyéb uniós intézmények is nyújtanak tartalmi és pénzügyi hozzájárulást. 2010 során keretmegállapodás jött létre a „Generation Europe” alapítvánnyal mint szerződtetett vállalkozóval az Európa Naptár és tanári útmutató 2011/2012-es kiadásának összeállítására, kinyomtatására és terjesztésére. A keretmegállapodás irányítójaként az Ügynökség koordinálta és monitorozta a projekt végrehajtását: a Bizottság különböző főigazgatóságai és a Gazdasági és Szociális Bizottság 21 szerződését hagyta jóvá.

DOLCETA. Egy keretszerződés megkötését követően az Ügynökség aláírta az első egyedi szerződést arról, hogy a Dolceta honlapját egy új vállalkozó veszi át. A „fogyasztóvédelmi oktatásra, tájékoztatásra és kapacitásfejlesztésre” irányuló külső értékelés eredményeinek figyelembevételével két további ajánlatkérést bocsátott ki. Ezek a meglévő honlap fenntartására és üzemeltetésére, valamint a tanári sarok fejlesztésére irányulnak.

Fogyasztói piacokkal kapcsolatos tanulmányok. A fogyasztói piacok tanulmányozására vonatkozó keretmegállapodás alapján két egyedi szerződés került megkötésre. Azzal a céllal, hogy feltárja, nyomon kövesse és felmérje, melyek a fogyasztók érdekei a belső piacon, az Ügynökség adatgyűjtési célú szerződést kötött egy 27 tagállamban 51 fogyasztói piacot érintő átfogó piaci felmérés elkészítésére.

Tájékoztató kampány a fogyasztók jogairól Romániában: 2011-ben az Ügynökség három szerződést kötött a fogyasztók jogairól Romániában megrendezendő tájékoztató kampány megtartására. A kampány a tervek szerint 2012 tavaszán indul.

2011-ben az Ügynökség öt keretszerződést kötött a fogyasztói magatartás vizsgálatának céljával. Két tanulmányokra vonatkozó felhívást tett közzé az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság (DG SANCO), illetve a Jogérvényesülési Főigazgatóság (DG JUST).

2.3.   Az élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó BTSF program munkaterve

Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság által az Ügynökség hatáskörébe utalt, a 2007. és 2008. évi pályázatok eredményeként kiválasztott projektekkel kapcsolatos, valamint a 2009. évi pályázat során odaítélt szerződések monitorozása. A DG SANCO-val kötött megállapodás értelmében a főigazgatóság egy 6 – a BTSF program keretében megkötött – szerződésből álló csomagot utalt az Ügynökség hatáskörébe. Az Ügynökség nyomon követte a 2009-ben kiírt pályázat eredményeként odaítélt 7 új szerződésben meghatározott programok alakulását.

2011 folyamán az Ügynökség szinte teljesen átvette a DG SANCO-tól a BTSF kezdeményezés végrehajtását. A Bizottság által 2008-ban és 2009-ben kötött valamennyi szerződést időben hajtották végre, és azok kiváló értékelési pontszámokat kaptak a résztvevőktől.

A 2011-es év folyamán Unió-szerte csaknem 6 000 résztvevő, többnyire tagállami tisztviselő részesült képzésben 133 különböző továbbképzés vagy munkaértekezlet alkalmával.

A 2009. évi, illetve a 2010. évi pályázat során odaítélt szerződések (7, illetve 15 szerződés) monitorozása.

A 2011. évi pályázatok kiírása és odaítélése.

3.   A közegészségügyi programmal, a fogyasztóvédelmi programmal, a BTSF programból finanszírozott projektekkel, illetve a végrehajtó ügynökség 2011. évi tevékenységeivel kapcsolatos információk összeállítása és terjesztése.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  A Bizottság 2008. szeptember 9-i határozata az Ügynökség részére történő hatáskör-átruházásról.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

12.

Az EAHC tudomásul veszi a Számvevőszéknek a III. címben (az Ügynökség költségvetésének operatív kiadásai) az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó észrevételeit.

Az előző évek során az Ügynökség erőfeszítéseket tett az áthozatok szintjének csökkentése érdekében, javítva az évenkéntiség költségvetési alapelvének való megfelelést. Így a III. címnél az áthozatok aránya (a kötelezettségvállalások %-ában kifejezve) a 2007. évi (az Ügynökség tevékenységének első éve) 73 %-ról 2010-ben 59 %-ra, majd 2011-ben 46 %-ra csökkent.

Az Ügynökség a jövőben is folytatja ezt a pozitív tendenciát. Az Ügynökség munkaprogramjában tervezett, különösen az operatív költségvetés III. címe alá tartozó tevékenységeket a tárgyévben – a lehető legteljesebb mértékben – hamarabb fogják megvalósítani.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/53


JELENTÉS

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/10

BEVEZETÉS

1.

A kölni székhelyű Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség vagy az EASA) az 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy tartósan biztosítsa a polgári repülés magas szintű biztonságát, szavatolja a polgári repülés biztonságának megfelelő fejlesztését, valamint hogy típusalkalmassági előírásokat és repüléstechnikai termékekre szóló bizonyítványokat adjon ki (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Németország országkoefficiensének 2010 júniusi csökkentése jelentős többletet eredményezett az Ügynökség I. címhez (személyzeti kiadások) kapcsolódó 2011-es előirányzataiban. Egy kb. 3 millió eurós összeget (az előirányzatok 7 %-át) a kifizetések alacsony végrehajtási aránya ellenére az I. címből a III. cím (operatív kiadások) különböző költségvetési soraiba csoportosítottak át (12). Amint azt az EASA pénzügyi szabályzata lehetővé teszi, ezt a címek közötti jelentős mértékű átcsoportosítást, amely nagymértékben módosította a költségvetés szerkezetét, nem engedélyeztették az Ügynökség igazgatóságával (13). Ez a helyzet azonban ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

13.

Az átcsoportosítás a III. címhez tartozó előirányzatok összegét 13,7 millió euróra növelte. Az év végén ugyanakkor 7,8 millió eurót 2012-ra vittek át. Ez ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

Az Ügynökségnek javítania kell tárgyieszköz-gazdálkodásán. Az eszközök nyilvántartása két külön rendszerben történik, és a kettő közötti egyeztetés csak manuálisan végezhető el. Tökéletesíteni kell a fizikai leltárokkal kapcsolatos beszámolást és összegzést. A saját előállítású tárgyi eszközök projektköltségeire vonatkozó becslések nem voltak megfelelőek, és az eltéréseket nem követték figyelemmel. Nem minden belső személyzeti kiadást vettek figyelembe, és a külső költségekre vonatkozó dokumentáció sem volt elégséges.

15.

2011 végén az Ügynökség banki egyenlege 55 millió EUR volt (2010-ben: 49 millió EUR), és egyetlen banknál vezetett csak számlát. Nem volt érvényben olyan pénzállomány-kezelési politika, amely megfelelő befektetési hozam mellett korlátozta volna ezt a kockázatot.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

16.

A Számvevőszék megállapította, hogy tovább kell javítani a munkaerő-felvételi eljárásokon. Nem volt bizonyíték arra nézve, hogy az Ügynökség az írásbeli vizsga és a felvételi beszélgetés kérdéseit, a tartaléklistára felkerülő jelöltek maximális számát, illetve a tartaléklistára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot összeállította volna a pályázatok értékelése előtt.

17.

Az Ügynökség jelenleg érvényes bérleti szerződése értelmében az Ügynökség köteles a szerződés lejártakor a bérelt irodahelyiségeket felújítani és eredeti állapotukba visszaállítani. A beszámolóban az Ügynökség becslése alapján 1 millió EUR összegű céltartalék szerepel a rongálódási költségek fedezésére. A tulajdonos azonban e költségeket 4 millió euróra becsüli. Az Ügynökségnek a rongálódási költségekre vonatkozóan független külső becslést kell végeztetnie, és a beszámolókban e költségeket ennek megfelelően kell szerepeltetnie.

18.

A Számvevőszék ellenőrzést végzett négy európai uniós ügynökségnél (köztük az EASA-nál) abból a célból, hogy értékelje az összeférhetetlenség kezeléséhez alkalmazott politikákat és eljárásokat. Az ellenőrzés eredményeit külön dokumentum (a 15/2012. sz. különjelentés) mutatja be.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 240., 2002.9.7., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Akadémia pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 29-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.easa.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 3200 költségvetési sor (az üzleti alkalmazások növekedése) 37 %-kal 3,5 millió euróra; a 3600 költségvetési sor (szabályozás) 87 %-kal 1,4 millió euróra; a 3601 költségvetési sor (nemzetközi együttműködés) 123 %-kal 778 000 euróra, a 3903 költségvetési sor (kutatás) pedig 550 %-kal 1,3 millió euróra nőtt.

(13)  Mind az EASA pénzügyi szabályzata, mind az általános költségvetési rendelet úgy rendelkezik, hogy csak az előirányzatok 10 %-át meghaladó összegű átcsoportosításokat kell jóváhagyásra benyújtani az igazgatóságnak. Az Unió általános költségvetési rendeletétől eltérően azonban az EASA pénzügyi szabályzata a fogadó költségvetési tételek esetében nem korlátozza az átcsoportosításokat az előirányzatok legfeljebb 30 %-ára.


MELLÉKLET

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (Köln)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz.

Az Ügynökség hatásköre

(az Ügynökség hatáskörét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (az „Alaprendelet”) határozza meg)

Célkitűzések

A polgárirepülés-biztonság egységesen magas szintjének fenntartása Európában és a polgárirepülés-biztonság megfelelő működésének és fejlesztésének biztosítása.

Feladatok

Szakvéleményeket és ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság számára.

Típusalkalmassági előírásokat – beleértve a légialkalmassági szabályzatokat és a megfelelés elfogadható eszközeit –, valamint az alaprendeletnek és végrehajtási szabályainak alkalmazására vonatkozó útmutatókat ad ki.

Az alábbiakkal kapcsolatos döntéseket hoz: légialkalmassági és környezetvédelmi bizonyítványok, pilótabizonyítványok, légiüzemeltetési bizonyítványok, harmadik országbeli üzemeltetők, tagállami vizsgálatok és egyes vállalkozások vizsgálata.

Szabványosítási vizsgálatokat végez a tagállamok, a társult országok és a volt Egyesített Légügyi Hatóság (JAA) tagállamai illetékes hatóságainál (utóbbi esetében munkamegállapodások értelmében).

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel: tagállamonként egy-egy képviselőből, illetve a Bizottság egy képviselőjéből áll,

Feladatok: létrehoz egy tanácsadó szervet az érintett felekből.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgató irányítja az ügynökséget. Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

A fellebbezési tanács

A fellebbezési tanács dönt a következő fellebbezési ügyekben: az Ügynökségnek a típusalkalmassággal, a díjakkal és illetékekkel, valamint a vállalkozásoknál végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos határozatai.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

Teljes költségvetés: 138,7 (137,2) millió EUR, ebből:

Saját bevételek: 75,2 (73) millió EUR (54,2 %)

Uniós támogatás: 34,4 (34,2) millió EUR (24,8 %)

Nem uniós országok hozzájárulása: 1,7 (1,7) millió EUR (1,2 %)

A beszedett díjakból és illetékekből származó célhoz kötött bevétel: 24,7 (27,1) millió EUR (17,8 %)

Egyéb bevétel: 1,4 (0,6) (1 %)

Egyéb támogatás: 1,2 (0,7) (1 %)

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő ideiglenes állások száma: 574 (570).

Ebből betöltött: 573 (523)

Egyéb alkalmazottak: 68 (63), szerződéses alkalmazott: 57 (54), kirendelt tagállami szakértő: 11 (8), szaktanácsadó: 0 (1)

Az ideiglenes alkalmazottak összlétszáma: 574 (1) (524)

Támogatásból finanszírozott betöltött álláshelyek: 223 (2) (206)

Díjakból finanszírozott betöltött álláshelyek: 350 (2) (318)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Vélemények

A 2042/2003/EK rendelet és az 1702/2003/EK rendelet módosítására vonatkozó 7 vélemény.

Szabályozó határozatok

15 határozat, ebből 5 típusalkalmassági előírásokra, 10 pedig a megfelelés elfogadható eszközeire és az útmutatókra vonatkozóan

További eredmények 2011-ben (amelyek szabályok kialakítását eredményezik a következő években)

21 feladatmeghatározás (ToR), 20 felhívás javasolt módosításokra (NPA), 18 hozzászólás/válaszdokumentum (CRD)

Nemzetközi együttműködés

8 munkamegállapodás.

12 munkaszerződésre vonatkozó végrehajtási eljárásrend.

25 ajánlás a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) benyújtott tagállami megjegyzésekhez (State Letters)

Kétoldalú repülésbiztonsági megállapodás (Bilateral Aviation Safety Agreement, BASA)

Az Unió és az Egyesült Államok, illetve az Unió és Kanada között kötött kétoldalú repülésbiztonsági megállapodás hatályba lépése.

Támogatás nyújtása 2 kétoldalú felügyelőtestületi, 2 tanúsítási felügyelőtestületi és 2 közös karbantartás-koordináló testületi ülés előkészítéséhez az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Irányító Hatóságával (FAA), és 1 tanúsítási albizottsági ülés előkészítéséhez a Transport Canada Civil Aviation (TCCA) kanadai hatósággal.

Típusalkalmassági határozatok 2011. december 31-én

Típusalkalmassági bizonyítványok (TC)/ korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok (RTC): 13 (3)

Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok (STC): 656

Légialkalmassági irányelvek (AD): 271

Alternatív megfelelési módszer (AMOC): 53

Európai műszaki standard megrendelési engedély (ETSOA): 236

Főbb változások/ nagyobb javítások/ típusalkalmassági bizonyítványok új derivátumokra vonatkozóan: 903

Kisebb változások/ kisebb javítások: 977

Repülési kézikönyv (Aircraft Flight Manual, AFM): 383

A repülési feltételek jóváhagyása (PTF): 594

Támogató tanúsítás harmadik országban kérvényezett validáláshoz (CSV): 8.

Tervező szervezetek jóváhagyása (DOA) és a tervező szervezetek jóváhagyása helyetti alternatív eljárások (AP-DOA): 495

Karbantartó szervezetek jóváhagyása (kétoldalú) (4): 1 533

Karbantartó szervezetek jóváhagyása (külföldi) (4): 278

Karbantartási szakképző szervezetek jóváhagyása (4): 45

Gyártó szervezetek jóváhagyása (4): 23

Szabványosítási vizsgálatok (országok száma típus szerint) 2011. december 31-én

A légialkalmasság területén (AIR): 26

Az üzemeltetés területén (OPS): 25

Repülőgépek személyzetének képesítése témájában (FCL): 22

A repülésszimulációs oktató eszközök témájában (FSTD): 9

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Két félmunkaidőben dolgozó pilóta csak egy álláshelyet tölt be.

(2)  A költségelosztási kulcsok esetleges módosulása miatt 2011. december 31-étől megváltozhat a díjakból finanszírozott, illetve támogatásból finanszírozott betöltött álláshelyek megoszlása.

(3)  Csak azokat a típusalkalmassági bizonyítványokat (TC)/ korlátozott típusalkalmassági bizonyítványokat (RTC) vettük figyelembe, amelyeket új típus tervezésekor bocsátottunk ki. Azokat a típusalkalmassági bizonyítványokat, amelyek szerzett jogokhoz, átadáshoz vagy újbóli kibocsátáshoz kapcsolódnak, nem vettük figyelembe.

(4)  A szervezet-jóváhagyási tevékenység esetében főként már jóváhagyott szervezetek felügyeletéről (2/3 évenkénti megújítással), illetve ezenkívül az új jóváhagyásokkal kapcsolatos tevékenységről van szó. Az itt szereplő adatok a 2011. december 31-ig megtörtént összes jóváhagyásra vonatkoznak.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az I. címben azonosított többlet főként az Ügynökség irányításán kívül eső eseményeknek az eredménye, amelyeket a költségvetés tervezésekor nem lehetett előre látni. Miután a felső vezetés alaposan mérlegelte a helyzetet, az I. cím alatt elérhető összegeket az Ügynökség pénzügyi rendeletében meghatározott költségvetés-átcsoportosítási elveknek megfelelően átcsoportosították magas prioritású projektekhez.

13.

Az időigényes, ám gyorsan elindított közbeszerzési eljárások nagy mértékben hozzájárultak a kötelezettségvállalások év végi átvitelének magas szintjéhez. Ezenfelül az Ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselői döntéseikben mindvégig gondosan mérlegelték az évenkéntiség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a folyamatosság elveinek egymásnak néha ellentmondó követelményeit.

14.

Az Ügynökség egyet ért az észrevételekkel, és jelenleg leltározási rendszerének, illetve a belső IT-projektekkel kapcsolatos költségek pénzügyi kezelésének javításán dolgozik. A magas, 500 000 eurós küszöb miatt azonban csak csekély számú IT-projekt lesz érintett.

15.

Az Ügynökség fő bankjával kötött jelenlegi szolgáltatási szerződésnek a hátterében egy bizottsági keretszerződés áll. Az Ügynökség pénzügyi kockázatainak további csökkentése érdekében azonban felülvizsgálja majd ezt a szerződést.

16.

A felvételi eljárás átláthatóságának további javítása érdekében az Ügynökség gondoskodni fog annak bizonyításáról, hogy a szóbeli és írásbeli vizsga kérdéseit a beérkezett pályázatok ellenőrzése előtt összeállították. Az álláshirdetések új sablonja meghatározza a tartaléklistára felvehető pályázók maximális számát, valamint a szóbeli vizsgára való behíváshoz és a tartaléklistára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot.

17.

Az Ügynökség folytatja vizsgálatát annak érdekében, hogy javítsa a jövőbeni rongálódási költségeivel kapcsolatos jelenlegi becsléseket. A 2011. évi beszámolóban szereplő 1 065 000 eurós összeg azonban az Ügynökség jogászai által megadott legjobb becslés volt 2012 márciusától.

18.

Az Ügynökség a Költségvetési Főigazgatóság keretszerződésén belül megkezdte belső ellenőrzési szabványokra specializálódott tanácsadók szerződtetését azzal a céllal, hogy – figyelembe véve a Számvevőszék összeférhetetlenséggel kapcsolatos észrevételeit – a magatartási kódexszel kapcsolatos ügynökségi politikát fogalmazzon meg és hajtson végre.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/60


JELENTÉS

az Európai Bankhatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2012/C 388/11

BEVEZETÉS

1.

A londoni székhelyű Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: a Hatóság) az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlat meghatározásához, valamint a jogilag kötelező erejű uniós jogszabályok következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a betétesek és a befektetők védelmét (2). A Hatóság 2011. január 1-jén kezdte meg működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hatóság éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hatóság pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hatóság éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alábbi véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hatóság pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóságnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét. A megjegyzések esetében figyelembe kell venni, hogy a Hatóság a korábbi Európai Bankfelügyeleti Bizottságból alakult át.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Hatóság kötelezettségvállalásai 9 054 030 eurót tettek ki, ami a 2011. évi költségvetés 71 %-át jelenti. A kötelezettségvállalási arány különösen alacsony volt a II. cím – Igazgatási kiadások (57 %) és a III. cím – Operatív kiadások (46 %) esetében. Ez kihatással volt a Hatóság informatikai célkitűzéseire, amelyeket nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A költségvetés végrehajtási arányának alacsony szintje költségvetés-tervezési és -végrehajtási nehézségeket jelez.

13.

A Hatóság költségvetése a 2011. pénzügyi évre vonatkozóan 12,7 millió EUR volt. Az alapító rendelettel (12) összhangban a 2011. évi költségvetés 60 %-át a tagállamok és az EFTA-országok hozzájárulásából, a maradék 40 %-ot az Unió költségvetéséből finanszírozták. 2011 végén a Hatóság 3,6 millió EUR pozitív költségvetési egyenleget mutatott ki. A Hatóság pénzügyi szabályzata 15. cikkének (4) bekezdésével és 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban a teljes összeget az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartották nyilván.

14.

Hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy három jogi kötelezettségvállalás megelőzi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat (742 000 EUR).

MEGJEGYZÉSEK A HATÓSÁG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

15.

A költségvetési rendelet előírja a Hatóság számviteli rendszerének validálását, amit a főkönyvelő még nem hajtott végre.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

16.

Az ellenőrzött beszerzési eljárások nem mindegyike felelt meg teljes mértékben az általános költségvetési rendelet rendelkezéseinek. 299 182 EUR értékben ítéltek oda szerződéseket a tagállami szabályok szerint, ezek alapján 2011-ben 248 775 EUR összegű kifizetésre került sor. A Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az új szerződések odaítélése teljes mértékben megfeleljen az EU közbeszerzési szabályainak.

17.

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Sem a kiválasztási kritériumok súlyozását, a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem pedig a megfelelő jelöltek listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt. Egy kiválasztási eljárás során a besorolási fokozat nem állt összhangban az álláshirdetéssel.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hatóság pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 28-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.eba.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 62. cikk (1) bekezdése.


MELLÉKLET

Európai Bankhatóság (London)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. és 114. cikke)

26. cikk:

„1.   Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

2.   A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

3.   A Tanács a Bizottság javaslata alapján meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket.”

114. cikk:

„1.   Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.”

A Hatóság hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete)

Célkitűzések

a)

a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és felügyelet ésszerű, hatékony és egyenletes szintje révén;

b)

a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, eredményességének és szabályos működésének biztosítása;

c)

a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítése;

d)

a szabályozási arbitrázs megelőzése és az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása;

e)

a hitelfelvétel és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosítása;

f)

a fogyasztóvédelem javítása.

Feladatok

a)

hozzájárulás a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához;

b)

hozzájárulás a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához;

c)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és a hatáskörök átruházásának ösztönzése és megkönnyítése;

d)

szoros együttműködés az ERKT-val (1);

e)

a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló szakértői értékelések elkészítésének megszervezése és lefolytatása;

f)

a hatáskörébe tartozó területen a piaci fejlemények figyelemmel kísérése és értékelése;

g)

a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzés készítése a piacokról;

h)

a betétesek és a befektetők védelmének elősegítése;

i)

hozzájárulás a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelem nyújtása az Unió egész területén a betétesek és a befektetők számára, továbbá hozzájárulás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához;

j)

minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladat elvégzése;

k)

a tevékenységi területére vonatkozó információk közzététele a honlapon és rendszeres naprakésszé tétele;

l)

szükség szerint minden meglévő vagy folyamatban lévő feladat átvétele az Európai Bankfelügyeleti Bizottságtól (EBFB).

Irányítás

Felügyeleti tanács

A testület a Hatóság elnökéből, tagállamonként egy képviselőből (a TFH vezetője (2)), a Bizottság, az EKB (3), az ERKT, az EIOPA (4) és az ESMA (5) egy-egy képviselőjéből áll.

Igazgatóság

Az igazgatóság az elnökből és a felügyeleti tanács tagjainak sorából választott hat másik személyből áll.

Elnök

A felügyeleti tanács nevezi ki.

Ügyvezető igazgató

A felügyeleti tanács nevezi ki.

Fellebbviteli tanács

A három európai felügyeleti hatóság közös testülete.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Európai Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

2011. évi költségvetés

12,7 millió EUR

ebből:

Uniós támogatás: 5,1 millió EUR

Tagállami hozzájárulás: 7,4 millió EUR

Megfigyelők hozzájárulása: 0,2 millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

40 ideiglenes alkalmazott

6 szerződéses alkalmazott

5 kirendelt nemzeti szakértő

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

Az EU egészére kiterjedően 21 ország 90 bankjának stressz-tesztje, amelynek eredményét júliusban tették közzé.

A bankok feltőkésítésére vonatkozó, decemberben közzétett ajánlás.

Részvétel 54 felügyeleti kollégiumi ülésen.

Informális technikai tanácsadás az Európai Bizottság számára a CRD (6)/CRR (7) és más jogalkotási javaslatokhoz kapcsolódó egységes európai szabálykönyvre vonatkozóan.

Belső irányításra vonatkozó iránymutatások elkészítése, amelyek célja a szabályozói elvárások javítása és konszolidációja.

Iránymutatások a javadalmazási gyakorlatokkal kapcsolatos adatgyűjtéshez.

Az EBFB javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásával kapcsolatos, 2010 decemberében kiadott végrehajtási tanulmány.

Egyes jellemzők technikai véleményezése a bankok rendezésére és szanálására vonatkozó potenciális uniós keretszabályozással kapcsolatos konzultáció keretében.

Egyes, az IASB (8) által az IFRS (9) tervezetével kapcsolatban tett javaslatok véleményezése a számviteli standardok vonatkozásában.

Az IAASSB (10) által a nemzetközi ellenőrzési standardok tervezetére vonatkozóan tett javaslatok véleményezése.

A pénzügyi innovációval foglalkozó új állandó bizottság létrehozása azzal a céllal, hogy az támogatást nyújtson a Hatóság számára a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatainak és felelősségeinek ellátásában.

7 road show és 9 képzés megszervezése a tagállami felügyeleti hatóságok számára.

Több mint 180, külső résztvevőkkel folytatott találkozó megszervezése.

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


(1)  Európai Rendszerkockázati Testület.

(2)  Tagállami felügyeleti hatóság.

(3)  Európai Központi Bank.

(4)  Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság.

(5)  Európai Értékpapír-piaci Hatóság.

(6)  Tőkekövetelmény-irányelv

(7)  Tőkekövetelmény-rendelet.

(8)  Nemzetközi Számviteli Standard Testület.

(9)  Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok.

(10)  Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyossági Standardok Testülete.

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


A HATÓSÁG VÁLASZAI

12.

Az EBA tevékenységét 2011-ben kezdte, mivel az alapítórendeletet csak 2010. december 15-én tették közzé. A kései közzététel nem tette lehetővé, hogy a szükséges alkalmazottakat időben felvehessék, ezáltal az EBA munkaprogramja sem valósulhatott meg teljes mértékben. Annak ellenére, hogy az EBA belső IT célkitűzései közül nem mind teljesült, sikerült megvalósítani az EBA leglényegesebb feladatköréhez kapcsolódóakat, így a központi adatbázis kifejlesztését és karbantartását is.

13.

Az EBA egyetért azzal az észrevétellel, hogy az EBA pénzügyi szabályzata (amely teljes mértékben megfelel az EU-ügynökségekre alkalmazandó pénzügyi keretrendeletnek) nem tükrözi megfelelően az EBA pénzügyi struktúráját. A három Európai Felügyeletei Hatóság (ESA-k) közös fellépéssel próbál fenntartható megoldást keresni az Európai Bizottsággal. A három Európai Felügyeleti Hatóság az Európai Bizottsággal közölte a 2014. évi felülvizsgálatuk keretén belüli hosszú távú megoldás iránti igényt, ami egyúttal a hatóságok szabályzatainak lehetséges változtatását is magában foglalja.

14.

Az EBA elismeri az IT területen, a Hatóság működésének első hónapjaiban érzékelt hiányosságokat. 2011 harmadik negyedévében rendezték a hiányosságokat, miután megerősítették az informatikai csoportot.

15.

2012-ben kerül sor a validálásra, amely az EBA működésének első évében tapasztalt kivételes munkateher miatt késlekedett.

16.

Az EBA a közbeszerzési szerződéseinek zömét jogelődjétől, a CEBS Secretariat Ltd.-től örökölte. A 2011-ben tapasztalt jelentős munkateher és erőforráshiány következtében 2011-ben nem volt lehetséges teljes mértékben megfelelni az EU közbeszerzési szabályainak az EBA első működési éve során. A vezetőség elismeri, hogy 2011-ben az intézmény nem követte teljes mértékben a közbeszerzési szabályokat, és a szükséges esetekben aláírta a megfelelő kivételes jegyzékeket. Összeállították a prioritásokat megfogalmazó közbeszerzési tervet, és 2012 fő célkitűzései közé tartozik a hiányosságok kijavítása.

17.

Az EBA egyetért az észrevételekkel, megtette a szükséges javító intézkedéseket a kiválasztási kritériumok súlyozásával, valamint a megfelelő jelöltek listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszám meghatározásával. Valamennyi kiválasztási eljárásban a pályázatok értékelése előtt állapítják meg ezeket a kritériumokat.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/66


JELENTÉS

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

2012/C 388/12

BEVEZETÉS

1.

A stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (a továbbiakban: a Központ) a 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ fő feladata, hogy összegyűjtse és terjessze az emberi betegségek megelőzésével és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos információkat, illetve hogy e témákban tudományos szakvéleményeket bocsásson ki. Feladata továbbá az ezen a területen tevékenykedő szervezetek európai hálózatának összehangolása is (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Központ éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Központ pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Központ éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Központ pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozó vélemény alapja

10.

A központ 2009-ben maximum 9 millió EUR összegű keretszerződést kötött, amelynek értelmében ezen összeghatárig bizonyos kiválasztott beszállítókkal egyedi szerződéseket köthetett. A keretszerződés értelmében a Központ 8,4 millió EUR felső összeghatárig kötött bizonyos összegű egyedi szerződéseket. A későbbi módosítások során azonban a szerződések teljes összege 14,9 millió euróra növekedett. 2011 végére a kifizetések összege elérte a 12,2 millió eurót (ebből 3,2 millió EUR 2011-re vonatkozott). A keretszerződésben meghatározott 9 millió EUR összeghatár feletti kötelezettségvállalások és kifizetések szabálytalanok (12).

Korlátozó vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

11.

A Számvevőszék véleménye szerint a 10. bekezdésben említett problémák kivételével a Központnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

12.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

13.

Az előző évhez hasonlóan 2011-ben is az áthozatalok magas szintje szerepel a beszámolókban. A Központ 2011-es költségvetése 56,6 millió eurót tett ki, ebből 11 millió eurót (20 %) áthoztak a 2012-es évre, ebbe az összegbe tartozott a III. cím (operatív kiadások) előirányzatainak 38 %-a is. Az áthozataloknak ez a magas szintje – és ezzel párhuzamosan a kiadások passzív időbeli elhatárolásának alacsony összege (5,4 millió EUR) – ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK A KÖZPONT FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

A 10. bekezdés az egyik keretszerződés végrehajtásával kapcsolatos szabálytalanságokról számol be, amely szabálytalanságok a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan korlátozó vélemény kibocsátását eredményezték. A Számvevőszék további olyan esetekre is bukkant, amikor a Központ kontrollmechanizmusai nem előzték meg a szerződések hiányos végrehajtását:

Egy többszörös keretszerződés esetében az egyik egyedi szerződést a Központ 2010-ben, majd 2011-ben is módosította. A módosítások a keretszerződés feltételeivel összhangban voltak ugyan, de nem feleltek meg a Központ pénzügyi szabályzata végrehajtási rendelkezéseinek. A módosítások egyrészt a szerződés idejére, másrészt pedig a szolgáltatások kibővítésére és a szerződéses összegek növekedésére vonatkoztak. A kifizetések 0,2 millió euróval meghaladták a szerződés eredeti értékét.

Egy másik esetben a Központ egy maximum 1,7 millió EUR összegű keretszerződést kötött, a négy 2011-ben aláírt, e keretszerződést végrehajtó egyedi szerződés azonban semmilyen hivatkozást nem tartalmazott a teljesítendő szolgáltatások mennyiségére, illetve értékére. 2011-ben az erre a négy egyedi szerződésre vonatkozó kifizetések összege 0,06 millió EUR volt. Magának a keretszerződésnek a maximális időtartama 8 év volt, ami túlzottnak minősül (13), továbbá a Központ nem tette világossá, hogy a beszállítóknak a szerződéses szolgáltatások nyújtására vonatkozóan megküldött pályázati dokumentációban milyen összefüggésben állnak egymással a műszaki leírások, az odaítélési kritériumok, illetve az árszerkezet.

15.

Az egyik (0,2 EUR összegű) támogatási szerződés 2011-es aláírására több mint négy hónappal a tevékenységek megkezdése után került sor. A támogatási szerződés aláírása előtt végrehajtott tevékenységek, illetve az ekkor felmerülő költségek nem támogathatóak, illetve nem elszámolhatóak.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

16.

A tavalyi évhez hasonlóan a Számvevőszék ismét megállapította, hogy a munkaerő-felvételi eljárásokban hiányosságok voltak tapasztalhatók. Nem volt bizonyíték arra nézve, hogy az írásbeli vizsga, illetve a felvételi beszélgetés kérdéseit, valamint azok súlyozását a pályázatok értékelése előtt készítették volna el. A kiválasztási kritériumok egy részét nem ellenőrizték, az alkalmassági követelményeket pedig az értékelési szakaszban módosították.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Központ pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 28-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.ecdc.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A Központ pénzügyi szabályzatának végrehajtási rendelkezéseiben a 117. cikk (2) bekezdése kimondja: „A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételek szerint kötik meg”.

(13)  A Központ pénzügyi szabályzatának végrehajtási rendelkezései a 72. cikkben legfeljebb 4 évet engedélyeznek.


MELLÉKLET

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Stockholm)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke)

Valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet.

A Központ hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete)

Célkitűzések

A fertőző betegségek elleni európai védekezés erősítése, különösen a fertőző betegségek által az emberi egészséget fenyegető, fennálló és újonnan megjelenő veszélyek megállapítása, értékelése és az ezekről való tájékoztatás révén.

E célból a Központ felügyeleti szakhálózatokat működtet, tudományos szakvéleményeket nyújt, korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert (EWRS) tart fenn, valamint gondoskodik a tudományos és technikai segítségnyújtásról és képzésről.

Feladatok

Egyes betegségekre szakosodott felügyeleti hálózatok működtetése és a hálózati tevékenységek ösztönzése. A Központ külön szerepet játszik az adatok gyűjtésében, ellenőrzésében, elemzésében és terjesztésében.

Hiteles szaktanácsadás, valamint tudományos szakvélemények és tanulmányok készítése a fertőző betegségekről.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetése. Eljárások kidolgozása az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyek azonosítása céljából.

A tagállamok készenléti tervezési és képzési kapacitásának erősítése.

A nyilvánosság és az érdekelt felek tájékoztatása a Központ munkájáról.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Valamennyi tagállam egy-egy képviselője, az Európai Parlament két képviselője, illetve a Bizottság három képviselője.

Feladatok

Elfogadja a Központ éves munkatervét és költségvetését, illetve figyelemmel kíséri ezek végrehajtását.

Igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltlista alapján.

Tanácsadó fórum

Összetétel

Valamennyi tagállam egy-egy képviselője, valamint a Bizottság három, szavazati joggal nem rendelkező képviselője.

Feladatok

Feladata, hogy szavatolja a szakmai kiválóságot, illetve a Központ tevékenységeinek és véleményeinek a függetlenségét.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső kontroll

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

56,6 (57,8) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma: 200 (200)

Ebből betöltött: 177 (175)

Egyéb álláshelyek: 88 (79)

ÖSSZESEN: 265 (254), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 174 (169)

adminisztratív és támogató feladatok: 91 (85)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

64 (1) (93) járványügyi veszély azonosítása, illetve figyelése a Veszélykövető Eszköz (Threat Tracking Tool, TTT) segítségével;

52 heti jelentés a fertőző betegségekkel kapcsolatban fennálló veszélyekről és ezek kiküldése 331 (52) címzettnek;

Hozzájárulás a járványokkal kapcsolatos adatgyűjtéshez 3 (5), nagy tömegeket vonzó rendezvénynél;

Ezenkívül 5 (5) kivételes jelentőségű/közérdekű esemény nyomon követése;

17 (32) értékelés a közvetlen fenyegetettségről és 11 (10) értékelés aktualizálása;

2 (3) műhelytalálkozó keretében szimulációs gyakorlatokkal teszteltük és javítottuk a fertőző betegségekkel kapcsolatos felkészültséget és az arra való reagálást;

98 (80) szakmabeli képzése az Európai Intervenciós Epidemiológiai Képzési Program (EPIET) keretében;

8 (6) szakmabeli képzése az Európai Közegészségügyi Mikrobiológiai Képzési Program (EUPHEM) keretében;

Az Unió és az EGT 30 országából 181 (106) közegészségügyi szakértő fogadása a Központ gyorsképző tanfolyamain;

A Központ internetes portálját 500 000 látogató tekintette meg (495 000, új statisztikai rendszer került bevezetésre);

122 (35) tudományos dokumentum közzététele;

A Negyedik Európai Antibiotikum Nap (European Antibiotic Awareness Day) megrendezése 37 (36) ország részvételével;

11,2 (9,8) millió tétel a TESSy adatbázisban; 845 (628) aktív felhasználó 53 országból.

A felügyelet megerősítése; 2011 végén a 17 felügyeleti szakhálózatból 15-öt (11) integráltak a Központba;

Éves epidemiológiai jelentés közzététele;

Éves jelentések közzététele a TBC, a HIV/AIDS és az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók témakörében;

32 (38) heti influenzatájékoztató/heti influenzafelügyeleti áttekintés 2011-ben;

27 (20) tudományos szakvélemény elkészítése az érintett felek felkérései alapján;

A fertőző betegségek alkalmazott epidemiológiájáról szóló ötödik európai tudományos konferencia (ESCAIDE) megszervezése 2011 november 6–8-án, Stockholmban, több mint 500 (562) résztvevővel;

A harmadik Eurovaccine konferencia megszervezése 1 000(600) résztvevővel;

Az Eurosurveillance tudományos folyóirat közzététele hetente, 13 302(1 665) online előfizető részére.

Forrás: a Központtól származó adatok.


(1)  Ez a csökkenés részben az utazással összefüggő legionárius betegség monitorozásának megváltozott eljárásaiból adódik.

Forrás: a Központtól származó adatok.


A KÖZPONT VÁLASZAI

10.

A Központ számára az eset 2012 szeptemberében vált nyilvánvalóvá, és 2011. októberi audit során hozta a Számvevőszék tudomására. A Központ teljesen átlátható módon járt el az ügyben a Számvevőszékkel. Az akkori megbeszélések folyományaként a Központ minden szükséges intézkedésnek helyt adott: azonnal új pályázati eljárást kezdeményezett az új keretszerződés (FWC) létrehozására, valamint az esetet rögzítette a kivételek jegyzékébe. 2011 decemberében a központ részletesen tájékoztatta a Számvevőszéket a szerződések nagyságrendjéről, amelyek a jelenlegi keretszerződés alapján kerülnének aláírásra annak üzleti folyamatossága, az új keretszerződés határidejének, valamint az ilyen esetek elkerülése érdekében tett intézkedések biztosítása érdekében, mint például, hogy egy engedélyezésre jogosult tisztviselő irányítaná az új keretszerződést, illetve egy forrásokért felelős tisztviselő kezelné annak felhasználását. További intézkedések: önálló informatikai egység létrehozása, a szerződéskezelő eszköz végrehajtása, hogy külső képzést tudjanak biztosítani az alkalmazottaknak, és így azok a Központ oktatóivá válhassanak, illetve a közbeszerzésről szóló belső eljárások felülvizsgálata. A Központ hangsúlyozza, hogy nem vesztek el pénzeszközök és senki sem került hátrányos helyzetbe.

13.

2011-ben a Központ az egymást követő években másodszor is sikerrel csökkentette az operatív kiadásokból származó áthozatalt 10 %-kal a 2010-es évhez képest, és továbbra is arra törekszik, hogy az áthozatalt elfogadható szinten tudja tartani. A kiadások passzív időbeli elhatárolásának alacsony összege szintén javult a tekintve áthozatalt, 35 %-ról 49 %-ra, az előző évhez viszonyítva.

14.

A Központ felülvizsgálja a közbeszerzéshez kapcsolódó belső eljárásait és annak érdekében, hogy meg tudja erősíteni a Központ szerződéskezelési eljárásait jelenleg éppen azt vizsgálja, hogy mely szerződéskezelési alkalmazás a leginkább megfelelő az igényeinek. A Központ további célja, hogy az alkalmazottakat külső oktatás keretében készítse fel arra a feladatra, hogy e tárgyban a Központ oktatóivá váljanak.

A Központ a versenyek újraindítást sokkal szigorúbb feltételekkel tervezi, valamint a Központ pénzügyi szabályzata végrehajtási rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.

A telekommunikáció területén általánosan elfogadott, hogy a beszállítók szerződésmintáit alkalmazzák. A Központ nem igazán tudott ez ellen mit tenni, mivel a piaci szolgáltatók száma meglehetősen korlátozott.

A szerződéshossz megvitatásra került a CPCG-ülésen is. A hosszabb időtartamot a DIGIT/R2/PO/2007/033 „hangátviteli szolgáltatások” pályázati felhívása során használt indoklások analógiájára, a feladat összetettségével, valamint az operátor magas telepítési költségeinek a szerződés időtartama alatt történő megtérülésével indokolták. A szándék az volt, hogy pozitív hatást gyakoroljanak az ajánlattevők számára. Az ECDC végrehajtási szabályainak 72. cikke kimondja: A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve különösen a szerződés tárgya által indokolt kivételes eseteket. A Központ pályázatában előírt indokolást a Központ kellően indokoltnak nyilvánította, mivel azt az Európai Bizottság (DG Digit) által használt pályázati dokumentációból másolta.

15.

A Központ tudomásul veszi, hogy az adott EPIET Koordinációs megállapodás létrehozásához alkalmazott időrend ellentétes volt a partnerségi keret-megállapodásban megállapított eljáráshoz képest. Azonban ha az a döntés született volna, hogy az aláírt megállapodás hiányában nem tudják folytatni az EPIET koordinációt, ez súlyos kárt okozott volna az EPIET programban. A Központ javította szerződéskezelési eljárásait, és a célja, hogy korábban kezdi az ajánlatkérési eljárást és a kritikus pontokat alaposan vizsgálja.

16.

A Központ tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, amely olyan gyakorlatokra vonatkozik, amelyeket az ECDC már a 2011-es év során és a felülvizsgált munkaerő-felvételről szóló belső eljárás 2012 januárjában történő bevezetésével megváltozatott. 2011 közepétől az a gyakorlat, hogy a Felvételi Bizottság azt megelőzően megállapodik az írásbeli vizsgákról és az interjún feltett kérdésekről, mielőtt beérkeznek a jelentkezések. Az új belső eljárás részletes szabályokat tartalmaz a sikeresen teljesített vizsgák arányáról, valamint az interjú és a tesztek súlyozásáról. Ezeket a szabályokat nagyon szigorúan veszik. Egyes kiválasztási feltételekkel, mint például a személyes és nyelvi készségekkel nem foglalkoznak közvetlenül, hanem közvetetten, az interjú során, valamint az írásbeli vizsgán az egyes képességek összefoglalásánál. Az alkalmassági követelményeket csak egy esetben változtatták meg egy adminisztrációs hiba folytán. Ugyanakkor egyetlen jelentkezőt sem értékeltek alkalmatlannak az alkalmassági feltételek megváltozott meghatározásából fakadóan.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/73


JELENTÉS

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/13

BEVEZETÉS

1.

A helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a versenyképesség és az innováció javítása mellett biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint a vegyi anyagok szabad mozgását akár önmagukban, akár készítményekben vagy árucikkekben. Az Ügynökség támogatja a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésének alternatív vizsgálati módszereit is (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség 2011-es költségvetése 93,2 millió eurót tett ki, ebből 14,9 millió eurót (16 %) áthoztak a 2012-es évre. A III. címhez (operatív kiadások) kapcsolódó áthozatalok összege 11,5 millió EUR (55 %) volt. Az áthozatalok szintje kiugróan magas, és ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

13.

A legutóbbi, 2011-ben elvégzett mennyiségi felvétellel végrehajtott leltár több hiányosságot mutat; különösen említésre méltó, hogy milyen kevés IKT-eszköz értékét ellenőrizték. Nincsen hivatalos politika a befektetett eszközök leltározására vonatkozóan.

14.

Az Ügynökség a már használatban lévő IKT-projektekkel kapcsolatos költségeket nem tárgyi eszközként, hanem kiadásként tartja nyilván.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

15.

A Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a felvételi eljárásokban. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a felvételi eljárás egyes fordulóiba való bejutáshoz szükséges minimális pontszámot, illetve a személyes elbeszélgetések és írásbeli vizsgák kérdéseit a pályázatok megvizsgálását megelőzően határozták meg. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok nem voltak alkalmasak arra, hogy felderítsék és megelőzzék a felvételi bizottság tagjainak összeférhetetlenségét. Egy esetben a kiválasztási eljárás szabálytalan volt, mivel a munkatársat a meghirdetettől eltérő állásra vették fel.

16.

A Számvevőszék ellenőrzést végzett négy európai uniós ügynökségnél (köztük az ECHA-nál) abból a célból, hogy értékelje az összeférhetetlenség kezelésére alkalmazott politikákat és eljárásokat. Az ellenőrzés eredményeit külön dokumentum (a 15/2012. sz. különjelentés) mutatja be.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 2008. július 9-i 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 19-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 28-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://echa.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Vegyianyag-ügynökség (Helsinki)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Információgyűjtés

Az ECHA alapító rendeletének, a REACH rendeletnek (1907/2006/EK rendelet) a jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.

Az Ügynökség hatásköre

(az 1907/2006/EK (ún. REACH) rendelet és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (ún. CLP) rendelet meghatározása szerint)

Célkitűzések

A REACH rendelet és a CLP rendelet célja, hogy a versenyképesség és az innováció javítása mellett biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, gondoskodjon az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére szolgáló alternatív vizsgálati módszerek előmozdításáról, valamint biztosítsa az anyagok szabad mozgását a belső piacon (a REACH rendelet 1. cikkének (1) bekezdése, a CLP rendelet 1. cikke).

Az ECHA-t azzal a céllal hozták létre, hogy irányítsa és bizonyos esetekben végrehajtsa a REACH rendelet műszaki, tudományos és adminisztratív elemeit, biztosítsa ezen feladatok uniós szintű összhangját (a REACH rendelet 75. cikke), valamint hogy kezelje a vegyi anyagok osztályozásával és címkézésével kapcsolatban a CLP rendeletből adódó feladatokat.

Feladatok

Befogadja a vegyi anyagok regisztrációját és a kapcsolódó dokumentációt, ellenőrzi a dokumentáció hiánytalanságát (a REACH rendelet II. címe).

Kezeli a regisztrációra vonatkozó kérdéseket és döntéseket hoz az adatmegosztással kapcsolatos vitás kérdésekben (a REACH rendelet III. címe).

Megvizsgálja a regisztrációs dokumentációt abból a szempontból, hogy összhangban van-e a REACH rendelettel, illetve az abban foglalt vizsgálati javaslatokat, és összehangolja a vegyi anyagok értékelésének folyamatát (a REACH rendelet VI. címe).

Feldolgozza a különösen veszélyes anyagoknak az engedélyezési eljárásba való lehetséges bevonásra jelölt anyagok jegyzékébe vételére vonatkozó javaslatokat és ajánlásokat tesz arra, hogy ezen anyagok közül egyeseket felvegyenek az engedélyezési listára, valamint kezeli az engedélyezési kérelmeket (a REACH rendelet VII. címe).

Feldolgozza a korlátozás alá kerülő anyagokkal kapcsolatos dokumentációt (a REACH rendelet VIII. címe).

Olyan adatbázis(oka)t hoz létre és tart fenn, amelyek tartalmazzák a valamennyi regisztrált anyagra vonatkozó információkat, és egyes adatokat az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé tesz (a REACH rendelet 77. és 119. cikke).

Adott esetben technikai és tudományos iránymutatásokat és eszközöket bocsát rendelkezésre (a REACH rendelet 77. cikke, a CLP rendelet 50. cikkének (2) bekezdése).

Azokban a vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak és amelyeket a REACH és CLP rendelettel összhangban elé terjesztenek, a lehető legjobb tudományos és műszaki tanácsokkal látja el a tagállamokat és az uniós intézményeket (a REACH rendelet 77. cikkének (1) bekezdése, a CLP rendelet 50. cikkének (1) bekezdése).

Hozzá érkeznek be az osztályozásról és címkézésről szóló bejelentések, osztályozási és címkézési jegyzéket tart fenn, kezeli az alternatív névre irányuló kérelmeket és feldolgozza az anyagok harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozó javaslatokat (CLP).

Irányítás

Igazgatóság

A tagállamok egy-egy képviselője, akiket a Tanács nevez ki, a Bizottság által kinevezett legfeljebb hat képviselő, akik között három, az érdekelt feleket képviselő személy is szerepel szavazati jog nélkül, valamint két, az Európai Parlament által kinevezett független személy. (a REACH rendelet 79. cikke)

Feladatok: A REACH rendelet 78. cikke, valamint az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzat: főként az éves és a többéves munkatervek, a végleges költségvetés, az általános beszámoló és a belső eljárási szabályok elfogadása, valamint a vezérigazgató kinevezése, és fölötte fegyelmi jogkör gyakorlása. Ezenkívül a fellebbezési tanács és a bizottsági tagok kinevezése.

Ügyvezető igazgató

Feladatok: a REACH rendelet 83. cikke.

Bizottságok Az ECHA három bizottságból áll (kockázatértékelés, tagállamok és társadalmi-gazdasági elemzés)

Feladatok: a REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c)–e) pontja.

A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum

Feladatok: a REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontja.

Titkárság

Feladatok: a REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének g) pontja.

Fellebbezési tanács

Feladatok: A REACH rendelet 76. cikke (1) bekezdésének h) pontja.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament (a REACH rendelet 97. cikkének (10) bekezdése).

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés (pótköltségvetésekkel együtt)

93,2 (75,5) millió EUR, ebből:

Beszedett díjakból származó bevétel: 33,5 (35,0) millió EUR

Uniós hozzájárulás: 0,0 (36,0) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 456 (426)

Betöltött álláshelyek száma: 441 (382)

Egyéb alkalmazottak: 101 (90) (szerződéses alkalmazottak és kiküldött nemzeti szakértők)

Teljes létszám: 542 (472), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Operatív feladatok: 443 (341);

Adminisztratív és támogató feladatok: 99 (131)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)  (1)

Az ECHA munkaprogramja a következő 15 tevékenység szerint oszlik meg:

Regisztráció, előzetes regisztráció és adatmegosztás

Lezárt regisztrációs dokumentációk száma, a termék- és folyamatorientált kutatásra és fejlesztésre (PPORD) használt anyagok nélkül, de a 2010-ből áthozott regisztrációkkal: 6 100 (24 000)

Bizalmas kezelés iránti kérelmek elvégzett értékeléseinek száma: 630

Megkeresések száma: 1970 (1 600)

Adatmegosztási vitákkal kapcsolatban kiadott határozatok száma: 3 (6)

Azon anyagok száma, amelyekről az Ügynökség információt tett közzé, a bizalmas információ kivételével: 4 100 (400), 24 000 dokumentáció

Értékelés

Befejezett megfelelési vizsgálatok száma: 146 (70)

Vizsgálati javaslatokra vonatkozó végleges határozatok száma: 22 (4)

Engedélyezés és korlátozások

A jelölt anyagok jegyzékébe felvett vegyi anyagok száma: 28 (16)

Az engedélyezési listára való felvételre javasolt vegyi anyagok száma: 1 (1)

Korlátozás alá kerülő anyagokkal kapcsolatos, bizottsági határozat céljából benyújtott dokumentációk száma: 4 (0)

Beérkezett engedélyezési kérelmek száma: 0 (0)

A jelölt anyagok jegyzékében szereplő anyagokról szóló bejelentések száma: 203 (0)

Osztályozás és címkézés

Osztályozással és címkézéssel kapcsolatban beérkezett bejelentések száma: több mint 3,4 millió bejelentés több mint 110 000 anyagra

Az egységes osztályozással és címkézéssel kapcsolatban beérkezett javaslatok száma: 56 (81)

Keverékekben szereplő vegyi anyagok alternatív nevére irányuló kérelmek száma: 0 (0)

Tanácsadás és segítségnyújtás

Az információs szolgálat által megválaszolt kérdések száma: 5 400 (10 000)

Kiadott új iránymutatások száma: 3 (2); aktualizált iránymutatások száma: 14 (12)

A működést támogató informatikai eszközök

A REACH-IT rendszer és egyéb tudományos informatikai rendszerek továbbfejlesztése

A jogszabályok továbbfejlesztésével kapcsolatos tudományos és gyakorlati tanácsadás

A nanoanyagokkal, az OECD-nek a vizsgálati iránymutatásokkal foglalkozó programjával, valamint a biocid rendeletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban az Európai Bizottság kérésére megfogalmazott észrevételek

A REACH-rendelet 117. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti jelentések benyújtása első ízben

A bizottságok és a fórum

A tagállamok bizottsága által egyhangúan elfogadott megállapodások száma: 70 (26)

A kockázatértékelési bizottság által kiadott vélemények száma: 36 (16)

A kockázatértékelési bizottság által kiadott vélemények száma: 4 (0)

Fellebbviteli tanács

Benyújtott fellebbezések száma: 6 (1)

A fellebbezésekről hozott döntések száma: 2 (0), és eljárási határozatok száma: 10 (1)

Kommunikáció

Az érdekelt feleknek rendezett 1 (2) szakmai nap, 430 (700) résztvevővel

135 (3 000) résztvevő a vezető regisztrálóknak rendezett webináriumokon

70 (60) kiadvány; 21 uniós nyelvre lefordított 1 500 (2 300) oldalnyi dokumentum

2,9 millió (2,5 millió) látogató az Ügynökség honlapján, több mint 200 (200) országból

Kapcsolattartás az uniós intézményekkel és nemzetközi együttműködés

Tudományos és technikai együttműködés az OECD-vel, pl. eChemPortal; QSAR eszköztár)

Irányítás

Az igazgatási és irányítási rendszerek, köztük az IQMS folyamatos fejlesztése és tökéletesítése

Pénzügy, számvitel és beszerzés

Szigorú költségvetési gazdálkodás és készpénztartalék-gazdálkodás, beleértve a 2010-ben kapott uniós támogatások visszafizetését

Azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek kkv-státuszát ellenőrizték: 245

Humánerőforrások és infrastruktúra

24 (35) kiválasztási eljárás véglegesítése; 93 (121) munkatárs (ideiglenes és szerződéses alkalmazott) felvétele

Információs és kommunikációs technológia

Az IKT karbantartása; új munkaterek kialakítása az új alkalmazottak számára

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Adott esetben az adatokat a legközelebbi tízes, százas vagy ezres értékre kerekítettük le-, ill. felfelé.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az ECHA 2011-ben megvalósította a munkaprogramban az áthozatalra vonatkozóan meghatározott célkitűzését. Az Ügynökség 2012-ben újraértékeli az áthozatalokra vonatkozó politikáját és a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó lehetséges áthozatok tekintetében szigorúbb indoklást és korlátozást állapít meg.

13.

Az ECHA teljes mértékben elismeri a fizikai leltár megfelelőségének fontosságát. Az Ügynökség 2012-ben formalizálja a befektetett eszközök kezelésére vonatkozó politikáját, miközben megfelelő figyelmet szentel az év végi fizikai ellenőrzésnek.

14.

Az ECHA továbbfejleszti a belsőleg kifejleszett szoftverek költségeinek tőkésítésére szolgáló módszert, és a költségeket a különböző szoftrverváltozatok szintjén tőkésíti. A megközelítés szorosan kapcsolódik majd a már folyamatban lévő költségelszámolási projekthez, illetve abba fog integrálódni.

15.

Az ECHA teljes mértékben elkötelezett az átláthatóság és esélyegyenlőség elveinek a felvételi és kiválasztási eljárásaiban való alkalmazása mellett. Az ECHA felülvizsgálta felvételi eljárását, beleértve az érdekeltségi nyilatkozatokat is, azzala célllal, hogy azokat tovább javítsa és biztosítsa a legjobb gyakorlat betartását. Az eljárások aktualizálása során figyelembe vették a Számvevőszék által felvetett problémákat. Időközben az említett alkalmazottat a közzétett állásnak megfeleő pozícióba helyezték át.

16.

Az Ügynökség válaszait a Számvevőszék különjelentésével (15/2012) együtt teszik majd közzé.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/80


JELENTÉS

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/14

BEVEZETÉS

1.

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) az 1210/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata olyan megfigyelési hálózat létrehozása, amely a Bizottságot, a Parlamentet, a tagállamokat és általában a nyilvánosságot megbízhatóan tájékoztatja a környezet állapotáról. E tájékoztatásnak elsősorban azt kell elősegítenie, hogy az Európai Unió és a tagállamok intézkedéseket hozhassanak a környezet védelmére és fel tudják mérni azok eredményességét (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

12.

Egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet számára 6 061 EUR összegű kifizetés folyósítására került sor. A kifizetés az Ügynökség munkatársainak a kérdéses szervezet által 2011 februárjában és májusában szervezett expedíción való részvételére vonatkozott. Az expedíciókkal kapcsolatban közbeszerzési eljárás nem történt, és azokra vonatkozóan szerződést sem kötöttek. Az Ügynökség mindezzel kapcsolatban még 11 625 EUR összegű utazási költséget is viselt. Az ügyvezető igazgató 2011 áprilisáig a szóban forgó szervezet kuratóriumi tagja volt. Ez esetben nyilvánvaló összeférhetetlenségről van szó.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

13.

Az Ügynökség az elmúlt évek során jelentős mértékben javította munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Ellenőrzése során a Számvevőszék mégis azt tapasztalta, hogy a szükséges szakmai tapasztalat hosszát illetően ellentmondás állt fenn az alkalmassági és a kiválasztási kritériumok között. Nem volt bizonyíték továbbá arra nézve sem, hogy az írásbeli vizsga kérdéseit, illetve az elérendő minimális pontszámokat a pályázatok értékelése előtt megállapították volna.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 120., 1990.5.11., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. május 31-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve www.eea.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Koppenhága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke)

Környezetvédelmi politika

Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdése és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

Az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a „szennyező fizet” elven. […] Környezet-politikája kidolgozása során […] az Unió figyelembe veszi: a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat; az Unió különböző régióinak környezeti feltételeit; a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit; az Unió egészének gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését […].

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 1210/1990/EGK rendelete)

Célkitűzések

Olyan európai környezeti információs és megfigyelő hálózat létrehozása, amely európai szinten látja el az Uniót és a tagállamokat:

1.

Objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal annak érdekében, hogy azok:

a)

megtehessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket;

b)

értékelhessék ezen intézkedések eredményeit;

c)

biztosítsák a nyilvánosság megfelelő tájékozottságát a környezeti állapotokról.

2.

A szükséges szakmai és tudományos támogatással.

Feladatok

A tagállamokkal együttműködve létrehozza és koordinálja az európai környezeti információs és megfigyelő hálózatot.

Biztosítja a hatékony és eredményes környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges tárgyilagos információt az Unió és a tagállamok részére.

Megfelelő háttértámogatással és beszámolási követelményekkel segíti a környezetvédelmi intézkedések felügyeletét.

Tanácsot ad az egyes tagállamoknak ahhoz, hogy miként dolgozzák ki, hozzák létre és bővítsék a környezetvédelmi intézkedések felügyeletét szolgáló rendszereiket.

Rögzíti, összeállítja és értékeli a környezet állapotával kapcsolatos adatokat, jelentéseket készít az Unió területén belüli környezet minőségéről és terheléséről avégett, hogy valamennyi tagállam egységes kritériumok alapján értékelhesse a környezetvédelmi adatokat, valamint környezetvédelmi információs referenciaközpontot tart fenn és fejleszt tovább.

Gondoskodik a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságáról és szükség esetén megfelelő eszközökkel ösztönzi a mérési módszerek fokozott összehangolását.

Elősegíti az európai környezeti információk beépítését nemzetközi programokba.

Ötévenként jelentés készítése a környezet állapotáról, változásairól és kilátásairól, amelyet meghatározott témakörökre összpontosító mutatókon alapuló jelentések egészítenek ki.

Ösztönzi a környezetvédelmi előrejelző technológiák fejlesztését, az információcserét a környezeti károk megelőzését és csökkentését szolgáló technológiákról, valamint olyan módszerek fejlesztését, amelyek révén felmérhetőek a környezeti károknak, illetve a környezetvédelmi megelőző, védő és helyreállítási intézkedéseknek a költségei.

Gondoskodik arról, hogy — elsősorban a környezet állapotát illetően — megbízható és összehasonlítható környezetvédelmi információ jusson el a közvéleményhez, és e cél érdekében előszeretettel alkalmaz új telematikai technológiákat.

Aktívan együttműködik más uniós szervekkel és programokkal, valamint más nemzetközi szervekkel, valamint a közös érdeklődésre számot tartó területeken a nem uniós tagállamok intézményeivel, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére.

Támogatja a Bizottságot a környezeti hatásvizsgálati módszerek fejlesztéséhez és a legjobb gyakorlat kialakításához szükséges információcsere folyamatában, valamint a környezettel kapcsolatos fontos kutatások eredményeinek terjesztésében oly módon, amely a legjobban segíti a környezetpolitika fejlesztését.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, az EEA tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlament által kinevezett két tudományos szakértőből áll.

Feladatok

A többéves és az éves munkaprogramok elfogadása, azok végrehajtásának biztosítása, valamint az Ügynökség tevékenységeiről szóló éves jelentés elfogadása.

Ügyvezető igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Tudományos bizottság

Környezetvédelmi téren jártas szakértőkből áll, akiket az igazgatótanács nevez ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

62,2 millió EUR (50,6 millió EUR)

Uniós támogatás: 66 % (80 %)

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 134 (133)

Ebből betöltött: 132 (125), valamint 82 (76) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak és kirendelt tagállami szakértők).

Teljes létszám: 214 (201), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 90 (89)

adminisztratív feladatok: 43 (43)

vegyes feladatok:1 (1)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Cikkek

13

Fő események:

46

Sajtóközlemények

9

Beszédek

1

Internetes honlapokon megjelent cikkek

3

Adategyüttesek

30

Mutatók

12

Térképek, grafikonok

271

Promóciós anyagok

5

Szervezeti dokumentáció

2

Jelentések

7

Szakmai jelentések

30

Összeurópai értékelések

1

Az Európai környezet – állapot és előretekintés (SOER2010)

1

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az összeget a kutatóállomásokon dolgozó munkatársak élelmezésének és szállásának fedezésére folyósítottuk. Az ügyvezető igazgató, miután a Számvevőszék 2011 áprilisában a lehetséges összeférhetetlenségről tájékoztatta, azonnal lemondott kuratóriumi tagságáról, hogy ezáltal védje az Ügynökség érdekeit és biztosítsa, hogy a végleges tudományos eredmények ne kerüljenek veszélybe. A 2010-es elbocsátási eljárás fényében az igazgatótanács és az EEA vezetősége megerősítette az EEA összeférhetetlenségi politikáját, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az esetleges problémák.

13.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit és már megkezdte a javaslatok végrehajtását.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/86


JELENTÉS

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2012/C 388/15

BEVEZETÉS

1.

A vigói székhelyű Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) a 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata, hogy megszervezze a tagállamok halászattal kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeinek operatív összehangolását annak érdekében, hogy biztosítsa a közös halászati politika szabályainak hatékony és egységes alkalmazását (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A HIVATAL FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

12.

A Számvevőszék megállapította, hogy a beszerzési eljárások tökéletesítésére van szükség. A Hivatal nem dokumentálta megfelelően a szerződések értékének becslését a közbeszerzési dossziékban. Az eljárások átláthatóságának további javításához az ajánlattevők kiválasztásának néhány kritériumát konkrétabban kell megfogalmazni.

13.

A Hivatal még nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a saját előállítású immateriális javak létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartására és elszámolására.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Az ügyvezető igazgató kinevezése során az igazgatási tanács egyik tagja azzal, hogy bejelentette, melyik jelöltre szándékozik szavazni a Bizottság, megsértette a vezető beosztásokba történő kinevezés szabályait.

15.

A Számvevőszék megállapította, hogy tovább kell javítani a munkaerő-felvételi eljárásokon. Az álláshirdetések nem tartalmaztak információt a panasz- és fellebbezési eljárásokról. A felvételi bizottság ülései nem voltak kellően dokumentálva, és egy felvétel esetében a kinevezésre jogosult hatóság úgy tért el a felvételi bizottság jegyzékében megadott sorrendtől, hogy azt nem indokolta meg.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza, és e szabályokat beépítették a Hivatal pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 29-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 5-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://cfca.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal  (1) (Vigo)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az EUMSZ 43. cikke)

A 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.

A Hivatal hatásköre

(az 1224/2009/EK rendelettel módosított 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendelet)

Célkitűzések

Ez a rendelet létrehozza az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (EFCA), amelynek célja a tagállamok által folytatott halászati ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése, valamint a tagállamok közötti együttműködés támogatása, hogy azok megfelelhessenek a közös halászati politika szabályainak, e szabályok hatékony és egységes alkalmazása érdekében.

Feladatok/küldetés

Koordinálja az Unió ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségeihez kapcsolódó, tagállamok által végzett ellenőrzést és felügyeletet.

Koordinálja az érintett tagállamok által egyesített nemzeti ellenőrzési és felügyeleti eszközök alkalmazását, e rendelettel összhangban.

Segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy információkat szolgáltassanak a halászati, valamint az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekről.

Hatáskörén belül segítséget nyújt a tagállamoknak a közös halászati politika szabályai értelmében felmerülő feladataik és kötelezettségeik végrehajtásában.

Segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a közös halászati politika uniós alkalmazásának harmonizációjában.

Hozzájárul a tagállamok és a Bizottság ellenőrzési és felügyeleti technikák kutatására és fejlesztésére irányuló munkájához.

Hozzájárul az ellenőrképzés és a tapasztalatcsere tagállamok közötti összehangolásához.

Összehangolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harc jegyében folytatott tevékenységeket az uniós jogszabályoknak megfelelően.

Elősegíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, ami különösen az alábbiakat foglalja magában:

1.

az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan („IUU”) halászat ellenőrzésére irányuló programok és a nemzetközi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása érdekében a tagállamok által folytatott ellenőrzési tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése;

2.

a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges vizsgálatok.

Megjegyzendő, hogy a Hivatal létrehozásáról szóló rendeletnek az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel történt módosítását követően, egyéb hatáskörök mellett:

1.

a Hivatal tisztviselőit nemzetközi vizeken uniós ellenőrnek lehet kijelölni;

2.

a Hivatal megvásárolhatja, kölcsönözheti vagy bérelheti a közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközöket;

3.

a Bizottság értesítése vagy a saját kezdeményezése alapján eljáró Hivatal haladéktalanul válságstábot hoz létre, és erről tájékoztatja a Bizottságot, ha úgy látja, hogy a közös halászati politika súlyos veszélybe került.

Irányítás

Igazgatási tanács

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője és a Bizottság hat képviselője alkotja.

Feladatok

A költségvetés, a munkaprogram és az éves jelentés elfogadása. A Hivatal végleges költségvetésének és a létszámtervnek az elfogadása. A végleges beszámoló véleményezése.

Ügyvezető igazgató

Az igazgatási tanács nevezi ki a Bizottság által javasolt, legalább két jelöltet megnevező lista alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső kontroll

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

Teljes 2011-es költségvetés: 12,85 (11,01) millió EUR

I. cím: 6,04 (6,03) millió EUR

II. cím: 1,23 (0,96) millió EUR

III. cím: 5,57 (4,01, beleértve 2,60 célhoz kötött bevételt) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő ideiglenes alkalmazotti állások száma 53 (53), ebből betöltött: 52 (52)

A létszámtervben szereplő szerződéses alkalmazotti állások száma 5 (5), ebből betöltött 4 (2)

Teljes tervezett létszám: 58 (58), ebből betöltött 56 (54)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Operatív koordináció

Az Északi-tengeren, a Skagerrak- és Kattegat-szorosban és a La Manche csatornában, valamint az északnyugati vizeken (Skóciától nyugatra és az Ír-tengeren) folytatott tőkehalhalászatra vonatkozó közös alkalmazási terv végrehajtása.

Közös alkalmazási terv a tőkehalhalászatra a Balti-tengeren.

Közös alkalmazási terv a kékuszonyú tonhal halászatára a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán keleti részén.

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet területére és a Északkelet-atlanti Halászati Szervezet területére vonatkozó közös alkalmazási terv végrehajtása.

Az Európai Unió nyugati vizein nyílt tengeri fajokra vonatkozó közös alkalmazási terv.

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni harc jegyében folytatott tevékenységek támogatása.

A közös alkalmazási tervek konszolidációja regionális megközelítés előmozdítása révén.

A közös alkalmazási tervekben és a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben résztvevő tagállami ellenőrök képzése.

Kapacitásépítés

Az Európai Unióban a halászati ellenőrzéseket támogató információs rendszerek feltérképezése.

A képzési alaptanterv javasolt szerkezetének és tartalmának összeállítása.

A képzéshez webalapú együttműködési platform kifejlesztése.

A tagállamok nemzeti képzési programjainak támogatása.

az információs és kommunikációs technológiák (IKT) általi monitoring: A hajómegfigyelési rendszer (Vessel Monitoring System), az elektronikus jelentéstételi rendszer (ERS) és a Fishnet működtetése, karbantartása, javítása és fejlesztése.

A közös alkalmazási tervek számára koordinációs helyiség fenntartása a Hivatalban.

Szerződéses szolgáltatások egy halászati EFCA-őrhajó bérlése céljával.

(A részletekről lásd: a Hivatal 2011-es éves munkaprogramja)

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


(1)  Megjegyzendő, hogy a Hivatal eredeti neve Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalról 2012. január 1-től Európai Halászati Ellenőrző Hivatalra változott.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az Ügynökség számos belső eljárást állapított meg annak érdekében, hogy kellő alapot biztosítson a szerződések értékbecslésére és dokumentálja is ezt az eljárást. Ugyanakkor az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzéseit és javítani kívánja a beszerzési dokumentációk kezelését. Az Ügynökség szintén tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását a kiválasztási kritériumok tekintetében.

13.

Az Ügynökség rámutat arra, hogy a nyilvántartandó és elszámolandó saját előállítású költségek meglehetősen korlátozottak. Ugyanakkor az Ügynökség éppen felülvizsgálja az adminisztratív és működési tevékenységeit, és e folyamat során figyelembe veszi a Számvevőszék megjegyzéseit.

14.

Az Igazgatási tanács tagjai nem állnak az ügynökség ellenőrzése alatt, így az Ügyvezető igazgató nem felelős az eljárásokért.

15.

Az Ügynöksége ezek tájékoztatással fogja bővíteni az álláshirdetéseket, és a jegyzőkönyvi mintadokumentumot hozzáigazítja a Számvevőszék ajánlásaihoz. Az Ügynökség értelmezése szerint a felvételi bizottság által összeállított listán szereplő valamennyi jelölt alkalmas arra, hogy felvegyék. Az említett esetben két olyan jelölt volt, akiknek jelentősen kiemelkedett az eredményük a többiekhez képest. A két jelölt pontja közötti minimális különbséget tekintve a kinevezésre jogosult hatóság a két jelölt közül azt választotta, aki végül is a leginkább megfelelőnek bizonyult.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/92


JELENTÉS

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2012/C 388/16

BEVEZETÉS

1.

A pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, illetve az EFSA) az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság fő feladata, hogy tudományos információkat szolgáltasson az uniós joganyag kidolgozásához, adatokat gyűjtsön és vizsgáljon a kockázatok azonosítása és monitorozása céljából, valamint hogy független tájékoztatást nyújtson ezekről a kockázatokról (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hatóság éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hatóság pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hatóság éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóságnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

2011-ben 13 költségvetési átcsoportosítás történt, ami jelentős mértékben megnövelte az informatikai kiadások előirányzatait (12). Összesen 2,5 millió eurót az I. címből (személyzeti kiadások) a II. címbe (igazgatási kiadások) csoportosítottak át; ez a II. cím eredeti összege 21 %-ának felel meg. A III. címet (operatív kiadások) illetően 1,8 millió EUR összegű differenciált kifizetési előirányzatot, az eredeti differenciált előirányzatok 25 %-át törölték. Ez a helyzet költségvetés-tervezési, illetve -végrehajtási nehézségeket jelez, és ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

13.

A Hatóság 2011 decemberében 36,8 millió euróért új székházat vásárolt. A vételár negyedéves részletekben, 25 éves futamidő alatt törlesztendő, ami 18,5 millió EUR fizetendő kamatot jelent. A Számvevőszék felteszi a kérdést, hogy – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, a költségvetési rendelet teljes mértékű tiszteletben tartásával – nem lett volna-e lehetséges gazdaságosabb alternatíváért folyamodni a költségvetési hatósághoz.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Van még javítanivaló a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának terén. Az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit akkor határozták meg, amikor a felvételi bizottság már megvizsgálta a pályázatokat; a felvételi bizottság tagjai a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatukat nem a jelöltek pályázatainak értékelését megelőzően, hanem már aközben írták alá.

15.

A Számvevőszék ellenőrzést végzett négy európai uniós ügynökségnél (köztük az EFSA-nál) abból a célból, hogy értékelje az összeférhetetlenség kezeléséhez alkalmazott politikákat és eljárásokat. Az ellenőrzés eredményeit külön dokumentum (a 15/2012. sz. különjelentés) mutatja be.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hatóság pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 14-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 28-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.efsa.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 13 átcsoportosítás számos költségvetési sort érintett. A 2011 májusi átcsoportosítás például 63 költségvetési sort, a 2011 decemberi három átcsoportosítás pedig 87 költségvetési sort érintett. Egyes költségvetési sorok rövid idő alatt csökkentek, majd nőttek. Az informatikai adatgyűjtés és hálózatépítés előirányzatai 116 %-kal, 5,2 millió euróra nőttek; ezek 90 %-át átvitték a következő évre.


MELLÉKLET

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Parma)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Információgyűjtés

Közös agrárpolitika (a Szerződés 38. cikke)

A belső piac működése (a Szerződés 114. cikke)

Közegészségügy (a Szerződés 168. cikke)

Közös kereskedelempolitika (a Szerződés 206. cikke)

A Hatóság hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete)

Célkitűzések

Tudományos szakvélemények kialakítása, valamint tudományos és szakmai segítségnyújtás azon jogszabályokhoz és szakpolitikákhoz, amelyek közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak az élelmiszerek és takarmányok biztonságára.

Független információk szolgáltatása az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kockázatokról.

Hozzájárulás az emberi élet és egészség magas szintű védelmének kialakításához.

A kockázatok jellemzéséhez és monitorozásához szükséges adatok gyűjtése és elemzése.

Feladatok

Tudományos szakvélemények és tanulmányok kiadása.

Egységes kockázatértékelési módszerek kialakítása.

Segítségnyújtás a Bizottságnak.

A szükséges tudományos és szakmai adatok kutatása, elemzése és összegzése.

Az új kockázatok felismerése és jellemzése.

A hasonló területeken tevékenykedő szervezetek hálózatának létrehozása.

Tudományos és szakmai segítségnyújtás válságkezelés során.

A nemzetközi együttműködés javítása.

Megbízható, objektív és könnyen érthető információk nyújtása a nyilvánosság és az érdekelt felek részére.

Részvétel a Bizottság sürgősségi riasztórendszerében.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

A Tanács által (az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együttműködésben) kinevezett 14 tag és a Bizottság egy képviselője.

Feladatok

A munkaterv és a költségvetés elfogadása, illetve gondoskodás azok végrehajtásáról.

Ügyvezető igazgató

Az Igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, európai parlamenti meghallgatást követően.

Tanácsadó fórum

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője.

Feladat

Tanácsadás az ügyvezető igazgatónak.

Tudományos Bizottság és tudományos testületek

A Hatóság tudományos szakvéleményeinek kialakítása.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Hatóság belső ellenőrzési csoportja.

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

78,8 (74,7) millió EUR, amelyből az Unió hozzájárulása: 100 % (100 %).

Létszám 2011. december 31-én

a létszámtervben szereplő állások száma: 355 (355), ebből betöltött:

alkalmazott (ideiglenes alkalmazottak és tisztviselők): 334 (330)

egyéb álláshely (szerződéses, kirendelt tagállami szakértők): 109 (103)

teljes létszám (1): 443 (433), az alábbi megoszlásban:

operatív feladatok: 326 (323)

adminisztratív feladatok: 117 (110)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Tudományos outputok és kapcsolódó publikációk 2011-ben (zárójelben a 2010-es adatok)

1. tevékenység:   Tudományos szakvélemények, tanácsok és kockázatértékelési módszerek biztosítása

A tudományos bizottság/testületek által kiadott útmutatás: 9 (2)

A tudományos bizottság/testületek által kiadott szakvélemények: 38 (48)

A Hatóság által kiadott tudományos jelentés: 3 (5)

A Hatóság által kiadott nyilatkozatok: 3 (4)

A tudományos bizottság/testület által kiadott nyilatkozatok: 4 (7)

Az 1. tevékenységből származó összes tudományos output = 57 (66)

2. tevékenység:   Engedélyezést igénylő termékek, vegyi anyagok és kérelmek vizsgálata

A növényvédő szerekkel foglalkozó szakértői értékelés következtetései: 54 (73)

Hatósági útmutató: 2 (1)

A tudományos bizottság/testület által kiadott útmutatás: 17 (6)

A tudományos bizottság/testület által kiadott szakvélemények: 298 (244)

A Hatóság által kiadott tudományos jelentés: 1 (2)

A tudományos bizottság/testület által kiadott nyilatkozatok: 9 (5)

A Hatóság által kiadott nyilatkozatok: 3 (0)

Az 2. tevékenységből származó összes tudományos output = 384 (331)

3. tevékenység:   Adatgyűjtés, tudományos együttműködés és hálózatépítés

Hatósági útmutató: 3 (3)

A Hatóság által kiadott nyilatkozatok: 0 (2)

Indoklással ellátott szakvélemények: 88 (68)

A Hatóság által kiadott tudományos jelentés: 16 (38)

Az 3. tevékenységből származó összes tudományos output = 107 (111)

Kapcsolódó publikációk

Különböző rendezvényekről készült jelentések: 8 (7)

Külső tudományos jelentés: 37 (33)

Szakmai jelentés: 65 (17)

Kapcsolódó publikációk összesen = 110 (57)

Outputok száma összesen = 658 (565)

Kommunikációs tevékenységekkel kiegészített tudományos outputok: 35 % (34 %).

Nyilvános konzultáció: 78 (78)

Az internetes honlap látogatóinak száma: 3,5 millió (3,0)

Az „EFSA Highlights” nevű elektronikus hírlevélre feliratkozottak száma: 27 933 (26 934).

Sajtómegjelenés újságcikkekben és audiovizuális riportokban: 9 397 (8 330)

Média általi megkeresések: 1 086 (857)

Sajtóközlemények: 15 (16)

Internetes sajtóhírek: 63 (59)

Interjúk: 126 (116)

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


(1)  Beleértve a 2011. december 31-ig kiküldött 7 felvételi értesítőt.

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


A HATÓSÁG VÁLASZAI

12.

A szervezeti modell változtatása és az új helyiségek megvásárlása és a beköltözés alkalmazkodást igényelt (különösen az informatikai rendszerek terén), míg bizonyos munkaerő-felvételt pár hónappal elhalasztottak, a kialakult kevésbé kiszámítható környezet miatt pedig további költségvetési átcsoportosításokra volt szükség (2011-ben 6 %, összevetve a 2010-es 4 %-kal).

Az EFSA a költségvetés keretein belül a költségvetési struktúra adaptálását veszi fontolóra a felaprózódás és a szükséges áthozatok arányának csökkentése érdekében.

A differenciált kifizetési előirányzatoknak az előzetesen jelzettnél alacsonyabb igénybevétele azért következett be, mivel a 2009-ben bevezetett, többéves tudományos együttműködési projektek kifizetési ütemének pontos előrejelzése nehézségekbe ütközött.

13.

Az EFSA a költségvetési hatóság által tisztázott, 25 éves futamidővel törlesztendő fizetési módozatokat követve vásárolta meg a székházat. Az EFSA nemrégiben kérte az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg további erőforrások rendelését a költségvetési hatósághoz a beszerzés futamidejének lerövidítése érdekében. Ez a segített beszerzés nem jelent további költséget az EFSA-nak.

14.

Az EFSA munkaerő-felvételi eljárásai teljes mértékben megfelelnek a szabályozási követelményeknek.

Az EFSA 2012 januárjában fogadta el azokat, az átláthatóság specifikus dimenzióját hangsúlyozó eljárásokat, amelyek biztosítják a következőket:

 

A készségértékelő eszközöket a pályázatok értékelése előtt alakították ki.

 

A felvételi bizottság tagja a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatukat a folyamat korábbi fázisai során írják alá és rendszeresen értékelik.

15.

Az EFSA válaszai a külön dokumentumban szerepelnek (15/2012. sz. különjelentés).


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/98


JELENTÉS

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszaival együtt

2012/C 388/17

BEVEZETÉS

1.

A vilniusi székhelyű Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (a továbbiakban: az Intézet) a 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre (1). Az Intézet feladata, hogy gyűjtse, elemezze és terjessze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó információkat, valamint hogy olyan módszertani eszközöket fejlesszen ki, elemezzen, értékeljen és terjesszen, amelyek segítik a nemek közötti egyenlőség valamennyi közösségi szakpolitikába és az abból eredő tagállami politikákba való integrálását (2). Az Intézet 2010-től rendelkezik teljes önállósággal.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Intézet felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Intézet éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról  (5) szóló jelentésekből áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Intézet pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Intézet éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alábbi véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézet éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Intézet pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézetnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A költségvetési előirányzatok összesen 7,5 millió eurót tettek ki, ez az adat az előző évben 5,9 millió EUR volt. Összesen 6,7 millió EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásra került sor. A 2012-re átvitt előirányzatok összege 3,3 millió EUR, az összes kötelezettségvállalás 50 %-a. Az áthozatok ilyen magas szintje túlzott, és ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK AZ INTÉZET FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

13.

A Számvevőszék megállapította, hogy javítani kell a befektetett eszközök fizikai leltárának dokumentációját, illetve az elhatárolt kiadások becslését.

14.

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2011 decemberében az Intézetnél „a belsőkontroll-standardok alkalmazására vonatkozó korlátozott felülvizsgálatot” hajtott végre. Az Intézet magáévá tette a belsőkontroll-standardok alkalmazási eljárásának véglegesítésére irányuló ajánlásokat, vezetősége pedig egy 2012-ben végrehajtandó cselekvési tervet fogadott el.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(2)  Az Intézet hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Intézet pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 6-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 13-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.eige.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (Vilnius)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikke)

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét.

Az Intézet hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1922/2006/EK rendelete)

Célkitűzések

A nemek közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulás és ennek megerősítése, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését valamennyi uniós politikában és az abból eredő tagállami politikákban, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet és az uniós polgárokban a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelését.

Feladatok

a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó összehasonlítható és megbízható információk gyűjtése, elemzése és terjesztése,

az adatok európai szintű objektivitásának, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek kifejlesztése,

a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós politikába és az abból eredő tagállami politikákba való integrálását segítő módszertani eszközök kifejlesztése, elemzése, értékelése és terjesztése, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének támogatása valamennyi uniós intézménynél és szervnél,

a nemek közötti egyenlőség európai helyzetére vonatkozó felmérések lefolytatása,

a nemek közötti egyenlőség európai hálózatának felállítása és koordinálása,

szakértők eseti jellegű üléseinek szervezése az Intézet kutatómunkájának segítése céljából,

az uniós polgárok körében a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelése érdekében uniós szintű konferenciák, kampányok és ülések szervezése az érdekeltekkel, valamint az eredmények és következtetések bemutatása a Bizottságnak,

az élet minden területén a nők és férfiak sztereotípiáktól mentes szerepére vonatkozó példákkal kapcsolatos információk terjesztése, azok eredményeinek, valamint az ilyen sikertörténeteket nyilvánosság elé táró és ezekre építő kezdeményezéseknek a bemutatása,

együttműködés és párbeszéd kialakítása nem kormányzati és esélyegyenlőségi szervezetekkel, egyetemekkel és szakértőkkel, kutatóintézetekkel, szociális partnerekkel,

a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációs források létrehozása,

a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos információk hozzáférhetővé tétele köz- és magánszervezetek számára,

az uniós intézmények részére információk szolgáltatása a csatlakozó és tagjelölt országokban a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatosan.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az egyes tagállamok javaslata alapján a Tanács által kinevezett 18 képviselő, valamint a Bizottságot képviselő tag, akit a Bizottság a legmagasabb szintű hozzáértést ésa nemek közötti egyenlőség területén szerzett széles körű és transzdiszciplináris szakértelmet szem előtt tartva jelöl ki. Az Intézet a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletére törekszik az igazgatótanácsban. A Tanács által kinevezett tagok 18 tagállamot képviselnek az elnökségek rotációs sorrendjében.

Feladatok

Az éves és középtávú munkaprogramok, a költségvetés és az éves jelentés elfogadása. Az Intézet belső szabályainak, valamint az igazgatótanács eljárási szabályzatának elfogadása.

 

Szakértői fórum

Összetétel

A fórum a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre szakosodott illetékes szervek tagállamok által kijelölt egy-egy képviselőjéből, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre szakosodott egyéb illetékes szervezetek Európai Parlament által kijelölt két képviselőjéből, valamint a Bizottság által kinevezett három képviselőből áll.

Feladatok

A fórum támogatja az igazgatót az Intézet tevékenysége kiválóságának és függetlenségének biztosításában, teret biztosít a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserének és ismeretgyűjtésnek, valamint biztosítja az Intézet és a tagállamok illetékes szervei közötti szoros együttműködést.

Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltlista alapján, nyílt versenyvizsga után.

Feladatok

Az Igazgató felelős az 1922/2006/EK rendeletben hivatkozott feladatok végrehajtásáért. Feladatai közé tartozik az Intézet éves és középtávú szakmai programjának előkészítése és végrehajtása; az igazgatótanács és a szakértői fórum üléseinek előkészítése; az éves jelentés elkészítése és közzététele; valamennyi személyzettel kapcsolatos ügy és az igazgatás napi ügyeinek intézése; valamint az Intézet teljesítményét eredményesen nyomon követő és értékelő eljárások végrehajtása.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső kontroll

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Intézet rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

7,5 (5,9) millió EUR, ebből uniós támogatás: 100 % (100 %).

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 27 (25), ebből betöltött: 26 (23),

8 (4) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt tagállami szakértők, gyakornok).

Teljes létszám

35 (29), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Operatív feladatok: 24 (18)

Adminisztratív feladatok: 8 (8)

Vegyes feladatok: 3 (3)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Kiemelt területek: A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó összehasonlítható és megbízható adatok és mutatók; a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos munka módszereinek és gyakorlatának gyűjtése és feldolgozása; Erőforrás- és Dokumentációs Központ; tudatosságnövelés, hálózatépítés és kommunikáció.

Elindított tanulmányok száma: 6 (8)

Az elnökséget adó országoknak adott tájékoztató anyagok száma: 2 (2)

Szakértői és munkacsoportülések száma: 19 (12)

Nemzetközi konferencia: 1 (0)

Kutatási jelentések száma: 2 (0)

Éves jelentések: 1 (1)

Forrás: az Intézettől származó adatok.


AZ INTÉZET VÁLASZAI

12.

Az Intézet elfogadja az észrevételt. Az EIGE 2011-től kezdve a költségvetés végrehajtása vonatkozásában megfelelő beszámolási és monitorozási rendszert alkalmaz. A Számvevőszékkel 2011-ben megvitatottaknak megfelelően az EIGE az átvitelt illetően címenként elfogadható felső határokat vezetett be, például: I. cím legfeljebb 10 %, II. cím legfeljebb 20 %, III. cím legfeljebb 35 %. Mivel az Intézet még megalakulóban van, 2011-ben arra számított, illetve 2012-ben is arra számít, hogy magasabb %-ban kerül sor átvitelre, különösen a III. cím – „Működési tevékenységek” esetében. 2013-tól kezdve az EIGE a felső határokat betartva fog működni.

13.

Az Intézet elfogadja az észrevételt. Az EIGE összes eszközét megfelelően fogja dokumentálni, címkézni és nyilvántartásba venni. Ezen kívül az EIGE kidolgozza és végrehajtja az „EIGE leltározási eljárást (EIGE’s Inventory Procedure)”, hogy biztosítsa eszközeinek megfelelő kezelését. A dokumentált eljárás az igazgatói határozat aláírásával lép majd hatályba 2012 utolsó negyedévében.

Az Intézet javítani fogja a költségek becslését.

14.

Az Intézet elfogadja az észrevételt. Az EIGE elfogadta cselekvési tervét, amelynek végrehajtása folyamatban van. A Számvevőszéket a következő vilnius-i küldetés előtt értesíteni fogják az elért haladásról.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/104


JELENTÉS

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2012/C 388/18

BEVEZETÉS

1.

A frankfurti székhelyű Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság) a 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata, hogy magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardokat és gyakorlatot határozzon meg, hozzájáruljon a jogilag kötelező erejű uniós előírások következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és kedvezményezettek védelmét (2). A Hatóság 2011. január 1-jén kezdte meg működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hatóság éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról  (5) szóló jelentésekből áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hatóság pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokatt (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő jelentős összegű - akár csalás, akár tévedés okozta - hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóságnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét. A megjegyzések esetében figyelembe kell venni, hogy a Hatóság a közelmúltban a biztosítások és a foglalkoztatói nyugdíjak európai felügyeleti bizottságából alakult ált egy európai szintű hatósággá.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Hatóság kötelezettségvállalásai 6 579 663 eurót tettek ki, ami a 2011. évi költségvetés 62 %-át jelenti. A kötelezettségvállalási arány különösen alacsony volt a II. cím – Igazgatási kiadások (60 %) és a III. cím – Operatív kiadások (12 %) esetében. Ez kihatással volt a Hatóság informatikai célkitűzéseire, amelyeket nem sikerült teljes mértékben teljesíteni.

13.

A Hatóság költségvetése a 2011. pénzügyi évre vonatkozóan 10,7 millió EUR. Az alapító rendelet 62. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2011. évi költségvetés 55 %-át a tagállamok és EFTA-országok hozzájárulásából, a maradék 45 %-ot az Unió költségvetéséből finanszírozták. 2011 végén a Hatóság 2,8 millió EUR pozitív költségvetési eredményt mutatott ki. A Hatóság pénzügyi szabályzatával összhangban a teljes összeget az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartották nyilván.

MEGJEGYZÉSEK A HATÓSÁG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

A költségvetési rendelet előírja a Hatóság számviteli rendszerének validálását, amelyet a főkönyvelő még nem hajtott végre.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

15.

Az ellenőrzött beszerzési eljárások nem álltak teljes mértékben összhangban az általános pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel. Informatikai eszközök beszerzése során öt esetben (160 117 EUR összeget érintően) az odaítélési kritériumokat nem határozták meg előre, és nem írtak alá írásos szerződést. Egy másik, munkaerő-felvételi szolgáltatásokhoz kapcsolódó esetben (55 000 EUR) nem megfelelően alkalmazták az odaítélési kritériumokat. A Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az új szerződések odaítélése teljes mértékben megfeleljen az EU közbeszerzési szabályainak.

16.

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Nem határozták meg az írásbeli tesztekre és személyes elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot, nem határozták meg a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit a pályázatok értékelése előtt, továbbá a felvételi bizottság kijelölésére vonatkozóan nem állt rendelkezésre a kinevezésre jogosult hatóság határozata.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza, és e szabályokat beépítették a Hatóság pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 28-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.eiopa.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (Frankfurt am Main)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26., 114., 290. és 291. cikke)

A belső piac megteremtése és működésének biztosítása a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

Technikai standard-tervezetek előkészítése általánosan alkalmazandó, nem jogalkotási aktusokhoz jogalkotási aktusok nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából, illetve amennyiben egységes feltételek szükségesek jogilag kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához.

A Hatóság hatásköre

(a Hatóságot létrehozó 1094/2010/EU rendelet 1. cikke (6) és (8) bekezdésében szereplő feladatok és hatáskörök)

Célkitűzések

A pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén a közérdek védelme az Unió gazdasága és az uniós polgárok és vállalkozások érdekében.

Feladatok

hozzájárulás magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához,

hozzájárulás a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházásának ösztönzése és megkönnyítése,

szoros együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT),

a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítésének megszervezése és lefolytatása,

a piaci fejlemények megfigyelése és értékelése a hatáskörébe tartozó területen,

a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzés készítése a piacokról,

a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmének elősegítése,

hozzájárulás a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelem nyújtása az Unió egész területén a kötvénytulajdonosok és a kedvezményezettek számára,

minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladat elvégzése,

a tevékenységi területére vonatkozó információk közzététele és rendszeres naprakésszé tétele a honlapján,

szükség szerint minden meglévő vagy folyamatban lévő feladat átvétele az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságától (CEIOPS).

Irányítás

(a Hatóságot létrehozó 1094/2010/EU rendelet 40-44. cikke [Felügyeleti tanács], 45-47. cikke [Igazgatóság], 48–50. cikke [Elnök], 51–53. cikke [Ügyvezető igazgató])

Felügyeleti tanács

Összetétel: Az uniós tagállamok megfelelő felügyeleti hatóságának vezetői, a Hatóság elnöke, az Európai Bizottság, az Európai Rendszerkockázati Testület, az Európai Bankhatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság képviselői, valamint a megfigyelők.

Feladatok: a Hatóság fő döntéshozó szerve.

Igazgatóság

Összetétel: A Hatóság elnöke, a tagállami felügyeleti hatóságok hat képviselője és az Európai Bizottság képviselője.

Feladatok: Őrködik a Hatóság küldetése felett, felügyeli a feladatok végrehajtását, költségvetési hatásköröket lát el, személyzetpolitikai tervet készít és meghozza a személyzeti szabályzat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

A Hatóság elnöke

Képviseli a Hatóságot, előkészíti a felügyeleti tanács munkáját, vezeti a tanács üléseit.

A Hatóság ügyvezető igazgatója

Gondoskodik a Hatóság irányításáról, valamint az éves munkaprogram és költségvetés végrehajtásáról; előkészíti az igazgatóság munkáját, a költségvetést, továbbá a munkaprogramot.

Minőségellenőrző bizottság

Összetétel: A Hatóság alelnöke; az igazgatóság 2 tagja; az ügyvezető igazgató

Feladatok: a belső eljárások és határozatok megfelelő végrehajtásának felügyelete és értékelése.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

Végleges költségvetés

Végleges költségvetési előirányzatok: 10,66 millió EUR

Létszámterv

Személyi állomány:

a létszámtervben szereplő állások száma 46, ebből betöltött: 46.

A létszámtervet 100 %-ban teljesítették

Szerződéses alkalmazottak

a költségvetésben 7 álláshely szerepel, ebből betöltött: 6

Kirendelt nemzeti szakértők:

a költségvetésben 6 álláshely szerepel, ebből betöltött: 4

Összesen: 56 alkalmazott

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

Szabályozási feladatok

Ötödik mennyiségi hatástanulmány (QIS 5)

11 nyilvános konzultáció lefolytatása a Hatóság tevékenységeinek különböző területeivel (biztosítások és nyugdíjak) kapcsolatban

Felügyeleti feladatok

a Hatóság részvétele a felügyeleti kollégiumban

a kollégiumok 2011. évi cselekvési terve

Fogyasztóvédelem és pénzügyi innováció

jelentés a hatáskörrel rendelkező hatóságok pénzügyi műveltséggel és oktatással kapcsolatos kezdeményezéseiről

részvétel a biztosítási közvetítésről szóló irányelvnek a Bizottság által végzett felülvizsgálatában

Közös felügyeleti kultúra

3 ágazatközi szeminárium

15 szeminárium a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára

módszertan kidolgozása 3 partneri felülvizsgálathoz

Pénzügyi stabilitás

2 darab, kétévente kiadott pénzügyi stabilitási jelentés

a biztosítási ágazat egész Európára kiterjedő stressz-tesztje

kiegészítő vizsgálat az alacsony kamatok hosszabb ideig tartó fennállása által okozott hatásokra vonatkozóan

kísérleti kockázati jelzőrendszer kialakítása

Válságkezelés

a Hatóság más európai felügyeleti hatóságokkal együttműködve ideiglenes eljárásokat dolgozott ki a vészhelyzetek kezelésére vonatkozóan

átfogó döntéshozatali keretek létrehozása, amely részletesen meghatározza a válságmegelőzési és válságkezelési feladatok végrehajtása során a Hatóság által követendő folyamatokat

Külső kapcsolatok

2 érdekképviseleti csoport kialakítása a biztosításokkal és foglalkoztatói nyugdíjjal kapcsolatban.

szabályozási és felügyeleti párbeszéd az Egyesült Államok biztosítási felügyeleteinek országos szövetségével (NAIC), a kínai biztosítási szabályozási bizottsággal (CIRC), a japán pénzügyi szolgáltatások felügyeleti hatóságával (japán FSA), a biztosításfelügyeletek latin-amerikai szövetségével (ASSAL), a magánbiztosítási ágazat brazil felügyeleti hatóságával (SUSEP) továbbá az Egyesült Államok szövetségi biztosítási hivatalával (FIO)

tagság a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségében, beleértve minden STOP-végrehajtó bizottságban betöltött tagságot

3 egyenértékűségi jelentés (Svájc, Bermuda, Japán)

Konferenciák / más nyilvános rendezvények 2011-ben

3 konferencia és rendezvény (TIGS, EIOPA éves konferencia, Fogyasztói Stratégia Nap)

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.


A HATÓSÁG VÁLASZAI

12.

A Hatóság első évében a II. és a III. cím végrehajtási aránya valóban alacsony volt. Ez az ügyvezető igazgató azon tudatos döntéséből fakadt, hogy – a Hatóság Felügyeleti Tanácsa 2011-es stratégiai iránymutatása hiányában – nem kívánta lekötni, illetve elkölteni a Hatóság teljes költségvetésének 30 %-át kitevő, az információ-technológiára előirányzott összeget. A meghozandó döntések összetettsége, valamint nagyfokú kihatásuk nem tette lehetővé a kapcsolódó előirányzatok lekötését, illetve elköltését. A Hatóság Felügyeleti Tanácsa 2012 februárjában meghozta a szükséges stratégiai döntéseket. Ez a projekt elindult és folyamatban van, valamint oly módon lett kialakítva, hogy lehetővé tegye célkitűzéseinek teljes mértékben és időben történő teljesülését.

13.

A Hatóság tudomásul veszi, hogy a pénzügyi szabályzat azt írja elő, hogy a teljes többletet az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartsák nyilván, miközben az alapító rendelet rendelkezik a tagállamoktól és EFTA-országokból származó költségvetési hozzájárulásokról is. A Hatóság a többi európai felügyeleti hatósággal együttesen megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, hogy a többletek elosztását összehangolják az alapító rendelettel.

14.

A Számvevőszék megállapítását a Hatóság tudomásul vette és a számviteli munkatárs meg fogja tenni a szükséges lépéseket, hogy 2012-ben végrehajtsa a validálási folyamatot.

15.

A Hatóság 2011-ben megtette a szükséges lépéseket, hogy megállapodjon az OLAF-fal. A Számvevőszék megjegyzése törlendő.

16.

A Hatóság megtesz minden intézkedést annak biztosítására, hogy a jövőben minden szerződés a pénzügyi szabályzattal összhangban kerüljön odaítélésre. A Hatóság felvett egy közbeszerzési tisztviselőt.

17.

A Hatóság tudomásul vette a Számvevőszék megjegyzését, és a munkaerő-felvételi eljárásokat tovább kívánja tökéletesíteni.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/110


JELENTÉS

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Intézet válaszáival együtt

2012/C 388/19

BEVEZETÉS

1.

A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: az Intézet) a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Intézet célja, hogy a tagállamok és a Közösség innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az Intézet a felsőoktatási, a kutatói és az üzleti ágazatokat egybefűző „tudományos és innovációs társulások” részére nyújt támogatásokat, és ezzel ösztönzi az innovációt és a vállalkozói kedvet (2).

2.

Az Intézet 2011. június 8-a óta pénzügyileg önállóan, a Bizottságtól függetlenül működik. A 2011-es pénzügyi évre irányuló ellenőrzés ezért a 2011. június 8. és december 31. közötti időszakot öleli fel.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Intézet felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

4.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Intézet éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

5.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Intézet pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

6.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Intézet éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

7.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

8.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

9.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézet éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

11.

A Számvevőszék véleménye szerint az Intézetnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

12.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

13.

Az Intézet költségvetésének teljesítési aránya az ellenőrzött – pénzügyi szempontból önállónak minősülő – időszakban (lásd: 2. bekezdés) alacsony volt. A kifizetéseket a lekötött előirányzatokkal összehasonlítva az I. cím (Személyi jellegű ráfordítások) esetében az arány 56 %, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 30 %, a III. cím (Operatív kiadások) esetében 11 % volt.

14.

A 2011-es kifizetéseket megalapozó támogatási szerződéseket az Európai Bizottság (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság) és az Intézet rendszeresen csak akkor írta alá, amikor a tevékenységek nagy részét már elvégezték. 2011. szeptember és december között az Intézet 4,2 millió EUR értékben végleges kifizetéseket (12) folyósított három támogatási szerződéshez kapcsolódóan, noha azokat jóval a tevékenységek megkezdése után írták alá (13). Ez a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szempontjából problémát jelent.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(2)  Az Intézet hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Intézet pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 28-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 10-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapon: http://eit.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  Az Európai Bizottság korábban előlegeket fizetett.

(13)  Egy esetben a szerződést a 13 hónapos végrehajtási periódus vége után 14 nappal írták alá.


MELLÉKLET

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (Budapest)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikke)

Az Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

E célból – összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével – fellépésük arra irányul, hogy:

felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz,

ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének,

ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek,

elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.

Az Intézet hatásköre

(a Tanács 294/2008/EK rendelete)

Célkitűzések

Az Intézet célja, hogy a tagállamok és a Közösség innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Ezt azáltal éri el, hogy előmozdítja és integrálja a legmagasabb színvonalú felsőoktatást, kutatást és innovációt.

Feladatok

Céljai elérése érdekében az Intézet:

a)

meghatározza a kiemelt fontosságú területeit;

b)

figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a lehetséges partnerszervezetek körében és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;

c)

TIT-eket választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, és megállapodásban rendezi jogaikat és kötelezettségeiket; megfelelő támogatást nyújt számukra; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz; folyamatosan felügyeli és rendszeres időközönként értékeli a tevékenységüket; valamint biztosítja megfelelő szintű koordinációjukat;

d)

köz- és magánforrásokat mobilizál, és forrásait e rendelettel összhangban használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni;

e)

ösztönzi a TIT-ekkel partner felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek és azon diplomák tagállamok általi elismerését, amelyeket EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezhetnek;

f)

elősegíti a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából;

g)

arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljon a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén elért kimagasló teljesítményéért;

h)

biztosítja az Intézet tevékenységei és más közösségi programok kiegészítő és egymást erősítő jellegét;

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel:

Az Intézet igazgatótanácsa egyrészt üzleti, felsőoktatási és kutatói tapasztalatokkal rendelkező és kimagasló teljesítményt elért személyek közül egyenlő arányban kinevezett 18 tagból, másrészt a tudományos és innovációs társulások (TIT) által javasolt négy választott tagból áll. A rendeletnek megfelelően a TIT-ek által javasolt négy választott tag 2011-ben csatlakozott az igazgatótanácshoz. Az Európai Bizottság megfigyelőként vesz részt az üléseken.

Feladatok:

Az igazgatótanács felel az Intézet tevékenységeinek az irányításáért, a TIT-ek kiválasztásáért, kijelöléséért és értékeléséért, valamint minden más stratégiai döntésért.

Végrehajtó bizottság

Összetétel:

A Végrehajtó bizottság az igazgatótanács öt tagjából – köztük az elnökből és az elnökhelyettesből – áll. A végrehajtó bizottság elnöki szerepét az igazgatótanács elnöke látja el.

Feladatok:

A Végrehajtó bizottság felügyeli az Intézet működését, valamint szükség esetén határozatot hoz az igazgatótanács két ülése között.

Igazgató

Az igazgatótanács jelöli ki, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel az Intézet igazgatásával és pénzügyi irányításával kapcsolatban; az Intézet törvényes képviselője.

2011. május 19-én Jose Manuel Lecetát nevezték ki igazgatónak.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Intézet rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

Végleges költségvetés

65,85 millió EUR (Az Intézet 2011. június 8-a óta működik pénzügyileg önállóan, ezt megelőzően a költségvetést az Európai Bizottság hajtotta végre).

Létszám 2011. december 31-én

Jóváhagyott: 52 (35)

Betöltve: 40 (24)

Egyéb álláshelyek: 0 (0)

Teljes létszám: 40 (24), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 19 (10)

adminisztratív és támogató feladatok: 21 (14)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

Az igazgatótanács elnöke részt vett a Versenyképességi Tanács 2011. április 12-i informális ülésén.

Az érdekeltek első, 2011. április 14-én Budapesten tartott „Az ETI jövőképe” című konferenciájának megrendezése.

Az Intézet stratégiai innovációs terve tervezetének benyújtása az Európai Bizottság számára 2011. június 15-én.

Az Intézet igazgatója Androulla Vassiliouval, az Európai Bizottság tagjával és a TIT-ek vezérigazgatóival 2011. szeptember 21-én részt vett „Az ETI barátai” nevű eseményen, amelynek az Európai Parlament adott otthont.

Az első „A fiatalok és a vállalkozás” című. 2011. október 20–21 én a lengyelországi Krakkóban tartott 200 fős konferencia megszervezése.

Az ETI Fórum elindítása a TIT-ekkel (az Intézet igazgatója és a TIT-ek vezérigazgatói közötti rendszeres párbeszédet létrehozó platform). Az első fórumot Budapesten, 2011. november 11-én rendezték meg.

Az Intézet igazgatótanácsának elnöke, az Intézet igazgatója és a TIT-ek vezérigazgatói közösen részt vettek az Európai Bizottság által szervezett 1. Innovációs Konferencián, 2011. december 5-6-án. A TIT-partnerek száma folyamatosan nőtt, míg 2010-ben számuk 75 volt, 2012-re ez a szám már 400-ra emelkedett. A 2010–2012-es időszakban az Intézet teljes hozzájárulása kb. 160 millió eurót tesz ki (ez a TIT-ek teljes költségvetésének valamivel kevesebb mint 25 %-a). A TIT-ek által 2010-ben és 2011-ben elért legfontosabb eredmények többek között az alábbiak:

Éghajlattal kapcsolatos TIT: egy pénzügyileg strukturált, vezérigazgató által irányított vezetőséggel rendelkező jogi személy, öt kapcsolódó egység és hat regionális innovációs központ létrehozása. További tevékenységek: a TIT elindította a Kontextuális Tanulás Nyári Egyetemet, 2010-ben 50, 2011-ben pedig 70 résztvevővel; egy 12 innovációs és 4 pathfinder projektből álló portfóliót; a „Pioneers into Practice” (Úttörők a gyakorlatban) programot.

ETI IKT laborok: egy pénzügyileg strukturált, vezérigazgató által irányított vezetőséggel rendelkező jogi személy, öt kapcsolódó egységgel. További tevékenységek: mesterképzés indítása 7 műszaki szakkal és 1 innovációs és vállalkozási kiegészítő szakkal; a nyári egyetemeken 368 diák vett részt; vállalkozástámogató rendszer az egyes csomópontokon; 19 vállalatnak nyújtott képzések, ezek között 4 új induló vállalat is szerepel, amelyek beindítását a TIT is segítette; 5 új potenciális termék, illetve szolgáltatás.

Innovációval és energiával foglalkozó TIT: egy pénzügyileg strukturált, vezérigazgató által irányított vezetőséggel rendelkező jogi személy, hat kapcsolódó egységgel. További tevékenységek: 4 tudományos mesterképzés és 3 executive program indítása 155 diák részvételével; 120 ösztöndíj odaítélése; egy 35 innovációs projektből álló portfólió indítása hat témában, 45 iparág bevonásával; 82 üzleti terv bemutatása új vállalatok számára; 27 vállalat gondozása; 56 szabadalom előzetes meghatározása; 7 új szabadalom bejegyzése; a TIT-technológiákhoz kapcsolódó 45 folyamat elvégzése 29 kkv-nál; 20 új potenciális termék, illetve szolgáltatás.

A TIT-ek tevékenységének köszönhető első sikertörténetek.

129 332 egyéni látogatás a honlapon (138 072).

Forrás: az Intézettől származó adatok.


AZ INTÉZET VÁLASZA

14.

A kiadások, különösen a támogatások időszakosan kerülnek elosztásra. Mivel a támogatási megállapodásokat az év elején kötötték, az előfinanszírozással kapcsolatos kifizetésekre az Intézet pénzügyi függetlenségének megléte előtt került sor. A támogatások az Intézet költségvetésének 90 %-át képezik, ezért jelentős hatással vannak a költségvetés teljesítésére. A teljesítési arányok a teljes naptári évre kivetítve jóval magasabbak, mint a pénzügyi függetlenség ellenőrzött időszakában. A költségvetés végrehajtásának javítása érdekében az Intézet azonban bevezette a költségvetés végrehajtásáról szóló havi jelentést és a költségvetés teljesítésének és az EIT munkaprogramjának részletes értékelésére szolgáló felülvizsgálati eljárást, amelyek keretében szükség esetére az egész év során, kellő időben bevethető javító és reorientációs intézkedéseket fogalmazott meg.

Egyéb megjegyzések

Az EIT tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, és szándékában áll lerövidíteni a támogatási megállapodások kezdete és aláírásuk dátuma között időhézagot. Az időhézagot 2010 és 2012 között csökkentették (a 2012-es támogatási megállapodást márciusban és áprilisban írták alá a tudományos és innovációs társulásokkal). Időközben az EIT a tudományos és innovációs társulásokkal együttműködésben egy roadmap-et hozott létre, amely tartalmazza az üzleti terv és jelentések sablonjainak kiadását, aminek eredményeképpen a 2013-as támogatási megállapodásokat 2013 elején (azaz januárban) alá lehet majd írni.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/116


JELENTÉS

az Európai Gyógyszerügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/20

BEVEZETÉS

1.

A londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökséget (a továbbiakban: az „Ügynökség” vagy az „EMA”) a 2309/93/EGK tanácsi rendelet hozta létre. E rendelet helyébe a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett (1). Az Ügynökség hálózatként működik és a tagállamok illetékes hatóságai által az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények értékeléséhez és felügyeletéhez rendelkezésre bocsátott tudományos forrásokat hangolja össze (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata (7), hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A II. címet (igazgatási kiadások) illetően 9,6 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot, a II. cím költségvetésének 29 %-át, áthozták a 2012-es évre. A III. címet (operatív kiadások) illetően 10,3 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot, a III. cím költségvetésének 34 %-át, áthozták a 2012-es évre (12). Az áthozatok ilyen magas szintje túlzott, és nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

13.

Az Ügynökség 2011-ben megemelte egy 2009-ben informatikai szolgáltatásokra kötött szabálytalan keretszerződés pénzügyi keretösszegét. A Számvevőszék e szerződés tekintetében korlátozó véleményt adott az Ügynökség 2009-es beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A szerződés eredetileg 30 millió eurós összeghatárt szabott meg. Ezt 2011-ben szabálytalanul 8 millió euróval megnövelték, 8,1 millió eurós összegre egyedi szerződéseket kötöttek, aminek következtében 2011-ben a szabálytalan kifizetések és elhatárolt kiadások 3,6 millió EUR összegre rúgtak. Az informatikai projekt továbbra is folyik, az ügynökség 2011-ben megkezdte egy új keretszerződés előkészítését.

14.

Még lehetne javítani a beszerzési eljárások átláthatóságán, különösen a szerződések becsült értékének indokolását, valamint a kiválasztási kritériumok meghatározását, közzétételét és alkalmazását illetően.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

15.

A Számvevőszék szerint javításra szorul a munkaerő-felvételi eljárások átláthatósága. A felvételi bizottság tagjai nem mindig töltöttek ki összeférhetetlenségi nyilatkozatot, vagy nem időben tették meg ezt, és semmi nem utal arra, hogy bármi is történt volna a nyilatkozatokban felvetett kérdések megoldására. A felvételi bizottság munkáját nem mindig dokumentálták megfelelően, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy miként dolgozták ki a jelöltlista felállításának módszerét, illetve hogy az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit csakugyan a vizsgákat megelőzően határozták meg.

16.

Mint már előző jelentéseiben is, a Számvevőszék ismét megjegyezte, hogy a tagállami hatóságok által nyújtott szolgáltatások díjazására olyan rendszert kell létrehozni, amely a felmerült tényleges költségeket veszi alapul.

17.

A Számvevőszék ellenőrzést végzett négy európai uniós ügynökségnél (köztük az EMA-nál) abból a célból, hogy értékelje az összeférhetetlenség kezeléséhez alkalmazott politikákat és eljárásokat. Az ellenőrzés eredményeit külön dokumentum (a 15/2012. sz. különjelentés) mutatja be.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 214., 1993.08.24., 1. o. Az utóbbi rendelet értelmében az Ügynökség nevét Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségről Európai Gyógyszerügynökségre változtatták.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 2008. július 9-i 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 29-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://ema.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A III. címnél bemutatott számadatok nem tartalmazzák a gyógyszerértékelésre vonatkozó kifizetési előirányzatokból (71,9 millió EUR, 3010 költségvetési tétel) áthozott összeget (18,3 millió EUR); az áthozatalt itt a tagállami hatóságoknak tett kifizetések jellege indokolja.


MELLÉKLET

Európai Gyógyszerügynökség (London)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke)

Információgyűjtés

Valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet.

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete)

Célkitűzések

A tagállamok illetékes hatóságai által az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények engedélyezéséhez és felügyeletéhez az Ügynökség rendelkezésére bocsátott tudományos források összehangolása.

Tudományos tanácsadás a tagállamok és az Európai Unió intézményei számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről és az állatgyógyászati készítményekről.

Feladatok

Az uniós forgalomba hozatali engedélyezési eljárás alá tartozó gyógyszerkészítményekre vonatkozó tudományos értékelés összehangolása.

Az Unión belül engedélyezett gyógyszerek felügyeletének összehangolása (farmakovigilancia).

Tanácsadás az állatgyógyászati készítmények szermaradványainak azon maximális szintjére vonatkozóan, amelyek az állati eredetű élelmiszerekben elfogadhatóak.

A helyes gyártási gyakorlat, a helyes laboratóriumi gyakorlat és a helyes klinikai gyakorlat elveinek betartására vonatkozó ellenőrzés összehangolása.

A gyógyszerekre kiadott forgalomba hozatali engedélyek státusának nyilvántartása.

Irányítás

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) tagországonként egy tagból és egy póttagból, valamint 5 választott tagból áll; az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek értékelésével kapcsolatos kérdésekben nyújt véleményt.

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága (CVMP) tagországonként egy tagból és egy póttagból áll; az állatgyógyászati készítmények értékelésével kapcsolatos kérdésekben nyújt véleményt.

A ritka betegségek gyógyszereivel foglalkozó bizottság (COMP) tagországonként egy tagból és egy póttagból áll; a ritka betegségek gyógyászati termékeinek értékelésével kapcsolatos kérdésekben nyújt véleményt.

A növényi gyógyszerkészítmények bizottsága (HMPC) tagországonként egy tagból és egy póttagból, valamint 5 választott tagból áll; a növényi gyógyszerkészítmények értékelésével kapcsolatos kérdésekben nyújt véleményt.

A gyermekgyógyászati bizottság (PDCO) tagországonként egy tagból és egy póttagból, valamint az egészségügyi szakembereket és a betegek érdekképviseleti szerveit képviselő hat tagból és póttagból áll. A bizottság a gyermekgyógyászati vizsgálati tervek tudományos értékeléséért és összehangolásáért, valamint az azokkal kapcsolatos mentesítések és halasztások rendszeréért felel.

A fejlett terápiákkal foglalkozó bizottságot (CAT) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságának öt tagja és (öt) póttagja; tagországonként egy tag és egy póttag; a klinikai orvosokat képviselő két tag és két póttag; valamint a betegképviseleti szervezeteket képviselő két tag és két póttag alkotja. A bizottság véleményt nyújt a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények értékelésével kapcsolatos kérdésekben, valamint minősíti és osztályozza ezeket a készítményeket.

Az igazgatótanácsot tagországonként egy tag és egy póttag, a Bizottság két képviselője, az Európai Parlament által kinevezett két képviselő, a betegképviseleti szervek két képviselője, az orvosok szervezeteinek egy képviselője, valamint az állatorvosok szervezeteinek egy képviselője alkotja. Az igazgatótanács elfogadja az Ügynökség munkaprogramját és éves jelentését.

Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Belső ellenőrzés: a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS).

Belső ellenőrzési részleg: az EMA Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAC).

Külső ellenőrzés: Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság: a Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

208,863 millió EUR (1) (208,387); uniós hozzájárulás: 13,4 % (2) (13,6 %  (3))

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 567 (567), ebből betöltött: 552 (546)

177 (152) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt tagállami szakértők, munkaerő-kölcsönzés útján alkalmazott munkatársak)

Teljes létszám: 728 (698), foglalkoztatási terület szerinti bontásban: operatív feladatok: 584 (556), igazgatási feladatok: 144 (142)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek

Forgalomba hozatali engedélyek iránti kérelmek: 100 (91)

Kedvező szakvélemények: 87 (51)

Átlagos értékelési idő: 178 nap (167)

Engedélyezés utáni szakvélemények: 4 982(3 154)

Farmakovigilancia: (az EGT-beli és azon kívüli országok központilag jóváhagyott termékekre vonatkozó, a gyógyszerek mellékhatásait bemutató, ún. ADR jelentése): 362 231 jelentés (302 362)

Rendszeres megbízhatósági jelentések: 583 (559)

Véglegesített tudományos ajánlások: 430 (322)

Kölcsönös elismerési eljárások és decentralizált eljárások: az Ügynökség 6 401(21 433) eljárást kezdett meg, ebből 6 715(11 100) lezárult

Gyermekgyógyászati vizsgálati tervre irányuló kérelmek: 187 (326) összesen 220 (403) indikációval kapcsolatban

Állatgyógyászati készítmények

Forgalomba hozatali engedélyek iránti kérelmek: 11 (18)

Új változatokkal kapcsolatos kérelmek: 287 (162)

Ellenőrzések

Ellenőrzések: 449 (300)

Növényi gyógyszerkészítmények

Növénymonográfiák: 20 (19)

Növényi anyagok, növényi készítmények és ezek kombinációinak jegyzéke: 0 (3)

Ritka betegségek gyógyszerei

Kérelmek: 166 (174)

Kedvező szakvélemények: 111 (123)

KKV

KKV-státusz iránti kérelmek 433 (251)

Díjcsökkentésre vagy díjhalasztásra irányuló kérelmek 350 (161)

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Ez a végleges költségvetés, nem pedig a tényleges költségvetési eredménykimutatás.

(2)  Ez a tervezett uniós költségvetésnek (amely nem tartalmazza a ritka betegségek gyógyszereivel kapcsolatos díjak csökkentését ellentételező külön hozzájárulást, illetve az n-2. többletnek a költségvetési hatóság által történő felhasználását) a végleges költségvetéshez viszonyított százalékos aránya.

(3)  Ez a tervezett uniós költségvetésnek (amely nem tartalmazza a ritka betegségek gyógyszereivel kapcsolatos díjak csökkentését ellentételező külön hozzájárulást, illetve az n-2. többletnek a költségvetési hatóság által történő felhasználását) a végleges költségvetéshez viszonyított százalékos aránya.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az elmúlt években az Ügynökség mindent megtett annak érdekében, hogy az áthozatok szintjét megfelelő szintre, azaz a II. és III. címet együtt véve 30 %-ra csökkentse, aminek eredményeképpen valóban folyamatos csökkenést ért el. Mivel az Ügynökség többéves keretben működik és a működés nem kapcsolódik a naptári évhez, az áthozatok bizonyos szintje elkerülhetetlen.

13.

Amint az az Ügynökségnek a 2009. évi, mentesítéssel kapcsolatos észrevételekre adott válaszában részletesen kifejtésre került, az Ügynökség véleménye szerint az informatikai szolgáltatásokra kötött keretszerződés nem volt szabálytalan. Következésképpen a keretszerződés meghosszabbítása sem számít szabálytalannak.

14.

Az Ügynökség tudomásul vette az Európai Számvevőszék észrevételeit, és az átláthatóság és a dokumentálás tekintetében aktualizálta eljárásait.

15.

Az Ügynökség tudomásul vette az Európai Számvevőszék észrevételeit, és az átláthatóság és a dokumentálás idôbeli elkészítése tekintetében aktualizálta eljárásait.

16.

2009-ben az igazgatótanácsnak egy új fizetési rendszerre vonatkozó javaslatot nyújtottak be, amelyről azonban nem született megállapodás. Az igazgatótanácsot a 2012 októberében tartandó ülésén egy új cselekvési terv támogatására kérik fel. Mivel bármely új díjrendszer a vonatkozó jogi szabályozás módosítását vonja maga után, az Ügynökség felkéri az Európai Bizottságot, hogy ezt a kérdést az Ügynökség díjrendeletének felülvizsgálatakor megtárgyalja.

17.

Az Ügynökségnek az ellenőrzés eredményére adott válaszai a különjelentéssel együtt lesznek közzétéve.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/123


JELENTÉS

a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszaival együtt

2012/C 388/21

BEVEZETÉS

1.

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (a továbbiakban: a Központ), melynek székhelye Lisszabonban van, a 1993. február 8-i 302/93/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ legfontosabb feladata, hogy a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos információkat gyűjtsön, elemezzen és terjesszen tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható, európai szintű tájékoztatás összeállítása és közzététele céljából. Az információgyűjtés célja elősegíteni a kábítószer iránti keresletnek és a keresletcsökkentés módjainak, illetve általánosabban a kábítószerpiaccal kapcsolatos jelenségeknek az elemzését (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Központ éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Központ pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Központ éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Központ éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központ éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Központnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Számvevőszék 51 olyan esetet azonosított, 90 053 EUR összértékben, ahol a 2012-re átvitt előirányzatok nem kapcsolódtak fennálló jogi kötelezettségvállalásokhoz. Ezeket vissza kellett volna vonni, és az összegeket visszafizetni a Bizottságnak. A Központ azonban túl későn indította el a folyamatot, így az informatikai rendszer korlátozásai miatt a pénzösszegek egy évre zárolva lesznek, és visszavonásukra, illetve visszafizetésükre csak 2012 végén kerül majd sor.

13.

A Központ számára jelenleg mintegy 275 000 EUR éves költséggel járnak a korábbi épületében és az új székházában használaton kívül lévő irodahelyiségek. A Központnak az Európai Bizottsággal és a tagállami hatóságokkal karöltve folytatnia kell megfelelő megoldás keresését a használaton kívül lévő irodahelyiségek kérdésére.

MEGJEGYZÉSEK A KÖZPONT FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

A Központ még nem fogadott el és nem hajtott végre olyan pénzállomány-kezelési politikát, amely minimalizálná és egyenletesen osztaná meg a pénzügyi kockázatot, célként tartva szem előtt ugyanakkor a megfelelő megtérülést.

15.

A Központ még nem fogadott el átfogó politikát a bevett folyamatok és eljárások alóli kivételekkel, illetve az azoktól való eltérésekkel kapcsolatban (12).

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

16.

A Központnak tovább lehetne javítania a munkaerő-felvételi eljárásokon. A szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottság értékelte a pályázatokat.

17.

A Központ közbeszerzési aktái nem minden esetben voltak hiánytalanok és megfelelően rendezettek (13).

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 36., 1993.2.12., 1. o. Ezt a rendeletet és módosításait az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.) hatályon kívül helyezte.

(2)  A Központ hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Központ pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 21-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 17-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu illetve http://www.emcdda.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  8. sz. belsőkontroll-standard.

(13)  Hiányzott több olyan lényeges dokumentum, mint a szerződések értékének becslése, illetve a sikertelen ajánlattevőknek kiküldött levelek.


MELLÉKLET

Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (Lisszabon)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. és 114. cikke)

Az Unió kiegészíti a tagállamok fellépését a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészség-károsodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is.

A Központ hatásköre

(Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1920/2006/EK rendelete)

Célkitűzések

Az Európai Unió és a tagállamok konkrét, tárgyilagos, megbízható és uniós szinten összehasonlítható információkkal való ellátása a kábítószerekről, a kábítószer-függőségről és ezek következményeiről.

A Megfigyelőközpontnak elsősorban az alábbi kiemelt területekre kell összpontosítania:

1.

a kábítószer-probléma helyzetének és a megfigyelhető tendenciáknak a nyomon követése, különös tekintettel a többféle kábítószer egyidejű használatára;

2.

a megoldások figyelemmel kísérése és a követendő példák ismertetése;

3.

az új pszichoaktív anyagok kockázatainak felmérése és egy ezzel kapcsolatos gyors tájékoztatási rendszer fenntartása;

4.

különböző eszközök és megoldások kialakítása ahhoz, hogy a tagállamok monitorozni és értékelni tudják kapcsolódó szakpolitikáikat, valamint hogy a Bizottság monitorozni és értékelni tudja a kapcsolódó uniós szakpolitikákat.

Feladatok

Adatok gyűjtése és elemzése.

Az adatok összevetését szolgáló módszerek tökéletesítése.

Az adatok terjesztése.

Együttműködés európai és nemzetközi szervekkel és szervezetekkel, valamint harmadik országokkal.

Az új fejlemények és a változó tendenciák azonosítása.

Irányítás

Igazgatóság

Tagjai: egy-egy képviselő valamennyi tagállamból, a Bizottság két képviselője, valamint az Európai Parlament által kinevezett, a kábítószerek területén különösen hozzáértő két független szakértő.

Az igazgatóság fogadja el a munkatervet, az általános tevékenységi jelentést és a költségvetést. Véleményezi a végleges beszámolót.

Végrehajtó bizottság

Összetétel

az igazgatóság elnöke;

az igazgatóság alelnöke;

az igazgatóság két másik, a tagállamok képviseletére választott tagja;

a Bizottság két képviselője;

Igazgató

Az igazgatóság nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Tudományos bizottság

Szakvéleményeket bocsát ki. Legfeljebb 15 közismert tudósból áll, akiket az igazgatóság nevez ki pályázat útján, tudományos érdemeik alapján. Az igazgatóság ezenkívül kinevezhet egy szakértői csoportot a kibővített tudományos bizottságba az új pszichoaktív anyagok kockázatainak felmérése érdekében.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

A Központ rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

16,27 millió EUR (15,90 millió EUR). 94,63 % (94,34 %) uniós támogatás.

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma: 84 (84)

Ebből betöltött: 77 (78)

+ 27 (27) fő egyéb alkalmazott (kirendelt tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak és ideiglenes helyettesítők)

Teljes létszám: 104 (105)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 64 (63,5) fő,

adminisztratív feladatok és informatikai támogatás: 28,5 (29,5)

vegyes feladatok: 11,5 (12)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Hálózat

A Központ információgyűjtés és -csere céljából számítógépes hálózatot üzemeltet, amelynek neve „Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata” (Reitox); a hálózat kapcsolatot teremt az országos droginformációs hálózatok, a tagállamok szakosított központjai és a Központtal együttműködő nemzetközi szervezetek információs rendszerei között.

Kiadványok

Éves jelentés az európai kábítószer-probléma helyzetéről 22 (23) nyelven, nyomtatott kiadvány és interaktív honlap.

Kiadványok különböző témákban 3 (3), angolul.

Statisztikai jelentés és interaktív honlap több mint 350 (350) táblázattal és 100 (100) ábrával.

Általános tevékenységi beszámoló (minden évben, angolul).

Drugnet Europe hírlevél – 4 (4) szám, angolul.

Középpontban a kábítószer (rövid szakpolitikai tájékoztató) – 2 (0) szám.

EMCDDA tudományos szakmonográfia – 0 (1) kiadvány angol nyelven.

EMCDDA Insights – 0 (0) szám, angol nyelven.

EMCDDA tematikus tájékoztatók – 1 (1) kiadvány.

Közös kiadványok – 3 (3); Az első és a második angol nyelvű, a harmadik arab, horvát és orosz.

Ismertetők az egyes kábítószerekről – 1 (3) új; és 17 (14) aktualizált, német, angol és francia nyelven.

Tudományos és szakmai tanulmányok, valamint cikkek és tudományos recenziók: 39 (26).

Tudományos plakátok: 2 (1).

Adatgyűjtési, -ellenőrzési, -tárolási és -lehívási rendszer (Fonte).

Egyéb honlapok

A Központ nyilvános honlapjának átszervezése/frissítése/tartalomfejlesztése:

Országos áttekintések.

Kábítószer-fogyasztóknak szánt kezelések áttekintése, megelőzéssel kapcsolatos ismertetők.

Európai jogi adatbázis a kábítószerekről.

Értékelési eszköztár.

Portál a követendő példákról (tapasztalatcsere a kábítószer-kereslet csökkentése érdekében hozott intézkedésekről, az egészségkárosodás csökkentéséről és a függőségkezelésről).

Tematikus lapok.

Publikációs adatbázis.

Promóciós anyagok

Konferenciaanyagok 1 (0) angolul;

Médiatermékek: 13 (14) sajtóközlemény (ezekből 4 db 23 nyelven) és 7 (9) tájékoztató angolul; Power Point-bemutató angolul (23).

Részvétel nemzetközi konferenciákon, műszaki és tudományos találkozókon: 245 (266).

Forrás: a Központtól származó adatok.


A KÖZPONT VÁLASZAI

12.

Az EMCDDA felülvizsgálja a belső folyamatot, hogy a lehető leghamarabb és a legteljesebb mértékben gondoskodhasson arról, hogy a nem jogi kötelezettségekhez kapcsolódó, kiemelkedő mértékű kötelezettségvállalásokat az év vége előtt teljesítsék, az adott időben elérhető és megjósolható információk alapján.

13.

Az EMCDDA jelentős erőfesztéseket tesz ezen a téren, a Számvevőszék észrevételének és ajánlásának megfelelően. E célból specifikus kezdeményezésekre került sor az Európai Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok bevonásával.

14.

A Számvevőszék észrevételének megfelelően és az eddigi, a kockázatot csökkentő elővigyázatos rendelkezéseket folytatva, az EMCDDA megfelelő politikát fog megvalósítani a kockázat lehetséges fejlődési irányainak időszakos figyelemmel kísérése érdekében.

15.

A Számvevőszék észrevételének megfelelően és a már megvalósított eljárások folytatásaként, az EMCDDA kifejezetten olyan módon fogja felülvizsgálni a kivételekre vonatkozó politikáját, hogy az az EMCDDA-nál hivatalosan elfogadott és hatályban lévő szabályoktól való eltérést mutató valamennyi kivételt számba vegye.

16.

A Számvevőszék ajánlásán túlmenően, a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseinek előzetes megfogalmazása kapcsán az EMCDDA értékelni fogja egy ilyen jellegű rendelkezés lehetséges kockázatait, költségeit és előnyeit.

17.

Az előírásnak megfelelően, az auditált aktákban nem szereplő dokumentumokat hiánytalanul átadták. Az EMCDDA specifikus ellenőrzőlistákat csatolt a közbeszerzési aktákhoz, biztosítva, hogy valamennyi előírt dokumentumot csatolnak és megfelelően rendszereznek.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/129


JELENTÉS

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/22

BEVEZETÉS

1.

A lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy magas szinten biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, szakmai támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hogy ellenőrizze az uniós szabályozás érvényesülését, és felmérje annak hatékonyságát (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alábbi véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség 2011-es költségvetése (12) 56 millió eurót tett ki, szemben az előző évi 51 millió euróval. 0,9 millió EUR összegű költségvetési kötelezettségvállaláshoz nem tartozott meglévő jogi kötelezettségvállalás. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az Ügynökségnek meg kellett volna szüntetnie, és az összeget 2012 elején vissza kellett volna fizetnie a Bizottságnak. Az Ügynökség azonban túl későn indította el az ehhez szükséges folyamatot. Ennek az lett a következménye, hogy az informatikai rendszer az összeget egy évre zárolta, és annak feloldására és visszafizetésére csak 2012 végén kerül majd sor.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

13.

A Számvevőszék megállapította, hogy a vagyonkezelés javítására van szükség az Ügynökségnél. A nyilvántartásban szereplő éves és halmozott értékcsökkenés között indokolatlan eltérés áll fenn. A belsőleg létrehozott immateriális javak esetében a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk nem megbízhatók. Nem bizonyítható, hogy a tárgyidőszak alatt leltár készült volna az irodai berendezésekről.

14.

2011 decemberében az Ügynökség kettő, a tengeri olajszennyezések elhárításánál alkalmazott kotrókaros mentesítő rendszert adott el. A cél az volt, hogy az értékesítés legalább a berendezések 319 050 EUR nettó könyv szerinti értékén történjen. Mivel azonban a minimális árat helytelenül a nettó könyv szerinti érték alatt határozták meg, a berendezések értékesítése 93 950 EUR veszteséget okozott.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

15.

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Sem a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig a jelöltek értékeléséhez használt súlyozást nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 20-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy www.emsa.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 2011.12.3-i, harmadik alkalommal módosított, a Hivatalos Lapban még nem közzétett költségvetés szerinti, csak a tárgyévre vonatkozó előirányzatok.


MELLÉKLET

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (Lisszabon)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke)

Közös közlekedéspolitika

„Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan”.

Az Ügynökség hatásköre

(az 1644/2003/EK rendelettel és a 724/2004/EK rendelettel módosított 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

Célkitűzések

Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség célja, hogy az Unión belül magas szinten, egységesen és hatékonyan biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát és védelmét, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, illetve kezelését.

Az Ügynökség magas szintű szakértelemmel technikai és tudományos támogatást nyújt a tagállamok és a Bizottság számára:

annak ellenőrzésében, hogy az uniós jogszabályokat megfelelően alkalmazzák a tengeri közlekedés biztonsága és védelme, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzése terén,

a végrehajtás nyomon követésében,

továbbá a már hatályos intézkedések hatékonyságának értékelésében.

Az Ügynökség operatív eszközöket dolgozott ki és ajánlott fel a tagállamok és a Bizottság számára a hajók által az Unióban okozott környezetszennyezés, a hajóforgalom nyomon követése és a tengerfelügyelet területén. Rendszereket dolgoztak ki a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának támogatásához (a THETIS a kikötő szerint illetékes államok által végzett ellenőrzés, az EMCIP a balesetek kivizsgálása, valamint az STCW-IS a tengerészek képzése és tanúsítása terén stb.).

Feladatok

Az Ügynökség feladatai az alapító rendelettel és a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban négy fő területre oszthatók fel. Az Ügynökség először is segíti a Bizottságot a többek közt az alábbiakra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követésében: hajók felügyelete és tanúsítása, tengerészeti felszerelések tanúsítása, hajók biztonsága, tengerészek képzése, valamint a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzések.

Másodszor: az Ügynökség uniós szintű tengeri információs rendszereket fejleszt és üzemeltet. Jelentősebb példák erre: a hajók és szállítmányok, valamint a fedélzeti események az Unió egész területén történő hatékony nyomon követését biztosító SafeSeaNet (SSN) hajóforgalom-kezelési rendszer, valamint az uniós lobogó alatt közlekedő hajókat világszerte azonosító és nyomon követő EU LRIT adatközpont.

Ezzel párhuzamosan létrehozták a tengeri szennyezési készültségi, észlelő és reagáló rendszert, amely többek között készenlétben álló olajszennyezés-eltávolító hajók európai hálózatából és műholdképek alapján működő olajfolt-érzékelő rendszerből (CleanSeaNet) áll; mindkét rendszer célja, az, hogy megvédje az uniós partokat és vizeket a hajók által okozott szennyezéstől.

Végül: az Ügynökség technikai és tudományos tanáccsal látja el a Bizottságot a tengeri közlekedés biztonsága, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzése terén, valamint tanácsokat ad az érvényben lévő intézkedések eredményességének folyamatos értékeléséhez, az új jogszabályok kidolgozásához és aktualizálásához. Ezenkívül támogatást nyújt a tagállamoknak és megkönnyíti együttműködésüket, illetve terjeszti a legjobban bevált módszereket.

Irányítás

Igazgatási tanács

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság négy képviselője és az érintett szakágazatok négy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője.

Feladatok

A többéves személyzetpolitikai terv, az éves költségvetés, a munkaprogram, az éves jelentés, valamint az Ügynökségnek a szennyezési készültség és reagálás terén folytatott tevékenységeiről szóló részletes terv elfogadása.

Az ügyvezető igazgató munkájának felügyelete.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki. A Bizottság egy vagy több jelöltre tehet javaslatot.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

Az Ügynökség belső ellenőrzési csoportja.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

Kötelezettségvállalási előirányzatok (C1)

56,4 (54,4) millió EUR

Kifizetési előirányzatok (C1):

56,4 (50,6) millió EUR

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett pótköltségvetések több különböző forrásra terjednek ki, de a C1 minősül szinte kizárólagos forrásnak. Az egyértelműség és átláthatóság érdekében csak az elsődleges és ezért releváns C1 költségvetési előirányzatokat tüntettük fel.

Létszám 2011. december 31-én

Személyi állomány

A létszámtervben szereplő állások száma 208 (200), ebből betöltött: 197 (196).

Szerződéses alkalmazottak

A költségvetésben tervezett állások száma 29 (27), ebből betöltött: 25 (23).

Kirendelt nemzeti szakértők

A költségvetésben tervezett állások száma 15 (15), ebből betöltött: 15 (10).

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

51 szakmai műhelytalálkozó és egyéb esemény (1 442 résztvevő a műhelytalálkozókon).

27 különböző képzés, ezek eredményeképp 713 nemzeti szakértő részesült képzésben.

90 ellenőrzés és helyszíni vizsgálat.

az SSN rendszer rendelkezésre állása az év során 99,28 %–os volt.

2 481 műholdfelvétel megrendelése és elemzése a CleanSeaNet rendszerben.

az EU LRIT adatközpont rendelkezésre állása az év során 99,36 %–os volt.

16 szerződés szennyezésmentesítő hajókra.

64 rutingyakorlat és 26 szimulációs gyakorlat a szennyezésmentesítő hajókkal (13 operatív gyakorlat és 13 értesítési gyakorlat).

Az EMSA tengeri kisegítő szolgálatok a hét minden napján 24 órában működnek.

A THETIS rendszer rendelkezésre állása az év során 99,07 %–os volt.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az Ügynökség felül fogja vizsgálni év végi eljárásait annak érdekében, hogy az év lezárását megelőzően felszabadítsák a kötelezettségvállalások kapcsán fennálló összegeket, amelyek nem kapcsolódnak létező jogi kötelezettségvállalásokhoz. Az engedélyező tisztviselőket felkérik, hogy kezdeményezzék az eljárást, mihelyt bizonyosságot nyernek a tekintetben, hogy bizonyos intézkedések nem vagy nem teljes mértékben kerülnek végrehajtásra.

13.

Az éves és halmozott értékcsökkenés közötti eltérés főként hátráltatott eljárásokból, valamint abból fakad, hogy harmadik felektől átruházott és már részben értékcsökkentett eszközöket is besoroltak. A belsőleg előállított immateriális javakra vonatkozó iránymutatások a „hivatalosan elfogadott célokon” és a vonatkozó teljesítési arányon alapuló megfelelő költségfelosztással együtt kerülnek aktualizálásra. Az Ügynökség 2012 harmadik negyedévére tervezi eszközei fizikai igazolására is kiterjedő tényleges leltárkészlet készítését.

14.

A használt APM felszerelések (szennyezések megakadályozására irányuló intézkedésekre szolgáló berendezések) árverése új koncepció az EMSA számára. Az Ügynökség a nettó könyv szerinti értéket jelölte meg célkitűzésként (amortizációval csökkentett beszerzési költség), azonban a végső árat a piac szabta meg. Csak egyetlen ajánlat érkezett, amely az optimálisnál rosszabb értékesítéshez vezetett. Az első értékesítési tapasztalat alapján eljárás került kidolgozásra az értékcsökkentett könyv szerinti érték kiszámolására és igazolására.

15.

Az EMSA elfogadta a Számvevőszék ajánlásait és már megfelelően aktualizálta a munkaerő-felvételi eljárásokat.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/135


JELENTÉS

az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/23

BEVEZETÉS

1.

A heraklioni székhelyű Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) az 1007/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) és az 580/2011/EK rendelettel (2) módosított 460/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet (3) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti és uniós kezdeményezésekre támaszkodva fokozza az Uniónak a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzésére, illetve az azokra történő reagálásra vonatkozó képességét (4).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (5), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (7) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (8). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (9), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (10).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (11) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (12) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (13) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség költségvetése, csakúgy, mint 2010-ben, 8,1 millió EUR volt. A megelőző évhez képest javult a költségvetés végrehajtása. A 2012-re áthozott összes előirányzat ennek ellenére 1,1 millió eurót tett ki. A II. cím (igazgatási kiadások) alatt az előirányzatokból 0,2 millió eurót (34 %), a III. cím (operatív kiadások) alatt pedig 0,8 millió eurót (33 %) hoztak át a következő évre. Az áthozatok ilyen magas szintje nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

13.

A Számvevőszék megállapította, hogy jobban kell dokumentálni a tárgyi eszközöket. A tárgyi eszközök beszerzésének nyilvántartása számlák szerint, nem pedig tételek szerint történik. Amennyiben több új eszköz beszerzése egyetlen számlán szerepel, az összes beszerzés és azok teljes összege mindössze egy tétel alatt kerül nyilvántartásba.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Az átláthatóság hiányáról a Számvevőszék már 2010-ben is beszámolt, annak orvoslására azonban az Ügynökség mindeddig nem tett megfelelő lépéseket. Sem a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig azok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt. A pályázatok értékelését megelőzően a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot sem határozták meg.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 293., 2008.10.31., 1. o.

(2)  HL L 165., 2011.6.24., 3. o.

(3)  HL L 77., 2004.3.13., 1. o.

(4)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(5)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(6)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(7)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(9)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(10)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(11)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(12)  A végleges éves beszámolót 2012. június 25-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.enisa.europa.eu/.

(13)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Heraklion)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(114. cikk)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A belső piaccal kapcsolatos feladatok az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak (EUMSZ, 4. cikk (2) bekezdés (a) pont).

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 460/2004/EK rendelete)

Célkitűzések

1.

Az Ügynökség fokozza az Unió, a tagállamok és az üzleti szféra képességét a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzését, kezelését és az azokra való reagálást illetően.

2.

Az Ügynökség segítséget nyújt és tanácsot ad a Bizottságnak és a tagállamoknak a hatáskörébe tartozó hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően.

3.

Az Ügynökség magas szintű szakértelmet fejleszt ki, és felhasználja ezt a szakértelmet a köz- és magánszektor szereplői közötti széles körű együttműködés ösztönzésére.

4.

Az Ügynökség kérésre segíti a Bizottságot a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok aktualizálásához és továbbfejlesztéséhez szükséges szakmai előkészítő munkában.

Feladatok

Az Ügynökség:

a)

információkat gyűjt az olyan jelenlegi és jövőbeni kockázatokról, amelyeknek hatásuk lehet az elektronikus hírközlő hálózatokra;

b)

tanácsot, illetve segítséget nyújt az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak, az európai szerveknek, valamint az illetékes nemzeti szerveknek;

c)

elősegíti az ezen a téren működő szereplők közötti együttműködést;

d)

elősegíti az együttműködést a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák kezelésére szolgáló közös módszerek kidolgozásában;

e)

hozzájárul a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó fogékonyság növeléséhez valamennyi felhasználónál, többek között ösztönözve a mindenkori legjobb gyakorlatok megosztását – beleértve a felhasználók figyelmeztetésére szolgáló módszereket is –, valamint törekedve a köz- és a magánszektorból induló kezdeményezések közötti egymást erősítő hatásra;

f)

segíti a Bizottságot és a tagállamokat az ágazattal folytatott párbeszédben;

g)

nyomon követi a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozását;

h)

tanácsokkal látja el a Bizottságot a hálózat- és információbiztonságra irányuló kutatás és a kockázatmegelőzési technológiák alkalmazása területén;

i)

előmozdítja a megelőzési vezetői megoldásokkal kapcsolatos kockázatértékelési tevékenységet;

j)

hozzájárul a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködéshez;

k)

függetlenül teszi közzé saját következtetéseit, orientációit és a hatókörébe, illetve a céljai közé tartozó kérdésekkel kapcsolatban tanácsot ad.

Irányítás

Igazgatóság

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság által kinevezett három képviselő, valamint a Bizottság által javasolt és a Tanács által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező három képviselő, akik egyenként az alábbi csoportok valamelyikét képviselik:

a)

az információs és kommunikációs technológiai iparág;

b)

fogyasztói csoportok;

c)

információ- és hálózatbiztonsági elméleti szakemberek.

Az érdekeltek állandó csoportja

A legfontosabb érdekelteket – köztük az információs és kommunikációs technológiai iparágat, az információs és kommunikációs technológiákat felhasználó szervezeteket és az információ- és hálózatbiztonsági elméleti szakembereket – képviselő 30 magas szintű szakértő.

Nyílt pályázatot követően a tagokat a vezérigazgató választja ki, aki miután tájékoztatta az Igazgatóságot a döntéséről, a kiválasztott jelölteket személyes minőségükben nevezi ki 2,5 éves megbízatási időtartamra.

Vezérigazgató

Az Igazgatóság nevezi ki ötéves időtartamra az Európai Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, európai parlamenti meghallgatást követően.

Külső ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

8,1 millió EUR (8,1 millió EUR), ennek 100 %-a (100 %) uniós támogatás.

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma: 44 (44), ebből betöltött: 41 (40).

Egyéb betöltött álláshelyek: 13 (11) szerződéses alkalmazott, 4 (2) kirendelt nemzeti szakértő.

A teljes létszám: 58 (53) fő, amely foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlik meg:

operatív feladatok: 40 (34)

adminisztratív feladatok: 18 (19)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

1. MF  (1) :   Az együttműködés javítása

Az első munkafolyamat fő célja az volt, hogy támogassa az Európai Bizottságot és a tagállamokat a jelenlegi együttműködési rendszerek továbbfejlesztésében, és ennek révén a tagállamok közötti információcsere és együttműködés elmélyítésében. Ennek érdekében adatokkal és véleményekkel látja el a Bizottságot, és így segíti annak munkáját az új szabályok megszövegezésében, valamint a jogszabályok alapjául szolgáló bevált gyakorlatok azonosításában és ösztönzésében. Mindez egyrészt bekerült a Tagállamok Európai Fóruma (European Forum for Member States, EFMS) és a rugalmasság javításáért felelős köz-magán partnerség (EP3R) megbeszéléseinektémái közé, másrészt figyelembe is veszi annak eredményeit. A megoldandó problémák más dokumentumokban szerepelnek, többek között az Európai Bizottság biztonságról szóló közleményében (COM 2006 251), a kritikus kommunikációs és információs infrastruktúrák védelméről szóló közleményében (Critical Communication and Information Infrastructure Protection – CIIP, COM 2009 149), amely. kiemelte a hálózat, az információbiztonság és a rugalmasság fontosságát az egységes európai információs tér megteremtése érdekében, valamint a digitális menetrendről (Digital Agenda) szóló közleményében. A mind összetettebb kölcsönös függések miatt egy adott infrastruktúra zavara könnyen átterjedhet a (földrajzi és joghatósági) határokon túlra, illetve más infrastruktúrákra, és európai szintű hatással járhat. A telekommunikációs terület globális jellege miatt közös megközelítés szükséges az olyan kérdések kezeléséhez, mint a nyilvános hírközlési hálózatok rugalmassága és biztonsága.

Az eredmények száma: 13

2. MF:   az összeurópai CIIP  (2) és a rugalmasság fejlesztése

A második munkafolyamat célja, hogy támogassa a tagállamokat biztonságos és rugalmas információs kommunikációs rendszerek létrehozásában, és növelje a kritikus információs infrastruktúrák és szolgáltatások védettségét Európában.

A munkafolyamat szorosan illeszkedik a Bizottság 2009 márciusi és 2011 márciusi közleményében szereplő CIIP cselekvési tervhez. E munka nagy része emellett közvetlenül hozzájárul az Európai Unió belső biztonsági stratégiájában és a digitális menetrendben lefektetett célok megvalósításához is. A CIIP területén a munkacsomagok döntő többsége a 2010-es munkaprogram részeként végrehajtott munka egyszerű folytatása.

A munkafolyamat céljai konkrétabban a következők:

A tagállamok operatív képességeinek fejlesztése, és ezáltal a releváns érdekelt felek támogatása hatékonyságuk és eredményességük növelésében

Események támogatása és ösztönzése összeurópai szinten

A CIIP információbiztonsággal kapcsolatos nehézségeinek azonosítása és kezelése

Az információs és kommunikációs technológiák és az összekapcsolt hálózatok információbiztonsági problémáinak azonosítása és kezelése

A kiberbiztonsággal és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó EU-USA munkacsoport támogatása. A munkacsoportot a 2010. november 20-i EU-USA csúcstalálkozó keretében hozták létre.

Az eredmények száma: 16

3. MF:   Az adatvédelem és a bizalom előmozdítása

A 3. munkafolyamat négy munkacsomagot foglalt magában:

Az információbiztonság gazdasági ösztönzőinek és akadályainak megértése és elemzése.

Annak vizsgálata, hogy az adatvédelmet, az azonosságot és a bizalmat megfelelően integrálták az új szolgáltatásokba.

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv (2002/58/EK) 4. cikke végrehajtásának támogatása.

Az európai kiberbiztonsági hónap létrehozásának előmozdítása.

Az első munkacsomag elemezte az összeurópai szintű információbiztonság javításának gazdasági akadályait és ösztönzőit. Az ENISA elemezte a gazdasági hajtóerőket és akadályokat a jogi, szakpolitikai, szakmai és oktatási területen, és azonosította a fejlesztési lehetőségeket. A második munkacsomag megvizsgálta, hogy az adatvédelem, az azonosság és a bizalom hogyan épülnek be az új szolgáltatásokba, és javaslatokat tett a további fejlesztésekre. A cél az volt, hogy felmérjék, illetve értékeljék a személyi adatvédelemben és a hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos bizalom erősödésében tett eddigi előrelépést.

A harmadik munkacsomag az ENISA-nak az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 4. cikke végrehajtása érdekében nyújtott támogatását érintette. Ez a „29. cikk” munkacsoporttal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Bizottsággal (Jogérvényesülési Főigazgatóság és Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság) folytatott együttműködés folytatása volt, és annak kutatását tűzte ki célul, hogyan lehet a gyakorlatban uniós szinten végrehajtani a 4. cikk rendelkezéseit.

Az ENISA továbbá együttműködött a tagállamokkal egy európai kiberbiztonsági hónap megszervezésében.

Az eredmények száma: 5

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  MF: munkafolyamat

(2)  CIIP: kritikus információs infrastruktúrák védelme

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Amint azt a Számvevőszék is megállapította, a költségvetés végrehajtása javult 2011-ben. Az áthozatok további csökkentése érdekében az Ügynökség megkezdte a 2012-es évre vonatkozó közbeszerzés tervezését, és sikerrel járt a 2011-es év utolsó negyedévében a 2012-es munkaprogramban előírt tevékenységekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások elindításában. Ez a gyakorlat várhatóan a 2012-es év végén hoz eredményeket.

13.

Az Ügynökség racionalizálta az eszközkezelését az ABAC Assets – a Bizottság által bevezetett és az intézmények és ügynökségek által használt eszközkezelő modul - alkalmazás bevezetésével. Ez a 2012-ben teljes kiépítésre és alkalmazásra kerülő alkalmazás, biztosítja az összes regisztrált eszköz egyedi azonosítását, tehát a Számvevőszék észrevétele megoldottá válik.

14.

Az Ügynökség 2012. március 2-án megfelelő munkaerőfelvételre vonatkozó iránymutatásokat fogadott el, amelyek teljes mértékben megoldást kínálnak a Számvevőszék észrevételére. Ezeket az iránymutatásokat a felvételi bizottság tagjai azonnal megkapják, mihelyt az Ügynökség ügyvezető igazgatója kinevezi őket.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/142


JELENTÉS

az Europol-nyugdíjalap 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alap válaszaival együtt

2012/C 388/24

BEVEZETÉS

1.

A hágai székhelyű Europol-nyugdíjalapot (a továbbiakban: az Alap) a hágai székhelyű Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) korábbi személyzeti szabályzata 6. függelékének 37. cikke hozta létre. Az Alap végrehajtásáról szóló szabályokat a 2011 június 28-i tanácsi határozattal (1) módosított 1999. március 12-i tanácsi jogi aktus (2) határozta meg. Az Alap célja, hogy az Europol által a 2010. január 1-jei uniós ügynökséggé történő átalakulás előtt már foglalkoztatott alkalmazottak nyugdíjait finanszírozza és kifizesse.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Alap belső kontrollmechanizmusainak értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke és a 2011. június 28-i tanácsi határozat 10. cikke (4) bekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Alap éves beszámolóját (3), másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az Europol igazgatója és az Alap igazgatótanácsa közösen felel az Alap igazgatásáért, a megfelelő szervezeti struktúra felállításáért, továbbá a beszámoló elkészítéséhez szükséges belső irányítási és kontrollrendszerek, valamint eljárások kialakításáért. Az Alap igazgatótanácsa kizárólagos felelősségi körébe tartozik az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes éves beszámoló elkészítése, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének a biztosítása.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (4) az Alap éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Alap éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve az Alapra vonatkozó jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alap éves beszámolója (5) minden lényegi szempontból híven és a 2011. június 28-i tanácsi határozattal módosított 1999. március 12-i tanácsi jogi aktusnak, a holland pénzügyi beszámolási szabályok 610. irányelvének és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Figyelemfelhívó megjegyzés

11.

A Számvevőszék felhívja a figyelmet az Alap 2011-es éves beszámolójának 2.6. megjegyzésére. Az Alap igazgatótanácsa a beszámolót a folytonosság elve alapján készítette el, de 2015. július 1-je után már nem lesznek aktív befizetők. A közeljövőben nagy számban várhatók nyugdíjjogosultság-átruházások és egyösszegű nyugdíjkifizetések, amelyek jelentős mértékben csökkentik az Alap tevékenységeit, eszközeit és nyugdíjkötelezettségeit. Az Alap igazgatótanácsa és az Europol igazgatási tanácsa jelenleg vizsgálja az Alap jövőjével kapcsolatos lehetőségeket, melyek közül az egyik megoldás az Alap 2015. július 1-jét követő felszámolása.

12.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

13.

A Számvevőszék hiányosságokra hívja fel a figyelmet az alkalmazottak számára az Europol által ajánlott, az Alapból történő kilépésre szolgáló eljárással kapcsolatban. Amikor a Hivatal 2010-ben teljes körű uniós ügynökséggé alakult át, felkérték a nyugdíjalapba befizetést már nem teljesítő alkalmazottakat (6), hogy egyösszegű nyugdíjkifizetés fejében vagy a felhalmozott nyugdíjjogosultságok más nyugdíjrendszerbe való átruházásával (pl. PMO, tagállami nyugdíjrendszerek, magánpénztárak) lépjenek ki az Alapból. Az alkalmazottak számára azonban nem határoztak meg határidőt a döntés meghozatalára vonatkozóan.

14.

Az év végén az Alap nettó pénzügyi eszközei 16 millió eurót tettek ki, amelyből 15,98 millió EUR összeget egyetlen bank kezelt.

15.

Az igazgatótanács még nem készített eljárásokat a nyugdíjjogosultságok éves ellenőrzésére vonatkozóan, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a jogosultak életben vannak-e. 2011-ben az Alap által fizetett nyugdíjban részesülő hat személyt felkérték tartózkodási helyük megerősítésére, de közülük csak egy válaszolt.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 179., 2011.7.7., 5. o.

(2)  Az 5397/99 számú dokumentum a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásában: http://register.consilium.europa.eu/).

(3)  Az éves beszámoló a következőkből áll: a mérleg, a bevételi és kiadási kimutatás, a cash flow-kimutatás valamint a kiegészítő mellékletek.

(4)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(5)  A végleges éves beszámolót 2012. július 10-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 12-én érkezett be.

(6)  Az alkalmazottakra jelenleg az Európai Unió személyzeti szabályzata vonatkozik.


AZ ALAP VÁLASZAI

13.

Az Europol Nyugdíjalapjából kilépő alkalmazottakat tájékoztatták azon követelményről, hogy választaniuk kell a különféle kilépési lehetőségekről. Az érintett alkalmazottakat tájékoztatták a különböző lehetőségekkel kapcsolatos nem pénzügyi áttekintésről, valamint egy személyes találkozóra irányuló ajánlatot (beleértve a pénzügyi adatokat) is kaptak. Az alkalmazottak nagy része élt a kilépési lehetőségeknek szentelt találkozó lehetőségével.

Az Europol nem kapott hivatalos panaszt az alkalmazottaktól a tekintetben, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást a vonatkozó nyugdíjrendszerekről.

14.

Amint az Europol Nyugdíjalap igazgatótanácsának 2011. november 11-i ülésén megállapodtak, az Alap egy második bank szolgáltatásait használja 2012 kezdetétől. A 2012. június 19-i ülésen az igazgatótanács kérte, hogy további bankokat kereshessen a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében.

15.

Az Europol Nyugdíjalap igazgatótanácsa 2012. június 19-én megállapodott a nyugdíjjogosultságok éves ellenőrzésére vonatkozó eljárásról (2013-tól).

Ugyanazon ülés során a 2012-es folyamatban lévő eljárást tekintve az a döntés született, hogy a nyugdíjasoknak küldenek egy emlékeztetőt egy hónapos válaszadási határidővel. Amennyiben addig nem érkezik megerősítés a nyugdíjkifizetést felfüggesztik.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/145


JELENTÉS

az Európai Vasúti Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/25

BEVEZETÉS

1.

A Lille-i és Valenciennes-i székhelyű Európai Vasúti Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósági szintjének növelése és közös biztonsági koncepció kialakítása egy versenyképesebb és magas biztonsági szintű európai vasúti ágazat kialakítása érdekében (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményének érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A költségvetési előirányzatokhoz viszonyított kifizetési arány az összes cím esetében javult, de a III. cím (operatív kiadások) esetében az arány továbbra is kicsi: 47 % (2010-ben 39 %). Ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

13.

Az Ügynökség alapító rendelete felső határértéket határoz meg az Ügynökség által a vasúti ágazatban dolgozó szakemberek köréből felvett ideiglenes alkalmazottak foglalkoztatásának időtartamára. E rendelkezés értelmében az Ügynökség a 2013–2015 időszakban operatív állományának felét lecseréli, ami jelentős fennakadásokat okozhat az Ügynökség operatív tevékenységeiben (12).

14.

Az Ügynökségnek van még javítanivalója a felvételi eljárásain, hogy maradéktalanul biztosítsa az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot a jelentkezők számára. Az álláshirdetések például nem tartalmaznak információt a középiskola utáni, illetve az egyetemi tanulmányok előírt legkisebb időtartamáról (évfolyamok száma), holott ez az egyik elbírálási kritérium. Sem a felvételi beszélgetések, illetve a tartaléklisták bejutási pontszámát, sem a kiválasztási kritériumok pontozását, sem az írásbeli, illetve szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig az írásbeli, illetve szóbeli vizsgák közötti súlyozást nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 220., 2004.6.21., 3. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. július 4-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 7-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy www.era.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 881/2004/EK rendelet 24. cikke.


MELLÉKLET

Európai Vasúti Ügynökség (Lille/Valenciennes)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkének (1) bekezdése)

A 90. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően meghatározza:

a)

a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat;

b)

azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet;

c)

a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket;

d)

egyéb megfelelő rendelkezéseket.”

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 881/2004/EK rendelete)

Célkitűzések

Szakmai kérdésekben azoknak az uniós jogszabályoknak a végrehajtásához való hozzájárulás, amelyek célja:

a vasúti rendszerek versenypozíciójának javítása,

az európai vasúti rendszer biztonsága tekintetében közös koncepció kialakítása.

Egy határok nélküli európai vasúti térség megteremtésének és a magas szintű biztonság szavatolásának érdekében.

Feladatok

1.   Ajánlások megfogalmazása a Bizottság számára a következőkkel kapcsolatosan:

a közösségi vasutak biztonságáról szóló irányelv (2004/49/EK) által előírt közös biztonsági módszerek (KBM) és közös biztonsági célok (KBC),

biztonsági tanúsítványok és a biztonság területére vonatkozó intézkedések,

a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos műszaki előírások kidolgozása,

szakmai ismeretek,

a gördülőállomány nyilvántartása.

2.   Szakvélemények kibocsátása a következőkről:

tagállami biztonsági szabályok;

az elismert szervezetek által végzett munka minőségének monitoringja;

a transzeurópai hálózat kölcsönös átjárhatósága.

3.   A tagállami szervek koordinálása

A tagállami biztonsági hatóságok és vizsgáló testületek munkájának összehangolása (a 2004/49/EK irányelv 17. és 21. cikke szerint).

4.   Kiadványok és adatbázisok

jelentés a biztonsági teljesítményről (kétévente),

jelentés a kölcsönös átjárhatóság fejlődéséről (kétévente),

a biztonsági dokumentumok nyilvános adatbázisa,

a kölcsönös átjárhatóságról szóló dokumentumok nyilvános jegyzéke.

Irányítás

Igazgatási tanács

Tagjai: egy-egy képviselő valamennyi tagállamból, a Bizottság négy képviselője, valamint az érintett szakmai ágazatok hat, szavazati jog nélküli képviselője.

Igazgató

Az igazgatási tanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

26 (24) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 144 (139)

Betöltött álláshelyek száma 2011. dec. 31-én: 140 (133)

Egyéb alkalmazottak: 14 (15)

A teljes létszám: 154 (148), a következő megoszlásban:

operatív feladatok: 107 (101)

adminisztratív feladatok: 47 (47)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Biztonsági minősítésekre, így többek között az egységes uniós biztonsági minősítési rendszerre való átállásra vonatkozó ajánlások; továbbá ajánlások a vonatvezetői engedély és az arra vonatkozó nyilvántartás uniós formátumára. A karbantartást végző vállalkozások minősítésével kapcsolatos további tevékenységek.

Biztonsági szabályokra vonatkozó ajánlások, melyek tartalmazzák annak értékelését, hogy a tagállami biztonsági szabályokat hogyan teszik hozzáférhetővé, annak vizsgálata, hogy a vasútbiztonsági irányelvet hogyan ültették át a tagállamok saját szabályozói rendszerükbe.

Ajánlások a biztonsági ügyekről szóló beszámolás rendszerére vonatkozóan, beleértve a közös biztonsági mutatószámokat, a biztonsági hatóságok és a vizsgáló hatóságok együttműködését, valamint a biztonsággal kapcsolatos teljesítményről szóló beszámolást a tagállamokban.

Ajánlások a biztonsági szempontok értékelésére, beleértve a közös biztonsági módszereket is.

A kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokra, illetve felülvizsgálatukra vonatkozó ajánlások. A hatókör kiterjesztésének és a hibák kijavításának értékelése.

Ajánlás az üzemeltető és karbantartó személyzet szaktudására és szakmai értékelésére vonatkozó közös kritériumokra.

Jelentések a vasútbiztonságról és a kölcsönös átjárhatóságról.

Szakvélemények a tagállami szabályozásról, és az elismert szervezetek munkájának felügyelete.

Biztonsági és kölcsönös átjárhatósági nyilvántartások létrehozása és vezetése.

Az ERTMS (European Railway Traffic Management System – Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) rendszerhatósági és változáskontroll-menedzseri feladatainak ellátása; segítség a Bizottságnak az ERTMS projektek értékelésében.

A járműengedélyekre vonatkozó tagállami szabályok egybevetését lehetővé tevő szakmai anyag megtervezése és összeállítása, valamint a szabályok minősítése a kölcsönös elfogadhatóság szempontjából.

Valamennyi ajánláshoz hatásvizsgálat mellékelése.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

2010-ben és 2011-ben jelentős erőfeszítéseket tettek a kifizetési idők csökkentésére és a szerződések időtartamának a naptári évhez történő igazítására az évenkéntiség elvének való jobb megfelelés érdekében. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években a fel nem használt többletek aránya nagyon alacsony (kevesebb, mint 5 %).

13.

Az Ügynökség tudatában van az alapító rendelet által előírt rövid távú foglalkoztatás széles körű használatából fakadó kockázatoknak. A fő enyhítő megoldás a rövid távon alkalmazásban álló alkalmazottak szerződése hosszának oly módon történő rendezése, mely szerint a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetővé váljon, hogy az ugyanazon a területen szakértelemmel rendelkező alkalmazottak egyszerre távozzanak az Ügynökségtől.

14.

Az Ügynökség a jövőbeni álláshirdetések kapcsán tájékoztatást fog nyújtani az elvárt minimum felsőfokú, illetve egyetemi végzettségekről/tanulmányi évekről. Az Ügynökség ugyanakkor úgy gondolja, hogy a Számvevőszék által felvetett további szempontok nem veszélyeztetik a kiválasztási eljárás elfogulatlanságát, mivel a jelentkezéseket ugyanazon szempontok szerint bírálják el, illetve az összes jelentkezőt ugyanazon szempontok alapján hasonlítják össze. Ez érvényes az írásbeli vizsgákra és az interjúkra is. Ugyanakkor a Számvevőszék által felvetett kérdéseket mérlegelni fogják az Ügynökség kiválasztási eljárásának következő felülvizsgálatakor.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/151


JELENTÉS

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/26

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2007. december 14-i 2008/37/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a felderítő kutatás területén az „Ötletek” egyedi programot irányítsa (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereihez tartozó legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról  (5) szóló jelentésekből áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

12.

Az Ügynökség nem alkalmazott megfelelő kontrollt az e-Stream (a tudományszervezési részleg munkafolyamat-jóváhagyási eljárásainak automatizálását célzó belső informatikai eszköz) kifejlesztése során. A projekt döntés-előkészítő tanulmányát nem dolgozták ki megfelelően, nem történt meg a kockázatok megfelelő azonosítása és kezelése, és a vezetés nem követte nyomon a beruházás menetét. Ezek a hiányosságok hozzájárultak az informatikai projekt meghiúsulásához, ami 258 967 eurós értékcsökkenést okozott.

13.

Az Ügynökség ideiglenes igazgatóját egy bizottsági határozat nevezte ki 2011. január 1-jén. Az ellenőrzés 2012 februári időpontjában ezt a beosztást az igazgató már a személyzeti szabályzatban előírt egyéves maximumnál egy hónnappal régebben töltötte be. Mivel az igazgató eredeti, osztályvezetői beosztását ideiglenesen egy csoportvezető vette át, a személyzeti szabályzattól való eltérés az ő esetében is fennáll. Egy másik csoportvezető megbízott osztályvezetőként dolgozott 2009 júniusa és 2011 februárja között, és a beosztás időtartama ebben az esetben is szabálytalan volt.

Ezt a jelentést dr Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 9., 2008.1.12., 15. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 10. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza.

(8)  A 1653/2004/EK rendelet 29. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 27-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 28-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://erc.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikke)

1.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően többéves keretprogramot fogad el, amely felöleli az Unió valamennyi tevékenységét. A keretprogram:

meghatározza azokat a tudományos és technológiai célokat, amelyeket a 180. cikkben előirányzott tevékenységekkel meg kell valósítani, és rögzíti az ezekkel kapcsolatos prioritásokat,

kijelöli e tevékenységek főbb irányvonalait,

rögzíti a keretprogramban való uniós pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összegét és részletes szabályait, valamint az egyes előirányzott tevékenységekre vonatkozó részösszegeket.

2.

A keretprogramot a helyzet változásának megfelelően ki kell igazítani vagy ki kell egészíteni.

3.

A keretprogram végrehajtása az egyes tevékenységeken belül kialakított egyedi programok útján történik. Minden egyedi programban meg kell határozni végrehajtásának részletes szabályait, rögzíteni kell időtartamát és rendelkezni kell a szükségesnek ítélt eszközökről. Az egyedi programokban rögzített, szükségesnek ítélt összegek összesítve nem léphetik túl a keretprogramra, illetve az egyes tevékenységekre megállapított legnagyobb teljes összeget.

4.

A Tanács az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárással fogadja el az egyedi programokat.

Az Ügynökség hatásköre

(a 2008/37/EK bizottsági határozat)

Célkitűzések

Az Ügynökséget 2007 decemberében hozta létre a 2008/37/EK bizottsági határozat, hogy az az 58/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása keretében végzett felderítő kutatás területén irányítsa az „Ötletek” egyedi közösségi programot. Az „Ötletek” programot az Európai Kutatási Tanács (EKT) hajtja végre, melynek része egy független Tudományos Tanács. Ez utóbbi határozza meg az EKT tudományos stratégiáját és követi nyomon, hogyan valósítja meg ezt a stratégiát az operatív irányítást végző Ügynökség. Az Ügynökség 2009. július 15-én kivált a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságból és önállóvá vált.

Feladatok

Az Ügynökség feladatait a hatáskör-átruházási okirat (lásd C(2008) 5694 bizottsági határozat) 5-7. cikke írja le. Ezek keretében az Ügynökség a következő területekre vonatkozó feladatokra kapott megbízást:

az adminisztratív végrehajtás és a programmegvalósítás minden vonatkozása, különösen a Tudományos Tanács által megállapított elvek szerinti értékelő eljárások, szakértői véleményezések és kiválasztási folyamat,

a támogatások kezelése pénzügyi és tudományszervezési szempontból.

Irányítás

(a C(2008) 5132 és a C(2011) 4877 bizottsági határozat)

(a 2007/134/EK és a 2011/12/EU bizottsági határozat)

(a 2006/972/EK tanácsi határozat)

(az 58/2003/EK tanácsi rendelet)

Irányító bizottság

Az irányító bizottság az Ügynökség működését felügyelő testület, amelyet a Bizottság nevez ki (lásd C(2008) 5132 bizottsági határozat). Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét (a Bizottság jóváhagyását követően), igazgatási költségvetését és éves beszámolóit. Öt tagból és egy megfigyelőből áll.

Az EKT Tudományos Tanácsa

Az EKT Tudományos Tanácsa a 2007/134/EK bizottsági határozat értelmében tudományos stratégiát dolgoz ki az „Ötletek” egyedi programhoz, dönt arról, hogy a 2006/972/EK tanácsi határozat 5. cikkének (3) bekezdése alapján milyen típusú kutatás kapjon finanszírozást, valamint tudományosan jótáll a tevékenység minőségéért. Feladatai elsősorban: az „Ötletek” egyedi program éves munkaprogramjának kidolgozása, a szakértői véleményezési folyamat kialakítása, valamint az „Ötletek” egyedi program megvalósításának figyelemmel kísérése és minőségellenőrzése, a Bizottság felelősségének sérelme nélkül. A Bizottság által kinevezett huszonkét tagból áll.

Az Ügynökség igazgatója

Az Európai Bizottság nevezi ki négy évre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

35,6 (29,3) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

A 2011-es működési költségvetésnek megfelelően a létszámtervben 100 (100) ideiglenes alkalmazott szerepel, és összegeket különítettek el 253 (215) szerződéses alkalmazott, illetve 7 (15) kirendelt tagállami szakértő foglalkoztatására. Az álláshelyek száma tehát összesen 360 (330), ebből a 2011-es év végén 350 (316) álláshelyet töltöttek be:

97 (94) ideiglenes alkalmazott, ebből 13 (13) kirendelt és 84 (81) külsős munkatárs,

245 (218) szerződéses alkalmazott,

8 (4) kirendelt nemzeti szakértő.

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív tevékenységek (tudományos és támogatáskezelési részlegek): 68 %,

igazgatási tevékenységek (egyéb részlegek): 32 %.

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

1.

Az „Ötletek” munkaprogram induló, senior és koncepcióigazoló kutatói támogatásokra kiírt 2010-es és 2011-es pályázati felhívásai nyomán megkötött támogatási megállapodások felügyelete. Az „Ötletek” munkaprogram végrehajtása évente közzétett pályázati felhívások keretében történik, ezt követi a (külső szakértők általi) értékelés, a támogatási megállapodások megtárgyalása és aláírása, és végül a projektmegvalósítás felügyelete. Az egyes pályázati felhívások egy sor támogatási megállapodást eredményeznek, melyeknél a projektciklus várható időtartama kb. öt év.

2.

Az „Ötletek” munkaprogram 2011. évi pályázati felhívásainak lebonyolítása. (Induló, senior és koncepcióigazoló kutatói támogatások): 2011-ben 6 515 projektjavaslatra vonatkozóan nyújtottak be pályázatot, ebből 4 080 esetben induló, 2 284 esetben senior és 151 esetben koncepcióigazoló kutatói támogatásra. Ezekből összesen 6 400 pályázat volt támogatható, s ekként szakértői csoport által értékelendő. A támogatási eljárásban való részvételre összesen 822 projektjavaslatot választottak ki (794 az elsődleges listákra, 28 pedig a tartaléklistákra került).

3.

Az „Ötletek” egyedi programmal, illetve az ügynökség 2011-es tevékenységével kapcsolatos információk összeállítása és terjesztése.

4.

Az EKT Tudományos Tanácsának támogatása: A Tudományos Tanácsban a tárgyidőszakban öt plenáris ülést szerveztek. A Tudományos Tanács stratégiai vitáinak megkönnyítése érdekében az Ügynökség – az EKT főtitkárának közreműködésével – elemezte a működést, a finanszírozott projektek összetételét, valamint annak első jeleit, hogy az EKT kezd hatást gyakorolni a tudományos társadalom és az európai kutatás helyzetére. Az Ügynökség üléseket szervezett (jellemzően évente kettőt) az EKT négy működő munkacsoportja, azaz az „ipari kapcsolatok”, a „nyílt hozzáférés”, a „harmadik országok bevonása” és a „nemek egyensúlya” munkacsoportok számára, valamint a Tudományos Tanács két állandó bizottsága (Panelbizottság és Összeférhetetlenségi és Tudományetikai Bizottság) számára. Az Ügynökség az említett munkacsoportok tagjainak közreműködésével dokumentumsorozatot készített a csoportok és a bizottságok munkatémáiról, amelyben az elemzések mellett kiemelte az egyes témák legfontosabb alapgondolatait, és a dokumentumsorozatot vitára/elfogadásra előterjesztették a Tudományos Tanács plenáris ülésén. Mint minden korábbi évben is, az Ügynökség támogatta a Tudományos Tanácsot az „Ötletek” egyedi program éves munkaprogramjának kidolgozásában.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az eStream projekt kudarca technikai és környezeti tényezőkön múlott. Az ERCEA felismerte az IT projektekkel kapcsolatos gazdálkodás gyengeségeit és jelentős fejlesztéseket hajtott végre a tevékenységi tervben ezek kiküszöbölése érdekében. Hangsúlyozni kell, hogy az eStream fejlesztési fázisában keletkezett 258 967 eurós értékcsökkenés az Ügynökség információtechnológiára szánt költségvetésének 2,5 %-át teszi ki.

13.

Az ERCEA ideiglenes igazgatóját illetően, a meghatározott időre szóló pozíció betöltésének egy éven túli meghosszabbítása a szolgáltatás érdekében állt, mivel az adott pozíciót 2012 márciusában hirdették meg és a kiválasztási eljárás jelenleg is zajlik. Az ideiglenesen kinevezett igazgató előző osztályvezetői posztját átvevő csoportvezetőt illetően, a határozott időre szóló áthelyezés csak arra az időre szólt, amíg az igazgató posztját be nem töltik. Az ideiglenes helyettesítés meghosszabbítása a szolgáltatás érdekét szolgálta, ahogy az a Személyzeti Szabályzat 7. cikkében szerepel.

A második, osztályvezetőként megbízott csoportvezetőt illetően, ez az ideiglenes beosztás 2011. február 15-én megszűnt, a házon kívüli pályázók számára meghirdetett kiválasztási eljárás sikeresen kiválasztott jelöltje pedig új osztályvezetőként 2011. február 16-án kezdte meg munkáját.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/157


JELENTÉS

az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hatóság válaszaival együtt

2012/C 388/27

BEVEZETÉS

1.

A párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság) az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata az Unió belső piaca működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén, a pénzügyi rendszerek integritásának és stabilitásának előmozdításával, valamint a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítésével a pénzügyi rendszer stabilitásának és eredményességének fenntartása érdekében (2). A Hatóság 2011. január 1-jén kezdte meg működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hatóság éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hatóság pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hatóság éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóságnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét. A megjegyzések esetében figyelembe kell venni, hogy a Hatóság a közelmúltban az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságából alakult át európai hatósággá.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Hatóság kötelezettségvállalásai 12 841 997 eurót tettek ki, ami a 2011. évi költségvetés 76 %-át jelenti. A kötelezettségvállalási arány különösen alacsony volt a III. cím – Operatív kiadások (47 %) esetében. Ez kihatással volt a Hatóság informatikai célkitűzéseire, amelyeket nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A költségvetés végrehajtási arányának alacsony szintje költségvetés-tervezési és -végrehajtási nehézségeket jelez.

13.

A Hatóság költségvetése a 2011. pénzügyi évre vonatkozóan 16,9 millió EUR volt. Az alapító rendelet 62. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2011. évi költségvetés 60 %-át a tagállamok és EFTA-országok hozzájárulásából, a maradék 40 %-ot az Unió költségvetéséből finanszírozták. 2011 végén a Hatóság 4,3 millió EUR pozitív költségvetési egyenleget mutatott ki. A Hatóság pénzügyi szabályzatával (12) összhangban a teljes összeget az Európai Bizottság felé fennálló kötelezettségként tartották nyilván.

14.

Hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hat jogi kötelezettségvállalás megelőzi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat (483 845 EUR).

15.

A Számvevőszék több olyan esetet azonosított, mindösszesen 207 442 EUR összértékben, ahol a 2012-re átvitt kifizetési előirányzatok nem feleltek meg a jogi kötelezettségvállalásoknak. Ezek az áthozatalok ezért szabálytalannak minősülnek és törlendők.

MEGJEGYZÉSEK A HATÓSÁG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

16.

A Hatóság még nem fogadott el belsőkontroll-standardokat.

17.

A Hatóságnak javítania kell tárgyieszköz-gazdálkodásán. A Hatóság által kifejlesztett immateriális javak esetében nem voltak megbízhatóak a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

18.

Nem fogadták el a személyzeti szabályzat végrehajtási szabályait.

19.

A Hatóság még nem kötött intézményközi megállapodást az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) a csalások kivizsgálásával kapcsolatban. A Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a pénzügyi szabályzatot erre vonatkozóan is teljes mértékben végrehajtsa.

20.

A Hatóságnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Előfordult, hogy egy adott állás betöltéséhez szükséges minimális szakmai tapasztalatot nem vették figyelembe, határidő után beérkezett jelentkezéseket fogadtak el, nem határozták meg a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit a pályázatok értékelése előtt, továbbá a felvételi bizottság kijelölésére vonatkozóan nem állt rendelkezésre a kinevezésre jogosult hatóság határozata.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(2)  A Hatóság hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hatóság pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 20-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.esma.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 15. cikk (4) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése.


MELLÉKLET

Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Párizs)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A Hatóság hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete és 1060/2009/EK rendelete)

Feladatok

Szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása.

Végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása.

Iránymutatások és ajánlások kiadása.

Ajánlások kiadása, ha a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem alkalmazza vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az ágazati előírásokat.

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak bizonyos vészhelyzetekben egyedi határozatok címzése, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése.

A közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi piaci szereplőknek címzett egyedi határozatokat hoz a következő esetekben: i. ha egy hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem alkalmazza vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az ágazati előírásokat, illetve hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem teljesíti a Bizottság hivatalos véleményében foglaltakat; ii. bizonyos vészhelyzetekben, amennyiben egy hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság nem teljesíti a Hatóság határozatát; vagy iii. a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti, a határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése esetén, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nem teljesítette a Hatóság határozatát.

Vélemény terjesztése az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

A ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információ összegyűjtése a pénzügyi piac szereplőitől.

Közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által a pénzügyi piaci szereplők pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére.

Központilag hozzáférhető adatbázis fenntartása a nyilvántartott pénzügyi piaci szereplőkről a hatáskörébe tartozó területen, az ágazati jogszabályok által meghatározott esetekben.

Figyelmeztetések kiadása abban az esetben, ha valamely pénzügyi tevékenység súlyos kockázatot jelent a céljaira nézve.

Ágazati jogszabályokban meghatározott esetekben és feltételek mellett, illetve vészhelyzet esetén a pénzügyi tevékenységek egyes olyan típusainak átmeneti betiltása vagy korlátozása, amelyek veszélyeztetik pénzügyi piacok rendes működését és épségét vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.

Részvétel a felügyeleti kollégiumoknak a két vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság által közösen végzett tevékenységeiben, ideértve a helyszíni vizsgálatokat is.

A pénzügyi szolgáltatások esetleges megszakadását jelentő kockázatok kezelése, amely oka a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének jelentős meggyengülése, és amelyek esetlegesen súlyos, negatív következményekkel járhatnak a belső piacra és a reálgazdaságra nézve.

További útmutatások és ajánlások kidolgozása a pénzügyi piac kulcsszereplői számára, az általuk jelzett rendszerkockázatok figyelembevétele érdekében.

Egy bizonyos típusú pénzügyi tevékenységre, egy terméktípusra vagy egy magatartástípusra vonatkozó vizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy értékelje a pénzügyi piacok integritására vagy a pénzügyi rendszer stabilitására irányuló potenciális veszélyeket, és ajánlásokat készítsen az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a megfelelő intézkedések megtételére.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok által delegált felelősségek és feladatok végrehajtása.

Véleményezés a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé.

Szakértői értékelések elvégzése a hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységeiről.

Általános koordinációs szerep betöltése a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, különösen olyan helyzetekben, amikor az esetleges kedvezőtlen fejlemények veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer stabilitását az Unióban.

Olyan, az egész Unióra kiterjedő értékelések kezdeményezése és koordinálása, amelyek célja a pénzügyi piaci szereplők káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése.

Döntés hitelminősítő intézetek tanúsítására és bejegyzésére irányuló kérelmekben, illetve a tanúsítás és bejegyzés visszavonására vonatkozóan.

Együttműködési megállapodások kötése harmadik országoknak a hitelminősítő intézeteket felügyelő megfelelő hatóságaival.

Vizsgálatok és helyszíni vizsgálatok lefolytatása a hitelminősítő intézeteknél, a minősített szervezeteknél és a kapcsolódó harmadik feleknél.

Amennyiben egy hitelminősítő intézet jogsértést követett el, döntés a hitelminősítő bejegyzésének visszavonása, a hitelminősítések kiadásának ideiglenes tiltása, a kiadott hitelminősítések szabályozási célra történő felhasználásának felfüggesztése, a jogsértés megszüntetésének előírása mellett, illetve nyilvános közlemény kiadása.

Bírság kiszabására irányuló határozat meghozatala, amennyiben a hitelminősítő intézet szándékosan vagy gondatlanságból követett el jogsértést.

Irányítás

Felügyeleti tanács

Összetétel: A felügyeleti tanács a (szavazati joggal nem rendelkező) elnökből; az egyes tagállamok pénzügyi piaci szereplőinek felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság vezetőiből, a Bizottság (szavazati joggal nem rendelkező) képviselőjéből, az Európai Rendszerkockázati Testület (szavazati joggal nem rendelkező) képviselőjéből, valamint a másik két európai felügyeleti hatóság (szavazati joggal nem rendelkező) egy-egy képviselőjéből áll.

Feladatok: Iránymutatást ad a Hatóság munkájához, és felelős az alapító rendelet II. fejezetében említett határozatok meghozataláért.

Igazgatóság

Összetétel: Az igazgatóság az elnökből és a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai által a felügyeleti tanács tagjainak sorából választott hat másik személyből áll. Az ügyvezető igazgató és a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken (de a Bizottság képviselője költségvetési ügyekben szavazati joggal rendelkezik).

Feladatok: Az igazgatóság biztosítja, hogy a Hatóság az alapító rendeletnek megfelelően teljesítse megbízatását és elvégezze a rábízott feladatokat.

Elnök

A Hatóságnak a felügyeleti tanács munkájának előkészítéséért felelős, valamint a felügyeleti tanács és az igazgatóság üléseit vezető képviselője. Az elnököt a felügyeleti tanács nevezi ki az Európai Parlament általi meghallgatást követően.

Vezérigazgató

A felügyeleti tanács nevezi ki az Európai Parlament megerősítésétét követően. Gondoskodik a Hatóság irányításáról, valamint előkészíti az igazgatóság munkáját.

Belső ellenőrzés

A Hatóság már megtartotta első üléseit a belső ellenőrzési szolgálatokkal, amelyek 2012 júniusában szervezik meg első látogatásukat.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

Végleges költségvetés

Teljes költségvetés: 16,9 millió EUR, ebből:

Uniós támogatás: 6,8 millió EUR

A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok hozzájárulásai: 10,1 millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

Személyi állomány: a létszámtervben szereplő ideiglenes alkalmazotti állások száma 58, ebből betöltött: 50

Szerződéses alkalmazottak: a költségvetési tervben szereplő szerződéses alkalmazotti állások száma 5, ebből betöltött: 5

Kirendelt tagállami szakértők: a költségvetési tervben 12 kirendelt tagállami szakértő szerepel, ebből betöltött: 2

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

15 hitelminősítő intézet bejegyzése.

Első helyszíni ellenőrzések a hitelminősítőknél, köztük a Fitch, Moody's és Standard & Poor’s telephelyein.

A MiFID-ben foglalt, kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességekre vonatkozó három új javaslat jogszabályi megfelelésének értékelése.

Az automatizált nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatos végleges álláspont közzététele.

Az árutőzsdével és a MiFID felülvizsgálatával kapcsolatos munka folytatása.

Technikaistandard-tervezetek előkészítése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, központi klíringpartnerekre és kereskedési adattárakra vonatkozó rendelettel (európai piaci infrastruktúra-rendelet – EMIR) kapcsolatban.

Részletes szabályok kidolgozása az alternatívbefektetésialap-kezelők számára.

Hozzájárulás a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) kidolgozásához.

Segítségnyújtás az IFRS államadóság esetében történő alkalmazásához.

Tapasztalatcsere és hatáselemzés a tagállami felügyeletekkel a kibocsátási tájékoztatókkal, az átláthatósági irányelvekkel, felvásárlási ajánlatokkal stb. kapcsolatos ügyekben és piaci felügyeleti kérdésekben.

Közös munka más európai felügyeleti hatóságokkal.

Aktív hozzájárulás az ERKT pénzügyi stabilitással kapcsolatos munkájához, többek között rendszeres kockázati jelentések útján.

A pénzügyi fogyasztóvédelem javítása a közvetítőkre és alapkezelőkre vonatkozó további szabályok és követelmények meghatározásával.

Első összeurópai termékfigyelmeztetés a befektetőknek a devizaügyletekre vonatkozóan.

Az ügyletekkel kapcsolatos jelentések uniós adatbázisának működtetése.

Sikeres informatikai megoldás kifejlesztése a hitelminősítő intézetek múltbeli minősítéseinek közzétételére.

A tagállami felügyeletek pénzügyi válságra adott reakcióinak koordinálása.

A piaci visszaélésekkel és a kibocsátási tájékoztatókkal kapcsolatos két szakértői értékelés elvégzése.

Forrás: a Hatóság által közölt adatok.


A HATÓSÁG VÁLASZAI

12.

2011 volt az ESMA működésének első éve, bár alapító rendeletét csak 2010. december 15-én tették közzé. A rendelet késői közzététele miatt az ESMA nem tudta időben elkezdeni a munkaerő-felvételt, ami közvetlen hatással volt a kiadások arányára. Továbbá az ESMA legtöbb informatikai célkitűzésének/projektjének végrehajtásával az ilyen rendszerek megvalósítását előíró jogszabály késői közzététele miatt késlekedett.

13.

Az ESMA pénzügyi szabályzata (amely a pénzügyi keretrendeleten alapul) nem tükrözi megfelelően az ESMA pénzügyi felépítését. Az ESMA 2011 októberében a Költségvetési Főigazgatóságtól azt kérte, hogy határozza meg azt az eljárást, amelyet követnie kell a pozitív költségvetési egyenleg visszatérítésével kapcsolatban. 2012 márciusában a Költségvetési Főigazgatóság megerősítette, hogy a többletet a Bizottság felé fennálló kötelezettségként kell nyilvántartani. 2012 májusában a Költségvetési Főigazgatóság praktikus eljárást javasolt annak biztosítására, hogy a többlet visszakerüljön az ESMA-hoz. Az ESMA a tagállamok és a Bizottság felé az eredeti hozzájárulások szerint proporcionális alapon térít vissza.

14.

Az ESMA a CESR jogutódja, ennek következtében egyes jogi kötelezettségvállalásokat az ESMA létrehozása előtt a CESR írt alá, amikor az alkalmazott eljárások még eltértek az EU pénzügyi rendeletétől, illetve az uniós szervekre irányadó egyéb uniós közbeszerzési eljárásoktól. Technikai nehézségek és az ABAC késői bevezetése miatt a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások csak 2011 végére kerültek nyilvántartásba.

15.

Az ESMA elismeri a hibát, amely a 2011 végén tapasztalt váratlanul nagy munkamennyiség, valamint az EU költségvetési rendszerben működésének első évében végrehajtott átviteli gyakorlat miatt történt.

16.

Létrehozásakor az ESMA megállapodott az illetékes főigazgatósággal az uniós belsőkontroll-standardok felállításának tervéről. 2011 októberében a dokumentációt benyújtották a Belső Piaci Főigazgatósághoz, amely ellenőrizte azt. 2012-ben az ESMA a kontrollokat tovább kívánja fejleszteni, majd jóváhagyatni az igazgatósággal.

17.

A tárgyi eszközöket illetően az ESMA 2011 szeptemberében bevezette az ABAC Assets-et. Az immateriális javak tekintetében az ESMA az IT projekteken dolgozó belső munkavállalói számára 2012. január 1-jétől munkaidő-kimutatást vezetett be és a kapcsolódó eljárások javítására törekszik.

18.

2011 januárjában az ESMA igazgatósága átmenetileg jóváhagyta a személyzeti szabályzat végrehajtási szabályait, mielőtt 2011. január 17-én benyújtotta a Bizottsághoz. 2011 tavaszának végén a Humánerőforrásügyi Főigazgatóság azt írta elő, hogy a három ESA tekintetében közös szabályok legyenek érvényben. Az új verziót 2011. december 21-én nyújtották be a Humánerőforrásügyi Főigazgatósághoz.

19.

2011. december 14-én az ESMA a megállapodás megkötése érdekében levélben megküldte az OLAF számára az igazgatóság által jóváhagyott csalás elleni szabályokat. Az OLAF még nem válaszolt.

20.

A Számvevőszék 2011. októberi, első látogatását követően az ESMA 2012 februárjában a felvetett problémák megoldása érdekében felülvizsgálta munkaerő-felvételi eljárásait.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/165


JELENTÉS

az Európai Képzési Alapítvány 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszaival együtt

2012/C 388/28

BEVEZETÉS

1.

A torinói székhelyű Európai Képzési Alapítványt (a továbbiakban: az „Alapítvány”) az 1360/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Alapítvány célja a szakképzés reformjának támogatása az Európai Unió partnerországaiban. Céljából adódóan az Alapítvány több program (Phare, Tacis, CARDS és MEDA) végrehajtásában nyújt segítséget a Bizottságnak (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Alapítvány felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Alapítvány éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Alapítvány pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Alapítvány éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapítvány éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapítványnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK AZ ALAPÍTVÁNY FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

12.

Az Alapítvány még nem fogadott el és nem hajtott végre olyan pénzállomány-kezelési politikát, amely minimalizálná és egyenletesen osztaná meg a pénzügyi kockázatot, célként tartva szem előtt ugyanakkor a megfelelő megtérülést. A számlát egy olyan bankban vezetik, amely már nem rendelkezik a Bizottság által minimálisan előírt minősítéssel.

13.

A Számvevőszék 2 millió EUR összértékben 64 olyan szerződést talált, amelyet nem ellenjegyzett az Alapítvánnyal szerződő vállalkozó; ez jogbizonytalanságot teremt.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Alapítvány helyiségeiben nincsen biztosítva sem a karbantartás, sem az olyan létfontosságú szolgáltatások, mint a fűtés, a víz- és az áramszolgáltatás, mivel a létesítmény működtetéséért felelős konzorcium 2011 novemberében felszámolás alá került. Az Alapítvány helyiségeinek helyzete nem kielégítő, és a tevékenység megszakadásának kockázatát vonja magával.

15.

Az Alapítványnak tovább kell tökéletesítenie munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Nem szabták meg előre a személyes elbeszélgetésekre és írásbeli vizsgákra való behíváshoz szükséges minimális pontszámot; a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottságok értékelték a pályázatokat.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 131., 1990.5.23., 1. o.

(2)  Az Alapítvány hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Alapítvány pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 29-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://etf.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Képzési Alapítvány (Torino)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 166. cikkének (3) bekezdése)

Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a szakképzés területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel.

Az Alapítvány hatásköre

(a Tanács 1360/90/EGK rendelete)

Célkitűzések

Az uniós külpolitika keretében hozzájárulni a humán erőforrások fejlesztéséhez a következő országokban: az 1085/2006/EK és az 1638/2006/EK rendelet, valamint az azt követő kapcsolódó jogi aktusok értelmében támogatásra jogosult országok; az igazgatótanács tagjainak kétharmada által támogatott javaslat és a Bizottság véleménye alapján az igazgatótanács határozata által kijelölt egyéb országok, amelyek olyan közösségi eszköz vagy nemzetközi megállapodás hatálya alá tartoznak, amelynek részét képezi a humántőke-fejlesztés, amennyiben azt a rendelkezésre álló források lehetővé teszik.

E rendelet alkalmazásában „humántőke-fejlesztés”: az a munka, amely a szakoktatási és szakképzési rendszerek javításán keresztül hozzájárul az egyes egyének készségeinek és szakértelmének egész életen át tartó fejlesztéséhez.

Feladatok

E célok elérésének érdekében az Alapítvány az igazgatótanácsra ruházott hatáskör keretén belül és az uniós szinten létrehozott általános iránymutatásokat követve a következő feladatokat látja el:

tájékoztat, szakpolitikai elemzéseket végez és tanácsot ad a partnerországokban a humántőke fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,

előmozdítja a nemzeti és helyi munkaerőpiacokon jelentkező készségigények ismeretét és elemzését,

támogatja az érdekelt feleket a partnerországokban a humántőke fejlesztése terén megvalósuló kapacitásépítés érdekében,

elősegíti az információ- és tapasztalatcserét a partnerországokban a humántőke fejlesztésének reformjában részt vevő adományozók között,

támogatja a partnerországoknak történő uniós segítségnyújtást a humántőke fejlesztése terén,

információt terjeszt és hálózatépítésre, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlat egymással való megosztására ösztönöz az EU és a partnerországok között, illetve a partnerországok között a humántőke fejlesztésének kérdései terén,

a Bizottság kérésére hozzájárul a partnerországoknak nyújtott képzési támogatás általános eredményességének felméréséhez,

e rendelet általános keretein belül elvállal minden egyéb olyan feladatot, amelyről az igazgatótanács megállapodik a Bizottsággal.

Irányítás

Igazgatótanács

A tagállamok egy-egy képviselője

A Bizottság három képviselője

Az Európai Parlament által kinevezett három, szavazati joggal nem rendelkező szakértő

Ezenkívül az igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vehet a partnerországok három képviselője.

Igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Az Alapítvány rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

20,3 (18,8) millió EUR kötelezettségvállalás és 19,8 (19,3) millió EUR kifizetés, amelyből 19,3 (18,8) millió EUR a Bizottságtól származó támogatás.

Létszám 2011. december 31-én

96 (96) ideiglenes álláshely a létszámtervben, ebből betöltött: 90 (92) álláshely.

35 (36) egyéb alkalmazott (helyi alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők).

Teljes létszám: 125 (128), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 70 (70)

adminisztratív feladatok: 28 (31)

vállalati egyeztetéssel és kommunikációval kapcsolatos feladatok: 27 (27)

Termékek és szolgáltatások a 2011-es pénzügyi évben (zárójelben a 2010-es adat)

Tevékenységek

Az Alapítvány az uniós külkapcsolati politika keretében az alapító rendelet, illetve az igazgatótanács által kijelölt 30 partnerországban járul hozzá a humántőke fejlesztéséhez. Fő tevékenységei közé tartoznak a következők: az uniós szakpolitikák és projektek támogatása, szakpolitikai elemzések készítése, információk és tapasztalatok terjesztése és cseréje, valamint a kapacitásépítés támogatása a partnerországokban.

Az Alapítvány sajátlagos értékként tudja felmutatni azt a pártatlan, nem kereskedelmi jellegű, egyedi tudásbázist, amely összesíti a humántőke-fejlesztés és annak a foglalkoztatáshoz való kapcsolódása terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Ilyen tapasztalat többek között az uniós és a tagállami humántőke-fejlesztési módszerek hozzáigazítása az egyes partnerországok eltérő feltételeihez.

2011. május 9-én az Alapítvány az eredményeket bemutató sikeres konferenciával zárta le a torinói folyamat (24 partnerország szakoktatási és szakképzési politikájának értékelése) első évét, megvitatva a stratégiai szakpolitikák kidolgozását, a fejlesztés terén jól bevált módszerek megismertetését, az összehangolás és egyeztetés előmozdítását, valamint a belső uniós szakpolitikák külső dimenziójának fejlesztését. Az Alapítvány előkészítette az egyes országok előrehaladása elemzésének következő, 2012-ben esedékes fordulóját. A vállalati szektor számára szervezett másik konferencia a képesítési keretrendszer bevezetésének intézményi hátterét tárgyalta, és alkalmat adott a képesítési keretrendszereket kidolgozó partnerországok közötti szakmai információcserét elősegítő elektronikus képesítési keretrendszer elindítására.

Fő feladatai tekintetében az Alapítvány a következőket is teljesítette:

Az uniós szakpolitikáknak, illetve a külkapcsolati eszközök projektciklusainak támogatása a partnerországok javára: 30 (30) output

Partnerországok kapacitásfejlesztése: 72 (22) output

Szakpolitikák elemzése: 22 (29) output

Terjesztés és hálózatépítés: 24 (30) output

Az outputok mérik, hogy mennyiben valósulnak meg az egyes projektek eredményei, illetve mutatják, hogy miként viszonyul egymáshoz az Alapítvány költségvetése és elvégzett feladatai

A munkaterve keretein belül elvégzett feladatokon túl az Alapítvány az év során az Európai Bizottságtól érkező közvetlen felkéréseknek is eleget tett. 2011-ben az Alapítvány 100 bizottsági megkereséssel foglalkozott; ezek 44 %-a IPA országokkal, 45 %-a az ENPI-vel, 10 %-a pedig a DCI-vel volt kapcsolatos. (2010-ben az Alapítvány 105 bizottsági megkereséssel foglalkozott; ezek 62 %-IPA országokkal, 30 %-a az ENPI-vel, 7 %-a pedig a DCI-vel volt kapcsolatos.)

IPA: Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (nyugat-balkáni országok, Törökország és Izland).

ENPI: Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (a mediterrán térség délkeleti része és Kelet-Európa).

DCI: Fejlesztési Együttműködési Eszköz (közép-ázsiai országok).

Forrás: az Alapítványtól származó adatok.


AZ ALAPÍTVÁNY VÁLASZAI

12.

Az ETF olyan pénzállomány-kezelési politikát vezet be, amely kiterjed a banki hitelképesség minősítések figyelemmel kísérésére, és amellyel a pénzügyi kockázat egyenletesen megosztható és megfelelő megtérülés biztosítható.

13.

Ez az észrevétel egy adott keretszerződés alapján kibocsátott megrendelésekre vonatkozik. A Számvevőszék észrevételének eleget téve az ETF az ebben az esetben folytatott gyakorlatát a többi keretszerződése értelmében folytatott gyakorlatnak feleltette meg, amely szerint minden megrendelést ellenjegyez a vállalkozó.

14.

Az ETF helyi, regionális és országos szintű olaszországi kapcsolatai, valamint az igazgatótanács és az Európai Bizottság segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy a székhely-megállapodásban előírtak szerint hosszú távra megfelelő székhelyet találjon Torinóban. Az ETF igazgatótanácsának elnöke tárgyal az olasz hatóságok képviselőivel, a Bizottság pedig a témában levélváltást folytat az olasz kormánnyal. Az ETF folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden lehetséges eszközzel – szükség esetén jogi fellépéssel is – kielégítő megoldást találjon.

15.

Az ETF 70 %-os általános küszöböt fogadott el a kiválasztási eljárást valamennyi szakasza tekintetében. A szóbeli és az írásbeli vizsgák kérdéseit illetően az ETF munkaerő-felvételi eljárása szerint azokat azelőtt meg kell határozni, hogy a felvételi bizottság az önéletrajzokat megkapná. Az ETF megerősíti ellenőrzési eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás szabályait betartsák és az eljárás világos dokumentálásra kerüljön az aktákban.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/171


JELENTÉS

az Euratom Ellátási Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszáival együtt

2012/C 388/29

BEVEZETÉS

1.

A luxembourgi székhelyű Euratom Ellátási Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) 1958-ban hozták létre (1). Az Ügynökség előző alapszabályának helyébe a 2008/114/EK, Euratom tanácsi határozat (2) lépett. Az Ügynökség legfontosabb feladata, hogy a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacát monitorozza, illetve azzal kapcsolatosan az Uniónak szakmai segítséget nyújtson.

2.

Az Ügynökség 2008 óta nem rendelkezett saját költségvetéssel működése finanszírozásához. Az Ügynökség 2011-es feladatainak teljesítéséhez szükséges költségeket a Bizottság viselte. 2012-re az Ügynökség már saját költségvetést kapott a Bizottságtól.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját (3), másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (4). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (5), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (6).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (8) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (9) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Figyelemfelhívó megjegyzés

11.

A 10. bekezdésben kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék ismételten felhívja a figyelmet a következőkre. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 54. cikke értelmében az Ügynökség pénzügyi autonómiát élvez. Az Ügynökség alapszabályának 7. cikke úgy rendelkezik, hogy „az Ügynökség kiadásait a személyzet és a bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek jelentik”. Valójában az Ügynökség 2008 óta nem részesült önálló költségvetésben, így az Európai Bizottság közvetlenül teljesítette az Ügynökségnek a fenti 7. cikk szerinti kiadásait. A Számvevőszék véleménye szerint ez a helyzet nem egyeztethető össze az Ügynökség alapszabályával, ezért az Ügynökségnek és a Bizottságnak valamennyi érintett fél bevonásával meg kell vizsgálnia, hogy ezt a helyzetet mely intézkedésekkel lehetne megszüntetni.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL 27., 1958.12.6., 534. o.

(2)  HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

(3)  Az éves beszámoló a következőkből áll: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(5)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(7)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  A végleges éves beszámolót 2012. június 29-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 3-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://ec.europa.eu/euratom/accounts_en.html.

(9)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

Az Ügynökség egyetért a Számvevőszék megállapításával.

A Bizottság 2011-ben elfogadta azt a javaslatát, amelyben kezdeményezi az Euratom Ellátási Ügynökség külön költségvetési sorának újbóli létrehozását. Ennek eredményeképpen az Ügynökség 2012-re 98 000 EUR összegű támogatást kapott a Bizottságtól, ami (a pénzügyi bevételeket is figyelembe véve) 104 000 EUR összegű teljes költségvetést biztosít számára 2012-re.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/174


JELENTÉS

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Alapítvány válaszaival együtt

2012/C 388/30

BEVEZETÉS

1.

Az Élet- és Munkakörülmények Javítását szolgáló Európai Alapítványt (a továbbiakban: az Alapítvány), amelynek székhelye Dublinban van, az 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Alapítvány feladata, hogy hozzájáruljon a jobb élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és megteremtéséhez az Unióban, a témába vágó ismeretek gyarapítása és terjesztése révén (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Alapítvány felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül még a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. A Számvevőszék, felkészülve az uniós költségvetési rendelet javasolt módosításaira, egy könyvvizsgáló céget bízott meg az ellenőrzés végrehajtásával, amely cég a Számvevőszék ellenőrzési módszereit és eljárásait alkalmazva végezte az ellenőrzést. A Számvevőszék felülvizsgálta az elvégzett munkát, és ennek alapján készítette el ellenőrzési véleményét.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Alapítvány éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Alapítvány pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Alapítvány éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapítvány éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Alapítvány pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Alapítványnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Alapítvány a III. cím (operatív kiadások) előirányzatainak 47 %-át, összesen 3,4 millió eurót átvitt a következő évre; ebből 1,6 millió EUR (a III. cím 22 %-a) nem volt betervezve. Ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

13.

A Számvevőszék szerint az Alapítványnak tökéletesítenie kell munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát: a felvételi bizottság üléseit nem mindig dokumentálták megfelelően, és nincs bizonyíték arra, hogy a felvételi beszélgetések, illetve az írásbeli vizsgák kérdéseit előre összeállították.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 139., 1975.5.30., 1. o.

(2)  Az Alapítvány hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Alapítvány pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 20-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.eurofound.europa.eu.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Dublin)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke)

Az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében. […]

Az Alapítvány hatásköre

(az 1111/2005/EK rendelet által módosított 1365/75/EGK tanácsi rendelet)

Célkitűzések

Az Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a jobb élet- és munkakörülmények megteremtéséhez, a témába vágó ismeretek gyarapításával és terjesztésével. Az Alapítványnak különösen az alábbi területekkel kell foglalkoznia:

a dolgozók munkafeltételei,

munkaszervezés, különösen a munkakörök tervezése,

a munkavállalók bizonyos csoportjaira jellemző problémák,

a környezet fejlesztésének hosszú távú vonatkozásai,

az emberi tevékenységek térbeli és időbeli eloszlása.

Feladatok

az információ- és tapasztalatcsere előmozdítása ezeken a területeken,

az egyetemek, tanulmányi és kutatóközpontok, gazdasági és szociális közigazgatási szervek és szervezetek közötti együttműködés támogatása,

tanulmányok készítése vagy készíttetése és segítség nyújtása kísérleti projektek kivitelezéséhez,

a lehető legszorosabb együttműködés a már létező tagállami és nemzetközi szintű szakosított intézményekkel.

Irányítás

Igazgatótanács

az egyes tagállamok részéről: egy kormányzati képviselő, valamint a munkáltatói szervezetek és a munkavállalók egy-egy képviselője,

a Bizottság három képviselője,

évente egy rendes ülést tart.

Az igazgatótanács vezetősége

11 tagból áll: az egyes szociális partnerek, illetve a kormányok 3-3 képviselője, valamint a Bizottság 2 képviselője,

feladata, hogy figyelemmel kísérje az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, és az igazgatótanács ülései között intézkedéseket hozzon a megfelelő irányítás biztosítására,

évente hat rendes ülést tart.

Az igazgatót és az igazgatóhelyettest a Bizottság nevezi ki az igazgatótanács által javasolt jelöltlista alapján. Az igazgató feladata az igazgatótanács és a vezetőség döntéseinek végrehajtása és az Alapítvány irányítása.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Alapítvány rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

20,6 millió EUR (20,85 millió EUR)

Létszám 2011. december 31-én

Ideiglenes alkalmazottak:

A létszámtervben szereplő állások száma 101 volt, ebből 2011. december 31-én 97-et (91) töltöttek be.

Egyéb alkalmazottak:

 

Kirendelt nemzeti szakértők: 0 (0)

 

Szerződéses alkalmazottak: 9 (10)

 

Teljes alkalmazotti létszám: 106 (101)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Operatív feladatok: 72 (66)

Adminisztratív feladatok: 29 (31)

Vegyes feladatok: 5 (4)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Monitorozás és felmérések

Európai Figyelőhálózat (NEO):

Európai Munkakapcsolati Figyelő (EIRO): 326 új naprakész információ; 4 reprezentativitási tanulmány; 2 db éves adataktualizálás a fizetésekről és a munkaidőről; Fejlemények a munkakapcsolatok és a munkakörülmények terén Európában (2010); 4 összehasonlító elemzés; 1 vizsgálati jelentés.

Európai Munkakörülmények Megfigyelőközpontja (EWCO): 99 új naprakész információ; 3 összehasonlító elemzés; Fejlemények a munkakapcsolatok és a munkakörülmények terén Európában (2010); 9 vizsgálati jelentés.

Az Európai Szerkezetátalakulás Megfigyelőközpontja (ERM): 1 350 új szerkezetátalakulási tájékoztató; 3 összehasonlító elemzés.

Felmérések:

5. európai felmérés a munkakörülményekről: az első megállapítások közzététele, az átfogó jelentés előkészítése és másodlagos elemzés.

2. európai életminőség-felmérés: Életminőség Horvátországban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Törökországban (másodlagos elemzés); Életminőség az etnikailag sokszínű kerületekben; Részvétel önkéntes és nem fizetett munkában.

2. Európai vállalati felmérés: másodlagos elemzés az európai vállalatoknál alkalmazott teljesítményalapú fizetésről és a munkakapcsolatokról; Létesítményszintű munkavállalói képviselet Európában; Vezetési gyakorlatok és fenntartható szervezeti teljesítmény.

Foglalkoztatás és versenyképesség

az Európai Szerkezetátalakulás Megfigyelőközpontjának 2011-es jelentése: A közszféra eszközei a szerkezetátalakítás támogatásához Európában

az Európai Munkakörfigyelő (EJM) jelentése: Eltolódások az európai munkaköri rendszerben a nagy gazdasági recesszió idején

A fiatalok és a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatottak, illetve oktatásban és képzésben sem részesülők): A fiatalok munkaerő-piacon való nagyobb részvételével kapcsolatos kihívások és az erre a problémára kínált megoldások

Jelentés a vállalkozói lét új formáiról

A foglalkoztatás terén létrejött helyi közös köz-magán társulások a recesszióból való kilábalás szolgálatában

A közszféra önfoglalkoztatást, valamint az egyszemélyes és a mikrovállalatok létrehozását támogató intézkedései

A cégek közötti kapcsolatok hatása – foglalkoztatási feltételek és munkakörülmények

Munkakapcsolatok és a munkahelyek fejlesztése

Fejlemények a munkakapcsolatok és a munkakörülmények terén Európában (2010)

Szociális párbeszéd és munkafeltételek

A válság hatása a kis- és középvállalkozásokra: foglalkoztatás, munkakapcsolatok és helyi partnerségek

A fiatal munkavállalók segítése a válság idején: hogyan működnek közre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek?

Foglalkoztatás és munkakapcsolatok az egészségügyi ágazatban

Szociális párbeszéd a bankszektorban

Társadalmi kohézió és életminőség

A fogyatékossággal és egészségügyi problémával élő fiatalok aktív befogadása

A háztartások eladósodásának kezelése

Az etnikai vállalkozások elősegítése Európa városaiban

A fogyatékos gyermekeket vagy felnőtteket gondozó munkavállalókra vonatkozó társasági kezdeményezések

Idősek önkéntes munkája az Európai Unióban

Kommunikáció, valamint eszme- és tapasztalatcsere

73 952 nyomtatott kiadvány terjesztése; 4 elektronikus hírlevél kiküldése összesen 18 440 e-mailben; 895 új internetes és nyomtatott kiadvány; 873 kapcsolatfelvétel és tájékoztató ülés európai szintű döntéshozókkal; több mint 2 millió látogatás a honlapon; 20 médiamegjelenés révén 178 millió európai polgár elérése; 228 újságírói megkeresés; az Alapítványt több mint 3 300-szor idézték az európai sajtóban, az európai tudományos szaklapok több mint 450-szer idézték az Alapítvány által végzett kutatásokat.

Több mint 170 uniós szakpolitikai dokumentum hivatkozott az Alapítvány megállapításaira, illetve tapasztalataira.

15 kiállítás és 33 hivatalos látogatás szervezése az Alapítványnál, amelyen összesen 328 látogató vett részt.

Együttműködés más uniós ügynökségekkel „A fiatalok és a foglalkoztatás” témájában az Európai Parlament és az európai uniós ügynökségek által közösen szervezett szeminárium keretében.

Forrás: az Alapítványtól származó adatok.


AZ ALAPÍTVÁNY VÁLASZAI

12.

Az Eurofound a költségvetés végrehajtásának intenzívebb figyelemmel kísérésével tovább folytatja, sőt fokozza erőfeszítéseit a nem tervezetten átvitt előirányzatok csökkentése érdekében.

13.

Az ellenőrzött eljárásokra az előtt került sor, hogy a korábbi ellenőrzések után eszközölt tökéletesítések teljesen láthatóvá váltak volna. A szelektálás és az elbeszélgetés kritériumai pontosan kerültek feltüntetésre az álláshirdetésben. Az interjú kérdései közvetlenül kapcsolódnak ezekhez a kritériumokhoz. Így a kérdések témakörei az álláshirdetés elfogadásától és közzétételétől meghatározottak. Az írásbeli vizsga tartalma a pályázók szelektálása előtt mindig meghatározásra kerül.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/180


JELENTÉS

az Eurojust 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Eurojust válaszaival együtt

2012/C 388/31

BEVEZETÉS

1.

A hágai székhelyű Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (a továbbiakban: az Eurojust) a szervezett bűnözés súlyos formái elleni küzdelem fokozása céljából a 2002/187/IB tanácsi határozat (1) hozta létre. Az Eurojust célja, hogy fejlessze az olyan, határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások összehangolását, amelyek uniós tagállamok között, illetve uniós tagállamok és harmadik államok között zajlanak (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Eurojust felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Eurojust éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Eurojust pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Eurojust éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Eurojust éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Eurojust éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Eurojust 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

2010-ről 6,1 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot vittek át 2011-re. A Számvevőszék a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésében is kiemelte, hogy az átvitelek ilyen magas szintje túlzottnak minősül. Az átvitt összegből 2011-ben 1,3 millió eurót törölni kellett. 5,2 millió EUR összegben vittek át 2012-re kifizetési előirányzatokat (ami az összes kifizetési előirányzat 16 %-ának felel meg). Ebből az összegből 3,1 millió EUR kapcsolódik a III. címhez (operatív kiadások), ami a III. cím alá tartozó kifizetési előirányzatok 39 %-át teszi ki. Az átvitelek ilyen magas szintje továbbra is túlzott és nem egyeztethető össze az évenkéntiség költségvetési alapelvével.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

13.

A 2010-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésben a Számvevőszék megjegyezte, hogy az alapító rendeletből eredő jelenlegi átfedések megszüntetése érdekében érdemes lenne megfontolni a szerepek és a felelősségek az igazgató és az Eurojust testület közötti megosztásának újbóli meghatározását (12). 2011 során nem tettek erre vonatkozó korrekciós intézkedéseket.

14.

Az Eurojust még nem fogadta el a személyzeti szabályzat összes végrehajtási rendelkezését (13).

15.

A Számvevőszék ismételten hiányosságokat állapított meg a felvételi eljárásokban. A felvételi bizottságok összeállítása számos esetben nem a személyzeti szabályzat követelményei szerint történt, mert a felvételi bizottság nem minden tagja rendelkezett a minimálisan szükséges besorolási fokozattal. Az egyik kiválasztási eljárás esetében a bizottság elnöke a felvételi beszélgetésre egyedüliként meghívott, majd végül kiválasztott jelölt közvetlen felettese volt.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  Az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i határozat (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(2)  Az Eurojust hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza, és e szabályokat beépítették az Eurojust pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 30-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 5-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.eurojust.europa.eu/adm_budg_finance.htm.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A 2003/659/IB (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) és a 2009/426/IB (HL L 138., 2009.6.4., 14. o.) tanácsi határozattal módosított 2002/187/IB tanácsi határozat 28., 29., 30. és 36. cikke.

(13)  A következő területekre vonatkozóan hiányoznak a végrehajtási szabályok: „Átsorolás”, „Igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárás”, „Részmunkaidő”, „Megosztott munkavégzés”, „Középvezetők”, „Vezetői pozíciók ideiglenes betöltése”, „A felső vezetés értékelése”, „Nyugdíjcsökkentés nélküli korkedvezményes nyugdíjazás”, „Szabadság”, „Személyzeti bizottság”, valamint „Kiküldetésekre vonatkozó útmutató”.


MELLÉKLET

Eurojust (Hága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 85. cikke)

Az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján. […]

Az Eurojust hatásköre

A 2003/659/IB és 2009/426/IB tanácsi határozattal módosított 2002/187/IB tanácsi határozat 3., 5., 6. és 7. cikke.

Célkitűzések

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 3. cikke

A súlyos, különösen a szervezett bűnözés területén, a 4. cikkben említett, két vagy több tagállamot érintő büntetendő magatartással kapcsolatos nyomozással és büntetőeljárással összefüggésben az Eurojust céljai a következők:

a)

a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásának ösztönzése és fokozása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, figyelembe véve az egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó megkereséseket és a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes bármely szerv által szolgáltatott információkat;

b)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, különösen a – többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos – igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok teljesítésének előmozdítása;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak egyéb támogatása, a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából.

Feladatok

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 5. cikke

1.

Céljainak megvalósításában az Eurojust a következő módokon tesz eleget feladatainak:

a)

a 6. cikk szerint egy vagy több érintett nemzeti tagja révén; vagy

b)

testületként, a 7. cikkel összhangban, ha:

i.

az Eurojust által vizsgált ügyek valamelyikében érintett egy vagy több nemzeti tag ezt kéri; vagy

ii.

az ügy olyan nyomozással vagy büntetőeljárásokkal jár, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthetnek; vagy

iii.

az eljárás az Eurojust céljaival összefüggő általános kérdést érint; vagy

iv.

ez a határozat egyébként így rendelkezik.

2.

Az Eurojust feladatainak ellátása során jelzi, hogy a 6. cikknek megfelelően egy vagy több érintett nemzeti tagja révén, vagy a 7. cikk szerint testületként kíván eljárni.

Az Eurojustról szóló tanácsi határozat 6. cikke

1.

Az érintett nemzeti tagjai révén eljárva, az Eurojust:

a)

kellő indokolás mellett kérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy:

i.

konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

ii.

fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii.

az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai koordináljanak;

iv.

hozzanak létre közös nyomozócsoportot az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v.

bocsássák rendelkezésére a feladatainak ellátásához szükséges információt;

vi.

tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;

vii.

tegyenek meg bármely, a nyomozás vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt egyéb intézkedést;

b)

gondoskodik arról, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a nyomozásról és a büntetőeljárásokról, amelyek a tudomására jutottak;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d)

segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javításához;

e)

együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f)

a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben, a testület egyetértésével segíti a csak egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát érintő nyomozást és büntetőeljárást.

2.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok haladéktalanul válaszoljanak az e cikk alapján hozzájuk intézett megkeresésekre.

Az Eurojustról szól tanácsi határozat 7. cikke

1.

Testületként eljárva, az Eurojust:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésében említett bűnözési formák és bűncselekmények vonatkozásában – megfelelő indoklással – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól kérheti:

i.

a konkrét cselekmények tekintetében a nyomozás vagy büntetőeljárás elrendelését;

ii.

annak elfogadását, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii.

az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt;

iv.

közös nyomozócsoport létrehozását az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v.

a feladatainak ellátásához szükséges információ rendelkezésére bocsátását;

b)

biztosítja, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomására jutott olyan nyomozásról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d)

elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján;

e)

együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f)

segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével;

g)

az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást nyújthat. Ez a logisztikai támogatás jelenthet fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.

2.

Ha két vagy több nemzeti tag nem ért egyet abban, hogy egy, a nyomozással vagy a büntetőeljárással kapcsolatos joghatósági összeütközést a 6. cikk és különösen annak (1) bekezdése c) pontja alapján hogyan oldjanak meg, a testületet kell felkérni arra, hogy írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adjon az esetről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás útján. A testület véleményét késedelem nélkül továbbítani kell az érintett tagállamoknak. Ez a bekezdés nem érinti az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontját.

3.

Az Európai Unió által az igazságügyi együttműködésre vonatkozóan elfogadott bármely jogi eszköz rendelkezései ellenére bármely hatáskörrel rendelkező hatóság jelentést tehet az Eurojustnak az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközök végrehajtásával kapcsolatos, ismétlődő visszautasításokról és nehézségekről, valamint felkérheti a testületet, hogy írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adjon az esetről, feltéve, hogy az nem volt megoldható az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás vagy az érintett nemzeti tagok bevonása útján. A testület véleményét késedelem nélkül továbbítani kell az érintett tagállamoknak.

Irányítás

(A 2003/659/IB és 2009/426/IB tanácsi határozattal módosított 2002/187/IB tanácsi határozat 2., 9., 23., 28., 29. és 36. cikke; az Eurojust eljárási szabályzatának 3. cikke)

A testület

A testület az Eurojust szervezeti felépítéséért és működéséért felel. A testület az egyes tagállamok által saját jogrendszerüknek megfelelően kinevezett egy-egy nemzeti tagból áll, akik ügyészek, bírók vagy ezekkel azonos jogosultságokkal rendelkező rendőrségi tisztviselők. A testület a nemzeti tagok közül választ elnököt.

Igazgató

Az adminisztratív igazgatót a testület nevezi ki kétharmados többséggel.

A közös ellenőrző szerv felügyeli a személyes adatok feldolgozását.

Külső ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Eurojust rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

31,4 (32,3) millió EUR

Létszám 2011. december 31-én

Ideiglenes alkalmazottak: 186 (185)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Koordinációs értekezletek száma: 204 (141)

Ügyek száma összesen: 1 441(1 424)

Csalás: 575 (631); 39 % (45 %)

Kábítószer-kereskedelem: 242 (254); 16 % (18 %)

Terrorizmus: 27 (25); 1 % (2 %)

Gyilkosság: 88 (83); 6 % (6 %)

Emberkereskedelem: 79 (87); 5 % (6 %)

Forrás: az Eurojusttól származó adatok.


AZ EUROJUST VÁLASZAI

12.

Az Eurojust tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. A költségvetési előrejelzések és végrehajtás javítása érdekében az Eurojust egy sor olyan lépést tett meg – ilyenek például az új havi előrejelzési jelentések és más felügyeleti eszközök –, amelyek az átvitelek és költségvetési átcsoportosítások számának csökkenését fogják eredményezni.

13.

Az Eurojust ismét felhívja a Számvevőszék figyelmét arra a tényre, hogy – az Eurojustnál már foganatosított belső intézkedéseken kívül – a szerepek és felelősségek ilyen meghatározása az Eurojustról szóló új rendelet előkészítésének keretein belül az uniós jogalkotónak megfelel.

Az Eurojust irányítási struktúrája az Eurojust Tanácsának (2002/187/JHA, 2003/659/JHA és 2009/426/JHA) határozatain alapul. Ebből következően a Testületnek nincsenek eszközei arra, hogy a jelenlegi helyzetben jelentős módosításokat hajtson végre. Az Eurojustról szóló tervezett új rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 85. cikke 2. mondatával összhangban, lehetőséget fog biztosítani a szerepek és a felelősségek megfelelő meghatározására az Eurojuston belül.

14.

Az Eurojust tudomásul veszi, hogy néhány végrehajtási szabályt még nem fogadtak el a Személyzeti szabályzat (SR) 110. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és a közeljövőben az összes hiányzó végrehajtási szabályt el fogja fogadni. Az Eurojust arra törekszik, hogy 2012-ben valamennyi, még hátralévő végrehajtási szabály tervezetét átadja a Bizottságnak, és azok elfogadását 2012-ben és 2013-ban várja.

15.

Az Eurojust tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. Ugyanakkor az Eurojust emlékeztetni kíván arra a tényre, hogy ez egy viszonylag kis hivatal, amely más hivatalokkal összehasonlítva alacsony minősítésekkel rendelkezik, ami a múltban néha megnehezítette a Felvételi bizottság tagjaival szembeni azonos vagy magasabb minősítési követelmény betartását. Az Eurojust e tekintetben már megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket, ezen belül a felvételi szabályzatot már frissítették, hogy a Személyzeti szabályzat követelményeinek teljes mértékben megfeleljen. Az említett konkrét eljárást átlátható módon folytatták le, és a kiválasztott pályázóval szemben részrehajlás nem volt.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/187


JELENTÉS

az Európai Rendőrségi Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2012/C 388/32

BEVEZETÉS

1.

A hágai székhelyű Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) a 2009/371/IB tanácsi határozat (1) hozta létre. A Hivatal célja, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata (7), hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

2010-ben több mint 1,6 millió eurót törölni kellett, 2011-ben pedig 1,9 millió EUR (a 2010-ről áthozott előirányzatok 9 %-a) törlésére került sor. Akárcsak 2010-ben, az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatok szintje 2011-ben is magas volt: 4,2 millió EUR (41 %) a II. címben (igazgatási kiadások), illetve 10,6 millió EUR (46 %) a III. címben (operatív kiadások). Az áthozatok és a törlések magas aránya, illetve a 2011-es költségvetési átcsoportosítások nagy száma (11) arra utal, hogy a Hivatal nehézségekkel nézett szembe tevékenységeinek tervezésében, illetve végrehajtásában.

13.

A kifizetéseknek a kötelezettségvállalásokkal szembeni alacsony szintje (34 % a II. címben, illetve 45 % a III. címben) ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK A HIVATAL FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

A Hivatal még nem fogadott el eljárásokat a politikák és eljárások alóli kivételek, illetve az azoktól való eltérések megállapítására, jóváhagyására és rögzítésére nézve. Kivételek és eltérések rögzítésére a 2011-es kifizetések 7 %-ánál került sor.

15.

A számviteli rendszert a számvitelért felelős tisztviselő még nem validálta teljes körűen. Ez olyan alapvető folyamatokra is vonatkozik, mint az év végi lezárás, illetve az alkalmazottak pénzügyi jogosultságai.

16.

Hiányosságokra derült fény az eszközöknek az új székházba történő költözés előtti és utáni fizikai ellenőrzésére és nyilvántartására nézve. Ezenkívül a biztosítási szerződések nem tükrözik a Hivatal eszközeinek értékét. A költözés előtt a nettó eszközök mintegy 17 millió euróval túl voltak biztosítva, jelenleg viszont mintegy 21 millió euróval alul vannak biztosítva.

17.

Bőven volna még mit javítani a közbeszerzési eljárások előkészítése, végrehajtása és dokumentálása terén.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

18.

A Hivatal pénzügyi szabályzata a végrehajtási szabályokban megállapított részletes szabályokra és eljárásokra hivatkozik. A végrehajtási szabályokat azonban még nem fogadták el.

19.

A Hivatal és a fogadó ország között az új székház használatára vonatkozóan létrejött szerződés általános feltételei nem rendelkeznek rongálódási költségekről (12). A bérleti szerződés IV. melléklete azonban előírja, hogy a szerződés lejártakor a Hivatalnak jelentős számú tételt el kell távolítania. Az ezzel kapcsolatos költséget nem becsülték meg, és céltartalékot sem képeztek erre nézve.

20.

Bőven van még javítanivaló a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának terén: az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit akkor határozták meg, amikor a felvételi bizottság már megvizsgálta a pályázatokat; nem határozták meg az írásbeli tesztekre és elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot; a felvételi bizottságok nem dokumentálták valamennyi ülésüket és döntésüket.

21.

Az Unió személyzeti szabályzata értelmében maximum 12 nap ki nem vett éves szabadság vihető át a következő évre. Ennél több napot csak kivételes körülmények között lehet átvinni. A Hivatal azonban 12 napot meghaladó átviteleket is elfogadott, összesen mintegy 500 alkalmazottjának kb. 25 %-a esetében.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hivatal pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. július 10-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 12-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.europol.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A szerződés lejártával az épület eredeti állapotába történő helyreállításának költsége.


MELLÉKLET

Európai Rendőrségi Hivatal (Hága)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke)

„Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.”

A Hivatal hatásköre

(a Tanács 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról)

Hatáskör

Az Europol hatásköre a szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és a súlyos bűncselekményeknek két vagy több tagállamot érintő egyéb formáira terjed ki, azokban az esetekben, amelyekben a bűncselekmények kiterjedése, jelentősége és következményei a tagállamok közös fellépését teszik szükségessé.

Az Europol hatásköre a 2009/371/IB tanácsi határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjed.

Fő feladatok

Az információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje.

A tagállamok illetékes hatóságainak haladéktalan értesítése az őket érintő információkról és a bűncselekmények között feltárt bármilyen összefüggésről, a 8. cikkben említett nemzeti egységek útján.

A tagállamokban folyó nyomozás segítése, különösen azzal, hogy minden jelentőséggel bíró információt továbbít a nemzeti egységeknek.

Meghatározott esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak felkérése nyomozások kezdeményezésére, lefolytatására vagy koordinálására, valamint javaslattétel közös nyomozócsoportok létrehozására.

Bűnüldözési operatív információk és elemzési támogatás nyújtása a tagállamoknak nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban.

Fenyegetésértékelések, stratégiai elemzések és a Hivatal célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentések készítése, beleértve a szervezett bűnözés általi fenyegetés értékelését.

Támogatás nyújtása a tagállamoknak az internetről történő információgyűjtéssel és -elemzéssel kapcsolatos feladataikat illetően, ekképp segítve az internet felhasználásával elkövetett vagy általa elősegített bűncselekmények azonosítását.

Egyéb feladatok

A tagállamok illetékes hatóságainak nyomozati eljárásaiban alkalmazott különös ismeretek elmélyítése és nyomozási tanácsadás.

Stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információk szolgáltatása az operatív tevékenységekhez nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése és elősegítése céljából, valamint e tevékenységek támogatása.

Ezenkívül a Hivatal segítségnyújtással, tanácsadással és kutatással is támogatja a tagállamokat a következő területeken

Az illetékes hatóságok tagjainak képzése, adott esetben az Európai Rendőrakadémiával együttműködve.

Az illetékes hatóságok munkájának szervezése és felszerelése a tagállamok közötti technikai segítségnyújtás előmozdításával.

Bűnmegelőzési módszerek.

Technikai és bűnügyi tudományos módszerek és elemzés, valamint nyomozati eljárások.

Az Europol ezenkívül az euró pénzhamisítás elleni védelméről szóló 2005. július 12-i 2005/511/IB tanácsi határozatnak megfelelően az euróhamisítás elleni küzdelem központi hivatalaként is eljár.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a pénzügyi üzenetadatoknak az Európai Unió általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok részére a „terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program” céljára történő továbbításáról szóló megállapodás értelmében az Europol feldolgoz és továbbít pénzügyi üzenetadatokat.

Az Europol ezenkívül tovább törekszik a Prümi információs szolgálat létrehozására, hogy ezzel támogassa a prümi határozatok napi szintű alkalmazását, a prümi határozatok végrehajtásának felgyorsításáról szóló 2011. december 13-i tanácsi következtetések értelmében.

Irányítás

Igazgatótanács

Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll.

Igazgató

Az igazgatótanács által összeállított, legalább három jelöltet tartalmazó listáról a Tanács választja ki minősített többséggel négyéves időszakra (amely további legfeljebb négy évre meghosszabbítható).

Munkáját három igazgatóhelyettes segíti, akiket szintén egyszer meghosszabbítható négyéves időszakra jelölnek ki.

Az Europolt az igazgató vezeti, aki feladatai ellátását tekintve az igazgatótanácsnak felel.

Az Europol törvényes képviselője.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék;

Az Európai Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

Közös felügyeleti szerv (Joint Supervisory Body, JSB).

Továbbá: az Europol tanácsi határozat alapján létrehozott belső ellenőrzési részleg (Internal Audit Function, IAF) és adatvédelmi tisztviselő (Data Protection Officer, DPO) – amelyek működésüket tekintve függetlenek, de a közvetlen szervezeti struktúrához kapcsolódnak.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva.

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges 2011-es költségvetés

84,8 (92,8) millió EUR

2011-es létszámterv

457 (453) ideiglenes alkalmazott

25 (25) kirendelt nemzeti szakértő

73 (78) szerződéses alkalmazott

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Az Europol mint a bűnüldözési műveletek fő uniós támogató központja

Elemzési munkadokumentumok, operatív elemzési jelentések és egyéb beszámolók, helyszíni és központi operatív támogatás, közös nyomozócsoportok

Az Europol támogatta az uniós tagállamok illetékes hatóságait 13 697 határokon átnyúló eset kapcsán (2010-hez viszonyítva 17 %-os növekedés); e határokon átnyúló esetek 21 %-a volt kábítószerekkel kapcsolatos.

Az Europol 694 alkalommal kezdeményezett vagy támogatott tevékenyen tagállamokban folyó nyomozást, mélyelemzési és operatív támogatást nyújtva; e nyomozások nagy többsége még jelenleg is tart. A cannabisszal, az illegális bevándorlás segítésével, a szintetikus kábítószerekkel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos műveletek a legtöbb esetben az Europol támogatásával zajlottak.

Az Europol 984 keresztellenőrzéses jelentést és 340 operatív elemzési jelentést készített.

A tagállamokban végzett műveletek vezető vizsgálatvégző(i) és a tagállami szakértők nagyfokú elégedettségüket fejezték ki az Europol elemző munkájával és az általa nyújtott operatív támogatással kapcsolatban.

Az operatív támogatásra irányuló tagállami kérelmek száma nagy mértékben nőtt, ami megerősíti az elmúlt éveknek azt az egyértelmű tendenciáját, hogy az Europol valamennyi szolgáltatására egyre nagyobb igény mutatkozik. Az Europol továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott az operatív találkozókon való részvételhez és az euróhamisítás elleni nyomozásokhoz.

Az Europol nem kevés munkát fektetett egy új elemzési munkadosszié-koncepció (New AWF Concept, NAC) kifejlesztésébe, amely jelentős előnyökkel járhat a tagállamok számára, például gyorsabb reagálást tesz lehetővé a tagállami megkeresésekre.

Az Europol 2011-ben 17 közös nyomozócsoport tevékenységét támogatta teljes jogú tagként.

Az Europol továbbfejlesztett operatív központot hozott létre, amely lehetővé teszi az összes beérkező információ fokozott koordinációját, az operatív információk központosított irányítását, az irányítási és koordinációs funkció, illetve az operatív prioritás-meghatározási funkció ellátását.

Az Europol intenzíven támogatta az OCTA 2011-en (a szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetésértékelés) alapuló 2011–2013-as uniós szakpolitikai ciklus kidolgozását és végrehajtását. Több műhelytalálkozóra került sor az Europolnál azzal a céllal, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem mind a nyolc prioritására nézve stratégiai célokat dolgozzanak ki, majd ezeket a célokat az Europol által kifejlesztett sablonon alapuló éves operatív cselekvési tervekké alakítsák.

Az Europolnál továbbra is külön egység foglalkozott be a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programon (TFTP) belül az Europolra háruló feladatokkal, vagyis minden kapcsolódó amerikai megkeresés és információs nyom feldolgozásával. A TFTP programról az Europol felvilágosító kampányt is indított az illetékes hatóságok gyakorlati szakemberei, ügyészek stb. számára, illetve olyan brüsszeli üléseken, ahol szakértők az amerikai TFTP programnak megfeleltethető európai uniós rendszerről cseréltek eszmét.

Stratégiai elemzési részleg

Stratégiai elemzési jelentések (fenyegetésértékelések, helyzetelemző jelentések és hírszerzési tájékoztatók)

Fenyegetésértékelések: Hitelkártya-csalás; Emberkereskedelem; A nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem amerikai és európai uniós prioritásainak és módszereinek összehasonlítása; Szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetettségértékelés (OCTA); Szervezett bűnözés a Duna-régióban; Nagyszabású nemzetközi sportesemény (Labdarúgó Európa-bajnokság Lengyelországban és Ukrajnában); Vízumliberalizáció Ukrajna számára: közbiztonsági kihatás az Unióra nézve; Vízumliberalizáció Moldova számára: közbiztonsági kihatás az Unióra nézve.

Helyzetelemző jelentések: Közös jelentés (Frontex, Olaf, Taxud, Európai Bizottság) a szervezett bűnözésről a uniós határokon; nukleáris és radioaktív események; A terrorizmus helyzete az EU-ban – Előrejelzési jelentés (TE-SAT).

OC-Scan fenyegetésről szóló értesítések: veszélyeztetett fajok szervezett bűnelkövető csoportok általi kereskedelme; egy ilyen csoport részvétele illegális orrszarvúszarv-kereskedelemben, illegális hulladék-kereskedelem és -ártalmatlanítás, a hamisított és egyéb illegális növényvédő szerekkel való kereskedelem növekedése Európa-szerte.

Szakismerethez kapcsolódó termékek: az Europol hozzájárulása a közös biztonságpolitikai és védelmi politika keretében végrehajtott kiküldetések kézikönyvéhez; tájékoztató és kockázati profil az „Eurocar” közös rendőri fellépésről.

Az Europol mint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk uniós központja

Információmenedzsment-részlegek, Biztonságos információcsere-hálózati alkalmazás (SIENA), Europol Információs Rendszer (EIS), Kapcsolattartó Irodák Hálózata

2011-ben összesen 222 135 SIENA üzenet érkezett be az Europolhoz, a tagállamokhoz és a külső partnerekhez. Ez 2010-hez viszonyítva 34 %-os növekedést jelent.

A 2011-es év végéig 15 tagállam nemzeti vagyon-visszaszerzési hivatala kapcsolódott rá a SIENA-ra. A projekt 2012-ben is folytatódik.

2011 végén már 13 tagállam alkalmazott automatikus adatfeltöltőt, amely önműködően táplálja be az adatokat az EIS-be. A projekt 2012-ben is folytatódik.

Az EIS tartalma 2011. október 28-án már 200 000 objektumra rúgott.

Folytatódott az Europol összes alkalmazására kiterjedő közös keresési kapacitás továbbfejlesztésére irányuló munka.

Az Europol Links Manager (ELM) nevű alkalmazás 2011. október végén üzembe állt. Az új funkció lehetővé teszi az elemzési munkadossziék, a 10. cikk (4) bekezdése szerinti adattár, az EIS, valamint az ERES (Enhanced Risk Entities Solution) automatikus keresztellenőrzését.

Az Europol kapcsolattartó tisztviselői élő kapcsolatot biztosítanak az Europol hágai központja és a 27 tagállami fővárosban található Europol nemzeti egységek között. 145 kapcsolattartó tisztviselő egyedi hálózatáról van szó, akik fontos szerepet töltenek be a mindennapos bűnüldözési tevékenységben azáltal, hogy megkönnyítik az információcserét és támogatást nyújtanak a folyamatban lévő nyomozásokhoz, valamint összehangolják azokat. Az Europolhoz tartozik 10 EU-n kívüli ország, illetve szervezet kapcsolattartó tisztviselője is, akik együttműködési megállapodások alapján végeznek a Hivatallal közös tevékenységeket. Az ún. Kapcsolattartó Irodák Hálózatának működését az Europol biztonságos kommunikációs csatornái is segítik. Az Europol továbbá két kapcsolattartó tisztviselőt küldött Washingtonba (USA) és egyet az Interpol lyoni (Franciaország) központjába is.

Az Europol mint a bűnüldözési ismeretek uniós központja

Europol szakértői fórum (Europol Platform for Experts, EPE), adatcsereplatformok és adattárolási megoldások, szakismerethez kapcsolódó termékek és szolgáltatások, képzések, konferenciák és az ismeretek széles körben való elterjesztését célzó rendezvények

Az Europol szakértői fórum keretében tizenkilenc platform alakult, folyamatosan bővül a felhasználói profilok és az aktív felhasználók száma.

A számítógépes bűnözést illetően az Europol lépéseket tett, hogy elmélyítse operatív és stratégiai szakértelmét az internetes bűnözéssel kapcsolatos olyan fő tevékenységi területein, mint a behatolás és a személyazonossággal való visszaélés, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a tömeges marketingcsalás, a bankkártyával elkövetett csalás és a szellemi tulajdon lopása. Az Europol fejlesztette a számítástechnikai bűnüldözési központ infrastruktúráját és eszközeit. Annak érdekében, hogy az Unió kollektíven tudjon reagálni a számítógépes bűnözés kibontakozó fenyegetésére, az Europol kiaknázta az Unió más olyan számítógépes biztonsági szerveivel kiépített partnerségeit is, mint az Európai Hálózat-és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA), az Eurojust és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL).

Az Európai Bizottság / OLAF, az Európai Központi Bank és az Europol közösen szervezte meg az Europol új hágai székházában, 2011. november 23. és 25. között az euróhamisítás elleni védekezésről szóló 2. Nemzetközi Konferenciát (2011-es eurókonferencia).

Az Europol támogatta a CEPOL-t abban, hogy a nemzeti hírszerzési modellek tagállami megvalósítása céljával továbbképző/ismeretterjesztő csomagokat dolgozzon ki és juttasson célba. Az Europol 2011-ben részt vett a továbbképző csomagokat megtervező egyhetes szemináriumon a CEPOL-nál.

Külső ellenőrzés

Kapcsolatok az együttműködésben részt vevő partnerekkel

Az Europol számos uniós partnerrel, illetve harmadik országgal és szervezettel működik együtt. A partnerekkel folytatott információcserét kétoldalú együttműködési megállapodások szabályozzák. Az érintett felek stratégiai megállapodásaik alapján a személyes adatok kivételével bármely információt megoszthatnak egymással, míg külön operatív megállapodások a személyes adatok megosztását is lehetővé tehetik.

Az Europol jelenleg 18 nem uniós országgal, 9 uniós szervvel és ügynökséggel és 3 más nemzetközi szervezettel működik együtt, többek közt az Interpollal, amely sok szempontból közreműködik az Europol operatív munkájában.

Az Interpol (1) és az Europol 2011 októberében több kulcsfontosságú biztonsági területre nézve együttműködési operatív cselekvési tervet hagytak jóvá.

2011. év végén négy operatív együttműködő partnernek volt közvetlen hozzáférése a SIENA-hoz. A projekt 2012-ben is folytatódik.

Az Europol valamennyi uniós tagállambéli nemzeti egységeinek (HENU) vezetői, valamint az együttműködő partnerszervezetek (mint az Eurojust vagy az Interpol) és a Bizottság megfigyelői rendszeresen összeülnek, hogy operatív ügyekben segítsék az Europolt és támogassák az Europol bevonásával közös nyomozócsoportok felállítását.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


(1)  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO).

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ EUROPOL VÁLASZAI

2.

2010-ről 2011-re egy 22,6 millió eurós érték került átvitelre. Az Europol jelentős előrelépésként értékeli, hogy az egész költségvetésen belül sikerült az átviteleket 15 millió euróra csökkenteni.

A 2011-es év során különleges helyzetek akadályozták a költségvetés végrehajtását, mint például az új épületbe történő költözés 3 hónapos csúszása. 2011 volt a második év az Europol számára, amikor pénzügyileg európai uniós ügynökségként működött, és további meghatározott intézkedéseket tett, hogy a tevékenységeket összhangba hozza a költségvetés évenkéntiségének elvével. Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által a tervezési és költségvetési folyamatról 2011-ben készített ellenőrzés is pozitív előrelépésekről tanúskodik e tekintetben.

3.

Hivatkozás az Europol 2. pontban tett válaszára.

4.

A munkaerő-felvétel, közbeszerzési tevékenységek és pénzügyi műveletek terén tapasztalt kivételek rögzítésre kerültek. Az Europol egy saját folyamat keretrendszert dolgozott ki, amely alkalmazandó szabványokon és normákon alapul és elismeri azokat. Ugyanakkor az Europol tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését és tovább ésszerűsíti a pénzügyi folyamatok alóli kivételek kezelését és nyilvántartását annak érdekében, hogy teljes mértékben eleget tegyen a Számvevőszék megállapításainak.

5.

Az Europol számviteli rendszerének alapvető folyamatait validálták, beleértve a költségvetési kötelezettségeket, valamint a fizetésekhez kapcsolódó kifizetési folyamatokat. Ugyanakkor az Europol tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését és kibővíti e tekintetben a validálási tevékenységeit.

6.

Jelentős erőfeszítéseket tettek az érintett eszközök végleges beszámolóhoz történő fellelésére.

Amint a fogadó állam által átadott eszközök értéke kiderült, a megfelelő biztosítási szerződések frissítésre kerültek.

Miután az eszközök átadási folyamata lezárult, az Europol újabb fizikai ellenőrzést kíván végrehajtani, és azonnal intézkedik a továbbiakról annak eredménye fényében.

7.

Az Europol tudomásul veszi, hogy a közbeszerzési eljárások előkészítését és végrehajtását javítani kell, beleértve a vonatkozó dokumentumokat is. A folyamatok finomításán túl 2012 végére várható a támogató szervezeti változások végrehajtása.

18.

Az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályzathoz az Europol végrehajtási szabályokat fog készíteni és elfogadni, mihelyt az európai uniós szintű költségvetési keretrendelet elfogadásra kerül. Az Europol hasonlóképpen alkalmazza az Európai Unió költségvetési keretrendeletének végrehajtási rendelkezéseit.

19.

Az Europol új épülete rongálódási költségei, illetve egy külső katasztrófa-helyreállítási tárhely feltételes kötelezettségként került megjelenítésre a 2011-es végleges éves beszámolóban.

20.

Az Europol nagy jelentőséget tulajdonít a kiválasztást szolgáló szövegek titkosságának. A tesztanyagokhoz való hozzáférés korlátozott.

A tesztekre és az interjúkra való behíváshoz szükséges minimális pontszám 2012 júliusától került bevezetésre.

Az Europol úgy véli, hogy a felvételi bizottságok kinevezésekkel kapcsolatos mindennemű lényeges megállapításai megfelelően dokumentálásra kerülnek. Ugyanakkor az Europol további lépéseket fog tenni, hogy a Számvevőszék által hangsúlyozott további finomításokat azonosítsa.

21.

Az Europol a Számvevőszék megjegyzésére a humánerőforrásokkal kapcsolatos teljesítményvizsgálat keretében válaszol.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/196


JELENTÉS

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszáival együtt

2012/C 388/33

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség), amelynek központja Bécsben van, a 168/2007/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség célja, hogy az Unió és a tagállamok érintett hatóságainak támogatást és szakmai segítséget nyújtson az alapvető jogokat érintő uniós jogszabályok végrehajtása során (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7), belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. február 20-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 25-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.fra.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Bécs)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Információgyűjtés

A Tanács által a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, egyszerű többséggel megállapított kereteken belül és feltételek szerint a Bizottság a rábízott feladatok teljesítéséhez szükséges bármilyen információt megszerezhet és bármilyen ellenőrzést lefolytathat. (337. cikk)

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 168/2007/EK rendelete)

Célkitűzések

Az Unió és a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az uniós jog végrehajtása során támogatást és szakmai segítséget nyújtani az alapvető jogokkal kapcsolatosan annak érdekében, hogy az Ügynökség segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseket határoznak meg.

Feladatok

Releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információk és adatok gyűjtése, nyilvántartása, elemzése és terjesztése.

Az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek és standardok kifejlesztése.

Tudományos kutatások és felmérések folytatása, előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, ilyen munkákban való részvétel vagy azok ösztönzése.

Az uniós jog végrehajtása során az uniós intézmények és a tagállamok számára meghatározott témákban következtetések és vélemények készítése és közzététele.

Éves tevékenységi jelentés közzététele az alapvető jogokat és az Ügynökség tevékenységét érintő kérdésekről.

Az Ügynökség elemzései, kutatásai és felmérései alapján készített tematikus beszámolók közzététele.

Éves tevékenységi jelentés közzététele.

Kommunikációs stratégia kidolgozása és a civil társadalommal folytatott párbeszéd előmozdítása.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

Az egyes tagállamok, illetve az Európa Tanács által kinevezett egy-egy független személy, valamint a Bizottság két képviselője.

Feladatok

A költségvetés, a munkaprogram és az éves jelentések elfogadása. Az Ügynökség végleges költségvetésének és a létszámtervnek az elfogadása. Véleményezi a végleges beszámolót.

Végrehajtó bizottság

Összetétel

az igazgatótanács elnöke,

az igazgatótanács alelnöke,

a Bizottság egy képviselője,

az igazgatótanácsból választott két másik tag,

az Európa Tanács által az igazgatótanácsba kinevezett személy részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

Tudományos bizottság

Összetétel

tizenegy, az alapvető jogok területén magasan képzett független személy,

az igazgatótanács átlátható pályázati felhívás és felvételi eljárás lefolytatása után nevezi ki a tagokat.

Igazgató

A Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa véleményét is figyelembe véve (amelyben megjelölik az általuk preferált jelöltet) az Igazgatótanács nevezi ki.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső kontroll

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

20,180 (20,214) millió EUR, ebből uniós támogatás: 99 % (99 %).

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 72 (72), ebből betöltött: 70 (69) +

22 (18) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők)

Teljes létszám: 94 (90), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

 

operatív feladatok: 59 (55)

 

adminisztratív feladatok: 29 (29)

 

vegyes feladatok: 6 (6)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)  (1)

RAXEN

A nemzeti fókuszpontok által megküldött tájékoztató anyagok száma: 1 (162)

Ülések száma: 0 (1)

FRALEX

Jogi szakértők által készített szakvélemények száma: 0 (131)

Ülések száma: 0 (0)

FRANET  (2)

A 29 nemzeti fókuszpont által megküldött tájékoztató anyagok száma: 29 (0)

Ülések száma: 2 (0) (1 ülés a vállalkozók 5 képviselőjével, 1 ülés a vállalkozók 60 képviselőjével)

Kutatási jelentések

Jelentések száma: 26 + 113 nyelvi változat (37, beleértve a nyelvi változatokat)

Ülések száma: 11 (20)

Éves jelentések: 2 + 2 nyelvi változat (3, beleértve a nyelvi változatokat)

Éves jelentés összegzése: 1 + 4 nyelvi változat

Tájékoztatók: 10 + 149 nyelvi változat

Plakát: 1

Nem kutatáshoz kapcsolódó anyagok

Az Ügynökség különböző kiadványai: 5 + 27 nyelvi változat (3)

Legfontosabb konferenciák és rendezvények

Alapjogi konferencia: 1 (1)

A sokszínűség napja: 1 (2)

Az Ügynökség szimpóziuma 1 (1)

Együttműködés a tagállamokkal és az egyéb intézményekkel

Tagállamok: 13 (12)

Az EU Tanácsa: 9 (6)

Európai Bizottság: 18 (20)

Európai Parlament: 10 (5)

Európai Bíróság: 1 (0)

Régiók Bizottsága: 3 (2)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: 1 (1)

Alapjogi platform: 3 (2)

Európa Tanács: 10 (16)

Európai Beruházási Bank: 1 (0)

EBESZ: 3 (3)

ENSZ: 2 (6)

Külső érdekelt felek: 48 (30)

Szakosított szervek (nemzeti emberi jogi intézmények és egyenlőséggel foglalkozó szervek) 4 (7)

Egyéb ülések és kerekasztal-megbeszélések: 20 (20)

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


(1)  Megjegyzendő, hogy a 2011-es évre vonatkozóan különválasztjuk a jelentéseket és a tájékoztatókat, és mindkét kategóriánál külön feltüntetjük a nyelvi változatok számát.

(2)  A FRANET a RAXEN, illetve a FRALEX hálózat helyébe lép.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/202


JELENTÉS

a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/34

BEVEZETÉS

1.

A Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség), amelynek székhelye Varsóban van, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata a tagállamok tevékenységének összehangolása a külső határok igazgatása terén (az operatív együttműködés elősegítése, technikai és operatív segítségnyújtás, kockázatelemzés) (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség 2011-es költségvetése 118,2 millió eurót tett ki, ebből 38,7 millió eurót (33 %) áthoztak a 2012-es évre. Az áthozatalok a III. címhez (operatív kiadások) kapcsolódtak, összegük 36 millió EUR (41 %) volt. Akárcsak az előző évben, az áthozatalok ilyen túlzott szintje ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

13.

A áthozott összes előirányzaton belül az Ügynökség 5,1 millió EUR összegű globális kötelezettségvállalást is áthozott. Az Ügynökség pénzügyi szabályzata azonban nem tesz egyértelműen lehetővé ilyen áthozatalt (12).

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

2011-ben az Ügynökség 74 millió EUR összegben nyújtott támogatást közös műveletekhez. A kedvezményezettek (tagállamok, illetve schengeni társult országok) által visszaigényelt kiadások ellenőrzéséhez az Ügynökség – noha végez ésszerűségre irányuló ellenőrzéseket – általában nem kér be bizonylatokat, amelyek révén kezelhető lenne az el nem számolható kiadások kockázata.

15.

Csakúgy, mint az előző évben, az Ügynökség számviteli rendszerének validálását a főkönyvelő még nem hajtotta végre.

16.

A tárgyieszköz-gazdálkodást illetően a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a belsőkontroll-mechanizmusokban. A befektetett eszközök értékesítésére vonatkozóan nincs külön eljárás, és a fizikai leltár nem teljes körű.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 20-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 11-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.frontex.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  Az Ügynökség pénzügyi szabályzata a 62. cikk (2) bekezdésében kimondja: „A globális költségvetési kötelezettségvállalásnak az N+1. év december 31-ig vállalt egyedi jogi kötelezettségek teljes összegét fedeznie kell”. Sem az uniós költségvetési rendelet, sem az Ügynökség pénzügyi szabályzata nem ad azonban világos iránymutatást a globális kötelezettségvállalásoknak a nem differenciált előirányzatokra való felhasználását illetően. Az Ügynökség globális kötelezettségvállalásokkal indokolta a nem differenciált előirányzatok automatikus áthozatalát.


MELLÉKLET

A Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Varsó)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, valamint a 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja)

A 74. cikk: „A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. […]”

A 77. cikk (2) bekezdése: 2. „[…] az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

 

[…] b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni;

 

[…] d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés; […].”

Az Ügynökség hatásköre

(az 1168/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 2007/2004/EK tanácsi rendelet)

(A legutóbbi módosítás 2011.12.12-én lépett hatályba; a táblázat e legutóbbi módosítást követő helyzetet mutatja be.)

Célkitűzések

Az Ügynökség azért jött létre, hogy javítsa az Unió tagállamai külső határainak integrált igazgatását.

Fő feladatok

a)

összehangolja a tagállamok közötti operatív együttműködést a külső határok igazgatása terén;

b)

segíti a tagállamokat a nemzeti határőrök képzésében és a közös képzési követelmények kialakításában;

c)

kockázatelemzést végez, beleértve a tagállamoknak a külső határoknál megjelenő fenyegetésekkel és nyomásokkal szembeni ellenálló képességének értékelését;

d)

részt vesz a külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatások kidolgozásában;

e)

segítséget nyújt a fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő, különösen a sajátos vagy aránytalan nyomással szembesülő tagállamok részére;

f)

a tagállamok részére biztosítja a szükséges támogatást, többek között – kérelemre – összehangolja és megszervezi a közös visszatérési műveleteket;

g)

közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálású műveletek során kiküldendő európai határőrcsapatokat állít fel;

h)

az információcserét elősegítő információs rendszereket fejleszt ki és működtet, ilyen többek között az ICOnet;

i)

szükség esetén segítséget nyújt az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kifejlesztésében és működtetésében.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel:

Az igazgatótanács valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről két képviselőből, valamint a schengeni társult országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein) egy-egy képviselőjéből áll.

Feladatok:

a)

kinevezi az ügyvezető igazgatót;

b)

elfogadja az Ügynökség általános jelentését;

c)

elfogadja az Ügynökség munkaprogramját;

d)

megállapítja az operatív feladatokhoz kapcsolódó döntéshozatali eljárásokat;

e)

ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait;

f)

fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és az igazgatóhelyettes felett;

g)

megállapítja az eljárási szabályzatát;

h)

meghatározza az Ügynökség szervezeti felépítését és elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját;

i)

elfogadja az Ügynökség többéves munkatervét.

Ügyvezető igazgató

Az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

118,2 (93,2) millió EUR

Uniós támogatás: 111 (89,1) millió EUR.

Létszám 2011. december 31-én

Létszámterv:

A tervben szereplő ideiglenes alkalmazotti álláshelyek száma: 143 (143) – Betöltött ideiglenes alkalmazotti álláshelyek: 141 (139)

Egyéb álláshelyek:

A tervben szereplő szerződéses álláshelyek száma: 88 (79) - Betöltött szerződéses álláshelyek:

A tervben szereplő kirendelt nemzeti szakértők száma: 83 (76) - Kirendelt nemzeti szakértők száma: 78 (76)

Teljes létszám: 314 (298), ebből betöltött: 304 (294)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban: operatív feladatok: 214 (203) – adminisztratív feladatok: 90 (91)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

A Kockázatelemzési Egység 20 (14) stratégiai értékelést, 4 (4) negyedéves jelentést, 469 (294) elemző, a Közös Műveleteket támogató dokumentumot (többek között heti tájékoztatókat, illetve az operatív célzottság és készenlét javítását célzó új típusú jelentéseket), valamint 112 (64) egyéb jellegű jelentést (például a Frontex vezetése, az Európai Bizottság és mások számára készített tájékoztatókat) állított össze, továbbá 6 stratégiai jelentést tett közzé az Ügynökség honlapján a nagyközönség számára. A közös integrált kockázatelemzési modell (CIRAM v 2.0) átfogó aktualizálása 2011-ben lezárult. Sor került a Frontex kockázatértékelési hálózat 4 (4) rendes ülésére, 2 taktikai kockázatelemzési ülésre és 5 (2) regionális szakértői találkozóra.

Az Operatív Együttműködési Egység 19 (17) együttes műveletet hajtott végre, 14 (9) kísérleti projektet indított el és 15 (4) konferenciát szervezett. Ezenkívül az Ügynökség által koordinált 42 (40) közös kitoloncolási művelet során 2 059(2 038) személy kitoloncolására került sor. A Gyorsreagálású Határvédelmi Csapat (RABIT) 2010 novemberében megkezdett művelete 2011 márciusában lezárult. A működési intenzitás átfogóan nőtt, hiszen a közös műveletek során a tevékenységekkel töltött napok száma összesen 7 754(6 471) volt; a felhalmozódott tevékenységekkel töltött embernapok száma pedig 105 038-re nőtt (54 976).

A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC)1 900(500) helyzetelemző jelentést, gyorsjelentést, hamis dokumentumokról szóló riasztást, illetve 11 (14) misszióértékelési jelentést bocsátott ki belső és külső ügyfelek számára. Napi hírlevelét 400 (350) felhasználónak juttatta el. A külső ügyfelekkel bonyolított információcsere egyablakos kapcsolati pontjaként működő Frontex Helyzetelemző Központ kb. 24 000(20 000) levelezési tételt kezelt, és webalapú információs portált (Frontex-One-Stop-Shop) működtetett, amelyet 35 (30) ország 2 600(900) felhasználója vett igénybe.

Az EUROSUR programban való intenzív részvétel mellett 4 folyamatautomatizálási projekt kidolgozására, illetve végrehajtására is sor került.

A Képzési Egység 223 (176) tevékenységet szervezett összesen 3 490(4 015) résztvevővel (képzési szakemberek, gyakornokok, stb.) 20 (18) projekt keretében; az érdekeltek összesen 12 947(11 000) embernapot szántak képzési tevékenységekre.

Az Erőforrás-egyesítő Egység (Pooled Resources Unit) 6 (9) projektet hajtott végre a Frontex műveleteinek eredményesebbé tétele érdekében. Az egység a RABIT művelet végrehajtását is koordinálta a teljes 61 napos időszak alatt. Összesen 576 tisztviselő és 67 felszerelési tétel koordinálására volt szükség.

A Kutatási és Fejlesztési Egység tovább fejlesztette – szorosan együttműködve az Ügynökség más egységeivel – az Ügynökség tevékenységei között fontos szerepet betöltő EUROSUR programot. A KEgység 34 (32) találkozót rendezett, köztük konferenciákat, szakmai műhelyeket és a tagállamokkal karöltve szervezett kétoldalú rendezvényeket. A K egység munkatársai közel 130 (110) belső és külső szakmai műhelyen, konferencián és munkatalálkozón vettek részt. A Kegység 19 (10) országjelentést, 15 ülésekről készült jelentést, 11 pályázatértékelő jelentést (FP7 SEC pályázat) készített, valamint három kutatási tanulmány elkészítését finanszírozta.

Partnerség és harmadik országokkal folytatott együttműködés: 2011-ben két munkaszerződés megkötésére került sor a Zöld-foki-szigetek Országos Rendőrségével és a Migráció- és menekültügyi regionális kezdeményezés (MARRI) Regionális Központjával, így a munkaszerződések száma összesen 16-ra nőtt (14). A meglévő munkaszerződések alapján az Ügynökség és a harmadik országbeli partnerek között erősödött az együttműködés a határbiztonság és határvédelem operatív és technikai szempontjainak terén, a fenntartható partnerség céljával.

Együttműködés az uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel: 2011 végéig munkaszerződés megkötésére került sor a DCAF-fel, így az ilyen szerződések száma 11-re (10) nőtt. Valamennyi munkaszerződés végrehajtása az Ügynökség különböző tevékenységei révén történt; e tekintetben jelentős eseménynek számított, hogy az emberkereskedelem elleni varsói uniós nap megszervezésére a bel- és igazságügy terén tevékeny más ügynökségekkel, valamint a Bizottsággal vállvetve került sor.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

A mediterrán térségben történt fejleményekhez kapcsolódó megnövekedett operatív tevékenységek együtt jártak a 31,8 millió eurós összegű költségvetés-módosítással. A plusz tőke legnagyobb része 2011 októberének végén érkezett, és ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok jelentős átvitelére került sor.

Az átvitt előirányzatok magas szintje részben az érvényben lévő költségvetési eljárás következménye, amely nem megfelelő a kivételes fejlemények kezeléséhez. A Frontex tájékoztatni kívánja a Számvevőszéket, hogy a 2010-ről átvitt előirányzatokat 81 %-ban felhasználták.

13.

Az Ügynökség szerint költségvetési rendelete nem egyértelmű és ez különböző értelmezésekhez vezethet. Az Ügynökség mellőzni fogja a globális kötelezettségvállalások átvitelét.

14.

A Frontex 2012 januárjától a közös hazatérési műveletek költségeinek nagy részéhez bizonylatokat kér. A közös műveletekhez nyújtott egyéb támogatásokhoz bizonylatokat az Ügynökség a végleges pénzügyi kimutatásokban talált ellentmondások esetén kér.

A Frontex az ex-ante ellenőrzésekhez iránymutatást dolgoz ki, amelyet 2012. szeptember 30-ig véglegesít és léptet érvénybe.

15.

A főkönyvelő a számviteli rendszer validálását 2012 első negyedévében megkezdte és 2012 szeptemberéig befejezi.

16.

A tárgyieszköz-gazdálkodás folyamatleírásai jelenleg jóváhagyás alatt állnak. A tárgyieszköz-gazdálkodási politikát (amely a megsemmisítést is lefedi) és az Ügynökségen belül kifejlesztett tárgyi eszközökre vonatkozó iránymutatásokat 2012 harmadik negyedévének végére el kell fogadni. A tárgyieszköz-regisztráció belső ellenőrzése és a leltározás 2012 augusztusára véglegesítésre kerül, és a vezetőség korrekciós intézkedésekkel kívánja kezelni az azonosított potenciális gyenge pontokat.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/208


JELENTÉS

az Európai GNSS Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/35

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Európai GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynökséget (a továbbiakban: az „Ügynökség”) az 1321/2004/EK tanácsi rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK rendelet (2) módosításáról szóló 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hozta létre abból a célból, hogy a Galileo program üzembe helyezési és üzemeltetési szakaszában érvényesítse az európai GNSS programokhoz kapcsolódó közérdek szempontjait és a program szabályozó ügynökségéül szolgáljon. A 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az Ügynökség feladatkörét a Galileo rendszerek biztonsági ellenőrzésére és kereskedelmi forgalomba hozataluk előkészítésére szűkítette (4). A tagállamok 2010/803/EU határozata (5) szerint az Ügynökséget 2012. szeptember 1-jével áthelyezik Prágába.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (6), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (7) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (8) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (9). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (10), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (11).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (12) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (13) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (14) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

12.

A korábbi években a hatodik kutatási és fejlesztési keretprogram (FP6) keretében történt támogatási kifizetésekre vonatkozó, külső könyvvizsgáló által az Ügynökség számára végzett utólagos ellenőrzések (15) gyakran megkérdőjelezték a kedvezményezettek által benyújtott költségnyilatkozatokat. 2011 végén a vitatott összeg becslés szerint 1,7 millió EUR volt, azaz az ellenőrzött támogatások 5 %-a.

13.

2011-ben a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram (FP7) keretében az Ügynökség 5,8 millió EUR összegben folyósított támogatási kifizetéseket. A kedvezményezettek (kutatásokat végző köz- és magánszervezetek) által elszámolt költségek ellenőrzése érdekében az Ügynökség ugyan végez ésszerűségi ellenőrzéseket, ám rendszerint nem kér be olyan alátámasztó dokumentációt, amelynek révén kezelni tudná a nem támogatható kiadások kockázatát.

14.

2011-ben 4,8 millió EUR összegű kifizetésre (ami az év során kifizetett összegek 22 %-ának felel meg) a pénzügyi szabályzatban előírt határidő után került sor (16).

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

15.

A Számvevőszék az Ügynökség 2010-es beszámolójának megbízhatóságáról korlátozó véleményt adott annak alapján, hogy a Galileo műholdas programmal (17) kapcsolatos tárgyi eszközök elszámolása helytelen volt. Ezeket az eszközöket a 2011 októberében fellőtt két műholdba építették be. 2012. szeptember 27-én a DG ENTR a Számvevőszék számára megerősítette, hogy ezek az eszközök jelenleg a Bizottság ellenőrzése alatt vannak, és a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően ezeket számvitelileg nem az Ügynökség eszközei között kell szerepeltetni (18). A Számvevőszék úgy véli, hogy a 2011. évre ezzel megszűnt a korlátozó vélemény alapja.

16.

Amint a Számvevőszék a tavalyi jelentésében is megjegyezte, az ellenőrzött személyzeti kiválasztási eljárások során nem határozták meg az írásbeli tesztekre és személyes elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot. Ez a gyakorlat veszélyeztette a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. október 16-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

(2)  HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

(3)  HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(4)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(5)  HL L 342., 2010.12.28., 15. o.

(6)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(7)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(8)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(9)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(10)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(11)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(12)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(13)  A végleges éves beszámolót 2012. június 15-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://gsa.europa.eu/.

(14)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(15)  Az ellenőrzés a 6. KP második és harmadik pályázata keretében odaítélt összes támogatás (65,3 millió EUR) 50 %-ára terjedt ki.

(16)  Átlagban kb. 9 nap késéssel.

(17)  A 683/2008/EK rendelet az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról.

(18)  IPSAS, 1. sz. számviteli szabály.


MELLÉKLET

Európai GNSS Ügynökség (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság növelése a versenyképesség fokozása által.

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU rendelete)

Célok

Hozzájárul az EGNOS- és a Galileo-program által létrehozott európai műholdas navigációs rendszerek üzemeltetésének teljes körű megkezdéséhez.

Feladatok

Biztosítja a Galileo biztonsági központok biztonsági akkreditációját és üzemeltetését.

Biztosítja a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) működését.

Közreműködik a rendszerek kereskedelmi forgalomba hozatalának előkészítésében, beleértve a szükséges piacelemzéseket is.

Elvégzi a Bizottság által rábízott olyan egyéb feladatokat, mint az alkalmazások és szolgáltatások népszerűsítése a műholdas navigáció piacán, vagy annak biztosítása, hogy a rendszer alkotóelemeit megfelelő, erre feljogosított minősítő szervezetek hitelesítik.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel:

tagállamonként egy-egy képviselő,

a Bizottság öt képviselője,

az Európai Parlament szavazati joggal nem rendelkező képviselője,

a főképviselő és az Európai Űrügynökség egy-egy megfigyelőként meghívandó képviselője.

Feladatok:

kinevezi az ügyvezető igazgatót,

elfogadja az éves munkatervet,

bevételi és kiadási kimutatástervezetet készít,

elfogadja a költségvetést,

véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját,

felügyeli a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) működését,

fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgatóval szemben,

elfogadja a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának végrehajtásához szükséges különleges rendelkezéseket,

elfogadja a Hatóság tevékenységéről és jövőbeli lehetőségeiről szóló éves jelentést.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki.

Biztonsági Akkreditációs Tanács

Összetétel:

tagállamonként egy-egy képviselő,

a Bizottság egy képviselője,

a főképviselő egy képviselője,

az Európai Űrügynökség egy megfigyelőként meghívandó képviselője.

Feladatok:

A biztonsági akkreditációs hatóság szerepét tölti be.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

38,7 (15,9) millió EUR; ebből 8,2 (8,7) millió EUR uniós, a Bizottságtól származó működési támogatás és 30,5 (7,2) millió EUR a Bizottság operatív kiadásokra szánt támogatása.

Létszám 2011. december 31-én

Jóváhagyott: 29 (28)

Ebből betöltött: 28 (26)

Egyéb álláshelyek: 14 (14)

Teljes létszám: 42 (40), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív feladatok: 20 (18)

adminisztratív és támogató feladatok: 14 (14)

vegyes feladatok: 8 (8)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

Programok

Szakmai támogatás az Európai Bizottságnak az EGNOS és a Galileo program megvalósításában.

Rendszerbiztonság

Galileo és EGNOS rendszerbiztonság (Galileo biztonsági akkreditáció, Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottság – 3SC, GNSS biztonsági követelmények, EGNOS biztonság).

Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás – PRS (a PRS felhasználói szegmens előkészítése).

Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont – GSMC.

GNSS Technológiai Ellenőrző Rendszer (GNSS Technology Control Regime).

Piacfejlesztés

EGNOS piacra lépés (repülés, mezőgazdaság, közút, európai bevethető légi állomás - EDAS, piacfigyelés).

Nemzetközi tevékenységek (Latin-Amerika, Izrael, Kína, Afrika).

Figyelemfelkeltés és tájékoztatás (EGNOS információs portál).

Kutatás és fejlesztés

A 6. és 7. kutatási keretprogram keretében zajló projektek (első, második és harmadik pályázati felhívás) irányítása.

Internetes tudásfejlesztő és ismeretterjesztő eszköz létrehozása/aktualizálása.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

13.

A GSA által a hatodik keretprogrammal kapcsolatban kezelt támogatási szerződések a GSA elődjétől, a Galileo Közös Vállalkozástól (GJU) származnak. A GJU és az Európai Űrügynökség (ESA) a hatodik keretprogrammal kapcsolatban saját szabályokat hozott étre, amelyek kis mértékben eltérnek az Európai Bizottság által megállapított szabályoktól. A hatodik keretprogram ex-post auditellenőrzéseit 2012-ben zárták le. Az ellenőrök végső következtetései alapján az auditálás tárgyát képező minta költségeit 455 836,66 euróval becsülték túl, ami a vizsgált támogatások 1,4 %-a. A GSA tervezi, hogy a külső ellenőrök által nem helytállónak ítélt összegek jelentős részét visszafizeti, az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyezmény alapján.

14.

A GSA költségelemzése a következőkön alapult: a projektajánlat, teljesítések a projekt során (negyedéves jelentések), végső teljesítések és felmerülő költségek. Meg kell jegyezni, hogy az ajánlatokhoz részletes munkatervet csatolnak, a projekt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges különféle tevékenységek részletezésével. A munkaterv megvalósításához szükséges erőforrások alapján a kedvezményezetteknek projektköltségvetést kell összeállítaniuk. Az ajánlatokat értékelik és a támogatásokat szakértők adják át a Bizottság helyiségeiben. A jövőben a GSA olyan ellenőrzéseket fog végrehajtani, amelyek révén hatékonyan ellenőrizhetőek a projektköltségek.

15.

2011-ben az Ügynökség 1 195 kifizetést hajtott végre, amelyből 140-re (11,72 %) bizonyos késéssel került sor. Az ellenőrzés eredményét néhány, nagyon egyedi, de egyúttal jelentős összegű tranzakció befolyásolta, pl. a fel nem használt források átutalása az Európai Bizottságnak, rendkívül összetett támogatási egyezményekhez kapcsolódó kifizetések. Ezenkívül az Ügynökség kis méretéből adódóan a szabadságok alatt esedékes kifizetések késhettek, mivel bizonyos kulcsfontosságú operatív és adminisztratív posztok esetében nem volt helyettesítés. A pénzügyi folyamatok javítására 2012 áprilisában került sor, amely segít minimálisra csökkenteni a kifizetési késéseket.

16.

A GSA felülvizsgálta a kiválasztási eljárást. 2012 óta a felvételi bizottság a pályázati felhívás megfogalmazásának fázisában határozza meg a ponthatárokat. A ponthatárokat feltüntetik a pályázati felhívásban. A kérdéseket és az írásbeli teszteket a felvételi bizottság szakértői a pályázati felhívással egyidőben állítják össze, amelyeknek készen kell lenniük, mielőtt a bizottság tagjai megtekinthetik a pályázók anyagait.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/214


JELENTÉS

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt

2012/C 388/36

BEVEZETÉS

1.

Az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) a 40/94/EK tanácsi rendelet (1) alapján hozták létre. A Hivatal feladata a védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtása, amelyek egységes oltalmat biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az elnök mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az elnök feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

A Számvevőszék több hiányosságot állapított meg a Hivatal és az Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CDT) között 2011-ben kötött szolgáltatásszintű megállapodás tekintetében. A megállapodást a Hivatal 2011. június 20-án írta alá és a 10. cikk értelmében 2011. január 1-jétől kellett alkalmazni, vagyis a szerződés teljesítése már annak aláírása előtt megkezdődött. A CDT kérésére a Hivatal 1,8 millió EUR kompenzációs kifizetést folyósított (12). Ráadásul ennek a kifizetésnek az engedélyezésére költségvetési kötelezettségvállalás és rendelkezésre álló előirányzatok nélkül került sor (13).

13.

A Számvevőszék öt olyan esetre bukkant, összesen 2,9 millió EUR értékben, ahol a költségvetési kötelezettségvállalásokat a jogi kötelezettségvállalásokat követően hagyták jóvá.

MEGJEGYZÉSEK A HIVATAL FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

A Hatóságnak javítania kell tárgyieszköz-gazdálkodásán. A Hivatal által kifejlesztett immateriális javak esetében nem voltak megbízhatóak a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk.

15.

A Hivatal készpénzkészlete 2011. december 31-én 520 millió eurót tett ki (2010-ben 495 millió eurót). Miután a költségvetési bizottság 2010-ben jóváhagyta a pénzgazdálkodásra vonatkozó politikát, a készpénzt öt tagállam 9 bankjában tartották.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

16.

A Hivatalnak tökéletesítenie kell munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Nem szabták meg előre a személyes elbeszélgetésekre és írásbeli vizsgákra való behíváshoz szükséges minimális pontszámot; a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottság értékelte a pályázatokat. Ezenkívül a kinevezésre jogosult hatóság nem hozta meg a felvételi bizottságot kinevező döntést, egy esetben pedig nem történt meg a feladatkörök világos elkülönítése a kinevezésre jogosult hatóság és a felvételi bizottság között.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

(2)  A Hivatal hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették a Hivatal pénzügyi szabályzatába.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 27-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://www.oami.europa.eu/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  A megállapodás szerint a minimálisan leszerződött érték 16,3 millió EUR. A 2011-ben teljesített szolgáltatások értéke 14,5 millió EUR volt.

(13)  Ez a kifizetés a 2012-es költségvetésből történt.


MELLÉKLET

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Alicante)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. és 56. cikke)

Áruk szabad mozgása

Az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme által indokolt tilalmak vagy korlátozások nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. […]

Tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik az Uniónak nem abban a tagállamában telepedtek le, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy. […]

A Hivatal hatásköre

(a Tanács 40/94/EK rendelete)

Célkitűzések

A védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtása, amelyek egységes oltalmi jogot biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén.

Feladatok

A lajstromozás iránti kérelmek fogadása és iktatása.

A lajstromozás feltételeinek és az uniós jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata.

Már létező nemzeti védjegyek keresése a tagállamok iparjogvédelmi hivatalaiban.

Kérelmek nyilvánosságra hozatala.

Harmadik felek által esetlegesen benyújtott felszólalások vizsgálata.

Kérelmek elutasítása vagy bejegyzése a lajstromba.

A visszavonási vagy érvénytelenítési kérelmek vizsgálata.

A döntések elleni fellebbezések kezelése.

Irányítás

Igazgatótanács

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője.

A Bizottság egy képviselője, és helyetteseik.

Feladat

Tanácsadás az elnöknek olyan ügyekben, amelyekért a Hivatal felelős.

Jelöltlisták készítése (125. cikk) az alábbi tisztségekre: elnök, alelnökök, valamint a fellebbezési tanácsok elnökei és tagjai.

A Hivatal elnöke

A Tanács nevezi ki az igazgatótanács által összeállított, legfeljebb három jelöltet tartalmazó lista alapján.

Költségvetési bizottság

Összetétel

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság egy képviselője és helyetteseik.

Feladat

A költségvetés és a pénzügyi szabályzat elfogadása, mentesítés megadása az elnöknek, és a visszakeresési jelentések költségének megállapítása.

A kérelmekhez kapcsolódó döntések

Döntéseket az alábbiak hoznak:

a)

a védjegyelbírálók;

b)

a felszólalási osztályok;

c)

a védjegy-igazgatási és jogi osztály;

d)

a törlési osztályok;

e)

a fellebbezési tanácsok.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Hivatal költségvetési bizottsága

A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

387 millió EUR (365).

Létszám 2011. december 31-én

687 (643) állás a létszámtervben; ebből betöltött 629 (608) + 116 (133) egyéb alkalmazott (kisegítő szerződéses alkalmazottak, kirendelt tagállami szakértők, helyi és munkaerő-kölcsönzés útján alkalmazott munkatársak, szaktanácsadók)

Teljes létszám: 745 (741)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Védjegyek

Kérelmek száma: 105 859(98 200); Lajstromozások száma: 93 849(100 800)

Felszólalási ügyek száma: 17 026(17 700)

Fellebbezések a fellebbezési osztályokhoz: 2 622 (2 570) Fellebbezések folyamatban: 2 573(2 157)

Formatervezés

Beérkezett formatervek: 87 473(74 700); Lajstromozott formatervek: 77 665(73 500)

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


A HIVATAL VÁLASZAI

12.

A 2010-re szóló megállapodást hallgatólagosan megújították, és mivel a 2011-es megállapodás csak 2011 júniusában került véglegesítésre, visszamenőleges hatállyal alkalmazták. 2011-ben a minimális lefordítandó oldalszám a tervezettnél alacsonyabb volt, ezért a felek megállapodtak egy kompenzációs megoldásban, hogy a 16,3 millió eurós keretösszegen ne kelljen változtatni. A 2012-es költségvetéshez megfelelő költségvetési kötelezettségvállalás készült. A Hivatal egyetlen operatív részlegben központosította az összes ügyletek kezelését, hogy megerősítse az egységek közötti kommunikációt és elkerülje a költségvetési kötelezettségvállalások utólagos validálását.

13.

A Számvevőszék látogatását követően további költségvetési kötelezettségvállalások kerültek végrehajtásra 2011 vége előtt.

14.

A Hivatal tudomásul veszi a megjegyzéseket és tovább fogja javítani a szoftverfejlesztésre vonatkozó információk pontosításához kapcsolódó eljárásokat és gyakorlatokat.

15.

2011. december 31-én a Hivatal készpénzkészlete 6 tagállam 9 bankjában volt elhelyezve. A pénzösszegeket olyan intézményekben helyezték el, amelyek legalább egy AA minősítést kaptak, összhangban a költségvetési bizottság által támogatott pénzgazdálkodási útmutatásokban szereplő minimum minősítéssel, valamint a Bizottság utasításaival. 2012-ben a Hivatal még 2 központi banknál nyitott számlát, hogy tovább diverzifikálja a kockázatokat.

16.

A felvételi eljárás átláthatóságának növelése érdekében a Hivatalnak véglegesítenie kell a vonatkozó iránymutatásokat. Továbbá a Hivatalnak ki kell dolgoznia a felvételi bizottság működésére vonatkozó belső szabályokat. A Hivatal gyakorlata szerint a felvételi bizottságok az első ülésen megvitatják az álláshirdetés kritériumainak értelmezését, meghatározzák az interjú tartalmát és jellegét. Erre a megbeszélésre az életrajzok vizsgálata előtt kerül sor. A Hivatal külön figyelmet fog fordítani arra, hogy elkerülje a felvételi bizottság kijelölését érintő bárminemű következetlenséget.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/219


JELENTÉS

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/37

BEVEZETÉS

1.

A bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2062/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén információkat gyűjtsön és terjesszen a tagállami és uniós prioritásokról, támogassa a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő tagállami és uniós szervezeteket, és tájékoztatást nyújtson a megelőző intézkedésekről (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát (7) belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség 2011-es költségvetése 16,4 millió eurót tett ki, ez az adat az előző évben 15,5 millió EUR volt. Az előirányzatok törlési aránya megkettőződött, a 2010-es 4 %-ról 2011-re a teljes költségvetés 8 %-ára (1,3 millió euróra) nőtt, ami arra utal, hogy az éves munkaprogramban tervezett intézkedések végrehajtása és az évenkéntiség költségvetési alapelvének betartása nehézségekbe ütközik.

13.

2011. szeptember 16. és december 31. között a felhatalmazott engedélyezésre jogosult tisztviselők által eszközölt valamennyi pénzügyi művelet (költségvetési és jogi kötelezettségvállalások, kifizetések) elavult felhatalmazások alapján történt, mert az új igazgató érkezését követően még nem hosszabbították meg azokat.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

14.

Noha az Ügynökség pénzügyi szabályzata és a kapcsolódó végrehajtási szabályok értelmében legalább háromévente fizikai leltárt kell készíteni, a legutóbbi fizikai leltárra 2006-ban került sor.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

15.

A két másik spanyolországi székhelyű európai ügynökséggel szemben (OHIM, Alicante; CFCA, Vigo), ebben az esetben mindmáig nem kötöttek székhely-megállapodást.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 5-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 216., 1994.8.20., 1. o. A rendeletet legutoljára az 1112/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 184, 2005.7.15, 5. o.) módosította.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(7)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(8)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 29-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 3-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://osha.europa.eu/en/about/finance/.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (Bilbao)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. és 153. cikke)

(…) Az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken:

a)

elsősorban a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

b)

munkafeltételek;

c)

a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

d)

a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül;

e)

a férfiak és a nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

f)

a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

Az Ügynökség hatásköre

(a Tanács 2062/94/EGK rendelete)

Célkitűzések

A munkavállalóknak a Szerződésben, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő stratégiákban és cselekvési programokban elrendelt biztonság- és egészségvédelme tekintetében, a munkakörnyezetben megvalósítandó fejlesztések ösztönzése érdekében, az Ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása az Unió, a tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintett szervezetek számára. (2. cikk)

Feladatok

Információk gyűjtése, elemzése és terjesztése a tagállami és uniós prioritásokról és a kutatásokról.

Az együttműködés és az információcsere elősegítése, többek között a képzési programokkal kapcsolatban.

Az uniós szervek és a tagállamok ellátása a szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához szükséges információkkal, különösen azoknak a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Megelőző tevékenységekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása.

Közreműködés a stratégiák és uniós cselekvési programok kialakításában.

Az országos fókuszpontokat és témaközpontokat egyesítő hálózat felállítása.

Irányítás

Igazgatótanács

A tagállami kormányok egy-egy képviselője.

A tagállamok munkáltatói szervezeteinek egy-egy képviselője.

A tagállamok munkavállalói szervezeteinek egy-egy képviselője.

A Bizottság három képviselője.

Az első három kategóriába tartozó tagokat és póttagokat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül nevezik ki.

Kabinet

Az igazgatótanács elnöke és 3 alelnöke.

A három érdekcsoport egy-egy koordinátora.

Az érdekcsoportok és a Bizottság egy-egy további képviselője.

Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság szűkített listája alapján.

Bizottságok

Kötelező konzultáció a munkaprogramról és a költségvetésről a Bizottsággal és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Költségvetés

16,4 (15,5) millió EUR, ebből

uniós támogatás, Foglalkoztatási Főigazgatóság: 91,0 % (94,0 %)

uniós támogatás, Bővítési Főigazgatóság: 8,0 % (3,4 %)

Egyéb: 1,0 % (2,6 %)

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben 44 (44) álláshely szerepelt, ebből a betöltött álláshelyek száma 41 (41)

Egyéb alkalmazottak:

Kirendelt tagállami szakértők: 0 (0)

Szerződéses alkalmazottak: 26 (25) (ebből egynek a finanszírozása elkülönített forrásokból történik)

Helyi alkalmazottak: 1 (1)

A teljes létszám: 68 (67)

amely a következőképpen oszlik meg:

operatív feladatok: 50 (49)

adminisztratív feladatok: 10 (10)

vegyes feladatok: 8 (8)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

(Információk gyűjtése és elemzése)

Európai Kockázatfigyelő Intézet: felkészülés a változásokra

Az új és jövőbeni kockázatokkal kapcsolatos európai vállalati felmérés (ESENER) eredményeinek terjesztése: egyéb országos rendezvények szervezése a jelentés és az összefoglaló terjesztése 22 nyelven.

„A technológiai innovációk egészségügyi és balesetvédelmi vetületei az ún. zöld munkahelyeken – előrejelzés 2020-ra”: a 2. fázis lezárása. A 3. fázis is elkezdődött, ebben 7 forgatókönyv-készítő műhelyre kerül sor szakértők és politikai döntéshozók részvételével.

Kiadványok a következő témákban:

A technológiai innovációkkal kapcsolatos új és jövőbeni kockázatok a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre (OSH) nézve az ún. „zöld munkahelyeken” – előrejelzés 2020-ra: 1. fázis – a változás fő mozgatórugói; 2. fázis – kulcsfontosságú technológiák.

OSH in figures: Occupational safety and health in the transport sector — an overview (Az OSH számokban: Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a közlekedési ágazatban – áttekintés).

Emergency services: a literature review on occupational safety and health risks (Sürgősségi segélyszolgálatok: szakirodalmi áttekintés a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokról.

Workplace violence and harassment: a European picture (Munkahelyi erőszak és zaklatás: európai körkép).

„A nők és az OSH” szeminárium online összefoglalója.

Az „OSHwiki” online platform, illetve a szakértőktől megrendelt 78 cikk véglegesítése.

Munkakörnyezetre vonatkozó információk: a munkahellyel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó információk megosztása

Az OSH-val kapcsolatos szakértelem rendelkezésre bocsátása a karbantartási munka biztonságosságáért indított európai kampányhoz, többek között részvétel nemzeti és nemzetközi rendezvényeken, és az alábbiak megjelentetése:

Tájékoztatók – (Legionella és légionárius betegség, Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban).

Maintenance in Agriculture – A Safety and Health Guide (Karbantartás a mezőgazdaságban - Biztonsági és egészségvédelmi útmutató).

European good practice awards 2010/11 – a European campaign on safe maintenance (Helyes Gyakorlatok Európai Díjai 2010/2011 – Európai kampány a biztonságos karbantartásért).

Legionella and Legionnaires’ disease: a policy overview (Legionella és légionárius betegség: szakpolitikai áttekintés).

Három „E-tájékoztató” a biztonságos karbantartási kampány támogatására.

Az „Online interaktív kockázatelemzési eszköz” (OiRA) projekt elindítása a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi világkongresszuson.

OiRA-eszközök fejlesztése tíz országban, illetve a fejlesztésükre irányuló megbeszélések nyolc másik országban.

Tájékoztatók, jelentések és esettanulmányok közzététele a közúti közlekedésről, a biztonsági kultúráról, a mentális egészség előmozdításáról, a gazdasági ösztönzőkről és a biztonságos karbantartásról.

Tájékoztatás, kampányok és akciók

Európai kampány a biztonságos karbantartásért: második, egyben utolsó év. A helyes gyakorlatért odaítélt díjak ünnepélyes átadása; csúcstalálkozó; az európai kampány segédcsomagja; 53 hivatalos uniós kampánypartner; online kampányeszköztár kifejlesztése; a 2012–2013-as „Együtt a kockázat-megelőzésért” kampány előkészítése.

Többnyelvű internetes és nyomtatott tájékoztató termékek, eszközök és szolgáltatások a munkaegészségügyről és balesetvédelemről.

OSH-információk terjesztése, többek között a következőkről: az OSH-ra és a közlekedésre irányuló projektek, az OSH és a passzív dohányzás; nők a munkahelyen; az ESENER megállapításai (2011-ben négy országos szeminárium).

Az OiRA (online interaktív kockázatelemzési) projekt nyilvános elindítása, valamint az OiRA megismertetésére és elterjesztésére irányuló stratégia kidolgozása.

Aktív vagy passzív részvétel több mint 160 OSH-rendezvényen, kiállításon és konferencián.

A népszerű rajzfilmfigurát, Napót felhasználó tanári eszközkészlet kifejlesztése és kísérleti tesztelése.

Fotópályázat „Középpontban a kockázat-megelőzés” témában; dokumentumfilm-verseny az egészséges munkahelyről.

Az OSH-ra vonatkozó közfelfogást kutató összeurópai közvélemény-kutatás kidolgozása és azzal kapcsolatos terepmunka.

Monitoring és értékelés: honlap-használhatósági tanulmány; az egészséges munkahelyről szóló dokumentumfilm-verseny értékelése; a Salus-rajzfilmfigurák értékelése; médiafigyelés.

Kapcsolatépítés és koordináció

A nemzeti fókuszpontokból álló hálózat, az Ügynökség irányítása, valamint az európai és nemzetközi intézményekkel való -kapcsolattartás továbbfejlesztése.

Az ügynökségvezetők hálózatának, illetve az adminisztrációs vezetői hálózatnak a koordinációja.

Intézményi kapacitásfejlesztés tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országokban (elkülönített forrásokból).

Az Ügynökség 2009–2013-as stratégiájának értékelése.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

A 2011. pénzügyi év költségvetésének teljesülési szintjei általában jobbak voltak, mint az előző évben, különösen a C8 előirányzatok törlései, valamint a C1 előirányzatok III. címhez (Operatív tevékenységek) történő átcsoportosításainak csökkentése tekintetében.

A 2011. évi előirányzatok magasabb törlési aránya részben a betöltendő álláshelyekkel magyarázható, valamint annak az eredménye, hogy az ügynökség nem köteleződhetett el egy jelentősebb tevékenységi területen (OSHwiki), amíg a nemzetközi együttműködés létre nem jött (világkonferencia).

13.

Az ügynökség értelmezése szerint az előző felhatalmazások továbbra is érvényben voltak.

Mivel a Számvevőszék helyszíni auditja során nem támogatta ezt a feltételezést, a jelenlegi igazgató 2012. március 2-án aláírta a valamennyi előző felhatalmazást megerősítő új felhatalmazásokat.

14.

Az ügynökség tudomásul veszi az Európai Számvevőszék ajánlásait és 2012 végén átfogó fizikai leltárt készít az eszközeiről.

15.

Az ügynökség évek óta fáradozik a székhely-megállapodás megkötésén. A spanyol hatóságokkal jelenleg folynak a tárgyalások, amelyek a várakozások alapján 2012-ben fognak lezárulni.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/226


JELENTÉS

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/38

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2008/46/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy kutatásokra vonatkozó egyes uniós tevékenységeket irányítson (2). 2009. június 15-én az Európai Bizottság az Ügynökséget hivatalosan igazgatási és operatív autonómiával ruházta fel.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

2011-ben 1,2 millió EUR összegű áthozatal (vagyis a 2011-re áthozott összes előirányzat 35 %-a) törlésére került sor. Ez elsősorban az I. címre (személyzeti kiadások) és a II. címre (Infrastrukturális és operatív kiadások) vonatkozott: az I. címnél 0,3 millió EUR (az előirányzatok 52 %-a), a II. címnél pedig 0,7 millió EUR (az előirányzatok 41 %-a) törlésére került sor. Ez a helyzet ellentmond az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

13.

Sok költségvetési átcsoportosításra az év vége felé került sor. Jelentős mértékben nőttek az informatikai és az operatív kiadásokra vonatkozó előirányzatok (12). Ez a helyzet a költségvetés-tervezés, illetve -programozás hiányosságaira utal, és nem egyeztethető össze az egyediség költségvetési elvével.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Van még javítanivaló a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának terén. Az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit akkor határozták meg, amikor a felvételi bizottság már megvizsgálta a pályázatokat; nem határozták meg előre a tartaléklistára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot; a felvételi bizottság nem dokumentálta maradéktalanul valamennyi ülését és döntését.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 18-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 11., 2008.1.15., 9. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(3)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(4)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(5)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(6)  Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 10. o.).

(7)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza.

(8)  Az 1653/2004/EK rendelet 29. cikke.

(9)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10)  A végleges éves beszámolót 2012. június 20-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 4-én érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu, illetve http://ec.europa.eu/rea.

(11)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(12)  Az informatikai kiadásokra vonatkozó előirányzatok (2103 költségvetési sor) 80 %-kal, 1,9 millió euróról 3,4 millió euróra nőttek. A 7. KP közös értékelési platformjára vonatkozó előirányzatok (3303 költségvetési sor) 194 %-kal, 0,7 millió euróról 2,1 millió euróra nőttek.


MELLÉKLET

Kutatási Végrehajtó Ügynökség (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az EUMSZ 179. és 180. cikke)

Információgyűjtés

Az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését – ideértve az Unió iparát is.

E célból az Unió ösztönzi a vállalkozásokat - a KKV-ket is beleértve -, valamint a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján. […]

E célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió a tagállamokban végzett tevékenységeket kiegészítő alábbi tevékenységeket folytatja:

a)

kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok végrehajtása a vállalkozásokkal, kutatási központokkal és egyetemekkel való és az azok közötti együttműködés előmozdításával;

b)

a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés előmozdítása az uniós kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció területén;

c)

az uniós kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek terjesztése és hasznosítása;

d)

az uniós kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzése.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2008/46/EK határozata)

Célkitűzések

Az Ügynökség célja a 7. KP keretében rábízott programoknak (az „Emberi erőforrás” programnak, a „Kapacitások” program keretében történő KKV-intézkedéseknek és az „Együttműködés” program „Világűr” és „Biztonság” témaköreinek) hatékony és eredményes irányítása, a kutatási közösség számára hatékony és eredményes szolgáltatások nyújtása, valamint a 7. KP keretén belül a megfelelő bizottsági részlegeknek központi támogató szolgáltatás nyújtása az „Együttműködés”, a „Kapacitások” és az „Emberi erőforrás” külön programok valamennyi területén.

A hatékony és eredményes programvégrehajtást tekintve az Ügynökségnek – mint az Európai Kutatási Térség támogatójának – a célja a projektirányítás javítása, a végső kedvezményezettekkel való szoros kapcsolat kialakítása, valamint az Európai Unió számára jelentős nyilvánosság biztosítása.

Feladatok

A projektek irányítását tekintve az Ügynökség a következő műveletekre vonatkozóan köt és irányít támogatási szerződéseket:

pályázati felhívások előkészítése és meghirdetése,

a pályázatok értékelése,

támogatási szerződések előkészítése és megkötése,

a projektvégrehajtás felügyelete, beleértve a jelentések és a projekteredmények elfogadását,

az általános költségvetési rendelet 114. cikkének (4) bekezdése értelmében a kifizetések, a visszafizettetések, valamint a szankciók végrehajtása, különösen ha a végső kedvezményezettek szintjén történő utólagos ellenőrzéseket követően az elszámolt költségekben hibák feltárására került sor,

utólagos nyilvánosság biztosítása és az eredmények terjesztése.

A 7. KP támogató szolgáltatásait tekintve az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a pályázati felhívásokhoz nyújtott adminisztratív támogatás,

a pályázatok elektronikus úton történő fogadásának irányítása,

támogatás nyújtása a távértékelésekhez és a helyszíni értékelésekhez,

a nevezési okmányok elkészítéséhez nyújtott támogatás és kifizetés folyósítása a szakértőknek,

a 7. KP résztvevőit tartalmazó központi adatbázis (Unique Registration Facility, Egységes Regisztrációs Rendszer, URF) kezelése, beleértve a kiválasztott kedvezményezettek pénzügyi kapacitásának ellenőrzéséhez nyújtott támogatást,

a Kutatási Tájékoztató Szolgálat irányítása.

Irányítás

Irányító bizottság

Az Európai Bizottság által kinevezett öt tagból áll. A Bizottság jóváhagyását követően az Irányító bizottság fogadja el az Ügynökség szervezeti felépítését és éves munkatervét. Ezenkívül szintén ez a bizottság fogadja el az Ügynökség igazgatási költségvetését és éves tevékenységi jelentését.

Igazgató

Az igazgató, akit az Európai Bizottság nevez ki, az Irányító bizottsággal együtt irányítja az Ügynökséget, végrehajtja az igazgatási költségvetést, az Ügynökségre bízott feladatoknak megfelelően létrehozza az irányítási és belsőkontroll-rendszereket, valamint elkészíti azokat a jelentéseket, amelyeket az Ügynökségnek be kell nyújtania a Bizottság részére.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament. Tekintettel arra, hogy az ügynökség maga hajtja végre igazgatási költségvetését, a zárszámadási döntés címzettje az igazgató. Az operatív költségvetés végrehajtását a Bizottság az Ügynökségre ruházta, de továbbra is a Bizottság viseli a felelősséget.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Operatív költségvetés 2011 (2010)

1 340,6(962,6) millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat, és 1 059(1 709) millió EUR kifizetési előirányzat. A Bizottság operatív költségvetését az Ügynökség a Bizottság hatáskör-átruházási határozata alapján hajtja végre.

Igazgatási költségvetés 2011 (2010)

39,2 (33,6) millió EUR. Az Ügynökség az igazgatási költségvetést önállóan hajtja végre.

Létszám 2011. (2010.) december 31-én

A létszámtervben szereplő ideiglenes álláshelyek száma: A létszámtervben szereplő állások száma 117 (106), ebből betöltött 103 (99):

Szerződéses alkalmazottak: A tervben szereplő álláshelyek száma 349 (318), ebből betöltött 2011. december 31-én: 351 (309).

Teljes létszám: 454 (408), foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

Program végrehajtása: 287 (254)

A 7. KP-t támogató szolgálatok: 88 (81)

Irányítási és adminisztratív feladatok: 79 (73)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Az „Emberi erőforrás” program tekintetében 2011-ben 10 pályázat lezárása és 10 értékelése. 1 615 új támogatási szerződés megkötése és 2676 kifizetés folyósítása (nem tekintve az értékelő szakértők kifizetéseit). Az Ügynökség jelenleg e program keretében összesen 5 159 (4 125) projektet irányít.

A „Kapacitások” program kkv-intézkedéseit tekintve 3 pályázat lezárása, és 3 értékelés elvégzése. 162 új támogatási szerződés megkötése és 385 kifizetés folyósítása (nem tekintve az értékelő szakértők kifizetéseit). Az Ügynökség jelenleg e program keretében összesen 522 (408) projektet irányít.

Az „Együttműködés” program „Világűr” és „Biztonság” témakörei esetében 2011-ben 2 pályázat lezárása, és 2 értékelés elvégzése. 118 új támogatási szerződés megkötése és 183 kifizetés folyósítása (nem tekintve az értékelő szakértők kifizetéseit). Az Ügynökség jelenleg e témakörök keretében összesen 271 (153) projektet irányít.

A 7. KP keretén belül nyújtott támogató szolgáltatások keretében a 2011-es eredmények a következők:

64 (88) pályázati felhívás megjelentetésének támogatása,

26 838 (21 766) pályázat fogadása az elektronikus pályázat-benyújtási rendszerben,

szerződéskötés 3 897 (3 847) értékelő szakértővel és 3 620(2 615) szakértői kifizetés (csak az Ügynökség által irányított programokra vonatkozóan),

6 252 (5 896) résztvevői validálás,

7 123 (7 171), a Kutatási Tájékoztató Szolgálathoz küldött kérdésre adott válasz.

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az áthozatalok törlése a 2009-ről 2010-re áthozott összegek tekintetében az előző év költségvetésének 7 %-a volt, ami a 2010-ről 2011-re áthozott összegek esetében az előző év költségvetésének 3 %-ára csökkent, és várhatóan a 2012-re átvitt, majd törölt előirányzatok összege tovább csökken, mivel az Ügynökség fokozottan ügyel annak biztosítására, hogy a provizionális kötelezettségvállalások mérlege az év végén a valósan fennálló fizetési kötelezettségeket megbízhatóan tükrözze.

13.

A jelentősebb költségvetési átcsoportosítások a Bizottság felé az IT eszközök, valamint az FP7-et kezelő valamennyi szolgálat között megosztott javaslatértékelési helyiségek használatáért fennálló váratlanul magas hozzájárulásokhoz kapcsolódnak. Az Ügynökség egy olyan eljárás életbe léptetésében egyezett meg a Bizottsággal, amely a következő pénzügyi évre megbízhatóbb költségvetési becsléseket tesz lehetővé.

14.

Az Ügynökség felhívja a Számvevőszék figyelmét arra, hogy munkerő-felvételi eljárásai minden szempontból megfelelnek a Bizottság által kifejlesztett és valamennyi végrehajtó ügynökség által alkalmazott modell alapján elfogadott személyzeti végrehajtási szabályoknak, valamint hogy a felvételi eljárás pártatlan maradt. Az Ügynökség 2012 nyarán a személyzeti végrehajtási szabályok módosításában egyezett meg a Bizottsággal és a Számvevőszék észrevételeit vigyelembe fogja venni az Ügynökség munkaerő-felvételi eljárásainak soron következő felülvizsgálata során.


15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/232


JELENTÉS

a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszáival együtt

2012/C 388/39

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal) a 2008/593/EK bizottsági határozattal (1) módosított 2007/60/EK bizottsági határozat (2) hozta létre. A Hivatal a 2006. november 1-jével kezdődő és 2015. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa (3).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (4), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (7). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (8), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (9).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve az alkalmazott számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (11) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (12) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS

12.

A III. cím – Technikai és igazgatási támogatási kiadások esetében az év során az eredeti 0,6 millió EUR összegű költségvetésnek mindössze 41 %-át használták fel, elsősorban azért, mert a Hivatal 2011. évi munkaprogramjához kapcsolódó ajánlattételi felhívások 2012-re történő elhalasztása miatt az értékelési költségek a vártnál alacsonyabb lettek. A fel nem használt előirányzatokat átcsoportosították a II. cím – Infrastrukturális és működési költségek alá, így a 9,9 millió EUR összegű végleges költségvetés változatlan maradt. Mindazonáltal az, hogy a III. cím alá tartozó összegeknek csak egy részét használták fel, eltérést jelent a Hivatal jóváhagyott éves munkaprogramjához képest.

Ezt a jelentést Harald NOACK számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2012. október 10-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 190., 2008.7.18., 35. o.

(2)  HL L 32., 2007.2.6., 88. o.

(3)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(4)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(5)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(6)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(7)  Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikke (HL L 297., 2004.9.22., 6. o.).

(8)  A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 651/2008/EK rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 15. o.) módosított 1653/2004/EK rendelet VI. címének 1. fejezete tartalmazza.

(9)  Az 1653/2004/EK rendelet 29. cikke.

(10)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11)  A végleges éves beszámolót 2012. június 15-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. június 29-én érkezett be. A végleges éves beszámoló megtalálható a következő honlapon: http://tentea.ec.europa.eu/en/about_us/mission_introduction/key_documents.htm.

(12)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.


MELLÉKLET

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő uniós hatáskör

(a Szerződés 26., 170., 171., 172. és 174. cikke)

Az Unió meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket. A belső piac egy olyan térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

E célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, az Unió hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén. Az Unió fellépésének az a célja, hogy elősegítse a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, valamint a hálózatokhoz történő hozzáférést.

Ennek megvalósítása érdekében az Unió iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok (TEN) területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik.

A Hivatal hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 661/2010/EU határozata a TEN-T fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, átdolgozás)

(a Tanács 2236/95/EK rendelete)

(a Tanács 58/2003/EK rendelete)

(a Bizottságnak a legutóbb a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozata)

Célkitűzések

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló határozat olyan iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek a transzeurópai hálózatok területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkoznak. Általános szabályokat határoztak meg a TEN-hálózatok uniós finanszírozására, amelyek lehetővé tették az említett iránymutatások végrehajtását.

Az 58/2003/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében végrehajtó ügynökségeket hozzon létre. A TEN-T Végrehajtó Hivatala működésének célja, hogy a TEN-T iránymutatások és a költségvetési rendelet alapján irányítsa a transzeurópai hálózatok terén folytatott uniós fellépést, valamint hozzáadott értéket teremtsen a TEN-T program irányításában. A Hivatal továbbra is a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) felügyelete alá tartozik, amely a szakpolitikai kérdésekért felelős.

A TEN-T Végrehajtó Hivatalának feladata a TEN-T program pénzügyi és technikai végrehajtásának irányítása a projektek teljes életciklusának követésével. A Hivatal napi munkája során a költségek csökkentése mellett javítja a TEN-T megvalósításának hatékonyságát és rugalmasságát, emellett magas szintű szaktudást mozgósít és megkönnyíti az e területen képzett személyzet felvételét. Ezen túlmenően erősíti a TEN-T és a szakértői közösség közötti kapcsolatokat; gondoskodik az egyéb uniós eszközökkel való koordináció javításáról; növeli az uniós finanszírozás ismertségét és előnyeit, valamint támogatást és visszajelzést nyújt a Bizottság számára.

Irányítás

Irányító bizottság

A Hivatal tevékenységeit az irányító bizottság felügyeli, amely a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, a Regionális Politikai Főigazgatóság, a Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Humánerőforrás-ügyi Főigazgatóság által delegált öt tagból és egy az Európai Beruházási Bankot képviselő megfigyelőből áll. A bizottság évente négyszer ülésezik és elfogadja a Hivatal igazgatási költségvetését, munkaprogramját, éves tevékenységi jelentését, az összes bevételt és kiadást tartalmazó beszámolót, a külső értékelésről szóló jelentést, valamint más konkrét végrehajtási szabályokat.

Igazgató

Az Európai Bizottság nevezi ki.

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata és a Hivatal belső ellenőrzési csoportja.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

A Hatóság rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben

Költségvetés

A)

A 2007–2013-as pénzügyi terv keretében a TEN-T program költségvetése 8,0 milliárd EUR (amelyet 100 %-ban az Európai Unió általános költségvetése fedez).

B)

Az igazgatási költségvetés 9,9 millió eurót tesz ki (100 %-ban uniós hozzájárulás), a Hivatal ezzel önállóan rendelkezik.

Létszám 2011. december 31-én

Ideiglenes alkalmazotti álláshelyek száma: A létszámtervben szereplő álláshelyek száma 33, a betöltöttség 100 %-os.

Szerződéses alkalmazottak: A tervben szereplő állások száma 67, a betöltött állások száma 66 (a betöltöttség 99 %-os).

Teljes létszám: 100 (ebből betöltött: 99)

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

a)

Operatív feladatok: 65 (ebből betöltött: 65)

b)

Adminisztratív feladatok: 35 (ebből betöltött: 34)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben

Kiválasztási eljárások

Többéves program keretében ajánlattételi eljárások kiírása 3 témakörben, összesen 180 millió EUR értékben. 19 külső szakértő bevonásával 47 darab, összesen 326,7 millió EUR összeget igénylő pályázatot bíráltak el, és ezek közül 26 pályázatot javasoltak támogatásra 161,3 millió EUR értékben.

A 2011. évi, összesen 200 millió EUR összegű pályázati kiírások előkészítése és közzététele 2012-ben.

Projektirányítás

49 új támogatási határozat előkészítése (2010. évi pályázati kiírások) – ebből 316 volt nyitott 2011 végén.

A kedvezményezettektől érkező 137 módosítási kérelem feldolgozása – ebből 2011-ben 98 volt új kérelem.

228 tevékenységre vonatkozó státuszjelentés (a projektek előrehaladásának nyomon követésére alkalmazott fő eszköz) és 48 stratégiai cselekvési terv elemzése.

70 projektértekezlet megtartása a projektek helyszínén vagy a Hivatalnál.

A rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok teljes felhasználása, a kifizetések átlagos átfutási ideje mindössze 13 nap volt.

Egyszerűsítést célzó intézkedések

A kedvezményezetteket az elvárt eredményekről és határidőkről tájékoztató levélminta bevezetése.

A tevékenységre vonatkozó státuszjelentések felülvizsgálatára és a projektek értékelésére/kiválasztására szolgáló folyamatok racionalizálása.

A bevált gyakorlattal foglalkozó munkacsoport (a Hivatal és a kedvezményezettek részvételével) megvitatta az eljárások korlátait, tapasztalatokat cserélt és meghatározta, hogy mely területek szorulnak javításra.

Az előzetes ellenőrzés módszertanának módosítása.

Kommunikáció

A Hatóság weboldala az intelligens közlekedési rendszerrel és pénzügyi tervezéssel foglalkozó részekkel egészült ki, amelyek 2011 során 150 000 látogatót vonzottak. A tengeri gyorsforgalmi utak weboldalának 2 700 látogatója volt.

A TEN-T projektek eredményeivel foglalkozó „10 out of TEN” (Tízből tíz) kampány a kapcsolódó tájékoztató füzettel és poszterekkel.

9 elektronikus hírlevél kiküldése a kedvezményezetteknek, a kiválasztott új projektekkel foglalkozó 53 sajtóközlemény kiadása 14 nyelven és a Biennial Report 2008-2010 („A 2008–2010 közötti időszakra vonatkozó kétéves jelentés”) c. új tájékoztató kiadása.

Többek között a 3. projektirányítási műhelytalálkozó és a pályázatokkal kapcsolatos információs nap megszervezése, továbbá részvétel a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) TEN-T napjain, valamint a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság által szervezett eseményeken.

Együttműködés a kapcsolódó főigazgatósággal

A MAP projektportfolió félidős felülvizsgálatának nyomon követése és az európai gazdasági fellendülési tervhez kapcsolódó pályázatok TEN-T összetevőinek félidős felülvizsgálata (39 projekt).

A programhoz kapcsolódó statisztikák, jelentések és térképek, pl. a „TEN-T program végrehajtásának értékeléséről szóló jelentés” elkészítése.

Hozzájárulás a TEN-T iránymutatások és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) felülvizsgálatához.

Ellenőrzések

26 ellenőrzés végrehajtása, amelyek a 2010. évi időközi kifizetések/zárókifizetések összegének 30 %-ára terjedtek ki.

Forrás: a Hivataltól származó adatok.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

12.

2010-ben az Ügynökség ésszerű költségvetés-előrejelzést készített 2011-re vonatkozóan, amelyben a III. cím alatt jelentős összeget szánt a 2011. évi ajánlattételi felhívások külső értékelésének megszervezésére. A Bizottság azonban úgy döntött, hogy a felhívást 2012-re halasztja, ezért az előirányzott összegre nem volt szükség. A halasztás hatással volt a III. címben szereplő szakértői, kommunikációs és fordítási kiadásokra is.

A megtakarítások lehetővé tették az Ügynökség számára, hogy visszafizesse az épületének újbóli berendezésével kapcsolatos tartozását és csökkentse a vonatkozó kamatfizetést. A pénzösszegeket a II. cím 21. fejezetébe (számítástechnikai berendezések) is át lehetett csoportosítani, válaszolva a Bizottság belső ellenőrzési szolgálatának ajánlásara „az Ügynökség átfogó menedzsment információs rendszer beszerzésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítésének felgyorsítására”, valamint hozzájárulva az Ügynökség munkaprogramjában, belső ellenőrzési szabványaira vonatkozó cselekvési tervében és kockázati jegyzékében meghatározott IT intézkedések eléréséhez. Mivel a költségvetési átcsoportosításokra egy előre nem látott esemény (a 2011. évi ajánlattételi felhívás elhalasztása) eredményeként került sor, az Ügynökség úgy véli, hogy megfelelő intézkedéseket hozott a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása, valamint a 2011. évi költségvetés hatékony végrehajtása érdekében.