13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/1

---

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 384/01

A határozat elfogadásának időpontja	2012.2.6.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.33880 (11/N)
Tagállam	Franciaország
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Aides aux cinémas du monde (aide sélective à la production cinématographique)
Jogalap	Article L 111-2, 2o d) et e) du code du cinéma et de l’image animée; loi 2010-873 du 27 juillet 2010 relative à l’action extérieure de l’État; décret 1998-66 du 4 février 1998 portant création du comité interministériel de la coopération internationale et du développement; article 7, 10 et 68 à 71 du décret 1999-130 du 24 février 1999 modifié relatif au soutien financier de l’industrie cinématographique; décret 2006-672 du 8 juin 2006 modifié relatif à la création, à la composition et au fonctionnement de commissions administratives à caractère consultatif; décret 2010-654 du 11 juin 2010 relatif au Centre national du cinéma et de l’image animée; décret 2010-1695 du 30 décembre 2010 relatif à l’Institut français
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	A kultúrát előmozdító támogatás
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás
Költségvetés	Tervezett éves kiadás 6,5 millió EUR   Tervezett támogatás teljes összege 39 millió EUR
Támogatás intenzitása	80 %
Időtartam	2017.12.31-ig
Gazdasági ágazat	Média
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Centre national du cinéma et de l'image animée 12 rue de Lübeck 75784 Paris Cedex 16 FRANCE
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja	2012.11.20.
Állami támogatás hivatkozási száma	SA.34736 (12/N)
Tagállam	Spanyolország
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Sistema de amortización anticipada aplicable a determinados elementos patrimoniales arrendados del inmovilizado material
Jogalap	Apartado 11 del artículo 115 del texto refundido de la Ley del Impuesto sobre Sociedades
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	—
Támogatás formája	Adóhalasztás
Költségvetés	—
Támogatás intenzitása	Támogatásnak nem minősülő intézkedés
Időtartam	—
Gazdasági ágazat	Az összes ágazat
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Ministerio de Hacienda y Administraciones Públicas
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/3

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6715 – CNOOC/Nexen)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 384/02

2012. december 7-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6715 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/4

---

Eljárásindítás

(Ügyszám COMP/M.6576 – Munksjö/Ahlstrom)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 384/03

2012. december 7-én a Bizottság határozatot hozott, hogy eljárást indít a fent említett ügyben miután a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság komoly kételyeket állapított meg. Jelen eljárásindítás a vizsgálat második fázisát nyitja meg a bejelentett összefonódás tekintetében, azonban nincs kihatással az ügyben hozandó végső határozatra. A határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6. cikke (1) bekezdésének c) pontján alapszik.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz az említett összefonódás kapcsán.

Annak érdekében, hogy az észrevételeket az eljárás során teljes értékűen figyelembe lehessen venni, ezen közlemény megjelenését követő 15. napon belül az észrevételeknek el kell jutniuk a Bizottsághoz. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (+32 22964301 / 2967244) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.6576 – Munksjö/Ahlstrom a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/5

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. december 12.

2012/C 384/04

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3040
JPY	Japán yen	108,12
DKK	Dán korona	7,4604
GBP	Angol font	0,80775
SEK	Svéd korona	8,6275
CHF	Svájci frank	1,2109
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,3295
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,265
HUF	Magyar forint	282,33
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6961
PLN	Lengyel zloty	4,0969
RON	Román lej	4,5268
TRY	Török líra	2,3198
AUD	Ausztrál dollár	1,2358
CAD	Kanadai dollár	1,2850
HKD	Hongkongi dollár	10,1061
NZD	Új-zélandi dollár	1,5504
SGD	Szingapúri dollár	1,5926
KRW	Dél-Koreai won	1 400,12
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,3109
CNY	Kínai renminbi	8,1480
HRK	Horvát kuna	7,5225
IDR	Indonéz rúpia	12 558,82
MYR	Maláj ringgit	3,9792
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,502
RUB	Orosz rubel	39,9645
THB	Thaiföldi baht	39,928
BRL	Brazil real	2,7112
MXN	Mexikói peso	16,6319
INR	Indiai rúpia	70,7490

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/6

---

A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás

2012/C 384/05

A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (1) 35. cikke (3) bekezdésének megfelelően olyan határozat született, amely halászati tilalmat rendel el az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

A tilalom dátuma és időpontja	2012.11.21.
Időtartam	2012.11.21–2012.12.31.
Tagállam	Németország
Állomány vagy állománycsoport	HER/1/2-
Faj	Hering (Clupea harengus)
Terület	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS55TQ44

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/7

---

Nem állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében

2012/C 384/06

Az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy ítéli meg, hogy a következő intézkedés nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak:

A határozat elfogadásának időpontja	:	2012. július 11.
Ügyszám	:	70645
A határozat száma	:	289/12/COL
EFTA-tagállam	:	Norvégia
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	:	Oslo Municipality Rådhuset 0037 Oslo NORWAY
Az intézkedés megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)	:	Bérleti megállapodások az oslói önkormányzat és az Oslo Cancer Cluster Innovasjonspark AS között
A támogatás formája	:	n.a.
Költségvetés	:	n.a.
Időtartam	:	n.a.

A határozat bizalmas adatokat már nem tartalmazó, hiteles nyelvi változata az EFTA Felügyeleti Hatóság honlapján érhető el:

http://www.eftasurv.int/state-aid/state-aid-register/

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/8

---

Állami támogatás – Kifogásemelés tárgyában hozott nemleges határozat

2012/C 384/07

Az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy ítéli meg, hogy a következő intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vett összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek:

A határozat elfogadásának időpontja	:	2012. július 11.
Ügyszám	:	68972
A határozat száma	:	292/12/COL
EFTA-állam	:	Izland
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	:	Határozat az izlandi állam által a New Glitniren, a New Landsbankinnen és a New Kaupþingen keresztül egyes befektetési alapok megszüntetéséhez nyújtott állami támogatás tekintetében
Jogalap	:	Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja
Az intézkedések típusa	:	A gazdaság komoly zavarainak megszüntetését célzó intézkedések
Gazdasági ágazatok	:	Pénzügyi szolgáltatások

A határozat bizalmas adatokat már nem tartalmazó, hiteles nyelvi változata az EFTA Felügyeleti Hatóság honlapján található:

http://www.eftasurv.int/state-aid/state-aid-register/

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/9

---

Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) alapján nyújtott állami támogatásról

2012/C 384/08

I.   RÉSZ

Támogatás sz.	GBER 10/12/R&D
EFTA-állam	Norvégia
A támogatást nyújtó hatóság	Név	Innovation Norway
	Cím	PO Box 448, Sentrum 0104 Oslo NORWAY
	Internetes cím (honlap)	http://www.innovationnorway.com
A támogatási intézkedés megnevezése	Wood-Based Innovation Scheme (faalapú innovációs program)
Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás hivatkozása)	Állami költségvetés (2011–2012), 1149. fejezet 71. pont
A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím	http://www.innovasjonnorge.no/Satsinger/Landbruk/Trebasert-innovasjonsprogram/
Az intézkedés típusa	Támogatási program	X
Időtartam	Támogatási program	2012.8.1-től2013.12.31-ig
Érintett gazdasági ágazat(ok)	Valamennyi támogatható gazdasági ágazat	Bármely ágazat részesülhet támogatásban, amennyiben a kedvezményezettek hozzájárulnak a támogatási program általános célkitűzéséhez – a fa felhasználásának növeléséhez.
A kedvezményezett típusa	Kkv	X
	Nagyvállalalatok	X
Költségvetés	A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg	26 millió NOK
	A vállalkozás számára juttatott ad hoc támogatás teljes összege	… (millió NOK)
	Garanciák esetében	… (millió NOK)
Támogatási eszköz (5. cikk)	Vissza nem térítendő támogatás	X

II.   RÉSZ

Általános célkitűzések (lista)	Célkitűzések (lista)		Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg NOK-ban	Kkv – bónusz (%)
Kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások (26–27. cikk)	A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (26. cikk)		50 %
	A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (27. cikk)		50 %
Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások (30–37. cikk)	Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (31. cikk)	Alapkutatás (31. cikk (2) bekezdés a) pont)	… %
		Ipari kutatás (31. cikk (2) bekezdés b) pont)	50 %	10/20 %
		Kísérleti fejlesztés (31. cikk (2) bekezdés c) pont)	25 %	10/20 %
	A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás (32. cikk)		40/65 %	10 %
	A kkv-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás (33. cikk)		50 %
	A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás (34. cikk)
	Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás (35. cikk)		8 millió NOK
	Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)		1,6 millió NOK
	A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás (37. cikk)		50 %
Képzési támogatás (38–39. cikk)	Szakképzés (38. cikk (1) bekezdés)		25 %	10/20 %
	Általános képzés (38. cikk (2) bekezdés)		60 %	10/20 %

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/11

---

Az EFTA-államok által közölt információk az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában említett jogszabály (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)) alapján nyújtott állami támogatásról

2012/C 384/09

I.   RÉSZ

Támogatás sz.	GBER 11/12/EMP
EFTA-állam	Norvégia
Régió	Régió megnevezése (NUTS) 3. szint – Troms	Regionális támogatási besorolás: Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja
A támogatást nyújtó hatóság	Név	Troms fylkeskommune
	Cím	Postbox 6600 9296 Tromsø NORWAY
	Internetes cím (honlap)	http://www.tromsfylke.no
A támogatási intézkedés megnevezése	Troms megye regionális fejlesztési programja 2010–2013
Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás hivatkozása)	A Troms megyei fejlesztési alapot a tromsi megyei tanács 1985. március 12-i határozatával hozták létre
A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím	http://www.tromsfylke.no/LinkClick.aspx?fileticket=qah_PB73Oyc%3d&tabid=332
Az intézkedés típusa	Támogatási program	X
Létező támogatási intézkedés módosítása		Az EFTA Felügyeleti Hatóság támogatási száma Referenciaszám: ESA 2/2005
	Meghosszabbítás	2010–2013
Időtartam	Támogatási program	2010.1.1-től2013.12.31-ig
Érintett gazdasági ágazat(ok)	Valamennyi támogatható gazdasági ágazat	X
A kedvezményezett típusa	Kkv	X
Költségvetés	A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg	8 millió NOK
Támogatási eszköz (5. cikk)	Vissza nem térítendő támogatás	X
	Kamattámogatás
	Kölcsön	X

II.   RÉSZ

Általános célkitűzések (lista)	Célkitűzések (lista)	Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg NOK-ban	Kkv – bónusz (%)
Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)		50 %	0 %

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/12

---

Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az állami támogatások visszafizettetése esetén 2012. augusztus 1-jétől három EFTA államban alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(A Hatóság 2004. július 14-i 195/04/COL határozata  (1) 10. cikkének megfelelően közzétéve)

2012/C 384/10

Az alapkamatlábakat a 2008. december 17-i 788/08/COL hatósági határozattal módosított, az állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásnak (2) a referencia- és leszámítolási kamatlábak megállapítási módszeréről szóló fejezetével összhangban számítják ki. Az alkalmazandó referencia-kamatláb kiszámítása érdekében megfelelő kamatfelárakat kell alkalmazni az állami támogatásokról szóló iránymutatással összhangban. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy az alapkamatlábhoz 100 bázispontnak megfelelő kamatfelárat kell hozzáadni. A visszafizettetési kamatlábat szokásosan ugyancsak úgy számítják ki, hogy 100 bázispontot hozzáadnak az alapkamatlábhoz, amint azt a 2004. július 14-i 195/04/COL hatósági határozat (3) módosításáról szóló, 2008. december 17-i 789/08/COL hatósági határozat (4) előirányozza.

	Izland	Liechtenstein	Norvégia
2012.1.1–2012.5.31.	4,70	0,31	3,57
2012.6.1–2012.7.31.	4,70	0,38	3,57
2012.8.1–	5,90	0,38	3,57

---

(1)  HL L 139., 2006.5.25., 37. o. és a 26. EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o.

(2)  HL L 105., 2011.4.21., 32. o. és a 23. EGT-kiegészítés, 2011.4.21., 1. o.

(3)  Az egységes szerkezetbe foglalt szöveget lásd: http://www.eftasurv.int/media/decisions/195-04-COL.pdf

(4)  HL L 340., 2010.12.22., 1. o. és a 72. EGT-kiegészítés, 2010.12.22., 1. o.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/13

---

Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az állami támogatások visszafizettetése esetén 2012. szeptember 1-jétől három EFTA államban alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(A Hatóság 2004. július 14-i 195/04/COL határozata  (1) 10. cikkének megfelelően közzétéve)

2012/C 384/11

Az alapkamatlábakat a 2008. december 17-i 788/08/COL hatósági határozattal módosított, az állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásnak (2) a referencia- és leszámítolási kamatlábak megállapítási módszeréről szóló fejezetével összhangban számítják ki. Az alkalmazandó referencia-kamatláb kiszámítása érdekében megfelelő kamatfelárakat kell alkalmazni az állami támogatásokról szóló iránymutatással összhangban. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy az alapkamatlábhoz 100 bázispontnak megfelelő kamatfelárat kell hozzáadni. A visszafizettetési kamatlábat szokásosan ugyancsak úgy számítják ki, hogy 100 bázispontot hozzáadnak az alapkamatlábhoz, amint azt a 2004. július 14-i 195/04/COL hatósági határozat (3) módosításáról szóló, 2008. december 17-i 789/08/COL hatósági határozat (4) előirányozza.

	Izland	Liechtenstein	Norvégia
2012.1.1–2012.5.31.	4,70	0,31	3,57
2012.6.1–2012.7.31.	4,70	0,38	3,57
2012.8.1–2012.8.31.	5,90	0,38	3,57
2012.9.1–	5,90	0,38	2,95

---

(1)  HL L 139., 2006.5.25., 37. o. és a 26. EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o.

(2)  HL L 105., 2011.4.21., 32. o. és a 23. EGT-kiegészítés, 2011.4.21., 1. o.

(3)  Az egységes szerkezetbe foglalt szöveget lásd: http://www.eftasurv.int/media/decisions/195-04-COL.pdf

(4)  HL L 340., 2010.12.22., 1. o. és a 72. EGT-kiegészítés, 2010.12.22., 1. o.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/14

---

NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS

2012/C 384/12

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az alábbi nyílt versenyvizsgát szervezi:

EPSO/AST/125/12 – Asszisztens (AST 3) az alábbi területeken:

1.	Ellenőrzés (Audit)

2.	Pénzügyek/Számvitel

3.	Gazdaság/Statisztika

A versenyvizsga-felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2012. december 6-i C 384 A. számában jelenik meg 23 nyelven.

További információk az EPSO honlapján találhatók: http://blogs.ec.europa.eu/eu-careers.info/

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/15

---

Az EFTA-Bíróság összetétele

Az EFTA-Bíróság hivatalvezetőjének kinevezése

2012/C 384/13

A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. jegyzőkönyvének 9. cikke értelmében Gunnar Selviket kinevezték az EFTA-Bíróság hivatalvezetőjének Skúli Magnússon utódaként a 2012. szeptember 1-jétől2015. augusztus 31-ig tartó időszakra.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/16

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6747 – Energie Steiermark/Steweag-Steg)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 384/14

1.

2012. december 6-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Stájerország tartomány és az EDF csoport közös irányítása alá tartozó Energie Steiermark AG (a továbbiakban: Energie Steiermark, Ausztria) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Steweag-Steg GmbH (a továbbiakban: SSG, Ausztria) felett.

2.	Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — az Energie Steiermark esetében: villamosenergia-termelés és -elosztás, gázszolgáltatás és fűtés elsősorban Ausztria területén, — az SSG esetében: villamosenergia-kereskedelem és –elosztás, elsősorban Ausztria területén.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6747 – Energie Steiermark/Steweag-Steg hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/17

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 384/15

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„FAL OYSTER”

EK-sz.: UK-PDO-0005-0885-22.07.2011

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés:

„Fal Oyster”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Egyesült Királyság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.7. osztály:

Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

„Fal Oyster” elnevezést kap a megjelölt területen október 1. és március 31. közötti időszakban hagyományos vitorlások és evezős hajók segítségével kifogott osztriga.

A „Fal Oyster” az Ostrea edulis osztrigafajhoz tartozik, amelynek közismertebb elnevezése az európai lapos osztriga. Héja a kerektől kissé eltérő vagy egyenetlen, ovális alakú és érdes, lemezes felületű. A héj barna vagy krémszínű, külső felületét pedig barna vagy kékes koncentrikus sávok borítják. A belső felülete nagyon sima, gyöngyszínű és fehér vagy kékesszürke, és gyakoriak rajta a sötétkék részek is.

A héj két fele (a két teknő) különböző alakú. A bal héj homorú és a szubsztrátumhoz nőtt, míg a jobb lapos és a bal oldalsóra fekszik fel. Az osztriga körülbelül 110 mm nagyságúra nőhet. A „Fal Oystert” hagyományos, a vidékre jellemző módszerek alkalmazásával, csak október 1. és március 31. között halásszák.

A „Fal Oyster” érzékszervi tulajdonságait a mészhéjú állatokkal foglalkozó nagy-britanniai szövetség (Shellfish Association of Great Britain) a következőképpen határozta meg:

Illat: jódos

Húsa: zamatos, dinnyére, fejes salátára és uborkára emlékeztető

Ízhatás: hosszan érezhető, enyhe ón- és vörösrézhatás

Állag: szilárd és sós

Külsejét tekintve a hús krémszínű, pereme pedig nem átlátszó és szürke.

A halászatot és tisztítást követően az osztrigát élő állapotban héjastól értékesítik kiskereskedelmi üzleteknek vagy éttermeknek az Egyesült Királyság egész területén, illetve exportálják. Az élő termék eltarthatósági ideje körülbelül 5 nap.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

Az osztrigákat csak október 1. és március 31. közötti időszakban, a meghatározott területen tenyésztik és hagyományos, motor nélküli hajók használatával halásszák.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Fal Oyster” előállítási területe a Truro Port Fishery-n belül található, melynek jogi határait (az 1936. évi, 1975-ben módosított) halászati rendelet valamennyi, a Truro és Falmouth kikötőkhöz, valamint a Truro, a Fal és a Tresilian folyók medréhez tartozó, összesen 1,101 hektárnyi (2 721 acre) területeként határozza meg.

A terület a Trefusis Pointot és a St Mawes Castle-t összekötő vonaltól északra, közepes tengervízszintnél az apálykor szokásos átlagos vízszintig terül el. A halászati terület határát az apálykor szokásos vízállás jelenti, amely egybeesik a partvonallal, kivéve az egyes öblökben, amelyek a halászat északi határát jelölik a Mylor, a St. Just és a Malpas patakoknál.

E meghatározott terület az egyetlen törvényileg szabályozott osztrigahalászat Anglia délnyugati részén.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Fal természetes és vadhalászat, ahol az osztrigákat nem tenyésztik. A vad- és természetes telepeket bizonyos mértékben gondozzák, mivel a halászat során a kotróháló megmozdítja a szubsztrátumot (táptalajt). Ezáltal jó állapotban marad a halászati terület, és a telepek alkalmankénti, halászás nélküli kotrása (amit a szaknyelv boronálásként említ) tovább javítja az osztrigatelepek minőségét, valamint elősegíti az osztrigalárvák letelepedését.

A Fal-vidék folyóit meredek völgyek látják el vízzel, és gazdag ásványi és biológiai anyagokkal rendelkeznek. A tölcsértorkolat szintén nagyon mély, vize ezért minden árapályváltozás alkalmával körbeáramlik és kicserélődik. Ebben az egyedülálló környezetben planktonok élnek, amelyek az osztrigák táplálékául szolgálnak.

Emellett az adatok azt mutatják, hogy a Cornwall környékén található bányák mindegyike nedves bánya, amelyet a Carnon-völgybe kell csapolni, vagy természetes módon oda folyik. A völgy a Fal tölcsértorkolatához és vízgyűjtőterületéhez vezet, melynek vize ezáltal ásványi anyagokban gazdag, ami a terület sajátosságát adja. Ezen ásványi anyagok, különösen a vörösréz és a cink felelős a „Fal Oyster” különleges ízéért, ezért annak ízjellemzői eltérnek a térség többi osztrigáéitól.

A halászati terület és a termék közötti szoros kapcsolatra fény derül a halászatról készített feljegyzésekben, amelyek részletezik a „Fal Oyster” Fal folyóban, a környező folyókban és azok környékén történő kifogásának, fejlődésének és értékesítésének folyamatát. A történelmi feljegyzésekből kiderül, hogy a vitorlások és evezős csónakok kotróhálók használatával halásztak. E leírások nagyon hasonlóak a jelenleg használatos módszerekhez és felszerelésekhez. Számos feljegyzés áll rendelkezésre az osztrigák kifogásának más területen nem alkalmazott korábbi és jelenlegi módszereiről.

A történelmi és hagyományos módszereknek megfelelően vitorlás vagy evezős csónakok húzzák maguk után a kotróhálót, és nem alkalmaznak gépi hajtóerőt az osztrigahalászathoz. A halászat e régi keletű hagyománya megnyilvánul a halászok nemzedékről nemzedékre átadott tudásában és felszerelésében. Bizonyított, hogy a tevékenységhez használt bárkákat nemzedékről nemzedékre továbbadták, és hogy némelyikük 100 évesnél is régebbi. Az átörökített készségek közé tartozik az osztrigák helyének meghatározása, a kifogott osztrigákkal való körültekintő bánásmód és az árapályjelenségtől és a széljárástól függően bizonyos osztrigatelepek kotrási módszerei.

Az 1800-as évek történelmi feljegyzéseiben szerepelnek utalások a Falmouth kikötő területén folytatott osztrigahalászat és -tenyésztés mesterségéről, amely magában foglalta az osztrigák halászatát, tenyésztését, kiválogatását és értékesítését.

Az 1900-as évek során törvényeket alkottak a halászat hosszú távú védelme céljából, valamint annak érdekében, hogy a halászat módszereit a hagyományos, csak a vitorlázást és az evezést lehetővé tevő eljárásokra korlátozzák. A körülbelül 100 hajóból álló flotta az 1980-as években azonban drámai mértékben csökkent, amikor osztrigabetegség következtében drasztikusan megcsappant az állomány, és többé nem volt jövedelmező a halászat. A betegség utáni talpraállás lassú folyamat volt, azonban a flotta fokozatosan gyarapodott. Az Oyster Fishery Management Group elnevezésű csoport a halászat irányítása céljából maga köré gyűjtötte a halászokat, a feldolgozókat és a felügyeleti hatóságokat.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Fal Oyster” tulajdonságai a vidék sajátosságát jelentő hagyományos helyi halászati módszer révén kötődnek a területhez. E módszer kotróhálók használatát jelenti, amelyeket vitorlás és evezős hajók húznak végig a tengerfenéken. E kotróhálók és hajók jellegüket tekintve megegyeznek a korábban használtakkal, amelyek története 1750-ből eredő leírásokig nyúlik vissza.

A hús szilárd és selymes, felülete pedig sima. Krémszínű, míg külsejét tekintve a perem nem átlátszó és szürke. Íze sós és édes, dinnyére, fejes salátára és uborkára emlékeztető zamattal. Ízhatása hosszan érezhető, fémes, enyhe ón és vörösréz jellegű.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

Az osztriga ízét az élőhelye határozza meg. A Fal halászat számára kedvezőek az ásványi és biológiai anyagokban gazdag környező völgyek. Emellett a Fal tölcsértorkolat mélysége lehetővé teszi, hogy a víz minden árapályváltozás alkalmával körbeáramoljon és kicserélődjön, ennélfogva egyedi, sós tengervizet és folyami édesvizet tartalmazó vízréteg van jelen. Ebben a környezetben az osztrigák tápanyagául szolgáló planktonok jönnek létre, amelyek hatással vannak más területek osztrigáinál sósabb, fémesebb, krémesebb és édesebb ízű „Fal Oyster” minőségére.

A „Fal Oyster” tulajdonságai a sajátosan erre a területre jellemző, hagyományos helyi halászati módszer, valamint a nemzedékről nemzedékre átörökített készségek révén kötődnek a területhez. E készségek közé tartozik az osztrigák helyének meghatározása, a kifogott állatokkal való körültekintő bánásmód és az árapályjelenségtől és a széljárástól függően bizonyos osztrigatelepek kotrási módszerei.

A „Fal Oyster” név elterjedése és annak előkelő ízéhez és minőségéhez kapcsolódó hírneve a feldolgozók és az Oyster Fishery Management Group tagjai kemény munkájának köszönhető. Valamennyi tag a „Fal Oyster” nevet használja, és kiváló minőségű terméket kínál értékesítésre a nagykereskedelmi szállítói láncon keresztül. A termékek iránt jelentős kereslet jelentkezik mind az egyesült királyságbeli, mind pedig az azon kívüli éttermek részéről.

1996 óta kerül megrendezésre a Fal Oyster fesztivál az osztrigahalászati szezon kezdetének, a cornwalli tengeri eredetű élelmiszerek és különösen azon utolsó fennmaradó hagyományos osztrigahalászatok egyikének megünneplésére, ahol még vitorlás vagy evezős csónakok húzzák a hálót.

A fesztivált a híres mesterszakács, Rick Stein is támogatja, aki Falmouth városában éttermet is nyitott, ahol a tengeri ételek kínálatában a „Fal Oyster” is helyet kapott. A „Fal Oystert” ezenkívül a filmvásznon, szakácskönyvekben és gasztronómiai újságírók cikkeiben is ünnepelték.

A „Fal Oyster”, mint az Egyesült Királyságban fennmaradó egyedüli hazai osztrigaállományok egyike bekerült a Slow Food mozgalom „Ark of Taste” elnevezésű projektjébe.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://archive.defra.gov.uk/foodfarm/food/industry/regional/foodname/products/documents/fal-oyster-pdo-120912.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---

13.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 384/21

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 384/16

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SAINT-MARCELLIN”

EK-sz.: FR-PGI-0005-0832-08.10.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Saint-Marcellin”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.3 osztály:

sajtok

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Saint-Marcellin” nem zsírtalanított, nem beállított zsír- és fehérjetartalmú, nyers vagy hőkezelt tehéntejből készült sajt. Henger alakú, széle lekerekített, átmérője 65–80 mm, magassága 20–25 mm, súlya legalább 80 gramm. E sajt jellegzetessége lágy, tejsavbaktériumot tartalmazó tésztája, amely keverés és összenyomás nélkül készül, enyhén sós, fűszerek és ízesítők hozzáadása nélküli, kéregflórája fehér színű, vagy bézs és kékesszürke közötti. Tésztája felvágáskor egyenletes.

A „Saint-Marcellin” zsírtartalma teljes kiszárítás után 100 grammban 40–65 gramm.

A szárítás módjától függően kétféle típusú „Saint-Marcellin” létezik:

—	A „száraz”„Saint-Marcellin”, amely több, mint 44 %-os szárazanyag-tartalmával megfelel a helyi hagyományoknak, és amelyet érleléssel tesznek alkalmassá a fehérjebomlás korlátozása általi tartósításra.

—

A „lágy”„Saint-Marcellin”, amelynek szárazanyag-tartalma az kíméletesebb szárítást követően több, mint 40 %, és olyan érlelési folyamaton megy keresztül, amelynek következtében hangsúlyos ízt kap, állaga lágy, sőt krémes lesz. Ezt a sajtot, amely inkább a régióbeli hagyományoknak felel meg, gyakran hosszabb ideig érlelik.

A „Saint-Marcellin” leghamarabb az oltást követő 10 nap elteltével hozható kereskedelmi forgalomba.

A „Saint-Marcellin” az értékesítés céljából csomagolható, de a csomagolás nem kötelező.

A sajt kérge, amely esetenként enyhén ráncos, nagyrészt vagy teljes egészében penésszel borított, ennek színe jellemzően fehér vagy a bézs és a kékesszürke közötti. Felvágáskor krémszínű tésztája sima és homogén, és néhány lyuk előfordulhat benne. Ízleléskor a kérge alig észlelhető. A lágy „Saint-Marcellin” állaga olvadó, a száraz „Saint-Marcelliné” pedig szilárd. A dominánsan tejsavas, közepesen sós „Saint Marcellin” jellegzetessége friss, kiegyensúlyozott aromákban gazdag íze (gyümölcsös, mézes íz).

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

Nem zsírtalanított, nem beállított zsír- és fehérjetartalmú tehéntej, amely a földrajzi területről származik.

A tejet nyersen vagy hőkezelve kell felhasználni, minek következtében kizárt a pasztőrözés. A „Saint-Marcellin” helyi hagyományokkal rendelkező sajt, készítése olyan övezetben alakult ki, ahol főként a tejtermelési célú szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. A sajtkészítéshez felhasznált tej mindig is a földrajzi területen található gazdaságokból került ki. Hírneve a területet és annak adottságait kihasználó, minőségi tejet előállító termelőket és a helyi szakértelem fennmaradásáról gondoskodó sajtkészítőket egyesítő ágazat kohéziójának köszönhető.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

Az előállítás földrajzi területe jellemzően kiterjedt takarmánytermő területekkel rendelkezik. A helyi tenyésztők természetesen mindig is e helyi források használatát részesítették előnyben, amelyek hozzájárulnak a „Saint-Marcellin” jellegzetességeihez. A tenyésztők az állatok takarmányozása során jelentős részt tartanak fenn a fűfélék, különösen a széna számára, és csak korlátozott mértékben használnak kiegészítő takarmányokat, fenntartva ezáltal a hagyományoknak megfelelő tenyésztési módot.

A tejelő tehenek takarmányozására tehát az alábbi követelmények vonatkoznak:

—	Autonóm takarmányozás: a takarmány évi összmennyiségén belül a szárazanyag-tartalom legalább 80 %-ának a földrajzi területről kell származnia.

—	Az éves takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 50 %-át fűféléknek kell alkotniuk, bármilyen formában.

—	A négy téli hónap (december, január, február, március) folyamán a takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 15 %-ban szénának kell lennie.

—

Az engedélyezett kiegészítő takarmány az éves takarmányadag szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30 %-át teheti ki. E vonatkozásban az alábbi kiegészítő takarmányok engedélyezettek: gabona és gabonatermékek, olajos növények és fehérjenövények, dióból készült takarmánypogácsa, valamint szárított zöldségfélék. Az említett takarmány-kiegészítők (mennyiségének) 10 %-át kitevő mennyiségben engedélyezettek a következők: tejsavó, burgonya és más gumók, szárított répapép, melasz és az alábbi táplálék-kiegészítők: ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek, bikarbonát és só.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

Az előállításnak a tejtermeléshez, a feldolgozáshoz, és a „Saint-Marcellin” érleléséhez kapcsolódó minden műveletét a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Nem releváns.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A sajtok címkézésére vonatkozó jogszabályokban előírtakon kívül minden sajt címkéjén fel kell tüntetni az alábbiakat is:

—	a „Saint-Marcellin” elnevezést,

—	a feldolgozóüzem megjelölését,

—	az európai uniós OFJ-logót és/vagy az „Indication Géographique Protégée” megjelölést.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Saint-Marcellin” előállításának földrajzi területe a Rhônes folyó keleti partján fekszik, a Vercors hegység tövében. Központja az Isère megyében található Saint-Marcellin település, a termék névadója, amely eredetileg a „Saint-Marcellin” árusításának központja volt. A földrajzi terület meghatározása történeti szempontokon (a „Saint-Marcellin” előállításának és árusításának bölcsője) és földrajzi szempontokon (a vidék és az általa kínált lehetőségek kihasználása közötti kapcsolat) alapul.

A földrajzi terület az alábbi járásokból áll:

Drôme megye esetében: — az alábbi járások teljes területe: Chapelle-en-Vercors, Romans-sur-Isère 1. és 2. járás, Saint-Donat-sur-l’Herbasse, Saint-Jean-en-Royans, — Bourg-de-Péage járás, Alixan, Bourg-de-Péage, Châteauneuf-sur-Isère települések kivételével, — Chabeuil járás: kizárólag Le Chaffal, Chateaudouble, Peyrus települések, — Crest-Nord járás: kizárólag Omblèze, Plan-de-Baix települések, — Le Grand-Serre járás: kizárólag Le Grand-Serre, Hauterives, Montrigaud, Saint-Christophe-et-le-Laris, Tersanne települések, — Saint-Vallier járás: kizárólag Châteauneuf-de-Galaure, Claveyson, Fay-le-Clos, La-Motte-de-Galaure, Mureils, Ratières, Saint-Avit, Saint-Barthélémy-de-Vals, Saint-Martin-D'Août, Saint-Uze települések,

Isère megyében: — az alábbi járások teljes területe: La Côte-Saint-André, Le Grand-Lemps, Le Pont-Beauvoisin, Pont-en-Royans, Rives, Roybon, Saint-Etienne-de-Saint-Geoirs, Saint-Geoire-en-Valdaine, Saint-Marcellin, Tullins, Vinay, Virieu, — Saint-Jean-de-Bournay járás: kizárólag Chatonnay, Eclose, Lieudieu, Meyssies, Saint-Anne-sur-Gervonde, Saint-Jean-de-Bournay, Tramole, Villeneuve-de-Marc települések, — Saint-Laurent-du-Pont járás, Saint-Pierre-d’Entremont, Saint-Pierre-de-Chartreuse települések kivételével, — Fontaine-Sassenage járás: kizárólag Veurey-Voroize település, — La Tour-du-Pin járás: kizárólag Montagnieu, Sainte-Blandine, Saint-Victor-de-Cessieu, Torchefelon települések, — Villard-de-Lans járás, Engins, Saint-Nizier-du-Moucherotte települések kivételével, — Voiron járás: Voreppe település kivételével,

Savoie megyében: — Le Pont-de-Beauvoisin járás: kizárólag Belmont-Tramonet, La Bridoire, Domessin, Le Pont-de-Beauvoisin, Saint-Beron, Verel-de-Montbel települések, — Saint-Genix-sur-Guiers járás, Gerbaix, Marcieux, Novalaise települések kivételével.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

Természeti tényezők

A „Saint-Marcellin” előállításának földrajzi területe Alsó-Dauphiné régió részét képezi, a lyoni alföld, valamint a Chartreuse hegységnek és a Vercors hegység nyugati részének meszes hegyei között helyezkedik el. A harmadkorban kialakult dombokból és fennsíkokból áll, amelyeket széles völgyek szabdalnak fel, keleten pedig hegyvidék határol. A terület fokozatos átmenetet képez az Alpok hegyei és Provence alföldje között.

Éghajlata túlnyomó részt enyhe, dombvidéki jellegű, 9 és 11 °C közötti átlaghőmérséklettel, és 800–1 100 mm közötti átlagos csapadékmennyiséggel.

A területre jellemzők a főként észak-déli irányban fújó szelek, amelyek a termelők és feldolgozók történetének és kultúrájának meghatározó tényezőivé váltak. Ezek a szelek teszik lehetővé nemcsak a dió és a dohány, hanem a sajtok szárítását is, sőt, még a helyi építészetet is befolyásolják. Ez kedvezett a sajtkészítő üzemek kialakulásának és elterjedésének szerte a területen, ami az évek során mit sem változott.

Emberi tényezők

A „Saint-Marcellin” előállításának területe túlnyomórészt vidéki terület, ahol jellegzetesen mezőgazdasági tevékenység folyik, és nagy mennyiségű legelő áll rendelkezésre (a hasznosított mezőgazdasági földterület 40–80 %-a takarmánytermő terület). Egymás mellett található itt meg a vegyes gazdálkodás és az állattartás, mindenekelőtt a gyümölcsfatermesztés (különösen a diófatermesztés; innen kerül ki a „Noix de Grenoble” OEM), valamint a tejtermelés.

Az eredetileg „tomme-nak” nevezett és a háztáji gazdaságokban készített sajt természetes módon „Saint-Marcellin” városából kiindulva vált ismertté, ahol a XV. századtól kezdve a régió legfontosabb vásárát tartották.

A sajtok, a dió (és a dohány) szárításának kedveztek a területen jellemző szelek, ezért találhatók szerte a régióban diószárító létesítmények. A diószárító épületekben sajtot is lehetett szárítani, amelyet a széljárásnak kitett, felakasztott, „tommier-nek” nevezett kosarakba tettek.

1870-től kezdve begyűjtők („coquetier-ek”) szabályos időközönként „körutakat” tettek a farmokon. Ők kezdték el ezeket a sajtokat a környező nagyobb városokba szállítani: Romans-ba, Grenoble-be, Lyonba, Saint-Étienne-be, Avignonba; ezek a városok ma is igen jelentős fogyasztók. A parasztok a siker láttán felbuzdulva egyre több sajtot készítettek, kifejlesztve így a „Saint-Marcellin” kereskedelmi forgalmazását.

Az 1920-as években az egykori begyűjtők a paraszti gyakorlat által inspirált sajtgyártási technikát alakítottak ki (aludttej, ugyanolyan tálcák használata). Így került sor arra, hogy Saint-Marcellin környékén már azt megelőzően kialakultak az első sajtkészítő üzemek, hogy a Saint-Marcellin első hivatalos definícióját bevezették volna.

A „Saint-Marcellin” előállítói igyekeztek igen korán szervezett formát adni az előállításnak, és megvédeni a terméket. Ennek nyomán megalakult előbb a „Saint-Marcellin” gyártóinak szövetsége, amelyet 1971-ben hoztak létre, majd 1994-ben a Saint-Marcellin szakmaközi bizottság, amely szervezeteknek a tejtermelők és a háztáji termelők is tagjai. Ettől az időszaktól kezdve az előállításban részt vevő valamennyi szereplő érintett a „Saint-Marcellin” reklámozásában, minőségének javításában és a nevének védelme érdekében tett erőfeszítésekben.

5.2.   A termék sajátosságai:

A sajt különleges jellemzői

A „Saint-Marcellin” kisméretű, korong alakú sajt, széle lekerekített, átmérője kb. 7 cm, súlya legalább 80 gramm, magassága kb. 2 cm.

Ami a külső megjelenését illeti, a kérge, amely esetenként enyhén ráncos, nagyrészt vagy teljes egészében penésszel borított, amelynek színe fehér vagy bézs és kékesszürke közötti.

Felvágáskor krémszínű tésztája sima és homogén. Ízleléskor a kérge alig észlelhető. A lágy „Saint-Marcellin” állaga olvadó, a száraz „Saint-Marcelliné” pedig szilárd.

A dominánsan tejsavas, közepesen sós „Saint Marcellin” jellegzetessége friss, kiegyensúlyozott aromákban gazdag íze (gyümölcsös, mézes íz).

Hagyományos szakértelem

Fontos szerepe van annak, hogy a tejelő tehenek takarmányozása helyi takarmánnyal történik, főleg fűfélékkel, és különösen, hogy az állatokat legalább évi 180 napon át nagy területen legeltetni kell (maximális állománysűrűség: 1,4 SZÁE hektáronként). Ezek a rendelkezések a felhasznált tej kiemelkedő minőségét hivatottak biztosítani.

A felhasznált tej mindössze enyhe hőkezelésen megy keresztül (a pasztőrözés tilos), és a zsír- vagy fehérjetartalmát sem állítják be, annak érdekében, hogy a tej megőrizhesse az összes eredeti tulajdonságát, és a „Saint-Marcellin” gazdag aromái kibontakozhassanak.

A „Saint-Marcellin” identitása és jellege egy olyan különleges feldolgozási technikának köszönhető, amelyet a régi hagyományos módszerek hagytak örökül. A „Saint-Marcellin” jellegzetes érzékszervi tulajdonságai olyan – „tejsavas” típusú – alvadék összenyomás és keverés nélküli felhasználásával érhetők el, amely enyhén sós, és amelyet szárítanak, majd pedig érlelnek.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Saint-Marcellinnek” a földrajzi területtel való kapcsolata a termék hírnevén, különleges tulajdonságain, és az előállítását lehetővé tévő hagyományos szakértelmen alapul.

A „Saint-Marcellin” készítése az állattartás történetileg kialakult gyakorlatán (a vegyes gazdálkodás/állattartás) alapul, valamint a feldolgozáson; mindkét tényező elválaszthatatlanul kapcsolódik a természetes környezethez:

—	a helyi legeltetés és takarmány fontos szerepe az állatok takarmányozásában, annak köszönhetően, hogy a földrajzi területen jelentős takarmánytermő területek állnak rendelkezésre,

—	mivel a földrajzi terület erősen szeles, kialakult a sajt szárítás és érlelés útján történő tartósításának hagyománya.

Mindezen körülmények kedveztek a kisméretű sajt előállításának. A sajtot már igen korán (a XV. században) „Saint-Marcellinnek” kezdtek nevezni, az akkor legfontosabb piac neve után. A „Saint-Marcellin” első említése XI. Lajos intendánsának számlakönyveiben található (XV. század).

Franciaországban a „Saint-Marcellin” sajt a területen működő gyártók kérelmére 1935 óta hivatalos elnevezésnek minősül. Leírása 1942-ben jogszabályi megerősítést nyert, majd több alkalommal módosításra került. 1980 óta megfelel a jelenlegi termékleírásnak: „a sajt átmérője kb. 70 mm, magassága 20–25 mm, súlya legalább 80 gramm, tejsavbaktériummal kevert tehéntejből előállított tésztája lágy, keverés és összenyomás nélkül készül, enyhén sós, fűszereket és ízesítőket nem tartalmaz stb.” Így alakulhatott ki a „Saint-Marcellin” pontosan meghatározott előállítási módja.

A „Saint-Marcellin” ünnep, a „Saint-Marcellin” múzeum és a „Saint-Marcellin” bizottságnak a helyi és országos mezőgazdasági kiállításokon való részvétele tovább növelték a termék hírnevét.

A „Saint-Marcellin” jelenlegi hírnevére utal, hogy az szerepel Dauphiné és a környék városai (Lyon, Grenoble, Saint-Etienne) számos éttermének étlapján: megjelenhet sajttálakon, vagy melegen, salátával, vagy leveles tésztába töltve, vagy csőben sütve stb. Az 1995-ös francia gasztronómiai útmutató (Édition Rhônes-Alpes) megerősíti ezt a hírnevet, és egy teljes cikket szentel a „Saint-Marcellinnek”.

Jelenleg az előállítási területen működő hét sajtüzem igen gyakran használja a „Saint-Marcellin” nevet – amint erről a kiadott címkék száma tanúskodik –, és a sajt jelentős hírnévre tett szert a régióban és azon túl is. 2008-ban például 35,5 millió darab „Saint-Marcellin” címkével ellátott sajtot gyártottak.

A sajt régre visszanyúló története és minőségének korai definiálása lehetővé tette, hogy az a fejlődése során megőrizze eredeti jellegzetességeit. Ma, az egységes előállítási hálózatnak és annak köszönhetően, hogy azonosítják a földrajzi területtel és az ott fellelhető szakértelemmel, a „Saint-Marcellin” hírneve országszerte elismert, annak ellenére, hogy előállítása túlnyomó részt továbbra is eredeti származási helyén történik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCIGPSaint-MarcellinV2.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---