11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 380/1

1.

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló tanácsi állásfoglalás (1) megállapította, hogy a fiatalok értékes erőforrást jelentenek a társadalom számára, és hangsúlyozta, hogy velük és szervezeteikkel folyamatos és strukturált párbeszédet folytatva biztosítani kell számukra a jogot, hogy részt vegyenek az őket érintő politikák alakításában;

2.

a fiatalok foglalkoztatásáról a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2011. május 19-én elfogadott állásfoglalás (2) kimondta, hogy a második 18 hónapos munkaciklus tartamára (vagyis a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti időszakra) az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés átfogó tematikus prioritása az ifjúság szerepvállalása lesz, különös tekintettel az Európa demokratikus életében való részvételre;

3.

a strukturált párbeszéd részvételen alapuló, alulról építkező folyamat, a második 18 hónapos munkaciklusban elért eredmények pedig egyrészt a lengyel, a dán és a ciprusi elnökség alatt folytatott nemzeti konzultációk, másrészt a 2011 szeptemberében Varsóban, 2012 márciusában Sorø-ban és 2012 szeptemberében Nicosiában megrendezett uniós ifjúsági konferenciák eredményeire épülnek;

4.

a strukturált párbeszéd második munkaciklusában mind a 27 tagállamban nemzeti konzultációkat tartottak, és a folyamatban az ifjúsági vezetők és a fiatalok nagy számban vettek közvetlenül részt (3). Ezen túlmenően más érdekelt felek, köztük nemzetközi civil ifjúsági szervezetek is bekapcsolódtak a konzultációba;

5.

a Bizottság átalakítja és továbbfejleszti az Európai Ifjúsági Portált oly módon, hogy az minden európai fiatal számára hasznos és hozzáférhető legyen. Ennek jegyében új rovatokkal bővítette a portált: az egyik az uniós ifjúsági konferenciák eredményeit mutatja be, a másik pedig a strukturált párbeszédről ad tájékoztatást (4);

6.

a lengyel elnökség számára az jelentett konkrét prioritást, hogy elmélyüljön az együttműködés az Európai Unióban, illetve a kelet-európai és a kaukázusi országokban élő fiatalok között, különös tekintettel a fiatalok mobilitására és szerepvállalására. Kiemelt hangsúlyt kapott ezenfelül az is, hogy milyen szerepet játszik az informális és nem formális tanulás előmozdítása, illetve e tanulmányok elvégzésének validálása a fiatalok esetében;

7.

a lengyel elnökség alatt a Tanács megállapodott abban, hogy továbbra is ösztönözni fogja az EU és a keleti partnerség országai között az ifjúsági együttműködést (5). A 2012–2013-as időszakra a Bizottság további forrásokat tett elérhetővé a „Fiatalok lendületben” elnevezésű program számára annak érdekében, hogy a „keleti partnerség ifjúsági keretén” belül növekedjen a keleti partnerség hat partnerországának részvételével megvalósuló projektek száma, és bővüljön az ezen országokból származó résztvevők köre (6);

8.

a dán elnökség számára az jelentett konkrét prioritást, hogy elősegítse a fiatalok kreativitásának, innovációs képességének és tehetségének fejlesztését, tekintettel arra, hogy ezek birtokában a fiatalok könnyebben tudnak tevékenyen részt venni a társadalom életében, és javul munkaerő-piaci foglalkoztathatóságuk. Ebben a tekintetben tág értelemben vett részvételről van szó, mely a képviseleti demokrácia és a civil társadalom összes szintjén megvalósuló ifjúsági szerepvállalást magában foglalja;

9.

a dán elnökség alatt a Tanács felkérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyitott koordinációs módszer elve alapján – a tagállamok által kinevezett nemzeti szakértők részvételével – hozzanak létre tematikus szakértői csoportot azoknak a bevált módszereknek a cseréje céljából, melyek a nem formális és informális tanulás során elsajátított, a foglalkoztathatóság szempontjából lényeges kompetenciák és készségek azonosítása révén elősegítik a fiatalok kreativitásának és innovációs képességének fejlesztését;

10.

a ciprusi elnökség számára az jelentett konkrét prioritást, hogy előmozdítsa a fiatalok szerepvállalását és a fiatalok teljes körű társadalmi befogadását, különös tekintettel a migráns hátterű fiatalok befogadására. Kiemelt hangsúlyt kapott az a tény, hogy a befogadó, demokratikus és virágzó társadalmak megteremtéséhez mennyire fontos elősegíteni, hogy az ifjúsági szervezetek mellett az összes fiatal részt vegyen a társadalmi és demokratikus életben, különösen a döntéshozatalban. A célt annak előmozdítása jelentette, hogy tevékeny szerepvállalás révén mindegyik fiatal megtalálja a helyét a tágabb értelemben vett társadalmi és demokratikus életben;

11.

2012. november 27-én sor került a közös uniós ifjúsági jelentés elfogadására. A dokumentum az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) átfogó céljai tekintetében elért eredményekről ad értékelést, ideértve a strukturált párbeszéd első két munkaciklusát is;

12.

a strukturált párbeszéd folyamata elősegíti a fiatalok érvényesülését, és lehetővé teszi számukra, hogy polgárként tevékeny szerepet vállaljanak, és részt vegyenek a demokratikus életben. Ezért a fiatalokat a strukturált párbeszéd összes szakaszába be kell vonni, az egyes elnökségek prioritásainak meghatározásától kezdve a követő intézkedések figyelemmel kísérésén át egészen a párbeszéd során született eredmények gyakorlatba történő átültetésének kiértékeléséig. A prioritások meghatározása ugyanakkor továbbra is a Tanács és a tagállamok hatáskörébe tartozik. A soron következő elnökségi trióknak korán – még a strukturált párbeszéd munkaciklusai során megvalósítandó általános tematikus prioritásokra vonatkozó javaslatok megfogalmazása előtt – ki kell kérniük konzultáció révén az ifjúsági képviselők és az Európai Bizottság véleményét;

13.

támogatni kell a nemzeti munkacsoportok által annak a közös célnak az elérése érdekében végzett munkát, hogy a fiatalok – különösen olyan fiatalok, akik eltérő háttérrel rendelkeznek – következetesen és nagyobb mértékben vegyenek részt a strukturált párbeszéd folyamatában. A nemzeti munkacsoportokat úgy kell összeállítani, hogy azok kellően nyitottak legyenek, és biztosítsák, hogy minden fiatal részt vehessen a folyamatban;

14.

a strukturált párbeszéd irányát meghatározó kérdéseket közérthetően kell megfogalmazni annak érdekében, hogy a nemzeti munkacsoportok több fiatalt tudjanak megszólítani;

15.

a konzultáció folyamatának és nyomon követésének javítása céljából ösztönözni kell, hogy – a strukturált párbeszéd adott tematikus prioritásának függvényében – a nemzeti munkacsoportokban más szakértők is részt vegyenek helyi, regionális, tagállami és európai szinten (7). Ezen túlmenően a strukturált párbeszéd eredményeit ágazatra való tekintet nélkül meg kell ismertetni az érdekelt felekkel. Az ifjúságkutatóknak pontosan meghatározott szerepet kell biztosítani a folyamatban;

16.

javítani kell a strukturált párbeszéd eredményei kapcsán politikai téren hozott követő intézkedéseket és az eredmények gyakorlatba történő átültetését (8);

17.

a szereplők mindegyikének a teljes folyamat során, a kezdetektől hangsúlyoznia kell a strukturált párbeszéd eredményei, valamint a tagállami és az európai szintű ifjúságpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolat meglétét, melyet ezenfelül világosabbá kell tenniük, és jobban kell kommunikálniuk az emberek felé;

18.

a fentieken túlmenően intézkedések és kezdeményezések révén növelni kell a strukturált párbeszéd ismertségét és elismertségét helyi, regionális, tagállami és európai szinten. A folyamat közismertségének javítása céljából az Európai Ifjúsági Portált is tovább kell fejleszteni;

19.

annak érdekében, hogy kézzelfogható politikai eredmények szülessenek, elő kell segíteni, hogy az uniós ifjúsági konferencia mindinkább betölthesse azt a szerepet, hogy valamennyi fiatal, ifjúsági szervezet és szakpolitikai döntéshozó számára fórumot biztosítson a strukturált párbeszédhez. Lehetőség szerint elő kell segíteni az ifjúságkutatók részvételét a folyamatban;

20.

az Európai Bizottságnak az érdekelt fiatalokkal szoros együttműködésben gondoskodnia kell arról, hogy a jövőben megrendezésre kerülő európai ifjúsági hetek szerves részét képezve párbeszédre kerüljön sor a strukturált párbeszéd főbb szereplőivel;

21.

a jövőbeli többéves pénzügyi keretről folytatandó tárgyalások sérelme nélkül fenntartható támogatásban kell részesíteni a strukturált párbeszédet;

22.

új módszerek és eszközök – például a közösségi média és az elektronikus részvételt biztosító alkalmazások – révén minden szinten támogatni kell és elő kell segíteni a fiatalok részvételét a döntéshozatali folyamatokban;

23.

fel kell ismerni, hogy az ifjúsági szervezetek, a fiatalokat segítő információs és tanácsadó szolgálatok, valamint az ifjúságpolitika terén működő szakmai szervezetek lehetőséget adnak a fiatalok kompetenciáinak és készségeinek fejlesztésére, különösen ami a hátrányos helyzetű fiatalokat illeti;

24.

tudatosítani kell az emberekben a közös európai értékeket azáltal, hogy a strukturált párbeszédet az összes fiatalra, közöttük konkrét célcsoportokra – például a szervezetekbe nem tartozó és a hátrányos helyzetű fiatalokra – is kiterjesztjük;

25.

minden szinten fokozni kell azoknak az ifjúsági tevékenységeknek a támogatását, amelyek középpontjában az uniós és az Unión kívüli országok fiataljainak részvétele és kultúrák közötti párbeszéde áll;

26.

feltétlenül létre kell hozni olyan, ifjúságsegítők által irányított ifjúsági létesítményeket, amelyekben a fiatalok – akár a szervezetekbe nem tartozó és a hátrányos helyzetű fiatalok is – találkozhatnak egymással, projekteket dolgozhatnak ki, illetve projektekben vehetnek részt;

27.

szenteljenek megfelelő figyelmet a strukturált párbeszéd tapasztalatai alapján megfogalmazott fenti ajánlásoknak, melyek a strukturált párbeszéd folyamatának kiértékelésén és továbbfejlesztését túl arra irányulnak, hogy elősegítsék a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében;

28.

A 2012. évi uniós ifjúsági jelentés, mely hivatkozik a vonatkozó uniós ifjúsági mutatókra, információkkal szolgál a fiatalok társadalmi befogadásával kapcsolatos kihívásokról. A jelentés kiemeli, hogy a fiatalok körében elsősorban azok alkotnak a szegénység és a társadalmi kirekesztődés szempontjából veszélyeztetett csoportot, akik nincsenek foglalkoztatva, és nem részesülnek oktatásban, illetve képzésben. A dokumentum szerint a 27 uniós tagállamban a fiatalok 29,1 %-át fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye, ami magasabb, mint a teljes lakosságon belüli arány (23,5 %). Ez rávilágít arra, mennyire fontos kiemelt figyelmet fordítani erre a társadalmi csoportra, és milyen lényeges a társadalmi befogadást ifjúságpolitikai prioritásként kezelni;

29.

ezért a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel a következő munkaciklus során (azaz a 2013. január 1-jétől2014. június 30-ig tartó időszakban) folytatandó strukturált párbeszéd átfogó tematikus prioritása a társadalmi befogadás lesz. Az elnökségi trió harmadik munkaciklusra vonatkozó konkrét prioritásait a melléklet ismerteti;

30.

a kiválasztott kiemelt cselekvési területeket az esetlegesen felmerülő új fejlemények alapján minden elnökség kiegészítheti;

31.

a következő hármas elnökségi ciklus (azaz a 2014. július 1-jétől2015. december 31-ig terjedő időszak) kiemelt cselekvési területeit az elnökség hivatalba lépése előtt meg kell határozni.

11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 380/5

(1)

A Tanács 2012. július 16-i határozatával (2) a 2012. szeptember 18. és 2015. szeptember 17. közötti időtartamra kinevezte az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjait.

(2)

Karin THAPPER lemondását követően a központ igazgatótanácsában a munkáltatói szervezetek képviselőinek kategóriájába tartozó egyik tag helye megüresedett,

11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 380/6

Council of the European Union

(Attn: CP 931 designations)

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 380/7

Council of the European Union

General Secretariat

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 380/8