AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

5.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/1

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. december 4.

2012/C 375/01

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3092
JPY	Japán yen	107,28
DKK	Dán korona	7,4604
GBP	Angol font	0,81230
SEK	Svéd korona	8,6265
CHF	Svájci frank	1,2136
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,3465
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,243
HUF	Magyar forint	282,39
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6964
PLN	Lengyel zloty	4,1291
RON	Román lej	4,5343
TRY	Török líra	2,3367
AUD	Ausztrál dollár	1,2497
CAD	Kanadai dollár	1,3013
HKD	Hongkongi dollár	10,1463
NZD	Új-zélandi dollár	1,5866
SGD	Szingapúri dollár	1,5941
KRW	Dél-Koreai won	1 419,25
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,5504
CNY	Kínai renminbi	8,1506
HRK	Horvát kuna	7,5265
IDR	Indonéz rúpia	12 580,93
MYR	Maláj ringgit	3,9830
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,449
RUB	Orosz rubel	40,3515
THB	Thaiföldi baht	40,179
BRL	Brazil real	2,7575
MXN	Mexikói peso	16,9802
INR	Indiai rúpia	71,5710

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

5.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/4

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

COMP/39.462 – Szállítmányozás

2012/C 375/04

I. ELŐZMÉNYEK

(1)	Az ezzel az üggyel kapcsolatos határozattervezet négy különböző, légi szállítmányozási szolgáltatásokat érintő kartellre vonatkozik.

(2)

Az eljárást azt követően indították meg, hogy a Deutsche Post AG (ideértve a DHL Global Freight Forwarding, az Exel Ltd. vállalkozásokat, valamint más leányvállalatokat és társult vállalatokat) mentességi kérelmet nyújtott be. 2007 októberében a Bizottság néhány szállítmányozó telephelyein vizsgálatokat végzett az 1/2003/EK rendelet 20. cikke szerint.

(3)

A vizsgálatokat követően hét szállítmányozó engedékenységi közlemény szerinti kérelmeket nyújtott be: a Deutsche Bahn AG és leányvállalatai, pontosabban a Schenker AG; a Public Warehousing Company K.S.C; az ABX; a CEVA Group Plc. és az Eagle Inc; a Nippon Express Co. Ltd; az [*]; és a Yusen Air & Sea Service (Europe) B.V.

II. ÍRÁSBELI ELJÁRÁS

(4)

2010. február 5-én a Bizottság kifogásközlést címzett 15 vállalatcsoporthoz tartozó 47 jogi személynek (a továbbiakban: a felek) az EUMSZ 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének a szállítmányozási ágazatban (2) elkövetett állítólagos megsértésével kapcsolatban. A kifogásközlés négy külön állítólagos jogsértésre vonatkozott: az új exportrendszerrel (NES – New Export System), a fejlett rakományjegyzék-rendszerrel (AMS – Advanced Manifest System), a pénzügyi kiigazítási tényezővel (CAF – Currency Adjustment Factor), és a csúcsszezon pótdíjjal (PSS - Peak Season Surcharge) kapcsolatos jogsértésre.

(5)	A feleknek 2010. február 11. és 18. között biztosították az iratbetekintést. A felek a szóbeli és írásbeli engedékenységi nyilatkozatokba is betekinthettek a Bizottság hivatali helyiségeiben. Nem kaptam kérelmeket a további iratbetekintésre vonatkozóan.

(6)

A kifogásközlések címzettjeinek határidőt szabtak meg a kifogásközlés megválaszolására, amire eredetileg az iratbetekintéstől számított 8 héten belül, vagyis 2010. április 9. és 16. között volt lehetőség. 13 fél (a Deutsche Post AG és az ABX kivételével mindenki) a határidő meghosszabbítását kérte, többségük olyan okokra hivatkozva, melyeket – legalábbis részben – indokoltnak tartottam. A határidőt maximum két héttel hosszabbítottam meg. Az összes fél a megadott határidőn belül válaszolt. Egy fél kivételével valamennyien szóbeli meghallgatást kértek írásbeli válaszaikban.

III. SZÓBELI ELJÁRÁS

(7)	A szóbeli meghallgatást 2010. július 6. és 9. között tartották. A meghallgatáson valamennyi fél képviselője részt vett, a meghallgatást nem kérő egyetlen fél kivételével.

(8)

A szóbeli meghallgatást megelőzően három fél részben zárt ajtók mögötti meghallgatást kért. A két kérelemből az egyiket elutasítottam, a másiknak helyt adtam. A szóbeli meghallgatáson azonban megállapítottam, hogy a zárt ajtók mögötti meghallgatás több tekintetben sem volt indokolható, mivel annak keretében csak kevés bizalmas információ hangzott el. Ezért az érintett felet felszólítottam arra, hogy a zárt ajtók mögötti meghallgatásának összefoglalóját szóban ismertesse a többi féllel, és hogy nyújtsa be állásfoglalásának nem bizalmas változatát, melyet a szóbeli meghallgatást követően nyújtottak be és továbbítottak az összes félnek.

(9)

A szóbeli meghallgatáson néhány fél azon az alapon vitatta a Deutsche Post AG mentességi kérelmének érvényességét, hogy a Deutsche Post AG vállalkozást képviselő külső jogi tanácsadók állítólagosan megsértették a brüsszeli ügyvédi kamarai szabályokat és a szerződési jogot. Mivel ez a kérdés a meghallgatás során bizonyos fontosságra tett szert, megfelelőnek és hatékonynak tartottam megadni valamennyi félnek azt a lehetőséget, hogy a szóbeli meghallgatást követően benyújtsák észrevételeiket, amit négy fél meg is tett. A határozattervezet megállapítja, hogy a Deutsche Post AG mentességi kérelmének megtámadása nem indokolt.

IV. A SZÓBELI MEGHALLGATÁS UTÁNI ELJÁRÁS

1. Tényállást közlő levél

(10)

A felek által a NES-jogsértéssel kapcsolatosan a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás megállapítása érdekében benyújtott érveket illetően a Bizottság a szóbeli meghallgatást követően további tényfeltárást végzett. Ennek eredményeként az érintett felek a Bizottságnak kiegészítő információkat küldtek meg. Mivel a Bizottság a kiegészítő információkból néhányat fel kívánt használni a közleményében annak megállapításához, hogy a NES-jogsértés hatást gyakorol a kereskedelemre, megfelelőnek tartotta megküldeni ezeket az információkat az érintett feleknek a 2011. szeptember 20-án kelt levélben (a továbbiakban: tényállást közlő levél), melyben lehetőséget adott az érintett feleknek, hogy két héten belül küldjék meg észrevételeiket.

(11)	Az összes érintett fél írásbeli észrevételeket nyújtott be a tényállást közlő levéllel kapcsolatban.

(12)

Eljárási szinten az egyik fél, a CEVA, panaszt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy először is nem adtak neki lehetőséget arra, hogy a szóbeli meghallgatáson benyújtsa észrevételeit az új bizonyítékra vonatkozóan, továbbá véleménye szerint a Bizottságnak az új bizonyíték alapján levont következtetései nem voltak egyértelműek, ami hátráltatta abban, hogy ismertesse véleményét azokkal a következtetésekkel kapcsolatban. A CEVA ezek alapján úgy vélte, hogy sérült a védelemhez való joga. Másodszor, a CEVA úgy véli, hogy a tényállást közlő levélben említett új bizonyítékot későn, a szóbeli meghallgatás után kérték be (2011 májusa). A CEVA ezért okkal feltételezhette, hogy a bizonyítékot a bírság kiszámításához, nem pedig a kifogásközlésben meghatározott kifogások alátámasztásához használják fel. A CEVA állítása szerint ez tisztességtelen magatartás a Bizottság részéről, ami sértette a védelemhez való jogát. Harmadszor, a CEVA szerint sérült az egyenlő elbánás elve, mivel a tényállást közlő levélben említett néhány bizonyítékhoz a Bizottság a mentességet kérelmezőtől jutott hozzá olyan kérdésekre kapott válaszokból, amelyeket a többi félnek nem tettek fel.

(13)

Kötelességem fényében, melynek célja a felek védelemhez való jogának (3) hatékony érvényre juttatása, tanulmányoztam a CEVA által megküldött állításokat. Megállapítom, hogy a CEVA hatékonyan gyakorolhatta a védelemhez való jogát a tényállást közlő levélben említett kérdésekkel kapcsolatban, az alábbi okokból:

—

Először, azzal az állítással kapcsolatban, miszerint a vállalat a szóbeli meghallgatáson nem tudta megtenni észrevételeit a tényállást közlő levélben említett bizonyítékkal kapcsolatban, megemlítem, hogy a Bizottságnak jogában áll a kifogásközlést követően a feleknek friss, véleménye szerint az érvelését alátámasztó dokumentumokat megküldeni, amennyiben a Bizottság elegendő időt biztosít a vállalkozások számára ahhoz, hogy a tárggyal kapcsolatban megtegyék észrevételeiket (4). Ebben az esetben a CEVA-nak lehetőséget biztosítottak, hogy tegye meg észrevételeit a tényállást közlő levélben említett kérdésekkel kapcsolatban, és élt is ezzel a lehetőséggel. Azt illetően, hogy a tényállást közlő levélben foglalt következtetések nem voltak egyértelműek, ami hátráltatta a CEVA-t abban, hogy ismertesse véleményét azokkal a következtetésekkel kapcsolatban, megjegyzem, hogy nem találtam érveket ezen állítás alátámasztására. Továbbá, a CEVA 31 oldalas választ küldött, mely a tényállást közlő levélben ismertetett minden egyes „lehetséges következtetéssel” foglalkozik, és részletesen ismerteti azokat a bizonyítékokat, amelyekre a Bizottság saját állítása szerint támaszkodni kíván. Végezetül a címzettek egyike sem állította, hogy a tényállást közlő levélben szereplő következtetések nem lettek volna egyértelműek. Ezért úgy vélem, hogy a CEVA állítása megalapozatlan.

—

Másodszor, azt illetően, hogy a Bizottság állítólagosan tisztességtelenül járt el, megállapítom, hogy a Bizottság 2011. májusi információkérése nem tartalmazott olyan kitételt, amely szerint a kért információt bírságok kiszámítása céljából használnák fel, sem pedig egyéb célra, mint pl. a NES-jogsértés esetében a kereskedelemre gyakorolt hatás kérdésének megvizsgálásához. A CEVA tévesen feltételezte, hogy a Bizottság kizárólag a bírságok kiszámítása céljából kért információkat, és ezért ez alapján nem állíthatja, hogy a Bizottság tisztességtelenül járt el. A Bizottságnak jogában áll, hogy az igazgatási eljárás keretében új vizsgálatokat indítson, amennyiben az eljárás alapján további vizsgálatokra van szükség (5).

—

Harmadszor, ami az egyenlő elbánás elvének állítólagos megsértését illeti, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság szabadon járhat el vizsgálatai lefolytatása során és nincs kötelezve arra, hogy ugyanazokat a kérdéseket tegye fel valamennyi vállalkozásnak, amelyekről gyanítja a jogsértésben való részvételt (6).

2. A Versenypolitikai Főigazgatóság bírság kiszámításával kapcsolatos levele

(14)

2011. október 25-én a Versenypolitikai Főigazgatóság valamennyi félnek levelet küldött, melyben jelezte, hogy a Bizottság felhasználhat néhány, értékesítésre vonatkozó adatot, melyek a „forgalom” kiszámításának, és így a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatás (7) szerint a kivethető bírságok kiszámításának alapjául szolgálnak. A feleknek 2 hét állt rendelkezésre ahhoz, hogy megtegyék az ezzel a kérdéssel kapcsolatos észrevételeiket. Néhány fél a Versenypolitikai Főigazgatóságnak küldte meg észrevételeit.

(15)

A Deutsche Bahn AG (8) észrevételeiben kérte, hogy biztosítsanak számára hozzáférést a COMP/39.258 légi árufuvarozás (9) ügy irataihoz, mivel ezek szükségesek számára ahhoz, hogy értékelhesse és észrevételezhesse ebben az ügyben a Bizottság által a bírságok kiszámításához alkalmazott kiindulási alapot. A Bizottság nem válaszolt közvetlenül a kérelemre (10). Ugyanakkor a jelentés megszövegezése idején a kérelem beérkezésétől számítva több mint 3 hónap telt el, és, bár a Deutsche Bahn az eltelt idő alapján feltételezhette, hogy kérelmét elutasítják, a vállalkozás nem kért fel a 2011/695/EU határozat 3. cikkének (7) bekezdése szerinti független felülvizsgálat elvégzésére.

V. A BIZOTTSÁGI HATÁROZAT TERVEZETE

(16)	A 2011/695/EU határozat 16. cikke alapján megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak azokkal a kifogásokkal foglalkozik-e, amelyek tekintetében a feleknek lehetőséget nyújtottak észrevételeik megtételére. Ezzel kapcsolatban pozitív következtetésre jutottam.

(17)

Megjegyzem továbbá, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy nem emel kifogást a kifogásközlés címzettjei közül három vállalat ellen, ideértve két olyan vállalatot, amelyeket a jogsértést illetően korábban leányvállalataikkal együtt egyetemlegesen felelősnek tartottak, és egy olyan vállalatot, amelyet a jogsértésért közvetlenül felelősnek tartottak, azonban a határozatban már nem szerepelt, mivel a bizonyítékok alapján a felelősség a vállalkozás egy másik vállalatának tudható be. Továbbá, a kifogásközléshez képest a határozattervezet rövidebb időtartamot állapít meg bizonyos vállalkozások tekintetében az AMS-, a CAF- és a PSS-jogsértések vonatkozásában.

VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK

(18)	Megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

Brüsszel, 2012. március 26-án.

Michael ALBERS

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikkével összhangban – HL L 275., 2011.10.20., 29. o.

(2) A Bizottság a határozatban a következőképpen határozza meg a szállítmányozási szolgáltatásokat: „árucikkek szállításának ügyfelek nevében, azok igényeinek megfelelően történő megszervezése (adott esetben ideértve az olyan tevékenységeket, mint a vámkezelés, a raktározás, a földi kiszolgálás). A szállítmányozási szolgáltatások belföldi és nemzetközi szállítmányozási szolgáltatásokra oszthatók, valamint légi, szárazföldi és vízi szállítmányozásra.” (Határozat, (3) preambulumbekezdés). A határozatban ismertetett jogsértések mindegyike légi szállítmányozási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.

(3) A 2011/695/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdése.

(4) T-23/99. sz. ügy, LR AF 1998 A/S, korábban Løgstør Rør A/S kontra az Európai Közösségek Bizottsága, (EBHT 2002., II-1705. o., 190. pont.).

(5) Lásd pl. a C-52/69. sz. ügyet, J.R. Geigy AG kontra Bizottság, (EBHT 1972., 787. o., 14. pont.).

(6) T-48/00. sz. ügy, Corus UK kontra Bizottság (EBHT 2004., II-2331. o., 212. pont.).

(7) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről (HL C 210., 2006.9.1., 2. o.).

(8) És a kapcsolódó vállalatok: a Schenker AG, a Schenker Limited, a Schenker China Ltd. és a Schenker International (H.K.) Ltd.

(9) Az üggyel kapcsolatos információ megtalálható a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

(10) A Bizottság a határozattervezetben ezzel ellenkezőleg elutasította a kérelmet.

5.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/7

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2012. március 28.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszám COMP/39.462 – Szállítmányozás)

(az értesítés a C(2012) 1959. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol és a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 375/05

A Bizottság 2012. március 28-án határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton teszi közzé a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1. BEVEZETÉS

(1)

A Bizottság 2012. március 28-án a Szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének a szállítmányozási ágazatban történt négy különböző megsértéséhez kapcsolódóan határozatot fogadott el. A határozat címzettjei a jogsértések révén összehangolták ármagatartásukat a nemzetközi szállítmányozási szolgáltatások nyújtása terén, négy különböző pótdíj/díjmechanizmus vonatkozásában: az új exportrendszer (NES — New Export System), a fejlett rakományjegyzék-rendszer (AMS — Advanced Manifest System), a pénzügyi kiigazítási tényező (CAF — Currency Adjustment Factor), és a csúcsszezon pótdíj (PSS — Peak Season Surcharge).

2. AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1. Eljárás

(2)

A Deutsche Post AG által a 2006. évi engedékenységi közleménynek megfelelően benyújtott mentességi kérelmét követően a Bizottság 2007. október 10-én vizsgálatokat végzett és további engedékenység iránti kérelmeket kapott a Deutsche Bahn AG, a Public Warehousing Company KSC, az ABX Logistics, a CEVA Group Plc., a Nippon Express Co. Ltd vállalkozásoktól, valamint az [*] és a Yusen csoporttól.

(3)

2010. február 5-én a Bizottság kifogásközlést fogadott el az ügyben. A kifogásközlés valamennyi címzettje írásban nyújtotta be észrevételeit az őket érintő kifogásokra vonatkozóan és lehetőséget nyújtottak számukra, hogy gyakorolják a meghallgatáshoz való jogukat a 2010. július 6–9. között megrendezett szóbeli meghallgatáson való részvétellel.

(4)	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2012. március 19-én és 26-án kedvező véleményt adott.

2.2. A jogsértések összefoglalása

(5)

A NES az Egyesült Királyság EGT-n kívüli exportjaira vonatkozó exportnyilatkozat-bejelentési rendszer, melyet az Egyesült Királyság hatóságai 2002-ben vezettek be. Több szállítmányozó találkozót szervezett a szállítmányozók egy csoportjának, melynek keretében megegyeztek arról, hogy a NES-nyilatkozatokra vonatkozóan pótdíjat vezetnek be. A szállítmányozók megegyeztek továbbá a pótdíj mértékéről és bevezetésének időzítéséről. A találkozót követően a kartell résztvevői számos e-mailt váltottak egymással a megállapodás piaci végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából. A versenyellenes kapcsolatok 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig álltak fenn.

(6)

Az AMS az egyesült államokbeli hatóságok által bevezetett vámeljárás, mely az áruszállítmányokra vonatkozóan információnyújtási kötelezettséget ír elő, mielőtt azok az Egyesült Államok területére érkeznének. Több szállítmányozó már az új intézkedések egyesült államokbeli hatóságok általi bevezetését megelőzően összeült ármagatartásuk koordinálása céljából. Az eszmecserék fő fórumául a szállítmányozók szövetsége, a Freight Forward Europe szolgált (2004 óta a Freight Forward International). A szállítmányozók megegyeztek arról, hogy bevezetik a pótdíjat, és egyetértettek abban, hogy az AMS-pótdíjat nem használják fel versenyeszközként egymás között. A szállítmányozók megkíséreltek megegyezni a pótdíj összegéről és néhány esetben változtattak annak tervezett szintjét illetően. A kartellkapcsolatok 2003. március 19-től2004. augusztus 19-ig álltak fenn.

(7)

A CAF-kartell létrehozása válaszlépés volt arra, hogy 2005-ben az USA-dollárral szemben felértékelődött a kínai valuta, a renminbi (RMB). A kínai piacon aktív számos, világszinten működő szállítmányozó találkozókat szervezett és vett részt azokon, hogy megvitassák a közös megközelítést, és megegyeztek arról, hogy i. az ügyfeleikkel kötött valamennyi szerződést RMB-re állítják át, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor ii. pótdíjat vezetnek be (pénzügyi kiigazítási tényező) és megegyeznek annak szintjéről. Az ezt követő találkozókon és e-mail-váltásokban a vállalkozások megosztották egymással azokat a piaci tapasztalatokat, amelyeket egyeztetett intézkedések elfogadása terén nyertek. A megbeszélésekre Kínában került sor 2005. július 27. és 2006. március 13. között.

(8)

A PSS egy átmeneti díjkiigazítás, melyet a szállítmányozók megegyezés alapján bizonyos csúcsszezon időszakokban alkalmaznak. Ez a kiigazítás követi bizonyos útvonalakon a szállítási szolgáltatások iránti kereslet szezonális növekedését, ami ezen szolgáltatások tekintetében áremelkedést eredményez. Hong Kongban számos szállítmányozó ún. „reggeli találkozók” keretében megegyezett arról, hogy pótdíjat kell bevezetni a Hong Kong/Dél-Kína és Európa közötti útvonalra, és megegyeztek a pótdíj bevezetésének időzítéséről. Emellett a vállalkozások néhány esetben megvitatták a PSS szintjét is. A vállalkozások megegyeztek arról, hogy a PSS-t a 2005., a 2006. és a 2007. évek mindegyikében alkalmazzák, a kartellkapcsolatok 2005. augusztus 9-től2007. május 21-ig tartottak.

2.3. Címzettek

(9)	A következő vállalkozások megsértették a Szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy az említett időszakokban a légi szállítmányozási szolgáltatások ágazatában négy különböző jogsértésben vettek részt, mely az árak és más kereskedelmi feltételek rögzítéséből állt:

(10)

Az Egyesült Királyság területét lefedő NES-jogsértés esetében:

a)	Schenker Limited (a BAX Global Ltd (UK) utódvállalata) 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig

b)	CEVA Freight (UK) Limited, EGL, Inc. 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig

c)	DHL Global Forwarding (UK) Limited, Deutsche Post AG 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig

d)	Exel Freight Management (UK) Limited, Exel Limited 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig

e)	Kuehne + Nagel Ltd (egyesült királyságbeli székhelyű vállalkozás), Kuehne + Nagel International AG 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig

f)	UPS Supply Chain Solutions, Inc. (a Menlo Worldwide Forwarding, Inc. utódvállalata) 2002. október 1-jétől2003. március 10-ig.

(11)

Az Európai Gazdasági Térség egészét lefedő AMS-jogsértés esetében:

a)	DSV Air & Sea SAS 2003. március 19-től2004. augusztus 19-ig

b)	Agility Logistics Limited 2003. március 19-től2004. augusztus 19-ig

c)	DHL Management (Schweiz) AG, Deutsche Post AG 2003. március 19-től2004. augusztus 19-ig

d)	Exel Freight Management (UK) Limited 2003. március 25-től2004. augusztus 19-ig, Exel Group Holdings (Nederland) BV 2003. október 21-től2004. augusztus 19-ig, Exel Limited 2003. március 25-től2004. augusztus 19-ig

e)	Kuehne + Nagel Management AG, Kuehne + Nagel International AG 2003. április 8-tól2004. augusztus 19-ig

f)	Panalpina Management AG, Panalpina World Transport (Holding) Ltd 2003. március 19-től2004. augusztus 19-ig

g)	Schenker AG, Deutsche Bahn AG 2003. március 25-től2004. augusztus 19-ig

h)	UPS Supply Chain Solutions, Inc., United Parcel Service, Inc. 2003. március 19-től2003. október 21-ig

i)	UTi Worldwide (UK) Ltd 2003. március 19-től2003. október 21-ig, UTi Nederland BV 2003. október 21-től2004. augusztus 19-ig, UTi Worldwide, Inc. 2003. március 19-től2004. augusztus 19-ig.

(12)

Az Európai Gazdasági Térség egészét lefedő CAF-jogsértés esetében:

a)	Schenker China Ltd (a BAX Global (China) Co. Ltd utódvállalata) 2005. július 27-től2006. március 13-ig

b)	Schenker China Ltd, Deutsche Bahn AG 2005. július 29-től2006. március 13-ig

c)	Beijing Kintetsu World Express Co., Ltd 2005. július 27-től2006. március 13-ig

d)	CEVA Freight Shanghai Limited, EGL, Inc. 2005. július 27-től2006. március 13-ig

e)	DHL Global Forwarding (China) Co. Ltd 2005. július 27-től2006. március 13-ig

f)	DHL Logistics (China) Co., Ltd 2005. július 27-től2006. március 13-ig

g)	Kuehne + Nagel Ltd (sanghaji székhelyű vállalkozás), Kuehne + Nagel International AG 2005. július 27-től2006. március 13-ig

h)	Nippon Express (China) Co., Ltd 2005. július 27-től2005. október 31-ig

i)	Panalpina China Ltd, Panalpina World Transport (Holding) Ltd 2005. július 27-től2005. december 9-ig

j)	UPS SCS (China) Ltd, United Parcel Service, Inc. 2005. július 27-től2006. március 13-ig

k)	Yusen Shenda Air & Sea Service (Shanghai) Ltd 2005. július 27-től2005. október 31-ig.

(13)

Az Európai Gazdasági Térség egészét lefedő PSS-jogsértés esetében:

a)	Agility Logistics Limited (Hong Kong) 2005. augusztus 9-től2007. május 21-ig

b)	DHL Global Forwarding (Hong Kong) Limited, Deutsche Post AG 2005. augusztus 9-től2007. május 21-ig

c)	DHL Supply Chain (Hong Kong) Limited, Exel Limited 2005. augusztus 9-től2006. január 13-ig

d)	Expeditors Hong Kong Ltd, Expeditors International of Washington, Inc. 2005. szeptember 21-től2006. június 23-ig

e)	Hellmann Worldwide Logistics Ltd Hong Kong, Hellmann Worldwide Logistics GmbH & Co. KG 2005. december 6-tól2007. május 21-ig

f)	Kuehne + Nagel Ltd (hongkongi székhelyű vállalkozás), Kuehne + Nagel International AG 2005. augusztus 9-től2007. május 21-ig

g)	Panalpina China Ltd, Panalpina World Transport (Holding) Ltd 2005. augusztus 9-től2007. május 21-ig

h)	Schenker International (HK) Ltd, Deutsche Bahn AG 2005. szeptember 3-tól2006. június 23-ig

i)	Toll Global Forwarding (Hong Kong) Limited, Toll Global Forwarding Limited 2005. augusztus 9-től2007. május 21-ig.

2.4. Korrekciós intézkedések

(14)	A határozat a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást (2) alkalmazza.

2.4.1. A bírságok alapösszege

(15)

Tekintettel a NES-, az AMS- és a CAF-jogsértések rövid időtartamára, a Bizottság közelítő értéket számított ki az éves forgalomra (a jogsértésben való részvételük időtartama alatt a vállalkozások által az EGT-ben realizált tényleges szállítmányozási forgalom alapján), mely az egyes jogsértésekre kivetendő bírságok alapösszege kiszámításának alapjául szolgált.

(16)

Tekintettel a PSS-jogsértés szezonális jellegére, a Bizottság közelítő értéket számított ki az éves forgalomra (a PSS-jogsértésben való részvételük időtartamán belüli érintett csúcsszezon alatt a vállalkozások által az EGT-ben realizált tényleges szállítmányozási forgalom alapján), mely az egyes jogsértésekre kivetendő bírságok alapösszege kiszámításának alapjául szolgált.

(17)	Tekintettel a jogsértések jellegére és földrajzi kiterjedtségére, a bírság változó összegére és a további összegre („belépési díj”) vonatkozó százalékos értéket az AMS-, a CAF- és a PSS-jogsértések tekintetében a forgalom 16 %-ában, a NES-jogsértés tekintetében a forgalom 15 %-ában határozzuk meg.

(18)	A változó összeget megszoroztuk a vállalkozás jogsértésben való részvétele éveinek számával, illetve az év törtrészével, hogy teljes mértékben figyelembe lehessen venni az egyes vállalkozások jogsértésben való részvételének időtartamát.

(19)	A NES-kartell időtartama 5 hónap volt mindegyik vállalkozás esetében. A változó összeget 0,41-gyel szoroztuk meg.

(20)

Az AMS-kartell időtartama 1 év és 5 hónap volt mindegyik vállalkozás esetében (a változó összeg szorzója 1,41), kivéve az Exel Limited csoportot, a Kuehne + Nagel International AG csoportot és a Deutsche Bahn AG csoportot, amelyek esetében a kartell 1 év és 4 hónapig tartott (a változó összeg szorzója 1,33), és a United Parcel Service, Inc. csoportot, amely esetében a kartell időtartama 7 hónap volt (a változó összeg szorzója 0,58).

(21)

A CAF-kartell időtartama 7 hónap volt mindegyik vállalkozás esetében (a változó összeg szorzója 0,58), kivéve a Panalpina World Transport (Holding) Ltd vállalkozást, amely esetében a kartell időtartama 4 hónap volt (a változó összeg szorzója 0,33), és a Nippon Express (China) Co. Ltd és Yusen Shenda Air & Sea Service (Shanghai) Ltd vállalkozásokat, amelyek esetében a kartell időtartama 3 hónap volt (a változó összeg szorzója 0,25).

(22)

A PSS-kartell időtartama 1 év és 9 hónap volt mindegyik vállalkozás esetében (a változó összeg szorzója 1,75), kivéve a Hellmann Worldwide Logistics GmbH & Co. KG csoportot, amely esetében a kartell időtartama 1 év és 5 hónap volt (a változó összeg szorzója 1,41), az Expeditors International of Washington, Inc. csoportot és a Deutsche Bahn AG csoportot, amelyek esetében a kartell időtartama 9 hónap volt (a változó összeg szorzója 0,75) és az Exel Limited csoportot, amely esetében a kartell időtartama 5 hónap volt (a változó összeg szorzója 0,41).

2.4.2. Az alapösszeg korrigálása

(23)	Ebben az ügyben a Bizottság nem állapított meg sem súlyosító, sem enyhítő körülményeket.

2.4.3. Az elrettentő hatás érdekében történő emelés

(24)

Ebben az esetben a Deutsche Post AG csoportra 1,2-es elrettentési szorzót (a NES, az AMS és a PSS jogsértésekhez kapcsolódóan), valamint a Deutsche Bahn AG csoportra (az AMS- és PSS-jogsértésekhez kapcsolódóan) és a United Parcel Service, Inc. csoportra (az AMS- és a CAF- jogsértésekhez kapcsolódóan) 1,1-es elrettentési szorzót alkalmaztak.

2.4.4. A forgalom 10 %-ára vonatkozó korlátozás alkalmazása

(25)	A címzettekre kiszabott végleges bírságok összege nem haladja meg a címzett vállalkozások nemzetközi forgalmának 10 %-át.

2.4.5. A 2006. évi engedékenységi közlemény alkalmazása

(26)	A Deutsche Post AG csoport volt az első vállalkozás, amely a 2006. évi engedékenységi közlemény 8. pontjának a) alpontjában foglalt feltételeket teljesítő információkat és bizonyítékot nyújtott be. A kivetendő bírság mind a négy jogsértés tekintetében 100 %-kal csökken.

(27)

A Deutsche Bahn AG csoportot illetően a bírságok a következőképpen csökkennek: 25 %-kal az AMS-jogsértés, 20 %-kal a CAF-jogsértés és 50 %-kal a PSS-jogsértés tekintetében, ami az engedékenységi közlemény 26. pontja utolsó bekezdésének alkalmazásában további csökkentést is tartalmaz, mivel a Deutsche Bahn AG csoport által nyújtott információ alapján a Bizottság a PSS-jogsértés tekintetében hosszabb időtartamot állapíthatott meg.

(28)	A Public Warehousing Company KSC csoportot illetően a bírság az AMS-jogsértés tekintetében 30 %-kal, a PSS-jogsértés tekintetében 25 %-kal csökken.

(29)

A CEVA Group Plc. csoportot illetően a bírságok a következőképpen csökkennek: 35 %-kal az NES-jogsértés és 50 %-kal a CAF-jogsértés tekintetében, ami az engedékenységi közlemény 26. pontja utolsó bekezdésének alkalmazásában további csökkentést is tartalmaz, mivel a CEVA csoport által nyújtott információ alapján a Bizottság a CAF-jogsértés tekintetében hosszabb időtartamot állapíthatott meg.

(30)	A Yusen-csoportot illetően a bírság 5 %-kal csökken a CAF-jogsértés tekintetében.

3. A HATÁROZATTAL KISZABOTT BÍRSÁGOK

(31)

A határozatban tárgyalt, a NES-hez kapcsolódó egységes és folytatólagos jogsértésért az alábbi bírságokat szabták ki:

a)	Schenker Limited (a BAX Global Ltd (UK) utódvállalata): 3 673 000 EUR

b)	CEVA Freight (UK) Limited, és EGL, Inc., egyetemleges felelősség: 2 094 000 EUR

c)	DHL Global Forwarding (UK) Limited és a Deutsche Post AG: 0 EUR

d)	Exel Freight Management (UK) Limited és az Exel Limited: 0 EUR

e)	Kuehne + Nagel Ltd (egyesült királyságbeli székhelyű vállalkozás) és a Kuehne + Nagel International AG, egyetemleges felelősség: 5 320 000 EUR

f)	UPS Supply Chain Solutions, Inc. (a Menlo Worldwide Forwarding, Inc. utódvállalata): 2 264 000 EUR.

(32)

A határozatban tárgyalt, az AMS-hez kapcsolódó egységes és folytatólagos jogsértésért az alábbi bírságokat szabták ki:

a)	DSV Air & Sea SAS: 379 000 EUR

b)	Agility Logistics Limited: 2 296 000 EUR

c)	DHL Management (Schweiz) AG és a Deutsche Post AG: 0 EUR

d)	Exel Freight Management (UK) Limited, Exel Group Holdings (Nederland) B.V. és az Exel Limited: 0 EUR

e)	Kuehne + Nagel Management AG és a Kuehne + Nagel International AG, egyetemleges felelősség: 36 686 000 EUR

f)	Panalpina Management AG és a Panalpina World Transport (Holding) Ltd, egyetemleges felelősség: 23 649 000 EUR

g)	Schenker AG és a Deutsche Bahn AG, egyetemleges felelősség: 23 091 000 EUR

h)	UPS Supply Chain Solutions, Inc. és a United Parcel Service, Inc., egyetemleges felelősség: 3 582 000 EUR

i)	UTi Worldwide, Inc., UTi Worldwide (UK) Ltd és az UTi Nederland B.V., egyetemleges felelősség: 1 273 000 EUR

j)	UTi Worldwide, Inc.: EUR 1 795 000 egyetemleges felelősség a következő vállalkozásokkal: UTi Worldwide (UK) Ltd: EUR 738 000 és UTi Nederland BV: 954 000 EUR.

(33)

A határozatban tárgyalt, a CAF-hoz kapcsolódó egységes és folytatólagos jogsértésért az alábbi bírságokat szabták ki:

a)	Schenker China Ltd (a BAX Global (China) Co. Ltd utódvállalata): 2 444 000 EUR

b)	Schenker China Ltd és a Deutsche Bahn AG, egyetemleges felelősség: 3 071 000 EUR

c)	Beijing Kintetsu World Express Co., Ltd: 623 000 EUR

d)	CEVA Freight Shanghai Limited és EGL, Inc., egyetemleges felelősség: 935 000 EUR

e)	DHL Global Forwarding (China) Co. Ltd: 0 EUR

f)	DHL Logistics (China) Co., Ltd: 0 EUR

g)	Kuehne + Nagel Ltd (sanghaji székhelyű vállalkozás) és a Kuehne + Nagel International AG, egyetemleges felelősség: 451 000 EUR

h)	Nippon Express (China) Co., Ltd: 812 000 EUR

i)	Panalpina China Ltd, és a Panalpina World Transport (Holding) Ltd egyetemleges felelősség: 3 251 000 EUR

j)	UPS SCS (China) Ltd, és az United Parcel Service, Inc. egyetemleges felelősség: 3 916 000 EUR

k)	Yusen Sheena Air & Sea Service (Shanghai) Ltd: 319 000 EUR.

(34)

A PSS-jogsértésre a következő bírságokat szabták ki:

a)	Agility Logistics Limited (Hong Kong): 2 662 000 EUR

b)	DHL Global Forwarding (Hong Kong) Limited és a Deutsche Post AG: 0 EUR

c)	DHL Supply Chain (Hong Kong) Limited és Exel Limited: 0 EUR

d)	Expeditors Hong Kong Ltd és az Expeditors International of Washington, Inc. egyetemleges felelősség: 4 140 000 EUR

e)	Hellmann Worldwide Logistics Ltd Hong Kong és a Hellmann Worldwide Logistics GmbH & Co. KG, egyetemleges felelősség: 4 281 000 EUR

f)	Kuehne + Nagel Ltd (hongkongi székhelyű vállalkozás) és a Kuehne + Nagel International AG, egyetemleges felelősség: 11 217 000 EUR

g)	Panalpina China Ltd, és a Panalpina World Transport (Holding) Ltd egyetemleges felelősség: 19 584 000 EUR

h)	Schenker International (HK) Ltd és a Deutsche Bahn AG, egyetemleges felelősség: 2 656 000 EUR

i)	Toll Global Forwarding (Hong Kong) Limited és a Toll Global Forwarding Limited, egyetemleges felelősség: 2 918 000 EUR.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2) HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

5.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/13

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA/35/12

Tempus IV – Az egyetemek nemzetközi együttműködésével megvalósuló felsőoktatási reform

2012/C 375/07

1. Célkitűzések és leírás

A Tempus program negyedik szakasza a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik.

A program általános célja, hogy a felsőoktatás területén hozzájáruljon az együttműködés ösztönzéséhez az Európai Unió tagállamai és a környező térségben található partnerországok között. A Tempus program intézményi együttműködéseket mozdít elő, középpontjában a partnerországok felsőoktatási rendszereinek reformja és modernizációja áll. A program elsősorban az Európa 2020 stratégiából (az oktatás és képzés területén történő európai együttműködés stratégiai kerete – ET 2020) és a bolognai folyamatból következő EU-s felsőoktatási fejlesztésekhez történő önkéntes konvergenciát segít előmozdítani.

A pályázati felhívás célja az EU tagállamaiban, illetve a partnerországokban található felsőoktatási intézmények, hatóságok és szervezetek közötti többoldalú együttműködés elősegítése, középpontban a felsőoktatás reformjával és modernizációjával.

A pályázati felhívás végrehajtásáért az Európai Bizottság („a Bizottság”) által felhatalmazott Oktatási Audiovizuális és Kulturális Ügynökség („az Ügynökség”) felel.

2. Támogatásra jogosult pályázók

A támogatásra való jogosultsághoz a pályázóknak olyan, az EU-ban vagy a Tempus-partnerországokban működő jogi személyeknek kell lenniük, amelyek hivatalos megalapítása óta legalább 5 év telt el.

A Közös Projektekre államilag elismert, állami vagy magántulajdonban lévő felsőoktatási intézmények, illetve felsőoktatási intézményekből alakult, a felsőoktatás népszerűsítése, fejlesztése és reformja mellett elkötelezett szövetségek, szervezetek vagy hálózatok pályázhatnak.

A Strukturális Intézkedésekre pályázóknak a Közös Projekteknél a fentiekben előírt jogi személyeknek, illetve nemzeti vagy nemzetközi, rektori, oktatói vagy hallgatói szervezeteknek kell lenniük.

A Tempus programban partnerként/társkedvezményezettként részvételre jogosult intézmények és szervezetek felsőoktatási intézményeket és szervezeteket, valamint olyan nem tudományos tevékenységgel foglalkozó intézményeket és szervezeteket foglalnak magukban, mint a nem kormányzati szervezetek, vállalatok, a különféle iparágak, illetve a hatóságok.

Ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek a támogatásra jogosult következő négy országcsoport valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük:

—	az Európai Unió 27 tagállama és Horvátország (1),

—	a nyugat-balkáni régió 4 országa (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia) és Koszovó (2),

—	az Európai Unió déli és keleti szomszédos területén található 16 ország (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, a palesztin megszállt területek, Szíria, Tunézia, Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Ukrajna) és az Orosz Föderáció,

—	5 közép-ázsiai köztársaság: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

3. Támogatható tevékenységek

A Tempus program e pályázati felhívásának keretében történő együttműködés két fő eszköze a következő:

—

Közös Projektek: olyan alulról jövő kezdeményezésen alapuló projektek, amelyek célja az intézményi (egyetemi) szintű modernizáció és reform. A közös projektek célja az ismeretek átadása az EU és a partnerországok egyetemei, szervezetei és intézményei, valamint adott esetben a partnerországok jogalanyai között.

—

Strukturális Intézkedések: olyan projektek, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a partnerországok felsőoktatási rendszerének fejlesztéséhez és reformjához, javítsák azok minőségét és alkalmazhatóságát, valamint hogy segítsék az önkéntes felzárkózást az Európai uniós fejlesztésekhez. A strukturális intézkedések a felsőoktatási rendszerek strukturális reformjának támogatását célzó beavatkozásokat és a nemzeti szintű stratégiai keret kidolgozását érintik.

E pályázati felhívás keretében nemzeti és több országot érintő projektek finanszírozhatók:

A nemzeti projekteknek igazodniuk kell azokhoz a nemzeti prioritásokhoz, amelyeket az Európai Bizottság küldöttségei és a partnerországok illetékes hatóságai szoros párbeszéd eredményeként határoznak meg.

—

A nemzeti projektek esetében a pályázatokat olyan intézménycsoportoknak kell benyújtaniuk, amelyekben szerepel:

—	egy partnerország legalább három felsőoktatási intézménye (Montenegró és Koszovó esetében a felsőoktatási szektor kis mérete miatt egy egyetem is elegendő),

—	az EU legalább három felsőoktatási intézménye, három különböző EU-tagállamból.

A több országot érintő projekteknek összhangban kell lenniük azokkal a regionális prioritásokkal, amelyek a partnerországok régióival való együttműködésre vonatkozó uniós politikán alapulnak, a szomszédos országokat (3), az uniós csatlakozás előtt álló országokat (4) és a közép-ázsiai országokat (5) érintő stratégiai dokumentumokban meghatározottak szerint, és egy adott régión belül minden partnerországra érvényesek, illetve olyan nemzeti prioritással foglalkoznak, amely mindegyik részt vevő partnerországra érvényes.

—

A több országot érintő projektek esetében a pályázatokat olyan intézménycsoportoknak kell benyújtaniuk, amelyekben szerepel:

—	legalább két felsőoktatási intézmény a pályázatban részt vevő partnerországok mindegyikéből (minimum két partnerország) (Koszovó és Montenegró kivételével, ahol országonként egy felsőoktatási intézmény a követelmény),

—	legalább három felsőoktatási intézmény, három különböző EU-tagállamból.

A strukturális intézkedések esetében egy kiegészítő feltétel is a követelmények közé tartozik: a partnerország(ok) felsőoktatási minisztériumának/minisztériumainak partnerként részt kell vennie/venniük a strukturális intézkedésekre irányuló projektben.

A projektek maximális futamideje 24 hónap vagy 36 hónap. A költségek támogathatósági időszaka várhatóan 2013. december 1-jén kezdődik.

4. Elbírálási szempontok

A közös projektekre és strukturális intézkedésekre vonatkozó támogatható pályázatokat független külső szakértők fogják értékelni, a következő elbírálási szempontok szerint:

—

a projekt célkitűzéseinek érthetősége és jelentősége, tekintetbe véve a felsőoktatási prioritásokat és a munkaerő-piaci igényeket az egyes partnerországokban, beleértve a szinergiát más kezdeményezésekkel és az átfedések elkerülését; az egyes kedvezményezett intézmények szükségletei és korlátai; új felsőoktatási intézmények részvétele; a projekt hatása a felsőoktatási reformra és a felsőoktatási rendszer modernizálására a partnerországban (maximális pontszám: 25 pont),

—	a partnerség minősége (a munkaprogram valamennyi aspektusának végrehajtásához szükséges készségek, elismert szakértelem és kompetenciák, a feladatok megfelelő elosztása, hatékony kommunikáció és együttműködés) (maximális pontszám: 20 pont),

—

a projekt tartalmi minősége és az alkalmazott módszertan, beleértve többek között a projekt és a kapcsolódó tevékenységek eredményeinek megfelelőségét a projekt céljával és a speciális célkitűzésekkel összhangban, a bizonyítottan logikus és zökkenőmentes tervezési képességet (logikai keretmátrix és munkaterv), a projekt várható minőség-ellenőrzését, nyomon követését és irányítását (indikátorok és teljesítménymérő referenciaértékek) (maximális pontszám: 25 pont),

—	a projekt fenntarthatósága vagy az intézményekre, célcsoportokra és/vagy felsőoktatási intézményekre gyakorolt tartós hatása, beleértve a tevékenységek és projekteredmények terjesztését és hasznosítását (maximális pontszám: 15 pont),

—

költségvetés és költséghatékonyság, beleértve a személyzeti tervezést az aktuális fizetési ráták figyelembevételével, a megfelelő eszközök beszerzését, a mobilitási időszakok hatékony kihasználását, a költségvetés méltányos elosztását, a projekt megvalòsíthatòságáat az adott költségvetés keretében (maximális pontszám: 15 pont).

5. Költségvetés

A projektek társfinanszírozására rendelkezésre álló költségvetés 129,8 millió EUR (6).

Az Európai Unió pénzügyi hozzájárulása nem haladhatja meg a teljes támogatható költségek 90 %-át. A teljes támogatható költségek legalább 10 %-ának megfelelő társfinanszírozásra van szükség.

A támogatás minimális összege a közös projektek és a strukturális intézkedések esetében egyaránt 500 000 EUR. A támogatás maximális összege 1 500 000 EUR. Nemzeti projekteknél Koszovó és Montenegró esetében a támogatás minimális összege mindkét projekttípusnál 300 000 EUR.

Az Ügynökség fenntartja a jogot, hogy nem osztja el a teljes, rendelkezésre álló támogatási összeget.

6. A pályázatok benyújtásának határideje

A közös projektekre és a strukturális intézkedésekre vonatkozó, megfelelően kitöltött elektronikus pályázati űrlapokat legkésőbb 2013. március 26-ig, brüsszeli idő szerint 12.00 óráig kell beküldeni.

Csak olyan angol, francia vagy német nyelven összeállított, a hivatalos űrlapon benyújtott pályázatot lehet elfogadni, amelyet a pályázó intézmény szerződéskötésre jogosult képviselője írt alá, valamint tartalmazza mindazon információkat és mellékleteket, amelyeket a teljes pályázati felhívásban meghatároztak.

Ez az online beadott pályázat tekintendő mérvadónak. A kiegészítő jogi és adminisztratív dokumentumokat (lásd a Pályázati útmutatót) 2013. március 26-ig (a postabélyegző dátuma) postai úton is el kell küldeni az Ügynökséghez, a következő címre:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Tempus & Bilateral Cooperation with Industrialised Countries

Call for proposals EACEA/35/12

Office: BOUR 2/17

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Nem fogadhatók el a faxon vagy e-mailben benyújtott pályázatok.

7. További információk

A pályázati útmutató és a pályázati űrlap a következő honlapon találhatók meg:

http://eacea.ec.europa.eu/tempus

A pályázatokat a pályázati útmutatónak megfelelően és a hivatalos pályázati űrlapon kell benyújtani.

(1) Horvátország várhatóan 2013. július 1-jén válik uniós tagállammá. Horvátország részvétele a jelen pályázati felhívásban függ attól, hagy a csatlakozási szerződés hatálybalépése megelőzi-e a támogató határozat aláírását.

(2) Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, tovàbbá összhangban van az 1244-es sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bírósùagnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1638/2006/EK rendelete az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról; http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/oj_l310_hu.pdf

(4) A Tanács 2006. július 17-i 1085/2006/EK rendelete egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról; http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2006/l_210/l_21020060731hu00820093.pdf

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete ( 2006. december 18. ) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról; http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2006R1905:20091018:HU:PDF

(6) A nyugat-balkáni régióra vonatkozóan további 11,11 millió EUR költségvetés válhat elérhetővé a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követően. További 5 millió EUR összegű költségvetés válhat elérhetővé Tunézia számára a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követően. Ezen összegek rendelkezésre állását a Tempus program honlapján teszik közzé.

5.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/18

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 375/09

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„CEBOLLA FUENTES DE EBRO”

EK-sz.: ES-PDO-0005-0817-08.07.2010

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Cebolla Fuentes de Ebro”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.6. osztály:

Gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva.

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Cebolla Fuentes de Ebro” (Ebro forrásvidéki hagyma) az Allium cepa L. fajnak az Ebro forrásvidékén őshonos fajtáinak (Cebolla Dulce de Fuentes és Cebolla Blanca Gruesa de Fuentes) hagyományos, autokton populációjából származó hagyma, amely szerepel a zöldségfajok közös fajtajegyzékében.

A begyűjtés időpontjának megfelelő fenológiai szakasztól függően, az eredetmegjelölés oltalma alatt a következő kereskedelmi típusok állnak:

I.	Az érett hagymát akkor szedik, amikor a hagymafej már érett, Suso et al. fenológiai osztályozás 9. fokozat.

II.	A korai hagymát a vegetációs időszak közepén szedik, amikor a hagymatest még képződés alatt áll, Suso et al. fenológiai osztályozás 7. fokozat, növekedési stádium. (1992). (ITEA, 88(1) kötet: 46–62).

A termék sajátosságai

—	A külső héjak színe: szalmafehér. A korai hagyma zöldesfehér színű.

—	A hagyma belső színe fehér.

—	Érzékszervi jellemzők: Enyhe íz, kevéssé csípős, nagyon puha és lédús belső rétegek, amelyek fogyasztás után nem hagynak utóízt a szájban.

Az érett és a korai hagyma kiszerelési formái:

—

Egész.

—	Hámozott: külső héjrétegek nélkül.

A fogyasztók nagyon pozitívan értékelik a „Cebolla Fuentes de Ebro” Aragóniában őshonos agrár-élelmiszeripari termék fogyasztásának kiemelkedő ízlelési élményét, amely főként a hagyma nedvdús jellegének és enyhe csípősségének köszönhető, amely fogyasztás után nem hagy utóízt a szájban. Elsősorban ez a jellegzetessége különbözteti meg más hagymafajtáktól.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

—	Termesztés és betakarítás

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A hagyma piacra bocsátást megelőző helyes előkészítése és tárolása jelentősen befolyásolja a végtermék minőségét. Ez különösen igaz a magas víztartalmú, kiemelkedően nedvdús „Dulce de Fuentes” fajta esetében, amely a kezelés és szállítás alatt könnyen romlásnak indul, amint Miguel Carravedo és Cristina Mallor „Variedades autóctonas de cebollas españolas” (Őshonos spanyol hagymafajták, IBSN 84-8380-0006-5) című könyvében, valamint Cristina Mallor a Horticultura c. folyóirat 2008. márciusi, 205. számában megjelent cikkében arra rámutat.

A térség kereskedői a meghatározott területen folyó termesztés évszázados hagyományainak megfelelő tapasztalattal rendelkeznek ennek a hagymatípusnak a szállítása, feldolgozása, csomagolása és további tárolása terén. A hagymát a mostani forgalmazók felmenői a 20. század első harmadában a hagyományoknak megfelelően termesztették, majd forgalmazás céljából a szárakat összefonva ők maguk készítették a „hagymafonatokat” vagy „füzéreket”, amelyeket kocsikkal szállítottak rendeltetési helyükre. Az 1940-es évektől elkezdődött a termék termesztési területtől távolabb eső piacokon való forgalmazása vasúti vagy közúti szállítás igénybevételével. A folyamatot kezdeményező vállalkozások közül ma többen az eredetmegjelölést kérelmező csoport tagjai. A hagyma kezelése során összegyűlt tapasztalat alapján 1980-tól ezek a vállalkozások létrehozták a hagyma tárolására, kezelésére és csomagolására szolgáló első létesítményeket.

A termék csomagolását ezért az OEM által meghatározott földrajzi térségben kell elvégezni, mivel a fentiek szerint ez a hagyma igen romlandó és szállítása a minőség rovására mehet. Ily módon az egész folyamat alatt biztosítható a termék eredete és nyomonkövethetősége és az eredetmegjelölés oltalma alatt álló hagyma minőségében esetlegesen károsodást okozó további eljárások száma minimálisra csökken.

A csomagoló cégnek rendelkeznie kell olyan folyamatokkal, amelyek lehetővé teszik az oltalom alatt álló hagyma egyéb, esetlegesen szintén ott csomagolt hagymáktól elkülönített csomagolását.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A hatályos jogszabályokban előírt címkézési szabályok betartása mellett valamennyi csomagoláson fel kell tüntetni a következőt:

—	az OEM logója a „Cebolla Fuentes de Ebro” felirattal együtt,

—	a csomagoló/szállító neve vagy cégneve,

—	a megfelelő tételszám,

—	adott esetben a „temprana” (korai) vagy „pelada” (hámozott) megjegyzés,

—	egy számozott igazolócímke.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Cebolla Fuentes de Ebro” oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területét Zaragoza tartomány következő településeihez tartozó földterületek alkotják: Fuentes de Ebro, Mediana de Aragón, Osera de Ebro, Pina de Ebro, Quinto és Villafranca de Ebro.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A „Cebolla Fuentes de Ebro” termőterülete az Ebro középső völgyében található, amelynek éghajlata erősen kontinentális mediterrán jellegű. Ez a terület az Ebro ún. harmadkori depressziója, amelynek talaja erősen fluviális jellegű, ugyanakkor bőséges gipsz- és kalcium-karbonát-tartalommal rendelkezik.

A terület éghajlatát a szárazság mellett a kontinentális jelleg és a szelek jellemzik. A szárazságot jól mutatja az éves csapadékmennyiség – mintegy 350 mm –, amelynek eloszlása az évszakokhoz igazodik: a legtöbb csapadék a napéjegyenlőség, a legkevesebb a téli és a nyári napforduló táján esik, a kevés csapadék, a magas hőmérséklettel együtt hosszan tartó vízproblémákat okoz (júniustól októberig).

A kontinentális jelleg a nyári hőség és a téli hideg között erős kontrasztot hoz létre. Az évi középhőmérséklet 13–15 °C. A hőmérsékleti minimumok bizonyos időszakokban 5 °C alá süllyedhetnek, a legalacsonyabb értékeket decemberben és januárban mérik. A nyári középértékek maximumai meghaladják a 30 °C-ot, a legmelegebb hónapok június, július és augusztus, amikor az abszolút maximum megközelítheti a 40 °C-ot.

Az uralkodó széljárást illetően említést érdemel, hogy a termesztési területen gyakran fúj a „cierzo”, egy nagyon hideg, száraz szél, ami az Ebro völgyében keletkezik a Kantábriai-tenger és a Földközi-tenger közötti nyomáskülönbség következtében, amikor ez utóbbi térségben vihar, az előbbiben pedig anticiklon alakul ki.

Összefoglalva, a térség sajátossága a termékeny, gipszben és kálcium-karbonátban gazdag, magas pH-jú talaj, ugyanakkor a pusztákra jellemző, szeles és csapadékban szegény mikroklíma.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Cebolla Fuentes de Ebro” különleges tulajdonságai miatt a térség zöldségei között referenciaértékű. Szára vastag, külső színe szalmafehér, belső héjai fehérek, szivacsosak. Erre a hagymára azonban leginkább csekély csípőssége jellemző; a köznyelv szerint „nem csíp, enyhén édes ízű”.

Táplálkozási szempontból ezt a zöldséget legegészségesebb nyersen fogyasztani – erre a „Cebolla Fuentes de Ebro” nagyon alkalmas, mivel nem rendelkezik más hagymákra jellemző kellemetlen tulajdonságokkal, mint a csípősség és a fogyasztásuk után esetleg órákig megmaradó íz, ami döntő lehet abban, hogy sok fogyasztó nem kívánja étrendjébe felvenni a nyers hagymát.

A hagyma hírneve, mint az erősen csípős hagyma alternatívája egész Spanyolországban elterjedt, ugyanakkor kellemes textúrája és frissítő íze is egyre ismertebb. Az aragóniai kormány agrár-élelmiszeripari technológiai központja által végzett, a „Surcos de Aragón” szaklap 66. számában (2000) publikált közvélemény-kutatás eredménye szerint a „Cebolla Fuentes de Ebrónak” a fogyasztó által legjobban értékelt három tulajdonsága a következő: csekély csípőssége, lédús jellege a salátákban valamint aragóniai származása.

Ezek azok a szempontok, amelyek a többi hagymafajtától megkülönböztetik, és ezek miatt fogyasztják főként frissen.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A talaj tulajdonságai, a száraz és szeles éghajlatra jellemző szárazság és az öntözés évszázados gyakorlatának lehetősége a termesztési területen, valamint a „Cebolla Fuentes de Ebro” előállításához használt termesztési gyakorlatok és növényanyagok kulcsfontosságúak az e hagymafajta megkülönböztető jellegét adó alacsony csípősségi szintek elérésében.

A hagyma genetikai anyagával az itt meghatározott termesztési terület talaj- és klimatikus viszonyain kívül is létesítettek kultúrákat, amelyeken a hagymák méretének csökkenését, textúrájának romlását, különösen pedig jellegzetesen alacsony csípősségének növekedését figyelték meg (az aragóniai kormány agrár-élelmiszeripari technológiai központja által 2002-ben és 2003-ban közzétett 110. és 127. műszaki információ).

A térség és az előállított termék közötti említett eseti összefüggésre – különösen a csípősséget illetően – magyarázatot adó legfontosabb szempont egyrészt a különlegesen száraz éghajlat, amely az Ebro vizével való öntözés lehetősége ellenére a termesztési ciklus pontosan meghatározható időpontjaiban vízstresszt okoz, másrészt pedig a meghatározott terület talajának különleges konfigurációja: az Ebro fluviális dinamikájából származó kvaterneranyagokon kialakult talajok és az Ebro depressziójának középső részére jellemző magas gipsz- és kálcium-karbonát-tartalmú talajok együttes jelenléte. A századok során ezen anyagok keveredése és az alluviális és kolluviális dinamika hatására történt alakulása eredményeként létrejött ezeknek a zöldségek termesztésére alkalmas talajoknak az USDA (United States Department of Agriculture) által megállapított rendszer szerinti agyagos, homokos-agyagos és hordalékos szerkezetű talajokkal való keveredése, magas gipsz- és kalcium-karbonát-tartalommal, enyhén lúgos pH-értékkel és alacsony szervesanyag szintekkel, amelyek azonban a talaj teljes mélységében jelen vannak. Mindennek eredményeként a talaj különleges termékenységi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket bizonyos makro- és mikrotápanyagok bősége jellemez – ezek elérhetőségét a növények számára a magas pH-értékek teszik lehetővé; hozzájárulva ezáltal a végtermék megkülönböztető jellemzőjéhez, az alacsony csípősséghez.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

http://www.aragon.es/estaticos/GobiernoAragon/Departamentos/AgriculturaGanaderiaMedioAmbiente/AgriculturaGanaderia/Areas/08_Calidad_Agroalimentaria/02_Alimentos_calidad_diferenciada/-CebollaFuentesdeEbro.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.375.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 375

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. december 5.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 375/01	Euroátváltási árfolyamok	1

2012/C 375/02	Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2012. március 19-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.462 (1) – Szállítmányozás üggyel kapcsolatos határozattervezetről – Előadó: a Szlovák Köztársaság	2

2012/C 375/03	Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2012. március 26-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.462 (2) – Szállítmányozás üggyel kapcsolatos határozattervezetről – Előadó: a Szlovák Köztársaság	3

2012/C 375/04	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – COMP/39.462 – Szállítmányozás	4

2012/C 375/05	A Bizottság határozatának összefoglalója (2012. március 28.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám COMP/39.462 – Szállítmányozás) (az értesítés a C(2012) 1959. számú dokumentummal történt) ( 1 )	7

2012/C 375/06	A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja	12

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 375/07	Pályázati felhívás – EACEA/35/12 – Tempus IV – Az egyetemek nemzetközi együttműködésével megvalósuló felsőoktatási reform	13

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 375/08	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	17

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2012/C 375/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	18