ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.342.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 342

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. november 10.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 342/01

Euroátváltási árfolyamok

1

 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 342/02

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2

2012/C 342/03

Értesítés az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

12

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

10.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/1


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. november 9.

2012/C 342/01

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2694

JPY

Japán yen

100,44

DKK

Dán korona

7,4579

GBP

Angol font

0,79725

SEK

Svéd korona

8,5745

CHF

Svájci frank

1,2054

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,3015

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,396

HUF

Magyar forint

284,40

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6962

PLN

Lengyel zloty

4,1714

RON

Román lej

4,5287

TRY

Török líra

2,2760

AUD

Ausztrál dollár

1,2251

CAD

Kanadai dollár

1,2730

HKD

Hongkongi dollár

9,8391

NZD

Új-zélandi dollár

1,5622

SGD

Szingapúri dollár

1,5563

KRW

Dél-Koreai won

1 382,42

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,1168

CNY

Kínai renminbi

7,9277

HRK

Horvát kuna

7,5330

IDR

Indonéz rúpia

12 221,96

MYR

Maláj ringgit

3,8903

PHP

Fülöp-szigeteki peso

52,275

RUB

Orosz rubel

40,1422

THB

Thaiföldi baht

38,907

BRL

Brazil real

2,6145

MXN

Mexikói peso

16,7982

INR

Indiai rúpia

69,5440


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

10.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/2


Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2012/C 342/02

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2012. szeptember 28-án nyújtotta be a tompahegesztéses acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: panaszos) azon gyártók nevében, amelyek termelése a készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező terméket a készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények alkotják (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról (a továbbiakban: az érintett országok) származó, jelenleg a 7307 23 10 és a 7307 23 90 KN-kód alá tartozó, vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A tajvani belföldi árakra vonatkozó megbízható adatok hiányában a dömpingre vonatkozó állítás a számtanilag képzett rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) és a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul.

Mivel a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportár összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek valamennyi érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra és az okozati kapcsolatra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben ez megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országokból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett országok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országokban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés A. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság az érintett országok hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az exportáló gyártókat az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvételre kerülő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív információkat kér többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált terméknek az érintett ország belföldi piacán való értékesítéséről és a vizsgált termék Unióba irányuló értékesítéséről.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet és egyéb igénylőlapokat kell kérniük, amelyeket a következő mondatban és az alábbi 5.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtani. Ahhoz, hogy a Bizottság a piacgazdasággal nem rendelkező ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek a piacgazdasági elbánáshoz szükséges feltételeknek. A Bizottság megvizsgálja továbbá, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak azonban tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túlzott terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat megfelelő időben történő befejezését.

5.1.2.   A piacgazdasággal nem rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1   A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján határozzák meg. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2   A piacgazdasággal nem rendelkező érintett ország exportáló gyártóira alkalmazott elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt, ilyen irányú kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem értékelése alapján teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (4). Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával kell kiszámítani.

a)   Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánásra irányuló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságban működő, a mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött igénylőlapot.

5.1.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az értesítés B. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, az importőröket a vizsgált termék uniós eladásának azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget tájékoztat arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek vélt információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett független gyártóknak és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan kér információt.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, és magában foglalja emellett a dömpingelt behozatalok mennyisége, az uniós piac árait érintő hatásuk, valamint az uniós gazdasági ágazatra kifejtett ebből következő hatásuk tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy egy minta kiválasztásával a vizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy végül mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek vélt információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára, pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozóan kér információt.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömping megléte és az általa okozott kár bebizonyosodik, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindazonáltal a 21. cikk alapján benyújtott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatásra vonatkozó kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a levelezést – „Limited” (korlátozott hozzáférés) (7) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a benyújtott bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információt.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokhoz, a kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt, valamint azok frissített változatait azonban papíron kell benyújtani, levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapjának vonatkozó oldalain: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22986007

E-mail: TRADE-SSFIT-DUMPING@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezen információk figyelmen kívül hagyhatók, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgatási tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgatási tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgatási tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között: áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgatási tisztviselő meghallgatást szervezhet egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgatási tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott külön határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgatási tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatásra is, melynek során a felek ismertethetik eltérő álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgatási tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országokbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. a piaci feltételeknek megfelelően születnek az üzleti döntések és alakulnak a költségek, jelentős állami beavatkozás nélkül; ii. a vállalkozás egyetlen, átlátható, alapvető könyvelést vezet, melyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és minden célra azt alkalmazzák; iii. a vállalkozás termelési költségeit és pénzügyi helyzetét nem érintik a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást garantálnak; v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(5)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-Egyezmény (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


A. MELLÉKLET

Image

Image


B. MELLÉKLET

Image

Image


10.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/12


Értesítés az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

2012/C 342/03

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező szubvencionált behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatala szubvencionált formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2012. szeptember 27-én az Európai Biodízel Tanács (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be a gyártók megbízása alapján, amely az Unió teljes biodízel-termelésének több mint 25 %-át képviseli.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a tisztán vagy keverékként előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítások szerint szubvencionált termék az Argentínából és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 95, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, 2710 20 11, 2710 20 15, 2710 20 17, ex 3824 90 97, 3826 00 10 és ex 3826 00 90 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Az érintett termékek gyártói feltételezhetően Argentínában és Indonéziában az argentin és az indonéz kormány által nyújtott szubvenciókban részesülnek.

A szubvenciók a felhasználandó anyagokra biztosítanak hozzájárulást (Argentína esetében szójababra vagy szójabab-olajra, Indonézia esetében pálmaolajra, akár finomított vagy finomítatlan formában) a piacinál alacsonyabb árakon, kormányzatilag végrehajtott és érvényesített exportadók politikája által. Mindkét érintett országban olyan mértékű exportadóval sújtják a felhasználandó terméke(ke)t, amely(ek) gyakran magasabb(ak), mint a biodízelre kivetett exportadó. Ez a megközelítés a felhasználandó anyagok előállítóit arra kényszeríti, hogy belföldi piacon értékesítsenek, ez kínálati többletet teremt, ezáltal az árakat leszorítják a piaci ár alá, így mesterségesen csökkentik a biodízelt előállítók költségeit.

A fenti rendszerek állítólagosan szubvencióknak tekinthetők, mivel az argentin és az indonéz kormányok pénzügyi hozzájárulását is magukban foglalják (a felhasználandó anyagok előállítóinak a hazai biodízel ipar számára szükséges áruk biztosítása érdekében történő megbízása és/vagy arra irányuló rendelkezés formájában, vagy pedig a bevétel vagy az ár támogatása formájában) és előnyt jelentenek a kedvezményezettek számára azáltal, hogy az árukat a megfelelő díjazásnál kevesebbért teszik hozzáférhetővé. Ezek a támogatások állítások szerint egyes, a mezőgazdasági ágazatban működő, meghatározott termékeket előállító vállalatokhoz kötődnek, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

4.   A kárra és okozati kapcsolatra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által kialakított árszintre és a piaci részesedésre, ezáltal jelentős mértékben romlott az uniós gazdasági ágazat összteljesítménye és pénzügyi helyzete.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben ez megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

Az argentin és az indonéz kormányt konzultációkra kérték fel.

5.1.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokbeli exportáló gyártóit (2), valamint az érintett országok hatóságait, hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett országok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett ország(ok)ban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozhatja egy minta kiválasztásával („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet (3) 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés A. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság az érintett országok hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételre kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak, valamint az érintett országok hatóságainak a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

Az exportáló gyártóknak küldött kérdőív információkat kér többek között az exportáló gyártó vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, a vállalat/vállalatok összértékesítéséről és a vizsgált termék értékesítéséről, valamint az állítólagos támogatásokból vagy támogatási programokból származó pénzügyi hozzájárulás és gazdasági előnyök összegéről.

A hatóságoknak küldött kérdőív információkat kér többek között az állítólagos támogatásokról, illetve támogatási programokról, a működtetésükért felelős hatóságokról, az ilyen műveletek jellegéről és működéséről, a jogalapról, a támogathatósági kritériumokról és egyéb feltételekről, a kedvezményezettekről és a pénzügyi hozzájárulás összegéről, valamint a kedvezményezetteknek juttatott gazdasági előnyről.

Az alaprendelet 28. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető kiegyenlítő vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított szubvenciókülönbözet súlyozott átlagát (4).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni szubvenciókülönbözet

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni szubvenciókülönbözetüket. Az egyéni szubvenciókülönbözet megállapítását igénylő exportáló gyártóknak kérdőívet kell kérniük, és – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni szubvenciókülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni szubvenciókülönbözetet számukra, amennyiben az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni szubvenciókülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   A független importőrök vizsgálata  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálatot a megvizsgálandó független importőrök ésszerű számára korlátozhatja egy minta kiválasztásával („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés B. mellékletében feltüntetett információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, az importőröket a vizsgált termék uniós eladásának azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget tájékoztat arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek vélt információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett független gyártóknak és az importőrök ismert szövetségeinek. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan kér információt.

5.1.3.   A szállítók vizsgálata

Mivel a biodízel ipar támogatását állítólag magánszervezetek által vagy rajtuk keresztül látják el – ezek Argentína esetében a szójabab vagy a szójabab-olaj, Indonézia esetében pálmaolaj (akár finomított vagy finomítatlan formában) szállítói (a felhasználandó anyagok előállítói) – felkérik a szállítókat, hogy vegyenek részt ebben a vizsgálatban.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket kíván küldeni a szállítóknak és a szállítók ismert szövetségeinek. A fenti 5.1.1.1. szakasz a) pontjában vázolt mintavételi rendelkezések e szállítók esetében is érvényesek.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, magában foglalja továbbá az alábbiak objektív vizsgálatát: a támogatott behozatalok mennyisége, a behozataloknak az uniós piaci árakra kifejtett hatása, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett ebből következő hatása. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy egy minta kiválasztásával a vizsgálatot az uniós gyártók ésszerű számára korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőinek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy végül mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek vélt információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőívben többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára és a vállalat(ok) pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozóan kérnek információkat.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha szubvencióellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindenesetre a 31. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatásra vonatkozó kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (7).

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a benyújtott bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információt.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez vagy azok frissített verzióihoz csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt ugyanakkor papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapjának vonatkozó oldalain: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Iroda: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22993704

E-mail: TRADE-AS595-BIODIESEL-SUBSIDY@EC.EUROPA.EU

6.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgatási tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgatási tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgatási tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között: áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgatási tisztviselő meghallgatást szervezhet egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgatási tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott külön határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgatási tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgatási tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.


(1)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országokbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3)  Ettől a mintavételi eljárástól függetlenül a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy végül összesített alapon vizsgálatot folytasson, és hogy a szubvenciók besorolására egységes alapot alkalmazzon.

(4)  Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden, nulla és de minimis értéket el nem érő összegű kiegyenlíthető támogatást és a 28. cikkben előírt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatások összegét.

(5)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek legalább 5 %-át; e) egyikük közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum a 2009/597/EK tanácsi rendelet 29. cikke alapján (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-egyezmény 12. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


A. MELLÉKLET

Image

Image


B. MELLÉKLET

Image

Image