ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.336.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 336

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. november 6.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 336/01

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,75 % 2012. november 1. – Euro-átváltási árfolyamok

1

2012/C 336/02

Euroátváltási árfolyamok

2

2012/C 336/03

Euroátváltási árfolyamok

3

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2012/C 336/04

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatokról

4

2012/C 336/05

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozásáról szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményről

7

2012/C 336/06

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

10

2012/C 336/07

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatról

13

2012/C 336/08

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója A gyermekbarát internet európai stratégiája című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett bizottsági közleményről

15

 

V   Hirdetmények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 336/09

Értesítés visszavonásról – Pályázati felhívások a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramhoz (2007–2013) kapcsolódó Kapacitások egyedi program 2013. évi munkaprogramja keretében

18

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 336/10

Értesítés dömpingellenes intézkedés hatályvesztéséről

19

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 336/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6762 – Advent International Corporation/Mediq) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

20

2012/C 336/12

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6704 – REWE Touristik GmbH/Ferid NASR/EXIM Holding SA) ( 1 )

21

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/1


Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

0,75 % 2012. november 1.

Euro-átváltási árfolyamok (2)

2012. november 1.

2012/C 336/01

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2975

JPY

Japán yen

103,82

DKK

Dán korona

7,4597

GBP

Angol font

0,80315

SEK

Svéd korona

8,6398

CHF

Svájci frank

1,2072

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,3705

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,226

HUF

Magyar forint

282,22

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6962

PLN

Lengyel zloty

4,127

RON

Román lej

4,534

TRY

Török líra

2,3251

AUD

Ausztrál dollár

1,2491

CAD

Kanadai dollár

1,2969

HKD

Hongkongi dollár

10,0557

NZD

Új-zélandi dollár

1,5685

SGD

Szingapúri dollár

1,583

KRW

Dél-Koreai won

1 416,07

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,2351

CNY

Kínai renminbi

8,097

HRK

Horvát kuna

7,523

IDR

Indonéz rúpia

12 485,32

MYR

Maláj ringgit

3,96

PHP

Fülöp-szigeteki peso

53,487

RUB

Orosz rubel

40,6714

THB

Thaiföldi baht

39,846

BRL

Brazil real

2,6352

MXN

Mexikói peso

16,9402

INR

Indiai rúpia

69,682


(1)  Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/2


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. november 2.

2012/C 336/02

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,285

JPY

Japán yen

103,55

DKK

Dán korona

7,4596

GBP

Angol font

0,8016

SEK

Svéd korona

8,5955

CHF

Svájci frank

1,2073

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,3305

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,232

HUF

Magyar forint

281,42

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6962

PLN

Lengyel zloty

4,1088

RON

Román lej

4,5275

TRY

Török líra

2,2975

AUD

Ausztrál dollár

1,2374

CAD

Kanadai dollár

1,2783

HKD

Hongkongi dollár

9,9589

NZD

Új-zélandi dollár

1,5533

SGD

Szingapúri dollár

1,5707

KRW

Dél-Koreai won

1 402,58

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,1572

CNY

Kínai renminbi

8,0205

HRK

Horvát kuna

7,5295

IDR

Indonéz rúpia

12 368,1

MYR

Maláj ringgit

3,9237

PHP

Fülöp-szigeteki peso

52,897

RUB

Orosz rubel

40,315

THB

Thaiföldi baht

39,514

BRL

Brazil real

2,6106

MXN

Mexikói peso

16,6645

INR

Indiai rúpia

69,147


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/3


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. november 5.

2012/C 336/03

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2777

JPY

Japán yen

102,60

DKK

Dán korona

7,4589

GBP

Angol font

0,79990

SEK

Svéd korona

8,5690

CHF

Svájci frank

1,2063

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,3425

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,234

HUF

Magyar forint

282,58

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6962

PLN

Lengyel zloty

4,1226

RON

Román lej

4,5240

TRY

Török líra

2,2793

AUD

Ausztrál dollár

1,2338

CAD

Kanadai dollár

1,2732

HKD

Hongkongi dollár

9,9024

NZD

Új-zélandi dollár

1,5515

SGD

Szingapúri dollár

1,5659

KRW

Dél-Koreai won

1 396,33

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,1668

CNY

Kínai renminbi

7,9820

HRK

Horvát kuna

7,5250

IDR

Indonéz rúpia

12 297,67

MYR

Maláj ringgit

3,9142

PHP

Fülöp-szigeteki peso

52,748

RUB

Orosz rubel

40,4824

THB

Thaiföldi baht

39,379

BRL

Brazil real

2,5999

MXN

Mexikói peso

16,6796

INR

Indiai rúpia

69,7720


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


Európai Adatvédelmi Biztos

6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/4


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatokról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2012/C 336/04

Bevezetés

Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2011. november 30-án a Bizottság javaslatot fogadott el a jog szerinti könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (1). A 2006/43/EK irányelv módosításai a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyásával és nyilvántartásba vételével, a szakmai etikát, szakmai titoktartást, függetlenséget és jelentéstételt érintő alapelvekkel, valamint a kapcsolódó felügyeleti szabályokkal kapcsolatosak. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló rendeletre irányuló javaslatot (2), amely megállapítja az ilyen könyvvizsgálat végzésére vonatkozó feltételeket (a továbbiakban „a javasolt rendelet”). Ezeket a javaslatokat egyeztetés céljából 2011. december 6-án elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság egyeztetett vele, valamint javasolja, hogy az irányelv preambuluma hivatkozzon erre a véleményre. A javasolt rendelet preambuluma már hivatkozik az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetésre.

3.

E véleményben az európai adatvédelmi biztos a 2006/43/EK irányelvvel kapcsolatos olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek túlmutatnak a javasolt változtatásokon. A biztos hangsúlyozza az irányelv (3) lehetséges adatvédelmi hatásait. Az e véleményben közölt elemzés közvetlenül releváns a hasonló rendelkezéseket tartalmazó hatályos jogszabályok, valamint a függőben lévő és a lehetséges jövőbeni javaslatok alkalmazása szempontjából, ideértve az európai adatvédelmi biztosnak a banki jogszabályok felülvizsgálatáról, a hitelminősítő intézetekről, a pénzügyi eszközök piacairól (MiFID/MiFIR) és a piaci visszaélésről szóló jogszabálycsomagra vonatkozó véleményeiben ismertetett javaslatokat is (4). Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja, hogy e véleményt a fent említett kezdeményezésekről szóló 2012. február 10-i véleményeivel szoros összefüggésben olvassák.

A javaslat célkitűzései és hatálya

4.

A Bizottság véleménye szerint a könyvvizsgáló cégek is hozzájárultak a pénzügyi válsághoz, ezért foglalkozni kíván a könyvvizsgálók válságban játszott szerepével – vagy azzal a szereppel, amelyet játszaniuk kellett volna. A Bizottság állítása szerint emellett a megbízható könyvvizsgálat kulcsfontosságú az általános és a piaci bizalom helyreállításához.

5.

A Bizottság szerint azt is fontos hangsúlyozni, hogy a könyvvizsgálókat a jog hatalmazza fel arra, hogy elvégezzék a korlátozott felelősséggel rendelkező és/vagy a pénzügyi szektorban szolgáltatások nyújtására jogosult társaságok pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatát. A felhatalmazás társadalmi feladatot ró a könyvvizsgálóra, akinek véleményt kell mondania arról, hogy a vizsgált jogalany pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e a valóságnak.

6.

Végül a Bizottság szerint a pénzügyi válság a jog szerinti könyvvizsgálat gyengeségeit különösen a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok tekintetében hangsúlyozta ki. Ezek olyan jogalanyok, amelyek tevékenységükből, méretükből vagy alkalmazottaik számából adódóan jelentős közérdeket képviselnek, vagy amelyeknek társasági formájuk miatt érdekeltjeik köre széles.

7.

E problémák orvoslása érdekében a Bizottság közzétette a jog szerinti könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelv módosítására irányuló javaslatot, amely a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyásával és nyilvántartásba vételével, a szakmai etikát, szakmai titoktartást, függetlenséget és jelentéstételt érintő alapelvekkel, valamint a kapcsolódó felügyeleti szabályokkal kapcsolatos. A Bizottság emellett javaslatot tett a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló új rendeletre, amely megállapítja az ilyen könyvvizsgálat végzésére vonatkozó feltételeket.

8.

A Bizottság javaslata szerint a 2006/43/EK irányelvet a javasolt rendelet hatályán kívül eső helyzetekre kell alkalmazni. Ezért fontos egyértelmű különbséget tenni a két jogszabályszöveg között. Ez azt jelenti, hogy a 2006/43/EK irányelv hatályos rendelkezései közül azok, amelyek kizárólag a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkoznak, a szükséges módosításokkal együtt beépülnek a javasolt rendeletbe.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének célja

9.

A jog szerinti könyvvizsgálatra vonatkozó jogi keret végrehajtása és alkalmazása bizonyos esetekben érintheti az egyének személyes adataik feldolgozásához fűződő jogait. A 2006/43/EK irányelv jelenlegi, valamint módosításokkal egybefoglalt változata, továbbá a javasolt rendelet is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az érintett személyek számára adatvédelmi következményekkel járhatnak.

Következtetések

46.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javasolt rendeletben külön figyelmet fordítottak az adatvédelemre, ugyanakkor lenne még mit javítani.

47.

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

újra kell szövegezni a javasolt rendelet 56. cikkét és a 2006/43/EK irányelvbe a hatályos adatvédelmi jogszabályok teljes körű alkalmazhatóságát hangsúlyozó rendelkezést kell felvenni, a javasolt rendelet különböző cikkeiben szétszórt számos hivatkozást pedig egyetlen általános, a 95/46/EK irányelvre és a 45/2001/EK rendeletre utaló rendelkezéssel kell felváltani; az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint pontosítani kell a 95/46/EK irányelvre való hivatkozást annak meghatározásával, hogy a rendelkezések az említett irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokkal összhangban alkalmazandók,

meg kell határozni, hogy a 2006/43/EK irányelv és a javasolt rendelet értelmében milyen személyes adatok dolgozhatók fel, az érintett illetékes hatóságok milyen célokra dolgozhatnak fel személyes adatokat, valamint pontos, szükséges és arányos adatmegőrzési időszakot kell rögzíteni a szóban forgó feldolgozásra vonatkozóan,

az adatok harmadik országokba történő továbbításával kapcsolatos kockázatokra tekintettel az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint a 2006/43/EK irányelv 47. cikkét ki kell egészíteni azzal, hogy megfelelő szintű védelem hiányában eseti alapú értékelést kell végezni; javasolja továbbá, hogy a javasolt rendelet vonatkozó rendelkezéseibe is vegyenek fel hasonló hivatkozást, valamint eseti alapú értékelést,

a javasolt rendelet 30. cikkében az adatmegőrzésre vonatkozó minimális ötéves időtartam helyett egy maximális adatmegőrzési időtartamot kell megadni; a választott időtartamnak szükségesnek és arányosnak kell lennie az adatok feldolgozása céljának eléréséhez,

a 2006/43/EK irányelv és a javasolt rendelet vonatkozó cikkeiben meg kell jelölni a szankciók közzétételének célját, valamint a 2006/43/EK irányelv és a javasolt rendelet preambulumában egyaránt ki kell fejteni a közzététel szükségességét és arányosságát; a biztos javaslata szerint emellett a közzétételről eseti alapon kell határozni, valamint rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy a jelenleg előírtnál kevesebb információt tehessenek közzé,

a közzétételi kötelezettséget megfelelő garanciákkal kell alátámasztani, amelyek biztosítják az ártatlanság vélelmének és az érintett személyek kifogásolási jogának tiszteletben tartását, az adatok biztonságát és pontosságát, valamint azok megfelelő idő elteltével történő törlését,

a 66. cikk (1) bekezdését a következő rendelkezéssel kell kiegészíteni: „e személyek személyazonosságát az eljárás minden szakaszában biztosítani kell, kivéve ha a személyazonosság felfedését nemzeti jogszabály – további vizsgálattal vagy bírósági eljárással összefüggésben – kötelezővé teszi”,

a javasolt rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontjából el kell hagyni a „meghatározott elveknek” szövegrészt.

Kelt Brüsszelben, 2012. április 13-án.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  COM(2011) 778.

(2)  COM(2011) 779.

(3)  A jog szerinti könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelvre irányuló javaslat kapcsán a Bizottság nem egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal; az irányelvet 2006. május 17-én fogadták el.

(4)  Az európai adatvédelmi biztos 2012. február 10-i véleményei, amelyek elérhetők a következő címen: http://www.edps.europa.eu


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/7


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozásáról szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos weboldalán: http://www.edps.europa.eu)

2012/C 336/05

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

A Bizottság 2012. március 28-án„Küzdelem digitális korunk bűnözésével: Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozása” (1) címmel közleményt fogadott el.

2.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a Tanács a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központ létrehozásáról szóló következtetéseit 2012. június 7–8-án tette közzé (2). A Tanács támogatja a közlemény célkitűzéseit, támogatja a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központ (a továbbiakban: a központ) Europolon belüli létrehozását és a többi bűnügyi területtel való együttműködéshez a meglévő struktúrák használatát, megerősíti, hogy a központnak a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem fókuszpontjaként kell szolgálnia, és hogy a központ nemzetközi szinten szorosan együtt fog működni az illetékes ügynökségekkel és más szereplőkkel, valamint felhívja a Bizottságot, hogy az Europollal konzultálva dolgozza ki azoknak a konkrét feladatoknak a körét, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a központ 2013-tól működni tudjon. A következtetések azonban nem említik meg a központ létrehozásával kapcsolatosan az alapvető jogok jelentőségét és különösen az adatvédelmet.

3.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a bizottsági közlemény elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy a közleménytervezettel kapcsolatosan előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Nem hivatalos észrevételeiben az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy a központ létrehozásánál az adatvédelem alapvető fontosságú szempont, amit figyelembe kell venni. Sajnos a közlemény figyelmen kívül hagyta a nem hivatalos szakaszban tett észrevételeket. Ezenfelül a tanácsi következtetések azt kérik, hogy a központ már a következő évben működjön. Ezért kell a következő, nagyon hamar esedékes lépések megtétele során figyelembe venni az adatvédelmet.

4.

Ez a vélemény az adatvédelem jelentőségével foglalkozik a központ létrehozásával összefüggésben, és konkrét javaslatokat tesz, amelyek a központ feladatmeghatározásának felállítása és az Europol jogi keretének jogalkotási felülvizsgálata során figyelembe vehetők. Az európai adatvédelmi biztos ezért a 45/2001/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésére elfogadta ezt a véleményt.

1.2.   A közlemény alkalmazási köre

5.

Közleményében a Bizottság jelezte, hogy a belső biztonsági stratégia egyik prioritásaként Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot kíván létrehozni (3).

6.

A közlemény nem kizárólagos jelleggel felsorolja a számítástechnikai bűnözés számos területét, amelyek várhatóan a központ tevékenységének középpontjában állnak: a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett számítástechnikai bűncselekmények, különösen azok, amelyek bűncselekményekből származó tetemes nyereséget érnek el (pl. az online csalás), azok a számítástechnikai bűncselekmények, amelyek súlyos kárt okoznak áldozataiknak, így például a gyermekek szexuális kizsákmányolása, továbbá azok a számítástechnikai bűncselekmények, amelyek az Unión belüli kritikus információs és kommunikációs technológiai (ikt) rendszereket érintik.

7.

A központ munkája tekintetében a közlemény négy fő feladatot sorol fel (4):

a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó európai információs központként szolgál,

a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos szakértelem összefogása a tagállamok kapacitásépítésének támogatása céljából,

támogatásnyújtás a tagállamok számítástechnikai bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásaihoz,

az európai számítástechnikai bűnügyi nyomozók közös szócsövévé kell válnia, amely átfogja a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területét.

8.

A központ által feldolgozott adatokat – a rendelkezésre álló rendőrségi adatokat kibővítve – a nyilvános, magán és nyílt források legszélesebb köréből gyűjtik össze, amelyek a számítástechnikai bűnözési tevékenységekre, módszerekre és a gyanúsítottakra vonatkoznának. A központ továbbá más európai ügynökségekkel és testületekkel is közvetlenül együtt fog működni. Ennek során e szervezetek részt vesznek a központ programtestületében és adott esetben az operatív együttműködésbe is bekapcsolódnak.

9.

A Bizottság javaslata szerint a központ természetes kapcsolódási felületet jelentene az Europol számítástechnikai bűnözés ügyében folytatott tevékenységeihez, valamint a nemzetközi rendőrségek számítástechnikai bűnözés elleni egységeihez. A központnak törekednie kell továbbá arra, hogy az Interpollal és más stratégiai partnerekkel világszerte fenntartott partnerség keretében javítsa a számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelem során tett válaszlépések összehangolását.

10.

Gyakorlatilag a Bizottság azt javasolja, hogy ezt a központot az Europol részeként hozzák létre. A központ az Europol részét fogja képezni  (5), ezért az Europol jogi rendszere alá fog kerülni (6).

11.

Az Európai Bizottság szerint (7), az Europol jelenlegi tevékenységét a javasolt központ a következő főbb újdonságokkal egészíti ki: i. több erőforrás az információk különböző forrásokból történő eredményesebb összegyűjtéséhez, ii. információcsere a jogalkalmazók közösségén kívüli (főként a magánszektorbeli) partnerekkel.

1.3.   A vélemény központi kérdése

12.

Az európai adatvédelmi biztos e véleményben arra törekszik, hogy:

felkérje a Bizottságot, hogy az adatvédelemhez szükséges mértékben tisztázza a központ tevékenységeinek körét,

az Europol jelenlegi jogi keretrendszerével összefüggésben felmérje a tervezett tevékenységeket, különösen azoknak a keretrendszerrel való összeegyeztethetőségét,

kiemelje azokat a vonatkozó szempontokat, amelyek esetében a jogalkotónak a magasabb szintű adatvédelem biztosítása érdekében az Europol jogi rendszerének jövőbeni felülvizsgálatával összefüggésben további részleteket kell bevezetnie.

13.

Ez a vélemény a következő részekből áll: A 2.1. rész kidolgozza, hogy a központ létrehozása során az adatvédelem miért alapvető fontosságú szempont. A 2.2. rész a közleményben a központ számára meghatározott célkitűzések és az Europol jogi megbízatásának összeegyeztethetőségével foglalkozik. A 2.3. rész a magánszektorral és a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködéssel foglalkozik.

3.   Következtetések

50.

Az európai adatvédelmi biztos a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet a digitális térben a biztonság és a védelem kiépítése és az elvárt bizalom létrehozása sarokkövének tekinti. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az adatvédelmi rendszereknek való megfelelést a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem elválaszthatatlan részének, nem pedig e küzdelem eredményességét hátráltató kötelezettségnek kell tekinteni.

51.

A közlemény az új Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központnak az Europolon belüli létrehozására hivatkozik, miközben az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központja már több éve létezik. Az európai adatvédelmi biztos üdvözölné, ha tisztázást nyerne, hogy melyek azok az új kapacitások és tevékenységek, amelyek megkülönböztetik az új központot az Europol meglévő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központjától.

52.

Az európai adatvédelmi biztos azt tanácsolja, hogy a központ hatásköreit egyértelműen meg kell határozni, nem csupán kijelölni az Europolra vonatkozó hatályos jogszabályban található, a „számítástechnikai bűnözés” fogalmára való hivatkozással. Ezenfelül a központ hatásköreinek és adatvédelmi biztosítékainak meghatározását az Europolra vonatkozó jogszabály felülvizsgálatának részévé kell tenni. Az Europolra vonatkozó új jogszabály hatálybalépéséig az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság a központ feladatmeghatározásában határozza meg ezeket a hatásköröket és adatvédelmi biztosítékokat. Idetartozhatnak a következők:

annak egyértelmű meghatározása, hogy a központ munkatársai milyen adatfeldolgozási feladatokban (különösen nyomozások és operatív támogatási tevékenységek) vehetnek részt, önállóan vagy közös nyomozócsoportokban, és

egyértelmű eljárások, amelyek egyrészt biztosítják a személyiségi jogok (köztük az adatvédelemhez való jog) tiszteletben tartását, másrészt garanciákat biztosítanak arra, hogy a bizonyítékot jogszerűen szerezték és az bíróság előtt felhasználható.

53.

Az európai adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy a központ személyes adatcseréi „a nyilvános, magán és nyílt források legszélesebb körével” különleges adatvédelmi kockázatokat hordoznak, mivel ezek gyakran kereskedelmi céllal és nemzetközi adatátvitelhez gyűjtött adatok feldolgozását vonják maguk után. Ezekkel a kockázatokkal foglalkozik az Europolra vonatkozó hatályos határozat, amely előírja, hogy általában az Europol nem folytathat közvetlen adatcserét a magánszektorral, meghatározott nemzetközi szervezetekkel pedig csak pontosan meghatározott feltételekkel teheti azt.

54.

Mindezek figyelembevételével és tekintettel e két tevékenységnek a központ szempontjából való jelentőségére, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy az Europolra vonatkozó határozat hatályos rendelkezéseivel összhangban megfelelő adatvédelmi biztosítékokat kell meghatározni. Ezeket a biztosítékokat bele kell ágyazni a központ feladatmeghatározásaiba, amelyeket a végrehajtási csoportnak kell kidolgoznia (és később az Europol felülvizsgált jogi keretrendszerébe), és ez semmi esetre sem eredményezhet alacsonyabb szintű adatvédelmet.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 29-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  Európai uniós jogszabály nem határozza meg a számítástechnikai bűnözés fogalmát.

(2)  A Tanács következtetései a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozásáról, a Bel- és Igazságügyi Tanács 3172. ülése, Luxemburg, 2012. június 7–8.

(3)  Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé. COM(2010) 673 final, 2010. november 22. Lásd még: az európai adatvédelmi biztos véleménye a közleményről, 2010. december 17. (HL C 101., 2011.4.1., 6. o).

(4)  A közlemény 4–5. oldala.

(5)  A 2012 februárjában közzétett, a rendelkezésre álló lehetőségeket (status quo, az Europol mint gazdaszervezet, az Europol része, virtuális központ) értékelő megvalósíthatósági tanulmány javaslatának megfelelően. http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/crime/docs/20120311_final_report_feasibility_study_for_a_european_cybercrime_centre.pdf

(6)  A Tanács 2009. április 6-i határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (2009/371/IB).

(7)  Március 28-i sajtóközlemény. Gyakran ismételt kérdések: az új Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ Hivatkozás: MEMO/12/221 Dátum: 2012.3.28. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/12/221


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/10


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos weboldalán: http://www.edps.europa.eu)

2012/C 336/06

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2012. április 30-án a Bizottság javaslatot fogadott el a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. októberi 1104/2008/EK tanácsi rendelet (1) átdolgozásáról (a továbbiakban: a javaslat).

2.

Az európai adatvédelmi biztos 2005. október 19-én már kiadott egy véleményt a Schengeni Információs Rendszer második generációjának létrehozásáról szóló három javaslatról (2). Az európai adatvédelmi biztos elemzésében a hozzáférési jogok és a megőrzési idő korlátozásának, valamint az érintettek tájékoztatásának szükségességét helyezte előtérbe. Rámutatott, hogy a nyilvántartások közötti kapcsolatok által jelentett új funkció nem vezethet a hozzáférési jogok kiterjesztéséhez. Ami a SIS II műszaki megvalósítását illeti, az európai adatvédelmi biztos javasolta a biztonsági intézkedések javítását, és óvatosságra intett a nemzeti szintű másolatok alkalmazásával kapcsolatban.

3.

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló tanácsi következtetéseket (3). A Tanács többek között felkérte a tagállamokat, hogy:

a lehető leghamarabb hajtsák végre a helyesbítő és megelőző mechanizmusokat a SIS 1+-ban már meglévő, illetve újonnan bevitt figyelmeztető jelzések tekintetében egyaránt, hogy azokat hozzá lehessen igazítani a SIS II figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatminőségi követelményekhez,

SIS 1+-adatok SIS II-be való átvitelének megkezdése előtt még egyszer vizsgálják meg, hogy az aktuálisan meglévő figyelmeztető jelzések megfelelnek-e a SIS II szótáraknak, gondoskodva arról, hogy azok összhangban álljanak a szótárak végleges változatával,

a SIS-adatok minőségéért felelős illetékes nemzeti hatóságokon keresztül módszeresen ellenőrizzék a SIS 1+ nemzeti rendszerébe bevitt figyelmeztető jelzések pontosságát, mivel az elengedhetetlen a leképezési/szótárleképezési mechanizmus zavartalan használatához (megfelelés a nemzeti szótárak és a SIS II szótárak között).

4.

Az európai adatvédelmi biztosnak már e bizottsági javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy a javaslattervezettel kapcsolatosan előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Ezen észrevételeiben az európai adatvédelmi biztos aggályait fejezte ki az átállás különböző szempontjaival kapcsolatban, amelyeket véleménye szerint tisztázni kell. Az elfogadott szöveg sajnálatos módon nem vette figyelembe az informális szakaszban tett észrevételeket, és ennélfogva nem tartalmazza a kért pontosításokat.

3.   Következtetések

61.

A Schengeni Információs Rendszerben (SIS) foglalt adatoknak a SIS második generációjába történő átvitele adatvédelmi szempontból konkrét kockázatokat rejthet magában. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy erőfeszítéseket tettek annak biztosítása érdekében, hogy ez az átállás a jogszabályoknak megfelelően történjen, mindazonáltal ajánlásokat kíván megfogalmazni arra vonatkozóan, miként lehetne javítani még a javaslaton.

62.

Az európai adatvédelmi biztos különösen üdvözli, hogy az új rendelkezések értelmében a SIS II jogi kerete az átállásnak az első tagállam általi sikeres végrehajtását követően hatályba lép. Ennek jelentőségét az adja, hogy a korábbi jogi szabályozás szerint a SIS II jogi kerete csak akkor lépett volna hatályba, miután valamennyi tagállam befejezte a SIS II rendszerébe történő átállást, ami jogi bizonytalanságot eredményezett volna, különösen az új funkciók tekintetében.

63.

Ezt a megközelítést a felügyelet szempontjából is meg kell vizsgálni. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint ez a felelősségek átruházását fogja eredményezni az átállás során, ami negatív hatásokkal járhat és ellentétes lehet a felügyelet által akkor nyújtott biztosítékokkal, amikor azokra a legnagyobb szükség van. Az európai adatvédelmi biztos ezért az összehangolt ellenőrzési mechanizmusnak az átállás kezdetétől történő alkalmazását javasolja. Az átdolgozott szövegnek elő kell írnia ezt a megközelítést.

64.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az átállás lényeges szempontjait a rendelet szövegében kell pontosítani, és nem más jogi eszközökben, mint például a migrációs tervben. Ez különösen az alábbiakra vonatkozik:

Az adatátvitel hatálya. Teljesen egyértelművé kell tenni, hogy mely adatkategóriák kerülnek átvitelre és melyek nem, továbbá hogy az adatátvitel magában foglalja-e az adatok bármiféle változtatását, és ha igen, melyek ezek a változások.

A kockázatértékelés szükségessége. Fontos, hogy az adatátvitel kapcsán kockázatértékelést hajtsanak végre, amelynek eredményeit beépítik egy konkrét biztonsági tervbe.

Az adatok naplózása. A javaslat szövege tartalmaz egy kifejezetten ezzel foglalkozó cikket, e cikk azonban elsősorban a SIS II rendszeres adatfeldolgozási tevékenységeire hivatkozik, és nem az adatátvitelhez kapcsolódó konkrét adatfeldolgozási tevékenységekre, továbbá a szöveg a SIS II rendeletben foglalt rendelkezéshez hasonló rendelkezést tartalmaz. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a rendeletnek tartalmaznia kell egy záradékot, amely meghatározza, hogy mit, mennyi időre és milyen céllal kell nyilvántartásba venni, az átállással kapcsolatos tevékenységeket alapul véve.

65.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a rendeletnek szigorúbb tesztelési kötelezettségeket kell megállapítania, az alábbiak pontosítása által:

Az átállást megelőző teszteknek ki kell terjedniük a következőkre:

i.

az átállás folyamatával kapcsolatos valamennyi funkcionális szempont, a javaslat 11. cikkében említettek szerint, és egyéb kérdések, mint például az átvitelre kerülő adatok minősége;

ii.

olyan nem funkcionális elemek, mint például a biztonság;

iii.

az átállás kockázatainak csökkentése érdekében alkalmazott minden célzott intézkedés és ellenőrzés.

Ami az átfogó tesztelést illeti, az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a javaslatnak egyértelműbb kritériumokat kell megfogalmaznia annak meghatározására, hogy ezek a tesztek sikerrel vagy kudarccal zárultak-e.

Valamely tagállam átállásának lezárultát követően lehetőséget kell biztosítani az eredmények jóváhagyására. A rendeletnek ezenkívül elő kell írnia, hogy e jóváhagyási teszteknek sikerrel kell végződniük ahhoz, hogy egy adott tagállam SIS II-re való átállása sikeresnek minősüljön. Ennélfogva e tesztek végrehajtása az előfeltétele annak, hogy a tagállam a SIS II minden funkcióját alkalmazhassa.

A tesztadatoknak az átállás során történő felhasználása tekintetében az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozni kívánja, hogy amennyiben a „tesztadatok” a SIS-ből származó „vegyes” valódi adatokon alapulnak, minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a tesztadatokból ne lehessen rekonstruálni a valós adatokat.

66.

A megelőző biztonsági intézkedések különösen üdvözlendőek, és az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy az átdolgozás szövegét egészítsék ki egy olyan külön rendelkezéssel, amely előírja a Bizottság és a tagállamok számára az átállás, illetve a feldolgozásra kerülő személyes adatok sajátos jellege által jelentett kockázatoknak megfelelő biztonsági szintet garantáló, megfelelő technikai és szervezeti intézkedések végrehajtását, a 45/2001/EK rendelet 22. cikkében foglalt követelmények alapján.

Az általános biztonsági szempontokat figyelembe kell venni:

i.

el kell ismerni az adatátvitelhez kapcsolódó adatfeldolgozási tevékenységek sajátos jellegét;

ii.

általános iránymutatásokat kell kidolgozni az alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan (például arra, hogy az adatokat csak megfelelően titkosítva lehet átvinni egyik rendszerből a másikba);

iii.

elő kell írni, hogy a Bizottságnak – a tagállamokkal, és különösen Franciaországgal együttműködésben – konkrét biztonsági tervet kell kidolgoznia az átállással kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelését követően, és még kellő időben az átállás előtt.

Ezenkívül záradékokra van szükség az adatok integritásának védelméhez, és az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendeletbe vagy egy külön bizottsági határozatba foglalják bele a következő intézkedéseket:

i.

egy melléklet, amely tartalmazza az adatok konvertálására vonatkozó leképezési és jóváhagyási szabályokat, megkönnyítve annak ellenőrzését, hogy a SIS II szabályainak enyhítése összhangban van-e a SIS II rendelettel;

ii.

a különböző szereplőknek a szabálytalan adatok azonosítása és javítása tekintetében meglévő felelőssége meghatározásáról szóló rendelkezés;

iii.

annak előírása, hogy az átállás előtt minden tekintetben teszteljék az átvitelre kerülő adatoknak a SIS II integritási szabályaival való összhangját.

Rendelkezni kell a régi rendszer megszüntetéséről. Az átállás után sürgőssé válik az a kérdés, hogy mi történik a SIS 1+ műszaki berendezéseivel. Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy a javaslatnak vagy a külön bizottsági határozatnak pontos időkorlátot kell meghatároznia az adatmegőrzés tekintetében, és ezzel párhuzamosan kötelezettséget kell előírnia a megfelelő technikai intézkedések megtételére, azzal a céllal, hogy biztosítsák az adatok biztonságos törlését az átállás és az intenzív monitoring időszak lezárultát követően.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 9-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  COM(2012) 81 final.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos 2005. október 19-i véleménye a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) vonatkozó három javaslatról (HL C 91., 2006.4.19., 38. o.).

(3)  A bel- és igazságügyi tanács 3135. ülése, Brüsszel, 2011. december 13–14., tanácsi következtetések.


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/13


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos weboldalán: http://www.edps.europa.eu)

2012/C 336/07

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

A Bizottság 2012. március 7-én elfogadta az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat). A javaslatot egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság egyeztetett vele, valamint javasolja, hogy a rendeletjavaslat preambuluma hivatkozzon erre a véleményre.

3.

A javaslat egyes rendelkezései – így az illetékes hatóságok vizsgálati hatásköreivel, az információcserével, az adatnyilvántartással, a tevékenységek kiszervezésével, a szankciók közzétételével és a jogsértések jelentésével kapcsolatos rendelkezések – bizonyos esetekben az érintett személyekre nézve adatvédelmi következményekkel járhatnak.

4.

Számos függőben lévő és lehetséges jövőbeli javaslat az ebben a véleményben említettekhez hasonló rendelkezéseket tartalmaz – ilyenek például az európai adatvédelmi biztosnak az európai kockázatitőke-alapokra és az európai szociális vállalkozási alapokra (1), valamint a banki jogszabályok felülvizsgálatáról, a hitelminősítő intézetekről, a pénzügyi eszközök piacairól (MiFID/MiFIR) és a piaci visszaélésről szóló jogszabálycsomagra vonatkozó véleményeiben (2) ismertetett javaslatok. Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja, hogy e véleményt a fent említett kezdeményezésekről szóló véleményeivel szoros összefüggésben olvassák.

1.2.   A javaslat célkitűzései és hatálya

5.

A kereskedési helyszínen vagy azon kívül zajló értékpapír-kereskedelmet az adott ügylet elszámolásához – azaz az értékpapíroknak az eladónak átadott készpénz ellenében a vevőhöz történő szállításához – vezető, kereskedés utáni folyamatok követik. A központi értéktárak azok a fő intézmények, amelyek úgynevezett értékpapír-elszámolási rendszerek üzemeltetése révén lehetővé teszik az elszámolást. Ezek azok az intézmények, amelyek elősegítik az ügyletek lebonyolítását a piacokon. A központi értéktárak ezenfelül biztosítják az értékpapírszámlák elsődleges rögzítését és központi vezetését, amelyeken megjelenik, ki és hány értékpapírt bocsátott ki, illetve rögzítik az ezen értékpapír-állományokban bekövetkező változásokat.

6.

Míg a központi értéktárak a nemzeti határokon belül többnyire biztonságosak és hatékonyak, több tagállamot érintő egyesülésük és kommunikációjuk kevésbé biztonságos, ami azt jelenti, hogy a több tagállamra kiterjedő befektetéssel a befektető magasabb kockázatot és költségeket vállal. A hatékony egységes belső elszámolási piac hiánya szintén fontos problémák forrása – ilyen például az értékpapír-kibocsátók központi értéktárakhoz való hozzáférésének korlátozása, az Európai Unión belül a központi értéktárakra vonatkozó eltérő nemzeti engedélyezési rendszerek és szabályok, valamint az egyes nemzeti központi értéktárak közötti korlátozott verseny. Ezen akadályok igen széttagolt piacot eredményeznek, mivel Európában egyre nő a több tagállamra kiterjedő ügyletek száma, a központi értéktárak pedig egyre összekapcsoltabbá válnak.

7.

A javaslat célja, hogy megoldást találjon e problémákra azáltal, hogy kötelezővé teszi valamennyi átruházható értékpapír könyvelési tételként történő feltüntetését és ezek rögzítését a központi értéktárban, mielőtt azokat szabályozott helyszíneken eladásra felkínálják, Unió-szerte harmonizálja az elszámolási időszakokat és az elszámolásokra vonatkozó fegyelmi szabályokat, és a központi értéktárak műveleteinek és szolgáltatásainak kockázatait kezelő nemzetközi szabványokon alapuló közös szabályrendszert vezet be.

8.

A javaslat a kereskedési helyszínek tekintetében a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvvel (MiFID-irányelv), a központi szerződő felek tekintetében pedig a származtatott ügyletekről szóló (EMIR) rendeletjavaslattal együtt és azokat kiegészítve alkotja az értékpapír-piaci infrastruktúrák szabályozási keretét.

3.   Következtetések

48.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslatban figyelmet fordítottak az adatvédelemre.

49.

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

A javaslat preambulumát ki kell egészíteni az erre a véleményre történő hivatkozással.

A rendelkezéseket át kell fogalmazni egyetlen, a 95/46/EK irányelvre és a 45/2001/EK rendeletre hivatkozó általános rendelkezésben, hangsúlyozva a hatályos adatvédelmi jogszabályok teljes körű alkalmazhatóságát, és tisztázni kell a 95/46/EK irányelvre történő hivatkozást annak előírásával, hogy a rendelkezések a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokkal összhangban alkalmazandók. Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül egy ilyen típusú átfogó rendelkezés beépítését javasolja a javaslat érdemi rendelkezési közé.

Korlátozni kell az illetékes hatóságok dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférését a javaslat külön meghatározott, súlyos megsértésének eseteire és olyan esetekre, amikor fennáll a jogsértés elkövetésének alapos gyanúja (amit konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztani).

Elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy a dokumentumokat és információkat hivatalos határozat útján kérjék, amely megjelöli a kérés jogalapját és célját, azt, hogy a kérés milyen adatokra irányul, az adatok átadására vonatkozó határidőt és a címzett azon jogát, hogy bíróságtól kérje a határozat felülvizsgálatát.

Meg kell határozni, hogy a javaslat értelmében milyen személyes adatok dolgozhatók fel és továbbíthatók, az illetékes hatóságok milyen célokra dolgozhatnak fel és továbbíthatnak személyes adatokat, és rögzíteni kell egy arányos adatmegőrzési időszakot a szóban forgó feldolgozásra vonatkozóan, vagy legalább meg kell határozni egy ilyen időszak kialakításának a pontos kritériumait.

Figyelembe véve az adatok harmadik országok számára történő továbbításával kapcsolatos kockázatokat, a 23. cikk (7) bekezdését biztosítékokkal kell kiegészíteni, mint például az eseti jellegű mérlegelés és a személyes adatok megfelelő szintű védelme az ezen adatokat fogadó harmadik országban.

A javaslat 27. cikkében az adatmegőrzésre vonatkozó minimális ötéves időtartam helyett egy maximális adatmegőrzési időtartamot kell megadni, ha a nyilvántartás személyes adatokat tartalmaz. A választott időtartamnak az adatfeldolgozás céljának eléréséhez szükségesnek és arányosnak kell lennie.

A 28. cikk (1) bekezdésének i) pontját az alábbi módon kell átfogalmazni: „a központi értéktár biztosítja, hogy a szolgáltató a szolgáltatásait a központi értéktárra alkalmazandó, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályok teljes körű betartásával biztosítja. A központi értéktár felel …”.

A 62. cikk (2) bekezdésének b) pontját a következő rendelkezéssel kell kiegészíteni: „e személyek személyazonosságát az eljárás minden szakaszában biztosítani kell, kivéve ha a személyazonosság felfedését nemzeti jogszabály – további vizsgálattal vagy bírósági eljárással összefüggésben – kötelezővé teszi”, továbbá a 62. cikk (2) bekezdésének c) pontjában a „irányelvben meghatározott elveknek megfelelően” szövegrészt az „irányelvnek megfelelően” kifejezéssel kell felváltani.

Tekintettel az e véleményben kifejezett kétségekre, meg kell vizsgálni a szankciók kötelező közzétételére javasolt rendszer szükségességét és arányosságát. A szükségesség és arányosság vizsgálatának eredményétől függően minden esetben megfelelő biztosítékokat kell nyújtani az ártatlanság vélelme és az érintett személyek tiltakozáshoz való joga tiszteletben tartásának, az adatok biztonságának/pontosságának és a megfelelő idő után történő törlésének biztosítása érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 9-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  Az európai adatvédelmi biztos 2012. június 14-i véleménye, amely elérhető a következő címen: http://www.edps.europa.eu

(2)  Az európai adatvédelmi biztos 2012. február 10-i véleményei, amelyek elérhetők a következő címen: http://www.edps.europa.eu


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/15


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett bizottsági közleményről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2012/C 336/08

I.   Bevezetés

I.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2012. május 2-án a Bizottság közzétette „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című közleményét (1) (a továbbiakban: a közlemény).

2.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a közlemény elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közleményben figyelembe vették egyes nem hivatalos észrevételeit. A tárgy jelentőségére tekintettel az európai adatvédelmi biztos továbbra is be kívánja nyújtani e saját kezdeményezésére született véleményt.

I.2.   A közlemény célkitűzései és háttere

3.

A közlemény célkitűzése a gyermekek online védelmének megerősítésére irányuló stratégia kidolgozása. A közlemény az EU gyermekjogi ütemterve (2), az európai digitális menetrend (3) és a gyermekek digitális világban való védelméről szóló tanácsi következtetések (4) keretében helyezhető el.

4.

A közlemény négy fő pillérre összpontosít:

1.

a gyermekeknek szóló minőségi online tartalom fejlesztésének ösztönzése;

2.

a tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések fokozása;

3.

biztonságos online környezet teremtése a gyermekek számára; valamint

4.

küzdelem a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen.

5.

A közlemény az ágazat, a tagállamok és a Bizottság által végrehajtandó számos intézkedést felvázol. A közlemény olyan kérdésekre is kiterjed mint a szülői felügyeleti eszközök, az adatvédelmi beállítások, a korhatár-besorolások, a bejelentő eszközök, a forróvonalak, valamint az ágazat, a forróvonalak és a bűnüldöző testületek közötti együttműködés.

I.3.   Az európai adatvédelmi biztos véleményének célkitűzései és hatálya

6.

Az európai adatvédelmi biztos maradéktalanul támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a gyermekek interneten való védelmének megerősítése, valamint a gyermekek online zaklatásával szembeni küzdelem eszközeinek javítása (5). Az európai adatvédelmi biztos két korábbi véleményében is hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a gyermekek adatvédelmi szempontú online védelme és biztonsága (6). Üdvözli, hogy ezt a közleményben is elismerték.

7.

A digitális környezet gyermekek általi fokozott igénybevétele és e környezet folyamatos fejlődése az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos új kockázatokat teremt, amelyeket a közlemény 1.2.3. pontja mutat be. E kockázatok közé tartozik többek között a gyermekek személyes adataival való visszaélés, személyes profiljaik közösségi hálózatépítő oldalakon való nem kívánt szerepeltetése, a földrajzi helyazonosító szolgáltatások növekvő alkalmazása, valamint az, hogy egyre közvetlenebb módon célozzák őket a reklámkampányok és válnak olyan súlyos bűncselekmények áldozatává mint a gyermekbántalmazás. E különleges kockázatokat a kockázatoknak kitett személyek sajátos jellemzőinek és sebezhetőségének megfelelő módon kell kezelni.

8.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közleményben előirányzott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a hatályos adatvédelmi keretet (beleértve a 95/46/EK irányelvet és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló 2002/58/EK irányelvet (7) is), az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvet (8) és az Unió Alapjogi Chartáját; a biztos üdvözli továbbá, hogy a közlemény a javasolt új adatvédelmi keretet (9) is figyelembe veszi. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a közlemény alapján végrehajtandó valamennyi intézkedésnek összhangban kell állnia e kerettel.

9.

A vélemény rávilágít a közleményben előirányzott intézkedések által felvetett különleges adatvédelmi kérdésekre, amelyeket a közlemény valamennyi vonatkozó címzettjének – így a Bizottságnak, a tagállamoknak és adott esetben az ágazatnak is – megfelelően kezelnie kell. Így különösen a II. fejezet kiemeli azokat a különleges eszközöket, amelyek segíthetnek megerősíteni a gyermekek adatvédelmi szempontú online védelmét és biztonságát. A vélemény III. fejezete rámutat bizonyos – különösen a bejelentő eszközök használatával és az ágazat, a bűnüldöző hatóságok és a forróvonalak közötti együttműködéssel kapcsolatos – adatvédelmi kérdésekre, amelyekkel a gyermekek interneten történő szexuális zaklatásával és kizsákmányolásával szembeni küzdelmet célzó intézkedések végrehajtásakor foglalkozni kell.

IV.   Következtetés

49.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja a közleménynek a gyermekek számára biztonságosabb internet kialakítását célzó kezdeményezéseit, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával és kizsákmányolása ellen folytatott küzdelmet. Különösen üdvözli annak felismerését, hogy az adatvédelem kulcsfontosságú a gyermekek internetes védelmének biztosításában és abban, hogy képesek legyenek biztonságban élvezni az internet előnyeit.

50.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy az ágazatnak, a tagállamoknak, valamint – a gyermekek online biztonságának fokozását célzó kezdeményezések végrehajtásakor – a Bizottságnak is megfelelően figyelembe kell venniük az adatvédelmi követelményeket, így különösen:

a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy oktatási kampányaikban és oktatási anyagaikban foglalkozzanak az adatvédelmi kockázatokkal, valamint tájékoztatást nyújtsanak a gyermekek és a szülők számára arról, hogy miként előzhetik meg e kockázatokat; a gyermekek és a szülők online biztonsággal kapcsolatos tudatosságának előmozdítása érdekében szinergiákat kell kialakítani az adatvédelmi hatóságok, a tagállamok és az ágazat között,

az ágazatnak biztosítania kell, hogy a gyermekek személyes adatainak feldolgozására a jogszabályoknak megfelelően, szükség esetén a szülők hozzájárulásának beszerzése mellett kerüljön sor; az ágazatnak olyan alapértelmezett adatvédelmi beállításokat kell alkalmaznia a gyermekekre, amelyek a többi felhasználóra alapértelmezett adatvédelmi beállításoknál magasabb fokú védelmet nyújtó mechanizmusokat kínálnak; ezenfelül megfelelő előrejelző mechanizmusokat kell alkalmazni az alapértelmezett adatvédelmi beállításaikat módosítani kívánó gyermekek figyelmeztetésére, és biztosítani kell, hogy egy ilyen módosítást adott esetben szülői beleegyezés kísérjen; az ágazatnak az adatvédelem követelményeivel összhangban álló, megfelelő életkor-ellenőrző eszközök alkalmazásán kell dolgoznia,

a gyermekek tájékoztatásával kapcsolatban az ágazatnak meg kell vizsgálnia, hogy miként fejleszthet ki olyan taxonómiát, amellyel egyszerűen tájékoztathatja a gyermekeket, és információkat nyújthat számukra alapértelmezett beállításaik módosításának esetleges kockázatairól,

a gyermekeknek szóló reklámok tekintetében az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy nem kerülhet sor a kifejezetten a fiatal kiskorúakat célzó közvetlen értékesítésre, és a gyermekek nem lehetnek a viselkedésen alapuló reklámok címzettjei; az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a Bizottságnak határozottabban a magánélet szempontjából kedvezőbb – az adatvédelmi jogszabályoknak való teljes megfelelésen alapuló – olyan uniós szintű önszabályozási intézkedések kialakítására kell ösztönöznie az ágazatot, amelyek előmozdítják a gyermekeknek szóló online reklámokkal kapcsolatos helyes gyakorlatokat; a biztos emellett annak megvizsgálására ösztönzi a Bizottságot, hogy milyen további uniós szintű jogszabályok alkotásával biztosíthatná a gyermekek magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogainak megfelelő figyelembevételét a reklámozással összefüggésben.

51.

A gyermekek szexuális zaklatásával és kizsákmányolása ellen folytatott küzdelemmel kapcsolatban a közleményben hangsúlyozott kezdeményezések számos adatvédelmi kérdést vetnek fel, amelyeket adott cselekvési területükön valamennyi szereplőnek alaposan mérlegelnie kell:

adatvédelmi szempontból vett érzékenységük miatt a bejelentő eszközök kiépítésének megfelelő jogalapra kell épülnie; az európai adatvédelmi biztos ajánlása szerint jogszabályban egyértelműen rendelkezni kell a gyermekekre káros tartalmak egész Unióra kiterjedő – a 2.2.3. szakaszban előirányzott – bejelentő eszközének kiépítéséről; javaslata szerint ezenkívül egyértelműen meg kell határozni, hogy mit kell „káros magatartás vagy tartalom” alatt érteni, amelyekről a gyermekekre káros tartalmak egész Unióra kiterjedő jövőbeli bejelentő eszközén keresztül bejelentés tehető,

az európai adatvédelmi biztos arra bátorítja az ágazatot, hogy dolgozzon ki minimális követelményeket megállapító jelentéstételi sablonokat, amelyeket a személyes adatok feldolgozásának minimálisra szorítása mellett, a feldolgozást a mindenképpen szükséges adatokra korlátozva kell kialakítani,

ajánlott lenne a forróvonalak útján történő bejelentési eljárások jobb meghatározása; egy közös bejelentési eljárásokat és adatvédelmi biztosítékokat magában foglaló, a nemzetközi személyesadat-cseréket tiszteletben tartó európai eljárási szabályzat kidolgozása is javítaná e területen az adatvédelmet,

a magas szintű adatvédelmet biztosító bejelentési eszközök kialakítása érdekében az adatvédelmi hatóságoknak építő jellegű párbeszédet kell kezdeményezniük az ágazattal és más érintett szereplőkkel,

az ágazat és a bűnüldöző szervek közötti, a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos internetes anyagok bejelentési és törlési eljárásai terén való együttműködésre kizárólag a megfelelő jogalap alkalmazásával kerülhet sor; egyértelműbben meg kell határozni az ilyen együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat; ez az ágazat és a jövőbeli Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ közötti együttműködésre is vonatkozik,

az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint megfelelő egyensúlyt kell találni az illegális tartalmakkal szembeni küzdelem jogszerű célkitűzése és az alkalmazott eszközök megfelelő természete között; emlékeztet arra, hogy a távközlési hálózatok megfigyelésére irányuló – konkrét esetben szükséges – bármely tevékenység a bűnüldözési hatóságok feladata kell, hogy legyen.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 17-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  COM(2012) 196.

(2)  Az EU gyermekjogi ütemterve, COM(2011) 60.

(3)  Európai digitális menetrend, COM(2010) 245.

(4)  A Tanács következtetései a gyermekek védelméről a digitális világban, az oktatásért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős tanács 3128. ülése, 2011. november 28–29.

(5)  Nemzetközi szinten is számos kezdeményezés született, lásd például az Európa Tanács gyermekjogi stratégiáját (2012–2015), COM(2011) 171, 2012. február 15.

(6)  Lásd az európai adatvédelmi biztos véleményét az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslatról (HL C 2., 2009.1.7., 2. o.) és az európai adatvédelmi biztos véleményét a gyermekek szexuális zaklatásáról, szexuális kizsákmányolásáról és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról és a 2004/68/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL C 323., 2010.11.30., 6. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről, HL L 201., 2002.7.31., 37 o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól, HL L 178., 2000.7.17., 1 o.

(9)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (általános adatvédelmi rendelet), COM(2012) 11.


V Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/18


Értesítés visszavonásról

Pályázati felhívások a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramhoz (2007–2013) kapcsolódó „Kapacitások” egyedi program 2013. évi munkaprogramja keretében

2012/C 336/09

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy visszavonja az alábbi pályázati felhívást:

Rész

A felhívás azonosítója

6.

A kutatási politikák következetes kidolgozása

FP7-CDRP-2013-STAKEHOLDERS


A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/19


Értesítés dömpingellenes intézkedés hatályvesztéséről

2012/C 336/10

Az alább említett dömpingellenes intézkedés (1) közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét követően nem érkezett megfelelően indokolt felülvizsgálati kérelem, ezért a Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy a szóban forgó intézkedés hamarosan hatályát veszti.

Ez az értesítés az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék

Származási vagy exportáló ország(ok)

Intézkedések

Hivatkozás

A hatályvesztés időpontja (3)

Polietilén-tereftalát (PET) fólia

Brazília, India és Izrael

Dömpingellenes vám

A Tanács 1292/2007/EK rendelete (HL L 288., 2007.11.6., 1. o.)

2012.11.7.


(1)  HL C 117., 2012.4.21, 7. o.

(2)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3)  Az intézkedés az ezen oszlopban feltüntetett napon, éjfélkor veszti hatályát.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/20


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6762 – Advent International Corporation/Mediq)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 336/11

1.

2012. október 23-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Advent International Corporation (Hollandia) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás 2012. szeptember 24-én meghirdetett nyilvános vételi ajánlat útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Mediq N.V. (Hollandia) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az Advent International Corporation esetében: több piactípusba történő beruházás diverzifikált portfólión keresztül, amely többek között az egészségügyi, ipari, kiskereskedelmi ágazatba, illetve a fogyasztói és pénzügyi szolgáltatások ágazatába tartozó vállalkozásokat foglal magában,

a Mediq N. V. esetében: orvostechnikai eszközök, gyógyszerek és ezekhez kapcsolódó ellátás nyújtása.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6762 – Advent International Corporation/Mediq hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).


6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/21


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6704 – REWE Touristik GmbH/Ferid NASR/EXIM Holding SA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 336/12

1.

2012. október 24-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint és a 4. cikk (5) bekezdése alapján tett beterjesztést követően bejelentést kapott a REWE csoporthoz tartozó REWE Touristik GmbH (Németország) és Ferid NASR (Cseh Köztársaság) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az EXIM Holding SA (Cseh Köztársaság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a REWE Touristik esetében: a REWE Touristik egy német korlátolt felelősségű társaság, a REWE csoport Travel & Tourism (Utazás és Turizmus) divíziójának része, ez utóbbi csoport pedig egy különálló ágazat révén élelmiszeripari és nem élelmiszeripari cikkek kiskereskedelmével is foglalkozik,

a Ferid NASR esetében: Ferid Nasr az üzleti tevékenységeit a turizmus ágazatra összpontosító természetes személy, egy Tunéziában utazási szolgáltatásokat nyújtó tunéziai utazási ügynökség részvényese,

az EXIM Holding esetében: az EXIM egy cseh részvénytársaság, amely a részvények 100 %-át egyedül birtokló részvényes Ferid Nasr kizárólagos ellenőrzése alá tartozik. A vállalkozás tevékenységi körébe utazási szolgáltatások nyújtása tartozik, főleg szervezett utazások nyújtása közeli és nagy távolságú célpontokra. Az EXIM a Cseh Köztársaságban 41 utazási ügynökséget, Szlovákiában pedig 16 állandó utazási ügynökséget működtet. Az EXIM közvetlen tőkerészesedéssel bír az „EXIM TOURS” és/vagy „Kartago” kereskedelmi nevek alatt futó négy, turista utakat és utazási szolgáltatásokat értékesítő vállalkozásban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6704 – REWE Touristik GmbH/Ferid NASR/EXIM Holding SA hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).