ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.310.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 310

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. október 13.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2012/C 310/01

Monetáris megállapodás az Európai Unió és a Monacói Hercegség között

1

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Európai Központi Bank

2012/C 310/02

Az Európai Központi Bank véleménye (2012. augusztus 1.) az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2012/62)

12

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Tanács

2012/C 310/03

A labdarúgással kapcsolatos nemzeti információs pontok listája

32

 

Európai Bizottság

2012/C 310/04

Euroátváltási árfolyamok

36

 

V   Hirdetmények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 310/05

Pályázati felhívás az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató, több ágazatot képviselő, független szakértői testületben való tagságra

37

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 310/06

Közlemény gazdálkodók részére – Egyes ipari és mezőgazdasági termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésére vonatkozóan benyújtott kérelmek új fordulója

40

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 310/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6721 – First Reserve Management/SK Capital Partners/TPC) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

41

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/1


MONETÁRIS MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Monacói Hercegség között

2012/C 310/01

Az Európai Bizottság és a Francia Köztársaság által képviselt EURÓPAI UNIÓ,

és

A MONACÓI HERCEGSÉG,

mivel:

(1)

Az 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően az euro 1999. január 1-jén felváltotta a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában részt vevő tagállamok – köztük Franciaország – nemzeti valutáját.

(2)

A Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség monetáris és banki területen az euro létrehozása előtt is össze voltak kötve egymással kétoldalú megállapodások révén, nevezetesen a devizaellenőrzésről szóló, 1945. április 14-i francia-monacói megállapodás és az 1963. május 18-i szomszédsági megállapodás révén.

(3)

A Monacói Hercegség az 1998. december 31-i tanácsi határozat (1) erejénél fogva engedélyt kapott az eurónak 1999. január 1-jétől hivatalos pénznemeként történő használatára.

(4)

Az Európai Unió, amelyet a Bizottsággal és az EKB-val együttműködve a Francia Köztársaság képviselt, 2001. december 24-én monetáris megállapodást kötött a Monacói Hercegséggel. Az említett megállapodás következtében módosult a Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség között korábban létrejött szomszédsági megállapodás.

(5)

A hatályos monetáris megállapodásnak megfelelően a Monacói Hercegség jogosult arra, hogy az eurót továbbra is hivatalos pénznemeként használja, és hogy elismerje az eurobankjegyek és euroérmék törvényes fizetőeszköz státusát. Az Európai Unió e megállapodás mellékletében felsorolt előírásait a Monacói Hercegség területén az e megállapodásban előírt feltételekkel és korlátozásokkal kell alkalmazni.

(6)

A Monacói Hercegségnek saját területén gondoskodnia kell az euróban denominált bankjegyekre és érmékre vonatkozó uniós előírások alkalmazásáról; ezeket az érméket és bankjegyeket a hamisítás ellen megfelelően védeni kell; fontos, hogy a Monacói Hercegség hozza meg a hamisítás elleni küzdelemhez szükséges összes intézkedést, és e területen működjön együtt az Európai Bizottsággal, az EKB-val, a Francia Köztársasággal és az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol).

(7)

Ez a megállapodás nem ruház jogokat a Monacói Hercegség területén tevékenységük végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetekre vagy adott esetben bármely más ilyen pénzintézetre az Európai Unióban való letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos kérdésekben. Ez a megállapodás nem ruház jogokat az Európai Unió területén tevékenységük végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetekre vagy adott esetben bármely más ilyen pénzintézetre a Monacói Hercegségben való letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos kérdésekben.

(8)

Ez a megállapodás nem kötelezi az EKB-t vagy a nemzeti központi bankokat arra, hogy a Monacói Hercegség pénzügyi eszközeit felvegyék a Központi Bankok Európai Rendszere monetáris politikai intézkedései szempontjából figyelembe veendő értékpapírok jegyzékébe (jegyzékeibe).

(9)

A megállapodás 11. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül a Monacói Hercegség fenntart egyes olyan intézményeket, melyek kizárólag harmadik személyeknek történő portfóliókezeléssel vagy megbízásoknak a területén belüli továbbításával foglalkoznak, és amelyek szolgáltatásait kizárólag monacói jogszabályok szabályozzák. Ezeknek az intézményeknek a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekhez nincs hozzáférésük.

(10)

A Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség közötti történelmi kapcsolatok és a 2001. december 24-i monetáris megállapodásban lefektetett elvek fenntartása érdekében az Európai Unió és a Monacói Hercegség jóhiszemű együttműködést folytat a teljes megállapodás eredményes végrehajtásának biztosítása tekintetében.

(11)

Létrehoztak egy, a Monacói Hercegség, a Francia Köztársaság, az Európai Bizottság és az EKB képviselőiből álló vegyes bizottságot, amely ellenőrzi a megállapodás alkalmazását; a 3. cikkben meghatározott feltételek mellett megállapítja az érmekibocsátás éves felső határértékét; vizsgálja a névértéken kibocsátandó érmék minimális arányának megfelelőségét; és értékeli a Monacói Hercegség által a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása céljából tett intézkedéseket.

(12)

Az Európai Unió Bírósága az a szerv, amelyet megbíznak az e megállapodás alkalmazásából eredő esetleges viták rendezésével, azokban az esetekben, ha a megállapodás részes felei nem tudnak megegyezést elérni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A módosított 1103/97/EK és 974/98/EK rendeletnek megfelelően a Monacói Hercegség jogosult arra, hogy az eurót hivatalos pénznemeként használja. A Monacói Hercegség az eurobankjegyeket és az euroérméket törvényes fizetőeszköznek tekinti.

2. cikk

A Monacói Hercegség addig nem bocsát ki sem eurobankjegyeket, sem euroérméket, amíg az Európai Unióval a kibocsátás feltételeiről megállapodást nem kötött. Az alábbi cikkek meghatározzák az euroérmék kibocsátására vonatkozóan 2011. január 1-jétől hatályos feltételeket.

3. cikk

(1)   A Monacói Hercegség által kibocsátandó euroérmékre vonatkozó (értékben meghatározott) éves felső határérték az alábbiak összegéből adódik:

 

a rögzített rész, amelynek kezdeti összege 2011-ben 2 340 000 EUR.

 

a változó rész, amelynek kiszámítása (értékben) a következőképpen történik: a Francia Köztársaság n–1. évi egy főre jutó átlagos érmekibocsátását meg kell szorozni a Monacói Hercegség lakóinak számával.

A vegyes bizottság évente felülvizsgálhatja a rögzített részt egyrészt az infláció – amelynek vizsgálata az n–1 évi francia HICP-infláción alapul –, másrészt pedig az euroérme gyűjtői piacát befolyásoló esetleges jelentős tendenciák figyelembevétele érdekében.

(2)   A Monacói Hercegség egyedi emlékérmét és/vagy gyűjtőknek szánt érméket is kibocsáthat a hercegség egyedi vagy fontos eseményei tiszteletére. Amennyiben ennek eredményeként a kibocsátás értéke az (1) bekezdésben meghatározott felső határérték fölé emelkedik, ennek a kibocsátásnak az értékét az előző évi határérték fennmaradó részébe való beszámítással és/vagy a következő évi határértékből való levonással kell figyelembe venni.

4. cikk

(1)   A Monacói Hercegség által kibocsátott euroérmék a névérték, a törvényes fizetőeszközként való elismerés, a technikai jellemzők és a közös előlap művészeti jellemzői, valamint a nemzeti előlap közös művészeti jellemzői tekintetében azonosak az Európai Unió azon tagállamai által kibocsátott euroérmékkel, amelyek bevezették az eurót.

(2)   A Monacói Hercegség az euroérméinek tervezett nemzeti előlapjait előzetesen bemutatja a Bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy azok megfelelnek-e az uniós előírásoknak.

5. cikk

A Francia Köztársaság a Monacói Hercegség rendelkezésére bocsátja a párizsi Hôtel de la Monnaie-t érméi verésének elvégzéséhez, a Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség között 1963. május 18-án létrejött szomszédsági megállapodás 18. cikkével összhangban.

6. cikk

(1)   A Monacói Hercegség által kibocsátott euroérme-mennyiséget hozzá kell adni a Francia Köztársaság által kibocsátott teljes euroérme-mennyiséghez abból a célból, hogy az Európai Központi Bank jóváhagyja a Francia Köztársaság általi kibocsátás teljes mennyiségét, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 128. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(2)   A Monacói Hercegség minden év szeptember 1-jéig értesíti a Francia Köztársaságot az általa a következő évben kibocsátani tervezett euróérmék teljes mennyiségéről és névértékéről. A Monacói Hercegség ezen érmék kibocsátásának tervezett feltételeiről a Bizottságot is tájékoztatja.

(3)   A Monacói Hercegség a megállapodás aláírásakor közli a (2) bekezdésben említett, 2011-re vonatkozó információkat.

(4)   A gyűjtőknek szánt érmék kibocsátásának sérelme nélkül a Monacói Hercegség az egyes években kibocsátott, forgalomba szánt euroérmék legalább 80 %-át névértéken hozza forgalomba. A vegyes bizottság ezen arány megfelelőségét ötévente értékeli és dönthet az arány növeléséről.

7. cikk

(1)   A Monacói Hercegség kibocsáthat gyűjtőknek szánt euroérméket. Ezeket az érméket be kell számítani a 3. cikkben előírt éves felső határértékbe. A Monacói Hercegségnek a gyűjtői euroérmék kibocsátásakor figyelembe kell vennie a gyűjtők számára kibocsátott euroérmékre vonatkozó uniós iránymutatást, amely többek között előírja az olyan technikai jellemzők és művészi kialakítás, valamint névérték elfogadását, amelyek lehetővé teszik ezen érmék megkülönböztetését a forgalomba szánt euroérméktől.

(2)   A Monacói Hercegség által gyűjtők számára kibocsátott érmék nem számítanak törvényes fizetőeszköznek az Európai Unióban.

8. cikk

A Monacói Hercegség meghozza az eurobankjegyek és euroérmék hamisítása elleni küzdelemhez szükséges összes intézkedést, és e területen együttműködik az Európai Bizottsággal, az EKB-val, a Francia Köztársasággal és az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol).

9. cikk

A Monacói Hercegség vállalja a következőket:

a)

alkalmazza az A. mellékletben felsorolt valamennyi, a 11. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában jelentőséggel bíró uniós jogi aktust vagy előírást, beleértve azokat, melyeket a Francia Köztársaság közvetlenül alkalmaz, illetve amelyeket a Francia Köztársaság a vonatkozó aktusok vagy előírások átültetésére a 11. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott módozatoknak megfelelően hozott;

b)

intézkedéseket fogad el a B. mellékletben felsorolt és a tagállamokban közvetlenül alkalmazott vagy általuk átültetett jogi aktusoknak vagy előírásoknak való megfelelés érdekében, az e megállapodás 11. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében meghatározott módozatoknak megfelelően, a következő területeken:

a banki és pénzügyi szabályozás, valamint e területeken a pénzmosás megelőzése, a 11. cikkben meghatározott módozatoknak megfelelően,

a készpénzes és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel, emlékérmékkel és érmékkel kapcsolatos csalások és a hamisítás megelőzése.

c)

területén közvetlenül alkalmazza az eurobankjegyekre és érmékre vonatkozó összes uniós jogi aktust és előírást, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 133. cikke alapján elfogadott, az euro egységes pénznemként való használatához szükséges intézkedéseket, amennyiben ez a megállapodás eltérő szabályokat nem ír elő. Az Európai Bizottság a vegyes bizottságon keresztül tájékoztatja a monacói hatóságokat a megállapodás tekintetében jelentőséggel bíró jogi aktusokról vagy előírásokról.

10. cikk

(1)   A tevékenységük Monacói Hercegségben való folytatásához engedéllyel rendelkező hitelintézetek és – adott esetben – egyéb ilyen pénzintézetek a 11. cikkben előírt feltételekkel ugyanolyan kondíciók mellett vehetnek részt az Európai Unió bankközi elszámolási és fizetési rendszereiben, valamint értékpapír-elszámolási rendszereiben, mint a Franciaország területén letelepedett hitelintézetek és – adott esetben – egyéb pénzintézetek, amennyiben az említett intézmények a rendszerek hozzáférési feltételeit teljesítik.

(2)   A Monacói Hercegségben található hitelintézetekre és – adott esetben – egyéb pénzintézetekre a 11. cikkben előírt feltételekkel ugyanúgy vonatkoznak az EKB monetáris politikai eszközeit és eljárásait megállapító rendelkezéseinek végrehajtására a Banque de France által elfogadott intézkedések, mint a Francia Köztársaság területén található hitelintézetekre és egyéb pénzintézetekre.

11. cikk

(1)   A Monacói Hercegség területén alkalmazni kell azokat a jogi aktusokat, amelyeket a Tanács fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikke (4) bekezdésének az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya (a továbbiakban: alapokmány) 5. cikkének (4) bekezdésével, 19. cikkének (1) bekezdésével vagy 34. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben történő alkalmazására; amelyeket az EKB fogadott el a Tanács fent említett jogi aktusainak alkalmazására vagy az alapokmány 5., 16., 18., 19, 20., 22. cikke vagy 34. cikkének (3) bekezdése szerint; illetve amelyeket a Banque de France fogadott el az EKB jogi aktusainak végrehajtása céljából. Ez vonatkozik ezen aktusok valamennyi esetleges módosítására is.

(2)   A Monacói Hercegség alkalmazza ugyanazokat a szabályokat, amelyeket a Francia Köztársaságban az A. mellékletben szereplő, a hitelintézetek tevékenységére és prudenciális szabályozására, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek rendszerkockázatainak megelőzésére vonatkozó uniós jogi aktusok végrehajtására hoztak létre. Ebből a célból a Monacói Hercegség alkalmazza a következőket: először – a devizaellenőrzésről szóló, 1945. április 14-i francia-monacói megállapodásnak, valamint a Francia Köztársaság kormánya és Ő Főméltósága a Monacói Herceg kormánya közötti, 1963. május 18-i, 2001. május 10-i, 2005. november 8-i és 2010. október 20-i levélváltásnak megfelelő banki szabályozási végrehajtási rendelkezéseken túlmenően – a francia monetáris és pénzügyi kódex hitelintézetek tevékenységére és felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, másodszor pedig a francia monetáris és pénzügyi kódex fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek rendszerkockázatainak megelőzésére vonatkozó rendelkezéseit.

(3)   A Bizottság az A. mellékletben szereplő szövegek listáját azok módosításakor és új uniós szövegek elfogadásakor is minden alkalommal módosítja, figyelembe véve e szövegek hatálybalépésének és átültetésének napját. A Monacói Hercegség az A. mellékletben felsorolt jogi aktusokat és rendelkezéseket akkortól alkalmazza, amikor azok a (2) bekezdésben említett rendelkezések szerint a francia jog részévé válnak. A Bizottság minden módosítás alkalmával közzéteszi a szövegek naprakész listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)   A Monacói Hercegség elfogadja a tagállamok által a B. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok alkalmazására elfogadott intézkedésekkel egyenértékű, az e megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A 13. cikkben említett vegyes bizottság az általa meghatározott eljárással vizsgálja a Monacói Hercegség által és a tagállamok által a fent említett jogi aktusok alkalmazására elfogadott intézkedések egyenértékűségét.

(5)   Az e cikk (9) bekezdésében előírt eljárás ellenére a B. mellékletben szereplő szövegek listáját a vegyes bizottság határozatban módosítja. Ebből a célból a Bizottság tájékoztatja a Monacói Hercegséget, ha új jogszabályt fogad el a megállapodás körébe tartozó területek egyikén, és ha azt állapítja meg, hogy az említett jogszabályt fel kell venni a jogi aktusok B. mellékletben található listájára. A Monacói Hercegség másolatban megkapja az Európai Unió intézményei által a jogalkotási folyamat különféle szakaszaiban tett javaslatokat. A Bizottság a frissített B. mellékletet közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A vegyes bizottság egyben dönt a módosított mellékletben levő új jogi aktusoknak és előírásoknak a Monacói Hercegség általi végrehajtására vonatkozó megfelelő és ésszerű határidőkről.

(6)   A Monacói Hercegség a B. mellékletben szereplő uniós irányelvekkel hatásában egyenértékű intézkedéseket fogad el a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatban, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM) ajánlásai szerint. A vegyes bizottság eseti alapon dönt arról, hogy a pénzmosás elleni küzdelemről szóló uniós rendeleteket fel kell-e venni a B. mellékletbe. A Monacói Hercegség és az Európai Unió tagállamainak pénzügyi hírszerző egységei aktívan folytatják és összehangolják a pénzmosás elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseiket.

(7)   A Monacói Hercegség területén található hitelintézetekre és – adott esetben – más pénzintézetekre és adatszolgáltatókra szankciók és fegyelmi eljárások vonatkoznak az előző bekezdésekben említett jogi aktusok és előírások megszegése esetén. A Monacói Hercegség felügyeli az illetékes hatóságok által e cikk rendelkezéseinek megfelelően kirótt szankciók végrehajtását.

(8)   Az e cikk (1) bekezdésében említett jogi aktusok a Monacói Hercegségben ugyanazon a napon lépnek hatályba, mint – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jogi aktusok esetében – az Európai Unióban, illetve a Francia Köztársaság hivatalos lapjában közzétett jogi aktusok esetében, mint Franciaországban. Az e cikk (1) bekezdésében említett általános alkalmazású és az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Francia Köztársaság hivatalos lapjában közzé nem tett jogi aktusok a megfelelő monacói hatóságokkal való közléskor lépnek hatályba. Az e cikk (1) bekezdésében említett, egyedi jellegű jogi aktusok az érintett féllel való közlés napján lépnek hatályba.

(9)   A Monacói Hercegség területén a harmadik személyek részére történő befektetési szolgáltatásoktól és a megbízások továbbításától eltérő befektetési szolgáltatások nyújtása céljával letelepedni kívánó befektetési vállalkozások engedélyezése előtt, és az e cikk (6) bekezdésében megállapított kötelezettségek sérelme nélkül a Monacói Hercegség meghozza az e szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós jogi aktusokkal egyenértékű intézkedéseket. Az e cikk (5) bekezdésében megállapított eljárástól eltérve ezeket az aktusokat a Bizottság felveszi a B. mellékletben szereplő aktusok listájára.

12. cikk

(1)   A megállapodás megszegéséből fakadó azon esetleges jogviták rendezése, amelyeket a vegyes bizottságban nem sikerült megoldani, az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik. A megállapodás részes felei vállalják, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a jogvitákat elsőként a vegyes bizottságban oldják meg.

(2)   Ha békés megoldás nem érhető el, az Európai Unió – a Bizottság ajánlására eljárva, a Francia Köztársasággal, valamint az EKB-val a hatáskörébe tartozó kérdésekben folytatott konzultációt követően – vagy a Monacói Hercegség az ügyet a Bíróság elé terjesztheti, ha a vegyes bizottság megállapítja, hogy a felek egyike a megállapodás szerinti valamely kötelezettséget vagy rendelkezést nem teljesítette. A Bíróság ítélete kötelező a felekre nézve, akik az abban meghatározott időtartamon belül megteszik a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)   Amennyiben az Európai Unió vagy a Monacói Hercegség a megszabott határidőn belül nem teszi meg a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a másik fél azonnal hatállyal felmondhatja a megállapodást.

(4)   Az Európai Unió intézményei vagy testületei által hozott, e megállapodás értelmében végrehajtott határozatok érvényességével kapcsolatos minden kérdés a Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. Különösen, a Monacói Hercegség területén lakó vagy ott letelepedett minden természetes vagy jogi személy gyakorolhatja a Franciaország területén tartózkodó természetes vagy jogi személyek rendelkezésére álló jogorvoslati jogot a hozzájuk intézett jogi aktusok ellen, függetlenül azok formájától vagy jellegétől.

13. cikk

1.   A vegyes bizottság a Monacói Hercegség és az Európai Unió képviselőiből áll. A vegyes bizottság tagjai vélemény- és információcserét folytatnak és meghozzák a 3., a 6. és a 11. cikk szerinti döntéseket. A vegyes bizottság megvizsgálja a Monacói Hercegség által tett intézkedéseket és a megállapodás alkalmazásából eredő esetleges viták megoldására törekszik. A bizottság maga fogadja el eljárási szabályzatát.

2.   Az Európai Unió küldöttsége a Francia Köztársaság (betölti az elnöki tisztséget), az Európai Bizottság képviselőiből, valamint az Európai Központi Bank képviselőiből áll. Az Európai Unió delegációja konszenzussal fogadja el eljárási szabályzatát.

3.   A monacói delegáció az államminisztérium által kijelölt képviselőkből áll, és elnöke a Kormányzótanács pénzügyi és gazdasági kérdésekért felelős tagja vagy annak képviselője.

4.   A vegyes bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, valamint minden alkalommal, ha a tagok azt állapítják meg, hogy a megállapodás működésének biztosításához – nevezetesen az európai, francia vagy monacói jogszabályi fejlemények figyelembevétele érdekében – ülést kell tartani. A vegyes bizottság elnöki tisztségét egy-egy évre felváltva az Európai Unió delegációjának elnöke és a Monacói Hercegség delegációjának elnöke látja el. A vegyes bizottság határozatait egyhangúlag fogadja el.

5.   A vegyes bizottság titkársága kéttagú, akik közül az egyiket a monacói delegáció elnöke, a másikat pedig az Európai Unió delegációjának elnöke jelöli. A titkárság is részt vesz a vegyes bizottság ülésein.

14. cikk

A megállapodást egyéves felmondási idővel bármelyik fél felmondhatja.

15. cikk

A megállapodás francia nyelven készül és kerül aláírásra, és szükség esetén az Európai Unió más nyelveire is lefordítható. Csak a francia nyelvű szöveg hiteles.

16. cikk

Ez a monetáris megállapodás 2011. december 1-jén lép hatályba.

17. cikk

A 2001. december 24-i monetáris megállapodás e megállapodás hatálybalépésének napján hatályát veszti. A 2001. december 24-i megállapodásra való hivatkozásokat e megállapodásra való hivatkozásokként kell értelmezni.

Kelt Brüsszelben, 2011. november 29-én három eredeti példányban, francia nyelven.

az Európai Unió részéről

Olli REHN

az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős alelnöke

Francois BAROIN

a Francia Köztársaság gazdaságért, pénügyekért és az iparpolitikáért felelős minisztere

A Monacói Hercegség részéről

Michel ROGER

államminiszter


(1)  HL L 30., 1999.2.4., 31. o.


A. MELLÉKLET

Banki és pénzügyi tárgyú szabályozás

A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról: a hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseket illetően (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelve (2003. június 18.) a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 224., 2006.8.16., 1. o.)

A Tanács 89/117/EGK irányelve (1989. február 13.) a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek nem a székhelyük szerinti tagállamban létesített fiókjai éves beszámolójának a közzétételére vonatkozó, a fiókokat terhelő kötelezettségekről (HL L 44., 1989.2.16., 40. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg): a hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseket illetően (HL L 177., 2006.6.30., 201. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/23/EK irányelve (2008. március 11.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006/49/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 76., 2008.3.19., 54. o.)

A Bizottság 2009/27/EK irányelve (2009. április 7.) a 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról (HL L 94., 2009.4.8., 97. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról (HL L 302., 2009.11.17., 97. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve (2010. november 24.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (HL L 329., 2010.12.14., 3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 135., 1994.5.31., 5. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/1/EK irányelve (2005. március 9.) a 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/14/EK irányelve (2009. március 11.) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról (HL L 68., 2009.3.13., 3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2009.6.10., 37. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.)

Módosították a következők:

A Bizottság 2007/18/EK irányelve (2007. március 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek bizonyos intézményeknek az irányelv hatálya alá sorolása, illetve az irányelv hatálya alóli kivonása, valamint a multilaterális fejlesztési bankoknak való kitettség kezelése tekintetében történő módosításáról (HL L 87., 2007.3.28., 9. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/44/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.) a 2007/64/EK irányelv I. és II. címe rendelkezéseit illetően

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/24/EK irányelve (2008. március 11.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 81., 2008.3.20., 38. o.)

A Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról (HL L 196., 2009.7.28., 14. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.) a 2009/110/EK irányelv III. címe kivételével

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról (HL L 302., 2009.11.17., 97. o.)

A Bizottság 2010/16/EU irányelve (2010. március 9.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek egy bizonyos intézmény alkalmazási körből való kivétele tekintetében történő módosításáról (HL L 60., 2010.3.10., 15. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve (2010. november 24.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (HL L 329., 2010.12.14., 3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.)

Módosította a következő:

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2009.6.10., 37. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/1/EK irányelve (2005. március 9.) a 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/25/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 81., 2008.3.20., 40. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, a hitelintézetekre vonatkozó rendelkezések tekintetében és a 15., a 31—33. cikk és a III. cím kivételével (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.)

Helyesbítés a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (HL L 145., 2004.4.30.) (HL L 45., 2005.2.16., 18. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/31/EK irányelve (2006. április 5.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvbe foglalt egyes határidők módosításáról (HL L 114., 2006.4.27., 60. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/44/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/10/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 76., 2008.3.19., 33. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

Kiegészítették a következők:

A Bizottság 1287/2006/EK rendelete (2006. augusztus 10.) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.)

A Bizottság 2006/73/EK irányelve (2006. augusztus 10.) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.) a 2009/110/EK irányelv III. címe kivételével

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről: a 2007/64/EK irányelv I. és II. címe rendelkezéseit illetően (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.)

Helyesbítés a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (HL L 319., 2007.12.5.), (HL L 187., 2009.7.18., 5. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról (HL L 302., 2009.11.17., 97. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)


B. MELLÉKLET

A pénzmosás megakadályozása

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.)

Módosították a következők:

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.), a 2007/64/EK irányelv I. és II. címe rendelkezéseit illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/20/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 76., 2008.3.19., 46. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.), a 2009/110/EK irányelv III. címe kivételével.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)

Kiegészítette a következő:

A Bizottság 2006/70/EK irányelve (2006. augusztus 1.) a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1781/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról (HL L 345., 2006.12.8., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1889/2005/EK rendelete (2005. október 26.) a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 9. o.)

A csalás és a hamisítás megelőzése

A Tanács 2001/413/IB kerethatározata (2001. május 28.) a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről (HL L 149., 2001.6.2., 1. o.)

A Tanács 2182/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euroérmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről (HL L 373., 2004.12.21., 1. o.)

Módosította a következő:

A Tanács 46/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 5. o.)

A Tanács 1338/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181., 2001.7.4., 6. o.)

Módosította a következő:

A Tanács 44/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 1. o.)

A Tanács 2000/383/IB kerethatározata (2000. május 29.) az euro bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítéséről (HL L 140., 2000.6.14., 1. o.)

Módosította a következő:

A Tanács 2001/888/IB kerethatározata (2001. december 6.) az euro bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítéséről szóló 2000/383/IB kerethatározat módosításáról (HL L 329., 2001.12.14., 3. o.)

A Tanács 2001/887/IB határozata (2001. december 6.) az euro pénzhamisítás elleni védelméről (HL L 329., 2001.12.14., 1. o.)

A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.)

A Tanács 2001/923/EK határozata (2001. december 17.) az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész-program) létrehozásáról (HL L 339., 2001.12.21., 50. o.)

Módosították a következők:

A Tanács 2006/75/EK határozata (2006. január 30.) az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (Periklész program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 36., 2006.2.8., 40. o.).

A Tanács 2006/849/EK határozata (2006. november 20.) az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (Periklész program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 330., 2006.11.28., 28. o.).

Banki és pénzügyi tárgyú szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).


III Előkészítő jogi aktusok

Európai Központi Bank

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/12


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2012. augusztus 1.)

az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2012/62)

2012/C 310/02

Bevezetés és jogalap

Az Európai Központi Bank (EKB) 2012. április 3-án az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról valamint a 98/26/EK irányelv (1) módosításáról szóló rendelettervezetről (a továbbiakban: rendelettervezet). 2012. április 19-én az EKB az Európai Parlamenttől kapott felkérést arra, hogy véleményt alkosson a rendelettervezetről.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik az euroövezet monetáris politikájának az EKB által történő meghatározását és végrehajtását, a fizetési rendszereknek a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése szerinti zavartalan működését, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok EKB által történő támogatását a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint. A fentieken túlmenően, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 22. cikke alapján az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

A rendelettrevezet a 2004/39/EK irányelvvel (2), valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelettervezettel (3) együtt a piaci infrastruktúrákra és a kereskedési helyszínekre vonatkozó szabályozási keretrendszer része lesz. A méreteik, összetettségük és a rendszereik közti összefonódás miatt a központi értéktárakat rendszerszintű jelentőségűnek kell tekinteni (4), ennél fogva azok egy, a mikro- és makroprudenciális eszközöket együttesen alkalmazó, a felügyeletre és a felvigyázásra vonatkozó átfogó szabályozói keretrendszert kívánnak meg. Az EKB erősen támogatja a Bizottságnak a központi értéktárakra vonatkozó jogi keretrendszer erősítésére, továbbá a működésük, engedélyezésük valamint a felügyeletük alapját jelentő szabályok harmonizációjára vonatkozó, valamint az értékpapíroknak az unión belül ilyen központi értéktárakon keresztül történő kibocsátására, kezelésére, valamint átruházására vonatkozó javaslatát (5).

Az eurorendszer azzal a céllal fejleszti ki a TARGET2-Securities-t (T2S), hogy az Európa egységes elszámolási alkalmazása legyen. Ezzel összefüggésben az EKB erősen támogatja a rendelettervezetet, amely elmélyíti az általánosságban az Európai Unióban és különösen a T2S-ben történő határon átnyúló elszámolás jogi- és működési feltételeit. Ebben a vonatkozásban az EKB ajánlja, hogy a rendelettervezetet valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási aktusokat még a T2S tervezett 2015. júniusi elindítását megelőzően fogadják el.

1.   A rendelet hatálya

A rendelettervezet megteremti a pénzügyi eszközök elszámolásának egységes követelményeit (6). A 2004/39/EK (7) irányelv értelmében a „pénzügyi eszköz” fogalma kiterjed az átruházható értékpapírokra, a pénzpiaci eszközökre, a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire, a származtatott megállapodásokra, a különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződésekre és az engedélyezett kibocsátásokra. Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy a rendelettervezet nem határozza meg a „pénzügyi eszköz” fogalmát, valamint hogy annak egyes részei kizárólag az „értékpapírokra” vagy átruházható értékpapírokra vonatkoznak (8), míg más rendelkezések a pénzpiaci eszközökre (9), a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire és az engedélyezett kibocsátásokra (10) is vonatkoznak. Mindezen túlmenően a rendelettervezet a központi értéktárakat egy értékpapír-elszámolási rendszert működtető, valamint legalább egy további, a mellékletben felsorolt egyéb alapvető szolgáltatást nyújtó jogi személyként határozza meg (11). Az EKB véleménye szerint valamennyi alapvető szolgáltatást szabályozni kell. A fentieket figyelembe véve, a jogi egyértelműség érdekében az EKB a rendelettervezet hatályának további pontosítását javasolja, mind a hatálya alá tartozó eszközök, mind pedig a központi értéktárak fogalmának a tekintetében.

A központi értéktár fogalmát módosítani kell az abból eredő szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében, amikor a központi értéktár két vagy három, különböző alapvető szolgáltatásokat nyújtó jogi személyt alkot anélkül, hogy azokra a központi értéktárakra alkalmazandó rendelet vonatkozna. Az EKB úgy véli, hogy a melléklet A. cikkében felsorolt három alapvető szolgáltatás bármelyikét nyújtó valamennyi jogi személy a rendelet hatálya alá kell, hogy tartozzon.

2.   A hatóságok közti együttműködés

2.1.

A rendelettervezet a központi értéktárak vonatkozásában érintett hatóságként a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak vezető szerepet, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) tagjainak pedig támogató szerepet tulajdonít. Figyelembe véve a központi bankok felvigyázói és/vagy kibocsátó központi banki szerepét, valamint azt a tényt, hogy a központi bankok a monetáris politikai műveleteik elszámolására a központi értéktárak szolgáltatásait veszik igénybe, a rendelettervezetnek biztosítania kell azt, hogy az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (EÉPH) hatásköreit a KBER tagjainak megfelelő bevonása egészíti ki és tartja egyensúlyban. A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságában (CPSS) részt vevő központi bankok és értékpapír-szabályozók valamint az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága (CPSS-IOSCO) felismerték a pénzpiaci infrastruktúrák – beleértve a központi értéktárakat is – szabályozásának, felügyeletének és felvigyázásának fontosságát (12). Az EKB véleménye szerint a rendelettervezetnek összhangban kell lennie a CPSS-IOSCO alapelvekkel. Mind felvigyázói, mind pedig kibocsátó központi banki szemszögből támogatni kell az illetékes hatóságok és a KBER tagjai között hatékony és szoros együttműködést a központi banki hatáskörök sérelme nélkül (13).

2.2.

Az EKB továbbá megjegyzi, hogy a rendelettervezet az együttműködés számos területét azonosította, és további olyan területeket javasol, amelyek esetében úgy gondolja, hogy az EÉPH-KBER bevonása szintén szükséges. Mindezen túlmenően az EKB hangsúlyozza a technikai standardtervezetek kifejlesztése során történő közös EÉPH-KBER munka szükségességét. Ennek kell biztosítania azt, hogy a KBER tagjainak nem szükséges további – és potenciálisan különböző –, a felvigyázási intézkedésekre vonatkozó követelményeket (ideértve a jogszabályokat is) kialakítaniuk. Továbbmenve, ezzel elkerülhető lenne a monetáris politikai műveletek elszámolásában részt vevő központi értéktárak felhasználói feltételeknek (14) történő megfelelése folyamatos értékelésének a szükségessége, amelynek egyébként a KBER jogszabályi kötelezettségeknek történő megfelelés érdekében eleget kéne tenni. Ebben az összefüggésben a szükséges információk kellő időben történő és megfelelő cseréje – ideértve a pénzügyi stabilitásra vonatkozó, valamint a felvigyázásra használt és a statisztikai célú információkat is – szintén kiemelkedő jelentőséggel bír.

2.3.

A rendelettervezetnek ennél fogva az együttműködésre vonatkozó olyan szabályokat kell biztosítania, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező és az érintett hatóságok számára, hogy mind nemzeti, mind pedig határon átnyúló környezetben a CPSS-IOSCO alapelveknek megfelelően (15) láthassák el a feladataikat. A határon átnyúló műveletek és elszámolások terén várható fejleményekre, valamint a központi értéktárak közötti kapcsolatokra tekintettel a rendelettervezetnek a határon átnyúló környezetben meg kell teremtenie az átfogó felügyeletet és felvigyázást, amely olyan tényező, amelyet a T2S közös platform elindítása meg fog könnyíteni, sőt, erősíteni is fogja azt. A hatáskörrel rendelkező hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy maguk döntsenek az együttműködési megállapodások megfelelő módjáról. Minderre tekintettel a hatósági kollégiumok létrehozatalának lehetősége is elképzelhető, különösen olyan esetekben, amikor egy központi értéktár fióktelepen vagy leányvállalaton keresztül végez határon átnyúló tevékenységet, illetve olyan esetekben, amikor a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása alapvető fontosságúvá válik (16).

3.   Makroprudenciális felvigyázás

Felismerésre került, hogy a szilárd pénzpiaci infrastruktúrák, ideértve az értékpapír-elszámolási rendszereket is, alapvetően járulnak hozzá a pénzügyi stabilitáshoz a rendszerkockázat csökkentése által (17). Az EKB megjegyzi, hogy az Európai Rendszerkockázati Testületnek, és adott esetben az érintett nemzeti hatóságoknak a makroprudenciális felvigyázást a KBER tagjai vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül kell végezniük.

4.   Központi banki pénzben végzett elszámolás

A rendelettervezet lehetővé teszi a központi értéktárak számára azt, hogy kereskedelmi banki számlán történő elszámolást kínáljanak fel abban az esetben, ha a központi banki pénzben végzett elszámolás nem lehetséges és megvalósítható (18). Ez összhangban van a CPSS-IOSCO alapelvekkel és a KBER-CESR ajánlásokkal (19), alátámasztva azt, hogy a központi banki likviditás és a kereskedelmi banki számlán történő elszámolás kockázati szempontból nem képeznek egyenértékű lehetőséget. Amennyiben egy központi szerződő fél kereskedelmi banki számlán történő elszámolást felkínálhat, úgy attól meg kell követelni a hitelintézet elszámoló bankként történő működésére vonatkozó szigorú követelményeknek való megfelelés kialakítását és betartásának figyelemmel kísérését (20). Az EKB üdvözli továbbá azt, hogy a rendelettervezet nem szabályozza a központi banki hitelhez történő hozzáférést, ideértve a rendkívüli likviditási segélynyújtást is, amely a központi bankok előjoga, és amely közvetlenül kapcsolódik a monetáris politikához.

5.   Központi értéktárak és banki jellegű kiegészítő szolgáltatások

5.1.

A rendelettervezet alapján a központi értéktárak nem nyújthatnak banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, és azokat inkább arra kell felhatalmazni, hogy egy vagy több hitelintézetet jelöljenek ki a rendelettervezetben meghatározott egyes banki jellegű kiegészítő szolgáltatások végzésére. Ugyanakkor ettől eltérően – figyelemmel egyes biztosítékokra is – egyes központi értéktáraknak korlátozott felhatalmazás adható az ilyen szolgáltatások nyújtására (21).

5.2.

Ez gondos áttekintést tesz szükségessé az uniós versenyjogi szabályokkal, a rendszerszintű makroprudenciális felvigyázással és a banki jogalkotási keretrendszerekkel való összhang megteremtése érdekében (22), szükséges továbbá a feladatoknak a központi értéktárakat felügyelő hatóságok és a bankfelügyeletek között történő megfelelő elosztása. E tekintetben, amint az egy korábbi véleményben is megemlítésre került, az EKB előnyben részesíti az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH) rendszeres bevonását a bankokra vonatkozó uniós jogszabályok előzetes technikai elemzésének elvégzésébe (23).

Konkrétabban, a rendelettervezet egyrészt különbséget tesz az értékpapír-elszámolási rendszer résztvevői számára az elszámolási szolgáltatással kapcsolatban nyújtott banki jellegű kiegészítő szolgáltatások, másrészt az egyéb alapvető vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó banki jellegű kiegészítő szolgáltatások között (24). Ez feljogosítja továbbá a Bizottságot arra, hogy ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el (25). Az EKB azon a véleményen van, hogy a fenti különbségtétel nem egyértelmű, és hogy a hivatkozott banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat a lehető legnagyobb mértékben összhangba kell hozni a bankokra vonatkozó európai uniós jogszabályokban használt terminológiával.

5.3.

A kiegészítő banki szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezés keretrendszerét a kockázatok megfelelő csökkentésének kell vezérelnie, egyben megőrizve a központi értéktárak hatékonyságát az általuk nyújtott szolgáltatások során. Tekintettel ennek a kérdésnek az alapvető jellegére, szükséges lehet a kiegészítő banki szolgáltatásokra vonatkozó különböző lehetséges rendelkezések átfogóbb elemzése. Az ilyen elemzés segítené az a) különböző kockázatok, beleértve a szanálásból eredő kockázatok valamint a jogi, hitel, likviditási, működési, és üzleti kockázatok, továbbá a b) az ezekkel a lehetőségekkel együtt járó hatékonysági profilok teljes meghatározását, valamint segítené a legbiztonságosabb és leghatékonyabb modell meghatározását. Az EKB kész közreműködni egy ilyen elemzésben.

Továbbmenve, nem állhat fenn bizonytalanság az alábbiakkal kapcsolatban: az olyan kiegészítő banki szolgáltatások pontos terjedelme, amelyek végzésére kijelölt hitelintézetek lennének jogosultak (26), azok a prudenciális követelmények, amelyek rájuk vonatkoznának, és a bankokra vonatkozó jogszabályi keretrendszerrel szembeni autonómiájuk mértéke (27).

5.4.

A rendelettervezet korlátozza az olyan kijelölt hitelintézet által nyújtott szolgáltatásokat, amely a központi értéktárral azonos csoportba tartozik (28). Az EKB értelmezése szerint ezt a korlátozást kockázati megfontolások, különösen pedig a továbbgyűrűző hatások elkerülése vezérelték. Az EKB javasolja, hogy ez a korlátozás terjedjen ki valamennyi olyan hitelintézetre, amely a melléklet C. szakaszában felsorolt banki szolgáltatásokat nyújt az értékpapír-elszámolási rendszerek résztvevői számára, tekintettel a központi értéktárnak a feladatai ellátásának folytatására vonatkozó képességére – különösen pedig a szállítás fizetés ellenében mechanizmuson alapuló feladatokra – gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokra a hitelintézet szanálása vagy fizetésképtelensége esetén.

5.5.

Végezetül az EKB úgy véli, hogy az eltérés engedélyezésére vonatkozó javasolt eljárás túlságosan összetett, és az a biztonság és egységesség megfelelő szintjének elérése érdekében leegyszerűsíthető. A tervezetben foglalt szükséges minőségi ismérveket kiegészítve különösen az objektív ismérvek (ideértve lehetőség szerint a mennyiségi ismérveket is) elfogadását kell biztosítani annak meghatározására, hogy az eltérés engedélyezhető-e vagy sem.

6.   A központi értéktárakra vonatkozó globális standardokkal való összhang

A rendelettervezet elismeri azt, hogy a rendeletnek összhangban kell állnia a CPSS–IOSCO által kidolgozott ajánlásokkal (29). Ugyanakkor némi következetlenség áll fenn a CPSS–IOSCO alapelvek és a rendelettervezet között, EKB javasolja ennek orvoslását. A rendelettervezet például nem tartalmaz a többszintű részvételre (30) vonatkozó követelményeket. Továbbmenve, a rendelettervezet a kölcsönös függőségekből eredő kockázatok kezelésének szükségességéről (31) kizárólag a működési kockázatokkal összefüggésben (32) tesz említést. A likviditási kockázat kezelésével kapcsolatban is állnak fenn következetlenségek (33), nevezetesen, a rendelettervezet nem tesz különbséget az elszámolási garanciát nyújtó nettó késleltetett kiegyenlítési rendszerek (deferred net settlement systems) és az ilyen garanciát nem nyújtó nettó késleltetett kiegyenlítési rendszerek között. Ez nincs összhangban a CPSS-IOSCO alapelvekkel, amelyek megkívánják, hogy az elszámolási garanciát nyújtó halasztott nettó elszámolási rendszernek a hitel és a likviditási kitettséget teljes mértékben le kell fednie, míg az elszámolási garanciát nem nyújtó halasztott nettó elszámolási rendszereknek a hitelkitettséget a két legnagyobb résztvevő és annak leányvállalatai vonatkozásában, és a likviditási kitettséget a legnagyobb résztvevő és annak leányvállalatai vonatkozásában kell lefednie.

7.   Állami szervekhez történő kiszervezés

A rendelettervezet a központi értéktárak által a tevékenységük részleges kiszervezése esetén teljesítendő követelményeket vezet be (34). Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor egy központi értéktár az egyes műveleteit állami szervhez szervezi ki, feltéve, hogy megfelelő jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó az ilyen megállapodásra. Az EKB megjegyzi, hogy ez a kivétel lefedné az eurorendszer által előkészített T2S projektet. Az EKB üdvözli ezt a kivételt, amely figyelembe veszi azt, hogy az ilyen kiszervezés jelentős előnyökkel járhat a gazdaság számára, hozzájárul az eurorendszer feladatainak ellátásához, és hogy az egy biztosítékokat tartalmazó keretmegállapodás függvénye (35).

8.   Kollíziós szabályok

A rendelettervezet általános szabályként határozza meg azt, hogy a központi értéktár által tartott értékpapírok tulajdonosi szempontjait érintő kérdésekben az értékpapírszámla vezetésének helye szerinti ország joga irányadó (36). Míg az ilyen általános szabály összhangban van az egyéb uniós jogszabályok által az érintett közvetítő helye szerinti jognak az értékpapírok vonatkozásában a tulajdonosi szempontokat érintő kérdésekben történő alkalmazására vonatkozó megközelítéssel (37), az EKB nyomatékosan ellenzi a kiegészítő kollíziós szabályok bevezetését, amelyek ellentétesek lennének a jelenlegi uniós jogszabályokkal és hatással lennének a jogbiztonságra (38).

Mindezen túlmenően, és amint az egy korábbi véleményben is megemlítésre került, a számlán megjelenő értékpapírokra vonatkozó egyszerű és egyértelmű kollíziós szabályok megléte a pénzügyi eszközök határon átnyúló hatékony és biztonságos állományban tartása és átruházása szempontjából fontos, ugyanakkor az unióban a határokon átnyúló értékpapír-elszámolásra és -kiegyenlítésre vonatkozó kollíziós szabályok gyakorlati alkalmazása továbbra is eltéréseket tár fel a tagállamok között a „számla helyének” értelmezése vonatkozásában (39). E tekintetben az EKB szükségesnek tartja az értékpapírok állományban tartására és átruházására vonatkozó, valamint a jogbiztonság csoport végső jelentésében (40) foglaltaknak megfelelően az értékpapírokhoz fűződő jogok gyakorlására vonatkozó, különféle uniós jogi keretrendszerek harmonizációját.

9.   A központi értéktárak szanálására vonatkozó sajátos szabályok

Mivel a rendelettervezet nem tartalmaz a központi értéktárak szanálására vonatkozó sajátos átfogó szabályrendszert, az EKB javasolja ilyen szabályok elfogadását.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. augusztus 1-jén.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2012) 73 végleges.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.). Jelenleg felülvizsgálat alatt. Lásd a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló COM(2011) 656 végleges javaslatot, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet módosításáról szóló COM(2011) 652 végleges javaslatot.

(3)  Lásd a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló CON(2010) 484 végleges javaslatot.

(4)  Lásd a rendelettervezethez fűzött magyarázat 1. bekezdését.

(5)  Lásd továbbá a Bizottságnak a központi értéktárakról és az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás egyes szempontjairól szóló nyilvános konzultációjára (a továbbiakban: a Bizottsági konzultáció) adott 2011. március 22-i EKB választ (a továbbiakban: az EBK válasza). Az EKB válasza az EKB honlapján (http://www.ecb.int) olvasható.

(6)  Lásd a rendelettervezet 1. cikkének (1) bekezdését.

(7)  2004/39/EK irányelv. A Bizottságnak a 2004/39/EK irányelv (lásd a 3. számú lábjegyzetet) hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslata magában foglalja az engedélyezett kibocsátásokat is.

(8)  Lásd a 2004/39/EK irányelv 4. cikkének (18) bekezdését.

(9)  Lásd a 2004/39/EK irányelv 4. cikkének (19) bekezdését.

(10)  Az engedélyezett kibocsátásokat a rendelettervezet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.) történő hivatkozással határozza meg.

(11)  Lásd a rendelettervezet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontját és a melléklet A. szakaszát.

(12)  Lásd CPSS-IOSCO „A pénzpiaci infrastruktúrák alapelvei” 2012. április, elérhető a BIS honlapján: http://www.bis.org, különösen pedig a 4. fejezetet (a továbbiakban: „CPSS-IOSCO alapelvek”).

(13)  Lásd a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó CON/2011/1 (2011. január 13.) EKB véleményt (HL C 57., 2011.2.23., 1. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu

(14)  Európai Monetáris Intézet „Standards for the use of EU securities settlement systems in ESCB credit operations” (A KBER hitelműveletei során alkalmazandó, az EU értékpapír-elszámolási rendszereiben használatos standardok) 1998. január.

(15)  Lásd különösen a CPSS-IOSCO alapelvek E. pontjában foglalt felelősségi kört (együttműködés a többi hatósággal).

(16)  Az EU EMIR jogalkotási keretrendszere és a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.), továbbá a CPSS-IOSCO alapelvek már rendelkeznek a kollégiumok létrehozataláról.

(17)  Lásd: Pénzügyi Stabilitási Tanács „Reducing the moral hazard posed by systemically important financial institutions” („A rendszerszempontból jelentős pénzintézetek által okozott erkölcsi kockázat csökkentése – ajánlások és ütemtervek”) 2010. október, 8. o.

(18)  A rendelettervezet 37. cikkének (2) bekezdése.

(19)  E tekintetben lásd a 9. számú CPSS-IOSCO alapelvet, valamint a 10. számú KBER-CESR ajánlást „Recommendations for securities settlement systems and recommendations for central counterparties in the European Union” (Az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó ajánlások és az Európai Unió központi szerződő feleire vonatkozó ajánlások), 2009. május (a továbbiakban: KBER-CESR ajánlások).

(20)  E tekintetben lásd a 9. számú CPSS-IOSCO alapelvet, és a 10. számú KBER-CESR ajánlást.

(21)  Lásd különösen a rendelettervezet IV. címét és a melléklet C. szakaszát.

(22)  Lásd a 2006/48/EK irányelvet és a jelenleg vita alatt álló kompromisszumos elnökségi javaslat szövegeiben foglalt módosításokat.

(23)  E tekintetben lásd a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról, és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról szóló CON/2012/5 (2012. január 25.) EKB vélemény 3.2. bekezdését (HL C 105., 2012.4.11., 1. o.).

(24)  Lásd a rendelettervezet mellékletének C. szakaszát.

(25)  Lásd a rendelettervezet 2. cikkének (2) bekezdését.

(26)  Lásd a rendelettervezet 54. cikkét.

(27)  Ezzel összefüggésben lásd a rendelettervezet 57. és 58. cikkeit.

(28)  Lásd a rendelettervezet 52. cikkének (5) bekezdését.

(29)  A rendelettervezet (25) preambulumbekezdése.

(30)  Lásd a 19. számú CPSS-IOSCO alapelvet.

(31)  Lásd a 3. számú CPSS-IOSCO alapelvet.

(32)  A rendelettervezet 42. cikkének (6) bekezdése.

(33)  Lásd a 7. számú CPSS-IOSCO alapelvet valamint a rendelettervezet 57. cikkét.

(34)  Lásd a rendelettervezet 28. cikkét.

(35)  Lásd a bizottsági konzultációt és az EKB válaszát.

(36)  Lásd a rendelettervezet 46. cikkének (1) bekezdését.

(37)  Lásd az Európai Parlament és Tanács 98/26/EK irányelvét a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (1998. május 19.) 9. cikk (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.), az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvét (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról 9. cikk (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.), és az Európai Parlament és Tanács 2001/24/EK irányelvét (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról 24. cikk (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).

(38)  Lásd a rendelettervezet 46. cikkének (2) bekezdését.

(39)  E tekintetben lásd a CON/2008/37 (2008. augusztus 7.) EKB véleményt a 98/26/EK irányelv és a 2002/47/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatról (HL C 216., 2008.8.23., 1. o.), 8. bekezdés.

(40)  Lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/financial-markets/docs/certainty/2ndadvice_final_en.pdf


MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1.     módosítás

(6) preambulumbekezdés

„6.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2010. Október 20-án megbízhatóbb alapvető piaci infrastruktúrákat szorgalmazott és a meglévő standardok felülvizsgálatát és javítását kérte. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank of International Settlements – BIS) fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága (CPSS) és az Értékpapír- felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) jelenleg véglegesíti a globális standardtervezeteket. Ezek a BIS 2001. évi ajánlásait hivatottak felváltani, amelyeket 2009-ben a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az európai értékpapír- piaci szabályozók bizottsága (CESR) nem kötelező erejű európai szintű iránymutatások formájában fogadott el.”

„6.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2010. Október 20-án megbízhatóbb alapvető piaci infrastruktúrákat szorgalmazott és a meglévő standardok felülvizsgálatát és javítását kérte. 2012 áprilisában a Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank of International Settlements – BIS) fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága (CPSS) és az Értékpapír- felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) közzétette a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveit. Ezek az alapelvek a CPSS-IOSCO értékpapír-elszámolási rendszerekre vonatkozó 2001. novemberi ajánlásait hivatottak felváltani, amelyeket uniós szinten 2009-májusában a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az európai értékpapír- piaci szabályozók bizottsága (CESR) által közösen elfogadott, az értékpapír-elszámolási rendszerekre és a központi szerződő felekre vonatkozó ajánlások által hajtottak végre.”

Magyarázat

A módosítás figyelembe veszi a CPSS-IOSCO alapelvek elfogadását és egyértelművé teszi a KBER-CESR-re történő utalást.

2.     módosítás

(8) preambulumbekezdés

„8.

A KBER egyik alapvető feladata a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. E tekintetben a KBER tagjai a hatékony és rendezett elszámolási és fizetési rendszerek biztosítása révén ellenőrzést gyakorolnak. A KBER tagjai gyakran az értékpapírügyletek pénzlábának elszámoló ügynökeként járnak el. Emellett a központi értéktárak fontos ügyfelei is, amelyek sok esetben a monetáris politikai műveletek fedezeti biztosításáért felelnek. A KBER tagjait konzultáció révén szorosan be kell vonni a központi értéktárak engedélyezésébe és felügyeletébe, a harmadik országbeli központi értéktárak elismerésébe és a központi értéktárak közötti összekapcsolódások jóváhagyásába. Ezenfelül konzultáció keretében szervesen közre kell működniük a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az iránymutatások és ajánlások meghatározásában. E rendelet rendelkezései nem érinthetik az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok azon feladatát, hogy biztosítsák az Unión belül és más országokban üzemeltetett klíring- és fizetési rendszerek hatékonyságát és megfelelő működését.”

„8.

A KBER egyik alapvető feladata a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. E tekintetben a KBER tagjai a hatékony és rendezett elszámolási és fizetési rendszerek biztosítása révén ellenőrzést gyakorolnak. A KBER tagjai gyakran az értékpapírügyletek pénzlábának elszámoló ügynökeként járnak el. Emellett a központi értéktárak fontos ügyfelei is, amelyek sok esetben a monetáris politikai műveletek fedezeti biztosításáért felelnek. A KBER tagjaival konzultálni kell, és szorosan be kell azokat vonni a központi értéktárak engedélyezésébe és felügyeletébe, a harmadik országbeli központi értéktárak elismerésébe és a központi értéktárak közötti összekapcsolódások jóváhagyásába. Ezenfelül a párhuzamos szabályok kialakulásának megelőzése érdekében konzultálni kell velük és szervesen közre kell működniük a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az iránymutatások és ajánlások meghatározásában. E rendelet rendelkezései nem érintik az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok azon feladatát, hogy biztosítsák az Unión belül és más országokban üzemeltetett klíring- és fizetési rendszerek hatékonyságát és megfelelő működését. A KBER tagjainak információhoz jutása a pénzpiaci infrastruktúrák felvigyázásának megfelelő ellátásához, valamint a kibocsátó központi banki funkciójuk ellátásához rendkívül fontos.

Magyarázat

A módosítás célja az EÉPH és a KBER közötti szoros és kölcsönös együttműködés fontosságának hangsúlyozása a technikai standardtervezetek előkészítése során. Orvosolja továbbá az érintett érdekelt felek információhoz való hozzáférését is. Támogatná a 20. cikk javasolt módosításait.

3.     módosítás

(25) preambulumbekezdés

„25.

Figyelembe véve a pénzügyi piacok globális jellegét és a központi értéktárak rendszerszintű jelentőségét, gondoskodni kell a rájuk vonatkozó prudenciális követelmények nemzetközi szintű összehangolásáról. Az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a CPSS–IOSCO és a KBER–CESR által kidolgozott jelenlegi ajánlásokkal. Az EÉPH-nak a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az e rendeletben előírt iránymutatások és ajánlások kidolgozásakor vagy az ezek felülvizsgálatára irányuló javaslatban figyelembe kell vennie a meglévő standardokat és azok jövőbeli várható változásait.”

„25.

Figyelembe véve a pénzügyi piacok globális jellegét és a központi értéktárak rendszerszintű jelentőségét, gondoskodni kell a rájuk vonatkozó prudenciális követelmények nemzetközi szintű összehangolásáról. Az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk CPSS–IOSCO pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveivel és a KBER–CESR értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó ajánlásaival valamint az Európai Unió központi szerződő feleire vonatkozó jelenlegi ajánlásaival. Az EÉPH-nak a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az e rendeletben hivatkozott iránymutatásokra és ajánlásokra irányuló javaslatban figyelembe kell vennie a meglévő standardokat és azok jövőbeli várható változásait.”

Magyarázat

A módosítás célja e preambulumbekezdés szövegének egyértelművé tétele, valamint a CPSS-IOSCO alapelvek elfogadásának figyelembevétele.

4.     módosítás

(35) preambulumbekezdés

„35.

A központi értéktárak között létrejött összekapcsolódási megállapodások biztonságos jellegét különleges követelményekkel kell szabályozni, hogy az érintett résztvevők más értékpapír-elszámolási rendszerekhez is hozzáférhessenek. A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások különálló jogalany általi nyújtására vonatkozó követelmény nem akadályozhatja meg a központi értéktárakat abban, hogy ilyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe, különösen, ha egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-elszámolási rendszer résztvevői. Különösen fontos az összekapcsolódási megállapodásokból eredő, a központi értéktárakat érintő esetleges kockázat, például hitel-, likviditási, szervezeti vagy bármely egyéb releváns kockázat teljes körű kezelése. Az interoperábilis összekapcsolódásokban fontos, hogy az összekapcsolt rendszerekben azonos legyen az átutalási megbízások rögzítésének időpontja, az átutalási megbízásokat ne lehessen visszavonni és az értékpapír-átruházások és a készpénzátutalások véglegesek legyenek. Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a közös elszámolási informatikai infrastruktúrát használó központi értéktárak esetében is.”

„35.

A központi értéktárak között létrejött összekapcsolódási megállapodások biztonságos jellegét különleges követelményekkel kell szabályozni, hogy az érintett résztvevők más értékpapír-elszámolási rendszerekhez is hozzáférhessenek. A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások különálló jogalany általi nyújtására vonatkozó követelmény nem akadályozhatja meg a központi értéktárakat abban, hogy ilyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe, különösen, ha egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-elszámolási rendszer résztvevői. Különösen fontos az összekapcsolódási megállapodásokból eredő, a központi értéktárakat érintő esetleges kockázat, például hitel-, likviditási, szervezeti vagy bármely egyéb releváns kockázat teljes körű kezelése. Az interoperábilis összekapcsolódásokra vonatkozóan a 98/26/EK rendelet előírja a rendszerek számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a szabályaik összehangolását az alábbiak vonatkozásában: az átutalási megbízások rögzítésének időpontja, az átutalási megbízásokat ne lehessen visszavonni és az értékpapír-átruházások és a készpénzátutalások véglegesek legyenek. Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a közös elszámolási informatikai infrastruktúrát használó központi értéktárak esetében is.”

Magyarázat

A módosítás bevezet egy, a 98/26/EK rendeletre történő utalást, miszerint annak 3. cikk (4) bekezdése megkívánja a rendszerektől, hogy az összes érintett interoperábilis rendszerre vonatkozó szabály a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva. Lásd ezenfelül a rendelettervezet 45. cikkét kiegészítő új bekezdésre vonatkozó javaslatot.

5.     módosítás

1. cikk (4) bekezdés és 1. cikk (5) bekezdés (új)

„4.   A 9–18. és a 20. cikk, valamint a IV. cím rendelkezései nem vonatkoznak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaira, a tagállamok hasonló feladatokat ellátó más nemzeti szerveire, illetve az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre.”

„4.   E rendelet nem vonatkozik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaira, , illetve az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre.

5.   A (4) bekezdésben foglaltak ellenére e rendelet - a 7. cikk (1) bekezdése, valamint a 9-18., 20., 25. és 44. cikk, továbbá a IV. cím rendelkezéseinek a kivételével - a KBER tagjaira azokban az esetekben vonatkozik, amikor azok értékpapír-elszámolási rendszert működtetnek, valamint a melléklet A. szakaszában meghatározott alapvető szolgáltatásokat nyújtják.

Magyarázat

Az EKB támogatja a KBER tagjainak általános mentesítését a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alól. Ugyanakkor a 9 - 18. és a 20. cikkekben, továbbá a IV. címben előírt engedélyezési és felügyeleti követelmények kivételével az EKB támogatja a rendelettervezet alkalmazását a KBER azon tagjainak vonatkozásában, amelyek értékpapír-elszámolási rendszereket működtetnek. A módosítás célja ennek elérése. Ezen felül a más tagállamok hasonló feladatokat ellátó nemzeti szerveire vonatkozó utalás törlésre került, mivel az a KBER tagokra történő utalásra tekintettel felesleges.

6.     módosítás

2. cikk (1) bekezdés

„ »központi értéktár«: a melléklet A. szakaszának 3. pontjában szereplő értékpapír-elszámolási rendszert üzemeltető jogi személy, amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;”

” »központi értéktár«: jogi személy, amely legalább egy , a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;”

Magyarázat

A módosítás megváltoztatja a központi értéktár fogalommeghatározását az olyan helyzetekből eredő szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében, amikor egy központi értéktár két vagy három, különböző alapvető szolgáltatásokat nyújtó jogi személyt alkot anélkül, hogy azokra a központi értéktárakra alkalmazandó szabályozás vonatkozna. Az EKB úgy véli, hogy a melléklet A. cikkébenben felsorolt három alapvető szolgáltatás bármelyikét nyújtó minden jogi személy a rendelet hatálya alá kell, hogy tartozzon.

7.     módosítás

3. cikk (1) bekezdés

„1.   A szabályozott piacokon folyó kereskedésbe bevont átruházható értékpapírokat kibocsátó vállalat gondoskodik az ilyen értékpapírok könyvelési tétel formájában történő rögzítéséről a teljes kibocsátásnak megfelelő, összevont címletű értékpapírok kibocsátása révén történő immobilizációval vagy az értékpapírok dematerializált formában történő közvetlen kibocsátásával.”

„1.   A szabályozott piacokon folyó kereskedésbe bevont átruházható értékpapírokat kibocsátó jogi személy gondoskodik az ilyen értékpapírok könyvelési tétel formájában történő rögzítéséről a teljes kibocsátásnak megfelelő, összevont címletű értékpapírok kibocsátása révén történő immobilizációval vagy az értékpapírok dematerializált formában történő közvetlen kibocsátásával.”

Magyarázat

Átruházható értékpapírokat vállalatok és más jogi személyek bocsáthatnak ki, mint például tagállamok, tagállamok regionális vagy helyi hatóságai, vagy nemzetközi közjogi szervezetek. Javasolt a rendelettervezet 3. cikke (1) bekezdése hatályának kiterjesztése annak a vállalatoktól eltérő kibocsátókra történő kiterjesztése érdekében, azáltal, hogy a „vállalat”-ra történő hivatkozást a „jogi személy”-ekre történő hivatkozás válta fel. Amennyiben ezt a javaslatot elfogadják, a rendelettervezet 4. cikkének (1) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.

8.     módosítás

6. cikk (4) bekezdés

„4.   Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az ügyletek vonatkozó adatainak ellenőrzését lehetővé tevő és az elszámolást előmozdító, az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások részletes jellemzőit, valamint az elszámolások várható meghiúsulásának azonosítására szolgáló, a (3) bekezdésben említett nyomonkövetési eszközök részletes jellemzőit.

[…]”

„4.   Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az ügyletek vonatkozó adatainak ellenőrzését lehetővé tevő és az elszámolást előmozdító, az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások részletes jellemzőit, valamint az elszámolások várható meghiúsulásának azonosítására szolgáló, a (3) bekezdésben említett nyomonkövetési eszközök részletes jellemzőit.

[…]”

Magyarázat

A módosítás célja a KBER megfelelő részvételének biztosítása az EÉPH szabályozási standardtervezeteinek kialakításában.

9.     módosítás

7. cikk (1) bekezdés

„1.   A központi értéktár valamennyi általa üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerre vonatkozóan olyan rendszert hoz létre, amely nyomon követi az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek elszámolása meghiúsulásának eseteit. A meghiúsult elszámolások számáról és részleteiről, valamint minden egyéb vonatkozó információról rendszeresen beszámol az illetékes hatóságnak és más jogos érdekkel rendelkező személyeknek. Az illetékes hatóságok a meghiúsult elszámolásokkal kapcsolatos minden fontos információt megosztanak az EÉPH-val.”

„1.   A központi értéktár valamennyi általa üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerre vonatkozóan olyan rendszert hoz létre, amely nyomon követi az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek elszámolása meghiúsulásának eseteit. A meghiúsult elszámolások számáról és részleteiről, valamint minden egyéb vonatkozó információról rendszeresen beszámol az illetékes hatóságnak, a 11. cikkben hivatkozott hatóságoknak és más jogos érdekkel rendelkező személyeknek. Az illetékes hatóságok a meghiúsult elszámolásokkal kapcsolatos minden fontos információt megosztanak az EÉPH-val.”

Magyarázat

A javasolt módosítás célja az időszerű és megfelelő információkra vonatkozó rendelkezés biztosítása mind az illetékes hatóságok, mind pedig a KBER tagjai számára.

10.     módosítás

8. cikk

„1.   A 6. és 7. cikk alkalmazásának biztosítására, valamint a kivetett bírságok nyomon követésére – a 7. cikkben említett szabályozott piacok, multilaterális és szervezett kereskedési rendszerek és központi szerződő felek felügyeletében illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben – azon tagállam érintett hatósága rendelkezik hatáskörrel, amelynek joga a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír- elszámolási rendszerre alkalmazandó. A hatóságok különösen nyomon követik a 7. cikk (2) és (4) bekezdésében említett bírságok és a 7. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések alkalmazását.

2.   E rendelet 6. és 7. cikkéhez kapcsolódóan az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében az EÉPH iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

„1.   A 6. és 7. cikk alkalmazásának biztosítása, valamint a kivetett bírságok nyomon követése – a 7. cikkben említett szabályozott piacok, multilaterális és szervezett kereskedési rendszerek és központi szerződő felek valamint a 11. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok felügyeletében illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben – a 10. cikkben hivatkozott hatóságok felelőssége. Ezek a hatóságok különösen nyomon követik a 7. cikk (2) és (4) bekezdésében említett bírságok és a 7. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések alkalmazását.

2.   E rendelet 6. és 7. cikkéhez kapcsolódóan az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében az EÉPH a KBER tagjaival szoros együttműködésben iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

Magyarázat

Az „érintett hatóság” fogalma nem került meghatározásra a rendelettervezet 1. cikkében. Az (1) bekezdés módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy a 10. cikkben és a 11. cikk (1) bekezdésében hivatkozott hatóságoknak biztosítaniuk kell a 6. és 7. cikknek való megfelelést. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy az alkalmazandó jogra történő hivatkozás nincs összhangban a 98/26/EK irányelvben használt terminológiával  (2). A (2) bekezdés javasolt módosításának célja a KBER tagok részvételének megfelelő biztosítása. A 7. cikk (8) bekezdését, a 15. cikk (7) és (8) bekezdéseit, a 20. cikk (8) és (9) bekezdéseit, a 24. cikk (8) bekezdését, a 27. cikk (3) és (4) bekezdéseit, a 30. cikk (6) bekezdését, a 34. cikk (4) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (9) bekezdését, a 42. cikk (7) bekezdését, a 44. cikk (3) bekezdését, a 47. (6) bekezdését, az 50. cikk (6) bekezdését, az 51. cikk (5) bekezdését, az 53. cikk (6) bekezdését, az 57. cikk (5) bekezdését és az 58. cikk (4) bekezdését megfelelően módosítani szükséges.

11.     módosítás

11. cikk (1) bekezdés

„1.   Amennyiben e rendelet kifejezetten előírja, a központi értéktárak engedélyezésében és felügyeletében a következő hatóságok vesznek részt:

a)

a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer ellenőrzéséért felelős hatóság azon tagállamban, amelynek joga az adott értékpapír-elszámolási rendszerre alkalmazandó;

b)

adott esetben az az uniós központi bank, amelynek könyveiben a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer pénzlábát elszámolták, illetve a IV. cím szerint hitelintézet közreműködésével történő elszámolás esetében az érintett pénznemet kibocsátó uniós központi bank.”

„1.   Amennyiben e rendelet kifejezetten előírja, a központi értéktárak engedélyezésében és felügyeletében a következő hatóságok vesznek részt:

a)

a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer ellenőrzéséért felelős hatóság azon tagállamban, amelynek joga az adott értékpapír-elszámolási rendszerre alkalmazandó;

b)

azt a pénznemet kibocsátó uniós központi bank, amelyben az elszámolás történik;

c)

adott esetben a KBER azon tagja, amelynek könyveiben a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer pénzlábát elszámolták, .”

Magyarázat

A módosítás célja a kibocsátó központi bankok szerepének, valamint annak az egyértelművé tétele, hogy a központi banki pénzben történő elszámolás alatt az adott központi bank által kibocsátott pénznemben való elszámolást kell érteni.

12.     módosítás

12. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

„Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében, ideértve a 9. és 11. cikkben említett hatóságok között az e rendelet alkalmazásához szükséges különböző vizsgálatokban való együttműködést, az EÉPH a 9. cikkben szereplő hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

„Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében, ideértve a 9. és 11. cikkben említett hatóságok között az e rendelet alkalmazásához szükséges különböző vizsgálatokban való együttműködést, az EÉPH a KBER tagjaival történő szoros együttműködésben a 9. cikkben szereplő hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

Magyarázat

A javasolt módosítás célja a KBER-tagoknak a rendelettervezet 11. cikkében hivatkozott hatóságként történő megfelelő részvételének biztosítása az EÉBH iránymutatások előkészítése során.

13.     módosítás

13. cikk

„A 9. és 11. cikkben említett hatóságok haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t és egymást minden olyan, központi értéktárhoz kapcsolódó válsághelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi értéktár vagy annak valamely résztvevője székhellyel rendelkezik.”

A 98/26/EK irányelv 6. cikkében hivatkozott értesítés sérelme nélkül, a 9. és 11. cikkben említett hatóságok haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t, az ERKT-t és egymást minden olyan, központi értéktárhoz kapcsolódó válsághelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, az elszámolás pénznemének stabilitására, a monetáris politika integritására vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi értéktár vagy annak valamely résztvevője székhellyel rendelkezik.”

Magyarázat

A módosítás célja az ERKT bevonása az olyan hivatkozott válsághelyzet természetére tekintettel, amely hatással lehet a pénzügyi rendszer stabilitására. A módosítás annak egyértelművé tételére is irányul, hogy az érintett pénznemek stabilitása és a monetáris politika integritása a központi értéktárak biztonsága szempontjából fontos tényezők. Az ebben a cikkben foglalt tájékoztatási eljárás nem járhat a 98/26/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében előírt értesítés sérelmével.

14.     módosítás

15. cikk (5) bekezdés

„5.   Az illetékes hatóság a következő esetekben előzetesen kikéri a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak véleményét a központi értéktár engedélyezésekor:

[…]”

„5.   Az illetékes hatóság a következő esetekben előzetesen kikéri a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak és a 11. cikkben hivatkozott hatóságoknak a véleményét a központi értéktár engedélyezésekor:

[…]”

Magyarázat

A CPSS-IOSCO alapelvek kiemelik a központi bankok, a felügyeletek és az egyéb érintett hatóságok közötti együttműködés fontosságát. A javasolt módosítás célja ennek az együttműködésnek a biztosítása a központi értéktárak engedélyezésére vonatkozó szabályokra tekintettel. Amennyiben e javaslatot elfogadják, a rendelettervezet 17. cikkének (2) bekezdését, a 18. cikk (2) bekezdését, a 22. és a 23. cikkeit megfelelően módosítani szükséges.

15.     módosítás

17. cikk (1) bekezdés d) pont

„A valamely alapvető tevékenységét a 28. cikk értelmében harmadik félnek kiszervezni, illetve tevékenységeit az alábbiak valamelyikére kiterjeszteni kívánó engedélyezett központi értéktár engedély iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához:

[…]

d)

központi értéktárak közötti kapcsolat létrehozása.”

„A valamely alapvető tevékenységét a 28. cikk értelmében harmadik félnek kiszervezni, illetve tevékenységeit az alábbiak valamelyikére kiterjeszteni kívánó engedélyezett központi értéktár engedély iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához:

[…]

d)

interoperábilis kapcsolat létrehozása.”

Magyarázat

Annak adminisztratív terhét figyelembe véve a 17. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárást az interoperábilis központi értéktári kapcsolatokra kell korlátozni. Hasonló módosítás bevezetése javasolt a rendelettervezet 45. cikkének (2) bekezdésében és az 50. cikk (3) bekezdésében.

16.     módosítás

19. cikk (2) bekezdés

„2.   A központi bankok haladéktalanul értesítik az EÉPH-t az általuk üzemeltetett központi értéktárakról.”

„2.   A KBER tagjai értesítik az EÉPH-t az általuk üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerről.

Magyarázat

A módosítás célja a 19. cikk (2) bekezdése hatályának egyértelművé tétele. A rendelettervezet (9) preambulumbekezdésével és az 1. cikk (4) bekezdésével összhangban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a KBER tagjai nem üzemeltetnek központi értéktárakat, azonban üzemeltethetnek értékpapír-elszámolási rendszert, továbbá elláthatnak egyéb, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást.

17.     módosítás

20. cikk

„1.   Az illetékes hatóság legalább évente felülvizsgálja a központi értéktár által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli azokat a kockázatokat, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve.

[…]

4.   Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés korai szakaszában konzultál a 11. cikkben említett érintett hatóságokkal a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek működéséről

5.   Az illetékes hatóság rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatja a 11. cikkben említett érintett hatóságokat az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés eredményeiről, a jogorvoslati intézkedéseket és a szankciókat is beleértve.

[…]”

„1.   Az illetékes hatóság legalább évente felülvizsgálja a központi értéktár által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli azokat a kockázatokat, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve, vagy amely azokhoz társul. Az illetékes hatóság jogosult az általa végzett értékeléshez szükséges minden lényeges információ összegyűjtésére.

[…]

4.   Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés korai szakaszában szorosan együttműködik a 11. cikkben említett érintett hatóságokkal a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek működéséről.

5.   Az illetékes hatóság rendszeresen előzetesen megvitatja a 11. cikkben említett érintett hatóságokkal az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés eredményeit, a jogorvoslati intézkedéseket és a szankciókat.

[…]”

Magyarázat

Az (1) bekezdés módosításának célja annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok összegyűjtsék és megkapják azon kockázatok értékeléséhez és makroprudenciális elemzéséhez szükséges lényeges információkat, amelyeknek a központi értéktár ki van, vagy ki lehet téve, beleértve azon kockázatokat, amelyek a rendszerszinten betöltött szerepükhöz kapcsolódnak.

A (4) és (5) bekezdések módosításának célja az illetékes hatóságok, felvigyázók és az egyéb érintett hatóságok közötti szoros együttműködés kialakítása.

18.     módosítás

21. cikk (2) bekezdés

„2.   Minden olyan központi értéktár, amely első alkalommal kíván szolgáltatást nyújtani egy másik tagállam területén, illetve módosítani kívánja a nyújtott szolgáltatások körét, értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az alábbiakra vonatkozó információkról:

a)

folytatni kívánt tevékenység helye szerinti tagállam;

b)

az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani;

c)

fióktelep esetén a fióktelep szervezeti felépítése és az annak irányításáért felelős személyek neve.”

„2.   Minden olyan központi értéktár, amely első alkalommal kíván szolgáltatást nyújtani egy másik tagállam területén, illetve módosítani kívánja a nyújtott szolgáltatások körét, értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az alábbiakra vonatkozó információkról:

a)

folytatni kívánt tevékenység helye szerinti tagállam;

b)

az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani, beleértve az általa feldolgozott pénznemet vagy pénznemeket;

c)

fióktelep esetén a fióktelep szervezeti felépítése és az annak irányításáért felelős személyek neve.”

Magyarázat

A központi értéktárnak információt kell szolgáltatnia azon pénznemről vagy pénznemekről, amelyekben elszámolást végez. Ez az információ szükséges azon kibocsátó központi bankok meghatározásához, amelyeknek részt kell venniük az adott központi értéktár engedélyezési és értékelési eljárásában.

19.     módosítás

21. cikk (3) bekezdés

„3.   Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított három hónapon belül közli ezeket a fogadó tagállam illetékes hatóságával, hacsak a nyújtani kívánt szolgáltatásokat figyelembe véve nincs oka kételkedni a szolgáltatásait a fogadó tagállamban nyújtani kívánó központi értéktár adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségében.”

„3.   Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított három hónapon belül közli ezeket a 11. cikkben hivatkozott hatóságokkal és a fogadó tagállam illetékes hatóságával, hacsak a nyújtani kívánt szolgáltatásokat figyelembe véve nincs oka kételkedni a szolgáltatásait a fogadó tagállamban nyújtani kívánó központi értéktár adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségében.”

Magyarázat

A módosítás célja annak biztosítása, hogy a rendelettervezet 11. cikkében említett hatóságok is azonnal és egyenlő feltételek mellett hozzájuthassanak a rendelettervezet 21. cikk (2) bekezdésében hivatkozott információhoz.

20.     módosítás

20a. cikk Szakmai titoktartás (új)

[Nincs szöveg.]

1.   A szakmai titoktartás követelménye minden olyan személyre vonatkozik, aki a 11. és 12. cikkben hivatkozott hatóságoknál és az EÉPH-nál dolgozik vagy dolgozott, illetve aki az illetékes hatóságok, az EÉPH vagy az ERKT által megbízott könyvvizsgáló és szakértő.

Semmilyen, a feladataik során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel egyetlen személy vagy hatóság számára sem, kivéve, ha az összefoglalt vagy összesített formában történik, akként, hogy egyetlen központi értéktár vagy bármely más személy sem azonosítható, a büntetőjog vagy adójog alá tartozó esetek, illetve az e rendeletben foglalt egyéb rendelkezések sérelme nélkül.

2.   Amennyiben a központi értéktár csődbe jut, vagy kényszerfelszámolás alá kerül, a harmadik személyekre nem vonatkozó bizalmas információ polgári vagy kereskedelmi eljárásban nyilvánosságra hozható, amennyiben az az eljárás lefolytatásához szükséges.

3.   A büntetőjog vagy adójog hatálya alá eső esetek sérelme nélkül, a 10. és 11. cikkben hivatkozott hatóságok, az EÉPH, az illetékes hatóságok kivételével azok a szervek vagy bármely természetes vagy jogi személyek, amelyek e rendelet alapján bizalmas információhoz jutnak, kizárólag a feladataik ellátásához és tevékenységük gyakorlásához használhatják fel azokat, ideértve az információnak egy felettes szerv részére történő nyilvánosságra hozatalát, az illetékes hatóságok esetében e rendelet hatályán belül, illetve egyéb hatóságok, szervek, természetes vagy jogi személyek esetében arra a célra, amelyre az ilyen információt a rendelkezésükre bocsátották, vagy közigazgatási illetve bírósági eljárásokkal összefüggésben kifejezetten az ilyen feladatok ellátásához kapcsolódóan, vagy mindkét célra. Amennyiben az EÉPH, az információt szolgáltató illetékes vagy egyéb hatóság, illetőleg szerv vagy személy a hozzájárulását adja, az információt fogadó hatóság azt egyéb, nem kereskedelmi célokra felhasználhatja.

4.   A bizalmas információknak az e rendelet alapján történő fogadására, kicserélésére vagy továbbítására az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt, a szakmai titoktartásra vonatkozó feltételek alkalmazandók.

Mindazonáltal ezek a feltételek nem akadályozzák meg az EÉPH-t vagy a 11. és 12. cikkben említett hatóságokat bizalmas információ kicserélésében vagy továbbításában törvényben meghatározott feladataikkal és az egyéb, befektetési vállalkozásokra, hitelintézetekre, nyugdíjalapokra, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK), biztosítási és viszontbiztosítási közvetítőkre, biztosítóintézetekre, szabályozott piacokra vagy piaci szereplőkre vonatkozó jogszabályokkal összhangban, továbbá az információt szolgáltató illetékes vagy más hatóság vagy szerv, illetve a természetes vagy jogi személy belegyezése alapján.

5.   Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltak nem akadályozzák meg a 10. és 11. cikkben hivatkozott hatóságokat az olyan bizalmas információknak a nemzeti joggal összhangban történő kicserélésében vagy továbbításában, amelyeket még nem kaptak meg egy másik tagállam illetékes hatóságától.

Magyarázat

Ezzel a módosítással az EKB a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő egyéb európai szabályokhoz - mint például az EMIR - hasonló szakmai titoktartásra vonatkozó rendszert javasol bevezetni. Ebből a célból javasolt egy új 20a. cikk beillesztése.

21.     módosítás

20b. cikk Információcsere (új)

[Nincs szöveg.]

1.   Az EÉPH, a 11. és 12. cikkben hivatkozott hatóságok és az egyéb érintett hatóságok indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátják a feladataik ellátásához szükséges információkat.

2.   A 10. és 11. cikkben említett, az e rendeletben foglalt kötelezettségeik teljesítése során bizalmas információ birtokába jutó hatóságok, az egyéb érintett hatóságok, az EÉPH és más szervek vagy természetes és jogi személyek kizárólag feladataik teljesítéséhez használhatják fel azt.

3.   Az illetékes hatóságok közlik az ERKT-val és a KBER érintett tagjaival mindazon információkat, amelyek a feladataik végrehajtásához szükségesek.

Magyarázat

Ezzel a módosítással az EKB a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő egyéb európai szabályokhoz - mint például az EMIR - hasonló információcserére vonatkozó rendszert javasol bevezetni. Ebből a célból javasolt egy új 20b. cikk beillesztése.

22.     módosítás

22. cikk (7) bekezdés

„7.   Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1), (3) és (5) bekezdésben említett együttműködési megállapodások során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.”

„7.   Az EÉPH, a KBER tagjaival szoros együttműködésben végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1), (3) és (5) bekezdésben említett együttműködési megállapodások során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat

A módosítás célja a KBER tagok megfelelő részvételének biztosítása a végrehajtás-technikai standardtervezetek előkészítésében.

23.     módosítás

23. cikk (2) bekezdés

„2.   Az EÉPH a (3) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el azokat a harmadik országbeli központi értéktárakat, amelyek az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérték:

a)

a Bizottság határozatot hozott a (6) bekezdéssel összhangban;

b)

központi értéktár az adott harmadik országban az ott alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést biztosító engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alatt áll;

c)

az EÉPH és az adott harmadik ország illetékes hatóságai között létrejöttek a (7) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások.”

„2.   Az EÉPH a (3) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el azokat a harmadik országbeli központi értéktárakat, amelyek az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérték:

a)

a Bizottság határozatot hozott a (6) bekezdéssel összhangban;

b)

a központi értéktár az adott harmadik országban az ott alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést biztosító engedéllyel rendelkezik, hatékony felügyelet és felvigyázás, illetve amennyiben az értékpapír-elszámolási rendszert a központi bank működteti, felvigyázás alatt áll;

c)

az EÉPH és az adott harmadik ország érintett hatóságai között létrejöttek a (7) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások.”

Magyarázat

A módosítás célja annak biztosítása, hogy a b) pontban foglalt feltétel a kizárólag felvigyázás alatt álló, központi bankok által üzemeltetett harmadik országbeli központi értéktárakra vonatkozzon, mint ahogy az jelenleg az uniós központi bankok által üzemeltett egyes központi értéktárak esetében is történik. A 2. bekezdés c) pontjának a központi bankokra azok felvigyázói, valamint kibocsátó központi banki szerepükben is utalnia kell.

24.     módosítás

23. cikk (3) bekezdés

„3.   A (2) bekezdésben említett feltételek teljesülésének vizsgálatakor az EÉPH konzultál az alábbiakkal:

a)

azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi;

b)

az Unióban letelepedett azon központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel egy harmadik országbeli központi értéktár kapcsolatot létesített;

c)

a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hatóságok;

d)

az adott harmadik országban a központi értéktárak engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság.”

„3.   A (2) bekezdésben említett feltételek teljesülésének vizsgálatakor az EÉPH konzultál az alábbiakkal:

a)

azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi;

b)

az Unióban letelepedett azon központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel egy harmadik országbeli központi értéktár kapcsolatot létesített;

c)

a 11. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok;

d)

az adott harmadik országban a központi értéktárak engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság.”

Magyarázat

A módosítás célja az érintett kibocsátó központi bank részvételének biztosítása az EÉPH által végzett vizsgálatban a CPS-IOSCO alapelveknek megfelelően.

25.     módosítás

25. cikk (5) bekezdés

„5.   A központi értéktár világosan meghatározza az igazgatóság feladatait és felelősségi körét, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.”

„5.   A központi értéktár világosan meghatározza az igazgatóság feladatait és felelősségi körét, és az illetékes hatóság és a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátja az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.”

Magyarázat

A módosítás összhangba hozza ezt a rendelkezést az EMIR 25. cikkének (3) bekezdésével.

26.     módosítás

28. cikk (5) bekezdés

„5.   Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a központi értéktár egyes szolgáltatásait vagy tevékenységeit állami létesítményhez szervezi ki, illetve amennyiben a kiszervezésre az állami létesítmény és az érintett központi értéktár által közösen kialakított és hivatalossá tett, valamint az e rendeletben foglalt követelmények alapján az illetékes hatóságok által elfogadott célzott jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó.”

„5.   Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a központi értéktár egyes szolgáltatásait vagy tevékenységeit állami létesítményhez szervezi ki, illetve amennyiben a kiszervezésre az állami létesítmény és az érintett központi értéktár által közösen kialakított és hivatalossá tett, valamint az érintett központi értéktár illetékes hatóság ai által jóváhagyott jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó.”

Magyarázat

A módosítás szerkesztési javaslatokat vezet be. Továbbá javasolt a mondat utolsó részének törlése, mivel a rendelettervezet nem ír elő különleges követelményeket e működési keretrendszer kialakítására vonatkozóan.

27.     módosítás

35. cikk

„1.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése az általa üzemeltetett valamennyi értékpapír-elszámolási rendszer esetében mindenkor és késedelem nélkül lehetővé teszi számára, hogy a központi értéktárnál vezetett számlákon megkülönböztesse az egyes résztvevők értékpapírjait a többi résztvevő értékpapírjaitól, és adott esetben a központi értéktár saját eszközeitől.

2.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy saját értékpapírjaikat megkülönböztessék ügyfeleik értékpapírjaitól.

3.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy amennyiben és amilyen módon valamely ügyfelük ezt kéri, az adott ügyfél értékpapírjait megkülönböztessék („egyéni ügyfél elkülönítése”).

[…]”

„1.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése az általa üzemeltetett valamennyi értékpapír-elszámolási rendszer esetében mindenkor és késedelem nélkül lehetővé teszi számára, hogy a központi értéktárnál vezetett számlákon elkülönítse az egyes résztvevők értékpapírjait a többi résztvevő értékpapírjaitól, és adott esetben a központi értéktár saját eszközeitől.

2.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy saját értékpapírjaikat elkülönítsék ügyfeleik értékpapírjaitól.

3.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy amennyiben és amilyen módon valamely ügyfelük ezt kéri, az adott ügyfél értékpapírjait elkülönítsék (»egyéni ügyfél elkülönítése«).

[…]”

Magyarázat

A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfelek értékpapírjait el kell különíteni a központi értéktár és más ügyfelek értékpapírjaitól. Ez összhangban van a CPSS-IOSCO alapelvek 11. alapelvével.

28.     módosítás

36. cikk (6) bekezdés

„6.   A központi értéktár legkésőbb az elszámolás tervezett időpontja szerinti üzleti nap végéig véglegesíti az elszámolást. A felhasználói bizottság kérésére napközbeni vagy valós idejű elszámolást lehetővé tevő rendszereket léptet életbe.”

„6.   A központi értéktár legkésőbb az elszámolás tervezett időpontja szerinti üzleti nap végéig véglegesíti az elszámolást. A felhasználói bizottság kérésére napközbeni vagy valós idejű elszámolást lehetővé tevő működési eljárásokat léptet életbe.”

Magyarázat

A rendelettervezet szerint a „rendszer” szó a 98/26/EK irányelv 2. cikkében meghatározott sajátos jelentéssel bír. A módosítás célja a „rendszer” szó bármely eltérő értelmezésének az elkerülése.

29.     módosítás

37. cikk (1) bekezdés

„1.   Az elszámolás helye szerinti ország pénznemében lebonyolított ügyletek esetében a központi értéktár az egyes értékpapír-elszámolási rendszereit érintő készpénzkifizetéseket – amennyiben ez lehetséges és megvalósítható – ilyen pénznemben működő központi banknál nyitott számlán keresztül teljesíti.”

„1.   Az elszámolás helye szerinti ország pénznemében lebonyolított ügyletek esetében a központi értéktár az egyes értékpapír-elszámolási rendszereit érintő készpénzkifizetéseket – amennyiben ez lehetséges és megvalósítható – az adott pénznemet kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül teljesíti.”

Magyarázat

Az elszámolások biztonságának és hatékonyságának védelme, valamint a CPSS-IOSCO alapelvekkel való összhang alapján e rendelkezést ki kell egészíteni azzal, hogy az elszámolás helye szerinti ország pénznemében lebonyolított tranzakciók esetében - amennyiben az megvalósítható és lehetséges - a központi értéktáraknak központi banki pénzben kell elvégezniük az elszámolást. A módosítás célja annak meghatározása, hogy készpénzelszámolási számlákat a pénznemet kibocsátó központi banknál kell nyitni, nem pedig bármely, abban a pénznemben működő központi banknál.

30.     módosítás

A rendelettervezet 39. cikke

„A központi értéktár megbízható kockázatkezelési keretrendszert hoz létre a jogi, üzleti, működési és egyéb kockázatok átfogó kezelésére.”

„A központi értéktár megbízható kockázatkezelési keretrendszert hoz létre a jogi, üzleti, működési, rendszer és egyéb kockázatok átfogó kezelésére.”

Magyarázat

A központi értéktárak rendszerszempontból jelentős piaci infrastruktúráknak minősülnek. Ebből az okból a rájuk vonatkozó prudenciális követelményeknek kezelnie kell a rendszerszintű kockázatokat.

31.     módosítás

40. cikk (2) bekezdés

„2.   A központi értéktár szabályait, eljárásait és szerződéseit úgy alakítja ki, hogy azokat – többek között a résztvevő nemteljesítése esetén – valamennyi érintett joghatóságon belül érvényesíteni lehessen.”

„2.   A központi értéktár szabályait, eljárásait és szerződéseit úgy alakítja ki, hogy azokat – a résztvevő nemteljesítése esetén – érvényesíteni lehessen.”

Magyarázat

A módosítás szerkesztési jellegű. A szabályok, eljárások és szerződések végrehajthatósága már magában foglalja azok végrehajthatóságát valamennyi érintett joghatóságon belül.

32.     módosítás

45. cikk (4) bekezdés

„4.   Az összekapcsolt központi értéktárak közötti ideiglenes értékpapír-átruházás esetén az értékpapírok újraátruházása az első átruházás véglegessé válása előtt nem engedélyezett.”

„4.   Az összekapcsolt központi értéktárak közötti ideiglenes értékpapír-átruházás esetén az értékpapírok újraátruházása vagy harmadik központi értéktárnak történő továbbruházása az első átruházás véglegessé válása előtt nem engedélyezett.”

Magyarázat

A módosítás az azzal kapcsolatban felmerülő problémákat orvosolja, amikor egy ideiglenes átruházás törlése és az ideiglenesen átruházott értékpapírok egy másik központi értéktárnak történő átadása esetén esetlegesen értékpapírok keletkeznének. E kockázatok a kibocsátás sérthetetlenségéhez kapcsolódnak.

33.     módosítás

45. cikk (8a) bekezdés (új)

[Nincs szöveg]

A központi értéktár megfelelő számlastruktúrát alakít ki annak érdekében, hogy a résztvevők - ideértve más központi értéktárakat is - a rendszeréhez kapcsolódjanak. A számlastruktúrát megfelelő elszámolási, letéti és fiskális intézkedésekkel támogatják.

Magyarázat

Hacsak a központi értéktár fel nem ajánl olyan megfelelő számlastruktúrát, amelyhez egy másik központi értéktár például gyüjtőszámlastruktúra formájában kapcsolódik, ezen központi értéktárak közötti kapcsolat megfelelő működése nem lehetséges.

34.     módosítás

45. cikk (9) bekezdés

„9.   Az EÉPH a KBER tagjaival konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza a (3) bekezdés szerinti azon feltételeket, amelyek mellett valamennyi összekapcsolódási megállapodás megfelelő védelmet biztosít az összekapcsolt központi értéktárak és azok résztvevői számára, különösen, ha egy központi értéktár egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír- elszámolási rendszerben szándékozik részt venni, a közvetítők alkalmazásából fakadó, az (5) bekezdésben említett további kockázatok nyomon követését és kezelését, a (6) bekezdésben említett összeegyeztetési módszereket, azokat az eseteket, amelyekben a kapcsolatokkeretében megvalósítható és lehetséges a (7) bekezdés szerinti, „szállítás fizetés ellenében” alapon történő elszámolás, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési módszereket.”

„9.   Az EÉPH a KBER tagjaival szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza a (3) bekezdés szerinti azon feltételeket, amelyek mellett valamennyi összekapcsolódási megállapodás megfelelő védelmet biztosít az összekapcsolt központi értéktárak és azok résztvevői számára, különösen, ha egy központi értéktár egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír- elszámolási rendszerben szándékozik részt venni, a közvetítők alkalmazásából fakadó, az (5) bekezdésben említett további kockázatok nyomon követését és kezelését, a (6) bekezdésben említett összeegyeztetési módszereket, azokat az eseteket,amelyekben a kapcsolatok keretében megvalósítható és lehetséges a (7) bekezdés szerinti, „szállítás fizetés ellenében” alapon történő elszámolást, a (8a) bekezdésben foglalt, a megfelelő számlastruktúrákra – ideértve a fontosabb intézkedéseket – vonatkozó rendelkezéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési módszereket.”

Magyarázat

A módosítás célja az EÉPH technikai standardjai elfogadásának biztosítása a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó számlastruktúrák tekintetében.

35.     módosítás

46. cikk

„1.   A központi értéktár birtokában lévő pénzügyi eszközök tulajdonosi szempontjait érintő kérdésekben a számla vezetésének helye szerinti ország joga irányadó.

2.   Amennyiben a számlát értékpapír-elszámolási rendszerben történő elszámolásra használják, az adott értékpapír-elszámolási rendszerre irányadó jogot kell alkalmazni.

3.   Amennyiben a számlát nem használják értékpapír-elszámolási rendszerben történő elszámolásra, úgy kell tekinteni, hogy a számlavezetés helye a központi értéktárnak az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti szokásos tartózkodási helye.

4.   Az e cikkben meghatározott valamely ország jogának alkalmazása az adott országban hatályos jogi előírások alkalmazása, az ország nemzetközi magánjogra vonatkozó szabályainak a kivételével. HL L 177., 2008.7.4., 6. o.”

„1.   A 98/26/EK irányelv 2. cikk (a) bekezdésének valamint a 9. és 10. cikkének sérelme nélkül a központi értéktár birtokában lévő pénzügyi eszközök tulajdonosi szempontjait érintő kérdésekben a számla vezetésének helye szerinti ország joga irányadó. A központi értéktárnak az európai parlament és tanács 593/2008/EK rendelete 19. cikkében meghatározott szokásos tartózkodási helye a számlavezetés helyének tekintendő.

2.   Amennyiben a számlavezetés helye szerinti tagállam joga eltér az értékpapír-kiegyenlítési rendszerre irányadó jogtól, és az értékpapír-kiegyenlítési rendszer a 98/26/EK irányelv 2. cikkének megfelelően került kijelölésre, úgy az irányadó jog az, amelyik az értékpapír-kiegyenlítési rendszerre alkalmazandó.

   

3.   Az e cikkben meghatározott valamely ország jogának alkalmazása az adott országban hatályos jogi előírások alkalmazása, az ország nemzetközi magánjogra vonatkozó szabályainak a kivételével. HL L 177., 2008.7.4., 6. o.”

Magyarázat

A rendelettervezet a 46. cikk (1) bekezdésében említett főszabály alóli kivételt határoz meg, és lehetővé teszi az irányadó jog kiválasztását az értékpapír-elszámolási rendszerben elszámolásra használt bármely számla tekintetében. Az elszámolási rendszer fogalma hivatalos megállapodás keretében, a résztvevők által választott tagállam joga szerint kerül meghatározásra  (3). Következésképpen, mivel a résztvevők megválaszthatják az értékpapír-elszámolási rendszerre alkalmazandó jogot, a rendelettervezet 46. cikke (2) bekezdésében hivatkozottak szerint egy értékpapír-elszámolási rendszerre irányadó jog is megválasztható, és eltérhet a központi értéktár letelepedésének helye szerinti jogtól. Ez jogbizonytalanságot eredményez a központi értéktár számláin elszámolt értékpapírokra alkalmazandó jog vonatkozásában. A módosítás célja a jogválasztás terjedelmének a korlátozása, ugyanakkor szabályozva azon egyes eseteket is, amikor a számlavezetés helye szerinti tagállam joga különbözik az értékpapír-elszámolási rendszerre irányadó jogtól.

36.     módosítás

52. cikk (2) bekezdés

„2.   […]

Részletes hatásvizsgálatot és az érintett vállalkozásokkal folytatott konzultációt követően, és az EBH, az EÉPH,valamint az EKB véleményének figyelembevételével a Bizottság végrehajtási határozatot fogad el a 66. cikk szerinti eljárásnak megfelelően. A Bizottság megindokolja végrehajtási határozatát.

[…]”

„2.   […]

Részletes hatásvizsgálatot és az érintett központi értéktárral folytatott konzultációt követően, ésaz EBH, az EÉPH, az EKB, valamint a felügyeleti hatóságok véleményének, és az ERKT értékelésének figyelembevételével a Bizottság végrehajtási határozatot fogad el a 66. cikk szerinti eljárásnak megfelelően. A Bizottság megindokolja végrehajtási határozatát.

[…]”

Magyarázat

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az érintett vállalkozások központi értéktárak, és hogy az ERKT szintén a Bizottság rendelkezésére bocsátja az értékelését.

37.     módosítás

52. cikk (3) bekezdés

„3.   Az a központi értéktár, amely értékpapír-elszámolási rendszere egészének vagy egy részének pénzlábát e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban kívánja elszámolni, külön engedély alapján engedélyezett hitelintézetet jelöl ki erre a célra a 2006/48/EK irányelv II. címében foglaltak szerint, kivéve, ha az e rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítja, hogy egyetlen hitelintézet esetében nem kellően mérsékelt az e rendelet 57. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett kockázatok koncentrációjának való kitettség. Az utóbbi esetben az 53. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság előírhatja a központi értéktár számára, hogy egynél több hitelintézetet jelöljön ki. A kijelölt hitelintézetek elszámoló ügynöknek minősülnek.”

„3.   Az a központi értéktár, amely értékpapír-elszámolási rendszere egészének vagy egy részének pénzlábát e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban kívánja elszámolni, külön engedély alapján engedélyezett hitelintézetet jelöl ki erre a célra a2006/48/EK irányelv II. címében foglaltak szerint, kivéve, ha az e rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítja, hogy egyetlen hitelintézet esetében nem kellően mérsékelt az e rendelet 57. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett kockázatok koncentrációjának való kitettség. Az utóbbi esetben az 53. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság előírhatja a központi értéktár számára, hogy egynél több hitelintézetet jelöljön ki. A kijelölt hitelintézetek elszámoló ügynöknek minősülnek a 98/26/EK irányelv 2. cikk d) bekezdésében foglalt meghatározás szerint.”

Magyarázat

A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy egy kijelölt hitelintézet a 98/26/EK irányelvben meghatározottak szerinti elszámoló ügynöknek minősül az értékpapírok átruházásának pénzlába vonatkozásában, ezzel biztosítva a pénzlábakra vonatkozó átruházási megbízások véglegességét.

38.     módosítás

53. cikk (5) bekezdés

„5.   Az EÉPH a KBER tagjaival konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk pontos meghatározása céljából, amelyeket a kérelmező központi értéktárnak az engedély iránti kérelemben be kell nyújtania az illetékes hatósághoz.

[…]”

„5.   Az EÉPH a KBER tagjaival és az EBH-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk pontos meghatározása céljából, amelyeket a kérelmező központi értéktárnak az engedély iránti kérelemben be kell nyújtania az illetékes hatósághoz.

[…]”

Magyarázat

A módosítás célja az EBH bevonása az 53. cikk (5) bekezdésében hivatkozott technikai standardtervezetek kidolgozásába, mivel e standardok tárgya a hitelintézetekre vonatkozó információkhoz kapcsolódik.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

(2)  Lásd különösen a 98/26/EK irányelvet, amely inkább irányadó jogra, mint alkalmazandó jogra utal.

(3)  E tekintetben lásd különösen a 98/26/EK irányelv 2. cikkét, amely inkább irányadó jogra, mint alkalmazandó jogra utal.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Tanács

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/32


A labdarúgással kapcsolatos nemzeti információs pontok listája

2012/C 310/03

A frissített információkat a lewp@consilium.europa.eu e-mail címre kérjük elküldeni.

Tagállam

Szolgálat

Cím

Telefon/Fax

E-mail

BE

Police fédérale

Direction générale de la police administrative

Direction des opérations et informations

Sécurité intégrale football (SIF)

Rue Fritz Toussaintstraat 8

1050 Bruxelles

+32 26426019

+32 26426070

+32 26464940 (Fax)

ivv-sif@skynet.be

BG

National Information Centre

Sport Events Security Unit

Criminal Police Department

National Police Chief Directorate

Ministry of Interior

Alexander Malinov blvd. 1

1715 Sofia

+359 29828610

+359 29316080 (Fax)

nfip@mvr.bg

CZ

Policejní prezidium České republiky

Úřad služby kriminální policie a vyšetřování

(Police Presidium of the Czech Republic

Bureau of Criminal Police and Investigation Service)

Strojnická 27

PO Box 62/KPV

170 89 Praha 7

+420 974824105

+420 974824150

+420 603190315

+420 603190084

+420 974824289 (Fax)

uskpv.podatelna@mvcr.cz

cz.sis@mvcr.cz

DK

Danish National Police

Communication Centre

Ejby Industrivej 125-135

2620 Glostrup

+45 33430601

+45 33322771 (Fax)

NEC@politi.dk

DE

Landesamt für Zentrale Polizeiliche Dienste Nordrhein-Westfalen (LZPD NRW)

Zentrale Informationsstelle Sporteinsätze (ZIS)

Central Sports Intelligence Unit Germany

Hammfelddamm 4a

41460 Neuss

+49 2034175-4130

+49 2034175-4131

+49 2034175-4257

+49 2034175-4258

+49 2034175-4904 (Fax)

zis@polizei.nrw.de

EE

Coordination Division

Development Bureau

Public Order Police Department,

Police and Border Guard Board

Ädala 4e

10614 Tallinn

+372 6123229

+372 6123910 (24 h)

+372 6123209 (Fax)

nfip.estonia@list.pol.ee

EL

Ministry of Public Order and Citizen Protection/Hellenic Police Headquarters/General Policing Division

P. Kanellopoulou Ave. 4

101 77 Athens

+30 2106924929

+30 6977788519

+30 2106998150 (Fax)

nfipgreece@astynomia.gr

ES

National Sport Office -Oficina Nacional de Deportes-

Secretaría General de la Comisaría General de Seguridad Ciudadana

Calle Julián González Segador, s/n

28043 Madrid

+34 915822710

+34 915822711

+34 915822712 (Fax)

ond@policia.es

FR

Direction centrale de la sécurité publique

Division nationale de lutte contre le hooliganisme

11 rue Cambacérès

75011 Paris

+33 149274845

+33 140072279 (Fax)

dcsp.pnif@interieur.gouv.fr

IE

National Football Information Points, National Criminal Intelligence

Security and Intelligence

Garda Headquarters

Phoenix Park

Dublin 8

+353 16661815

SI_NCIU@garda.ie

IT

Ministero dell'Interno

Dipartimento della Pubblica Sicurezza

Ufficio Ordine Pubblico

Piazza del Viminale 1

00184 Roma RM

+39 0646527993

+39 0646547798 (Fax)

cnims@interno.it

CY

Ministry of Justice and Public Order

Cyprus Police Headquarters, Operations Branch

National Football Information Point

Antistratigou Evangelou

Floraki str.

1478 Nicosia

+357 22808559

+357 22808341 (Fax)

nfiphq@police.gov.cy

LV

Central Public Order Police Department of State Police

Čiekurkalna 1. līnija K-4

Rīga, LV-1026

+371 67829335

+371 67829449 (Fax)

pasakumi@vp.gov.lv

LT

Police Department under the MoI Public Police Board

Saltoniskiu g. 19

LT-08105 Vilnius

+370 52719867

+370 52717951 (Fax)

nfip-lithuania@policija.lt

For urgent cases (24/7 service)

Lithuanian Criminal Police Bureau

International Liaison Office

Liepyno g. 7

LT-08105 Vilnius

+370 52719900

+370 52719924 (Fax)

office@ilnb.lt

LU

Direction générale de la police Grand-Ducale

Direction des opérations et de la prévention

2957 Luxembourg

+352 49972360

+352 49972399 (Fax)

dop@police.etat.lu

HU

Országos Rendőr-főkapitányság

Bűnügyi Főigazgatóság

Közrendészeti Osztály

Budapest

Teve u. 4–6.

1139

+36 14435507

+36 14435543 (Fax)

nfiphungary@orfk.police.hu

MT

Police General Headquarters

Protective Services

Malta Police Force

Police General Headquarters

St. Calcidonio Square

Floriana

FRN 1530

+356 21224001

+356 21226183 (Fax)

carmelo.magri@gov.mt

NL

National Football Information Point, CIV

PO Box 8300

3503 RH Utrecht

+31 306577222

+31 306577239 (Fax)

civ@wxs.nl

civ@utrecht.politie.nl

http://www.civ-voetbal.com

AT

Bundesministerium für Inneres (Ministry of Interior)

Generaldirektion für die öffentliche Sicherheit

Abteilung II/11 — Sportangelegenheiten

Türkenstraße 22

1090 Wien

+43 13131085501

+43 13131085590 (Fax)

BMI-II-11@bmi.gv.at

PL

General Headquarters of Police

General Police Staff

National Football Information Point

ul. Puławska 148/150

02-624 Warszawa

+48 226015034

+48 226013537

+48 226012823

+48 226015001 (Fax)

kpk@policja.gov.pl

PT

Polícia de Segurança Pública

Direcção Nacional

Departamento de Informações Policiais

Largo da Penha de França 1.o

1199-010 Lisboa

+351 218111000

+351 218147705 (Fax)

pnif@psp.pt

RO

Ministry of Administration and Interior/General Inspectorate of Romanian Gendarmerie — National Football Information Point

Str. Jandarmeriei nr. 9-11, sector 1

013894 București

+40 213198065

+40 214096557

+40 213198065 (Fax)

nfip@mai.gov.ro

SI

Ministry of the Interior

Uniformed Police Directorate

General Police Division

Štefanova ulica 2

SI-1501 Ljubljana

+386 14284989

+386 14284751

+386 14284791 (Fax)

ssp.uup@policija.si

SK

Národné informačné centrum NUI Bratislava

(NFIP Bratislava)

Vajnorská 25

Bratislava

+421 0961050318

+421 0961059002 (Fax)

divackenasilie@minv.sk

nic@nui.minv.sk (non EU countries only)

FI

Helsinki Police, Operational Policing Department

Pasilanraitio 11

FI-00240 Helsinki

+358 718776111

+358 718772812 (Fax)

nfip-fin@poliisi.fi

SE

National Bureau of Investigation, International Police Cooperation Division (IPO)

Box 12256

SE-102 26 Stockholm

+46 105637000

+46 86514203 (Fax)

ipo@rkp.police.se

UK

UKFPU (United Kingdom Football Policing Unit)

PO Box 51997

London

SW9 6TN

+44 2077857161-82

+44 2077857184 (Fax)

footballdesk@fpu.pnn.police.uk

Europol

 

 

Visitors address:

Eisenhowerlaan 73

2517 KK Den Haag

NEDERLAND

 

Postal address:

Europol

PO Box 908 50

2509 LW Den Haag

NEDERLAND

+31 703531022

O1@europol.europa.eu

navarroj@europol.europa.eu


Európai Bizottság

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/36


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. október 12.

2012/C 310/04

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2970

JPY

Japán yen

101,70

DKK

Dán korona

7,4589

GBP

Angol font

0,80650

SEK

Svéd korona

8,6830

CHF

Svájci frank

1,2093

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,4005

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,950

HUF

Magyar forint

281,40

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6961

PLN

Lengyel zloty

4,0978

RON

Román lej

4,5648

TRY

Török líra

2,3437

AUD

Ausztrál dollár

1,2654

CAD

Kanadai dollár

1,2678

HKD

Hongkongi dollár

10,0541

NZD

Új-zélandi dollár

1,5815

SGD

Szingapúri dollár

1,5834

KRW

Dél-Koreai won

1 441,35

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,1779

CNY

Kínai renminbi

8,1267

HRK

Horvát kuna

7,5223

IDR

Indonéz rúpia

12 438,76

MYR

Maláj ringgit

3,9658

PHP

Fülöp-szigeteki peso

53,744

RUB

Orosz rubel

40,2000

THB

Thaiföldi baht

39,740

BRL

Brazil real

2,6428

MXN

Mexikói peso

16,6949

INR

Indiai rúpia

68,5060


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/37


Pályázati felhívás az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató, több ágazatot képviselő, független szakértői testületben való tagságra

2012/C 310/05

Ez a felhívás azoknak a szakértőknek szól, akik pályázni kívánnak a 2012. július 5-i 2012/C 198/06 bizottsági határozat (1) által létrehozott, az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató, több ágazatot képviselő, független szakértői testület (a továbbiakban: a testület) tagságára.

A testület célja, hogy a Bizottság számára független, több ágazatot képviselő tanácsot szolgáltasson az egészségügyi beruházások hatékony módjairól. A testület munkája a kiváló minőség, a függetlenség, a több ágazatot átfogó megközelítés és az átláthatóság elvein alapul.

A testület összetétele és feladatköre

A testület legfeljebb 17 tagból áll, és a Bizottság beleegyezésével saját kezdeményezésére külső szakértőkkel, valamint más uniós testületek szakértőivel társulhat annak érdekében, hogy azok különleges kérdésekben hozzájáruljanak a testület munkájához. Ezeknek a társult szakértőknek az érintett testület tagjaival megegyező feladataik, hatásköreik és jogaik vannak a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos tevékenységekben és tanácskozásokon való részvétel során.

A testület tagjait, akik együttesen a tudományágak lehető legszélesebb körében jártasak, a Bizottság nevezi ki egy vagy több területen szerzett szakértelmük alapján. A szakterületeket a 2012/C 198/06 határozat I. melléklete tartalmazza.

A testület tagjait hároméves időtartamra nevezik ki, és három egymást követő kinevezési időszaknál tovább nem maradhatnak hivatalban. A tagok addig maradnak hivatalukban, amíg a helyükbe lépő tagokat kinevezik, vagy megbízatásukat meghosszabbítják.

Az érdekelt szakértők pályázhatnak testületi tagságra.

Jogosultság

A pályázóknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

egyetemi diploma az érintett tudományos területen,

legalább 10 év szakmai tapasztalat,

az angol nyelv megfelelő szintű ismerete.

Ez a pályázati felhívás európai és Európán kívüli szakértőknek egyaránt szól.

Kiválasztási kritériumok

Előnyt élveznek azok a pályázók, akik esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a 2012/C 198/06 határozat I. mellékletében felsorolt szakterületeken szerzett szakmai tapasztalat,

szakpolitikák kialakításában és megvalósításában szerzett tapasztalat regionális, nemzeti és nemzetközi szinten, különös tekintettel az egészségügyi ágazatra,

bizonyított tudományos kiválóság egy vagy lehetőség szerint több olyan területen, amely kapcsolódik a testület tevékenysége által lefedett területhez,

szakmai tapasztalat multidiszciplináris és nemzetközi környezetben, különösen európai viszonylatban,

vezetői és kommunikációs készségek, különösen munkacsoportok elnöki tisztének betöltésében, illetve munkacsoportok szervezésében, összetett információk kezelésében, valamint összefoglaló dokumentumok készítésében.

A kiválasztás menete

A kiválasztási eljárás három szakaszból áll:

i.

a pályázat elfogadhatóságának és a pályázók alkalmasságának értékelése;

ii.

a legmegfelelőbb pályázók összehasonlító értékelése és listájának összeállítása; és

iii.

a lista alapján a testület tagjainak kinevezése.

Az i. és a ii. szakasz lebonyolítása céljából értékelő bizottságot hoznak létre, amely a közegészségügy, az egészségügyi rendszer és a tudományos kutatás szakpolitikáiért és jogalkotásáért felelős bizottsági tisztviselőkből, valamint külső szakértőkből áll.

Az eljárás során a Bizottság a következő kiválasztási kritériumokat veszi figyelembe: függetlenség (esetleges összeférhetetlenség), a különböző földrajzi régiók képviselete és a nemek egyensúlya.

A tagok kinevezése

A testület tagjait az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság főigazgatója nevezi ki a jelöltek listájáról, amelyet az értékelő bizottság állított össze.

A testület kinevezett tagjainak névsorát közzéteszik a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában (2) és az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság internetes oldalán (3).

Függetlenség

A testület tagjait személyükben nevezik ki. A pályázónak nyilatkozatban kell vállalnia, hogy feladatai ellátása során külső befolyástól függetlenül jár el, és nyilatkoznia kell azokról az érdekeltségeiről is, amelyekről feltehető, hogy ezt a függetlenséget veszélyeztethetik. A pályázónak meg kell erősítenie, hogy kinevezése esetén évente érdekeltségi nyilatkozatot, valamint írásbeli és/vagy szóbeli tárgyspecifikus érdekeltségi nyilatkozatot tesz, és tudomása van róla, hogy ezeket nyilvánosságra hozzák.

Munkateher és juttatások

A pályázónak vállalnia kell, hogy rendszeresen részt vesz az üléseken, aktívan közreműködik a tudományos vitákban, dokumentumokat vizsgál meg és észrevételeket tesz a testület ülésein, meghívásra jelen van a munkamegbeszéléseken és a meghallgatásokon, és ad hoc módon ellátja a munkacsoportok elnöki és/vagy referensi feladatát. A munkadokumentumok többsége angol nyelven készül, és az ülések szintén angolul zajlanak. A pályázónak figyelembe kell vennie, hogy az ülések általában előkészítő munkát igényelnek. A testület évente várhatóan öt-tíz alkalommal tart plenáris ülést. A pályázónak hajlandónak kell lennie elektronikus eszközök alkalmazására a dokumentumok kezelése és megosztása érdekében, és részt kell vennie audiovizuális és videoeszközöket alkalmazó üléseken.

A testület tagjai és a külső szakértők a testület ülésein való részvételükért, valamint egy adott kérdés referenseként költségtérítésre jogosultak. Erről a 2012/C 198/06 határozat II. melléklete rendelkezik.

A tagok a Bizottság által meghatározott szabályokkal összhangban úti- és napidíjra is jogosultak.

Jelentkezési eljárás

Az érdekelt szakértőket felkérjük arra, hogy töltsék ki és nyújtsák be online jelentkezésüket, amelyhez mellékelniük kell önéletrajzukat és publikációs listájukat.

A jelentkezési eljárás kihirdetése, a jelentkezési űrlap és az adatvédelmi nyilatkozat az alábbi internetes oldalon érhető el:

http://ec.europa.eu/health/healthcare/consultations/call_expertpanel_healthinnovation_en.htm

A pályázatok benyújtásának határideje 2012. november 23.

Csak a fenti internetcímen benyújtott online jelentkezések kerülnek elbírálásra.

A pályázat csak akkor minősül elfogadhatónak, ha tartalmazza az alábbiakat:

kitöltött jelentkezési űrlap,

lehetőség szerint legfeljebb három oldalas önéletrajz (a jelentkezési űrlaphoz csatolva),

a pályázó tudományos publikációinak listája (a jelentkezési űrlaphoz csatolva),

a valóságnak megfelelően kitöltött érdekeltségi nyilatkozat (a jelentkezési űrlapban).

Az eljárás későbbi szakaszaiban igazoló dokumentumok kérhetők. Valamennyi érdekeltségi nyilatkozat kezelése bizalmasan történik.

A Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a pályázókat a kiválasztási eljárás eredményéről.

Elérhetőség

A pályázati felhívással kapcsolatos minden további információ az alábbi e-mail címen kérhető:

SANCO-CALL-PANEL@ec.europa.eu

A személyes adatok védelme

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a pályázók személyes adatait a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) megfelelően kezeljék. Ez különösen vonatkozik ezen adatok bizalmas kezelésére és biztonságára.

A személyes adatok feldolgozásának adatkezelője e pályázati felhívás keretén belül Tapani Piha, az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság D3-as egységének vezetője.

Az e pályázati felhívással kapcsolatosan a személyes adataik feldolgozásának hatályára, céljaira és módjára vonatkozó részletesebb információkért a pályázók a fenti internetes oldalon elolvashatják a pályázatra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot.


(1)  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:198:0007:0011:HU:PDF

(2)  http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/

(3)  http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/index_en.htm


A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/40


Közlemény gazdálkodók részére – Egyes ipari és mezőgazdasági termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésére vonatkozóan benyújtott kérelmek új fordulója

2012/C 310/06

Tájékoztatjuk a gazdálkodókat, hogy az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló 2011/C 363/02 bizottsági közleményben (1) előírt adminisztratív szabályokkal összhangban vámfelfüggesztési kérelmek érkeztek be a Bizottsághoz a 2013. júliusi fordulóra.

A vámfelfüggesztési kérelmek tárgyát képező termékek listája mostantól a Bizottság tematikus (Europa) portálján, az autonómvám-felfüggesztésekkel foglalkozó weboldalon (2) elérhető.

Felkérjük a gazdálkodókat, hogy amennyiben kifogással kívánnak élni az új kérelmekkel kapcsolatban, azokat nemzeti hatóságaikon keresztül 2012. december 10-ig juttassák el a Bizottsághoz, akkor kerül sor ugyanis a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülésére.

A kérelmek állapotával kapcsolatos friss információkért érdemes a listát rendszeresen tanulmányozni.

Az autonómvám-felfüggesztési eljárással kapcsolatban bővebb információ az Europa portálon olvasható:

http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/tariff_aspects/suspensions/index_en.htm


(1)  HL C 363., 2011.12.13., 6. o.

(2)  http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/susp/susp_home.jsp?Lang=hu


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/41


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6721 – First Reserve Management/SK Capital Partners/TPC)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 310/07

1.

2012. október 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a First Reserve Management, L.P. (a továbbiakban: First Reserve, Amerikai Egyesült Államok) és az SK Capital Partners (a továbbiakban: SK, Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a TPC Group Inc. (a továbbiakban: TPC, Amerikai Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a First Reserve esetében: az energiaiparra specializálódott magántőke-befektetések és infrastrukturális beruházások, a kőolajmezők kiaknázásával összefüggő szolgáltatásokra, az energetikai infrastruktúrára, valamint a villamos- és egyéb energiatartalékokra is kiterjedően,

az SK esetében: elsősorban a különleges anyagok, a vegyi anyagok és az egészségügy ágazatában tevékenykedő magántőke-befektetési vállalkozás, valamint,

a TPC esetében: petrolkémiai nyersanyagokból – például C4 és C3 szénhidrogénekből – származó, hozzáadott értéket képviselő termékek gyártása, amelyeket nagy teljesítményű és különleges vegyi anyagok előállítása során használnak.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6721 – First Reserve Management/SK Capital Partners/TPC hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).