AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/2

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 286/02

A határozat elfogadásának időpontja

2012.7.30.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.35144 (12/N)

Tagállam

Magyarország

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Prolongation of Hungarian Liquidity scheme for banks

Jogalap

Article 44 (Chapter VII) of Act CXCIV of 2011 on the Stability of Hungarian Economy

Az intézkedés típusa

Program

—

Célkitűzés

A gazdaságban fellépő súlyos zavar orvoslása

Támogatás formája

Kedvezményes hitel

Költségvetés

Teljes költségvetés: 11 008 000 millió HUF

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2012.7.30–2012.12.31.

Gazdasági ágazat

Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministry for National Economy

Budapest

József nádor tér 2–4.

1051

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja

2012.7.30.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.35145 (12/N)

Tagállam

Magyarország

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Prolongation of the Hungarian bank support scheme

Jogalap

Act CIV of 2008 on the Reinforcement of the Stability of the Financial Intermediary System

Az intézkedés típusa

Program

—

Célkitűzés

A gazdaságban fellépő súlyos zavar orvoslása

Támogatás formája

Egyéb

Költségvetés

Teljes költségvetés: 300 000 millió HUF

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2012.7.30–2012.12.31.

Gazdasági ágazat

Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministry for National Economy

Budapest

József nádor tér 2–4.

1051

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/4

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 286/03

A határozat elfogadásának időpontja

2012.6.27.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.33994 (11/N)

Tagállam

Németország

Régió

Brandenburg

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

BFB II (3. Änderung)

Jogalap

Haushaltsordnung des Landes Brandenburg mit den zugehörigen Verwaltungsvorschriften vom 21. April 1999

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Kockázati tőkebefektetés

Támogatás formája

Tőkejuttatás

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 30 millió EUR

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2013.12.31-ig

Gazdasági ágazat

Az összes ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerium für Wirtschaft des Landes Brandenburg

Heinrich-Mann-Allee 107

14473 Potsdam

DEUTSCHLAND

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

A határozat elfogadásának időpontja

2012.6.18.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.34168 (12/N)

Tagállam

Spanyolország

Régió

Comunidad Autónoma Euskera

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayudas a la producción editorial de carácter literario en el País Vasco

Jogalap

Orden 2012 de la Consejera de Cultura, por la que se regula y convoca la concesión de ayudas a la producción editorial de carácter literario en euskera

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A kultúrát előmozdító támogatás

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 0,483 millió EUR

Tervezett támogatás teljes összege 1,449 millió EUR

Támogatás intenzitása

70 %

Időtartam

2014.12.31-ig

Gazdasági ágazat

Média

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Dirección de Promoción de la Cultura

C/ Donostia-San Sebastián, 1

01010 Vitoria-Gasteiz

Álava, País Vasco

ESPAÑA

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/9

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET ÁLTAL KIADOTT TANÁCS

(2012. július 31.)

amelyet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem pénzügyi vállalatok tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiről rendelkező 10. cikke (4) bekezdése alapján az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elé terjesztettek

(ERKT/2012/2)

2012/C 286/09

1. Jogi háttér

1.1.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedelmi adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 10. cikkének (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak (EÉPH) konzultálnia kell az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és egyéb illetékes hatóságokkal olyan szabályozástechnikai standardok kifejlesztéséről, amelyek meghatározzák: a) annak kritériumait, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csökkentik mérhető módon, közvetlenül a 10. cikk (3) bekezdésében említett kereskedelmi vagy vállalkozásfinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat; és b) az elszámolási értékhatárokat, amelyek fölött a nem pénzügyi vállalatoknak a központi szerződő feleken keresztül kell elszámolniuk jövőbeni származtatott ügyleteiket, és amelyeknek megállapítása során figyelembe veszik az egy szerződő félre eső tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriánkénti nettó pozíciói és kitettségei összegének rendszerszintű jelentőségét.

1.2.	Az EÉPH 2012. június 26-án azzal fordult az ERKT-hoz, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban tanácsot kérjen, és ennek során a 2012. június 25-én publikált EÉPH dokumentumra (2) hivatkozott.

1.3.

A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikk (2) bekezdése b) és g) pontjának, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ERKT igazgatótanácsa fogadta el ezt a tanácsot, amelyet az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának létrehozásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 határozat (4) 30. cikke értelmében közzétettek.

2. Gazdasági háttér

2.1.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a nem pénzügyi vállalatok főként a kereskedelmi és vállalkozásfinanszírozási tevékenységek fedezésére használják. Az elszámolási értékhatár meghatározásánál elvi alapon biztosítani kellene a következő gazdaságpolitikai célok megvalósulását:

A piac integritását meg kell védeni és átláthatóságát biztosítani kell. A jogalkotók abból a felvetésből indulhatnak ki, hogy a piacon belüli partnerkockázatok csökkentése érdekében – makroprudenciális szempontból – biztosítani kellene, hogy az összes nem pénzügyi származtatott ügylet legnagyobb százaléka központilag legyen elszámolva. A jogalkotóknak továbbá szándékukban állhat annak biztosítása is, hogy valamennyi vállalat, amely összesített mérlegének meghatározott arányában ki van téve származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységeknek, mérettől függetlenül egyenlő bánásmódban részesüljön.

Egy nem pénzügyi vállalat származtatott ügyletei állományának összértékét a tervezett felhasználástól függetlenül, megfelelő módon figyelembe kellene venni a számítások alapjánál. Pénzügyi stabilitási szempontból nézve a kockázatot a származtatott ügyletek pozícióinak (relatív) nagysága jelenti a származtatott ügyletek céljától függetlenül.

2.2.

Számos piaci szegmensben, mint például az árupiacok, amelyekhez korábban főként nem pénzügyi vállalatok fértek hozzá, uralkodóvá vált a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek spekulatív, befektetési vagy kereskedési célú felhasználása. Ez részben a pénzintézeteknek ezekre a piacokra való belépésére, vagyis az úgynevezett „financializálódás” folyamatára vonatkozó reakció. Erre tekintettel a nem pénzügyi vállalatok által alkalmazott származtatott ügyletek kockázatait körültekintően kellene kezelni.

2.3.	A kereskedelmi és vállalkozásfinanszírozási tevékenységeket a lehető legrészletesebben és legtárgyilagosabban kellene definiálni a különböző értelmezések és az arbitrázs elkerülése végett, mivel annak, hogy megfelelnek-e a definíciónak vagy sem, komoly következményei lehetnek.

2.4.

Részletes elemzést (5) követően az ERKT azt javasolja, hogy a küszöbértékek kiszámításánál a kétlépcsős megközelítést alkalmazzák, amelynek célja a piac integritásának megőrzése és átláthatóságának biztosítása, nem pedig az egyes piaci szereplők érdekeinek védelme. További cél a nem pénzügyi vállalatok származtatott ügyletei állományából fakadó kockázatok megfelelő módon történő figyelembe vételének a biztosítása.

2.5.

A kereskedelmi és vállalkozásfinanszírozási tevékenységhez kapcsolódóan állományban tartott származtatott ügyletek nem kockázatmentesek, hiszen az olyan esetekben, amikor azok nem megfelelően vannak beárazva, ésszerűtlenül nagy fedezeti szinthez vezethetnek, aminek rendszerszintű következményei lehetnek.

2.6.

Makroprudenciális szempontból előnyösebb, ha a nem pénzügyi vállalatok a származtatott ügyleteiket központi szerződő feleken keresztül fedezet-kiegészítéssel számolják el, mintha díj ellenében vennének igénybe bankoktól hasonló szolgáltatásokat. Fennáll annak a kockázata, hogy a banki díjak – amelyek lényegében erőforrások, és távoznak a nem pénzügyi vállalatoktól – sem a bankok, sem pedig a nem pénzügyi vállalatok szempontjából nem árazzák be megfelelően a kockázatokat.

3. Fogalommeghatározások

A kereskedelmi és vállalkozásfinanszírozási tevékenységek fogalmának a meghatározása

3.1.	Az ERKT örömmel fogadja az EÉPH-nak a kereskedelmi és vállalkozásfinanszírozási tevékenységek fogalmának a meghatározására irányuló munkáját, és összességében egyetért annak eredményeivel a következők figyelembevételével:

3.2.

A nem pénzügyi vállalatok kereskedelmi tevékenységeinek a mérleg meghatározott tételeire, konkrétabban a nem pénzügyi vállalkozás fő tevékenységi körére kellene vonatkozniuk, nevezetesen: állományokra, kötelezettségekre, követelésekre, ingatlanvagyonra, berendezésekre és eszközökre. A „tőkekiadások” és a „működési kiadások” fogalmát a kereskedelmi tevékenységek meghatározásába kellene bevezetni, mivel a kereskedelmi tevékenységek meghatározásánál a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra történő hivatkozás nem biztos, hogy optimálisnak bizonyul. A nem pénzügyi vállalat kereskedelmi tevékenységeihez kapcsolódó származtatott ügyletek maximális szintjét az állomány, kötelezettségek, követelések, ingatlan, berendezések és eszközök könyv szerinti értékében kellene megállapítani.

3.3.	A vállalkozásfinanszírozási tevékenységeket a nem pénzügyi vállalat pénzforgalmi kimutatásainak segítségével kellene meghatározni, megállapítva, hogy az ilyen jellegű tevékenységeket a nem pénzügyi vállalatok finanszírozásából az év során generált pénzforgalomra kellene korlátozni.

Az elszámolási értékhatárok meghatározása

3.4.	Az ERKT örömmel fogadja az EÉPH-nak az elszámolási értékhatárok meghatározására irányuló munkáját, a következők figyelembevételével:

3.5.	A nem pénzügyi vállalatok számára megszabott kezdeti alacsony elszámolási értékhatároknak egyértelmű makroprudenciális alapelveken kellene nyugodniuk, annak biztosításával, hogy az értékhatárokat későbbi felülvizsgálatok során szükség szerint emelni lehessen.

3.6.	Az elszámolási értékhatár kiszámításának bonyolultsága és a nem pénzügyi vállalatok tőzsdén kívüli származtatott ügyletinek állományából fakadó kockázatok csökkentése között meg kellene találni az egyensúlyt.

3.7.	A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknél korlátozott számban olyan kategóriákat kellene létrehozni, amelyekre az elszámolási értékhatár tekintetében eltérő követelményeknek kellene vonatkozniuk.

3.8.	Az elszámolási értékhatárokat nem szerződő felek szerint kellene meghatározni, hiszen az számottevő előny nélkül növelné a rendszer összetettségét.

3.9.

Az elszámolási értékhatár definiálásánál a névleges értékkel szemben a bruttó piaci értéket kellene előnyben részesíteni, mivel az pontosabb képet ad a nem pénzügyi vállalatok származtatott termékei állományának piaci értékéről, és így pontosabban felmérhető a származtatott ügyletekből fakadó rendszerkockázat. Az elszámolási értékhatárt meghatározott rendszerességgel újra kellene számolni, továbbá az illetékes hatóságok számára lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy pénzügyi válság idején a számítást gyakrabban elvégezhessék.

3.10.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriánkénti elszámolási értékhatárát, amelyre a 4. pontban tárgyalt kétlépcsős megközelítés szerinti fokozatosság vonatkozik, a következőképpen kellene meghatározni:

Azok a nem pénzügyi vállalatok, amelyek esetében az elszámolási értékhatárt kellene alkalmazni, két alcsoportba sorolandók a következő kritériumok alapján:

Formula és Formula

ahol:

—	TD (x) az x nem pénzügyi vállalat származtatott ügyletei együttes állományának bruttó piaci értéke,

—	CR (x) az x nem pénzügyi vállalat tőke- és tartalékállományának könyv szerinti értéke.

Azon a nem pénzügyi vállalatok esetében, amelyeknél az a) pontban meghatározottak szerinti érték túllépi a δ értékét, az elszámolási értékhatárt a következőképpen kellene megállapítani:

Formula vagy NCNTFD (x) > ε'

ahol:

—	NCNTFD (x) az x nem pénzügyi vállalat állományában lévő, nem kereskedelemi vagy vállalkozásfinanszírozási származtatott ügyletek bruttó piaci értéke,

—	GMVCD a bruttó piaci érték tőzsdén kívüli származtatott ügyletkategóriánként az összes olyan szerződő félre vonatkozóan, akik globális alapon szerepelnek a Nemzetközi Fizetések Bankja tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaci statisztikájának adatbázisában.

c)	Azon nem pénzügyi vállalatok esetében, amelyeknél az a) pontban meghatározottak szerinti érték nem lépi túl a δ értékét, az elszámolási értékhatárt a következőképpen kellene megállapítani: vagy NCNTFD (x) > γ'

4. Az elszámolási értékhatár fokozatos, kétlépcsős megközelítése

A kétlépcsős megközelítést a következőképpen kellene alkalmazni:

a)	A nem pénzügyi vállalatokat két alcsoportba kellene sorolni a következő kritériumok alapján: és

Azoknál a nem pénzügyi vállalatoknál, amelyeknél az a) pontban meghatározott érték meghaladja a 0,03-at, a következő értékhatárokat kellene alkalmazni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamennyi kategóriájára:

i.	Származtatott hitelügyletek elszámolási értékhatára: εA = 8,4.

ii.	Származtatott tőkeinstrumentum-ügyletek elszámolási értékhatára: εB = 9,4.

iii.	Származtatott kamatügyletek elszámolási értékhatára: εC = 12,4.

iv.	Származtatott árfolyamügyletek elszámolási értékhatára: εD = 13,4.

v.	Áruk és egyéb származtatott tőzsdén kívüli ügyletek elszámolási értékhatára: εE = βE = 9,4.

A nem pénzügyi vállalatoknál, amelyeknél az a) pontban meghatározott érték nem haladja meg a 0,03-at, a következő értékhatárokat kellene alkalmazni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamennyi kategóriájára:

i.	Származtatott hitelügyletek elszámolási értékhatára: γA = 25,2.

ii.	Származtatott tőkeinstrumentum-ügyletek elszámolási értékhatára: γB = 28,2.

iii.	Származtatott kamatügyletek elszámolási értékhatára: γC = 37,2.

iv.	Származtatott árfolyamügyletek elszámolási értékhatára: γD = 40,2.

v.	Áruk és egyéb származtatott tőzsdén kívüli ügyletek elszámolási értékhatára: γE = 28,2.

Azoknál a nem pénzügyi vállalatoknál, amelyeknél az a) pontban meghatározott érték meghaladja a 0,03-at, a következő, abszolút mennyiségekből számolt értékhatárokat kellene alkalmazni:

NCNTFD (x) > ε'

i.	Származtatott hitelügyletek elszámolási értékhatára: ε'A = 13 millió EUR.

ii.	Származtatott tőkeinstrumentum-ügyletek elszámolási értékhatára: ε'B = 7 millió EUR.

iii.	Származtatott kamatügyletek elszámolási értékhatára: ε'C = 151 millió EUR.

iv.	Származtatott árfolyamügyletek elszámolási értékhatára: ε'D = 31 millió EUR.

v.	Áruk és egyéb származtatott tőzsdén kívüli ügyletek elszámolási értékhatára: ε'E = 16 millió EUR.

Azoknál a nem pénzügyi vállalatoknál, amelyeknél az a) pontban meghatározott érték nem haladja meg a 0,03-at, a következő, abszolút mennyiségként számolt értékhatárokat kellene alkalmazni:

NCNTFD (x) > γ'

i.	Származtatott hitelügyletek elszámolási értékhatára: γ'A = 39 millió EUR.

ii.	Származtatott tőkeinstrumentum-ügyletek elszámolási értékhatára: γ'B = 20 millió EUR.

iii.	Származtatott kamatügyletek elszámolási értékhatára: γ'C= 453 millió EUR.

iv.	Származtatott árfolyamügyletek elszámolási értékhatára: γ'D = 92 millió EUR.

v.	Áruk és egyéb származtatott tőzsdén kívüli ügyletek elszámolási értékhatára: γ'E = 48 millió EUR.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. július 31-én.

az ERKT elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 201., 2012.7.27., 21. o.

(2) EÉPH konzultációs dokumentum: „Technikai standardtervezetek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, központi szerződő felek és kereskedési adattárak szabályozásáról”, közzétéve az ERKT weboldalán: http://www.esma.europa.eu

(3) HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(4) OJ C 58, 2011.2.24., 4. o.

(5) Lásd az ERKT válaszát: „A nem pénzügyi vállalatok tőzsdén kívüli származtatott ügyleteire vonatkozó makroprudenciális irányvonal, válasz az EÉPH-konzultációra, az EMIR rendeletének 10. cikke alapján”, amelyet az ERKT weboldalán tettek közzé: http://www.esrb.europa.eu

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/13

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET ÁLTAL KIADOTT TANÁCS

(2012. július 31.)

amelyet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökről rendelkező 46. cikke (3) bekezdése alapján az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elé terjesztettek

(ERKT/2012/3)

2012/C 286/10

1. Jogi háttér

1.1.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanács rendelet (1) 46 cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (EÉPH) az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és egyéb illetékes hatóságokkal konzultálni köteles olyan szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával kapcsolatban, amelyek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökhöz kapcsolódnak. A konzultáció különösen az alábbi három témakörhöz kapcsolódik: a) a kellően likvidnek tekinthető, elfogadható fedezet típusa; b) az eszközértékekre vonatkozó haircutok; és c) a feltételek, amelyek alapján a kereskedelmi banki garanciák a központi szerződő felek által fedezetként elfogadhatók.

1.2.	Az EÉPH 2012. június 26-án azzal fordult az ERKT-hoz, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban tanácsot kérjen, és ennek során a 2012. június 25-én publikált EÉPH dokumentumra (2) hivatkozott.

1.3.

A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanács rendelet (3) 3. cikke (2) bekezdése b) és g) pontjának, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ERKT igazgatótanácsa fogadta el ezt a tanácsot, amelyet az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának létrehozásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 határozat (4) 30. cikke értelmében közzétettek.

1.4.

Az ERKT-nek a 1092/2010/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésében meghatározott megbízatása kiterjed a 1092/2010/EU rendelet (5) 2. cikke b) pontjában meghatározottak szerint a pénzügyi rendszer felvigyázására; amely magában foglal olyan pénzügyi rendszer infrastruktúrákat, mint például a központi szerződő felek, valamint ezek pénzügyi rendszerben betöltött szerepe.

2. Gazdasági háttér

2.1.

A központi szerződő felek a pénzügyi rendszer nélkülözhetetlen csomópontjai, és ebből eredő szerepük a szabványosított, tőzsdén kívüli származtatott termékek központi elszámolására vonatkozó 2009-es pittsburghi G20-kezdeményezés megvalósításával erősödni fog. A jogszabályalkotás során tekintettel kellene lenni a prociklikus hatással kapcsolatos makroprudenciális aggodalmakra. Az ERKT véleménye szerint a prociklikusság problémájának figyelembevétele nem korlátozódhat csupán a központi szerződő felek alkalmazkodóképességére gyakorolt közvetlen hatásra, hanem figyelembe kell venni, hogyan befolyásolja a központi szerződő felek magatartása a tágabb pénzügyi rendszert.

2.2.	A biztosítékeszközökre alkalmazott haircutok és árrések esetleges makroprudenciális célú használata olyan lényeges aspektus, amelyet az ERKT megfontolásra ajánl az illetékes makroprudenciális hatóságok számára, mint az EMIR tervezett első felülvizsgálatának tárgyát.

2.3.	Az ERKT elismeri, hogy míg a prociklikusság minden eszközzel korlátozandó, ez semmiképpen nem mehet a központi szerződő felek alkalmazkodóképességének a rovására.

3. A magas likviditásúnak tekinthető biztosítékeszközök típusai

3.1.	A kibocsátó székhelye szerinti országra való hivatkozásokat ki kellene venni az alacsony hitelkockázati követelmény alól, mivel ezt a kockázatot általában már a kibocsátó hitelkockázati vizsgálata során figyelembe vették.

3.2.

A központi szerződő feleknek határozottan meg kellene bizonyosodniuk afelől, hogy a biztosítékeszközök átruházhatóságát és értékét:

—	nem akadályozzák harmadik feleknek kedvező egymással versengő jogok,

—	biztosították a biztosítékeszközök nyújtójának megfosztása révén,

—	nem vonatkozik rájuk az értékpapírokra és biztosítékeszközökre vonatkozó jogszabályok általi átkategorizálás abban az esetben, ha a biztosítéknyújtó vagy harmadik fél igénnyel lép fel, és

—	nem tehetik semmissé a nemzeti vagy harmadik országban alkalmazott fizetésképtelenségi jogszabályok a klíringtag vagy más biztosítéknyújtó elleni fizetésképtelenségi eljárás során.

3.3.	A központi szerződő felek számára megfelelő jogi és működési garanciát kellene nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy kellő gyorsasággal lehessen a határon túli biztosítékeszközöket felhasználni.

3.4.

A klíringtag által kibocsátott biztosítékeszköz elfogadásánál az alábbi prudenciális intézkedéseket kellene alkalmazni:

—

a valamely klíringtag által kibocsátott és egy másik klíringtag által biztosítékul nyújtott pénzügyi instrumentumok használatát vagy korlátozni kellene, vagy pedig esetükben magasabb haircutot kellene alkalmazni, mint a nem klíringtag által kibocsátott instrumentumok esetében; a második lehetőséget annak potenciális prociklikus hatása miatt az illetékes hatóságoknak gondosan értékelniük kellene,

—	a központi szerződő feleknek csak tőzsdén jegyzett és a nyilvános kereskedelemben részt vevő értékpapírt kellene elfogadniuk,

—

a jogszabályoknak egyértelműen meg kellene határozniuk a klíringtagok általi keresztbiztosíték-nyújtással összefüggő kapcsolódások mérésének módját. A jogszabályoknak ugyancsak egyértelműen meg kellene határozniuk azt, hogy a központi szerződő félnek a devizakockázat-kezelési képességét miként kell bizonyítania.

3.5.	Koncentrációs határértékeket kellene megállapítani az összevont biztosítékalaphoz igazodva, mivel minél nehezebben érhető el a diverzifikáció, annál korlátozottabb az elfogadható biztosítékeszközök köre.

3.6.

A jogbiztonság és a piac kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a jelentős makroprudenciális következményeket is szem előtt tartva a jogszabályoknak egyértelműen rendelkezniük kellene a központi szerződő félnek a biztosítékeszköz újrafelhasználására, valamint az újra hozzárendelt biztosítékeszköz elfogadására vonatkozó lehetőségeire.

3.7.	A központi szerződő felek által nyújtott biztosítékeszköz alkalmasságára és felhasználására átláthatósági követelményeknek kellene vonatkozniuk annak érdekében, hogy ezáltal a felvigyázó hatóságok ellenőrizni tudják a piaci magatartást és a felajánlott biztosítékeszközök kockázati megoszlását.

3.8.	A biztosítékeszközök elfogadhatóságáról szóló jogszabályokat körültekintően kellene alkalmazni és gyakorta felül kellene vizsgálni a rendszerkockázat gondos figyelembevétele érdekében.

4. A biztosítékeszközökre vonatkozó haircutok

4.1.	A haircutok értékét körültekintő és konzervatív módon kellene meghatározni a központi szerződő felek védelme és a prociklikus hatás korlátozása érdekében.

4.2.

Pénzügyi stabilitási szempontból kívánatos, hogy a központi szerződő fél által nyújtott biztosítékeszköz elfogadási feltételei és az alkalmazott haircut tekintetében korlátozzák a prociklikus mozgásokat. A haircutokra vonatkozó gyakorlatot akként kellene kialakítani, hogy annak hirtelen és jelentős emelkedése feszült piaci körülmények között a lehető legritkábban forduljon elő.

4.3.	A piaci helyzet megváltozása miatt bekövetkező haircut-kiigazításhoz átlátható és kiszámítható eljárásokat kellene megkövetelni.

4.4.	A Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stabilty Board - FSB) által lefektetett, a G20-országok Mexico Cityben tartott 2012-es csúcstalálkozóján jóváhagyott alapelvekre tekintettel kerülni kellene a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások gépies alapulvételét (6).

4.5.

A prociklikus hatások korlátozása érdekében a központi szerződő felek számára elő kellene írni azt, hogy az illetékes hatóság előtt bizonyítsák a mechanikus aktiválás elkerülését. Biztosítani kellene a jogszabályok és a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások túlzott használatának korlátozására vonatkozó FSB alapelvek közötti összhangot.

5. A kereskedelmi banki garanciák biztosítékeszközként történő elfogadhatóságának feltételei

5.1.	Jogszabályban kellene meghatározni azt a megbízható felet, aki a kereskedelmi banki garanciákat fedező biztosítékeszközökkel rendelkezik.

5.2.	A kereskedelmi banki garanciák esetében korlátozott felhasználást és az egyéb elfogadható biztosítékeszközökre vonatkozó koncentrációs rátánál kisebb rátát kellene meghatározni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. július 31-én.

az ERKT elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 201, 2012.7.27., 39. o.

(2) „A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló technikai standardtervezet” című EÉPH konzultációs anyag; közzétéve az EÉPH weboldalán: www.esma.europa.eu.

(3) HL L 331, 2010.12.15., 1. o.

(4) HL C 58, 2011.2.24., 4. o.

(5) A 2. cikk b) pontja értelmében a „pénzügyi rendszer” a pénzügyi intézmények, piacok, termékek és piaci infrastruktúra összességét foglalja magában.

(6) FSB, a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások túlzott mértékű figyelembevételének csökkentésére vonatkozó alapelvek, 2010. október 27., különös tekintettel a III.4 alapelvre. Elérhető az FSB weboldalán: www.financialstabilityboard.org.

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/16

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET HATÁROZATA

(2012. július 13.)

az Európai Rendszerkockázati Testületnél az adatvédelemmel kapcsolatos végrehajtási szabályokról

(ERKT/2012/1)

2012/C 286/11

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkére,

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 24. cikke (8) bekezdésére, valamint annak mellékletére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztossal történt konzultációra,

mivel:

(1)	A 45/2001/EK rendelet meghatározza a valamennyi európai uniós intézményre és szervre irányadó adatvédelmi elveket és szabályokat, valamint minden egyes uniós intézménynél és szervnél előírja az adatvédelmi tisztviselő kinevezését.

(2)	A 45/2001/EK rendelet 24. cikkének (8) bekezdése alapján az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó további végrehajtási szabályokat az egyes uniós intézmények vagy szervek a rendelet mellékletével összhangban fogadják el.

(3)	Helyénvaló az adatkezelőkre és az adatvédelmi koordinátorokra – akiknek a feladatai és kötelességei az adatvédelmi tisztviselőéhez kapcsolódnak – vonatkozó, valamint az érintett személyek jogaira vonatkozó rendelkezések beiktatása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgykör és hatály

E határozat a következőkre vonatkozó szabályokat állapítja meg:

a)	az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) adatvédelmi tisztviselőjének kinevezése és jogállása, valamint feladatai, kötelességei és hatáskörei;

b)	az adatkezelők és az adatvédelmi koordinátorok szerepe, feladatai és kötelességei;

c)	érintett személyek jogainak gyakorlása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	az „adatkezelő” annak a szervezeti egységnek a vezetője, amely meghatározza a személyes adatok feldolgozásának céljait és módját;

b)	az „adatvédelmi koordinátor” a személyzet azon tagja, aki az adatkezelőt segíti annak adatvédelmi kötelességei végrehajtása során. Ez a személy az iratkezelés területére szakosodott munkavállaló.

2. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ

3. cikk

Kinevezés, jogállás és szervezeti kérdések

(1) Az Igazgatótanács:

a)	kinevezi az adatvédelmi tisztviselőt, aki megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik a 45/2001/EK rendelet 24. cikkében foglalt követelmények teljesítéséhez;

b)	kettő és öt év között meghatározza az adatvédelmi tisztviselő hivatali idejét.

(2) Az Igazgatótanács biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő feladatait és kötelességeit függetlenül láthassa el. E függetlenség sérelme nélkül, az adatvédelmi tisztviselőt értékelők konzultációt folytatnak az Európai Adatvédelmi Biztossal az adatvédelmi tisztviselői feladatok és kötelességek adatvédelmi tisztviselő általi teljesítésének értékelését megelőzően.

(3) Az illetékes adatkezelő biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztassák:

a)	olyan kérdések felmerülésekor, amik adatvédelmi hatásokkal járnak vagy járhatnak; és

b)	a 45/2001/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatban az EKRT és a külső felek között folytatott kapcsolattartásról, különösen az Európai Adatvédelmi Biztossal folytatott bármely párbeszédről.

(4) Az Igazgatótanács kinevezhet az adatvédelmi tisztviselő mellé helyettest, akire a 45/2001/EK rendelet 24. cikkének (1), (2) és (6) bekezdése vonatkozik. Az adatvédelmi tisztviselő helyettese támogatja az adatvédelmi tisztviselőt feladatai és kötelességei ellátásában, valamint távolléte alatt helyettesíti azt.

(5) A személyzet adatvédelmi tisztviselőt adatvédelmi ügyekben segítő bármely tagja kizárólag az adatvédelmi tisztviselő utasításai alapján járhat el.

(6) Az adatvédelmi tisztviselőt az európai adatvédelmi biztos beleegyezésével abban az esetben menthetik fel, ha már nem felel meg a feladatai és kötelességei ellátásához szükséges feltételeknek.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai és kötelességei

A 45/2001/EK rendelet 24. cikkében és a rendelet mellékletében meghatározott feladatok teljesítése során az adatvédelmi tisztviselő a következő tevékenységeket végzi, az ERKT Titkársága véleményének figyelembevételével:

a)	az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések ismertségének növelése, és a személyes adatok védelme ERKT-n belüli kultúrájának szorgalmazása;

tanácsot ad az Igazgatótanács, az Irányítóbizottság, a Titkárság, az adatkezelő és az adatvédelmi koordinátor számára az adatvédelmi rendelkezések ERKT-nél való alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. Az adatvédelmi tisztviselőt konzultációra kérheti az Igazgatótanács, az Irányítóbizottság, a Titkárság, az érintett adatkezelő, vagy bármely magánszemély a 45/2001/EK rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben;

c)	együttműködik az európai adatvédelmi biztossal annak kérelme, vagy saját kezdeményezése alapján, valamint válaszol az európai adatvédelmi biztosnak az ERKT adatvédelmi tisztviselőjének címzett kérelmekre;

annak meghatározása, hogy egy adatfeldolgozási művelet a 45/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében egyedi kockázatot jelent-e, és ezért szükséges-e annak előzetes ellenőrzése. Amennyiben az szükséges, az adatvédelmi tisztviselő konzultál az érintett adatkezelővel. Amennyiben kétséges, hogy szükség van-e előzetes ellenőrzésre, a 2001/45/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint konzultálni kell az európai adatvédelmi biztossal;

az Igazgatótanács, az Irányítóbizottság, a Titkárság, vagy bármely magánszemély kérelmére, vagy saját kezdeményezése alapján megvizsgálja a feladataihoz és kötelességeihez közvetlenül kapcsolódó ügyeket és eseményeket, és erről tájékoztatja a kérelmezőt. Az adatvédelmi tisztviselő részrehajlástól mentesen fontolja meg a kérdéseket és tényeket, megfelelően tekintetbe véve az érintett személy jogait. Ha azt az adatvédelmi tisztviselő helyénvalónak tartja, megfelelően tájékoztat minden egyéb érintett felet. Amennyiben a kérelmező magánszemély vagy magánszemély nevében jár el, az adatvédelmi tisztviselő a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy a kérelem titokban maradjon, amennyiben az érintett személy egyértelműen nem járul hozzá ahhoz, hogy a kérelmet ettől eltérően kezeljék;

f)	együttműködik más uniós intézmények és szervek adatvédelmi tisztviselőivel, különösen a tapasztalat és know-how megosztása, illetve az EKRT-nek az adatvédelemre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos valamennyi megbeszélésen (a bírósági ügyek kivételével) való képviselete útján; valamint

g)	éves munkaprogramot és éves jelentést nyújt be az adatvédelmi tisztviselő tevékenységeiről az Igazgatótanács és az Európai Adatvédelmi Biztos számára.

5. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogköre

(1) Az adatvédelmi tisztviselő:

a)	véleményt kérhet az ERKT Titkárságától az adatvédelmi tisztviselő feladataival és kötelességeivel kapcsolatos bármely ügyről;

b)	véleményt bocsáthat ki a folyamatban lévő vagy a tervezett adatfeldolgozási műveletek jogszerűségéről, illetve a feldolgozási műveletekről való értesítéssel kapcsolatos kérdésekről;

c)	az ERKT Titkársága vezetőjének tudomására hozhatja a személyzet bármely olyan tevékenységét, ami sérti a 45/2001/EK rendeletben foglalt kötelességeket; és

d)	mindenkor hozzáféréssel rendelkezik a személyes adatokra vonatkozó feldolgozási műveletek tárgyát képező adatokhoz, valamint az összes irodához, adatfeldolgozó-berendezésekhez és adathordozókhoz;

e)	mindenkor részt vesz az ERKT személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak előkészítésében;

f)	névtelen listát vezet az érintett személyek jogainak gyakorlásához kapcsolódó írásbeli kérelmekről; és

g)	elláthatja a 45/2001/EK rendelet mellékletében meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az adatkezelő feladatainak és jogkörének sérelme nélkül, az adatvédelmi tisztviselő a megbízatása határain belül aláírási joggal rendelkezik az adatvédelmi tisztviselő által előkészített levelezésben.

3. SZAKASZ

ADATKEZELŐK ÉS ADATVÉDELMI KOORDINÁTOROK

6. cikk

Az adatkezelők és az adatvédelmi koordinátorok feladatai és kötelességei

(1) Az adatkezelők biztosítják, hogy a hatáskörükben végzett valamennyi, személyes adatokkal kapcsolatos adatfeldolgozási művelet megfelel a 45/2001/EK rendeletnek.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő és az Európai Adatvédelmi Biztos munkájának elősegítésére irányuló kötelesség teljesítés során az adatkezelők teljes körű információt szolgáltatnak azok számára, hozzáférést biztosítanak a személyes adatokhoz és a kérelem kézhezvételét követő húsz munkanapon belül válaszolnak a feltett kérdésekre.

(3) Az adatkezelők kellő időben értesítik az adatvédelmi tisztviselőt, amennyiben személyes adathoz való hozzáférésre, annak helyesbítésére, zárolására vagy törlésére, illetve az érintett személy kifogásoláshoz való jogára vonatkozó kérelem érkezik hozzájuk, illetőleg bármely egyéb, az adatvédelemmel kapcsolatos panaszról.

(4) Az adatkezelők feladatainak sérelme nélkül:

az adatvédelmi koordinátorok az adatkezelők kérelmére vagy saját kezdeményezésre segítik az adatkezelőket kötelességeik teljesítésében. Ennek során az adatvédelmi koordinátorok kapcsolatot tartanak a személyzet adatkezelő alá rendelt tagjaival, akik megadják számukra a szükséges információkat. Az illetékes adatkezelő mérlegelésétől függően ez kiterjedhet az adatkezelő hatáskörében feldolgozott személyes adatokhoz való hozzáférésre;

az adatvédelmi koordinátorok segítik az adatvédelmi tisztviselőt a következőkben:

i.	a személyes adatokkal kapcsolatos adatfeldolgozási műveletek tekintetében illetékes adatkezelő azonosítása;

ii.	az adatvédelmi tisztviselő tanácsának kihirdetése és az adatkezelő támogatása az adatvédelmi tisztviselő iránymutatásával;

iii.	az adatvédelmi tisztviselő munkaprogramjának egyéb vonatkozásai, az adatvédelmi tisztviselő és az adatvédelmi koordinátorok vezetése közötti megállapodásnak megfelelően.

7. cikk

Értesítési eljárás

(1) A személyes adatokkal kapcsolatos új adatfeldolgozási műveletek bevezetése előtt az illetékes adatkezelő tájékoztatja erről az adatvédelmi tisztviselőt annak az ERKT belső elektronikus hálózatán lévő weboldalain keresztül elérhető online felületen keresztül. A 45/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzés alá tartozó minden adatfeldolgozási műveletet jóval a bevezetés előtt, olyan időpontban kell bejelenteni, ami lehetővé teszi az Európai Adatvédelmi Biztos általi előzetes ellenőrzést.

(2) Az illetékes adatkezelő haladéktalanul tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a számára már benyújtott értesítésben szereplő információkat érintő bármely változásról.

4. SZAKASZ

AZ ÉRINTETT SZEMÉLYEK JOGAI

8. cikk

Nyilvántartás

Az adatvédelmi tisztviselő által a 45/2001/EK rendelet 26. cikke szerint vezetendő nyilvántartás az ERKT-nál végzett, személyes adatokhoz kapcsolódó összes feldolgozási művelet jegyzékeként szolgál. Az érintett személyek felhasználhatják a nyilvántartásban szereplő információkat a 45/2001/EK rendelet 13–19. cikke értelmében fennálló jogaik gyakorlása céljából.

9. cikk

Az érintett személyek jogainak gyakorlása

(1) Azon joguk mellett, hogy személyes adataik feldolgozásáról megfelelő tájékoztatást kapjanak, az érintett személyek az alábbiak szerint kereshetik meg az illetékes adatkezelőt a 45/2001/EK rendelet 13. és 19. cikkében foglalt, alább meghatározott jogaik gyakorlása céljából:

a)	ezeket a jogokat kizárólag az érintett személy vagy annak megfelelő módon felhatalmazott képviselője gyakorolhatja. Ezek a személyek e jogok bármelyikét költségmentesen gyakorolhatják;

az e jogok gyakorlására irányuló kérelmet írásban, az illetékes adatkezelőhöz kell intézni. Az adatkezelő kizárólag abban az esetben ad helyet a kérelemnek, amennyiben a kérelmező személyazonosságát, illetve adott esetben az érintett személy képviseletére való jogosultságot megfelelően igazolták. Az adatkezelő haladéktalanul, írásban tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy a kérelmet elfogadták-e. Amennyiben a kérelmet elutasították, az adatkezelő megindokolja az elutasítást;

az adatkezelő a kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül bármikor hozzáférést biztosít a 45/2001/EK rendelet 13. cikkének megfelelően, lehetővé téve az érintett személy számára azt, hogy ezeket az adatokat – a kérelmező választása szerint – a helyszínen tekintse meg, vagy azokról másolatot kapjon;

az érintett személyek kapcsolatba léphetnek az adatvédelmi tisztviselővel abban az esetben, ha az adatkezelő nem tartja be a b) vagy c) pontban szereplő határidők valamelyikét. Amennyiben valamely érintett személy nyilvánvalóan visszaél jogai gyakorlásával, az adatkezelő az érintett személyt az adatvédelmi tisztviselőhöz utalhatja. Amennyiben az ügyet az adatvédelmi tisztviselőhöz utalták, az adatvédelmi tisztviselő dönt a kérelem érdeméről és a megfelelő további lépésekről. Amennyiben az érintett személy és az adatkezelő nem képesek megállapodni valamely kérdésben, mindkét fél jogosult konzultációt kezdeményezni az adatvédelmi tisztviselővel.

(2) A személyzet konzultálhat az adatvédelmi tisztviselővel, mielőtt panaszt nyújtana be az Európai Adatvédelmi Biztosnál.

10. cikk

Kivétel és korlátozások

(1) Amennyiben az adatvédelmi tisztviselővel előzetesen konzultációt folytattak, az adatkezelő a 45/2001/EK rendelet 13–17. cikkeiben említett jogokat a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében említett okokból és feltételek mellett korlátozhatja.

(2) Bármely érintett személy kérheti az Európai Adatvédelmi Biztostól a 45/2001/EK rendelet 47. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazását.

11. cikk

Vizsgálat

(1) A 45/2001/EK rendelet mellékletének 1. pontja szerinti vizsgálat iránti bármely kérelmet írásban kell az adatvédelmi tisztviselő számára benyújtani.

(2) Az adatvédelmi biztos a kérelem kézhezvételétől számított húsz napon belül átvételi elismervényt küld a kérelmező számára.

(3) Az adatvédelmi biztos helyszíni vizsgálatot folytathat, és írásbeli nyilatkozatot kérhet az illetékes adatkezelőtől. Az illetékes adatkezelő az adatvédelmi tisztviselő kérelmének adatkezelő általi kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül válaszol az adatvédelmi tisztviselőnek. Az adatvédelmi tisztviselő a Titkárságtól kérhet további információkat vagy segítséget. Az ilyen segítségnyújtásra, illetve a további információk rendelkezésre bocsátására az adatvédelmi tisztviselő kérelmének kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül kerül sor.

(4) Az adatvédelmi biztos a kérelem kézhezvételét követő három naptári hónapon tájékoztatja a kérelmezőt.

5. SZAKASZ

HATÁLYBALÉPÉS

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. július 13-án.

az ERKT elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/20

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. szeptember 21.

2012/C 286/12

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2988
JPY	Japán yen	101,58
DKK	Dán korona	7,4549
GBP	Angol font	0,79870
SEK	Svéd korona	8,4956
CHF	Svájci frank	1,2110
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,4215
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,803
HUF	Magyar forint	282,24
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6962
PLN	Lengyel zloty	4,1297
RON	Román lej	4,5173
TRY	Török líra	2,3314
AUD	Ausztrál dollár	1,2365
CAD	Kanadai dollár	1,2654
HKD	Hongkongi dollár	10,0682
NZD	Új-zélandi dollár	1,5601
SGD	Szingapúri dollár	1,5893
KRW	Dél-Koreai won	1 453,66
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,7305
CNY	Kínai renminbi	8,1895
HRK	Horvát kuna	7,3932
IDR	Indonéz rúpia	12 410,27
MYR	Maláj ringgit	3,9611
PHP	Fülöp-szigeteki peso	54,109
RUB	Orosz rubel	40,2662
THB	Thaiföldi baht	40,016
BRL	Brazil real	2,6289
MXN	Mexikói peso	16,6641
INR	Indiai rúpia	69,4400

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

22.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/23

Ajánlattételi felhívás – Kultúra program (2007–2013)

A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek; együttműködési intézkedések; különleges tevékenységek (harmadik országok); támogatás a kultúra területén európai szinten működő szervezetek részére

2012/C 286/16

BEVEZETÉS

Ez az ajánlattételi felhívás a kultúra program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozaton (1) alapul (a továbbiakban: „a kultúra program”). Az ajánlattételi felhívás részletes feltételei megtalálhatók a kultúra program (2007–2013) programismertetőjében, amely az Európa weboldalon jelent meg (lásd a VIII. pontot). A programismertető az ajánlattételi felhívás szerves részét képezi.

I. Célkitűzések

A kultúra program azért jött létre, hogy a támogatható országokból (2) származó kulturális szereplők közötti együttműködési tevékenységek fejlesztésével hozzájáruljon az európai polgárok közös kulturális örökségén alapuló kulturális térségének előmozdításához, annak érdekében, hogy elősegítse az európai polgári azonosságtudat kialakulását.

A program három speciális célkitűzésre irányul:

—	a kultúra területén dolgozók határokon átívelő mobilitásának elősegítése,

—	a művek, valamint a művészeti és kulturális termékek országok közötti áramlásának támogatása,

—	a kultúrák közötti párbeszéd támogatása.

A program rugalmas, interdiszciplináris szemléletet képvisel, és a megtervezéséhez vezető nyilvános konzultációk során a kulturális szereplők részéről kifejezett igényeket helyezi a középpontba.

II. Területek

Ez a felhívás a kultúra programon belül a következő területekre vonatkozik:

1. A kulturális együttműködésre irányuló projektek támogatása (1.1., 1.2.1. és 1.3.5. területek)

A kulturális szervezetek támogatást kapnak a projektjeikhez, hogy a határokat átlépve tudjanak együtt dolgozni, és kulturális, illetve művészi tevékenységeket hozhassanak létre és hajthassanak végre.

E terület fő célja, hogy segítse a kultúra programban részt vevő különböző országokból származó szervezetek, például színházak, múzeumok, szakmai szövetségek, kutatóközpontok, egyetemek, kulturális intézetek és állami hatóságok együttműködését, hogy a különböző ágazatok együtt dolgozhassanak és kulturális, művészeti tevékenységük a határokon túlra is elérjen.

Ez a terület három kategóriára van felosztva, amelyek részletes bemutatása az alábbiakban olvasható.

1.1. terület: Többéves együttműködési projektek (háromtól ötéves időtartamig)

Az első kategória a többéves, határokon átívelő kulturális kapcsolatokat kívánja támogatni azáltal, hogy három–öt éven keresztül elősegíti legalább hat támogatható ország legalább hat kulturális szereplőjének együttműködését és ágazaton belüli, illetve ágazatok közötti munkáját a közös kulturális tevékenységek fejlesztése érdekében. Az elérhető támogatás éves összege legalább 200 000 EUR és legfeljebb 500 000 EUR, de az EU támogatása a teljes támogatható költség legfeljebb 50 %-ára korlátozódik. A támogatás célja, hogy hozzásegítsen egy projekt földrajzi hatókörének megteremtéséhez vagy kibővítéséhez, és a támogatási időszakon túl is fenntarthatóvá tegye.

1.2.1. terület: Együttműködési projektek (legfeljebb 24 hónap időtartamban)

A második kategória olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek legalább három támogatható ország legalább három kulturális szereplőjének ágazatokon belüli, illetve ágazatok közötti közös munkáját jelentik, legfeljebb kétéves időtartammal. A hosszú távú együttműködés lehetőségeit feltáró tevékenységek különösen célpontot jelentenek. Az elérhető támogatás összege 50 000 EUR és 200 000 EUR között van, de az EU támogatása a teljes támogatható költség legfeljebb 50 %-ára korlátozódik.

1.3.5. terület: Speciális együttműködési tevékenységek harmadik országokkal (legfeljebb 24 hónap időtartamban)

A harmadik kategória célja az olyan kulturális együttműködési projektek támogatása, amelyek a Programban részt vevő országok és olyan harmadik országok közti kulturális kapcsolatok ápolását szolgálják, amelyek társulási vagy együttműködési megállapodást kötöttek az EU-val, amennyiben annak vannak a kultúrát érintő pontjai. Minden évben egy vagy több harmadik országot választanak ki az adott évre. A célország vagy -országok nevét, illetve neveit a pályázat benyújtási határideje előtt kellő időben minden évben közzéteszik a Program weboldalán (lásd a VII. pontot).

A tevékenységnek konkrét nemzetközi együttműködési dimenziót kell létrehoznia. Az együttműködési projektekben legalább három támogatható országban tevékenykedő legalább három kulturális szereplő vesz részt, és a projektek a kiválasztott harmadik ország legalább egy szervezetével kulturális együttműködést és/vagy a kiválasztott harmadik országban megvalósuló kulturális tevékenységeket irányoznak elő. Legfeljebb 50 000 és 200 000 EUR közötti támogatásra van lehetőség, ám a közösségi támogatás nem haladhatja meg a teljes támogatható költség 50 %-át.

2. Műfordítási projektek (legfeljebb 24 hónap időtartamban) (1.2.2. terület)

Ez a terület a fordítási projektek támogatására vonatkozik. Az irodalmi fordításokhoz nyújtott EU-támogatás célja, hogy az irodalmi művek országok közötti keringésének elősegítése révén fokozza a többi európai nép irodalmának és irodalmi örökségének ismertségét. A kiadók az egyik európai nyelvről egy másik európai nyelvre lefordított szépprózai művek fordításához és kiadásához kaphatnak támogatást. Az elérhető támogatás összege 2 000 EUR és 60 000 EUR között van, de az EU támogatása a teljes támogatható költség legfeljebb 50 %-ára korlátozódik.

3. Európai kulturális fesztiválok támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartamú projektek) (1.3.6. terület)

E terület célja az európai dimenzióval rendelkező és a program általános célkitűzéseihez (azaz a szakemberek mobilitásához, a művek áramlásához és a kultúrák közötti párbeszédhez) hozzájáruló fesztiválok támogatása.

A támogatás maximális összege 100 000 EUR, amely az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-a. A támogatást az adott fesztivál egyszeri megrendezésére lehet megadni.

4. Európai szinten működő kulturális szervezetek támogatása (2. terület) (működési támogatás 12 hónap időtartamra)

A kultúra területén, európai szinten működő vagy működni szándékozó kulturális szervezetek támogatást kaphatnak működési költségeikhez. E terület célközönségét azok a szervezetek jelentik, amelyek elősegítik a valódi európai dimenzióval rendelkező, közös kulturális élmények létrejöttét.

Az e terület keretében megítélt támogatás a kedvezményezett szervezetek állandó tevékenységei folytán felmerülő működési költségekhez nyújtott támogatás. Ez alapjaiban tér el minden más támogatástól, amelyeket a program többi területén lehet elnyerni.

E területen belül a szervezetek három kategóriája támogatható:

a)	a nagykövetek;

b)	képviseleti és pártfogó hálózatok;

c)	a strukturált párbeszédet szolgáló platformok.

Az elérhető támogatások felső határa a megpályázott kategóriától függ, de az EU támogatása a teljes támogatható költség legfeljebb 80 %-ára korlátozódik.

5. A kultúrpolitika elemzésével foglalkozó szervezetek közötti együttműködési projektek (legfeljebb 24 hónap időtartamú projektek (3.2. terület)

Ez a kategória azon együttműködési projektek támogatására törekszik, amelyek olyan, a magán- vagy állami szektorba tartozó szervezetek (például nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok kulturális osztályai, kulturális obszervatóriumok vagy alapítványok, egyetemek kulturális kérdésekre szakosodott tanszékei, szakmai szövetségek és hálózatok) között jönnek létre, amelyek közvetlen és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű kultúrpolitika terén végzett elemzések, hatástanulmányok vagy értékelések területén, az európai kulturális menetrend három célkitűzése közül eggyel vagy többel kapcsolatban (3):

—	a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása,

—	a kultúra mint a kreativitás katalizátorának támogatása a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében,

—	a kultúra mint az Unió nemzetközi kapcsolataiban az egyik létfontosságú elem támogatása a kulturális kifejezési formák sokféleségének védelméről és elősegítéséről szóló UNESCO-egyezmény (4) végrehajtásával.

A tevékenységekben legalább három olyan szervezetnek kell részt vennie, amelyek törvényesen be vannak jegyezve legalább három, a Programban részt vevő országban.

A támogatás maximális összege évente 120 000 EUR, amely az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-a.

III. Támogatható tevékenységek és pályázók

A Program a kulturális szereplők valamennyi kategóriája előtt nyitva áll, amennyiben a szervezetek nem profitorientált minőségben járnak el. A MEDIA program által már támogatott audiovizuális kulturális ágazatok és tevékenységek (köztük a filmfesztiválok) a Kultúra program alapján nem támogathatók. Azok a szervezetek azonban, amelyek főtevékenységüket az audiovizuális ágazatban folytatják, és nem profitorientált minőségükben járnak el, a Kultúra program 2. területe keretében, a „Hálózatok” kategóriában támogathatók, mivel a MEDIA programban nincs ilyen támogatás.

A támogatható pályázóknak:

—	olyan, az állami (5) vagy a magánszektorban működő, jogállással rendelkező szervezeteknek kell lenniük, amelyek fő tevékenysége a kulturális szférába (a kulturális és kreatív ágazatokba) tartozik, és

—	a támogatható országok valamelyikében kell bejegyzett székhellyel rendelkezniük.

Természetes személyek a program keretében nem pályázhatnak támogatásra.

IV. Támogatható országok

A program keretében támogatható országok a következők:

—	az EU tagállamai (6),

—	az EGT (7) országai (Izland, Liechtenstein, Norvégia),

—	Albánia, Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Montenegró, valamint Bosznia-Hercegovina.

V. Odaítélési feltételek

1.1., 1.2.1. és 1.3.5. területek:

—	milyen mértékben tud a projekt valódi európai többletértéket teremteni,

—	a tevékenységek mennyire relevánsak a Program konkrét céljai szempontjából,

—	mennyire igaz, hogy a tervezett tevékenységeket magas szakmai színvonalon tervezték meg és hajthatják végre,

—	a projektvezető és a társszervezők közötti partnerség minősége,

—	a tervezett tevékenységek mennyiben tudnak a Program céljainak megfelelő eredményeket produkálni,

—	milyen mértékben fogják kommunikálni és népszerűsíteni a projekt eredményeit,

—	mennyire képesek a tevékenységek hosszan tartó hatást létrehozni (fenntarthatóság),

—	nemzetközi együttműködési dimenzió (csak a harmadik országokkal folytatott együttműködési projektek esetében, 1.3.5. terület).

1.2.2. terület:

—	milyen mértékben tud a projekt valódi európai többletértéket teremteni, és a tevékenységek mennyire relevánsak a Program céljai szempontjából,

—	mennyire igaz, hogy a tervezett tevékenységeket magas szakmai színvonalon tervezték meg és hajthatják végre,

—	milyen mértékben fogják megfelelően kommunikálni és népszerűsíteni a javasolt tevékenységek eredményeit.

1.3.6. terület:

—	a tervezett tevékenységek európai többletértéke és európai dimenziója,

—	a program minősége és újító jellege,

—	a közönségre gyakorolt hatás,

—	az európai szakemberek részvétele és a közöttük lévő tervezett kapcsolatok minősége.

2. terület:

—	milyen mértékben tudnak a munkaprogram és az abból eredő tevékenységek valódi európai többletértéket teremteni, ill. mi a tervezett tevékenységek európai dimenziója,

—	a munkaprogram és az abból eredő tevékenységek mennyire relevánsak a Program konkrét céljai szempontjából,

—	mennyire igaz, hogy a tervezett tevékenységeket magas szakmai színvonalon tervezték meg és hajthatják végre,

—	a tervezett munkaprogram és az abból eredő tevékenységek milyen mértékben képesek olyan eredményeket létrehozni, amelyek közvetett és közvetlen módon minél több embert érnek el,

—	milyen mértékben fogják megfelelően kommunikálni és népszerűsíteni a tervezett tevékenységek eredményeit,

—	mennyire fenntartható a tevékenységek eredménye (hosszú távú eredmény és együttműködés), és mennyire képesek más lehetséges támogatók esetében multiplikátorként működni.

3.2. terület:

—	milyen mértékben tud a projekt valódi európai többletértéket teremteni,

—	a tevékenységek relevanciája a Program konkrét célkitűzései szempontjából, az európai kulturális menetrenddel összefüggésben,

—	mennyire igaz, hogy a tervezett tevékenységeket magas szakmai színvonalon tervezték meg és hajthatják végre,

—	a projektvezető és a társszervezők közötti partnerség minősége,

—	a tervezett tevékenységek mennyiben tudnak a Program céljainak megfelelő eredményeket produkálni,

—	milyen mértékben fogják kommunikálni és népszerűsíteni a tervezett tevékenységek eredményeit,

—	mennyire képesek a tevékenységek hosszan tartó hatást létrehozni (fenntarthatóság).

VI. Költségvetés

A program teljes költségvetése a 2007–2013 közötti időszakra 400 millió EUR (8). A 2013. évi előirányzatok összege körülbelül 60 millió EUR lesz.

Az éves költségvetés területenkénti felosztását (összhangban az alábbiakban jelzett közelítő összegekkel) a Bizottság javaslatára a Programbizottság hagyja jóvá.

A 2013-ra előirányzott költségvetés a következő területekre:

1.1. terület	Többéves együttműködési projektek	24 000 000 EUR
1.2.1. terület	Együttműködési projektek	21 100 000 EUR
1.2.2. terület	Műfordítási projektek	3 899 263 EUR
1.3.5. terület	Együttműködési projektek harmadik országokkal	2 650 000 EUR
1.3.6. terület	Európai kulturális fesztiválok támogatása	2 700 000 EUR
2. terület	Az európai szinten működő kulturális szervezetek támogatása	6 100 000 EUR
3.2. terület	Együttműködési projektek a kulturális politikák elemzésébe bevont szervezetek között	700 000 EUR

VII. Benyújtási határidők

Területek		Benyújtási határidő
1.1. terület	Többéves együttműködési projektek	2012. november 7.
1.2.1. terület	Együttműködési projektek	2012. november 7.
1.2.2. terület	Műfordítási projektek	2013. február 6.
1.3.5. terület	Együttműködési projektek harmadik országokkal	2013. május 3.
1.3.6. terület	Európai kulturális fesztiválok támogatása	2012. december 5.
2. terület	Az európai szinten működő kulturális szervezetek támogatása	2012. október 10.
3.2. terület	Együttműködési projektek a kulturális politikák elemzésébe bevont szervezetek között	2012. november 7.

Amennyiben a benyújtási határidő a pályázó országában hétvégére vagy ünnepnapra/munkaszüneti napra esik, hosszabbításra nincs mód, ezért a pályázóknak ezt figyelembe kell venniük a benyújtás megtervezése során.

A pályázatok benyújtásának módozatai és a cím a Culture program programismertetőjében szerepelnek, amelyet a következő VIII. szakaszban megadott weboldalakon lehet megtekinteni.

VIII. További információ

A pályázatokra vonatkozó részletes feltételek megtalálhatók a kultúra program ismertetőjében, a következő weboldalakon:

Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság

http://ec.europa.eu/culture/index_en.htm

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

http://eacea.ec.europa.eu/culture/index_en.htm

(1) HL L 372., 2006.12.27.

(2) Lásd a IV. pontot.

(3) Lásd: Közlemény az európai kulturális programról a globalizálódó világban, COM(2007) 242 végleges. http://europa.eu/legislation_summaries/culture/l29019_en.htm

(4) http://portal.unesco.org/en/ev.php-URL_ID=31038&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html

(5) Állami szervezetnek tekinthető minden olyan szervezet, amelynek költségei bármely részét a központi, a regionális vagy a helyi kormányzat jogszerűen az állami költségvetésből finanszírozza. Ez azt jelenti, hogy ezeket a költségeket az állami szektor adóból vagy törvényben szabályozott bírságokból vagy díjakból származó bevételeiből finanszírozzák, anélkül hogy pályázati folyamaton mennének keresztül, amely esetleg oda vezethetne, hogy sikertelenül próbálnak finanszírozáshoz jutni. Magánszervezetnek minősülnek az olyan szervezetek, amelyek fennmaradásukat tekintve állami finanszírozástól függenek, és minden évben támogatásban részesülnek, ugyanakkor legalább elméletben fennáll annak a lehetősége, hogy egy adott évben nem kapnak pénzt.

(6) Az EU 27 tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.

(7) Európai Gazdasági Térség.

(8) A nem EU-tag támogatható országok szintén hozzájárulnak a program költségvetéséhez.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.286.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 286

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. szeptember 22.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Központi Bank
2012/C 286/01	Az Európai Központi Bank ajánlása (2012. szeptember 14.) az Európai Unió Tanácsa számára a Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland külső könyvvizsgálóiról (EKB/2012/20)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2012/C 286/02	Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	2

2012/C 286/03	Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	4

2012/C 286/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6490 – EADS/Israel Aerospace Industries/JV) ( 1 )	6

2012/C 286/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6560 – EQT VI/BSN Medical) ( 1 )	6

2012/C 286/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5979 – KGHM/Tauron Wytwarzanie/JV) ( 1 )	7

2012/C 286/07	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6628 – Třinecké Železárny/ŽDB Drátovna) ( 1 )	7

2012/C 286/08	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6678 – Procter & Gamble/Arbora) ( 1 )	8

	Európai Rendszerkockázati Testület
2012/C 286/09	Az Európai Rendszerkockázati Testület által kiadott tanács (2012. július 31.) amelyet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem pénzügyi vállalatok tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiről rendelkező 10. cikke (4) bekezdése alapján az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elé terjesztettek (ERKT/2012/2)	9

2012/C 286/10	Az Európai Rendszerkockázati Testület által kiadott tanács (2012. július 31.) amelyet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökről rendelkező 46. cikke (3) bekezdése alapján az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elé terjesztettek (ERKT/2012/3)	13

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 286/12	Euroátváltási árfolyamok	20

	Számvevőszék
2012/C 286/13	12/2012. sz. különjelentés: A Bizottság és az Eurostat javította-e a megbízható és hiteles európai statisztikák készítésének folyamatát?	21

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2012/C 286/14	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	22

2012/C 286/15	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	22

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 286/16	Ajánlattételi felhívás – Kultúra program (2007–2013) – A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek; együttműködési intézkedések; különleges tevékenységek (harmadik országok); támogatás a kultúra területén európai szinten működő szervezetek részére	23

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 286/17	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6720 – OAO VTB Bank/Corporate Commercial Bank/Bulgarian Telecommunications Company) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	29

	III Előkészítő jogi aktusok
	EURÓPAI KÖZPONTI BANK
	Európai Rendszerkockázati Testület
2012/C 286/11	Az Európai Rendszerkockázati Testület határozata (2012. július 13.) az Európai Rendszerkockázati Testületnél az adatvédelemmel kapcsolatos végrehajtási szabályokról (ERKT/2012/1)	16

A tilalom dátuma és időpontja	2012.8.10.
Időtartam	2012.8.10–2012.12.31.
Tagállam	Belgium
Állomány vagy állománycsoport	SOL/8AB.
Faj	Közönséges nyelvhal (Solea solea)
Terület	VIIIa és VIIIb
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS21TQ43

A tilalom dátuma és időpontja	2012.2.10.
Időtartam	2012.2.10–2012.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	MAC/2CX14-
Faj	Makréla (Scomber scombrus)
Terület	A VI, a VII, a VIIIa, a VIIIb, a VIIId és a VIIIe övezet; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a IIa, a XII és a XIV övezet nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS34TQ44


	(1) EGT-vonatkozású szöveg