11.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/1

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. szeptember 10.

2012/C 274/01

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2776
JPY	Japán yen	99,98
DKK	Dán korona	7,4521
GBP	Angol font	0,79970
SEK	Svéd korona	8,4935
CHF	Svájci frank	1,2090
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,3900
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,530
HUF	Magyar forint	285,41
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6963
PLN	Lengyel zloty	4,1129
RON	Román lej	4,4768
TRY	Török líra	2,3025
AUD	Ausztrál dollár	1,2349
CAD	Kanadai dollár	1,2486
HKD	Hongkongi dollár	9,9091
NZD	Új-zélandi dollár	1,5770
SGD	Szingapúri dollár	1,5794
KRW	Dél-Koreai won	1 442,33
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,4652
CNY	Kínai renminbi	8,0970
HRK	Horvát kuna	7,4303
IDR	Indonéz rúpia	12 228,05
MYR	Maláj ringgit	3,9638
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,072
RUB	Orosz rubel	40,5510
THB	Thaiföldi baht	39,721
BRL	Brazil real	2,5847
MXN	Mexikói peso	16,6018
INR	Indiai rúpia	70,8370

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

11.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/2

---

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 274/02

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„SCHWARZWÄLDER SCHINKEN”

EK-sz.: DE-PGI-0117-0686-03.12.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   A termékleírás érintett szakaszcíme(i):

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☒	Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☒	Kapcsolat a földrajzi területtel
—		Címkézés
—	☒	Nemzeti előírások
—		Egyéb (kérjük, határozza meg)

2.   A módosítás típusa:

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—	☒	Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A leírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3.   Módosítás(ok):

Kért módosítások:

b)

A termék leírása:   Az első mondatban a „meghatározott receptek szerint és a Fekete-erdőből (németül Schwarzwald) származó fa felhasználásával és fűszerek hozzáadásával hideg füstöléssel állítják elő és ezáltal külseje sötét színű.” szöveget a „(azaz a színhúsba sós páclé befecskendezése nélkül) házi fűszerezési receptek szerint sózva és a Fekete-erdőből származó tűlevelű fa felhasználásával hidegen füstölnek. Ettől kapja sötét külső színét.” szöveggel kell helyettesíteni.   A negyedik mondatban törlésre kerül az „és” szó.   A szakasz vége a következőkkel egészül ki: „A „Schwarzwälder Schinken” szélén szalonnacsík van. A szalonna színe fehér. Csak kivételes esetben, pl. dió-végdaraboknál nem látható szalonnacsík. Zsírtalanított sonka nem viselheti a „Schwarzwälder Schinken” megnevezést, akkor sem, ha „Schwarzwälder Schinken”-ből állították elő és szeletelték.” Indoklás:   A kért új változat annak tisztázására szolgál, hogy a füstölési műveletet nem csak „a Fekete-erdőből származó fával” kell elvégezni, hanem hogy a „Schwarzwälder Schinken” jellegzetes íze különösen a tűlevelű fa (megkülönböztetve a lombos fától) használatából ered. Ennyiben a kívánt módosítás lényegében annak konkretizálására szolgál, hogy mindig is kizárólag tűlevelű fa használatára került sor.   A „Schwarzwälder Schinken” szélén hagyományosan szalonnacsík van. A szélső szalonnacsíkra szükség van, mivel magas zsírtartalma miatt a tipikus sonkaíz közvetítőjeként szolgál. A mostani pontosító kiegészítésre azért van szükség, mivel az utóbbi időben ismertté váltak egyes esetek, amelyekben szélső szalonnacsík nélküli, hidegen füstölt sonkát „Schwarzwälder Schinken”-ként hirdettek.

c)

Földrajzi terület: A „Fekete-erdő” szó mögé bejegyzésre kerül a következő szöveg: „A Fekete-erdőt nyugaton a Bázelből Karlsruhéba vezető B 3-as főútvonal, északon a Pforzheimet a Karlsruhe mellett elhaladó B 3-as főútvonallal összekötő, a Fekete-erdő nyúlványai mentén húzódó vonal, délen a Rajnától Lörrachon át Bázelig, valamint Schopfheimtől Walshutig tartó terület, keleten a Wutachtalon, Donaueschingenen, Schwenningenen, Rottweilen, Oberndorf/Sulzon, Nagoldon és Calwon keresztül Pforzheimig tartó terület határolja; azokat a községhatárokat, amelyeket az 1970-es évek eleji baden-württembergi községhatár-reformig az említett határvonalak átszeltek, teljes egészében figyelembe kell venni”. Indoklás: A fenti leírás megfelel a Fekete-erdő azon területmeghatározásának, amelyen hagyományosan e termékleírás alapult. Az 1970-es évek elején végrehajtott községhatárreformra tett utalás fontos, mert e reformot követően az addig a Fekete-erdőhöz sorolt községeken kívüli községeket és egész járásokat is nagy számban a területhez rendeltek. A freiburgi Albert-Ludwig Egyetem kultúrgeográfiai intézetével egyeztetve a területhatárok kielégítő meghatározásához a községhatárok további, részletesebb leírására nincs szükség.

e)

Az előállítás módja:   Az első mondat után a következő mondatot kell beilleszteni: „Friss hátsó sonka beszerzésekor az áruátvételi ellenőrzés biztosítja a végtermék kívánt csúcsminőségét.”   Ezután a második mondat lesz a harmadik, a harmadik mondat a negyedik, a negyedik mondat az ötödik, az ötödik mondat a hatodik, a hatodik mondat a hetedik, a hetedik mondat a nyolcadik.   A harmadik mondatban törölni kell a „kézzel” szót és a „nagy érlelő kádak” kifejezés helyébe a „tartályok” lép.   A negyedik mondatban a „képződő sós pácléből kivéve és a sótól megtisztítva” helyébe a „sós pácléből kivéve” lép.   Az ötödik mondatban az „a” és a „következő” szavak közé a „most” szót kell beilleszteni, a „kéthetes” helyébe „több napos” lép, a „száraz tárolás” után az „(átérlelés)” szót kell beilleszteni és törlésre kerül a „rácsokon”.   A hatodik mondat helyébe a „Falazott tűzhelyekből nyerik a sonka füstöléséhez szükséges füstöt. A sonka füstölésére füstölőkéményekben vagy füstölőkamrákban, + 20 és kb. + 30 C fok közötti hőmérsékleten kerül sor. A sonkát legalább egy héten keresztül a Fekete-erdőből származó tűlevelű fával és fűrészporral jól megfüstölik.” mondatok kerülnek.   A hetedik mondatban a „kb. 20–25 %-os kiszárítási fok” helyett „kb. 25 %-os kiszárítási fok” kerül és törlésre kerül a „megfelel” szó.   A hetedik mondat után a következő mondatot kell beilleszteni: „A víz-fehérje arány a teljes sonkára vonatkozik.” Indoklás:   A „Schwarzwälder Schinken”-t ma már nem „kádakban”, és különösen higiéniai szabályozási okokból és munkaergonómiai okokból már nem fakádakban vagy más, nehezen kezelhető tartályokban pácolják, hanem nemesacél tartályokban, amiért a megváltozott előállítási mód miatt a szöveg megfelelő kiigazítása vált szükségessé.   A „Schwarzwälder Schinken” előállítása során lényeges jellegzetesség a sózás. Ennek során kívülről viszik fel a pácsót a sonkára.   Ez a múltban általában csak kézzel való bedörzsöléssel történt. Időközben egyes üzemekben ún. szóróberendezéseket alkalmaznak, ekkor a sonkát rosta segítségével sózzák be. Ez az oka annak, hogy ebben a pontban a termékleírás módosítására van szükség. A „kézzel” szó törlésével tehát kifejezésre kerül ez a pusztán technikai változásokból fakadó tény.   Fontos, hogy „a színhúsba sós páclé befecskendezése” révén történő pácolás semmilyen körülmények között sem megengedett, és a termékleírásnak sem felelne meg.   Az előző termékleírás kéthetes száraz tárolást írt elő; kiderült, hogy az előállítás során a jobb gyártási körülményekből adódóan nincs többé szükség kéthetes száraz tárolásra a megfelelő ízek elérése érdekében, ezért indokolt ezen módosítás révén nagyobb rugalmasságot biztosítani az előállító üzemeknek.   Annak meghatározása, hogy a füstölésre a Fekete-erdőből származó tűlevelű fával, ill. a Fekete-erdőből származó tűlevelű fa fűrészporával kerül sor, megfelel a régmúlt idők óta érvényes előállítási módnak és lényegében annak pontosítását szolgálja, hogy nem szabad lombos fát, ill. annak fűrészporát használni (lásd fent a b) pontban). A kb. 25 %-os kiszárítási fok megfelel a már eddigiekben is alkalmazott kezelésnek; a 20–25 %-os tartomány ennyiben konkretizálásra került. A víz-fehérje arányt a teljes sonkára kell vonatkoztatni. Erre azért volt szükség, mivel a régi termékleírás alapján például lehetséges lett volna, hogy egy 5 kg súlyú sonka esetében egy kisebb rész bizonyos körülmények között nem teljesíti az előírt víz-fehérje arányt. Ezért szükséges a víz-fehérje arányt a teljes sonkára megadni. Ez azért szükséges, mivel az egész sonkában a hús egyes részeiben különböző a pH-érték. Például a „dióban” magasabb a pH-érték, mint a „felsál” környezetében, amiért a víz-fehérje arány a „dióban” magasabb, mint a „felsál” környezetében.

f)

Kapcsolat a földrajzi területtel:   Az első mondatban a „száraz” szót törölni kell, a „Fekete-erdő tengerszint feletti magasságában” helyébe a „Fekete-erdőben” és a „háromheti” helyébe a „többheti” kerül.   A második mondatban az ige többes szám harmadik személy helyett egyes szám harmadik személybe kerül. Indoklás: A nem teljesen egységes fekete-erdei éghajlati feltételek miatt törlésre került az önmagában nem eléggé kifejező „száraz” fogalom.

i)

Közösségi / tagállami jogszabályok: Az „i)” alpontban a harmadik gondolatjel szövegének végére egy vessző és az „adalékanyagok engedélyezéséről szóló rendelet” szöveg kerül. Indoklás: Az adalékanyagok engedélyezéséről szóló rendeletre való utalásra azért volt szükség, mert ez a „Schwarzwälder Schinken” előállításakor figyelembe veendő, 1998. január 29-i rendelet (BGBl. I 230., 231. o.) a „Schwarzwälder Schinken” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való elismerése iránti első igényléskor még nem került elfogadásra, és nem lépett hatályba.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SCHWARZWÄLDER SCHINKEN”

EK-sz.: DE-PGI-0117-0686-03.12.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Schwarzwälder Schinken”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.2. osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Schwarzwälder Schinken” szeletelt, nyers és füstölt, csont nélküli hátsó sonka felsállal vagy anélkül, amelyet különleges száraz pácolással (azaz a színhúsba sós páclé befecskendezése nélkül) házi fűszerezési receptek szerint sózva és a Fekete-erdőből (németül Schwarzwald) származó tűlevelű fa felhasználásával hidegen füstölnek. Ettől kapja sötét külső színét. Szeletelve erős vörös hússzínű és tipikus füstös illat jellemzi. A sovány hús jellegzetesen sonka ízű, az élvezeti értéket a szalonnás rész növeli és teszi teljessé. A szalonnás résznek jó, dióra emlékeztető, fűszeres aromával kell rendelkeznie. A „Schwarzwälder Schinken” szélén szalonnacsík van. A szalonna színe fehér. Csak kivételes esetben, pl. dió-végdaraboknál nem látható szalonnacsík. Zsírtalanított sonka nem viselheti a „Schwarzwälder Schinken” megnevezést, akkor sem, ha „Schwarzwälder Schinken”-ből állították elő és szeletelték.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

Sertés hátsó sonka. A „Schwarzwälder Schinken” készítéséhez szükséges hátsó sonkát olyan sertésekből nyerik, amelyek a tartás, takarmányozás és fajta (hússertés) tekintetében garantálják a feldolgozás utolsó lépcsőjében a megkívánt csúcsminőséget.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A teljes előállítás, kezdve a pácolatlan sertés hátsó sonka termékleírásnak megfelelő minőségének ellenőrzésétől, egészen az értékesítésre kész végtermékig, a meghatározott földrajzi területen történik.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

Fekete-erdő. A Fekete-erdőt nyugaton a Bázelből Karlsruhéba vezető B 3-as főútvonal, északon a Pforzheimet a Karlsruhe mellett elhaladó B 3-as főútvonallal összekötő, a Fekete-erdő nyúlványai mentén húzódó vonal, délen a Rajnától Lörrachon át Bázelig, valamint Schopfheimtől Walshutig tartó terület, keleten a Wutachtalon, Donaueschingenen, Schwenningenen, Rottweilen, Oberndorf/Sulzon, Nagoldon és Calwon keresztül Pforzheimig tartó terület határolja; azokat a községhatárokat, amelyeket az 1970-es évek eleji baden-württembergi községhatárreformig az említett határvonalak átszeltek, teljes egészében figyelembe kell venni.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Fekete-erdőt kedvező középhegységi éghajlat jellemzi, amely különösen az előállításhoz szükséges tűlevelű fa növekedését, valamint a „Schwarzwälder Schinken” hideg füstölésének különleges módját segíti elő. Ezt az emberek magas hagyománytudata és a régióhoz való kötődése egészíti ki.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Schwarzwälder Schinken” sötét külső színű. Szeletelve erős vörös hússzínű és tipikus füstös illat jellemzi. A sovány hús jellegzetesen sonka ízű, az élvezeti értéket a szalonnás rész növeli és teszi teljessé. A szalonnás résznek jó, dióra emlékeztető, fűszeres aromával kell rendelkeznie.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Schwarzwälder Schinken”-t a Fekete-erdőben régóta, a régi hagyomány által továbbadott recept szerint állítják elő.

A „Schwarzwälder Schinken” különleges íze elsősorban a Fekete-erdőből származó tűlevelű fa füstöléshez való felhasználásából ered. A Fekete-erdő levegője az uralkodó ideális éghajlati viszonyokkal együtt fontos szerepet játszik a sonka többhetes érlelése alatt, amelyre a füstölés után, klímahelyiségekben kerül sor. Biztosítja a sonka fűszeres aromájának ideális kiérlelését és garantálja az egyenletes minőséget.

Ezek a kedvező feltételek tették lehetővé, hogy a Fekete-erdőben kifejlődhetett a füstölés e különleges módjának művészete és elérhette mai kifinomult formáját.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/3200

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---