24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/1

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Ausztria 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Ausztria 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. novermber 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Ausztria 2012. április 24-én benyújtotta a 2011–2016-os időszakra vonatkozó, 2012. évi stabilitási programját és 2012. április 25-én 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A 2012. évi stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő, a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2012 és 2013 vonatkozásában óvatos. A 2014–2016-os időszakot illetően, a jelenlegi becsléseket következetesen jóval meghaladó, átlagosan 2,1 %-os GDP-növekedéssel számoló forgatókönyv ennél optimistább. A stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja, hogy Ausztria 2013-ig kiigazítsa a túlzott hiányt, és 2016-ig elérje a középtávú költségvetési célt. A stabilitási programban módosították a középtávú költségvetési célt, amely a konjunktúraciklus alatti költségvetési egyensúly helyett most már 0,45 %-os GDP-arányos strukturális hiányt határoz meg, ami kellőképpen tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait. A túlzott hiány tervezett kiigazítása megfelel a túlzotthiány-eljárás vonatkozásában a Tanács által 2009 decemberében elfogadott ajánlásban rögzített határidőnek. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján azonban a 2011–2013 közötti időszakban a GDP 0,5 %-át kitevő átlagos éves költségvetési erőfeszítés nem éri el a Tanács által ajánlott 0,75 %-os értéket. A középtávú költségvetési cél eléréséhez előirányzott strukturális lépések 2015-ben elégségesek, 2014-ben és 2016-ban viszont alacsonyabbak a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott, éves szinten a GDP 0,5 %-ának megfelelő referenciaértéknél. Az államháztartási kiadásokat illetően, a várható növekedési ütem a 2014–2015-ös időszakban – a diszkrecionális bevételi intézkedések fegyelembevétele esetén – megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum kiadásokra vonatkozó referenciaértékének. A költségvetési célok viszont sem a bevételi, sem pedig a kiadási oldalon nem kockázatmentesek. Nehezen számszerűsíthető például néhány intézkedés költségvetési hatása, mivel nem ismert előre az egyes intézkedések érvényesülése. A pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó jogszabályokról mostanáig nem született megállapodás, így annak részletei sem ismertek. Nem állapították meg a nemzeti szint alatti tervezett kiadáscsökkentéseket sem. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság, amely 2011 végén 72,2 % volt, 2013-ban 75,3 %-os csúcsszintet ér majd el, azt követően pedig fokozatosan csökkenő tendenciában 2016-ban 70,6 %-os szintre kerül. A Stabilitási és Növekedési Paktum adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértékét illetően Ausztria a 2014–2016-os időszakban átmeneti perióduson megy majd át; a stabilitási programban ismertetett tervek pedig biztosítani fogják, hogy az ország megfelelő előrelépést tegyen az adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaérték elérése irányába. Ezen előrejelzéshez azonban kapcsolódik néhány kockázat, amely az államháztartási rendszeren kívülre besorolt, az állam tulajdonosi részvételével működő vállalkozások növekvő adósságállománya, valamint a bankszektor állami támogatásából eredő esetleges további terhek miatt merül fel.

(11)

A legutóbbi költségvetési konszolidációs csomag elfogadásával Ausztria elindult a fenntarthatóbb államháztartás kialakításához vezető úton. A csomag nem tartalmaz azonban olyan intézkedéseket, amelyek jelentősen egyszerűsítenék a szövetségi kormány, a regionális és helyi önkormányzatok közötti költségvetési kapcsolatokat, annak ellenére, hogy közismert, hogy ebben jelentős megtakarítási potenciál rejlik. Elvi megállapodás született a szövetségi kormány és a regionális önkormányzatok között az egészségügy finanszírozásának központosításáról, ennek részleteit azonban még nem tárgyalták meg.

(12)

A tényleges nyugdíjkorhatár felemelése érdekében Ausztria olyan reformokat hajtott végre, amelyek elsősorban a rokkantságinyugdíj-jogosultság feltételeit korlátozzák. Nem tettek azonban lépéseket a férfiakra és nőkre irányadó törvényes nyugdíjkorhatár 2024–2033-ra tervezett harmonizálása terén. A vállalkozásokon belül fokozni kell az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát és az aktív idősödés kultúráját. A javasolt intézkedések valószínűleg nem elégségesek a tényleges nyugdíjkorhatár kellő mértékű felemeléséhez.

(13)

Az osztrák munkaerőpiac kifejezetten jól teljesített, a munkanélküliségi ráta ugyanis itt volt a legalacsonyabb 2010-ben és 2011-ben az egész Unióban. Az előrejelzések szerint 2020-tól viszont romlani kezd Ausztria munkaerő-potenciálja. Ennélfogva Ausztriának erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a munkaképes korú népességben rejlő potenciált, mégpedig azon problémák orvoslásával, amelyek az idősebb munkavállalók alacsony foglalkoztatási rátájához, az előrehozott öregségi és a rokkantsági nyugdíj széles körben elterjedt igénybevételéhez, a munkából származó jövedelmekre nehezedő magas adó- és társadalombiztosítási terhekhez, valamint a nők viszonylag nagy arányú, alacsony jövedelmű és részmunkaidős foglalkoztatásához kapcsolódnak. Ezen túlmenően nem használják ki kellően a migráns háttérrel rendelkező személyek lehetőségeit, hiszen közülük sokan alacsony képzettségi szintet érnek el, és nehézségeik támadnak külföldön megszerzett készségeik elismertetésével. Uniós átlag alattiak az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérésének (PISA-felmérés) oktatási eredményei, az oktatás terén elért eredmények pedig túlságosan nagymértékben függnek a gazdasági-társadalmi háttértől. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a nagy arányú bejövő mobilitásból fakadóan folyamatosan nő a hallgatók száma, (ami „tömegegyetemet” eredményez), magas a lemorzsolódottak aránya, és jelentős a finanszírozási rés is.

(14)

Ausztria a versenyképességet és a termelékenységet illetően kedvező pozícióban van. Számos területen mégis viszonylagos strukturális gyengeségeket mutat, ami veszélyeztetheti hosszú távú növekedési potenciálját. A szolgáltatói ágazaton belüli verseny alig járult hozzá a belső kereslet élénkítéséhez. Nem kezelték a hálózati hozzáférésért kiszabott magas díjak, valamint a piacon jelen lévő vállalkozások versenytorzító (a piacra lépést, a versenyt és az innovációt akadályozó) magatartásának problémáját. Továbbra is fennállnak a szabadfoglalkozásúakra nehezedő indokolatlan korlátozások: az Ausztria által a Bizottságnál bejelentett szabályozott szakmák száma jóval meghaladja az uniós átlagot. E szakmák esetében a szabályozás indokoltságát és arányosságát értékelni kell. Nem történt kézzelfogható előrelépés Ausztriának az Osztrák Szövetségi Versenyhivatal megerősítésére tett kötelezettségvállalását illetően. Végezetül, a Tanács 2011-es ajánlásának megfelelően Ausztria egy horizontális jogszabály elfogadása és a tartományi jogszabályok módosítása révén átültette a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) (szolgáltatási irányelv).

(15)

Az osztrák pénzügyi szektor különleges kihívásokkal szembesül, mivel az osztrák bankoknak nagy a közép-, kelet- és dél-európai országokkal szembeni kitettsége, és az említett gazdaságokban továbbra is várható az eszközök minőségének romlása. Azon politikai döntéseket megelőzően, melyek hatása a határokon túl is érvényesül, információcserét és koordinációt kell folytatni az érintett országok felügyeleti hatóságaival. A hatóságoknak a továbbiakban is szigorú felügyelet alatt kell tartaniuk és át kell szervezniük az állami támogatásban részesült bankokat, különösen az államosított hitelintézeteket.

(16)

Ausztria számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások, illetve a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásához, valamint az államháztartási fenntarthatóság megerősítéséhez kapcsolódnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az ajánlásokban figyelembe vette.

(17)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Ausztria gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Ausztria fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szintű szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

A tervezetteknek megfelelően hajtsa végre a 2012. évi költségvetést, továbbá erősítse meg és szigorúan hajtsa végre a 2013-ra és az azt követő időszakra vonatkozó költségvetési stratégiát. Közelebbről határozza meg azokat a (különösen nemzeti szint alatti) intézkedéseket, amelyek biztosítják a túlzott hiány időbeni kiigazítását és a túlzotthiány-eljárás vonatkozásában az átlagos éves strukturális kiigazítás végrehajtását a tanácsi ajánlásban foglaltak szerint. Ezt követően gondoskodjon megfelelő strukturális kiigazítási erőfeszítésről, hogy kellőképpen haladhasson a középtávú költségvetési cél felé, és többek között teljesítse a kiadásokra vonatkozó referenciaértéket.

2.

Tegyen további lépéseket a nemzeti költségvetési keret megerősítésére a szövetségi kormány, a regionális és helyi önkormányzatok hatásköreinek megfelelő összehangolása, különösen az egészségügy és az oktatás szervezésének, finanszírozásának és hatékonyságának javítására irányuló konkrét reformok végrehajtása révén.

3.

Tegyen lépéseket a férfiakra és nőkre irányadó törvényes nyugdíjkorhatár harmonizálása érdekében, fokozza az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát, valamint közelebbről kövesse figyelemmel a korai nyugdíjba vonulás korlátozására irányuló nemrégiben hozott reformok végrehajtását, hogy a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való igazítása révén emelkedjen a tényleges nyugdíjkorhatár.

4.

Tegyen lépéseket a munkajövedelemre nehezedő magas adó- és társadalombiztosítási terhek csökkentésére, különösen az alacsony keresetűek esetében, valamint az idősebbek és a nők foglalkoztatási rátájának növelésére, tekintettel arra, hogy ellensúlyozni kell a demográfiai változásoknak a munkaképes népességre gyakorolt hatását. Helyezze át az adóterheket a költségvetésre nézve semleges, az ingatlanadók és a környezetvédelmi adók irányába. Csökkentse a nemek közötti bérszakadékot, és ösztönözze a teljes munkaidős foglalkoztatási lehetőségeket a nők számára, különösen a gyermekek és családtagok számára nyújtott gondozási szolgáltatások bővítésével.

5.

Folytatassa azon intézkedések végrehajtását, amelyekkel javíthatók az oktatási eredmények, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok esetében. Hozzon intézkedéseket a felsőoktatásban lemorzsolódottak számának csökkentése érdekében.

6.

Tegyen további lépéseket a verseny ösztönzésére a szolgáltatói ágazatokon belül, hogy a telekommunikáció, a közlekedés és az energia lakossági piacán megszűnjenek a piacra lépés akadályai. Szüntesse meg a szabadfoglalkozásúakat terhelő indokolatlan korlátozásokat. Szélesítse ki a versenyhatóságok hatáskörét, és gyorsítsa fel a versenyjogi reform végrehajtását.

7.

Folytassa az állami támogatásban részesült bankok átszervezését és felügyeletét, mindeközben kerülje a tőkeáttétel csökkentését. A nemzeti politikai döntések esetében javítsa tovább az együttműködést és a koordinációt a más országok pénzügyi felügyeleti hatóságaival.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/5

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottságnak az „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Belgium 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Belgium 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Belgiumot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy a differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációnak prioritást kell élveznie, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Belgium 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó, 2012. évi stabilitási programját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján végzett részletes felülvizsgálat révén azt is megvizsgálta, hogy Belgiumban tapasztalható-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság a részletes felülvizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy Belgiumban külső egyensúlyhiány tapasztalható, az azonban nem túlzott.

(10)

A 2012. évi stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági pálya 2012-re és 2013-ra vonatkozóan megalapozott, 2014-re és 2015-re vonatkozóan viszont optimista, mivel a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzései alapján a potenciális növekedésre vonatkozóan kirajzolódó legfrissebb becsléseknél sokkal jelentősebb GDP-növekedést irányoz elő. A stabilitási programban szereplő költségvetési stratégia célja az, hogy 2012-ben a hiány a GDP 3 %-a alá kerüljön (a 2011. évi 3,7 %-os értékről a GDP 2,8 %-ára), 2015-ben pedig nulla legyen. A stabilitási program megerősíti a strukturális értelemben vett költségvetési pozícióra vonatkozó középtávú célkitűzést, amely a GDP 0,5 %-át kitevő hiány. Ez megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A 2012-re tervezett költségvetési hiány összhangban van a Tanács által a túlzott hiány kiigazítására vonatkozóan meghatározott határidővel, a tervezett költségvetési konszolidáció pedig megfelel a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlásban szereplő, átlagosan évente legalább a GDP ¾ %-át kitevő (strukturális szinten vett) kiigazításnak. Az államháztartási kiadások növekedésének mértéke – a diszkrecionális bevételi intézkedéseket figyelembe véve – 2013 és 2015-ös időszakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum kiadási referenciaértékeinek, 2012-ben azonban nem. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a stabilitási program előrejelzései szerint 2012-re a strukturális egyenleg a GDP 1,1 %-ával, a 2013–2015-ös időszakban pedig a GDP mintegy 0,8 %-ával javul.

Ugyanakkor kockázatok adódnak abból, hogy a 2013-tól végrehajtandó további intézkedések nincsenek még meghatározva, és a makrogazdasági forgatókönyv 2014-től kezdve túlzottan optimista. A 2011-ben a GDP 98,0 %-át kitevő államadósság – amely jóval meghaladja a 60 %-os küszöböt – a stabilitási program előrejelzése szerint stabilizálódik, majd 2015-ben 92,3 %-ra csökken; ez megfelelő előrehaladást jelentene a Stabilitási és Növekedési Paktum adósságcsökkentési célszáma felé.

Ezenfelül a pénzügyi ágazatnak nyújtott garanciákból adódó rejtett kötelezettségek különösen nagymértékűek. Az államháztartás szabályokon alapuló, többéves kerete szempontjából – különös tekintettel a kiadásokra – előnyös lenne végrehajtási mechanizmusokat és/vagy kötelezettségvállalásokat bevezetni Belgium régiói és közösségei szintjén, valamint helyi szinten, a rájuk vonatkozóan meghatározott hiánycélnak való megfelelés érdekében.

(11)

A népesség idősödésével járó költségeket kezelni kell, továbbá a magas államadósság csökkentése érdekében meg kell valósítani a hiány strukturális csökkentését. Az új szövetségi kormány 2011 decemberében a belga öregségi szociális biztonsági rendszer reformjában állapodott meg. Most a kezdeményezett jogszabályi reformok eredményes végrehajtására és nyomon követésére van szükség a tényleges nyugdíjba vonulási életkor megemelése érdekében. A belga öregségi szociális biztonsági rendszer reformját alapvetően fontos olyan intézkedésekkel alátámasztani, amelyek az aktív idősödést és a hosszabb ideig való munkavállalást ösztönzik, továbbá e cél elérését további reformokkal – így például a kötelező nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz igazításával – is elősegíthetnék.

(12)

A belga pénzügyi rendszer továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe. A belga bankok szerkezetátalakítása még folyamatban van, és a 2008–2009 folyamán a pénzügyi válság miatt nyújtott állami támogatást még nem fizették vissza hiánytalanul. Ráadásul a garanciák jelentős mértéke miatt a bankszektort és a közszférát terhelő kockázatok összefüggenek egymással.

(13)

A folyó fizetési mérleg fokozatosan romlik. A szolgáltatások egyenlegének javulása nem ellensúlyozza a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének romlását. A belga áruexport visszaszorult, nem csupán a világkereskedelem bővüléséhez képest, hanem az euroövezet más tagállamaihoz és az euroövezet átlagához viszonyítva is, ami a fajlagos munkaerőköltségek kedvezőtlen belföldi alakulására utal, Belgium fő kereskedelmi partnereivel (Hollandia, Franciaország, Németország) és az euroövezet egészével összevetve. Az automatikus bérindexálás rendszerének fennállása mellett a reálbérek növekedésének 0,3 % alatt tartására irányuló kormányzati erőfeszítések a 2011–2012-es időszakban valószínűleg nem tudták megakadályozni, hogy a nominálbérek növekedése meghaladja a szomszédos országokban jellemző szintet. Bár a termelékenység szintje magas, Belgiumban a növekedés gyenge, és a közbenső inputok – főként az energia – költségei szintén magasak. A kiskereskedelmi gáz- és villamosenergia-árakat befagyasztották az infláció visszafogása érdekében, ám nem történtek konkrét lépések a béralku és a bérindexálás rendszerének reformja tekintetében. A magánszektorban a kutatás és fejlesztés (K+F) intenzitása az elmúlt években stagnált, és a szakképzett munkaerő hiánya – különösen természettudományos és műszaki téren – jelentősen akadályozhatja majd a belga gazdaság innovációs teljesítményének további fejlesztését.

(14)

Történtek bizonyos strukturális intézkedések a fiatalabb és idősebb munkavállalók foglalkoztatásának javítása és a munkanélküliek nagyobb arányú munkába állítása érdekében. Belgium átfogó reformot indított a munkanélküli ellátások rendszerére vonatkozóan. Ennek ellenére továbbra is strukturális problémák tapasztalhatók a munkaerőpiacon, és többet is lehetne tenni ezek kezelése érdekében. Az egész életen át tartó tanulásban való részvételi arány fokozása, valamint a szakoktatás és -képzés területére irányuló reformok alapvetően fontosak az aktív munkaerő-piaci intézkedések eredményességéhez, különösen az idősebb munkavállalók és a hátrányos helyzetű csoportok, így a migráns háttérrel rendelkező személyek esetében. Nem történt jelentős előrelépés a munkaerő adóterhének csökkentése terén. A legalacsonyabb bérekre vonatkozóan 2011 júniusában új adójóváírást vezettek be, ám ez nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy orvosolja a legalacsonyabban fizetetteket érintő munkanélküliségi csapdákat. Nem történt elmozdulás a munka adóterhei felől a fogyasztást terhelő adók és/vagy környezetvédelmi adók irányába.

(15)

A kiskereskedelemben és a hálózatos iparágakban jellemző visszafogott versenyből, valamint a felügyeleti keret gyengeségeiből fakadóan Belgiumban számos áru és szolgáltatás általában drágább, mint más tagállamokban. A kiskereskedelemi ágazatban még mindig jelentősek az akadályok és a működési korlátozások. Versenykorlátozó rendelkezések szabják meg továbbra is a nyitvatartási időt, védik a már piacon lévőket az új belépőktől, és gátolják az új üzleti modellek és technológiák elterjedését. A versenyt érintően a hálózatos iparágaknál jellemző közös probléma Belgiumban a piacon lévők erős pozíciója és a többi tagállamhoz képest magas belépési korlát, aminek eredményeként ezekben az ágazatokban a korábban monopóliummal rendelkezők továbbra is magasabb árakat szabnak, mint amire egy versenypiacon lehetőségük lenne. A belga versenyhatóság reformja folyamatban van, ám nem egyértelmű még, hogy a megreformált hatóság kellőképpen független lesz-e, és rendelkezik-e majd a szükséges forrásokkal.

(16)

Bár Belgium jól halad a megújuló energiaforrások gazdaságban való arányának növelésére vonatkozó célkitűzés megvalósítása felé, a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban (6) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 15 %-os célkitűzés irányában az előrejelzés szerint gyakorlatilag nem történik előrelépés. E helyzet kezelésére 2011-ben Belgium nem fogadott el megfelelő intézkedéseket vagy szakpolitikai kezdeményezéseket.

(17)

Belgium számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások és a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a versenyképesség fokozására, a foglalkoztatási ráta növelésére, az államháztartás fenntarthatóságának javítására és a pénzügyi stabilitás erősítésére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások teljesítését. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(18)

A Bizottság az európai szemeszterrel összefüggésben elvégezte Belgium gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint benyújtotta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Belgium fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi a Bizottságnak az európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(20)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményének és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 1., 4., 5. és 6. ajánlás tükrözi,

1.

Hajtsa végre a 2012. évre vonatkozó költségvetést, biztosítva azt, hogy a túlzott hiányt 2012-ig kiigazítsák. Emellett határozza meg a 2013. évre és az azt követő időszakra vonatkozó, a költségvetési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedéseket, biztosítva ezáltal a túlzott hiány tartós kiigazítását és a középtávú célkitűzés felé való megfelelő előrelépést, beleértve a kiadási küszöbértéknek való megfelelést, és biztosítva az adósság csökkenésére meghatározott küszöbértéknek való megfelelés felé haladást. Módosítsa a költségvetési keretet annak érdekében, hogy a költségvetési célkitűzések a szövetségi és a szövetségi alatti szinteken kötelező erejűek legyenek, továbbá fokozza a kormányzati szintek tekintetében a tehermegosztás átláthatóságát és az elszámoltathatóságot.

2.

Folytassa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítását az idősödéssel kapcsolatos kiadások megfékezésével, beleértve az egészségügyi kiadásokat is. Hajtsa végre az előnyugdíj- és a nyugdíjrendszer reformját, és tegyen további lépéseket a tényleges nyugdíjba vonulási életkor emelése érdekében, többek között a kötelező nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz igazítása révén.

3.

Ösztönözze a leggyengébb bankok tőkeemelését a bankszektor erejének megalapozása érdekében, hogy az ágazat be tudja tölteni szokásos szerepét a gazdaságnak történő hitelnyújtásban.

4.

A munkahelyteremtés és a versenyképesség erősítése érdekében tegyen lépéseket – a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – a béralku és a bérindexálás rendszerének reformja irányába. Első lépésként biztosítsa, hogy a bérek növekedése jobban tükrözze a munkaerő termelékenységének és versenyképességének alakulását i. a „bérnormában” meghatározott utólagos korrekciós mechanizmusok alkalmazásának biztosításával és a költségek tekintetében való versenyképesség javítása érdekében az átfogó megállapodások előtérbe helyezésével; valamint ii. az ágazati kollektív szerződések mentességi záradékai alkalmazásának elősegítésével, hogy a bérek növekedése jobban tükrözze a munkaerő termelékenységének helyi szintű alakulását.

5.

Valósítson meg jelentős átcsoportosítást a munka adóterhei felől a növekedést kevésbé torzító adóformák, ezenbelül például a környezetvédelmi adók irányába. Folytassa a munkanélküli ellátások rendszerének megkezdett reformját a foglalkoztatást visszafogó tényezők csökkentése érdekében, és a foglalkoztatás támogatását és az aktivizálást szolgáló politikákat összpontosítsa erőteljesebben az idősebb munkavállalókra és a hátrányos helyzetű csoportokra, különösen a migráns háttérrel rendelkező személyekre. Használja ki a munkaerő-piaci hatáskörök tervezett további regionalizációját arra, hogy erősödjön a munkaerő régióközi mobilitása, és fokozódjon a koherencia az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzés és a foglalkoztatás területére vonatkozó politikák között. Terjessze ki az aktivizálást célzó jelenlegi intézkedéseket valamennyi korcsoportra.

6.

Az akadályok lebontásával és a működési korlátozások enyhítésével tegyen további intézkedéseket a kiskereskedelmi ágazatban folyó verseny erősítése érdekében. A szabályozási korlátok felülvizsgálatával és az állami támogatási szabályok hatékony érvényesítését szolgáló intézményi rendelkezések megerősítésével tegyen intézkedéseket a hálózatos iparágakban folyó verseny erősítésére.

7.

Tegyen további lépéseket a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére meghatározott célok elérésének felgyorsítására, különösen annak biztosításával, hogy a közlekedési ágazat jelentősen hozzájáruljon e célhoz.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/9

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Bulgária 2011-es nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Bulgáriának a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Bulgáriát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án (a Tanács 2011. december 9-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság 2012-es éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Bulgária 2012. április 12-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján végzett részletes felülvizsgálat révén azt is megvizsgálta, hogy Bulgáriában tapasztalhatók-e makrogazdasági egyensúlyhiányok. A Bizottság a részletes felülvizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában belső makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható ugyan, de az nem túlzott mértékű.

(10)

A Bulgária által tett első 2012-es adatbejelentés szerint, amely a hiány és az adósság alakulását mutatta a 2008 és 2011-es évek vonatkozásában, a túlzotthiány-eljárás alkalmazása során, az államháztartás 2011-es hiánya nem érte el a Szerződésben szereplő referenciaértéket, vagyis a GDP 3 %-át. Ezenfelül a Bizottság szolgálatainak 2012 tavaszi előrejelzése azt vetíti előre, hogy az államháztartás hiánya a Szerződésben szereplő referenciaérték alatt marad, és várhatóan tovább csökken az elkövetkező időszakban. Ennek eredményeképpen, a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak megfelelően, a Bizottság 2012. május 30-án ajánlást fogadott el a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatnak a Szerződés 126. cikkének (12) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozatra (5) vonatkozóan.

(11)

A 2012-es konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével összehasonlítva a konvergenciaprogramban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó 2012 és 2013-as makrogazdasági forgatókönyv túlzottan optimista, ugyanis e szerint az éves növekedés 2012-ben várhatóan eléri az 1,4 %-ot, 2013-ban pedig a 2,5 %-ot. A Bizottság szolgálatainak 2012 tavaszi előrejelzése 2012-re 0,5 %-os, 2013-ra pedig 1,9 %-os növekedést prognosztizál. A túlzott hiány 2011-es kiigazítását követően a programban körvonalazott költségvetési stratégia célja, hogy a programidőszak végéig egyensúlyközeli költségvetési helyzetet érjenek el a strukturális költségvetés és az államháztartás egyensúlya tekintetében egyaránt. A strukturális értelemben vett középtávú költségvetési célt kismértékben felülvizsgálták, és a GDP 0,6 %-át kitevő hiányt a GDP 0,5 %-ának megfelelő hiányra mérsékelték. Az új középtávú költségvetési cél tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (6) alapján Bulgária a konvergenciaprogram-időszak folyamán tervezi elérni a középtávú költségvetési célját.

A költségvetési kiadások növekedésének aránya – a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembevételével – a 2012–2014-es időszakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban szereplő kiadási küszöbértéknek, 2015-ben viszont várhatóan nem. A tervezett költségvetési konszolidációt többféle komoly kockázat terheli az alábbiakból kifolyólag: i. az optimista makrogazdasági forgatókönyv, valamint a gazdaság kevésbé adóintenzív növekedési struktúrája miatti alacsonyabb bevételek; valamint ii. a közszféra alacsony hatékonysága, különösen az egészségügy hátralékai miatt, ami jelentős kiadási nyomást idézhet elő. A konvergenciaprogram szerint az adósságráta a GDP 60 %-a alatt marad, és várhatóan 2012-ben, a GDP közel 20 %-án tetőzik, majd csökken a programidőszak folyamán. Komoly lehetőségek kínálkoznak az adóbehajtás hatékonyságának javítására, és az e területen történő előrelépés lehetővé tenné Bulgária számára az erőteljesebb növekedést ösztönző kiadások támogatását. Az egységes költségvetési törvény módosításaként elfogadták azt az előírást, hogy a költségvetési hiányt 2 % alatt kell tartani, az államháztartási kiadásokat pedig a GDP 40 %-ára kell korlátozni, ezzel megerősítették a pénzügyi keret jogilag kötelező jellegét és javították a költségvetési tervezés kiszámíthatóságát. Mindazonáltal továbbra is kihívást jelent a középtávú költségvetési keret tartalmának további javítása, valamint az eredményszemléletű beszámolók erősítése, többek között az állam tulajdonosi részvételével működő vállalkozások és az önkormányzatok által készített beszámolók minőségének és pontos benyújtásának javítása révén.

(12)

A kormány jelentős előrehaladást ért el a nyugdíjreform egyes intézkedései terén, beleértve a férfiakra és nőkre egyaránt érvényes nyugdíjkorhatárra, valamint a hadseregben és a rendőrségben foglalkoztatottak szolgálati viszonyának időtartamára vonatkozó intézkedéseket. Mindazonáltal középtávon továbbra is kihívást jelentenek a nyugellátási rendszer hiányosságai. A változtatások során nem terveznek olyan lépéseket, amelyek azonos kötelező nyugdíjkorhatárt állapítanának meg a férfiak és a nők számára. Emellett nem korlátozzák hatékonyan az alkalmazottak korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségeit. Továbbra is fontos kihívást jelent a járulékot nem fizetők beemelése a nyugdíjrendszerbe, valamint a rokkantsági nyugellátások folyósítási feltételeinek és ellenőrzésének megszigorítása.

(13)

Bulgáriában a legmagasabb a súlyos anyagi nélkülözés által veszélyeztetettek aránya az Unión belül, az idősek és a gyermekek pedig különösen kiszolgáltatottak. Átfogó intézkedésekre van szükség. Prioritásként kell kezelnie a szociális transzferek hatékonyságának javítását. A gazdaságilag aktív roma lakosságnak csupán a fele foglalkoztatott. A nemrég elfogadott nemzeti romaintegrációs stratégia sokféle akadály lebontására irányul, azonban részletes cselekvési tervvel is alá kell támasztani ahhoz, hogy a 2012–2020-as időszak során alkalmazni lehessen.

(14)

A válság különösen súlyosan érintette az alacsonyan képzett munkavállalókat (ők teszik ki a munkanélküliek legnagyobb részét), és jelentősen növelte az ifjúsági munkanélküliséget. Ezenfelül 2009 óta az Unió többi részénél sokkal gyorsabban emelkedik a tartós munkanélküliség, ami főként a rendelkezésre álló és a munkaerőpiac által igényelt készségek közötti eltérést és területi egyensúlytalanságokat tükrözi, mivel a legtöbb munkahelyet az alacsony képzettségű szegmensben szüntették meg. Felül kell vizsgálni a társadalombiztosítási járulékok alsó küszöbértékeit meghatározó rendszert, hogy egyensúlyt teremtsenek a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása iránti igény, valamint annak biztosítása között, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók ne szoruljanak ki a munkaerőpiacról. Az állami szféra bérkiadásainak 2010–2012-re történő befagyasztására hozott kormányzati intézkedés megalapozott és megfelelő válaszlépés, amely a bér- és munkaerőköltségek, valamint a termelékenység szintjeinek közelítéséhez is hozzájárul. Nemzeti kezdeményezés indult a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének átfogó kezelésére. Az állami foglalkoztatási szolgálatok színvonala továbbra is viszonylag alacsony, és fokozni kell a munkatársak képzésének intenzitását, különös tekintettel a roma mediátorokra. További intézkedésekre van szükség az alacsony képzettségűek számára nyújtott, aktivizálást, munkahelykeresést, munkaközvetítést és átképzést segítő, valamint egyénre szabott szolgáltatások javításához.

(15)

Bulgáriában a legmagasabb az olvasás és a matematika, valamint a természettudományok terén gyengén teljesítők aránya az Unión belül (az OECD 2009. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése [PISA-felmérés] szerint), ami azt jelzi, hogy komoly strukturális akadályok nehezítik a minőségi oktatás biztosítását. Az alacsony oktatási teljesítmények ahhoz kapcsolódnak, hogy a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma lakosság kevéssé jut hozzá az oktatáshoz, az iskoláknak nincs kellő önrendelkezése, hiányoznak a teljesítmény javítását ösztönző tényezők, gyenge a nemzeti értékelési rendszer és nem kellő mértékű az elszámoltathatóság. A felsőoktatásban továbbra is rendkívül korlátozott az előrehaladás, bár a közelmúltban tettek néhány ígéretes erőfeszítést. A felsőoktatási törvény tervezett módosításait a növekedés szempontjából elsődlegesen fontos intézkedésként kell végrehajtani, továbbá megfelelő irányítást, beruházásokat és politikai akaratot kell azokhoz társítani.

(16)

Bulgáriában alacsony a kutatásba és az innovációba (K+I) történő beruházások szintje. Növelni kell a K+I beruházásokat annak érdekében, hogy 2020-ra az ország elérje a GDP 1,5 %-át jelentő célt, és megfelelő innovációs stratégiát kell kialakítani. Bulgáriában a K+I igazgatás széttagolt. Bulgáriának erősítenie kell az egyetemeit, és stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy a felsőoktatási intézményeket bevonják az innovációs tevékenységekbe. Az egyetemek és a magánszektor közötti együttműködés elősegítésének keretei nem léteznek, továbbá a finanszírozást versenyeztetve, érdemek alapján, és átlátható módon kellene elosztani. Továbbra is szűk keresztmetszetek akadályozzák azokat az újonnan alapított vállalkozásokat és innovatív kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), amelyek finanszírozást igényelnek. A fiatal és innovatív vállalkozások számára nyújtott állami pénzügyi eszközök és kezességvállalások még csak a bevezetésük kezdeti szakaszában vannak, és hatásaik sem érezhetők még.

(17)

Jelenleg Bulgária igazgatási kapacitása nem elegendő a közúti, vasúti és vízi infrastrukturális projektek megfelelő irányításához. A közigazgatási reform főként az állami szektor alkalmazottainak létszámcsökkentésére helyezte a hangsúlyt, és kevés kísérlet történt az alacsony hatékonyság egyéb forrásainak megszüntetésére. Az uniós alapok felhasználása – az utolsó két év folyamatos fejlődése ellenére – továbbra is alacsony szintű. Ennek legfontosabb okai a meglévő, bonyolult közigazgatási eljárások, és a vállalkozásoknak a társfinanszírozás biztosítása terén jelentkező nehézségei. Változatlanul komoly kihívások mutatkoznak az üzleti és a szabályozási környezet további javítása, valamint az állami szektor igazgatási kapacitásának erősítése terén megvalósítandó előrelépés tekintetében. Az elektronikus kormányzat bevezetését sokszor elhalasztották. A bolgár adórendszert jelentős adókikerülés és alacsony igazgatási hatékonyság jellemzi. Magasak az adóbehajtás igazgatási költségei, valamint az adófizető vállalkozások időráfordításai.

(18)

Az új közbeszerzési törvény fontos lépés a szabálytalanságok ellenőrzésére, megelőzésére és szankcionálására irányuló rendszer javítása terén. Ezeket az erőfeszítéseket az alábbi két tekintetben kell kiegészíteni: i. hatékonyan kell alkalmazni az előirányzott szankciókat; valamint ii. a Közbeszerzési Hivatal számára hivatalból történő eljárásra vonatkozó hatáskört kell biztosítani.

(19)

A megkezdett reformok ellenére Bulgária továbbra is fenntart bizonyos belépési korlátokat a hálózatos ágazatok, így a vasúti közlekedés, a távközlés és az energiaügy terén. Az energiapiacok működése – nagy- és kiskereskedelmi szinten egyaránt – továbbra is problémákat vet fel. Különösen javításra szoruló terület többek között az energia- és gáztőzsde, valamint a működőképes kiegyenlítő piac és a szabályozott fogyasztói árak hiánya. Ezenfelül Bulgáriának biztosítania kell az átviteli rendszer szabályozási függetlenségét. Bulgária nagymértékben egyetlen energiaellátási útvonaltól függ, belföldi energiapiaca pedig nem megfelelően működik, így az ország ki van téve a komoly kínálati sokkok veszélyének. Javítani kell az energiafüggőség felszámolását célzó, meglévő intézkedéseket. Mostanáig túl lassan haladt az új gázellátási infrastruktúra kiépítése. Jóllehet formálisan elfogadtak néhány kívánatos reformot, és 2011-ben növekedett a megújuló energia részaránya, a reformok végrehajtása továbbra sem kielégítő a közpolitikák magánérdekek alá rendelésének és a közbeszerzéseknek betudhatóan, valamint az állami tulajdonú energiavállalatok gyenge irányítása miatt.

(20)

Bulgária számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások és a 2011-ben tett vállalások végrehajtása az alábbi területekhez kapcsolódnak: az államháztartás fenntarthatóságának javítása, a foglalkoztatás előmozdítása, az állami szektor versenyképességének fokozása és a pénzügyi stabilitás megerősítése. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen érékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(21)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Bulgária gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint bemutatta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Bulgária fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntések során történő beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(22)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(23)

A Bizottság részletes felülvizsgálata és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a reformprogramot és a konvergenciaprogramot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 3. és 5. ajánlás tükrözi,

1.

Továbbra is folytasson megalapozott költségvetési politikákat, hogy 2012-ig elérje a középtávú költségvetési célt. Ennek érdekében a tervek szerint hajtsa végre a költségvetési stratégiát, biztosítsa a kiadási küszöbérték betartását, és álljon készen további intézkedések meghozatalára a költségvetési forgatókönyvet fenyegető kockázatok valóra válása esetén. Fokozza a közkiadások minőségének javítására irányuló erőfeszítéseit, különösen az oktatás- és az egészségügy területén, továbbá hajtson végre az adózási fegyelmet erősítő átfogó stratégiát az adóbevételek további növelése és az árnyékgazdaság felszámolása céljából. Javítsa tovább a középtávú költségvetési keret tartalmát és a beszámolási rendszer minőségét.

2.

Tegyen további lépéseket a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát fenyegető kockázatok csökkentésére és megfelelőségének javítására, azonos kötelező nyugdíjkorhatárt állapítva meg a teljes pályafutásuk alatt járulékot fizető férfiak és nők számára. Alkalmazzon szigorúbb feltételeket és ellenőrzést a rokkantsági nyugellátások folyósítása tekintetében.

3.

Gyorsítsa fel a nemzeti ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását. Biztosítsa, hogy a szociális biztonsági járulékok minimális küszöbértékei ne tartsanak vissza a bejelentett munkavégzéstől. Fokozza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljesítményének javítására irányuló erőfeszítéseket. A szegénység enyhítése érdekében javítsa a szociális transzferek hatékonyságát, könnyítse meg a gyermekek és az idősek minőségi szociális szolgáltatásokhoz jutását, továbbá hajtsa végre a nemzeti roma integrációs stratégiát.

4.

Gyorsítsa fel a közoktatásra és a felsőoktatásra vonatkozó, megfelelő jogi aktusok és az azokat kísérő intézkedések reformját, a hangsúlyt a tanterv korszerűsítésére, a tanárképzés javítására, valamint a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz való hatékony hozzájutásának biztosítására helyezve. Javítsa a kezdő vállalkozások és a kkv-k forráshoz jutását, különösen azokét, amelyek innovatív tevékenységeket folytatnak.

5.

Fokozza az igazgatási kapacitás erősítésére és a reformokra irányuló erőfeszítéseket, csökkentve a bürokráciát és az adófizetés és -beszedés költségeit, valamint javítva az uniós pénzeszközök felhasználását, különösen a közúti és vasút közlekedés, valamint a vízgazdálkodás területén. Javítsa az igazságszolgáltatási rendszer minőségét és függetlenségét, és gyorsítsa fel az elektronikus kormányzás bevezetését. Erősítse a szabályozó hatóságok, és a legfontosabb szállítási ágazatok állami igazgatási kapacitásait.

6.

Gondoskodjon a közbeszerzési törvény zavartalan végrehajtásáról. Erősítse a szabálytalanságok megelőzését, továbbá alkalmazza hatékonyan a közbeszerzési törvény és az összeférhetetlenségről szóló törvény alapján kiszabható szankciókat.

7.

Hozzon intézkedéseket a piaci akadályok, a garantált nyereségre vonatkozó megállapodások és az árszabályozás megszüntetésére. Biztosítsa az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők függetlenségét; egészítse ki a piaci szerkezetet, különösen az energiatőzsdék és a kiegyenlítő piacok tekintetében. Javítsa a villamosenergia- és a gázellátási összeköttetéseket, erősítse az energiahatékonyságot, és fokozza az ellátás zavarainak kezeléséhez szükséges kapacitást.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/13

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Ciprus 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Ciprus 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról (a továbbiakban: a 2011-es tanácsi ajánlás).

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Ciprust azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Ciprus 2012. május 7-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját, 2012. május 10-én pedig 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálat során azt is értékelte, hogy Ciprus esetében fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság részletes felülvizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy Ciprus esetében a bankszektora és a vállalati szektor eladósodottsága miatt fennáll a belső egyensúlyhiány, valamint külső és belső egyensúlyhiány áll fenn, habár nem túlzott mértékben, a fiskális dinamikájára és versenyképességére vonatkozóan.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2012–2014-re vonatkozóan optimistának tűnik. Bár magában foglalja a növekedési kilátások jelentős lefelé módosítását, a stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyvre továbbra is lefelé mutató kockázatok hatnak, amelyek különösen a belföldi kereslet 2012–2013-as alakulásával kapcsolatosak. A stabilitási programban vázolt költségvetési stratégia célkitűzése, hogy 2012-ig kiigazítsa a túlzott hiányt, valamint 2014-ig elérje a középtávú költségvetési célt és azt tartsa 2015-ben is. A stabilitási program megerősíti a strukturális szempontból kiegyensúlyozott költségvetés előzőleg meghatározott középtávú célját, amely megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A túlzott hiány tervezett kiigazítása összhangban áll a Tanácsnak a túlzotthiány-eljárás keretében 2010. július 13-án kiadott ajánlásában megállapított határidővel. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján, az átlagos éves költségvetési konszolidáció, amelyet a 2011–2012-es időszakban a GDP 1,5 %-ára terveztek, megegyezik a Tanács által ajánlott konszolidációval. A tervezett előrelépés a középtávú költségvetési cél elérésére 2013-ban elegendő, mivel magasabb, mint a Stabilitási és Növekedési Paktumban megállapított, a GDP 0,5 %-ának megfelelő referenciaérték, mind a Bizottság szolgálatainak 2012-es tavaszi előrejelzése, mind a stabilitási program szerint.

Az államháztartási kiadások növekedése, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket is, 2013–2014-ben összhangban áll a Stabilitási és Növekedési Paktum kiadásokra vonatkozó referenciaértékeivel, 2015-ben azonban már nem. A stabilitási program költségvetési céljait illetően felmerülnek bizonyos kockázatok a 2012–2014-ben optimistának tűnő makrogazdasági forgatókönyvvel, valamint a 2013-ban tervezett költségvetési konszolidációval kapcsolatosan, mivel ezek részben olyan intézkedéseken alapulnak, amelyek nincsenek egyértelműen meghatározva. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság, amely 71,6 %-ra nőtt 2011-ben, 72,1 %-ra nő 2012-ben, mielőtt 2015-re fokozatosan 65,4 %-ra csökkenne. A Stabilitási és Növekedési Paktum adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértéke szempontjából Ciprus átmeneti időszakban lesz 2013 és 2015 között, és a stabilitási programban bemutatott tervek kellő mértékű előrehaladást biztosítanak az adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértéknek való megfeleléshez. Ehhez az előrejelzéshez azonban bizonyos kockázatok társulnak, amelyek a pénzügyi vállalatok esetleges mentési műveleteivel kapcsolatosak.

(11)

Számottevően javítani kell az adóigazgatás hatékonyságát, mivel az adóbehajtással kapcsolatos adminisztratív költségek nagyon magasak Cipruson. Az adóbehajtás viszonylag lassú. Különösen az adóigazgatással kapcsolatos kiadások GDP-arányosan, valamint a nettó bevételek beszedésével kapcsolatos adminisztratív költségek magasak és emelkedő tendenciát mutatnak. Szükség van a nem hivatalos/be nem jelentett munkától való elmozdulást ösztönző és az adóelkerülés elleni intézkedésekre. Ezenfelül erősíteni kell az adóbehajtás hatékonyabbá tételére irányuló kezdeményezéseket.

(12)

Tekintettel a ciprusi bankok görög gazdaságnak való nagymértékű kitettségére, a banki eszközök teljesítményét, a jövedelmezőséget, a tőkepuffereket és a likviditási tartalékokat negatívan érintette a görög államadósság átalakítása, valamint a görög hitelfelvevőkhöz kihelyezett nem teljesítő hitelek emelkedő száma. Nagyon magas a konszolidált ciprusi bankszektor Görögországnak való teljes kitettsége. A parlament 2011. december 14-én két törvényt fogadott el a pénzügyi rendszer bankválságokkal szembeni stressztűrő képességének erősítése érdekében. Az összes belföldi betét mintegy 40 %-át kezelő szövetkezeti hitelintézetek felügyeletének megerősítésében történt előrelépés azonban mindezidáig nem kielégítő.

(13)

Ciprus kihívásokkal néz szembe az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását illetően, különösen a nyugdíjak területén. Ciprus két jelentős strukturális intézkedést hajtott végre nyugdíjrendszerének megreformálására. Míg az elfogadott intézkedések ugyan fontosak és hitelesek, Ciprus válasza nem kellőképpen ambiciózus, hogy biztosítsa a rendszer fenntarthatóságát és megfelelőségét, valamint méltányosságának javítását hosszú távon. További intézkedésekre van szükség a munkavállalók vállalkozásokon belüli foglalkoztathatóságának fenntartása érdekében, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésének alátámasztására. Az időskori szegénységet illetően, Ciprus csak részben foglalkozott a szegénységi küszöb alatt élő idősek magas arányának problémájával. Az elfogadott intézkedések nem elegendőek, hogy rövid távon javítsák a szegénység által veszélyeztetett nyugdíjasok megfelelő jövedelmi viszonyait.

(14)

Az intézkedések nem foglalkoztak érdemben az egyenlőtlenségekkel és hiányosságokkal az egészségügyi szektorban. A 2011-es tanácsi ajánlás, és annak 3. ajánlása ellenére eddig nem határoztak meg egyértelmű menetrendet a nemzeti egészségbiztosítási rendszer kialakítására vonatkozóan. Ez kockázatokat jelent az államháztartás hosszú távú kontrolljára és fenntarthatóságára, valamint az egészségügyi ellátás minőségére nézve.

(15)

A kormány lépéseket tett a 2011. évi ajánlás bérindexálásra (cost of living allowance, – COLA) vonatkozó kérdésének kezelésére, különösen a bérek kétéves befagyasztásának elfogadásával a szélesebb értelemben vett közszférában. A kormány és a szociális partnerek továbbá megegyeztek abban, hogy 2012. június végéig párbeszédet kezdeményeznek a megélhetési költségekkel kapcsolatos juttatások (COLA) rendszerének felülvizsgálata céljából. Folytatni kell a rendszer átfogó reformját a szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlattal összhangban, a reálbérek és a termelékenység alakulása közötti kapcsolat erősítése és a rendszer méltányosságának javítása céljából. Ez nemcsak Ciprus versenyképességét erősítené, hanem a munkaerő hatékonyabb elosztásához is vezetne. Míg ezek a helyes irányba tett első lépéseket jelentik, e fejlemények relevanciája és hitelessége döntően a reformokról és a bérindexálási rendszerről jelenleg folyó szociális párbeszéd végeredményétől és a végrehajtásától függ.

(16)

A romló makrogazdasági kilátások hátrányosan érintették a ciprusi munkaerőpiacot, növelve a munkanélküliségi rátát és jelentős növekedést okozva az ifjúsági munkanélküliség terén. Ciprus számos pozitív lépést tett e kihívás kezelésére. Ezek az intézkedések fontosak, azonban nem elég hatásosak, különösen az oktatás és a szakképzés területén, ahol a végrehajtást fel kell gyorsítani. További lépésekre van szükség az ifjúsági munkanélküliség kezelésére, valamint a munkaerő átképzésére és továbbképzésére a munkaerőpiacon szükséges átmenet megkönnyítése érdekében, az olyan csoportokra helyezve a hangsúlyt, amelyek alacsony arányban vesznek részt az egész életen át tartó tanulást célzó tevékenységekben, mint például az alacsony képzettségű és az idősebb munkavállalók.

(17)

A szolgáltatási szektort illetően, Ciprus horizontális törvény útján átültette a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet (6) (szolgáltatási irányelv), amelyet számos ágazatspecifikus módosító törvény és rendelet kísért. Egyes ágazatokban azonban (pl. a kiskereskedelem, a turizmus és építőipari szolgáltatások) az ágazatspecifikus szabályozás továbbra is elfogadásra vár. Bár az uniós átlaghoz képest Ciprus kedvező helyet foglal el a szakmai szolgáltatások szabályozását illetően, és a kilencven szabályozott foglalkozás közül mindössze négy üzleti szolgáltatás, bizonyos szabályozott szakmai szolgáltatások – mint például az ügyvédek és az építészek – esetében továbbra is léteznek rögzített vagy minimumtarifák.

(18)

A részletes felülvizsgálat keretében elvégzett elemzés alapján megállapítható, hogy Cipruson egyensúlyhiányok állnak fenn. Különösen a makrogazdasági fejlemények miatt a folyó fizetési mérleg, az államháztartás és a pénzügyi szektor területén szoros nyomon követésre van szükség, és sürgősen figyelmet kell fordítani a gazdaságpolitikára annak érdekében, hogy elháruljanak a gazdaság és a gazdasági és monetáris unió működését érintő negatív hatások. Konkrétabban, a ciprusi gazdaság tartós és jelentős folyó fizetési mérleghiányt mutat, amelyet az ár-/költségalapú versenyképesség fokozatos romlásának betudható külkereskedelmi hiány, az államháztartás egyensúlyának éves hiányba forduló és még a gazdaság recesszióból való kilábalása után is növekedő hiánya, valamint a magánszféra növekvő eladósodottsága okoz. Különösen a nem pénzügyi vállalatok nagyon sérülékenyek magas eladósodottságuk miatt, amellyel alacsony nyereségesség párosul, a nem teljesítő hitelek jelentős növekedését eredményezve ebben a szektorban. A bankszektor nagymértékű kitettsége a görög államkötvényeknek és a görög gazdaságnak szintén nagy kockázatot jelent. Ezenfelül a növekedés kilátásai kedvezőtlenek, ami továbbra is nehezíti az egyensúlytalanságokból való viszonylag lassú kibontakozást.

(19)

Ciprus számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások, illetve a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a versenyképesség javítására, a foglalkoztatási ráta növelésére, az államháztartás fenntarthatóságára, valamint a pénzügyi fenntarthatóság erősítésére vonatkoznak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az ajánlásokban figyelembe vette.

(20)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Ciprus gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és értékelte a stabilitási programot, valamint a nemzeti reformprogramot, valamint benyújtotta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Ciprus fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szintű szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(21)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(22)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményénk és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 1., 2. és 7. ajánlások tükrözik,

1.

Tegyen további intézkedéseket a túlzott hiány tartós kiigazítása érdekében 2012-ben. A középtávú költségvetési cél 2014-ig történő elérésének és a kiadásokra vonatkozó referenciaértékkel való megfelelés biztosítása, valamint az adósságcsökkentési referenciaérték terén kellő előrehaladás biztosítása érdekében szigorúan hajtsa végre a kellően konkrét intézkedésekkel támogatott költségvetési stratégiát 2013-ra vonatkozóan és azt követően. Gyorsítsa fel egy kötelező jogi erővel és korrekciós mechanizmusokkal rendelkező többéves költségvetési keret bevezetését. Tegyen intézkedéseket a kiadások szoros ellenőrzése érdekében, és a lehető leghamarabb valósítsa meg a program- és teljesítményalapú költségvetési tervezést. Javítsa az adózási morált és az adóelkerülés elleni küzdelmet.

2.

Még jobban hangolja össze a szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti és szabályozási keretét a kereskedelmi bankokra alkalmazandó standardoknak megfelelően. Erősítse a pénzügyi intézmények hatékony feltőkésítésére vonatkozó szabályozó rendelkezéseket annak érdekében, hogy csökkentse a pénzügyi szektor külső sokkoknak való kitettségét.

3.

Javítsa tovább a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát és megfelelőségét és orvosolja a szegénység magas szintjét az időskorúak körében. Gondoskodjon a tényleges nyugdíjkorhatár emeléséről, és ennek keretében hangolja össze a kötelező nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedésével.

4.

Haladéktalanul fejezze be és hajtsa végre a nemzeti egészségbiztosítási rendszert egy ütemterv alapján, amely biztosítja annak pénzügyi fenntarthatóságát, valamint az ellátáshoz alanyi jogon való hozzáférést.

5.

Javítsa a munkaerő szakmai képességeit annak érdekében, hogy növelje a munkavállalók foglalkozási mobilitását a magas növekedési potenciállal és hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek felé. Tegyen további lépéseket az ifjúsági munkanélküliség kezelésére, hangsúlyt fektetve a vállalatoknál végzett szakmai gyakorlatra, valamint az önálló vállalkozás előmozdítására. Tegyen megfelelő szakpolitikai intézkedéseket a keresleti oldalon a vállalati innováció ösztönzésére.

6.

Szüntesse meg az indokolatlan korlátokat a szolgáltatások piacán, különösen a szolgáltatási irányelv végrehajtásának javításával a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező szolgáltatási szektorokban (beleértve a turizmust) és a szakmai szolgáltatások piacának megnyitásával.

7.

Javítsa a versenyképességet, többek között a bérindexálás rendszerének megreformálásával, a szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlattal összhangban, hogy az jobban tükrözze a termelékenység alakulását. Tegyen lépéseket a gazdaság szerkezetének diverzifikálására. Állítsa helyre a költségvetési egyensúlyt a kiadások visszafogásával.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/17

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el a Cseh Köztársaság 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott a Cseh Köztársaság 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben a Cseh Köztársaságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

2012. március 2-án az Európai Tanács jóváhagyta a pénzügyi stabilitással, a költségvetési konszolidációval és a növekedést támogató intézkedésekkel kapcsolatos prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

A Cseh Köztársaság 2012. április 25-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját, 2012. április 13-án pedig 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(9)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően a konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A konvergenciaprogram szerint a 2012-es GDP-növekedés várhatóan 0,2 %, a 2013-as pedig 1,3 % lesz ellentétben a Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzésében prognosztizált 2012-es 0 %-kal és 2013-as 1,5 %-kal. A konvergenciaprogramban körvonalazott költségvetési stratégia célja egy kiegyensúlyozott költségvetés elérése 2016-ra. A 2013-ban a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiánycél összhangban áll a túlzott hiány kiigazítására vonatkozóan a 2009. december 2-i tanácsi ajánlásokban meghatározott határidővel. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a 2010–2013-as időszakban a GDP 0,9 %-ának megfelelő éves átlagos költségvetési kiigazítás kismértékben a Tanács által javasolt, a GDP 1 %-ának megfelelő kiigazítás alatt van. A konvergenciaprogram megerősíti, hogy a középtávú költségvetési cél a GDP 1 %-át kitevő hiány, amely megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt – 2015-ben elérendő – követelményeket. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg alapján a középtávú költségvetési cél elérésének irányába tett előrelépések 2014-ben a GDP 0,8 %-ának, 2015-ben pedig 0,7 %-ának felelnek meg; az államháztartási kiadások növekedésének mértéke összhangban van a kiadásra vonatkozóan a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített referenciaértékkel.

A konvergenciaprogramban szereplő költségvetési előrejelzések számos kockázatnak vannak kitéve. Az egyházaknak nyújtott pénzügyi kompenzációról szóló törvény, amelyet a parlament jelenleg tárgyal, egy alkalommal, a hatálybalépés évében a GDP 1,5 %-ával növelné az államháztartás hiányát. Általánosabban a bevételi és a kiadási oldalon tervezett konszolidációs intézkedések jellege és mértéke jelentős kockázatot jelent a költségvetési kiigazítás fenntarthatósága szempontjából a programidőszakon túl. A költségvetési kiigazítás eddig főként a lineáris csökkentésekre támaszkodott, amely a növekedést ösztönző kiadási tételekre is hatással van. A 2013–2015-ös időszakra a közigazgatási kiadások terén a GDP 1 %-át kitevő további megtakarításokat terveznek, azonban a program nem tartalmaz kellően konkrét részleteket. Végezetül a tervezett bevételi intézkedések legtöbbje átmeneti jellegű, és 2015-ben lejár. A konvergenciaprogram szerint az adósság-GDP arány 2013-ban várhatóan 45,1 %-on tetőzik, és ezt követően csökkenni fog, főként az elsődleges egyenleg várható folyamatos javulásának köszönhetően.

(10)

2011-ben a cseh hatóságok jóváhagyták a kedvezményes hozzáadottértékadó-mérték növelését és a dohányra kivetett magasabb jövedéki adókat; elfogadták a munkabéreket terhelő adókat érintő jelentős adóreformot is, amelynek 2014-ben kellene hatályba lépnie. 2012 áprilisában kormányszintű megállapodás született az adórendszer további módosításairól. A további módosítások közül néhány a jelenleg az uniós átlag alatti környezetvédelmi és ingatlanadókat érinti. A munkabéreket terhelő adókat érintő rendelkezések a javaslat szerinti átmeneti jellegük miatt a teljesítéssel kapcsolatos további költségeket eredményeznének, és az adófizetők szempontjából kevésbé lenne kiszámítható a rendszer. Ezenfelül az új javaslatok csak részben foglalkoznak azzal, hogy az átalányadózás és az adókedvezmények széles körű igénybevétele miatt a munkavállalókhoz képest alacsony az önálló vállalkozók tényleges adóztatása. Végezetül, a kormány intézkedéseket fogadott el a hozzáadottérték-adóval és az üzemanyagadóval kapcsolatos csalások elleni küzdelem érdekében, és megtette az első lépéseket az egyablakos beszedési rendszer bevezetése felé. Az adójogszabályok betartása azonban továbbra is kérdés marad, és a jelenlegi adóbeszedési rendszer nem világos és átfogó stratégián alapul.

(11)

A kormány elfogadta és részben végrehajtotta a nyugdíjrendszer reformját, amelynek célja a költségvetés megszilárdítása és a nyugdíjmegtakarítások növelése. Mindazonáltal, mivel 2030-tól kezdődően a nyugdíjkiadások fokozatosan gyorsuló növekedésére kell számítani, a nyugdíjrendszerben várható pénzügyi egyensúlyhiány az uniós átlaggal összevetve még mindig viszonylag magas. A reform megerősíti a törvényes nyugdíjkorhatár és a várható élettartam kapcsolatát, viszont hiányzik belőle az a mechanizmus, amely biztosítaná a gyors reagálást a jövőbeli változásokra. Az, hogy az újonnan létrehozott új pillér mennyiben eredményez magasabb átlagnyugdíjakat a jövőben, attól függ, hogy a munkavállalók – különösen a fiatalok – milyen arányban vesznek e pillérben részt, illetve hogy hosszú távon milyen lesz a várható hozam. Nem jelentettek be azonban olyan intézkedéseket, amelyek ösztönöznék az e pillérben való tényleges részvételt, valamint szükség volna a potenciális megtakarítók számára nyújtott további iránymutatásra. Ezenfelül a kormány által – a szociális partnerekkel egyetértésben – tervezett új korkedvezményes nyugdíjbavonulási rendszer jelentős kockázatot képvisel a reformok hitelességére és nagyszabású voltára nézve abból a szempontból, hogy így emelkedni fog-e a tényleges nyugdíjbavonulási életkor, és megfelelő lesz-e a nyugdíjak összege.

(12)

A teljes munkanélküliségi ráta az uniós átlag alatt van, de a gyermekes nők és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok a munkaerőpiacon továbbra sem tudnak teljes mértékben érvényesülni. A szülési szabadságról való korai visszatérés – amely elejét venné a készségek elvesztésének – azon múlik, hogy könnyebb-e a hozzáférés a gyermekek, különösen a három év alatti gyermekek napközbeni felügyeletét ellátó intézményekhez. E tekintetben a kormány könnyítette a vállalati óvodák létrehozásának szakmai követelményeit, és adózási ösztönzőket kíván bevezetni a magán-gyermekgondozás szélesebb körű elterjesztése érdekében, részben végrehajtva így az ajánlásokat. Mivel azonban a három év alatti gyermekeknek csupán 3 %-a jár bölcsödébe (ez az arány az EU-27-ben 2009-ben 24 % volt), további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kisgyermekek szülei nagyobb mértékben vegyenek részt a munkaerőpiacon.

(13)

Számos intézkedést fogadtak el az állami foglalkoztatási szolgálat teljesítményének javítása érdekében. A regionális munkaügyi hivatalok egy új központi munkaügyi hivatal irányítása alá kerültek, és – a szociális ellátások szélesebb körű reformja keretében – a nem biztosítási szociális ellátások kifizetéséért viselt felelősség az önkormányzatokról a munkaügyi hivatalokra hárult. Az ebből eredő megnövekedett munkamennyiség azonban további terheket ró az állami foglalkoztatási szolgálat alkalmazottaira, akiknek száma 2011-ben 12 %-kal csökkent. A munkaerő-közvetítés javítása érdekében bevezettek egy rendszert, amely a foglalkoztatási szolgálatokat magánügynökségeknek szervezi ki. A díjak nagy részét előre kell fizetni, ám ezt a rendszert a jövőben felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ösztönzőket a munkaerő-piaci eredményekhez igazítsák. További erőfeszítésekre van szükség a képzések, az álláskeresésben nyújtott segítség és az egyénre szabott szolgáltatások jobb minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében. Ehhez azonban biztosítani kell a szükséges eszközöket és ösztönzőket. Be kell vezetni a hatékonyság értékelését az intézkedések célzottságának javítása érdekében, amennyiben a beavatkozásokat és az aktivációs programok finanszírozását a teljesítményhez kívánják kötni.

(14)

Az egyes olyan területeken, mint az e-kormányzati szolgáltatások és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a közelmúltban történt előrelépések ellenére a közigazgatás hatékonyságának javítására még sok lehetőség kínálkozik. A 2011–2012-es korrupcióellenes stratégia végrehajtása jelenleg folyik, és készül a 2012 utáni időszakra szóló új stratégia, amelyet még 2012-ben el fognak fogadni. A jelenlegi stratégia legfontosabb intézkedése a 2012 áprilisa óta hatályban lévő, új közbeszerzési törvény elfogadása volt. E törvény megfelelő érvényesítése és végrehajtása létfontosságú annak hitelessége és hatékonysága tekintetében. Még nem oldották meg az anonim részvénytulajdonlás kérdését. A közalkalmazotti törvény még mindig előkészítés alatt áll, azonban késedelem nélkül el kell fogadni annak érdekében, hogy a közigazgatás számára biztosítsák a szükséges stabilitást. Emellett az uniós alapok végrehajtása terén mutatkozó gondokat jelentős mértékben a közbeszerzés szabálytalanságai, valamint a közigazgatás irányításának és ellenőrző rendszereinek az elvárt szint alatti működése okozza.

(15)

A cseh gazdaságnak olyan tényezőket kell mozgósítania, amelyek elősegítik az innováción, a magasabb hozzáadott értéken és a humántőkén alapuló növekedésre való átállást, mivel a tőkeigényes növekedésen alapuló további tényleges konvergencia meglehetősen korlátozottnak tűnik. Jelenleg párbeszéd folyik a felsőoktatás reformjáról. E reform magában foglalja ugyan a jelenlegi akkreditációs folyamat átalakítását, azonban nem pontosítja kellőképp a minőségértékelési normákat, és a módszeres adatgyűjtés és elemzés hiánya miatt nem élvezi az akadémiai közösség támogatását. A cseh diákok romló eredményei miatt a kormány lépéseket tett a minimális tanulmányi eredmények biztosítása érdekében, és országos szintű számítógépes vizsgáztatási stratégiát indított útnak. Ezen intézkedések azonban nem képesek hatékonyan növelni a kötelező oktatás minőségét és igazságosságát.

(16)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte a Cseh Köztársaság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a Cseh Köztársaság fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi, 1–6. ajánlás tükrözi a Bizottságnak az európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (6) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Biztosítsa a túlzott hiány kellő időben történő kiigazítása érekében tervezett előrehaladást. Ebből a célból teljes mértékben hajtsa végre a 2012. évi költségvetést, és határozza meg a 2013-ban szükséges tartós intézkedéseket, hogy elérjék a túlzotthiány-eljárás szerint a tanácsi ajánlásban meghatározott átlagos éves strukturális kiigazítást. Ezt követően biztosítsa a megfelelő strukturális kiigazítást annak érdekében, hogy kellő előrelépés történjen a középtávú célkitűzés felé, ideértve a kiadási referenciaérték teljesülését. Ezzel összefüggésben kerülje el a lineáris csökkentéseket, biztosítsa a növekedést ösztönző kiadásokat, és fokozza a közkiadások hatékonyságának javítását. Használja ki a mozgásteret a növekedésre legkevésbé ártalmas adóemelés terén. A munkát terhelő magas adókról helyezze át a hangsúlyt az ingatlanadókra és a környezetvédelmi adókra. Csökkentse a munkavállalók és az önálló vállalkozók adóügyi megítélése közötti eltéréseket. Tegyen lépéseket az adóbeszedés javítására, csökkentse az adócsalást, javítsa az adószabályok betartását, többek között az összes adóra érvényes egyablakos beszedési rendszer végrehajtása révén.

2.

Az állami nyugdíjrendszerben vezessen be további változtatásokat annak hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Gondolja át a korai nyugdíjbavonulási rendszer tervezetét. A megfelelőbb nyugdíjak érdekében mozdítsa elő a fiatal munkavállalók tényleges részvételét a tervezett második pillérben.

3.

Tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy jelentős mértékben javuljon hozzáférés a megfizethető és minőségi iskola előtti gyermekfelügyeleti intézményekhez.

4.

A képzés, munkakeresési segítség és az egyénre szabott szolgáltatások, köztük a kiszervezett szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelésével szilárdítsa meg az állami foglalkoztatási szolgálatokat.

5.

A szabálytalanságok elkerülésére, valamint a közigazgatás stabilitása és hatékonysága érdekében haladéktalanul fogadja el és hajtsa végre a közalkalmazotti törvényt, valamint biztosítsa az új közbeszerzési törvény megfelelő végrehajtását. Oldja meg az anonim részvénytulajdonlás kérdését. Biztosítsa az uniós támogatások helyes végrehajtását, és fokozza a korrupció elleni küzdelmet.

6.

Fogadja el a felsőoktatás és a kutatóintézetek minőségi értékelését szolgáló átlátható és egyértelműen meghatározott rendszer létrehozásához szükséges jogszabályt. Biztosítsa, hogy a finanszírozás fenntartható legyen, és a minőségértékelés eredményéhez kapcsolódjon. Alakítsa ki a kötelező oktatás fejlődésorientált értékelési keretét.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/21

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Dánia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Dánia 2011–2015-ös időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Dániát azon államok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Dánia 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját és a 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálatában megállapította, hogy Dánia belső és külső egyensúlyhiánnyal küzd, melyeknek azonban egyike sem túlzott mértékű.

(10)

A konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A GDP növekedését 2012-ben 1,2 %-osra és 2013-ban 1,5 %-osra előrejelző forgatókönyv nagyjából megfelel a Bizottság szolgálatai 2012. évi tavaszi előrejelzésének, mely szerint a GDP 1,1 %-kal illetve 1,4 %-kal növekedik. Ennek megfelelően a költségvetési hiányok enyhén kisebbek a konvergenciaprogramban (a GDP 4,0 %-a és 1,8 %-a 2012-ben, illetve 2013-ban, a Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzésében szereplő, a GDP 4,1 %-át és 2,0 %-át kitevő értékhez képest). A programban körvonalazott költségvetési stratégia célja a túlzott hiány 2013-ra történő megszüntetése, és a GDP 0,5 %-át meg nem haladó strukturális hiányt jelentő középtávú költségvetési cél elérése. A kormány célja továbbá, hogy a költségvetés 2020-ban legalább strukturálisan kiegyensúlyozott legyen.

A konvergenciaprogram ezáltal megerősíti az előző középtávú költségvetési célt, mely megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A 2013-ra tervezett költségvetési hiány összhangban áll a túlzott hiány időben történő kiigazításával, és az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján 2013-ra tervezett költségvetési kiigazítás megfelel a túlzotthiány-eljárás keretében 2010 júliusában tett tanácsi ajánlásnak. A konvergenciaprogramban szereplő nettó diszkrecionális intézkedések várhatóan a túlzotthiány-eljárás keretében tett ajánlásoknak nagyjából megfelelő konszolidációt eredményeznek. A konszolidációs pálya a korábban tervezetthez képest későbbre tolódott, és jelentős erőfeszítésre van szükség 2013-ban a szükséges strukturális kiigazítás biztosítása érdekében. Annak a kockázata, hogy 2013-ban Dánia nem éri el a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, alacsony, a Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány várhatóan a GDP 2,0 %-a lesz. Dánia tehát 2013-ban várhatóan teljesíti a középtávú költségvetési célt. 2013-tól kezdve azonban már az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg alapján nem ez a helyzet, és a strukturális költségvetési egyenleg várható költségvetési javulása nem éri el a Stabilitási és Növekedési Paktumban a GDP 0,5 %-ában meghatározott értéket. Ugyanakkor az államháztartási kiadások növekedési rátája, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket, várhatóan összhangban lesz a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási referenciaértékkel. A költségvetési hiány egy részét úgy finanszírozzák, hogy csökkentik a kormánynak a dán Nationalbank-nál levő tartalékait. Dánia bruttó államadóssága várhatóan a GDP 46,5 %-áról (2011) a GDP 42,1 %-ára csökken 2015-ben, jóval a GDP 60 %-a alá.

(11)

A munkaerő-kínálat növelése Dánia számára kulcsfontosságú a jövőbeni jólét és a költségvetési fenntarthatóság biztosítása érdekében. 2011-ben Dánia lezárta az önkéntes előnyugdíjazási rendszer ambiciózus reformját, előrehozta a törvényes nyugdíjkorhatár korábban tervezett megemelését és a várható élettartamhoz kapcsolását. A figyelmet most a rokkantsági nyugdíjrendszerek és a támogatott foglalkoztatási programok (rugalmas munkahely rendszer) reformjára kell fordítani. A kormány javaslatot terjesztett elő az e területet érintő reformra vonatkozóan, melyet késedelem nélkül végre kell hajtani. Kezelni kell a foglalkoztatási mutatók terén a migráns háttérrel rendelkezők és a többi munkavállaló közötti egyre növekvő szakadékot.

(12)

Dániában a munkatermelékenység növekedése az utóbbi évtizedekben lelassult, ennek egyik oka az oktatási rendszer viszonylag gyenge teljesítménye. Annak ellenére, hogy jelentős összegeket fordítanak az oktatásra, Dániában az iskolai oktatás minősége – az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján – csupán átlagosnak nevezhető. Továbbá, a hallgatók más tagállamokhoz képest általában később fejezik be tanulmányaikat, és a szakképzési intézményekből lemorzsolódók aránya viszonylag magas. Az ezen a területen jelentkező kihívások megoldása érdekében a kormány új intézkedések egész sorát jelentette be mind a kötelező, mind a középfokú oktatásra vonatkozóan. A 2012. évi költségvetés szociális záradékok közbeszerzési felhívásokba való belefoglalását is támogatja, valamint az olyan intézkedéseket, amelyek a rendelkezésre álló gyakornoki helyek számának növelése érdekében pénzügyileg vonzóvá teszik a magánvállalkozások számára a gyakornoki helyek felkínálását. A gyakornoki helyek számának növelése témája a tripartit tárgyalásoknak és egy tárcaközi bizottság munkájának is.

(13)

A termelékenység lassú növekedésének egy másik lehetséges oka, hogy Dániában viszonylag gyenge a verseny. 2011-ben versenycsomagot fogadtak el, mely elsősorban az építési ágazatra, a kiskereskedelmi ágazatra, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra és a közszolgáltatásokra irányult. A lehetséges új intézkedések tekintetében jelenleg vizsgálják a versenyt a taxik tekintetében és a közlekedési szolgáltatások terén, valamint a gyógyszertárak liberalizálását. A regionális és helyi önkormányzatokkal jelenleg tárgyalás alatt áll a városi és regionális közbeszerzések növelésének kérdése. E tekintetben egy kormánybizottság nemrég megállapította, hogy a dán versenytörvényt meg kell erősíteni, valamint azt is, hogy a jogsértésekre megállapított szankciók jelenleg túl gyengék ahhoz, hogy visszatartó erővel bírjanak. Tekintettel arra, hogy az utóbbi évben csak néhány konkrét kezdeményezésre került sor, további lépésekre van szükség e kihívás megfelelő kezelése érdekében.

(14)

Amint azt az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálat is megerősítette, a háztartások magas bruttó adóssága – a kötelezettségeket jelentősen meghaladó eszközökkel – bizonyos mértékben a dán gazdaság strukturális tényezője. A háztartások magas bruttó adóssága aggodalomra ad okot, mivel az ingatlanpiaci fejlemények miatt az adósság túllépte a strukturális tényezőkkel, pl. a lakáshelyzettel és a nyugdíjalapokkal magyarázható szintet.

Továbbá, a jelzálogkölcsönök összetétele 2003 óta megváltozott: a fix kamatozású, részletekben visszafizetendő kölcsönökkel szemben egyre nagyobb teret nyernek a változó kamatozású, halasztott részletfizetésű kölcsönök. Egy bizonyos adósságszinten a háztartások ezért manapság jobban ki vannak téve a kamatlábváltozásoknak és az ingatlanár-fluktuációknak, mint egy évtizede. Ez nagyobb potenciális kockázatot jelent a pénzügyi és gazdasági stabilitásra nézve. Dániában a jelzálogrendszer gyenge pontjainak kezelésére irányuló intézkedéseket hoztak. A Vállalkozási és Növekedésügyi Minisztérium jelenleg a jövedelmek, a munkaerő-piaci fejlemények és más társadalmi-gazdasági változók fényében elemzi a háztartások jelzálogkölcsöneinek típusait. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a háztartások különböző gazdasági sokkhelyzetekkel szemben, beleértve a kamatlábak ingadozását is, mennyire sérülékenyek. Ugyanakkor fontolóra kellene venni az ingatlanpiacon középtávon jelentkező prociklikus fejlemények megelőzését szolgáló intézkedéseket is, lehetőleg az ingatlanérték-adó tényleges piaci értékekhez való hozzáigazítása révén. A helyi telekérték-adó éves növekedésének felső korlátjának megszüntetése is gátolhatja a későbbi prociklikus hatásokat. Az ilyen intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, figyelembe véve, hogy jelenleg szükség van az ingatlanpiac stabilizálására.

(15)

Dánia számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások és a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás növelésére, a versenyképesség javítására, az államháztartás fenntarthatóbbá tételére és a pénzügyi stabilitás megerősítésére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(16)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Dánia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint benyújtotta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Dánia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szintű szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–5. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(18)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményének és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a konvergenciaprogramot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 3., 4. és 5. ajánlás tükrözi,

1.

Terv szerint hajtsa végre a költségvetési stratégiát a túlzott hiány 2013-ig való kiigazítása érdekében, és tegye meg a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásokban meghatározott éves átlagos strukturális kiigazítást. Ezt követően tegyen megfelelő erőfeszítést a strukturális kiigazításra a középtávú költségvetési cél felé történő megfelelő mértékű előrehaladás érdekében, ideértve a kiadási referenciaérték elérését.

2.

Tegyen további lépéseket a hosszú távú munkaerő-kínálat növelése érdekében a rokkantsági nyugdíjrendszerek reformjával, a támogatott foglalkoztatási programokat (rugalmas munkahely rendszer) irányítsa célzottabban a csökkentett munkaképességű személyekre, és javítsa a migráns háttérrel rendelkezők foglalkoztathatóságát.

3.

Késedelem nélkül hajtsa végre a bejelentett intézkedéseket az oktatási rendszer költséghatékonyságának javítása, a – különösen a szakképzés területén jelentkező – lemorzsolódási arány csökkentése, valamint a gyakornoki helyek számának növelése érdekében.

4.

Tegyen további erőfeszítéseket a versenyakadályok lebontására, különösen a helyi szolgáltatások terén, a kiskereskedelemben és az építési ágazatban, többek között a szolgáltatások önkormányzati és regionális beszerzésének verseny előtti további megnyitásával, és biztosítson elégségesen visszatartó erejű versenyjogi szankciókat.

5.

Mérlegeljen további preventív intézkedéseket az ingatlanpiac és a pénzügyi rendszer középtávú stabilitásának erősítése érdekében, figyelembe véve a Vállalkozási és Növekedésügyi Minisztérium folyamatban levő, a háztartások eszközeinek és kötelezettségeinek megoszlását vizsgáló tanulmányának eredményeit, és felülvizsgálva az ingatlanértékadó- és a helyi telekértékadó-rendszert.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/25

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Észtország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Észtország 2011–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Észtországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerülne sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. Emellett felszólította a tagállamokat, hogy hajtsák végre a Tanács 2011-re szóló országspecifikus ajánlásait, és ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba és nemzeti reformprogramjukba.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Észtország 2012. április 26-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját és 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó 2012–2013-as makrogazdasági forgatókönyv megalapozott, a tervezett GDP-arányos növekedés átlagosan mintegy 2,4 %. A Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzése 2013-ra 3,8 %-os GDP-arányos növekedéssel számol. A stabilitási programban körvonalazott költségvetési stratégia kiegyensúlyozott növekedést szolgáló olyan fenntartható költségvetési politika biztosítására irányul, amely strukturális többlet megvalósításával kellő mértékű költségvetési tartalékot eredményez, és csökkenti a munka adóterhét. A stratégia emellett teljesíteni kívánja a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A 2013-tól strukturális többlet elérésére irányuló középtávú költségvetési cél túlteljesítése is része a stabilitási programnak.

A középtávú költségvetési cél megfelelő módon tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján az államháztartási kiadások növekedési üteme a diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembevételével 2015-re eléri a Stabilitási és Növekedési Paktum kiadásokra vonatkozó referenciaértékét. Ezzel párhuzamosan a stabilitási program célja, hogy Észtország 2014-re államháztartási többletet tudjon felmutatni. Jóval 60 % alatti a GDP-arányos államadósság, amely a program szerint 2013 után csökkenni fog, mígnem 2015-ben eléri a 10 %-os szintet.

(11)

Észtország tetemes költségvetési többlettel rendelkezett 2011-ben. A Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzésében a 2012-re prognosztizált gazdasági növekedési ütem jóval alacsonyabb a 2011-re előre jelzettnél, tekintve, hogy az 7,6 %-ról 1,6 %-ra csökken, ennélfogva a későbbiekben is ügyelni kell a kiadások hatékonyságára. Észtország a kiadások ellenőrzés alatt tartása érdekében strukturális költségvetési szabály bevezetését tervezi 2012-ben. A költségvetési szabály bevezetésétől kezdve még kiegészíti az is, hogy megerősítik a többéves kiadási célkitűzések kötelező jellegét is. Így Észtország részben végrehajtotta az erre vonatkozó 2011-es ajánlásokat.

(12)

A munkaerőpiacot illetően számos előrelépés történt a munkaerőre kivetett adók területén. A munkavállalást szolgáló ösztönzőkön javítani lehetne azonban a rokkantság és a keresőképtelenség esetén igénybe vett juttatások emelkedő tendenciájának kezelésével, valamint az álláskeresési járadékban, illetve szülői juttatásokban részesülő alacsony és magas keresetűek számára a munka kifizetődővé tételével. Észtország ígéretes erőfeszítéseket tesz ugyan a magas munkanélküliség csökkentésére, továbbra is magas azonban a tartós és az ifjúsági munkanélküliség. Ennek következtében az aktív kereső nélküli háztartásokban egyre inkább fenyegeti a gyermekeket a szegénység, amelynek problémáját hatékonyabb szociális, többek között családsegítő szolgáltatásokkal kell orvosolni. A családtámogatást költségvetési szempontból semleges módon lehetne hatékonyabbá tenni, mégpedig a családi és szülőknek járó juttatások célirányosabbá tétele és a gyermekekhez kötött, jövedelem utáni eredménytelen adómentesség eltörlése révén.

(13)

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv intézkedései – abból fakadóan, hogy jelenleg is zajlik a tömegközlekedés kárára történő modális váltás – nem kielégítőek. Az észtországi újautó-flottának a legnagyobb az energiaigénye az Unióban. Az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó nem elegendő a fogyasztói minták megváltoztatásához. Számos, energiával kapcsolatos uniós irányelvet sem ültettek át hiánytalanul. Észtország energiaellátását tovább kell diverzifikálni. A villamosenergia-infrastruktúrát modernizálni kellene, hogy nagyobb mennyiségű szélenergiát legyen képes integrálni.

(14)

Minőségileg és kínálatilag jelentősen fejlődött a szakképzés, és 2012–2013-ra további modernizációs intézkedéseket terveznek. Javítani kell azonban az általános oktatásról a szakképzésre való átállást, amely során számításba lehetne venni a munkahelyi környezetben történő tanulás általánosítását. Az egész életen át tartó tanulási programokban való részvétel javulást mutat ugyan, de nagyobb figyelmet kell fordítani az alacsonyan képzett munkavállalókra is. Folyamatos kihívással jár, hogy az oktatási rendszerek nem igazodnak kellően a munkaerőpiac igényeihez. Sürgős reformra van szükség a középfokú oktatás területén, és tovább kell javítani a helyi önkormányzatok által nyújtott oktatási szolgáltatásokat is. Emellett nem erősödött az üzleti szektor és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés, miközben a magánszektor tudásintenzív része is fejlesztésre szorul.

(15)

Tekintettel a csökkenő demográfiai tendenciára, illetve a regionális fejlődés kiegyensúlyozottságának és versenyképességének garantálása érdekében hosszú távon biztosítani kell a helyi önkormányzatok költségvetési fenntarthatóságát, a helyi szintű közszolgáltatások szintjének javítását, valamint a viszonylag elszórtan rendelkezésre álló források optimális módon történő felhasználását. A korlátozott méretű helyi önkormányzatok többsége számára nehézséget jelent az egyetemes szociális, egészségügyi, munkaerő-piaci, közlekedési és oktatási szolgáltatások biztosítása.

(16)

Észtország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások, illetve a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás növelésére, a versenyképesség javítására, valamint az államháztartás fenntarthatóbbá tételére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az ajánlásokban figyelembe vette.

(17)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Észtország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Észtország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–5. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (6) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Az előirányzott költségvetési tervek végrehajtása, a középtávú költségvetési cél legkésőbb 2013-ra történő elérésének biztosítása, valamint a kiadásokra vonatkozó referenciaérték betartása révén őrizze meg stabil fiskális pozícióját. A középtávú költségvetési kereten belül egészítse ki a tervezett költségvetési szabályt kötelezőbb jellegű többéves kiadási szabályokkal, továbbá fokozza az állami kiadások hatékonyságát, és hajtson végre az adózási fegyelmet erősítő intézkedéseket.

2.

A szociális ellátó rendszer racionalizálásával, valamint a rokkantsági és álláskeresési járadékok, illetve a szülői juttatások rendszerének rugalmasabbá tételével javítsa a munkára történő ösztönzést, és mindeközben ügyeljen a megfelelő szintű szociális védelemre. Javítsa a szociális szolgáltatásokat, ugyanakkor tegye célirányosabbá a családi és szülőknek járó juttatásokat, és törölje el a gyermekekhez kötött, jövedelem utáni adómentességet, amely torzulásokat okozott. Növelje a fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci részvételét.

3.

Az oktatást és a képzést igazítsa hatékonyabban a munkaerő-piaci szükségletekhez, továbbá erősítse meg az üzleti szektor és az iskolázás közötti együttműködést. Teremtsen több lehetőséget az alacsonyan képzett munkavállalóknak, hogy nagyobb mértékben vehessenek részt az egész életen át tartó tanulásban. Biztosítson kiemelt szerepet a kutatási és innovációs rendszereknek, és tegye lehetővé a nemzetközivé válásukat.

4.

Javítsa az energiahatékonyságot, különösen az épületek és a közlekedés esetében, továbbá fokozza a környezetvédelmi ösztönzőket a gépjárművek és a hulladékkezelés területén, ennek részeként pedig vegyen számításba olyan ösztönzőket, mint például a gépjárművek megadóztatása. Támogassa a megújuló energia használatát, többek között modernizált infrastruktúra és jogszabályok révén. Folytassa a határain átnyúló összeköttetések kiépítését viszonylagos elszigeteltségének felszámolása céljából.

5.

Javítson az önkormányzatok költségvetési fenntarthatóságán, mindeközben növelje a helyi önkormányzatok hatékonyságát, valamint biztosítson hatékony közszolgáltatásokat, különösen az önkormányzatok összevonására, illetve fokozott együttműködésükre történő ösztönzés révén. Az erre vonatkozó reformjavaslatokat Észtországnak ésszerű időn belül meg kell valósítania.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/28

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Finnország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Finnországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Finnországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Finnország 2012. április 19-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját és 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság emellett az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálat keretében megvizsgálta, hogy Finnországban fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság a részletes felülvizsgálatban megállapította, hogy Finnországban egyensúlyhiány áll fenn, azonban az nem túlzott mértékű.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott a 2012–2013-as időszakra, és a GDP program által várt növekedése összhangban áll a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével. A 2014-re és 2015-re szóló előrejelzések is reálisak, mivel a GDP-növekedést a válság előtt tapasztaltnál lényegesen alacsonyabb, illetőleg a 2010–2011-es fellendüléshez képest alacsonyabb szintre jelzik előre.

A stabilitási program fő költségvetési célkitűzése a központi kormányzat hiányának csökkentése a kiadások visszaszorítása és a bevételek növelése révén. Mivel az államháztartási hiány elsődleges forrása a központi kormányzat költségvetése, ez utóbbi helyzetének javítása hozzájárul majd az államháztartás kiegyensúlyozásához. A strukturális értelemben a GDP 0,5 %-át kitevő többletben meghatározott középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján Finnország 2011-ben teljesítette a középtávú költségvetési célt, de a 2012–2015-ös időszakban várhatóan kismértékben eltér majd attól. Az államháztartási kiadások növekedésének mértéke, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket, a 2015. évet kivéve minden év esetében megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási szintnek. A stabilitási program törekszik 2015-ig kiegyensúlyozni az államháztartást, és 2016-tól többletet elérni. Az adósság aránya jóval a GDP 60 %-a alatt marad, és a program alapján a hiányszint 2014-ben lesz a legmagasabb, megközelítve a GDP 52 %-át, majd ezt követően csökkenni kezd. Finnországban továbbra is tekintélyes a fenntarthatósági rés az államháztartásban, amely főként a függőségi rátának a népesség idősödéséből adódó gyors romlásának a következménye. Az államháztartás terén meglévő fenntarthatósági rést folyamatosan felügyelet alatt kell tartani, és az intézkedéseket ennek megfelelően ki kell igazítani. A finnországi költségvetési keretrendszer többéves kiadási felső határokon alapul, amelyek azonban jelenleg nem vonatkoznak az önkormányzati alrendszerre.

(11)

A közszolgáltatások termelékenysége csökkent az elmúlt évtized során. A finn hatóságok már számos reformot végrehajtottak a probléma kezelése érdekében, de a végrehajtás üteme lassú volt, különösen önkormányzati szinten. Ezenfelül folyamatban van egy nemzeti szintű önkormányzati reform és a központi kormányzat termelékenységének fokozására irányuló program megvalósítása. Újabb termelékenységnövekedést és költségmegtakarításokat lehetne elérni a magán- és közszolgáltatások védett ágazatában folyó verseny fokozásával a termék- és munkaerőpiacok további deregulációja révén.

(12)

A kormány az elmúlt évben új intézkedéseket vezetett be a fiatalok munkanélküliségének, illetőleg a tartós munkanélküliség visszaszorítására. Ezen intézkedések között szerepelt egy, a tartós munkanélküliség csökkentésére irányuló kísérleti program és a fiataloknak szóló szociális garancia bevezetése. A bevezetett intézkedések ambiciózusak és helytállóak, de mostantól a célcsoportok szakképzettségi szintjének és munkaerő-piaci helyzetének javítását szem előtt tartó végrehajtásukra van szükség. A demográfiai változásokra tekintettel a fenntartható államháztartás, valamint a jövőbeni munkaerő-keresletnek való megfelelés érdekében fontos az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányának növelése. A várható élettartam növekedése gyorsabb volt a 2005. évi nyugdíjreform során vártnál, és ezért a jelenleg érvényes törvényes nyugdíjkorhatár idővel túl alacsonynak bizonyulhat. A kormány stabilitási programjában vállalta, hogy a tényleges nyugdíjbavonulási életkort 2025-ig 62,4 évre emeli. 2012 márciusában megegyezés született a szociális partnerekkel a nyugdíjba vonulás idejének kitolását szolgáló számos intézkedésről. A kormány vállalta, hogy legkésőbb 2017. január 1-jéig nyugdíjreformot hajt végre. Jelenleg az elfogadott intézkedések rövid távú végrehajtására kell összpontosítani.

(13)

A finnországi szolgáltatási ágazatban fennálló szabályozási akadályok továbbra is korlátozóak, és a piaci koncentráció nemcsak a kiskereskedelemben, hanem a termelés területein is magas. Az élelmiszer-kiskereskedelmi piacon belül Finnországban a legmagasabb a piaci koncentráció, míg a finn élelmiszerárak Európában a legmagasabbak közé tartoznak. A versenyjogi bírságok Finnországban mindig is alacsonyak voltak, ami kérdéseket vet fel azok visszatartó erejével kapcsolatban. A versenypolitika terén sor került néhány újításra, például elfogadták az új versenytörvényt, valamint új jogszabályt alkottak a területhasználat-tervezés és az építés terén. A kormány emellett elkötelezte magát egy, a verseny fokozását szolgáló új program mellett is. A termék- és szolgáltatási piacok versenyjogi keretfeltételeinek további megszilárdítása érdekében ezt a programot haladéktalanul el kell indítani.

(14)

Finnországban stagnál a termelékenység növekedése, és a finn exportáló cégek az elmúlt évek során veszítettek részesedésükből a külföldi piacokon. A fajlagos munkaköltségek – a gyáripar kivételével – emelkedtek. Úgy tűnik, hogy néhány jelenleg domináns ágazat, különösen az elektronika és a papíripar már túl van a növekedési csúcson, és a gyáripar részesedése a GDP-ben általában csökken. Finnország főként érett, és lassan növekvő gazdaságú országok számára exportál köztes árukat és beruházási javakat, és termékei korlátozott mértékben vannak jelen a fejlődő országokban. A finn gazdaságnak a vállalkozások és az exportpiacok tekintetében is diverzifikáltabbá kell válnia annak érdekében, hogy a jövőben több oldalról megerősített exportáló cégek jöhessenek létre. Jelentős múltbéli kutatási-fejlesztési (K+F) és innovációs teljesítményének dacára – amely a gyorsan növekvő innovatív cégek számának jelentős emelkedése nélkül valósult meg – veszélybe kerülhet Finnországnak az uniós innováció terén betöltött vezető szerepe. Mindez az innováció előmozdítását teszi szükségessé, lehetővé téve a K+F piacképes termékekké való alakítását, és ösztönözve a gyorsan növekvő exportpiacok térhódítását. Rövid távon döntő lesz a kiterjedt információs és kommunikációs technológiai (IKT) szaktudásnak az egyéb finnországi ágazatokban – köztük a közszektorban – történő kihasználása és terjesztése is. A bérnövekedés terén a 2011. évi háromoldalú bérmegállapodás mérsékelt bérnövekedésre ad lehetőséget 2012 és 2013 folyamán, ami elvben javítani fog Finnország főbb kereskedelmi partnereivel szembeni relatív pozícióján.

(15)

Finnország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a 2011-ben tett vállalások a versenyképesség, a foglalkoztatási arány és az államháztartás fenntarthatóságának javításához, a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez, illetőleg az adó-összehangolás biztosításához kapcsolódnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(16)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Finnország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint benyújtotta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Finnország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.. Az alábbi, 1–5. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(18)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményének és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 5. ajánlás tükrözi,

1.

Tartsa fenn rendezett költségvetési pozícióját 2012-ben és azt követően azáltal, hogy az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát biztosító középtávú költségvetési céltól való bármilyen eltérést kiigazít. E célból – kellően konkrét intézkedésekkel alátámasztva – szilárdítsa meg és szigorúan hajtsa végre a 2013-ra és az azt követő évekre szóló költségvetési stratégiát, ideértve a kiadási szint betartását. Folytassa az idősödéshez kapcsolódó fenntarthatósági rés mértékének éves értékelését, és az állami bevételeket és kiadásokat igazítsa a hosszú távú célkitűzésekhez és szükségletekhez. Nagyobb mértékben vonja be az önkormányzati alrendszert a többéves költségvetési keretrendszerébe, többek között a kiadásokat ellenőrző intézkedések révén.

2.

A népesség idősödéséből eredő kihívásokra is válaszul hozzon további intézkedéseket – szerkezeti változásokra és hatékonyságnövelő területi közigazgatási reformokra vonatkozóan is – azért, hogy a közszolgáltatások nyújtása terén termelékenységnövekedést és költségmegtakarításokat érjen el.

3.

A szakképzésre kiemelten összpontosítva hajtsa végre a fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló, folyamatban lévő intézkedéseket. Tegyen további lépéseket az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányának javítása érdekében, többek között a munkaerőpiacról történő korai kivonulás lehetőségeinek csökkentése révén. A megnövekedett várható élettartam figyelembevételével hozzon intézkedéseket a tényleges nyugdíjbavonulási életkor megemelésére.

4.

Folytassa a termék- és szolgáltatási piacokon folyó verseny ösztönzését, különösen a kiskereskedelmi ágazatban, az új versenytörvény és az egészséges verseny előmozdítására irányuló új program eredményes végrehajtása révén. Hozzon további intézkedéseket az önkormányzati szolgáltatásnyújtás hatékonyságának a fokozására, beleértve adott esetben a versenypályázatok kiírását igénylő szolgáltatások részarányának a növelését, valamint biztosítsa a magán- és az állami vállalkozások közötti versenysemlegességet. Hozzon további lépéseket annak biztosítására, hogy a versenyjogi bírságok kellően visszatartó erejűek legyenek.

5.

A termelékenységnövekedés és a külső versenyképesség megszilárdítása érdekében tegyen további erőfeszítéseket az üzleti struktúra diverzifikációja érdekében, különösen az innovációs bázis szélesítését célzó tervezett intézkedések bevezetésének meggyorsítása révén, valamint folytassa a bérek és a termelékenység alakulásának összehangolását, teljes mértékben tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét, és összhangban a nemzeti gyakorlatokkal.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/31

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottságnak az „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Franciaország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Franciaországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Franciaországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Franciaország 2012. május 4-én benyújtotta a 2012–2016-os időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját, és 2012. április 13-án a 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálatában azt is értékelte, hogy Franciaországot érinti-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság megállapította, hogy Franciaország egyensúlyhiánnyal küzd, az azonban nem túlzott.

(10)

A stabilitási program 1466/97/EK rendeletnek megfelelő értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv optimista. A Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzése szerint a GDP növekedése 2012-ben és 2013-ban várhatóan 0,5 %, illetve 1,3 % lesz, szemben a stabilitási programban szereplő 0,7 %-kal, illetve 1,75 %-kal. A vártnál jobb, a GDP 5,2 %-ának megfelelő 2011. évi hiány után a stabilitási program azzal számol, hogy a hiányt sikerül a GDP 3 %-a alá csökkenteni 2013-ban, amely egybeesik a túlzott hiány kiigazítására a Tanács által szabott határidővel, majd azt követően folytatódik a konszolidáció, 2016-ra elérendő költségvetési egyensúllyal. A középtávú költségvetési célt, azaz a strukturális értelemben véve kiegyensúlyozott költségvetést várhatóan sikerül elérni a stabilitásiprogram-időszak alatt. A középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott követelményeket. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a 2010–2013-as időszakra tervezett éves költségvetési kiigazítás összhangban van a 2009. december 2-i tanácsi ajánlással. Franciaország a 2014–2016-os időszakban várhatóan évente további, a GDP 0,7 %-ának megfelelő, strukturális értelemben vett előrelépést tesz a középtávú költségvetési cél megvalósítása felé. A stabilitási program szerint az államháztartási kiadások növekedési rátája, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket, összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási küszöbértékkel. A stabilitási programban ismertetett kiigazítási pálya kockázatoknak van kitéve. A makrogazdasági forgatókönyv a Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzésében szereplőhöz képest kedvezőtlenebbül alakulhat.

Az intézkedések nem eléggé részletezettek ahhoz, hogy 2013-tól elérjék a célokat és az ajánlott átlagos éves költségvetési kiigazítást. Továbbá, Franciaország a kiadási célok elérése tekintetében a korábbiakban vegyes eredményeket mutatott. Ezért a túlzott hiány 2013-ra történő kiigazítása mindaddig nem biztosítható, amíg a tervezett intézkedéseket nem részletezik megfelelően, és szükség esetén nem hajtanak végre további intézkedéseket. Az adósságráta 2011-ben a GDP 85,8 %-át tette ki, 2013-ban várhatóan a GDP 89,2 %-át fogja elérni, majd 2016-ban 83,2 %-ra esik. A stabilitási program szerint az adósság csökkenésére meghatározott küszöbértéket az átmeneti időszak végén, 2016-ban érik el.

(11)

Bár 2011 második felében és 2012 februárjában további konszolidációs intézkedéseket fogadtak el, a költségvetési konszolidáció végrehajtása továbbra is jelentős kihívás. A fenntartható költségvetési pozíció helyreállítása szempontjából döntő fontosságú, hogy a kiadások túllépését pontosan részletezett intézkedésekre épülő, megerősített költségvetési kiigazításokkal kerüljék el. Továbbá, Franciaország számára megfelelő lenne, ha megragadná a hiánycsökkentést felgyorsító lehetőségeket annak érdekében, hogy megkönnyítse a túlzott hiány terv szerinti kiigazítását. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát és a jövőbeni nyugdíjak megfelelőségét illetően fokozatosan végrehajtják a 2010. évi nyugdíjreformot. Ugyanakkor nem biztos az, hogy a rendszer a terveknek megfelelően 2018-ra egyensúlyba kerül, amennyiben a foglalkoztatás és a növekedés a vártnál lassabban alakul, ezért a rendszer 2020 után várhatóan hiányt fog mutatni. Továbbá, az újonnan létrehozott irányítótestület – amelynek feladata, hogy évente véleményt adjon a különböző nyugdíjrendszerek pénzügyi helyzetéről és azokról a feltételekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2018-ig biztosítsák a kiegyensúlyozott egyenlegeket – 2011-ben nem adott ki ilyen véleményt, ami megnehezíti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának értékelését.

(12)

A francia munkaerőpiac működését javítaná a munkaerő-piaci szegmentáció további csökkentése. A 2011. júliusi törvénnyel bevezetett foglalkoztatási biztonsági szerződés (CSP), mely két, már létező szerződést olvasztott egybe, a gazdasági nehézségekből eredő létszámleépítések esetében a tanácsadás terhét az állami foglalkoztatási szolgálatokra (Pôle Emploi) helyezi át. Ez pozitív, de korlátozott lépés. Számos olyan intézkedést is hoztak, illetve számos olyan intézkedés képezi megfontolás tárgyát, amelyek célja rugalmas foglalkoztatási megoldásokat biztosítani az átmeneti nehézségekkel küzdő vállalkozások számára. Ezek az intézkedések azonban nem irányulnak kifejezetten a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentésére. Továbbá, a munkavállalók védelmét szolgáló jogszabályok vizsgálata azt mutatja, hogy az egyéni elbocsátások esetében alkalmazott eljárás továbbra is bizonytalanságokat hordoz magában, és potenciálisan magas költségekkel jár a munkaadóknak. Végezetül, fontos biztosítani, hogy a minimálbér bármilyen alakulása támogassa a foglalkoztatást, különösen a gyakorlattal még nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatását.

(13)

A nyugdíjreformot követően jó irányba mutatnak azok az intézkedések, amelyek az idős munkavállalók foglalkoztatását ösztönzik, ideértve a vállalkozások kötelezését arra, hogy hajtsanak végre az idősek munkában tartására irányuló intézkedéseket. Az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek azonban nem eléggé ambiciózusak, és nem tartalmaznak olyan intézkedéseket, mint a munkaidő csökkentése vagy a kifejezetten az idős munkavállalókra szabott állások felkínálása. Az idős munkavállalók munkanélküli ellátási rendszerének néhány eleme (időtartam) emellett kevéssé ösztönzi a munkavállalást. Végezetül, ambiciózusabb stratégiára van szükség a felnőttkori tanulás terén, amivel növelhető a felnőtt munkaerő foglalkoztathatósága.

(14)

Az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében a francia hatóságok vállalták, hogy 2015-ig 600 000-ről 800 000-re növelik a gyakornoki helyek számát. 2011-ben és 2012-ben számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy növeljék a vállalkozásokban a gyakornokok arányát, és szigorítsák a szankciókat azon vállalkozásokkal szemben, amelyek ennek nem tettek eleget. Ezen intézkedések ellenére a gyakornoki helyek száma még mindig jóval elmarad a célkitűzéstől. Szükségesnek látszik a fiatalok, illetve a vállalkozások igényeinek jobb összhangba hozása. Ezért az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére irányuló intézkedéseket hatékonyabbá tenné, ha az oktatási rendszerben elsajátítható készségek követnék a munkaerőpiac igényeit.

(15)

A helyi munkaügyi kirendeltségek (ANPE) és a munkanélküli ellátások ügynökségének (UNEDIC) egyetlen szervbe (Pôle emploi) való összevonása még nem hozta meg a várt eredményeket a szolgáltatások eredményességét és minőségét illetően. A Pôle emploi 2012–2014 közötti működéséről és szolgáltatásairól szóló, 2012 januárjában aláírt új többéves háromoldalú megállapodás (a kormány, a szociális partnerek és a Pôle emploi között) jó irányba mutató lépés. Ugyanakkor több célkitűzést még rögzíteni kell, ami ebben a szakaszban megnehezíti a reform értékelését. A reform hitelességét az is gyengíti, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatokat megszorítások érintik a költségvetés és a humánerőforrások terén.

(16)

2012 februárjában Franciaország elfogadta a hozzáadottérték-adó (héa) 1,6 százalékponttal 21,2 %-ra való emelését, valamint a jövedelem és nyereség után fizetendő szociális járulékok 2 százalékponttal 15,5 %-ra való emelését, a munkaadók alacsonyabb társadalombiztosítási járulékainak kompenzálása céljából. Az új kormány bejelentette, hogy ezt az intézkedést felül kívánja vizsgálni, és 2012 folyamán költségvetési reformot szándékozik elfogadni. Ez egy kiegyensúlyozottabb, a munkára nehezedő adóterhet csökkentő adórendszer bevezetése irányába tett, megfelelő intézkedés. Amint az a Bizottság szolgálatai által elvégzett, a makrogazdasági egyensúlyhiányt vizsgáló részletes felülvizsgálatban szerepel, az intézkedés hozzájárulhat a francia export költség-versenyképességének javításához, ami pozitív hatást gyakorolhat a vállalkozások jövedelmezőségére, és hosszabb távon a beruházásokra és a nem ár alapú versenyképességre. A reform fókusza azonban túl szűk. Továbbá, miközben erőfeszítések történtek az adókiadások csökkentésére, ezeket olyan adókulcsemelések kísérték, amelyek növelik a munkára nehezedő, már most is magas adóterhet. Ugyanakkor Franciaországban a környezetvédelmi adók adóbevételekből való részesedése a második legalacsonyabb az Unióban, ami azt jelzi, hogy van mozgástér az ilyen adók növelésére. Végezetül, habár Franciaország 2011-ben megvizsgálta, hogy az egyes adófajták mennyire bizonyulnak hatékonynak a foglalkoztatási és szociális célkitűzések elérése szempontjából, néhány csökkentett héamértéket még mindenképpen meg kell vizsgálni e tekintetben.

(17)

Miközben számos reformot fogadtak el az üzleti környezet egyszerűsítésére és a korlátozások felszámolására néhány szabályozott szakma esetében, a reformok nem tesznek eleget a belépés akadályainak és a korlátozó magatartások felszámolásának számos más területen (pl. állatorvosok, taxik, egészségügy, jogi szakmák, ideértve a közjegyzőket is). Ezért horizontálisabban és szisztematikusabban kell felülvizsgálni a szabályozott szakmák esetében a belépésre és a magatartásra vonatkozó fennmaradó korlátozásokat, azok szükségességének és arányosságának értékelése érdekében. A kiskereskedelmi ágazatot illetően a forgalmazók számára lehetővé kell tenni, hogy áraikat és az egyéb kereskedelmi feltételeket szabadon határozhassák meg, így a fogyasztók alacsonyabb árakhoz jutnak. A fogyasztók előnyére válnának az ebben a nagyfokúan koncentrált ágazatban hozott egyéb, a versenyt fokozó olyan intézkedések, mint a területfejlesztésre vonatkozó korlátozások megszüntetése vagy felülvizsgálata, és az új forgalmazói kirendeltségek felállítására vonatkozó eljárások ésszerűsítése.

(18)

Intenzívebbé kell tenni a versenyt több hálózatos iparágban (villamosenergia-nagykereskedelem, vasúti ágazat), mivel az ezekre az ágazatokra irányuló eddigi reformok csak részleges eredményekkel jártak. A villamosenergia-piac koncentrációja továbbra is a legnagyobb fokú az Unióban. Míg a villamosenergia-piac új szervezéséről szóló törvény (NOME-törvény) pozitív hatást gyakorolt a versenyre, további lépésekre van szükség az alternatív üzemeltetők villamosenergiatermelési-kapacitásokhoz (pl. vízenergiára alapozott villamosenergia-termelés) való hozzáférésének javítására Franciaországban. A vasúti szállítás terén az új vállalkozások piacra lépése továbbra is korlátozott mind az áruszállítás, mind a nemzetközi személyszállítás terén; az áruszállítást illetően továbbra is fennállnak a megkülönböztetéstől mentes piacra lépés technikai akadályai.

(19)

Franciaország exportpiaci részesedése 2005 és 2010 között 19,4 %-kal csökkent, ami a tagállamok között az egyik legnagyobb visszaesés, és jóval meghaladja a Bizottság által 2012. február 14-én elfogadott, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben meghatározott küszöböt. A Bizottság szolgálatai a Franciaországról szóló részletes felülvizsgálatukban megállapították, hogy az exportpiaci részesedésvesztés a költség-versenyképesség és a nem ár alapú versenyképesség romlására vezethető vissza, és ezenbelül is különösen az utóbbira. Különösen a fajlagos munkaköltségek növekedése az, ami hátrányosan érinti a francia vállalkozások jövedelmezőségét, korlátozza növekedési képességüket, teljesítményük javítását és az innovációt szolgáló szükséges befektetések megtételét. A magánszektorban történő innovációt elősegítő szakpolitikai intézkedéseket nyomon kell követni, és olyan intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek helyreállítják a francia vállalkozások jövedelmezőségét.

(20)

Franciaország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások – valamint a 2011-ben tett vállalások végrehajtása – a foglalkoztatás növelésére, a versenyképesség javítására és az államháztartás fenntarthatóbbá tételére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az ajánlásokban figyelembe vette.

(21)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Franciaország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, és benyújtotta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Franciaország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–5. ajánlás tartalmazza a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(22)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(23)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményeinek és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 2., 4., és 5. ajánlás tükrözi,

1.

2012-ben és az azt követő években megfelelően részletezett, elsősorban a kiadási oldalt érintő intézkedésekkel erősítse meg és hajtsa végre a költségvetési stratégiát annak érdekében, hogy biztosítsa a túlzott hiány 2013-ig történő kiigazítását, és megvalósítsa a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlásokban meghatározott strukturális kiigazítást. Ezt követően tegyen megfelelő strukturális kiigazítást a középtávú költségvetési cél elérése felé történő megfelelő mértékű előrehaladás érdekében, ideértve a kiadási referenciaérték teljesítését és a megfelelő mértékű előrehaladás biztosítását az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés terén. Vizsgálja felül a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és megfelelőségét, és ha szükséges, hozzon további intézkedéseket.

2.

Vezessen be további reformokat a munkaerő-piaci szegmentáció leküzdése érdekében a munkavállalók védelmét célzó jogszabályok kiválasztott szempontjainak felülvizsgálatával, a szociális partnerekkel a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően folytatott konzultáció keretében, különösen az egyéni elbocsátásokhoz kapcsolódóan; és biztosítsa azt, hogy a minimálbér alakulása ösztönzőleg hasson a munkahelyteremtésre és a versenyképességre; továbbá hozzon intézkedéseket a felnőttek részvételének növelésére az egész életen át tartó tanulás terén.

3.

Fogadjon el olyan munkaerő-piaci intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az idős munkavállalók tovább folytassanak keresőtevékenységet; javítsa a fiatalok foglalkoztathatóságát, különösen a munkanélküliség veszélyének leginkább kitettek körében, például az igényeikre szabott több és jobb gyakornoki program biztosítása révén; valamint fokozza az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, és biztosítsa, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyabb, egyénre szabott segítséget nyújtsanak.

4.

Tegyen további lépéseket egy egyszerűbb és kiegyensúlyozottabb adórendszer felé, áthelyezve a munkára nehezedő adóterhet az adózás olyan más formáira, mint pl. a környezetvédelmi és a fogyasztási adókra, amelyek kevésbé terhelik a növekedést és a külgazdasági versenyképességet; tegyen további erőfeszítéseket az adókiadások (különösen az eladósodást ösztönző adókiadások) csökkentésére és egyszerűsítésére, és vizsgálja felül a jelenlegi csökkentett héakulcsok munkahelyteremtéshez való hozzájárulását.

5.

Tegyen további erőfeszítéseket a szabályozott szakmákat érintő indokolatlan korlátozások megszüntetése érdekében, különösen a szolgáltatások és a kiskereskedelem tekintetében; tegyen további lépéseket a hálózatos iparágak – különösen a villamosenergia-nagykereskedelmi piac – liberalizálása, az energiahálózatok összekapcsolását szolgáló kapacitások kiépítése, valamint új üzemeltetőknek a vasúti áruszállítási és a nemzetközi személyszállítási ágazatba való belépésének elősegítése érdekében.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/35

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Németország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Németország 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Németországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Németország 2012. április 18-án benyújtotta a 2012–2016-es időszakra vonatkozó stabilitási programját, 2012. április 12-én pedig 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A túlzotthiány-eljárás keretében Németország által a 2008–2011-es időszakra vonatkozóan tett, 2012. évi első bejelentésben szereplő hiány- és adósságadatok szerint a költségvetési hiány 2011-ben a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt volt. Emellett a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány a Szerződés szerinti referenciaérték alatt marad és az előrejelzés időszakában tovább csökken. Ennek eredményeként és a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival összhangban a Bizottság május 30-án a Németországban fennálló túlzott hiányról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlást fogadott el a Szerződés 126. cikke (12) bekezdése szerint (5).

(11)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A stabilitási program 2012–2013-ra vonatkozó előrejelzései nagyjából összhangban vannak a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével a gazdasági növekedés üteme és szerkezete, valamint a munkaerőpiac alakulása tekintetében. A stabilitási program későbbi évekre vonatkozó, a gazdasági növekedést érintő előrejelzései nagyjából összhangban vannak a Bizottságnak Németország középtávú potenciális növekedési rátájára vonatkozó becslésével. A stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja a középtávú költségvetési cél elérése már 2012-ben, és a 2011. évi, a GDP 1,0 %-át kitevő – tehát jóval a 2013-ra kitűzött határidő előtt jelentősen a Szerződés szerinti 3 %-os referenciaérték alatti – nominális hiányból kiindulva 2014-től gyakorlatilag kiegyensúlyozott nominális költségvetés megvalósítása. A stabilitási program pontosítja az előzőleg a GDP 0,5 %-át kitevő (pontosabban a GDP 0,5 %-a körüli szűk tartományban mozgó) strukturális hiányban megállapított középtávú költségvetési célt, ami megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait, amelyek szerint a hiány nem haladhatja meg a GDP 0,5 %-át. A hiányra és az adósságra vonatkozó célokkal összefüggésben kockázatok különösen akkor merülhetnek fel, ha a pénzügyi szektor stabilizálásához további intézkedések válnak szükségessé. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (6) alapján Németország úgy tervezi, hogy a stabilitásiprogram-időszak egészében betartja középtávú költségvetési célját, ami a kockázatelemzést figyelembe véve is indokoltnak tűnik. A stabilitási programban szereplő adatok szerint és a kockázatelemzés figyelembevételével az államháztartási kiadások növekedési rátája – figyelembe véve a bevételi oldali diszkrecionális intézkedéseket – 2012-ben meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási szintet, míg 2013-ban megfelel annak.

A tervek szerint a bruttó államadósság aránya 2012-ben 0,8 százalékponttal növekszik, a GDP 82,0 %-ára, majd 2013-ban a GDP 80 %-ára esik vissza, és ezután csökkenő pályán marad. A túlzott hiány megszüntetését követően Németország az átmeneti időszakban tervei szerint elegendő előrelépést tesz ahhoz, hogy megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumban az adósságcsökkentésre vonatkozóan meghatározott referenciamértéknek.

(12)

A szövetségi kormány intézkedéseket tett az állami egészségügyre fordított kiadások hatékonyságának növelése érdekében, és javasolta a tartós ápolás-gondozás reformját. További erőfeszítésekre van szükség az egészségügy hatékonyságának javítása érdekében, a kiadások várható további növekedésének visszafogásához. A tartós ápolás-gondozás javasolt reformja szintén nem elegendő a jövőbeli várható költségnövekedés kezelésére. Tovább kell javítani az adórendszer hatékonyságát. A szövetségi kormány jó úton halad, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait az oktatásra és kutatásra fordított, növekedést előmozdító kiadások terén. Továbbra is fontos azonban, hogy a tartományok és az önkormányzatok, amelyek az oktatási és kutatási kiadások nagy részét viselik, szintén elegendő és hatékony ráfordításokat biztosítsanak ezeken a területeken. Az új alkotmányos adósságfék bevezetése tovább erősítette a német költségvetési keretrendszert. A tartományok szintjén azonban nem történt lényeges előrelépés a költségvetési szabályok végrehajtása terén.

(13)

A pénzügyi ágazatnak nyújtott jelentős állami támogatás, az ágazat saját kiigazítási erőfeszítéseivel együtt, valamint a német gazdaság élénkülésének előnyös hatása összességében stabilizálta az ágazat helyzetét. Annak ellenére, hogy a pénzügyi ágazat összességében viszonylag stabil és nincs hitelválság, maradtak hiányosságok, különösen ami egyes tartományi bankok strukturális problémáit illeti, mindenekelőtt az életképes üzleti modell hiánya, a gyenge irányítási struktúra és a nagykereskedelmi finanszírozástól való nagyfokú függőségből eredő sérülékenység miatt.

(14)

A német munkaerőpiac jó teljesítménye, a növekvő foglalkoztatás és a mérsékelt munkanélküliség nem járt minden résztvevő szempontjából ugyanolyan mértékű előnnyel, és a bérek emelkedése nem volt minden esetben összhangban a termelékenységgel. A magas adóterhekből eredő, a foglalkoztatást hátráltató fiskális tényezők, különösen a magas társadalombiztosítási járulékok, továbbra is akadályozzák mindenekelőtt az alacsony jövedelműek munkaerő-piaci integrálódását. Az úgynevezett miniállások (minijob) kiterjedt alkalmazása ahhoz vezet, hogy a megszerzett nyugdíjjogosultságok szintje alacsony marad. Ezért javítani kell a miniállások és a stabilabb szerződési formák közötti átmenetet. A munkaerő-piaci eszközök legújabb reformjának mindenki számára foglalkoztatási lehetőséget kell biztosítania. Az oktatási rendszer hatékonyságának fokozása és a hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi eredménye komoly kihívást jelent Németországban. A képzett munkaerő biztosítása közép- és hosszú távon alapvető lesz a demográfiai változások által a potenciális növekedésre gyakorolt negatív hatás enyhítése szempontjából. Problémát jelent, hogy a nők teljes munkaidős foglalkoztatása csekély mértékű. A második keresők munkavállalása ellen ható fiskális tényezők és az egész napos gyermekgondozási létesítmények és iskolák hiánya hátráltatják a nők munkaerő-piaci részvételét.

(15)

Németországban az energiarendszer jelentős reformja zajlik. Az energiarendszer átalakításának általános gazdasági költségeit minimalizálni kell a nemzeti és több országot érintő hálózatok kiterjesztésének felgyorsítása és az éghajlatváltozással, valamint a megújuló energiaforrásokkal összefüggő szakpolitikák költséghatékonyságának folyamatos növelése révén, valamint döntő intézkedéseket kell tenni az energiahatékonyság tovább előmozdítása terén, továbbá növelni kell a versenyt az energiapiacokon. Németország központi földrajzi fekvése miatt a német vasúti hálózatnak jelentős hatása van a teljes európai vasúti közlekedésre. Főként az infrastruktúra-kezelők és a vasúttársaságok hatékony szétválasztásának hiánya miatt a vasúti személy- és áruszállítás piacán a verseny továbbra is csekély. Annak ellenére, hogy az utóbbi években, többek között a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) (szolgáltatási irányelv) végrehajtása révén előrelépés volt tapasztalható, néhány szolgáltató ágazatban (pl. az építőiparban) tovább kell ösztönözni a versenyt és a termelékenységnövekedést.

(16)

Németország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. A vállalások és a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás előmozdításához, a versenyképesség javításához, az államháztartás fenntarthatóságának erősítéséhez és a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez kapcsolódik. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(17)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Németország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Németország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szintű szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (8) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Folytassa a határozott költségvetési politikát, hogy 2012-re elérje a középtávú költségvetési célt. Ennek érdekében a terveknek megfelelően hajtsa végre a költségvetési stratégiát, biztosítsa a kiadási referenciamérték betartását, és biztosítson elegendő előrelépést az adósságcsökkentésre vonatkozóan meghatározott referenciamértéknek való megfelelés felé. Az egészségügyre és a hosszú távú ápolás-gondozásra fordított állami kiadások hatékonyságának növelését célzó további erőfeszítések és az adórendszer hatékonyságának javítása terén rendelkezésre álló potenciál kiaknázása révén folytassa a növekedést ösztönző konszolidációs pályát; használja ki a rendelkezésre álló mozgásteret annak érdekében, hogy a közigazgatás minden szintjén az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabb módon eszközöljön növekedést előmozdító kiadásokat az oktatás és a kutatás területén. Következetes módon hajtsa végre az adósságféket valamennyi tartományban, időben történő és releváns ellenőrzési eljárások és korrekciós mechanizmusok biztosításával.

2.

Kezelje a pénzügyi szektor fennmaradó strukturális problémáit, többek között a megfelelően finanszírozott, életképes üzleti modellt igénylő tartományi bankok további szerkezetátalakítása révén, a hitelállomány túlzott szűkülésének elkerülése mellett.

3.

Költségvetés-semleges módon csökkentse a magas adóterheket, különösen az alacsony jövedelműek esetében, és tartson fenn megfelelő, az aktiválásra és integrációra irányuló intézkedéseket, különösen a tartósan munkanélküliek tekintetében. Teremtse meg annak a feltételeit, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban növekedjenek. Tegyen intézkedéseket a hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi teljesítményének fokozásához, különösen azáltal, hogy egyenlő feltételeket teremt az oktatási és képzési rendszerben. Fokozatosan szüntesse meg a második keresők foglalkoztatását hátráltató fiskális tényezőket, és bővítse az egész napos gyermekgondozási létesítmények és iskolák rendelkezésre állását.

4.

Folytassa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az energiarendszer átalakításának általános gazdasági költségei minimálisak maradjanak, többek között a nemzeti és több országot érintő villamosenergia- és gázhálózatok kiterjesztésének felgyorsításával. Biztosítsa, hogy az intézményi felépítés garantálja a hatékony versenyt a vasúti piacokon. Tegyen intézkedéseket a szolgáltatási ágazatokban a verseny további ösztönzése érdekében, többek között a szakmai szolgáltatások és egyes kisipari szolgáltatások terén, különösen az építőiparban.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/38

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Görögország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét.

(5)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(6)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(8)

Görögország 2012. április 12-én benyújtotta a 2012. évi nemzeti reformprogramját, költségvetési tervére vonatkozóan pedig hiányos információkat szolgáltatott, aminek oka a középtávú költségvetési stratégia folyamatban levő, de várhatóan rövidesen lezáruló aktualizálása. A görög hatóságok felkérést kapnak, hogy a középtávú költségvetési stratégia aktualizálásának lezárását követően hiánytalanul nyújtsák be a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága szerinti standard táblázatokat.

(9)

2012. február 21-én az eurocsoport elfogadta Görögország második gazdasági kiigazítási programját. Az egyedi gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodásban felvázolt gazdaságpolitika végrehajtása hozzásegíti Görögországot ahhoz, hogy GDP-arányos államadósságát 2020-ra 117 %-ra csökkentse. Az eurocsoport megállapodása értelmében a közszférabeli hitelezők a program keretében 2014-ig 130 milliárd EUR összegű finanszírozást nyújtanak Görögországnak az első finanszírozási programban lekötött összegek mellett.

(10)

A részletek felszabadításának előfeltétele a mennyiségi teljesítménykritériumoknak való megfelelés, valamint hogy kedvezően értékeljék a 2011. november 8-án (4) és 2012. március 13-án (5) módosított, Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2011. július 12-i 2011/734/EU tanácsi határozatban (6) és az egyedi gazdaságpolitikai feltételekről szóló, 2012. március 14-én aláírt egyetértési megállapodásban meghatározott politikai feltételek tekintetében tett előrelépéseket.

(11)

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében 2012. március 19-én folyósították Görögország számára az új finanszírozási program első részletének (14,5 milliárd EUR) első kifizetését (5,9 milliárd EUR). Emellett Görögország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 1,6 millió EUR-hoz jutott. Az első és második program keretében Görögország a közszférabeli hitelezőktől 2012 májusáig 147,5 milliárd EUR-t kapott.

(12)

2010 és 2011 folyamán Görögország részleges előrelépést tett a kiigazítási program ambiciózus célkitűzéseinek megvalósítására. A végrehajtást azonban számos tényező akadályozta: politikai bizonytalanság, társadalmi elégedetlenség, a közigazgatás kapacitásával kapcsolatos problémák és mindenekelőtt a feltételezettnél lényegesen súlyosabb recesszió. Nem teljesültek fontos költségvetési célok, ami miatt 2010-ben és 2011-ben további konszolidációs intézkedések váltak szükségessé. Ennek ellenére Görögország képes volt jelentősen visszaszorítani államháztartási hiányát, amely a GDP 15,8 %-áról (2009) 2011-ben 9,1 %-ra csökkent.

(13)

A Bizottság 2012. április 18-án„Növekedés Görögországban” címmel közleményt fogadott el, amelynek célja azon pozitív hatás hangsúlyozása, amelyet a gazdasági kiigazítási program teljes körű és hatékony végrehajtása idézhet elő azáltal, hogy megteremti a növekedés, a befektetés és a társadalmi megújulás alapjait. E közlemény emlékeztet arra, hogy Görögország uniós és euroövezeti tagságának köszönhetően konkrét segítségre és támogatásra számíthat. Kiemeli, hogy a második gazdasági kiigazítási programban szereplő reformintézkedések célja a görög gazdaság növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának helyreállítása és egy igazságosabb társadalom kialakítása. A közlemény felvázolja a Görögország rendelkezésére bocsátott széles körű pénzügyi támogatást, és hangsúlyozza, hogy Görögország partnerei és különösen a Bizottság készen állnak olyan eszközök feltárására, amelyek révén – továbbá gyors cselekvés, illetve uniós támogatás segítségével – maximalizálni lehet a rövid távon várt eredmények hatását.

(14)

A gazdasági válság és a későbbi költségvetési konszolidációs intézkedések nem hagyták érintetlenül Görögország azon képességét, hogy teljesítse az Európa 2020 célkitűzéseit, különösen a szociális vonatkozású célokat. Mindazonáltal a strukturális reformok, különösen a munkaerő-piaci reform, a különböző szektorok liberalizálása és az üzleti környezetet javító számos intézkedés hozzájárul a versenyképesség fokozásához, a termelékenység serkentéséhez, a foglalkoztatottság növeléséhez és a termelési költségek csökkentéséhez, ami pedig középtávon elősegíti majd a foglalkoztatottság emelését, illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztés visszaszorítását. Görögország a gazdasági válság ellenére folytatta az Európa 2020 környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítéseit.

(15)

Folyamatban van a strukturális alapoknak a fiatalok foglalkoztatására és a (különösen a kis- és középvállalkozások [kkv-k]) versenyképességére összpontosító stratégiai átprogramozása. Az új intézkedések fokozott fellépést eredményeznek a foglalkoztatási startkártya, a képzések és szakmai képesítések, valamint a kkv-k forráshoz juttatása területén.

(16)

Görögország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E vállalások, illetve a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás támogatásához, a versenyképesség javításához, valamint az államháztartási fenntarthatóság és a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez kapcsolódnak,

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/40

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Magyarország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Magyarországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Magyarországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Parlament és Magyarország 2012. február 29-én az 1997. július 7-i 1466/97/EK rendelet 2-ab. cikke (3) bekezdésében foglaltak szerint véleménycserét folytatott.

(9)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(10)

Magyarország 2012. április 23-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján részletes felülvizsgálatot készített továbbá arról, hogy Magyarországot érinti-e a makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság a részletes felülvizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon külső és belső egyensúlyhiány van, ám ezek nem túlzott mértékűek.

(11)

A konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv némileg optimista. A magyar hatóságok 2012-es és 2013-as növekedési előrejelzése fél százalékponttal magasabb a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésénél, mivel a belföldi kereslettel kapcsolatban optimistább becslést tartalmaz, különösen 2013 tekintetében. A konvergenciaprogramban szereplő költségvetési stratégia célja, hogy a Tanács által előírt 2012-es határidőig biztosítsa a túlzott hiány fenntartható korrekcióját, összhangban a Tanács 2012. márciusi 13-i, túlzotthiány-eljárás keretében tett ajánlásával. A hivatalos hiánycél és a tervezett költségvetési intézkedések megfelelnek az említett ajánlásnak. A konvergenciaprogram megerősíti a korábbi, GDP-arányosan 1,5 %-os középtávú költségvetési célt, amelyet 2013-ra tervez elérni. A középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktumban szereplő követelményeket. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzése – az egyes takarékossági intézkedésekhez kötődő végrehajtási kockázatok és egy kevésbé optimista makrogazdasági forgatókönyv figyelembevételével – úgy értékeli, hogy 2013-ban a középtávú költségvetési cél felé történő haladás nem lesz megfelelő.

Az államháztartási kiadások növekedésének mértéke, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket, 2013-ban összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum kiadási küszöbértékével, de ez nem igaz 2014-re és 2015-re. A kormányzati tervek szerint az államadósság folyamatosan csökkeni fog a program ideje alatt, 2015-ben a GDP 73 %-a alatt lesz, de a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték fölött marad. Az adósság csökkenésére meghatározott küszöbérték tekintetében Magyarország 2013–2014-ben átmeneti időszakot fog megélni, és a konvergenciaprogram megfelelő előrelépést fog biztosítani a küszöbérték elérése felé. A konvergenciaprogram szerint az átmeneti időszak végén, 2015-ben teljesül az adósság csökkenésére meghatározott küszöbérték, ami segíteni fog a külső és belső eladósodottság csökkentésében.

(12)

Az új alkotmányos költségvetési irányítási keret végrehajtásához szükséges szabályok megszülettek, de a keret egyes elemei még hiányosak. A középtávú költségvetési tervek csak indikatívak, a Költségvetési Tanács erőforrásai nem arányosak az újonnan biztosított erős vétójogához mérten, és a rendelkezésre álló költségvetési információk továbbra sem elégségesek. A középtávú költségvetési tervezés megerősítése és a Költségvetési Tanács elemzési képességeinek megerősítése segítené annak biztosítását, hogy az új alaptörvényi költségvetési szabályozás be tudja tölteni funkcióját.

(13)

Az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak ellensúlyozására bevezetett gazdaságpolitikai intézkedések (a minimálbér megemelése, bérkompenzációs rendszer) nem járultak hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, miközben a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését célzó intézkedések a jó irányba történő kis lépést jelentenek. A munkát terhelő adók foglalkoztatásbaráttá alakítása és a nők munkaerő-piaci részvételének további ösztönzése, így különösen a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése segítené a foglalkoztatási ráta növelését.

(14)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot átszervezték, ez létszámcsökkenéshez vezetett, ami a 2011-es ajánlásban foglaltakkal ellentétes irányba hat. Az aktív munkaerő-piaci eszközök terén bizonyos, kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedések – például az Európai Szociális Alap programjai keretében – hitelesnek és lényegesnek tűnnek. Ugyanakkor más, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedések (pl. a közmunkák) várhatóan nem fognak hozzájárulni a résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez. A közmunkák és az egyéb aktív munkaerő-piaci intézkedések finanszírozása közötti egyensúly megőrzése mellett haladéktalanul komoly lépéseket kellene tenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megerősítése felé, a munkaerőpiac működésének fejlesztése és a foglalkoztatottak számának növelése érdekében. A növekedési lehetőségeknek a munkaerő-piaci strukturális reformok révén történő fokozása is fontos lenne a magas külső és belső adósságból fakadó sebezhetőség folyamatos csökkentéséhez. Továbbá, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát nem jelenítették meg más szakpolitikákban.

(15)

Az üzleti környezet javítására irányuló intézkedések nagyobbrészt a jó irányba mutatnak, ugyanakkor sok lehetőség van a további előrelépésre. A nem banki finanszírozás elérhetővé tételét célzó lépések szintén a helyes irányba mutatnak, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó szakpolitikák átfogó értékelése azonban továbbra is várat magára. Magyarország nagyon rossz eredményt mutat a közigazgatás átláthatóságát és minőségét mérő számos jelzőszám tekintetében, az e téren történő előrelépés hozzájárulna az intézményi és a politikai környezet javításához is. Ez utóbbi viszont javíthatná a külföldi közvetlen befektetések feltételeit, és hozzájárulna a külfölddel szembeni befektetési pozíció jelentős egyensúlyhiányának csökkentéséhez: különösen az újrabefektetett profit aránya csökkent drámaian 2009-ben és 2010-ben, részint a válság, részint azonban a politikai és fiskális környezet, illetve a jog- és intézményrendszer ellentmondásos és kiszámíthatatlan változásai miatt. A kutatás és innováció közfinanszírozásának jelenlegi trendje (2010 közepe óta) nincs összhangban a 2012-es éves növekedési jelentésben szereplő differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció prioritásával.

(16)

A kormány felsőoktatási reformot hajtott végre, mely változásokkal járt a felsőoktatás szerkezete és finanszírozása tekintetében. Emellett az iskolai oktatással kapcsolatos új jogszabályok egyes elemei miatt fennáll annak a kockázata, hogy a magyar iskolarendszerben nőni fog a korai iskolaelhagyók száma és a szegregáció. A hasonlóképpen fontos egész életen át tartó tanulás kérdése nem kap megfelelő hangsúlyt. A magyar munkaerő versenyképességének fokozásához fontos lesz az oktatás javítása minden szinten.

(17)

A közösségi közlekedés átalakításának elmaradása az egyik fontos oka volt az utóbbi évek költségvetési túlköltekezéseinek. A közösségi közlekedési társaságok járműállományának túlnyomó többsége elérte a használhatósági határt. A villamosenergia-hálózat határokon átnyúló kapacitásának növelése megkönnyíthetné a szomszédos államokkal folytatott kereskedelem potenciális növelését. A nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság nincs felhatalmazva, hogy önállóan döntsön saját szervezetéről, és nincs kizárólagos hatásköre a hálózati tarifák megállapítására, ideértve a megtérülési rátát, vagyis azt, hogy a hálózati szolgáltatók mekkora haszonra tehetnek szert. A szabályozott áraknak csak a védelemre szoruló fogyasztókra kellene vonatkozniuk.

(18)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Magyarország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Megvizsgálta a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, és részletes felülvizsgálatot végzett. Figyelembe vette nemcsak a programok Magyarország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (6) különösen az 1. ajánlás tükrözi.

(20)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményeinek és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a konvergenciaprogramot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait különösen az alábbi 1., 3., 4. és 5. ajánlás tükrözi,

1.

A 2012-es költségvetés és az annak elfogadását követően elfogadott konszolidációs intézkedések végrehajtása, valamint az egyszeri intézkedések lehetőség szerinti mellőzése révén 2012-ben tartós módon szüntesse meg a túlzott hiányt. Ezt követően határozza meg a túlzott hiány tartós korrekciójának biztosításához szükséges valamennyi strukturális intézkedést, és érjen el megfelelő előrehaladást a középtávú költségvetési cél tekintetében, ideértve a kiadások növekedésére meghatározott küszöbérték teljesítését, továbbá biztosítsa az adósság csökkenésére meghatározott küszöbérték teljesítése érdekében történő megfelelő előrehaladást. A felgyülemlett makrogazdasági egyensúlyhiány enyhítése érdekében is állítsa stabil csökkenő pályára az államadósság-rátát.

2.

Az új numerikus szabályoknak a kötelező középtávú költségvetési keretekbe történő beillesztése révén módosítsa a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvényt. Folytassa a Költségvetési Tanács elemzési hatáskörének szélesítését, figyelemmel az államháztartás átláthatóságának növelésére.

3.

A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa a munkát terhelő adókat foglalkoztatásbarátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel. Erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése révén.

4.

Tegyen lépéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra. Hatékony képzés és a munkakereséshez biztosított segítségnyújtás révén erősítse meg a közmunkarendszer aktiváló szerepét. Hajtsa végre a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, és jelenítse meg azt más szakpolitikákban is.

5.

Hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseket. Biztosítsa, hogy a közbeszerzés és a jogalkotás támogassa a piaci versenyt, továbbá biztosítsa a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások – ideértve a külföldi közvetlen befektetőket is – számára a stabil szabályozási és üzletbarát környezetet. Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket. Törölje el a nagyméretű kiskereskedelmi üzlethelyiségek létesítésére vonatkozó, nem indokolható korlátozásokat. Az új innovációs stratégiában szerepeltessen az innovatív kkv-k támogatását célzó, megfelelően célzott külön ösztönző rendszereket.

6.

Megfelelő finanszírozás biztosításával készítsen a korai iskolaelhagyókat célzó stratégiát, és hajtsa azt végre. Biztosítsa, hogy a felsőoktatási reform végrehajtása javítsa a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz történő hozzáférését.

7.

Alakítsa át a közösségi közlekedési rendszert úgy, hogy az költséghatékonyabb legyen. Növelje a villamosenergia-hálózat határokon átnyúló kapacitásait, biztosítsa az energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségét, és fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/44

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Írország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Írország 2011–2015-ös időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét.

(5)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(6)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(8)

Írország 2012. április 27-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját és 2012. évi nemzeti reformprogramját

(9)

A Tanács 2010. december 7-én elfogadta a 2011/77/EU végrehajtási határozatot (4), amely az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel (5) összhangban 2013 végéig pénzügyi támogatást bocsát Írország rendelkezésére. Az ehhez társuló, 2010. december 16-án aláírt egyetértési megállapodás és annak egymást követő kiegészítései meghatározták a pénzügyi támogatás folyósításának gazdaságpolitikai feltételeit.

(10)

Írország összességében végrehajtotta a pénzügyi támogatási programnak az egyetértési megállapodásban meghatározott feltételeit. A pénzügyi támogatási programban meghatározott 2011. évi 10,6 %-os költségvetési hiánycélt még jelentősen túl is teljesítette, és a 2012. évi költségvetés 8,6 %-os GDP-arányos költségvetési hiányt tűzött ki célul. A középtávú költségvetési konszolidációs tervek összhangban állnak a hiányra vonatkozóan a pénzügyi támogatási programban meghatározott felső küszöbértékekkel és a 2015-ig elérendő, a GDP 3 %-a alatti hiánycéllal. Az ír hazai bankoknak a Central Bank of Ireland 2011-es szavatolótőke-megfelelőségi felülvizsgálatában (Prudential Capital Assessment Review) előirányzott feltőkésítése javarészt megtörtént, továbbá a hazai bankok tőkeáttétel-csökkentését illetően összességében túlteljesítették a pénzügyi támogatási programban 2011-re rögzített célértéket. A versenyképesség és a munkahelyteremtés fokozását célzó strukturális reformok jelentősen előrehaladott fázisban vannak.

(11)

Az ír gazdaság 2011-ben mérsékelt, 0,7 %-os növekedést ért el, ami nagyjából megfelel a pénzügyi támogatási programban tervezetteknek. A javuló versenyképesség és a stabil külső kereslet pozitív hatással volt az elsősorban exporton alapuló növekedésre. A nettó export 4,7 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez, miközben a hazai kereslet a költségvetési konszolidáció, a csökkenő foglalkoztatás és a háztartások mérlegének kiigazítása miatt tovább szűkült. A kedvezőtlen külső környezet és a hazai kereslet további visszaesése miatt 2012-ben is mérsékelt, mintegy 0,5 %-os növekedés várható. A háztartások és a vállalkozások mérlegének kiigazítása középtávon továbbra is befolyásolja a fogyasztást és a beruházásokat. Tekintettel Írország demográfiájának kedvező alakulására, rugalmas munkaerőpiacára és jelentős szabad gazdasági kapacitására, az exportalapú növekedés becslések szerint 2013-ban 1,9 %, 2015-ben pedig 2,8 % lehet.

(12)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A stabilitási program gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzései és a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése hasonlóak. A stabilitási programban megfogalmazott költségvetési stratégia célja, hogy az államháztartási hiány – összhangban a túlzott hiány kiigazítására vonatkozóan a Tanács által előírt határidővel – 2015 végére a GDP 3 %-ának megfelelő küszöbérték alá kerüljön. A stabilitási program jelenlegi előrejelzése alapján a GDP-arányos hiány a következőképpen alakul: 2012-ben 8,3 % (a programban kitűzött 8,6 %-os GDP-arányos hiánnyal szemben), 2013-ban 7,5 %, 2014-ben 4,8 %, és a programidőszak végén, 2015-ben 2,8 %. Ezt a pályát a GDP 2,7 %-át kitevő konszolidációs intézkedések támasztják alá a 2012. évi költségvetésben, majd a GDP 3,9 %-ának megfelelő, széleskörű konszolidációs intézkedések a 2013–2014-es időszakban, végül pedig a GDP 1,1 %-át kitevő további, részben pontosított konszolidációs erőfeszítések 2015-ben. A stabilitási program középtávú költségvetési célként ismét 0,5 %-os GDP-arányos strukturális államháztartási hiánnyal számol, ami a programidőszakban nem valósul meg. A középtávú költségvetési cél megfelelő módon tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A GDP 60 %-át meghaladó bruttó államadósság a 2011. évi 108 %-ról 2013-ban 120 %-ra emelkedik, csak ezután indul csökkenésnek. Írország számára a 2015-ig tartó túlzotthiány-eljárás és az azt követő három év átmeneti időszak lesz, a költségvetési tervek pedig biztosítani fogják, hogy az ország megfelelő előrelépést tegyen a Stabilitási és Növekedési Paktum adósságcsökkentésre vonatkozó referenciaértékének elérése irányába.

(13)

Írország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E vállalások a versenyképesség és a foglalkoztatás ösztönzéséhez, valamint az államháztartás fenntarthatósága és a pénzügyi stabilitás fokozásához kapcsolódnak,

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/46

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Olaszország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Olaszország 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Olaszországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Olaszország 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját és 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság emellett az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálat keretében megvizsgálta, hogy Olaszországban fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság a részletes felülvizsgálatban megállapította, hogy Olaszországban egyensúlyhiány áll fenn, azonban az nem túlzott mértékű. Míg az államadósság a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében szigorú ellenőrzés alatt áll, az exportteljesítmény makrogazdasági fejleményei is figyelmet érdemelnek a gazdaság működését érő kedvezőtlen hatások kockázatának csökkentése érdekében.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programot alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott, feltéve, hogy a pénzügyi piaci feltételek nem romlanak tovább. A Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével összhangban a reál-GDP 2012-ben előreláthatóan jelentős mértékben csökken, majd 2013-ban fokozatos fellendülésnek indul. A túlzott hiány esetén követendő eljárással összhangban a programban vázolt költségvetési stratégia célja az államháztartási hiánynak a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték alá való csökkentése 2012-ben, további kiadási korlátok és kiegészítő bevételek révén. A stabilitási program a túlzott hiány megszüntetését követően megerősíti a strukturális értelemben vett kiegyensúlyozott költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési cél megvalósítását; a cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Ennek elérését Olaszország – a 2010–2011-ben már elfogadott intézkedések révén – 2013-ra vetíti előre, azaz az előző stabilitási programban tervezettnél egy évvel korábbra. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a 2010–2012-es időszakra tervezett éves átlagos költségvetési kiigazítás jóval meghaladja a Tanács által a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében ajánlott, a GDP 0,5 %-át kitevő értéket. A strukturális értelemben vett kiigazítás tervezett üteme 2013-ban lehetővé teszi, hogy Olaszország ugyanezen évben teljesítse a középtávú költségvetési célt, és az államháztartási kiadások növekedésének tervezett mértéke – figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket – megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási szintnek.

A stabilitási program szerint az államadósság aránya 2012-ben lesz a legmagasabb, majd ezt követően az elsődleges többlet növekedésének megfelelően, növekvő iramban kezd el csökkenni. Olaszország számára 2013–2014 átmeneti időszak lesz, és költségvetési tervei megfelelő előrehaladást biztosítanak majd az adósságcsökkentési célszám felé, amit a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése is megerősít. Olaszország tervei szerint az adósságcsökkentési célszámot az átmeneti időszak végén (2015) sikerül majd elérni. Ahhoz, hogy a tényleges hiány és adósság mértéke elérje a fenti szintet, a 2010–2011-ben elfogadott kiigazító intézkedések szigorú és teljes körű költségvetési végrehajtására van szükség.

(11)

A költségvetési keretrendszert illetően az olasz parlament törvényt hozott az olasz alkotmánynak egy, a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabállyal való kiegészítéséről. A szabály kulcselemeinek meghatározásához végrehajtási jogszabályra lesz szükség, amely rögzíti alkalmazásának részletes szabályait, a megfelelő korrekciós mechanizmusokat és mentesítési záradékokat, valamint a különböző közigazgatási szintek közötti szükséges koordinációt. A kormány vállalta, hogy az egyes közigazgatási szinteken a kiadásokra vonatkozóan végzett részletes felülvizsgálatokon keresztül tartósan javítja az államháztartási kiadások hatékonyságát és minőségét. A felülvizsgálatok elvben azt is lehetővé teszik, hogy a növekedést elősegítő kiadási tételek elsőbbséget élvezzenek. Hasonló a célja a strukturális alapok felhasználására vonatkozó, folyamatban lévő, a 2011. márciusban hozott intézkedéseken, valamint a strukturális források felhasználásának felgyorsítására irányuló, 2011. novemberi kohéziós cselekvési terven keresztüli irányváltásnak is. Az adminisztratív kapacitás jelentős mértékű hiányosságai azonban, különösen a konvergenciarégiókban, továbbra is akadályozzák a források felhasználását.

(12)

Az adórendszer szerkezete, valamint az adóelkerülés és a be nem jelentett munkavégzés magas szintje kedvezőtlen hatással volt az ország gazdasági teljesítményére. Az adózási morált és az adóügyi kormányzást a széles skálájú adókiadások, illetőleg az összetett és nehézkes közigazgatási eljárások is befolyásolják. Az adótehernek a termelési tényezőkről a fogyasztás és az ingatlan irányába való részleges, jogszabályokban már rögzített elmozdulása fontos első lépés a növekedést fokozottan támogató adóstruktúra létrehozásához, azonban további elmozdulásra is szükség van az elosztási hatások további figyelembevétele mellett.

(13)

A szociális partnereknek a bértárgyalási keretrendszer reformjára vonatkozó 2011. júniusi megállapodását jogszabály rögzíti. A megállapodás révén lehetőség nyílik a vállalati szintű szerződések kiterjedtebb használatára, nagyobb mértékben véve figyelembe az egyes termelési tevékenységek szükségleteit, és ezt a folyamatot figyelemmel kell kísérni. Annak érdekében azonban, hogy teljes körűen rendezni lehessen a kereskedelmi partnerekénél dinamikusabb nominális fajlagos munkaerőköltségek problémáját (amely szerepet játszik abban, hogy Olaszország versenyképessége gyengül), elengedhetetlen a bértárgyalási rendszer további reformja, rugalmas munkafeltételeket biztosítva az ágazatban országos szinten is. 2012. áprilisban a kormány ambiciózus munkaerő-piaci reformra tett javaslatot, amely az olasz munkaerőpiac régi keletű problémáinak (köztük a szegmentációnak) a kezelésére irányul. A reformot haladéktalanul el kell fogadni, biztosítva, hogy annak célkitűzése és ambíciószintje arányban álljon az olasz munkaerőpiacon jelentkező kihívásokkal. A foglalkoztatási szolgálati rendszer liberalizációjának mértékét és hatékonyságát szigorúan nyomon kell követni.

(14)

A nők foglalkoztathatóságának – főként célzott adópolitikai ösztönzők révén történő – fokozására irányuló erőfeszítések ellenére az olasz nők foglalkoztatási aránya (2011-ben 46,5 %) jóval alacsonyabb az EU 27 országában mért átlagnál (2011-ben 58,5 %). További intézkedésekre van szükség a gyermek- és idősgondozási létesítmények terén. A magánszektor idősebb női munkavállalói számára komoly kihívást jelent az a tény, hogy a nőkre vonatkozó nyugdíjkorhatár 2012 és 2018 között 5 évvel emelkedni fog.

(15)

Az olasz fiatalok munkanélküliségének szintje 2011-ben átlagosan 29,1 % volt, majd 2012 első hónapjaiban tovább emelkedett. Magas a munkanélküliség a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, és szaktudás tekintetében eltérés mutatkozik a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat között. Üdvözlendő a gyakorlati képzésnek a munkaerőpiacra való belépés fő eszközeként történő ösztönzése, azonban a kapcsolódó elemek – köztük a szakmai és képzési követelményeket átfogó új rendszer, a szakismeret igazolására szolgáló programok – további megerősítésre várnak. A Bizottság akciócsoportot hozott létre a kohéziós alapoknak a fiatalok foglalkoztatását és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődését támogató intézkedések felé történő újraprogramozására.

(16)

A korai iskolaelhagyás, amelynek mértéke országos szinten 18,8 %, és területenként jelentős eltéréseket mutat, kedvezőtlen hatással van a fiatalok munkanélküliségére. Célzottabb és összefogottabb fellépésre van szükség a korai iskolaelhagyás problematikájának kezeléséhez, egyesítve a megelőzési, beavatkozási és kompenzációs intézkedéseket. Kezelni szükséges a felsőfokú oktatási rendszer alulteljesítését többek között a 2010. évi egyetemi reform teljes körű végrehajtása, valamint az egyetemek teljesítménye és az állami finanszírozás nyújtása közötti kapcsolat erősítése révén.

(17)

Olaszország fontos intézkedéseket hozott a szolgáltatások (különösen a szakmai szolgáltatások) liberalizációja és a hálózatos iparágakban folyó verseny fokozása terén. Ennek ellenére továbbra is számos problémával küzd az energia- és közlekedési ágazat (különösen a vasutak és a kikötők), ahol változatlanul jelentősek az infrastrukturális és piaci akadályok.

(18)

Noha születtek intézkedések az igazgatás egyszerűsítésére, Olaszországban még mindig összetett az üzleti környezet. Az igazságszolgáltatási rendszer több hiányossággal is küzd az erőforrások felhasználását, az eljárásokat és az intézményi felépítést illetően, ami egyértelműen tükröződik az olasz polgári igazságszolgáltatási rendszer alacsony teljesítményében, főként pedig az ügykezelés túlzottan hosszú időtartamában és az elhúzódó ügyek számában.

(19)

A kkv-k finanszírozáshoz jutása nehézkes, a kockázati tőke intenzitása pedig alacsony. 2011 decemberében bevezetésre került egy, a társasági tőkére vonatkozó engedmény, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az adóköteles jövedelembe ne számítsák bele az új sajáttőke-injekciók spekulatív hozamát. Ez várhatóan elősegíti a kkv-k méretének növekedését, és ösztönzi az innováció területén megvalósuló beruházásokat. Noha születtek intézkedések a magánszféra kutatás és fejlesztés (K+F) tevékenységének előmozdítására, így különösen a kutatás területén megvalósuló üzleti beruházások adókedvezményének refinanszírozása, az intenzitás továbbra is alacsony, és az innovatív jellegű projektek végrehajtása nem megfelelő.

(20)

Olaszország számos kötelezettségvállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a kötelezettségvállalások és a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás ösztönzéséhez, a versenyképesség javításához, az államháztartás fenntarthatóságának javításához, valamint a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez kapcsolódnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(21)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Olaszország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, és benyújtotta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Olaszország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi, 1–6. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(22)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (6) különösen az 1. ajánlás tükrözik.

(23)

A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményeinek és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi, 1., 4., 5. és 6. ajánlás tükrözi,

1.

A tervek szerint hajtsa végre a költségvetési stratégiát, és biztosítsa a túlzott hiány 2012-ben történő megszüntetését. Biztosítsa a tervezett strukturális elsődleges többletet, azért, hogy 2013-ig a GDP-arányos adósságrátát csökkenő pályára állíthassa. Biztosítson megfelelő előrehaladást a középtávú költségvetési cél elérése felé, betartva a kiadási szintet és kellő mértékű előrelépést téve az adósságcsökkentési célszámnak való megfelelés irányába.

2.

Gondoskodjon arról, hogy az alkotmányban rögzített költségvetési egyensúlyi szabály kulcselemeinek a végrehajtási jogszabályokban szereplő meghatározása, beleértve a különböző közigazgatási szintek közötti megfelelő koordinációt, összhangban legyen az európai uniós keretrendszerrel. Törekedjen az államháztartási kiadások hatékonyságának és minőségének tartós javítására a tervezett kiadási felülvizsgálatokon, valamint az uniós források felhasználásának gyorsítására és igazgatásuk javítására irányuló 2011-es kohéziós cselekvési terven keresztül, különös tekintettel Dél-Olaszországra.

3.

Hozzon további intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, többek között az oktatás munkaerő-piaci jelentőségének javítása és az iskolából a munkába való átmenet megkönnyítése, valamint az induló vállalkozások számára és a munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott ösztönzők révén. A munkavállalók mobilitásának előmozdítása érdekében tegye kötelezővé a szakismeret és képesítés országos szintű elismerését. Hozzon intézkedéseket a felsőfokú oktatást elhagyók arányának csökkentésére, és vegye fel a küzdelmet a korai iskolaelhagyással szemben.

4.

Kiemelt intézkedésként fogadja el a munkaerő-piaci reformot a munkaerőpiac szegmentációjának kezelése érdekében, és hozzon létre egy integrált munkanélküli-ellátási rendszert. Hozzon további intézkedéseket a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére, különösen a gyermek- és idősgondozás biztosítása révén. Kísérje figyelemmel és szükség esetén erősítse meg az új bérmegállapítási keretrendszert annak elősegítése érdekében, hogy a bérek növekedése és a termelékenység ágazati és vállalati szinten egyaránt összhangban legyen.

5.

Vegye fel a harcot az adóelkerüléssel szemben. Törekedjen a szürkegazdaság és a be nem jelentett munkavégzés megszüntetésére, például az ellenőrzések és vizsgálatok megerősítése által. Hozzon intézkedéseket az adómentességek, az adókedvezmények és a kedvezményes héakulcsok körének csökkentésére, és egyszerűsítse az adótörvényt. Tegyen további lépéseket az adótehernek a tőkéről és a munkaerőről az ingatlan, a fogyasztás és a környezet irányába való elmozdítása érdekében.

6.

Hajtsa végre a szolgáltatási ágazatban az elfogadott liberalizációs és egyszerűsítési intézkedéseket. Tegyen további lépéseket a hálózatos iparágakban a piaci hozzáférés, az infrastrukturális kapacitás és az összekapcsolások javítása érdekében. Folytassa a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályi keret egyszerűsítését, és fokozza az adminisztratív kapacitást. Javítsa a pénzügyi eszközökhöz (különösen a tőkéhez) való hozzáférést a növekvő vállalkozások és az innováció finanszírozása érdekében. Hajtsa végre a polgári igazságszolgáltatási rendszer tervezett reorganizációját, és mozdítsa elő az alternatív vitarendezési mechanizmusok használatát.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/50

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottságnak az „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Lettország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Lettországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Lettországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Lettország 2011-ben teljesítette a 2009/290/EK határozat (5) szerinti középtávú pénzügyi támogatási programhoz kapcsolódó feltételek többségét. A Bizottság 2011. december 21-én lezárta a Lettországnak a fizetésimérleg-támogatási program keretében végzett ötödik, végső felülvizsgálatát, és általánosságban pozitívan értékelte a kormány által a költségvetési, pénzügyi és strukturális reformok terén elért eredményeket. A középtávú pénzügyi segítségnyújtási program 2012 januárjában ért véget. Az említett program lezárulását követően Lettország utólagos felügyelet alatt áll. E felügyelet a meglévő eljárások és felügyeleti mechanizmusok szerves részét képezi és célja, hogy szigorúan nyomon kövesse a makrogazdasági stabilitást veszélyeztető és ezzel a visszafizetési képességre is hatást gyakorló kockázatokat. A programot követő utólagos felügyelet a hitelek nagy részének (mintegy 70 %-ának) visszafizetéséig lesz érvényben.

(7)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(9)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(10)

Lettország 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó, 2012. évi konvergenciaprogramját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

A 2012. évi konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv – figyelembe véve a rendelkezésre álló legújabb információkat – 2012-ben elővigyázatos, 2013-ban pedig megalapozott. Míg a konvergenciaprogram forgatókönyvében a 2012. évi makrogazdasági előrejelzések nagyon hasonlóak a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzéseihez (a GDP-növekedési előrejelzések 2,0 %-ra, illetve 2,2 %-ra tehetők), a legújabb gazdasági adatok szerint magasabb adatok várhatók. A konvergenciaprogramban felvázolt költségvetési stratégia célja, hogy 2012-re kiigazítsa a túlzott hiányt és a konvergenciaprogram-időszak végéig elérje a középtávú költségvetési célt. A 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogram a középtávú költségvetési célt a GDP –1,0 %-áról –0,5 %-ra módosította; az új középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A 2012-re tervezett államháztartási hiány összhangban van a 2009. július 7-i tanácsi ajánlásban a túlzott hiány kiigazítására megállapított határidővel. 2013 vonatkozásában a konvergenciaprogram a GDP 1,4 %-át kitevő államháztartási hiányt céloz meg, jóllehet a tervezett kiadáscsökkentést még nem támasztják alá teljes mértékben az intézkedések. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (6) alapján Lettország 2015-re, a konvergenciaprogram-időszak végéig közel kerül középtávú költségvetési céljának eléréséhez. Míg az újraszámított információk arra engednek következtetni, hogy a középtávú költségvetési cél felé mutató előrelépés a konvergenciaprogram későbbi éveiben strukturális értelemben számítva nem éri el a GDP 0,5 %-át, a kiadások tervezett visszafogása biztosítaná, hogy az államháztartási kiadások növekedésének mértéke – a diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembevételével – összhangban legyen a Stabilitási és Növekedési Paktum kiadásnövelési referenciaértékével.

Ugyanakkor a konvergenciaprogram forgatókönyvében még nem szereplő, de a 2012. évi konvergenciaprogram benyújtását kísérő levélben elismert, a Parlament által 2012. május 24-én elfogadott és 2012 második felétől esedékes adóváltozások veszélyeztetik a célok megvalósítását 2013-ban és az azt követő időszakban. Az államadósság-ráta nem éri el a GDP 60 %-át: a GDP 42,6 %-ának megfelelő 2011-es értékről 2014-ben a GDP 46,7 %-ára fog nőni, mivel a hatóságok a nemzetközi pénzügyi támogatási programmal kapcsolatos, 2014–2015-ben esedékes, nagy összegű visszafizetések előfinanszírozását hajtják végre, majd 2015-ben az adósságráta e visszafizetéseknek köszönhetően 38,9 %-ra esik vissza.

(12)

Lettországnak olyan stratégiát kellene követnie, amely lehetővé tenné a munka adóterhének áthelyezését a fogyasztásra, az ingatlanra, valamint a természeti és egyéb erőforrások igénybevételére, miközben javítja a strukturális egyenleget. Az alacsony keresetűek viszonylag magas adóterhe és a be nem jelentett munkavégzés magas szintje azt mutatja, hogy szükség van megfelelő munkaerő-piaci intézkedésekre, az adó- és juttatási rendszer felülvizsgálatára, valamint fokozott fellépésre a szürkegazdaság elleni küzdelemhez. A környezetvédelmi adók továbbra sem eléggé kiforrottak, túlnyomórészt üzemanyag-adó formájában jelennek meg, ugyanakkor az egyéb energiaforrásokra, a szennyezésre és a természeti erőforrások igénybevételére kivetett adók is az uniós átlag alatt vannak. Az adóalapnak a környezetvédelmi adók egyéb forrásaira, különösen a szennyezésre történő kiterjesztése, valamint az energiaforrások szélesebb alapú megadóztatása elősegítené a környezetvédelmi célok elérését, és közben teret engedne a munkaadó-teher áthelyezésének.

(13)

A költségvetési irányítás folyamatban lévő reformjával kapcsolatban a Tanács felkéri Lettországot, hogy biztosítsa a költségvetési fegyelemről szóló törvény Parlament általi elfogadását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát támogató, középtávú költségvetési keretről szóló törvény megalkotását. A költségvetési fegyelemről szóló törvény elfogadása összhangban lesz a kormány által a fizetésimérleg-támogatási program keretében vállalt kötelezettségekkel; a kormány által elfogadott törvénytervezet is arra irányul, hogy a költségvetési irányítás területére vonatkozó, folyamatosan bővülő uniós vívmányokat átültesse a nemzeti jogba. A későbbiekben elfogadandó és végrehajtandó új törvény nagymértékben megszilárdítaná Lettország költségvetési keretrendszerét, amelyben jelenleg nincs a kiadásnövekedésnek a gazdaságilag kedvező időszakokban való korlátozására alkalmazható hatékony mechanizmus.

(14)

A nyugdíjreform folyamatosságának biztosítása érdekében Lettországnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszerbe történő befizetéseket a jelenlegi csökkentett, a bruttó bérek 2 %-ában megállapított szintjéről 2013-ra a bruttó bérek 6 %-ára kellene visszaállítania.

(15)

Lettországnak meg kell erősítenie és meg kell reformálnia a szociális támogatási rendszert, valamint csökkentenie kell munkanélküliségi rátáját, amely az Unióban az egyik legmagasabb. Az ifjúsági munkanélküliség problémája különösen a válság idején vált nyilvánvalóvá, fényt derítve a képzettségek kereslete és kínálata közötti jelentős különbségekre is. Célzottan a fiatalokra irányuló, aktív munkaerő-piaci intézkedéseket dolgoztak ki és hajtottak végre, amelyek között szerepel a fiatalok szakképzése, önkéntes munkája és bértámogatása is. A probléma súlyát tekintve azonban e korlátozott intézkedések viszonylag csekély hatást fejtenek ki.

(16)

2011-ben a lett népesség 40 %-át veszélyeztette a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, ami hatással van a munkaerő foglalkoztathatóságára és a jövőbeli növekedési kilátásokra is. Lettország elfogadta a vészhelyzetben alkalmazandó szociális védőhálóra vonatkozó stratégiát. A szegénység visszaszorítására irányuló kormányzati szakpolitikák a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a dolgozó családok adóterhének csökkentésére és a munkaerő-piaci lehetőségekhez való fokozottabb hozzáférésre összpontosítanak. Mindazonáltal Lettország viszonylag keveset költ szociális védelemre, a társadalmi transzferek pedig csupán elenyésző hatást gyakorolnak a szegénység visszaszorítására, mivel a társadalmi transzferek nagy részét újra felosztják a közepes és magas jövedelemmel rendelkező személyek körében. Nem fordítanak sokat a rászorultságon alapuló ellátások finanszírozására, ugyanakkor a szociális védőháló szerepét részben ideiglenes és rosszul fizetett közmunkával töltik be. A szociális támogatási juttatások rendszere szegénységi és munkanélküliségi csapdákat is magában foglal, továbbá előfordulnak a rendszerrel való visszaélés esetei is. A szociális támogatáshoz való hozzáférés terén nagyok az egyenlőtlenségek az egyes helyi önkormányzatok között, továbbá az átláthatóság alacsony foka is megnehezíti a tényekre alapozott döntéshozatalt. A tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség kihívásai főként a válság idején jelentkeztek. A fiatal munkanélküliek többsége nem rendelkezik szakképzettséggel. Viszonylag magas a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) száma. A Lettország–Bizottság közös ifjúsági munkanélküliségi munkacsoport megállapításaival összhangban intézkedéseket kell hozni ezen a téren.

(17)

Lettországnak tovább kell javítania energiahatékonyságát, elő kell segítenie a jelentősebb energiahálózatok közötti versenyt, emellett pedig javítania kell az uniós energiahálózatokkal való összeköttetést. Az adórendszer nem ösztönzi kellően az energiaköltségek csökkentését és a fogyasztási és beruházási szerkezetnek az energiahatékony termékeket – ideértve a járműveket, az épületek szigetelését és a fűtőrendszereket is – előnyben részesítő átalakítását. Lettország energiapiacait továbbra is monopóliumok uralják. Történelmi okokból a gáz- és villamosenergia-piac nagyrészt elkülönül a többi uniós tagállamétól.

(18)

A polgári igazságszolgáltatási rendszerben jelentkező hiányosságok negatív hatást gyakorolnak az üzleti és gazdasági környezetre, mivel az üzletek lebonyolításának kockázata és költsége egyre növekszik. Jelentős az első- és másodfokú bíróságok ügyhátraléka polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a szerződéses kötelezettségekkel és a fizetésképtelenséggel kapcsolatos ügyek tekintetében. A bírák szakmai teljesítményének értékelésére is szükség lenne. Indokolt lenne a fizetésképtelenségi jogszabályok további fejlesztése is.

(19)

Viszonylag magas az iskolai végzettséget szerzők aránya, a munkaerő jelentős része azonban nem rendelkezik szakképesítéssel, és korlátozott a felsőoktatásba való bekerülésük is. Az egyetemek világszintű besorolása rossz, továbbá alacsony nemzetközi versenyképesség és gyenge irányítás jellemzi őket. Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti alacsony együttműködési szint hatással van a rendkívül alacsony innovációs teljesítményre is. Hiányzik a szisztematikus és hatékony kutatási és innovációs stratégia is. Lettország rendelkezik a legalacsonyabb üzleti kutatási és fejlesztési (K+F) ráfordítással az Unióban.

(20)

Lettország számos kötelezettségvállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E kötelezettségvállalások és a 2011-ben tett vállalások végrehajtása a foglalkoztatás elősegítésére, a versenyképesség javítására, az államháztartás fenntarthatóságának fokozására és a pénzügyi stabilitás megerősítésére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Ezen értékelés eredményeit a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(21)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Lettország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Lettország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi a Bizottságnak az európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(22)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (7) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Biztosítsa a túlzott hiány határidőn belüli kiigazítása irányába történő tervezett előrelépést. E célból Lettország hajtsa végre az előirányzott tervek szerint a 2012. évre vonatkozó költségvetést, és valósítsa meg a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési kiigazítást. Ezt követően a középtávú költségvetési célhoz való megfelelő közeledés és a kiadásnövelési referenciaérték betartása érdekében kellően meghatározott strukturális intézkedésekkel alátámasztva hajtsa végre a 2013-ra és az azt követő évekre vonatkozó költségvetési stratégiát. Használja fel a vártnál magasabb ciklikus bevételeket az államadósság csökkentésére.

2.

Hajtsa végre a munka adóterhének a fogyasztásra, az ingatlanra, valamint a természeti és egyéb erőforrások igénybevételére történő áthelyezését célzó intézkedéseket, egyidejűleg javítva a strukturális egyenleget; biztosítsa a költségvetési fegyelemről szóló törvény elfogadását, és dolgozza ki az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát támogató, középtávú költségvetési keretről szóló törvényt; állítsa vissza 2013-tól a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszerbe fizetett hozzájárulások szintjét a bruttó bérek 6 %-ára.

3.

Hozzon intézkedéseket a tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítására a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, a hatékonyabb tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek és a szakoktatás és -képzés ösztönzése, az aktív munkaerő-piaci intézkedések és azok képzési eleme minőségének, terjedelmének és hatékonyságának fokozása révén, valamint hatékony bértámogatási rendszeren keresztül.

4.

Kezelje a szegénység és a társadalmi kirekesztés nagy arányának problémáját a szociális támogatási rendszer megreformálásával annak eredményesebbé tétele érdekében, eközben védje hatékonyabban a szegényeket. Biztosítsa a célok jobb kiválasztását, és ösztönözze erősebben az elhelyezkedést.

5.

Ösztönözze tovább az energiahatékonyságot olyan intézkedések végrehajtásával és olyan ösztönzők kialakításával, amelyek az energiaköltségek csökkentésére és a fogyasztási szerkezetnek az energiahatékony termékeket – ideértve a járműveket, épületeket és a fűtőrendszereket is – előnyben részesítő átalakítására irányulnak. Fokozza a versenyt a fő energiahálózatokban, és javítsa az uniós energiahálózatokkal való összeköttetést.

6.

Hozzon intézkedéseket a bírói kar igazgatásának és hatékonyságának javítása érdekében, különösen a bíróságok ügyhátralékának és az eljárások hosszának csökkentése céljából. Tegyen lépéseket a fizetésképtelenségi rendszer és a közvetítésre vonatkozó jogszabályok javítására.

7.

Folytassa a felsőoktatásban megkezdett reformokat, többek között egy új finanszírozási modell végrehajtásával, amely jutalmazza a minőséget, szorosabbra fűzi a kapcsolatot a piaci igényekkel és a kutatóintézetekkel, valamint elkerüli a költségvetési források szétaprózódását. Alakítson ki és hajtson végre olyan hatékony kutatási és innovációs szakpolitikát, amely többek között adókedvezményekkel, infrastruktúra-fejlesztéssel és a kutatóintézetek ésszerűsítésével ösztönzi a vállalatokat az innovációra.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/54

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottságnak az „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Litvánia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Litvániának a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Litvániát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. Felszólította a tagállamokat, hogy hajtsák végre a Tanács 2011. évi országspecifikus ajánlásait, és ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Litvánia 2012. április 27-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját, valamint 2012. április 30-án a 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A 2012. évi konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott, és általánosságban összhangban van a Bizottság szolgálatainak 2012-re és 2013-ra vonatkozó, 2012. tavaszi előrejelzéseivel. A konvergenciaprogramban körvonalazott költségvetési stratégia célja a túlzott hiány 2012-ig történő kiigazítása a Tanács ajánlásának megfelelően, majd ezt követően a középtávú költségvetési cél felé való előrelépés. A konvergenciaprogram megerősíti a korábbi középtávú költségvetési célt, azaz a GDP 0,5 %-át kitevő államháztartási többlet elérését, megfelelően tükrözve a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit, továbbá évi legalább 1 százalékpontos konszolidációt határoz meg, a költségvetési egyensúly 2015-ig történő megvalósítását tervezve. Bár a költségvetési tervek összhangban állnak a túlzott hiány időben történő kiigazításával, a 2010–2012-es időszakban az éves átlagos költségvetési korrekció az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján várhatóan alacsonyabb lesz, mint a Tanács 2010. február 16-i ajánlásában a GDP 2,25 %-ában meghatározott érték. A középtávú költségvetési cél felé történő terv szerinti éves előrehaladás a túlzott hiány korrekcióját követő években valamennyivel meghaladja strukturális értelemben a GDP 0,5 %-át, azaz a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti referenciaértéket.

Az államháztartási kiadások növekedésének aránya – a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembevételével – 2013-ban és 2014-ben megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban szereplő kiadásnövelési referenciaértéknek, 2015-ben azonban nem. A Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzései szerint a konvergenciaprogram időszaka alatt a bruttó államadóság a GDP 60 %-a alatt marad, majd 2013-ban a GDP közel 41 %-ára emelkedik, míg a konvergenciaprogram 2015-ig az adósság mintegy 35 %-ra való visszaszorítását tűzi ki célul. Előrelépés tapasztalható a költségvetési tervezés és végrehajtás reformja terén, azonban a kormánynak még jóvá kell hagynia a javasolt jogszabályokat. E jogszabályok egy független szerv létrehozásával és a költségvetési tartalékokra vonatkozó szabályok szigorításával fokoznák a pénzügyi keret elszámoltathatóságát.

(11)

Az adózási fegyelemre vonatkozó átfogó stratégia alapján 2011-ben végrehajtott intézkedések megerősítették az adózási fegyelmet, és pótlólagos bevételeket eredményeztek. Mindazonáltal a végrehajtás folytatására van szükség ahhoz, hogy komoly előrehaladás történjen az adókijátszás elleni küzdelemben.

(12)

A demográfiai helyzet komoly kétségeket támaszt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága iránt. Jóllehet Litvánia elfogadta a nyugdíjkorhatár fokozatos, 2026-ig 65 évre történő emelését, ez az intézkedés önmagában nem biztosít fenntartható és megfelelő nyugdíjakat a jövőben, így további intézkedésekkel kell kiegészíteni. Ezek felölelhetnék a törvényes nyugdíjkorhatár és a jövőbeni ellátások demográfiai tényezőkhöz kapcsolását; az indexálásra vonatkozó világos szabályok megállapítását; a járulékok és az ellátások közötti szorosabb kapcsolat megteremtését és a korkedvezményes nyugdíjazás ösztönzőinek megszüntetését. Litvánia emellett jobban kihasználhatná az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárak nyújtotta lehetőségeket. Az egyéni tőkefedezeti magán-nyugdíjrendszerekben megvalósítható kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások és/vagy foglalkoztatási nyugdíjrendszerek kialakítása enyhíthetné a társadalombiztosítási rendszer terheit, ugyanakkor pedig javíthatná a jövőbeni nyugdíjak megfelelőségét. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy megszüntették a hosszabb ideig való munkavállalást hátráltató tényezőket.

(13)

2011. december 1-jén hatályba lépett az időszakos munkákra közvetítő ügynökségekről szóló törvény, amelynek célja a rövid távú foglalkoztatás megkönnyítése. Mindazonáltal a törvény hatása nem feltétlenül lesz jelentős, mivel időszakos munkákra közvetítő ügynökségek már korábban is működtek Litvániában. A munkajogi törvény teljes körű felülvizsgálata keretében meg lehetne határozni azokat a szükségtelen korlátozásokat és adminisztratív akadályokat, amelyek akadályozzák a rugalmas munkaszerződéseket, az elbocsátásra vonatkozó rugalmas előírásokat és a rugalmas munkaidő-beosztást. További intézkedésekre van szükség a munkaerő-piaci részvételnek különösen a fiatalok, a képzetlen és idősebb munkavállalók körében történő fokozása, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása érdekében.

(14)

A válság során különösen nyilvánvalóvá vált, hogy kihívást jelent a (30 % feletti) ifjúsági munkanélküliség és az alacsony képzettségűek munkanélkülisége. A kormány számos intézkedést hajt végre a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése érdekében, ide tartozik például az első munkába állás támogatása és társadalombiztosítási hozzájárulások terén nyújtott kedvezmények. Mindazonáltal az aktívak aránya továbbra is túl alacsony, az aktív munkaerő-piaci politikákra fordított keretösszegek pedig hatékonyabban is felhasználhatók volnának, ha a közmunkákat a leginkább rászorulók felé irányítanák. Az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra történő átmenet javítása érdekében vonzóbbá tehetnék a tanuló- és a gyakornoki szerződéseket, és a képzési igények előrejelzésére szolgáló rendszert hozhatnának létre. Az intézkedéseket összhangba kell hozni a Litvánia–Bizottság közös ifjúsági munkanélküliségi munkacsoport megállapításaival.

(15)

Litvánia lakosságának körülbelül egyharmadát veszélyezteti a szegénység és a hosszú távú társadalmi kirekesztés lehetősége. Az Unión belül itt a negyedik legmagasabb ez az arány. Litvánia 2011-ben módosította a pénzbeli szociális segélyezésről szóló törvényt, hogy 2012 januárjától átalakítsa a szociális támogatások rendszerét. Elindította a szociális támogatás elosztásának kísérleti modelljét, megváltoztatta a támogatás összegének kiszámítására vonatkozó módszert, ösztönzőket vezetett be a munkavégzés vonzóbbá tételére, és növelte a lefedettséget. A szociális segélyezés reformja egy lépést jelent a munkától visszatartó tényezők csökkentése irányába. Ellenőrzési rendszert kell létrehozni a reform hatékonyságának a szegénység enyhítésében elért eredményének értékelésére. A reformnak kapcsolódnia kell azokhoz az aktivizálási intézkedésekhez is, amelyek erősítik különösen a hosszú távú szociális kedvezményezettek munkaerő-piaci részvételét.

(16)

A kormány 2010 óta folytatja az állam tulajdonosi részvételével működő vállalkozások ambiciózus reformját, amelynek célja a vállalatirányítás szerkezeti átalakítása, az átláthatóság növelése, valamint a tulajdonosi és szabályozó funkciók elválasztása, továbbá a verseny és a hatékonyság fokozása. A reform megalapozott, és jogalkotási és szervezeti változtatásokkal is jár. Komoly előrelépést jelent az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében, hogy most már negyedéves és éves jelentéseket is közzétesznek. Sor került egyértelmű vállalati célok meghatározására. Ugyanakkor a kormány elhalasztotta a reform egyes részeinek bevezetését, különösen az állam tulajdonosi részvételével működő vállalkozások kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységeinek elkülönítését; ezeket 2012-ben szándékozik végrehajtani.

(17)

Litvánia némi előrelépést tett az épületek energiahatékonyságának javítása terén. A kormány 2011 decemberében programot fogadott el a soklakásos épületek korszerűsítésére, ezt azonban gyengítik a más szakpolitikai területeken rendelkezésre álló, ellentétes hatású támogatások, amelyek csökkentik a lakóépületek lakóinak motiváltságát az energiahatékonyság javítására. További lényeges és fokozott erőfeszítésekre van szükség az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében.

(18)

Lehetőség van az energiafelhasználás adóztatása felé való elmozdulásra, mivel az Unión belül a környezetvédelmi adók Litvániában a harmadik legalacsonyabbak, a közlekedési adók pedig a legalacsonyabbak. Az energiafogyasztás implicit adókulcsa 2010-ben a hetedik legalacsonyabb volt az Unión belül, viszont a GDP arányában kifejezett energiaadók csupán kissé maradtak el az uniós átlagtól.

(19)

Az ország energetikai infrastruktúrájában nincs verseny, és hiányoznak az összekapcsolódások, ami a növekedést fékező tényező. A nem kellő mértékű összekapcsolódás akadályozza az energiapiaci verseny kialakulását. Továbbra is magas fokú (90 % feletti) a koncentráció a gáz- és a villamosenergia-piacon.

(20)

Litvánia számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. Ezek a kötelezettségvállalások és a 2011-ben tett vállalások teljesítése a versenyképesség javítására, a foglalkoztatás növelésére, az államháztartás fenntarthatóságának javítására és a pénzügyi stabilitás megerősítésre irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások teljesítését. Ezen értékelés eredményeit a a Tanács az alábbi ajánlásokban figyelembe vette.

(21)

A Bizottság az európai szemeszterrel összefüggésben elvégezte Litvánia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Litvánia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(22)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

1.

Biztosítsa a túlzott hiány időben végrehajtandó kiigazítása irányába történő tervezett előrelépést. Ennek érdekében hiánytalanul hajtsa végre a 2012. évi költségvetést, és valósítsa meg a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlásban meghatározott strukturális kiigazítást. Ezt követően határozza meg a 2013. évre és azt követő időszakra vonatkozó költségvetési stratégia tervek szerinti végrehajtásához szükséges intézkedéseket, biztosítva a középtávú költségvetési cél teljesítése irányába való megfelelő előrelépés lehetővé tételéhez szükséges strukturális kiigazítást, beleértve a kiadásnövelési referenciaértéknek való megfelelést, a növekedést elősegítő kiadások csökkentésének minimalizálása mellett. Ennek érdekében tekintse át és mérlegelje a növekedést legkevésbé veszélyeztető adók – így az ingatlan- és a környezetvédelmi adók – emelését, beleértve a gépjárműadó bevezetését is, az adózási fegyelem egyidejű javítása mellett. Erősítse meg a költségvetési keretet, mindenekelőtt azzal, hogy érvényesíthető és kötelező felső kiadási határértékeket állapít meg a középtávú költségvetési keretben.

2.

Fogadja el a nyugdíjrendszer átfogó reformjára vonatkozó jogszabályt. A kötelező nyugdíjkorhatárt hozza összhangba a várható élettartammal, állapítson meg világos szabályokat a nyugdíjak indexálására vonatkozóan, és javítsa a kiegészítő megtakarítási rendszereket. Támassza alá a nyugdíjreformot az aktív idősödéssel kapcsolatos intézkedésekkel.

3.

Csökkentse a magas munkanélküliséget – különösen a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a tartósan munkanélküliek körében – az erőforrásoknak az aktív munkaerő-piaci politikákra összpontosításával, ugyanakkor javítva e politikák hatékonyságát. Fokozza a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok eredményességét. Módosítsa a munkajogi szabályozást a rugalmas munkaszerződések, az elbocsátásra vonatkozó rugalmas előírások és a rugalmas munkaidő-beosztás tekintetében.

4.

Fokozza a munkát vonzóvá tévő ösztönzőket, és erősítse a szociális segélyezés reformja és az aktivizáló intézkedések közötti kapcsolatokat, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében.

5.

Hajtsa végre az állam tulajdonosi részvételével működő vállalkozásokra vonatkozó reformcsomag összes elemét, biztosítva különösen a tulajdonosi és a szabályozó funkciók szétválasztását, valamint a kereskedelmi és a nem kereskedelmi tevékenységek elkülönítését. Építsen ki megfelelő felügyeleti eszközöket a reformok eredményességének értékelésére és annak biztosítására, hogy az összes állam tulajdonosi részvételével működő vállalkozás megfeleljen a reform előírásainak.

6.

Erősítse az épületek energiahatékonyságának javítását szolgáló intézkedéseket, többek között a hátráltató tényezők felszámolása és a holdingalap gyors kiépítése révén. Erősítse az energiahálózatok versenyét a tagállamok villamosenergia- és gázhálózataival való összekapcsolhatóság javítása révén.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/58

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Luxemburg 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Luxemburg 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Luxemburgot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Luxemburg 2012. április 27-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó 2012. évi stabilitási programját, és előterjesztette 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A stabilitási programban szereplő, 2012-re és 2013-ra vonatkozó forgatókönyv nagymértékben megfelel a Bizottság 2012. tavaszi előrejelzésének. A hiányra vonatkozó középtávú előrejelzések kissé optimista növekedési forgatókönyv alapján készültek, amely a potenciális növekedés feletti, azonban jóval a korábbi átlagos mérték alatt maradó szintet jelez előre. A stabilitási programban vázolt költségvetési stratégia célja egyfelől a 2012. évi 1,5 %-os hiányt 2014-ig 0,9 %-ra csökkenteni a GDP körülbelül 1,2 %-át kitevő konszolidációs intézkedésekből álló csomag révén, másfelől nagyobb mozgásteret biztosítani negatív hatások esetére. A stabilitási program megerősíti a 0,5 %-ot kitevő strukturális többletre vonatkozó korábbi középtávú költségvetési célt. Annak ellenére, hogy az adósság szintje a Szerződésben meghatározott referenciaérték alatt van, ezt a középtávú költségvetési célt nem lehet a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek megfelelő célnak tekinteni, mivel a jelenlegi szakpolitikák és előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy nem veszi kellő mértékben figyelembe az idősödéshez kapcsolódó rejtett kötelezettségeket. Továbbá mind a Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzése, mind a stabilitási programban szereplő (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg alapján Luxemburg 2012-től kezdődően jelentősen el fog térni saját középtávú költségvetési céljától. Az államháztartási kiadásoknak a diszkrecionális bevételi intézkedéseket figyelmen kívül hagyó növekedési rátája várhatóan jelentősen meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási szintet. A GDP 20 %-át kitevő bruttó államadósság a Szerződésben meghatározott referenciaérték alatt van.

(11)

A kormány 2012. január 20-án az állami és magánnyugdíjrendszert egyaránt érintő reformról szóló törvénytervezetet fogadott el. A reform, melynek keretében korrekciós mechanizmusok kerülnének beépítésre a rendszer pénzügyi helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változások esetére, az ellátások igen nagyvonalú kiszámítási módszerére vonatkozó kiigazításokat is tartalmaz. Ugyanakkor az új számítási módszer fokozatos bevezetésére egy igen hosszú, 40 éves időszak áll rendelkezésre. Emellett az előrehozott nyugdíjazási lehetőségek lényegében változatlanok maradnak, és nem került előterjesztésre olyan intézkedési javaslat sem, amely a törvényes nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítaná. Összességében véve elmondható, hogy a Luxemburg által tett lépések iránya megfelelő, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a javasolt reform nem nyújt elegendő garanciát az államháztartás hosszú távú stabilitásának biztosítására.

(12)

2012 januárjában a parlament az ország gazdasági versenyképességének növelésére az automatikus bérindexálás 2012–2014-es időszakra vonatkozó alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényt fogadott el. A referenciaindex lehetséges módosításán túl azonban a kormány nem jelentett be a bérmegállapítási rendszer tartós átalakítására vonatkozó további terveket. Luxemburg termelékenysége jelenleg igen magas, ugyanakkor a termelékenységnövekedés számára nyitva álló mozgástér csökken. A luxemburgi gazdaság versenyképességének hosszú távú megőrzése érdekében szükség van a bérmegállapítási rendszernek a szociális partnerekkel folytatott konzultáció során, a nemzeti gyakorlattal összhangban történő tartós átalakítására.

(13)

Luxemburg fontos és hiteles lépéseket tett a viszonylag magas fiatalkori munkanélküliség felszámolása érdekében. A fiatalok munkaerő-piaci integrációjának elősegítéséhez azonban következetes stratégiára van szükség, amely többek között megerősíti az önkormányzatok közötti együttműködést, és fokozza a foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságát. A fiatal álláskeresők, közöttük elsősorban az alacsonyabban képzettek számára előnyöket eredményezne a képzési és oktatási beruházások mértékének növelése.

(14)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2020-as célkitűzésének megvalósítása során Luxemburg előreláthatólag nehézségekkel szembesül majd. A meglévő mérési adatokon alapuló legutóbbi, 2020-ra vonatkozó előrejelzések szerint Luxemburg 2005 és 2020 között várhatóan 6 %-kal növeli a kibocsátást a kibocsátáskereskedelmi rendszer által nem érintett ágazatokban, miközben a célkitűzés 20 %-os csökkentést irányoz elő. A kibocsátás legjelentősebb forrása a közúti ágazat, amely jelentős kibocsátáscsökkentési potenciállal rendelkezik. Az üzemanyag ára uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartozik, ami ösztönzi az üzemanyag-turizmust, valamint negatív külső hatásokat, például környezetszennyezést és forgalomtorlódást okoz. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kiegészítő intézkedéseket igényel, ellenkező esetben költséges rugalmas mechanizmusok alkalmazása válik szükségessé.

(15)

Luxemburg számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. A Luxemburg által tett vállalások, és az ezek végrehajtására irányuló 2011. évi intézkedések a versenyképesség fokozására, a foglalkoztatás ösztönzésére és a pénzügyi stabilitás erősítésére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalások végrehajtását. Az ajánlás figyelembe veszi ennek az értékelésnek az eredményeit.

(16)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Luxemburg gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Luxemburg fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi, 1–5. ajánlás tükrözi.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (5) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Tartson fenn rendezett költségvetési egyenleget az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát biztosító középtávú költségvetési céltól való minden eltérés korrekciója révén, figyelembe véve különösen az idősödéshez kapcsolódó rejtett kötelezettségeket. E célból – kellően konkrét intézkedésekkel alátámasztva – szilárdítsa meg és szigorúan hajtsa végre a 2013-ra és az azt követő évekre szóló költségvetési stratégiát, ideértve a kiadási szint betartását.

2.

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében erősítse meg a javasolt nyugdíjreformot egyrészt olyan kiegészítő intézkedések meghozatalával, amelyek növelik az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének arányát, elsősorban az előrehozott nyugdíjazás visszaszorítása révén, másrészt a tényleges nyugdíjkorhatár emelését célzó további lépésekkel, ideértve a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való hozzáigazítását is.

3.

A luxemburgi gazdaság versenyképességének hosszú távú megőrzése érdekében a szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlattal összhangban tegyen további lépéseket a bértárgyalási és bérindexálási rendszer reformja céljából; első lépésként fenntartva a jelenlegi egyéves indexálási intervallumot 2014 után, és csökkentve az energiának és egyéb változó tényezőknek a referenciaindexre gyakorolt hatását.

4.

Az érdekelt felek bevonása, továbbá a fiatalok készségeinek és végzettségének a munkaerő-piaci kereslettel való jobb összehangolását célzó – különösen az alacsony végzettségűeknek szóló – képzési és oktatási intézkedések megerősítése révén tegyen további erőfeszítéseket a fiatalkori munkanélküliség mérséklésére.

5.

Biztosítsa a kibocsátáskereskedelmi rendszer által nem érintett ágazatokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére meghatározott célkitűzések betartását, mindenekelőtt az energiatermékek adóztatásának növelésével.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/61

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Málta 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Málta 2011–2014-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Máltát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Málta 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját, 2012. április 23-án pedig előterjesztette 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a potenciális növekedésre vonatkozó bizottsági becsléssel összehasonlítva – különösen a stabilitási program későbbi éveiben – optimista. A stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja a túlzott hiány 2011-re történő tervezett megszüntetése után a hiány fokozatos csökkentése 2015-ig a GDP 0,3 %-ára. A stabilitási program megerősíti a strukturális egyensúlyi pozícióként meghatározott korábbi középtávú költségvetési célt, amelyet a programidőszakon túl kell elérni. A középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait. Fennáll annak a kockázata, hogy a hiány alakulása a célul kitűzöttnél rosszabb lehet a következőkből eredően: i. alacsonyabb bevétel, tekintettel a némileg optimista makrogazdasági forgatókönyvre; ii. a folyó elsődleges kiadások esetleges túllépése; és iii. a nemzeti légitársaság (Air Malta) jelenleg zajló szerkezetátalakítása, valamint az energiaszolgáltató (Enemalta) pénzügyi helyzete. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a középtávú költségvetési cél elérésére irányuló éves előrelépés a tervek szerint összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott, a GDP 0,5 %-át jelentő referenciaértékkel.

A költségvetési célok között szereplő egyszeri intézkedések Bizottság általi azonosítását figyelembe véve a középtávú költségvetési cél felé történő átlagos előrelépés némileg magasabb (a GDP 0,75 %-a), de megoszlása nem egyenletes, például 2012-ben nincs előrelépés, majd 2013-ban 1,25 %-os. A stabilitási programban szereplő adatok alapján az államháztartási kiadások növekedési rátája – figyelembe véve a bevételi oldali diszkrecionális intézkedéseket is – az egész programidőszakban összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban a kiadásokra meghatározott referenciaértékkel. A költségvetési célokkal összefüggő kockázatok azonban azt jelzik, hogy a középtávú költségvetési cél irányába ható átlagos korrekció a szükségesnél lassúbb lehet. A bruttó államadósság, miután 2011-ben a GDP 72 %-ával elérte a legmagasabb szintet, a stabilitási programban tervezettek szerint csökkenni kezd, és 2015-ben a GDP 65,3 %-a lesz (ez még mindig meghaladja a Szerződésben előírt, a GDP 60 %-át kitevő referenciaértéket).

A stabilitási programban szereplő tervek alapján Málta elegendő előrelépést tesz ahhoz, hogy megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumban az adósságcsökkentésre vonatkozóan meghatározott referenciaértéknek az átmeneti időszak (2015) végén, de ezt az értékelést kockázatok övezik, mivel az adósságarány az esetleges magasabb hiány és SFA-tételek miatt a tervezettnél magasabb lehet. Málta középtávú költségvetési kerete továbbra is nem kötelező erejű, ami viszonylag rövid költségvetési tervezési horizontot eredményez. A stabilitási program szerint a máltai kormány az éves költségvetési eljárás reformját tervezi, beleértve az ütemezést és az alkotmányba ágyazott költségvetési szabály bevezetését, monitoring és kiigazítási mechanizmusokat, összhangban az euroövezeti irányítási keret legújabb változásaival.

(11)

Ami az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illeti, az előrejelzés szerint az elöregedéssel kapcsolatos kiadások hosszú távon növekedni fognak, és jelentős mértékben meghaladják az uniós átlagot. Az idősebb munkavállalók, különösen a nők rendkívül alacsony aktivitási rátája; a viszonylag alacsony nyugdíjbavonulási életkor és a korengedményes nyugdíjazás igénybevételének elterjedtsége növeli a kihívást. 2010 decemberében a független nyugdíj-munkacsoport további nyugdíjreformra vonatkozó javaslatokat nyújtott be, amelyek tartalmazták például a nyugdíjbavonulási arány és a várható élettartam közötti kapcsolat megteremtését, valamint a nyugdíjrendszer kiegészítő pilléreinek bevezetését. Erről konzultáció folyt az érdekeltekkel, de a kormány még nem hozta nyilvánosságra álláspontját. Emellett a nemzeti reformprogram nem tartalmaz az aktív idősödésre vonatkozó, átfogó stratégiát. Bár figyelembe kell venni, hogy Málta intézkedéseket vezetett be a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, elterjedtsége indokolatlan nyomást jelenthet az államháztartás fenntarthatóságára.

(12)

A máltai gazdaság szerkezetátalakítása a készségek munkaerő-piaci kereslete és kínálata közötti eltolódásokhoz vezetett, amelyet a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya és a korai iskolaelhagyás magas szintje is felerősített. Tartós eredmények elérése érdekében fenn kell tartani az oktatási rendszer és a munkaerő-piaci igények összehangolásának javítására irányuló erőfeszítéseket. Málta várhatóan 2012 végéig a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégiát terjeszt elő. Emellett a jelenséggel kapcsolatos információ gyűjtéséhez és elemzéséhez nem áll rendelkezésre átfogó rendszer.

(13)

Máltán továbbra is alacsony a nők és az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvétele. Az ország intézkedéseket tesz a nők munkaerő-piaci bevonására, elismerve az idősebb nőket érintő nehézségeket. A nemek közötti foglalkoztatásbeli különbségek azonban különösen nehéz helyzetbe hozza a nőket, főként azért, mert nincs elég megfizethető gyermekgondozási létesítmény és napközi; mindez összekapcsolódik a családbarát intézkedések, például a rugalmas munkaidő és a távmunka kismértékű alkalmazásával.

(14)

Málta továbbra is egyike azon kevés uniós tagállamoknak, ahol általános bérindexálási rendszer működik. Bár a mechanizmusnak vannak olyan jellemzői, amelyek esetleg enyhítik hatását, magában hordozza az ár-bér spirál kockázatát, különösen azért, mert az importárak beletartoznak az indexbe, és – különösen a munkaintenzív ágazatokban – gátolhatják a versenyképességet. A hatóságok felülvizsgálatot végeztek, de az eredmények még nem állnak rendelkezésre, és még nem kezdődött meg a konkrét reformjavaslatokról folytatandó eszmecsere.

(15)

Az energiaellátás Máltán változatlanul is szinte teljes mértékben az importált olajtól függ, és a megújuló energiaforrások hozzájárulása továbbra is elenyésző. A magas villamosenergia-árak rontják a kis- és középvállalkozások versenyképességét. Az energiahatékonyság terén fennálló hiányosságok kezelése kettős előnnyel járna: javítaná a versenyképességet és lehetővé tenné az energia- és éghajlat-politikai célok elérését. Ezeken a területeken számos kezdeményezésre került sor, például a fotovoltaikus energia termelésének ösztönzése és szélerőművek fejlesztése, villamosenergia-rendszerösszekötő létrehozása Szicíliával és az üzemanyag-takarékos gépjárművek használatának előmozdítása. Azonban ezeknek a kezdeményezéseknek az esetleges hatását még korai lenne megítélni, és végrehajtásuk szoros nyomon követést igényel.

(16)

A gazdaság méretéhez képest a banki rendszer igen nagy Máltán, az összes eszköz körülbelül a GDP 800 %-át teszi ki. Az ágazat puszta méretéből adódik, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos zavarok aránytalanul nagy hatást gyakorolhatnak a hazai gazdaságra. A világméretű gazdasági visszaesés növelte a problémás hitelek arányát, ez azonban nem kapcsolódott össze nagyobb tartalékképzéssel. Mindenekelőtt az ingatlanpiaccal szembeni jelentős kitettség – a belföldi rezidensek összes hitelének több mint felét ingatlanhitelek teszik ki – a sérülékenység forrása, különösen mivel az ingatlanárak további csökkenését nem lehet kizárni, miközben jelenleg az ingatlan-túlkínálat jellemző.

(17)

Málta számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. A vállalások és a 2011-ben előterjesztett vállalások végrehajtása a versenyképesség javításához, a foglalkoztatás előmozdításához és az államháztartás fenntarthatóságának erősítéséhez kapcsolódik. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Az ajánlás figyelembe veszi ennek az értékelésnek az eredményeit.

(18)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Málta gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Málta fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (6) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

További tartós intézkedésekkel erősítse meg a költségvetési stratégiát 2012-ben, hogy biztosítsa a megfelelő előrelépést a középtávú költségvetési cél irányába, és egyszeri intézkedések alkalmazása nélkül tartsa a hiányt a GDP 3 %-a alatt. Ezután folytassa a megfelelő ütemű költségvetési konszolidációt, hogy elegendő előrelépést érjen el a középtávú költségvetési cél irányába, beleértve a kiadási szint betartását, illetve a 2013 utáni hiánycélok alátámasztására irányuló konkrét intézkedések pontos meghatározásával haladjon az adósságcsökkentés referenciaértékének való megfelelés irányába, ugyanakkor álljon készen arra, hogy csúszások esetén további intézkedéseket tegyen. Legkésőbb 2012 végéig alkossa meg a kötelező erejű, szabályalapú, többéves költségvetési keretet. Erősítse az adóelőírások betartását és az adóelkerülés elleni küzdelmet, és szorítsa vissza a társasági adózás terén az eladósodás irányába ható ösztönzőket.

2.

Haladéktalanul tegyen intézkedéseket a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, és ennek keretében emelje a tényleges nyugdíjkorhatárt, többek között a törvényes nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének a jelenlegi jogszabályokhoz képest történő jelentős felgyorsítása, valamint a törvényes nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti közvetlen kapcsolat megteremtése révén, továbbá hozzon intézkedéseket a nyugdíjcélú magánmegtakarítások ösztönzésére. Tegyen intézkedéseket az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének fokozása érdekében, és tegye kevésbé vonzóvá a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét.

3.

Tegyen lépéseket a korai iskolaelhagyás magas szintjének csökkentése érdekében. Folytassa az oktatási rendszerre irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket a munkaerőpiac által igényelt készségeknek való megfelelés biztosításához. Biztosítson több és megfizethetőbb gyermekgondozási létesítményt és napközit a nemek közötti foglalkoztatási különbségek csökkentése céljából.

4.

A szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően tegye meg a bértárgyalás és a bérindexálás rendszerének reformjához szükséges további lépéseket annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a munkaerő termelékenységének alakulását, és csökkentse az importárak indexre gyakorolt hatását.

5.

Annak érdekében, hogy Málta olajimporttól való függősége csökkenjen, fokozza az energiahatékonyság elősegítésére irányuló erőfeszítéseket, és növelje a megújuló energiaforrásokból termelt energia arányát a jelenlegi ösztönző mechanizmusok gondos nyomon követésével és az infrastruktúra további fejlesztésének előtérbe helyezésével, többek között a Szicíliával létrehozandó villamosenergia-rendszerösszekötő megvalósításával.

6.

A banki ágazat erősítése érdekében tegyen intézkedéseket az ingatlanpiaccal szembeni jelentős kitettségből eredő esetleges kockázatok enyhítése céljából. Tegyen intézkedéseket a hitelek leírásából fakadó veszteségre vonatkozó rendelkezések további erősítésére.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/65

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Lengyelország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Lengyelországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Lengyelországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Lengyelország 2012. április 25-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját, 2012. április 27-én pedig 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott, és összhangban áll a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével. A programban körvonalazott költségvetési stratégia célja a túlzott hiány 2012-ig való kiigazítása és a középtávú költségvetési cél elérése 2015-ig. A program megerősíti, hogy a középtávú költségvetési cél a GDP 1 %-át kitevő hiány, amely megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt követelményeknek. A költségvetési hiány tervezett kiigazítása összhangban áll a Tanács által meghatározott határidővel, és a tervezett költségvetési kiigazítás megfelel a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlásnak. Az (újraszámított) strukturális egyenleg (5) alapján a középtávú költségvetési cél megvalósítása felé tett előrehaladás éves tervezett üteme meghaladja a GDP 0,5 %-át (strukturális értelemben). A államháztartási kiadások növekedésének mértéke, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket is figyelembe véve, összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban a teljes programidőszakra meghatározott referenciaértékkel, azonban a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése szerint 2013-ban kismértékben túllépi a kiadásnövelési referenciaértéket. A középtávú költségvetési cél megvalósítása felé történő hatékony előrelépés további erőfeszítéseket igényelhet, mivel az főként az állami beruházási kiadások lényeges csökkentésére támaszkodik, és a konvergenciaprogram későbbi éveire vonatkozóan nincs kellőképpen alátámasztva részletes intézkedésekkel. A bruttó államadósság az előrejelzések szerint Lengyelországban a GDP 60 %-a alatt marad a programidőszakban. A nemzeti hatóságok előrejelzése szerint a bruttó államadósság a GDP 56,3 %-áról (2011) 2015-re a GDP 49,7 %-ára fog fokozatosan csökkenni, ugyanakkor a Bizottság szerint – figyelembe véve a konszolidációs tervekben rejlő esetleges kockázatokat – lassabb javulás várható.

(11)

A kormány még nem tett lépéseket egy állandó kiadási szabály 2013-ig történő végrehajtása érdekében. Az állandó szabály kidolgozása még mindig folyamatban van, és eddig egyetlen részletet sem hoztak nyilvánosságra. Nem történt előrelépés sem a nemzeti számlák osztályozásának a számlák európai rendszeréhez (ESA95 standardok) való hozzáigazítása, sem pedig a költségvetési folyamatban a különböző kormányzati szintek közti koordináció javítása terén.

(12)

A fiatalokat érintő – főként a készségkereslet és -kínálat közötti eltérésből, valamint a szakmai képzésekhez és a munkaalapú tanuláshoz való hozzáférés akadályaiból adódó – munkanélküliség meghaladja az uniós átlagot. Lengyelország intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy megkönnyítse a fiatalok számára a munkaerőpiacra való bejutást. Úgy tűnik, hogy a munkaerő-piaci szegmentációt és az aktív keresők magas szegénységi rátáját – mely az Unióban a legmagasabbak közé tartozik – főként az önfoglalkoztatással és a munkajog hatálya alá nem tartozó polgári jogi szerződésekkel kapcsolatos részbeni visszaélések okozzák. Ezenkívül felül kell vizsgálni az alacsony jövedelműek munkához kapcsolódó ellátási támogatásának hatályát és megfelelőségét.

(13)

2011 második felében Lengyelország megkezdte a felsőoktatás átfogó reformjának végrehajtását. E reform célja az egyetemek és az üzleti világ közötti kapcsolatok megerősítése, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés kezelése. A reform célja, hogy az oktatás rugalmasabbá váljon és jobban igazodjon a munkaerő-piaci igények változásához, emellett a reform támogatja az önfoglalkoztatást is. Továbbra is szükség van azonban a képzési kínálatnak a szükségletekhez igazítására és a képzés minőségének javítására, különös figyelmet fordítva a felsőoktatási magánintézményekre.

(14)

A nők munkaerő-piaci részvételét a gyermekgondozási rendszer fejlesztése révén kell növelni. Európában jelenleg Lengyelországban a legalacsonyabb az iskola előtti nevelést kínáló intézményekbe beíratott gyermekek aránya. Mindezt a férőhelyek, a megfelelő infrastruktúra és a képzett személyzet hiánya okozza. A kormány kinyilvánított szándékát, miszerint további forrásokat teremt iskola előtti neveléssel (3–5 éves kor) foglalkozó intézmények létrehozásához, a 2012. évi költségvetési törvény nem tükrözi, hiszen csökkentette az oktatás támogatását. E csökkentés miatt egyes önkormányzatok iskolákat és óvodákat zártak be.

(15)

Az idősebb munkavállalók alacsony munkaerő-piaci részvételének javítása érdekében Lengyelország általános nyugdíjreformot fogadott el. 2013-at követően fokozatosan emelik a kötelező nyugdíjkorhatárt, hogy az a férfiak esetében 2020-ra, a nők esetében pedig 2040-re elérje a 67 évet (jelenleg férfiak esetében 65, nőknél 60 év). Lengyelország folytatta az egyenruhás testületek kedvezményes nyugdíjbavonulási feltételeinek korlátozása érdekében tett erőfeszítéseit. 2011-ben Lengyelország bizonyos változtatásokat vezetett be a mezőgazdasági termelők társadalombiztosítási alapjában (KRUS). E reform azonban ideiglenes és munkaerő-piaci szempontból nem kielégítő. A bányászok még mindig speciális nyugdíjrendszert vehetnek igénybe.

(16)

A kutatási környezet javítására irányuló legújabb reformok célja az, hogy a személyre szabott támogatást a legjobban teljesítő intézményekre összpontosítsák. A 2011 augusztusában elfogadott nemzeti kutatási program fontos lépést jelent ebben az irányban. Továbbra sem egyértelmű azonban, hogy a programban szereplő prioritások milyen módon kapcsolódnak, és hogyan valósulnak meg az innováció és az iparpolitika keretében.

(17)

A szakmai szolgáltatások nyújtásának indokolatlan korlátozása jelentős akadályt gördít a további növekedés elé, különösen az építőipar, a közlekedés és az egészségügy tekintetében. A kormány arra vonatkozó tervet jelentett be, hogy 50 %-kal csökkenti a szakmai szolgáltatások nyújtásának szabályozását, mind az iskolai végzettségre vonatkozó követelmények, mind az engedélyezés tekintetében. A legújabb erőfeszítések ellenére a vállalkozásokra háruló adminisztrációs terhek még mindig nagyok, a közigazgatás pedig továbbra sem hatékony. Az aggodalomra leginkább okot adó területek a megfeleléssel kapcsolatos magas költségek, az összetett és változékony adójogszabályok, a hosszadalmas és nagy terhekkel járó engedélyezési és jóváhagyási eljárások, az ingatlanbejegyzés és az övezetekre vonatkozó jogszabályok. A jogi eljárások és egyéb jogi intézkedések hosszadalmasak, és viszonylag sok ügy van függőben.

(18)

Az energiaágazatban zajló növekedést és versenyt egyrészt az uniós jogszabályok végrehajtásának elhúzódása – különösen ami a második és harmadik energiaügyi csomagot, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) (a továbbiakban: a megújuló energiáról szóló irányelv) illeti –, másrészt pedig a függőben lévő jogsértési eljárások tartják vissza. Míg az uniós források segítségével az autópályák és gyorsforgalmi utak hálózatának széles körű fejlesztése zajlik, egyre sürgetőbb szükség van a vasúthálózatba történő beruházásra, mivel az infrastruktúra rendkívül rossz állapotban van. Lengyelország nem használja ki teljesen a Kohéziós Alapból e célra rendelkezésre álló forrásokat. A vasúti piac hatékony működése még mindig akadályokba ütközik.

(19)

Lengyelország számos kötelezettségvállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E kötelezettségvállalások, valamint a 2011-ben tett vállalások végrehajtását célzó intézkedések a foglalkoztatás növelésére, a versenyképesség fokozására, az államháztartás fenntarthatóságának javítására és a pénzügyi stabilitás erősítésére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktumban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtását. Az ajánlás figyelembe veszi ennek az értékelésnek az eredményeit.

(20)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Lengyelország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és értékelte a konvergenciaprogramot, valamint a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politika szempontjából való jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottságnak az európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi.

(21)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (7) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Gondoskodjon a túlzott hiány kiigazítása felé történő előrelépésre. Ennek érdekében teljes mértékben hajtsa végre a 2012. évi költségvetést, és hajtsa végre a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásokban meghatározott strukturális kiigazítást. Ezt követően határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a 2013-ra és az azt követő évekre vonatkozó költségvetési stratégia végrehajtásához szükségesek, biztosítva a megfelelő strukturális kiigazítást annak érdekében, hogy kellő előrelépés történjen a középtávú célkitűzés irányába, ideértve a kiadásnövelési referenciaérték teljesítését is. Minimalizálja a jövőben a növekedést ösztönző kiadási tételek csökkentését, és javítsa az adózási fegyelmet.

2.

Gyorsítsa fel a költségvetési keretrendszer reformját olyan jogszabályok hatályba léptetésével, amelyek célja, hogy 2013-ig bevezessék a kiadásokra vonatkozó állandó szabályt. E szabálynak összeegyeztethetőnek kell lennie a nemzeti számlák európai rendszerével. Hozzon intézkedéseket a különböző kormányzati szintek, valamint az éves költségvetési eljárások közötti koordinációs mechanizmusok középtávon történő megerősítésére.

3.

Az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében bővítse a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a munkaalapú tanulás elérhetőségét, javítsa a szakképzés minőségét, és fogadja el az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó javasolt stratégiát. Hangolja jobban össze az oktatási kínálatot a munkaerőpiac szükségleteivel, és javítsa az oktatás minőségét. A munkaerő-piaci szegmentációval és az aktív keresők magas szegénységi rátájával szembeni küzdelem részeként korlátozza a polgári jogi szerződések túlzott alkalmazását, és hosszabbítsa meg a határozatlan idejű munkaszerződések próbaidejét.

4.

Erősítse meg a nők munkaerő-piaci részvételének növelésére tett erőfeszítéseket, és növelje a gyermekeknek a gyermekgondozási és az iskola előtti nevelési intézményekbe való beiratkozásának arányát azáltal, hogy biztosítja az állandó finanszírozást és az állami létesítményekbe való beruházást, a szakképzett személyzetet és a megfizethető hozzáférést. A nyugdíjbavonulási életkor növelése érdekében kezelje a korai nyugdíjaztatás rögzült gyakorlatainak problémáját. Fokozatosan szüntesse meg a bányászok külön nyugdíjrendszerét annak érdekében, hogy a bányászokat integrálja az általános rendszerbe. Tegyen ambiciózusabb és tartósabb lépéseket a mezőgazdasági termelők társadalombiztosítási alapjának (KRUS) megreformálására az egyéni jövedelmek megfelelőbb figyelembevétele érdekében.

5.

Tegyen további intézkedéseket az innovációbarát üzleti környezet létrehozása érdekében a kutatás, az innováció és az ipar közötti jobb kapcsolatok biztosításával, valamint a teljes innovációs ciklust támogató közös prioritások és eszközök kialakításával. Javítsa a kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozásához való hozzáférést garanciák és áthidaló finanszírozás révén.

6.

Fokozza az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy jobban ösztönözze az energia-termelési kapacitásba és az energiahatékonyságba való beruházásokat az energiaellátási lánc egészében, gyorsítsa fel a villamosenergia-hálózatok fejlesztését – ideértve a határokon átnyúló összeköttetéseket is –, szüntesse meg a határokon átnyúló villamosenergia-csere előtt álló akadályokat, valamint a szabályozott árak fokozatos megszüntetésével és egy gázkereskedelmi platform létrehozásával erősítse meg a gázszektorban folyó versenyt. Erősítse meg a vasúti piacot szabályozó hatóság szerepét és forrásait, és biztosítsa a vasúti beruházási projektek hatékony és gyors végrehajtását. Csökkentse a szakmai szolgáltatások nyújtásának korlátozását, és egyszerűsítse a szerződések érvényesíthetőségét, valamint az építési engedélyek követelményeit.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/69

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Portugália 2011. évi nemzeti reformprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét.

(5)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(6)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(8)

Portugália 2012. május 2-án benyújtotta a 2012–2016-os időszakra vonatkozó stabilitási programját, 2012. május 7-én pedig a 2012-es nemzeti reformprogramját.

(9)

A Tanács 2011. május 17-én elfogadta a 2011/344/EU végrehajtási határozatot (4), amely középtávú pénzügyi támogatást bocsát Portugália rendelkezésére a 2011 és 2014 közötti hároméves időszakra az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel (5) összhangban. Az ehhez társuló, 2011. május 17-én aláírt egyetértési megállapodás és annak egymást követő kiegészítései meghatározták a pénzügyi segítség folyósításának gazdaságpolitikai feltételeit.

(10)

Portugália számos fronton eredményeket ért el, azonban továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. A költségvetési célok megvalósítása továbbra is döntő fontosságú, ha a kormány a gazdasági kiigazítási programidőszakban újból teljes piaci hozzáféréshez kíván jutni. Annak érdekében, hogy minél alacsonyabbak legyenek a 2012-es költségvetési célok kockázatai, kiemelten fontos a gazdasági kiigazítási program strukturális költségvetési intézkedéseinek gyors és határozott végrehajtása. Ezzel egyidejűleg a kormánynak folytatnia kell azokat a reformokat, amelyekkel kezelhetők Portugália versenyképességi kihívásai. A 2012. évi költségvetés nem vette át a „fiskális leértékeléssel” kapcsolatos korábbi terveket. Ennélfogva még fontosabb a munkaerő- és termékpiacokkal kapcsolatos olyan további strukturális reformok mihamarabbi elfogadása, amelyek a fajlagos munkaköltség csökkentésére, a rugalmasság fokozására és a piacra lépés akadályainak korlátozására irányulnak. A reformok útjában álló, mélyen beágyazott hagyományos érdekek legyőzéséhez kitartásra és eltökéltségre lesz szükség a kormány részéről.

(11)

A gazdasági kiigazítási program harmadik felülvizsgálata összességében arra a következtetésre jutott, hogy a 2011. május 17-i egyetértési megállapodásban meghatározott feltételek végrehajtása Portugáliában jó úton halad. Az ország a GDP 5,9 %-ának megfelelő 2011-es költségvetési hiánycélt még túl is teljesítette a GDP 3,5 %-át kitevő banki nyugdíjalapok állami rendszerbe történő transzferje révén. 2011-ben a GDP-arányos strukturális konszolidáció ezen egyszeri intézkedés ellenére is jelentős, 3,5 %-os szintet mutatott. A bankok jó úton haladnak afelé, hogy 2012 végéig teljesítsék a gazdasági kiigazítási programban rögzített tőkekövetelményeket, de tőkepozíciójukon 2012-ben tovább kell javítaniuk, a program követelményeinek, valamint az Európai Bankhatóságnak az államadósság fedezésére, a speciális helyszíni vizsgálati programra és a banki magánnyugdíjalapok tervezett transzferjére vonatkozó követelményeinek megfelelően. 2012. június elején a portugál kormány bejelentette, hogy három nagy bank számára állami pénzeszközöket biztosít a gazdasági kiigazítási program szerinti tőkekövetelmények teljesítése érdekében. A gazdasági kiigazítási program személyzeti szinten elvégzett, 2012. június elején lezárult negyedik felülvizsgálata megerősítette a harmadik felülvizsgálat azon megállapítását, hogy a program végrehajtása jó úton halad.

(12)

2011-ben az export és a fogyasztás a vártnál jobban teljesített, ami az előrejelzésekhez képest valamelyest mérsékelt GDP-visszaesést eredményezett. 2011 negyedik negyedévében és 2012 elején azonban gyengült a belső kereslet, drasztikusan emelkedett a munkanélküliség, és a vállalkozói bizalom is romlott. A Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése szerint a 2012-re vonatkozó kilátások romlást mutatnak, és a jelenlegi előrejelzés szerint 3,3 %-os lesz a GDP-visszaesés. A gazdasági növekedés 2013-ban gyengébb lesz majd az eredetileg vártnál. A portugál export Unión kívüli piacirészesedés-növekedése és az import jelentős visszaesése ez idáig rendkívül gyors külső korrekciót eredményezett, amely tartóssága azonban kérdéses. Portugália tetemes külső adóssága miatt további jelentős strukturális kiigazítások szükségesek.

(13)

A 2012. évi költségvetés 4,5 %-os GDP-arányos költségvetési hiányt irányoz elő, ami megfelel a gazdasági kiigazítási program követelményeinek és a túlzotthiány-eljárás keretében a Tanács Portugáliához intézett ajánlásainak. A stabilitási programban ismertetett középtávú költségvetési konszolidációs tervek szintén összhangban állnak a gazdasági kiigazítási programban meghatározott, a hiányra vonatkozó értékekkel, és 2013-ra várhatóan 3 %-os lesz a hiány-GDP arány. A 2012. évi költségvetés a GDP 5 %-át meghaladó – állandó strukturális intézkedésekből álló – konszolidációs intézkedéseket is tartalmaz. Az intézkedések kétharmada a kiadási oldalon található, ide sorolható a közszférabeli fizetések és nyugdíjak csökkentése, az állami alkalmazottak számának (teljes munkaidős egyenérték) 2 %-os csökkentése, valamint az állami tulajdonban lévő vállalkozások racionalizálása. A bevételi oldalon a költségvetés kilátásba helyezi az adómentességek csökkentését, az általános héamérték alá vont termékek és szolgáltatások számának bővítését, a személyijövedelem-adó, a társasági adó és a jövedéki adó megemelését, valamint az adókikerülés és adócsalás elleni küzdelem fokozását. Becslések szerint tovább csökken a hiány, amely 2014-ben a GDP 1,8 %-ának, 2015-ben pedig 1 %-ának felel majd meg. A költségvetési célok fő kockázatai elsősorban az állami tulajdonú vállalatok ágazatához, illetve a helyi és regionális önkormányzatokhoz fűződnek. A strukturális egyenleg tekintetében a strukturális költségvetési kiigazítás 2011–2012-ben várhatóan meghaladja a GDP 7 %-át. A GDP 0,5 %-ának megfelelő középtávú költségvetési cél kellőképpen tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. Az államadósság 2013-ban 115,7 %-os GDP-arányos csúcsértéket ér el, majd fokozatosan csökkenni fog. A gazdasági kiigazítási program személyzeti szinten elvégzett negyedik felülvizsgálata megerősítette, hogy a 2012-es költségvetési hiánycél tartható, mivel 2012 első négy hónapjában a költségvetés végrehajtása megfelelt a várakozásoknak, és a munkanélküliség drasztikus növekedéséből, valamint a növekedésnek az adóztatás szempontjából a költségvetési előrejelzésekhez képes kevésbé kedvező összetételéből eredő lefelé mutató kockázatokat a költségvetés más részeibe bevezetett megtakarítások ellensúlyozzák.

(14)

Portugália mostanáig figyelemreméltó előrelépéseket tett, és gazdasági kiigazítási program teljes körű sikeressége döntően függ a gazdaság évtizedes stagnálásáért felelős merevségek és szűk keresztmetszetek felszámolására irányuló, átfogó strukturális reformok végrehajtásától. Jó úton halad a munkaerőpiac, az egészségügy, a lakhatás, az igazságszolgáltatás, valamint a csődeljárási és általános szabályozás – többek között a versenyszabályozási keret – területén folytatott mélyreható és ambiciózus reformprogram. A privatizáció is kifejezetten sikeres volt eddig. A hálózatos iparágak eredményei viszont vegyesek. Az energiaágazatra vonatkozóan kidolgozott átfogó stratégiát, amely a túlzott mértékű járadékok problémájának megoldása révén segít felszámolni az ágazat növekvő adósságát, beterjesztették, és azt az elkövetkező hónapokban végre kell hajtani.

(15)

A strukturális alapoknak a fiatalok foglalkoztatására és a versenyképességre (különösen a kis- és középvállalkozások esetében) összpontosító stratégiai átprogramozása folyamatban van. Az új intézkedések fokozott fellépést eredményeznek a foglalkoztatási startkártya, a képzések és szakmai képesítések, valamint a kis- és középvállalkozások forráshoz jutása területén.

(16)

Portugália számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E vállalások, illetve a 2011-ben előterjesztett vállalások végrehajtása a versenyképesség és a foglalkoztatási ráta javításához, valamint az államháztartási fenntarthatósághoz és a pénzügyi fenntarthatóság fokozásához kapcsolódnak,

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/72

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

2011. július 12-én a Tanács ajánlást (3) fogadott el Románia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Románia 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét.

(5)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(6)

2012. március 2-án az Európai Tanács jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést elősegítő intézkedések biztosítását célzó prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(8)

Románia 2012. április 23-án benyújtotta 2012. évi nemzeti reformprogramját, valamint 2012. május 11-én a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját.

(9)

2009. május 6-án a Tanács elfogadta a 2009/459/EK határozatot (4) arról, hogy a Szerződés 143. cikke alapján hároméves, középtávú pénzügyi támogatást tesz elérhetővé Románia számára. Az ezt kísérő, 2009. június 23-án aláírt egyetértési megállapodás és későbbi kiegészítései meghatározzák azokat a gazdaságpolitikai feltételeket, amelyek alapján a pénzügyi támogatást folyósították. A 2009/459/EK határozatot 2010. március 16-án módosította a 2010/183/EU határozat (5). Miután Románia sikeresen végrehajtotta a középtávú pénzügyi támogatási programot, és tekintettel a folyó fizetési mérlegnek a Románia termék- és munkaerőpiacán fennmaradó, az országot a nemzetközi árváltozásokra érzékennyé tévő strukturális gyengeségek miatti részleges kiigazítására, a Tanács 2011. május 12-én elfogadta a 2011/288/EU határozatot (6), amellyel a Szerződés 143. cikkének rendelkezései szerint hároméves időszakra középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást bocsát Románia rendelkezésére. Az ezt kísérő egyetértési megállapodást 2011. június 29-én, míg annak első kiegészítését 2011. december 27-én írták alá.

(10)

A középtávú pénzügyi támogatási program második hivatalos felülvizsgálata, amelyre 2012. április végén–május elején került sor, megállapította, hogy a program Románia általi végrehajtása jó úton halad. Románia elérte a 2011. évi pénzforgalmi szempontú költségvetési hiánycélt, továbbá teljesítette volna az Európai Számlák Rendszere (European System of Accounts – ESA) szerinti hiánycélt, amennyiben a kormányt meghatározott alkalmazotti csoportok esetében kártérítés fizetésére kötelező bírósági határozatok következtében nem került volna sor jelentős volumenű egyszeri intézkedésre. A 2012. évi költségvetés vonatkozásában Románia jó úton halad afelé, hogy elérje az ESA szerinti, a GDP 3 %-a alatti hiányt. A romániai bankszektor annak ellenére rugalmas maradt, hogy az eszközök minőségében romlás következett be, ami továbbra is lefele nyomta a bankok nyereségességét. A középtávú pénzügyi támogatási programban meghatározott feltételek a pénzügyi szektorban – bár egyes esetekben némi késéssel, de – teljesültek. A strukturális reformok fő területein – az energia, a közlekedés és az uniós források felhasználása terén – egyenetlen volt az elért haladás.

(11)

Románia reál GDP-je a két évig tartó visszaesést követően 2011-ben 2,5 %-kal növekedett. 2012-ben a növekedés mértéke várhatóan 1,4 %-ra lassul. Az előrejelzések szerint a növekedés fő ösztönzőjét a hazai kereslet fogja jelenteni, ugyanakkor 2012-ben az uniós források fokozott felhasználása révén várhatóan az állami beruházások is kulcsszerepet játszanak majd.

(12)

A konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti elemzése alapján a Tanács úgy véli, hogy a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági pálya megalapozott. A konvergenciaprogramban körvonalazott költségvetési stratégia célja a költségvetési hiánynak a GDP 3 %-a alá szorítása 2012-ben – összhangban a túlzott hiány esetén követendő eljárás során a Tanács által Romániának adott ajánlásokkal. Ezt követően a stratégia célja a strukturális értelemben a GDP 0,7 %-át kitevő hiány elérése – középtávú költségvetési célként ugyanis ez került meghatározásra. A középtávú költségvetési cél megfelelő módon tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A túlzott hiány 2012-es tervezett kiigazítását követően a hiány a várakozások szerint tovább csökken: 2013-ban a GDP 2,2 %-ára, 2014-ben a GDP 1,2 %-ára, 2015-ben pedig a GDP 0,9 %-ára. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (7) alapján ez a hiány 1,5 %-os javulását jelenti 2012-ben, 0,5 %-os javulást 2013-ban és 0,7 %-os javulást 2014-ben. Ezek a számok összhangban vannak a Stabilitási és Növekedési Paktumban szereplő 0,5 %-os GDP-referenciaértékkel. Az államháztartási kiadások növekedési üteme összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban a 2012–2015 közötti időszakra meghatározott kiadási célszámokkal. A konvergenciaprogram 2014-re irányozza elő a középtávú költségvetési cél elérését. A költségvetési célokkal kapcsolatos fő kockázatok az állami tulajdonú vállalatok hátralékai, valamint a hátralékok helyi önkormányzati szintű, illetve az egészségügyben történő ismételt felhalmozódása, az egészségügyben megtett néhány intézkedés ellenére. Az államadósság a GDP 34 %-a alatt volt 2011 végén, vagyis messze a GDP 60 %-ában meghatározott küszöb alatt maradt.

(13)

Románia számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. A Románia által tett vállalások, és az ezek végrehajtására irányuló 2011. évi intézkedések a versenyképesség fokozására, a foglalkoztatás növelésére, az államháztartás fenntarthatóságának megszilárdítására és a pénzügyi stabilitás erősítésére irányulnak,

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/74

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Szlovákia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Szlovákiának a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovákiát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

2012. március 2-án az Európai Tanács elfogadta a pénzügyi stabilitást, a költségvetési konszolidációt és a növekedés előmozdítását célzó prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Szlovákia 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A forgatókönyv lényegében összhangban van a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével, bár az utóbbi némileg magasabb reál GDP-növekedést feltételez 2012-ben. A stabilitási programban körvonalazott költségvetési stratégia kifejezett célja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. Az ennek elérését szolgáló közbülső lépések a következők: a 2012. évi költségvetés szigorú végrehajtása és az államháztartási hiánynak a GDP 3 %-a alá csökkentése 2013-ig, azaz a Tanács által a túlzott hiány korrekciójára meghatározott határidőig. Az államháztartási hiánycél 2013-ra tervezett elérése azonban kudarcot vallhat. A stabilitási program az egyensúlyközeli költségvetésről a GDP 0,5 %-át kitevő strukturális deficitre módosította a középtávú költségvetési célt, amelyet a program időtartama alatt előreláthatóan nem ér el az ország. Az új középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott követelményeket. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg (5) alapján a 2010–2013-as időszakban az átlagos éves költségvetési kiigazítás eléri a GDP 1,3 %-át, ami jóval meghaladja a Tanács által ajánlott, szükséges értéket, míg a fennmaradó költségvetési kiigazítás némileg az időszak végére, 2013-ra helyeződik. A 2013. évi célok elérését kockázatok övezik, mivel a javasolt bevételi intézkedések elmaradhatnak a céltól; egyrészt nehéznek bizonyulhat egyszerre végrehajtani valamennyi kisebb léptékű intézkedést, másrészt Szlovákia esetében már korábban is többször előfordult a hiánycélok utólagos, felfelé történő módosítása.

Emellett a további átfogó kiadáscsökkentő intézkedések középtávon fenntarthatatlannak bizonyulhatnak. 2014–2015 tekintetében az átlagos éves költségvetési kiigazítás a GDP 0,3 %-a, ami elmarad a középtávú költségvetési célt még el nem ért országoktól elvárt 0,5 %-os GDP-arányos kiigazítástól. Mindamellett a stabilitási program szerint az államháztartási kiadások növekedési üteme – figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedéseket – a stabilitási program távolabbi éveiben összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kiadási referenciaértékkel. Az államadósság jóval a GDP 60 %-a alatt marad. Bár Szlovákia elfogadta a Költségvetési Tanács felállításáról szóló jogszabályt, a testület még nem jött létre, és nem kerültek elfogadásra a kiadások felső határával kapcsolatos jogszabályok sem.

(11)

Tekintettel a további kiadásalapú konszolidáció lehetőségének csökkenésére, valamint arra, hogy támogatni kell a konvergencia folytatását az olyan kulcsfontosságú területekre irányuló ráfordításokon keresztül, mint az oktatás, az innováció és a közlekedési infrastruktúra, szükség lenne olyan intézkedések elfogadására, amelyek az adóalap szélesítését, az adókikerülés korlátozását és az adózási fegyelem javítását célozzák, anélkül, hogy hatással lennének a rövid távú növekedési kilátásokra. További jelentős bevételeket eredményezhetne, ha sikerülne kezelni a hozzáadottérték-adó beszedésének jelenleg igen rossz – az Európai Unión belül a leggyengébbek közé tartozó – hatékonyságát. Lenne még lehetőség a növekedést legkevésbé érintő adókból, például az ingatlanadóból és a környezetvédelmi adókból származó bevételek növelésére is. A munkajövedelmek tényleges adóztatása az egyes foglalkoztatási típusok esetében eltérő. Ez ösztönzi a rugalmasabb foglalkoztatási megoldások terjedését, ami rövid és hosszú távon is kedvezőtlenül hat az államháztartásra.

(12)

Szlovákia csak részben kezelte az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának problémáját, mivel nem hajtotta végre a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó pillérének tervezett átalakítását. Intézkedések történtek ugyanakkor a tőkefedezeti nyugdíjpillér életképességének növelésére. Mindazonáltal a bizonytalan jogi környezet és a múltban végrehajtott gyakori jelentős módosítások nem elhanyagolható mértékű alkalmazkodási költségeket okoztak, és bizonytalanságot keltettek a tőkefedezeti pillérben.

(13)

Nem történtek számottevő intézkedések a munkanélküliség problémájának kezelésére. Tovább kell javítani az aktív munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságát, és bővíteni kell a foglalkoztatási szolgálatok kapacitását. Intézkedéseket kell elfogadni az időskorúak és a nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében, különösen a gyermekgondozás feltételeinek javításán keresztül. Az összes kötelező befizetést tartalmazó adóteher továbbra is viszonylag magas az alacsony jövedelműek esetében, és a munkát keresők egy része kevés ösztönzést kap arra, hogy a szociális segélyeket alacsony jövedelmű munkára cserélje.

(14)

Csupán korlátozott intézkedések történek az oktatási és képzési rendszer alacsony színvonalának emelésére. Az ifjúsági munkanélküliség magas szintjének csökkentése érdekében késedelem nélkül el kell fogadni és végre kell hajtani az ifjúsági cselekvési tervet a Szlovákia–Bizottság közös cselekvési csoport ifjúsági munkanélküliségről szóló következtetéseivel összhangban, és meg kell kezdeni a szakképzés és felsőoktatás reformját. Elfogadták az egész életen át tartó tanulás korszerűsített stratégiáját, nem hoztak azonban konkrét intézkedéseket a magasabb részvételi arány biztosítása érdekében.

(15)

A társadalom peremére szorult közösségek, például a romák jórészt kiszorultak a munkaerőpiacról és az oktatási rendszer főáramából, és jelentős kihasználatlan munkaerő-piaci potenciált jelentenek a szlovák gazdaságban. E probléma kezelése érdekében Szlovákiának fokoznia kell a társadalom peremére szorult csoportok eredményesebb oktatására irányuló erőfeszítéseket és a felnőtt korúak reintegrációját célzó törekvéseket.

(16)

Szlovákia jelentősen javította a közbeszerzési szabályozás és az igazságszolgáltatás átláthatóságát, bár a bírósági eljárások továbbra is hosszadalmasak és költségesek. A közintézmények általános minősége és kapacitása ennek ellenére továbbra is gyenge. Hiányzik a közigazgatás stratégiai megközelítése, a közigazgatásban túl gyors a munkaerő rotációja, és nem elégséges a kapacitásépítés mértéke, ami akadályozza a szakpolitikák kialakítását és végrehajtását, valamint a közszolgáltatások teljesítését.

(17)

Szlovákia számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E vállalások, valamint a 2011-ben tett vállalások végrehajtására irányuló intézkedések a foglalkoztatás növelését, a versenyképesség fokozását, az államháztartás fenntarthatóságának javítását és a pénzügyi stabilitás erősítését célozzák. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Az ajánlások figyelembe veszik ennek az értékelésnek az eredményeit.

(18)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Szlovákia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Szlovákia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából való jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta Szlovákia stabilitási programját. Véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

A túlzott hiány tartós megszüntetése és a túlzotthiány-eljárás keretében elfogadott tanácsi ajánlásokban meghatározott strukturális kiigazítás érdekében 2012-ben hozzon további intézkedéseket, 2013-ban pedig határozza meg a további szükséges intézkedéseket. Hajtson végre célzott kiadáscsökkentést a növekedést elősegítő kiadások megőrzése mellett, és fokozza a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében tett erőfeszítéseket. Ezt követően hajtson végre megfelelő strukturális kiigazítást a középtávú célkitűzés felé tett elégséges haladás és ezenbelül a kiadási referenciaérték betartása érdekében. Gyorsítsa fel a Költségvetési Tanács felállítását, és fogadja el a kiadások felső határára vonatkozó jogszabályokat.

2.

Javítsa az adózási fegyelmet, különösen a hozzáadottértékadó-beszedés hatékonyságának javítása révén; csökkentse a különböző foglalkoztatási típusok esetében a munkavégzést terhelő adók tekintetében fennálló torzulásokat; az ingatlanadót tegye függővé az ingatlan piaci értékétől; támaszkodjon erőteljesebben a környezetvédelmi adókra.

3.

Folytassa a felosztó-kirovó nyugdíjpillér kiigazítását, mindenekelőtt az indexálási mechanizmus módosításával, a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti közvetlen kapcsolat megteremtésével és a demográfiai változásokat tükröző fenntarthatósági tényezőnek a nyugdíjszámítási képletbe történő beépítésével. Biztosítsa továbbá a tőkefedezeti pillér stabilitását és életképességét.

4.

Fokozza az állami foglalkoztatási szolgálatok adminisztratív kapacitását az aktív munkaerő-piaci intézkedések célirányosságának, előkészítésének és értékelésének javítása érdekében, hogy így személyre szabottabb foglalkoztatási szolgáltatások álljanak rendelkezésre a munkanélküli fiatalok, a tartósan munkanélküliek, az idősebb munkavállalók és a nők számára. Biztosítsa gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állását. Csökkentse az alacsony jövedelműek adóterheit, és módosítsa a juttatások rendszerét.

5.

Fogadja el és hajtsa végre az ifjúsági cselekvési tervet, különös tekintettel az oktatás és a szakképzés minőségét és munkaerő-piaci relevanciáját érintő intézkedésekre, ideértve a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer bevezetését. A minőségbiztosítás és az eredményorientáltság megerősítésével javítsa a felsőoktatás minőségét.

6.

Lépjen fel aktívan a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok, többek között a romák oktatáshoz és iskola előtti neveléshez való hozzáférésének és az oktatás minőségének javításáért. A munkaerő-piaci aktivitást célzó intézkedések, célzott foglalkoztatási szolgáltatások, második esélyt nyújtó oktatás és rövid ciklusú szakképzés révén biztosítsa a felnőtt korúak munkaerő-piaci reintegrációját.

7.

Erősítse meg a közszolgálat minőségét, egyebek mellett az emberi erőforrások hatékonyabb kezelése és az analitikai kapacitások megerősítése révén. Csökkentse tovább a bírósági eljárások időtartamát, és erősítse meg a Közbeszerzési Hivatal, mint független testület szerepét.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/77

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Szlovénia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Szlovénia 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovéniát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedés ösztönzésének biztosítására vonatkozó prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Szlovénia 2012. április 26-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját, 2012. április 13-án pedig előterjesztette 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálatában azt is értékelte, hogy Szlovéniát érinti-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság részletes felülvizsgálatában megállapította, hogy Szlovéniában belső egyensúlyhiány áll fenn, ami hatást gyakorol különösen a vállalati szektor mérlegére és a bankrendszer stabilitására. E belső egyensúlyhiányt és bármely esetleges külső egyensúlyhiányt is szigorúan nyomon kell követni, és a gazdaság működésére gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatának csökkentése érdekében a gazdaságpolitikai megfontolások részét kell képezniük. A legnagyobb bank feltőkésítése és értékesítése, valamint a túlzott hiány 2013-ig történő korrekciójára vonatkozó szigorú kötelezettségvállalás a jelenleg tervezett válasz két lényeges és releváns eleme. A túlzott egyensúlyhiány kockázata minimalizálható, ha e területeken gyorsan és alaposan végrehajtják az intézkedéseket.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzéséhez képest optimista. A stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célkitűzése az, hogy Szlovénia a Tanács által megállapított határidőre, 2013-ra a GDP 3 %-a alá csökkentse az államháztartási hiányt, és ezt követően további hiánycsökkentést hajtson végre annak érdekében, hogy 2015-ig nagyrészt teljesítse Szlovénia középtávú költségvetési célkitűzését. A középtávú költségvetési célkitűzést – a korábbi stabilitási programhoz képest változatlanul – strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési helyzetként határozták meg, de a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései alapján nem tekinthető megfelelőnek, mert a jelenlegi szakpolitikák és előrejelzések szerint nem biztosít elegendően gyors előrelépést a hosszú távú fenntarthatóság irányába.

Fennáll a veszélye annak, hogy a hiány mértéke a célzottnál nagyobb lehet az alábbiak következtében: i. a tervezett intézkedések részletes meghatározásának hiánya, különösen a 2014–2015-ös időszakra vonatkozóan; ii. az elsődleges folyó kiadások túllépésének előfordulása; iii. a viszonylag optimista makrogazdasági forgatókönyv és a közelmúltban hozott adóintézkedések hatásával kapcsolatos bizonytalanság miatti alacsonyabb bevétel; valamint iv. a lehetséges további tőketámogatási műveletek és a garanciák lehívása. Az (újraszámított) strukturális egyensúly (5) alapján az éves átlagos költségvetési kiigazítás a 2010–2013-as időszakban a tervek szerint megközelíti majd a GDP 1 %-át, így valamivel a Tanács által ajánlott szint felett lesz. A Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése szerint azonban 2013-ban további erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a teljes korrekciós időszakban betartsák az ajánlást. A túlzott hiány tervezett korrekciója után a középtávú költségvetési célkitűzés irányába tett előrelépésnek a stabilitási program szerinti éves üteme 2015-ben összhangban lesz a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott 0,5 %-os referenciaértékkel, de 2014-ben alatta marad annak. Az államháztartási kiadások növekedésének mértéke – a diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembevételével – mindkét évben összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott, kiadásokra vonatkozó referenciaértékkel, így összességében a stabilitási program megfelelő kiigazítási pályát biztosít a középtávú célkitűzés felé. Figyelembe véve a fent említett kockázati tényezőket, a középtávú célkitűzés felé tett előrelépés mindkét évben a megfelelő mértéknél lassabban alakulhat.

A stabilitási programban szereplő előrejelzések szerint a bruttó államadósság a GDP mintegy 48 %-át kitevő 2011-es szintről indulva 2013-ra 53 %-on fog tetőzni (a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradva), mielőtt enyhén visszaesik majd a programidőszak végére. A magasabb hiány és a nagyobb SFA-tételek fent említett lehetősége miatt fennáll annak a veszélye, hogy az adósságra vonatkozó előrejelzéseket felfelé kell majd korrigálni. Szlovénia középtávú költségvetési kerete és kiadási szabálya továbbra sem kötelező erejű, valamint nem összpontosít elegendő mértékben a középtávú célkitűzés elérésére és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására.

(11)

A kormány eddig nem volt abban a helyzetben, hogy rendszerszintű változást valósítson meg a nyugdíjrendszerben, mivel a korábbi nyugdíjreformról szóló 2011. júniusi negatív referendumot követően egy, a jogalkotásra vonatkozó 12 hónapos moratórium volt érvényben. A rövid távú költségcsökkentési intézkedéseket meghosszabbították és 2011 decemberében és 2012 májusában megszilárdították. Jóllehet ezek a szükségintézkedések rövid távon ésszerűek és kedvezőek, hosszú távon egyértelműen nem elegendőek a problémák megoldásához. A kormány új, 2013 végéig végrehajtandó nyugdíjreformot tervez, amelynek alapját egy több pillérre támaszkodó rendszer és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor felemelése képezné. Még nem állnak rendelkezésre további részletek, ám úgy tűnik, hogy e tervek nem túl ambiciózusak. A probléma méretére tekintettel indokolt a következő kérdéseket megoldó átfogó reform: alacsony törvényes nyugdíjkorhatár, a férfiakra és nőkre vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatárban fennálló különbségek, a korai nyugdíjba vonulás széles körű lehetőségei és a nyugdíjakra vonatkozó nagyvonalú indexálási megállapodások. Eddig nem hajtottak végre konkrét intézkedéseket az idősebb dolgozók foglalkoztatási arányának növelésére, jóllehet a 2012–2015-re vonatkozó, aktív munkaerő-piaci intézkedések végrehajtására vonatkozó iránymutatások és az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések végrehajtására vonatkozó 2012. évi terv az idősebb munkanélkülieket konkrét célcsoportként határozza meg.

(12)

A szlovén bankszektor helyzete még nagyobb kihívást jelent most, mint a 2011. évi értékelés idején. Az ágazat jelentős veszteséget könyvelhetett el 2011-ben, előretekintve pedig látható, hogy a lassuló gazdaság további hitelveszteséget fog magával hozni, mivel több vállalat küzd az adósságszolgálattal. Az eddig bevezetett vagy közzétett intézkedések a probléma méretét tekintve nem elegendőek. A legnagyobb bank (NLB) sürgős második feltőkésítése még mindig a magán- és a nemzetközi befektetőkkel folytatott tárgyalásoktól függ. Az új kormány kifejezte abbéli szándékát, hogy a blokkoló kisebbség eléréséig kívánja csökkenteni részesedését a nagyobb bankokban. A végleges elemzésben hangsúlyozni kell ezen hosszú távú célkitűzés és az új tőke iránti azonnali és nagy szükség közötti kapcsolatot, amelyben az állam, mint többségi tulajdonos, egyértelműen vállalja a felelősség terhét. A veszteségre, a jó kormányzás biztosítására és a politikától mentesített, szakmai igazgatásra is kiterjedő, megfelelő idejű tőkeinjekciókkal alátámasztott egyértelmű privatizációs stratégia hitelesebbé tenné e szakpolitikát és ezen bankok esetleges értékesítését.

(13)

Az elmúlt évben nem nyújtottak be konkrét javaslatot a határozatlan és határozott idejű szerződésekkel dolgozókat megillető védelem között fennálló különbségek csökkentésére. 2011-ben megkezdődtek a szociális partnerekkel folytatott egyeztetések a foglalkoztatási viszonyokról szóló törvényről, de nem sikerült megállapodásra jutni vagy módosításokat elfogadni. A nemzeti reformprogram megjelölt néhány, a rugalmas biztonság szintjének növelését és a szegmentáció kezelését célzó intézkedést, de elfogadásukra nem állapított meg határidőt. A közelmúltban elfogadott, az államháztartás egyensúlyáról szóló törvény jelentősen magasabb díjakat (koncessziós díjakat) vezet be a diákmunkára e munkaerő-piaci státus vonzerejének csökkentése céljából, jelenleg azonban nem terveznek további intézkedéseket.

(14)

Az oktatási és képzési rendszernek a munkaerő-piaci szükségletekre adott reakciója továbbra sem kielégítő, noha az oktatás teljes ciklusában most vezetik be a pályaorientációs tanácsadási szolgáltatásokat, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a tanulók jövőbeli karrierlehetőségeiről. Nem történt konkrét lépés a munkaerő-piaci kereslet előrejelzésére irányuló rendszer felállítása terén. Elindult néhány, az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott projekt a munkaerőpiacon rendkívül keresett foglalkozások reklámozására. Ezen intézkedések relevánsak, de összességében nem elegendőek a probléma megoldásához. Nem áll rendelkezésre értékelés céljából a szlovéniai állami foglalkoztatási szolgálat általános eredményességéről szóló külső szakértői értékelés.

(15)

A versenyhivatal 2012. január 1-jétől független ügynökséggé történő átalakítását célzó, 2011. áprilisi jogszabályi módosítások ellenére a versenyhivatal még nem független, tekintve, hogy először számos eljárásbeli feltételt kell teljesíteni. Ezenfelül 2011-ben csökkentették a versenyhivatal forrásait. E fejlemények hatást gyakorolnak a hivatal azon lehetőségeire, hogy jogérvényesítő tevékenységét bővíteni tudja, és a versenyösztönző reformtörekvéseknek intézményes súlyt kölcsönözzön. Most készült el egy tanulmány a szakmák szabályozásának megszüntetéséről, de a konkrét szakpolitikai intézkedések e téren még mindig homályosak. Általánosabban tekintve a szolgáltatók létrehozására vonatkozó jogi keret néhány eleme felveti a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) való összeegyeztethetőség kérdéseit. Az általános üzleti környezetet a helyi és külföldi befektetőket visszatartó és a banki mérlegek gyors megtisztítását gátló hiányosságok jellemzik, például az állam közvetlen vagy közvetett bevonása a gazdaságba és az adósbarát, néha problémás fizetésképtelenségi eljárások. Végül mivel Szlovénia tranzitországként egyre fontosabb szerepet tölt be a villamosenergia-forgalom terén, a nemzeti átviteli hálózat kezd szűk keresztmetszetté válni.

(16)

A 2010 márciusában bevezetett egyszeri erőteljes emelést követően 2011-ben a minimálbér az átlagbér százalékában kifejezve a legmagasabb volt az EU-ban, bár a minimálbér éppen a szegénységi küszöbérték alatt van. Az elkövetkező két évben az indexálásnak köszönhetően további 4 %-os nominális növekedést sikerült elérni. E fejlemények csökkentik a munkaerő-igényes iparágak versenyképességét, és fokozzák a strukturális munkanélküliséget.

(17)

Szlovénia számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E vállalások és az ezek végrehajtására irányuló 2011. évi intézkedések a foglalkoztatás elősegítéséhez, a versenyképesség javításához, az államháztartás fenntarthatóságának fokozásához és a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez kapcsolódnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Az ajánlások figyelembe veszik ennek az értékelésnek az eredményeit.

(18)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Szlovénia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, továbbá részletes felülvizsgálatot is készített. Figyelembe vette nemcsak a programok Szlovénia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az 1. ajánlás tükrözi.

(20)

A Bizottság által végzett részletes felülvizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerint megfogalmazott ajánlásait mindenekelőtt a 3., 6. és 7. ajánlás tükrözi,

1.

Kellően meghatározott strukturális intézkedésekkel hajtsa végre a 2012. évi költségvetést és erősítse meg a 2013. évi költségvetési stratégiát, készen állva további intézkedések meghozatalára, hogy biztosítani tudja a túlzott hiány fenntartható módon történő korrekcióját, és meg tudja valósítani a túlzotthiány-eljárás keretében a tanácsi ajánlásban meghatározott strukturális kiigazítást. Ezt követően biztosítson megfelelő strukturális kiigazítást a költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzéshez való megfelelő közeledés érdekében, beleértve a kiadási referenciaérték betartását. Erősítse meg a középtávú költségvetési keretet, ideértve a kiadási szabályt is azáltal, hogy azt kötelező erejűvé és átláthatóbbá teszi.

2.

Sürgősen tegyen lépéseket a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a nyugdíjak megfelelőségének megőrzése mellett, az alábbiak révén: i. a férfiakra és nőkre vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatárban fennálló különbségek felszámolása; ii. a tényleges nyugdíjbavonulási életkor növelésének biztosítása, többek között a törvényes nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolásával; iii. a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek visszaszorítása; valamint iv. a nyugdíjak indexálási rendszerének felülvizsgálata. Növelje az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányát azáltal, hogy továbbfejleszti az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és az életen át tartó tanulást érintő intézkedéseket.

3.

Tegye meg a szükséges lépéseket a megfelelő tőketartalékok képzésére a bankszektorban, és határozottan támogassa a mérlegek megtisztítását, hogy folytatódhasson a termelőtevékenységek hitelezése. Szerezzen be harmadik féltől származó hitelesítést a rendszerszempontból jelentős bankok hitelveszteség-becslésen alapuló stressztesztjei tekintetében.

4.

A munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése érdekében a szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően igazítsa ki a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat megillető foglalkoztatási védelemmel kapcsolatos jogszabályokat. Orvosolja a továbbiakban is a diákmunka által létrehozott párhuzamos munkaerőpiac problémáját.

5.

Javítsa a végzettségek és a munkaerő-piaci kereslet egyensúlyát, különösen az alacsony végzettségű dolgozók és a felsőfokú képesítést szerzők esetében, és folytassa a szakképzés reformját.

6.

Tegyen további lépéseket a piacnyitás megerősítése érdekében, és gyorsítsa fel a szakmai szolgáltatások átszervezését. Javítsa az üzleti környezetet i. a versenyhivatal reformjának végrehajtása, ii. egy, az állami tulajdonban lévő vállalkozások szakmai irányítását és a magas színvonalú vállalatirányítást garantáló keret létrehozása; valamint iii. a csődeljárás javítása révén, különösen annak gyors és hatékony lebonyolítása szempontjából.

7.

A nemzeti gyakorlatnak megfelelően a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően biztosítsa, hogy a bérnövekedés, beleértve a minimálbérek kiigazítását is, támogassa a versenyképességet és a munkahelyteremtést.

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/81

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Spanyolország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Spanyolországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án elfogadta a pénzügyi stabilitás biztosítására, a költségvetési konszolidáció végrehajtására és a növekedés ösztönzésére irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

2012. március 2-án az Európai Tanács egyúttal felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat egészítsék ki olyan vállalásokkal, amelyek a Paktum célkitűzéseinek elérését célzó, korlátozott számú, ugyanakkor alapvető fontosságú, időszerű és mérhető reformra összpontosulnak.

(9)

Spanyolország 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját, valamint 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság emellett az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálat keretében megvizsgálta, hogy Spanyolországban fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság a részletes felülvizsgálatában megállapította, hogy Spanyolországban egyensúlyhiány áll fenn, amely ugyan nem túlzott mértékű, ám sürgős kezelést igényel.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programot alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2012 tekintetében jórészt megalapozott, ám az azt követő időszak tekintetében optimista. A Bizottság szolgálatainak 2012. évi tavaszi előrejelzése szerint a GDP növekedése 2012-ben – 1,8 %, 2013-ban – 0,3 % lesz, míg a stabilitási program ugyanezekre az évekre – 1,7 %-ot és 0,2 %-ot jelez előre. A túlzotthiány-eljárásból fakadó kötelezettségeknek megfelelően a stabilitási programban körvonalazott költségvetési stratégia célja az államháztartási hiánynak a GDP 3 %-aként meghatározott referenciaérték alá történő csökkentése 2013-ra, elsősorban a kiadások visszafogása révén, de részben bevételnövelő intézkedéseken keresztül is. Az (újraszámított) strukturális egyenleg (5) alapján a strukturális egyenlegnek a stabilitási programban tervezett átlagos éves kiigazítása a GDP 2,6 %-a a 2011–2013-as időszakra vonatkozóan, ami magasabb a túlzotthiány-eljárásban a 2010–2013-as időszak tekintetében ajánlott 1,5 % feletti mértéknél. A túlzott hiány megszüntetését követően a stabilitási program megerősíti a középtávú költségvetési célt, a strukturális értelemben egyensúlyi költségvetési pozíció elérését – ezt 2015-re tervezi épphogy elérni, amikor is a strukturális költségvetési hiány a GDP 0,2 %-a lenne. A középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit. A strukturális kiigazítás 2012–2013-ra tervezett üteme a középtávú költségvetési cél elérése felé tett kellő haladást képvisel, és az államháztartási kiadások növekedési üteme – a diszkrecionális bevételi intézkedéseket is figyelembe véve – összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban megállapított kiadási határértékkel.

A stabilitási program szerint az államadósság-ráta 2013-ban tetőzik, majd ezt követően csökken. 2014 és 2015 átmeneti időszakot jelent majd Spanyolország számára, és a stabilitási programban kifejtett tervek a Stabilitási és Növekedési Paktum adósságcsökkentési célértékének teljesítése irányába tett kellő haladást biztosítanak. A hiány- és adósságkiigazítási pálya megvalósítását jelentős lefelé mutató kockázatok övezik.

A makrogazdasági helyzet a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhat. Emellett a 2013-at követő évekre vonatkozó intézkedések nem kellőképpen részletezettek. A tartományi kormányzatok költségvetési igazodása – korábbi gyenge teljesítményük fényében – ugyancsak kockázatot jelent a költségvetési stratégia megvalósulása szempontjából; további kockázati tényező a bevételeknek a folyamatban lévő strukturális kiigazításra való fokozott érzékenysége, az adóamnesztia bizonytalan bevételi hatása és az esetleges további pénzügyi mentőműveletek hozadéka. E pénzügyi mentőműveleteknek a hiányra gyakorolt bármilyen hatása csak egyszeri jellegű lenne. A költségvetési stabilitási törvény szigorú végrehajtása és a határozott, regionális szintű fiskális intézkedések elfogadása csökkentené a program regionális szinten történő nem teljesítésének kockázatát. Tekintettel Spanyolország decentralizált államháztartási szerkezetére, elengedhetetlen a szilárd költségvetési és intézményi keretek biztosítása. A Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a következő hetekben részletes elemzést nyújt be a túlzott hiányra vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásáról, figyelembe véve a 2013–2014-re vonatkozóan bejelentett többéves költségvetési tervet is.

(11)

2011-ben Spanyolország nyugdíjreformot fogadott el, amely jelentős mérföldkő az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága felé vezető úton. A spanyol gazdasági kilátások romlása azonban mérsékli a reform elöregedéssel kapcsolatos államháztartási kiadásokra gyakorolt várható hatását. Emellett a reformot konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteni az idősebb munkavállalók foglalkoztatását elősegíteni hivatott, 2012–2014-es évekre szóló átfogó stratégia megerősítése érdekében.

(12)

Bár az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Spanyolországban az egyik legalacsonyabb az uniós tagállamok közül, az adórendszer hatékonysága javítható a növekedést jobban elősegítő közvetett adók súlyának növelésével. Lehetőség van különösen a hozzáadottértékadó-alapnak a széles körű mentességek és kedvezmények felülvizsgálata révén történő szélesítésére. A jelzáloghitel-kamatok adóból való leírhatóságának lehetőségével a spanyol adórendszer támogatja az eladósodást és – a lakásbérlettel szemben – a lakástulajdonlást.

(13)

Spanyolország jelentős haladást ért el pénzügyi szektorának a szerkezetátalakítása terén. A szerkezetátalakításnak folytatódnia kell, biztosítva az életképtelen bankok helyzetének megoldását, és azt, hogy az életképes bankok fenntartható módon és a verseny indokolatlan torzítása nélkül betölthessék feladatukat, a reálgazdaság hitelekkel történő ellátását. A makrogazdasági kilátások romlása miatt szükség lehet a bankok tőkeellátottságának további megerősítésére.

(14)

2012 februárjában a kormány a magas munkanélküliség és a munkaerőpiac merev szegmentáltsága elleni küzdelem jegyében elfogadta a munkavállalók védelmének és a kollektív béralku rendszerének átfogó reformját. Az intézkedések hatását, különösen a bérek alakulása és a szegmentáció csökkenése tekintetében, figyelemmel kell kísérni. A kihívások megfelelő kezelése érdekében ezt a reformot ki kell egészíteni az aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek a foglalkoztathatóság és a munkaközvetítés javítását célzó érdemi felülvizsgálatával.

(15)

A magas ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében késedelem nélkül végre kell hajtani az Ifjúsági Cselekvési Tervet, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a képzési szerződések vonatkozásában is. Jóllehet Spanyolország fellépett a korai iskolaelhagyás jelensége ellen, a korai iskolaelhagyók aránya továbbra is magas, és régiónként jelentős eltéréseket rejt.

(16)