AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

21.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/8

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 387/11/COL HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

(2011. december 14.)

az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti, a Color Group AS és a Color Line AS elleni eljárásról

(Ügy 59120 – Color Line)

(Csak az angol és a norvég nyelvű szöveg hiteles)

2012/C 180/06

1. Bevezetés

2011. december 14-én az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) határozatot hozott egy, az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke értelmében indított eljárásról. A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezete 30. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Hatóság ezúton közzéteszi a felek nevét és a határozat lényegét, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvein megtalálható a Hatóság honlapján:

http://www.eftasurv.int/competition/competition-cases/

A határozat címzettje a Color Line AS komptársaság, mert közvetlenül részt vett az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének megsértésében. A határozatnak a Color Group AS vállalkozás is címzettje, mert 1998. október 1-jétől2005. december 20-ig a Color Line AS vállalkozás anyavállalata volt. A Hatóság bírságot vetett ki az 1999. január 1-je és 2005. december 20-a közötti időszakra a Color Line AS vállalkozás és a Color Group AS vállalkozás egyetemleges felelőssége miatt.

2. Előzmények és eljárás

A norvég versenyhatósághoz 2005. december 20-án panasz érkezett a Color Line vállalkozás akkori versenytársától, a Kystlink AS vállalkozástól. Az ügyet ezt követően a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezete 11. cikkének, valamint a versenyhatóságok EFTA-hálózatáról szóló közleményben megállapított szabályok (1) értelmében átadták a Hatóságnak.

4.	A Hatóság 2006. április 4–6. között vizsgálatokat folytatott le a Color Line AS, a Color Group ASA és az O.N. Sunde AS (a Color Group ASA anyavállalata) vállalkozás oslói épületeiben (Norvégia).

A Hatóság 2009. december 16-án a Color Line vállalkozásnak kifogásközlést küldött. A Hatóság előzetes véleménye szerint: i. a Color Line vállalkozás Strömstad városával kötött kizárólagos megállapodása megvédte a Color Line vállalkozást a hatékony versenytől az adómentes értékesítéssel egybekötött, rövid távolságon komphajón történő utasszállítási szolgáltatások piacán a norvégiai parton található Sandefjord és Langesund kikötői és a svéd parton található Strömstad kikötője közötti útvonalon, megsértve az EGT-megállapodás 53. cikkét; és ii. azáltal, hogy az EGT-megállapodás hatályba lépését követően fenntartotta a kikötői megállapodást, a Color Line vállalkozás ezen a piacon visszaélt erőfölényével, ami ellentétes az EGT-megállapodás 54. cikkével.

3. A Color Line vállalkozás

A Color Group AS vállalkozás a szállítás és a turizmus területén aktív, ideértve a komphajó-szolgáltatásokat. A Color Line AS vállalkozás, mely a Color Group AS vállalkozás 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata, a vállalat komphajó-tevékenységeiért volt felelős (elődjeivel együtt) a vizsgált időszakban, többek között a Sandefjord és Strömstad közötti, szóban forgó útvonalon.

7.	Az útvonalat eredetileg a Scandi Line AS vállalkozás üzemeltette. A Color Line AS vállalkozás e vállalkozás közvetlen jogutódja. A Color Line AS vállalkozás 1998. szeptember 30-a óta van a Color Group AS vállalkozás 100 %-os tulajdonában.

4. A kikötői megállapodás

A Color Line vállalkozás és elődjei 1986 óta üzemeltettek kompútvonalat Strömstad és Sandefjord között. A Color Line vállalkozás első alkalommal 1989 júliusában kötött megállapodást Strömstad városával. Ezt a megállapodást váltotta fel a jelenlegi határozat tárgyát képező, 1991. március 26-i megállapodás (a továbbiakban: kikötői megállapodás). A kikötői megállapodás 15 évre szólt (1991. január 1-jétől2005. december 30-ig). Ezt követően a Color Line vállalkozást további 10 évre szóló meghosszabbítás illette meg.

9.	A kikötői megállapodás szerint Strömstad város a kikötő egy kijelölt területét – a Torskholmen nevű területet – lízingbe adta a Color Line vállalkozásnak, ideértve a rámpa és a gépkocsik várakozására szolgáló terület használatának jogát.

10.	A Color Line vállalkozásnak a Torskholmen területre vonatkozó kizárólagos használati jogáról a kikötői megállapodás 7. szakasza rendelkezett, amely nem tette lehetővé a város számára, hogy e területhez más versenytársaknak is hozzáférést nyújtson.

5. A Sandefjord–Strömstad útvonal

11.	A Sandefjord–Strömstad útvonal a norvégiai Vestfold megyében az Oslofjord nyugati részén található (Oslótól délre két órányi autóvezetéssel elérhető) Sandefjord várost köti össze Strömstad városával, mely Svédország nyugati partján a norvég határhoz közel helyezkedik el.

12.

A Sandefjord és Strömstad közötti távolság komppal kb. 2,5 óra alatt tehető meg. A Color Line vállalkozás 1994 óta naponta ötször, a csúcsszezonban hatszor indított járatokat az útvonalon. Az utasok nagy része Sandefjordban autóval hajt fel a kompra, és a Strömstadtól északra található Svinesund határátkelőn keresztül vezet vissza Norvégiába.

13.

Az útvonal sikeréhez nagymértékben hozzájárult, hogy a Color Line komphajóin adómentesen lehet vásárolni. Norvégiában a komphajókon való adómentes értékesítés engedélyhez kötött, a Color Line vállalkozás 1987 óta rendelkezik engedéllyel a Sandefjord–Strömstad útvonalon történő adómentes értékesítésre.

6. Az érintett piac

14.

A Hatóság meghatározása szerint az érintett termékpiac az adómentes értékesítéssel egybekötött, rövid távolságon komphajón történő utasszállítási szolgáltatások piaca. Az érintett piac földrajzi kiterjedése valószínűleg az ilyen szolgáltatások Sandefjord és Strömstad kikötői közötti nyújtására korlátozódik; azonban e határozat alkalmazásában a földrajzi piac pontos meghatározása nyitva maradhat a vizsgált időszakban, mivel mindenképpen kizárólagosan a Color Line vállalkozás nyújtott adómentes értékesítéssel egybekötött, rövid távolságon komphajón történő utasszállítási szolgáltatásokat Norvégia és Svédország között.

7. A verseny korlátozása az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése értelmében

15.

A Strömstad városával kötött kikötői megállapodás a Color Line vállalkozás számára 25 éven keresztül kizárólagos hozzáférést biztosított a strömstadi kikötő Torskholmen területéhez (eredetileg 15 évre szólóan, további tíz évvel való meghosszabbításra való jogosultság mellett). A megállapodás nem tette lehetővé Strömstad városa számára, hogy hozzáférést nyújtson a Torskholmen területhez a Color Line vállalkozás versenytársainak az időszak egészében.

16.

A Color Line vállalkozás kizárólagos jogot szerzett arra, hogy 25 éven keresztül használhassa a stratégiailag jó elhelyezkedésű kikötőben található összes rendelkezésre álló kapacitást, attól függetlenül, hogy ténylegesen használja-e a kapacitást vagy szüksége van-e egyáltalán arra. A kikötői megállapodás ezáltal egy jelentős időszakra lezárta az érintett piacot.

17.

A piacra lépés további akadályai közé tartozott az adómentes értékesítésre vonatkozó szabályozás, ami a Color Line vállalkozást lépéselőnybe hozta (az útvonalon a kezdetektől 2006-ig monopolhelyzetben volt), valamint a márkahűség. A Color Line vállalkozás agresszíven lépett fel a versenytársakkal szemben, pozícióját – piaci erejére támaszkodva – eltökélten és hatékonyan védte.

18.

A szóban forgó időszakban a potenciális versenytársak legalább három jelentős kísérletet tettek arra, hogy az érintett piacra lépjenek és versenyezzenek a Color Line vállalkozással a Sandefjord–Strömstad útvonalon. A kísérletek közül kettő sikertelen volt; a harmadik kísérlet – a Kystlink részéről – csak azután járt sikerrel, hogy lejárt a kikötői szerződésben eredetileg 15 éves időszakra nyújtott kizárólagos jog és a város a megállapodást nem hosszabbította meg további 10 évvel, amire a Color Line vállalkozásnak a megállapodás értelmében joga volt. Strömstad városa a Kystlink számára 2005. december 21-én biztosított hozzáférést.

19.

A lehetséges alternatív kikötők vizsgálata azt mutatta, hogy műszaki, kereskedelmi, földrajzi és szabályozási okokból egyikük sem nyújtott tényleges lehetőségeket egy potenciális új versenytárs számára ahhoz, hogy ésszerű időn belül piacra lépjen és versenyezzen a Color Line vállalkozás útvonalán a vizsgált időszakban.

20.	A fent ismertetett tényezők alapján a hosszú távra szóló kikötői megállapodás az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése értelmében korlátozta a versenyt az EGT-megállapodás 1994. január 1-jei hatályba lépésétől legalább 2005. december 20-ig.

8. A kereskedelemre gyakorolt hatás

21.

A nemzetközi kompszolgáltatások természetüket tekintve határon átnyúlóak. Emellett a Color Line vállalkozás az útvonalon jelentős forgalomra tett szert, mely a szóban forgó időszakban évről évre növekedett. Az időszakban az útvonalon szállított utasok száma is megnőtt, 1999-ben elérve az 1,2 millió főt és 2005-ig alapvetően ezen a szinten vagy a fölött maradt.

22.

Ennek fényében az, hogy a kikötői megállapodás hatással volt a versenytársak azon lehetőségeire, hogy a Color Line vállalkozással versenyezve az érintett piacon szolgáltatást nyújtsanak Svédország és Norvégia között, elégséges annak megállapításához, hogy a kikötői megállapodás érzékelhetően érinti az EGT-n belüli kereskedelmet az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése értelmében.

9. Az EGT-megállapodás 53. cikke (3) bekezdése szerinti indokolás hiánya

23.

A Color Line vállalkozás szerint ő maga olyan kezdeti beruházásokat hajtott végre, amelyek jelentős javulásokat eredményeztek a Sandefjord–Strömstad útvonalon, ami előnyökkel járt a fogyasztók számára. Azonban a Color Line vállalkozás által ismertetett összes hatékonysági előny, amely a hosszú távú kizárólagos kikötői megállapodás keretében keletkezett, vagy nem volt kellőképpen alátámasztva, vagy azok – a legjobb esetben is – korlátozottak voltak. A Color Line vállalkozás nem bizonyította, hogy az e megállapodásnak betudhatóan keletkezett hatékonysági előnyök ellensúlyoznák a fogyasztóknak okozott kárt, amely a megállapodás hosszú távú kizárólagosságára vezethető vissza. Továbbá, a Color Line vállalkozást megillető, 25 éves időszakra szóló kizárólagosság jóval túllépett az elfogadhatóság határán és egyértelműen aránytalan volt az elért hatékonysági előnyökhöz képest.

24.	Ebből az következik, hogy a Color Line vállalkozás nem bizonyította, hogy teljesülnek az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

10. Erőfölénnyel való visszaélés az EGT-megállapodás 54. cikke értelmében

25.

1986-tól egészen a Kystlink 2006. évi piacra lépéséig, a Color Line vállalkozás volt az egyetlen, azaz monopolhelyzetben levő szolgáltató a kompszolgáltatások érintett piacán, és 100 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. A vállalkozás fogyasztói elsősorban korlátozott vásárlóerővel rendelkező vagy kiegyenlítő vásárlóerővel nem rendelkező személyek voltak. Emellett a piacot jelentős belépési korlátok jellemezték, ideértve a Color Line vállalkozás piaci helyzetét, a fogyasztók márkahűségét, az életképes alternatívát jelentő kikötők hiányát és a szabályozási korlátokat. Ezen okokból a Color Line vállalkozás erőfölénnyel rendelkezett az érintett piacon, legalább a vizsgált időszakban.

26.

1994. január 1-je és 2005. december 20-a között a Color Line vállalkozást megillető, a kikötői megállapodás szerinti, a strömstadi Torskholmen kikötői létesítményeinek használatára irányuló hosszú távú, kizárólagos jogok, melyek az érintett piacon kizárták a versenyt, legalábbis alkalmasak voltak a verseny EGT-megállapodás 54. cikke értelmében vett korlátozására.

27.

A Color Line vállalkozás nem bizonyította, hogy objektíven indokolt volt a hatályos megállapodás és az abban meghatározott kizárólagos jogok megőrzése az EGT-megállapodás 1994. január 1-jei hatályba lépése és a 2005. december 20. közötti időszakban. A Color Line vállalkozás ezért visszaélt erőfölényével az érintett piacon.

28.

A nemzetközi kompszolgáltatások természetüket tekintve határon átnyúlóak, és ebben az esetben a kompszolgáltatások érintett piaca a közös piac egy jelentős részét képezi. Ennek fényében az, hogy a Color Line vállalkozás visszaélt erőfölényével az érintett piacon, alkalmas volt arra, hogy érzékelhetően érintse az EGT-n belüli kereskedelmet az EGT-megállapodás 54. cikke értelmében.

11. A határozat címzettjei

29.

A határozat megállapítja, hogy a Color Line AS és a Color Group AS vállalkozások megsértették az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét a Strömstad városával 1991-ben megkötött kikötői megállapodás szerint a Color Line AS vállalkozást megillető hosszú távú, kizárólagos jogokkal, a következőképpen:

a)	A Color Line AS vállalkozás, a jogsértésekben való közvetlen, 1994. január 1-je és 2005. december 20-a közötti részvétele miatt.

b)	A Color Group AS vállalkozás, a 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata, a Color Line AS vállalkozás felett 1998. október 1-je és 2005. december 20-a között gyakorolt jelentős befolyása eredményeként.

12. Bírságok

30.

A bírságok megállapításának módszeréről szóló hatósági iránymutatás (2) szerint a bírság alapösszege a jogsértéssel közvetve vagy közvetlenül érintett termékek/szolgáltatások az EGT-n belüli, érintett földrajzi területen számított értékesítési árbevételének maximum 30 %-át érheti el, a jogsértés súlyosságától függően, szorozva a jogsértés éveinek számával.

31.	A Hatóság rendszerint a vállalkozásnak a jogsértésben való részvétel utolsó teljes üzleti évében történt eladásait veszi figyelembe. Ebben az esetben ez az összeg a Color Line vállalkozás Sandefjord–Strömstad útvonalon 2004-ben realizált forgalmának felel meg.

32.

A jogsértés súlyosságának értékelésekor, mely annak eldöntését szolgálja, hogy az eladások értékének adott esetben alkalmazandó aránya a skála alsó vagy felső értékéhez közelítsen-e, a Hatóság eseti elemzést végez, melynek során figyelembe veszi az ügyhöz kapcsolódó összes körülményt. A Hatóság figyelembe vesz számos olyan tényezőt, mint a jogsértés jellege, az érintett vállalkozások piaci részesedése és a jogsértés földrajzi kiterjedése.

33.	A Hatóság ebben az ügyben 2,5 %-ban állapította meg a bírság alapösszegének megállapításához alkalmazandó értékesítésiárbevétel-arányt.

34.

Bár a Hatóság megállapította, hogy az EGT-versenyszabályokat 1994. január 1-je óta sértik meg, a bírságok kiszabására vonatkozó hatáskörével élve a Hatóság úgy döntött, hogy élve a bírságok kiszabásához rendelkezésre álló tág mérlegelési jogkörével (3) és figyelembe véve a jelen ügy sajátosságait, csak az 1999. január 1-je és 2005. december 20-a közötti időszakra szab ki bírságot. A figyelembe vett időszak ezért hét év.

35.	A fentiek alapján a bírság alapösszegét 18,811 millió EUR-ban rögzítik.

36.	Jelen ügyben nem merült fel semmiféle súlyosbító vagy enyhítő körülmény.

37.	A bírság nem haladja meg a jogsértésben részt vevő vállalkozásnak a határozatot megelőző üzleti évében elért összforgalmának 10 %-át.

13. Határozat

38.

A Color Line AS és a Color Group AS vállalkozások megsértették az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét a Strömstad városával 1991-ben megkötött kikötői megállapodás szerint a Color Line AS vállalkozást megillető hosszú távú, kizárólagos jogokkal, a következőképpen:

a)	A Color Line AS, a jogsértésekben való közvetlen, 1994. január 1-je és 2005. december 20-a közötti részvétele miatt.

b)	A Color Group AS vállalkozás a 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata, a Color Line AS felett 1998. október 1-je és 2005. december 20-a között gyakorolt jelentős befolyása eredményeként.

39.

Bár a Hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a jogsértés 2005. december 20-án megszűnt, a kétségeket kizárandó, felszólította a vállalkozásokat, amelyek továbbra is az érintett piacon működnek, és amelyek a határozat címzettjei, hogy szüntessék meg a jogsértést, amennyiben ezt még nem tették meg, és ettől kezdve tartózkodjanak bármilyen, azonos vagy hasonló célú vagy hatású cselekedettől vagy magatartástól.

40.	A Hatóság az 1999. január 1-je és 2005. december 20-a közötti időszakra a Color Line AS vállalkozásra és a Color Group AS vállalkozásra 18,811 millió EUR összegű bírságot szab ki, amelyért a két vállalkozás egyetemlegesen felelős.

(1) HL C 227., 2006.9.21., 10. o., valamint a HL 47. EGT-kiegészítése, 2006.9.21., 1. o.

(2) HL C 314., 2006.12.21., 84. o. és a HL 63. EGT-kiegészítése, 2006.12.21., 44. o.

(3) A bírságok megállapításának módszeréről szóló iránymutatás, 37. pont.

21.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/16

Bejegyzési kérelem közzététele a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 180/11

Ezzel a közzététellel az 509/2006/EK tanácsi rendelet (1) 9. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM

A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE

„TEPERTŐS POGÁCSA”

EK-sz.: HU-TSG-0007-0060-27.09.2010

1. A kérelmező csoportosulás neve és címe:

Név:

Magyar Pékek Fejedelmi Rendje

Cím:

Komárom

Dunapart u. 1.

2900

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 302604274

Fax

—

E-mail:

nardaianita@gmail.com

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Magyarország

3. Termékleírás:

3.1. Bejegyzendő elnevezés:

„Tepertős pogácsa”

A termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást tartalmazhatja: „magyar hagyományok szerint előállított”. A tájékoztató szövegét más hivatalos nyelvekre is lefordítják.

3.2. Az elnevezés:

	önmagában különleges
☒	a mezőgazdaság termék vagy élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki

Az elnevezésben szereplő „tepertős” jelző a zsírszalonna kisütése után visszamaradt tepertőt jelöli, ami aprítást követően, krém formájában adja a „kerek sós sütemény”, azaz a pogácsa jellegzetes alapanyagát.

3.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?:

	Bejegyzés az elnevezés fenntartásával
☒	Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül

3.4. A termék típusa:

2.3. osztály –

Cukrászsütemények, kenyér, édes tészták, torták, kekszek és egyéb sütőipari termékek

3.5. Annak a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek a leírása, amelyre a 3.1. pontban feltüntetett elnevezés vonatkozik:

A „Tepertős pogácsa” kerek, hengeres alakú, 3–5 cm átmérőjű, 25–50 g tömegű, aprított tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített sós péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertő pörkanyagaira jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű. A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20–30 %, lisztre számított 25–40 % mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 %-a a tepertőből származik.

Érzékszervi jellemzők

	Omlós tepertős pogácsa	Leveles tepertős pogácsa
Alak	Kerek, egyenletes henger alakú.	Kerek henger alakú, kismértékben megcsúszhat.
Héj	Felső része fényes, vörösesbarna színű, kereszt alakban sűrűn rovátkolt, oldala homokszínű, matt, alsó lapja vörösesbarna, matt.
Bélzet	Határozottan omlós szerkezet, de nem morzsálódó. A tepertő darabkái egyenletes eloszlásban találhatók, színe enyhén barnás.	Kissé leveles szerkezetű, régegekben szétszedhető, a tepertő darabkái rétegekben láthatók, színe enyhén barnás.
Íz	Tepertőre jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos.
Illat	Tepertőre és a sertészsírra jellemző; borsos.

Fizikai és kémiai jellemzők

—	Zsírtartalom: a késztermék bélzetének zsírtartalma, szárazanyagra számítva 20–30 % (m/m)

—	Sótartalom: a késztermékek bélzetének sótartalma, szárazanyagra számítva legfeljebb 4,0 % (m/m)

3.6. Annak az előállítási módnak a leírása, amely alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert előállítják:

Alapanyagok

A tepertőkrém készítéséhez:

—	Bőr nélküli sertéstepertő: a tepertőkrém 70–75 %-a, a húsmentes vagy hússal kevésbé átszőtt zsírszalonna kisütése után visszamaradó összesült zsírdarab.

—	Sertészsír: a tepertőkrém 25–30 %-a, a húsmentes vagy hússal kevésbé átszőtt zsírszalonna kisütése során keletkező zsiradék.

A tészta készítéséhez: búzaliszt (BL55 vagy BL80) vagy tönkölybúzaliszt, tojás, tojássárgája, tej, élesztő, fehérbor vagy ecet, tejföl, só és bors.

A „Tepertős pogácsa” előállításához mindennemű élelmiszer-adalékanyag (pl. térfogatnövelő- vagy tartósítószer) felhasználása tilos.

Előállítási mód:

A „Tepertős pogácsa” a tészta előállítási módjától függően leveles vagy omlós szerkezetű lehet.

Omlós „Tepertős pogácsa” előállítása

I. fázis: a tepertőkrém elkészítése

A friss, bőr nélküli tepertőt fatáblán sodrófával addig lapítjuk, amíg nagyobb, durvább darabok már nem érezhetőek és a krémben a pörkanyagok eloszlása egyenletes. Az aprítás történhet húsdarálóval is. Ebben az esetben a darálóba a legkisebb lyukú tárcsát kell feltenni.

A krémet a sertészsírral fakanál vagy keverőgép segítségével egyneműsítjük. Fontos követelmény, hogy a tepertőkrémhez felhasznált nyersanyagok között adalékanyag, tartósítószer, libatepertő, növényi zsiradék, valamint margarin nem szerepelhet, csak és kizárólag a friss, bőr nélküli tepertő.

A tepertőkrémre vonatkozó követelményeknek az iparilag előállított tepertőkrémnek is meg kell felelnie.

II. fázis: tésztakészítés:

A lisztkilogrammonként 250–400 gramm tepertőkrémet a búzaliszttel homogén keverékké morzsoljuk. A tepertőkrémnek a lisztszemeket be kell „burkolniuk”, amely az omlós szerkezet kialakulásának alapfeltétele. Valamennyi nyersanyagot, tehát a tepertőkrémmel összekevert lisztet, valamint liszt kg-onként a tejben felfuttatott 5 % élesztőt, 1 tojást, 1 tojássárgáját, 0,02 % fehérbort vagy ecetet, 2,5 % sót, 0,001 % őrölt borsot és annyi tejfölt, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk, összedagasztjuk. A dagasztást a tészta összeállásáig kell folytatni. A kívánt omlós szerkezet túldagasztás esetén nem fog mutatkozni.

A termék magas zsírtartalma miatt hideg alkotókból kell tésztát készíteni és azt hűvös helyen addig pihentetni, amíg a tészta maghőmérséklete eléri a 26 °C-ot. Mivel a termék jellege megengedi, engedélyezett a + 5–8 °C-os hűtőszekrény használata is, amelyben a pihentetési idő legalább 3 óra.

A megkelt és lehűlt tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, a tészta tetejét egymásra merőleges irányban sűrűn bevagdossuk. Ez a művelet végezhető kb. 3 mm távolságot tartó összeszerelt késekkel is. A szaggatást (kiszúrást) általában 3–6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval végezzük, ügyelve az egyenletes alakra és arra, hogy minél kevesebb legyen a hengeres formától eltérő tésztadarab. A végső alakot a tenyér élével görgetve érjük el. A tepsi megtöltéséhez szükséges mennyiségű pogácsákat szorosan egymás mellé tesszük a nyújtódeszkán, majd kenőecset segítségével felvert tojás levével lekenjük, ügyelve, hogy a henger oldalfalára a tojás ne csorogjon le. Amikor a tojás a felületen kissé megszikkadt, egyenletes távolságban tepsibe helyezzük. Az alaktalan darabokat legfeljebb két alkalommal, néhány mozdulattal összegyúrhatjuk, pihentetés után ismét feldolgozhatjuk.

A pogácsákat a sütőlapra helyezés után 50–55 percig kelesztjük, majd forró, 220–240 °C-os sütőben 12–15 perc alatt készre sütjük.

Értékesítése csomagolatlanul (kimérve) vagy előrecsomagolt formában történik.

Leveles „Tepertős pogácsa” előállítása

I. fázis: a tepertőkrém elkészítése

A tepertőkrém elkészítésének menete megegyezik az omlós változatnál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy itt a zsíron és a bőr nélküli sertéstepertőn kívül sót (lisztre számítva kb. 1,5 %) és finomra őrölt borsot (lisztre számítva kb. 0,001 %) is használnak. A só alkalmazásánál azért kell így eljárni, mert ha a pogácsa jellemzően sós ízéhez szükséges összes sómennyiséget csak a tésztakészítésnél használnánk, a tészta szakadozó lenne, nem alakulna ki a leveles szerkezet.

A tepertőkrém készítésénél megadott zsírmennyiségből ebben az esetben a zsír 50 %-a, vagyis a fele a tepertőkrémbe, másik fele pedig a tésztába kerül.

II. fázis: tésztakészítés

Az ún. alaptésztát liszt, a tepertőkrém készítésénél félretett zsír, só (lisztre számítva kb. 1 %), valamint liszt kg-onként tejben felfuttatott 5 % élesztő, 0,02 % fehérbor vagy ecet, esetleg 1 db tojás, 1 db tojássárgája és annyi tejföl felhasználásával készítik, hogy a tészta közepesen rugalmas, szívós, jól nyújtható legyen.

Ennél a változatnál azért fontos az alkotórészek, valamint a tepertőkrém alacsony hőmérséklete, hogy a hajtogatásnál a tepertőkrém szétválassza a tésztarétegeket. A vékonyra nyújtott hideg tésztarétegek között elhelyezkedő zsiradék ugyanis a sütés alatt megolvad és megakadályozza a tésztarétegek összetapadását. Eközben a tészta és a zsiradék víztartalma gőzzé alakul, és szétfeszítve fellazítja a tésztarétegeket, ezáltal a kisült termék levelekre szedhető.

A leveles szerkezetet kialakítása két módon történhet:

A vékonyra kinyújtott tésztarétegen egyenletesen elkenjük a tepertőkrémet, majd egyik végétől kiindulva feltekerjük a tésztát. Ezt a rudat 15–30 percig pihentetjük, ismét vékonyra kinyújtjuk, és újból feltekerjük, az előző tekeréshez képest 90 fokkal eltérő irányban. Ha az elforgatás nem történik meg, a sütéskor a pogácsák eldőlnek.

b)	Az érett alaptésztát vékonyra nyújtják, és annyi részletben kenik rá a tepertős keveréket, ahányszor hajtogatnak. Ez esetben nem sodrást, hanem hajtogatást végeznek (legalább háromszor hajtogatnak).

A végső nyújtás előtt a tésztát legalább 15 percig kell pihentetni, majd 1 ujjnyi (1–2 cm) vastagra nyújtani, tetejét egymásra merőleges irányban sűrűn bevagdosni és 3–6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatni. A tepsi megtöltéséhez szükséges mennyiségű pogácsákat szorosan egymás mellé tesszük a nyújtódeszkán, majd kenőecset segítségével egy felvert tojás levével lekenjük úgy, hogy a henger oldalfalára a tojás ne csorogjon le.

Amikor a tojás a felületen kissé megszikkadt, a pogácsákat egyenletes távolságban sütőlemezre helyezik, 40–45 percig kelesztik, majd forró, 220–240 °C-os sütőben 8–10 perc alatt készre sütik.

Értékesítése csomagolatlanul (kimérve) vagy előrecsomagolt formában történik.

3.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága:

A „Tepertős pogácsa” különleges tulajdonságát az alábbiak adják:

—	sertéstepertő és sertészsír alapanyag,

—	a tésztakészítés sajátos technikája,

—	a fizikai-kémiai jellemzők és érzékszervi tulajdonságok.

A jelleget adó sertéstepertő alapanyag

A „Tepertős pogácsa” sajátos jellegét a húsmentes vagy hússal kevésbé átszőtt sertés zsírszalonna kisütése után visszamaradt anyag, a tepertő adja. A tepertő 12–13 % fehérjét és 82–84 % zsiradékot tartalmaz, a termék zsírtartalmának legalább 60 %-a ebből származik.

A tésztakészítés sajátos technikája

A tepertő felhasználása az omlós szerkezetű tésztakészítés mellett a különleges hajtogatott, leveles szerkezetű tészta kialakítását is lehetővé teszi, ugyanakkor a magas zsírtartalom a speciális, 24–26 °C-os hideg tészta készítését követeli meg.

Fizikai-kémiai jellemzők és érzékszervi tulajdonságok

A sertéstepertő és sertészsír felhasználása révén kialakult 20–30 %-os zsírtartalom miatt a „Tepertős pogácsa” tápértéke magasabb, lassabban szárad ki és így hosszabb ideig fogyasztható, mint a vele azonos kategóriába tartozó más termék.

3.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege:

A pogácsa szó első előfordulása 1395 körüli, eredetileg hamuban-parázsban sült lepénykenyeret jelentett. A magyar népmesékben „hamuban sült pogácsa” néven vált ismertté. A kenyér módjára fogyasztott lepénykenyér megnevezésére egészen a XVII. századig a pogácsakenyér, pogácsás kenyér kifejezés volt használatos. A mai formájában ismeretes, apróbb, hengeres formájú szaggatott változat a késő középkorban vált általánossá Magyarországon mint a paraszti konyha leggyakoribb, változatos összetételben készült sült tésztája, és népszerűségét a legutóbbi időkig megtartotta.

A „Tepertős pogácsa” kialakulását két feltétel tette lehetővé: egyrészt szokássá vált a szalonnából zsírt kisütni, másrészt a tepertő bekerült a mindennapok étkezésébe. A szalonna kisütése, belőle tepertő nyerése – egy az 1770-es évekből származó somogyi közép-nemesi háztartás leírása alapján – a XVIII. századtól jelenhetett meg a nemesi családok háztartásában. Ezt támasztja alá az is, hogy a nemesi háztartások hagyatéki leltárai szerint zsírosbödönök az Alföldön a XVIII. századtól jelentek meg (Cegléd 1850–1900. Ceglédi Kossuth Múzeum kiadása Cegléd, 1988., p.: 28., 30. Szűcs). A paraszti, népi sertésfeldolgozásban a zsír kisütését, illetve a sertészsír étkezési célú elterjedését a XIX. századtól, a század közepétől valószínűsíthetjük annak alapján, hogy az 1850-es években a Duna-Tisza közti paraszti leltárokban már szerepel a zsírosbödön.

A Közép-Tisza vidékén – szóbeli néprajzi adataink szerint – a XIX–XX. század fordulóján a tepertőt a paraszti háztartásokban még szappanfőzésre használták, fogyasztása fokozatosan alakult ki. A disznóölés után friss, főként apró, bőr nélküli tepertővel sütötték a pogácsát. Az 1930-as években készült, nagy összefoglaló néprajzi munkában a pogácsát keletlen és kelt búzatésztából és – többek között – már tepertővel ízesítve említik (Bátky Zs.: Táplálkozás. In: A magyarság néprajza. Budapest, 1933. p.: 100), így elmondható, hogy a XX. század elején már általánossá vált a kelt tészta dúsítása a kisütött szalonna tepertőjével.

A „Tepertős pogácsának” ma is fontos szerep jut a mindennapi étkezésben, tartalmas levesek (gulyásleves, bableves) után második fogásként. Munkaértekezletek, konferenciák vendégváró terméke. A háziasszonyok is szívesen sütik, különösen családi alkalmak (lakodalom, keresztelő) és ünnepek, így karácsony és húsvét idején, de a falusi turizmusban is gyakran kínálják borkorcsolyaként (Hagyományok Ízek Régiók, I. kötet p.: 145–147.).

Hírnevét számtalan szakácskönyv tanúsítja az 1880-as évektől kezdve egészen napjainkig: Dobos C. József: Magyar-Franczia szakácskönyv 784–785. oldal, 1881; Rozsnyai Károly: Legújabb nagy házi cukrászat 350. oldal, 1905; Kincses Váncza receptkönyv 21. oldal, 1920; Az Új idők második receptkönyve 182. oldal, 1934; Hajdú ernőné: Jaj, mit főzzek 73. oldal, 1941; Rudnay János: A magyar cukrászat remekei 89. oldal, 1973.

3.9. A különleges tulajdonságok ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások:

Különleges tulajdonság:

Minimumkövetelmények:

Ellenőrzési mód és gyakoriság:

zsírtartalom

—	20–30 % (szárazanyagra számítva)

—	kizárólag sertészsír használható fel

A termékleírás 3.5. pontja szerint, laboratóriumban, félévente egyszer.

tepertő(krém)

—	sertéstepertő használata

—	bőr nélküli tepertő használata

Termékdokumentáció vagy gyártmánylap alapján, gyártási tételenként dokumentálva.

anyagösszetétel

—	a termékleírás 3.6. pontjában meghatározottak (sertéstepertő, sertészsír, búzaliszt, tojás, tojássárgája, tej, élesztő, fehérbor vagy ecet, tejföl, só, bors) szerint

Termékdokumentáció vagy gyártmánylap alapján, gyártási tételenként dokumentálva.

a késztermék érzékszervi tulajdonságai (bélzet, íz, illat)

—	omlós, illetve leveles szerkezet,

—	tepertőre jellemző, kissé borsos illat és íz

Érzékszervi vizsgálat, műszakonként.

4. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek:

4.1. Név és cím:

Név:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Cím:

Budapest

Mester u. 81.

1095

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 4563010

Fax

—

E-mail:

oevi@oai.hu

☒ állami

 magán

4.2. A hatóság vagy szerv konkrét feladatai:

Az ellenőrző hatóság ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e a termékleírásban megfogalmazott valamennyi előírásnak.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

21.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/22

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 180/12

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„FIN GRAS”/„FIN GRAS DU MÉZENC”

EK-sz.: FR-PDO-0005-0545-30.03.2006

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Fin gras”/„Fin gras du Mézenc”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.1. osztály:

Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Fin gras” vagy „Fin gras du Mézenc” eredtemegjelölés használata kizárólag a legalább 24 hónapos üszőből vagy legalább 30 hónapos ivartalanított hím állatból származó marhahúsra vonatkozóan megengedett.

Idényjellegű termékről van szó. Az állatok vágása február 1-jétől május 31-ével bezárólag történik, miután a tél folyamán az istállóban lassan, túlnyomórészt szénával hizlalták őket.

Az állatok életük különböző szakaszaiban, különösen a hizlalási időszak előtt és annak végén szigorú válogatásokon mennek keresztül, amelyek a csontozatuk és izomrendszerük fejlettségére, nyomással megállapított faggyússágukra, funkcionális alkalmasságukra és általános küllemükre vonatkozó szempontokon alapulnak.

A vágott test és a hús jellegzetességei a hosszú és fokozatos, mézenc-i szénával történő hizlalásra vezethetők vissza, valamint arra, hogy az állatokat életük különböző szakaszaiban szigorú válogatásoknak vetik alá.

A vágott testnek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkezniük:

—	húsosság: E, U, R osztály; faggyúborítottság: 2, 3, 4 (a hasított kifejlett marhák EUROP közösségi osztályozási rendszere szerint),

—	az adózás alapjául szolgáló súly (vagy a vágott test hideg tömege) legalább 280 kg az üszők, és legalább 320 kg a tinók esetében,

—	a faggyústól az enyhén faggyúval borítottig, helyenkénti faggyúlerakódások nélkül,

—	a külső zsírréteg színe a fehértől a fehér-krémszínűig terjed.

A hús színe az élénkvöröstől a bíborvörösig terjed. A húst zsírszálak szövik át (ez az izomközi zsír átszűrődését jelenti). A húst, a kiolvasztott hűtött hús kivételével, hűtve kínálják.

Attól függően, hogy nyersen, főve vagy grillezve kínálják, a hús puha vagy nagyon puha, omlós, igen lédús, erőteljes és hosszan tartó aromájú.

A húst a végső fogyasztók részére történő értékesítéskor felszeletelik.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

Nem releváns

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A szarvasmarhák tartása lényegében legeltetési rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy a gazdaságonként tartható állatok száma behatárolt, és minden állatra legalább 70 hektár kaszálórét és legelőfelület kell, hogy jusson.

A szarvasmarhatartás a legelői és istállói tartás váltakozásával történik, ami lehetővé teszi a hosszú és kemény tél által jellemzett természetes környezetből adódó lehetőségek kihasználását. Az állatokat legalább június 21. és szeptember 21. között legelőn tartják, így azok a természetes rétek füvét és a kaszálóréteken növő sarjút legelik. Legalább november 30. és március 30. között istállóban tartják az állatokat. Ebben az időszakban annyi szénát kapnak, amennyit igényelnek.

Az állatok napi tápláléka kizárólag legelt fűből és szénából áll.

Az állatok takarmányozására használt kaszálórétek és legelők a földrajzi területen találhatók, és kifejezetten a Mézenc-re jellemző, természetes növényvilággal rendelkeznek. A legelőket rendszeresen gondozzák és trágyázzák annak érdekében, hogy növényviláguk sokfélesége fennmaradjon. A szénát, amely kizárólag az első kaszálásból származik, a mezőn szárítják meg, és a gazdaságban esetlegesen előforduló más szénától elkülönítve tárolják.

Az utolsó hizlalási fázis során az állatok legnagyobbrészt a tenyésztő által minőségi alapon kiválasztott szénából álló takarmányt kapnak. Az állatokat egyenként, vályúból etetik. Ebben a hizlalási szakaszban legalább naponta négyszer kell szénát adni, a felesleget minden alkalommal eltávolítva. A kiegyensúlyozott takarmányozás érdekében kis mennyiségben megengedett egy növényi eredetű, meghatározott tápértékű, négy összetevőből álló táplálékkiegészítő használata, amelynek összetevői közül legalább kettő gabonaféle. A táplálékkiegészítő mennyisége 100 kg élősúlyra számítva a 700 grammot nem haladhatja meg.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

Születés, nevelés, hizlalás, vágás

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Nem releváns

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A vágott testet és az abból származó húsrészeket az utolsó forgalmazóhoz jutásig olyan címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni legalább:

—	a megjelölés nevét,

—	az európai uniós OEM jelzést,

—	az állat nemzeti azonosító számát és vágóhídi számát,

—	a tenyésztő gazdaságának számát,

—	a vágóhíd nevét, címét és engedélyszámát,

—	a vágás napját,

—

a sütnivaló húsok esetében – a vékony dagadó, a vastag dagadó és a felsál kivételével – a „le temps de maturation sur os entre les dates d’abattage des animaux et de la vente au détail au consommateur final est de dix jours pleins au minimum” („az állat levágásának időpontja és a végfelhasználó részére történő kiskereskedelmi értékesítés közötti érlelési idő legalább tíz teljes nap”) megjegyzést.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi területet az alábbi járások és települések alkotják:

Ardèche megye:

Antraigues-sur-Volane járás: annak egész területe.

Aubenas járás: Aubenas, Mercuer települések,

Burzet járás: Burzet, Péreyres, Sagnes-et-Goudoulet, Sainte-Eulalie települések,

Le Cheylard járás: Le Chambon, Saint-Andéol-de-Fourchades települések,

Coucouron járás: Issanlas, Issarlès, Le Lac-d'Issarlès, Lanarce, Lavillatte, Lespéron települések,

Montpezat-sous-Bauzon járás: annak egész területe.

Privas járás: Ajoux, Gourdon, Pourchères, Privas, Saint-Priest, Veyras települések,

Saint-Agrève járás: Mars település,

Saint-Etienne-de-Lugdarès járás: Le Plagnal, Saint-Alban-en-Montagne települések,

Saint-Martin-de-Valamas járás: Borée, La Rochette, Saint-Clément, Saint-Martial települések,

Saint-Pierreville járás: Issamoulenc, Marcols-les-Eaux, Saint-Julien-du-Gua települések,

Thueyts járás: Astet település,

Vals-les-Bains járás: Labégude, Saint-Julien-du-Serre, Ucel, Vals-les-Bains települések.

Haute-Loire megye:

Fay-sur-Lignon járás: annak egész területe.

Le Monastier-sur-Gazeille járás: Freycenet-la-Cuche, Freycenet-la-Tour, Laussonne, Le Monastier-sur-Gazeille, Moudeyres, Présailles települések,

Le Puy-en-Velay járás: Le Puy-en-Velay, Vals-près-le-Puy települések,

Le Puy-en-Velay Nord járás: Aiguilhe, Chadrac, Le Monteil, Polignac települések,

Le Puy-en-Velay Est járás: Brives-Charensac, Saint-Germain-Laprade települések,

Le Puy-en-Velay Ouest járás: Espaly-Saint-Marcel település,

Le Puy-en-Velay Sud-Est járás: Arsac-en-Velay, Coubon települések,

Saint-Julien-Chapteuil járás: Lantriac, Montusclat, Queyrières, Saint-Julien-Chapteuil, Saint-Pierre-Eynac települések,

Canton de Tence járás: Mazet-Saint-Voy település,

Yssingeaux járás: Araules, Yssingeaux települések.

Lozère megye:

Langogne járás: Langogne település.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A földrajzi terület a Francia-középhegység keleti szélén található, Puy en Velay-tól nem messze, központja pedig a mézenc-i fennsík.

A szarvasmarhatartást e földrajzi területen a mézenc-i fennsík befolyásolja, ahol az 1 100–1 500 méteres magasságon a legelői tartáson és szénával történő takarmányozáson alapuló különleges tartási és hizlalási módszerek alakultak ki. A földrajzi területen jellemző továbbá a „Fin gras” fogyasztása és annak hagyományos hentesüzletekben való értékesítése, a „Fin gras” levágásának módszere, valamint hogy az állatok vágóhídra szállítása a tenyésztő kíséretében történik.

A fennsík dombos területei, amelyek régi vulkanikus tevékenység következtében alakultak ki, morfológiailag és geológiailag egységesek, a talaj mély rétegei enyhén savasak.

Éghajlata kontinentális, mediterrán éghajlati hatásokkal. A június vége és július hónap jellemzően csapadékhiányos és meleg, ami ezért kedvező időszakot jelent a szénagyűjtéshez a Mézenc hegyi rétjein. E természetes körülmények hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen a hegyvonulaton változatos növényvilág alakult ki, valamint hogy e szokatlan magasságon lehetséges a szénagyűjtés.

A Mézenc legelői a XVIII. század óta híresen jó minőségűek. Az 1995-ös „inventaire floristique des prés de fauche et des pâturages du Mézenc” (a Mézenc kaszálóinak és legelőinek növényhatározója) figyelemreméltóan változatos, a hűvös hegyvidéki éghajlatra jellemző növényvilágra utal (ibolya, keserűfű, alpesi édeskömény, széleslevelű réti perje). Egy, a mézenci széna tekintetében végzett vizsgálat egyértelműen megerősítette annak magas tápértékét, amely meghaladja az INRA (Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet) által a hegyi széna vonatkozásában megállapított átlagos értéket. A helybéliek által „Cistre-nek” nevezett alpesi édeskömény (Meum Athamanticum Jacq.) a Mézenc kaszálóinak jelképe. A Mézenc különleges helyzetének köszönhetően – ahol 1 500 méteres magasságig kaszálnak – ez a növény megtalálható a szénában, és így az állatok takarmányában (az állatok a friss növényt nem eszik meg). Az alpesi édeskömény jelenléte különösen kedveltté teszi a szénát. Más hegycsoportokon ez a növény a nyári réteken nő, ezért a takarmányban nincs jelen.

A területen sajátos mezőgazdasági termelés alakult ki, amelyre jellemző a más helyeken csak nyáron használt kaszálóknak a magaslati (1 100 méternél magasabban történő) szarvasmarhatartás céljaira való használata.

Az állatokat nem azzal a céllal tenyésztik, hogy azok elérjék maximális növekedési potenciáljukat, hanem hogy a lehető legjobban hasznosítsák a rendelkezésükre álló takarmányt. Az állatok növekedése egyenletes, mivel a nyári legeltetés idején szinte soha nincsen fűhiány, tekintve, hogy nincsenek hosszú száraz időszakok. A zsírlerakódás egyenletes, bár az utolsó szakaszban ütemesebb.

A terület szarvasmarhatartói különleges szénagyűjtési módszereket fejlesztettek ki, amelyek során a szénát a réten hagyják megszáradni, és a legjobb minőségű szénát meghagyják a hizlalási időszakra. A kiválasztott állatoknak olyan alkati sajátosságokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a szénával történő, lassú téli hizlalást. Ennek érdekében a tenyésztők folyamatosan válogatják az élő állatokat az izomzat és a csontozat fejlettségére, funkcionális, illetve hizlalásra való alkalmasságukra és küllemükre vonatkozó szempontok alapján. Az istállóba kerülésükkor az állatok faggyúrétegének kellően vékonynak kell lennie ahhoz, hogy az lehetővé tegye a téli időszakban a végső, szénával történő hizlalást.

Évente mindössze néhány állatot választanak ki a gazdaságokban a „Fin gras” vagy „Fin gras du Mézenc” előállítása céljából. A szénával történő lassú téli hizlalási időszaka legkésőbb november elején, az állat istállóba kerülésének napján kezdődik, és legalább 110 napig tart. Ebben a szakaszban az állatokat nem csordában tartják, hanem egyedileg bánnak velük, a válogatott szénát pedig étkezésenként adják, hogy az állatok a lehető legtöbbet egyenek belőle. Az istállóban minden állat faggyússági állapotának és előrelátható eladási idejének megfelelően kapja a takarmányt. A „Fin gras” hízlalásának hagyományos módszere elősegíti a testet borító zsírréteg kialakulását, amely a vágott test érlelési ideje alatt védelmet nyújt az oxidációval szemben. Ennek köszönhetően a vágott test hosszú időn át (20–30 napig) érlelhető, anélkül, hogy megromlana.

A „Fin gras” vágása hagyományos módszerekkel történik, amelyek lehetővé teszik a hús hosszú érlelésre való alkalmasságának megőrzését. Különösen tilos a vágott test lemosása, kivéve a véletlen szennyeződéseket, és a lekaparás (a felületi zsírréteg eltávolítása). A vágott test lehűtését erőteljes fagyasztás nélkül kell végezni.

Mind a „Fin gras” hagyományos megnevezést, mind a „Mézenc” földrajzi névvel kiegészített „Fin gras” hagyományos megnevezést e különleges marhahús jelölésére használják.

5.2. A termék sajátosságai:

A hús másutt nyáron hasznosított magaslati területeken növő fűvel és szénával nevelt állatokból származik.

A vágott test faggyús vagy enyhén faggyúval borított, helyenkénti faggyúlerakódások nélkül. A külső zsírréteg színe a fehértől a fehér-krémszínűig terjed. A hús színe az élénkvöröstől a bíborvörösig terjed. A húst zsírszálak szövik át (ez az izomközi zsír átszűrődését jelenti).

A „Fin gras” vagy „Fin gras du Mézenc” eredetmegjelöléssel ellátott hús különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a magaslati növények takarmányként való használatával és a tartás módjával függenek össze. Ezt a nyers és főtt hús kóstolása, valamint laboratóriumi vizsgálatok támasztják alá.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A mézenci fennsík magaslati fekvése, geológiai és időjárási viszonyai változatos növényvilág jelenlétét teszik lehetővé, amely különösen alkalmas kiváló minőségű, a réten szárított széna termesztésére. Vizsgálatok mutatták ki az összefüggést a mézenci széna (amelynek jellegzetes növénye az alpesi édeskömény) terpéntartalma, illetve a hús zsírjainak terpéntartalma között.

A termék előállításának egyik sajátossága a kiváló minőségű és ízű széna használatán alapuló, hosszú ideig tartó téli hizlalásra vezethető vissza, minek következtében az állatok az istállóban töltött 110 nap alatt elérik a faggyúsodás optimális mértékét. Az alkalmazott takarmányozási módszereknek köszönhetően az állatok nagy mennyiségű szénát fogyasztanak.

Az állatokkal való egyedi törődés, valamint a különböző életszakaszokban, tulajdonságaik alapján történő szigorú válogatásuk lehetővé teszi, hogy csak azokat az egyedeket tartsák meg, amelyek a leginkább fogékonyak a hosszú ideig tartó, szénával történő hizlalásra. Ennek köszönhetően kivételes állatok nevelhetők és ízletes húst lehet előállítani.

A hús jellegzetességei egyrészt a környezeti feltételektől és az ezek következtében ott kialakuló növényvilágtól, másrészt az e környezetben kialakult tenyésztési körülményektől (kiváló minőségű széna termesztése, az állatok válogatása, hosszú ideig tartó téli hizlalás …) függenek. Az idősebb állatok hosszú ideig tartó, szénával történő hizlalása eredményeként ugyanis kialakul a testet borító fehér zsírréteg, a vágott test pedig erősen faggyús vagy faggyúval borított (helyenkénti faggyúlerakódások nélkül), nagyrészt ennek köszönhető a hús márványozottsága és karakteres íze.

A vágóhídra szállítás rövid ideje, valamint az egész vágási folyamat során a termékkel való körültekintő bánásmód lehetővé teszi, hogy a vágott test megőrizze különleges tulajdonságait, valamint hogy alkalmas legyen az érlelésre.

Az állattenyésztők, a vágóhidak és a hentesek egymástól elválaszthatatlan láncszemek a „Fin gras du Mézenc” előállítási folyamatában. A termék értékesítése ugyanis a hagyományos módokon történik: a helyi hentesek az üzletükhöz legközelebb lévő vágóhídhoz fordulnak, és kérik az állatok levágását, amelyeket maguk választottak ki a tenyészetben. A húsvéti időszakban napjainkban is szokás feldíszített állatokat kiállítani a hentesüzletek elé. A napjainkban is rendszeresen megrendezett húsvásárokon találkoznak e jól ismert szezonális termék előállításában részt vevők.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://agriculture.gouv.fr/IMG/pdf/CDC_Fin_gras_du_Mezenc.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

21.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/28

Helyesbítés az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló (2011/C 363/02) bizottsági közleményhez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 363., 2011. december 13. )

2012/C 180/14

A közlemény helyesen:

A Bizottság közleménye az autonóm vámfelfüggesztésekről és vámkontingensekről

2012/C 180/14

1. BEVEZETÉS

1.1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 31. cikke értelmében az autonóm vámfelfüggesztéseket és vámkontingenseket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá. 1998-ban a Bizottság közleményt (1) adott ki, amely meghatározta a Tanácsnak benyújtandó bizottsági javaslatok elkészítése során a Bizottság által követendő irányadó elveket és eljárásokat.

1.2.

Ez a felülvizsgált közlemény figyelembe veszi a Vám 2013 cselekvési program célkitűzéseit, valamint az autonóm vámfelfüggesztésekről és vámkontingensekről rendezett, 2010. szeptember 23–24-i isztambuli konferenciát követően a tagállamok által kifejezett igényeket és észrevételeket. A felülvizsgálat hatálya korlátozott és kétirányú: pontosítja egyrészt az autonóm vámfelfüggesztésekkel és vámkontingensekkel kapcsolatos rendszerek elveit, másrészt a tagállamok és a piaci szereplők által egy ilyen autonóm intézkedés alkalmazása során követendő eljárást.

1.3.

A Bizottság által 2012 során végrehajtani tervezett, az autonóm vámfelfüggesztéseknek és vámkontingenseknek az uniós gazdaságra gyakorolt hatására vonatkozó hatástanulmányt követően a jövőben e közlemény számottevő módosítására lehet szükség. A tanulmány a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) gyakorolt hatásra is kiterjed majd.

1.4.	Az irányadó elvek megállapítása során a Bizottság célkitűzése az volt, hogy meghatározza az ebben az ágazatban folytatott uniós politika mögött meghúzódó gazdasági megfontolásokat. Mindez a Bizottság által meghatározott átláthatósági szabályokkal is összhangban van.

1.5.	A Bizottság követni szándékozik az ebben a közleményben meghatározott általános politikát, valamint az ennek megfelelő, a 2012 második felében hatályba lépő vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó adminisztratív szabályokat.

2. SZAKPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS – ÁLTALÁNOS ELVEK

2.1. A közös vámtarifa szerepe

2.1.1.

Az EUMSZ 28. cikke kimondja, hogy „az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja […] közös vámtarifa bevezetését a tagállamok harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban”.

1968 óta az Unió a közös vámtarifa fő alkotóelemét (2) az ipara hatékonyságának és nemzetközi szintű versenyképességének fokozására megalkotott intézkedések egyikeként alkalmazza.

2.1.2.

Az Unión belüli iparfejlesztés előmozdításán felül az e vámtarifában rögzített vámtételek célja az Unió ipari termelési kapacitásának erősítése, és ezáltal az uniós gyártók harmadik országbeli szállítókkal folytatott versengésének megkönnyítése.

Ezért az uniós rendelkezésekben előírt eltérések kivételével az e vámtarifában megállapított vámokat minden szabad forgalomba bocsátott termék után meg kell fizetni. E vámok megfizetése minősül tehát a főszabály szerinti helyzetnek.

2.2. A vámfelfüggesztés és a vámkontingens fogalma

2.2.1.

Az EUMSZ 31. cikke alapján jóváhagyott felfüggesztések kivételt jelentenek a főszabály alól az intézkedés érvényességi ideje alatt, korlátlan mennyiségre (vámfelfüggesztés) vagy korlátozott mennyiségre (vámkontingens) vonatkozóan. Mindkét intézkedés lehetővé teszi a harmadik országból behozott árukra vonatkozó vámok teljes vagy részleges eltörlését (a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámokat, illetve a mértékvámokat a szóban forgó vámfelfüggesztések és vámkontingensek nem érintik). Azokra az árukra, amelyekre dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak, felfüggesztés vagy kontingens általában nem állapítható meg. A behozatali tilalmak és korlátozások (pl. a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény [CITES]) hatálya alá tartozó áruk nem részesülhetnek vámfelfüggesztésben vagy vámkontingensben.

2.2.2.

A vámfelfüggesztésre vagy vámkontingensre vonatkozó rendelkezések alapján behozott áruk szabadon mozgathatók az Unión belül; ha tehát egy vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst megállapítottak, bármelyik tagállam bármely piaci szereplője részesülhet abból. Az egyik tagállam kérelmére válaszul megadott vámfelfüggesztésnek vagy vámkontingensnek az összes többi tagállamra nézve következményei lehetnek, ezért szoros és kiterjedt együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között, hogy valamennyi uniós érdeket figyelembe vegyék. Az autonóm vámkontingenseket a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben egy központi vámkontingens-adatbázisban kezeli. Ezeket a vámkontingenseket a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308a–308c. cikkével összhangban, érkezési sorrendben osztják el.

2.2.3.

Az Európai Unió bővítése, a technikai haladás és a hagyományos nemzetközi kereskedelmi útvonalak változásai megváltoztatták a gazdasági hátteret a fokozottan globalizált gazdaságban. Fontos annak biztosítása, hogy a vámfelfüggesztésekkel az Európai Unióban letelepedett vállalatok fenn tudják tartani a teljes foglalkoztatottságot, és be tudják szerezni a magas uniós hozzáadott értékű, bonyolult technológiájú termékek gyártásához szükséges alkatrészeket akkor is, ha a tevékenység főként alkatrészek összeszereléséből áll.

2.3. A vámfelfüggesztések és a vámkontingensek jellemzői

2.3.1.

Az EUMSZ 31. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg. Ez magában foglalja a vámtételek módosítását és felfüggesztését is.

2.3.2.

A vámfelfüggesztéseket és a vámkontingenseket rendszeresen felül kell vizsgálni, fenntartva a lehetőséget a valamely érintett fél által kért törlésre. Ha egy vámfelfüggesztés fenntartása mögött tartós igény húzódik meg arra vonatkozóan, hogy az Uniót csökkentett vagy nulla vámtétel mellett bizonyos termékekkel ellássák (pl. az igényelt egyedi termék nem áll rendelkezésre [vámfelfüggesztés] vagy túlságosan kis mennyiségű [vámkontingens] ahhoz, hogy az unióbeli termelés beindításához szükséges beruházások indokoltak legyenek), a Bizottság kivételes jelleggel javasolhatja a közös vámtarifa módosítását. Ezzel kapcsolatban a Bizottság a tagállamok kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján jár el.

2.3.3.

Ezenkívül, mivel a vámfelfüggesztés kivételt jelent a közös vámtarifa szerinti általános szabály alól, a felfüggesztést – az összes többi eltéréshez hasonlóan – következetesen kell alkalmazni.

2.3.4.

A megkülönböztetés elkerülése érdekében a vámfelfüggesztést minden uniós importőr és harmadik országbeli szállító számára biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a következők nem kaphatnak vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst:

i.	kizárólagos kereskedelmi megállapodás tárgyát képező áruk;

ii.	egymással kapcsolatban álló felek közötti kereskedelem tárgyát képező áruk, amikor a felek a gyártás tekintetében kizárólagos szellemi tulajdonjogokkal rendelkeznek; illetve

iii.	olyan áruk, amelyek megnevezése belső vállalati fogalmakat tartalmaz, mint pl. vállalati elnevezés, márkanév, jellemzők, cikkszám stb.

2.4. Az autonóm vámfelfüggesztések és vámkontingensek szerepe

2.4.1.

A Bizottság úgy véli, hogy a vámoknak sajátos gazdasági funkciójuk van. Az autonóm vámfelfüggesztés, amely arra irányul, hogy egy ideig teljes egészében vagy részben eltörölje e vámok hatását, csak akkor nyújtható, ha a termékek az Unión belül nem elérhetők. Autonóm vámkontingens olyan árukra nyitható, amelyeket az Unióban nem gyártanak elegendő mennyiségben.

2.4.2.

Ezenkívül, mivel a vámok hozzájárulnak az Unió hagyományos saját forrásaihoz, a megadott gazdasági indokokat az Unió általános érdekével összefüggésben kell értékelni.

2.4.3.

A vámfelfüggesztések és a vámkontingensek rendszere a múltban igen hatékony szakpolitikai eszköznek bizonyult az Európai Unióban folyó gazdasági tevékenységek támogatására, a Bizottsághoz eljuttatott kérelmek folyamatosan növekvő száma pedig azt mutatja, hogy ez a jövőben is így lesz. Jelenleg a szóban forgó intézkedések a költségvetésben szereplő hagyományos saját források mintegy 5–6 %-ára vonatkoznak.

2.4.4.

Ha a vállalkozások bizonyos ideig alacsonyabb költségen szerezhetnek be árut, ez ösztönözheti a gazdasági tevékenységet az Unión belül, javulhat az érintett vállalkozások versenyképessége, sőt, ezek a vállalkozások megőrizhetik a munkahelyeket vagy újabb munkahelyeket teremthetnek, korszerűsíthetik struktúráikat stb. 2011-ben kb. 1 500 autonóm felfüggesztés és kontingens van hatályban, míg az uniós gazdaság közelmúltbeli visszaesése alatt a Bizottság a kérelmek növekedését tapasztalta. Ez is mutatja, hogy az Unió ipara számára mennyire fontos ez a politika.

2.5. Az autonóm vámfelfüggesztések által érintett termékkör

2.5.1.

A vámfelfüggesztések célja, hogy az Unióban működő vállalkozások az Unión belül nem elérhető vagy nem gyártott nyersanyagokat, félkész termékeket, illetve alkatrészeket is felhasználhassanak – a „késztermékek” kivételével.

2.5.2.

A 2.5.3. és 2.5.4. ponttól függetlenül e közlemény alkalmazásában „készterméknek” olyan áruk minősülnek, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább egynek megfelelnek:

—	a végfelhasználó részére történő értékesítésre készen állnak, csomagolásra készen vagy anélkül az Unión belüli kiskereskedelmi értékesítésre kész állapotban vannak,

—	szétszerelt késztermékek,

—	jelentős feldolgozást vagy átalakítást már nem végeznek rajtuk (4), illetve

—	már rendelkeznek a teljes vagy késztermék alapvető jellegével.

2.5.3.

Mivel az uniós gyártók egyre inkább olyan termékek összeszerelésére állnak át, amelyekhez már igen bonyolult technológiájú alkatrészek szükségesek, egyes szükséges alkatrészeket jelentősebb módosítás nélkül használnak fel, amelyek ezért „készterméknek” minősülhetnek. Mindazonáltal a vámfelfüggesztés bizonyos esetekben a végtermékhez alkatrészként felhasznált „késztermékekre” is megadható, feltéve, hogy az összeszerelés hozzáadott értéke kellően magas.

2.5.4.

A gyártási folyamat során felhasznált eszköz vagy anyag esetében a vámfelfüggesztés mérlegelhető (bár az ilyen termékek általában „késztermékek”), feltéve, hogy a szóban forgó eszköz vagy anyag egyedi, és egyértelműen azonosítható termékek gyártásához szükséges, feltéve továbbá, hogy a vámfelfüggesztés az uniós versenytársakat nem veszélyezteti.

2.6. Az autonóm vámkontingensekkel érintett termékkör

A 2.5. pontban foglalt valamennyi rendelkezés az autonóm vámkontingensekre is alkalmazandó. A halászati termékek ki vannak zárva a vámkontingensek rendszeréből, mivel különleges jellegük miatt e termékekre vonatkozóan párhuzamos vizsgálat folyik, melynek eredményeképpen lehetséges, hogy bekerülnek a Bizottság egyes halászati termékekre vonatkozó autonóm közösségi vámkontingensek nyitásáról és kezeléséről szóló tanácsi rendeletjavaslatába.

2.7. Az autonóm vámfelfüggesztések és vámkontingensek kedvezményezettjei

Az autonóm vámfelfüggesztések és vámkontingensek az Európai Unióban gyártó cégeknek vannak fenntartva. Ha a termék használata egy meghatározott célra korlátozódik, ezt a végfelhasználás ellenőrzésére vonatkozó eljárásoknak megfelelően kell figyelemmel kísérni (5).

Kiemelt figyelmet kapnak a kkv-k érdekei. Mivel az autonóm vámfelfüggesztések és vámkontingensek megkönnyíthetik a kkv-k nemzetközivé válását, kezdeményezések várhatók annak érdekében, hogy a kkv-k figyelmét ezen eszközre irányítsák. Amint fent említésre került, a rendszernek a kkv-kra gyakorolt hatása a 2012-ben induló szélesebb körű értékelés részét képezi majd.

Mindazonáltal a vámfelfüggesztés nem terjedhet ki olyan árukra, amelyek esetében a vám gazdaságilag jelentéktelen.

2.8. Vámunió Törökországgal

A Törökországgal fennálló vámunió hatálya alá tartozó termékekre (minden áru, kivéve a mezőgazdasági termékeket és az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termékeket) ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mivel ebben az esetben Törökország jogai és kötelezettségei hasonlóak a tagállamokéhoz.

Törökország is benyújthat vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket, és török küldöttek is részt vehetnek a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó munkacsoport ülésein, ahol a tagállamok és a Bizottság küldötteivel együtt megvitatják a kérelmeket. A török termelést az uniós termeléssel azonos módon figyelembe veszik, amikor egy újabb vámfelfüggesztés bevezetéséről döntenek, illetve amikor a megfelelő vámkontingens-mennyiségeket kiszámítják.

A vámfelfüggesztésre vonatozó török kérelmek – miután a Bizottság megvizsgálta azokat – beépíthetők a Tanácsnak benyújtott javaslatba. A vámkontingensekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárás eltérő, mivel a vámkontingensek nem szerepelnek majd a tanácsi rendeletben. A török kérelmeken alapuló vámkontingensek csak Törökországon belül alkalmazhatók.

3. ÁLTALÁNOS IRÁNYMUTATÁS

A fenti okok miatt a Bizottság a Tanácshoz intézett javaslataiban, valamint az általa elfogadandó rendeletekben az alábbi irányokat szándékozik követni.

3.1.

Az autonóm vámfelfüggesztések és vámkontingensek fő célja, hogy az uniós vállalkozások anélkül használhassanak fel nyersanyagokat, félkész termékeket, illetve alkatrészeket, hogy meg kellene fizetniük a közös vámtarifában megállapított általános vámokat.

A vámfelfüggesztésre vonatkozó kérelmeket először minden esetben a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport küldötteihez kell benyújtani, akik megvizsgálják a kérelem megfelelőségét. Ezután a kérelmeket a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport három ülésén alaposan megvitatják, és intézkedéseket csak a kérelem alapjául szolgáló gazdasági indokok vizsgálata után javasolnak.

A Bizottság január 1-jétől és július 1-jétől kezdődően nyújtja be a kérelmekre vonatkozó javaslatait a Tanácsnak (a javaslatok hathavonta részben frissítik a vámfelfüggesztések, illetve a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékek listáját) annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az új kérelmeket, valamint a termékek és a piacok tekintetében fennálló technikai, illetve gazdasági tendenciákat.

3.2.

Általában – ha az Unió érdeke másként nem kívánja, továbbá a nemzetközi kötelezettségek védelme érdekében – a következő helyzetekben nem tesznek javaslatot vámfelfüggesztéssel, illetve vámkontingenssel kapcsolatos intézkedésre:

—

ha azonos, egyenértékű vagy helyettesítő terméket elegendő mennyiségben gyártanak az Unión belül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az intézkedés nyomán – unióbeli gyártás hiányában – azon késztermékek tekintetében, amelyekbe a szóban forgó árukat beépítik, illetve egy kapcsolódó ágazat termékei tekintetében az uniós vállalatok közötti verseny torzulhat,

—	ha a szóban forgó árukat további jelentős feldolgozás nélkül, vagy anélkül kívánják értékesíteni a végfogyasztóknak, hogy az áruk egy nagyobb végtermék szerves részét képeznék, amelynek működéséhez szükségesek,

—	ha a behozott árukra kizárólagos kereskedelmi megállapodás vonatkozik, amely korlátozást tartalmaz arra nézve, hogy uniós importőrök harmadik országbeli gyártóktól vásárolják meg ezeket a termékeket,

—	ha az áruk kereskedelme olyan, egymással kapcsolatban álló felek között folyik (6), amelyek ezen áruk tekintetében kizárólagos szellemitulajdon-jogokkal (pl. kereskedelmi név, ipari minta, szabadalom) rendelkeznek,

—	ha nem valószínű, hogy az intézkedés előnyei eljutnak az érintett uniós feldolgozókhoz vagy gyártókhoz,

—	ha az uniós gyártókat más különleges eljárások szolgálják (pl. aktív feldolgozás),

—	ha a kérelmező kizárólag kereskedelmi célra használja az árut,

—	ha a vámfelfüggesztés vagy a vámkontingens ütközik más uniós politikával (pl. egyéb preferenciális megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások, kereskedelemvédelmi intézkedések, mennyiségi vagy környezetvédelmi korlátozások).

3.3.

Ha a behozni kívánt termékkel azonos, egyenértékű vagy azt helyettesítő terméket bizonyos mennyiségben gyártanak az Unióban, de ez a mennyiség az összes érintett feldolgozó vagy gyártó cég igényének kielégítéséhez nem elegendő, (a rendelkezésre nem álló mennyiség erejéig) vámkontingens vagy részleges vámfelfüggesztés adható.

Vámkontingensre vonatkozó kérelem önállóan vagy vámfelfüggesztési kérelem vizsgálata nyomán is beadható. Ezzel kapcsolatban – indokolt esetben – az Unióban elérhető gyártókapacitásra gyakorolt esetleges káros hatást is figyelembe kell venni.

3.4.

A behozott és az uniós termékek egyenértékűségét – amennyire lehetséges – objektív kritériumok alapján kell értékelni, kellő figyelemmel az egyes termékek kémiai, fizikai és technikai jellemzőire, funkcióira és kereskedelmi célú alkalmazására, különös tekintettel működési módjukra és jelenlegi vagy jövőbeli elérhetőségükre az uniós piacon.

A behozott és az uniós termékek ára közötti különbséget figyelmen kívül kell hagyni az értékelés során.

3.5.

A mellékletekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a vámfelfüggesztésekre, illetve vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket a behozott áruknak a gyártási folyamataikban történő felhasználására megfelelő felszereléssel rendelkező uniós feldolgozó és gyártó cégek nevében a tagállamoknak kell benyújtaniuk, és a kérelemben meg kell adniuk a vállalatok nevét. A kérelmezőknek jelezniük kell, hogy a közelmúltban potenciális uniós szállítóktól valóban megpróbálták – bár sikertelenül – beszerezni a szóban forgó árukat, illetve azokkal egyenértékű vagy azokat helyettesítő termékeket. A vámkontingensre vonatkozó kérelmek esetében a kérelemben az uniós gyártó(k) nevét is fel kell tüntetni.

A kérelmezőknek azokat az információkat is meg kell adniuk, amelyek segítségével a Bizottság az e közleményben megállapított kritériumok alapján ellenőrizni tudja kérelmüket. Gyakorlati okokból nem vehetők figyelembe azok a kérelmek, amelyek esetében a beszedetlen vámok becsült összege éves szinten nem éri el a 15 000 EUR-t. A vállalkozások csoportot alakíthatnak, hogy elérjék ezt az értékhatárt.

3.6.

A vámkontingensek aktuális egyenlege naponta elérhető az interneten az EUROPA portálon a következő címen: http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/databases/index_en.htm, ahol a „quota” (kontingens) szóra kell kattintani.

A vámfelfüggesztésekre és a vámkontingensekre vonatkozó előírásokat tartalmazó konszolidált mellékletek, az új kérelmek listája és a tagállamok felelős hatóságainak címe szintén elérhető lesz ezen a szerveren.

4. ADMINISZTRATÍV SZABÁLYOK

Az ezen a területen szerzett tapasztalatok tanúsága szerint az ágazat adminisztrációja szempontjából az a legmegfelelőbb, ha a kérelmek összegyűjtése oly módon történik, amely biztosítja, hogy jóváhagyás esetén az új vámfelfüggesztések és vámkontingensek, valamint a módosítások minden év január 1-jén, illetve július 1-jén lépjenek hatályba. Ez a csoportosítás megkönnyíti a szóban forgó intézkedéseknek a TARIC (Tarif intégré des Communautés européennes / az Európai Közösségek integrált vámtarifája) keretében történő kezelését, és így a tagállamok általi alkalmazásukat is. Ezért a Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a vámfelfüggesztésekre és a vámkontingensekre vonatkozó javaslatait kellő időben a Tanács elé terjessze, hogy a vonatkozó rendeleteket még alkalmazásuk időpontja előtt közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

4.1. Az új kérelmek továbbítása

4.1.1.

A kérelmeket minden tagállamban egy központi hivatalba továbbítják. A hivatalok címe a következő linken keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/susp/faq/faqsusp.jsp?Lang=en#Who. A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a kérelmek megfeleljenek az e közleményben foglalt feltételeknek, és a kérelmekben szereplő adatok minden lényeges vonatkozásban pontosak legyenek. A tagállamok kizárólag az e közleményben megállapított feltételeknek megfelelő kérelmeket küldik meg a Bizottságnak.

4.1.2.

A kérelmeket kellő időben kell a Bizottsághoz továbbítani, figyelembe véve az értékelési eljárás lezárásához és a vámfelfüggesztések, illetve a vámkontingensek közzétételéhez szükséges időt. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.1.3.

A kérelmeket elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani az I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A kérelmek adminisztrációjának és hatékony feldolgozásának meggyorsítása érdekében a kérelmező nyelvén elkészített kérelemhez annak (és valamennyi csatolmányának) angol, francia vagy német nyelvű fordítását is ajánlott mellékelni.

4.1.4.

Minden kérelemhez nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a kérelem tárgya nem tartozik kizárólagos kereskedelmi megállapodás hatálya alá (lásd e közlemény II. mellékletét).

4.1.5.

A vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket a Bizottság a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport véleményének segítségével vizsgálja meg. A csoport fordulónként legalább háromszor ülésezik (lásd e közlemény V. mellékletét) a Bizottság égisze alatt, hogy – a követelmények és a vizsgált termékek jellege szerint – megvitassa a beérkezett kérelmeket.

4.1.6.

A közlemény 3.3. pontjában leírt eljárás nem mentesíti a kérelmezőt azon kötelezettsége alól, hogy egyértelműen megjelölje, milyen típusú intézkedést kér (vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst); a kontingensre vonatkozó kérelmek esetében a tervezett mennyiség is a kérelem részét képezi.

4.1.7.

A termék leírását a Kombinált Nómenklatúrában használt megnevezésekkel és szóhasználattal, vagy ha ez nem alkalmazható, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által használt nevekkel, a nemzetközi szabadnevekkel (INN), az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) által, illetve a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzékében (ECICS) használt vagy a színjegyzék (CI) szerinti névvel kell elkészíteni.

4.1.8.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti mértékegységeket kell használni, ha pedig a Kombinált Nómenklatúrában nem létezik a szükséges mértékegység, akkor a mértékegységek nemzetközi rendszere (SI) szerinti kiegészítő mértékegységeket kell megadni. Amennyiben a kérelemben szereplő áruk leírására vizsgálati módszerek és előírások szükségesek, ezeknek nemzetközileg elismerteknek kell lenniük. A márkanevek, belső vállalati minőségi előírások, termékleírások, cikkszámok vagy más hasonló fogalmak nem elfogadhatók.

4.1.9.

A Bizottság elutasíthatja a kérelmet, ha a félrevezető termékleírást a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második üléséig nem javítják ki.

4.1.10.

A vámfelfüggesztésre vagy vámkontingensre vonatkozó kérelmekhez az érintett intézkedés alapos vizsgálatához szükséges összes dokumentumot csatolni kell (műszaki adatlapok, szórólapok, az értékesítéssel kapcsolatos szakirodalom, statisztikák, minták stb.). Ha szükségesnek ítéli, a Bizottság a vámfelfüggesztési kérelemmel kapcsolatban további olyan információkat kérhet az érintett tagállamtól, amelyeket a Tanácshoz benyújtandó javaslat kidolgozásához elengedhetetlennek tart.

Hiányzó adatok vagy dokumentumok esetén a kérelmező a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második üléséig pótolhatja a hiányt; ha a hiányzó adatokat, illetve dokumentumokat eddig az időpontig nem nyújtja be, a Bizottság elutasíthatja a kérelmet. A hiányos kérelmek miatti kifogásokat legkésőbb a harmadik ülésig kell előterjeszteni.

4.1.11.

Amennyiben valamely információ bizalmas, annak minősítését a titkossági szint meghatározásával együtt (kizárólag bizottsági használatra, a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport tagjainak kizárólagos használatára) egyértelműen fel kell tüntetni. Mindazonáltal a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport elnöke más tagállam vagy bizottsági szolgálat kifejezett kérésére közölheti ezt az információt az adott tagállammal, illetve bizottsági szolgálattal, ehhez azonban meg kell szereznie a szóban forgó információért felelős tagállam képviselőjének kifejezett engedélyét. A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoportban részt vevő küldöttek és a Bizottság tisztviselői kötelesek minden szükséges óvintézkedést megtenni az információ bizalmas jellegének megőrzésére.

Figyelmen kívül kell azonban hagyni a kérelmet, ha valamely, a vizsgálat vagy mérlegelés szempontjából alapvető információ bármilyen okból nem közölhető (különösen a „bizalmas vállalati információk” védelme érdekében, mint például gyártási eljárások, kémiai képletek vagy összetételek stb.).

4.2. Hosszabbításra vonatkozó kérelmek továbbítása

4.2.1.

A kérelmeket elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani az egyes tagállamok központi hivatalába (lásd a 4.1.1. pontban megadott linket) a III. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A hivatal megvizsgálja a kérelmeket, hogy azok megfelelnek-e az e közleményben rögzített feltételeknek. A tagállamok saját felelősségi körükben eldöntik, mely kérelmeket továbbítják a Bizottságnak. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.2.2.

Az új kérelmekkel kapcsolatos adminisztratív rendelkezések a hosszabbításra vonatkozó kérelmekre is értelemszerűen alkalmazandók.

4.3. Intézkedés módosítására vagy vámkontingens mennyiségének növelésére vonatkozó kérelmek

A vámfelfüggesztés vagy vámkontingens termékleírásának a módosítására vonatkozó kérelmek évente kétszer nyújthatók be, és elbírálásuk is évente kétszer történik, az új kérelmekre vonatkozó határidőkkel azonos határidők szerint (lásd az V. mellékletet).

Egy meglévő vámkontingens volumenének növelésére vonatkozó kérelem bármikor előterjeszthető és befogadható, és ha a tagállamok elfogadják a kérelmet, a következő szabályozás időpontjában – január 1-jén vagy július 1-jén – közzétehető. E kérelmekre vonatkozóan kifogásolási határidő nincs megállapítva.

4.4. Az a bizottsági cím, amelyre a kérelmeket küldeni kell

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Taxation and Customs Union (Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság)

TAXUD-SUSPENSION-QUOTA-REQUESTS@ec.europa.eu

Azokat a kérelmeket, amelyek más szervezeti egységeket is érintenek, továbbítják az érintett egységekhez.

4.5. A kifogások közlése

4.5.1.

A kifogásokat az egyes tagállamok központi hivatalába (lásd a 4.1.1. pontban megadott linket) kell benyújtani. A hivatal megvizsgálja a kifogásokat, és meggyőződik arról, hogy a kérelmek megfelelnek-e az e közleményben rögzített feltételeknek. A tagállamok saját hatáskörükben eldöntik, hogy a CIRCA rendszeren keresztül mely kifogásokat terjesztik a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport tagjai és a Bizottság elé.

4.5.2.

A kifogásokat elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani a IV. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.5.3.

A Bizottság elutasíthatja a kifogást, ha határidőn túl nyújtották be, a formanyomtatványt nem töltötték ki teljesen, a kért mintákat nem bocsátották rendelkezésre, a kapcsolatfelvétel a kifogásoló és a kérelmező vállalat között nem történt meg kellő időben (kb. 15 munkanap), vagy a kifogásolási nyomtatvány félrevezető vagy pontatlan információt tartalmazott.

4.5.4.

Ha a kifogásoló és a kérelmező vállalat nem tud egymással kommunikálni (pl. versenyjogi szabályok), a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága jár el pártatlan döntőbíróként; ha célszerű, a Bizottság más szervezeti egységeit is be kell vonni.

4.5.5.

A kérelmező nevében eljáró tagállamnak ügyelnie kell arra, hogy a vállalatok vegyék fel egymással a kapcsolatot, és a Bizottság vagy a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport kérésére bizonyítania is kell a kapcsolatfelvételt.

I. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

VÁMFELFÜGGESZTÉSRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEM (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

I. rész

(közzéteendő az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapján)

1.	A Kombinált Nómenklatúra szerinti kód:

2.	Részletes termékleírás, figyelemmel a vámtarifára vonatkozó kritériumokra: Kizárólag vegyipari termékekre (elsősorban a Kombinált Nómenklatúra 28–29. fejezete):

i.	CUS-szám (a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzéke szerinti szám):

ii.	CAS-szám (a Chemicals Abstracts Service szerinti nyilvántartási szám):

iii.	Egyéb szám:

VÁMFELFÜGGESZTÉSRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEM (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

II. rész

(a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport számára nyilvános)

4.	További információk, beleértve a behozott termék kereskedelmi megnevezését, működési módját, felhasználási célját, a termék típusát, amelybe be kívánják építeni, valamint ez utóbbi termék végső felhasználását: Kizárólag vegyipari termékek esetében:

5.	Szerkezeti képlet:

6.	A termékek szabadalommal védettek: Igen/Nem Ha igen, a szabadalom és a kibocsátó hatóság száma:

7.	A termékekre dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedés vonatkozik: Igen/Nem Ha igen, kérjük, részletesen fejtse ki a vámfelfüggesztésre/vámkontingensre vonatkozó kérelem indokát:

Az azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termék szállítása céljából megkeresett, ismert uniós cégek neve és címe (kontingensre vonatkozó kérelem esetén kötelező):

A megkeresések időpontja és eredménye:

Indoklás, miért nem alkalmasak e cégek termékei a szóban forgó célra:

A vámkontingensek mennyiségének kiszámítása:

A kérelmező éves felhasználása:

Éves uniós termelés:

Kért vámkontingens-mennyiség:

10.

Megjegyzések

i.	hasonló vámfelfüggesztések, illetve vámkontingensek megadása:

ii.	a fennálló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megadása:

iii.	egyéb észrevételek:

VÁMFELFÜGGESZTÉSRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEM (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

III. rész

(kizárólag a Bizottság részére)

11.	A kérelmet beterjesztette: Cím: Tel./Fax: E-mail:

12.

Várható éves behozatal 20XX-ban/-ben (a kért érvényességi időszak első éve):

—	érték (EUR-ban):

—	mennyiség (súly és kiegészítő egység, ha létezik a szóban forgó KN-kód esetében):

13.

Jelenlegi behozatal (20XX – 2. évben) kérelem benyújtásának évét megelőző év):

—	érték (EUR-ban):

—	mennyiség (súly és kiegészítő egység, ha létezik a szóban forgó KN-kód esetében):

14.

A kérelem időpontjában érvényes vámtétel (a preferenciális megállapodásokat, szabadkereskedelmi megállapodásokat is beleértve, ha léteznek a kérelmezett áruk származási országa vonatkozásában):

Harmadik ország vámtétele:

Érvényes preferenciális vámtétel: igen/nem (ha igen, a vámtétel: …)

15.	Becsült beszedetlen vám éves szinten (EUR-ban):

16.

A kért áruk származása:

A nem uniós gyártó neve:

Országa:

17.	Az uniós felhasználó neve és címe: Cím: Tel./Fax: E-mail:

18.	Az érdekelt fél nyilatkozata arról, hogy a behozott termékekre nem vonatkozik kizárólagos kereskedelmi megállapodás (külön lapon csatolandó – lásd e közlemény II. mellékletét) (kötelező)

Mellékletek (a termékek adatlapja, szórólapok, prospektusok stb.)

Oldalak száma:

Megjegyzés: Ha a II. vagy III. részben meghatározott valamely információ bizalmas, azt ennek megfelelően, egyértelműen megjelölt, külön lapon kell csatolni. A bizalmasság szintjét a fedőlapon is fel kell tüntetni.

II. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

NYILATKOZAT ARRÓL, HOGY NEM ÁLL FENN KIZÁRÓLAGOS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS (7)

Név:

Cím:

Tel./fax:

E-mail:

Az aláíró neve és beosztása:

A(z) (társaság neve) nevében ezennel kijelentem, hogy a következő termék(ek)re vonatkozóan

(a termék(ek) leírása)

nem áll fenn kizárólagos kereskedelmi megállapodás.

(Aláírás, dátum)

III. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

VÁMFELFÜGGESZTÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÉRELEM

(Tagállam: )

I. rész

(nyilvános)

Kombinált Nómenklatúra (KN) szerinti szám vagy TARIC-kód:

Pontos termékleírás:

II. rész

A kérelmet (az unióbeli importőr/felhasználó neve és címe) nevében nyújtják be:

A kérelem időpontjában érvényes vámtétel (a preferenciális megállapodásokat, szabadkereskedelmi megállapodásokat is beleértve, ha léteznek – a kérelmezett áru származási országa vonatkozásában):

Behozatal (20XX-ban/-ben, a kért újabb érvényességi időszak első évében):

—	érték (EUR-ban):

—	mennyiség (súly és kiegészítő egység, ha létezik a szóban forgó KN-kód esetében):

Becsült beszedetlen vámok éves szinten (EUR-ban):

IV. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

KIFOGÁS VÁMFELFÜGGESZTÉSRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEMMEL SZEMBEN (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

I. rész

Kérelem száma:

KN-kód:

Az áruk megnevezése:

Munkaszám:

	Az árukat jelenleg gyártják az Európai Unióban vagy Törökországban, és rendelkezésre állnak a piacon.



Az áruval egyenértékű vagy azt helyettesítő termékek jelenleg beszerezhetők az Unión belül vagy Törökországban.

Magyarázó megjegyzések (különbségek, miért és hogyan tud a termék a kérelem tárgyát képező termék helyébe lépni):

Műszaki adatlapokat kell csatolni, amelyek bizonyítják a kínált termék jellegét és minőségét.



Egyéb:

Javasolt kompromisszum (magyarázó megjegyzések):

Átalakítás vámkontingenssé:

A kontingens javasolt volumene:

Részleges vámfelfüggesztés:

Javasolt vámtétel:

Egyéb javaslatok:

Megjegyzések:

Az Európai Unióban vagy Törökországban azonos, egyenértékű vagy helyettesítő terméket gyártó vállalat

A vállalat neve:

Kapcsolattartó:

Cím:

Tel.:

Fax:

E-mail:

A termék kereskedelmi neve:

KIFOGÁS VÁMFELFÜGGESZTÉSRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEMMEL SZEMBEN (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

II. rész

Gyártókapacitás (a piac rendelkezésére álló, azaz házon belül vagy szerződésekkel le nem kötött kapacitás):

Jelenleg:

A következő 6 hónapon belül:

V. MELLÉKLET

Az autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre irányuló kérelmek kezelésének időrendje

a) Új és újra benyújtott kérelmek

	Januári forduló	Júliusi forduló
A kérelmezett vámfelfüggesztések, illetve vámkontingensek hatálybalépése	20xx.1.1.	20xx.7.1.
A kérelmek Bizottsághoz való továbbításának határideje	20xx–1.3.15.	20xx–1.9.15.
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése, ahol megvitatják a kérelmeket	20xx–1.4.20. és 20xx–1.5.15. között	20xx–1.10.20. és 20xx–1.11.15. között
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülése, ahol megvitatják a kérelmeket	20xx–1.6.5. és 20xx–1.6.15. között	20xx–1.12.5. és 20xx–1.12.20. között
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport harmadik ülése, ahol megvitatják a kérelmeket	20xx–1.7.5. és 20xx–1.7.15. között	20xx.1.20. és 20xx.1.30. között
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport további ülése, ahol megvitatják a kérelmeket (opcionális)	20xx–1.9.1. és 20xx–1.9.15. között	20xx.2.15. és 20xx.2.28. között

Az új kérelmek elleni kifogásokat írásban kell benyújtani; a kifogások benyújtásának határideje:	a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülése
A jelenlegi intézkedések elleni kifogásokat írásban kell benyújtani; a kifogások benyújtásának határideje:	a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése

b) Hosszabbítási kérelmek

Fennálló vámfelfüggesztés meghosszabbítási időpontja	20xx.1.1.
A kérelmek Bizottsághoz való továbbításának határideje	20xx–1.4.15.
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése, ahol megvitatják a kérelmeket	20xx–1.4.20. és 20xx–1.5.15. között
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülése, ahol megvitatják a kérelmeket	20xx–1.6.5. és 20xx–1.6.15. között
A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport harmadik ülése, ahol megvitatják a kérelmeket	20xx–1.7.5. és 20xx–1.7.15. között

A hosszabbítások elleni kifogásokat írásban kell benyújtani; a kifogások benyújtásának határideje:

a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése

(1) HL C 128., 1998.4.25., 2. o.

(2) 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4) Azzal kapcsolatban, hogy mi minősül jelentős feldolgozásnak vagy átalakításnak, lásd a nem preferenciális származás megállapításával kapcsolatos „előírások listáját” a következő weboldalon: http://ec. europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/rules_origin/non-preferential/ – Az újracsomagolási műveletek nem tekinthetők jelentős feldolgozásnak vagy átalakításnak.

(5) A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikke.

(6) A kapcsolatban álló felek kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(7) Kizárólagos kereskedelmi megállapodás az a megállapodás, amely a kérelmezőn kívül más társaságok számára megakadályozza a kérelem tárgyát képező termék(ek) behozatalát.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.180.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 180

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. június 21.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 180/01	Euroátváltási árfolyamok	1

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2012/C 180/02	A határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok frissített jegyzéke a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint (HL C 247., 2006.10.13., 17. o.; HL C 77., 2007.4.5., 11. o.; HL C 153., 2007.7.6., 21. o.; HL C 331., 2008.12.31., 15. o.; HL C 87., 2010.4.1., 15. o.)	2

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2012/C 180/03	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó EFTA tanácsadó bizottság véleménye az 59120 – Color Line üggyel kapcsolatos határozattervezetről – (2011. december 8.)	3

2012/C 180/04	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó EFTA tanácsadó bizottság véleménye az 59120 – Color Line üggyel kapcsolatos előzetes határozattervezetről – (2011. december 13.) (Második ülés)	4

2012/C 180/05	A meghallgató tisztviselő zárójelentése az 59120 – Color Line ügyben	5

2012/C 180/06	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 387/11/COL határozatának összefoglalója (2011. december 14.) az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti, a Color Group AS és a Color Line AS elleni eljárásról (Ügy 59120 – Color Line)	8

2012/C 180/07	Norvégia közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében – Felhívás a Norvégia kontinentális talapzatán található kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására – Előre meghatározott területekre vonatkozó 2012. évi engedélyezési program	11

	Helyesbítések
2012/C 180/13	Helyesbítés a 2012/C 168/06 nyílt versenyvizsga-felhíváshoz (HL C 168., 2012.6.14.)	27

2012/C 180/14	Helyesbítés az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló (2011/C 363/02) bizottsági közleményhez (HL C 363., 2011.12.13.)	28

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2704
JPY	Japán yen	100,24
DKK	Dán korona	7,4334
GBP	Angol font	0,80600
SEK	Svéd korona	8,8434
CHF	Svájci frank	1,2009
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,5060
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,453
HUF	Magyar forint	286,95
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6968
PLN	Lengyel zloty	4,2393
RON	Román lej	4,4636
TRY	Török líra	2,2797
AUD	Ausztrál dollár	1,2456
CAD	Kanadai dollár	1,2919
HKD	Hongkongi dollár	9,8569
NZD	Új-zélandi dollár	1,5928
SGD	Szingapúri dollár	1,6105
KRW	Dél-Koreai won	1 462,35
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,4198
CNY	Kínai renminbi	8,0809
HRK	Horvát kuna	7,5420
IDR	Indonéz rúpia	11 997,41
MYR	Maláj ringgit	4,0101
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,592
RUB	Orosz rubel	41,3462
THB	Thaiföldi baht	40,018
BRL	Brazil real	2,5702
MXN	Mexikói peso	17,3916
INR	Indiai rúpia	71,3390

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Nyereg	Kínai Népköztársaság	dömpingellenes vám	691/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 2007.6.21., 1. o.)	2012.6.22.

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
2012/C 180/08	Nyílt versenyvizsga-felhívás	13

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 180/09	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről	14

2012/C 180/10	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	15

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2012/C 180/11	Bejegyzési kérelem közzététele a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján	16

2012/C 180/12	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	22