AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/1

A Tanács 2012. május 11-i következtetései a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek előmozdításáról

2012/C 169/01

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TEKINTETTEL:

—

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalásra, amely kimondja, hogy valamennyi szinten elő kell mozdítani a fiatalok részvételét a képviseleti demokráciában, a civil társadalomban és a tágabb értelemben vett társadalomban is, továbbá támogatni kell a fiatalok tehetségének és vállalkozói készségeinek a fejlesztését foglalkoztathatóságuk és jövőbeli álláslehetőségeik javítása érdekében, elősegítve a fiatalok személyiségének fejlődését, javítva tanulási képességüket, interkulturális készségeiket, a kulturális sokszínűség megértését és tiszteletét, valamint segítve őket abban, hogy a jövő munkalehetőségeihez jobban illeszkedő, új és rugalmas kompetenciákat és készségeket sajátíthassanak el,

—

az Európa 2020 stratégiára és annak „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, valamint „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezéseire, és különösen a foglalkoztatásra vonatkozó kiemelt célra (törekvés a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75 %-ra emelésére, többek között a fiatalok, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén), valamint az oktatásra és képzésre vonatkozó kiemelt célra (a képzettségi szint javítása, mindenekelőtt a korai iskolaelhagyás arányának kevesebb mint 10 %-ra csökkentésére törekedve, és legalább 40 %-ra növelve a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak arányát),

—	a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre,

—

az „Egy új, kreatív generáció ösztönzéséről: a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek a kulturális kifejezésmódok és a kultúrához való hozzáférés révén való fejlesztése” című, 2009. november 27-i tanácsi következtetésekre, melyek értelmében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a formális oktatás és a nem formális tanulás, ezen belül pedig az intézményi és politikai szintű strukturált és stratégiai partnerségek révén a kultúrához és a kulturális kifejezésmódokhoz való szélesebb körű hozzáférést,

—

az ifjúsági munkáról szóló, 2010. november 19-i tanácsi állásfoglalásra, amelyben a Tanács hangsúlyozza: biztosítani kell, hogy az ifjúsági munka teljes mértékben beépüljön a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésbe; az ifjúsági munka egyik fő célja, hogy felvértezze a fiatalokat – különösen a hátrányos helyzetű fiatalokat – a 2020-as év társadalmában és gazdaságában szükséges megfelelő készségekkel és kulcskompetenciákkal,

—	a fiatalok Európa demokratikus életében való részvétele új és hatékony formáinak ösztönzéséről szóló, 2011. május 19-i tanácsi állásfoglalásra, amelyben a Tanács megállapítja, hogy a fiatalok jelentősen hozzájárulhatnak a társadalom fejlődéséhez,

—	a kulturális és a kreatív kompetenciákról és Európa szellemi tőkéjének építésében betöltött szerepükről szóló, 2011. november 29-i tanácsi következtetésekre,

—

az Európai Tanács tagjainak 2012. január 30-i nyilatkozatára, amelyben a nyilatkozattevők felszólítanak a foglalkoztatásnak, különösen a fiatalok foglalkoztatásának az ösztönzésére, aminek keretében elő kell segíteni, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek és jelen legyenek a munkaerőpiacon,

MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY:

—

az Európai Unió számos kihívással néz szembe, ideértve a gazdasági és pénzügyi világválság gazdasági és társadalmi következményeit, amelyek elégtelen növekedéshez és fejlődéshez, a fiatalok nagyarányú munkanélküliségéhez és lehetőségeik beszűküléséhez, valamint a társadalmi befogadás és kohézió hiányához vezetnek,

—

Európában a fiatalok jelenlegi munkanélküliségi rátája több mint 20 %-os, azaz kétszer magasabb, mint az aktív népesség többi csoportjáé, és ez valószínűleg súlyos rövid és hosszú távú következményekkel jár majd az érintett fiatalokra nézve, a sajátos vagy fokozott igényű, illetve hátrányos helyzetű fiatalokat is beleértve, akik valószínűsíthetően alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek,

—	a munkaerőpiacon és a társadalmi életben egyre nagyobb az igény a kreativitás, az innováció, az alkalmazkodóképesség és a magas szintű kommunikációs készségek iránt, továbbá a vállalkozói készségek fejlesztésére is,

—	a fiatalok részvétele a formális demokratikus folyamatokban – például a választásokon – gyakran alacsonyabb, mint a lakosság egészéé;

ÚGY VÉLIK, HOGY:

—	a fiataloknak a vállalkozói készségen keresztül megnyilvánuló kreativitása és innovációs képessége alapvető tényező az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtése szempontjából,

—	a vállalkozói készségek oktatása arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy pozitívabban álljanak hozzá az oktatáshoz, ambiciózusabbak legyenek jövőbeli tanulmányaikat és karrierjüket illetően, ezáltal érezzék, hogy hozzá tudnak járulni a társadalomhoz, és derűlátóbban tekintsenek a jövőre,

—

a fiatalok a társadalomban való aktív részvétel révén – pl. ifjúsági munkával, önkéntes tevékenységekkel, illetve a társadalmi szervezetekben végzett tevékenységekkel – hasznosíthatják kreativitásukat és innovációs képességeiket, ezáltal pedig erősödhet aktív polgári szerepvállalásuk, továbbá javulhatnak munkaerő-piaci kilátásaik és önfoglalkoztatási lehetőségeik,

—	a nem formális és az informális tanulás, valamint a formális oktatás és képzés elengedhetetlen a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák és készségek fejlesztéséhez, valamint a fiatalok nagyobb mértékű munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának a megvalósításához,

—	az ifjúsági munka és az ifjúsági szervezetek jó terepet biztosítanak a fiatalok – köztük a hátrányos helyzetű fiatalok – kompetenciáinak és készségeinek fejlesztéséhez,

—	a kulturális kompetenciák elsajátítása alapvető fontosságú a fiatalok szellemi tőkéjének fejlesztése szempontjából, továbbá előmozdítja kreativitásuk és innovációs képességeik kialakulását,

—

a fiatalok médiához való hozzáférésével kapcsolatos képességének, valamint a médiatartalom általuk való megértésével, kritikus értékelésével, létrehozásával és közvetítésével kapcsolatos képességének erősítésére irányuló erőfeszítések mellett a fiatalok körében jobban kellene ösztönözni a közösségi média kreatív használatát, előmozdítva ezáltal a társadalom egészében való részvételüket, így a társadalmi tőkének az egyének és a közösségek online összekapcsolása révén történő gyarapítását, ugyanakkor lehetővé téve a társadalom számára, hogy hasznosíthassa kompetenciáikat és készségeiket;

EGYETÉRTENEK ABBAN, HOGY:

—	a fiatalok munkaerő-piaci részvétele alapvető fontosságú ahhoz, hogy hasznosítani lehessen kreatív és innovációs képességeiket, valamint biztosítani lehessen aktív polgári szerepvállalásukat és társadalmi beilleszkedésüket,

—

megfelelő finanszírozás és az innováció ösztönzését szolgáló vonatkozó ágazatok közötti partnerségek kialakítása révén ösztönözni kell a fiatalok kreativitását, innovációs képességét és vállalkozói készségét a társadalomban való aktív részvételük és jobb munkaerő-piaci foglalkoztathatóságuk eszközeként,

—	a fiatalok képességeinek és – például foglalkoztatottként vagy vállalkozóként betöltött – jövőbeli munkaerő-piaci szerepének az erősítése érdekében fokozottabban kell támogatni, és lehetőleg el is kell ismerni a nem formális és az informális tanulás során elsajátított kompetenciákat és készségeket,

—	az ifjúsággal kapcsolatos – jelenleg a Fiatalok lendületben program által támogatott – kezdeményezések fontos eszközként szolgálnak a fiatalok kreatív vállalkozói készségének ösztönzéséhez és támogatásához;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

támogassák a fiatalok kreativitását, innovációs képességét és tehetségét, például azáltal, hogy amennyiben lehetséges, megfelelő és fenntartható finanszírozást biztosítanak, és azt a célt követve, hogy a nem formális és az informális tanuláson, az önkéntes tevékenységeken, az aktív polgári szerepvállaláson, a kultúrák közötti együttműködésen és az ifjúsági munkán keresztül megfelelő lehetőségeket biztosítsanak a fiatalok személyes és szociális fejlődéséhez;

2.	ösztönözzék az ifjúsági szervezetek, a helyi, a regionális és az országos szintű hatóságok, valamint a magánszektor közötti stratégiai partnerségeket, amelyek keretében fiatalok által vezetett projekteket és rendezvényeket szerveznek;

3.	segítsék elő és javítsák a nem formális és az informális tanulás elismerését és validálását;

támogassanak olyan kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben közös szerepvállalást mozdítsanak elő a fiatalokkal, mégpedig egy olyan párbeszéd formájában, amelyben valamennyi szereplő kifejezésre juttathatja elképzeléseit, így biztosítva, hogy a fiatalok minden szinten részt vehessenek a demokratikus döntéshozatali eljárásokban;

5.	a bevált gyakorlatok cseréjén keresztül mozdítsák elő és terjesszék a fiatalok kreativitásával, innovációs képességével és tehetségével kapcsolatos információkat;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

a nyitott koordinációs módszer elvét követve és a mellékletben foglalt elvekkel összhangban állítsanak fel egy, a tagállamok által kinevezett nemzeti szakértőket is magában foglaló tematikus szakértői csoportot. A csoport létrehozásának célja:

—

az azzal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztása, hogy miként lehet azáltal előmozdítani a fiatalok kreativitását és innovációs képességét, hogy meghatároznak olyan, a nem formális és az informális tanulás során elsajátított kompetenciákat és készségeket, amelyek jelentőséggel bírnak a foglalkoztathatóság szempontjából;

a Fiatalok lendületben program prioritásain keresztül, valamint – a folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül – esetlegesen más, már meglévő vagy jövőbeli uniós programok és alapok, köztük az Európai Szociális Alap keretében is foglalkozzanak a fiatalok kreativitásával és innovációs képességével, valamint aktív polgári szerepvállalásukkal és társadalmi beilleszkedésükkel;

.mérlegeljék a médiahasználat és a demokratikus életben való nemzeti és európai szintű részvétel közötti kapcsolatokat vizsgáló kutatások indítását, hogy testre szabott, a fiatalok igényeihez alkalmazkodó és átlátható kommunikációval támogathassák a fiatalok nagyobb mértékű részvételét a demokratikus életben;

a lehető legjobban aknázzák ki a polgárok európai évében (2013) rejlő lehetőségeket (1), a hangsúlyt a fiatalok szabad mozgására és az európai társadalomban való teljes körű részvételükre helyezve; felkérik továbbá a tagállamokat és a Bizottságot, hogy segítsék, hogy a fiatalok minél jobban tisztában legyenek az őket uniós polgárként megillető jogokkal, illetve uniós polgárként terhelő felelősséggel, valamint arra is, hogy mélyítsék el a társadalmi kohéziót és mozdítsák elő egymás jobb megértését a fiatalok körében;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.	legkésőbb 2013 végéig tegyen jelentést az ifjúsági munkacsoportnak a tematikus szakértői csoport által elért eredményekről;

2.	terjessze „Az ifjúság részvétele Európa demokratikus életében” elnevezésű, a közeljövőben elkészülő tanulmány eredményeit, különösen azt kiemelve, hogy az milyen jelentőséggel bírhat a fiatalok foglalkoztathatóságára nézve;

3.	az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” és „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezésében bejelentetteknek megfelelően tegyen javaslatot egy, a nem formális és az informális tanulás elismeréséről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozóan.

(1) A polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslat (lásd a 13478/11 dokumentumot) hivatalos elfogadását feltételezve.

MELLÉKLET

A tagállamok és a Bizottság által létrehozott tematikus szakértői csoport tagságára és működésére vonatkozó elvek

Tagság

—	A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoport munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba.

—

A tematikus szakértői csoport munkájában való részvételben érdekelt tagállamok ügyelnek arra, hogy a kinevezett szakértők nemzeti szinten szerzett megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek, és biztosítsák az illetékes nemzeti hatóságokkal való hatékony kapcsolattartást. A szakértők kinevezésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja.

—	A tematikus szakértői csoport egyéb résztvevők meghívásáról is dönthet (független szakértők, érdekelt felek, valamint európai harmadik országok képviselői).

Munkaeljárások

—	A tematikus szakértői csoport az első ülésén kinevezi elnökét vagy társelnökeit. Ezen túlmenően munkaprogramot dolgoz ki, hogy konkrét és használható eredményekkel tudjon szolgálni az adott téma tekintetében.

—	A Bizottság szakértelmet, valamint titkársági és logisztikai segítséget biztosít a tematikus szakértői csoport munkájához, és lehetőség szerint más megfelelő eszközökkel is segíti a csoport munkáját.

—	A tematikus szakértői csoport üléseit rendszerint Brüsszelben tartják majd, de valamely tagállam meghívására Brüsszelen kívül is lehet üléseket rendezni.

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/5

A Tanács 2012. május 10-i következtetései a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

2012/C 169/02

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

—

a tagállamok kulturális anyagainak digitalizálása és online hozzáférhetősége, valamint hosszú távú digitális megőrzése alapvetően fontos mind ahhoz, hogy a mai digitális korban mindenki számára elérhetővé váljon a kultúra és biztosított legyen az ismeretszerzés lehetősége, mind pedig ahhoz, hogy népszerűsítsük a gazdag és sokszínű európai kulturális örökséget,

—

a digitalizált kulturális anyagok komoly inspirációs forrást jelentenek az európai kulturális és kreatív iparágak számára (1); a tagállamok kulturális örökségének digitalizálása és online hozzáférhetősége – mind nemzeti, mind pedig határokon átnyúló összefüggésben – hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, valamint az egységes digitális piac megvalósításához is, hiszen növeli az új és innovatív online termékek és szolgáltatások kínálatát,

—	a tagállami törekvések között szinergiákat kell kialakítani, és ehhez uniós szintű koordinációra van szükség, mint ahogyan ahhoz is, hogy Európa kulturális örökségének online hozzáférhetősége elérje a kritikus tömeget,

—

a digitalizálási törekvésekre és az európai szintű együttműködésre vonatkozó keretfeltételek megváltoztak azóta, hogy a Tanács 2006-ban következtetéseket fogadott el a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről (2). Az EU 2008-ban útjára indította az Europeanát, amely arra hivatott, hogy egy közös többnyelvű online portálként hozzáférhetővé tegye Európa digitális kulturális örökségét. A Tanács 2010-ben következtetéseket fogadott el az Europeanával kapcsolatos következő lépésekről (3), amelyekben meghatározta a portál további fejlesztésének menetrendjét,

1. ÜDVÖZLI

—	az európai digitális menetrend (4) részeként készült, a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2011. október 27-i bizottsági ajánlást (5) (2011/711/EU),

2. ELISMERÉSSEL ADÓZIK

—	azoknak a tagállami erőfeszítéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy digitalizálják és online hozzáférhetővé tegyék a kulturális intézmények anyagait, valamint hogy még a jelenlegi gazdasági válság idején is forrásokat biztosítsanak a digitalizálás folyamatához,

—	annak az értékes munkának, amelyet az Europeana és az ahhoz tartalmi és koordinációs hozzájárulást nyújtó tagállami intézmények és nemzeti tartalomszolgáltatók végeznek,

—	az európai kulturális örökség digitalizálásában elért eredményeknek, ugyanakkor rámutat arra, hogy további lépésekre van szükség ahhoz, hogy ezt az örökséget a mai digitális korban az európai polgárok és az európai gazdaság számára is maradandó értékké tegyük,

3. HANGSÚLYOZZA, HOGY

—	az online környezetben ki kell domborítanunk Európa kulturális örökségének gazdagságát, valamint hogy az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság részeként ösztönöznünk kell az e cél megvalósításához hozzájáruló tartalmak és új online szolgáltatások létrehozását,

—

döntő fontosságú, hogy az Europeana működése hosszú távon biztosított legyen, beleértve annak irányítását és finanszírozását is; ezen túlmenően tovább kell fejleszteni az Europeanát, hogy az közös többnyelvű online portállá épülhessen ki, amelyen keresztül elérhetővé válik Európa digitális kulturális öröksége, és amely egyúttal a kreatív iparágak számára is értékes forrást jelent. Ehhez mindenekelőtt javítani kell a kulturális javak minden fajtáját felölelő digitalizált kulturális anyagok (szövegek, audiovizuális anyagok, múzeumi/kiállítási tárgyak, levéltári feljegyzések stb.) minőségét és sokrétűségét,

—	a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük az Europeana weboldalán keresztül elérhető tartalmakra vonatkozó minőségi és technikai követelmények előmozdítását illetően,

—	a digitális anyagok hozzáférhetősége és hosszú távú megőrzése érdekében folytatni kell a digitalizálás és a metaadatok technikai követelményeinek meghatározásával kapcsolatosan – többek között az Europeana keretén belül – zajló munkát,

—	minden érintett partnerrel együtt kell működni annak érdekében, hogy az Europeanán keresztül elérhető anyagokban ne keletkezzen „fekete lyuk” a 20. századot illetően, és a weboldalon keresztül még több olyan anyagot kell elérhetővé tenni, amely szerzői jogi védelem alatt áll,

—

aktívan támogatni kell a kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek nagy mennyiségű digitalizálásával és online hozzáférhetőségével kapcsolatos önkéntes megállapodásokat (6), és meg kell hozni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy nemzeti szinten és a határokon átnyúló keretek között is megteremtsék a szükséges jogbiztonságot,

—	Európa kulturális öröksége digitalizálásának és online hozzáférhetővé tételének a szellemitulajdon-jogok maradéktalan tiszteletben tartásával kell történnie,

4. NYUGTÁZZA

—

a „Bölcsek Tanácsa” által készített, „Az új reneszánsz” című jelentést (7), amely az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről szól, valamint a digitális szolgáltatási infrastruktúrákról szóló közelmúltbeli bizottsági jogalkotási javaslatot – beleértve az Europeanának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (8) keretében történő finanszírozását is –, továbbá az árva művekről (9), illetve a közszféra információinak további felhasználásáról (10) szóló javaslatot,

5. FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

—

hozzák meg a mellékletben felsorolt prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az alábbiak céljából,

—	a kulturális anyagok digitalizálására vonatkozó stratégiáik és céljaik megszilárdítása,

—	a digitalizálás struktúrájának rögzítése és a digitalizálás finanszírozásának biztosítása, többek között a köz- és a magánszféra közötti partnerségek ösztönzése révén,

—	a kulturális anyagok online hozzáférhetőségére és felhasználására vonatkozó keretfeltételek javítása,

—	az Europeana további fejlesztéséhez való hozzájárulás, többek között azáltal, hogy a kulturális intézményeket ösztönzik arra, hogy valamennyi releváns digitalizált kulturális anyagot tegyék elérhetővé a weboldalon,

—	a hosszú távú digitális megőrzés biztosítása,

figyelembe véve a digitalizálásban elért különböző szintű előrelépéseket és az azzal kapcsolatos megközelítéseket, illetve a tagállamoknak a költségvetési konszolidációra irányuló összes erőfeszítését,

6. FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

—	az Europeanáról szóló, 2010-ben elfogadott tanácsi következtetésekkel összhangban a jövőben is támogassa az Europeanát mint az európai kulturális örökséghez való hozzáférést lehetővé tevő közös többnyelvű portált,

—	gyűjtse össze, elemezze és terjessze a tagállami és uniós szinten elért eredményeket és az e téren szerzett tapasztalatokat; ennek alapján kétévente készítsen jelentést a digitalizálás, az online hozzáférhetőség és a digitális megőrzés terén elért eredményekről,

—	támogassa az információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a köz- és a magánszféra közötti partnerségekkel és a digitalizálási szabványokkal kapcsolatban,

7. FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ EUROPEANÁT, HOGY HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

—	az Europeanáról szóló, 2010-ben elfogadott tanácsi következtetésekkel összhangban folytassák az Europeana tartalmi menetrendjével kapcsolatos munkát, az európai kulturális örökséghez tartozó, az egyes tagállamokban kiválasztott alkotások tekintetében is,

—	széles körben tegyék ismertté az Europeana portált,

—	ösztönözzék az Europeanán keresztül elérhető anyagok használatát, akárcsak a kapcsolódó metaadatok innovatív célokra való felhasználását, mindezt úgy, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartják a szellemitulajdon-jogokat,

—	folytassák az Europeana felhasználóbarát hozzáférési pontként történő fejlesztését,

—	érjenek el kézzelfogható előrelépést az Europeana irányítási struktúrájával kapcsolatos megbeszélések során.

(1) A 2010. évi európai versenyképességi jelentés megállapítja, hogy a kreatív iparágak az EU GDP-jének 3,3 %-át és munkahelyeinek 3 %-át képviselik.

(2) HL C 297., 2006.12.7., 1. o.

(3) HL C 137., 2010.5.27., 19. o.

(4) COM(2010) 245 végleges/2.

(5) HL L 283., 2011.10.29., 39. o.

(6) Az érdekelt felek közötti, a Bizottság által támogatott párbeszédet követően az érdekelt felek képviselői 2011. szeptember 20-án egyetértési megállapodást írtak alá Brüsszelben a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek digitalizálására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó alapelvekről.

(7) http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/comite_des_sages/index_en.htm

(8) COM(2011) 665 végleges/3.

(9) COM(2011) 289 végleges.

(10) COM(2011) 877 végleges.

MELLÉKLET

Kiemelt intézkedések és indikatív ütemterv

A tevékenységekkel és célkitűzésekkel kapcsolatosan javasolt táblázat a tagállamok által 2012 és 2015 között végzendő tevékenységek tájékoztató jellegű menetrendje.

1.	A kulturális anyagok digitalizálására vonatkozó stratégiáik és céljaik megszilárdítása, az alábbiak révén:

2.	A digitalizálás struktúrájának rögzítése és a digitalizálás finanszírozásának biztosítása, többek között a köz- és a magánszféra közötti partnerségeknek az alábbiak általi ösztönzése révén: (1).

3.	A kulturális anyagok online hozzáférhetőségére és felhasználására vonatkozó keretfeltételek javítása az alábbiak által:

4.	Hozzájárulás az Europeana további fejlesztéséhez az alábbiak révén:

5.	A hosszú távú digitális megőrzés szavatolása az alábbiak révén:

(1) E következtetések nem befolyásolják a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalásokat.

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/9

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében 2012. május 10-i ülésező képviselői által elfogadott következtetések a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemről

2012/C 169/03

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

1. EMLÉKEZTETVE:

1.	A sportra vonatkozó, 2011. május 20-án elfogadott uniós munkatervre (2011–2014) (1), amely kiemelt témaként határozta meg a dopping elleni küzdelmet, és létrehozta a dopping elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportot,

A Bizottságnak a sportról szóló, 2007. július 11-i fehér könyvére (2), amely a közegészségért felelős minden szereplőt felhív a dopping által okozott egészségkárosodás kockázatának számításba vételére, továbbá a sport európai dimenziójának fejlesztéséről szóló, 2011. január 18-i bizottsági közleményre (3), amely megállapította, hogy a dopping továbbra is nagy veszélyt jelent a sportra, és hogy a doppingszerek amatőr sportolók általi használata súlyos közegészségügyi veszélyeket hordoz magában, és megelőző tevékenységet igényel a fitneszközpontokban is,

3.	Arra, hogy az Európai Unió sport terén való fellépésének többek között az a célja, hogy megvédje a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségét,

2. TEKINTETTEL ARRA, HOGY:

A doppingszerek használata szabadidősportokban, illetve az olyan szabadidős sportlétesítményekben, mint például a fitneszközpontok, valamennyi uniós tagállamban komoly problémát jelent, amely:

—	veszélyezteti az egyes doppinghasználók egészségét,

—	veszélyezteti a doppinghasználók közvetlen környezetében tartózkodó személyek egészségét,

—	rossz fényt vet a szabadidősportokra,

—	negatív társadalmi jelenségekhez kapcsolódik, olyan bűncselekményeket is beleértve, mint például a doppingszerek tiltott kereskedelme,

—	különösen a fiatalokat érinti,

A doppingszerek szabadidősportokban történő használatáról – beleértve a probléma pontos meghatározását és nagyságrendjét, a hatékony megelőző intézkedéseket, az oktatást, az ellenőrzések elvégzését, a szankciókat, valamint a szerabúzusból való kilábalást – mind uniós, mind nemzetközi szinten kevés ismeret áll rendelkezésre (4),

3.	Míg az elit sportokban való dopping elleni küzdelem terén jól működik a nemzetközi együttműködés, a szabadidősportokban való dopping elleni küzdelem területén eleddig mind az uniós tagállamok között, mind nemzetközi szinten korlátozott volt az együttműködés,

A doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemnek nem szabad elterelnie a figyelmet az elit sportokban való dopping elleni küzdelemről, hanem az erőfeszítéseknek inkább ki kell egészíteniük egymást, hogy a sport tekintetében valamennyi szinten biztosítottak legyenek a tiszta és biztonságos feltételek,

Míg az elit sportokban a doppingszerek használatának fő indítéka a teljesítmény fokozása, a tanulmányok szerint a szabadidősportok tekintetében a doppingszerek használatának többféle egyéb indítéka is lehet – beleértve az esztétikát, az önbizalom erősítését és a doppingszerek használata által kiváltott eufória-érzést –, és a doppingszerek szabadidősportokban történő használatának problémáját ennek megfelelően kell értelmezni és kezelni,

Bár a Nemzetközi Doppingellenes Kódex (a továbbiakban: Kódex) a nemzetközi és nemzeti elit sportban történő dopping elleni küzdelemre összpontosít, azt is leszögezi, hogy egyes nemzeti doppingellenes szervezetek dönthetnek úgy, hogy a szabadidős és szenior szintű sportolókat is tesztelik, és doppingellenes szabályokat vezetnek be őket illetően is, e nemzeti doppingellenes szervezeteknek azonban nem kell a Kódex valamennyi aspektusát alkalmazniuk e sportolókra, hanem ehelyett a nem nemzetközi szintű vagy nem nemzeti szintű sportolók tekintetében kidolgozhatnak speciális nemzeti doppingellenes szabályokat anélkül, hogy az a Kódex előírásaiba ütközne (5),

3. FELHÍVJÁK AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

Ösztönözzék és segítsék a szabadidősportokban tapasztalható doppingra és más ahhoz kapcsolódó kérdésekre irányuló olyan oktatási programok, tájékoztató kampányok vagy egyéb megelőző intézkedések kidolgozását, amelyeket a sportmozgalom, a fitneszágazat, az oktatási rendszer vagy az egészségügyi ágazat fel tud használni,

Ösztönözzék a hatóságok, a sportmozgalom és a fitneszágazat közötti szoros együttműködést, például a prevalenciával és a megelőzéssel kapcsolatos információk megosztása, valamint a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelem területére vonatkozó közös projektek, iránymutatások és szabályozások kidolgozása révén,

Ösztönözzék a szabadidősportokban tapasztalható dopping problémájának különböző aspektusaival foglalkozó, valamint a doppingszerek tiltott értékesítésével és kereskedelmével kapcsolatos nyomozati eljárásokért és a szankciók kiszabásáért felelős nemzeti és nemzetközi hatóságok – többek között a sportért, a dopping elleni küzdelemért, az egészségügyért és az oktatásért felelős hatóságok, továbbá a rendőrség és a vámhatóságok – közötti megfelelő és hatékony információcserét,

Segítsék elő a szabadidősportokban használt doppingszerek előállításának, kereskedelmének, terjesztésének és birtoklásának kivizsgálását és a megfelelő szankciók kiszabását lehetővé tevő hatékony és megfelelő nemzeti intézkedési keret annak érdekében történő megteremtését, hogy ezáltal korlátozható legyen e szerek elérhetősége és használata, például a megfelelő szabadidős sportlétesítményekben, többek között fitneszközpontokban végrehajtott ellenőrzési és ehhez kapcsolódó intézkedések révén,

Támogassák a WADA arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Europollal, az Interpollal, a Vámigazgatások Világszervezetével, a gyógyszeriparral és más nemzetközi érdekelt felekkel kialakítsa az eredményes együttműködés kereteit annak érdekében, hogy csökkenjen az elit és a szabadidősportokban egyaránt használatos doppingszerek elérhetősége,

4. MEGÁLLAPODNAK ABBAN, HOGY:

Hangsúlyozva, hogy prioritást kell adni a Nemzetközi Doppingellenes Kódex felülvizsgálatára irányuló folyamathoz való uniós hozzájáruláshoz kapcsolódó munkatervben szereplő intézkedéseknek, a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2011–2014) keretében létrehozott, a dopping elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport megbízatását kiterjesztik a következő tevékenység hozzáadásával: az uniós tagállamoknak a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemre vonatkozó legjobb gyakorlatainak az összegyűjtése, például az érdekelt felekkel való együttműködés révén, többek között a megelőzés, az oktatás, az ellenőrzések elvégzése és az ezekhez kapcsolódó intézkedések, valamint a szerabúzusból való kilábalás vonatkozásában, és ezek alapján 2013 végéig uniós és nemzeti szinten egyaránt alkalmazható ajánlások előterjesztése a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelmet illetően,

5. FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

Az e területen korábban végzett munka alapján kezdeményezze egy olyan tanulmány elkészítését, melynek célja, hogy kialakítsa a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemre irányuló szakpolitikák számára szükséges ismeretanyagot, többek között az uniós tagállamokban a doppingszerek szabadidősportokban történő használatára vonatkozó információk gyűjtése révén,

Ösztönözze és támogassa a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemre vonatkozó legjobb gyakorlatok EU-n belüli megosztását, többek között a transznacionális figyelemfelhívó kampányok támogatása, valamint a sport területére vonatkozó előkészítő intézkedéseken keresztült támogatott, a doppingszerek használata elleni küzdelemre vonatkozó projektek eredményeinek, továbbá bármely, a doppingszerek szabadidősportokban történő használatával kapcsolatos, a jövőben támogatandó projekt eredményeinek terjesztése révén. A legjobb gyakorlatok megosztása az alábbiakhoz kapcsolódhat:

—	oktatás, tájékoztatás és figyelemfelhívás,

—	doppingszerekkel kapcsolatos tesztek elvégzése a szabadidősportokban,

—	a szabadidősportokban használt doppingszerekkel való visszaélés kezelése és az abból való kilábalás,

—	az étrend-kiegészítők címkézése és tartalmának ellenőrzése a doppingszerek nem szándékos bevitelének elkerülése céljából,

—	az egyes uniós tagállamokban a doppingszerek szabadidősportokban történő használatának kezelése terén eredményesnek bizonyult jogalkotási intézkedések.

(1) HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

(2) 11811/07.

(3) 5597/11.

(4) A témával foglalkozó legutóbbi tanulmányok között találjuk a sport területére vonatkozó 2010-es előkészítő intézkedéseken keresztült társfinanszírozott, a doppingszerek szabadidősportokban történő használatával kapcsolatos hálózati projekteket, a „Fitnesz a dopping ellen” és a „Stratégia a szteroidok megállítására” projektet.

(5) Nemzetközi Doppingellenes Kódex, Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, 2009, 126. o. (1. függelék, Fogalommeghatározások, Sportoló).

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/11

A Tanács 2012. május 11-i következtetései az oktatásból és képzésből kilépő végzettek foglalkoztathatóságáról

2012/C 169/04

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL:

—

a Tanács 2009. május 12-i, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló következtetéseire (1), amelyben a Tanács – mivel kívánatos, hogy az oktatás és a képzés révén növekedjen a foglalkoztathatóság a jelenlegi és a jövőbeli munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelés érdekében – felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy vonatkozó európai referenciaértékre,

—

a szakoktatás és -képzés területén való fokozott európai együttműködés 2011–2020-as időszakra vonatkozó prioritásaival kapcsolatban a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2010. november 18-án elfogadott következtetésekre (2), amelyekben az szerepel, hogy a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az oktatási és képzési szolgáltatók, a szociális partnerek és más érdekeltek közötti partnerségeket annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci igényekre vonatkozó információk hatékonyabban jussanak el az érintettekhez, valamint hogy nagyobb mértékű összhang valósuljon meg ezen igények, valamint a tudás, a készségek és a kompetenciák fejlesztése között,

—

az oktatásnak és a képzésnek az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott szerepéről szóló, 2011. február 14-i tanácsi következtetésekre (3), amelyekben a Tanács rámutatott, hogy a foglalkoztathatóság fokozása szempontjából nagy jelentőséggel bír a tanulási eredményeken alapuló képesítési rendszerekre való átállás, valamint a nem formális és informális tanulás keretében megszerzett készségek és kompetenciák kiterjedtebb elismerése,

—

az Európa 2020 stratégia „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” elnevezésű kiemelt kezdeményezésére, amelynek célja az oktatási és képzési rendszerek eredményeinek javítása, valamint a fiatalok felvértezése a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségekkel és kompetenciákkal,

—

az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-i tanácsi következtetésekre (4), amelyekben a Tanács hangsúlyozta, hogy az Európai Szociális Alapnak fontos szerepe van a fiatalok foglalkoztatási kilátásainak és készségszintjének javításában, valamint az azt célzó szakpolitikák nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásában, hogy a fiatalok előtt jobban megnyíljon a munkaerőpiac és nőjön a foglalkoztathatóságuk,

—

a felsőoktatás modernizációjáról szóló, 2011. november 28-i tanácsi következtetésekre (5), amelyekben a Tanács szorgalmazta, hogy erősítsék a kapcsolatokat a felsőoktatási intézmények, a munkaadók és a munkaerő-piaci intézmények között annak érdekében, hogy a tanulmányi programok jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek, hogy a készségek jobban igazodjanak a munkahelyi elvárásokhoz, valamint hogy olyan aktív munkaerő-piaci politikák jöjjenek létre, amelyek célja a végzettek foglalkoztatásának előmozdítása,

—

a 2012. évi éves növekedési jelentésre (6), amelyben a tagállamok felszólítást kapnak, hogy támogassák mindenekelőtt a fiatalok munkába állását, méghozzá többek között a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések és a gyakornoki szerződések előmozdításával, valamint azáltal, hogy az oktatási és képzési rendszereiket a munkaerő-piaci feltételekhez és készségigényekhez igazítják,

—

az Európai Tanács tagjainak 2012. január 30-i nyilatkozatára (7), amelyben a nyilatkozattevők felszólítanak a foglalkoztatásnak, különösen a fiatalok foglalkoztatásának az ösztönzésére. A nyilatkozat szerint ennek keretében elő kell segíteni, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek és jelen legyenek a munkaerőpiacon: azt a célt kell kitűzni, hogy a fiataloknak néhány hónappal a tanulmányaik elvégzését követően lehetőségük legyen arra, hogy elhelyezkedjenek a megfelelő munkakörben, továbbtanuljanak, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésen vagy szakmai gyakorlaton vegyenek részt,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

—

annak biztosítása, hogy a fiatalok megszerezhessék az uniós munkaerőpiacra való zökkenőmentes bejutásukhoz szükséges ismereteket, készségeket és kompetenciákat, valamint hogy javíthassák életpálya-kilátásaikat, most fontosabb, mint valaha, hiszen a fiatal álláskeresők száma folyamatosan és meredeken emelkedik,

—

a jelenlegi gazdasági válság még jobban megvilágítja az oktatás jelentőségét az iskola és a munka világa közötti átmenetben. Döntő fontosságú, hogy a fiatalok az oktatási és képzési rendszerekből kilépve a lehető legmegfelelőbb támogatással rendelkezzenek az első állásuk megszerzéséhez. Ha egy fiatal munkanélkülivé válik, illetve ha sokat kell várnia a munkaerőpiacra való bekerülésre, hosszú távon is káros hatásoknak van kitéve a későbbi munkaerő-piaci boldogulás, a jövedelem vagy a családalapítás szempontjából. Ez pedig kockára teheti az oktatásukba és képzésükbe irányuló, köz- illetve magánforrásokból származó befektetések megtérülését, ami a társadalom egészére nézve veszteséget jelent. Ez különösen igaz a demográfiai problémákat tekintve, amelyek következtében még nagyobbá válik a nyomás az egyre kevesebb európai fiatalon, hogy gyorsan és eredményesen foglalja el a helyét a munkaerőpiacon,

—

ha meghatározzuk a foglalkoztatott végzettekre (8) vonatkozó referenciaértéket (9), amely az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való átmenetre összpontosít, azzal lehetővé válik az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerén belül szakpolitikai eszmecserét tartani azon intézkedésekről, amelyek a végzettek foglalkoztathatóságának növelését célozzák,

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

—	a foglalkoztatott végzettek aránya, vagyis az 1, 2 vagy 3 évvel a referenciaév előtt végzett foglalkoztatott népességnek a teljes, jelenleg oktatásban vagy képzésben részt nem vevő 20–34 éves korosztályban képviselt aránya csaknem 4,5 százalékponttal csökkent 2008 (81 %) és 2010 (76,5 %) között,

—	már jelenleg is elegendő adat áll rendelkezésre annak figyelemmel kísérésére, hogy az oktatásból és képzésből kikerülő végzettek mennyire foglalkoztathatók, tehát ennek következtében sem a tagállamok, sem az Eurostat számára nem merülnek fel további adminisztratív terhek (10),

ELISMERI, HOGY:

—

a foglalkoztathatóság – vagyis azon tényezők összessége, amelyek lehetővé teszik az egyén számára a foglalkoztatottság felé történő előrehaladást, a munkába állást, a foglalkoztatottság állapotának fenntartását és az életpályán való előrehaladást – összetett kérdés, amely az egyén személyes tulajdonságain, készségein, attitűdjén és motivációján kívül olyan egyéb külső befolyásoló tényezőktől is függ, amelyek kívül esnek az oktatási és képzési politika hatáskörén, ideértve például a munkaerő-piaci szabályozást, a demográfiai folyamatokat, a gazdaság szerkezetét és az általános gazdasági helyzetet,

—	a foglalkoztathatóság növelésének szakpolitikai kérdésében valamennyi közigazgatási szerv érintett, közöttük az oktatásért és képzésért, valamint a foglalkoztatásért felelős szervek is. Európai szinten a kérdés az Európa 2020 stratégiához és az „Oktatás és képzés 2020” kerethez is kapcsolódik,

—

az oktatásnak és a képzésnek a fiatalok foglalkoztathatóságával kapcsolatos szerepét részben lefedik az Európa 2020 stratégia vonatkozó kiemelt céljai és az „Oktatás és képzés 2020” keretben kidolgozott referenciaértékek, például a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, az oktatást és a képzést korán elhagyókra, az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttekre, valamint az olvasásban, matematikában és a természettudományokban gyengén teljesítőkre vonatkozó arányok,

—

a jelenlegi nyomon követési keret azonban még nem terjed ki az oktatás és képzés és a munka világa közötti átmenetre. Ebben a szakaszban az oktatási és képzési rendszerek például az alábbiak révén járulhatnak hozzá a végzettek foglalkoztathatóságához: pályaorientáció és tanácsadás, az oktatási és képzési intézmények, valamint az érdekelt felek közötti szorosabb kapcsolatok, a tantervek hozzáigazítása a munkaerő-piaci igényekhez, a vállalkozói készségekre irányuló oktatás erősítése, a vállalatoknál biztosított helyek, a tanulási eredményekről szóló átláthatóbb információk, a munkaerő-piaci készségigényeknek jobban megfelelő oktatási és képzési politikák, valamint annak ösztönzése, hogy valamennyi fiatal az általános felső középfokú végzettség megszerzése után is folytassa tanulmányait. Szintén figyelmet kell fordítani a sajátos igényű fiatalok munkaerő-piaci foglalkoztathatóságára,

—

a foglalkoztatott végzettek arányára vonatkozó európai referenciaérték meghatározásával könnyebben lehetne kidolgozni olyan oktatási és képzési szakpolitikákat, amelyek javítják az iskola és a munka világa közötti átmenetet, és segítenek növelni a sikeresen munkába állók arányát. A foglalkoztatott végzettek arányát megmutató európai referenciaérték, amely kiegészülne az olyan minőségi szempontok megfelelő elemzésével, mint például a tudás, a készségek és a kompetenciák, valamint az iskola elhagyását követő három évben betöltött állások közötti megfelelés, szintén hozzájárulna az oktatás és a munka világa közötti átmenettel foglalkozó oktatási és képzési politikákkal kapcsolatban folytatott európai együttműködés fokozásához is. Segítségével továbbá könnyebben figyelemmel lehetne kísérni azokat az eredményeket, amelyeket a tagállamok a frissen végzettek foglalkoztathatóságának növelése terén értek el, továbbá jobban meg lehetne határozni a bevált gyakorlatokat és támogatni lehetne a társaktól való tanulásra irányuló kezdeményezéseket,

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

figyelembe véve az egyes tagállamok különböző helyzetét,

tagállami szinten hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy az e következtetések mellékletében szereplő európai referenciaérték megvalósítása érdekében fokozzák az oktatási és képzési rendszerből kilépő végzettek foglalkoztathatóságát, miközben az iskolai végzettség és a betöltött állások közötti megfelelést is előmozdítják;

a meglévő források és eszközök segítségével kövessék nyomon az oktatásból és képzésből kilépő foglalkoztatott végzettek arányának alakulását annak érdekében, hogy nagyobb mértékben alapuljon tényeken az iskola és a munka világa közötti átmenetre vonatkozó szakpolitikák alakítása (lásd a mellékletet);

3.	ösztönözzék a foglalkoztathatóságot, a mobilitást és az egész életen át tartó tanulást támogató uniós programok, eszközök és keretek – például az Europass, a Youthpass, az EQF, az ECTS, az ECVET és az EQAVET – megvalósítását és használatát;

fokozzák az oktatási és képzési intézmények, valamint az érdekelt felek által a munka világában helyi, regionális és nemzeti szinten folytatott együttműködést annak érdekében, hogy az iskola és a munkaerőpiac közötti átmenet első szakaszában előmozdítsák a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, a szakmai gyakorlatokat és a vállalatoknál biztosított helyeket;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

vizsgálja meg – mindenekelőtt az éves oktatási és képzési figyelőt, valamint az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról szóló közös jelentést felhasználva –, hogy milyen mértékben sikerül elérni a kitűzött európai referenciaértéket.

Az oktatási és képzési figyelő a korai iskolaelhagyókra vonatkozó európai referenciaértékkel kapcsolatban is tájékoztatást fog nyújtani, bár a kitűzött célérték e célcsoportra nem vonatkozik;

fokozza a foglalkoztathatóságot szolgáló oktatási és képzési szakpolitikák kidolgozása terén végzett európai együttműködést azáltal, hogy elemzi és figyelemmel kíséri az ilyen jellegű oktatást és képzést, így például:

—	vizsgálja meg az oktatási és képzési szakpolitikáknak az iskola és a munka világa közötti átmenetre gyakorolt konkrét hatását,

—	elemezze az első állások minőségét annak alapján, hogy az iskolai végzettség és a munka tartalma mennyiben felel meg egymásnak, ideértve a tudás, a készségek és a kompetenciák, valamint az iskola elhagyását követő három évben betöltött állások közötti megfelelést is;

3.	szorosan működjön együtt az egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel, így például az ILO-val, az OECD-vel és az UNESCO-val, és ennek keretében cseréljen elemzéseket és szakértelmet a végzetteknek a munka világába való átmenetével kapcsolatban;

ÉS FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

a kvantitatív nyomon követést kiegészítendő és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt megerősítendő, gyűjtsenek kvalitatív információkat is, és keressenek példákat a bevált gyakorlati megoldásokra, és ennek keretében elsősorban a meglévő forrásokra hagyatkozzanak, beleértve az „Oktatás és képzés 2020” jelentéstételi mechanizmusait is;

Hozzanak létre szakértői csoportot az iskola világából a munka világába való átmenetre vonatkozóan, és ennek keretében azonosítsák az iskola világából a munka világába való zökkenőmentes átmenettel kapcsolatos bevált tagállami gyakorlatokat, hozzájárulva ezzel az „Oktatás és képzés 2020” prioritásainak megvalósításához. A szakértői csoportnak a tagállamok által kijelölt nemzeti szakértőkből, valamint az érintett szociális partnereket képviselő, a Bizottság által kijelölt szakértőkből kell állnia, és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett

i.	meg kell vizsgálnia, hogy a végzettek foglalkoztathatóságának növelése érdekében miként lehetne több gyakorlati elemet beilleszteni az oktatási és képzési rendszerekbe, ideértve például az alkalmazott tanulást és a duális oktatást;

ii.

a Foglalkoztatási Bizottságnak a mutatókkal foglalkozó csoportjával és a mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoporttal szorosan együttműködve meg kell vizsgálnia, hogy milyen mutatók alapján lehetne a leginkább megállapítani, hogy mely oktatási és képzési politikákkal növelhető a végzettek foglalkoztathatósága;

iii.	az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keret végrehajtásáról szóló jelentésben 2014 végéig jelentést kell tennie a Tanácsnak az elvégzett munkáról;

3.	az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás területével foglalkozó megfelelő szervekkel (többek között a Foglalkoztatási Bizottsággal) együttműködve dolgozzanak ki az oktatás és a munka világa közötti átmenetre vonatkozó olyan tevékenységeket, amelyek a társaktól való tanuláson alapulnak.

(1) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(2) HL C 324., 2010.12.1., 5. o.

(3) HL C 70., 2011.3.4., 1. o.

(4) 11838/11.

(5) HL C 372., 2011.12.20., 36. o.

(6) 17229/11 + ADD 1, ADD 2 és ADD 3.

(7) SN 5/12.

(8) E szöveg alkalmazásában a „végzett” szó minden olyan személyre vonatkozik, aki legalább felső középfokú vagy nem felsőfokú posztszekunder (ISCED 3 – ISCED 4, az ISCED 3 C short kivételével), illetve felsőfokú (ISCED 5 és 6) végzettséggel került ki az oktatásból vagy képzésből.

(9) Ahogyan az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés 2009. évi stratégiai keretrendszerében is szerepel, ez a referenciaszint az európai átlagteljesítményre vonatkozik, és nem tekintendő az egyes országok által elérendő konkrét célértéknek, hanem olyan kollektív célkitűzésnek, amelynek eléréséhez a tagállamoknak hozzá kell járulniuk (HL C 119., 2009.5.28., 7. o.).

(10) Towards a Benchmark on the Contribution of Education and Training to Employability: (Methodological note EUR 24616 EN 2011) (Az oktatásnak és a képzésnek a foglalkoztathatósághoz való hozzájárulására vonatkozó referenciaérték meghatározása: [Módszertani feljegyzés EUR 24616 EN 2011]).

MELLÉKLET

Az európai átlagteljesítményt meghatározó foglalkoztathatósági referenciaszint

(„európai referenciaérték”)

az oktatásból és képzésből kilépő foglalkoztatott végzettek aránya

A tagállamok 2009-ben megállapodtak arról, hogy az európai átlagteljesítményre vonatkozó referenciaszinteket („európai referenciaértékek”) kell megállapítani – az elért eredmények nyomon követésének és a kihívások meghatározásának eszközeként, valamint hozzájárulva a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz –, támogatandó az általuk 2009. május 12-én elfogadott, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló tanácsi következtetésekben (1) foglalt célkitűzéseket. Akkor öt európai referenciaértékről született megállapodás, és a Bizottság felkérést kapott, hogy nyújtson be javaslatot további – köztük a foglalkoztathatóságra vonatkozó – referenciaértékekre.

A tagállamok megvizsgálták a 2011. május 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot (2), és ennek alapján megállapodnak az oktatásból és képzésből kilépő foglalkoztatott végzettek arányára vonatkozó alábbi referenciaértékben. Ez a referenciaérték kiegészíti a 2009. májusban elfogadott referenciaértékeket, valamint a tanulási célú mobilitásra vonatkozó, a Tanács által 2011. novemberben elfogadott referenciaértéket (3). A referenciaértéknek csak már meglévő, összehasonlítható adatokon kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a tagállamok különböző kiindulási helyzetét és azt, hogy az egyes tagállamoknak milyen lehetőségeik vannak a teljesítménynek az oktatási és képzési politikák révén történő növelésére. A referenciaérték nem tekintendő az egyes országok által 2020-ig elérendő konkrét célértéknek. A tagállamok ehelyett arra kapnak felkérést, hogy vizsgálják meg nemzeti prioritásaik alapján és a változó gazdasági körülmények figyelembevételével, hogyan és milyen mértékben tudnak a nemzeti intézkedésekkel hozzájárulni az alábbi területre vonatkozó európai referenciaérték együttes eléréséhez.

Az oktatásból és képzésből kilépő foglalkoztatott végzettek arányának referenciaértéke

A foglalkoztathatóság – vagyis azon tényezők összessége, amelyek lehetővé teszik az egyén számára a foglalkoztatottság felé történő előrehaladást, a munkába állást, a foglalkoztatottság állapotának fenntartását és az életpályán való előrehaladást – összetett kérdés, amely az egyén személyes tulajdonságain, készségein, attitűdjén és motivációján kívül olyan egyéb külső befolyásoló tényezőktől is függ, amelyek kívül esnek az oktatási és képzési politika hatáskörén, ideértve például a munkaerő-piaci szabályozást, a demográfiai folyamatokat, a gazdaság szerkezetét és az általános gazdasági helyzetet.

A fentiek alapján, annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy az oktatási és képzési politikák hogyan segíthetnek növelni a sikeresen munkába állók arányát, valamint azoknak a végzetteknek (4) a munkaerő-piaci foglalkoztathatóságát, akik jelenleg nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben, a tagállamok az alábbi referenciaértékben állapodnak meg:

A cél uniós átlagban értendő, és nem jelent nemzeti célt az egyes tagállamok számára.

A referenciaérték lehetővé teszi a speciális alkategóriák szerinti bontást. Mindenekelőtt az ISCED (8)-szintekkel, az oktatási irányokkal, valamint az oktatási és képzési területekkel kapcsolatos adatokra épülő bontást kellene megvalósítani, ami lehetővé tenné többek között az általános, illetve szakoktatási vagy -képzési rendszerből kilépő, felső középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a felsőoktatásban végzettek teljesítménye közötti, az oktatási és képzési terület szerinti különbségtételt.

Ezenkívül célszerű elemezni azt is, hogy az oktatási és képzési területeknek és szinteknek mennyire felelnek meg azok az állások, amelyeket a végzettek a munkában töltött első éveikben töltenek be, és ennek során az iskolai végzettségre vonatkozó ISCED-kategóriákra lehetne hagyatkozni.

A fenti referenciaértéket a tagállamok és a Bizottság az „Oktatás és képzés 2020” kerettel kapcsolatos 2014-es közös jelentésében meg fogja vizsgálni és értékelni fogja annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e a mutatók felülvizsgálatára.

(1) HL C 119., 2009.5.28., 7. o.

(2) 10697/11.

(3) HL C 372., 2011.12.20., 31. o.

(4) E szöveg alkalmazásában a „végzett” szó minden olyan, a 20–34 éves korosztályhoz tartozó személyre vonatkozik, aki legalább felső középfokú vagy nem felsőfokú posztszekunder (ISCED 3 – ISCED 4, az ISCED 3 C short kivételével), illetve felsőfokú (ISCED 5 és 6) végzettséggel került ki az oktatásból vagy képzésből.

(5) Az oktatás 1997-ben készült egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) hét tág kategóriába sorolta az oktatási tevékenységeket. Ezek közül az ISCED 0–2 szintek és az ISCEC 3C short szint jelenti az alsó középfokú oktatást. A 2020-as cél megfelelő szintjeinek becslésekor csak a végzettek két kategóriáját vették figyelembe: a felső középfokú végzettséggel rendelkezőket (ISCED 3) és a nem felsőfokú posztszekunder végzettséggel rendelkezőket (ISCED 4), valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket (ISCED 5 és 6). A végzetteket arra kell ösztönözni, hogy az általános felső középfokú végzettség (ISCED 3A) megszerzését követően vegyenek részt további oktatásban és képzésben. A felső középfokúnál alacsonyabb végzettséggel (ISCED 0–2 és ISCED C3 short) rendelkező végzettek csoportját azért nem vették figyelembe a cél megállapításakor, mert az e kategóriába tartozó minta mérete csekély volt (a 20–34 éves korosztályban kevesen voltak azok, akik a felső középfokú végzettségnél alacsonyabb szinten hagyták el nemrég az iskolát), továbbá mert a tagállamok már 2003-ban megállapodtak abban, hogy 10 % alá csökkentik az oktatást és képzést idő előtt elhagyók számát a 18–24 éves korosztályban (ezt a célt az Európa 2020 stratégia is megerősítette).

(6) Azért lett az alsó korhatár 20 év, hogy a korosztály-kategória illeszkedjen az Európa 2020 stratégia foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt céljával bevezetett új korosztályhoz (20–64 évesek). Mivel a tanulók többsége Európa-szerte 18 és 20 éves kora között fejezi be felső középfokú (ISCED 3, az ISCED 3C short kivételével), illetve nem felsőfokú posztszekunder (ISCED 4) tanulmányait, ez az alsó korhatár várhatóan lehetővé teszi e csoport foglalkoztathatóságának elemzését 1, 2 és 3 évvel végzettségük megszerzését követően. A felső határ pedig azért lett 34 év, hogy összhangban álljon a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó jelenlegi referenciaértékkel, amelyet a 30–34 éves korosztályban vizsgálnak. Ez a felső határ ezért szintén alkalmasnak tűnik arra, hogy optimális mértékben lefedje a felsőfokú végzettséget frissen megszerzett csoportot (ISCED 5–6).

(7) Az 1, 2 vagy 3 éve végzett foglalkoztatott népességnek a teljes, jelenleg oktatásban vagy képzésben részt nem vevő 20–34 éves korosztályban képviselt aránya. Az oktatás vagy képzés bármilyen formájában részt vevő egyének nem számítanak bele ebbe az arányba annak biztosítása érdekében, hogy a csoport foglalkoztathatósága ne módosuljon azáltal, hogy az egyén jelenleg aktualizálja/növeli készségeit. Mivel hiányoznak a longitudinális adatok a végzettek foglalkoztatáshoz vezető útjának precíz mérésére, a végzettség megszerzését követő három év végének átlagát veszik figyelembe. Ez a megközelítés segít kiegyenlíteni azon rövid munkanélküliségi időszakok esetleges hatását, amelyek a foglalkoztatás kezdeti éveiben általánosak.

(8) Ahogy fentebb szerepel, az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) 1997-ben hét tág kategóriába sorolta az oktatási tevékenységeket (ISCED 0–6). Az ISCED 2011-et 2014-től használják majd valamennyi uniós oktatási adatforrásban, és ez már 9 szintet fog megkülönböztetni. Ez azt jelenti, hogy a felsőfokú oktatáson belül három szintet fognak megkülönböztetni (alap-, mester- és doktori képzés), valamint hogy az alsó és felső középfok határai pontosabban lesznek meghatározva.

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/16

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. június 14.

2012/C 169/05

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2551
JPY	Japán yen	99,51
DKK	Dán korona	7,4312
GBP	Angol font	0,80920
SEK	Svéd korona	8,8373
CHF	Svájci frank	1,2008
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,5070
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,540
HUF	Magyar forint	297,63
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6968
PLN	Lengyel zloty	4,3150
RON	Román lej	4,4578
TRY	Török líra	2,2890
AUD	Ausztrál dollár	1,2626
CAD	Kanadai dollár	1,2885
HKD	Hongkongi dollár	9,7379
NZD	Új-zélandi dollár	1,6143
SGD	Szingapúri dollár	1,6102
KRW	Dél-Koreai won	1 464,11
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,5901
CNY	Kínai renminbi	7,9411
HRK	Horvát kuna	7,5508
IDR	Indonéz rúpia	11 844,46
MYR	Maláj ringgit	3,9990
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,460
RUB	Orosz rubel	41,0070
THB	Thaiföldi baht	39,586
BRL	Brazil real	2,5912
MXN	Mexikói peso	17,6279
INR	Indiai rúpia	70,0530

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/19

Pályázati felhívás – EACEA/20/12

az egész életen át tartó tanulási program keretében

Az oktatás és képzés terén meghatározott uniós stratégiai célkitűzések végrehajtása (Oktatás és képzés 2020) (az érdekeltek közötti együttműködés; kísérletezés és innováció)

2012/C 169/08

A. rész –

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés (Oktatás és képzés 2020) nemzeti szintű végrehajtásához és tudatosításához nyújtott támogatás

B. rész –

A transzverzális oktatási és képzési politikával összefüggő, az Európa 2020 és az Oktatás és képzés 2020 programban megállapított prioritásokhoz kapcsolódó feladatok kidolgozása és végrehajtása terén folytatott transznacionális együttműködés keretében ikt-alapú innovatív tanulási környezetek (úgynevezett „kreatív tantermek”) megvalósításához nyújtott támogatás

1. Célkitűzések és leírás

A pályázati felhívás általános célkitűzése:

az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében (Oktatás és képzés 2020) meghatározott négy stratégiai célkitűzés (egész életen át tartó tanulás és mobilitás; minőség és hatékonyság; méltányosság, társadalmi kohézió és aktív polgári szerepvállalás; kreativitás és innováció) és a 2012–2014 tekintetében kitűzött stratégiai prioritások végrehajtásának előmozdítása az intézményi elkötelezettség, a koordináció és az érdekelt felekkel kialakított partnerségek nemzeti, regionális és helyi szintű javításán keresztül a következők útján:

—	a tudatosságnövelés és az intézményi elkötelezettség, a koordináció és az érdekelt felekkel kialakított partnerségek támogatása, különös figyelemmel az oktatás és képzés által az ifjúsági munkanélküliség megelőzésében és mérséklésében játszott szerepre (A. rész),

—

az Európa 2020 és az Oktatás és képzés 2020 programban megállapított prioritásokkal összhangban az innovatív szakpolitikai megközelítések kidolgozása és végrehajtása során megvalósuló transznacionális együttműködés (szakpolitikai kísérletezés, közös szakpolitika-tervezés, a bevált gyakorlatok cseréje és innováció) támogatása, különös tekintettel a „kreatív tantermekre” (B. rész).

A transznacionális együttműködés történhet nemzeti, regionális és/vagy helyi szinten, a tanulás különböző típusaira (formális, nem formális, informális) és szintjeire (iskola előtti, alap-, közép- és felsőfokú oktatás és képzés, felnőttképzés, alapszintű és folyamatos szakoktatás és -képzés) terjedhet ki, és más ágazatokhoz (például foglalkoztatás, vállalkozás) is kapcsolódhat.

2. Támogatható szervezetek

Erre a pályázati felhívásra az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő országokban székhellyel rendelkező szervezetek jelentkezhetnek.

A pályázatokat egy jogképességgel rendelkező jogi személynek kell benyújtania. Természetes személyek nem pályázhatnak támogatásra.

Kedvezményezettek lehetnek az oktatási és képzési, valamint az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikákért felelős nemzeti vagy regionális minisztériumok, továbbá egyéb hatóságok vagy közintézmények és az érdekelt felek olyan szervezetei, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó politikák kidolgozása és végrehajtása terén tevékenykednek. Az érdekelt felek szervezetei közé tartoznak azok az európai, nemzeti és regionális társulások és szervezetek, amelyek fő tevékenységei vagy feladatai közvetlenül kapcsolódnak valamely oktatási és képzési ágazathoz, különösen a szociális partnerszervezetek és más olyan nemzeti vagy regionális társulások, amelyek az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikák létrehozása és végrehajtása során valamely társadalmi csoport érdekeit képviselik.

E pályázati felhívás céljára közintézménynek minősül a tagállamok (részt vevő országok) által akkreditált valamennyi felsőoktatási intézmény, valamint minden olyan tanulási lehetőséget biztosító intézmény vagy szervezet, amelynek az elmúlt két évben éves bevételének legalább 50 %-a állami forrásokból származott (az európai uniós programtámogatások kivételével), vagy amely állami szervek vagy azok képviselőinek ellenőrzése alatt áll. Ezeknek a szervezeteknek (a pályázati csomaghoz mellékelt) aláírt nyilatkozattal kell igazolniuk, hogy szervezetük megfelel a közintézmény fogalma fenti meghatározásának. Az Ügynökség fenntartja a jogot, hogy kérje az említett nyilatkozat valódiságát igazoló dokumentumok benyújtását.

A.1. rész – Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés (Oktatás és képzés 2020) nemzeti szintű végrehajtásához és tudatosításához nyújtott, a hatóságok bevonását célzó támogatás

A támogatásra egy országból egy vagy több, az oktatási és képzési, valamint az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikákért (általános iskola előtti és iskolai oktatás, szakoktatás és szakképzés, felsőfokú oktatás és felnőttképzés) felelős nemzeti vagy regionális hatóság, valamint az ilyen hatóságok által kijelölt, a jelentkezésre jogosult egyéb közintézmények nyújthatnak be pályázatot. Az illetékes hatóságok által aláírt kijelölő level(ek)et a pályázat nyomtatott változatával együtt kell benyújtani.

A.2. rész – Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés (Oktatás és képzés 2020) nemzeti szintű végrehajtásához és tudatosításához nyújtott, az érdekelt feleket tömörítő szervezetek bevonását célzó támogatás

Pályázatot kizárólag a három vagy több, az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikák kidolgozásában és végrehajtásában közvetlenül részt vevő szervezetből álló nemzeti partnerségi csoportok nyújthatnak be.

B. rész – A transzverzális oktatási és képzési politikával összefüggő, az Európa 2020 és az Oktatás és képzés 2020 programban megállapított prioritásokhoz kapcsolódó feladatok kidolgozása és végrehajtása terén folytatott transznacionális együttműködés keretében ikt-alapú innovatív tanulási környezetek (úgynevezett „kreatív tantermek”) megvalósításához nyújtott támogatás

A támogatásra csak az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikák kidolgozásában és végrehajtásában közvetlenül részt vevő nemzeti vagy regionális minisztériumok, valamint az ilyen minisztériumok által a jelentkezésre kijelölt egyéb szervezetek nyújthatnak be pályázatot.

A transznacionális partnerségi csoportoknak három vagy több támogatásra jogosult ország legalább öt szervezetét kell tömöríteniük. Országonként legalább az egyik partnernek az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikák kidolgozásában és végrehajtásában közvetlenül részt vevő nemzeti vagy regionális minisztériumnak vagy egy ilyen minisztérium által a jelentkezésre kijelölt egyéb szervezetnek kell lennie.

A megbízó minisztérium(ok) által aláírt kijelölő level(ek)et a pályázat nyomtatott változatával együtt kell benyújtani.

Pályázatot azok a szervezetek (többek között a partnerszervezetek) nyújthatnak be, amelyek az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő országokban rendelkeznek székhellyel:

—	az EU 27 tagállama,

—	az EFTA-EGT három tagországa: Izland, Liechtenstein és Norvégia,

—	tagjelölt országok: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Törökország,

—

Svájc.

Harmadik országok ebben a programban nem vehetnek részt.

A partnerségi csoport legalább egyik országának uniós tagállamnak kell lennie (ez csak a pályázat B. részére vonatkozik).

3. Támogatható tevékenységek

A pályázat e részének keretében finanszírozandó tevékenységek (egyedi célkitűzések) a következők:

—

Az Oktatás és képzés 2020 stratégia négy stratégiai célkitűzésének végrehajtásával kapcsolatos nemzeti vitákat és párbeszédeket támogató tudatosságnövelő tevékenységek (így nemzeti vagy regionális konferenciák, szemináriumok vagy műhelyfoglalkozások), amelyek azt vizsgálják, hogyan segíthetik az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos eszközök és szolgáltatások a fiatalokat a munkaerő-piaci érvényesüléshez megfelelő készségek és kompetenciák elsajátításában.

—

Olyan érdekelt feleket tömörítő fórumok és egyéb tevékenységek kialakítása, amelyek nemzeti szinten hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulásra irányuló, a fiatalok számára a munkaerő-piaci érvényesüléshez megfelelő készségek és kompetenciák biztosítását célzó, koherens és átfogó nemzeti stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának jobb összefogásához és koordinálásához.

—

Olyan eszközök vagy referenciaanyagok (pl. tájékoztató tevékenységek, médiakampányok, reklámesemények stb.) terjesztése és ismertségük növelése az Oktatás és képzés 2020 program keretén belül, amelyek középpontjában azok az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos eszközök és szolgáltatások állnak, amelyek – például a nem formális és informális tanulás igazolása, pályaválasztási tanácsadás, képesítési keretrendszerek vagy mobilitás révén – jobb alternatív tanulási utakat biztosíthatnak a fiataloknak és az alacsonyan képzett felnőtteknek a munkaerő-piaci érvényesüléshez megfelelő készségek és kompetenciák megszerzéséhez.

—

Az oktatás és képzés nyílt koordinációs módszerének az Oktatás és képzés 2020 stratégia keretén belül, nemzeti szinten való kidolgozását és végrehajtását célzó meglévő nemzeti programokhoz kapcsolódó nyomon követési tevékenység, amely kifejezetten a fiatalokra és az alacsony képzettségű vagy képzettséggel nem rendelkező felnőttekre irányul.

A pályázat e részének keretében finanszírozandó tevékenységek (egyedi célkitűzések) a következők:

—

A pályázat e részének keretében finanszírozandó tevékenységek (egyedi célkitűzések) a következők:

—

Illetékes hatóságokat, érdekelt feleket és kutatóintézeteket tömörítő transznacionális partnerségi csoportok által végzett szakpolitikai kísérleti tevékenység. A fellépéseknek nem átfogó témákkal kell foglalkozniuk, hanem konkrét közös szakpolitikai problémákra kell irányulniuk. Kellő hangsúlyt kell helyezni egy szilárd tényadatbázis létrehozására, valamint a „kreatív tantermi” környezet kapcsán végzett számos kísérlethez megfelelő nyomon követési, értékelési és jelentéstételi eljárások biztosítására.

—	Innovatív eszközök és gyakorlatok közös fejlesztése és tesztelése a reprezentatív kritikus tömeg eléréséhez elegendő számú oktatási intézmény bevonásával folytatott kísérleteken keresztül.

—

A kísérletek eredményességének, hatékonyságának és generalizációs feltételeinek szakpolitikai szempontú elemzésére, valamint a tanulságok és a bevált gyakorlatok transznacionális átadására (társaktól való tanulás), többek között a szakpolitikák kidolgozását és a végrehajtást közvetlenül támogató elemzések, konferenciák és szemináriumok létrehozására irányuló fellépések.

—	Az eredmények nemzeti és nemzetközi szintű terjesztésére, valamint a különböző oktatási és képzési rendszerek és politikák közötti átruházhatóság elősegítésére irányuló fellépések.

Az A. és B. rész esetében:

A tevékenységeket 2013. március 1. és 2013. május 31. között kell megkezdeni.

A projektek előírt időtartama az A. rész esetében 12 hónap, a B. rész esetében 24 hónap. Az e pályázati felhívásban meghatározottól eltérő időtartamú projektekre benyújtott pályázatok elfogadására nincs mód.

A támogathatósági időszak maximális időtartamon túli meghosszabbítása nem lehetséges. Mindamellett, amennyiben a megállapodás aláírása és a projekt megkezdése után a kedvezményezett számára – rajta kívül álló, kellően megalapozott okokból – lehetetlenné válik a projekt tervezett időszakon belüli végrehajtása, engedélyezhető a támogathatósági időszak meghosszabbítása. A hosszabbítás időtartama az A. rész esetében legfeljebb 3 hónap, a B. rész esetében legfeljebb 6 hónap lehet, amennyiben azt a megállapodásban előírt határidőn belül kérelmezik. A projektek maximális időtartama így az A. rész esetében 15 hónap, a B. rész esetében 30 hónap.

A konzorciumoknak költségvetésük kidolgozása és a tervezés során számolniuk kell azzal, hogy a projektidőszak alatt két brüsszeli találkozóra kerül sor: egy valamennyi sikeres projekt részvételével megrendezendő induló találkozóra, valamint egy további nyomon követési találkozóra (amelyet az Ügynökség a projekt időtartama alatt indítványozhat). A konzorciumoknak előreláthatólag legfeljebb két-két fővel kell képviseltetniük magukat.

4. Az odaítélés kritériumai

A támogatható pályázatok értékelése a következő szempontok alapján történik:

A. rész – Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés (Oktatás és képzés 2020) nemzeti szintű végrehajtásához és tudatosításához nyújtott támogatás

1. Megfelelőség:: a pályázati felhívás alapján a célkitűzések világosak, reálisak és lényeges kérdésekre és célcsoportokra, köztük az egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában érintett fő érdekelt felek széles körére – többek között a szakpolitikák kidolgozóira, döntéshozókra, szakemberekre, szolgáltatókra, szociális partnerekre, a civil társadalom képviselőire és tanulókra – irányulnak (30 %).

2. A tevékenységi terv minősége: a munkaszervezés világos és a célkitűzések eléréséhez megfelelő; a feladatok/tevékenységek meghatározása lehetővé teszi az eredmények időben és a költségvetés betartásával történő elérését (10 %).

3. A módszertan minősége: a javasolt eszközök és gyakorlati megközelítések következetesek és a világosan meghatározott célcsoportok beazonosított igényeinek teljesítéséhez megfelelőek (10 %).

4. A projekt-munkacsoport minősége: a projekt-munkacsoport magában tömöríti a tevékenységi terv valamennyi vonatkozásának megvalósításához szükséges szakmai jártasságot, elismert szaktudást és szakértelmet, valamint a csoporttagok közötti feladatmegosztás megfelelő (10 %).

5. A költség-haszon arány: az előirányzott költségvetéshez kapcsolódó tervezett tevékenységeket tekintve a támogatási pályázat gazdaságilag előnyös (10 %).

6. Hatás: a projekt érintett célcsoportokra és -rendszerekre gyakorolt előre látható hatásai egyértelműen meghatározottak, és összhangban vannak a kitűzött célokkal; az intézkedések kialakításuknak köszönhetően képesek biztosítani e hatások elérését. A tevékenységek várhatóan jelentős eredményekkel járnak (20 %).

7. A valorizációs terv minősége (az eredmények széles körben való megismertetése és kiaknázása): a tervezett terjesztési és az eredmények kiaknázását célzó tevékenységek milyen mértékben biztosítják az eredményeknek a javaslatban foglalt szereplők körén túli, valamint a projekt élettartama alatti és azon túli optimális felhasználását (10 %).

1. Megfelelőség: a pályázati felhívás alapján a célkitűzések világosak, reálisak és lényeges kérdésekre és célcsoportokra, köztük az egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában érintett fő érdekelt felek széles körére – többek között a szakpolitikák kidolgozóira, döntéshozókra, szakemberekre, szolgáltatókra, szociális partnerekre, a civil társadalom képviselőire és tanulókra – irányulnak (30 %).

2. A tevékenységi terv minősége: a munkaszervezés világos és a célkitűzések eléréséhez megfelelő; a feladatok/tevékenységek elosztása a partnerek között lehetővé teszi az eredmények időben és a költségvetés betartásával történő elérését (10 %).

3. A módszertan minősége: a javasolt eszközök és gyakorlati megközelítések következetesek, innovatívak és a világosan meghatározott célcsoportok beazonosított igényeinek teljesítéséhez megfelelőek (10 %).

4. A konzorcium minősége: a konzorcium magában tömöríti a tevékenységi terv valamennyi vonatkozásának megvalósításához szükséges szakmai jártasságot, elismert szaktudást és szakértelmet, valamint a partnerek közötti feladatmegosztás megfelelő (10 %).

5. A költség-haszon arány: az előirányzott költségvetéshez kapcsolódó tervezett tevékenységeket tekintve a támogatási pályázat gazdaságilag előnyös (10 %).

6. Hatás és európai hozzáadott érték: a projekt érintett célcsoportokra és -rendszerekre gyakorolt előre látható hatásai egyértelműen meghatározottak, és összhangban vannak a kitűzött célokkal; az intézkedések kialakításuknak köszönhetően képesek biztosítani e hatások elérését. A tevékenységek várhatóan jelentős eredményekkel járnak, és – a nemzeti, regionális vagy helyi megközelítéseken felül – az európai szintű együttműködés szükségessége és előnyös volta egyértelműen bizonyított (20 %).

5. Költségvetés

A projektek társfinanszírozására előirányzott teljes költségvetés 3,8 millió EUR.

Az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a teljes támogatható költség 75 %-át.

A projektenként odaítélhető maximális támogatási összeg az A. rész (A.1. és A.2.) esetében 120 000 EUR, a B. rész esetében 800 000 EUR.

Az Ügynökség a rendelkezésre álló összeget az alábbi indikatív arányban szándékozik elosztani: 1 500 000 EUR az A. részre és 2 300 000 EUR a B. részre. A végleges elosztás azonban az A. és B. részre beérkezett pályázatok számától és minőségétől függ.

Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló teljes támogatási keretet.

6. A pályázatok benyújtási határideje

Csak a hiánytalanul kitöltött, helyesen dátumozott, kiegyensúlyozott költségvetést (bevétel/kiadás) tartalmazó, online benyújtott (eredeti példány), valamint a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásával ellátott hivatalos pályázati űrlapokat fogadjuk el.

Határidő: 2012. október 1., hétfő, (közép-európai idő szerint) déli 12.00 óra.

Kizárólag azokat a pályázatokat vesszük figyelembe, amelyek minden kötelező dokumentumot tartalmaznak, és a határidő lejárta előtt érkeznek be.

A hiánytalan pályázat az alábbiakat tartalmazza:

—	Egy eredeti pályázati csomag (az e-űrlap és négy melléklete), amelyet az e-űrlap használati útmutatójában leírtak szerint online kell benyújtani. Ez a változat valamennyi mellékletével együtt a törzspéldány.

—

Közvetlenül a határidőt követően egy nyomtatott változatot is be kell nyújtani, amely a következőket tartalmazza:

—	a pályázati csomag – a benyújtott e-űrlap (a kapott hivatkozási számmal együtt) és valamennyi melléklete (beleértve az eredeti aláírással ellátott nyilatkozatot) – nyomtatott példánya,

—

az A.1. és B. rész esetében (adott esetben): a hatóság/minisztérium által aláírt kijelölő level(ek)et a pályázat nyomtatott változatával együtt kell benyújtani. A leveleknek a megadott mintát kell követniük. A jelentkezéskor elfogadható a kijelölő levelek aláírt szkennelt vagy faxváltozata, a megállapodás megkötésekor azonban rendelkezésre kell állniuk az eredeti példányoknak. Kijelölő levél hiányában a pályázatot nem támogathatónak minősíthetik,

—

megbízólevél valamennyi partnertől (több kedvezményezettel bíró megállapodások esetében, azaz egynél több résztvevő esetén). A leveleknek a megadott mintát kell követniük. A jelentkezéskor elfogadható a megbízólevelek aláírt szkennelt vagy faxváltozata, a megállapodás megkötésekor azonban rendelkezésre kell állniuk az eredeti példányoknak,

—	a jogi személy meglétének igazolása (az alapító okirat és/vagy a hivatalos bejegyzési dokumentumok másolata),

—	az utolsó pénzügyi évre vonatkozó éves elszámolás,

—	pénzügyi kapacitás űrlap (csak magánszervezetek esetén),

—	pénzügyi azonosító űrlap,

—	héa-nyilvántartási igazolás (adott esetben).

A nyomtatott változatot közvetlenül az online benyújtást követően rendes vagy ajánlott postai levélként kell eljuttatni a következő címre:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Unit P9 — Lifelong Learning: Eurydice and Policy Support

Key Activity 1 — ECET

Call for proposals EACEA/20/12 („Part A.1” vagy „Part A.2” vagy „Part B”) (válassza ki a megfelelőt)

BOU2 01/055

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

A határidőn túl benyújtott pályázatokat nem vesszük figyelembe.

Nem fogadhatók el a faxon vagy csak e-mailben benyújtott pályázatok.

7. További információ

A pályázati felhívás részletes útmutatója és a pályázati csomag az alábbi honlapról tölthető le:

http://eacea.ec.europa.eu/llp/funding/2012/call_ecet_2012_en.php

A pályázatokat a megfelelő pályázati űrlapon kell benyújtani a részletes útmutatóban előírt valamennyi melléklettel és információval együtt.

15.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/25

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 169/09

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„STORNOWAY BLACK PUDDING”

EK-sz.: UK-PGI-0005-0876-03.05.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Név:

„Stornoway Black Pudding”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Egyesült Királyság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.2. osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Stornoway Black Pudding” a skóciai Külső-Hebridákon található Lewis-sziget fővárosának, Stornoway-nek az egyedülálló véres hurkája. Színe nyersen a ragyogó, sötét vörösesbarnától a sötétbarnáig terjed, ami az egyedi helyi receptek szerint eltérő lehet.

A következő összetevőket használják a „Stornoway Black Pudding” előállításához:

—	Marhafaggyú

—

Zabdara

—

Hagyma

—	Juh-, tehén- vagy sertésvér

—	Víz – amennyiben szárított vért használnak

—

Só

—

Bors

—	Műbél vagy természetes bél

Semmilyen más fűszer nem megengedett, valamint a „Stornoway Black Pudding”-ban nem lehet mesterséges színezék, mesterséges ízesítő, tömegnövelő szer, illetve tartósítószer.

Eredeti formájukban, 52–72 mm átmérőjű, hengeres, „kolbászalakú” hurkaként állítják elő, amely hossza 150–500 mm, tömege pedig 0,5–1,36 kg-ig terjed és bélbe töltik. A különböző fogyasztói igényeknek megfelelően azonban más formában és méretben is előállítható, például hurok formájában vagy szeletelve.

Szaftos és tömör, jól kivehető, de mégis kicsiny zsírrészecskék vannak benne. A „Stornoway Black Pudding”-ban használt skót zabdara adja a kellemes, darabos textúráját.

A „Stornoway Black Pudding” jól megtartja formáját a teljes főzési folyamat alatt. Miután megfőzték, majdnem feketének tűnik, vágásnál pedig nagyon könnyen szétválik, de nem morzsálódik jelentősen. Húsos íze szaftos, dús, testes, ízletes, kellemesen ízesített – de nem fűszeres –, nem zsíros, kellemes szájízt és tiszta utóízt hagy maga után.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

Az alkalmazott receptek a hagyományok és az örökség szerint valamelyest eltérnek. Egyes receptek finomra aprított összetevőket, míg mások durvábban aprítottakat írnak elő, amiből jelentéktelen eltérések adódnak a vizuális megjelenésben, illetve a textúrában, a termelők egyedi receptjétől függően. A receptek alapján a hurkák elkészítéséhez használt egyes összetevők százalékában is tapasztalható nagyon csekély eltérés.

A „Stornoway Black Pudding”-hoz felhasznált összetevők százalékának az alábbi tartományokba kell esnie:

—	Marhafaggyú – minimum 37 % – maximum 50 %

—	Zabdara – minimum 16 % – maximum 20 %

—	Hagyma – minimum 15 % – maximum 18 %

—	Juh-, tehén- vagy sertésvér – minimum 12 % – maximum 26 %

—	Víz – amennyiben szárított vért használnak

—	Só – minimum 0,6 % – maximum 2 %

—	Bors – minimum 0,4 % - maximum 2 %

—	Bél, lehet műbél vagy természetes – Átmérő – 52–72 mm, Hossz – 150–500 mm

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

Tárgytalan.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

A „Stornoway Black Pudding” előkészítésének és előállításának valamennyi szakasza a területen belül kell, hogy történjen, beleértve:

—	a faggyú előkészítését,

—	az összetevők keverését,

—	a műbelek töltését,

—	a hurkák főzését és hűtését is.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Tárgytalan.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Tárgytalan.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Lewisszigetén Stornoway városa, valamint a „Stornoway Trust” területéhez tartozó községek.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A „crofting”, vagyis a kis bérelt gazdaságok egyedülállóan Skóciára jellemző formája évszázadok óta a szigeti élet támaszai a Lewis-szigeten. Csak az elmúlt, körülbelül 40 évben kezdtek a bérlők (crofter) más munkát vállalni a bérelt telkükön (croft) kívül, és váltak részidős „crofterekké”. A crofting kifejezetten önellátásra irányuló gazdaság, a stornoway-i bérlők kis számú juhot és/vagy sertést és tehenet tartottak és gondoskodniuk kellett arról, hogy az állatok minden részét teljes mértékben hasznosítsák. Amikor az állatok leölésére került sor, a crofterek közösen látták el a feladatot, és abban az időben, amikor még nem voltak hűtőgépek, megosztották a húst a szomszédokkal, akik a szívességet egy későbbi időpontban viszonozták, ezáltal biztosítva a húsellátást a hosszú tél során.

A „Marag Dubh” készítéséhez – a véres hurka skót kelta neve; a dubh „feketét” jelent, mint az angol „black” – leölték az állatot, a vérét pedig összegyűjtötték és megőrizték. A zsigereket eltávolították és a tenger sós vizével letisztították. Ezt követően visszavitték a croftra, kifordították és egy mosogatómedencébe, hideg vízbe helyezték, de még mielőtt 24 órára letakarták volna, tengervizet és sót adtak hozzá. Ekkor a zsigereket hideg, majd forró vízben leöblítették. Ez a hosszas folyamat megpuhította a gyomorfalat, lehetővé téve a bérlők számára, hogy a zsigereket tisztára kaparják, ami gyönyörű fehérré és tisztává tette azokat. A zsigerek egésze legalább öt Marag Dubh-hoz való belet szolgáltatott – a (bendőből készülő) Deasainnhoz, a Broghoz (vagy csizmához), a Curachd an Righ-hez (király koronájához) és két hosszú hurkához, amit a csípőbélnél vágtak el és kötöttek meg.

A bérlők nem engedhették meg maguknak, hogy húst pazaroljanak, ezért ugyanazt az ételt ették minden nap, amíg el nem fogyott. A hurkák bőséges vasforrást biztosítottak, valamint a crofterek étrendjének nagyon fontos részei voltak és Stornoway népessége számára mindmáig azok maradtak. A „Stornoway Black Pudding”-ban használt skót zabdara adja a kellemes, darabos textúráját. Olyan hideg égtájakon, mint a Hebridák, a faggyút a magas kalóriatartalma télen ideális étellé teszi.

A „Stornoway Black Pudding” előállítása sok kézügyességet igénylő készséget tesz szükségessé, mint például a következőket:

—	a marhafaggyú elkészítése magában foglalja a faggyú tisztítását és megfelelő méretben történő elkészítését,

—	a száraz összetevők keverése az összetevők gondos mérését teszi szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a keverék általános konzisztenciája megfelelően tömör sűrűségű legyen – ez egy szakképzettséget igénylő eljárás, ami a hentes szemmel és szakértelemmel végzett megítélésén alapszik,

—	a beleket géppel és kézi segédlettel töltik, egyes hurkákat ezt követően kézzel kötnek meg,

—	a hurkák főzése és hűtése – miután megfőzték a hurkákat, azokat egyenként akasztják fel, hogy lehűljenek.

A szóban forgó készségek helyben alakultak ki, és azokat nemzedékről nemzedékre adták tovább, ami a „Stornoway Black Pudding” hagyományos tulajdonságainak megőrzését eredményezte.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Stornoway Black Pudding” olyan szempontból egyedülálló, hogy mennyiség szerinti sorrendben csak az alábbi összetevőket használják hozzá: marhafaggyú, zabdara, hagyma, vér (víz hozzáadásával, amennyiben szárított vért használnak), só és bors. Nincs benne mesterséges színezék, mesterséges ízesítő, tömegnövelő szer, illetve tartósítószer. Színe nyersen a ragyogó, sötét vörösesbarnától a sötétbarnáig terjed.

Szemben más regionális véres hurkákkal, a „Stornoway Black Pudding”-ban a marhafaggyú az egyik fő összetevő. A faggyú a szarvasmarha veséje és vesepecsenyéje körüli zsír. 45–50 Celsius-fok, vagyis alacsony az olvadási pontja, ami azt jelenti, hogy könnyen használható hurkák készítésére szilárd állapotában, de pároláskor vagy főzéskor felolvad. Bár a faggyú szinte íztelen, a hozzáadott összetevők ízét fokozza és a hurkák textúráját is könnyebbé teszi. Olyan hideg égtájakon, mint a Hebridák, a faggyút a magas kalóriatartalma télen ideális étellé teszi. Az a fajta zabdara, amit Skóciában termesztenek és készítenek, kellemes, darabos textúrát ad a „Stornoway Black Pudding”-nak.

A „Stornoway Black Pudding” alapreceptje az évek során változatlan maradt – még mindig csak marhafaggyút, zabdarát, hagymát, vért, sót és borsot tartalmaz, de az előállítási módszereknek meg kellett változniuk, mivel fokozottabb higiéniai szabályozás lépett életbe, és a hurkák iránti kereslet is megnőtt. A „Stornoway Black Pudding” készítésekor az előállítás egyes lépései jelentős szakismeretet igényelnek. A marhafaggyút kézzel kell előkészíteni ahhoz, hogy biztosítható legyen a darabok következetesen vékony szeletekre történő felvágása. Továbbá először a száraz összetevőket keverik össze, akár kézzel, akár géppel, mielőtt vizet adnának hozzá és kevernének bele. A termék állagának biztosítására – amely egy sűrű zabkásaszerű állag, amelyet még lehet keverni, de csak némi erőfeszítéssel – a teljes folyamat során nagyon gondosan mérik az összes összetevőt. Ezt követően a keverék egy kolbásztöltőgépbe kerül, amely a tölteléket a belekbe tölti. A hurkákat úgy töltik meg, hogy a belet kézzel helyezik a gép csövére. A hús áramlásának szabályozását is kézzel végzik. A végeket ekkor vagy zsinórral kézzel megkötik, vagy géppel összekapcsolják. Miután megfőzték, minden egyes hurkát külön akasztanak fel egy tartószerkezetre, hűtés céljából.

A „Stornoway Black Pudding” a teljes főzési folyamat alatt jól megőrzi a formáját, akár a belében főzik meg, akár anélkül. Miután megfőzték, majdnem feketének tűnik, vágásnál pedig nagyon könnyen szétválik, de nem morzsálódik jelentősen. Húsos íze szaftos, dús, testes, ízletes, kellemesen ízesített – de nem fűszeres –, nem zsíros, kellemes szájízt és tiszta utóízt hagy maga után.

Hentesek továbbra is készítik ezt a jellegzetes helyi terméket olyan recepteket felhasználva, amelyeket nemzedékről nemzedékre adtak tovább, miközben a termék megőrizte azokat a hagyományos jellemző tulajdonságait, amelyeket a termék egyedi összetevői és textúrája adnak.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „crofting”, vagyis a kis bérelt gazdaságok egyedülállóan Skóciára jellemző formája évszázadok óta a szigeti élet támaszai a Lewis-szigeten. A bérlők nem engedhették meg maguknak, hogy húst pazaroljanak, ezért ugyanazt az ételt ették minden nap, amíg el nem fogyott. A hurkák bőséges vasforrást biztosítottak, valamint az crofterek étrendjének nagyon fontos részei voltak és Stornoway népessége számára mindmáig azok maradtak.

A „Stornoway Black Pudding” olyan szempontból egyedülálló, hogy mennyiség szerinti sorrendben csak az alábbi összetevőket használják hozzá: marhafaggyú, zabdara, hagyma, vér, só és bors, víz hozzáadásával. Nincs benne mesterséges színezék, mesterséges ízesítő, tömegnövelő szer, illetve tartósítószer.

Szemben más regionális véres hurkákkal, a „Stornoway Black Pudding”-ban a marhafaggyú az egyik fő összetevő. A faggyú a szarvasmarha veséje és vesepecsenyéje körüli zsír. 45–50 Celsius-fok, vagyis alacsony az olvadási pontja, ami azt jelenti, hogy könnyen használható hurkák készítésére szilárd állapotában, de pároláskor vagy főzéskor felolvad. Bár a faggyú szinte íztelen, a hozzáadott összetevők ízét fokozza és a hurkák textúráját is könnyebbé teszi. A regionális véres hurkák többségét sertésből származó vér felhasználásával készítik. A Stornoway Black Puddinghoz azonban juh, tehén vagy sertés vérét használják, a vért pedig, amennyiben lehetséges, a sziget helyi vágóhídjáról szerzik be.

A Stornoway Black Pudding Producers’ Associationt alkotó stornoway-i hentesek közül néhányan 1931 óta készítik és értékesítik hurkáikat. A „Stornoway Black Pudding”-ot azóta értékesítik ezen a néven. A hentesek szövetkezetben használták a „Stornoway Black Pudding” nevet, és törekedtek az előállítás során a magas színvonal fenntartására, valamint a hebridáki örökséghez való kapcsolat megőrzésére. Ennek eredményeképp, az íze és minősége miatt a hurka egyre inkább nemzetközi hírnévre tett szert, és ma már az Egyesült Királyság egyik vezető ínyenc hurkájaként ismerik. A termék a hagyományosan alapvető „crofting ételként” ismert élelmiszerből mára sikeresen világhírű ínyencséggé vált.

A „Stornoway Black Pudding” elválaszthatatlanul kapcsolódik a terület turizmusához, a látogatók gyakran mint ajándéktárgyat vagy mint a „szigetek ízét” vásárolják. A márkát és a Stornoway területével való kapcsolatot világszerte felismerik. A Skóciával foglalkozó útikönyvek többsége Lewisszigetével kapcsolatosan említi a Marag Dubh-ot. A Google-on is több száz bejegyzés említi a kapcsolatot. A Hebridákon a látogatók számában növekedést tapasztalnak, és a terület turizmusát fellendítette a sikeres televíziós szereplés például olyan műsorokban, mint Monty Hall „Great Hebridean Escape” című műsora. A hurka szerepelt a National Geographic 2010. januári számában, valamint a Visit Scotland 2010. évi „Homecoming Campaign”-jének is lényeges része volt.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.archive.defra.gov.uk/foodfarm/food/industry/regional/foodname/products/documents/stornoway-black-pudding-pgi.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.169.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 169

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. június 15.

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Parlament
2012/C 169/07	PE/158/S számú álláshirdetés	18

	Európai Bizottság
2012/C 169/08	Pályázati felhívás – EACEA/20/12 – az egész életen át tartó tanulási program keretében – Az oktatás és képzés terén meghatározott uniós stratégiai célkitűzések végrehajtása (Oktatás és képzés 2020) (az érdekeltek közötti együttműködés; kísérletezés és innováció)	19

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2012/C 169/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	25

A kontingens tételszáma	A 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban)
09.4212	9 891 500
09.4214	6 597 950
09.4217	690 000
09.4218	3 478 800

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2012/C 169/01	A Tanács 2012. május 11-i következtetései a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek előmozdításáról	1

2012/C 169/02	A Tanács 2012. május 10-i következtetései a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről	5

2012/C 169/03	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében 2012. május 10-i ülésező képviselői által elfogadott következtetések a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemről	9

2012/C 169/04	A Tanács 2012. május 11-i következtetései az oktatásból és képzésből kilépő végzettek foglalkoztathatóságáról	11

	Európai Bizottság
2012/C 169/05	Euroátváltási árfolyamok	16

2012/C 169/06	A Bizottság közleménye a Közösség által megnyitott, a baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó egyes kontingensek keretében a 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről	17