ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.152.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
55. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
IV Tájékoztatások |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
Európai Bizottság |
|
2012/C 152/01 |
||
2012/C 152/02 |
||
2012/C 152/03 |
A meghallgató tisztviselő kinevezése egyes kereskedelmi eljárásokban |
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
|
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Európai Bizottság
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/1 |
Euroátváltási árfolyamok (1)
2012. május 28.
2012/C 152/01
1 euro =
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,2566 |
JPY |
Japán yen |
99,75 |
DKK |
Dán korona |
7,4303 |
GBP |
Angol font |
0,8001 |
SEK |
Svéd korona |
8,9982 |
CHF |
Svájci frank |
1,2019 |
ISK |
Izlandi korona |
|
NOK |
Norvég korona |
7,5359 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CZK |
Cseh korona |
25,309 |
HUF |
Magyar forint |
298,38 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,698 |
PLN |
Lengyel zloty |
4,3394 |
RON |
Román lej |
4,468 |
TRY |
Török líra |
2,3074 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,274 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,2871 |
HKD |
Hongkongi dollár |
9,7542 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,6477 |
SGD |
Szingapúri dollár |
1,6038 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 483,09 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
10,461 |
CNY |
Kínai renminbi |
7,956 |
HRK |
Horvát kuna |
7,5576 |
IDR |
Indonéz rúpia |
11 814,52 |
MYR |
Maláj ringgit |
3,9495 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
54,662 |
RUB |
Orosz rubel |
40,116 |
THB |
Thaiföldi baht |
39,721 |
BRL |
Brazil real |
2,4826 |
MXN |
Mexikói peso |
17,517 |
INR |
Indiai rúpia |
69,345 |
(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/2 |
Euroátváltási árfolyamok (1)
2012. május 29.
2012/C 152/02
1 euro =
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,2523 |
JPY |
Japán yen |
99,64 |
DKK |
Dán korona |
7,4307 |
GBP |
Angol font |
0,79940 |
SEK |
Svéd korona |
8,9865 |
CHF |
Svájci frank |
1,2015 |
ISK |
Izlandi korona |
|
NOK |
Norvég korona |
7,5205 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CZK |
Cseh korona |
25,512 |
HUF |
Magyar forint |
297,90 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,6983 |
PLN |
Lengyel zloty |
4,3610 |
RON |
Román lej |
4,4653 |
TRY |
Török líra |
2,3008 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,2737 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,2835 |
HKD |
Hongkongi dollár |
9,7224 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,6481 |
SGD |
Szingapúri dollár |
1,6001 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 472,72 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
10,4489 |
CNY |
Kínai renminbi |
7,9301 |
HRK |
Horvát kuna |
7,5700 |
IDR |
Indonéz rúpia |
11 886,57 |
MYR |
Maláj ringgit |
3,9531 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
54,305 |
RUB |
Orosz rubel |
40,3170 |
THB |
Thaiföldi baht |
39,735 |
BRL |
Brazil real |
2,4846 |
MXN |
Mexikói peso |
17,4445 |
INR |
Indiai rúpia |
69,7220 |
(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/3 |
A meghallgató tisztviselő kinevezése egyes kereskedelmi eljárásokban
2012/C 152/03
Az Európai Bizottság elnökének a meghallgató tisztviselő egyes kereskedelmi eljárásokban ellátandó feladatairól és megbízatásáról szóló, 2012. február 29-i határozata (HL L 107., 2012.4.19., 5. o.) 3. cikkének megfelelően a Bizottság 2012. május 1-jei hatállyal meghallgató tisztviselőnek nevezte ki Dominique AVOT-t.
V Hirdetmények
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
Európai Bizottság
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/4 |
A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti értesítés a Landsbanki Íslands hf. hitelezőinek gyűléséről
2012/C 152/04
HITELEZŐK GYŰLÉSE
2012. május 31-én (csütörtök) délelőtt 9:00 órakor a Landsbanki Íslands hf. (Cégjegyzékszám: 540291-2259) felszámolási eljárásában érintett hitelezők gyűlésére kerül sor. A gyűlés helyszíne: Hilton Hotel Nordica, Suðurlandsbraut 2, Reykjavík.
Az ülés napirendje:
1. |
A napirend jóváhagyása, az ülést levezető elnök és a titkárság megválasztása. |
2. |
A felszámolási eljárás állása és beszámoló a legutóbbi hitelezői gyűlés óta tett érdemi intézkedésekről. |
3. |
A 2012. első negyedévi pénzügyi helyzet. |
4. |
A beterjesztett követelésekkel kapcsolatos jogviták, és egyéb bírósági ügyek. |
5. |
A felszámoló bizottság határozatainak ismertetése a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. sz. módosított törvény 102. cikkének hatodik bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a hitelezők felé teljesített részleges kifizetésekről. |
6. |
A hitelezőknek lehetőségük lesz kifogást emelni a felszámoló bizottság által a napirend 5. pontjában említett részleges kifizetések tekintetében alkalmazott referencia-árfolyamokkal kapcsolatban. Amennyiben ilyen kifogás nem merül fel, a határozatok véglegesnek tekintendők. |
7. |
Egyéb kérdések megvitatása. |
Az ülés izlandi nyelven zajlik angol tolmácsolással. A gyűlésen azok a felek vehetnek részt, akik véglegesen még nem elutasított követelést nyújtottak be a bankkal szemben, továbbá azon felek, akik részére ilyen követelést törvényesen átruháztak.
Reykjavík, 2012. május 15-én.
a Landsbanki Íslands hf. felszámoló bizottsága
Halldór H. BACKMAN, a Legfelsőbb Bíróság ügyésze
Herdís HALLMARSDÓTTIR, a Legfelsőbb Bíróság ügyésze
Kristinn BJARNASON, a Legfelsőbb Bíróság ügyésze
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/5 |
Felhívás szándéknyilatkozat benyújtására az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) tudományos bizottságában való tagságra
Hivatkozási: CEI-SCIE-2012
2012/C 152/05
1. AZ ÜGYNÖKSÉG
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az Európai Unió bécsi székhelyű (Ausztria) tanácsadó szerve (1).
Az FRA célja, hogy a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában (2).
Az Ügynökség az alapjogok helyzetét vizsgálja az EU-ban és 27 tagállamában. A tagjelölt országokat, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött országokat fel lehet kérni az Ügynökség munkájában való részvételre. Ez jelenleg Horvátországot érinti.
Az FRA a következő szervekből áll:
|
igazgatótanács |
|
végrehajtó bizottság |
|
tudományos bizottság |
|
igazgató. |
2. A TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG
Ez a szándéknyilatkozati felhívás felkéri az alapvető jogok terén egy vagy több tudományágban a szükséges tapasztalatokkal rendelkező szakértőket, hogy jelezzék az Ügynökség tudományos bizottságában való tagság iránti érdeklődésüket.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az Ügynökség) létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Ügynökség igazgatótanácsa tudományos bizottságot nevez ki, amely tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll.
A tudományos bizottság szerepe:
A rendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban a fent említett tudományos bizottság szavatolja az Ügynökség munkájának tudományos minőségét.
Ebből a célból az Ügynökség igazgatója bevonja a tudományos bizottságot a 4. cikk (1) bekezdésének a)–f) és h) pontja szerint az Ügynökségre ruházott feladatokkal összefüggésben összeállítandó dokumentumok elkészítésébe és közzétételébe, azaz a következőkbe:
— |
az alapvető jogokról szóló releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információk és adatok összegyűjtése, tárolása és terjesztése, beleértve a kutatásokból és megfigyelésekből származó, az uniós tagállamok, uniós intézmények, szervek és hivatalok és ügynökségek, valamint kutatóközpontok, nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által és különösen az Európa Tanács illetékes szervei által az Ügynökséggel közölt eredményeket is, |
— |
az Európai Bizottsággal és tagállamokkal együttműködve módszerek és szabványok kidolgozása az alapjogokkal kapcsolatos adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történő javítása érdekében, |
— |
tudományos kutatások és felmérések végzése, előkészítő tanulmányok és megvalósíthatósági tanulmányok készítése az alapvető jogokhoz kapcsolódó kérdésekről, |
— |
vélemények kidolgozása és közzététele az alapvető jogokhoz kapcsolódó konkrét témakörökben, |
— |
éves jelentés közzététele az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó alapjogi kérdésekről, bemutatva a bevált gyakorlatok példáit is, |
— |
tematikus jelentések közzététele az Ügynökség saját elemzései, kutatásai és felmérései alapján, |
— |
kommunikációs stratégia kialakítása és a civil társadalommal folytatott párbeszéd előmozdítása annak érdekében, hogy jobban ráébressze a közvéleményt az alapvető jogok fontosságára, és aktívan tájékoztassa az Ügynökség munkájáról. |
A tudományos bizottság működése:
Az igazgatótanácstól eltérően a tudományos bizottság egy tanácsadó szerv, amely nem vesz részt az Ügynökség igazgatásában és irányításában. A bizottság ugyanakkor munkaszerv is, amelynek szerepe van az Ügynökség kutatási folyamataiban. Ebből következően a tagoktól elvárható az elkötelezettség aziránt, hogy az Ügynökség munkájában való közreműködésükre jelentős időt és munkát fordítsanak; közreműködésüknek az Ügynökség munkájának minőségével kapcsolatos, indoklással ellátott érvelés formájában kell történnie, amihez részletes írásbeli hozzászólásokra is szükség lehet. A jelenlegi munkamódszerek (3) szerint a bizottság egyes tagjai „előadói” minőségben egy vagy több konkrét kutatási projektet felügyelnek, a projekt ötletének felmerülésétől egészen a végleges eredmények közzétételéig. Az „Ügynökség munkájának tudományos minőségére” vonatkozó döntéseket azonban a tudományos bizottság tagjai közösen hozzák meg. A bizottságot az elnök vezeti, akit a bizottság egyéves hivatali időre választ meg (4). Az elnök munkáját az FRA ügyviteli szolgálatai keretében egy titkárság támogatja.
A tudományos bizottság összetétele:
A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tudományos bizottság tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll. Az igazgatótanács a tagokat átlátható pályázati felhívási és kiválasztási eljárást követően, az Európai Parlament illetékes bizottságával (5) konzultálva nevezi ki.
Az Ügynökség igazgatótanácsa gondoskodik az általa kinevezett tudományos bizottság tagságának kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásáról. Emellett az igazgatótanács törekszik a férfiak és nők kiegyensúlyozott részvételének megvalósítására a tudományos bizottságban. Az egyes tudományterületekre és specializációkra ugyancsak megfelelő figyelmet fordít annak érdekében, hogy az Ügynökség többéves keretprogramjában meghatározott különböző területek le legyenek fedve.
A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Ügynökség igazgatótanácsának tagjai a tudományos bizottságnak nem lehetnek tagjai.
A tudományos bizottság tagjai szakértők az emberi jogokhoz kapcsolódó vagy az emberi jogok szempontjából releváns egy vagy több tudományterületen, többek között a következőkön:
— |
társadalomtudományok; a kutatási módszertanok és több országra kiterjedő, összehasonlító kutatások terén szakértelemmel rendelkező jelölteket is beleértve, |
— |
jog, beleértve az összehasonlító alkotmányjogot, az uniós jogot és a nemzetközi jogot, |
— |
politikai tudományok, |
— |
statisztika. |
Hivatali idő:
A tudományos bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól. A hivatali idő nem megújítható. A tudományos bizottság tagjai független személyek. A bizottság tagjainak be kell tartaniuk a titoktartási szabályokat.
Másik személy kizárólag saját kérésükre léphet helyükbe, vagy akkor, ha feladataik ellátásában folyamatosan akadályoztatva vannak. Amennyiben azonban valamely tag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy megbízását. Az igazgatótanács a rendes tagokra vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag megbízása teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható. Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.
A tudományos bizottság ülései:
A rendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tudományos bizottság évi négy alkalommal plenáris ülésen ül össze. Az ülések helyszíne kivételes esetektől eltekintve az Ügynökség székhelye (Bécsben). A tagoktól elvárható, hogy részt vegyenek ezeken az üléseken, és közreműködésükre jelentős időt és munkát fordítanak, amibe beletartozik a hozzájuk lehetőség szerint írásban benyújtott és indoklással ellátott anyagok áttekintése és észrevételezése is.
A tudományos bizottság tagjai a tudományos bizottság tevékenységeiben való részvételük kapcsán költségtérítésre jogosultak (6).
3. ELŐÍRT KÉPESÍTÉSEK ÉS TAPASZTALAT, ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK
A. Alkalmassági kritériumok
A tudományos bizottságban való tagságra jelentkezőknek a következő négy követelménynek kell eleget tenniük:
— |
a megfelelő tudományterületek valamelyikén szerzett, posztgraduális vagy ennek megfelelő szintű egyetemi diploma, |
— |
a fent említett diploma megszerzése után teljesített hét év igazolt szakmai gyakorlat az alapvető jogok területén, összefüggésben az olyan tudományágakkal, mint a társadalomtudományok, a politikai tudományok, a jog és/vagy a statisztika, |
— |
állampolgárság az EU tagállamainak valamelyikében, |
— |
az EU egyik hivatalos nyelvének alapos ismerete és egy másik uniós nyelv kielégítő ismerete (7). |
B. Felvételi kritériumok
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK:
A tudományos bizottság tagjaira a következő öt alapvető felvételi kritérium vonatkozik:
— Tudományos kiválóság: tudományos kiválóság az Ügynökség megbízatásához tartozó területeken, beleértve az ezeken és/vagy az ezekhez szorosan kapcsolódó területeken megjelent publikációkat,
— Több országra kiterjedő, összehasonlító tapasztalat: az Ügynökség munkájához szorosan kapcsolódó területeken egynél több országban szerzett széles körű munka- és/vagy kutatási tapasztalat,
— Az alapvető jogok gyakorlati megvalósulásának beható ismerete: széles körű tapasztalat az alapvető jogok jogi, társadalomtudományi, politikai és/vagy gyakorlati érvényesítése terén, például a terepmunka és adatelemzés, technikai tanácsadás, jogi ítéletek területén vagy nemzetközi kormányzati vagy nem kormányzati szervezet munkatársaként szerzett tapasztalat,
— Vélemények és/vagy ajánlások megfogalmazása: az Ügynökség érdeklődési területeivel kapcsolatos, országos vagy nemzetközi szinten kiadott vélemények vagy ajánlások megfogalmazásában szerzett tapasztalat, ami a nagyszabású kutatások következtetéseinek és eredményeinek formájában is megnyilvánulhat,
— A tudományos angol nyelv kiváló ismerete: az angol nyelv kiváló ismerete írásban és szóban. Az Ügynökség munkanyelve az angol.
ELŐNYT JELENT:
A következő három kritérium teljesülése további előnyt jelent:
— |
jelenlegi vagy korábbi, tudományos intézményben betöltött állandó professzori vagy előadói tisztség, |
— |
doktori fokozat, |
— |
multidiszciplináris környezetben, lehetőség szerint nemzetközi közegben szerzett szakmai tapasztalat. |
A fentiekben felsorolt alapvető kritériumoknak való megfelelés pontozása a tények és bizonyítékok alapján az alábbiak szerint történik:
1. Tudományos kiválóság (0–30 pont)
— |
szakirányú tudományos publikáció: legalább 10 magas színvonalú publikáció, |
— |
állami hatóságok részére készített releváns szakértői vélemények, ajánlások vagy következtetések, |
— |
releváns kutatási projektek különböző uniós tagállamokban, |
— |
szakirányú tanítási tevékenység az EU különböző tagállamaiban, valamint nemzetközi konferenciák elnökeként, nemzetközi munkacsoportok és multidiszciplináris projektek résztvevőjeként szerzett tapasztalat. |
2. Több országra kiterjedő, összehasonlító tapasztalat (0–15 pont)
— |
terepmunkában, például multinacionális felmérésekben szerzett szakirányú tapasztalat, |
— |
nemzetközi vagy transznacionális közegben, politikai és jogi tanácsadás terén szerzett szakirányú tapasztalat, |
— |
politikai rendszerek összehasonlításában és az összehasonlító alkotmányjogban (EU) szerzett szakirányú tapasztalat. |
3. Az alapvető jogok gyakorlati és politikai érvényesülésének beható ismerete (0–15 pont)
— |
szakirányú államigazgatási vagy politikai tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve, |
— |
szakirányú igazságszolgáltatási tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve, |
— |
nem kormányzati szervezeteknél szerzett szakirányú tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve, |
— |
országos emberi jogi intézményeknél vagy más, országos szintű emberi jogi szerveknél szerzett szakirányú tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve, |
— |
nemzetközi szinten szerzett szakirányú alapjogi tapasztalat, az aktuálisan vagy korábban betöltött vezető állásokat is beleértve. |
4. Vélemények és/vagy ajánlások/következtetések megfogalmazása (0–15 pont)
— |
a tudományos kutatások releváns gyakorlati ajánlásokba való átültetésében szerzett széles körű tapasztalat, |
— |
állami szerveknek és nem kormányzati szervezeteknek szóló tömör, politikailag releváns szakértői vélemények kiadásában szerzett széles körű tapasztalat, |
— |
tudományos szerkesztőként szerzett széles körű tapasztalat, |
— |
az alapvető jogok nyilvánosság felé való közvetítésében szerzett tapasztalat. |
5. A tudományos angol nyelv kiváló ismerete (0–10 pont)
— |
a tudományos angol nyelv kiváló ismerete írásban; |
— |
tudományos témájú, angol nyelvű írásban és szerkesztésben szerzett széles körű tapasztalat. |
Az előnyként feltüntetett kritériumokra 0–5 pontot lehet adni.
A kiválasztási szakaszban a kiegyensúlyozott földrajzi és nemek szerinti megoszlást is figyelembe veszik.
4. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA
Kérjük a jelentkezőket, hogy pályázatukat elektronikusan nyújtsák be az Ügynökség weboldalán keresztül: http://www.fra.europa.eu
Kizárólag az online beadott pályázatokat fogadjuk el. Egy pályázat csak akkor minősül elfogadhatónak, ha tartalmazza a következőket:
— |
motivációs levél (legfeljebb egy oldal), |
— |
regisztrációs űrlap, amely az Ügynökség honlapján az e szándéknyilatkozati felhíváshoz kapcsolódó oldalon található, |
— |
a könyvekben és a szakértői értékelés alá eső folyóiratokban megjelent tudományos publikációk jegyzéke, az öt legfontosabb cikkről készült kivonatokkal együtt (a kivonatok közül háromnak angol nyelvűnek kell lennie). A kiválasztás későbbi szakaszában további igazoló dokumentumokra lehet szükség. |
A felhívással és a pályázati eljárással kapcsolatban a következő címen lehet felvilágosítást kérni:
selection-scientific-committee@fra.europa.eu
5. FELVÉTELI ELJÁRÁS, KINEVEZÉS ÉS HIVATALI IDŐ
Előfelvétel:
Az Ügynökség igazgatója előkészíti és megszervezi a tudományos bizottság tagjainak előfelvételéhez szükséges munkát. Az Ügynökség osztályvezetőiből és az Európa Tanács által e célból kinevezett személyből álló előfelvételi bizottság elnöke az igazgató. Az előfelvételi bizottságban az Ügynökség igazgatótanácsának két tagja megfigyelői minőségben lehet jelen.
Az előfelvételi bizottság az alkalmassági követelményekkel összhangban meggyőződik a jelöltek alkalmasságáról. Amennyiben egy jelölt nem felel meg e követelmények valamelyikének, a felvételi folyamat következő lépéséből kizárják.
Az előfelvételi bizottság ezt követően a felvételi követelmények szerint értékeli mindegyik alkalmas jelöltet. Ezután „egyéni értékelőlapot” készít mindegyik jelöltről, amelyen feltünteti rövid megjegyzését is, kiemelve az érintett jelölt konkrét értékeit/hiányosságait.
Az igazgató az FRA végrehajtó bizottságával ismerteti az előfelvételi folyamat eredményeit, az alkalmatlannak ítélt jelöltekre vonatkozó információkat is beleértve.
Felvétel:
A végrehajtó bizottság a megállapított felvételi követelmények alapján értékeli az összes jelöltet.
Az értékelés során a végrehajtó bizottság a következőket veszi figyelembe:
— |
az előfelvételi bizottság munkáját, |
— |
azt, hogy az FRA küldetésével és célkitűzéseivel összhangban a tudományos bizottság tagjai szakterületeinek le kell fedniük az alapvető jogokkal kapcsolatos legfontosabb tudományterületeket, |
— |
a kiegyensúlyozott földrajzi és nemek szerinti megoszlás szükségességét. |
A végrehajtó bizottság benyújtja az igazgatótanácsnak a legalkalmasabb jelöltek listáját. Ezen a listán tizenegynél több, de huszonkettőnél kevesebb névnek kell szerepelnie. A listán szerepelnie kell a szerzett pontszámnak és az egyes jelöltek tudományos bizottsági tagságra való alkalmasságával kapcsolatos megállapításnak is.
A végrehajtó bizottság elnöke ismerteti az igazgatótanáccsal a felvételi folyamat eredményét, beleértve a fent említett listán nem szereplő jelöltekről, valamint az alkalmatlannak talált jelöltekről szóló feljegyzést is.
Az Ügynökség ügyviteli szolgálatai technikai és logisztikai támogatást nyújtanak a felvételi folyamathoz.
Kinevezés:
A végrehajtó bizottság által benyújtott lista alapján az Ügynökség igazgatótanácsa az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott konzultációt követően kinevezi a tudományos bizottság tagjait. Azokat a jelölteket, akiket nem neveznek ki, tartaléklistára teszik.
A rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagok kinevezése öt évre szól, a megújítás lehetősége nélkül.
A tartaléklista érvényessége a kinevezett tudományos bizottság hivatali idejére szól. Üresedés esetén az igazgatótanács új tagot nevez ki a tartaléklistáról. A megüresedett hely betöltése a tudományos bizottság hivatali idejének hátralévő részére szól. A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonban az igazgatótanács az eredeti tag kinevezésekor alkalmazott eljárással megegyező módon jár el, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságával folytatott konzultációt is beleértve. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság határozhat a jelöltek nevének és önéletrajzának nyilvánosságra hozataláról.
6. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
A tudományos bizottság tagjait személyre szólóan nevezik ki. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindenfajta külső befolyástól függetlenül járnak el. Ezért felkérik őket egy kötelezettségvállalási nyilatkozat és egy érdekeltségi nyilatkozat aláírására (8).
A tagoknak ezenkívül titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben vállalják, hogy az Ügynökség által „korlátozott terjesztésűnek (restreint UE) vagy bizalmasnak (confidentiel UE)” minősített információk kezelésekor eleget tesznek a titoktartási szabályoknak (9).
7. ESÉLYEGYENLŐSÉG
Az FRA támogatja minden olyan személy jelentkezését, aki eleget tesz az alkalmassági követelményeknek, és szívesen lenne tagja az FRA tudományos bizottságának.
Az FRA alapelve az esélyegyenlőség, ezért biztosítja, hogy felvételi eljárásaiban nem alkalmaz nem, bőrszín, faji, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság vagy bármely más helyzet alapján történő megkülönböztetést.
8. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázatokat az FRA nem küldi vissza a jelentkezőknek. Az FRA által a jelöltektől bekért személyes adatok feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történik. Ez különösen az ilyen adatok titkosságára és biztonságára vonatkozik.
A személyes adatok feldolgozása kizárólag a felvételi eljárás céljára szolgál. Amennyiben a jelöltnek kérdése lenne a személyes adatai kezelésével kapcsolatban, azt a következő címen teheti fel:
selection-scientific-committee@fra.europa.eu
9. HATÁRIDŐ
A pályázatok benyújtásának határideje 2012. július 4., 13 óra (helyi idő szerint, GMT +1).
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a beérkező pályázatok nagy száma miatt a pályázatok beadási határidejének napján az adatmennyiség feldolgozása problémákat okozhat a rendszerben. Ezért mindenkinek azt javasoljuk, hogy a pályázatot jóval a határidő lejárta előtt küldje be.
(1) Alapító rendeletét az Európai Unió Tanácsa fogadta el, közzététele: HL L 53., 2007.2.22., 1. o.
(2) Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikke.
(3) Ezt a jelenlegi tudományos bizottság fogadta el, a későbbiekben módosítható.
(4) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége eljárási szabályzatának 19. cikke.
(5) Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság („LIBE-bizottság”).
(6) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége eljárási szabályzatának 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (1)–(3) bekezdése; valamint „Az igazgatótanács tagjainak vagy póttagjainak, a végrehajtó bizottság tagjainak, a tudományos bizottság tagjainak, a felvételi bizottság(ok) külső tagjainak és az ülésekre meghívott szakértőknek járó költségtérítés szabályai” című, 2010. április 20-i 11FIN 2010. sz. határozat.
Megjegyzés: Az ülések és szellemi termékek munkanyelve – a FRA és a tudományos bizottság tagjai esetében egyaránt – az angol. A FRA szellemi termékeinek csak a végső változatait fordítja le más uniós nyelvekre, ezért a jelöltekkel szemben elvárás az angol nyelv nagyon magas szintű ismerete – a hallás utáni, az írott és az olvasott szövegértés terén –, mivel a bizottság munkája során fordításra és tolmácsolásra nincs mód.
(8) Az eljárási szabályzat 27. cikkének (1)–(4) bekezdése és az I. melléklet 2. és 3. melléklete.
(9) Az eljárási szabályzat 26. cikkének (1)–(3) bekezdése és az I. melléklet 1. melléklete.
A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
Európai Bizottság
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/12 |
ÁLLAMI TÁMOGATÁS – DÁNIA
SA.33728 (12/C) (ex 11/N) állami támogatás – A koppenhágai új multiaréna finanszírozása
Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében
(EGT-vonatkozású szöveg)
2012/C 152/06
2012. március 21-én kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Dániát arról, hogy a fent említett intézkedéssel kapcsolatosan az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.
Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező intézkedésre vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:
European Commission |
Directorate-General for Competition |
Directorate C |
Rue de la Loi/Wetstraat 200 |
1049 Bruxelles/Brussel |
BELGIQUE/BELGIË |
Fax +32 22961242 |
Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Dániának. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.
AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE
Eljárás
A dán hatóságok bejelentették az Európai Bizottságnál a koppenhágai új multiaréna finanszírozási intézkedését. A javasolt intézkedés kapcsán a Bizottsághoz két panasz érkezett.
Az intézkedés ismertetése
Koppenhága városa olyan, nemzetközi előírásoknak megfelelő multiaréna építését tervezi, amely nemzetközi szintű, magas színvonalú zenei, kulturális és sportrendezvények befogadására is képes. A multiaréna maximális befogadóképessége 15 000 ülőhely.
A multiaréna projektjében részt vevő főbb felek (a továbbiakban: a felek) közé Koppenhága városa és a Realdania magánalapítvány tartozik. Egy, az ügyletben részt vevő további fél, az (55 %-ban Koppenhága és 45 %-ban a dán állam tulajdonában lévő) By & Havn költségmentesen rendelkezésre bocsátja a multiaréna tervezett építéséhez szükséges földterület használati jogát. A multiaréna építésének finanszírozásához az Elitefacilitetsudvalget is hozzájárul.
Jelenlegi becslések szerint a multiaréna tervezésének és kivitelezésének teljes költsége mintegy 1 100 DKK (148 millió EUR). A felek a projektet saját tőkével és külső finanszírozás révén (bankhitellel) finanszírozzák. Mindkét fél 325 millió DKK-val (43,7 millió EUR-val) járul hozzá az Arena Company (összesen 650 millió eurós) tőkéjéhez. A tulajdonjogot a felek a hozzájárulás arányában, azaz 50–50 %-ban osztják meg egymás között.
A multiaréna üzemeltetését egy nyílt és átlátható közbeszerzési eljárás során kiválasztott magánfél (az üzemeltető) végzi majd. A működtetéshez vissza nem térítendő támogatást biztosít a DIF, amiért cserében utóbbi a multiarénát bizonyos sportrendezvényekhez igénybe veheti. Az aréna kiválasztásra kerülő üzemeltetője köteles megkülönböztetéstől mentes feltételek és piaci bérleti díj mellett minden felhasználó számára biztosítani az arénához való hozzáférést.
Az intézkedés értékelése
Az előzetes értékelést követően a Bizottságnak kételyei vannak afelől, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében ne minősülne állami támogatásnak. Különösképpen, a Bizottság előzetes értékelése arra utal, hogy a szelektív gazdasági előny egyetlen szinten (kivitelezés, üzemeltetés és használat) sem zárható ki. Ezen túlmenően a multiaréna állami társfinanszírozása –, ami nélkül a kivitelezés nem valósulhatna meg – nagy valószínűséggel torzítja a versenyt, vagy legalábbis fennáll a versenytorzulás veszélye. Mivel a nemzetközi rendezvényszervezés piaca nyitva áll a helyszínbiztosítók és a rendezvényszervezők közötti verseny előtt, akik tevékenysége rendszerint a tagállamok közötti kereskedelem részét képezi, feltételezhető a kereskedelemre gyakorolt hatás. A jelenlegi szakaszban és az előzetes értékelés alapján a Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a bejelentett intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet.
A fent említett feltételek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető-e a belső piaccal. Ennek értékelése során meg kell vizsgálni az intézkedés szükségességét és arányosságát, azt, hogy az intézkedés követ-e közös érdekű szakpolitikai célkitűzést, illetve torzíthatja-e aránytalan mértékben a versenyt. Az előzetes értékelést követően a Bizottság kétli, hogy a javasolt projekt – a jelenlegi szakaszban a lehetséges támogatás mindhárom szintjén (kivitelezés, üzemeltetés és használat) – az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíthető.
E kételyek miatt és tekintettel a lehetséges állami támogatásnak a magánszereplők beruházásaira gyakorolt hatására, a Bizottság szükségesnek látja a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását.
A LEVÉL SZÖVEGE
„Kommissionen skal herved meddele Danmark, at den efter at have undersøgt de oplysninger, som myndighederne har fremsendt om den omhandlede støtte, har besluttet at indlede proceduren efter artikel 108, stk. 2, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde.
1. SAGSFORLØB
1) |
Den 7. december 2012 gav de danske myndigheder Europa-Kommissionen meddelelse om en støtteforanstaltning til finansiering af en ny multiarena i København i forlængelse af en anmeldelsesforberedende fase. Kommissionen har modtaget to klager vedrørende den anmeldte foranstaltning, og den 21. december 2012 bad Kommissionen ved en anmodning om oplysninger de danske myndigheder om at kaste lys over de punkter, der blev fremført i klagerne. De danske myndigheder fremsendte deres svar den 6. februar 2012. |
2. DETALJERET BESKRIVELSE AF FORANSTALTNINGEN
2) |
København kommune planlægger at bygge en "multiarena" af international standard med musik-, kultur- og sportsfaciliteter på et højt internationalt niveau. Multiarenaen vil have plads til 15 000 siddende tilskuere. |
3) |
Der findes allerede andre lignende faciliteter i København, der først og fremmest er beregnet til fodbold, men de danske myndigheder gør gældende, at disse ikke er tilstrækkeligt fleksible og skalérbare til at tiltrække internationale sports-, musik- og underholdningsarrangementer til København. Her skal særligt "Parken" nævnes, et stadium beliggende i centrum af København (FC Københavns hjemmebane, der også anvendes til store shows/koncerter med op til 45 000 tilskuere). Der findes også andre lignende faciliteter i nærheden, f.eks. i Malmø i Sverige. |
4) |
Multiarenaprojektets væsentligste parter (herefter "parterne") er Københavns Kommune og Realdania (en privat fond) (1). Endnu en aktør, By & Havn (ejes af Københavns Kommune (55 %) og den danske stat (45 %)), indrømmer vederlagsfrit brugsretten til den jord, hvorpå multiarenaen bygges. |
5) |
Efter flere mislykkede forsøg vil der ifølge Københavns Kommune og Realdania ikke blive bygget en multiarena i København, medmindre projektet modtager offentlig medfinansiering. |
2.1. Opførelse og ejerskab
6) |
Parterne danner det fællesejede "arenaselskabet", der har til formål at opføre og eje multiarenaen samt at forvalte operatørkontrakten, mens driften af multiarenaen forestås af en særskilt operatør. |
7) |
De samlede udgifter til planlægning og opførelse anslås for indeværende til cirka 1 100 mio. DKK (148 mio. EUR) (2). Multiarenaprojektet vil blive finansieret ved parternes indskud af egenkapital kombineret med ekstern finansiering. Parterne bidrager hver med 325 mio. DKK (43,7 mio. EUR) til arenaselskabets formue (i alt 650 mio. DKK). Ejerskabsforholdene vil afspejle de tilførte bidrag, dvs. 50 % til hver af parterne. Den eksterne finansiering på 345 mio. DKK (46,4 mio. EUR) består af lån optaget på markedsvilkår med en afdragsperiode på 30 år. Desuden stiller Elitefacilitetsudvalget (3) 15 mio. DKK (2 mio. EUR) til rådighed til finansieringen af multiarenaens opførelse. |
8) |
I de første 40 år indrømmer By & Havn vederlagsfrit brugsretten til den jord, hvorpå multiarenaen bygges. Herefter betaler arenaselskabet markedslejen. |
9) |
Det egentlige anlægsarbejde tildeles gennem et offentligt udbud. |
2.2. Drift og brug
10) |
Multiarenaens drift overdrages til en operatør. Arenaselskabet indgår en aftale med en privat part (operatøren) om leje af multiarenaen (4) på grundlag af et offentligt udbud. Operatøren, som er valgt efter en åben og gennemsigtig udbudsrunde (5), skal sikre, at alle har mulighed for at leje multiarenaen til markedslejen på ikke-diskriminerende vilkår. Operatøren er navnlig forpligtet til at udleje multiarenaen til forskellige brugergrupper og til forskellige aktiviteter og til ikke at give nogen enkel aktivitetsform uberettiget fortrinsbehandling, så det sikres, at arenaen anvendes til mange forskellige formål. |
11) |
Gennem lejeaftalen med operatøren vil arenaselskabet få løbende indtægter, som forventes at blive på ca. […] (6) om året i de første 10 år. Desuden vil arenaselskabet få parkeringsindtægter. Det forventes, at den eksterne finansiering vil stå i et sådant forhold til operatørens leje, at indtægterne kan betale udgifterne til den eksterne finansiering. |
12) |
DIF (7) stiller et driftstilskud på 5 mio. DKK (672 000 EUR) til rådighed om året i de første 10 driftsår (i alt 50 mio. DKK). Til gengæld får DIF ret til med et aftalt varsel at reservere multiarenaen til brug for internationale sportsmesterskaber og andre sportsarrangementer. Ifølge de danske myndigheder kommer DIF til at betale markedslejen til operatøren. |
13) |
Derudover stiller Region Hovedstaden 5 årlige bidrag på 10 mio. DKK (1,4 mio. EUR) til rådighed som økonomisk støtte til væsentlige internationale arrangementer, som det ikke ville have været muligt at gennemføre på almindelige kommercielle vilkår. Enhver, inklusive multiarenaens operatør, kan ansøge om disse legater til afvikling af den type arrangementer i multiarenaen. |
3. DE DANSKE MYNDIGHEDERS KOMMENTARER
14) |
De danske myndigheder gør gældende, at den foreslåede foranstaltning ikke omfatter statsstøtte og henviser til hidtidig Kommissionspraksis, ifølge hvilken støtte til infrastruktur under visse betingelser kan anses for ikke at udgøre statsstøtte i henhold til artikel 107, stk. 1, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde. |
15) |
De danske myndigheder fremhæver den set fra deres synspunkt manglende økonomiske fordel, og de gør gældende, at ingen af de involverede parter har direkte eller indirekte økonomisk fordel af den offentlige medfinansiering. I kortfattet form anfører de danske myndigheder følgende:
|
16) |
Hvis det fastslås, at multiarenaprojektet omfatter statsstøtte, gør de danske myndigheder gældende, at statsstøtten i så fald bør betragtes som forenelig med det indre marked i henhold til artikel 107, stk. 3, litra c), i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde. De gør gældende, at særligt de følgende punkter vil skulle tages i betragtning:
|
4. BEMÆRKNINGER FRA TREDJEPARTER
17) |
Som nævnt har Kommissionen modtaget to klager vedrørende den foreslåede foranstaltning. Begge disse gør gældende, at multiarenaprojektet vil fordreje eller true med at fordreje konkurrencevilkårene på markedet for afholdelse af arrangementer, særligt på markedet for afholdelse af kommercielle mellemstore og store underholdningsarrangementer, og påvirke handlen mellem medlemsstaterne, eftersom operatøren vil indgå i konkurrence med operatører af lignende faciliteter i andre medlemsstater. |
18) |
En af klagerne går dybere ind i vurderingen af projektet ved at gøre gældende, at der vil være tale om statsstøtte, der er uforenelig med det indre marked på grund af dens konkurrencefordrejende virkning på markedet for afholdelse af kommercielle mellemstore og store underholdningsarrangementer. Det gøres endvidere gældende, […], vil statsstøtten kunne føre til vertikal markedsafskærmning. |
19) |
Klageren gør særligt gældende, at multiarenaen giver operatøren en fordel, eftersom andre lignende faciliteter i København, der kan huse kommercielle mellemstore og store underholdningsarrangementer, enten selv har skullet finansiere opkøb af jord og anlæg eller har indhentet ekstern finansiering, som tilbagebetales med provenuet fra driften af de relevante faciliteter. Ifølge klageren sikrer en udbudsrunde ikke i sig selv, at den godtgørelse, som operatøren betaler til multiarenaens ejer, dækker arenaens finansieringsomkostninger. Desuden afhjælper udbudsprocessen ikke i sig selv det faktum, at den godtgørelse, som den private operatør betaler, vil være kunstigt lav sammenholdt med det investeringsafkast, som de konkurrerende operatører af lignende private faciliteter er nødt til at opnå. |
20) |
Følgelig kan der ske det, at multiarenaens operatør gennem sit kunstigt lave omkostningsniveau kan tiltrække alle eller næsten alle mellemstore og store underholdningsarrangementer med entrébetaling på bekostning af andre lignende faciliteter, som vil tabe deres væsentligste indtægtskilde med den konsekvens til følge, at foranstaltningen ikke alene vil fordreje konkurrencevilkårene men endda kan true andre lignende faciliteter på deres overlevelse. Eftersom operatøren vil indgå i konkurrence med operatører af lignende faciliteter i andre medlemsstater (særligt i Sverige og muligvis også i dele af Tyskland), vil foranstaltningen få konsekvenser for samhandelen mellem medlemsstaterne. |
5. VURDERING AF FORANSTALTNINGEN
5.1. Vurdering af, om der foreligger statsstøtte efter artikel 107, stk. 1, i traktaten om den Europæiske Unions funktionsmåde (8)
21) |
Ifølge artikel 107, stk. 1, i traktaten om den Europæiske Unions funktionsmåde »er statsstøtte eller støtte, som ydes ved hjælp af statsmidler under enhver tænkelig form, og som fordrejer eller truer med at fordreje konkurrencevilkårene ved at begunstige visse virksomheder eller visse produktioner, uforenelig med det indre marked, i det omfang den påvirker samhandelen mellem medlemsstaterne.« |
22) |
For at blive betragtet som statsstøtte, skal den anmeldte foranstaltning således opfylde følgende kumulative betingelser: 1) foranstaltningen skal indebære, at der anvendes statsmidler, 2) den skal give virksomheder en økonomisk fordel, 3) denne fordel skal være selektiv og fordreje eller true med at fordreje konkurrencevilkårene, og 4) foranstaltningen skal påvirke samhandelen mellem medlemsstaterne. |
23) |
Hvad angår kravet om, at foranstaltningen skal indebære, at der anvendes statsmidler, og skal kunne henføres til staten, så er det åbenbart, at kriteriet er opfyldt i denne sag, eftersom foranstaltningen delvist finansieres af Københavns Kommune, og By & Havn (ejet af Københavns Kommune og den danske stat) stiller jord til rådighed. Københavns Kommune og den danske stat er selvsagt offentlige myndigheder, der anvender midler, som tilhører og/eller kontrolleres af staten. Tilskuddene fra Elitefacilitetsudvalget, der i hvert fald delvist er finansieret af den danske stat, og Region Hovedstaden (den regionale administrative enhed bestående af Københavns og Frederiksberg Kommune samt Bornholms Regionskommune) burde i princippet også betragtes som statsmidler. Kommuner er offentlige myndigheder og dermed en del af staten, hvorfor deres midler kan henføres til staten. Elitefacilitetsudvalget er utvivlsomt i det mindste delvist finansieret af den danske stat og modtager derfor statsmidler, som udvalget uddeler i overensstemmelse med sit formål. Hvad angår tilskuddene fra DIF, så gør de danske myndigheder gældende, at der ikke er tale om statsmidler. Da DIF også er Danmarks Olympiske Komité og dermed ansvarlig for den danske deltagelse i de olympiske lege, og da DIF's finansiering fremstår uklart, kan det imidlertid ikke på nuværende tidspunkt udelukkes, at DIF modtager og uddeler statsmidler, i det mindste i forbindelse med varetagelsen af denne opgave. |
24) |
Kommissionen finder, at såvel opførelsen som driften af infrastruktur udgør en økonomisk aktivitet i sig selv (og derfor er underlagt statsstøttereglerne), hvis den infrastruktur, som der er tale om, anvendes eller vil blive anvendt til at forsyne markedet med varer eller tjenesteydelser. I denne sag er multiarenaen beregnet til f.eks. kommercielle musik-, kultur- og sportsarrangementer, altså til at forsyne markedet med tjenesteydelser. Dette synspunkt deles af Retten i Leipzig/Halle-sagerne (9). I infrastruktursager kan støtte således ydes på flere forskellige niveauer: opførelse, drift og brug af faciliteterne. |
25) |
Hvad angår opførelsen, kan det kun udelukkes, at der er tale om statsstøtte, hvis støtten er i overensstemmelse med det markedsøkonomiske investorprincip. I denne sag anerkender de danske myndigheder imidlertid, at multiarenaprojektet ikke ville blive gennemført ved markedskræfternes virke alene, og at offentlig støtte er nødvendig for, at projektet kan gennemføres. Således gør de danske myndigheder ikke gældende, at projektet er i overensstemmelse med det markedsøkonomiske investorprincip. |
26) |
På nuværende tidspunkt finder Kommissionen, at den offentlige medfinansiering af multiarenaens opførelse udgør en fordel, og at der dermed er tale om statsstøtte, eftersom medfinansieringen utvivlsomt ikke er i overensstemmelse med det markedsøkonomiske investorprincip og afhjælper et markedssvigt (projektet ville ikke blive gennemført uden offentlig støtte). Kommissionen er derfor ikke på nuværende tidspunkt i stand til at udelukke, at der kan være tale om en økonomisk fordel på operatør- og brugerplan. |
27) |
Hvad angår driften, så skal de nøjagtige betingelser for valget af operatør og for aftalen mellem operatøren og arenaselskabet undersøges nærmere. |
28) |
Hvad angår statsstøtte på brugerplanet, så skal det undersøges nærmere, om det sikres, at multiarenaen vil blive anvendt på ikke-diskriminerende vilkår uden favorisering af nogen specifik virksomhed og på markedsvilkår. Dette er især nødvendigt, fordi det er tilkendegivet, at der kan gives incitamenter eller fordele til enhver hyppig eller tilbagevendende bruger eller lejer af multiarenaen eller til dens sponsorer eller forretningspartnere. |
29) |
I realiteten kan enhver virksomhed, der ejer, anvender eller forvalter en del af faciliteterne få gavn af støtten, med mindre disse virksomheder betaler priser, der tilsvarer prisen for sammenlignelige faciliteter på det relevante marked. |
30) |
På nuværende tidspunkt kan Kommissionen således ikke udelukke, at den anmeldte foranstaltning omfatter statsstøtte på både operatør- og brugerplan. I særdeleshed er det nødvendigt med yderligere undersøgelser for at efterprøve, om valget af og aftalen med operatøren kan siges at være baseret på markedsvilkår, idet der også tages hensyn til de ovenfor nævnte bemærkninger fra tredjeparter. Hvad angår brugerplanet, så skal det efterprøves, om alle potentielle brugere har adgang til multiarenaen på lige og ikke-diskriminerende vilkår. |
31) |
Kommissionens foreløbige vurdering viser således, at det ikke på noget plan (opførelse, drift eller brug) kan udelukkes, at der er tale om en selektiv økonomisk fordel, og at projektet derfor kan omfatte statsstøtte. Desuden vil den offentlige medfinansiering af multiarenaen, uden hvilken arenaen ikke ville blive opført, højst sandsynligt fordreje eller true med at fordreje konkurrencevilkårene. Eftersom markedet for afholdelse af internationale arrangementer er åbent for konkurrence mellem facilitetsoperatører og tilrettelæggere af arrangementer, der generelt er involveret i aktiviteter, som er genstand for samhandel mellem medlemsstater, kan det antages, at der vil ske en påvirkning af samhandelen. I denne sag er det endda endnu mere sandsynligt, at der vil ske en påvirkning af samhandelen mellem visse nabomedlemsstater på grund af placeringen af den planlagte multiarena. Desuden fandt Retten i sin nylige kendelse vedrørende Ahoy-komplekset i Nederlandene, at der ikke var nogen grund til at begrænse definitionen af markedet til den omtalte medlemsstats område (10). |
32) |
På nuværende tidspunkt og på grundlag af sin foreløbige vurdering kan Kommissionen således ikke udelukke, at den anmeldte foranstaltning omfatter elementer, der kan betragtes som statsstøtte i henhold til artikel 107, stk. 1, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde. Under de ovenfor nævnte omstændigheder er det således nødvendigt at overveje, om foranstaltningen kan betragtes som værende forenelig med det indre marked. |
5.2. Forenelighedsundersøgelse
33) |
De danske myndigheder har gjort gældende, at hvis foranstaltningen skal betragtes som statsstøtte, så må den være forenelig med det indre marked i henhold til artikel 107, stk. 3, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde. Før en foreslået foranstaltning kan betragtes som forenelig med det indre marked i henhold til denne undtagelse, skal Kommissionen undersøge, om foranstaltningen forfølger en politisk målsætning af fælles interesse, og om den er nødvendig og proportionel og ikke fordrejer konkurrencevilkårene urimeligt. |
34) |
Hvad angår virkeliggørelsen af en politisk målsætning af fælles interesse, skal det bemærkes, at opførelsen af faciliteter beregnet til sport og andre offentlige arrangementer, og som understøtter forskellige typer aktiviteter til gavn for offentligheden, kan betragtes som et statsansvar, særligt i lyset af Amsterdam-traktatens Erklæring om sport og artikel 165 i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde. Opførelsen af faciliteter som multiarenaen indebærer desuden en stor og risikabel investering, som markedet muligvis ikke er i stand til at gennemføre på egen hånd. |
35) |
Hvad angår den anmeldte foranstaltnings nødvendighed og proportionalitet, så noterer Kommissionen sig det anførte behov for kapacitetsudvidelse, grundet at den kapacitet, som de eksisterende lignende faciliteter kan tilbyde, er utilstrækkelig og derfor uegnet til visse typer arrangementer, osv. (ifølge de danske myndigheder har ingen andre lignende faciliteter i København kapacitet og fleksibilitet til at tiltrække væsentlige internationale sportsarrangementer og shows). I den henseende bør det også bemærkes, at multiarenaen til en vis grad vil overlappe med anden infrastruktur (der findes andre lignende faciliteter både i nærheden og i nærtliggende byer/lande), og på nuværende tidspunkt er det ikke blevet tilstrækkeligt begrundet, hvorfor behovet for yderligere kapacitet ikke kan opfyldes af private aktører eller ved at benytte de eksisterende lignende faciliteter i Danmark. De danske myndigheders argument om, at multiarenaen muliggør afholdelsen af en række arrangementer, som angiveligt ikke kan finde sted i København på nuværende tidspunkt, og at multiarenaen således øger antallet af arrangementer og kun i begrænset udstrækning konkurrerer om arrangementer, som kan antages alligevel at ville være blevet afholdt i København, skal undersøges yderligere, særligt i lyset af de indsendte klager. Det er ligeledes nødvendigt yderligere at vurdere, om den offentlige finansiering virkelig er begrænset til det strengt nødvendige, og om den står i forhold til sit mål. Hvis det desuden også viser sig, at der er tale statsstøtte til multiarenaen på drifts- og brugsplan, så vil det være nødvendigt at undersøge nærmere, om kravene om nødvendighed og proportionalitet er opfyldt (dvs. at undersøge de nøjagtige betingelser for valg af operatør og aftalen mellem operatøren og arenaselskabet). |
36) |
På baggrund af sin foreløbige vurdering er Kommissionen således i tvivl om, hvorvidt det anmeldte projekt kan betragtes som foreneligt med det indre marked i henhold til artikel 107, stk. 3, litra c), hvad angår alle tre mulige planer for støtte (opførelse, drift og brug). |
37) |
På nuværende tidspunkt har Kommissionen ikke foretaget en vurdering af andre mulige undtagelser, i henhold til hvilke foranstaltningen kunne blive betragtet som forenelig med det indre marked. De danske myndigheder har ikke fremført yderligere specifikke argumenter i den henseende. |
6. KONKLUSION
På grundlag af de oplysninger, som de danske myndigheder og tredjeparter har indgivet, finder Kommissionen efter sin foreløbige vurdering, at finansieringen af en ny multiarena i København – inden for rammerne af det ovenfor beskrevne projekt – kan udgøre statsstøtte som omhandlet i artikel 107, stk. 1, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde.
38) |
Kommissionen er som anført ovenfor i tvivl om, hvorvidt den potentielle statsstøtte er forenelig med det indre marked. |
39) |
I betragtning af disse tvivlsspørgsmål og af den potentielle statsstøttes indvirkning på private operatørers investeringer synes det påkrævet, at Kommissionen indleder en formel undersøgelsesprocedure. |
40) |
Endelig vil indledningen af proceduren gøre det muligt for interesserede tredjeparter at fremsætte bemærkninger til de spørgsmål, som dette projekt rejser. |
41) |
I lyset af de ovennævnte betragtninger opfordrer Kommissionen efter proceduren i artikel 108, stk. 2, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde Danmark til senest en måned efter modtagelsen af dette brev at fremsætte sine bemærkninger hertil og fremsende alle oplysninger, der måtte være nyttige for vurderingen af støtten/foranstaltningen. Kommissionen opfordrer myndighederne til straks at sende en kopi af dette brev til den potentielle støttemodtager. |
42) |
Kommissionen minder Danmark om, at artikel 108, stk. 3, i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde har opsættende virkning, og henviser til artikel 14 i Rådets forordning (EF) nr. 659/1999, hvor det er fastsat, at ulovligt udbetalt støtte kan kræves tilbagebetalt af støttemodtageren. I den henseende skal Danmark bekræfte, at der ikke er udbetalt støtte til dette projekt, og at Danmark vil overholde standstill-forpligtelsen, dvs. at støtten først kan ydes efter Kommissionens godkendelse, så den foreslåede foranstaltning ikke gennemføres, før Kommissionen har godkendt den (11). I modsat fald vil foranstaltningen blive betragtet som ulovlig (ikke-anmeldt) støtte. |
43) |
Kommissionen gør Danmark opmærksom på, at den vil underrette interesserede parter ved at offentliggøre dette brev samt et fyldestgørende resumé af det i Den Europæiske Unions Tidende. Kommissionen underretter ligeledes interesserede parter i de EFTA-lande, der har undertegnet EØS-aftalen, ved offentliggørelse af en meddelelse i EØS-tillægget til De Europæiske Fællesskabers Tidende, samt EFTA-Tilsynsmyndigheden ved fremsendelse af kopi af dette brev. Alle interesserede parter vil blive opfordret til at fremsætte deres bemærkninger senest en måned efter meddelelsens offentliggørelse. |
44) |
Det skal også bemærkes, at denne afgørelse på ingen måde foregriber andre analyser, som Kommissionen eventuelt måtte udføre, for så vidt angår overholdelsen af EU's regler for offentlige indkøb.” |
(1) Selv om Realdania tilstræber at skabe overskud på sit virke, er fonden ikke en profitmaksimerende virksomhed, men en filantropisk fond, der beskriver sit formål således: "Vi støtter og igangsætter projekter inden for det byggede miljø til gavn for almenvellet." Se www.realdania.dk.
(2) De samlede udgifter på 1 100 mio. DKK inkluderer de anslåede udgifter til renter samt pris- og lønregulering indtil 2015.
(3) Udvalget har til formål at opgradere idrætsfaciliteter til en standard, som gør det muligt at afholde sportsarrangementer på internationalt niveau. Det finansieres delvist af den danske stat.
(4) Kontrakten med den valgte operatør forventes at få en varighed på 25 år. I februar 2012 modtog Kommissionen meddelelse om, at udbuddet af operatøropgaven var afsluttet, og at der var blevet valgt en operatør. Danmark skal bekræfte, at der ikke er blevet udbetalt støtte til projektet, herunder til den valgte operatør, og at standstill-forpligtelsen overholdes (se afgørelsens punkt 43).
(5) De danske myndigheder har bekræftet, at udbudsrunden om valg af operatør er funderet på gennemsigtige, objektive og ikke-diskriminerende vilkår og krav, at den relative vægtning af de enkelte delkriterier er fastlagt på forhånd, og at pris indgår som et vigtigt kriterium i den samlede vurdering.
(6) Forretningshemmelighed
(7) DIF er hovedorganisation for 61 specialforbund med et samlet medlemsantal på over 1,6 millioner fordelt på ca. 10 700 sportsforeninger. Ud over at være ansvarlig for både elite- og breddeidræt er DIF national olympisk komité og er således ansvarlig for den danske deltagelse ved OL.
(8) Med virkning fra den 1. december 2009 er EF-traktatens artikel 87 og 88 blevet til henholdsvis artikel 107 og 108 i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde. De to sæt bestemmelser er i alt væsentligt identiske. I denne afgørelse skal henvisninger til artikel 107 og 108 i traktaten om Den Europæiske Unions funktionsmåde efter omstændighederne forstås som henvisninger til EF-traktatens artikel 87 og 88.
(9) Forenede sager T-455/08 og T-443/08.
(10) Rettens kendelse af 26. januar 2012, præmis 45, sag T-90/09, Mojo Concerts og Amsterdam Music Dome Exploitatie mod Kommissionen.
(11) Se artikel 3 i Rådets forordning (EF) nr. 659/1999 af 22. marts 1999 om fastlæggelse af regler for anvendelsen af EF-traktatens artikel 93 (nu artikel 88) i EF-traktaten (EFT L 83 af 27.3.1999, s. 1-9).
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/18 |
ÁLLAMI TÁMOGATÁS – SVÉDORSZÁG
SA.33618 (12/C) (ex 11/N) állami támogatás – uppsalai aréna
Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében
(EGT-vonatkozású szöveg)
2012/C 152/07
2012. március 21-én kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Svédországot arról, hogy a fent említett intézkedéssel kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.
Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező intézkedésre vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:
European Commission |
Directorate-General for Competition |
Directorate C |
Rue de la Loi/Wetstraat 200 |
1049 Bruxelles/Brussel |
BELGIQUE/BELGIË |
Fax +32 22961242 |
Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Svédországnak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.
AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE
Eljárás
A svéd hatóságok bejelentették az Európai Bizottságnál a svédországi Uppsalában építendő új arénával kapcsolatos intézkedést.
Az intézkedés ismertetése
Az uppsalai aréna a tervek szerint különböző sportágak (jégkorong, kosárlabda, floorball, kézilabda és lovassport), különböző szórakoztató rendezvények (koncertek, családoknak szóló műsorok, televíziós- és gálarendezvények), valamint különböző találkozók (kongresszusok, konferenciák, vállalati gyűlések, kereskedelmi vásárok, vállalati események és vallási összejövetelek) befogadására is alkalmas lesz. A legnagyobb terem sportrendezvények alkalmával 8 500, konferenciák és koncertek esetén pedig 10 000 főt tud majd fogadni.
Az uppsalai aréna projektjében az uppsalai önkormányzat, az Arena Company, a Property Company és az Events Company vesz részt. A projekt becsült költségvetése 650 millió SEK (72 millió EUR). Az önkormányzat által nyújtott, vissza nem térítendő támogatás 150 millió SEK (16,5 millió EUR), a fennmaradó összeget pedig elsősorban kölcsönökből és bizonyos mértékben magánbefektetői beruházásokból finanszírozzák. Az aréna a kizárólag magánbefektetők tulajdonában álló Property Company tulajdonát fogja képezni. Az önkormányzat tehát részlegesen sem lesz az aréna tulajdonosa és semmilyen befolyást sem gyakorol majd a Property Company tevékenységei felett. Hozzájárulása ellenében az önkormányzat vételi opciót kap a Property Company megvásárlására. A tervek szerint az aréna önkormányzati tulajdonban lévő telekre épül, amely haszonbérletéről 50 évre szóló megállapodást köt a Property Company és az önkormányzat.
Az aréna működtetését a magánbefektetők tulajdonában álló Events Company fogja végezni. Az önkormányzat ettől függetlenül az Events Company-val bérleti megállapodást köt, amelyben többek között rögzítik a jégkorongpálya sportegyesületek és nagyközönség általi használatát, továbbá az aréna önkormányzati rendezvények céljából történő használatát. Az Events Company-nak biztosítania kell, hogy a nagyközönség piaci és megkülönböztetésmentes feltételek mellett használhassa a létesítményt.
Az intézkedés értékelése
A Bizottság az előzetes értékelés után nem tudja kételyek nélkül kizárni annak lehetőségét, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A Bizottság előzetes értékelése különösképpen rámutat arra, hogy semelyik szinten (kivitelezés, üzemeltetés és használat) sem zárható ki a szelektív gazdasági előny. Emellett az arena állami társfinaszírozása, amely állítólag a hiányzó finanszírozási összegre korlátozódik (más piaci szereplők nem hajlandóak a finanszírozáshoz hozzájárulni), és amely nélkül nem lenne biztosított a kivitelezés, nagy valószínűséggel torzítja a versenyt, vagy legalábbis fennáll a versenytorzulás veszélye. Az arénában megrendezésre kerülő legtöbb rendezvény helyi jellegű ugyan, de mivel az aréna befogadóképességénél fogva jelentős nemzetközi rendezvények lebonyolítására is alkalmas, nem zárható ki a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatás sem. Ezért ebben a szakaszban és az előzetes értékelésére alapozva a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülhet.
A fent említett feltételek mellett meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető-e a belső piaccal. Ennek értékelése során meg kell vizsgálni az intézkedés szükségességét és arányosságát, azt hogy az intézkedés követ-e közös érdekű szakpolitikai célkitűzést, illetve torzíthatja-e aránytalan mértékben a versenyt. Az előzetes értékelést követően a Bizottságnak – a jelenlegi szakaszban és az esetleges támogatás mindhárom szintjét illetően (kivitelezés, üzemeltetés és használat) – kételyei vannak arra vonatkozóan, hogy a javasolt projekt összeegyeztethető lenne a belső piaccal az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.
E kételyek miatt és tekintettel a lehetséges állami támogatásnak a magánjogi üzemeltetők beruházásaira gyakorolt hatására, a Bizottság szükségesnek látja a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását
A LEVÉL SZÖVEGE
„The Commission wishes to inform Sweden that, after having examined the information supplied by your authorities on the measure referred to above, it has decided to initiate the procedure laid down in Article 108(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union.
1. PROCEDURE
(1) |
On 7 December 2012, the Swedish authorities notified the European Commission a measure for a new arena in Uppsala following a pre-notification phase. On 17 January 2012, the Commission sent a request for information. The Swedish authorities submitted their reply on 16 February 2012. The Swedish authorities have provided a language waiver and agree that the decision will be adopted in English as the authentic language. |
2. DESCRIPTION OF THE MEASURE
(2) |
The parties involved in the Uppsala Arena project are the municipality of Uppsala (1) (hereafter the "municipality"), the Arena Company, the Property Company and the Events Company. The Arena Company will manage and coordinate the Arena project until the Property Company and Events Company have been formed. The Arena Company is thus the only one of the three companies which currently exists. It is owned by the private companies SH Bygg (45 %), Aros Holding (45 %) and the sports association Almtuna IS (10 %). |
(3) |
In order to meet the current and future need for new facilities for sports and cultural events, the municipality of Uppsala claims, based on the result of studies made (2), that a multifunctional facility of the size of the arena must be constructed. |
(4) |
The arena will be designed for several types of sports (ice hockey, basketball, floor ball, handball and equestrian sports), several types of entertainment events (concerts, family shows, TV productions and gala events) as well as various types of meetings (congresses, conferences, company meetings, trade fairs, corporate events and church meetings). The largest “arena room” will have the capacity to take 8,500 visitors at sport events and 10,000 at conventions and concerts. (3) The arena will also house a gym and restaurants. |
(5) |
There are six existing arenas/concert halls in Uppsala (four owned by the municipality and two privately owned). In addition, there are other large arenas within 1-2 hours distance from Uppsala, i.a. in Stockholm. The new arena is to be located next to the present Gränby Ice Rink (the largest existing indoor arena in Uppsala). However, the municipality claims that the present capacity is insufficient to meet the needs for arena space and does not allow hosting of larger sports and cultural events and that alternative means of expansion would be more expensive for the municipality (4). |
(6) |
The municipality had hoped that private investors would be able to finance the realization of the arena without municipal intervention. However, this has proven impossible. |
2.1. Construction and Ownership
(7) |
The arena will be owned by the Property Company which in turn will be owned exclusively by private investors (currently not known which these will be). The municipality will thus not own any part of the arena nor have any influence over the activities of the Property Company. As regards security for its contribution, the municipality will receive an option to purchase the Property Company. |
(8) |
The key elements of the option are as follows: The option may not be exercised prior to the expiry of 5 years and after the expiry of 25 years from the date it comes into force; the option shall be transferable and may not be disposed of prior to the expiry of 5 years; and the option holder shall pay a fee for exercising the option […] (5). The option is allegedly valued, in the most likely scenario, i.e. the base scenario, at […]. From the municipal's perspective, the value of the option lies primarily in the fact that the option can be sold in the future for a profit to someone that has a real interest in owning and operating the arena. |
(9) |
The Arena Project is budgeted at SEK 650 million (EUR 72 million). The municipality would contribute with a grant of SEK 150 million (EUR 16.5 million), the rest will be financed mainly by loans and to a certain extent by investments from private investors. The Property Company will receive SEK 15 million from the municipality, as an advance payment, once/if the project is found compatible with the internal market by the Commission for building planning and design work. The remaining amount of the municipal grant will only be provided once binding agreements regarding the private funding have been secured. Private investors shall contribute SEK 75–100 million (EUR 8-11 million) in a financial instrument, the exact form is under negotiation. The Property Company will take up loans of between SEK 400–425 million (EUR 44-47 million) for which the municipality will not guarantee any commitments. The lenders will take security in the arena. |
(10) |
The arena is to be constructed on the municipality’s land, for which a site leasehold agreement will be entered into between the Property Company and the municipality with duration of 50 years. The lease shall be SEK 50,000 per year (EUR 5,500), which is claimed to be on market terms. |
2.2. Operation and Use
(11) |
The operation of the arena will be conducted by the "Events Company" (owned by private investors, which will not at the same time own shares of the property Company). The Events Company will handle the letting and booking of the arena and shall enter into a lease agreement with the Property Company for this purpose. There are currently […] letters of intent from different private companies with experience from operating similar businesses. |
(12) |
Separately, the municipality will enter into a lease agreement with the Events Company in order to regulate, inter alia, ice times for sports associations and the general public, as well as the municipality’s use of the arena for its own events. The basic features of the lease are the following: The lease will be for 25 years with a rent of SEK 15 million (EUR 1.7 million) per year, indexed annually according to consumer price index (however the first four years the municipality will pay two years rent in advance each year). In return, the municipality shall be entitled to use the arena around 20 % of the total possible use of the Arena (on its own behalf or sublease to a third party). Besides the municipality's rent, the arena is estimated to have other revenues of initially SEK 30 million per year (EUR 3.3 million). |
(13) |
Regarding the use of the arena, the Events Company has to ensure that the arena is made available to the general public on market terms and under non-discriminatory conditions. Thus, the arena is claimed to be multifunctional open to all with no main user. |
3. THE VIEWS OF THE SWEDISH AUTHORITIES
(14) |
The Swedish authorities have, for the purpose of the notification, assumed the presence of aid with regard to the proposed measure and only claim compatibility. |
(15) |
If the arena project would involve state aid, the Swedish authorities argue that it should be considered compatible with the internal market under article 107(3)(c) TFEU. They argue that in particular the following should be taken into consideration:
|
4. ASSESSMENT OF THE MEASURE
4.1. Existence of aid within the meaning of Article 107(1) of the TFEU (9)
(16) |
According to Article 107(1) TFEU, "any aid granted by a Member State or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Member States, be incompatible with the internal market". |
(17) |
In order to be classified as a state aid, the notified project must thus fulfil the following cumulative conditions: 1) the measure must be granted through State resources; 2) it has to confer an economic advantage to undertakings; 3) this advantage must be selective and distort or threaten to distort competition; and 4) the measure must affect intra-Community trade. |
(18) |
With regard to the requirement that the measure must be granted through State resources and attributable to the State, this criterion is clearly fulfilled in this case as the municipality of Uppsala itself will contribute with a direct grant, pay rent for use of the arena and provide the land where the arena is to be built. Municipalities, like Uppsala, are public authorities and part of the State and their resources thereby deemed attributable to the State. |
(19) |
The Commission is of the opinion that both the construction and operation of an infrastructure constitute an economic activity in itself (and are thus subject to state aid rules) if that infrastructure is, or will be used, to provide goods or services on the market. In this case, the arena is intended for e.g. music, culture and sport events on a commercial basis, i.e. for the provision of services on the market. This view has been confirmed by the General Court in Leipzig/Halle. (10) Consequently in infrastructure cases, aid may be granted at several levels: construction, operation and use of the arena. |
(20) |
Regarding the construction, according to the Swedish authorities, the municipality had initially hoped that private investors would finance the realization of the arena, but it has proven impossible to carry out the project without public funding. The direct grant by the municipality is thus claimed to be necessary, as without it there will not be enough funds to finance the arena project. In return for its contribution, the municipality will receive access to the arena (through a lease agreement) and an option to purchase the Property Company (see paragraph (8) above). The lease agreement, and its relatively long duration, is claimed to be necessary and also reducing risk since the municipality is expected to be an essential customer of the arena. If the municipality would abstain from using the arena, the prerequisites of the project would, according to Sweden, change dramatically. The municipality is also essential for the purpose of the site leasehold, as this measure, allegedly, can only be taken by the municipality. According to the Commission, at least at this stage, the public co-financing of the construction of the arena would constitute an economic advantage and thus aid, since the project would admittedly not be realised in the absence of public funding and the municipality's participation (direct grant, lease agreement and site leasehold) is essential to the arena project as a whole. |
(21) |
The operation of the Uppsala arena will be carried out by the Events Company, which will be a wholly privately owned company devoted to making the arena as profitable as possible. The municipality will not be involved in selecting the companies that will ultimately make up the ownership and management of the Events Company, as this selection will be coordinated by the Arena Company together with the Property Company, with the expressed condition that the Events Company and the Property Company will not be part of the same corporate group. At this stage, the details of the selection criteria are, at least to the Commission, not clear. The Swedish authorities have stated that "it is reasonable to assume that the selection criteria will be rational and business-focused" and that "the criteria will include experience and knowledge of the events, sports and restaurant markets and commitment to the Events Company". So far […] letters of intent have been signed by private companies interested in becoming involved in the Events Company. |
(22) |
Regarding the operation of the Uppsala arena, and as explained above, this will be assigned to a predetermined company and the conditions of the lease agreement between the operator and the owner are unclear. Unless the conditions are market-conform, aid from the investment could be passed on to the operator. In addition, the municipality will enter into a lease agreement with the operator. The lease agreement shall be for 25 years with a basic rent of SEK 15 million (EUR 1.7 million) per year (however during the first four years of the agreement the municipality will pay two years rent in advance each year) in return for use of around 20 % of the total possible use of the arena. At this stage, the Commission takes the view that it is very unlikely that such conditions could be considered to represent market terms (e.g. the long duration of 25 years and the amount appears high in relation to the return). This could also point to the existence of aid at the operator level. The Commission can therefore not on the evidence available rule out state aid to the operator of the Uppsala arena. Thus, both the precise details of the selection process and criteria for the operator and its lease agreement with the Property Company would need to be clarified.. |
(23) |
Regarding aid at the user level, it needs to be further verified whether use of the arena will be ensured on a non-discriminatory basis without favouring any specific undertaking(s) and on market terms. This is particularly so as there are indications that it may be intended mainly for elite sports associations and/or that it may become the home arena for (a) certain sport association(s). |
(24) |
In fact, the potential beneficiaries of the measure could be all undertakings, which can own, use or manage part of the facilities benefiting from the aid, unless these undertakings would pay comparable prices for comparable facilities on the same relevant market. |
(25) |
Considering the above and in particular the lack of details regarding the selection of the operator and its lease agreement with the Property Company, and possible main user(s) and its/theirs economic activities, the Commission is not, at this stage, in a position to rule out an economic advantage at the operator and user levels. |
(26) |
Thus, the preliminary assessment of the Commissions shows that a selective economic advantage cannot be excluded at any level (construction, operation and use) and consequently the project would involve state aid. In addition, the public co-financing of the arena, which allegedly is limited to the funding gap (i.e. that no other market actors are willing to contribute) and thus without the municipal contribution there would not be enough funds to finance the arena, would most likely thereby distort, or at least, threaten to distort competition. Even if most of the activities which are to be carried out in the arena are of local character, the arena will have the capacity to host large international events as well, and thus an effect on competition and trade between Member States cannot be excluded. It has also been stated that the majority of the arena's capacity will have to be rented out commercially in fierce competition in order for the arena to be profitable. Moreover, the General Court has recently, in its Order concerning the Ahoy complex in the Netherlands, held that there was no reason to limit the market for use of this type of facilities to the territory of that Member State. (11) |
(27) |
Therefore, at this stage and based on its preliminary assessment, the Commission cannot exclude that the notified measure includes elements of state aid within the meaning of Article 107(1) TFEU. Under the conditions referred to above, it is thus necessary to consider whether the measure can be found to be compatible with the internal market. |
4.2. Compatibility assessment
(28) |
The Swedish authorities argued that if the measure was found to constitute state aid, this should be declared compatible under article 107(3)(c) TFEU. In order for a proposed measure to be found compatible with the internal market under this derogation, the Commission examines whether it pursues a policy objective of common interest, as well as whether it is necessary and proportional and does not cause undue distortion of competition. |
(29) |
With regards to the achievement of a policy objective of common interest, it is noted that the construction of venues for sport and other public events and supporting different types of activities which benefit the general public can be considered as a State responsibility, particularly in light of the Amsterdam Declaration on Sport and article 165 TFEU. In addition, the construction of arenas implies a large and risky investment which the market may not be able to carry out entirely on its own. |
(30) |
Concerning necessity and proportionality of the proposed measure, the Commission notes the alleged need of additional arena capacity as there is a lack of capacity in existing arenas and/or existing arenas would be inappropriate for certain types of events etc (e.g. the Swedish authorities claim that the existing facilities have become outdated and would need to be modernised if they are to meet the modern requirements of the public and that the privately owned facilities typically arrange only smaller types of events). In this respect it should also be noted that the arena would, at least to some extent, result in duplication of infrastructures (other arenas exist both directly in the areas and in nearby cities/countries) and at this stage it has not yet been sufficiently justified why the need of the arena's additional capacity cannot be met by private actors or by use of the existing arenas in Uppsala and/or expansion thereof. The argument that expanding and/or renovating existing arenas would be more expensive can easily be questioned as the costs of the municipality for the construction and use of the new arena would be SEK 150 million, EUR 16.5 million, (direct grant) + SEK 15 million/year (EUR 1.7 million) for 25 years for use of 20 % of the arena capacity. Consequently it would need to be further justified how/why expanding/renovating the existing arena (located next to the proposed new arena) would be more expensive than constructing the new proposed arena. Moreover, it would also need to be further assessed whether the public financing is indeed limited to the strictly necessary and whether it is proportionate in order to achieve its objective. Furthermore, in case state aid would also be found at the level of operation and use of the arena, it would need to be further examined (e.g. the selection of the operator and its agreement with the Property Company) whether the necessity and proportionality requirements are fulfilled. |
(31) |
With regards to the user level, the openness to all potential users and, access conditions should be further verified and/or justified in particular taking into account how much the arena appears to be intended/used by elite sports associations and/or may become the home arena for (a) certain sport association(s). It should also be further examined whether the municipality's foreseen use of the arena (approximately 20 % of the time), really means that the arena is open to the general public. |
(32) |
Consequently, following its preliminary assessment, the Commission has doubts whether the proposed project could be deemed compatible under Article 107(3)(c) TFEU, at this stage at all three levels of possible aid (construction, operation and use) in accordance with the above. |
(33) |
At this stage, the Commission has not carried out an assessment with respect to other possible derogations, under which the measure could be found compatible with the internal market. In this respect, the Swedish authorities did not bring forward any further specific arguments. |
5. CONCLUSION
(34) |
Based on the information submitted by the Swedish authorities, the Commission, after carrying out the preliminary assessment, is of the opinion that the financing by the municipality of Uppsala of a new arena in Uppsala - within the context of the project as outlined above – might constitute state aid within the meaning of Article 107(1) TFEU. As outlined above, the Commission has doubts as regards the compatibility of the potential state aid with the internal market. |
(35) |
Given these doubts and the impact of potential state aid on the investments of private operators it appears necessary that the Commission opens the formal investigation procedure. |
(36) |
Finally, the opening of the procedure enables interested third parties to comment on the questions raised by this project. |
(37) |
In the light of the foregoing considerations, the Commission, acting under the procedure laid down in Article 108(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union, requests Sweden to submit its comments and to provide all such information as may help to assess the aid/measure, within one month of the date of receipt of this letter. It requests your authorities to forward a copy of this letter to the potential recipient of the aid immediately. |
(38) |
The Commission wishes to remind Sweden that Article 108(3) of the Treaty on the Functioning of the European Union has suspensory effect, and would draw your attention to Article 14 of Council Regulation (EC) No 659/1999, which provides that all unlawful aid may be recovered from the recipient. In this respect, Sweden is to confirm that no aid has been paid with regards to this project and that the standstill obligation, i.e. that the aid can only be granted after the Commission has approved the aid, will be respected and thus the proposed measure will not be put into effect before it has been authorised by the Commission. (12) If not, the measure is considered as unlawful (non-notified) aid. |
(39) |
The Commission warns Sweden that it will inform interested parties by publishing this letter and a meaningful summary of it in the Official Journal of the European Union. It will also inform interested parties in the EFTA countries which are signatories to the EEA Agreement, by publication of a notice in the EEA Supplement to the Official Journal of the European Union and will inform the EFTA Surveillance Authority by sending a copy of this letter. All such interested parties will be invited to submit their comments within one month of the date of such publication. |
(40) |
It should also be noted that this decision in no way prejudges any possible further analysis by the Commission as far as compliance with EU public procurement rules is concerned. |
(41) |
The Commission notes that Sweden has agreed that the decision shall be adopted in English as the authentic language.” |
(1) Uppsala is the fourth largest city in Sweden (located approx. 70 km north of Stockholm).
(2) For the Uppsala Arena, several surveys have been submitted e.g. a survey on the needs for facilities for organized sports associations in Uppsala, the result thereof showed that currently only around 70 % of the need for facilities for major sports in Uppsala is being satisfied and thus the lack of capacity would correspond to approximately 30 %. Another questionnaire amongst the residents of Uppsala in which 37 % of the residents believe that the Municipality should invest in sports halls, arenas and stadiums (the second most required investment after bike and walking paths), and that investments in sport events are preferred by 16 %.
(3) The larger of the two wings of the Arena will have the capacity to take 2,000 visitors at sports and 3,500 visitors at congresses and concerts. The smaller of the two wings of the Arena will have the capacity to take around 1,000 visitors at any event and the “conference room” of the Arena has room for 10-400 visitors.
(4) E.g. only maintaining the existing Gränby Ice Rink without any expansion of capacity would allegedly not be a realistic alternative, because it would not solve the need for new capacity and expanding the capacity of Gränby Ice Rink would allegedly involve higher costs for the municipality.
(5) Business secret
(6) See footnote 2 above.
(7) The current value of maintaining the existing Gränby Ice Rink for the next 25 years is SEK 430 million (EUR 48.4 million) at a discount interest if 8 %.
(8) As regards the alternative of expanding the capacity of Gränby Ice Rink, it would increase the costs further and the current value of the costs for an expansion is SEK 455 million (EUR 51.3 million). The municipality's rent payments for the arena, in comparison, would allegedly be at the current value of SEK 382 million (EUR 43 million).
(9) With effect from 1 December 2009, Articles 87 and 88 of the EC Treaty have become Articles 107 and 108, respectively, of the TFEU. The two sets of provisions are, in substance, identical. For the purposes of this Decision, references to Articles 107 and 108 of the TFEU should be understood as references to Articles 87 and 88, respectively, of the EC Treaty where appropriate.
(10) Joint cases T-455/08 and T-443/08.
(11) Case T-90/09, Mojo Concerts BV and Amsterdam Music Dome Exploitatie BV v. the European Commission, Order of the General Court of 26/01/2012, paragraph 45.
(12) See Article 3 of Regulation 659/1999, Council Regulation No 659/1999 of 22 March 1999 laying down detailed rules for the application of Article 93 (now Art.88) of the EC Treaty. Official Journal L 83/1, 27.03.1999, p. 1-9.
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/24 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.6603 – Hon Hai/Sharp/Sharp Display Products)
(EGT-vonatkozású szöveg)
2012/C 152/08
1. |
2012. május 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Hon Hai Precision Industry Co. (a továbbiakban: Hon Hai, Tajvan) és a Sharp Corporation a továbbiakban: (Sharp, Japán) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Sharp Display Products Corporation (a továbbiakban: SDP, Japán) felett. |
2. |
Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:
|
3. |
A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6603 – Hon Hai/Sharp/Sharp Display Products hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/25 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.6517 – The Klesch Group/Arkema's Vinyl Products business)
Egyszerűsített eljárás alá vont ügy
(EGT-vonatkozású szöveg)
2012/C 152/09
1. |
2012. május 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Klesch csoport (a továbbiakban: Klesch csoport, Málta) irányítása alá tartozó Klesch Group Limited által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Arkema viniltermék üzletága felett. |
2. |
Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:
|
3. |
A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja. |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6517 – The Klesch Group/Arkema's Vinyl Products business hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).
(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).
30.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 152/26 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.6559 – Eurochem/K+S Nitrogen)
Egyszerűsített eljárás alá vont ügy
(EGT-vonatkozású szöveg)
2012/C 152/10
1. |
2012. május 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a OJSC – Mineral and Chemical Company Eurochem (a továbbiakban: Eurochem, Oroszország) csoporthoz tartozó Eurochem Trading GmbH (a továbiakban: Eurochem Trading, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a K+S AG (a továbbiakban: K+S, Németország) irányítása alá tartozó következő vállalkozások (együttesen: K+S Nitrogen): K+S Nitrogen GmbH (Németország), fertiva GmbH (Németország), K+S Gübre ve Endüstri Ürünleri San.ve Tec. Ltd Sti (Törökország), K plus S Iberia S.L. (Spanyolország), K+S Agricoltura SpA (Olaszország), K+S Hellas SA (Görögország), K+S Agro México SA de C.V. (Mexikó) és a K+S Interservicios SA de C.V. (Mexikó) felett, valamint eszközök vásárlása útján részleges irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a K+S irányítása alá tartozó következő vállalkozások: K+S Nitrogen France SAS (Franciaország), Shenzhen K+S Trading Co. Ltd (Kína), K+S Asia Pacific Pte. Ltd (Szingapúr) and K+S AG (Németország) felett, a megszerzett vállalkozások és eszközök együttesen alkotják a K+S jelenlegi tevékenységeit a nitrogénműtrágyák értékesítésének területén (a továbbiakban: a javasolt összefonódás). |
2. |
Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:
|
3. |
A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja. |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6559 – Eurochem/K+S Nitrogen hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).
(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).