AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

13.1.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/1

Iránymutatás a 2004/113/EK tanácsi irányelv biztosítási ágazatban történő alkalmazásához, az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 11/01

1. BEVEZETÉS

A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) 5. cikke szabályozza a nemi hovatartozással kapcsolatos biztosításmatematikai tényezők alkalmazását a biztosítási, illetve azzal kapcsolatos egyéb pénzügyi szolgáltatások terén. Az 5. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2007. december 21. után kötött új szerződésekben a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás biztosításmatematikai tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem eredményezhet különbséget (a továbbiakban: uniszex szabály). Az 5. cikk (2) bekezdése eltérést enged e szabály alól, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy arányos különbségeket tartsanak fenn az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező.

2011. március 1-jén hozott ítéletében (2) (a továbbiakban: a Test-Achats-ügyben hozott ítélet) az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2012. december 21-i hatállyal érvénytelennek nyilvánította az 5. cikk (2) bekezdését. A Bíróság álláspontja szerint az 5. cikk (2) bekezdése – annak lehetővé tételével, hogy a tagállamok időbeli korlátok nélkül hatályban tartsák az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt uniszex szabálytól való eltérést – a biztosítási ágazatban az irányelv jogalkotó által meghatározott, a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra irányuló céljának elérése ellen hat a biztosítási díjak és juttatások meghatározásával kapcsolatban, és ezért ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkével.

Jelenleg valamennyi tagállam a biztosításoknak legalább egy típusa esetében megengedi a nemi hovatartozáson alapuló különbségtételt. A biztosítók számára különösen megengedett valamennyi tagállamban, hogy az életbiztosítás esetében kockázatértékelő tényezőként alkalmazzák a nemi hovatartozást (3). A Test-Achats-ügyben hozott ítélet ezért valamennyi tagállamra hatással lesz.

4.	A jelen iránymutatás célja, hogy megkönnyítse a Test-Achats-ügyben hozott ítéletnek való nemzeti szintű megfelelést. A Bizottság álláspontja azonban nem érinti az 5. cikk esetleges jövőbeli, Bíróság általi értelmezéseit.

2. IRÁNYMUTATÁS

5.	2012. december 21-étől az 5. cikk (1) bekezdésében szereplő uniszex szabályt mindennemű kivétel lehetősége nélkül kell az új szerződésekben alkalmazni a magánszemélyek biztosítási díjainak és juttatásainak kiszámítására.

2.1. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet hatása – az érintett szerződések

2.1.1. Az 5. cikk (1) bekezdése 2012. december 21-étől eltérés nélkül alkalmazandó

A Test-Achats-ügyben hozott ítéletben a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy az irányelv 5. cikkének (2) bekezdését „a megfelelő átmeneti időszak leteltét követően érvénytelennek kell tekinteni”, mely átmeneti időszak 2012. december 21-én ér véget (4). Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket eltérés nélkül kell alkalmazni.

2.1.2. Az 5. cikk (1) bekezdése csak az új szerződésekre vonatkozik

Az átmeneti időszakot az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében kifejezett célkitűzéssel összhangban kell értelmezni, miszerint az uniszex szabály csak az irányelv átültetésének határideje, azaz 2007. december 21. után kötött új szerződésekre alkalmazandó. Mint azt az irányelv (18) preambulumbekezdése is kifejti, e szabály célja a piac hirtelen alkalmazkodásának elkerülése. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet e célkitűzésen nem változtat, és arra sincs hatással, hogy az uniszex szabály – az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – csak az új szerződésekre alkalmazandó. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet azt jelenti, hogy a 2012. december 21-étől kötött új szerződéseknél ezt a szabályt kivétel nélkül kell alkalmazni, mivel az 5. cikk (2) bekezdése e naptól érvénytelen.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni (5).

Az irányelv nem határozza meg az „új szerződés” fogalmát, és a nemzeti jogokra sem tesz utalást az e kifejezésnek tulajdonítandó jelentést illetően. Ezért ezt a fogalmat az irányelv alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint amely az európai uniós jog olyan önálló fogalmát képezi, amelyet az egész Unióban egységesen kell értelmezni. Ez az egységes értelmezés megfelel az irányelv biztosítási ágazattal kapcsolatos céljának: az uniszex szabály átmeneti időszak lejártát követő végrehajtásának. Az „új szerződés” 5. cikk (1) bekezdésében említett fogalma alapvető jelentőséggel bír e rendelkezés gyakorlati végrehajtása szempontjából. E fogalom – a nemzeti szerződési jogokon alapuló – eltérő értelmezései eltérő átmeneti időszakokat eredményezhetnének (ami késleltetné az uniszex szabály átfogó alkalmazását), továbbá annak kockázatával is járnának, hogy a biztosítótársaságok számára egyenlőtlen versenyfeltételek születnek. Ez akadályozná azon célkitűzés megvalósítását, amelynek keretében az irányelv az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve valamennyi tagállamban átfogó módon kívánja biztosítani a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódot az egyének biztosítási díjaival és juttatásaival kapcsolatban (6).

10.

Az 5. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához egyértelmű különbséget kell tenni a meglévő és az új szerződéses megállapodások között. A különbségtételnek meg kell felelnie a jogbiztonság követelményének, és olyan feltételeken kell alapulnia, amelyek megakadályozzák a fennálló jogok indokolatlan zavarását, és valamennyi fél jogos elvárásait tiszteletben tartják. Ez a megközelítés megfelel az irányelv célkitűzésének, miszerint – a piac hirtelen alkalmazkodását elkerülendő – az uniszex szabály alkalmazását kizárólag az új szerződésekre kell korlátozni.

11.

Ennek megfelelően az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt uniszex szabály minden esetben alkalmazandó, amennyiben a) valamennyi fél hozzájárulásának kinyilvánítását igénylő szerződéses megállapodás születik (ideértve a fennálló szerződés módosítását is) és b) az adott megállapodás megkötéséhez szükséges fél hozzájárulásának utolsó kinyilvánítására 2012. december 21-étől kerül sor.

12.

Erre tekintettel a következőket (7) kell új szerződéses megállapodásoknak tekinteni, amelyeknek ezért meg kell felelniük az uniszex szabálynak:

a)	első alkalommal 2012. december 21-étől kötött szerződések (8). Ezért a 2012. december 21. előtt tett, de attól kezdve elfogadott ajánlatoknak meg kell felelniük az uniszex szabálynak;

b)	a felek közötti, 2012. december 21-étől kötött megállapodások, amelyek az említett dátum előtt megkötött olyan szerződések meghosszabbítására irányulnak, amelyek egyébként hatályukat vesztették volna.

13.

Ezzel szemben a következő események (9) nem keletkeztetnek új szerződéses megállapodást:

a)	egy korábban is fennállt szerződés automatikus meghosszabbítása abban az esetben, ha a korábban fennállt, adott szerződés rendelkezései alapján egy meghatározott határidőn belül nem kerül sor értesítés (pl. felmondás) átadására;

b)	egy fennálló szerződés meghatározott elemeinek módosítása (pl. díjváltozás) előre meghatározott paraméterek alapján, ahol a biztosításikötvény-tulajdonos hozzájárulására nincs szükség (10);

c)	az olyan kiegészítő vagy egymást követő biztosítások kötvénytulajdonos általi megkötése, amelyek feltételeiben előzetesen, 2012. december 21. előtt megkötött szerződésekben már megállapodtak, és a kötvények a kötvénytulajdonos egyoldalú döntése révén válnak hatályossá (11);

d)	egy biztosítási portfólió puszta átvitele egyik biztosítótól a másikhoz, a portfólióban szereplő szerződések jellegének megváltoztatása nélkül.

2.2. A továbbiakban is megengedett, nemi hovatartozáshoz kapcsolódó biztosítási gyakorlatok

14.

Az 5. cikk (1) bekezdése minden olyan eredményt tilt, amelynél a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként történő számbavétele miatt különbségek merülnek fel az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban. Nem általánosságban tiltja a nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként történő számbavételét. Az ilyen számbavétel mindaddig megengedett a biztosítási díjak és juttatások összesített szintű számítása terén, amíg egyedi szinten nem eredményez különbségtételt. A Test-Achats-ügyben hozott ítélet után ezért e határokon belül lehetséges marad a nemi hovatartozás vagy a nemi hovatartozáshoz kapcsolódó információk rögzítése, tárolása és alkalmazása, vagyis az alábbiak:

— tartalékok meghatározása és belső árazás: a biztosítók továbbra is rögzíthetik és alkalmazhatják a nemi hovatartozást a belső kockázatértékeléshez, nevezetesen a biztosítási fizetőképességi szabályoknak megfelelő biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához, valamint portfóliójuk összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követéséhez.

— viszontbiztosítási árazás: a viszontbiztosítási szerződések egy biztosító és egy viszontbiztosító közötti szerződések. E termékek árazásában mindaddig lehetséges marad a nemi hovatartozás alkalmazása, amíg ez egyedi szinten nem eredményez nemi alapú különbségtételt.

— marketingtevékenység és hirdetés: a 3. cikk (3) bekezdése értelmében az irányelv nem vonatkozik a média tartalmára és a hirdetésekre, az 5. cikk (1) bekezdése pedig csak az egyének biztosítási díjainak és juttatásainak számítására utal. Ezért lehetséges marad, hogy a biztosítók marketingtevékenység és hirdetések – pl. férfiakra vagy nőkre irányuló célzott hirdetések – segítségével befolyásolják portfoliójuk összetételét. Egy személy neme miatt azonban a biztosítók nem tagadhatják meg a hozzáférést egy meghatározott termékhez, kivéve, ha a 4. cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek (12).

— élet- és egészségbiztosítás: az uniszex szabály azt jelenti, hogy ugyanazon biztosítási kötvény esetében a biztosítási díjak és juttatások két magánszemély esetében nem lehetnek eltérőek pusztán azért, mert nemük nem azonos. Vannak azonban olyan további kockázati tényezők (pl. az egészségi állapot vagy a családi előzmények), amelyek alapján lehetséges a különbségtétel, és amelyek értékeléséhez a biztosítóknak figyelembe kell venniük a nemi hovatartozást, tekintettel a férfiak és nők közötti bizonyos élettani különbségekre (13).

15.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján lehetséges marad, hogy a biztosítók nemek szerinti biztosítási termékeket (vagy a szerződéseken belül választási lehetőségeket) kínáljanak az olyan helyzetekre, amelyek kizárólag vagy elsősorban férfiakat vagy nőket érintenek (14). Ez a lehetőség azonban a terhesség és az anyaság esetében kizárt, figyelemmel az 5. cikk (3) bekezdése által létrehozott különleges szolidaritási mechanizmusra.

2.3. Egyéb kockázatértékelő tényezők alkalmazása

2.3.1. A nemi hovatartozással összefüggő tényezők – a közvetett megkülönböztetés kérdése

16.

A Test-Achats-ügyben hozott ítélet csak a nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként történő alkalmazására vonatkozik, a biztosítók által alkalmazott egyéb tényezők elfogadhatóságára pedig nem. Az irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében azonban közvetett megkülönböztetésnek minősül, ha egy látszólag semleges kockázati tényező az egyik nemhez tartozó személyeket hátrányosan érint. A közvetlen megkülönböztetéstől eltérően a közvetett megkülönböztetés igazolható, ha a célja jogszerű, és megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.

17.	Ezért az olyan kockázati tényezők alkalmazása, amelyek a nemi hovatartozással összefügghetnek, mindaddig lehetséges marad, amíg ezek valódi, saját jogú kockázati tényezőket jelentenek (15).

2.3.2. A nemi hovatartozással nem összefüggő tényezők

18.

A Test-Achats-ügyben hozott ítélet csak a nemi hovatartozás olyan összefüggésben történő alkalmazására vonatkozik, ahol a férfiak és a nők helyzetét a jogalkotó összehasonlíthatónak találta. Nem érinti olyan más kockázatértékelő tényezők – például az életkor és a fogyatékosság – alkalmazását, amelyeket uniós szinten jelenleg nem szabályoznak.

19.

A Test-Achats-ügyben hozott ítéletben a Bíróság kiemeli, hogy „[…] az egyenlő bánásmód általános elve megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és hogy az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon, kivéve ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható”, továbbá hogy „a helyzetek hasonló jellegét főként a szóban forgó különbségtételt létrehozó uniós jogi aktus tárgyának és céljának fényében kell meghatározni és értékelni […]” (16).

20.

A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat (17) továbbra is megengedné az életkor és a fogyatékosság mint tényező alkalmazását, mivel ezt nem minősíti megkülönböztető jellegűnek. Ha a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy egy meghatározott gyakorlat bizonyos feltételek mellett nem megkülönböztető jellegű, ez nem jelent eltérést a hasonló helyzetekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód elvétől (amit egyébként is csak egy átmeneti időre lehetne megengedni). Sokkal inkább megfelel az egyenlő bánásmód elvének annak elismerése révén, hogy a szóban forgó helyzetek nem hasonlóak, ezért azokat eltérően kell kezelni (vagy hogy a hasonlóság ellenére objektíven igazolható e helyzetek eltérő kezelése).

2.4. Biztosítás és foglalkozási nyugdíjak

21.

Bizonyos biztosítási termékek, például a járadékok, a nyugdíjjövedelemhez járulnak hozzá. Az irányelv azonban csak a magán-, önkéntes és a munkáltatói viszonytól független biztosításra és nyugdíjakra vonatkozik, a foglalkoztatást és munkavégzést pedig kifejezetten kizárja hatálya alól (18). A nők és férfiak között a foglalkozási nyugdíjakkal kapcsolatban megvalósuló egyenlő bánásmódra a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) (19) vonatkozik.

22.

Egyes foglalkozási nyugdíjrendszerekben meghatározott formában, például járadékként történik a juttatások kifizetése. Ilyen esetben a szóban forgó rendszer még akkor is a 2006/54/EK irányelv hatálya alá tartozik, ha annak alapján a juttatást biztosítónak kell kifizetnie. Ha viszont a munkavállalónak közvetlenül, a munkáltató részvétele nélkül kell biztosítási szerződést kötnie a biztosítóval (például egy átalányösszeg járadékká alakítása érdekében), a helyzet az irányelv hatálya alá fog tartozni. A 2006/54/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja kifejezetten kizárja hatálya alól a munkavállalók által kötött azon biztosítási szerződéseket, amelyeknél a munkáltató nem szerződő fél.

23.

A 2006/54/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja megengedi a férfiak és nők esetében eltérő mértékű ellátások megállapítását, amennyiben ezt biztosításmatematikai számítások indokolják. A Bizottság álláspontja szerint a Test-Achats-ügyben hozott ítélet nincs jogi hatással e rendelkezésre, amely a foglalkoztatási nyugdíjak eltérő és egyértelműen elkülöníthető összefüggésében alkalmazandó, és amelynek szövegezése is nagyban eltér az irányelv 5. cikkének (2) bekezdésétől. A 2006/54/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján a férfiak és nők esetében eltérő mértékű ellátások megállapítása nem minősül megkülönböztetésnek, amennyiben ezt biztosításmatematikai adatok indokolják.

3. AZ IRÁNYMUTATÁS NYOMON KÖVETÉSE

24.

A tagállamoknak le kell vonniuk a következtetéseket a Test-Achats-ügyben hozott ítéletből, és ahhoz 2012. december 21. előtt hozzá kell igazítaniuk jogszabályaikat, hogy garantálják: a biztosítók az ítélet által előírtaknak megfelelően alkalmazzák az uniszex szabályt. A Bizottság nyomon fogja követni a helyzet alakulását, biztosítva, hogy a fenti időpontot követően a biztosítással kapcsolatos nemzeti jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az ítéletnek, figyelemmel a jelen iránymutatásban meghatározott feltételekre.

25.

A Bizottság arra kívánja ösztönözni az erős versennyel és nagyfokú innovációval jellemezhető biztosítási ágazatot, hogy tegye meg a szükséges kiigazításokat, és a nemi hovatartozástól független, vonzó termékeket kínáljon a fogyasztóknak, az általános árszint indokolatlan befolyásolása nélkül. A Bizottság továbbra is éberen fogja követni a biztosítási piac alakulását, hogy a Test-Achats-ügyben hozott ítéletnek tulajdonított valamennyi indokolatlan áremelés észlelhető legyen, különös tekintettel a versenyjog alapján az állítólagos versenyellenes magatartások esetében rendelkezésére álló eszközökre (20).

26.	A Bizottság 2014-ben, az irányelv végrehajtására vonatkozó általánosabb jelentés keretében jelentést fog tenni a Test-Achats-ügyben hozott ítélet nemzeti jogban és a biztosítási gyakorlatban történt végrehajtásáról.

(1) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.

(2) A C-236/09. sz. ügyben 2011. március 1-jén hozott ítélet (HL C 130., 2011.4.30., 4. o.).

(3) A nemzeti jogszabályokra és a biztosítók gyakorlataira vonatkozó további információkat lásd az 1. és 2. mellékletben.

(4) Az ítélet 33. pontja.

(5) Ezt legutóbb a Bíróság C-34/10. sz., Oliver Brüstle kontra Greenpeace e.V. ügyben 2011. október 18-án hozott ítéletének 25. pontja erősítette meg. Lásd még a 327/82. sz. Ekro-ügyben hozott ítélet (EBHT 1984., 107. o.) 11. pontját, a C-287/98. sz. Linster-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6917. o.) 43. pontját, a C-5/08. sz. Infopaq International ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., I-6569. o.) 27. pontját és a C-467/08. sz. Padawan-ügyben hozott ítélet (EBHT 2010., I-0000. o.) 32. pontját.

(6) Az új szerződés fogalmának nagyon szűk értelmezése, amely kiterjesztené a nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként való alkalmazásának lehetőségét (ami az egyének biztosítási díjaira és juttatásaira is kihatna), veszélyeztetné az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzés megvalósulását, miszerint a nemi hovatartozás ilyen számbavételét „legkésőbb” az átmeneti időszak lejártától ki kell zárni. Az értelmezés terén a tagállamok között fennálló különbségeket továbbá lehetetlen lenne összeegyeztetni az irányelv hatálya és jelentése szempontjából kulcsfontosságú kifejezés önálló és egységes értelmezésének követelményével.

(7) Ezek a helyzetek a gyakorlati jelentőségük alapján beazonosított, nem kimerítő jellegű példák.

(8) Ha például egy biztosított személy szolgáltatóváltás mellett dönt, hogy az uniszex szabály által nyújtott előnyökben részesüljön.

(9) Ezek a helyzetek a gyakorlati jelentőségük alapján beazonosított, nem kimerítő jellegű példák.

(10) Például meghatározott százalékkal történő díjemelés a kárigények alakulása alapján.

(11) Ha például a biztosított növelni kívánja az életbiztosítási termék révén befektetett összeget.

(12) E rendelkezés értelmében az eltérő bánásmód alkalmazása megengedett, ha törvényes cél objektíve igazolja az áruk és szolgáltatások tekintetében kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak történő nyújtást, és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelőek és szükségesek.

(13) Például a családban korábban előfordult mellráknak nem ugyanolyan a hatása egy férfi és egy nő egészségi kockázatára (és e hatás értékelése megköveteli annak ismeretét, hogy az illető személy nő-e vagy férfi). Az elhízás egészségi kockázat, amelynek mértéke a derék és a csípő egymáshoz viszonyított aránya, ami nem azonos a nők és a férfiak esetében. A példák részletesebben kifejtett listája a 3. mellékletben található.

(14) Például prosztatarák, illetve mell- vagy méhnyakrák.

(15) A gépjármű-biztosítás terén például lehetségesnek kell maradnia az autómotor teljesítményén alapuló árdifferenciálásnak, még akkor is, ha a férfiak statisztikailag erősebb motorú autókat vezetnek. Ez nem mondható el gépjármű-biztosítással kapcsolatban a személyek méretén vagy súlyán alapuló differenciálás esetében.

(16) Lásd a Test-Achats-ügyben hozott ítélet 28. és 29. pontját.

(17) COM(2008) 426 végleges. Az irányelvvel ellentétben a javaslat nem tartalmaz az uniszex szabályhoz hasonló olyan általános elvet, amely szerint az életkor és a fogyatékosság alkalmazása nem eredményezhet különbséget a biztosítási díjak vagy juttatások terén. A vonatkozó rendelkezés célja inkább annak elismerése, hogy például két különböző életkorú személy nincs hasonló helyzetben az életbiztosítás tekintetében, és ezért a pontos kockázatértékelésen alapuló arányos megkülönböztető bánásmód nem minősül megkülönböztetésnek.

(18) Az irányelv (15) preambulumbekezdése és 3. cikkének (4) bekezdése. A csoportos egészség- és balesetbiztosítási szerződések ezért szintén nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

(19) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.

(20) A jelenlegi csoportmentességi rendelet (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. március 24-i 267/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 83., 2010.3.30., 1. o.)) olyan mentességet tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a biztosítók bizonyos típusú adatokat – közös összesítések, táblázatok és felmérések útján, meghatározott feltételek teljesülése esetén – megosszanak egymással. Nem mentesíti azonban a bruttó biztosítási díjakra vonatkozó megállapodásokat. A csoportmentességi rendelet 2017. március 31-én hatályát veszti. A Bizottság ezt megelőzően meg fogja vizsgálni, hogy indokolt-e a rendelet hatályának további meghosszabbítása.

1. MELLÉKLET

A nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként történő alkalmazása a nemzeti jogban (a)

Ország

Életbiztosítás

Magán egészségbiztosítás

Jelzáloghitelek

Gépjárműbiztosítás

Utasbiztosítás

Rokkantsági/Jövedelembiztosítás

Fogyasztói hitel

Járadéktermékek

Balesetbiztosítás

Hitelkártyák

Letéti számlák

Hitelbiztosítás

Lakásbiztosítás

Magán felelősségbiztosítás

Tartós ápolási-gondozási biztosítás

Súlyos betegség esetére szóló biztosítás

Ausztria

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Belgium

Igen

Nem (2)

Nem

Nem (2)

Nem

Nem (2)

Igen

Nem (2)

Nem

Bulgária

Igen

n.a

Nem

n.a

Igen

Nem

n.a

n.a.

Igen

Ciprus

Igen

Nem

Nem (2)

Nem

Nem (2)

Nem

Nem (2)

Igen

Nem (2)

n.a

Nem (2)

Nem

Cseh Köztársaság

n.a.

Dánia

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Észtország

Igen (1)

n.a.

Nem

n.a.

Igen (1) (b)

Igen (1)

n.a.

Nem

n.a.

Finnország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Franciaország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Németország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Görögország

Igen (1)

n.a.

Igen (1)

n.a.

Igen (1)

n.a.

Igen (1)

Magyarország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Írország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Nem

n.a

Igen

Olaszország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Lettország

Igen

n.a

Nem

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Litvánia

Igen

n.a

Nem

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Luxemburg

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Málta

n.a.

Hollandia

Igen (2)

Nem

Nem (c)

Nem

Nem (c)

Nem (2) (c)

Nem (c)

Nem (2) (c)

Nem

Nem (c)

Lengyelország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Portugália

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Románia

n.a.

Szlovákia

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Szlovénia

Igen

n.a

Nem

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Spanyolország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Svédország

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Egyesült Királyság

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Forrás: Implementation of the Insurance Gender Directive, Group Consultatif 2009, kivéve a következő eltérő eseteket: (1) A Civic Consulting illetékes hatóságok körében végzett felmérése (2) a Civic Consulting illetékes hatóságok, egyenlőséggel foglalkozó szervek és ipari egyesületek körében végzett felmérései. Megjegyzések: (a) A táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai mely pénzügyi termékek esetében teszik lehetővé a nemi hovatartozás kockázatértékelő tényezőként történő alkalmazását a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján. (b) A nemek közötti elkülönítést nem tartalmazó, halálozásra vonatkozó táblázatok a kötelező tőkefedezeti nyugdíjrendszerek járadékai esetében. (c) A biztosítók figyelembe vehetik a nemi hovatartozást a számításokban, ez azonban nem eredményezhet különbséget a férfiak és a nők biztosítási díjaiban. n.a.: nincs adat

2. MELLÉKLET

A kockázatértékelő tényezők bejelentett alkalmazása termékenként (az érdekeltek által bejelentett alkalmazási gyakoriság alapján)

Termékkategória

Termékkategória meghatározása

Tényezők

Nem

Kor

Fogyatékosság

Biztosítási termékek

Magán egészségbiztosítás

Magán egészségbiztosítás: olyan biztosítás, amely a nemzeti egészségügyi rendszeren felül fedezi az egészségügyi kockázatokat (vagy az utóbbi által nem fedezett kockázatokra terjed ki).

Súlyos betegség esetére szóló biztosítás

Súlyos betegség esetére szóló biztosítás: olyan biztosítás, amely akkor fizet ellátást, ha a biztosítottnál a biztosítás időtartama alatt meghatározott, súlyos betegséget diagnosztizálnak.

Rokkantsági/jövedelembiztosítás

Rokkantsági/jövedelembiztosítás: olyan biztosítás, amely a kiesett jövedelem pótlására teljesít kifizetést abban az esetben, ha a biztosított személy bekövetkezett rokkantsága miatt munkaképtelenné válik.

Életbiztosítás

Életbiztosítás: olyan biztosítás, amely egy meghatározott életkor betöltése esetén a biztosított számára, a biztosított halála esetén pedig a kedvezményezettek számára nyújt – elsősorban – pénzbeli ellátást.

Járadéktermékek

Járadéktermékek (a magánnyugdíjakat is ideértve): olyan biztosítás, amely a járadékfizetés kezdete előtt befizetett átalányösszeg megfizetése vagy rendszeres összegek sorozatos fizetése ellenében nyújt jövőbeni rendszeres pénzbeli ellátást.

Gépjármű-biztosítás

Gépjármű-biztosítás: magángépkocsikra vonatkozó biztosítás, amely legalább a polgári jogi felelősséget fedezi.

Utasbiztosítás

Utasbiztosítás: olyan ideiglenes biztosítás, amely – kizárólag az utazás időtartamára – legalább az egészségügyi kiadásokat, és esetleg az utazás közben bekövetkezett pénzügyi és egyéb veszteségeket fedezi.

Balesetbiztosítás

Balesetbiztosítás: olyan biztosítás, amely fedezi a balesetből eredő testi sérülés által okozott károkat vagy a balesetből eredő testi sérülés után szükségessé vált egészségügyi ellátás költségeit.

Tartós ápolási-gondozási biztosítás

Tartós ápolási-gondozási biztosítás: olyan biztosítás, amely a tartós ápolás-gondozás költségeit fedezi egy előre meghatározott, az egészségbiztosítás által nem fedezett időszakban.

Hitelbiztosítás

Hitelbiztosítás: olyan biztosítás, amely a hiteltörlesztés havi összegét fedezi abban az esetben, ha a biztosított munkanélkülivé válik, balesetet szenved vagy megbetegszik.

Lakásbiztosítás

Lakásbiztosítás: olyan vagyonbiztosítás, amely a magánlakásokban és azok berendezéseiben bekövetkezett károkat fedezi.

Magán felelősségbiztosítás

Magán felelősségbiztosítás: olyan biztosítás, amely harmadik felek igényeivel szemben nyújt védelmet, vagyis a kifizetés rendszerint olyan személy részére történik, aki a biztosított által okozott kárt elszenvedte.

Banki/Hiteltermékek (1)

Jelzáloghitelek

Jelzáloghitel: ingatlanfedezettel biztosított hitel.

Fogyasztói hitel (2)

Fogyasztói hitel: fogyasztóknak áruvásárláshoz, rövid távra nyújtott hitel, ideértve a kiskereskedelmi egységekben nyitott hitelszámlákat, a személyi kölcsönöket, a részletre vásárlást, de ide nem értve a hitelkártyákat.

Hitelkártyák

Hitelkártya: olyan kártya, amely a birtokosát áruk és szolgáltatások vásárlására, illetve igénybevételére jogosítja fel, a birtokos arra vonatkozó ígérete alapján, hogy később ezen árukat, illetve szolgáltatásokat megfizeti.

Letéti számla

Letéti számla: pénzintézetnél vezetett olyan folyószámla, megtakarítási számla vagy egyéb típusú bankszámla, amely lehetővé teszi, hogy a számlatulajdonos azon pénzt helyezzen letétbe, illetve arról pénzt vegyen fel.

Megjegyzések:

++	=	A bejelentések szerint gyakran alkalmazzák (a válaszoló összes ipari egyesület, biztosításmatematikai társaság, illetékes hatóság és egyenlőséggel foglalkozó szerv legalább 50 %-a).
+	=	A bejelentések szerint időnként alkalmazzák (a válaszoló összes ipari egyesület, biztosításmatematikai társaság, illetékes hatóság és egyenlőséggel foglalkozó szerv 10–50 %-a).
o	=	A bejelentések szerint ritkán alkalmazzák (a válaszoló összes ipari egyesület, biztosításmatematikai társaság, illetékes hatóság és egyenlőséggel foglalkozó szerv kevesebb mint 10 %-a).

Amennyiben a bejelentett alkalmazás gyakorisága az értékelés alapját képező három csoport esetében (ipari egyesületek/biztosításmatematikai társaságok/illetékes hatóságok és egyenlőséggel foglalkozó szervek) eltért, úgy a táblázatban szereplő értékelés az ugyanazon kategóriába tartozó két csoport eredményét mutatja.

A termékkategóriák a piacon kínált számos, különböző típusú terméket is magukban foglalhatnak. Nem szerepelnek a kapcsolt termékek (pl. egy folyószámla és egy biztosítási termék kombinációja)

(1) A hitelbírálat során néha figyelembe veszik az életkort és a nemi hovatartozást, ez pedig érintheti a banki/hiteltermékek értékesítését.

(2) A fogyasztói hitel körébe tartozik a gépjármű-finanszírozás és a személyi kölcsönök.

3. MELLÉKLET

A Test-Achats-ügyben hozott ítélet után is megengedett, nemi hovatartozáshoz kapcsolódó gyakorlatok példái – élet- és egészségbiztosítás

A biztosítás megkötésekor a biztosító értékeli az igénylő által jelentett kockázatot, mielőtt azt besorolná a biztosított kockázatok egy csoportjába. Ez független a biztosítási termék alapárától, rendeltetése az egyes személyek kockázati profiljának számbavétele. Ha valamely kérelmező az általános kockázatok rá vonatkozó, előre meghatározott csoportjánál nagyobb kockázatot jelent, a biztosító általában kockázati prémiumot számít fel (besorolás). A kockázati tényezőkre vonatkozó információk gyűjtésére a biztosítók kérelmezési űrlapokat használnak, amelyek skálája az egyszerű kérdések listájától (egyszerűsített biztosításkötés) az egészen részletes egészségügyi kérdőívig terjedhet. Az igényelt részletesség szintje több tényezőtől függ, a szóban forgó termékre és a biztosított összegre is kiterjedően. Ez a folyamat orvosi vizsgálatot is magában foglalhat.

A következő lista a nemi hovatartozáshoz kapcsolódó biztosítási gyakorlatok olyan példáit tartalmazza, amelyek az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján megengedettek, és amelyeket ezért a Test-Achats-ügyben hozott ítélet nem érint. Általánosságban véve lehetséges marad a férfiak és nők közötti élettani különbségek figyelembevétele a kérdésekben és a vizsgálatok során, valamint az orvosi vizsgálatok eredményeinek értékelésekor. A lenti példák nem érintik azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek az irányelv által nem szabályozott szempontokra vonatkoznak.

Kérelmezési űrlapok

A biztosítók gyűjthetnek információkat a nemi hovatartozásról, és tehetnek fel kérdéseket az egyes nemekhez kötődő betegségekről. A kérelmezési űrlapok tartalmazhatnak az egyes nemekhez kapcsolódó kérdéseket (a terhességre vonatkozó kérdések kivételével).

A családi előzmények például különösen jelentős kockázati tényezőt jelentenek bizonyos termékek, például a súlyos betegség esetére szóló biztosítások esetében.

Egy olyan nő, akinek családjában korábban előfordult mellrák, általában kockázati prémiumot fog fizetni egy olyan nőhöz képest, akinek családjában ez a betegség nem fordult elő; ez ugyanis alapvető kockázati tényező a tekintetben, hogy egy nőnél kialakul-e ez a betegség. Nem indokolt azonban ilyen további prémiumot alkalmazni egy olyan férfira, akinek családjában ez a betegség előfordult, mert az ő esetében a mellrák kialakulásának valószínűsége nagyon alacsony.

Orvosi vizsgálatok

Az előírt orvosi vizsgálatok nem szükségszerűen ugyanazok a férfiak és a nők esetében, és a biztosítás szempontjából végzett, nemenként eltérő vizsgálatok alkalmazása szükség esetén továbbra is lehetséges marad (mammográfia, prosztatarákszűrés stb.).

Emellett a biztosítók továbbra is alkalmazhatnak nemenként differenciált eredményhatárokat azon különbségeknek megfelelően, amelyek a betegség kialakulásának a vizsgálatot megelőző valószínűsége terén állnak fenn. Például a koszorúér-betegség elsősorban férfiak körében fordul elő azokban az években, amelyekben a biztosításkötés a leginkább jellemző, míg a menopauza előtti nők körében nagyon alacsony az előfordulás. Ezért az e betegség kimutatását szolgáló vizsgálatok sokkal hatékonyabbak a férfiaknál, mint a nőknél. E tényező figyelembevételével elkerülhetők a szükségtelen vizsgálatok.

Az orvosi vizsgálatok eredményeinek értékelése

Különböző referenciaértékek

Ugyanazon betegség esetén különböző prognózisok

Az egészségügyi referenciaértékek/prognózisok a férfiak és a nők esetében eltérhetnek egymástól, ezért a nemi hovatartozást az orvosi vizsgálatok eredményeinek értékelése során figyelembe kell venni, pl. az alábbi esetekben:

—

A hemoglobinvizsgálatot általánosan alkalmazzák a vérszegénység kimutatására. Az egészséges értékek tartománya nem azonos a férfiak és a nők esetében; ez azt jelenti, hogy egy olyan férfi és egy olyan nő, akiknek eredménye azonos, egészségügyi szempontból nincsenek azonos helyzetben. Ezért az eredményeket rendszerint a férfiak és nők esetében eltérő tartományok alapján értékelik.

—	A magas kreatininszint vesebetegségre utal. A referenciaértékek nem azonosak a férfiak és a nők esetében; a férfiak kreatininszintje – nagyobb vázizomtömegük miatt – magasabb.

—	A hematúria (vérsejtek előfordulása a vizeletben) prognosztikai értéke eltérő a férfiak és a nők esetében, mert a nőknél a menstruációs váladék miatt téves pozitív eredmények születhetnek.

—

A szívkoszorúér-betegség szűrése legtöbbször fizikai gyakorlatok segítségével történik. Mivel a fiatal nők körében sokkal alacsonyabb a szívkoszorúér-betegség vizsgálat előtti valószínűsége, mint a férfiaknál, a pozitív eredmények értékelésekor figyelembe kell venni az illető személy nemét, mert a fiatal nőkön végzett ilyen vizsgálatok több téves pozitív eredményt adnak, mint helyeset.

—

Ugyanazon betegség kimenetele nemenként eltérő lehet. Ez például a helyzet az Alport-szindróma esetében, amely a vesegyulladás örökletes formája. E rendellenesség a nők esetében a várható élettartamát rendszerint nem érinti, egyetlen tünetük pedig a hematúria; a férfiak esetében viszont 50 éves korig bekövetkezhet siketség, látászavarok és veseelégtelenség.

Ezért a biztosítók differenciálhatják a biztosítások megkötésével kapcsolatos döntéseiket, az egészséges értékek nemek szerint eltérő – egészségügyi szakemberek által alátámasztott – tartományainak megfelelően. Emellett azon feltételek vagy kockázati tényezők differenciálása is lehetséges marad a biztosítás megkötésekor, amelyek mindkét nemre hatással vannak, de amelyek súlyossága vagy kimenetele a két nem esetében eltérő.

Fizikai különbségek

A férfiak és a nők között vannak olyan fizikai különbségek (például a vázizomtömeg kapcsán), amelyek megmagyarázzák, miért nem azonosak az egészséges és a rendellenes értékek megállapítására szolgáló referencia- és határértékek (lásd az előző kategóriát). Például a férfiak és a nők általában eltérően dolgozzák fel az alkoholt, és a biztonságos alkoholfogyasztásra vonatkozó iránymutatásokat a kormányok a két nem esetében – orvosi javaslatok alapján – általában különböző szinten határozzák meg. Egy olyan meghatározott fogyasztási szint, amely az egyik nem esetében a biztonsági határon belül van, a másik nem esetében már a biztonságos határon kívül eshet, így orvosi kockázattal járhat.

Ellátás

Két, azonos betegséggel diagnosztizált személy nem szükségképpen fog ugyanolyan ellátásban részesülni, mert nemük befolyásolhatja az esetükben orvosilag legjobbnak tekintett kezelést. Például a rák bizonyos típusainak (pl. a veserák) fejlődése hormonfüggő, és a rák fejlődésének megállítását célzó hormonkezelés függhet a nemenként eltérő hormonoktól. Ezért ezek a személyek különböző igényekkel fognak biztosítójukhoz fordulni egészségügyi ellátásuk költségeinek fedezésére.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.1.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/16

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 11/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„JAGNIĘCINA PODHALAŃSKA”

EK-sz.: PL-PGI-0005-0837-12.11.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Jagnięcina podhalańska”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Lengyelország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.1. osztály:

Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés a következő juhfajtákra vonatkozik: lengyel hegyi juh, színes hegyi juh és/vagy Podhale zackel. Ezek a juhfajták nem keresztezett fajták.

A „Jagnięcina podhalańska” 60 napnál nem idősebb bárány. 4 és 8 kg közötti hasított szopósbáránytestekről van szó.

A „Jagnięcina podhalańska” a következő tulajdonságokkal bír:

Érzékszervi jellemzők:

—	világos rózsaszín szín,

—	puha, rugalmas struktúra,

—	zamatos, lédús,

—	jellegzetes, a vadhúshoz (különösen a szarvashúshoz) hasonló aroma,

—	a hasított test minimális zsírtartalma – az EUROP-rendszer 1. faggyúborítottsági osztálya,

—	kis mennyiségű (30–40 g) fehér vesefaggyú.

Fizikai–kémiai jellemzők:

—	átlagos teljes fehérjetartalom: 18 % és 23 % között,

—	átlagos szárazanyag-tartalom: 20 % és 25 % között,

—	átlagos nyerszsírtartalom: 1,25 % és 2,2 % között.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A bárányokat kizárólag anyjuk tejével táplálják.

A juhokat nyáron és ősszel havasi legelőkön legeltetik, alapvető táplálékuk a zöldtakarmány. Télen és koratavasszal a juhok takarmányozására szénát, szénaszilázst és takarmánykoncentrátumot használnak. A takarmánykoncentrátum kivételével a takarmánynak a 4. pontban meghatározott földrajzi területről kell származnia.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A bárányoknak a 4. pontban meghatározott területen kell világra jönniük és nevelkedniük addig, amíg koruk és testsúlyuk eléri a kívánt mértéket.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A Sziléziai vajdaságban: Cieszyn járásban Istebna község;

Żywiec járásban a következő községek: Milówka, Węgierska Górka, Rajcza, Ujsoły, Jeleśnia és Koszarawa.

A kis-lengyelországi vajdaságban: a teljes Nowy Targ járás és a teljes Tátrai járás (Powiat Tatrzański);

Sucha járásban a következő községek: Zawoja, Bystra és Sidzina;

Limanowa járásban: Niedźwiedź község és Kamienica község azon része, amely a Gorczanski Nemzeti Parkon (Gorczański Park Narodowy) belül vagy a Kamienica folyótól délre terül el, valamint a Mszana Dolna községből a következő soltészségek (sołectwa): Olszówka, Raba Niżna, Łostówka, Łętowe és Lubomierz.

Nowy Sącz járásban Piwniczna, Muszyna és Krynica községek.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

5.1.1. Természeti tényezők

A 4. pontban meghatározott terület a Nyugati-Kárpátok részét képezi, amely a Tátrát, a Beskidákat, a Pienineket és a Gorce hegyvonulatot foglalja magában. A „Jagnięcina podhalańska” tenyésztési területe nagyobb, mint a Podhale-régió jelenlegi kiterjedése; ez a név a teljes előállítási terület központját képező kistérségre utal. Ez történelmi, etnikai, kulturális és földrajzi értelemben összefüggő terület. A juhtenyésztés e területen alkalmazott egyedi módszere évszázadokon keresztül alakult ki, és a régió tájképének és kultúrájának szerves részét képezi.

A régió éghajlata zordnak tekinthető, alacsony, 5 °C fokos átlaghőmérséklet, hosszú ideig tartó hóborítottság és 900–1 200 mm közötti, jelentős mennyiségű csapadék jellemzi. Fontos éghajlati tényezőt jelentenek a földterület fekvéséből adódó hőmérsékleti viszonyok. Mivel a terület magasan fekszik, alacsonyabb az átlaghőmérséklet.

A Podhale-régió őshonos és betelepített növényfajokat tartalmazó gazdag egyedi növényzettel rendelkezik. Podhale Lengyelország egyetlen olyan része, ahol megtalálhatók a következő növények: Delphinium oxysepalum, Linum extraaxillare, Gentiana nivalis, Gentiana clusii, Saussurea alpina, Saxifraga hieracifolia, Viola alpina, Campanula alpina, Anthyllis alpestris, Hieracium villosum és Astragalus penduliflorus.

A Żywiec tájparkban található Pilsko-hegy (1 557 m), amelyen a Tátrához hasonlóan szubalpin öv alakult ki, Lengyelország egyik legérintetlenebb területe. A szubalpin öv hozzávetőleg 1 400 méteres magasságtól a Pilsko-hegy csúcsáig terjed.

A lengyel hegyi juhokat, a színes hegyi juhokat és a Podhale zackelt a 4. pontban megjelölt területeken legeltetik. A „Jagnięcina podhalańska” előállítására kizárólag ilyen juhfajták anyjukkal együtt tenyésztett és hagyományos módszerekkel nevelt bárányait használják. A juhokat a szezon teljes ideje alatt, április végétől október elejéig havasi legelőkön legeltetetik. A vemhesülés az egész év során folyamatos. A téli hónapokban született bárányokat a tenyésztési folyamat teljes ideje alatt hodályban tartják. Amikor az anyajuhokat kihajtják a legelőre, a bárányokat elkülönítik tőlük. A tavasszal született bárányok az időjárástól függően elkísérhetik anyjukat a legelőre.

A legeltetésnek a 4. pontban meghatározott területen belül kell történnie.

A Podhale zackel olyan juhfajta, amelynek a 4. pontban meghatározott területeken való megjelenése egybeesett a vlach pásztortörzsek Kárpát-hegységen átvonuló vándorlásával, amely a XIV. században kezdődött és a XVI. században a Morva-kapunál ért véget. A Podhale zackel sokoldalú, a régió zord éghajlati viszonyaihoz jól alkalmazkodott és a betegségekkel szemben ellenálló fajta. Erős csordaösztönnel rendelkezik, húsa pedig kiváló.

A lengyel hegyi juh a Podhale zackelből, az erdélyi kárpáti zackelből és a keletfríz juhfajtából fejlődött ki. A tenyésztés növelte a kifejlett anyajuhok testsúlyát, gyapjának mennyiségét és minőségét, valamint tejhozamát. A fajta termelékenységi jellemzőinek javulása olyan tulajdonságokkal párosult, amelyek tökéletesen alkalmassá teszik azt a kedvezőtlen éghajlati viszonyok közötti életre: jó egészségi állapot, hosszú élettartam, betegségekkel szembeni ellenállás és – a tenyésztési körülményeihez képest – kiváló tejhozam és termékenység. Mindemellett a bárányhús minőségét és tulajdonságait is sikerült megőrizni. A lengyel hegyi juh gyapja fehér. A színes hegyi juhnak sötétbarna gyapja van, amely idővel szürkévé vagy rozsdaszínűvé válik.

5.1.2. Történelmi tényezők és emberi szakismeret

A vlach törzsek érkezése alapvető változást hozott az egész régió mezőgazdaságában, mivel megkezdődött a juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztés. A vlachok a tejtermeléssel, valamint a sajt-, gyapjú- és bőrkészítéssel kapcsolatos ismereteket hoztak magukkal. A vlachokra vonatkozó legkorábbi írott emlék Jan Długosz „A lengyelországi Szent Kinga élete” című XV. századi munkájában lelhető fel. Egy 1564-es beszámoló megemlíti a Żywiec régió Lanckorona község körzetében, valamint az Oświęcim és Zator hercegségeiben juhokat legeltető vlachokat. A XVI. század végéről származó podhale-i dokumentumokban a juhok havasi legelőkön történő szabad legeltetésére vonatkozó engedélyekről írnak, ami arra utal, hogy a csordák abban az időben már megtalálhatók voltak a területen.

A „Jagnięcina podhalańska” helyi tenyésztői kizárólag az 5.1.1. pontban említett fajtákkal dolgoznak, mivel ezek az állatok genetikusan jól alkalmazkodtak a zord hegyvidéki éghajlathoz, és számos generációt érintő természetes kiválasztódás eredményeként jöttek létre. Az ilyen fajtákkal végzett munkára való képesség szorosan összefügg a helyi tenyésztők által szerzett tapasztalatokkal. Amint az a nyolckötetes, 1960. évi „Pasterstwo Tatr Polskich i Podhala” című kiadványban olvasható, e fajták őshonosak a Podhale-régióban. További jellemző legeltetési gyakorlat a „redykó”, amelynek során a juhokat felhajtják a havasi legelőkre, majd újra lehozzák őket; ez elősegíti az izomfejlesztést és megerősíti immunrendszerüket. A „redykó” azzal is együtt jár, hogy a juhok olyan növényi táplálékot fogyasztanak, amely a legeltetés helye szerinti szubalpin régió szerint változik, így e módszer sokféle tápanyagot tartalmazó, változatos étrendet biztosít. A helyi hegyvidéki emberek szakismerete és a juhtenyésztés kialakult szabályai tükröződnek a „Jagnięcina podhalańska” minőségében. A „Jagnięcina podhalańska” előállítása szerves részét képezi a helyi kultúrának, a juhtenyésztés hagyományos módszerei pedig segítik a különböző generációk közötti kapcsolat kialakulását, valamint a közösség egyedi identitásának, nyelvjárásának, kultúrájának, művészetének és hagyományainak megőrzését.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Jagnięcina podhalańska” esetében jellegzetes a hasított test alacsony zsírtartalma és kivételes lédússága, amely az izomközi zsírtartalomnak vagy márványozottságnak köszönhető. Húsa világos rózsaszín színe és puha, de rugalmas struktúrája miatt szintén egyedülálló. A „Jagnięcina podhalańska” legjellegzetesebb megkülönböztető tulajdonsága a vadhúséhoz (és különösen a szarvashúséhoz) hasonló különleges íze és aromája.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Jagnięcina podhalańska” és a régió közötti kapcsolatot a termék tulajdonságai határozzák meg, amelyeket a termék földrajzi eredetével és hírnevével hoznak összefüggésbe.

A „Jagnięcina podhalańska” tulajdonságai a tenyésztési módszer eredményeként alakulnak ki. A bárányokat külterjes tenyésztéssel, optimális legelőhasználat mellett és kizárólag a 4. pontban említett területen tenyésztik. A téli időszak kivételével a tenyésztési módszer része az állandó vándorlegeltetés. A legeltetési módszer biztosítja a termék sajátos jellegét, mivel az anyajuhok intenzíven nem művelt területek változatos, egyedi növényzetével táplálkoznak, ami befolyásolja a bárányok táplálékául szolgáló tej minőségét, így a „Jagnięcina podhalańska” tulajdonságait is. A téli időszakban, amikor a juhokat elzárva tartják, takarmányuk a 4. pontban meghatározott földrajzi területről származó széna és szénaszilázs. A fentiekre tekintettel az anyajuhokat egész évben hasonló növénytani összetételű szálastakarmánnyal táplálják.

A hagyományosan a „Jagnięcina podhalańska” előállítására használt fajták genetikai állománya a régióban uralkodó természeti feltételekkel kiegészítve döntő fontosságú a bárányhús elhanyagolható zsírtartalma szempontjából. A bárányok táplálásának módszere, amelynek során kizárólag az anyajuhok tejét használják, szintén hozzájárul a hús alacsony zsírtartalmához. A terület jellemző természeti feltételei, és különösen a juhok takarmányozására szolgáló kivételes növényzet hatással van az anyajuhok tejének minőségére és tápértékére. Ez közvetlenül tükröződik a hús sajátos ízében és vadhúshoz hasonló aromájában, amely a „Jagnięcina podhalańska” legjellegzetesebb tulajdonsága. A régió őshonos növényzetének egyedi tulajdonságai az anyatejen keresztül jutnak el a bárányokhoz. A „Jagnięcina podhalańska" előállítására szolgáló fajtákra jellemző eredeti genotípus is hozzájárul a sajátos íz kialakulásához.

A „Jagnięcina podhalańska” kivételes lédússágát márványozottságának, azaz izomközi zsírtartalmának köszönheti. Főzés során ez a zsír megolvad, azonban a húson belül marad és lédússá teszi azt. A hús levei tartalmazzák a hús ízét és illatát adó anyagokat. Az íz és az aroma fő alkotóelemei a zsírban lévő illékony anyagok. Az állatok fiatal korán kívül a „Jagnięcina podhalańska” tulajdonságait alapvetően étrendjének összetétele határozza meg.

A termék hírneve

A „Jagnięcina podhalańska” mind a lengyel, mind a külföldi fogyasztók körében nagy megbecsülésnek örvend. A fogyasztók „Jagnięcina podhalańskáról” alkotott rendkívül kedvező véleménye a régióban végzett nagy múltú juhtenyésztés eredménye. A hegyi juhok tenyésztésének több évszázados, ennélfogva erős „márkát” teremtő hagyománya azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók a „Jagnięcina podhalańskát” azonosítják származási helyével. A legeltető állattartás mélyen gyökerező hagyományának ismertsége és a hegyvidéki étosz népszerűsége a fogyasztók körében ugyancsak hozzájárult a „Jagnięcina podhalańska” hírnevének kialakulásához.

Lengyelország legnépszerűbb magashegyi területeinek egyike a régióban található, ami szintén tovább erősítette a térség termékének arculatát. A fogyasztók évek óta tisztában vannak azzal, hogy a terület egészén egyedi növényzettel rendelkező, tiszta természeti környezet található, valamint azzal, hogy ez tükröződik a „Jagnięcina podhalańska” minőségében. Cieszyn Szilézia 1724-ben kiadott legelső térképe 50 pásztorkunyhót jelöl, a térkép második kiadása pedig arra buzdítja az olvasót, hogy látogasson el Cieszyn hercegségének hegyvidéki részeire, és élvezze az anyajuh tejének az egészségre jótékonyan ható tulajdonságait, különösen májusban, amikor a gyógynövények a leghatásosabbak. Mivel a fogyasztók tisztában vannak a terület érintetlen természeti környezetének a termékre gyakorolt kedvező hatásaival és a termék jó hírnevével, hajlandók magasabb árat fizetni a „Jagnięcina podhalańskáért”.

A fogyasztók különösen a „Jagnięcina podhalańska” kivételes és egyedi aromáját, valamint zamatos húsát értékelik nagyra. A „Jagnięcina podhalańska” minőségének, ízének és étrendi tulajdonságainak eredményeképpen hegyvidéki különlegességgé vált.

A „Jagnięcina podhalańska” hírnevét a 2008. évi „Konyhaművészeti örökségünk” elnevezésű nemzeti versenyen elnyert „Perła” első díj is megerősíti.

A „Jagnięcina podhalańska” hírneve megmutatkozik a más régiókból származó bárányhúséval összevetve magasabb fogyasztói árában. A „Jagnięcina podhalańska” előállítóinak fizetett ár hozzávetőleg 10–20 %-kal magasabb a Lengyelország más részeiből származó bárányhús ellenértékénél.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.minrol.gov.pl/index.php?/pol/Jakosc-zywnosci/Produkty-regionalne-i-tradycyjne/Zlozone-wnioski-o-rejestracje-Produkty-regionalne-i-tradycyjne

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.011.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 11

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. január 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2012/C 011/01	Iránymutatás a 2004/113/EK tanácsi irányelv biztosítási ágazatban történő alkalmazásához, az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 011/02	Euroátváltási árfolyamok	12

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2012/C 011/03	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a külső határok átlépésére meghatározott referenciaösszegek frissítése (HL C 247., 2006.10.13., 19. o.; HL C 153., 2007.7.6., 22. o.; HL C 182., 2007.8.4., 18. o.; HL C 57., 2008.3.1., 38. o.; HL C 134., 2008.5.31., 19. o.; HL C 37., 2009.2.14., 8. o.; HL C 35., 2010.2.12., 7. o.; HL C 304., 2010.11.10., 5. o.; HL C 24., 2011.1.26., 6. o.; HL C 157., 2011.5.27., 8. o. és HL C 203., 2011.7.9., 16. o.)	13

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 011/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6444 – Terrena/Lyonnaise des Eaux/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	14

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2012/C 011/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	16

2012/C 011/06	Értesítés a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján benyújtott kérelemről – A határidő meghosszabbítása – Ajánlatkérő által benyújtott kérelem	21

2012/C 011/07	Értesítés a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján benyújtott kérelemről – Kérelem visszavonása – Ajánlatkérő által benyújtott kérelem	22

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2736
JPY	Japán yen	97,92
DKK	Dán korona	7,4366
GBP	Angol font	0,83055
SEK	Svéd korona	8,8515
CHF	Svájci frank	1,2112
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,6770
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,581
HUF	Magyar forint	307,88
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6999
PLN	Lengyel zloty	4,4392
RON	Román lej	4,3490
TRY	Török líra	2,3545
AUD	Ausztrál dollár	1,2303
CAD	Kanadai dollár	1,2946
HKD	Hongkongi dollár	9,8933
NZD	Új-zélandi dollár	1,5985
SGD	Szingapúri dollár	1,6441
KRW	Dél-Koreai won	1 470,72
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,2610
CNY	Kínai renminbi	8,0467
HRK	Horvát kuna	7,5450
IDR	Indonéz rúpia	11 681,89
MYR	Maláj ringgit	3,9991
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,076
RUB	Orosz rubel	40,2930
THB	Thaiföldi baht	40,500
BRL	Brazil real	2,2795
MXN	Mexikói peso	17,2985
INR	Indiai rúpia	65,6160


	(1) EGT-vonatkozású szöveg