AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.1.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 1/3

A Bizottság közleménye a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

2012/C 1/03

ESzSz (1)	Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe (és referenciadokumentum)	Első közzététel HL	A helyettesített szabvány hivatkozása	A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja 1. megjegyzés
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)
CEN	EN ISO 6185-1:2001 Felfújható csónakok. 1. rész: Legfeljebb 4,5 kW teljesítményű motoros csónakok (ISO 6185-1:2001)	2002.4.17.
CEN	EN ISO 6185-2:2001 Felfújható csónakok. 2. rész: 4,5 kW – 15 kW teljesítményű motoros csónakok (ISO 6185-2:2001)	2002.4.17.
CEN	EN ISO 6185-3:2001 Felfújható csónakok. 3. rész: 15 kW feletti teljesítményű motoros csónakok (ISO 6185-3:2001)	2002.4.17.
CEN	EN ISO 6185-4:2011 Felfújható csónakok. 4. rész: Legalább 15 kW teljesítményű motorral hajtott 8–24 m hosszúságú hajók (ISO 6185-4:2011)	Ez az első közzététel
CEN	EN ISO 7840:2004 Kishajók. Tűzálló üzemanyagtömlők (ISO 7840:2004)	2005.1.8.	EN ISO 7840:1995 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2004.8.31.)
CEN	EN ISO 8099:2000 Kishajók. A WC-be kerülő szennyezőanyagok gyüjtőberendezései (ISO 8099:2000)	2001.5.11.
CEN	EN ISO 8469:2006 Kishajók. Nem tűzálló üzemanyagtömlők (ISO 8469:2006)	2006.12.12.	EN ISO 8469:1995 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2007.1.31.)
CEN	EN ISO 8665:2006 Kishajók. Tengeri hajók dugattyús belső égésű motorjai. Teljesítménymérések és bizonylatolásuk (ISO 8665:2006)	2006.9.16.	EN ISO 8665:1995 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.12.31.)
CEN	EN ISO 8666:2002 Kishajók. Fő jellemzők (ISO 8666:2002)	2003.5.20.
CEN	EN ISO 8847:2004 Kishajók. Kormányszerkezet. Sodronyköteles és kötéltárcsás rendszerek (ISO 8847:2004)	2005.1.8.	EN 28847:1989 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2004.11.30.)
CEN	EN ISO 8847:2004/AC:2005	2006.3.14.
CEN	EN ISO 8849:2003 Kishajók. Villamos hajtású, egyenáramú fenékvízszivattyúk (ISO 8849:2003)	2005.1.8.	EN 28849:1993 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2004.4.30.)
CEN	EN ISO 9093-1:1997 Kishajók. Szelepek és héjazatátvezetések. 1. rész: Fémrészek (ISO 9093-1:1994)	2001.5.11.
CEN	EN ISO 9093-2:2002 Kishajók. Szelepek és héjazatátvezetések. 2. rész: Nemfémes szerelvények (ISO 9093-2:2002)	2003.4.3.
CEN	EN ISO 9094-1:2003 Kishajók. Tűz elleni védelem. 1. rész: Legfeljebb 15 m törzshosszúságú hajók (ISO 9094-1:2003)	2003.7.12.
CEN	EN ISO 9094-2:2002 Kishajók. Tűz elleni védelem. 2. rész: 15 m feletti törzshosszúságú vízi járművek (ISO 9094-2:2002)	2003.5.20.
CEN	EN ISO 9097:1994 Kishajók. Villamos működtetésű ventilátorok (ISO 9097:1991)	1998.2.25.
CEN	EN ISO 9097:1994/A1:2000	2001.5.11.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN ISO 10087:2006 Kishajók. Hajóazonosítás. Jelölésrendszer (ISO 10087:2006)	2006.5.13.	EN ISO 10087:1996 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.9.30.)
CEN	EN ISO 10088:2009 Kishajók. Beépített üzemanyag-ellátó rendszerek (ISO 10088:2009)	2010.4.17.	EN ISO 10088:2001 2.3. megjegyzés	2012.12.31.
CEN	EN ISO 10133:2000 Kishajók. Villamos rendszerek. Egyenáramú (d.c.), törpefeszültségű berendezések (ISO 10133:2000)	2002.3.6.
CEN	EN ISO 10239:2008 Kishajók. Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG) üzemelő berendezések (ISO 10239:2008)	2008.4.30.	EN ISO 10239:2000 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2008.8.31.)
CEN	EN ISO 10240:2004 Kishajók. Kezelési kézikönyv (ISO 10240:2004)	2005.5.3.	EN ISO 10240:1996 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.4.30.)
CEN	EN ISO 10592:1995 Kishajók. Hidraulikus kormányberendezések (ISO 10592:1994)	1998.2.25.
CEN	EN ISO 10592:1995/A1:2000	2001.5.11.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN ISO 11105:1997 Kishajók. Benzinmotorok és/vagy benzintartály tárolótereinek szellőztetése (ISO 11105:1997)	1997.12.18.
CEN	EN ISO 11192:2005 Kishajók. Grafikus jelképek (ISO 11192:2005)	2006.3.14.
CEN	EN ISO 11547:1995 Kishajók. Sebességfokozatban lévő motor indításgátlása (ISO 11547:1994)	1997.12.18.
CEN	EN ISO 11547:1995/A1:2000	2001.5.11.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN ISO 11591:2011 Motoros hajtású kishajók. A vezető látómezeje (ISO/FDIS 11591:2011)	Ez az első közzététel	EN ISO 11591:2000 2.1. megjegyzés	2012.3.31.
CEN	EN ISO 11592:2001 Legfeljebb 8 m hosszúságú kishajók. A legnagyobb tolóerő meghatározása (ISO 11592:2001)	2002.3.6.
CEN	EN ISO 11812:2001 Kishajók. Vízhatlan és gyors ürítésű vezetőfülke (ISO 11812:2001)	2002.4.17.
CEN	EN ISO 12215-1:2000 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 1. rész: Anyagok: Üvegszál-erősítésű, keményíthető műgyantalemez (ISO 12215-1:2000)	2001.5.11.
CEN	EN ISO 12215-2:2002 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 2. rész: Anyagok: A szendvicsszerkezet anyaga, beágyazott anyagok (ISO 12215-2:2002)	2002.10.1.
CEN	EN ISO 12215-3:2002 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 3. rész: Anyagok: Acél, alumíniumötvözetek, fa, más anyagok (ISO 12215-3:2002)	2002.10.1.
CEN	EN ISO 12215-4:2002 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 4. rész: Műhely és gyártás (ISO 12215-4:2002)	2002.10.1.
CEN	EN ISO 12215-5:2008 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 5. rész: Az egytörzsű hajók tervezett nyomásai, tervezett feszültségei, a méretek meghatározása (ISO 12215-5:2008)	2008.12.3.
CEN	EN ISO 12215-6:2008 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 6. rész: Szerkezeti elrendezés és részletek (ISO 12215-6:2008)	2008.12.3.
CEN	EN ISO 12215-8:2009 Kishajók. Hajótest-kialakítás és -méretezés. 8. rész: Kormánylapátok (ISO 12215-8:2009)	2010.4.17.
CEN	EN ISO 12215-8:2009/AC:2010	2010.11.11.
CEN	EN ISO 12216:2002 Kishajók. Ablakok, kerek hajóablakok, lyukak, hajóablakfedők és ajtók. Szilárdság és a vízbehatolással szembeni tömítettség (ISO 12216:2002)	2002.12.19.
CEN	EN ISO 12217-1:2002 Kishajók. A stabilitás és a felhajtóerő meghatározása és csoportosítása. 1. rész: Legalább 6 m törzshosszúságú, vitorla nélküli csónakok (ISO 12217-1:2002)	2002.10.1.
CEN	EN ISO 12217-1:2002/A1:2009	2010.4.17.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2010.4.30.)
CEN	EN ISO 12217-2:2002 Kishajók. A stabilitás és a felhajtóerő meghatározása és csoportosítása. 2. rész: Legalább 6 m törzshosszúságú vitorlás hajók (ISO 12217-2:2002)	2002.10.1.
CEN	EN ISO 12217-3:2002 Kishajók. A stabilitás és a vízkiszorítás meghatározása és csoportosítása. 3. rész: 6 m-nél rövidebb csónakok (ISO 12217-3:2002)	2002.10.1.
CEN	EN ISO 12217-3:2002/A1:2009	2010.4.17.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2010.4.30.)
CEN	EN ISO 13297:2000 Kishajók. Villamos berendezések. Váltakozó áramú berendezések (ISO 13297:2000)	2002.3.6.
CEN	EN ISO 13590:2003 Kishajók. Motoros vízi sporteszközök. A konstrukciós és a szerelési rendszerek követelményei (ISO 13590:2003)	2005.1.8.
CEN	EN ISO 13590:2003/AC:2004	2005.5.3.
CEN	EN ISO 13929:2001 Kishajók. Kormánymű. Közvetlen kapcsolatú rendszer (ISO 13929:2001)	2002.3.6.
CEN	EN ISO 14509-1:2008 Kishajók. Motoros, kedvtelési célú vízi járművek által kibocsátott léghang. 1. rész: Az elhaladási zaj mérése (ISO 14509-1:2008)	2009.3.4.	EN ISO 14509:2000 2.1. megjegyzés	Az időpont lejárt (2009.4.30.)
CEN	EN ISO 14509-2:2006 Kishajók. Hajtott kedvtelési célú vízi járművek léghang kibocsátása. 2. rész: Zajértékelés referenciajárművel (ISO 14509-2:2006)	2007.7.19.
CEN	EN ISO 14509-3:2009 Kishajók. Motoros, kedvtelési célú vízi járművek által kibocsátott léghang. 3. rész: A hangemisszió értékeléséhez alkalmazott számítási és mérési módszerek (ISO 14509-3:2009)	2010.4.17.
CEN	EN ISO 14895:2003 Kishajók. Folyékony tüzelőanyaggal üzemelő hajókonyhai tűzhely (ISO 14895:2000)	2003.10.30.
CEN	EN ISO 14945:2004 Kishajók. Adattábla (ISO 14945:2004)	2005.1.8.
CEN	EN ISO 14945:2004/AC:2005	2006.3.14.
CEN	EN ISO 14946:2001 Kishajók. Legnagyobb terhelhetőség (ISO 14946:2001)	2002.3.6.
CEN	EN ISO 14946:2001/AC:2005	2006.3.14.
CEN	EN ISO 15083:2003 Kishajók. Fenékvízszivattyú-rendszerek (ISO 15083:2003)	2003.10.30.
CEN	EN ISO 15084:2003 Kishajók. Horgonyzás, kikötés és vontatás. Rögzítőpontok (ISO 15084:2003)	2003.7.12.
CEN	EN ISO 15085:2003 Kishajók. A fedélzeten lévő személyek vízbe esésének megelőzése és a kimentés (ISO 15085:2003)	2003.10.30.
CEN	EN ISO 15085:2003/A1:2009	2010.4.17.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2009.11.30.)
CEN	EN ISO 15584:2001 Kishajók. Állandó beépítésű benzinmotorok. Üzemanyag- és villamos rendszer (ISO 15584:2001)	2002.3.6.
CEN	EN 15609:2008 LPG-berendezések és -tartozékok. Csónakok, jachtok és más vízijárművek LPG-üzemű hajtórendszerei. Szerelési követelmények	2009.3.4.
CEN	EN ISO 15652:2005 Kishajók. A vízsugárhajtású vízijármű (dzsetszki) távvezérlésű kormányrendszere (ISO 15652:2003)	2005.9.7.
CEN	EN ISO 16147:2002 Kishajók. Beépített dízelmotorok. A motorra szerelt üzemanyag- és villamos szerelvények (ISO 16147:2002)	2003.4.3.
CEN	EN ISO 21487:2006 Kishajók. Állandó beépítésű benzin- és dízelgázolaj-tartályok (ISO 21487:2006)	2007.7.19.
CEN	EN ISO 21487:2006/AC:2009	2010.4.17.
CEN	EN 28846:1993 Kishajók. Villamos készülékek. A környező éghető gázok meggyújtása elleni védelem (ISO 8846:1990)	1995.9.30.
CEN	EN 28846:1993/A1:2000	2001.5.11.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN 28848:1993 Kishajók. Távvezérlésű kormányrendszerek (ISO 8848:1990)	1995.9.30.
CEN	EN 28848:1993/A1:2000	2001.5.11.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN 29775:1993 Kishajók. Távvezérlésű kormányrendszerek a hajótesten kívüli 15-40 kW teljesítményű egyedi motorokhoz (ISO 9775:1990)	1995.9.30.
CEN	EN 29775:1993/A1:2000	2001.5.11.	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
Cenelec	EN 60092-507:2000 Villamos berendezések létesítése hajókon. 507. rész: Kedvtelési célú vízi járművek IEC 60092-507:2000	2003.6.12.

1. megjegyzés:

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

2.1. megjegyzés:

Az új (vagy módosított) szabvány ugyanazzal az alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.2. megjegyzés:

Az új szabvány szélesebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.3. megjegyzés:

Az új szabvány szűkebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a (részben) helyettesített szabvány esetében a szabvány alkalmazási körébe eső termékekre megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem, azonban azok a termékek nem érintettek, amelyek nem esnek az új szabvány alkalmazási körébe.

3. megjegyzés:

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány (3. oszlop) ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

MEGJEGYZÉS:

—	A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az Európai Szabványügyi Szervezeteknél, vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája a 98/48/EK (2) irányelvvel módosított 98/34/EC (3) európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletét képezi.

—

A harmonizált szabványokat az Európai Szabványügyi Szervezetek angol nyelven fogadják el (a CEN és a Cenelec a francia és a német nyelvet is használja). Ezután a harmonizált szabványok címét a nemzeti szabványügyi testületek fordítják le az Európai Unió összes többi hivatalos nyelvére. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a Hivatalos Lapban közzétételre szánt címek helyes fordításáért.

—	A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az összes közösségi nyelven elérhetők.

—	Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít. A Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

—	Az összehangolt szabványokról további információk az interneten: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/european-standards/harmonised-standards/index_en.htm

(1) ESzSz:

—	CEN: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25500811; Fax +32 25500819 (http://www.cen.eu)

—	Cenelec: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25196871; Fax +32 25196919 (http://www.cenelec.eu)

—	ETSI: 650 route des Lucioles, 06921 Sophia Antipolis, FRANCE, Tel. +33 492944200; Fax +33 493654716, (http://www.etsi.eu)

(2) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(3) HL L 217., 1998.8.5., 18. o.

4.1.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 1/12

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 1/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PHÚ QUỐC”

EK-sz.: VN-PDO-0005-0788-26.08.2009

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Phú Quốc”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Vietnam

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. Termék típusa:

1.7. osztály

friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek.

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A Phú Quốc nagyrészt a hal belső szerveiben található – enzimek hatására végbement lízisnek, hidrolízisnek és önerjedésnek, valamint magas hőmérsékleten, gondosan megválasztott feltételek mellett, a Clostridium baktérium által kiváltott hosszan tartó erjedési folyamatnak az eredménye.

A Phú Quốc halszósz főbb jellemzői:

— Színe: sötét vörösesbarna.

— Illata: finom, különleges. Mivel friss halból készül és természetes erjedésen megy keresztül, nincs ammónia- és erős halszaga sem. A fahordón belüli, hosszan tartó természetes erjedésnek köszönhetően nincs szokatlan szaga, sem mellékíze.

— Íze: sós, erősen édes, természetesen olajos íz. A hal természetes fehérjetartalmának és a halzsírnak köszönhetően utóíze édes és zsíros.

— Nitrogénértékek:

+ Minimum: 20 gN/liter (halszósz-késztermék esetében a második vagy az azt követő extrahálás után).

+ Maximum: 43 gN/liter (az első extraháláskor).

Vegyianyag-tartalom szerinti megjelölések:

— Nitrogén (100 %) (g/l):

+ Special: 40

+ Super-Duper: 35

+ 1. Standard: 30

+ 2. Standard: 25

+ 3. Standard: 20

— Az aminosav-nitrogén és az összes nitrogén aránya (%):

+ Special és Super-Duper: 14

+ 1., 2., 3. Standard: 15

— Ecetsav (%): ≥ 12

— Konyhasó (NaCl) (g/l): 250 ≤ x ≤ 295

— Hisztamin (mg/l): ≤ 200

— Ólomtöbblet (mg/l): ≤ 0,5

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A Phú Quốc halszósz kizárólag halból (szardella) készül. A Phú Quốc halszósz előállításához felhasznált szardellát a Thai-öblöt határoló Kiên Giang és Ca Mau tartomány felségvizeiből halásszák ki (a térképen Ca Mau-fokhoz viszonyítva a halászterület Vietnam nyugati részén helyezkedik el.)

A hagyományok szerint a halászok először a vízbe dobják hálójukat. Miután a halakat kifogták és a csónakba helyezték, kézzel különválogatják a szardellákat és a többi kifogott halfajtát. Ezzel a hagyományos halászati eljárással biztosítják, hogy a halak húsa ép maradjon, és legfeljebb 15 % összmennyiségű más halfajtával keveredjen. Ezt követően konyhasóval (NaCl) ízesítik a szardellákat.

Bizonyos piacok igényeihez igazodva a Phú Quốc halszószhoz 0,5–1,5 %-ban cukrot is adnak, mely nem befolyásolja a halszósz jellegét.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A Phú Quốc halszószt a meghatározott földrajzi területen kell feldolgozni, beleértve az alábbi műveleteket:

— Az alapanyagok halászata és előkészítése: a szardellák kihalászása hagyományos, apró szemű, vejszeszerű rekesztőhálóval történik. A halászok először kifogják a szardellákat, tengervízzel megtisztítják a rájuk rakódott szennyeződésektől, és kézi úton különválasztják a többi haltól és halászati terméktől. Ezt követően a friss szardellákat a hajó fedélzetén besózzák. Végül a szardellákat a csónak tartályában tárolják, gondosan lefedik, és kézi úton eltávolítják a halak alatt összegyűlt vizet.

— A halak természetes erjedési folyamata: először a halakat partra szállítják, majd továbbviszik a gyártóhelyre. Ott hordókban áztatják és tárolják őket. Ezt követően a tartályban lévő vizet mintegy 3–4 napon keresztül leszűrik a halakról. A 3.–4. nap után megkezdődik a préselés folyamata, melyhez a gyártó szorítórudakat használ. Az előzőleg leszűrt vizet ezt követően ráöntik a hordó tartalmára, hogy belepje a felszínét. A hordókban teljesen természetes erjedési folyamat indul, amely 12–15 hónapig tart.

— A kivonat kinyerésének folyamata: az erjesztési folyamat végeztével a halszósz késztermékként kinyerhető a hordókból. Különböző töménységű halszósz nyerhető ki attól függően, hogy az első kivonatot vagy a hosszan áztatott „long” kivonatot használják. Ha a hordó tartalma sárgásbarnává válik és finom illat érződik, lezárult az erjedési folyamat, és leönthető a hallé. A gyártók meglékelik hordót, hogy a teljes kivonatot kiöntsék. Ezt követően leveszik a hordó fa fedelét, óvatosan megtisztítják, majd visszahelyezik és visszaöntik a halszószt a hordóba. A leengedés és visszaöntés folyamatát addig ismétlik, amíg a szósz vörösesbarna színűvé, átlátszóvá, sűrűvé és zavarosságtól mentessé nem válik. Akkor önthető le és palackozható késztermékként az első halkivonat, amikor illata már éppen, a halkivonatra jellemző fehérjeíz viszont erősen érezhető. A „long” változat előállításakor a só teljesen feloldódik a tiszta vízben. A sós anyalúgot a gyártók beleöntik az első kivonat leöntése után üresen maradt hordókba, töménységi sorrendben. Az összegyűjtött végtermék a „long” 1-es halszósz. A „long” 1-es halszósz kinyerésének hét korábban használt hordót igénybe vevő folyamata a „que long”. Minden egyes „que long” 7–9 nap tartamú. Ugyanez a folyamat ismétlődik a „long” 2-es és 3-as halszósz elkészítésekor. A kész szósz végül tárolótartályokba kerül.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A Phú Quốc halszószt a Phú Quốc oltalom alatt álló eredetmegjelölés minőségi szabványaira és az élelmiszer-higiénia biztonsági előírására vonatkozó TCN 230:2006 Standard szerint kell előállítani. A Phú Quốc halszósz végül a fogyasztókhoz közvetlenül kiszállítható kiszerelésben, üveg vagy műanyag palackba tölthető. A palackozott halszósz fedett raktárakban, természetes időjárási viszonyok mellett tárolható.

A tartós és változatlan minőség érdekében a Phú Quốc halszósz kizárólag a Phú Quốc szigeten palackozható, mivel a sziget éghajlati adottságai, a gyártói tapasztalatok és az ezen a halászterületen kifogott szardellák nélkülözhetetlenek az erre a termékre jellemző kiváló minőséghez.

Először is az elsőként kinyert halszószt összekeverik a „long” 1-es, 2-es vagy 3-as érlelésű szósszal a kívánt fehérjetartalom eléréséhez. Ezt követően a halszósz palackozható. 20 liternyi 350 N töménységű halszósz előállításához például 15 liter 400 N töménységű első halkivonatot és 5 liter 200 N „long” halkivonatot kell összekeverni.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A címkén legalább a következő információkat fel kell tüntetni:

—	a termék neve: „Phú Quốc”,

—	a termék típusa: Nước mắm, a kivitelre szánt terméken emellett fel kell tüntetni a „halszósz” szót,

—	megjelölés: Tên gọi xuất xứ, a kivitelre szánt terméken emellett fel kel tüntetni az „OEM” jelzést,

—	a palackozóüzem neve és címe, a feldolgozóüzem neve és címe; a kivitelre szánt termék származása,

—	alapanyagok,

—	minőségosztályozás (teljes fehérjetartalom gN/l),

—	halszószmennyiség (egység: liter vagy milliliter),

—	a palackozás dátuma, a szavatosság lejáratának dátuma,

—	tartósításra és felhasználásra vonatkozó adatok,

—	csomagolási kódszám,

—	élelmiszer-higiéniára és -biztonságra vonatkozó figyelmeztetések.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Vietnam legnagyobb szigete, a Phú Quốc sziget a Thai-öbölben, a 9°48′-10°26′ északi szélességi fok és a 103°29′–104°09′ nyugati hosszúsági fok között fekszik, Kien Giang és Ca Mau tartomány felségvizei határolják.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

— Éghajlati viszonyok

A hőmérséklet egész éven át magas és egyenletes, átlagosan 27,5 °C. Ebből kifolyólag szinte nincs hőmérsékleti ingadozás a különböző évszakok között, a legmelegebb és a leghidegebb hónap közötti átlagos hőmérsékleti különbség 2 °C. A napsütéses órák éves száma 1 445 óra, napi száma: 6–7 óra. Szoros kapcsolat van továbbá a terület hőmérséklete és a monszun időszak között: az esős évszakot alacsony hőmérséklet és erős szél (3,0 – 5,1 m/s), míg a száraz évszakot magas hőmérséklet és gyenge szél (2,8 – 4,0 m/s) jellemzi. A területre jellemző időjárás – a jelentős számú, egyenletes napsütéses órák – erőteljes hatással van a Phú Quốc halszósz minőségére, így kedvező feltételeket teremt a friss hal erjedéséhez és megadja a gyártás egyediségét biztosító hátteret.

— Tengeri viszonyok

A szigetet a Thai-öböl tengervize veszi körbe, ahol a Rach Gia és a Ha Tien által határolt területen – mint azt már említettük – számos folyó torkollik egymásba, amelyek a Mekong-deltát és a Kambodzsai Királyságot átszelve hordalékot és szerves anyagokat szállítanak. A tengeri iszap pedig ideális élőhelyként szolgál a fattyúmakréláknak és a szardelláknak, aminek köszönhetően más halászterületeken fogott társaikéhoz képest jobb minőségűek (nagyobbak és teltebbek).

— Emberi tényezők

A késztermék előállításához a hal kihalászásától az erjesztéséig minden művelet kézi úton történik. A sziget lakói a hagyományos elkészítési mód szerint sötét tárolóhelyiségekben elhelyezett tömör fakádakban erjesztik a szardellákat körülbelül egy éven át. Ennek a technológiának tulajdonítható, hogy a szósz tápláló, pikáns ízvilágú, arany színű, és olyan finom jegyeket hordoz, amelyeknek köszönhetően messze felülmúlja az Ázsia egyéb részén előállított, hasonló termékeket, amelyek esetében az erjesztési folyamat általában rövidebb ideig tart.

5.2. A termék sajátosságai:

A Phú Quốc halszósz más halszószoktól – mint például a vietnami Phan Thiet, a Cat Hai és egyéb vietnami halkivonattól – jól megkülönböztethető: színe sötét vörösesbarna, illata finom és különleges, nincs ammónia- és erős halszaga, íze sós, erősen édes, természetesen olajos, utóíze a természetes fehérjetartalom és a halzsír miatt édes és zsíros.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A Phú Quốc halszósz előállítására felhasznált szardellát a Thai-öblöt határoló Kiên Giang tartomány és Ca Mau tartomány felségvizeiből halásszák ki (a térképen a Ca Mau-fokhoz viszonyítva a halászterület Vietnam nyugati részén helyezkedik el.) A halászterület jellegéből adódóan az itt kifogott szardellák nagyobbak és teltebbek más halászterületeken, például a Ba Ria–Vung Tau tartomány, Nha Trang vagy a Tonkini-öböl területén kifogott halaknál. Mivel a gyártók a halszósz előállításához ezen a halászterületen kifogott szardellákat használnak fel, magasabb, változatlan nitrogéntartalmú halszószt tudnak kinyerni, melynek színe, jellegzetes íze és illata más halszószokra nem jellemző. A halászati terület viszonylag csendes, nincs mélyen bent a Thai-öbölben, ezért vize más halászati területek vizéhez képest kevésbé sós. A halak kedvelt élőhelye, mert itt torkollanak egybe Vietnam és Kambodzsa folyói. Ideális menedék és tápláléklelőhely a szardelláknak. A halászat az esős évszakban történik. Ekkora a szardellák már kifejlődtek és tömérdek mennyiségben keresnek menedéket vagy táplálékot ezen a területen. Így a halászok nagy mennyiségben tudnak nagy és telt szardellákat kifogni.

A halszósz-előállítás első lépéseként a halászok kihalásszák a szardellákat, melyhez hagyományos, apró szemű, vejszeszerű rekesztőhálót használnak. Miután a szardellákat halászhálóval vagy halászvászonnal kifogták és a hajó fedélzetére helyezték, tengervízzel megtisztítják azokat a szennyeződésektől, és kézzel különválasztják a többi haltól és halászati terméktől. Majd ezt követően fából készült keverőeszközökkel besózzák a hajó fedélzetén a szardellákat, így a halak épségben maradnak.

A halak az alapanyag-felhasználás folyamata és a késztermék gyártása során stabil hordókban tárolhatóak. A hordók henger alakúak, a Phú Quốc szigetén jellemzően előforduló többfajta több száz éves fából készülnek, („ho phat”, „chay”, „boi loi”, „den den”), amelyeket nem károsít sem rovar, sem termesz vagy más élősködő. A hordók szabadon tágulhatnak, a sós víz hosszasan tárolható bennük és megőrzik a halszósz épségét.

A helyi hagyományos gyártási módszer az az elsődleges tényező, amely különlegessé teszi a Phú Quốc halszószt.

Másrészről pedig Phú Quốc sziget éghajlati adottságai, a gyártói tapasztalatok és a halászterületeken kifogott szardellák mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kiváló halszósz készülhessen.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.001.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 1

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. január 4.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 001/01	Euroátváltási árfolyamok	1

2012/C 001/02	Euroátváltási árfolyamok	2

2012/C 001/03	A Bizottság közleménye a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele) ( 1 )	3

2012/C 001/04	Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata	10

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2935
JPY	Japán yen	99,52
DKK	Dán korona	7,4335
GBP	Angol font	0,83514
SEK	Svéd korona	8,9275
CHF	Svájci frank	1,2155
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,754
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,505
HUF	Magyar forint	314,38
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6998
PLN	Lengyel zloty	4,4733
RON	Román lej	4,3325
TRY	Török líra	2,4376
AUD	Ausztrál dollár	1,2662
CAD	Kanadai dollár	1,3195
HKD	Hongkongi dollár	10,0473
NZD	Új-zélandi dollár	1,6623
SGD	Szingapúri dollár	1,6781
KRW	Dél-Koreai won	1 494,27
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,4599
CNY	Kínai renminbi	8,1529
HRK	Horvát kuna	7,5343
IDR	Indonéz rúpia	1 174,
MYR	Maláj ringgit	4,1033
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,703
RUB	Orosz rubel	41,6448
THB	Thaiföldi baht	40,758
BRL	Brazil real	2,4178
MXN	Mexikói peso	18,021
INR	Indiai rúpia	68,95

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3014
JPY	Japán yen	99,86
DKK	Dán korona	7,4360
GBP	Angol font	0,83510
SEK	Svéd korona	8,9283
CHF	Svájci frank	1,2183
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7350
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,688
HUF	Magyar forint	315,55
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6993
PLN	Lengyel zloty	4,4744
RON	Román lej	4,3185
TRY	Török líra	2,4505
AUD	Ausztrál dollár	1,2595
CAD	Kanadai dollár	1,3170
HKD	Hongkongi dollár	10,1102
NZD	Új-zélandi dollár	1,6541
SGD	Szingapúri dollár	1,6737
KRW	Dél-Koreai won	1 496,00
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,4925
CNY	Kínai renminbi	8,1941
HRK	Horvát kuna	7,5360
IDR	Indonéz rúpia	12 017,70
MYR	Maláj ringgit	4,0857
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,914
RUB	Orosz rubel	41,3199
THB	Thaiföldi baht	40,916
BRL	Brazil real	2,4069
MXN	Mexikói peso	17,9613
INR	Indiai rúpia	69,1300

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2012/C 001/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	12


	(1) EGT-vonatkozású szöveg