23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 377/1

1.

a globális kihívásokról és az európai űrrendszerek teljes mértékű kiaknázásáról szóló állásfoglalásra, amelyet a hetedik Űrtanács a 2010. november 25-i ülésén fogadott el;

2.

az Európai Unió Tanácsának „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. május 31-i következtetéseire, valamint „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. április 4-én elfogadott bizottsági közleményre;

3.

az ESA Tanácsának miniszteri szintű ülésén elfogadott, „Az űr szerepe Európa globális céljainak elérésében” című, 2008. november 26-i állásfoglalásra;

4.

az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-án elfogadott bizottsági közleményre (1);

5.

az Európai Közösség – az Európai Unió elődje – és az Európai Űrügynökség közötti, 2004. május 28-án hatályba lépett keretmegállapodásra (a továbbiakban: a keretmegállapodás) és a két fél közötti egyre intenzívebb együttműködésre;

6.

ELISMERVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépésével az EU hatásköre immár az űrpolitikára is kiterjed, ami megerősíti az űrkutatás politikai dimenzióját Európában (2);

7.

FELHÍVJA A FIGYELMET arra a szerepre, amelyet az űrrendszerek játszanak az európai szakpolitikák fejlesztését és végrehajtását szolgáló információk és gyakorlati eszközök nyújtásában olyan területeken mint a környezet, az éghajlatváltozás, a humanitárius segítségnyújtás, a katasztrófavédelem és a válságkezelés, biztosítandó az emberek, a tulajdon, a környezet és a kulturális örökség fokozottabb védelmét jelentős természeti és ember okozta katasztrófák esetén;

8.

HANGSÚLYOZZA, hogy az űrbe telepített eszközök nagymértékben hozzá tudnak járulni a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) céljainak eléréséhez; és ezzel összefüggésben TUDOMÁSUL VESZI az EVÜ és az ESA között az egymással folytatandó együttműködés kialakításáról szóló igazgatási megállapodás 2011. június 20-i aláírását (3);

9.

ELISMERVE, hogy a Galileo és az EGNOS globális navigációs rendszerek, valamint a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program (GMES) kiteljesítése és hasznosítása olyan fejlett és megbízható eszközöket jelent majd a döntéshozók és más felhasználók számára, amelyekkel eleget lehet tenni az európai és nem európai polgárokat érintő biztonsági és védelmi követelményeknek, mindenekelőtt az űralkalmazások interoperabilitása és integrált alkalmazása révén a válságkezelés, a katasztrófavédelem és a humanitárius segítségnyújtás során;

10.

ÜDVÖZÖLVE, hogy a Guyana Űrközpont európai űrrepülőtérről történt első Szojuz-felbocsátás keretében sor került az első két Galileo műhold felbocsátására, ami jelentős előrelépés Európa űrtevékenységeiben;

11.

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az űrinfrastruktúrát – amely a fent említett okok miatt kritikus fontosságú – meg kell védeni mindenféle veszéllyel szemben, legyenek azok akár természeti jellegűek (ideértve a napviharok esetleges hatásait is), akár emberi tevékenység következtében fellépők (például űrszemét);

12.

TUDOMÁSUL VÉVE „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményt (4), amely javaslatokat tartalmaz az EU 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretére (MFF) vonatkozóan;

13.

ELISMERVE, hogy az Űrtanács ezen iránymutatásai nem befolyásolják az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó döntéseket;

14.

EMLÉKEZTET arra, hogy a GMES és a Galileo/EGNOS az Európai Unió egyik kiemelt programja, amely az Európai Bizottság felelőssége és irányítása mellett zajlik, továbbá hogy a GMES is az ESA és a tagállamok közötti együttműködésen alapul, és amelyben más releváns európai szervek is részt vesznek; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU kiemelt feladatának tekinti a fenntartható GMES-szolgáltatások és -infrastruktúrák kifejlesztését és hasznosítását közép-, illetve hosszú távon; SÜRGETI a Bizottságot, hogy idejekorán tegye meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy garantálni tudja a program folytonosságát és biztosítani tudja a GMES felhasználóit és az érdekelt feleket a GMES-program iránti elkötelezettségéről;

15.

ELISMERI, hogy a GMES fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy Európa független hozzáféréssel rendelkezzen olyan kulcsfontosságú stratégiai információkhoz, amelyek támogatnak a Szerződésben meghatározott számos európai szakpolitikát, így az agrár-, a környezet-, a közlekedés-, az energia-, az egészségügyi, a katasztrófavédelmi, a humanitárius segítségnyújtási és a biztonságpolitikát, és ennélfogva HANGSÚLYOZZA, hogy 2013 után is biztosítani kell az infrastruktúra és a szolgáltatások folyamatosságát és rendelkezésre állását;

16.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az éghajlatváltozás komoly következményekkel jár mind a társadalom, mind a gazdaság, mind pedig a természetes és a gazdálkodás alá vont ökoszisztémák szempontjából, ELISMERI, hogy a GMES révén Európa jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás megértését, valamint következményeinek megfigyelését és mérséklését célzó globális erőfeszítésekhez, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy a GMES éghajlatváltozással kapcsolatos célzott szolgáltatásának bevezetése ki kell, hogy egészítse az egyéb létező szolgáltatásokat és tevékenységeket, és azokkal együtt kell működnie e kihívás kezelése érdekében;

17.

ÜDVÖZLI a műholdalapú információszolgáltatás tényleges megvalósulását a GMES-program keretében, ami a közelmúltban világszerte bekövetkezett katasztrófák során segítette a válságkezelési tevékenységeket; ÚGY VÉLI, hogy a GMES fontos szerephez jut a továbbfejlesztett Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás gerinceként, szinergiát alkotva a meglévő mechanizmusokkal, továbbá FELKÉRI az Európai Bizottságot, hogy javítsa tovább a válsághelyzetek során a nemzeti programok keretében szolgáltatott releváns adatokhoz és információkhoz való hozzáférést;

18.

ÜDVÖZLI azokat az eredményeket, amelyeket az Európai Bizottság ért el a GMES-biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos preoperatív képességek fejlesztése terén, és JAVASOLJA az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és az érintett uniós ügynökségeknek – például a FRONTEX-nek, az EUMK-nak és az EMSA-nak–, hogy véglegesítsék az EU külső fellépéseit, valamint határ- és tengerfelügyeletét támogató, a felhasználó igényein alapuló GMES-biztonsági szolgáltatások meghatározását és az azokra való átállás felgyorsítását a folyamatban az Európai Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ);

19.

FELSZÓLÍTJA az Európai Bizottságot, hogy – minden érdekelt féllel szorosan együttműködve – tegyen javaslatot a tervezett operatív szolgáltatások szervezeti keretére, az irányításukat is beleértve és létrehozására; különösen SÜRGETI az Európai Bizottságot, hogy – minden érdekelt féllel szorosan együttműködve – véglegesen dolgozza ki a GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz és a GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz való teljes és nyílt hozzáférésen alapuló és a GMES-rendszert maximálisan kihasználó GMES-vonatkozású adat- és információkezelési politikát – a vonatkozó nemzetközi megállapodások, biztonsági korlátozások és engedélyezési feltételek, köztük a felhasználói licencek nyilvántartásba vételének és elfogadásának tiszteletben tartásával –, amely egyrészt a bizonyos nyilvános adatokhoz és szolgáltatásokhoz való ingyenes hozzáférés, másrészt az európai földmegfigyelési piacok és a meglévő vagy új európai adatszolgáltató vállalkozások növekedése megerősítésének szükségessége közötti egyensúlyt biztosító megközelítésen alapul; valamint dolgozza ki a GMES-komponensek és -információk biztonsági irányítását;

20.

ÚGY VÉLI, hogy a GMES-űrinfrastruktúra tulajdonjogának kérdése központi jelentőségű a GMES jövője szempontjából, és FELSZÓLÍTJA az Európai Bizottságot és az ESA-t, hogy mielőbb fejezzék be a kérdés értékelését;

21.

TUDOMÁSUL VESZI az Európai Parlament és a Tanács határozatát a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszerek nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályozásáról (5); továbbá FELSZÓLÍTJA az Európai Bizottságot, hogy az EKSZ támogatása mellett, a tagállamokkal és a vonatkozó felhasználói közösségekkel szorosan együttműködve, a nemzeti infrastruktúra maradéktalan figyelembevételével véglegesen határozza meg a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás és a kapcsolódó rendszerek zökkenőmentes telepítését biztosító, megfelelő intézkedéseket, mivel ezáltal javulni fognak az EU válságkezelési képességei;

22.

ELISMERI, hogy a műholdas kommunikáció kulcsfontosságú képesség minden válságreagálási és válságkezelési műveletben, továbbá rendkívüli jelentőségű és ritka erőforrás, különösen olyan helyzetekben, amikor a földi infrastruktúrák megrongálódtak vagy megsemmisültek, és AJÁNLJA az Európai Bizottságnak, az EKSZ-nek és a tagállamoknak, hogy – az EVÜ támogatásával – dolgozzanak azon, hogy a válságreagálási és válságkezelési műveletekben érintett szereplők biztonságos és garantált hozzáféréssel rendelkezzenek a kereskedelmi és kormányzati műholdas kommunikációs rendszerekhez;

23.

HANGSÚLYOZZA, hogy a válsághelyzetek hatékony kezelése megköveteli megfelelő erőforrások mozgósítását és megfelelő információk rendelkezésre állását és optimális módon történő felhasználását, minélfogva a katasztrófavédelmi és humanitárius műveletekben érintett szereplők által végzett tevékenységek koordinálása érdekében szükséges a különböző űr- és földalapú alkalmazások integrálása;

24.

A fentiekre figyelemmel FELSZÓLÍTJA az Európai Bizottságot, hogy adott esetben az EKSZ, az ESA és a tagállamok támogatásával és az EVÜ segítségével:

25.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az űrbe telepített eszközök és a hozzájuk társított földi infrastruktúrák komoly veszélyeknek vannak kitéve, melyek közé sorolható az ütközés kockázata és az űrbéli időjárás is; ELISMERI annak fontosságát, hogy védjék azokat az űrbe telepített eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek kritikus jelentőségűek az európai gazdaság és szakpolitikák szempontjából; és MEGÁLLAPÍTJA, hogy létre kell hozni a hatékony világűrmegfigyelési képességet mint európai szintű tevékenységet, többek között annak érdekében, hogy az űrbe telepített és a jövőben fellövendő európai eszközök biztonságban legyenek az űrszeméttől és más, űrben lévő tárgyaktól, továbbá avégett, hogy ne legyen rájuk hatással az űridőjárás; e célból az Európai Uniónak a lehető legszélesebb körben igénybe kell vennie azokat az eszközöket, kompetenciákat és készségeket, amelyek már rendelkezésre állnak vagy fejlesztés alatt állnak a tagállamokban, illetve európai vagy adott esetben nemzetközi szinten;

26.

ELISMERI, hogy az ESA világűr-megfigyelési képességgel kapcsolatos előkészítő programja fontos hozzájárulást jelent ehhez; felismerve egy ilyen rendszer kettős felhasználását, és figyelembe véve annak különleges biztonsági dimenzióját, FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy – a főképviselővel összefogva és szoros együttműködésben az ESA-val és azokkal a tagállamokkal, amelyek rendelkeznek ilyen eszközökkel és kapacitással, valamint minden érintett szereplővel konzultációt folytatva – terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a világűrmegfigyelési képesség mint európai szintű tevékenység kifejlesztése érdekében hogyan lehet maradéktalanul kiaknázni ezeket az eszközöket és kapacitásokat, illetve hogyan lehet azokra építeni, és ezzel összefüggésben határozzon meg olyan megfelelő irányítási és adatpolitikát, amely figyelembe veszi az SSA-adatok fokozottan érzékeny jellegét;

27.

MEGJEGYZI, hogy a világűr-megfigyelési képességet illetően a jövőben kialakítandó európai szintű operatív képességnek három szegmenst kellene lefednie: föld körüli pályán haladó objektumok megfigyelése és útjának nyomon követése, űrbéli időjárási jelenségek és a különösen a kritikus infrastruktúrára gyakorolt hatásaik előrejelzése és megfigyelése, valamint a Földet megközelítő objektumok (NEO-K) megfigyelése a világűr-megfigyelési képességnek megfelelően, amely a képesség polgári és katonai felhasználóinak összesített követelményei (6) alapján jött létre;

28.

ELISMERI, hogy az űrbe telepített eszközök védelme folyamatos kutatási tevékenységet fog szükségessé tenni olyan területeken, mint az űrbéli időjárás hatásai, a földközeli objektumok (NEO) és az űrszemét nyomon követése, előrejelzése, csökkentése és eltávolítása; továbbá FELSZÓLÍTJA az Európai Bizottságot, az ESA-t és a tagállamokat, hogy értékeljék az e kérdések megfelelő kezelése érdekében hozott intézkedéseket;

29.

ELISMERI, hogy növelni kell valamennyi űrbeli tevékenység védettségét, biztonságát és fenntarthatóságát. Ezzel összefüggésben ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy folytatódjanak a többoldalú megbeszélések az űrbéli tevékenységek nemzetközi magatartási kódexének tervezetéről annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legnagyobb számú állam csatlakozzon a kódexhez. ÚGY VÉLI továbbá, hogy az űrtevékenységekre vonatkozó megfelelő és megbízható információkhoz való szélesebb körű hozzáférés elő fogja segíteni a bizalomépítést, és a fokozott bizalom alapját fogja képezni az űr békés célú felhasználása tekintetében;

30.

ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy az űrre vonatkozó iparpolitika kialakítása során figyelembe kell venni az űrágazat sajátosságait és azt a tényt, hogy űrbe telepített eszközökbe való befektetés valamennyi tagállam érdeke, továbbá az alábbi közös célok megvalósítására kell törekedni: az űrrendszerek kigondolásával, kifejlesztésével, elindításával, üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos európai képességek támogatása; az európai ipar versenyképességének megerősítése a belső és az exportpiacokon; továbbá a versenynek és a kapacitások kiegyensúlyozott fejlődésének és kihasználásának ösztönzése Európában; HANGSÚLYOZZA, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy európai és nemzetközi szinten szükség lehet-e megfelelő intézkedésekre – többek között az európai kereskedelmi ágazatban – az űrtevékenységek fenntarthatóságának és gazdaságos fejlesztésének garantálása érdekében;

31.

az űrtevékenységek fenntarthatóságának összefüggésében EMLÉKEZTET arra (7), hogy felkért minden európai intézményi szereplőt, hogy – annak érdekében, hogy továbbra is lehetőség legyen független, megbízható és költséghatékony űrtevékenységre elérhető feltételek mellett – mérlegelje elsődleges prioritásként az Európában kifejlesztett indító eszközök használatát, és vizsgálja meg, hogy milyen módon vehetne részt az indító eszközökkel összefüggő hasznosítási tevékenységekben;

32.

EMLÉKEZTET a 2011. november 10-én az olaszországi Luccában a világűr felderítéséről rendezett harmadik konferencia és a világűr felderítésével foglalkozó magas szintű nemzetközi platform első ülése során az európai és a nemzetközi partnerek között lefolytatott politikai szintű megbeszélésekre és az elfogadott nyilatkozatra, amely elismeri a világűr küszöbön álló felderítéséről szóló, folyamatos és strukturált magas szintű szakpolitikai párbeszéd eredményeit, amely révén elő lehet segíteni a nemzetközi együttműködés lehetséges területeinek meghatározását; ÜDVÖZLI azt, hogy az USA felajánlotta, hogy a párbeszéd keretében tartandó következő ülés házigazdája lesz.

33.

ELISMERI az alacsony Föld körüli pályán és azon túl robotok alkalmazásával, illetve emberek által végzett felderítésben rejlő potenciált, amelyet magas – kormányzati – szintű nemzetközi szakpolitikai párbeszéd segít elő, és amely társadalmi, intellektuális és gazdasági fejlődéssel és előnyökkel szolgál a polgárok számára. Ezek közé tartozik globális partnerségek létrehozása közös, kihívást jelentő és békés célok kitűzése révén, a tudomány előrehaladásának támogatása, a jövőbeli felfedezések ösztönzése, az űrben és a Földön felmerülő globális kihívások kezelése innovatív technológiai megoldások alkalmazása révén, a társadalom és különösen a fiatalabb nemzedékek inspirálása kollektív és egyéni erőfeszítések által, valamint gazdasági terjeszkedés és új üzleti lehetőségek lehetővé tétele;

34.

FELKÉRI az Európai Bizottságot, az ESA-t és a tagállamokat, hogy folytassanak megbeszéléseket európai szinten és a nemzetközi partnerekkel egy 2020 utánra szóló stratégia – és az abban való európai részvétel – meghatározásának céljából, a párbeszéd keretében tartandó következő ülés előkészítéseként, amelynek során figyelembe kell venni az európai törekvéseket, prioritásokat és erőforrásokat.

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 377/5

1.

2011. március 31-én a Bizottság elfogadta a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat).

2.

2011. március 31-én a Bizottság elküldte a javaslatot az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos ezt a bizottsági közleményt arra vonatkozó kérésnek tekinti, hogy tanáccsal szolgáljon a közösségi intézmények és szervek számára a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelet (a továbbiakban: a 45/2001/EK rendelet) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Az európai adatvédelmi biztosnak korábban (3), még a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt rá, hogy közölje informális észrevételeit a Bizottsággal. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a folyamat nyitottságát, ami segített abban, hogy még egy korai szakaszban javítsanak a szövegen adatvédelmi szempontból. Ezen észrevételek közül többet is figyelembe vettek a javaslatban. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat a preambulumában utal erre az egyeztetésre.

3.

A javaslat a felelősségteljes hitelnyújtást úgy határozza meg mint a hitelezők és hitelközvetítők gondos eljárását abban, hogy olyan összegeket folyósítanak hitelként, amelyeket a fogyasztók megengedhetnek maguknak, és amelyek összhangban vannak a fogyasztók igényeivel és körülményeivel. A felelősségteljes hitelfelvétel fogalma magában foglalja azt, hogy a fogyasztóknak helytálló, hiánytalan és pontos tájékoztatást kell nyújtaniuk pénzügyi helyzetükről, és arra ösztönzik őket, hogy tájékozott és fenntartható döntéseket hozzanak.

4.

A javaslat számos tényezőt számba vesz, amelyek egy adott jelzáloghitel jóváhagyására vonatkozó döntést, a hitelfelvevő jelzálogtermék-választását és a hitelfelvevő hitel-visszafizetési képességét befolyásolják. Ezek közé tartozik a gazdasági környezet, az információs aszimmetriák és összeférhetetlenségek, a szabályozási rések és következetlenségek, valamit egyéb olyan tényezők, mint a hitelfelvevő pénzügyi jártassága és a jelzálog-finanszírozási struktúrák. A javaslat szerint bizonyos piaci szereplők felelőtlen magatartása volt a pénzügyi válság kialakulásának egyik oka, így a jogalkotási kezdeményezés éppen ezért foglalkozik a felelőtlen hitelnyújtással és hitelfelvétellel, a jelenlegi pénzügyi válság megismétlődésének elkerülése érdekében.

5.

A javaslat ezért prudenciális és felügyeleti követelményeket vezet be a hitelezők tekintetében, illetve jogokat és kötelezettségeket a hitelfelvevők számára egy olyan világos jogszabályi keret megteremtése érdekében, amely védelmet nyújt az EU jelzálogpiaca számára a pénzügyi válság során tapasztalt romboló hatásoktól.

6.

A javaslat – korlátozott számban – olyan tevékenységeket is magában foglal, amelyek az EU adatvédelmi rendszere szempontjából jelentősek. Ezek elsősorban az ún. „hiteladatbázis” hitelezők és hitelközvetítők által a fogyasztók hitelképességének vizsgálata érdekében történő lekérdezéséhez, illetve a hitelezők és hitelközvetítők részére a fogyasztók által nyújtott tájékoztatáshoz kapcsolódnak.

7.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel jegyzi meg, hogy a javaslat jelenlegi szövege fontos hivatkozásokat tartalmaz a vonatkozó adatvédelmi szabályokra. Mindazonáltal szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy néhány részletet tisztázni kell. Egyrészről a javaslatnak nem kell túlságosan részletes rendelkezéseket meghatároznia az adatvédelmi elvek tiszteletben tartására vonatkozóan, amit az garantál, hogy a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok az összes adatfeldolgozási műveletre vonatkoznak. Másrészről az európai adatvédelmi biztosnak van néhány javaslata arra, hogyan lehetne egyértelműbbé tenni a szöveget, törekedve annak elkerülésére, hogy a hiteladatbázishoz való hozzáférési jogokat meghatározó kritériumokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozzák meg.

8.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel jegyzi meg, hogy a javaslat az irányelv szövegének preambulumában hivatkozik a 95/46/EK irányelvre. A (30) preambulumbekezdés a 95/46/EK irányelv általános alkalmazását írja elő a fogyasztók hitelképességének vizsgálata keretében végzett adatfeldolgozási tevékenységek esetében.

9.

Mindazonáltal annak megerősítése érdekében, hogy minden adatfeldolgozási műveletet a végrehajtási szabályokkal összhangban kell végrehajtani, és hogy az említett irányelvet végrehajtó különböző nemzeti jogszabályokat kell a megfelelő referenciának tekinteni, a javaslat a következő általános cikket tartalmazhatná: „A személyes adatok ezen irányelv szerinti feldolgozásának a 95/46/EK irányelvet végrehajtó, vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kell történnie”. E cikk beillesztésével a 15. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (4) bekezdésében az irányelvre tett konkrét hivatkozások elhagyhatóvá válnak.

10.

A javaslat 14. cikke kötelezettségként írja elő a hitelezők számára a fogyasztók hitelképességének alapos vizsgálatát. A vizsgálatot a fogyasztó jövedelmére, megtakarításaira, adósságaira és egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásaira vonatkozó kritériumok alapján kell elvégezni. Ez a kötelezettség komoly hatást gyakorolhat a hitelt felvenni kívánó egyének magánéletére, tekintettel arra, hogy a hitelező igen sokféle és nagy mennyiségű információhoz kaphat hozzáférést. Ezért az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy pontosításokat vezettek be a szövegben a hitelezők vizsgálódásának az általuk megszerzett „szükséges” információkra való korlátozása tekintetében. A cikk általánosan megfogalmazza, hogy ezek az információk csak „releváns belső vagy külső forrásokból” származhatnak. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az arányosság és a szükségesség elvére tett egyértelmű hivatkozást, amit a 95/46/EK irányelv 6. cikke határoz meg, mindazonáltal azt javasolja, hogy a lehető legrészletesebben határozzák meg, milyen forrásokból lehet beszerezni az információkat.

11.

A hiteladatbázisról először a (27) preambulumbekezdés tesz említést, amely hangsúlyozza az adatbázis hasznosságát a hitelképesség vizsgálata tekintetében, illetve a hitel teljes futamideje során. A preambulumbekezdés emellett meghatározza, hogy – a 95/46/EK irányelv alapján – a fogyasztókat a hiteladatbázis lekérdezése előtt tájékoztatni kell a lekérdezésről, és a fogyasztók számára biztosítani kell az ilyen hiteladatbázisban tárolt információkhoz való hozzáférés jogát, illetve azt, hogy helyesbítsék, blokkolják vagy töröljék az adatbázisban foglalt adatokat. A 14. cikk egyedi kötelezettséget állapít meg a hitelező számára a hiteligénylés lehetséges elutasításával kapcsolatban, különösen abban az esetben, ha az a hiteladatbázis lekérdezésével kapcsolatos.

12.

Az „adatbázisokhoz való hozzáférésre” vonatkozó kritériumokat meghatározó általánosabb rendelkezéseket a 16. cikk tartalmazza. A 16. cikket igen tág értelemben fogalmazták meg („A fogyasztók […] hitelképességének […] értékelése, valamint annak megfigyelése céljából, hogy a fogyasztó […] teljesíti-e hitelkötelezettségeit, minden tagállam megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít minden hitelező számára az adott tagállamban használt adatbázisokhoz”). A szöveg nem fejti ki pontosan, hogy az adatbázisoknak kifejezetten a hitelképesség ellenőrzését kell-e szolgálniuk, ki felelős az adatbázisokért, milyen típusú információkat tartalmazhat az adatbázis, mit jelent a hitelkötelezettségek fogyasztók általi teljesítésének „megfigyelése” stb. Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy a hiteladatbázisok eltérő struktúrákkal rendelkeznek, továbbá azok létrehozása a különböző tagállamokban eltérő jogi keretek között történik, és hogy a fent említett kritériumok teljes körű harmonizálása túlmutatna az irányelv hatályán. A javaslat célja azonban az, hogy harmonizált feltételeket vezessen be az adatbázisokhoz való hozzáférés tekintetében, hogy például egy hitelező Belgiumban ugyanolyan feltételek mellett kérdezhesse le egy olaszországi fogyasztó hiteltörténetét, mint az olasz hitelezők (annak ellenére, hogy a belga és az olasz adatbázisok eltérőek lehetnek), ha a fogyasztó Belgiumban szeretne jelzáloghitelt felvenni. A harmonizált hozzáférési kritériumok részleteit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusai határozzák meg (lásd a 16. cikk (2) bekezdését). Az európai adatvédelmi biztos emellett tudomásul veszi a 16. cikk (4) bekezdésében a 95/46/EK irányelvre tett hivatkozást (4).

13.

Az európai adatvédelmi biztos korábban már kifejtette azt a véleményét, hogy a polgárok magánéletére jelentős hatást gyakorló intézkedésekkel ne felhatalmazáson alapuló jogi aktusok foglalkozzanak. Bizonyos részletek kifejthetők ilyen jogi aktusokban. A polgárokra vonatkozó legfontosabb hatásokat azonban a rendes jogalkotási eljárás alapján elfogadott jogszabályban kell elfogadni és egyértelművé tenni. Adatvédelmi szempontból az európai adatvédelmi biztos különösen aggályosnak tartja azt a nyilvánvaló ellentmondást, amely a (nem azonosítható számú) hitelezők számára az adatbázisokhoz való hozzáférésre vonatkozóan a 16. cikk által biztosított általános lehetőség, illetve a kizárólag a (27) preambulumbekezdésben említett „könnyű” kötelezettség között megjelenik, amelynek értelmében „a hiteladatbázis lekérdezése előtt tájékoztatni kell a […] fogyasztókat a lekérdezésről”, és „a fogyasztók számára biztosítani kell az ilyen hiteladatbázisban róluk tárolt információkhoz való hozzáférés jogát, […] hogy az […] őket érintő személyes adatokat […] helyesbítsék, töröljék vagy blokkolják”. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint az érintettek számára a 95/46/EK irányelv által biztosított jogok ténylegesen csak akkor gyakorolhatók, ha azonosítani lehet azokat a személyeket, akik hozzáférhetnek a hiteladatbázisban foglalt személyes adatokhoz. A 95/46/EK irányelvben foglalt jogokra való hivatkozás hatékonyságát ezért semlegesítheti az, hogy az érintettek nem tudják egyértelműen és előzetesen azonosítani azokat a természetes vagy jogi személyeket, akik hozzáférhetnek az adatbázishoz.

14.

Az európai adatvédelmi biztosnak ezért van néhány javaslata arra, hogyan lehetne módosítani az irányelv szövegét a fenti hiányosságok orvoslása érdekében. Az adatbázishoz való mindennemű (5) hozzáférés esetén a következő feltételeknek kell teljesülniük, amelyeket bele kell foglalni a 16. cikk szövegébe: (i) annak meghatározása, hogy a hitelezők vagy hitelközvetítők milyen kritériumok alapján férhetnek hozzá az adatbázishoz, és különösen annak tisztázása, hogy csak azok a hitelezők vagy hitelközvetítők férhetnek-e hozzá a fogyasztó adataihoz, akik szerződést kötöttek a fogyasztóval, vagy akik a fogyasztó kérésére lépéseket tesznek egy szerződés vele történő megkötése érdekében (6); (ii) arra irányuló kötelezettség, hogy a fogyasztóval előre közöljék, ha egy bizonyos hitelező vagy hitelközvetítő le kívánja kérdezni az adatbázisban foglalt személyes adatait; (iii) arra irányuló kötelezettség, hogy ezzel egyidejűleg közöljék a fogyasztóval, hogy joga van hozzáférni az adatbázisban foglalt adatokhoz, illetve helyesbíteni, törölni vagy blokkolni azokat, a 95/46/EK irányelvben megfogalmazott elvekkel összhangban.

15.

Ezen általános kritériumoknak és kötelezettségeknek a szövegbe való beépítése eredményeként a 14. cikk (2) bekezdése c) pontjának és a (29) preambulumbekezdésnek arra irányuló konkrét rendelkezése, hogy a hiteligénylés elutasítása esetén a fogyasztóval közölni kell az adatbázishoz való hozzáférés tényét, elhagyható a szövegből.

16.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat konkrét hivatkozást tesz a 95/46/EK irányelvre. Ugyanakkor javasol néhány kisebb módosítást a szövegben az adatvédelmi elvek javaslat által érintett adatfeldolgozási műveletekre való alkalmazhatóságának tisztázása érdekében. Különösen a következőket javasolja:

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 377/8

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 377/13

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 377/17

Council of the European Union

(Attn: CP 931 designations)

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 377/19