21.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/4

Az európai adatvédelmi biztos véleménye a polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítése érdekében ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2011/C 373/03

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet (2) 28. cikkének (2) bekezdése szerinti véleménykérésre,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I. BEVEZETÉS

2011. július 25-én a Bizottság elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítése érdekében ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés (a továbbiakban: számlazárolási végzés) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (3).

A javaslatot a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadásának napján elküldték az európai adatvédelmi biztosnak. A javaslat elfogadását megelőzően informális egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal. Az európai adatvédelmi biztos üdvözölte ezt az informális egyeztetést, és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy csaknem minden észrevételét figyelembe vették a javaslat végleges formájának kialakításakor.

3.	Ebben a véleményben az európai adatvédelmi biztos röviden ismerteti és elemzi a javaslat adatvédelmi vonatkozásait.

II. A JAVASLAT ADATVÉDELMI VONATKOZÁSAI

II.1. A javasolt rendelet szerinti adatfeldolgozási tevékenységek

A javasolt rendelet biztosítási intézkedésre vonatkozó európai eljárást hoz létre, amely lehetővé fogja tenni a hitelező (a „kérelmező”) számára, hogy ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzéshez (a továbbiakban: számlazárolási végzés) jusson, amely megakadályozza az adós (a „kérelmezett”) Európai Unión belüli bankszámláján tartott pénzeszközeinek átutalását vagy felvételét. A javaslat célja, hogy javítson a jelenlegi helyzeten, amelyben a „terhes, hosszadalmas és költséges” eljárások miatt az adósok könnyen kivédhetik a végrehajtási intézkedéseket pénzük egyik tagállamban lévő bankszámláról egy másik tagállamban lévőre történő gyors átutalásával (4).

A rendeletjavaslat értelmében a személyes adatokat különböző módokon dolgozzák fel és különböző szereplők között továbbítják azokat. A javaslat különbséget tesz két helyzet között. Az első eset az, amikor a kérelmező a számlazárolási végzést a bírósági eljárás megindítása előtt kéri, vagy ha a bírósági határozatot, perbeli egyezséget vagy közokiratot a végrehajtás helye szerinti tagállamban még nem nyilvánítottak végrehajthatóvá (5). A másik eset az, amikor a számlazárolási végzést azután kérik, ha a kérelmező már végrehajtható bírósági határozattal, perbeli egyezséggel vagy közokirattal rendelkezik.

Az első esetben a kérelmező és a kérelmezett személyes adatait (személyazonosító adatok, a kérelmezett bankszámlájának adatai, a vonatkozó körülmények leírása és a vonatkozó bizonyíték) a kérelmező átadja annak a nemzeti bíróságnak, ahol az alkalmazandó joghatósági szabályok szerint az ügy érdemében az eljárást meg kell indítani. A kérelmet a javaslat I. mellékletében található formanyomtatványon kell benyújtani (lásd a javaslat 8. cikkét).

A második esetben a kérelmező a kérelmezett személyes adatait (személyazonosító adatok, a kérelmezett bankszámlájának adatai, valamint a bírósági határozat, perbeli egyezség vagy közokirat másolata) megküldi az ítéletet vagy a perbeli egyezséget meghozó bíróságnak, vagy – közokirat esetén – a közokirat kiállítási helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, vagy közvetlenül a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának. A kérelmet a javaslat I. mellékletében található formanyomtatványon kell benyújtani (lásd a 15. cikket).

Mindkét esetben a kérelmezőnek meg kell adnia a kérelmezettre és bankszámlájára vagy bankszámláira vonatkozó összes ahhoz szükséges adatot, hogy a bank(ok) kétséget kizáróan azonosíthassa (azonosíthassák) a kérelmezettet és számláját (számláit) (lásd a javaslat 16. cikkét). Természetes személyek esetén idetartozik a kérelmezett teljes neve, a bank neve, a bankszámlaszám (vagy bankszámlaszámok), a kérelmezett teljes címe és születésének ideje vagy nemzeti személyazonosító száma vagy útlevélszáma. Mindez az I. mellékletben található formanyomtatványban is szerepel (lásd az I. melléklet 4.7. pontját). A formanyomtatványon nem kötelezőként megjelölt adat például a kérelmezett telefonszáma és e-mail címe (lásd az I. melléklet 3. pontját).

A javaslat 17. cikke értelmében, ha a kérelmező nem rendelkezik a kérelmezett számlájára vonatkozó információkkal, kérheti, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatósága szerezze be a szükséges információkat. Erre irányuló kérését a számlazárolási végzés iránti kérelemben kell megtennie. A kérelemnek tartalmaznia kell „a kérelmező rendelkezésére álló, a kérelmezettre és bankszámláira vonatkozó valamennyi információt” (lásd a 17. cikk (1) és (2) bekezdését). A bíróság vagy a kibocsátó hatóság kibocsátja a számlazárolási végzést és továbbítja a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, amely „a végrehajtás helye szerinti tagállamban rendelkezésre álló valamennyi megfelelő és ésszerű eszközt felhasznál az […] információk beszerzésére” (17. cikk (3) és (4) bekezdés). Az információk beszerzésének módszere a következők egyike lehet: a területükön lévő összes bank kötelezése annak közlésére, hogy a kérelmezett vezet-e náluk számlát, valamint az illetékes hatóság betekintési lehetősége, amennyiben ezek az információk hatóságok vagy közigazgatási szervek nyilvántartásaiban találhatóak vagy egyéb módon rendelkezésükre állnak (17. cikk (5) bekezdés).

10.

A 17. cikk (6) bekezdése hangsúlyozza, hogy a 17. cikk (4) bekezdésében említett információknak „megfelelőnek kell lenniük a kérelmezett számlájának vagy számláinak azonosítására, a tárgyhoz tartozónak kell lenniük, nem lehetnek túlzottan részletesek és az alábbiakra kell korlátozódniuk: a) a kérelmezett címe; b) a kérelmezett számláját vagy számláit vezető bank vagy bankok; c) a kérelmezett számlaszáma vagy számlaszámai”.

11.

A javaslat számos rendelkezése magával vonja az információk – többek között a személyes információk – határokon átnyúló cseréjét. Ami a számlazárolási végzésnek a bíróságtól vagy a kibocsátó hatóságtól a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságához való továbbítását illeti, ez a javaslat II. mellékletében meghatározott formanyomtatvány használatával történik (lásd a javaslat 21. és 24. cikkét). Ez a formanyomtatvány kevesebb adatot foglal magában a kérelmezettről, mivel nem tér ki a kérelmezett születési idejére, nemzeti személyazonosító számára, útlevélszámára, telefonszámára vagy e-mail címére. A javasolt rendeletben leírt különböző lépések alapján ennek az lehet az oka, hogy a kérelmezett számlaszámát (számlaszámait) már minden kétséget kizáróan meghatározták, vagy ezt az információt még be kell szereznie a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, a javaslat 17. cikke alapján.

12.

A 20. cikk a bíróságok közötti kommunikációval és együttműködéssel foglalkozik. Az ügy valamennyi vonatkozó körülményével kapcsolatban az információk igénylése történhet közvetlenül vagy a 2001/470/EK határozattal (6) létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül.

13.

A bank a számlazárolási végzés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a javaslat III. mellékletében szereplő formanyomtatványon értesíti a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát és a kérelmezőt (lásd a 27. cikket). Ezen a formanyomtatványon ugyanazokat az adatokat kell megadni a kérelmezettről, mint a II. mellékletben foglalt formanyomtatvány esetében. A 27. cikk (3) bekezdése értelmében a bank a nyilatkozatát biztonságos elektronikus kommunikációs eszközzel továbbíthatja.

II.2. Adatvédelmi követelmények

14.

A rendeletjavaslat által érintett különböző személyesadat-feldolgozási tevékenységeket az adatvédelmi szabályok megfelelő betartásával kell végezni, a 95/46/EK irányelvben és az azt végrehajtó nemzeti jogszabályban foglaltakkal összhangban. Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy a javaslat (21) preambulumbekezdése és 46. cikkének (3) bekezdése ezt hangsúlyozza. Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül örvendetesnek tartja, hogy a javaslat (20) preambulumbekezdése hivatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkére.

15.

A kérelmezővel és a kérelmezettel kapcsolatos egyes információk nélkülözhetetlenek a számlazárolási végzés megfelelő működéséhez. Az adatvédelmi szabályok megkövetelik, hogy csak arányos és ténylegesen szükséges információkat használjanak fel. Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy a jelenlegi javaslat alkalmazásában a Bizottság komolyan mérlegelte a személyes adatok feldolgozásának arányosságát és szükségességét.

16.

Ezt legjobban a javaslat 8., 15. és 16. cikkében, valamint a mellékletekben előírt személyes adatok korlátozott listája szemlélteti. Az európai adatvédelmi biztos elégedetten veszi tudomásul, hogy a személyes adatok mennyisége csökken a különböző mellékletekben, amelyek a számlazárolási végzéssel kapcsolatos eljárás különböző lépéseit követik. Az európai adatvédelmi biztosnak általánosságban nincs oka azt hinni, hogy az előírt adatok meghaladják a rendeletjavaslat alkalmazásához szükséges mértéket. E tekintetben az európai adatvédelmi biztosnak csak két további észrevétele van.

17.

Az első a kérelmező lakcímadataihoz kapcsolódik a rendeletjavaslat mellékleteiben. A javaslat 25. cikke értelmében a számlazárolási végzést kézbesíteni kell a kérelmezettnek, mindazon iratokkal együtt, amelyeket a bírósághoz vagy illetékes hatósághoz a végzés kibocsátása érdekében benyújtottak, ami a jelek szerint magában foglalja az I., a II. és a III. mellékletben előírt információkat. A jelek szerint a kérelmező nem kérheti, hogy a lakcímére vonatkozó adatokat töröljék a különböző dokumentumokból, mielőtt azokat elküldik a kérelmezettnek. Mivel előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a kérelmező lakcímadatainak a kérelmezett előtt való felfedése magában hordozhatja azt a veszélyt, hogy a kérelmezett a bírósági eljáráson kívül nyomást gyakorol a kérelmezőre, az európai adatvédelmi biztos azt javasolja a jogalkotónak, hogy a 25. cikkbe foglalja bele, hogy a kérelmező kérheti ezen adatok törlését a kérelmezett rendelkezésére bocsátott információkból.

18.

A másik észrevétel az I. mellékletben nem kötelezőként megjelölt adatokkal kapcsolatos (telefonszám és e-mail cím). Amennyiben ezeket az információkat olyan adatoknak tekintik, amelyek felhasználhatók abban az esetben, ha a kérelmezett egyéb elérhetőségei nem állnak rendelkezésre, ezt egyértelművé kell tenni. Máskülönben semmi sem indokolja ezen adatmezők megtartását.

19.

Azt, hogy a Bizottság e javaslat alkalmazásában mennyire komoly kérdésnek tekintette a személyes adatok feldolgozásának arányosságát és szükségességét, még jobban szemlélteti, hogy a javaslat a 16. cikkben és a 17. cikk (1) és (6) bekezdésében kifejezetten hivatkozik a szükségesség elvére. A 16. cikkben szerepel a kérelmezett azonosításához „szükséges” összes adat, a 17. cikk (1) bekezdése „szükséges” információkat említ, a 17. cikk (6) bekezdése pedig megismétli a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfogalmazását, amely szerint az adatoknak helyesnek és lényegesnek kell lenniük, és nem lehetnek túlzott mértékűek. Az európai adatvédelmi biztos elégedett ezekkel a rendelkezésekkel, mivel egyértelművé teszik, hogy a személyes adatok gyűjtését a szükségesség elvével összhangban kell végezni. Mindazonáltal a 17. cikk felvet néhány kérdést.

20.

A 17. cikk (2) bekezdése értelmében a kérelmezőnek biztosítania kell „a kérelmező rendelkezésére álló, a kérelmezettre és bankszámláira vonatkozó valamennyi információt”. Ez tág megfogalmazás, amely alapján a kérelmezettre vonatkozó mindenféle információ továbbításra kerülhet. A rendelkezés nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy ezek csak olyan információk lehetnek, amelyek a kérelmezett azonosításához, illetve bankszámlájának (vagy bankszámláinak) meghatározásához szükségesek. Az európai adatvédelmi biztos javasolja e korlátozás beépítését a 17. cikk (2) bekezdésébe.

21.

A 17. cikk (4) bekezdésében a „rendelkezésre álló valamennyi megfelelő és ésszerű” eszközre való hivatkozás olyan vizsgálati módszereket is jelenthet, amelyek súlyosan megsértik a kérelmezett magánélethez való jogát. A 17. cikk (5) bekezdésével együtt olvasva azonban világossá válik, hogy ezek az eszközök arra a két módszerre korlátozódnak, amelyekkel e vélemény 9. pontja is foglalkozik. Mindazonáltal az illetékes hatóság rendelkezésére álló eszközök alkalmazási körével kapcsolatos mindenféle félreértés elkerülése érdekében az európai adatvédelmi biztos azt javasolja a jogalkotó számára, hogy mérlegelje a „rendelkezésre álló valamennyi megfelelő és ésszerű eszközt” kifejezésnek „az (5) bekezdésben említett két módszer egyikét” kifejezéssel való felváltását.

22.

Ami a 17. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett két módszert illeti, a másodikkal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztosnak kérdései merültek fel. Ez a módszer az illetékes hatóság betekintési lehetőségével kapcsolatos, amennyiben ezek az információk hatóságok vagy közigazgatási szervek nyilvántartásaiban találhatóak vagy egyéb módon rendelkezésükre állnak. A javaslat I. melléklete említést tesz „létező, nyilvános nyilvántartásokról” (lásd az I. melléklet 4. pontját). Az egyértelműség érdekében ki kell fejteni, hogy mit is jelent pontosan a javaslat 17. cikke (5) bekezdésének b) pontja. Hangsúlyozni kell, hogy nem csak a gyűjtött információnak kell szükségesnek lennie a rendeletjavaslat alkalmazásában; az adatgyűjtési módszereknek is összhangban kell lenniük a szükségesség és az arányosság elvével.

23.

Ami az adatoknak a különböző érintettek közötti, határon átnyúló továbbítását illeti, ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos adatvédelmi szempontból nem lát különösebb problémát. Mindössze a javaslat 27. cikkének (3) bekezdése igényel némi további figyelmet. Ez a bekezdés előírja, hogy a bank a nyilatkozatát biztonságos elektronikus kommunikációs eszközzel továbbíthatja (a III. mellékletben található formanyomtatvány használatával). A „továbbíthatja” szót használják, mivel az elektronikus eszközök használata a nyilatkozat rendes, postai úton történő továbbításának alternatív lehetősége. Ez a III. mellékletből következik. A 27. cikk (3) bekezdése lehetővé kívánja tenni a bankok számára az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazását, de csak akkor, ha azok biztonságosak. Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja a jogalkotónak, hogy tegye egyértelművé ezt a rendelkezést, mivel a jelenlegi szöveg úgy is értelmezhető, mintha a biztonságos eszköz használata opcionális lenne. A 27. cikk (3) bekezdését az alábbi mondat válthatná fel: „A bank a nyilatkozatát biztonságos elektronikus kommunikációs eszközzel továbbíthatja, amennyiben ezek az eszközök a 95/46/EK irányelv 16. és 17. cikkének megfelelően biztonságosnak tekinthetők.”

III. KÖVETKEZTETÉS

24.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel fogadja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a javasolt számlazárolási végzés kapcsán felmerült különböző adatvédelmi szempontoknak való megfelelés érdekében tettek. Különösen értékeli a szükségesség elvének alkalmazását, illetve az elvre való hivatkozásokat. Mindazonáltal az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a rendeletjavaslatban további hasznos változtatásokra és helyenként pontosításra van szükség. Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

—	mérlegeljék azon lehetőség beépítését a 25. cikkbe, hogy a kérelmező kérhesse a lakcímére vonatkozó adatok törlését a kérelmezett rendelkezésére bocsátott dokumentumokból,

—	töröljék az I. mellékletből a nem kötelezőként megjelölt adatokat (a kérelmezett telefonszáma és e-mail címe), amennyiben azok valós szükségessége nem bizonyított,

—	a 17. cikk (2) bekezdése értelmében a kérelmező által biztosított adatokat korlátozzák arra, ami a kérelmezett azonosításához, illetve bankszámlájának (vagy bankszámláinak) meghatározásához szükséges,

—	mérlegeljék a 17. cikk (4) bekezdésében foglalt „rendelkezésre álló valamennyi megfelelő és ésszerű eszközt” kifejezésnek „az (5) bekezdésben említett két módszer egyikét” kifejezéssel való felváltását,

—	fejtsék ki, mit jelent pontosan a 17. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett „létező, nyilvános nyilvántartások” kifejezés,

—	az alábbi módon fogalmazzák át a 27. cikk (3) bekezdésének szövegét: „A bank a nyilatkozatát biztonságos elektronikus kommunikációs eszközzel továbbíthatja, amennyiben ezek az eszközök a 95/46/EK irányelv 16. és 17. cikkének megfelelően biztonságosnak tekinthetők.”

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese

(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3) Lásd: COM(2011) 445 végleges.

(4) Lásd a javaslat indokolását, 4. oldal.

(5) A „közokirat” fogalmát a javaslat 4. cikkének (11) bekezdése határozza meg: „valamely tagállamban hivatalosan közokiratként kiállított vagy bejegyzett irat, amelynek közhitelessége: a) az aláírásra és az irat tartalmára vonatkozik; és b) valamely hatóság vagy erre feljogosított bármely más szerv által nyert megállapítást”.

(6) HL L 174., 2001.6.27., 25. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

21.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/13

Kiegészítés a 2012. évi pályázati felhíváshoz – EAC/27/11

Az egész életen át tartó tanulás programja (LLP)

2011/C 373/09

A jelen kiegészítés a következő szöveggel egészíti ki a 2011/C 233/06 sz. pályázati felhívást:

1. Célkitűzések és leírás

E pályázati felhívás alapját az egész életen át tartó tanulás programjának létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács által 2006. november 15-én elfogadott határozat (1720/2006/EK határozat (1)) képezi. A program a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik. Az egész életen át tartó tanulás programjának külön célkitűzéseit a határozat 1. cikkének (3) bekezdése sorolja fel.

2. Támogathatóság

Az egész életen át tartó tanulás programja az oktatás, a szakoktatás és a szakképzés minden típusára és szintjére vonatkozik, és a határozat 4. cikkében felsorolt valamennyi jogalany számára elérhető.

A pályázóknak a következő országok (2) egyikében kell székhellyel rendelkezniük:

—	az Európai Unió 27 tagállama,

—	az EGT- és az EFTA-országok: Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc,

—	tagjelölt országok: Horvátország, Törökország.

Emellett a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és a Szerb Köztársaságból jelentkező pályázók részt vehetnek az 1720/2006/EK határozat (3) mellékletének A2. pontjában felsorolt valamennyi programtevékenységben.

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból jelentkező pályázók ezenkívül az alábbi tevékenységekre pályázhatnak (4):

—	Comenius, Grundtvig, Erasmus és Leonardo da Vinci előkészítő látogatások,

—	Comenius és Grundtvig szakmai továbbképzés,

—	Grundtvig látogatások és cserekapcsolatok,

—	Erasmus – tanulmányi célú hallgatói mobilitás,

—	Erasmus dolgozói mobilitás – oktatói tevékenységek,

—	Tanulmányutak a transzverzális program 1. kulcstevékenysége keretében,

—	Leonardo da Vinci mobilitás.

Összhangban az egész életen át tartó tanulás programját létrehozó határozat 14. cikkének (2) bekezdésével a Comenius, az Erasmus, a Leonardo da Vinci, a Grundtvig, valamint a Transzverzális program kulcstevékenységei alá tartozó multilaterális projektek és hálózatok nyitva állnak más harmadik országból jelentkező partnerek előtt is. Kérjük, az érintett programokra és a részvétel módjára vonatkozó részletes információkért keresse az egész életen át tartó tanulás 2012. évi programjára vonatkozó útmutatót.

3. Költségvetés és a projektek időtartama

Az erre a pályázati felhívásra elkülönített összeg hozzávetőlegesen 1 141 484 000 EUR.

Mind a megítélt támogatások összege, mind a projektek időtartama eltérhet olyan tényezők függvényében, mint például a projekt típusa vagy az érintett országok száma.

4. A pályázatok benyújtásának határideje

A főbb határidők a következők:

Comenius egyéni diákmobilitás	2011. december 1.
Comenius, Grundtvig: Munkahelyi képzés
első határidő:	2012. január 16.
további határidők:	2012. április 30. 2012. szeptember 17.
Comenius tanárasszisztensi ösztöndíjak	2012. január 31.
Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, Grundtvig: Multilaterális projektek, hálózatok és kísérő intézkedések	2012. február 2.
Leonardo da Vinci: Innováció-átadására irányuló többoldalú projektek	2012. február 2.
Leonardo da Vinci: Mobilitás (a Leonardi da Vinci mobilitási bizonyítványt is beleértve); Erasmus: Intenzív nyelvi képzések (EILC)	2012. február 3.
Jean Monnet program	2012. február 15.
Comenius, Leonardo da Vinci, Grundtvig: Partnerségek; Comenius: Comenius Regio partnerségek; Grundtvig: Műhelytalálkozók	2012. február 21.
Erasmus: Intenzív programok, hallgatói mobilitás tanulmányok és szakmai gyakorlat céljából (az Erasmus konzorciumi hitelesítést is beleértve) és oktatói mobilitás (oktatási megbízások és személyzeti képzés)	2012. március 9.
Grundtvig: Gyakornokság, 50 éven felüliek önkéntességi projektjei	2012. március 30.
Transzverzális program: 1. kulcstevékenység – tanulmányutak
első határidő:	2012. március 30.
második határidő:	2012. október 12.
Transzverzális program: minden más tevékenység	2012. március 1.

A Grundtvig szakmai látogatások és cserekapcsolatok, illetve az előkészítő látogatások valamennyi ágazati programhoz címekhez országonként különböző határidők tartoznak. Kérjük, további információért az országában működő nemzeti iroda honlapján tájékozódjon.

5. További információk

„Az egész életen át tartó tanulás programja. Általános pályázati felhívás a 2011–2013 közötti időszakra – Stratégiai prioritások 2012” teljes szövege, az egész életen át tartó tanulás programjára vonatkozó 2012. évi Útmutató, valamint a pályázati űrlapok elérhetőségére vonatkozó információk a következő internetes címen érhetők el: http://ec.europa.eu/education/llp/doc848_en.htm

A pályázatoknak a felhívás és az egész életen át tartó tanulás programjára vonatkozó útmutató teljes szövegében foglalt valamennyi feltételnek meg kell felelniük, és kizárólag az előírt formanyomtatványon nyújthatók be.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról http://eur-lex.europa.eu/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:327:0045:0068:HU:PDF, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1357/2008/EK határozata (2008. december 16.) az 1720/2006/EK határozat módosításáról: http://eur-lex.europa.eu/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:350:0056:0057:HU:PDF

(2) A Jean Monnet program kivételével, amely az egész világ felsőoktatási intézményei előtt nyitva áll.

(3) A Bizottság és az említett államok illetékes hatóságai között létrejött egyetértési megállapodás aláírása függvényében. Amennyiben az egyetértési megállapodás aláírására nem kerül sor a támogatás odaítéléséről szóló határozat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül, az érintett országból jelentkezett résztvevők nem részesülnek támogatásban, és nem veszik őket figyelembe a konzorciumok/partnerségek résztvevőinek minimális létszáma tekintetében.

(4) A következő megállapodás alapján: a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya és az Európai Bizottság között létrejött, 2010. december 21-én aláírt finanszírozási megállapodás az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében az I. alkotóelem tekintetében indított nemzeti programról (centralizált igazgatás) a 2009. évre, amely a 4.3. projekt (Előkészítő intézkedések az egész életen át tartó tanulás programjában és a Fiatalok lendületben programban való részvételre) uniós finanszírozását biztosítja.

21.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/16

Értesítés egyes Kínai Népköztársaságból származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2011/C 373/10

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2011. november 7-én nyújtotta be be az EUROFER (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes szerves bevonatú acéltermékek uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 70 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező terméket egyes szerves bevonatú acéltermékek alkotják, például síkhengerelt termékek ötvözött vagy ötvözetlen acélból (kivéve a rozsdamentes acélt), legalább az egyik oldalon festve, lakkozva vagy műanyaggal bevonva, az olyan, úgynevezett szendvicspanelek kivételével, amelyeket épületekben alkalmaznak, és két külső fémlemezből állnak, köztük stabilizáló magként szigetelőanyaggal, és kivéve azon termékeket, melyek végső bevonata cinkpor tartalmú (olyan, cinkben gazdag festék, amely legalább 70 tömegszázalék cinket tartalmaz.) (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 7210 70 80, ex 7212 40 80, ex 7225 99 00 és ex 7226 99 70 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – az érintett ország nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból származó behozatal vonatkozásában a rendes értéket két piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben Kanada és Dél-Afrika árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes értéknek a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportárral való összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által eladott mennyiségre, az általa kialakított árszintre és az általa képviselt piaci részesedésre, és emiatt jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben e feltételezés beigazolódik, a vizsgálat fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1. Az érintett ország vizsgálatban való részvételre felkért exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy neve,

—	a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti vizsgálati időszakban (VI) az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti vizsgálati időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos tevékenységei nemzetközi viszonylatban a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (5) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amennyiben nem veszik fel őket a mintába –, szeretnének-e kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kapni, amelyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezhetik a következő b) szakasz szerint.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival is, és felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A kitöltött kérdőívnek információt kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről az érintett ország hazai piacán és a vizsgált termék értékesítéséről az Európai Unió számára.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra (6) nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kell kérniük, amelyet a következő mondatban és az alábbi 5.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak azonban tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2. A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1. A piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – az érintett országból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság Kanadát vagy Dél-Afrikát szándékozza kiválasztani erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országokat e célra.

5.1.2.2. A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország (7) exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt ilyen irányú kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (8) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók – akár alternatívaként is – igényelhetnek egyéni elbánást is. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az alaprendelet (9) 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

a) Piacgazdasági elbánás (MET)

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli, mintába való felvételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártók mindegyikének, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül kitöltött igénylőlapot kell benyújtania.

b) Egyéni elbánás

Egyéni elbánás igényléséhez a mintába felvett, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – a piacgazdasági elbánást igénylő nyomtatványt, az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve, a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 21 napon belül kell benyújtaniuk.

5.1.3. A független importőrökre (10) irányuló vizsgálat (11)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátásával:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy neve,

—	a vállalat tevékenységének pontos leírása a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a teljes forgalom a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az érintett országból származó importált vizsgált termék 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalainak, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (12) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével.

Ha mintavételre van szükség, az importőröket a vizsgált termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek is. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan tartalmaz információt.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás

Káron a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár, a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tárgyilagosan meg kell vizsgálni a dömpingelt behozatalok mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül). Azokat az uniós gyártókat, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, a Bizottság arra kéri fel, hogy ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak szerkezetéről és pénzügyi helyzetéről, a vállalat(ok) tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi beadványt – beleértve az ebben az értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és az érdekelt felek által szolgáltatott olyan levelezést, amellyel kapcsolatban bizalmas adatkezelést kértek – „Limited” (13) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is csatolniuk kell, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információkat benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információkat.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokhoz, a kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt azonban papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal tájékoztatnia kell erről a Bizottságot. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának vonatkozó részein: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

E-mail: TRADE-OCS-DUMPING@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Dömpingen egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló terméknek” az érintett ország belföldi piacán alkalmazott, összehasonlítható ára alapján állapítják meg. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékhez minden tekintetben hasonlít, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a termékkel nagyfokú hasonlóságot mutat.

(3) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, mely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokon keresztül – az Unió piacára exportálja.

(4) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5) A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettejüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. Személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(7) Bár ebben az albekezdésben csak a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás igényléséről esik szó, a Bizottság felkér minden exportáló gyártót, hogy az egyéni dömpingkülönbözet és az egyéni dömpingellenes vám megállapítására irányuló vizsgálatban vegyenek részt és teljes mértékben működjenek együtt abban az esetben is, ha úgy vélik, hogy nem tesznek eleget a piacgazdasági elbánáshoz vagy az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek. Ilyen esetben a Bizottság a Világkereskedelmi Szervezet Fellebbezési Testületének DS 397 (EK – kötőelemek) jelentésében és különösen annak 371–384. pontjaiban kifejtett megfontolások alapján gyűjt információkat (lásd: http://www.wto.org). Ugyanakkor az a tény, hogy a Bizottság beszerzi ezeket az információkat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelentés következtetéseit bármilyen módon alkalmazni fogja ebben a vizsgálatban.

(8) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntéseket és költségeket a piaci feltételek szerint alakítják ki, jelentős állami beavatkozás nélkül; ii. a cégek egyetlen átlátható alapvető könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(9) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(10) Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(11) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(12) Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(13) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1255/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(14) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2011.373.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 373

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. december 21.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 373/01	A Bizottság véleménye (2011. december 20.) az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban a franciaországi Chinonban található atomerőmű A3 jelű reaktora bontásának első szakasza során keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítására vonatkozó tervről	1

2011/C 373/02	A Bizottság véleménye (2011. december 20.) az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban a Litvániában található ignalinai atomerőmű szomszédságában az igen kis aktivitású radioaktív hulladék számára kialakított hulladéktároló radioaktív hulladékának ártalmatlanítására vonatkozó tervről	3

	Európai Adatvédelmi Biztos
2011/C 373/03	Az európai adatvédelmi biztos véleménye a polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítése érdekében ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról	4

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2011/C 373/04	Értesítés a 2011/860/KKBP tanácsi határozattal módosított, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/800/KKBP tanácsi határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek részére	8

	Európai Bizottság
2011/C 373/05	Euroátváltási árfolyamok	9

2011/C 373/06	A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja	10

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2011/C 373/07	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	11

2011/C 373/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	12

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3074
JPY	Japán yen	101,88
DKK	Dán korona	7,4338
GBP	Angol font	0,83680
SEK	Svéd korona	8,9780
CHF	Svájci frank	1,2192
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7080
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,491
HUF	Magyar forint	300,56
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6969
PLN	Lengyel zloty	4,4590
RON	Román lej	4,3165
TRY	Török líra	2,4760
AUD	Ausztrál dollár	1,3082
CAD	Kanadai dollár	1,3508
HKD	Hongkongi dollár	10,1751
NZD	Új-zélandi dollár	1,7139
SGD	Szingapúri dollár	1,7033
KRW	Dél-Koreai won	1 519,17
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,8132
CNY	Kínai renminbi	8,2914
HRK	Horvát kuna	7,5198
IDR	Indonéz rúpia	11 878,68
MYR	Maláj ringgit	4,1569
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,256
RUB	Orosz rubel	41,9600
THB	Thaiföldi baht	40,922
BRL	Brazil real	2,4303
MXN	Mexikói peso	18,0685
INR	Indiai rúpia	69,2600

A tilalom dátuma és időpontja	2011.11.26.
Időtartam	2011.11.26–2011.12.31.
Tagállam	Németország
Állomány vagy állománycsoport	HER/5B6ANB
Faj	Hering (Clupea harengus)
Terület	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	—

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 373/09	Kiegészítés a 2012. évi pályázati felhíváshoz – EAC/27/11 – Az egész életen át tartó tanulás programja (LLP)	13

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 373/10	Értesítés egyes Kínai Népköztársaságból származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	16

2011/C 373/11	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről	23

A tilalom dátuma és időpontja	2011.11.13.
Időtartam	2011.11.13–2011.12.31.
Tagállam	Egyesült Királyság/GBR
Állomány vagy állománycsoport	BOR/678-
Faj	Disznófejű hal (Caproidae)
Terület	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	—