AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

25.11.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/1

XLVI. HOZZÁJÁRULÁS

Az Európai Unió Parlamentjei Uniós Ügyekkel Foglalkozó Bizottságainak Konferenciája (COSAC)

Varsó, 2011. október 2–4.

2011/C 345/01

1. Többéves pénzügyi keret

1.1.

Tekintettel a néhány tagállamot érintő jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságra; a túlzott költségvetési hiány problémáira, amelyek kiterjedt megszorító programok végrehajtására kényszerítenek számos tagállamot; egyrészt a társadalmi zavargásokra, amelyek az euroszkepticizmust táplálják, másrészt az Európai Unió fenntartható gazdasági fejlődésével kapcsolatos növekvő igényekre és kihívásokra, az Európa 2020 stratégia végrehajtására, valamint a globális versennyel való lépéstartásra; a COSAC támogatja az uniós intézmények erőfeszítéseit, amelyek az Európai Unión belüli vita és döntés alapjául szolgáló, a 2014 és 2020 közötti időszakra benyújtott többéves pénzügyi keretet eredményezték. Azonban a megbeszélések eredményének figyelembe kell vennie a nemzeti költségvetési kereteket és a nemzeti költségvetési stratégiákat.

1.2.

A COSAC úgy véli, hogy egyszerűsíteni kell az Európai Unió saját forrásainak felhalmozására, elosztására és felhasználására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, illetve növelni kell azok átláthatóságát, valamint arra ösztönzi az uniós intézményeket, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket e téren. A nemzeti parlamentek és az Európai Parlament kellő időben megfontolja majd ezen egyedi intézkedések előnyeit.

1.3.

A COSAC alaposan megvizsgálta a különböző – az uniós költségvetésnek új bevételi forrásokat biztosító – európai adók bevezetésére tett javaslatokat. A COSAC véleménye szerint a válságból való kilábalás időszakában az új eszközök nem róhatnak megnövekedett pénzügyi terheket a magánszektorra vagy az egyénekre. Bizonyos esetekben az ilyen intézkedések az uniós vállalatok és globális versenytársaik közötti egyenlő versenyfeltételeket is torzíthatják.

1.4.

A jelenlegi körülmények összetettsége, illetve a jövőbeni uniós költségvetések tervezésének, elfogadásának és teljesítményének szükséges javításával kapcsolatos problémák fényében a COSAC ösztönzi az illetékes intézményeket, hogy gyorsítsák meg a jogalkotási munkát e területen, és – ahol lehetséges – folytassanak gyakoribb és kiterjedt társadalmi konzultációt.

1.5.

A COSAC ösztönzi az uniós intézményeket, hogy tárgyalják meg és fogadják el a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet, amely lehetővé teszi a közép- és hosszú távú uniós szakpolitikák teljes körű – a szolidaritás európai elvének megfelelő és a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságot tekintetbe vevő – végrehajtását. Ezzel összefüggésben a COSAC hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika, illetve a tisztességes és méltányos közös agrárpolitika lényeges eszközök, és fontos szerepet játszanak a szolidaritás előmozdításában, a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésében, valamint az uniós stratégiai célok elérésében. E politikáknak a legkevésbé fejlett régiók további növekedésére és fejlődésére kell összpontosítaniuk.

1.6.	A COSAC hangsúlyozza azon európai érdekű projektek uniós finanszírozásának rendkívüli fontosságát, amelyek nem képesek elegendő pénzeszközöket vonzani csak a magánszektorból, de lényegesek a jól működő belső piacra vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához.

1.7.

A COSAC üdvözli a lengyel elnökség bejelentését a többéves pénzügyi keretről szóló konferencia 2011. október 20–21-én történő megszervezéséről. Szintén üdvözli az elnökség azon szándékát, hogy meghívja a nemzeti parlamentek képviselőit és hangsúlyozza a nemzeti parlamentek korai bevonásának fontosságát.

1.8.

A COSAC ösztönzi az uniós intézményeket, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során foglalkozzanak azon célkitűzéssel is, hogy javítani kell az uniós alapok kezelésének elszámoltathatóságát és átláthatóságát. A COSAC felhívja a tagállamokat, hogy – kellően figyelembe véve az Európai Bizottság álláspontját – nemzeti szinten javítsák az uniós alapok felhasználásának elszámoltathatóságát és átláthatóságát.

2. Két évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után – parlamenti tapasztalat

2.1.	A COSAC elégedett a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő két év parlamenti tapasztalatáról és a bevált gyakorlatokról tartott első vitájával.

2.2.

A COSAC üdvözli a nemzeti parlamentek aktív bevonását a Lisszaboni Szerződés a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló, 2. jegyzőkönyve szerinti szubszidiaritási ellenőrzésekbe. A nemzeti parlamentek különböző szempontokat vettek figyelembe a szubszidiaritás elvének gyakorlati végrehajtásánál. A COSAC úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek és az uniós intézmények közötti információcserének, illetve a 2. jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó, meglévő gyakorlataik megosztásának aktívnak kell lennie, valamint hogy a jegyzőkönyv alkalmazásának – az érintett felek közötti folyamatos párbeszéd részeként – specifikusabbá kell válnia.

2.3.

A 2. jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően a COSAC hangsúlyozza, hogy – a nemzeti parlamentek rájuk ruházott hatásköreik gyakorlása érdekében – lehetővé kell tenni az uniós jogalkotási aktusok tervezetei pénzügyi hatásainak, valamint irányelvek esetében a nemzeti jogrendszerekre gyakorolt következményeik értékelését. Emellett a COSAC emlékeztet, hogy az uniós jogalkotási aktusok tervezeteit minőségi és mennyiségi mutatók alapján kell megindokolni. A COSAC megjegyzi, hogy a Bizottság indoklásaiban szereplő szubszidiaritási elemzések eddig nem feleltek meg az 5. cikk követelményeinek.

2.4.

A COSAC tudomásul veszi a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotási aktusok tervezeteiről szóló hatásvizsgálatok minőségével és független jellegével kapcsolatos aggodalmait, melyek szerint azok időnként vázlatosak és a lényeget illetően hiányosak. A COSAC felhívja a figyelmet számos nemzeti parlament azon javaslatára, hogy a hatásvizsgálatok teljes szövegét le kellene fordítani az EU valamennyi hivatalos nyelvére.

2.5.	A COSAC üdvözli a nemzeti parlamentek és az Európai Bizottság közötti együttműködésről tartott vitáját. A COSAC kéri az Európai Bizottságot, hogy az Unió helyzetéről szóló saját értékelésében és a Bizottság munkaprogramjainak előkészítése során vegye figyelembe a vita eredményeit.

2.6.

A COSAC általánosságban elégedett a nemzeti parlamentek és az Európai Bizottság közötti, a Lisszaboni Szerződéssel kialakított szoros és nyílt együttműködéssel. Az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti informális politikai párbeszéd hozzájárul a parlamenti dimenzió megerősítéséhez az uniós döntéshozatali folyamatban. Azonban a COSAC megjegyzi, hogy a 2. jegyzőkönyv 6. cikkének értelmében a benyújtott, indoklással ellátott véleményeknek elsősorban azt kell kifejteniük, hogy a kérdéses tervezet miért nem felel meg a szubszidiaritás elvének, és nem azt, hogy miért igen.

2.7.

A COSAC felhívja az Európai Bizottságot, hogy adjon pontosabb és lényegi választ az uniós jogalkotási aktusok tervezeteiről szóló, indoklással ellátott véleményekre. Sok nemzeti parlament úgy véli, hogy az Európai Bizottság válaszainak nagyobb mértékben kellene a nemzeti parlamentek által benyújtott, indoklással ellátott véleményekben kifejezett egyedi kételyekre összpontosítania. A COSAC kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az informális politikai párbeszéd keretén belüli, indoklással ellátott véleményekre vagy hozzájárulásokra adott válaszait három hónapon belül benyújtsa.

2.8.

A COSAC tudomásul veszi a számos nemzeti parlament által – néhány esetben indoklással ellátott véleményekben – hangoztatott aggodalmakat, melyek szerint túlságosan kiterjedt az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kapott szabályozási hatásköre. A COSAC megjegyzi, hogy ez olyan helyzethez vezethet, amikor egy – az uniós jogalkotási aktusok tervezeteire fenntartott – terület lényeges elemei a nemzeti parlamentek ellenőrzési hatókörén kívülre esnek.

2.9.

A további parlamentközi együttműködésre tekintettel a COSAC hangsúlyozza az intenzívebb kommunikáció fontosságát az európai uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai és az Európai Parlament közötti párbeszéd, illetve az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása részeként.

25.11.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/5

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

2011/C 345/03

Támogatás sz.: SA.33862 (11/XA)

Tagállam: Belgium

Régió: Vlaams Gewest

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Bio zoekt Boer voor de periode 1 november 2011-31 december 2012, BB Projecten vzw/Innovatiesteunpunt voor Land- en Tuinbouw vzw Innovatiesteunpunt, Diestsevest 40, 3000 Leuven

Jogalap: Ministerieel Besluit tot toekenning van een subsidie aan BB Projecten vzw/Innovatiesteunpunt voor Land- en Tuinbouw vzw Innovatiesteunpunt vzw voor het project „Bio zoekt Boer” voor de periode 1 november 2011 tot en met 31 december 2012 (zie bijlage).

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: 0,13 millió EUR

Maximális támogatási intenzitás: 100 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Technikai segítségnyújtás (Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke)

Érintett ágazat(ok): Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Departement Landbouw en Visserij

Afdeling Duurzame Landbouwontwikkeling

Koning Albert II-laan 35, bus 40

1030 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Internetcím: http://lv.vlaanderen.be/nlapps/docs/default.asp?id=1914

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.33873 (11/XA)

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: Scotland

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Small Scale Agricultural Aid Scheme (SSAAS)

Jogalap: Sections 4 & 6 of the Small Landholders (Scotland) Act 1911.

CR 1857/2006, Chapter 2, Categories of Aid, Article 4, Investment in agricultural holdings.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege:

A vállalkozás számára juttatott ad hoc támogatás teljes összege: 0 millió GBP

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: 0,50 millió GBP

Maximális támogatási intenzitás: 50 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás (Az 1857/2006/EK rendelet 4. cikke)

Érintett ágazat(ok): Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Crofting Counties Agricultural Grants (Scotland) Scheme (CCAGS)

C1 Spur

Saughton House

Broomhouse

UNITED KINGDOM

Internetcím: http://www.scotland.gov.uk/Topics/farmingrural/Agriculture/grants/BDandM/SSAAS

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.33885 (11/XA)

Tagállam: Olaszország

Régió: Campania

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: consulenza tecnica agli allevamenti finalizzata al miglioramento delle condizioni di biosicurezza aziendale

Jogalap: DPCM 3 agosto 2007 e successivo decreto del Presidente del Consiglio dei Ministri 4 luglio 2008;

OPCM 21 dicembre 2007 n. 3634 modificata con OPCM 28 maggio 2008 n. 3675 e OPCM 3829 del 27 novembre 2009;

OPCM n. 3697 del 1o ottobre 2011 — Proroga delle attività comm

Maximális támogatási intenzitás: 100 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Technikai segítségnyújtás (Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke)

Érintett ágazat(ok): Egyéb szarvasmarha tenyésztése

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Commissariato di Governo per l’Emergenza brucellosi negli allevamenti bufalini in provincia di Caser

presso IZSM via Iervolino 17

fraz. Tuoro

81029 Caserta CE

ITALIA

E-mail: caserta@cert.izsmportici.it

Internetcím: http://www.sito.regione.campania.it/agricoltura/brucellosi/brucellosi.html

Egyéb információ: —

25.11.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/7

Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2011/C 345/04

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Egyesült Államokból származó bioetanol behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2011. október 12-én nyújtotta be az ePURE, az Európai bioetanol-gyártók szövetsége (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyek termelése a 2. pont szerinti vizsgált termék uniós termelésének jelentős részét, jelen esetben több mint 25 %-át képviseli.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék az etanol üzemanyagnak is nevezett bioetanol, azaz a mezőgazdasági termékekből nyert, denaturált vagy nem denaturált etil-alkohol (az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsoroltak szerint), kivéve azokat a termékeket, amelyeknek az EN 15376 szabvány szerint mért víztartalma több mint 0,3 % (m/m), valamint a mezőgazdasági termékekből előállított, benzines keverékben található etil-alkoholt (az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsoroltak szerint), melynek etil-alkohol-tartalma több mint 10 % (V/V) (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék az Egyesült Államokból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 2207 10 00, ex 2207 20 00, ex 2208 90 99, ex 2710 11 11, ex 2710 11 15, ex 2710 11 21, ex 2710 11 25, ex 2710 11 31, ex 2710 11 41, ex 2710 11 45, ex 2710 11 49, ex 2710 11 51, ex 2710 11 59, ex 2710 11 70, ex 2710 11 90, ex 3814 00 10, ex 3814 00 90, ex 3820 00 00 és ex 3824 90 97 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Az érintett ország esetében a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi árnak a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi paritáson számított) exportárral való összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a dömping és a kár megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a bizottsági vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1. Az érintett ország vizsgálatban való részvételre felkért exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat nemzetközi tevékenységeinek pontos leírása a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (5) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amennyiben nem válogatják be őket a mintába – szeretnének-e kérdőívet kapni, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet igényelhetnek az alábbi b) szakasznak megfelelően.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság az exportáló ország hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat a vizsgált termék Unióba irányuló kivitelének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek bele a mintába.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A kitöltött kérdőívnek információt kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről az érintett ország hazai piacán és a vizsgált termék értékesítéséről az Európai Unió számára.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (6).

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet kell kérniük, amelyet a következő mondatban és az alábbi 5.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak azonban tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben való lezárását.

5.1.2. A független importőrökre (7) vonatkozó vizsgálat (8)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátásával:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	teljes forgalom a 2010. október 1. és a 2011. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az érintett országból származó vizsgált importált termék 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalainak, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (9) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével is.

Ha mintavételre van szükség, az importőröket a vizsgált termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív információt kell tartalmaznia többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás

Káron a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár, a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tárgyilagosan meg kell vizsgálni a dömpingelt behozatalok mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül). Azokat az uniós gyártókat, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, a Bizottság arra kéri fel, hogy ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, a termelés költségére, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan tartalmaz információt.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt, valamint azok frissített verzióit azonban papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal tájékoztatnia kell erről a Bizottságot. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának vonatkozó részein: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

Kapcsolatfelvétel:

Dömpinggel kapcsolatos ügyekben:

E-mail: TRADE-BIOETHANOL-DUMPING@ec.europa.eu

Fax +32 22980772

A kárral kapcsolatos ügyekben:

E-mail: TRADE-BIOETHANOL-INJURY@ec.europa.eu

Fax +32 22980541

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és helyettük a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően fog kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Dömpingen egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló terméknek” az érintett ország belföldi piacán alkalmazott, összehasonlítható ára alapján állapítják meg. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékhez minden tekintetben hasonlít, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a termékkel nagyfokú hasonlóságot mutat.

(3) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, mely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokon keresztül – az Unió piacára exportálja.

(4) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5) A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) azok mindegyikének tevékenysége felett közvetve vagy közvetlenül harmadik személy gyakorol ellenőrzést; g) közvetlenül vagy közvetve együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. Személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(7) Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik kapcsolatban állnak exportáló gyártókkal, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(8) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9) Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

25.11.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/13

Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol behozatalára vonatkozóan szubvencióellenes eljárás megindításáról

2011/C 345/05

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Egyesült Államokból származó bioetanol behozatala támogatott formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék az etanol üzemanyagnak is nevezett bioetanol, azaz a mezőgazdasági termékekből előállított, denaturált vagy nem denaturált etil-alkohol (az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsoroltak szerint), kivéve azokat a termékeket, amelyeknek az EN15376 szabvány szerint mért víztartalmuk több mint 0,3 % (m/m), valamint a mezőgazdasági termékekből előállított, benzines keverékben található etil-alkoholt (az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsoroltak szerint), melynek etil-alkoholtartalma több mint 10 % (V/V) (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítások szerint támogatott termék az Egyesült Államokból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 2207 10 00, ex 2207 20 00, ex 2208 90 99, ex 2710 11 11, ex 2710 11 15, ex 2710 11 21, ex 2710 11 25, ex 2710 11 31, ex 2710 11 41, ex 2710 11 45, ex 2710 11 49, ex 2710 11 51, ex 2710 11 59, ex 2710 11 70, ex 2710 11 90, ex 3814 00 10, ex 3814 00 90, ex 3820 00 00 és ex 3824 90 97 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Az Amerikai Egyesült Államokból származó érintett termék gyártói állítólag az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről szövetségi támogatásokban, illetve az Amerikai Egyesült Államok több államának kormányzata részéről állami szintű támogatásban részesülnek. A szövetségi támogatások típusai a következők: a bioetanol-termelés és -értékesítés i. jövedékiadó-jóváírása és ii. jövedelmiadó-jóváírás formájában történő adójóváírása, valamint a szövetségi bioüzemanyag-támogatási programok (Federal biofuel grant programs). Az állami szintű programok többek között Illinoisban az E85 infrastrukturális támogatások, az illinoisi bioüzemanyag-termelést elősegítő támogatások, az Iowa állambeli, bioüzemanyaghoz kapcsolódó infrastruktúra-támogatások, Iowa államban az alternatív energiára irányuló rulírozóhitel-program, Minnesotában a facellulózalapú etanoltermelésbe való befektetésekre nyújtott adójóváírás, Minnesota államban az E85 üzemanyaghoz kapcsolódó infrastruktúra-támogatások, Nebraskában az etanoltermelésre vonatkozó adójóváírás, és Dél-Dakotában az etanoltermelést ösztönző program.

A fenti rendszerek állítólagosan támogatások, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormányától vagy egyéb állami szintű hatóságtól származó pénzügyi hozzájárulást foglalnak magukban, valamint a kedvezményezettek, pl. a bioetanol exportőrei/gyártói számára előnyöket biztosítanak. Állítólag adott vállalatokra korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek.

4. A kárra vonatkozó állítás

5. Az eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt támasztják alá, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1. A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országbeli exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt a bizottsági vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

a) Mintavétel

Tekintettel az érintett országbeli, az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik) a megvizsgálandó exportáló gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (3) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos tevékenysége világszerte a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (4) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amennyiben nem válogatják be őket a mintába – kérdőívet szeretnének kapni, amelyet kitöltve egyéni szubvenciókülönbözetet kívánnak igényelni az alábbi b) szakasznak megfelelően.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival is, és felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat a vizsgált termék Unióba irányuló kivitelének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A kérdőívnek információkat kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált terméknek az érintett ország belföldi piacán való értékesítéséről és a vizsgált termék Unióba irányuló értékesítéseiről.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető kiegyenlítő vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított szubvenciókülönbözet súlyozott átlagát.

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni szubvenciókülönbözet

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni szubvenciókülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni szubvenciókülönbözet). Az egyéni szubvenciókülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasszal összhangban kérdőívet kell igényelniük, melyet az alábbiakban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve visszaküldeniük. A kitöltött kérdőívnek – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani.

Az egyéni szubvenciókülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni szubvenciókülönbözetet számukra, amennyiben az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni szubvenciókülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2. A független importőrök (5) vizsgálata (6)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belüli lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt a folyamatot „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátásával:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a teljes forgalom a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az érintett országból származó vizsgált importált termék 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve a Közösség piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalatokkal kapcsolt viszonyban álló valamennyi vállalat (7) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek is. E feleknek a kérdőívnek kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívnek információt kell tartalmaznia többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás

Káron a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár, a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tárgyilagosan meg kell vizsgálni a támogatott behozatalok mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül), és ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha kiegyenlítő intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Meg kell jegyezni, hogy a 31. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásos beadványok

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – beleértve a minták kiválasztásához megküldött információkat, a kitöltött kérdőíveket és azok frissített változatait is – írásban kell benyújtaniuk, mind papíron, mind elektronikus formátumban, és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben valamely érdekelt fél technikai okok miatt beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited“ (Korlátozott hozzáférés) (8) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited“ jelöléssel ellátott információt szolgáltató érdekelt feleknek az ilyen információról az alaprendelet 29 cikkének (2) bekezdése szerinti nem bizalmas jellegű összefoglalót kell készíteniük, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információkat benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információkat.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

Kapcsolatfelvétel:

Támogatással kapcsolatos ügyekben:

Funkcionális e-mail cím: trade-bioethanol-subsidy@ec.europa.eu

Fax +32 22980972

A kárral kapcsolatos ügyekben:

Funkcionális e-mail cím:trade-bioethanol-injury@ec.europa.eu

Fax +32 22980541

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm).

8. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9. Személyes adatok feldolgozása

(1) HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, mely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokon keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(4) A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) azok mindegyikének tevékenysége felett közvetve vagy közvetlenül harmadik személy gyakorol ellenőrzést; g) közvetlenül vagy közvetve együtt ellenőriznek egy harmadik személyt, vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. Személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(5) Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik kapcsolatban állnak exportáló gyártókkal, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd a 4. lábjegyzetet.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(7) Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd a 4. lábjegyzetet.

(8) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum a 2009/597/EK tanácsi rendelet 29. cikke alapján (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-egyezmény 12. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

25.11.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/19

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 345/07

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SER KORYCIŃSKI SWOJSKI”

EK-sz.: PL-PGI-0005-0835-18.10.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Ser koryciński swojski”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Lengyelország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.3. osztály:

sajtok

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „ser koryciński swojski” zsíros tehéntejből oltóenzim és konyhasó hozzáadásával készülő érlelt sajt. A sajthoz fűszerek és vágott fűszernövények is adhatók.

A „ser koryciński swojski” lapított gömb (geoid) alakú, elliptikus keresztmetszetű sajt legfeljebb 30 cm átmérővel (függően az alkalmazott szűrőedény méretétől és az edénybe helyezett sajt mennyiségétől) és 2,5–5 kg tömeggel (függően az alkalmazott szűrőedénytől és az érlelés időtartamától).

A „ser koryciński swojski” sok különböző méretű és alakú kis lyukat tartalmaz, felülete bordás.

A „ser koryciński swojski” elnevezés alatt forgalmazott sajtokat az érlelési időtartamuk alapján három csoportba szokás sorolni:

a friss („świeży”) „ser koryciński swojski” sajtot 2–4 napig érlelik,

az érlelt („leżakowany”) „ser koryciński swojski” sajtot 5–14 napig érlelik és pihentetik,

az érett („dojrzały”) „ser koryciński swojski” sajtot 14 napnál hosszabb ideig érlelik és pihentetik.

A „ser koryciński swojski” sajt pihentetési időtartama nem befolyásolja az 5.2. pontban ismertetett sajátosságait.

A „ser koryciński swojski” jellemzői az érlelés fokának függvényében
Jellemző vagy összetevő csoportja	Jellemző vagy összetevő	Friss „ser koryciński swojski”	Érlelt „ser koryciński swojski”	Érett „ser koryciński swojski”
Szín	Külső szín	Krémszínű	Szalmaszínű-sárgás	Sárgás vagy sárga
Szín	Belső szín	Krémszínű	Krémszínű-sárgás	Szalmaszínű-sárgás
Állag/textúra	A sajt külső felületének állaga	A külső felület állaga azonos a sajt belsejének állagával	Kívülről kissé kemény, belülről puha	Sárga színű lágy burok, külső felületén fehér hamvassággal
Állag/textúra	A sajt belsejének állaga	Nedves, rendkívül rugalmas, egymástól egyenletes távolságban elhelyezkedő kisméretű (kb. 1 mm-es) lyukakkal	Nedves, rugalmas, egymástól egyenletes távolságban elhelyezkedő, azonos méretű (kb. 2 mm-es) lyukakkal	Enyhén nedves, rugalmas, egymástól egyenletes távolságban elhelyezkedő, azonos méretű lyukakkal
Érzékszervi jellemzők	Íz	Döntően lágy és krémes, harapásra jellemzően gumiszerű érzetet kelt és enyhe csikorgó hangot ad	Enyhén sós, dióra emlékeztető mellékízzel	Határozottan száraz, a felület közelében kifejezetten, befelé haladva valamivel kevésbé sós, enyhén dióra emlékeztető íz
Érzékszervi jellemzők	Illat	A friss vajéhoz hasonló, karakterisztikus illat	A szárított sajtéhoz hasonló, enyhe illat	A szárított sajtéhoz hasonló illat
Fizikai-kémiai tulajdonságok	Nedvességtartalom	≤ 53 %	≤ 48 %	≤ 43 %
Fizikai-kémiai tulajdonságok	Zsírtartalom	≥ 20 %	≥ 22 %	≥ 30 %

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—	A legfontosabb nyersanyag a tehéntej, az oltóenzim és a konyhasó (10 liter tejhez kb. 3 g konyhasót adnak), valamint a formázás után a sajtba bedörzsölt só.

—	Nem kötelező alapanyagok – szárított fűszerek és vágott fűszernövények: bors, csilipaprika, bazsalikom, kapor, petrezselyem, lestyán, menta, fekete kömény, medvehagyma, kömény, paprika, majoránna, oregánó, csombor és szárított gombák;

—	friss fűszerek és vágott fűszernövények: fokhagyma, paprika, olívabogyó, kapor, metélőhagyma, bazsalikom, menta és majoránna.

A sajt készítéséhez zsíros nyers tejet használnak. Az alapanyag fizikai és kémiai feldolgozási műveleteknek nem vethető alá, kivéve a makroszkopikus méretű szennyezések kiszűrését és a tartósítási célból szobahőmérsékletre való lehűtést. A sajt készítését legkésőbb öt órával a fejést követően meg kell kezdeni.

A különböző fűszerek hozzáadása csupán az ízesítést szolgálja, a „ser koryciński swojski” alapvető sajátosságait nem érinti.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

A „ser koryciński swojski” készítéséhez felhasznált tejet olyan tehenektől veszik, amelyek évente legalább 150 napot a legelőkön töltenek. Az állatok takarmányozása hagyományos módszerekkel történik; téli étrendjük alapját réti széna, szemestakarmány (árpa, rozs, búza és gabonakeverékek) vagy szénaszilázs alkotja.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

—	a tej felmelegítése, az oltóenzim és a konyhasó hozzáadása,

—

oltás,

—	a savó leválasztása,

—	a savó szárítása,

—

formázás,

—	bedörzsölés sóval,

—

érlelés.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „ser koryciński swojski” valamennyi termelője köteles elhelyezni a címkéken a „ser koryciński swojski” közös logóját. A „ser koryciński swojski” logójának kiutalása a Korycini Sajttermelők Szövetségén (Zrzeszenie Producentów Sera Korycińskiego) keresztül fog történni.

A logó kiutalásának szabályai semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem tesznek lehetővé azokkal a termelőkkel szemben, akik nem tagjai a Szövetségnek.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „ser koryciński swojski” előállítási területét a Podlaskie Vajdaságban fekvő Sokólski megye három települése alkotja: Korycin, Suchowola és Janów.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

5.1.1. A természeti tényező

A „ser koryciński swojski” előállítási területe az Észak-podlasiei-alföld makrorégión belül található Białystoki-magasföld mezorégióban fekszik, olyan morénás tóvidéken, ahol a kiterjedt hátságok közé alacsonyabban fekvő mocsaras területek ékelődnek. A terület változatos felszínformái többszöri gleccserbehatás nyomán alakultak ki. Az Észak-podlasiei-alföldet több kisebb domborzati egység alkotja: völgyek, medencék, alföldek és hátságok; ez utóbbiak közé tartozik a Białystoki-magasföld. A hátságok morénás eredetűek, és felszínrajzi szempontból igen változatosak. A terület leggyakoribb felszínformái a lepusztult morénák és „kame”-dombok, melyek helyenként a 200 m tengerszint feletti magasságot is elérik.

Ennek az alföldi tájnak az éghajlata kelet felé haladva egyre inkább kontinentálissá válik (miközben Nyugat-Lengyelországban még érvényesül a tenger éghajlat-módosító hatása). A „ser koryciński swojski” előállítási területe Északkelet-Lengyelország déli részén, a hegyvidékeket nem számítva az ország leghidegebb tájain található. A telek hosszúak, átlagosan 110 naposak, és az országban itt mérik a legalacsonyabb hőmérsékleteket: a levegő középhőmérséklete januárban – 5 °C és – 6 °C között van (Varsóban ugyanez az érték körülbelül – 3,5 °C), és a felszínt viszonylag sokáig borítja hótakaró. A nyarak körülbelül 90 napig tartanak és viszonylag melegek, 18 °C körüli júliusi középhőmérséklettel. Az átmeneti időszakok rövidebbek, mint az ország középső részein. Az éves átlagos csapadékmennyiség körülbelül 650 mm, és a legtöbb eső áprilistól szeptemberig esik. Az esőzések időbeli eloszlása kedvez a sajtkészítésnek: az esők 70 %-a a vegetációs időszakban hull, ami jót tesz a réteknek és a legelőknek. Kedvező az esők gyakorisága is a vegetációs időszakban, hiszen évente körülbelül 94 az esős napok száma. A vegetációs időszak rövid: április első harmadától október végéig, tehát mintegy 200 napig tart.

5.1.2. A történeti tényező és az emberi szakértelem

A „ser koryciński swojski” előállítási területén nincs nehézipar. Az ipari tevékenység errefelé az agrár-élelmiszeriparra, ezen belül is elsősorban a tejiparra korlátozódik. A terület túlnyomó része vagy mezőgazdasági művelés alatt áll, vagy erdők borítják. A földfelszín döntő hányadát mezőgazdasági területek teszik ki, melyek csaknem kizárólag családi birtokokra tagozódnak. A termőföldek java része alacsony termőértékű, fákkal ritkán borított területen fekszik.

A 4. pontban meghatározott területet magában foglaló Podlaskie Vajdaság tejtermelésre és tejtermékek előállítására szakosodott, amit az is jól jelez, hogy Lengyelországon belül itt a legnagyobb, a mezőgazdaságilag hasznosított területeken belül 35,4 %-os a gyepterületek részaránya, melyből a legelők 13 %-ot, a rétek 22,4 %-ot tesznek ki. A vajdaság a szarvasmarha-állomány nagysága szempontjából a második helyet foglalja el Lengyelországon belül, és innen származik minden harmadik liter hazai előállítású tej és minden ötödik csomag vaj. Az itt működő tejtermelők évente átlagosan 33,3 tonna tejet állítanak elő, miközben az országos átlag csupán 16,2 tonna. A térség részesedése az országos termelésen belül stabil növekedést mutat.

Az idők során a terület azért szakosodott a tejre és a tejtermékekre, mert az iparosodás mértéke mindig is csekély maradt, és a beruházások, a foglalkoztatás és a munkabérek folyamatosan alacsony szinten vannak. A múltban elsősorban a nyers tejet értékesítették, de számos gazdaságban készítettek vajat és „ser koryciński swojski” sajtot is saját fogyasztásra, illetve eladásra. A sajtkészítés a gazdaságokban megtermelt tej hasznosításának és az itt élők étrendje változatosabbá tételének egyik jellemző módjává vált. A „ser koryciński swojski” sajtot előállító termelők szaktudására jellemző, hogy a sajtkészítéshez pasztőrözetlen tejet használnak fel, és az érlelés különböző szakaszaiban a készülő sajtokat aszerint forgatják, ahogyan azt hozzáértésük és tapasztalataik diktálják.

5.2. A termék sajátosságai:

A „ser koryciński swojski” sajátos formáját az alkalmazott szűrőedények alakja határozza meg. Ezek az edények kölcsönzik a termék jellegzetes bordás felületét is. A sajt pasztőrözetlen zsíros tejből készül, ennek köszönheti a frissen fejt tejére emlékeztető zamatát. A sajt nedvdús és rugalmas, anyagában nagyszámú, egyforma méretű és egyenletes eloszlású lyukat találunk.

5.3. A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői (OEM esetében) vagy a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője (OFJ esetében) közötti okozati kapcsolat:

A „ser koryciński swojski” és az előállítási területe közötti kapcsolat az 5.2. pontban ismertetett jellemzőkön és a termék hírnevén alapul.

A „ser koryciński swojski” sajátos jellemzői a sajt készítésével töltött évek hosszú sora alatt fejlődtek ki, miközben az előállítás módjára vonatkozó szaktudás és a szükséges gyakorlati készségek nemzedékről nemzedékre szálltak; a 4. pontban meghatározott földrajzi területhez szorosan kötődő termék előállítását egyetlen tejipari technológiai vagy gyártási kézikönyv sem ismerteti. A termék nagy megbecsülésnek örvend, amit a vele kapcsolatban a sajtóban megjelenő cikkek, a rá vonatkozó internetes hivatkozások és az általa elnyelt díjak száma is jelez. A neves szakboltokban a „ser koryciński swojski” sajtot 50 %-kal is drágábban adják, mint más oltós alvasztású sajtokat. A „ser koryciński swojski” internetes ára pontosan megegyezik az „oscypek” oltalom alatt álló eredetmegjelölés alatt forgalmazott sajtéval.

A korycini sajt („ser koryciński”) a 2004-es poznańi Polagra mezőgazdasági vásáron első díjat kapott és elnyerte a „Smak Roku” címet, a „Nasze Kulinarne Dziedzictwo” elnevezésű szakmai versenyen pedig „Perła” díjban részesült és elnyerte az ízek kategóriájában a „Podlaska Marka Roku” címet. Korycinban „Święto sera korycińskiego” elnevezéssel 2004 óta minden ősszel sajtfesztivált tartanak. A „ser koryciński swojski” 2005-ben felkerült a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter által a hagyományos termékekről összeállított országos jegyzékre.

A „ser koryciński swojski” sajtot egyre többen ismerik és egyre többen keresik a boltokban, különösen Észak- és Közép-Lengyelországban. A termék minden évben jelen van a „Podlasie w stolicy” elnevezésű varsói fesztiválon.

A regionális és az országos sajtó rendszeresen megemlékezik a korycini sajt elismertségéről és népszerűségéről: Gazeta Wyborcza (Białystok), 2005. június 4–5.: „Podlasie w stolicy”; Kurier Poranny, 2005. július 4.: „Tłoczno i smacznie”; Gazeta Współczesna, 2005. szeptember 12.: „Zrób sobie swojski ser”; Gazeta Współczesna, 2005. szeptember 29.: „Święto sera po raz drugi”; Gazeta Współczesna, 2005. október 4.: „Gospodynie z Gminy Korycin twierdzą, że nie ma to jak … Swojskiego sera smak”; Gazeta Współczesna, 2005. november 29.: „Projekt dla sera”; Gazeta Współczesna, 2007. szeptember 24.: „Magia Smaku”; Gazeta Współczesna, 2007. szeptember 25.: „Pierwsza przydomowa serowarnia”; Gazeta Współczesna, 2007. október 23.: „Sery to jest przyszłość”; Kurier Poranny, 2007. október 17.: „Niektórzy wracają”; Kurier Poranny, 2008. január 19.: „Dobra marka: To jest to!”; Gazeta Współczesna, 2008. március 17.: „Pierwszy Festiwal Kuchni Podlaskiej”; GWAGRO, 2008. május 19.: „Danie warte ‚Perły‘”; Gazeta współczesna, 2008. június 11.: „Podlasie w stolicy”; Gazeta Współczesna, 2008. június 19.: „Serowarnia po polsku”; Gazeta Wyborcza Duży Format, 2009. február 16.: „Bambus w szynce”; Gazeta Współczesna, 2009. március 17.: „To były smaki”; Gazeta Wyborcza (Białystok), 2009. május 15.: „Wspólna dla wszystkich jest kaczka – mowa o potrawach przygotowanych na Międzynarodowy Festiwal Kuchni”; Gazeta Współczesna, 2009. június 9.: „Dobre smaki można promować”; Gazeta Współczesna, 2009. június 16.: „Regionalne specjały – próbujmy i kupujmy”. Ha az interneten rákeresünk a „ser koryciński” kifejezésre, tíz oldalnyi találatot kapunk; a „ser koryciński swojski” sajtot a Wikipédia, a szabad enciklopédia is ismerteti.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.minrol.gov.pl/index.php?/pol/Jakosc-zywnosci/Produkty-regionalne-i-tradycyjne/Zlozone-wnioski-o-rejestracje-Produkty-regionalne-i-tradycyjne

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2011.345.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 345

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. november 25.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament
2011/C 345/01	XLVI. Hozzájárulás – Az Európai Unió Parlamentjei Uniós Ügyekkel Foglalkozó Bizottságainak Konferenciája (COSAC) – Varsó, 2011. október 2–4.	1

	Európai Bizottság
2011/C 345/02	Euroátváltási árfolyamok	4

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2011/C 345/03	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról	5

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3373
JPY	Japán yen	103,07
DKK	Dán korona	7,4370
GBP	Angol font	0,86060
SEK	Svéd korona	9,2440
CHF	Svájci frank	1,2268
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8310
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,693
HUF	Magyar forint	309,93
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6987
PLN	Lengyel zloty	4,4905
RON	Román lej	4,3570
TRY	Török líra	2,4911
AUD	Ausztrál dollár	1,3697
CAD	Kanadai dollár	1,3964
HKD	Hongkongi dollár	10,4237
NZD	Új-zélandi dollár	1,7971
SGD	Szingapúri dollár	1,7474
KRW	Dél-Koreai won	1 541,46
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,2962
CNY	Kínai renminbi	8,5159
HRK	Horvát kuna	7,4950
IDR	Indonéz rúpia	12 280,94
MYR	Maláj ringgit	4,2566
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,346
RUB	Orosz rubel	41,9912
THB	Thaiföldi baht	41,817
BRL	Brazil real	2,4851
MXN	Mexikói peso	18,8252
INR	Indiai rúpia	69,5860

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 345/04	Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	7

2011/C 345/05	Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol behozatalára vonatkozóan szubvencióellenes eljárás megindításáról	13

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 345/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6369 – HBO/Ziggo/HBO Nederland) ( 1 )	18

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2011/C 345/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	19


	(1) EGT-vonatkozású szöveg