AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.11.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2010-ES PÉNZÜGYI ÉV

2011/C 332/01

TARTALOM

Az összevont beszámolót kísérő megjegyzés

I. RÉSZ:

Az Európai Unió összevont pénzügyi kimutatásai, valamint magyarázó megjegyzések

Mérleg

Gazdasági eredménykimutatás

Cash flow-kimutatás

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

II. RÉSZ:

Az Európai Unió költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések és magyarázó megjegyzések

A költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések

Magyarázó megjegyzések a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2010. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 129. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet VII. címével, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről.

Philippe TAVERNE

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

I. RÉSZ

Az Európai Unió összevont pénzügyi beszámolója,valamint magyarázó megjegyzések

TARTALOMJEGYZÉK

Mérleg

Gazdasági eredménykimutatás

Cash flow-kimutatás

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz:

1.	Lényeges számviteli politikák

2.	Megjegyzések a mérleghez

3.	Megjegyzések a gazdasági eredménykimutatáshoz

4.	Megjegyzések a cash flow-kimutatáshoz

5.	Függő követelések és kötelezettségek, valamint egyéb közzétételek

6.	Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

7.	Pénzügyi kockázatkezelés

8.	Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

9.	Mérlegfordulónap utáni események

10.	A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek

11.	A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek

MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK:
Immateriális javak	2.1	108	72
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	4 813	4 859
Hosszú távú befektetések	2.3	2 555	2 379
Kölcsönök	2.4	11 640	10 764
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	2.5	44 118	41 544
Hosszú távú követelések	2.6	40	55
		63 274	59 673
FORGÓESZKÖZÖK:
Készletek	2.7	91	77
Rövid távú befektetések	2.8	2 331	1 791
Rövid távú előfinanszírozás	2.9	10 078	9 436
Rövid lejáratú követelések	2.10	13 501	8 958
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	2.11	22 063	23 372
		48 064	43 634
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		111 338	103 307
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK:
Munkavállalói juttatások	2.12	(37 172)	(37 242)
Hosszú lejáratú céltartalékok	2.13	(1 317)	(1 469)
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek	2.14	(11 445)	(10 559)
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	2.15	(2 104)	(2 178)
		(52 038)	(51 448)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK:
Rövid lejáratú céltartalékok	2.16	(214)	(213)
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek	2.17	(2 004)	(40)
Szállítói kötelezettségek	2.18	(84 529)	(93 884)
		(86 747)	(94 137)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(138 785)	(145 585)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(27 447)	(42 278)
Tartalékok	2.19	3 484	3 323
Tagállamoktól lehívandó összegek (1)	2.20	(30 931)	(45 601)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(27 447)	(42 278)
A 2.5.2., a 2.9.2., a 2.10.3. és a 3.4.1. megjegyzés egyes 2009. évi számadatokat részletesen újra megállapít.

GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2010	2009 (újra megállapított)
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból	3.1	122 328	110 537
Egyéb működési bevételek	3.2	8 188	7 532
		130 516	118 069
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Igazgatási kiadások	3.3	(8 614)	(8 133)
Működési kiadások	3.4	(103 764)	(102 504)
		(112 378)	(110 637)
TÖBBLET A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL		18 138	7 432
Pénzügyi bevételek	3.5	1 178	835
Pénzügyi kiadások	3.6	(661)	(594)
Változások a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben	2.12	(1 003)	(683)
Részesedés a közös és társult vállalkozások nettó veszteségéből	3.7	(420)	(103)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		17 232	6 887
A 2.5.2, 2.9.2, 2.10.3 és a 3.4.1 megjegyzés egyes 2009. évi számadatokat részletesen újra megállapít.

CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2010	2009 (újra megállapított)
Az év gazdasági eredménye		17 232	6 887
Működési tevékenységek	4.2
Értékcsökkenési leírás		28	22
Értékcsökkenés		358	448
A befektetések értékvesztése miatti veszteségek (visszaírása)		0	(17)
Kölcsönök (növekedése)/csökkenése		(876)	(7 199)
A hosszú lejáratú előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		(2 574)	(12 521)
A hosszú lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése		15	(10)
Leltárkészlet (növekedése)/csökkenése		(14)	7
A rövid lejáratú előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		(642)	827
A rövid lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése		(4 543)	2 962
Hosszú lejáratú céltartalékok növekedése/(csökkenése)		(152)	128
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		886	7 210
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(74)	(48)
Rövid lejáratú céltartalékok növekedése/(csökkenése)		1	(134)
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		1 964	(79)
Szállítók növekedése/(csökkenése)		(9 355)	4 207
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet		(2 254)	(1 796)
Egyéb nem készpénzes mozgások		(149)	54
Növekedés/(csökkenés) a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben		(70)	(313)
Befektetési tevékenységek	4.3
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése		(374)	(464)
A hosszú lejáratú befektetések (növekedése)/csökkenése		(176)	(284)
A rövid lejáratú befektetések (növekedése)/csökkenése		(540)	(239)
NETTÓ CASH FLOW		(1 309)	(352)
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		(1 309)	(352)
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek az év kezdetén	2.11	23 372	23 724
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek az év végén	2.11	22 063	23 372
A 2.5.2, 2.9.2, 2.10.3 és a 3.4.1 megjegyzés egyes 2009. évi számadatokat részletesen újra megállapít.

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tartalékok (A)		A tagállamoktól lehívandó összegek (B)		Nettó eszközállomány = (A)+(B)
	Valósérték-tartalék	Egyéb tartalékok	Felhalmozott többlet/(hiány)	A pénzügyi év gazdasági eredménye	Nettó eszközállomány = (A)+(B)
2008. DECEMBER 31-I EGYENLEG	41	3 074	(63 225)	12 686	(47 424)
A garanciaalap tartalékának változása		196	(196)		0
Valós érték változások	28				28
Egyéb (újra megállapított)		(1)	28		27
A 2008. évi gazdasági eredmény allokációja		(15)	12 701	(12 686)	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2008. évi költségvetési eredmény			(1 796)		(1 796)
Az év gazdasági eredménye (újra megállapított)				6 887	6 887
2009. DECEMBER 31-I (újra megállapított) EGYENLEG	69	3 254	(52 488)	6 887	(42 278)
A garanciaalap tartalékának változása		273	(273)		0
Valós érték változások	(130)				(130)
Egyéb		4	(21)		(17)
A 2009. évi gazdasági eredmény allokációja (újra megállapított)		14	6 873	(6 887)	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2009. évi költségvetési eredmény			(2 254)		(2 254)
Az év gazdasági eredménye				17 232	17 232
2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG	(61)	3 545	(48 163)	17 232	(27 447)

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

TARTALOM

1.	Lényeges számviteli politikák

2.	Megjegyzések a mérleghez

3.	Megjegyzések a gazdasági eredménykimutatáshoz

4.	Megjegyzések a cash flow-kimutatáshoz

5.	Függő követelések és kötelezettségek, valamint egyéb közzétételek

6.	Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

7.	Pénzügyi kockázatkezelés

8.	Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

9.	Mérlegfordulónap utáni események

10.	A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek

11.	A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek

1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1. JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

Az Európai Unió összevont beszámolója az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség, valamint a (felszámolás alatt álló) Európai Szén- és Acélközösség beszámolóját foglalja magában. A beszámoló elkészítése az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 248., 2002. szeptember 16.), valamint az e költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel összhangban történik.

A költségvetési rendelet 133. cikkével összhangban az Európai Unió a 2010. évi összevont pénzügyi beszámolóját a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokon (IFRS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készítette el. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott ezen értékelési és elszámolási szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak a naptári év.

1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash-flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszférában tevékeny gazdálkodó egységek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült. A költségvetési rendelet 124. cikke meghatározza a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

—	a folyamatosság elve;

—	az óvatosság elve;

—	a számviteli módszerek stabilitásának elve;

—	az információk összehasonlíthatóságának elve;

—	a részletesség elve;

—	a bruttó elszámolás elve;

—	a valódiság elve;

—	az eredményelszámolás elve.

Az összevont pénzügyi kimutatásoknak a fent említett szabályokkal és alapelvekkel összhangban történő elkészítése azt igényli a vezetéstől, hogy olyan becsléseket készítsen, amelyek hatással vannak bizonyos tételeknek az összevont mérlegben és az összevont gazdasági eredménykimutatásban kimutatott összegére, valamint a függő követelések és kötelezettségek kapcsolódó közzétételeire.

1.3. KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi kimutatásai magukban foglalják valamennyi jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (intézményeket és ügynökségeket), társult és közös vállalkozást, tehát 43 ellenőrzött gazdálkodó egységet, 5 közös vállalkozást és 4 társult vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét a 10. megjegyzés tartalmazza. 2009-hez képest a konszolidálásba bevont egységek köre 3 ellenőrzött gazdálkodó egységgel (egy intézmény, két ügynökség), egy társult vállalkozással és egy közös vállalkozással bővült. A bővülésnek nincs lényeges hatása az összevont pénzügyi kimutatásokra.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek olyan gazdálkodó egységek, amelyek pénzügyi és működési politikáinak közvetlen vagy közvetett irányítására az Európai Unió jogosult annak érdekében, hogy előnye származhasson e gazdálkodó egységek tevékenységeiből. E hatáskörnek azonnal gyakorolhatónak kell lennie. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az Európai Unión belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodási egység általános költségvetésből való finanszírozás, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Egyértelmű, hogy a gazdálkodó egységek szintjén kell értékelni, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy mindegyike elegendő-e az ellenőrzés elindítására.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az EKB kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidálás körébe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló egyenlegei, valamint a közöttük létrejött jelentős tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor a gazdálkodó egységek közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös vállalkozások

A közös vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, amellyel az Európai Unió és egy vagy több fél („vállalkozók”) közös ellenőrzés alatt álló gazdasági tevékenységbe kezd. A közös ellenőrzés egy szolgáltatáspotenciált megtestesítő tevékenység fölött közvetlenül vagy közvetve gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása.

A közös vállalkozásokban való részesedést a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az Európai Uniónak a közös ellenőrzésű gazdálkodó egységei nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését a gazdasági eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése az uniós tartalékokban kerül kimutatásra. Az uniós beszámolóban a közös vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti költség és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés az eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja.

Az Európai Unió és közösen ellenőrzött gazdálkodó egységei közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre. A közös vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az Európai Unió által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az Európai Unió jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük adottnak, ha az Európai Bizottság közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja.

A társult vállalkozásokban való részesedést a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az Európai Uniónak a társult vállalkozások eredményeiből való részesedését a gazdasági eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése az uniós tartalékokban kerül kimutatásra. Az uniós beszámolóban a társult vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés az eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A társult vállalkozástól kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét. Az Európai Unió és társult vállalkozásai közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre.

A társult vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az Európai Unió által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól. Az Európai Unió nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy beruházásitőke-alapban. Az ilyen alapokat emiatt értékesíthető pénzügyi eszközökként kezelik, a tőkemódszer pedig nem kerül alkalmazásra.

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek alapjait a Bizottság kezeli

Az Európai Unió személyzete közös betegbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a Résztvevők Garanciaalapját nevükben a Bizottság kezeli, de a beszámolókba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az Európai Unió irányítása alatt – az érintett összegekre vonatkozó további részletekért lásd a 11. megjegyzést.

1.4. AZ ELKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.4.1. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, az euró az Európai Unió funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A külföldi pénznemen alapuló ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A külföldi pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás tartalmazza.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek külföldi pénznemben meghatározott év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra:

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2010.12.31.	2009.12.31.
BGN	1,9558	1,9558
CZK	25,0610	26,4730
DKK	7,4535	7,4418
EEK	15,6466	15,6466
GBP	0,8607	0,8881
HUF	277,9500	270,4200
LVL	0,7094	0,7093
LTL	3,4528	3,4528
PLN	3,9750	4,1045
RON	4,2620	4,2363
SEK	8,9655	10,2520
CHF	1,2504	1,4836
JPY	108,6500	133,1600
USD	1,3362	1,4406

A külföldi pénznemben meghatározott és értékesíthetőként besorolt monetáris értékpapírok valós értékének átváltási különbözethez kapcsolódó változásait a gazdasági eredménykimutatásban tüntetik fel. Az eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott nem monetáris pénzügyi eszközök és kötelezettségek átváltási különbözeteit a gazdasági eredménykimutatásban tüntetik fel. Az értékesíthetőként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átváltási különbözetei a valósérték-tartalékban szerepelnek.

1.4.2. Becslések alkalmazása

A nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, leltárkészletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, valamint az állóeszközök és ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkezett változásokat ismertté válásuk időszakában veszik figyelembe.

1.5. MÉRLEG

1.5.1. Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a felhalmozott értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembevevő üzembehelyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukba. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.5.2. Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az Európai Unió élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek a gazdasági eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek. Mivel az Európai Unió nem vesz fel hitelt az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, az ilyen beszerzésekhez kapcsolódóan nem merül fel hitelfelvételi költség.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Értékcsökkenési kulcsok

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Épületek	4 %
Üzemek, gépek és berendezések	10 %–25 %
Bútorok	10 %–25 %
Beépített és mozdítható berendezési tárgyak	10 %–33 %
Gépjárművek	25 %
Számítástechnikai berendezések	25 %
Egyéb tárgyi eszközök	10 %–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik, és a gazdasági eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az Európai Unió viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdő időpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. Minden egyes lízingfizetést úgy osztanak meg a kötelezettség és a finanszírozási költségek között, hogy a még rendezetlen finanszírozási egyenleg kamatlába állandó legyen. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) az egyéb (hosszú és rövid lejáratú) kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak során a gazdasági eredménykimutatásban számolják el, hogy a kötelezettség fennmaradó összegére nézve mindegyik időszakban állandó időszaki kamatláb adódjon. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing keretében tett kifizetéseket a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel számolják el a gazdasági eredménykimutatásban.

1.5.3. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el értékcsökkenési leírást, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az értékcsökkenési leírás tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4. Befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. A tőkeköltségeket kiigazítják, hogy tükrözzék a társult vállalkozások és közös vállalkozások nettó eszközeiben a kezdeti megjelenítés után bekövetkezett növekedésnek vagy csökkenésnek az Európai Unióhoz rendelhető részét, amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, és amelyet szükség esetén az alacsonyabb megtérülő értékre írnak le. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékcsökkenés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Kockázatitőke-alapokban lévő befektetések

Besorolás és értékelés

A kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseket értékesíthető eszközökként sorolják be (lásd az 1.5.5. megjegyzést), ennek megfelelően valós értéken tartják nyilván, a valós érték változásaiból eredő nyereségeket és veszteségeket (az átváltási különbözeteket is) pedig a valósérték-tartalékban kell megjeleníteni.

A valós értékkel kapcsolatos megfontolások

Mivel a kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci ára, értékelésük egyenként, a bekerülési érték vagy az elszámolható nettó eszközérték közül a kisebbiken történik. A valós értéken történő értékelésből eredő nem realizált nyereségeket a tartalékokban számolják el, a nem realizált veszteségeket pedig értékvesztési szempontból megvizsgálják annak meghatározására, hogy a gazdasági eredménykimutatásban értékvesztésként, vagy a valósérték-tartalék változásaiként számolják-e el őket.

1.5.5. Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az Európai Unió a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; a kölcsönök és követelések; a lejáratig tartandó befektetések; valamint az értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

(i) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az Európai Unió akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszközöknek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

(ii) Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

(iii) Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített fizetési összegű vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeket az Európai Unió határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az Európai Unió nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetésekkel.

(iv) Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU milyen időtartamot követően kívánja értékesíteni őket. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják be a nem konszolidált gazdálkodó egységekbe történő, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket).

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az Európai Unió kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A kölcsönöket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a kölcsönvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik minden olyan pénzügyi eszköz esetében, amelynek nyilvántartása nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt összegen történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig a gazdasági eredménykimutatásban ráfordításként számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető mint az összes jövőbeni pénzbevétel jelenértéke, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A felvett hitelekre nyújtott kölcsönöket nominális összegükön értékelik, amelyet a kölcsön valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

—

Az EU hitelnyújtási tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; csak hiteleket vehet fel ugyanilyen kamatlábbal történő hitelnyújtás (pl. fizetésimérleg-támogatás) vagy a kereskedelmi piachoz képest alacsonyabb kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából (pl. 2011-ben az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus). Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelnyújtási tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelnyújtási műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelnyújtási tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az Európai Bizottság által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű kölcsönök alapján történő hitelnyújtási tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

—

Ezenfelül a fizetésimérleg-, Euratom és MFA-kölcsönök vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és felvett hitelek között. A nyújtott hitel effektív kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett hitel effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az Európai Unió a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően átadta.

Későbbi értékelés

(i)

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értékének változásaiból eredő nyereségek és veszteségek a gazdasági eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

(ii)

A kölcsönök és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik a tényleges kamatláb módszerének alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a kölcsönökre és a hitelekre is, mivel ezek a kölcsönök jellemzőiket tekintve viszonossági (back-to-back) műveletek, és a hitelfelvételi feltételek és összegek közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

(iii)

Lejáratig tartandó befektetések – az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartandó befektetéssel.

(iv)

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. Az értékesíthető besorolású eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valósérték-tartalékban mutatják ki. Az értékesíthetőként besorolt eszközök értékesítésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valósérték-tartalékban megjelenített valós érték kiigazítások kumulált összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök tényleges kamatláb módszerrel számított kamatát a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az Európai Unió osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az Európai Unió a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (és a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az Európai Unió minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira, amelyeket megbízhatóan lehet becsülni.

a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott, lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti tényleges kamatlábával diszkontált becsült jövőbeni cash flow-k (amelyek nem foglalják magukban a jövőbeni hitelveszteségeket) jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó tényleges kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeni cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést a gazdasági eredménykimutatásban visszaírják.

b) Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthetőként besorolt, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely a beszerzési költség és a gazdasági eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A gazdasági eredménykimutatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem a gazdasági eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthetőként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést a gazdasági eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.6. Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a raktárkészletet azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási költség közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási költség az a költség, amely az Európai Unió számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amely pénzelőleget (pénztárkészletet) szándékozik biztosítani a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során arra a célra kell felhasználni, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel támogatható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az Európai Uniónak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek és a visszatérített összegek, és ezt az összeget kiadásként tüntetik fel.

Az év végén fennálló előfinanszírozási összegek értéke a kifizetett eredeti összeg(ek) mínusz: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek és az értékcsökkenések.

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseivel összhangban a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.

1.5.8. Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az Európai Unió nem fogja tudni beszedni a követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd a későbbiekben az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik.

1.5.9. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök és a pénzeszköz egyenértékesek pénzügyi eszközök, és forgóeszköznek minősülnek. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10. Munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az Európai Unió meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosítási matematikusok számítják ki a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzkiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkont tényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és a biztosításmatematikai feltételezések változásaiból adódó biztosításmatematikai nyereségeket és veszteségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

Az alkalmazást követő betegbiztosítási juttatások

Az Európai Unió az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalóinak. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok kedvezményezettjei jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Foglalkoztatás utáni munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, biztosításmatematikai számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

1.5.11. Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az Európai Uniónak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme állt fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. A jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges várható kiadások beszámolókészítési időpontban tett legjobb becslésével egyenlő. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.5.12. Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek) tartják nyilván. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken a tényleges kamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg a tényleges kamatláb-módszer használatával.

A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek a kötelezettségek a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy a tényleges kamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

1.5.13. „Szállítói” kötelezettségek

Az Unió „szállítói” kötelezettségeinek jelentős összege nem áru- illetve szolgáltatás-beszerzéssel, hanem a támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési kérelmeivel kapcsolatos. A költségtérítési kérelem beérkezésekor az igényelt összeget „szállítói” kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak támogathatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és támogatható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező „szállítói” kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és Európai Unió általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14. Passzív és aktív időbeli elhatárolások

Az Európai Unió számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6. GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1. Bevételek

Nem értékesítésből származó bevételek

Ez alkotja az Unió bevételeinek túlnyomó részét, elsősorban a közvetlen és követett adókat, valamint a saját forrásokat foglalja magában. Az Európai Unió az adókon kívül más felektől származó fizetéseket is kaphat, ilyenek például a vámok, a pénzbírságok és az adományok.

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor az Európai Unió felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett pénzügyi év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de az Európai Uniónak még meg nem fizetett bevételeket meg kell becsülni, és elhatárolt bevételként kell kimutatni. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott, biztosítékkal fedezett összegeket is) azon beszedési költségekkel (25 %) csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak a gazdasági eredménykimutatásban.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a követelés után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

—	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi;

—	vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírság tőkerészét az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EU-Szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és átmenetileg már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a követeléssel szemben számolják el. Ha fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után az Európai Unió kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

Értékesítési bevételek

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtással járó ügyletek bevételeit az ügylet (mérlegfordulónapkori) lebonyolítottsága fokának függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatkiadások

A kamatbevételeket és kamatkiadásokat a tényleges kamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. A tényleges kamatláb számításakor az Európai Unió megbecsüli a cash flow-kat, ami során figyelembe veszi a pénzügyi eszköz valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, a tényleges kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékok elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2. Kiadások

Az ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az ellenszolgáltatás nélküli kiadások az Európai Unióra jellemző kiadások, kiadásainak többsége ezekből áll. A kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési kérelem érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el a támogatható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.7. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1. Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés közzétételére kerül sor akkor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy potenciális szolgáltatásra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

Az Európai Bizottság számviteli politikái megegyeznek az Európai Unió által alkalmazott számviteli politikákkal, és az EU összevont éves beszámolójának 1. megjegyzésében kerülnek bemutatásra.

2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1. IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
	Összeg
Bruttó könyv szerinti érték 2009. december 31-én	171
Növekedés	60
Értékesítés	(2)
Egyéb változások	7
Bruttó könyv szerinti érték 2010. december 31-én	236
Kumulált értékcsökkenés 2009. december 31-én	(99)
Éves értékcsökkenési leírás	(28)
Értékesítés	1
Egyéb változások	(2)
Kumulált értékcsökkenés 2010. december 31-én	(128)
Nettó könyv szerinti érték 2010. december 31-én	108
Nettó könyv szerinti érték 2009. december 31-én	72

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

millió EUR
	Telek és épületek	Gépek és berendezések	Egyéb berendezések és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb tárgyi eszközök	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	ÖSSZESEN
Bruttó könyv szerinti érték 2009. december 31-én	3 972	460	215	475	182	2 655	231	8 190
Növekedés	47	44	20	42	15	10	114	292
Értékesítés	(37)	(125)	(30)	(81)	(27)	(1)	—	(301)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	(1)	0	0	1	11	0	(10)	1
Egyéb változások	46	113	21	46	33	(1)	—	258
Bruttó könyv szerinti érték 2010. december 31-én	4 027	492	226	483	214	2 663	335	8 440
Kumulált értékcsökkenés 2009. december 31-én	(1 742)	(355)	(155)	(359)	(108)	(612)		(3 331)
Éves értékcsökkenési leírás	(127)	(37)	(21)	(60)	(17)	(96)		(358)
Visszaírt értékcsökkenés	—	—	—	2	—	—		2
Értékesítés	31	122	27	77	27	0		284
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	1	1	0	0	(1)	0		1
Egyéb változások	(31)	(113)	(18)	(38)	(25)	0		(225)
Kumulált értékcsökkenés 2010. december 31-én	(1 868)	(382)	(167)	(378)	(124)	(708)		(3 627)
Nettó könyv szerinti érték 2010. December 31-én	2 159	110	59	105	90	1 955	335	4 813
Nettó könyv szerinti érték 2009. december 31-én	2 230	105	60	116	74	2 043	231	4 859

A pénzügyi lízingek és hasonló jogosultságok kapcsán még fizetendő összegek a mérlegben a hosszú lejáratú és rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (lásd a 2.15. és a 2.18.1. megjegyzést is). Ezek a következőképpen oszlanak meg:

PÉNZÜGYI LÍZINGEK

millió EUR
Leírás	Kumulált díjak (A)	A jövőben fizetendő összegek				Érték összesen	Később felmerülő eszközköltségek	Eszközérték	Értékcsökkenés	Nettó könyv szerinti érték
Leírás	Kumulált díjak (A)	1 éven belül	1 éven túl	5 éven túl	Összes kötelezettség (B)	A + B	(C)	A + B + C	(E)	= A + B + C + E
Telek és épületek	843	56	271	1 389	1 716	2 559	61	2 620	(684)	1 936
Egyéb tárgyi eszközök	22	9	11	1	21	43	0	43	(24)	19
Összesen 2010.12.31-én	865	65	282	1 390	1 737	2 602	61	2 663	(708)	1 955
Összesen 2009.12.31-én	799	59	270	1 466	1 795	2 594	61	2 655	(612)	2 043

2.3. HOSSZÚ LEJÁRATÚ BEFEKTETÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
Részesedés közös vállalkozásokban	2.3.1	138	196
Részesedés társult vállalkozásokban	2.3.2	354	382
Garanciaalap	2.3.3	1 346	1 240
Értékesíthető eszközök	2.3.4	717	561
Befektetések összesen		2 555	2 379

Ez a megnevezés az EU tevékenységeinek támogatása céljából tett befektetéseket tartalmazza. Tartalmazza a garanciaalap nettó eszközeit is.

2.3.1. Részesedés közös vállalkozásokban

millió EUR
	GJU	SESAR	ITER	IMI	FCH	Összesen
Összeg 2009.12.31-én	0	80	35	81	0	196
Hozzájárulások	0	41	53	24	64	182
Részesedés a nettó eredményből	0	(110)	(76)	(27)	(27)	(240)
Összeg 2010.12.31-én	0	11	12	78	37	138

A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. Az EU-hoz a közös vállalkozásokban való részesedési százalékának alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Befektetett eszközök	176	48
Forgóeszközök	165	192
Hosszú lejáratú kötelezettségek	0	0
Rövid lejáratú kötelezettségek	(208)	(44)
Bevételek	7	72
Költségek	(247)	(169)

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás (GJU)

A Galileo közös vállalkozást (GJU) 2006 végén felszámolási eljárás alá helyezték, az eljárás jelenleg is folyamatban van. Mivel a jogalany 2010-ben szüneteltette működését és még felszámolás alatt állt, nem keletkezett sem bevétel, sem kiadás. A GJU nettó eszközei, így a befektetés értéke 2010. december 31-én (és 2009. december 31-én) 0 EUR volt, ami az 585 millió EUR-s befektetésből és a halmozott veszteségben való 585 millió EUR-s részesedésből adódik össze.

SESAR közös vállalkozás

A közös vállalkozás célja, hogy az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse, illetve ez utóbbi tevékenység által biztosítsa az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv (az ATM-főterv) gyors ütemű végrehajtását. A Bizottság 2010. december 31-én 78,8 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a SESAR-ban, ami 11 millió EUR-t tesz ki. A SESAR program esetében (2007-től 2013-ig) a bizottsági hozzájárulás teljes (indikatív) előirányzott összege 700 millió EUR.

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet

Az ITER az EU-t, valamint Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában. Az ITER-t a következő célok érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása, az ITER létesítményei kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökségen keresztül biztosítja. A teljes hozzájárulás jogilag az Euratom által az ITER-nek nyújtott hozzájárulásnak tekintendő, mivel a tagállamok és Svájc nem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel az ITER-ben. Mivel jogilag az EU rendelkezik részesedéssel az ITER International közös vállalkozásban, a Bizottságnak meg kell jelenítenie a részesedést a beszámolóban.

Az Euratom 2010. december 31-én 47,2 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a ITER-ben, ami 12 millió EUR-t tesz ki. Az ITER program esetében (2007-től 2041-ig) az Euratom-hozzájárulás teljes (indikatív) előirányzott összege 7 649 millió EUR.

Közös technológiai kezdeményezések

A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni menetrend célkitűzéseinek végrehajtása érdekében közös technológiai kezdeményezések formáját öltő köz- és magánszféra közötti partnerségeket hoztak létre, amelyeket a Szerződés 171. cikke értelmében vett közös vállalkozásokon (joint undertaking) keresztül hajtottak végre. 2010 folyamán két új közös technológiai kezdeményezés kezdte meg működését: az ENIAC közös vállalkozás és az FCH közös vállalkozás. Noha az ENIAC jogilag közös vállalkozásnak (joint undertaking) minősül, számviteli szempontból társult vállalkozásnak tekintendő (és ezért ilyenként a 2.3.2. megjegyzésben szerepel), mert a Bizottság jelentős befolyással, de nem közös ellenőrzéssel rendelkezik e jogalany felett (hasonlóan az ARTEMIS és a Tiszta Égbolt közös vállalkozáshoz).

IMI – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés

Az IMI közös vállalkozás a tagállamokban és a társult országokban folyó kísérleti gyógyszerészeti kutatás-fejlesztést támogatja azzal a céllal, hogy megnövelje a biogyógyszerészeti ágazat kutatási beruházásának volumenét, továbbá előmozdítja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) bevonását tevékenységeibe. A Bizottság által képviselt Európai Unió tulajdonosi érdekeltsége 2010. december 31-én 97,4 %-os volt és 78 millió EUR-t tett ki. A Bizottság maximális indikatív hozzájárulása 2017. december 31-ig 1 milliárd EUR.

Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH)

Az FCH közös vállalkozás célkitűzése, hogy a kutatási tevékenységet támogató, köz- és magánszférából származó forrásokat összesítsék, növelve ezzel az európai kutatási erőfeszítések hatékonyságát, és meggyorsítva az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiák fejlesztését és piacra jutását. A Bizottság által képviselt Európai Unió tulajdonosi érdekeltsége 2010. december 31-én 99,9 %-os volt és 37 millió EUR-t tett ki. Az EU maximális indikatív hozzájárulása 2017. december 31-ig 470 millió EUR.

2.3.2. Részesedés társult vállalkozásokban

millió EUR
	EBA	ARTEMIS	Tiszta Égbolt	ENIAC	Összesen
Összeg 2009. december 31-én	301	7	74	0	382
Hozzájárulások	14	19	101	30	164
Részesedés a nettó többletből/(hiányból)	2	(12)	(161)	(9)	(180)
Egyéb tőkemozgások	(12)	0	0	0	(12)
Összeg 2010. december 31-én	305	14	14	21	354

A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. Az EU-hoz a társult vállalkozásokban való részesedési százalékának alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Eszközök	447	420
Kötelezettségek	(93)	(38)
Bevételek	25	17
Többlet/(hiány)	(180)	(6)

Európai Beruházási Alap (EBA)

Az Európai Beruházási Alap (EBA) az Európai Unió kockázati tőkére, valamint a kkv-knak nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. 2010. december 31-én a Bizottság összesen 900 millió EUR-t jegyzett az EBA (3 000 millió EUR-s) jegyzett tőkéjéből. Ez az EBA összes jegyzett tőkéjének 30 %-át teszi ki. A fenti összegből 2 millió EUR a 2010. évi eredmény (nyereség). 2010-ben nem került sor osztalékkifizetésre. A Bizottság eddig 20 %-ot fizetett be, a fennmaradó le nem hívott összeg 720 millió EUR-t tett ki.

millió EUR
EBA	Teljes EBA-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	3 000	900
Befizetett	(600)	(180)
Még le nem hívott	2 400	720

ARTEMIS közös vállalkozás

Ezt a jogalanyt azért hozták létre, hogy közös technológiai kezdeményezést hajtsanak végre a magánszférával a beágyazott számítástechnikai rendszerek terén. A Bizottság által képviselt Európai Unió tulajdonosi érdekeltsége 2010. december 31-én 96,7 %-os volt és 14 millió EUR-t tett ki. Az EU maximális indikatív hozzájárulása 420 millió EUR.

Tiszta Égbolt közös vállalkozás

E jogalany tevékenységének célja, hogy felgyorsítsa a környezetkímélő légiközlekedési technológiák kifejlesztését, validálását és demonstrációját az EU-ban, és különösen hogy a légiközlekedés környezeti hatásainak csökkentése céljából mélyrehatóan innovatív légiközlekedési rendszert hozzon létre. A Bizottság által képviselt Európai Unió tulajdonosi érdekeltsége 2010. december 31-én 64,7 %-os volt és 14 millió EUR-t tett ki. A Bizottság e vállalkozás számára nyújtott maximális indikatív hozzájárulása 800 millió EUR.

ENIAC közös vállalkozás

Az ENIAC célja, hogy a nanoelektronika terén közösen elfogadott kutatási napirendet alakítson ki annak érdekében, hogy e terület fő kompetenciáinak kidolgozására és elfogadására vonatkozóan kutatási prioritásokat határozzanak meg. E célkitűzéseket a K+F tevékenységek támogatását célzó állami és magánszektorbeli erőforrások egyesítésével valósítják meg, projektek formájában. A Bizottság által képviselt Európai Unió tulajdonosi érdekeltsége 2010. december 31-én 97,8 %-os volt és 21 millió EUR-t tett ki. Az EU teljes hozzájárulása 450 millió EUR.

2.3.3. Garanciaalap

A garanciaalap nettó eszközei

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Értékesíthető pénzügyi eszközök	1 154	1 050
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	193	191
Eszközök összesen	1 347	1 241
Összes kötelezettség	(1)	(1)
Nettó eszközérték	1 346	1 240

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja a tanácsi határozatok eredményeként az Unió által garantált hiteleket, különösen az Európai Beruházási Bank (EBB) Európai Unión kívüli hitelnyújtási műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleket, valamint az Európai Unión kívüli Euratom-hiteleket. E hosszú lejáratú eszköz finanszírozza az Unió által garantált bedőlt kölcsönöket, így hosszú lejáratú befektetésnek is tekinthető. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az értékesíthető eszközök csaknem 85 %-ának lejárata 1 és 10 év közötti. Az alapot az Unió általános költségvetéséből a műveletek tőkeértékének 9 %-ával megegyező összegben nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint a fizetési kötelezettségüknek eleget nem tevő azon adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. Bármilyen felmerülő éves többletet bevételként az Unió általános költségvetésébe kell visszafizetni.

Az Unió köteles költségvetését a harmadik országok számára nyújtott hitelek fedezésére szolgáló, a hitelgaranciához kapcsolódó tartalékkal kiegészíteni. E tartalék a garanciaalap szükségleteinek, és – amennyiben szükséges – az alapban rendelkezésre álló összeget meghaladó lehívott garanciák fedezésére szolgál, amelyek így könyvelésre kerülhetnek a költségvetésben. Az 1 746 millió EUR összegű tartalék megfelel a 2010. december 31-i kinnlévő hitelek 9 %-os célösszegének. Az alap összes eszköze 2010. december 31-én1 346 millió EUR-t tett ki. A nettó eszközállomány és a céltartalék összege közötti különbözet az EU költségvetéséből az alapba befizetendő összeg, vagyis 400 millió EUR. A hitelviszonyt megtestesítő értékesíthető értékpapírokból álló portfólió valós értékének változását a 2010. évi saját tőkében 30 millió EUR-s csökkentéssel számolták el (2009-ben 16 millió EUR-s növekedés).

2.3.4. (Hosszú lejáratú) értékesíthető pénzügyi eszközök

Itt azok a befektetések és részesedések jelennek meg, amelyek megvásárlásával a cél a kedvezményezettek gazdasági tevékenységei fejlesztésének elősegítése volt.

Hosszú lejáratú értékesíthető eszközök

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	157
Kockázatitőke-műveletek	137	132
ETF Startup eszköz	199	154
Délkelet-Európáért Európai Alap	102	96
Környezetbarát Növekedését Alap	20	20
GEEREF	56	—
Progress mikrofinanszírozási eszköz	14	—
Egyéb befektetések	1	2
Összesen	717	561

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

2010 májusában a kormányzótanács jóváhagyta az engedélyezett befizetett tőke 1 milliárd EUR-s azonnali megemelését. A kibocsátott és befizetett részvények kifizetése a más célokra – nevezetesen az ilyen befizetett részvények kifizetésére – felhasználandó többletre korábban elkülönített nettó bevétel átcsoportosítása révén valósult meg. Mivel az EBRD-t egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, a Bizottság részesedését az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

A Bizottság az EBRD 21 milliárd EUR-s teljes tőkéjének 3 %-át jegyezte. A mérlegfordulónapkor a lehívott összeg 187 millió EUR volt, amelyet teljes mértékben kifizettek. A le nem hívott tőkéhez kapcsolódó fennálló fizetési kötelezettség összege 443 millió EUR.

millió EUR
EBRD	Teljes EBRD-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	20 793	630
Befizetett	(6 197)	(187)
Még le nem hívott	14 596	443

A kockázatitőke-műveletek keretében tőkebefektetések finanszírozásához nyújtanak összegeket pénzügyi közvetítőknek. Ezeket a műveleteket az Európai Beruházási Bank kezeli és az európai szomszédságpolitika keretében finanszírozzák.

Az ETF Startup eszköz magában foglalja a vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítését szolgáló programot (Growth & Employment), a MAP-programot, valamint a CIP-programot, amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén.

Ugyancsak ebben a fejezetben szerepel a Délkelet-Európáért Európai Alap, amely szerkezetileg változó alaptőkéjű vállalkozás (SICAV). Az alap általános célja a gazdasági fejlődés és növekedés előmozdítása Délkelet-Európában helyi pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott pótlólagos fejlesztési források folyamatos rendelkezésre bocsátása révén.

A Környezetbarát Növekedésért Alap (korábban Délkelet-európai Energiahatékonysági Alap) átfogó célja, hogy növelje az energiahatékonyságot és előmozdítsa a megújuló energiák használatát Délkelet-Európában azáltal, hogy pénzügyi intézményekkel kialakított partnerség és közvetlen finanszírozás révén célzott finanszírozást nyújt a vállalkozások és a lakosság számára.

A Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alaphoz (GEEREF) kapcsolódóan 56 millió EUR-s új beruházásra került sor. Ez egy globális kockázati tőkét nyújtó új innovatív alap, amely ösztönzi a fejlődő országokban és a feltörekvő gazdaságokban az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra irányuló projektekbe való magánberuházásokat. 2010-ben 14 millió EUR-val növelték a foglalkoztatási és társadalmi integrációs célú Progress mikrofinanszírozási eszköz keretét is.

Év végén további 122 millió EUR-ra vállaltak kötelezettséget az ETF Startup eszközhöz és a kkv-finanszírozási eszközhöz kapcsolódóan, a többi fél azonban még nem hívta le ezt az összeget.

2.4. KÖLCSÖNÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
Az EU költségvetéséből nyújtott és ESZAK-kölcsönök	2.4.1	162	169
Felvett hitelből nyújtott kölcsönök	2.4.2	11 478	10 595
Összesen		11 640	10 764

2.4.1. Az Európai Unió költségvetéséből, valamint a felszámolás alatt álló ESZAK által nyújtott kölcsönök

millió EUR
	Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök	ESZAK lakáskölcsönök	Összesen
Összesen 2009.12.31-én	143	26	169
Új kölcsönök	2	—	2
Visszafizetések	(16)	(5)	(21)
A könyv szerinti érték változásai	11	1	12
Összesen 2010.12.31-én	140	22	162

A különleges feltételekkel nyújtott kölcsönöket a tagsággal nem rendelkező országokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással. Ezen összegek mindegyikének esedékessége meghaladja az év végét követő 12 hónapot. E kölcsönök tényleges kamatlába 7,73 % és 14,507 % között mozog.

2.4.2. Felvett hitelből nyújtott kölcsönök

millió EUR
	MFA	Euratom-kölcsönök	BOP	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2009.12.31-én	587	484	9 303	261	10 635
Új kölcsönök	—	—	2 850	—	2 850
Visszafizetések	(84)	(17)	—	—	(101)
Árfolyam-különbözet	—	2	—	7	9
A könyv szerinti érték változásai	—	—	93	(4)	89
Összesen 2010.12.31-én	503	469	12 246	264	13 482
1 éven belül esedékes összeg	—	—	2 004	—	2 004
1 éven túl esedékes összeg	503	469	10 242	264	11 478

A tényleges kamatlábak (amelyeket a kamatlábak intervallumaként adnak meg) az alábbiak:

Kölcsönök	2010.12.31.	2009.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0,99 %-4,54 %	0,9625 %-4,54 %
Euratom	0,96313 %-5,76 %	1,071 %-5,76 %
Fizetésimérleg-támogatás (BOP)	2,375 %-3,625 %	3,125 %-3,625 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	0,556 %-5,8103 %	0,346 %-5,8103 %

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében nyújtott kölcsönök

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi eszköz, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetési támogatást nyújtanak az EU területéhez földrajzilag közel fekvő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. 2010. december 31-én a Bizottság 300 millió EUR összegre kötött kölcsönmegállapodásokat, az év vége előtt a többi fél azonban ezt még nem hívta le. A Bizottság nem kapott garanciákat harmadik féltől e kölcsönökre, azonban a garanciaalap biztosítja ezeket (lásd a 2.3.3. megjegyzést).

Euratom-kölcsönök

Az Euratom az Európai Unió jogi személyisége, amelyet az Európai Bizottság képvisel. A tagállamoknak nyújtott Euratom-kölcsönök célja a villamos energia atomerőművekben történő ipari előállításához és az üzemanyagciklussal kapcsolatos ipari létesítményekhez kapcsolódó beruházási projektek finanszírozása. A tagsággal nem rendelkező országoknak nyújtott Euratom-kölcsönök az üzemelő vagy épülő atomerőművek és nukleáris üzemanyag-ciklussal kapcsolatos létesítmények biztonsági szintjének és hatékonyságának javítását szolgálják. E kölcsönök tekintetében harmadik felektől 466 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2009: 481 millió EUR).

Fizetésimérleg-kölcsönök

A fizetésimérleg-kölcsön szakpolitikai alapú pénzügyi eszköz, amelyet a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság alatt újjáélesztettek annak érdekében, hogy középtávú pénzügyi segítséget nyújtsanak az Európai Unió tagállamainak. A folyó fizetéseivel vagy tőkemozgásaival kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít kölcsönfelvételi lehetőséget. Csak azok a tagállamok használhatják ezt a mechanizmust, amelyek nem vezették be az eurót. A nyújtható kölcsönök maximális összege 50 milliárd EUR. E kölcsönök mögött az Európai Unió általános költségvetése által biztosított garancia áll.

2008 novembere és 2010 vége között 14,6 milliárd EUR összegben nyújtottak kölcsönt Magyarország, Lettország és Románia számára, ebből 2010 végéig 12,05 milliárd EUR-t folyósítottak. A következő táblázat a különböző fizetésimérleg-kölcsönök már folyósított részleteinek lehívását és lejáratát tartalmazza:

millió EUR

Magyarország

Lettország

Románia

Összesen

2008-ban folyósított:

—	2011. novemberi lejárattal

2 000

—

2 000

2009-ben folyósított:

—	2014. áprilisi lejárattal

—

1 000

—

1 000

—	2014. novemberi lejárattal

2 000

—

2 000

—	2015. januári lejárattal

—

1 200

1 500

2 700

—	2016. áprilisi lejárattal

1 500

—

1 500

2010-ben folyósított:

—	2017. szeptemberi lejárattal

—

1 150

—	2019. májusi lejárattal

—

500

1 000

1 500

—	2025. októberi lejárattal

—

200

—

200

2010.12.31-én folyósított kölcsönök

5 500

2 900

3 650

12 050

Összes odaítélt kölcsön

6 500

3 100

5 000

14 600

2010.12-31-én még nem lehívott összegek

Lejárt

200

1 350

1 550

Meg kell jegyezni, hogy a Magyarországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2010 novemberében lejárt.

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus

Mivel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében történt folyósításokra 2010. december 31-ét követően került sor, e kölcsönök részletei a 9. megjegyzésben szerepelnek.

A felszámolás alatt álló ESZAK kölcsönei

Ide elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK által az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkének megfelelően a hitelfelvételből nyújtott kölcsönök, valamint három, az Európai Beruházási Bank (EBB) által egy fizetésképtelenné vált adós helyettesítéseként kibocsátott, nem jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tartozik. E hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat végső lejáratukig (2017 és 2019) tartják, a kapcsolódó hitelfelvétel szolgáltatásainak fedezése érdekében. A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak, valamint a prémiumfizetési év értékcsökkenésének és a felmerült, a tényleges kamatláb módszernek megfelelően számított kezdeti ügyleti költségnek.

2.5. HOSSZÚ LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
Előfinanszírozás (lásd a 2.5.1. megjegyzést)	40 298	39 750
Előfinanszírozott kiadás (lásd a 2.5.2. megjegyzést)	3 820	1 794
Hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek összesen	44 118	41 544

2.5.1. Előfinanszírozás

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapnál rövidebb esedékességű visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként tartják nyilván, azaz a forgóeszközök között, az egyenleg hosszú távú.

Összes előfinanszírozás

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Hosszú lejáratú előfinanszírozás (lásd az alábbiakban)	40 298	39 750
Rövid lejáratú előfinanszírozás (lásd a 2.9. megjegyzést)	9 123	9 077
Összes előfinanszírozás	49 421	48 827

Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák:

Ezek az Európai Bizottság által a kedvezményezettektől bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: nominális és tényleges. A nominális érték esetében a garanciát kiváltó esemény a garancia létezéséhez kötődik. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés, illetve az azt követő elszámolások. 2010. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott biztosítékok nominális értéke 1 227 millió EUR, szemben az 1 059 millió EUR tényleges értékkel (2009: 936 millió EUR és 724 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan biztosítja a résztvevői garanciaalap – a 2010-ben kifizetett előfinanszírozás teljes összege 3,2 milliárd EUR volt (2009:2,7 milliárd EUR). Ezen kölcsönösségi eszköz célja a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram közvetett tevékenységeinek végrehajtása során az Uniónál és a résztvevőknél felmerült pénzügyi kockázatok fedezése; az alap tőkéje és kamatai teljesítési biztosítékot jelentenek. A támogatások (a Bizottság nyilvántartása szempontjából előfinanszírozás) formáját öltő közvetett tevékenységek résztvevői a teljes uniós hozzájárulás 5 %-ával járulnak hozzá a garanciaalap tőkéjéhez a tevékenység időtartama alatt. Ilyen értelemben a résztvevők a résztvevői garanciaalap tulajdonosai, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke. A közvetett tevékenység végén a résztvevők teljes mértékben visszakapják az alap tőkéjéhez való hozzájárulásukat, kivéve ha a kedvezményezettek fizetésképtelensége miatt a résztvevői garanciaalapnál veszteség merül fel – ebben az esetben a résztvevők hozzájárulásuk legalább 80 %-át kapják vissza. A résztvevői garanciaalap így a Bizottság és a résztvevők pénzügyi érdekét egyaránt biztosítja. 2010. december 31-én a résztvevők hozzájárulása a résztvevői garanciaalaphoz összesen 866 millió EUR volt (2009: 561 millió EUR) – lásd a 11. megjegyzést is.

Hosszú lejáratú előfinanszírozás

millió EUR
Irányítás típusa	2010.12.31.	2009.12.31.
Közvetlen centralizált irányítás	1 695	1 148
Közvetett centralizált irányítás	620	486
Decentralizált irányítás	441	347
Megosztott irányítás	37 055	37 199
Közös irányítás	487	568
Más intézmények és ügynökségek által végrehajtott	0	2
Összesen	40 298	39 750

A 2007–2013 közötti programozási időszakra a hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek közül a legjelentősebbek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódnak: a regionális fejlesztési alap (ERFA), a szociális alap (ESZA), a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap (EMVA), a Kohéziós Alap és a halászati alap. Mivel e projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra.

2.5.2. Előfinanszírozott kiadás

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
Finanszírozási eszközök	3 820	1 794
Összesen	3 820	1 794

A 2007–2013 közötti kohéziós és vidékfejlesztési programok keretében kifizetéseket lehet teljesíteni az uniós költségvetésből a tagállamok számára, hogy hozzájáruljanak a tagállamok által létrehozott és a felelősségük alatt álló finanszírozási eszközökhöz (amelyek ölthetik kölcsön, garancia vagy tőkebefektetések formáját). Az alap-jogiaktusok azonban nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy e pénzösszegek felhasználásáról rendszeresen jelentéseket nyújtsanak be a Bizottsághoz. Míg ezeket a kifizetéseket 2010-ig és 2010-ben is eredetileg kiadásként könyvelték le a Bizottság számviteli rendszerében, nem minden összeget használtak fel az eszköz keretében. Ezért megfelelőbb ezeket eszközként feltüntetni a mérlegben (előfinanszírozott kiadás).

Azt is meg kell jegyezni, hogy ezen összegek felhasználását – az összegek rendeltetése miatt – nem lehet csupán az olyan alapvető információs források vizsgálatával meghatározni, mint az eszköz kimutatásai, mivel például a garanciaként felhasznált összegeket az eszköz bankszámláin zárolják, míg az eszköznek visszatérített kölcsönök rendelkezésre állnak új kölcsönökhöz. Mivel a tagállamok nem kötelesek kifejezetten e pénzösszegekről jelentést tenni, és mivel a Bizottság számára nem lenne költséghatékony, hogy maga gyűjtse össze ezeket az információkat, ezért becsléseket kellett végezni annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatásokban megfelelően fel legyen tüntetve ezen összegek programozási időszak alatt történt felhasználása. A rendelkezésre álló legmegbízhatóbb módszer – ami egyben az alkalmazott megközelítés is – az, hogy a kiadásokat a programozási időszak folyamán lineárisan számolják el a gazdasági eredménykimutatásban, 2015.12.31-ig, amely az az utolsó időpont, amikor az ilyen kiadás megengedhető.

E célkitűzés megvalósítása érdekében a Bizottság 2011 elején bekérte a szükséges információkat a tagállamoktól, hogy a felhasználatlan összegeket megbecsülje, majd megjelenítse a mérlegben 2010. december 31-én. Ez a teljes összeg egyrészt a tagállamok által 2011 folyamán várhatóan felhasználandó összegekből (2.9.2. megjegyzés), másrészt a 2011-et követően felhasználandó összegekből áll (amelyek a fenti táblázatban szerepelnek).

Az uniós számviteli szabályoknak és a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlatnak megfelelően, mivel a fentiek változást jelentenek a számviteli politikában és a szóban forgó összegek lényegesek, ebben a pénzügyi kimutatásban újra megállapítják a 2009. évi mérleget, hogy össze lehessen hasonlítani azokat a számadatokat, amelyek bemutatják, milyen lett volna a helyzet, ha a múlt évben is ezt a számviteli módszert követték volna. A 2008-ra gyakorolt becsült hatás csupán 18 millió EUR, ezért ezt az összeget a 2009. évi kumulált hiánnyal szemben számolták el és nem állapították meg újra a 2009. évi nyitó egyenleget. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy milyen hatást gyakorolt ez az újramegállapítás a 2009. évi eredeti mérlegre.

	Eredetileg bemutatott 2009. évi mérleg	A számviteli politika változása	Újra megállapított 2009. évi mérleg
Hosszú lejáratú előfinanszírozás
Előfinanszírozás	39 750	—	39 750
Előfinanszírozott kiadás	—	1 794	1 794
	39 750	1 794	41 544
Rövid lejáratú előfinanszírozás
Előfinanszírozás	9 077	—	9 077
Előfinanszírozott kiadás	—	359	359
	9 077	359	9 436
Rövid lejáratú követelések
Aktív időbeli elhatárolások	3 912	295	4 207
Eszközök összesen	100 859	2 448	103 307
Kötelezettségek összesen	(145 585)	—	(145 585)
Nettó eszközérték	(44 726)	2 448	(42 278)
Kumulált eredmény és tartalékok
Tartalékok	3 323	—	3 323
Kumulált hiány	(52 506)	18	(52 488)
Folyó évi eredmény	4 457	2 430	6 887
	(44 726)	2 448	(42 278)

2.6. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Tagállamok	14	26
ESZAK személyzeti kölcsönök	9	10
Garanciák és betétek	14	17
Egyéb	3	2
Összesen	40	55

A tagállamoktól esedékes összegek sor a felszámolás alatt álló ESZAK-nak a korábbi csatlakozásra váró országokkal szembeni követeléseit tartalmazza. Az összes hosszú lejáratú követelésből 14 millió EUR (2009: 26 millió EUR) ellenszolgáltatás nélküli műveletekhez kapcsolódik.

FORGÓESZKÖZÖK

2.7. KÉSZLETEK

millió EUR
Leírás	2010.12.31.	2009.12.31.
Tudományos anyagok	71	62
Egyéb	20	15
Összesen	91	77

2.8. RÖVID LEJÁRATÚ BEFEKTETÉSEK

Rövid lejáratú értékesíthető eszközök

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 283	1 483
Kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus	419	244
A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz	111	61
BUFI-befektetések	515	0
Egyéb	3	3
Összesen	2 331	1 791

A rövid lejáratú befektetések olyan értékesíthető pénzügyi eszközökből állnak, amelyeket befektetési hozamukért vagy megtérülésükért vásároltak, illetve bizonyos eszközstruktúra kialakítása érdekében vagy másodlagos likviditási forrásként tartanak, és ezért likviditási szükséglet kielégítése érdekében, vagy a kamatlábak változása miatt értékesítésre kerülhetnek.

A felszámolás alatt álló ESZAK összegei esetében minden értékesíthető befektetés változó kamatozású, euróban denominált és aktív piacokon jegyzett kötvény. A (valós értéken kifejezett) hitelviszonyt megtestesítő azon értékpapírok összege, amelyek végső lejáratára 2011-ben kerül sor, 2010. december 31-én 294 millió EUR-t tesz ki (2009: 242 millió EUR).

Jóllehet a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus és a TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz vonatkozásában (lásd az 5.1.2. megjegyzést is) egyaránt sor került műveletekre, az előző évhez képest bekövetkezett jelentős emelkedés főként annak tulajdonítható, hogy az átmenetileg beszedett pénzbírságokat a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által kezelt, speciálisan létrehozott alapba (BUFI) fektették be. Ezeket az összegeket az előző években külön bankszámlákon tartották volna– lásd a 2.11. megjegyzést (korlátozott felhasználású pénzeszközök).

2.9. RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
Előfinanszírozás (lásd a 2.9.1. megjegyzést)	9 123	9 077
Előfinanszírozott kiadás (lásd a 2.9.2. megjegyzést)	955	359
Rövid lejáratú előfinanszírozási összegek összesen	10 078	9 436

2.9.1. Előfinanszírozás

millió EUR
Irányítás típusa	2010.12.31.	2009.12.31.
Közvetlen centralizált irányítás	3 038	2 924
Közvetett centralizált irányítás	2 368	1 990
Decentralizált irányítás	536	700
Megosztott irányítás	2 177	2 550
Közös irányítás	894	832
Más intézmények és ügynökségek által végrehajtott	110	81
Összesen	9 123	9 077

A megosztott irányítás alá tartozó rövid lejáratú előfinanszírozás csökkenése a Szolidaritási Alap megszüntetéséből adódik. Noha 2010-ben is fizettek ki előfinanszírozási részleteket új projektekre (a 2007–2013 közötti időszakhoz kapcsolódó programokra), ezeket a hosszú lejáratú eszközöknél szerepeltették, amint azt a 2.5. megjegyzés részletezi. A közvetett és közvetlen centralizált irányítás alatt álló rövid lejáratú előfinanszírozás emelkedése a megnövekedett tevékenységeknek tudható be, főként a kutatás-fejlesztés területein.

2.9.2. Előfinanszírozott kiadás

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
Finanszírozási eszközök	955	359
Összesen	955	359

A 2.5.2. megjegyzésben leírtaknak megfelelően, ezek az összegek a 2007–2013 közötti kohéziós és vidékfejlesztési programok keretében a tagállamok felé teljesített kifizetésekhez kapcsolódnak, hogy finanszírozási eszközöket hozzanak létre, illetve azokhoz hozzájáruljanak, azonban az év végéig még nem kerültek felhasználásra az eszköz keretében. A fenti összegeket várhatóan 2011 folyamán felhasználják.

2.10. RÖVID LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
Kölcsönök és lekötött betétek	2 170	216
Folyó követelések	6 786	4 519
Egyéb követelések	20	16
Aktív időbeli elhatárolások	4 525	4 207
Összesen	13 501	8 958

Az összes becsült rövid lejáratú követelés 11 009 millió EUR-t foglal magában (2009: 8 415 millió EUR) ellenszolgáltatás nélküli kapcsolatos műveletekhez kapcsolódóan.

2.10.1. Kölcsönök és lekötött betétek

Ezen összegek elsősorban 2 004 millió EUR összegű fizetésimérleg-hiteleket érintenek, amelyeknek a fennmaradó végső lejárata a mérlegfordulónap után kevesebb mint 12 hónap (lásd a fenti 2.4. pontot). E megnevezés alatt lekötött betétek is szerepelnek 166 millió EUR összegben, elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK-hoz kapcsolódóan.

2.10.2. Folyó követelések

millió EUR
Számlacsoport	2010.12.31-én			2009.12.31-én
Számlacsoport	Bruttó összeg	Leírás	Nettó érték	Bruttó összeg	Leírás	Nettó érték
Vevők	207	(79)	128	277	(76)	201
Pénzbírságok	4 584	(406)	4 178	3 370	(133)	3 237
Tagállamok	4 011	(1 625)	2 386	2 198	(1 191)	1 007
Egyéb	96	(2)	94	76	(2)	74
Összesen	8 898	(2 112)	6 786	5 921	(1 402)	4 519

Vevők

Ide azok a beszedési utalványok tartoznak, amelyeket 2010. december 31-ével behajtandó és a mérleg eszközoldalán más megnevezés alatt még nem szereplő megállapított kintlévőségként könyveltek le.

Pénzbírságok

Ez a Bizottság által kirótt pénzbírságokhoz kapcsolódóan beszedendő összegekre vonatkozik. A leírások előző évhez viszonyított növekedésének elsődleges oka a 2010. december 31. előtt meghozott pénzbírságok csökkenése 2011 folyamán. Ezenfelül a leírás figyelembe veszi azt, hogy a pénzügyi és gazdasági válsággal összefüggésben néhány új pénzbírságot nem lehetett ideiglenes kifizetésekkel vagy bankgaranciával fedezni. Az e követelések tekintetében 2010. december 31-én még fennálló pénzbírságokra vonatkozóan összesen 2 585 millió EUR (2009: 2 952 millió EUR) összegű garancia érkezett. Meg kell jegyezni, hogy a fenti összegekből 1 771 millió EUR kifizetése 2010. december 31. után volt esedékes.

Tagállamokkal szembeni követelések

Az EMGA-ra és vidékfejlesztésre vonatkozó követelések

Ide főként az EMGA kedvezményezettjeivel szembeni, a tagállamok által 2010. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2010. december 31-én fennálló követelések tartoznak – levonva a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére visszatartható 20 %-ot. Az említett bejelentés időpontját követően 2010. december 31-ig még felmerült követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek behajtása nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeni behajtásáról. Azt is meg kell jegyezni, hogy a leírási módszert 2010-ben kiigazították, amely a bevételekre és a kiadásokra is hatással volt, a nettó összegre viszont nincs hatása – lásd a 3.2.3. megjegyzést. Az új módszer alapján a követeléseket névleges értéken könyvelik le és az értékcsökkenés statisztikai elemzésen alapul (behajtási ráta).

Saját forrásokra vonatkozó követelések

Meg kell említeni, hogy a tagállamok beszedési költségeik fedezésére visszatarthatják a tradicionális saját források 25 %-át, a fenti adatokból így ez már levonásra került. A tagállamok által küldött becslésekre alapozva 811 millió EUR-s leírás került levonásra a tagállamokkal szembeni követelésekből. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság lemond e kiigazított értékkel fedezett összegek behajtásáról.

Egyéb követelések a tagállamokkal szemben

A tagállamokkal szembeni egyéb követelések tartalmaznak 30 millió EUR visszafizettetendő kiadást, valamint 199 millió EUR EMGA-előlegfizetést (2009-ben 72 millió EUR, illetve 8 millió EUR).

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Az EMGA-ra és vidékfejlesztésre vonatkozó követelések
EMGA	1 130	627
TRDI	19	—
SAPARD	146	—
Leírás	(814)	(350)
Összesen	481	277
Befizetett, a tagállamoktól behajtandó héa	46	38
Saját források részletezése
Az A-számlán megállapítva	81	89
Az elkülönített számlán megállapítva	1 285	1 260
Leírás	(811)	(841)
Egyéb	391	25
Összesen	946	533
Egyéb követelések a tagállamokkal szemben	913	159
Összesen	2 386	1 007

2.10.3. Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31. (újra megállapított)
Elhatárolt bevételek	3 445	3 655
Aktív időbeli elhatárolások jövőbeni kötelezettségekre	1 061	525
Egyéb	19	27
Összesen	4 525	4 207

Az e megnevezésben szereplő fő összeg elhatárolt bevétel.

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Saját források	2 657	2 209
Mezőgazdasági címzett bevételek november-december	72	940
EMGA: korrekciót eredményező végre nem hajtott megfelelőségi határozatok	520	0
Kohéziós Alap, Regionális és Vidékfejlesztési Alap: pénzügyi korrekciók	43	404
Egyéb elhatárolt bevételek	153	102
Elhatárolt bevétel összesen	3 445	3 655

Az elhatárolt bevételekhez sorolt egyéb összegek közé elsősorban a késedelmi kamatbevétel, az elhatárolt banki kamatok, valamint az előfinanszírozás összegeinek elhatárolt kamata tartozik.

A jövőbeni kötelezettségekre képzett aktív időbeli elhatárolásként feltüntetetett legjelentősebb összegek olyan forrásokhoz kapcsolódnak, amelyeket a tagállamok finanszírozási eszközökbe csoportosítottak át és amelyeket év végén még nem jelentettek be vagy a Bizottság még nem térítette vissza. Ez 2010. december 31-én 858 millió EUR-t tett ki (2009: 295 millió EUR).. Meg kell jegyezni, hogy a 2009-re vonatkozó összeget újra megállapították – részletesebben lásd a 2.5.2. megjegyzésben. Ugyancsak itt szerepel összesen 182 millió EUR jövőbeni kötelezettségekre képzett aktív időbeli elhatárolás, ezek között a főbb összegek a következők: a harmadik országokkal kötött kétoldalú halászati megállapodások keretében fizetett 50 millió EUR, 41 millió EUR az európai iskolára, valamint 44 millió EUR irodabérleti díj..

2.11. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Korlátlan felhasználású pénzeszköz:
A kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák	10 123	10 958
Folyószámlák	1 150	1 967
Előlegszámlák	39	42
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)	1	9
Rövid lejáratú betétek és egyéb pénzeszköz egyenértékesek	1 670	1 486
Összesen	12 983	14 462
Korlátozott felhasználású pénzeszközök	9 080	8 910
Összesen	22 063	23 372

2.11.1. Korlátlan felhasználású pénzeszközök

A korlátlan felhasználású pénzeszközök magukban foglalják az EU valamennyi, tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett számláin, valamint a folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit.

A rövid lejáratú betétként feltüntetett összegek elsősorban olyan összegekhez kapcsolódnak, amelyeket az EU nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes programok végrehajtása céljából. Év végéig 131 millió EUR-t kötöttek le, amelyet a többi fél még nem hívott le.

2.11.2. Korlátozott felhasználású pénzeszközök

A korlátozott felhasználású pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.12. MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Nyugdíjak – személyzet	32 801	33 316
Nyugdíjak – egyéb	840	663
Közös betegségbiztosítási rendszer	3 531	3 263
Összesen	37 172	37 242

2.12.1. Nyugdíjak – személyzet

A személyzeti nyugdíjrendszer (PSEO) keretében fizetendő ellátásokat – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – az uniós költségvetés finanszírozza. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok az e kiadások finanszírozásához megállapított kulcsok alapján biztosítják az ellátások kifizetését. Ezenfelül a tisztviselők a rendszer hosszú távú finanszírozásához egyharmad részben járulnak hozzá kötelező járulék formájában.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2010. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25. standardban meghatározott módszertannal (és ezért a 12. uniós számviteli szabállyal) összhangban került végrehajtásra. Az e kötelezettség kiszámításához használt módszer a kivetített jóváírási egység módszere („projected unit credit” módszer). Az értékelés során a következő alapvető biztosításmatematikai feltételezéseket veszik alapul:

Biztosításmatematikai feltételezések	2010.12.31.	2009.12.31.
Nominális diszkontráta (%)	4,6 %	4,5 %
Várható inflációs ráta	2,1 %	2,5 %
Reáldiszkontráta	2,4 %	2,0 %
Házasság valószínűsége: Férfi/nő	84 %/38 %	84 %/38 %
Általános bérnövekedés/nyugdíj-újraértékelés	0 %	0 %
A nemzetközi köztisztviselők 2008-as élettartamtáblája	Igen	Igen

A kötelezettségek a korábban meghatározott jogokat az alábbi személyekre fedik le:

1.	A rendszerben részt vevő valamennyi intézménynél és hivatalnál 2010.12.31-én aktív foglalkoztatásban lévő személyzet;

2.	Késleltetett helyzetben lévő személyzet, azaz akik átmeneti jelleggel vagy véglegesen elhagyták az intézményeket, nyugdíjjogaikat az európai tisztviselők nyugdíjrendszerében hagyva (és legalább 10 év szolgálati időt felhalmoztak);

3.	Öregségi nyugdíjban részesülő korábbi tisztviselők és egyéb alkalmazottak;

4.	Rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi tisztviselők és egyéb alkalmazottak;

5.	Rokkantsági járadékban részesülő korábbi tisztviselők és egyéb alkalmazottak;

6.	A túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülők (özvegyek, árvák, eltartottak).

A főbb pontok a következők (a főbb változásokat lásd az alábbi táblázatban):

—

2010. december 31-én a bruttó biztosításmatematikai kötelezettséget 36 639 millió EUR-ra értékelték (2009: 37 215 millió EUR). Ehhez a korrekciós együtthatók alkalmazásának hatásaként hozzáadódik 1 063 millió EUR (2009: 1 079 millió EUR). A nettó kötelezettségek kiszámításához a bruttó kötelezettségekből levonják a kedvezményezettek által fizetendő adókat, és az így kapott összeget a mérlegben szerepeltetik (mivel a nyugdíjkifizetéseknél adólevonást érvényesítenek, amelyet a nyugdíjfolyósítás évében az Unió bevételei között tartanak nyilván). Így a nettó kötelezettséget (bruttó kötelezettség mínusz adók) 2010. december 31-én32 801 millió EUR-ra becsülték.

—	A személyzeti nyugdíjrendszer tagjainak száma 1 578 fővel növekedett.

2.12.2. Nyugdíjak – egyéb

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.12.3. Közös betegségbiztosítási rendszer

Értékelés készült azon becsült kötelezettségekre vonatkozóan is, amelyet az Unió a nyugdíjas személyzettel kapcsolatban a közös betegségbiztosítási rendszerbe fizetendő hozzájárulásokkal összefüggésben visel. E bruttó kötelezettségek értéke az értékelés alapján 3 791 millió EUR. A nettó összeget úgy kapták meg, hogy e bruttó kötelezettségből levonták a programeszközök 260 millió EUR-s összegét. A számításnál használt diszkont kamatláb és általános bérnövekedés megegyezik a személyzeti nyugdíjak értékelésénél használtakkal.

Változások a bruttó munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben

millió EUR
	Személyzettel szemben fennálló nyugdíjkötelezettségek	Betegségbiztosítás
Bruttó kötelezettségek 2009. december 31-én	37 215	3 535
Szolgálati/normál költség	1 331	188
Kamatköltség	1 709	169
Kifizetett juttatások	(1 131)	(95)
Biztosításmatematikai nyereség	(2 566)	(6)
Változás az új belépők miatt	81	—
Bruttó kötelezettségek 2010. december 31-én	36 639	3 791

2.13. HOSSZÚ LEJÁRATÚ CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2009.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt összegek	Felhasznált összegek	Átsorolás a rövid lejáratúak közé	A becslés változása	Összeg 2010.12.31-én
Jogi ügyek	413	30	(136)	(1)	0	0	306
Nukleáris létesítmények leszerelése	908	0	0	(3)	(21)	21	905
Pénzügyi	76	38	0	0	(30)	2	86
Egyéb	72	18	(9)	(55)	(6)	0	20
Összesen	1 469	86	(145)	(59)	(57)	23	1 317

Jogi ügyek

Ez a tétel a 2011 után a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg fizetendő összegek becslése. Ennek legnagyobb része – 300 millió EUR – az EMGA pénzügyi korrekcióival kapcsolatos, 2010. december 31-én függőben lévő bírósági ügyeket, valamint a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozó egyéb bírósági ügyeket érinti.

Nukleáris létesítmények leszerelése

2008-ban egy független szakértőkből álló konzorcium felülvizsgálta a JRC nukleáris létesítményeinek leállításához és a hulladékgazdálkodási programhoz kapcsolódó becsült költségekről készült 2003. évi tanulmányát. A pénzügyi kimutatásban feltüntetendő céltartalék alapját az 1 222 millió EUR-s (korábban 1 145 millió EUR-s) felülvizsgált becslésük jelenti. Az uniós számviteli szabályokkal összhangban ezt a céltartalékot indexálták az infláció miatt, majd (a kamatmentes euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2010. december 31-én ez összesen 926 millió EUR-s céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2011-ben, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (21 millió EUR, illetve 905 millió EUR). Tekintettel a program becsült időtartamára (mintegy 20 év), hangsúlyozni kell, hogy e becsléssel kapcsolatban fennáll bizonyos fokú bizonytalanság, és a végleges költség különbözhet a jelenleg beállított összegektől.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek olyan céltartalékok, amelyek az 1998. és a 2001. évi kkv-garanciakeretből, valamint a CIP 2007. évi kkv–garanciakeretéből nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket tartalmazzák, amelyeket az Európai Beruházási Alap (EBA) saját nevében, de a Bizottság megbízásából és kockázatára bocsát ki. A lehívott és a le nem hívott garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázat azonban értékhatárhoz kötött. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat (az euro-swap éves ráta alkalmazásával) nettó jelenértékükre diszkontálják.

Egyéb céltartalékok

A tétel legnagyobb elemét az Unió által az állat-egészségügyi sürgősségi alap keretében egyes állatbetegség-járványok esetén a különböző tagállamoknak fizetendő hozzájárulások becslése adja, és összesen 12 millió EUR-t tesz ki (2009: 60 millió EUR), amely a várhatóan 2011-ben (10 millió EUR), illetve azután (2 millió EUR) felhasználásra kerülő összegekre oszlik.

2.14. HOSSZÚ LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	MFA	Euratom-kölcsönök	BOP	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2009.12.31-én	587	484	9 303	225	10 599
Új hitelfelvételek	—	—	2 850	—	2 850
Visszafizetések	(84)	(17)	—	—	(101)
Árfolyam-különbözet	—	2	—	6	8
A könyv szerinti érték változásai	—	—	93	—	93
Összesen 2010.12.31-én	503	469	12 246	231	13 449
1 éven belül esedékes összeg	—	—	2 004	—	2 004
1 éven túl esedékes összeg	503	469	10 242	231	11 445

Ez a megnevezés az Európai Unió egy éven túli lejáratú hitelfelvételeit tartalmazza. A hitelfelvételek magukban foglalják az okiratba foglalt adósságokat is, amelyek 13 211 millió EUR-t tesznek ki (2009: 10 324 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

A tényleges kamatlábak (amelyeket a kamatlábak intervallumaként adnak meg) az alábbiak:

Hitelfelvételek	2010.12.31.	2009.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0,99 %-4,54 %	0,9625 %-4,54 %
Euratom	0,987 %-5,6775 %	0,9031 %-5,6775 %
BOP	2,375 %-3,625 %	3,125 %-3,625 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	0,556 %-9,2714 %	0,346 %-9,2714 %

2.15. EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Pénzügyi lízingkötelezettségek	1 672	1 736
Részletekben kifizetett épületek	382	395
Egyéb	50	47
Összesen	2 104	2 178

Ez a tétel elsősorban az egy éven túl esedékes lízing-kötelezettségeket tartalmazza (lásd a fenti 2.2. megjegyzést). Tartalmazza továbbá a Bizottság által vásárolt egyes olyan épületekhez kapcsolódó összegeket, amelyek vételárát részletekben egyenlítik ki – ezek nem lízingszerződések, mivel a (tulajdon- és rendelkezési) jogok azonnal átszálltak a Bizottságra.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.16. RÖVID TÁVÚ CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2009.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt összegek	Felhasznált összegek	Áthozatal a hosszú lej. céltartalékból	A becslés változása	Összeg 2010.12.31-én
Jogi ügyek	30	7	(7)	(1)	0	0	29
Nukleáris létesítmények leszerelése	22	0	0	(22)	21	0	21
Pénzügyi	128	21	(3)	(38)	30	2	140
Egyéb	33	10	(5)	(20)	6	0	24
Összesen	213	38	(15)	(81)	57	2	214

Ide a céltartalékok egy éven belül esedékessé váló része tartozik.

2.17. RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

E megnevezés a mérlegfordulónap után 12 hónapon belül esedékes hitelfelvételek 2 004 millió EUR-s összegét tartalmazza (2.14. megjegyzés) (2009: 40 millió EUR az MFA-hoz kapcsolódóan).

2.18. „SZÁLLÍTÓI” KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek	78	71
Folyó kötelezettségek	17 615	15 260
Egyéb kötelezettségek	97	133
Passzív időbeli elhatárolások	66 739	78 420
Összesen	84 529	93 884

2.18.1. Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Pénzügyi lízingkötelezettségek	65	59
Egyéb	13	12
Összesen	78	71

2.18.2. Folyó kötelezettségek

millió EUR
Típus	2010.12.31.	2009.12.31.
Tagállamok	17 035	14 903
Szállítók és egyéb	1 292	944
Nem elszámolható összegek becslése	(712)	(587)
Összesen	17 615	15 260

A folyó kötelezettségek közé az Unió által a támogatási tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ha a másik fél tagállam, ennek megfelelően sorolják be. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a beszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési kérelmeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően az elszámolható tételek becsült összegét elhatárolt költségként kell könyvelni (lásd az alábbi 2.18.3. megjegyzést), míg a nem elszámolható tételek továbbra is nyitva maradnak a nem elszámolható összegek becslése számlán. Annak érdekében, hogy ne becsüljék felül az eszközöket és kötelezettségeket, úgy határoztak, hogy a fizetendő nettó összegeket a folyó kötelezettségek alatt szerepeltetik.

Tagállamok

Az itt szereplő összegek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódó, még ki nem fizetett 16 924 millió EUR-nyi (2009: 11 160 millió EUR) költségtérítési kérelemmel kapcsolatosak.

Szállítók és egyéb

E megnevezésben azok a kötelezettségek szerepelnek, amelyek a támogatási és beszerzési eljárások következtében keletkeztek, továbbá a közszervezeteknek és a konszolidálási körön kívüli intézményeknek, beleértve az EFA-nak fizetendő összegek is.

Nem elszámolható összegek becslése

A kötelezettségeket 712 millió EUR-val csökkenti a beérkezett, de még nem ellenőrzött visszatérítési igények azon része, amelyeket nem ítéltek támogathatónak. A legnagyobb összegek a strukturális intézkedésekkel foglalkozó főigazgatóságokat érintik.

2.18.3. Passzív és aktív idöbeli elhatárolások

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Elhatárolt költségek	66 326	76 435
Halasztott bevételek	407	1 976
Egyéb	6	9
Összesen	66 739	78 420

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
EMGA elhatárolt költségek:
Kiadások 2010.10.16. és 2010.12.31. között	33 015	32 087
Közvetlen támogatás	10 703	12 195
Cukoripari szerkezetátalakítás	400	735
Egyéb	(303)	(55)
EMGA összesen:	43 815	44 962
Strukturális intézkedésekhez kapcsolódó elhatárolások:
EMVA és EMOGA-G	10 792	9 076
EHA	116	347
ERFA és innovatív intézkedések	3 337	11 777
Kohéziós Alap	1 557	980
ISPA	74	3
ESZA	2 182	5 411
Strukturális intézkedések összesen:	18 058	27 594
Egyéb elhatárolt költségek:
K+F	1 267	1 687
Egyéb	3 186	2 192
Egyéb összesen:	4 453	3 879
Elhatárolt költségek összesen:	66 326	76 435

A strukturális intézkedések vonatkozásában a kiadások általános csökkenése figyelhető meg, ami annak tulajdonítható, hogy a 2000–2006 közötti programok a záró szakaszban vannak.

A halasztott bevételek jelentős összege 2009. december 31-én annak volt köszönhető, hogy két tagállam hamarabb fizette be a saját források 2010. évi hozzájárulását.

NETTÓ ESZKÖZÖK ÉS TARTALÉKOK

2.19. TARTALÉKOK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Valósérték-tartalék	(61)	69
Egyéb tartalékok:
Garanciaalap	1 746	1 472
Újraértékelési tartalék	57	57
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	1 525	1 511
Egyéb	217	214
Összesen	3 545	3 254
Összesen	3 484	3 323

2.19.1. Valósérték-tartalék

A számviteli szabályokkal összhangban az értékesíthető eszközök valós értékre történő kiigazítása a valósérték-tartalékon keresztül történik. A valósérték-tartalékból 2010-ben 48 millió EUR-s összeget használtak fel, amelyet a gazdasági eredménykimutatásban az értékesíthető eszközökhöz kapcsolódóan számoltak el.

2.19.2. Egyéb tartalékok

Garanciaalap

A garanciaalap működésére vonatkozóan lásd még a 2.3.3. megjegyzést. Ez a tartalék az alap által garantált kinnlévő összeg 9 %-os előirányzott összegét foglalja magában, amelyet eszközként kell tartani.

Újraértékelési tartalék

Az újraértékelési alap az ingatlanok, gépek és berendezések újraértékelését tartalmazza. Az év végi 57 millió EUR-s egyenleg a Bizottság ingatlanainak értékhelyesbítéséhez kapcsolódik, amelyre még az új számviteli szabályokra való áttérés előtt sor került.

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek tartaléka

Az összeg a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában. Ezt a tartalékot az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.20. A TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
	Összeg
A tagállamoktól lehívandó összegek 2009. december 31-én (újra megállapított)	45 601
A 2009-es költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	2 254
A garanciaalap tartalékának változása	273
Egyéb tartalékalap-változások	21
Felszámolás alatt álló ESZAK: a 2009. évi eredmény átcsoportosítása a tartalékokba	14
Az év gazdasági eredménye (többlete)	(17 232)
A tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2010. december 31-én	30 931
Megoszlás:
Munkavállalói juttatások	37 172
Egyéb összegek	(6 241)

Ez az összeg, amelyet nem a tagállamokkal szembeni követelésként sorolnak be, a korábbi évekből származó felhalmozott hiány (48 163 millió EUR) és a 2010. évi gazdasági többlet (17 232 millió EUR) összegével egyenlő. A tagállamoktól lehívandó összegek célja, hogy tükrözze a többéves intézkedéseket finanszírozó, éves költségvetési folyamat tényleges helyzetét. E cél érdekében szándékosan nem vették figyelembe azokat a tartalékokat (3 484 millió EUR), amelyeket saját külön szabályzataiknak és szabályaiknak megfelelően kell felhasználni.

Ez az összeg lényegében a kiadások azon részét tartalmazza, amely 2010. december 31-ig már felmerült az Uniónál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N + 1. évben, az N + 1. év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez kapcsolódnak. A tagállamok felé esedékes összeg a 2010. október 16. és december 31. közötti időszakra 33 milliárd EUR volt. A lehívandó összegek többségét valójában a tagállamok a pénzügyi év végét követő kevesebb mint 12 hónapon belül kifizetik, a következő év költségvetésének részeként.

Lényegében egyedül a Bizottság által a személyzetnek nyújtott munkavállalói juttatási kötelezettségek jelentenek olyan összeget, amelyet hosszabb időszak alatt fizetnek ki, és amelyek finanszírozását a tagállamok éves költségvetési hozzájárulásaiból biztosítják. Az alábbiakban – csupán tájékoztatási céllal – szerepel a jövőbeli munkavállalói juttatások kifizetéseinek becslése:

millió EUR
	Összeg
Rövid táv: 2011-ben fizetendő összegek	1 278
Hosszú táv: 2011 után fizetendő összegek	35 894
Munkavállalói juttatási kötelezettségek összesen 2010.12.31-én	37 172

A múlt évhez viszonyítva 14,7 milliárd EUR-val csökkentek a tagállamoktól lehívandó összegek. E csökkenés főbb okai a következők: 1. a szállítói kötelezettségek 9,4 milliárd EUR-s csökkenése (lásd a 2.18. megjegyzést), 2. a rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek 2 milliárd EUR-s emelkedése (lásd a 2.17. megjegyzést), 3. a hosszú lejáratú előfinanszírozás 2,6 milliárd EUR-s emelkedése, valamint 4. a rövid lejáratú követelések 4,6 milliárd EUR-s emelkedése (lásd a 2.10. megjegyzést).

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell fizetni a tagállamoknak.

3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1. BEVÉTELEK A SAJÁT FORRÁSOKBÓL ÉS A HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL

millió EUR
	Megjegyzés	2010	2009
Bevétel saját forrásokból:	3.1.1
GNI-alapú források		91 178	81 978
Héa-alapú források		12 517	12 795
Tradicionális saját források:
Vámok		16 065	14 002
Cukorilleték		150	130
Tradicionális saját források összesen		16 215	14 132
Költségvetési kiigazítások	3.1.2	2 135	1 399
Harmadik országok hozzájárulásai (beleértve az EFTA-országokat)		283	233
Összesen		122 328	110 537

Az Európai Unió működési bevételeinek fő eleme a saját forrásokból származó bevétel. A kiadások túlnyomó részét így a saját források finanszírozzák, mivel az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán kis részét teszik ki.

3.1.1. Bevétel saját forrásokból

A saját forrásoknak három kategóriája van: tradicionális saját források, héa-alapú források és GNI-alapú források. A tradicionális saját forrásokon belül megkülönböztethetünk cukorilletéket és vámokat. A költségvetési egyensúlyhiány megszüntetésére szolgáló mechanizmus (az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés), valamint Hollandia és Svédország éves GNI-alapú hozzájárulásának bruttó csökkentése is része a saját források rendszerének. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.

A GNI-alapú saját forrásokból származó bevétel 2009-hez képest 9,2 milliárd EUR-val növekedett, ami azt tükrözi, hogy 2010-ben nagyobb összegű kifizetési előirányzatot kellett finanszírozni. A vámokból származó bevétel 2 milliárd EUR-val emelkedett, ennek fő oka a behozatal növekedése.

3.1.2. Költségvetési kiigazítások

A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2009. évi költségvetési többletet (2 254 millió EUR), amelyet a következő évben az Uniónak saját forrásokból fizetendő összegből való levonás révén közvetve térítenek vissza a tagállamoknak – így 2010-re bevételt jelent. Továbbá a saját forrásokról szóló 2007. évi határozat szerint az Egyesült Királyság korrekcióban részesül a költségvetési egyensúlyhiányok tekintetében. Mivel ezt az összeget a többi tagállam finanszírozza, így az nem befolyásolja a költségvetési és a gazdasági eredményt. E megnevezésben azonban szerepel egy 112 millió EUR-s összeg is, ami a költségvetési célokra használt euro-árfolyam és az EMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható (lásd az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (3) bekezdését).

3.2. EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR
	Megjegyzés	2010	2009
Pénzbírságok	3.2.1	3 077	2 648
Mezőgazdasági lefölözések	3.2.2	25	705
Kiadások visszafizettetése:	3.2.3
Közvetlen centralizált irányítás		49	63
Közvetett centralizált irányítás		11	6
Decentralizált irányítás		71	41
Megosztott irányítás		1 776	1 066
Összesen		1 907	1 176
Igazgatási tevékenységből származó bevételek:	3.2.4
Személyzet		1 073	1 010
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek		13	33
Egyéb igazgatási bevételek		121	165
Összesen		1 207	1 208
Egyéb működési bevételek:	3.2.5
Kiigazítások/céltartalékok		157	150
Árfolyamnyereségek		460	618
Egyéb		1 355	1 027
Összesen		1 972	1 795
Összesen		8 188	7 532

3.2.1. Pénzbírságok

E bevételek a Bizottság által a versenypolitikai szabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak. A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró bizottsági határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet.

3.2.2. Mezőgazdasági lefölözések

Ide tartozik a 25 millió EUR-t kitevő tejilleték (2009: 99 millió EUR, valamint a cukorilleték 606 millió EUR értékben). A tejilleték olyan piacirányítási eszköz, amelynek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető. A tejkvóták fokozatos megszüntetése miatt az illetékbevételek folyamatosan csökkennek. A 2008/2009-es mezőgazdasági évtől kezdődően a kvótákat a 2015-ös megszüntetésig évente 1 %-kal növelik.

A cukorilleték a cukorágazat szerkezetátalakítási alapjához kapcsolódik: a cukorágazat reformja csökkentette a cukor belső piaci árát, hogy csökkenjen az uniós ár és a nemzetközi ár közötti különbség. Annak érdekében, hogy a kevésbé versenyképes cukortermelőket a piac elhagyására ösztönözzék, önfinanszírozó szerkezetátalakítási alapot hoztak létre, amelyet a cukortermelőkre kivetett átmeneti adóból származó, címzettnek minősülő bevételből finanszíroznak. Jóllehet a rendszer kifizetései 2012 szeptemberéig folytatódnak, a tagállamok a cukorágazat szerkezetátalakítási alapjához kapcsolódó valamennyi bevételt 2009. december 31-ig már bejelentették, így a 2010. évi bevétel nulla.

3.2.3. Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés egyrészt az ellenőrzések, befejezett auditok vagy támogathatósági elemzések alapján kibocsátott és a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt visszafizetési felszólításokat, illetve a későbbi kifizetések terhére érvényesített levonásokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják, másrészt az EMGA-ból kifizetett összegek kedvezményezettjei számára a tagállamok által kibocsátott visszafizetési felszólításokat. Emellett tartalmazza az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést. Nem tartalmazza azonban az uniós kiadásokkal kapcsolatos összes visszafizettetést, különösképpen nem a jelentős kiadási területnek minősülő strukturális intézkedések területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem támogatható összegekre kifizetett kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az uniós számviteli szabályokkal összhangban az előfinanszírozási összegek visszafizettetése szintén nem bevételként szerepel.

A megosztott irányításhoz kapcsolódó 1 775 millió EUR-s fő összeg a következőkből áll: 1 331 millió EUR az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) részére, 19 millió EUR az átmeneti vidékfejlesztési eszközre (TRDI), 146 millió EUR a SAPARD-ra, valamint 279 millió EUR a strukturális alapok intézkedéseire.

a) Mezőgazdaság: EMGA

Az EMGA-n belül az e megnevezésben éves bevételként rögzített összegek 1 331 millió EUR-t tesznek ki a következő megoszlásban:

—	az év folyamán meghozott megfelelőségi korrekciók 1 032 millió EUR értékben;

—

csalás és szabálytalanságok 299 millió EUR összegben: a tagállamok által bejelentett és az év folyamán visszafizetett visszatérítések 178 millió EUR összegben; plusz 121 millió EUR a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén visszafizetendő kinnlévő összegek növekedéséből (1 130 millió EUR mínusz 382 millió EUR a leírások 2010 végén végrehajtott kiigazítása miatt, mínusz a 2009. év végi 627 millió EUR) – lásd a 2.10.2. megjegyzést is.

b) Strukturális intézkedések

Az e megnevezésben található, strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadások visszafizettetéséből származó összeg 279 millió EUR-t tett ki (2009: 613 millió EUR). Ezen almegnevezés főbb összegei tartalmazzák az előző évben kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólításokat 610 millió EUR összegben, valamint az elhatárolt bevételek év végi növekedését 377 millió EUR összegben.

Visszafizetési felszólításokat csak a következő esetekben bocsátanak ki:

—	a tagállamok által kérvényezett összegekben talált szabálytalan kiadások felfedezését követő formális pénzügyi korrekciós bizottsági határozatok esetében;

—

egy program lezárását követő olyan módosítások során, amelyek az uniós hozzájárulás csökkenéséhez vezetnek olyan esetekben, amikor egy tagállam nem nyújtott be az összes előfinanszírozást és a már teljesített időközi kifizetéseket lefedő, elegendő elszámolható kiadásról szóló bizonylatot; a tagállam egyetértésével az ilyen művelet formális bizottsági határozat nélkül is végrehajtható;

—	a program lezárását követően beszedett összegek visszafizetése során, olyan bírósági eljárás lezárása után, amely a programzárás időpontjában még folyamatban volt.

A strukturális intézkedések keretében kibocsátott egyéb visszafizetési felszólítások az előfinanszírozási összegek visszafizettetésével vannak összefüggésben. Ezen összegek nem bevételként szerepelnek, hanem a mérleg előfinanszírozási megnevezésében számolják el őket.

3.2.4. Igazgatási tevékenységből származó bevételek

Ezek a bevételek a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók – nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.

3.2.5. Egyéb működési bevételek

E címen belül 430 millió EUR (2009: 376 millió EUR) a csatlakozásra váró országoktól kapott összegekhez kapcsolódik. E megnevezés magában foglalja az árfolyamnyereségeket is, kivéve a 3.5. megjegyzésben tárgyalt, pénzügyi tevékenységhez kapcsolódókat. Ezek az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált vagy nem realizált árfolyamnyereségek. Az év során 21 millió EUR-s árfolyamnyereség keletkezett (2009: 185 millió EUR).

3.3. IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR
	2010	2009
Személyzeti kiadások	5 171	4 898
Értékcsökkenés és értékvesztés	384	436
Egyéb igazgatási költségek	3 059	2 799
Összesen	8 614	8 133

Ezek az igazgatási kiadások az Unió tevékenységének részeként merültek fel, és magukban foglalják a személyzeti költségeket, az értékcsökkenési költségeket, valamint az intézmények és ügynökségek működtetésével kapcsolatos egyéb költségeket (például bérleti díjak, karbantartási költségek, készletek, képzések költségei stb.).

3.4. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR
	Megjegyzés	2010	2009 (újra megállapított)
Elsődleges működési kiadások:	3.4.1
Közvetlen centralizált irányítás		10 123	8 744
Közvetett centralizált irányítás		4 045	3 605
Decentralizált irányítás		933	137
Megosztott irányítás		85 432	87 251
Közös irányítás		1 868	1 655
Összesen		102 401	101 392
Egyéb működési kiadások:	3.4.2
Kiigazítások/céltartalékok		68	199
Árfolyamveszteségek		439	432
Egyéb		856	481
Összesen		1 363	1 112
Összesen		103 764	102 504

3.4.1. Elsődleges működési kiadások

Az Európai Unió működési kiadásai a pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A kiadások többsége a megosztott irányítás alá tartozik, tehát feladatok tagállamokhoz való delegálásával jár együtt, és olyan területeket foglal magában, mint az EMGA-kiadások és a különféle strukturális intézkedések révén (a regionális fejlesztési alap, a szociális alap, a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap, a Kohéziós Alap és a halászati alap forrásaiból) finanszírozott fellépések.

A megosztott irányítás terén a 2010-ben bekövetkezett csökkenés fő oka a 2000–2006 közötti időszak programjainak (ESZA) lezárása, valamint az a tény, hogy az EMOGA vonatkozásában a végrehajtás 2010-ben az előző évhez viszonyítva csökkent. E csökkenést a strukturális intézkedések részben ellensúlyozzák a 2007–2013-as programozási időszak vonatkozásában, amelyek lassú nekiindulást követően 2009-ben már normál szintet értek el. A centralizált irányítású kiadások növekedése a kutatás-fejlesztési intézkedéseknek köszönhető.

A 2.5.2. megjegyzésben kifejtettek szerint 2010-ben a Bizottság változtatott számviteli politikáján a kohézió és a vidékfejlesztés terén felmerült bizonyos kiadások vonatkozásában. Mivel a szóban forgó összegek lényegesek, a Bizottságnak számviteli szabályai alapján újra meg kell állapítania a vonatkozó 2009. évi adatokat, hogy össze lehessen hasonlítani azokat a számadatokat, amelyek bemutatják, milyen lett volna a helyzet, ha a múlt évben is ezt a számviteli módszert követték volna. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen hatást gyakorol ez az újramegállapítás a 2009. évi eredeti gazdasági eredményre.

millió EUR
	Eredetileg bemutatott 2009. évi beszámoló	A számviteli politika változása	Újra megállapított 2009. évi beszámoló
Működési bevételek	118 069	—	118 069
Működési kiadások:
Elsődleges működési kiadások:
Megosztott irányítás	(89 681)	2 430	(87 251)
Működési kiadások összesen	(113 067)	2 430	(110 637)
Többlet a működési tevékenységekből	5 002	2 430	7 432
Gazdasági eredmény	4 457	2 430	6 887

3.4.2. Egyéb működési kiadások

Az árfolyamveszteségek – a 3.6. megjegyzésben tárgyalt pénzügyi tevékenységeken keletkezettek kivételével – az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált és nem realizált árfolyamveszteségek.

Az „egyéb” almegnevezésben a bizottsági követeléseken leírt összegek jelentősen emelkedtek – a 2009. évi 26 millió EUR-hoz képest 365 millió EUR-ra. Ez főként a pénzbírságról szóló határozatokhoz kapcsolódó egyedi csökkentéseknek (273 millió EUR), valamint az EMGA és a vidékfejlesztés vonatkozásában összesen 82 millió EUR-t kitevő leírásoknak köszönhető.

Kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségek:

2010-ben a következő költségek szerepeltek kiadásként:

millió EUR
	2010
Kutatási költségek	295
Nem aktivált fejlesztési költségek	157
Kiadásként lekönyvelt	452

3.5. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR
	2010	2009
Osztalékbevételek	1	14
Kamatbevétel:
Előfinanszírozásból	42	59
Késedelmes fizetésekből	382	132
Swapügyletekhez kapcsolódóan	0	2
Értékesíthető eszközökből	100	100
Kölcsönökből	394	265
Pénzeszközökből és pénzeszköz egyenértékesekből	110	158
Egyéb	2	3
Összesen	1 030	719
Egyéb pénzügyi bevételek:
A pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség	11	10
Egyéb	83	76
Összesen	94	86
Jelenérték-kiigazítás	1	10
Árfolyamnyereségek	52	6
Összesen	1 178	835

3.6. PÉNZÜGYI KIADÁSOK

millió EUR
	2010	2009
Kamatkiadások:
Lízing	93	95
Swapügyletekhez kapcsolódóan	0	2
A felvett hitelekhez kapcsolódóan	380	248
Egyéb	23	20
Összesen	496	365
Egyéb pénzügyi kiadások:
Pénzügyi céltartalékok kiigazításai	60	39
Költségvetési eszközök pénzügyi költségei	55	73
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése	5	15
A pénzügyi eszközök értékesítése során realizált veszteség	1	0
Egyéb	42	57
Összesen	163	184
Árfolyamveszteségek	2	45
Összesen	661	594

3.7. RÉSZESEDÉS A KÖZÖS ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK NETTÓ VESZTESÉGÉBŐL

A tőkemódszerrel összhangban az Unió gazdasági eredménykimutatásában szerepel társult vállalkozásainak és közös vállalkozásainak nettó veszteségéből való részesedése (lásd még a 2.3.1. és a 2.3.2. megjegyzést).

3.8. ELLENSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜLI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

Az ellenszolgáltatás nélküli műveletekből 129 597 millió EUR bevételt könyveltek el a gazdasági eredménykimutatásban.

3.9. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS

A szegmensek szerinti jelentés a tevékenységalapú költségvetési struktúra alapján szakpolitikai területek szerinti bontásban részletezi a Bizottságon belüli működési bevételeket és kiadásokat. E szakpolitikai területek három nagyobb megnevezés alá sorolhatók: „Tevékenységek az Európai Unión belül”, „Tevékenységek az Európai Unión kívül”, valamint „Szolgáltatások és egyebek”.

E megnevezések közül a „Tevékenységek az Európai Unión belül” a legnagyobb, ehhez tartoznak ugyanis az Európai Unió szakpolitikai területei. A „Tevékenységek az Európai Unión kívül” megnevezés az Unión kívül folytatott szakpolitikákra – mint például kereskedelem- és támogatáspolitika – vonatkozik. A „Szolgáltatások és egyebek” az uniós intézmények és szervek működéséhez szükséges belső és horizontális tevékenységeket öleli fel.

Megemlítendő, hogy a saját források és a hozzájárulások nem kerülnek megosztásra a különféle tevékenységek között, számításukért, beszedésükért és kezelésükért ugyanis a Bizottság központi szolgálatai felelnek. Itt azért kerülnek bemutatásra, hogy lehetővé váljon a gazdasági eredménykimutatás nettó eredményével való összevetés.

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – ÖSSZEFOGLALÁS

millió EUR
	Tevékenységek az EU-n belül	Tevékenységek az EU-n kívül	Szolgáltatások és egyebek	Felszámolás alatt álló ESZAK	Egyéb intézmények	Konszolidációval kapcsolatos kiszűrések	ÖSSZESEN
Egyéb működési bevételek:
Pénzbírságok	3 077	0	0	0	0	0	3 077
Mezőgazdasági lefölözések	25	0	0	0	0	0	25
Kiadások visszafizettetése	1 849	89	1	0	0	(32)	1 907
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	60	36	912	0	347	(148)	1 207
Egyéb működési bevételek	2 445	10	575	3	1	(1 062)	1 972
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	7 456	135	1 488	3	348	(1 242)	8 188
Igazgatási kiadások:
Személyzeti kiadások	(1 945)	(824)	(1 073)	0	(1 353)	24	(5 171)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(88)	(13)	(119)	0	(164)	0	(384)
Egyéb igazgatási kiadások	(904)	(318)	(902)	0	(1 234)	299	(3 059)
	(2 937)	(1 155)	(2 094)	0	(2 751)	323	(8 614)
Működési kiadások:
Közvetlen centralizált irányítás	(7 115)	(3 597)	(180)	0	0	769	(10 123)
Közvetett centralizált irányítás	(3 821)	(213)	(45)	0	0	34	(4 045)
Decentralizált irányítás	(113)	(820)	0	0	0	0	(933)
Megosztott irányítás	(85 173)	(29)	(230)	0	0	0	(85 432)
Közös irányítás	(382)	(1 486)	0	0	0	0	(1 868)
Egyéb működési kiadások	(947)	(23)	(448)	(59)	(2)	116	(1 363)
	(97 551)	(6 168)	(903)	(59)	(2)	919	(103 764)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(100 488)	(7 323)	(2 997)	(59)	(2 753)	1 242	(112 378)
Nettó működési kiadások	(93 032)	(7 188)	(1 509)	(56)	(2 405)	0	(104 190)
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból							122 328
Többlet a működési tevékenységekből							18 138
Nettó pénzügyi bevétel							517
Változások a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben							(1 003)
Részesedés a társult és közös vállalkozások eredményéből							(420)
A pénzügyi év gazdasági eredménye							17 232

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N BELÜL

millió EUR
	Gazdasági és pénzügyek	Vállalkozás- és iparpolitika	Versenypolitika	Foglalkoztatás	Mezőgazdaság	Közlekedés- és energiapolitika	Környezetvédelem	Kutatás	Információs társadalom
Egyéb működési bevételek:
Pénzbírságok	0	12	3 065	0	0	0	0	0	0
Mezőgazdasági lefölözések	0	0	0	0	25	0	0	0	0
Kiadások visszafizettetése	0	1	0	15	1 603	12	1	32	14
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	0	0	0	0	0	1	1	1	1
Egyéb működési bevételek	4	402	0	39	135	184	39	624	7
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	4	415	3 065	54	1 763	197	41	657	22
Igazgatási kiadások:	(57)	(178)	(82)	(108)	(115)	(268)	(110)	(391)	(125)
Személyzeti kiadások	(51)	(128)	(75)	(82)	(95)	(190)	(80)	(218)	(102)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	0	(8)	0	(0)	0	(11)	(1)	(2)	0
Egyéb igazgatási kiadások	(6)	(42)	(7)	(26)	(20)	(67)	(29)	(171)	(23)
Működési kiadások:	(105)	(650)	(305)	(6 077)	(56 176)	(3 328)	(224)	(3 238)	(1 107)
Közvetlen centralizált irányítás	(105)	(347)	1	(176)	(31)	(1 312)	(207)	(2 436)	(1 179)
Közvetett centralizált irányítás	0	(90)	0	(7)	0	(1 750)	0	(714)	78
Decentralizált irányítás	0	0	0	(24)	0	(5)	0	0	0
Megosztott irányítás	0	0	0	(5 850)	(56 037)	0	0	0	0
Közös irányítás	0	(166)	0	(3)	0	(197)	0	0	0
Egyéb működési kiadások	0	(47)	(306)	(17)	(108)	(64)	(17)	(88)	(6)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(162)	(829)	(387)	(6 185)	(56 291)	(3 596)	(333)	(3 630)	(1 231)
Nettó működési kiadások	(158)	(414)	2 678	(6 131)	(54 528)	(3 399)	(292)	(2 973)	(1 209)
	Közös Kutatóközpont	Halászat	Belső piac	Regionális politika	Adó- és vámpolitika	Oktatás- és kulturális politika	Egészségügyi és fogyasztóvédelmi politika	Jogérvényesülés, szabadság és biztonság	Tevékenységek az EU-n belül összesen
Egyéb működési bevételek:
Pénzbírságok	0	0	0	0	0	0	0	0	3 077
Mezőgazdasági lefölözések	0	0	0	0	0	0	0	0	25
Kiadások visszafizettetése	0	9	0	150	0	9	1	2	1 849
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	38	0	0	0	0	0	9	9	60
Egyéb működési bevételek	77	7	174	1	0	166	337	249	2 445
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	115	16	174	151	0	175	347	260	7 456
Igazgatási kiadások:	(341)	(44)	(162)	(71)	(94)	(195)	(323)	(273)	(2 937)
Személyzeti kiadások	(242)	(35)	(113)	(59)	(38)	(100)	(197)	(140)	(1 945)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(27)	0	(4)	0	(2)	(1)	(24)	(8)	(88)
Egyéb igazgatási költségek	(72)	(9)	(45)	(12)	(54)	(94)	(102)	(125)	(904)
Működési kiadások:	(85)	(523)	(51)	(22 677)	(16)	(1 445)	(615)	(929)	(97 551)
Közvetlen centralizált irányítás	(63)	(254)	(10)	(46)	(16)	(175)	(411)	(348)	(7 115)
Közvetett centralizált irányítás	0	0	0	(8)	0	(1 254)	(76)	0	(3 821)
Decentralizált irányítás	0	0	0	(84)	0	0	0	0	(113)
Megosztott irányítás	0	(267)	0	(22 524)	0	0	0	(495)	(85 173)
Közös irányítás	0	0	0	(15)	0	(1)	0	0	(382)
Egyéb működési kiadások	(22)	(2)	(41)	0	0	(15)	(128)	(86)	(947)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(426)	(567)	(213)	(22 748)	(110)	(1 640)	(938)	(1 202)	(100 488)
Nettó működési kiadások	(311)	(551)	(39)	(22 597)	(110)	(1 465)	(591)	(942)	(93 032)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N KÍVÜL

millió EUR
	Külkapcsolatok	Kereskedelem	Fejlesztés	Bővítés	Humanitárius segítségnyújtás	Tevékenységek az EU-n kívül összesen
Egyéb működési bevételek:
Kiadások visszafizettetése	15	0	10	61	3	89
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	36	0	0	0	0	36
Egyéb működési bevételek	5	0	1	5	(1)	10
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	56	0	11	66	2	135
Igazgatási kiadások:	(862)	(57)	(165)	(44)	(27)	(1 155)
Személyzeti kiadások	(577)	(49)	(144)	(37)	(17)	(824)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(13)	0	0	0	0	(13)
Egyéb igazgatási kiadások	(272)	(8)	(21)	(7)	(10)	(318)
Működési kiadások:	(2 766)	(7)	(1 387)	(1 063)	(945)	(6 168)
Közvetlen centralizált irányítás	(1 722)	(5)	(866)	(531)	(473)	(3 597)
Közvetett centralizált irányítás	(171)	0	(16)	(26)	0	(213)
Decentralizált irányítás	(259)	0	(95)	(466)	0	(820)
Megosztott irányítás	(29)	0	0	0	0	(29)
Közös irányítás	(574)	(2)	(405)	(38)	(467)	(1 486)
Egyéb működési kiadások	(11)	0	(5)	(2)	(5)	(23)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(3 628)	(64)	(1 552)	(1 107)	(972)	(7 323)
Nettó működési kiadások	(3 572)	(64)	(1 541)	(1 041)	(970)	(7 188)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – SZOLGÁLTATÁSOK ÉS EGYEBEK

millió EUR
	Sajtó és tájékoztatás	Csalás Elleni Hivatal	Koordináció	Személyzeti ügyek és igazgatás	Eurostat	Költségvetés	Audit	Nyelvek	Egyéb	Szolgáltatások és egyebek összesen
Egyéb működési bevételek:
Kiadások visszafizettetése	1	0	0	0	0	0	0	0	0	1
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	2	5	0	764	0	51	0	90	0	912
Egyéb működési bevételek	(2)	(1)	8	25	0	37	0	53	455	575
EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	1	4	8	789	0	88	0	143	455	1 488
Igazgatási kiadások:	(108)	(54)	(168)	(1 260)	(85)	(52)	(10)	(403)	46	(2 094)
Személyzeti kiadások	(67)	(38)	(140)	(448)	(62)	(39)	(9)	(316)	46	(1.073)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(2)	(1)	0	(114)	0	0	0	(2)	0	(119)
Egyéb igazgatási kiadások	(39)	(15)	(28)	(698)	(23)	(13)	(1)	(85)	0	(902)
Működési kiadások:	(136)	(17)	(2)	(32)	(37)	(234)	0	(15)	(430)	(903)
Közvetlen centralizált irányítás	(91)	(17)	(1)	(30)	(37)	(4)	0	0	0	(180)
Közvetett centralizált irányítás	(45)	0	0	0	0	0	0	0	0	(45)
Megosztott irányítás	0	0	0	0	0	(230)	0	0	0	(230)
Egyéb működési kiadások	0	0	(1)	(2)	0	0	0	(15)	(430)	(448)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(244)	(71)	(170)	(1 292)	(122)	(286)	(10)	(418)	(384)	(2 997)
Nettó működési kiadások	(243)	(67)	(162)	(503)	(122)	(198)	(10)	(275)	71	(1 509)

4. MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1. A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EU pénzeszköz és pénzeszköz egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a pénzforgalmi adatok szolgálnak.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a befektetési cash flow-kkal kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

A külföldi pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az Európai Unió beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, a külföldi pénznemben lévő összegre az eurónak és a külföldi pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A bemutatott cash-flow kimutatás az adott időszak cash flow-jait mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek magukban foglalják az olyan befektetéseket, mint az EBA, az EBRD és a kockázatitőke-alapok. E tevékenységek célkitűzése tulajdonképpen a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

4.3. BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél az Unió által végrehajtott valódi beruházások bemutatása.

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság mérlegében szereplő pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek tételből 9 080 millió EUR-t nem használhat fel az Unió. Ide azok a kirótt pénzbírságokra befizetett összegek tartoznak, amelyek esetében a másik fél fellebbezett a pénzbírság ellen. Ezeket az összegeket a 2.11. megjegyzés egyértelműen korlátozott felhasználású pénzeszközként határozza meg.

5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési garanciák	301	252
Egyéb garanciák	30	27
Egyéb függő követelések	8	18
Függő követelések összesen	339	297

Teljesítési garanciák előírására annak biztosítása érdekében lehet szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket. Az egyéb függő követelések elsődlegesen a Bizottság épületeihez kapcsolódó lehetséges adóvisszatérítéseket érintik.

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2010.12.31.	2009.12.31.
Nyújtott garanciák	5.1	22 171	19 330
Pénzbírságok – a Bírósághoz benyújtott fellebbezések	5.2	9 627	11 969
EMGA – folyamatban lévő bírósági ítéletek	5.3	1 772	1 945
Jogi és egyéb vitás ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek	5.4	458	416
Egyéb függő kötelezettségek	5.5	4	12
Függő kötelezettségek összesen		34 032	33 672
Valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből finanszíroznak az elkövetkező években.

5.1. ADOTT GARANCIÁK

5.1.1. Az Európai Beruházási Bank (EBB) által a saját forrásaiból nyújtott hitelekre

millió EUR
	Kockázatmegosztással 2010.12.31.	Kockázatmegosztás nélkül 2010.12.31.		Kintlévőségek 2010.12.31. Összesen	Kintlévőségek 2009.12.31.
	Kockázatmegosztással 2010.12.31.	Állami hatóság	Magán- vállalkozás	Kintlévőségek 2010.12.31. Összesen	Kintlévőségek 2009.12.31.
65 %-os garancia	3 625	12 443	2 149	18 217	14 945
70 %-os garancia	87	2 132	62	2 281	2 596
75 %-os garancia	0	635	60	695	850
100 %-os garancia	0	683	106	789	821
Összesen Összesen	3 712	15 893	2 377	21 982	19 212

Az uniós költségvetés az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott, 2010. december 31-én már aláírt hiteleket fedez (ideértve a tagállamoknak csatlakozás előtt nyújtott hiteleket is). Mindazonáltal az uniós garancia a hitel engedélyezett maximális összegének adott százalékára korlátozódik: 65 %, 70 %, 75 % vagy 100 %. Ha a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi. 2010. december 31-én a kintlévőségek 21 982 millió EUR-t tettek ki, ezért tehát az Unió által viselt kockázat is erre az összegre korlátozódik.

Az uniós költségvetés garanciáival fedezett hiteleket az EBB harmadik felektől (államoktól, állami, illetve magán pénzintézetektől) származó garanciákkal is biztosítja; ezekben az esetekben a Bizottság másodlagos kezes. Az uniós költségvetésből nyújtott garancia a „Kockázatmegosztással” oszlopban szereplő garanciák esetében csupán a politikai kockázatra nyújt fedezetet. A többi kockázatot az elsődleges kezes kiesése esetén az EBB fedezi. A „Kockázatmegosztás nélkül” oszlopban szereplő garanciák esetében, amennyiben az elsődleges kezes kiesik, az uniós költségvetés nyújt fedezetet valamennyi kockázatra. Ha az elsődleges kezes állami hatóság, ezek a kockázatok általában a politikai kockázatra korlátozódnak, amennyiben azonban a kezes egy intézmény vagy magánjogi vállalat, az uniós költségvetésnek az esetleges gazdasági kockázatokra is fedezetet kell nyújtania.

5.1.2. Egyéb nyújtott garanciák

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF)	161	94
A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT)	11	6
A MEDA keretében: marokkói garanciák	17	17
Egyéb	0	1
Összesen	189	118

Kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF)

A kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus keretében a Bizottság hozzájárulása az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatát fedezi. A 2007–2013 közötti időszakra összesen legfeljebb 1 milliárd EUR-s bizottsági költségvetést terveznek, amelyből legfeljebb 800 millió EUR az „Együttműködés”, legfeljebb 200 millió EUR pedig a „Kapacitások” egyedi programból származik. Az EBB ugyanekkora összeg nyújtására vállalt kötelezettséget.

2010. december 31-ig a Bizottság 515 millió EUR-val járult hozzá a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmushoz. Az EBB ezt az összeget kötvényekbe (2010. december 31-én 419 millió EUR), lekötött betétekbe (55 millió EUR) és pénzeszköz egyenértékesekbe (33 millió EUR) fektette be. 2010 végéig 2 212 millió EUR-s összegre vonatkozóan írtak alá kölcsönöket, amelyeket így ez a mechanizmus fedez. 2009 folyamán 5 millió EUR-s összegre vonatkozóan nem történt teljesítés, amelyet így a mechanizmusra terheltek. A fent függő kötelezettségként szereplő összegből 2010. december 31-én 161 millió EUR az a maximális becsült veszteség, amely a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában a Bizottságot érintené. Ez a garanciával fedezett teljes összeg 7,3 %-át teszi ki. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT)

A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT) olyan garanciákat bocsát ki, amelyek a TEN-Transport projektek kezdeti éveire jellemző bevételi kockázatokat csökkentik. Sajátossága, hogy a garancia teljes készenléti hitelkeretet biztosít, amely csak olyan esetekben kerül alkalmazásra, amikor a projekt cash-flow-ja nem elegendő az első helyre sorolt adósságok fedezésére. Az eszköz a Bizottság és az EBB közös pénzügyi terméke, amelyhez a TEN-T rendelet 500 millió EUR-t különített el az uniós költségvetésből a 2007–2013 közötti időszakra. Az EBB hozzájárulása szintén 500 millió EUR lesz, azaz az eszköz rendelkezésre álló összeg összesen 1 milliárd EUR.

2010. december 31-ig a Bizottság 155 millió EUR-val járult hozzá a Ten-T projektek hitelgarancia eszközéhez. Az EBB ezt az összeget kötvényekbe (2010. december 31-én 111 millió EUR), lekötött betétekbe (36 millió EUR) és pénzeszközökbe (5 millió EUR) fektette be. 2010 végén 140 millió EUR-s összegre vonatkozóan írtak alá kölcsönöket, amelyeket így ez a garancia fedez. A fent függő kötelezettségként szereplő összegből 2010. december 31-én 11 millió EUR az a maximális becsült veszteség, amely a Ten-T projektek hitelgarancia eszköze keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában a Bizottságot érintené. Ez a garanciával fedezett teljes összeg 7,9 %-át teszi ki. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata az eszközhöz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

A kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus és a Ten-T projektek hitelgarancia eszköze a Bizottság mérlegében rövid lejáratú értékesíthető eszközként (lásd a 2.8. megjegyzést) és pénzeszközként (lásd a 2.11. megjegyzést) szerepel.

Meda

A MEDA-program részeként a Bizottság egy külön alapon keresztül garanciamechanizmust hozott létre, amelyből két marokkói szervezet – a Caisse Centrale de Garantie és a Fonds Dar Ad-Damane – részesül. 2010. december 31-én az alap 27 millió EUR-val rendelkezett, amelyet pénzeszközként és pénzeszköz egyenértékesként tüntettek fel – lásd a 2.11. megjegyzést. A függő kötelezettségként feltüntetett bizottsági garancia a fent említett szervezetek által nyújtott kölcsönökből 17 millió EUR-t fedez.

5.2. PÉNZBÍRSÁGOK

Ezek az összegek a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét ideiglenesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat véglegesítéséig fenntartják. Az ideiglenes kifizetéseken realizált kamatok (561 millió EUR) az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltetessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

5.3. EMGA – FÜGGŐBEN LÉVŐ BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA megfelelőségi határozataihoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ. A valószínűleg fizetendő összegre vonatkozó becslés hosszú lejáratú céltartalékként szerepel a mérlegben – lásd a 2.13. megjegyzést.

5.4. JOGI ÉS EGYÉB VITÁS ÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

5.5. EGYÉB FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

Itt szerepelnek egyéb olyan kisebb függő kötelezettségek, amelyek nem sorolhatók be a fenti megnevezésekbe.

Egyéb jelentős közzétételek

5.6. A MÉG FEL NEM HASZNÁLT ELŐIRÁNYZATOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
A még fel nem használt előirányzatokkal szembeni kötelezettségvállalások	155 642	134 689

A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2010. december 31-én a költségvetés fennálló kötelezettségvállalásainak teljes összege 194 395 millió EUR volt. A fent közzétett összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2010. évi gazdasági eredménykimutatásban.

5.7. JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
Strukturális műveletek	210 638	275 761
A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyv	263	263
Halászati megállapodások	130	249
Galileo program	513	1 517
GMES program	390	556
TEN-T	3 530	4 289
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	3 920	1 325
Összesen	219 384	283 960

Ezek a kötelezettségvállalások azáltal keletkeztek, hogy a Bizottság úgy határozott, olyan összegekre vonatkozóan tesz hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat, amelyek fedezetére még nem voltak kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Ez kapcsolódhat olyan többéves programokhoz, mint a strukturális intézkedések, illetve olyan összegekhez, amelyek jövőbeli kifizetésére az Európai Unió a mérlegfordulónapkor hatályos igazgatási szerződések értelmében kötelezettséget vállalt (például olyan szolgáltatások nyújtása, mint biztonság, takarítás stb., de egyedi projekteket – például építési beruházások – érintő szerződéses kötelezettségvállalások is). Nem minden többéves program tartalmaz az e megnevezés alá sorolandó kötelezettségvállalást: az elkövetkező évek kiadásai a költségvetési hatóság éves határozataitól, vagy az érintett szabályok változásától függnek.

5.7.1. Strukturális intézkedések

Az alábbi táblázat a költségvetési kötelezettségvállalással még nem fedezett jogi kötelezettségvállalásokat és a 2007–2013 közötti pénzügyi keretben előirányzott összegekből még megtehető kötelezettségvállalások maximális összegét veti össze.

millió EUR
	A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret összegei (A)	Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B)	2007-2010 közötti költségvetési kötelezettségvállalások (C)	Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (= B – C)	Maximális kötelezettségvállalás (= A – C)
Kohéziós politikai alapok	347 550	346 475	189 574	156 901	157 976
Természeti erőforrások	100 549	100 549	54 759	45 790	45 790
Előcsatlakozási támogatási eszköz	10 958	7 357	4 086	3 271	6 872
Összesen	459 057	454 381	248 419	205 962	210 638

5.7.2. A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyvek

E kötelezettségvállalások, amelyeket a mediterrán térség tagsággal nem rendelkező országaival kötött pénzügyi jegyzőkönyvek keretében rögzítettek, összege 263 millió EUR. Az itt megjelenő összeg az aláírt jegyzőkönyvekben szereplő teljes összeg és a lekönyvelt költségvetési kötelezettségvállalások különbözete. Ezek a jegyzőkönyvek olyan nemzetközi szerződések, amelyek csak mindkét fél beleegyezésével szüntethetők meg; az erre irányuló erőfeszítések folyamatban vannak.

5.7.3. Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások összege 130 millió EUR, és a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak.

5.7.4. Galileo program

A Galileo egy globális navigációs műholdrendszer (GNSS), amelyet jelenleg épít ki az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA). A Galileo programot most már teljes egészében az uniós költségvetésből finanszírozzák, a programot az EU nevében a Bizottság irányítja. A program első, pályára állítási és tesztelési fázisát (In Orbit Validation, IOV) várhatóan 2012 folyamán fejezik be, ezt követően kerül sor a létrehozott eszközök Bizottságnak történő átadására.

Megjegyzendő, hogy a Bizottság a Galileo program pályára állítási és tesztelési fázisához 2010 végéig 1 178 millió EUR-val járult hozzá, beleszámítva a GJU-ban eszközölt korábbi befektetést. Mivel ez a program jelenleg még mindig a kutatási fázisban tart, az EU számviteli szabályai szerint az elköltött pénzeket ráfordításként számolták el, az immateriális javak értéke nem változott. A Galileo program következő fázisára (teljes műveleti képesség) (2008-tól 2013-ig) a bizottsági hozzájárulás teljes (indikatív) előirányzott összege 2 408 millió EUR.

5.7.5. GMES program

A Bizottság szerződést kötött az ESA-val a 2008–2013 közötti időszakra a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) űrbeli komponensének végrehajtására. Az erre az időszakra vonatkozó teljes indikatív összeg 624 millió EUR. 2010-ben az ESA-nál 166 millió EUR költség merült fel.

5.7.6. TEN-T kötelezettségvállalások

Ez az összeg a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) területén a 2007–2013 közötti időszakra nyújtott támogatásokhoz kapcsolódik. A program a transzeurópai közlekedési hálózatok kifejlesztéséhez meghatározott projektekre vonatkozik az infrastruktúra-, valamint a kutatási és innovációs projektek támogatása érdekében egyaránt, hogy előmozdítsák az új közlekedési infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos új technológiák és innovatív folyamatok integrálását. Az erre a programra vonatkozó teljes indikatív összeg 8 013 millió EUR.

5.7.7. Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

A feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Itt szerepel a Bíróság épületeinek felújítási költségét érintő 83 millió EUR-s, a Tanács építési szerződéseihez kapcsolódó 76 millió EUR-s, valamint a Parlament építési szerződéseihez kapcsolódó 434 millió EUR-s és a Bizottságtól származó 446 millió EUR-s fennálló szerződéses kötelezettség (ez utóbbi elsősorban két jelentős építési projektre vonatkozik Luxembourgban). Itt tüntettek fel továbbá egy 2 654 millió EUR-s jelentős összeget, amely az ITER projekt keretében a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökség (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás) közbeszerzési megállapodásaihoz kapcsolódik.

5.8. MŰKÖDÉSI LÍZING KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
Leírás	A jövőben fizetendő összegek
Leírás	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	350	1 235	749	2 334
IT-anyagok és egyéb felszerelések	12	38	0	50
Összesen	362	1 273	749	2 384

E megnevezésbe tartoznak a működési lízingszerződés keretében bérelt épületek és egyéb felszerelések, amelyek nem teljesítik a mérleg eszközoldalán való szerepeltetés feltételeit. A feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt még kifizetendő kötelezettségvállalásokat mutatják.

A működési lízingek tekintetében 2010-ben 363 millió EUR-t számoltak el költségként a gazdasági eredménykimutatásban.

6. PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK

6.1. BEVEZETÉS

E megjegyzés áttekintést ad a feltárt hibák és szabálytalanságok korrekciójáról, különösen az uniós költségvetés megosztott irányítással végrehajtott részét (tehát a teljes költségvetés mintegy 80 %-át) illetően. A megosztott irányítás keretében a Bizottság a tagállamokra támaszkodik az uniós programok végrehajtása tekintetében, vagyis az uniós hozzájárulást a tagállamoknak, általában egy külön kifizető ügynökségnek fizeti ki, amely ezt követően felel a kedvezményezettek felé teljesített kifizetésekért. Ennek eredményeképpen elsődlegesen a tagállamok felelnek a kedvezményezettek által elkövetett hibák és szabálytalanságok megelőzésért, feltárásáért és korrekciójáért, míg az Európai Bizottság az átfogó felügyeletet biztosítja (tehát ellenőrzi a tagállamok irányítási és kontrollrendszereinek hatékony működését).

6.1.1. Pénzügyi korrekciók

A megosztott irányítás keretében a hibák és szabálytalanságok korrekciójára alkalmazott fő eszköz a pénzügyi korrekció. Az Európai Bizottság azért alkalmaz pénzügyi korrekciót, hogy kizárja az EU által finanszírozott kiadásokból azokat, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek. Pénzügyi korrekció alkalmazására továbbá a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiben talált súlyos hiányosságok feltárását követően is sor kerülhet. E korrekciós mechanizmus végső célja annak biztosítása, hogy a tagállamok által bevallott valamennyi kiadás (vagyis amelynek alapján az uniós hozzájárulást kifizetik) szabályos. A jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólítás csupán egyike a pénzügyi korrekciók végrehajtására alkalmazott eszközöknek.

A pénzügyi korrekció folyamata a következő három fő lépésből áll:

1.	A pénzügyi korrekció összegét jogi és kontradiktórius eljárásokon keresztül megállapítják („folyamatban”);

2.	A pénzügyi korrekció összegét bizonyossággal megállapították és véglegesítették, vagy bizottsági határozat által „kiszabott”, vagy a tagállam által „visszaigazolt” (vagyis elfogadott);

Az összeg „végrehajtott”, a következő eszközök bármelyike révén: a) visszafizetési felszólítás Bizottság általi kibocsátását követően az összeget a tagállam kifizeti a Bizottságnak, vagy a Bizottság beszámítja azt az érintett tagállam javára teljesítendő jövőbeni bizottsági kifizetésekbe; illetve b) a korrekció elfogadását követően, mielőtt a visszafizettetési eljárást tagállami szinten lezárják, a tagállam levonja (visszavonja) ezt az összeget egy a Bizottságnak később benyújtandó kifizetési igényből (visszavonás), vagy a visszafizettetési eljárás tagállami szinten történt lezárását követően az összeget ténylegesen visszafizettetik a kedvezményezettel (visszafizettetés tagállami szinten); a szabálytalan kiadás más elszámolható kiadással való helyettesítését az alkalmazandó szabályozás mindkét esetben (visszavonás a tagállam által egy későbbi kifizetési igényből vagy visszafizettetés tagállami szinten) lehetővé teszi. Az eredményszemléletű elszámolás alapelvei szerint a pénzügyi korrekciók végrehajtásának megállapításához szükséges, hogy az esettől függően a visszafizetési felszólítást vagy a kifizetési kérelmet az engedélyezésre jogosult tisztviselő a számviteli rendszerben validálja. A program lezárásakor azonban, amelyet követően a tagállamok nem használhatják fel újra a forrásokat, a Bizottság a kötelezettségvállalások visszavonása révén hajtja végre a pénzügyi korrekciót.

1. Folyamatban lévő pénzügyi korrekciók:

A folyamatban lévő pénzügyi korrekciók keretében közzétett összeg alapját a Bizottság, valamint a Számvevőszék, illetve az OLAF ellenőrzési eredményei képezik; az érintett tagállamokkal folytatott, folyamatban lévő kontradiktórius eljárások révén az érintett főigazgatóságok ezek mindegyikét nyomon követik. Ez a legjobb óvatos becslésnek tekinthető, amely figyelembe veszi az ellenőrzések nyomon követésének aktuális állását, valamint a 2010. december 31-én kiadott, a végső állásfoglalásról szóló (vagy felfüggesztés előtt kiküldött) leveleket. Ez az összeg minden bizonnyal változni fog a kontradiktórius eljárásokat követően, amelyek során a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy további bizonyítékokat nyújtsanak be állításaik alátámasztására.

2. Kiszabott/visszaigazolt pénzügyi korrekciók:

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap) (2000–2006) helyébe az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) lépett. Pénzügyi korrekciós határozatokat főként a tagállamok által bevallott olyan kiadások ellenőrzésének eredményeképpen hoznak, amelyek a következő záróelszámolási eljárások tárgyát képezik:

—	A Bizottság éves pénzügyi záróelszámolási határozatot fogad el, amellyel a vezetői ellenőrzések és igazolások alapján hivatalosan elfogadja a kifizető ügynökségek éves beszámolóját;

—	A Bizottság többéves megfelelőségi záróelszámolási határozatot fogad el, amely arra vonatkozik, hogy a tagállamok által bevallott kiadások megfelelnek-e az alkalmazandó uniós szabályoknak és rendeleteknek;

—	A Bizottság a kifizetések végrehajtására vonatkozó pénzügyi záróelszámolási határozatot fogad el, amelynek eredményeképpen pénzügyi korrekciót lehet megállapítani olyan kifizetésekre, amelyek nem tartják be a jogi vagy szabályozási határidőket.

A kohéziós politika terén a kiszabott/visszaigazolt pénzügyi korrekciók a Bizottság, a Számvevőszék, illetve az OLAF által lefolytatott uniós ellenőrzések és auditok eredményei.

3. Pénzügyi korrekciók végrehajtása:

Az EMGA esetében a pénzügyi korrekciókat mindig a havonkénti bevallásokban történő levonással hajtják végre. Az EMVA vonatkozásában a tagállamok által, valamint a kiszabott pénzügyi korrekciók eredményeképpen visszafizettetett összegeket újra fel lehet használni.

A kohéziós politika keretében a pénzügyi korrekciók végrehajtása a következőképpen zajlik:

—

A tagállam elfogadja a Bizottság által kért vagy javasolt korrekciót: a tagállam maga hajtja végre a pénzügyi korrekciót azáltal, hogy az összeget levonja egy későbbi kifizetési igényből (lásd a fenti 6.1.1. pont (3) bekezdését a visszavonásokról és visszafizettetésekről). A tagállamok által korrigált valamennyi összeg ezután újra felhasználható más olyan támogatható műveletekre, amelyeknél szabályos kiadások merültek fel. Ezek az esetek nem gyakorolnak hatást a Bizottság számláira, mivel egy adott programhoz nyújtott uniós támogatás nem csökken. Az EU pénzügyi érdekei így védve vannak a szabálytalanságok és csalás ellen.

—

A tagállammal folytatott – a program javára teljesítendő kifizetések felfüggesztésével járó – formális kontradiktórius eljárást követően a tagállam nem ért egyet a Bizottság által kért vagy javasolt korrekcióval,; ebben az esetben a Bizottságnak a tagállammal folytatott hivatalos meghallgatás időpontjától számítva három (a 2007–2013 közötti programok vonatkozásában hat) hónap áll rendelkezésére, hogy formális pénzügyi korrekciós határozatot fogadjon el, valamint a Bizottság visszafizetési felszólítást bocsát ki annak érdekében, hogy a tagállam visszafizesse az adott összeget. Ezek az esetek a pénzügyi korrekció által érintett egyedi operatív programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás nettó csökkentését eredményezik (a tagállam más támogatható műveletekre nem használhatja fel a korrigált összeget).

—	A program lezárásakor, amelyet követően a tagállam nem használhatja fel újra a forrásokat, a pénzügyi korrekció összegét vagy levonják a tagállam által benyújtott végső költségigényből, vagy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalásokat.

6.1.2. Visszafizettetések

Az összegek visszafizettetése csupán egy módja olyan pénzügyi korrekciók végrehajtásának, amelyek a költségvetési hatóság által ezeknek tulajdonított jelentőség miatt külön közzétételt érdemelnek.

A költségvetési rendeletnek megfelelően a visszafizetési felszólítást az engedélyezésre jogosult tisztviselő állapítja meg a jogosulatlanul kifizetett összegekre. A visszafizettetésre ezt követően úgy kerül sor, hogy vagy közvetlen banki átutalással behajtják az adóstól (például a tagállamtól), vagy úgy, hogy beszámítják más olyan összegekbe, amelyekkel a Bizottság tartozik a tagállamnak. A költségvetési rendelet további eljárásokat ír elő a lejárt visszafizetési felszólítások behajtása érdekében, amelyek a Bizottság számviteli tisztviselője által végzett egyedi nyomon követés részét képezik.

A mezőgazdaság területén a tagállamok kötelesek azonosítani a hibákat és szabálytalanságokat, valamint saját szabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően visszafizettetni a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Az EMGA vonatkozásában a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeket – miután a tagállam levont belőle (átlagosan) 20 %-ot – jóváírják a Bizottságnak, amely ezeket bevételként könyveli le a gazdasági eredménykimutatásban. Az EMVA tekintetében a visszafizettetett összegeket a következő kifizetési igény terhére számolják el, mielőtt azt elküldik a Bizottság szolgálatainak, így a megfelelő összeg a program kapcsán újra felhasználható. Ha egy tagállam nem fizetteti vissza az összeget vagy tevékenysége során nem jár el gondosan, a Bizottság úgy határozhat, hogy beavatkozik és az érintett tagállamra pénzügyi korrekciót ír elő.

A kohéziós politika terén elsődlegesen a tagállamok (és nem a Bizottság) felelősek a jogosulatlanul kifizetett összegek kedvezményezettekkel történő visszafizettetéséért, amely összegeket adott esetben késedelmi kamattal növelik. A tagállamok által visszafizettetett összegek a Bizottság által előírt pénzügyi korrekciókon felül kiegészítő információként szerepelnek ebben a megjegyzésben. A 2007–2013-as időszakra vonatkozóan a tagállamok jogilag kötelesek egyértelmű és strukturált adatokat szolgáltatni a Bizottságnak a társfinanszírozásból visszavont összegekről, mielőtt a tagállami visszafizettetési eljárás lezárul és az összegeket tagállami szinten eredményesen visszafizettették a kedvezményezettekkel.

6.1.3. A kifizetések felfüggesztése és megszakítása

Az ágazati jogszabályoknak megfelelően a Bizottság:

—

a 2007–2013-as időszak programjaira vonatkozóan legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetési határidőt, amennyiben:

a)	az érintett tagállam irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók,

b)	a Bizottság szolgálatainak további vizsgálatokat kell elvégezniük olyan információk alapján, melyek szerint valamely igazolt kiadáskimutatásban szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik.

—

mind a 2000–2006-os, mind a 2007–2013-as időszak programjaira vonatkozóan részben vagy egészben felfüggesztheti a tagállam javára teljesítendő időközi kifizetést a következő három esetben:

a)	a program irányítási és kontrollrendszereiben súlyos hiányosságok tapasztalhatók, vagy

b)	egy igazolt kiadáskimutatásban szereplő kiadás nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik, vagy

c)	a tagállam súlyosan megsértette irányítási és ellenőrzési kötelezettségeit.

Amennyiben a tagállam nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság pénzügyi korrekciót írhat elő.

6.1.4. Egyéb irányítási típusok

Az uniós költségvetés közvetlen irányítással végrehajtott részét illetően az alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek nem megfelelő kiadások vagy a Bizottság által megállapított visszafizetési felszólítás tárgyát képezik, vagy ezeket a későbbi költségelszámolásból levonják. Amennyiben a levonást közvetlenül a kedvezményezett teszi meg a költségelszámolásban, az információ nem rögzíthető a Bizottság számviteli rendszerében. A decentralizált vagy közvetlen centralizált irányítási mód keretében jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése a tagállamok, harmadik országok, illetve ügynökségek feladata. A közös irányítási mód olyan korrekciós eszközöket is alkalmaz, amelyeket a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban határoznak meg.

Megjegyzés: Minden adat millió EUR-ra van kerekítve. A kerekítés következtében a táblázatokban szereplő pénzügyi adatok összege nem feltétlenül azonos a táblázatban szereplő összesített összeggel. A 0 összegek ténylegesen az 500 000 EUR alatti összegeket jelentik. A nullával egyenlő összegeket kötőjellel (–) jelölik.

6.2. PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK A MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS TERÉN

6.2.1 2010-ben kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

2010-ben kiszabott EMGA pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2010	2009
EMGA záróelszámolási eljárás:
Pénzügyi záróelszámolás és figyelembe nem vett fizetési határidők	33	103
Megfelelőségi záróelszámolás	1 022	359
Részösszesen	1 055	462

2010-ben kiszabott vidékfejlesztési pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2010	2009
Vidékfejlesztési pénzügyi korrekciók:
TRDI 2000–2006	49	11
SAPARD 2000–2006	3	14
EMVA 2007–2013	20	—
Részösszesen	73	25

2010-ben visszaigazolt visszafizettetések

millió EUR
	2010	2009
EMGA – szabálytalanságok	178	163
TRDI – visszafizettetések	10	—
SAPARD – visszafizettetések	5	—
EMVA – szabálytalanságok	98	47
Részösszesen	292	210

2010-ben kiszabott/visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések összesen

millió EUR
	2010	2009
EMGA:
Pénzügyi korrekciók	1 055	462
Visszafizettetések	178	163
EMGA részösszesen	1 233	625
Vidékfejlesztés:
Pénzügyi korrekciók	73	25
Visszafizettetések	114	47
Vidékfejlesztés részösszesen	187	72
Összesen	1 420	697

Az EMGA-összegek tagállamonkénti bontása az 1. mellékletben szerepel.

A fenti összegek mindegyike szerepel a Bizottság gazdasági eredménykimutatásában. A 2008-as és 2009-es csökkenést követően a megfelelőségi elszámolási eljárásokból származó összeg 2010-ben emelkedett. Ennek oka, hogy 2009 végén nem volt végre nem hajtott záróelszámolási határozat. 2008-ban ténylegesen egy végre nem hajtott elszámolási határozat volt 178 millió EUR összegben, ami megmagyarázza a 2008 és 2009 között megfigyelhető csökkenést. Hasonlóképpen, a 2010-es adatok egy 471 millió EUR összegű végre nem hajtott záróelszámolási határozatot tartalmaznak, amelyet év vége előtt fogadtak el és amelynek pénzügyi végrehajtására 2011-ben kerül sor. Ez az oka a 2009 és 2010 közötti emelkedésnek.

A visszaigazolt visszafizettetések 2010-ben tartalmaznak először az EMVA-tól származó összegeket, összesen 98 millió EUR értékben, ami megmagyarázza a 2009-hez képest bekövetkezett emelkedést.

6.2.2 2010-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

2010-ben végrehajtott EMGA pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2010	2009
EMGA záróelszámolási eljárás:
Pénzügyi záróelszámolás és figyelembe nem vett fizetési határidők	33	103
Megfelelőségi záróelszámolás	728	600
Összesen	761	703

2010-ben végrehajtott vidékfejlesztési pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2010	2009
Vidékfejlesztési pénzügyi korrekciók:
TRDI 2000–2006	49	11
SAPARD 2000–2006	3	14
EMVA 2007–2013	0	0
Részösszesen	53	25

2010-ben végrehajtott visszafizettetések

millió EUR
	2010	2009
EMGA – szabálytalanságok	172	148
TRDI – visszafizettetések	10	—
SAPARD – visszafizettetések	5	—
EMVA – szabálytalanságok	98	47
Részösszesen	286	195

2010-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés

millió EUR
	2010	2009
EMGA:
Pénzügyi korrekciók	761	703
Visszafizettetések	172	148
EMGA részösszesen	934	851
Vidékfejlesztés:
Pénzügyi korrekciók	53	25
Visszafizettetések	114	47
Vidékfejlesztés részösszesen	167	72
Összesen	1 101	923

Az EMGA-összegek tagállamonkénti bontása a 2. mellékletben szerepel.

A záróelszámolási határozatok pénzügyi végrehajtását illetően az összegek általánosságban változatlanok és kis eltérést mutatnak egyik évről a másikra. Az EMVA tekintetében, amely a 2007–2013 közötti programozási időszakban kezdte meg működését, elindultak az első uniós kontrollok és ellenőrzések. A pénzügyi korrekciók összegeit várhatóan a következő években jelentik majd (lásd a 6.2.4. megjegyzést a folyamatban lévő pénzügyi korrekciókról).

Amint azt a visszaigazolt visszafizettetések kapcsán már említettük, a végrehajtott visszafizettetések 2010-ben tartalmaznak először az EMVA-tól származó összegeket, összesen 98 millió EUR értékben, ami megmagyarázza a 2009-hez képest bekövetkezett emelkedést. A fent említett okok miatt ez a számadat a következő években várhatóan emelkedni fog.

6.2.3 Pénzügyi korrekciók – kumulatív számadatok

2010-ben végrehajtott EMGA pénzügyi korrekciók – kumulatív számadatok 1999–2010

millió EUR
	2010	2009
EMGA záróelszámolási eljárások	6 258	5 719
Összesen	6 258	5 719

Ez az összeg a korrekciós mechanizmus 1999-es bevezetése óta végrehajtott záróelszámolási eljárások teljes pénzügyi hatását mutatja.

2010-ben végrehajtott egyéb pénzügyi korrekciók – kumulatív számadatok 2000–2010

millió EUR
	2010 végén	2009 végén
Egyéb pénzügyi korrekciók:
TRDI 2000–2006	61	11
SAPARD 2000–2006	17	14
EMVA 2007–2013	21	0
Részösszesen	98	25

Az EMGA záróelszámolási korrekcióira vonatkozó kumulatív számadat a bizottsági határozatokkal formálisan kiszabott összegeket mutatja. A 2010-es számadatnál az 1–34. számú elszámolási határozatokat vették figyelembe. Megjegyzendő, hogy formálisan valamennyi megfelelőségi záróelszámolási határozatot meghozták, míg a pénzügyi záróelszámolási határozatok meghozatala általában több időt vesz igénybe és e határozatok a következő évekre lesznek hatással.

6.2.4 Folyamatban lévő pénzügyi korrekciók

2010. december 31-én folyamatban lévő EMGA pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2009.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók	2010-ben folyamatban lévő új pénzügyi korrekciók	2010-ben kiszabott pénzügyi korrekciók	2009.12.31-én kiszabott vagy folyamatban lévő pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos kiigazítások	2010.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók
EMGA – jövőbeli megfelelőségi és pénzügyi határozatok	2 763	670	(1 029)	(115)	2 288
Folyamatban lévő EMGA pénzügyi korrekciók összesen	2 763	670	(1 029)	(115)	2 288

A 2010 végén folyamatban lévő EMGA pénzügyi korrekciók összege a jövőbeli megfelelőségi határozatok becslési módszerének konszolidációját mutatja.

2010. december 31-én folyamatban lévő egyéb pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2009.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók	2010-ben folyamatban lévő új pénzügyi korrekciók	2010-ben kiszabott pénzügyi korrekciók	2009.12.31-én kiszabott vagy folyamatban lévő pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos kiigazítások	2010.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók
TRDI 2000–2006	12	45	(49)	0	7
SAPARD 2000–2006	4	54	(3)	13	68
EMVA 2007–2013	114	55	(57)	11	123
Folyamatban lévő egyéb pénzügyi korrekciók összesen	130	154	(109)	24	198

A SAPARD- és TRDI-programok a zárószakaszba érkeztek, ezzel magyarázható a folyamatban lévő pénzügyi korrekciók összege. Ezenfelül az EMVA vonatkozásában uniós szintű ellenőrzéseket és kontrollokat indítottak el, ami az összeg legnagyobb részét magyarázza.

2010. december 31-én folyamatban lévő EMGA visszafizettetések

millió EUR
	2009.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók	2010-ben folyamatban lévő új pénzügyi korrekciók	2010-ben kiszabott pénzügyi korrekciók	2009.12.31-én kiszabott vagy folyamatban lévő pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos kiigazítások	2010.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók
EMGA – szabálytalanságok	276	170	(178)	55	323
Folyamatban lévő visszafizettetések összesen	276	170	(178)	55	323

Mivel a visszaigazolt és végrehajtott szabálytalanságok a 6.2.1. és a 6.2.2. megjegyzésben már szerepelnek, ebben a részben azt fontos bemutatni, hogyan alakulnak a szabálytalanságok jövőbeli összegei.

2010. december 31-én folyamatban lévő egyéb visszafizettetések

millió EUR
	2009.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók	2010-ben folyamatban lévő új pénzügyi korrekciók	2010-ben kiszabott pénzügyi korrekciók	2009.12.31-én kiszabott vagy folyamatban lévő pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos kiigazítások	2010.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók
TRDI 2000–2006	5	6	(10)	7	7
SAPARD 2000–2006	88	52	(5)	(41)	94
EMVA 2007–2013	8	60	(98)	52	22
Folyamatban lévő visszafizettetések összesen	101	118	(114)	18	123

6.3. PÉNZÜGYI KORREKCIÓK A KOHÉZIÓS POLITIKA TERÉN

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika terén mindennaposak a (pénzügyi korrekcióhoz nem kapcsolódó) visszafizettetések. A kohéziós politika területén azonban a visszafizetési felszólításokat szinte kizárólag arra használják, hogy végrehajtsák a Bizottság által kiszabott pénzügyi korrekciókat, ami az uniós finanszírozás nettó csökkenését eredményeik.

A kohéziós politika kiadásaira vonatkozóan a tagállamok saját ellenőrzéseinek eredményeit a 6.5. megjegyzés tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a 2000–2006-os programozási időszakra vonatkozóan a TRDI-hez és a SAPARD-hoz kapcsolódó 2009-es pénzügyi korrekciók összege most már a mezőgazdasági és vidékfejlesztési részben szerepel (lásd a 6.2. megjegyzést) az EMVA-val együtt.

6.3.1 2010-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók

2010-ben kiszabott/visszaigazolt pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2010	2009
Kohéziós politika (uniós munka)
1994–1999-es időszak programjai	136	521
2000–2006-os időszak programjai	788	1 865
2007–2013-as időszak programjai	2	0
Részösszesen	925	2 386
Ezen összegek tagállamonkénti bontása a 3. mellékletben szerepel.

2010-ben visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók és 2010-es végrehajtásuk

millió EUR
	ERFA	Kohéziós Alap	ESZA	HOPE	EMOGA Orientáció	ÖSSZESEN
Pénzügyi korrekciók 1994–1999:
Kötelezettségvállalások visszavonása/záráskor érvényesített levonás révén végrehajtott	2	0	—	0	—	2
Visszafizetési felszólítással végrehajtott	118	—	4	3	3	128
Végrehajtandó	5	0	—	—	0	6
1994–1999-es időszak részösszesen	125	0	4	3	3	136
Pénzügyi korrekciók 2000–2006:
Kötelezettségvállalások visszavonása/záráskor érvényesített levonás révén végrehajtott	—	11	—	—	—	11
Tagállamok által végrehajtott	—	—	35	87	—	122
Visszafizetési felszólítással végrehajtott	0	0	—	—	30	30
Végrehajtandó	368	246	8	2	—	624
2000–2006-os időszak részösszesen	368	258	43	89	30	788
Pénzügyi korrekciók 2007–2013:
Kötelezettségvállalások visszavonása/záráskor érvényesített levonás révén végrehajtott	—	—	—	—	—	—
Tagállamok által végrehajtott	1	—	1	—	—	2
Visszafizetési felszólítással végrehajtott	—	—	—	—	—	—
Végrehajtandó	0	—	0	—	—	0
2007–2013-as időszak részösszesen	1	—	1	—	—	2
2010-ben visszaigazolt összes pénzügyi korrekció	494	258	49	91	33	925
2009-ben kiszabott összes pénzügyi korrekció	2 061	86	180	46	13	2 386
A 2010-ben visszaigazolt 925 millió EUR-s teljes összegből 2 millió EUR-t korábbi években igazoltak vissza, de korábban nem jelentették, 44 millió EUR pedig korábban jelentett összegekre vonatkozó kiigazításokból adódik.

Az év során visszaigazolt/kiszabott és a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólítások alapján végrehajtott pénzügyi korrekciók (vagyis a Bizottság számára visszafizetett pénzeszközök) összege 158 millió EUR, ebből 128 millió EUR az 1994–1999-es időszakra, 30 millió EUR pedig a 2000–2006-os időszakra vonatkozik (2009: 146 millió EUR). Megjegyzendő, hogy a visszafizetési felszólítással történő végrehajtás a pénzügyi korrekcióknak csak egy (kisebb) részét (a 2010-ben végrehajtott összegek 20 %-át) teszi ki, mivel az alkalmazandó ágazati szabályozás lehetővé teszi a tagállam számára, hogy elfogadja a Bizottság által javasolt pénzügyi korrekciót, majd ezután a szabálytalan kiadásokat szabályos kiadásokkal helyettesítse. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Bizottság részéről nincs szükség visszafizetési felszólítás kibocsátására. A Bizottság azokban az esetekben ad ki visszafizetési felszólítást, amikor a tagállam visszautasítja a pénzügyi korrekciót, vagy a programzárás azon szakaszában, amikor a tagállam a szabálytalan kiadások helyett már nem tud más kiadásokat elszámolni.

Az ERFA vonatkozásában a 2009-ben és 2010-ben visszaigazolt/kiszabott korrekciók összege közötti különbség oka egy Spanyolországban végrehajtott nagy összegű korrekció (megközelítőleg 1,5 milliárd EUR), amelyet a tagállam 2009 végén igazolt vissza. Ez a korrekció egy 2004-ben kezdeményezett nagyszabású cselekvési tervet zárt le, amely húsz spanyol program kapcsán közbeszerzési ügyek irányítási és második szintű ellenőrzésével foglalkozott. Ez jelentősen növelte a 2009-ben bejelentett korrekciók összegét. 2010-től kezdődően a 2000–2006-os időszakhoz kapcsolódó összegek csökkenni fognak, mivel a zárószakasz véget ér. A bejelentett korrekciók a korábbi években megkezdett eljárások lezárásához, valamint a lezárási eljárások és auditok eredményeihez kapcsolódnak majd.

Az ESZA-t illetően a pénzügyi korrekciók alacsonyabb összege az 1994–1999-es programozási időszakra vonatkozóan annak tudható be, hogy a Bizottság szolgálatai a lezárási eljárás végén tartanak. A 2000–2006-os programozási időszak kapcsán 2010-ben a programok nagy többsége esetében benyújtották a záródokumentumokat. A pénzügyi korrekciók összegét ezért majd csak azt követően lehet megállapítani és visszaigazolni, hogy a bizottsági szolgálatok tagállami dokumentumokra vonatkozó, folyamatban lévő elemzése lezárul.

A HOPE tekintetében a 2009 végén spanyol központi hatóságokra vonatkozóan elvégzett audit eredményeképpen 2010-ben 87 millió EUR-s korrekciót állapítottak meg, amelyet a tagállam levont a 2010 végén benyújtott végső költségelszámolásból.

6.3.2 2010-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók

2010-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2010	2009
Kohéziós politika (uniós munka)
1994–1999-as időszak programjai	476	300
2000–2006-os időszak programjai	259	384
2007–2013-as időszak programjai	2	0
Részösszesen	737	684
Ezen összegek tagállamonkénti bontása a 4. mellékletben szerepel.

Megjegyzendő, hogy a fenti összegek – különösen a 2000–2006-os programozási időszakra vonatkozóan – nem tartalmazzák a tagállamok által bejelentett, a Bizottság által 2010-ben kézhez vett végső kifizetési igényekben szereplő pénzügyi korrekciókat, amelyek jelenleg a validálás szakaszában tartanak. Ebben a szakaszban a pénzügyi korrekciót a tagállam hajtja végre, amely igazolja, hogy a pénzügyi korrekció összegét levonták a végső kifizetési igény összegéből. A program lezárásával összefüggésben azonban az engedélyezésre jogosult tisztviselő által az igény számviteli rendszerben történő validálására hosszabb szabályozási határidő vonatkozik, mielőtt azt teljesen fel lehet dolgozni és a Bizottság teljesítheti a kifizetéseket. A 2010 év vége előtt kézhez vett, de még nem engedélyezett kifizetési igények összesen 2,3 milliárd EUR összegben levont pénzügyi korrekciókat tartalmaznak (ERFA: 2 155 millió EUR, Kohéziós Alap: 105 millió EUR, valamint ESZA: 24 millió EUR). A kifizetési igényeket 2011 végén és 2012 elején dolgozzák fel.

2010-ben végrehajtott (2010-ben és a korábbi években) visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók

millió EUR
	ERFA	Kohéziós Alap	ESZA	HOPE	EMOGA Orientáció	2010 összesen
1994–1999-es időszak pénzügyi korrekciói:
2010-ben visszaigazolt	120	0	4	3	2	129
Korábbi években visszaigazolt	342	4	1	—	1	347
1994–1999-es időszak részösszesen	462	4	5	3	3	476
Pénzügyi korrekciók 2000–2006:
2010-ben visszaigazolt	0	11	35	87	30	164
Korábbi években visszaigazolt	79	6	1	—	8	95
2000–2006-os időszak részösszesen	80	18	36	87	38	259
Pénzügyi korrekciók 2007–2013:
2010-ben visszaigazolt	1	—	1	—	—	1
Korábbi években visszaigazolt	—	—	—	—	—	—
2007–2013-as időszak részösszesen	1	—	1	—	—	1
2010-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció	542	21	42	90	41	737
2009-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció	334	89	206	50	5	684
A 2010-ben végrehajtott pénzügyi korrekcióként bejelentett 737 millió EUR-s összegből a korábbi években 1 millió EUR-t hajtottak végre, de korábban nem jelentették be.

Az ERFA vonatkozásában megjegyzendő, hogy a 6.3.1. megjegyzésben említett, összesen 1,5 milliárd EUR-t kitevő spanyolországi nagy összegű korrekciót illetően a tagállam 2010 februárjában igazolta, hogy azt a vonatkozó programok helyi számviteli rendszerében rögzítették. Ezt az összeget azután levonták a 2010 szeptemberében benyújtott 20 végső kifizetési igényből. Mivel azonban ezek a kifizetési igények még mindig az engedélyezés folyamatában vannak, a végrehajtásra vonatkozó fenti számadatokban nem vették figyelembe. Ugyanez vonatkozik a 2000–2006-os programok lezárása kapcsán beérkezett igények nagy részére.

Az ESZA kapcsán az 1994–1999-es programozási időszak vonatkozásában 2010-ben visszaigazolt valamennyi pénzügyi korrekciót ugyanebben az évben végre is hajtották. Ezenfelül az említett programozási időszakot illetően nincs végrehajtandó pénzügyi korrekcióhoz kapcsolódó fennálló összeg. A 2000–2006-os programozási időszakhoz kapcsolódó, a korábbi években visszaigazolt pénzügyi korrekciók összege a folyamatban lévő lezárási eljárás keretén belül kerül meghatározásra és elszámolásra.

6.3.3 Pénzügyi korrekciók – kumulatív számadatok és végrehajtási arány

Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók – kumulatív számadatok

millió EUR
	1994–1999 közötti időszak	2000–2006 közötti időszak	2007–2013 közötti időszak	2010 végén összesen	2009 végén összesen
ERFA	1 758	4 165	1	5 924	5 430
Kohéziós Alap	273	490	—	763	506
ESZA	397	1 174	1	1 572	1 522
HOPE	100	96	—	195	104
EMOGA Orientáció	124	41	—	165	132
Összesen	2 652	5 965	2	8 619	7 694

A teljes összeg tagállamonkénti bontása a 3. mellékletben szerepel.

Végrehajtott pénzügyi korrekciók – kumulatív számadatok

millió EUR
	1994–1999 közötti időszak	2000–2006 közötti időszak	2007–2013 közötti időszak	2010 végén összesen	2009 végén összesen
ERFA	1 736	1 972	1	3 709	3 167
Kohéziós Alap	266	227	—	493	472
ESZA	395	1 146	1	1 542	1 500
HOPE	100	94	—	194	104
EMOGA Orientáció	124	41	—	165	124
Összesen	2 621	3 480	2	6 102	5 366

A teljes összeg tagállamonkénti bontása a 4. mellékletben szerepel.

Az 1994–1994-es programozási időszakhoz kapcsolódó legtöbb program és szabálytalanság lezárásra került, az összegek ezért várhatóan csökkeni fognak a jövőben. A tagállamok a 2000–2006-os időszak programjainak végső kifizetési kérelmeiből sok levonást visszavontak, a kifizetési igények azonban még validálás alatt vannak, ami indokolja, hogy miért nem szerepelnek a fenti összegekben. Ezek az összegek végrehajtottként lesznek rögzítve, amint a kifizetéseket validálják 2011-ben, illetve a legtöbb komplex ügy esetében 2012-ben. A jelenleg folyó helyszíni ellenőrzések eredményeképpen a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódó korrekciók valószínűleg emelkedni fognak.

A fenti táblázatban olyan összegek is szerepelnek, amelyeket egyes tagállamok kifogásoltak (megjegyezve, hogy korábbi tapasztalatok alapján a Bizottságnak igen ritkán kellett visszafizetést teljesítenie ilyen eseteket követően).

2010. december 31-én visszaigazolt/kiszabott, de még végrehajtandó pénzügyi korrekciók, valamint végrehajtási arányok 2010. december 31-én (kumulatív számadatok)

millió EUR
	ERFA	Kohéziós Alap	ESZA	HOPE	EMOGA Orientáció	2010 összesen	2009 összesen
Az 1994–1999-es programokhoz kapcsolódó pénzügyi korrekciók
Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók	1 758	273	397	100	124	2 652	2 516
Végrehajtott pénzügyi korrekciók	1 736	266	395	100	124	2 621	2 145
Visszaigazolt/kiszabott, de még végrehajtandó pénzügyi korrekciók	22	8	2	—	0	31	371
Végrehajtási arány	99 %	97 %	100 %	100 %	100 %	99 %	85 %
A 2000–2006-os programokhoz kapcsolódó pénzügyi korrekciók
Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók	4 165	490	1 174	96	41	5 965	5 177
Végrehajtott pénzügyi korrekciók	1 972	227	1 146	94	41	3 480	3 221
Visszaigazolt/kiszabott, de még végrehajtandó pénzügyi korrekciók	2 192	263	28	2	—	2 485	1 956
Végrehajtási arány	47 %	46 %	98 %	98 %	100 %	58 %	62 %
A 2007–2013-as programokhoz kapcsolódó pénzügyi korrekciók
Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók	1	—	1	—	—	2	—
Végrehajtott pénzügyi korrekciók	1	—	1	—	—	2	—
Visszaigazolt/kiszabott, de még végrehajtandó pénzügyi korrekciók	0	—	0	—	—	0	—
Végrehajtási arány	69 %	n.a.	98 %	n.a.	n.a.	84 %	n.a.
Pénzügyi korrekciók összesen
Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók	5 924	764	1 571	195	165	8 619	7 694
Végrehajtott pénzügyi korrekciók	3 709	493	1 542	194	165	6 102	5 366
Visszaigazolt/kiszabott, de még végrehajtandó pénzügyi korrekciók	2 214	271	30	2	0	2 516	2 327
Végrehajtási arány	63 %	65 %	98 %	99 %	100 %	71 %	70 %

Az 1994–1999-es programozási időszak alatti végrehajtási arányt az indokolja, hogy a 2009 végén elfogadott (a 2009-es beszámoló lezárásakor függőben lévő), illetve az év során visszaigazolt/kiszabott új pénzügyi korrekciós határozatok végrehajtásához szükséges legtöbb visszafizetési felszólítást 2010-ben bocsátották ki.

A 2000–2006-os programozási időszak alacsony végrehajtási aránya a folyamatban lévő lezárási eljárással magyarázható, mivel a 2010 végén kézhez vett kifizetési igényeket még nem hagyták jóvá, az összesen 2,3 milliárd EUR-t kitevő, kapcsolódó pénzügyi korrekciókat ezért nem lehet figyelembe venni a 2010. évi végrehajtási számadatokban.

6.3.4 Folyamatban lévő pénzügyi korrekciók

millió EUR
	2009.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók	2010-ben folyamatban lévő új pénzügyi korrekciók	2010-ben kiszabott pénzügyi korrekciók	2009.12.31-én kiszabott vagy folyamatban lévő pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos kiigazítások	2010.12.31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók
Strukturális alapok és Kohéziós Alap (1994–1999, 2000–2006 és 2007–2013 közötti programok)
ERFA	430	135	(212)	(156)	197
Kohéziós Alap	149	206	(21)	(72)	262
ESZA	326	9	(42)	(10)	284
HOPE	2	—	(1)	0	0
EMOGA Orientáció	63	4	(33)	(31)	4
Összesen	971	354	(309)	(269)	747

Az ERFA-t illetően a korábbi években folyamatban lévő eljárások közül sokat pénzügyi korrekció alkalmazásával vagy az összegek kiigazításával 2010-ben lezártak. Továbbá 2010 átmeneti évnek tekinthető a két programozási időszak vonatkozásában; a 2000–2006-os időszak eljárásait lezárták, ami a folyamatban lévő eljárásokhoz kapcsolódó összegek csökkentését eredményezte, a 2007–2013-as időszak tekintetében pedig új eljárások indultak (ebben a szakaszban valamivel kevesebb). Így az előző évhez viszonyítva ebben az évben a folyamatban lévő pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó összegek alacsonyabbak.

Az ESZA-t illetően az új ügyekhez kapcsolódó 9 millió EUR-s összeg nagy része a 2000–2006-os programozási időszakra vonatkozik, mivel az összes érintett operatív program elérte a zárószakaszt. A pénzügyi korrekciók feldolgozásával a lezárási eljárás során foglalkoznak majd. A folyamatban lévő eljárások fele mindazonáltal a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódik. Ezek összege a becslések szerint 1 EUR (előzetes összeg), mivel a korrigálandó összeget még nem határozták meg.

A fentiekben említett számadaton felül a tagállamok 1 437 millió EUR-s összeget jelentettek be, amely a strukturális alapokra vonatkozó szabálytalan igények feltárását követően visszafizettetéseket eredményezhet. A táblázat a tagállamok által az 1681/94/EK bizottsági rendeletnek megfelelően benyújtott hivatalos jelentéseken alapul. A tagállamoktól kapott adatok alapján azonban nem állapítható meg kellő pontossággal az egyedi esetek visszafizettetési valószínűsége. Továbbá hibalehetőséget rejt magában az, hogy átfedések lehetnek a fent közzétett összegekkel, amely nehezen számszerűsíthető, mivel jelentéseikben a tagállamok nem kötelesek különbséget tenni az EU ellenőrzéseiből, illetve saját ellenőrzéseikből származó potenciális visszafizettetések között.

6.3.5 Megszakítások és a kifizetések felfüggesztése

Az ERFA-t illetően 2010-ben 49, a kifizetési határidő megszakítására vonatkozó döntést hoztak, összesen 2 156 millió EUR összegben. 41 ügyben teljesítették a kifizetést, amely 2 057 millió EUR-t tett ki. Év végén 8 ügy még folyamatban volt (99 millió EUR).

Az ESZA-t illetően 2010-ben 12, a kifizetési határidő megszakítására vonatkozó döntést hoztak, összesen 255 millió EUR összegben. Mindegyik ügy a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódik. 6 ügyben teljesítették a kifizetést, amely 94 millió EUR-t tett ki. 6 ügy még folyamatban van (161 millió EUR).

A 2010-es megszakítási ügyek tagállamonkénti bontása következő:

millió EUR
	ERFA	ESZA	Összesen
Megszakítások – lezárt ügyek 2010.12.31-én
Németország	175	—	175
Spanyolország	1 477	74	1 552
Olaszország	84	—	84
Luxemburg	—	1	1
Magyarország	33	—	33
Portugália	103	—	103
Románia	—	18	18
Egyesült Királyság	184	—	184
Lezárt ügyek részösszesen	2 057	94	2 151
Megszakítások – nyitott ügyek 2010.12.31-én
Belgium	—	3	3
Bulgária	15	—	15
Németország	43	69	112
Olaszország	—	72	72
Ausztria	—	17	17
Egyesült Királyság	41	—	41
Nyitott ügyek részösszesen	99	161	260
Megszakítások összesen	2 156	255	2 411
Az ebben a táblázatban közétett adatok a 2011. február 15-i helyzetet tükrözik.

Ezenfelül 2010 során 6 felfüggesztési határozatot hoztak az ESZA-ra vonatkozóan (Belgium, Spanyolország és Franciaország), ezek közül év vége előtt csak Spanyolország esetében folytatták a kifizetést.

6.4 EGYÉB VISSZAFIZETTETÉSEK

Ez a megnevezés a Bizottság, a tagállamok, az Európai Számvevőszék, illetve az OLAF által feltárt hibák vagy szabálytalanságok miatt jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését tartalmazza a költségvetés azon részére nézve, amelyet nem megosztott irányítással hajtanak végre.

2010-BEN VISSZAIGAZOLT EGYÉB VISSZAFIZETTETÉSEK

millió EUR

2010

2009

Egyéb irányítási típusok:

—	külső fellépések

137

—	belső szakpolitikák

188

202

Egyéb visszaigazolt visszafizettetések összesen

325

283

2010-BEN VÉGREHAJTOTT EGYÉB VISSZAFIZETTETÉSEK

millió EUR

2010

2009

Egyéb irányítási típusok:

–	külső fellépések

136

–	belső szakpolitikák

163

202

Egyéb végrehajtott visszafizettetések összesen

299

283

6.5 VISSZAFIZETTETÉSI ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓS TEVÉKENYSÉGEK TAGÁLLAMONKÉNT A STRUKTURÁLIS INTÉZKEDÉSEK, ILLETVE A KOHÉZIÓS POLITIKA VONATKOZÁSÁBAN

A kohéziós politika terén a tagállami vagy uniós ellenőrzéseket követően a tagállamok által végrehajtott korrekciókat nem rögzítik a Bizottság számviteli rendszerében, mivel a tagállamok más támogatható kiadásra újra felhasználhatják ezeket az összegeket. Mindazonáltal a tagállamok kötelesek naprakész információkat szolgáltatni a Bizottságnak a strukturális alapokhoz kapcsolódó visszavonások, visszafizettetések és folyamatban lévő visszafizettetések vonatkozásában, mind az egyes évek, mind összesítve a 2000–2006-os időszak tekintetében, továbbá mind a négy alap esetében (ERFA, ESZA, EMOGA Orientáció és HOPE). Ugyanakkor nem kötelesek külön azonosítani az uniós ellenőrzésekből származó korrekciókat. Emiatt a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciókat nem adják hozzá a Bizottság korrekcióihoz.

Mivel a 2000–2006-os időszak a zárószakaszba érkezett – amely során valamennyi szabálytalanságra vonatkozóan bizonyítani kell, hogy megtörtént a levonás –, a tagállamok nem kötelesek külön benyújtani a Bizottságnak a visszavonásokra, visszafizettetésekre és függő visszafizettetésekre vonatkozó 2010-es információkat. Mindazonáltal Görögország, Belgium, Magyarország és Portugália 2011 márciusában benyújtotta ezeket az információkat, az interregionális programokra vonatkozóan is. Ezt az információt figyelembe vették ebben a részben.

Az eddig beérkezett adatok alapján, az uniós hozzájárulás mértékét tekintve a tagállamok összesen mintegy 5,1 milliárd EUR összegű kumulatív pénzügyi korrekciót jelentettek be, amely a 2000–2006-os programokkal kapcsolatos saját audittevékenységük eredménye (ebből a visszavonások hozzávetőleg 4 milliárd EUR-t, a visszafizettetések pedig körülbelül 1,1 milliárd EUR-t tesznek ki).

A visszafizettetésekkel kapcsolatos tagállami rendszerek ellenőrzésére irányuló 2008. évi cselekvési terv keretében a Regionális Politikai Főigazgatóság által a helyszíneken végzett auditot 2010-ben fejezték be a hat fennmaradó tagállam tekintetében, így mind a 25 tagállam auditja megtörtént (Bulgária és Románia nem volt köteles jelentést tenni a 2000–2006-os időszakra vonatkozóan). E vizsgálat, valamint a Számvevőszék által lefolytatott auditok eredménye az utolsó két éves jelentésben azt mutatta, hogy a tagállami hatóságok általánosságban teljesítik a követelményeket, jóllehet Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában néhány 2000–2006-os program vonatkozásában még mindig tapasztalhatóak voltak hiányosságok az adatok teljessége, valamint a szabálytalanságok rögzítésére és jelentésére szolgáló rendszer tekintetében. Kisebb mértékű hiányosságok álltak fenn az Egyesült Királyság, Szlovénia, Finnország, Svédország és Lettország programjai vonatkozásában. Jóllehet a Bizottság auditjai a 2007–2010 közötti évek során valamennyi tagállamban előrelépést állapítottak meg, a Bizottság óvatosan kezeli a programzárásokat és a programokért felelős valamennyi hatóságot arra kérte, hogy tegyenek jelentést arról a nyomon követésről (a pénzügyi korrekciókat is ideértve), amelyet az egyes programoknál rögzített összes szabálytalansággal kapcsolatban tagállami szinten végeztek. A Bizottság addig nem zárja le a programokat, amíg ezeket az információkat nem találja következetesnek és teljesnek.

Hibalehetőséget rejt magában a 2000–2006 közötti időszak vonatkozásában az, hogy átfedések lehetnek a pénzügyi korrekció céljából az uniós szervek munkája (bizottsági és számvevőszéki ellenőrzések és OLAF vizsgálatok) alapján jelentett összegek, illetve a tagállamok által saját ellenőrzéseikből eredően jelentett összegek között. Ez amiatt van, hogy az uniós szervek munkájából következő pénzügyi korrekciók nagy hányadát a tagállamok elfogadják, és formális bizottsági határozat nélkül végre is hajtják, azaz költségkimutatásaikból törlik az érintett kiadásokat. Mivel a tagállamok a 2000–2006-os időszakra vonatkozó jelentéseikben nem kötelesek megkülönböztetni egymástól az uniós szervek munkájából, illetve a saját ellenőrzéseik és auditjaik nyomán adódó korrekciókat, ezen átfedés mértéke nem határozható meg pontosan. Továbbá előfordulhat, hogy a tagállam általi tényleges végrehajtásra nem ugyanabban az évben kerül sor, mint amikor a tagállam elfogadja a pénzügyi korrekciót. A valószínű átfedés ezért csak becslés marad. A tagállamok által közölt 2010-es adatoknak, illetve a pénzügyi korrekciók uniós szervek munkája alapján adódó, a tagállamok által ugyanarra az évre elfogadott összegének tagállamonkénti összehasonlítása arra utal, hogy az átfedések összege nem haladhatja meg a 65 millió EUR-t (2009: 465 millió EUR).

A 2007–2013-as programozási időszakban a tagállamokat jogszabály kötelezi arra, hogy a visszafizettetésekről és visszavonásokról évente jelentést tegyenek az SFC 2007 IT-rendszeren keresztül. Ennek révén a Bizottság minden év március 31-én közvetlenül a tagállamoktól kapja meg az adatokat elektronikusan. A tagállamoknak szóló iránymutatásában a Bizottság azt is javasolta, hogy a jelentéstétel során előforduló valamennyi átfedés elkerülése érdekében külön azonosítsák az uniós szervek munkájából származó korrekciókat. Amint azt a tagállamok a Bizottság felé 2011. március 31-én jelentették, a tagállamok által a kedvezményezettekkel visszafizettetett és a Bizottságnak 2010-ben benyújtott igazolt kiadásokból visszavont összegek (visszafizettetések, 35 millió EUR), illetve a 2010-es kifizetési igényekből a visszafizettetési eljárás tagállami szinten történő befejezését megelőzően visszavont összegek (visszavonások, 189 millió EUR), valamint a 2010 év végén függőben lévő visszafizettetések (41 millió EUR) teljes összege (uniós rész) 265 millió EUR-t tesz ki.

millió EUR
EU 27 2007–2013 (2)	Tagállami ellenőrzésből származó visszavonások	Uniós ellenőrzésből származó visszavonások	Visszavonások összesen	Tagállami ellenőrzésből származó visszafizettetések	Uniós ellenőrzésből származó visszafizettetések	Visszafizettetések összesen	2010-ben bevallott összes függő visszafizettetés	Tagállamok által bevallott összesen
ERFA/KA (3)	151	5	156	29	2	31	25	212
ESZA	31	2	33	4	0	4	15	52
EFF	0	0	0	1	0	1	0	1
Összesen	183	7	189	34	2	35	41	265

A Bizottság 2011 második felére a visszafizettetésekkel kapcsolatos auditot tervezett annak érdekében, hogy kockázatelemzés alapján kiválasztott programok és tagállamok mintájának alkalmazásával valamennyi alap esetében felülvizsgálják az igazoló hatóságok által kialakított korrekciós mechanizmus rendszerét, valamint megvizsgálják azt, milyen biztonsággal használhatja fel a Bizottság a bejelentett adatokat.

6. megjegyzés – 1. melléklet: Az EMGA vonatkozásában 2010-ben kiszabott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés tagállamonkénti bontásban

millió EUR
Tagállam	Pénzügyi záróelszámolás	Megfelelőségi záróelszámolás	Bejelentett szabálytalanságok	2010 összesen	2009 összesen
Belgium	0	—	4	4	15
Bulgária	0	17	3	20	5
Cseh Köztársaság	0	1	0	1	1
Dánia	0	10	3	12	104
Németország	–1	16	12	28	17
Észtország	—	—	0	0	0
Írország	–1	0	7	7	4
Görögország	4	460	14	477	21
Spanyolország	8	52	23	83	106
Franciaország	–1	39	28	67	111
Olaszország	4	39	35	78	15
Ciprus	—	1	0	1	0
Lettország	0	—	0	0	0
Litvánia	0	0	2	2	4
Luxemburg	0	1	0	1	0
Magyarország	0	8	1	8	22
Málta	0	—	0	0	0
Hollandia	–1	47	5	51	36
Ausztria	0	1	1	2	3
Lengyelország	0	50	2	52	13
Portugália	2	40	16	58	18
Románia	11	38	6	55	14
Szlovénia	0	4	1	5	2
Szlovákia	0	0	0	0	1
Finnország	0	2	1	2	2
Svédország	0	3	2	5	2
Egyesült Királyság	8	194	11	213	109
Kiszabott összesen	33	1 022	178	1 233	625

6. megjegyzés – 2. melléklet: Az EMGA vonatkozásában 2010-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettetés tagállamonkénti bontásban

millió EUR
Tagállam	Pénzügyi záróelszámolás és figyelembe nem vett fizetési határidők	Megfelelőségi záróelszámolás	Tagállamok által bejelentett szabálytalanságok (EU-nak visszafizetve)	2010 összesen	2009 összesen
Belgium	0	0	3	3	14
Bulgária	0	—	5	6	1
Cseh Köztársaság	0	0	1	1	0
Dánia	0	10	3	12	105
Németország	–1	16	10	26	18
Észtország	—	—	0	0	0
Írország	–1	1	5	5	5
Görögország	4	136	10	150	196
Spanyolország	8	92	30	130	59
Franciaország	–1	90	30	120	82
Olaszország	4	5	23	33	177
Ciprus	—	1	0	1	1
Lettország	0	—	0	0	0
Litvánia	0	2	1	4	2
Luxemburg	0	1	0	1	0
Magyarország	0	24	2	26	9
Málta	0	—	0	0	0
Hollandia	–1	46	5	51	9
Ausztria	0	3	1	3	1
Lengyelország	0	95	1	97	2
Portugália	2	4	18	24	7
Románia	11	—	6	16	12
Szlovénia	0	—	1	1	2
Szlovákia	0	0	1	1	0
Finnország	0	2	1	2	2
Svédország	0	3	2	5	14
Egyesült Királyság	8	195	12	215	133
Végrehajtott összesen	33	728	172	934	851

6. megjegyzés – 3. melléklet: A strukturális intézkedések vonatkozásában 2010-ben visszaigazolt összes pénzügyi korrekció tagállamonkénti bontás

millió EUR
Tagállam	2009. év végi kumulált	2010-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók						2010. év végi kumulált
Tagállam	2009. év végi kumulált	ERFA	Kohéziós Alap	ESZA	HOPE	EMOGA Orientáció	2010-ben összesen	2010. év végi kumulált
1994–1999	2 516	125	0	4	3	3	136	2 652
Belgium	5	—	—	—	—	—	0	5
Dánia	3	—	—	—	—	—	0	3
Németország	339	0	—	—	0	1	1	340
Írország	42	—	—	—	—	—	0	42
Görögország	526	1	0	—	—	0	2	528
Spanyolország	548	116	0	0	—	1	117	664
Franciaország	84	—	—	4	—	0	4	88
Olaszország	505	0	—	—	—	0	0	505
Luxemburg	5	—	—	—	—	—	0	5
Hollandia	177	—	—	—	—	—	0	177
Ausztria	2	—	—	—	—	—	0	2
Portugália	137	2	—	—	1	1	4	141
Finnország	1	—	—	—	—	—	0	1
Svédország	1	—	—	—	—	—	0	1
Egyesült Királyság	131	6	—	—	1	0	7	138
INTERREG	10	0	—	—	—	—	0	10
2000–2006	5 178	368	258	43	89	30	788	5 965
Belgium	10	0	—	—	—	—	0	10
Bulgária	2	—	18	—	—	—	18	21
Cseh Köztársaság	0	4	7	—	—	—	11	11
Dánia	0	—	—	—	—	—	0	0
Németország	12	0	—	0	0	—	1	13
Észtország	0	0	—	0	—	—	0	0
Írország	42	2	1	—	—	—	2	44
Görögország	920	40	0	0	—	—	40	961
Spanyolország	2 503	170	104	2	87	—	363	2 865
Franciaország	261	16	—	0	—	9	26	287
Olaszország	825	97	—	4	1	2	105	930
Ciprus	—	—	—	—	—	—	0	0
Lettország	4	—	1	—	0	—	1	4
Litvánia	2	—	0	—	—	—	0	2
Luxemburg	2	—	—	—	—	—	0	2
Magyarország	52	0	—	—	—	—	0	52
Málta	—	—	—	—	—	—	0	0
Hollandia	2	—	—	—	—	—	0	2
Ausztria	—	—	—	—	—	—	0	0
Lengyelország	134	0	111	1	0	—	112	246
Portugália	126	0	13	0	—	18	31	157
Románia	10	—	2	—	—	—	2	12
Szlovénia	2	—	—	—	—	—	0	2
Szlovákia	39	0	2	—	—	—	2	41
Finnország	0	—	—	—	0	—	0	1
Svédország	11	0	—	—	—	—	0	11
Egyesült Királyság	217	29	—	36	—	1	65	283
INTERREG	1	9	—	—	—	—	9	10
2007–2013	0	1	0	1	0	—	2	2
Belgium	—	—	—	—	—	—	—	—
Bulgária	—	—	—	—	—	—	—	—
Cseh Köztársaság	—	—	—	—	—	—	—	—
Dánia	—	—	—	0	—	—	0	0
Németország	—	—	—	—	—	—	—	—
Észtország	—	0	—	—	—	—	0	0
Írország	—	—	—	0	—	—	0	0
Görögország	—	—	—	—	—	—	—	—
Spanyolország	—	—	—	—	—	—	—	—
Franciaország	—	—	—	0	—	—	0	0
Olaszország	—	—	—	—	—	—	—	—
Ciprus	—	—	—	—	—	—	—	—
Lettország	—	—	—	—	—	—	—	—
Litvánia	—	—	—	—	—	—	—	—
Luxemburg	—	—	—	0	—	—	0	0
Magyarország	—	0	—	1	—	—	1	1
Málta	—	—	—	—	—	—	—	—
Hollandia	—	—	—	—	—	—	—	—
Ausztria	—	—	—	—	—	—	—	—
Lengyelország	—	0	—	0	—	—	0	0
Portugália	—	0	—	0	—	—	1	1
Románia	—	—	—	—	—	—	—	—
Szlovénia	—	—	—	—	—	—	—	—
Szlovákia	—	—	—	—	—	—	—	—
Finnország	—	—	—	—	—	—	—	—
Svédország	—	—	—	—	—	—	—	—
Egyesült Királyság	—	—	—	—	—	—	—	—
INTERREG	—	—	—	—	—	—	—	—
Visszaigazolt összesen	7 694	494	258	49	91	33	925	8 619

6. megjegyzés – 4. melléklet: 2010-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció: Strukturális intézkedések tagállamonkénti bontás

millió EUR
Tagállam	2009. év végi kumulált	2010-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók						2010. év végi kumulált
Tagállam	2009. év végi kumulált	ERFA	Kohéziós Alap	ESZA	HOPE	EMOGA Orientáció	2010-ben összesen	2010. év végi kumulált
1994–1999	2 144	462	4	5	3	3	476	2 621
Belgium	6	—	—	—	—	—	—	6
Dánia	4	—	—	—	—	—	—	4
Németország	300	37	—	—	0	1	38	338
Írország	40	—	—	—	—	—	—	40
Görögország	521	1	3	—	—	0	4	525
Spanyolország	293	363	1	0	—	1	365	658
Franciaország	85	—	—	4	—	0	4	89
Olaszország	483	21	—	—	—	—	21	504
Luxemburg	4	—	—	1	—	—	1	5
Hollandia	177	—	—	—	—	—	—	177
Ausztria	2	—	—	—	—	—	—	2
Portugália	118	20	—	—	1	1	23	141
Finnország	1	0	—	—	—	—	0	1
Svédország	1	—	—	—	—	—	—	1
Egyesült Királyság	108	11	—	—	1	0	13	120
INTERREG	2	7	—	—	—	—	7	9
2000–2006	3 222	80	18	36	87	38	259	3 480
Belgium	8	—	—	0	—	—	0	8
Bulgária	2	—	—	—	—	—	—	2
Cseh Köztársaság	0	—	—	—	—	—	—	0
Dánia	0	—	—	—	—	—	—	0
Németország	10	0	—	—	—	—	0	10
Észtország	0	—	—	0	—	—	0	0
Írország	26	—	—	—	—	—	—	26
Görögország	904	—	—	—	—	—	—	904
Spanyolország	940	—	16	0	87	8	111	1 051
Franciaország	239	—	—	—	—	9	9	248
Olaszország	686	79	—	0	—	2	82	768
Ciprus	0	—	—	—	—	—	—	0
Lettország	3	—	1	—	—	—	1	4
Litvánia	1	—	0	—	—	—	0	1
Luxemburg	2	—	—	—	—	—	—	2
Magyarország	41	—	—	—	—	—	—	41
Málta	0	—	—	—	—	—	—	0
Hollandia	0	—	—	—	—	1	1	1
Ausztria	0	—	—	—	—	—	—	0
Lengyelország	90	—	—	—	—	—	—	90
Portugália	95	—	1	—	—	18	18	113
Románia	8	—	0	—	—	—	0	8
Szlovénia	2	—	—	—	—	—	—	2
Szlovákia	1	—	—	—	—	—	—	1
Finnország	0	—	—	—	—	—	—	0
Svédország	11	—	—	—	—	—	—	11
Egyesült Királyság	151	—	—	36	—	1	37	188
INTERREG	0	0	—	—	—	—	0	0
2007–2013	0	1	0	1	0	—	2	2
Belgium	—	—	—	—	—	—	—	—
Bulgária	—	—	—	—	—	—	—	—
Cseh Köztársaság	—	—	—	—	—	—	—	—
Dánia	—	—	—	0	—	—	0	0
Németország	—	—	—	—	—	—	—	—
Észtország	—	0	—	—	—	—	0	0
Írország	—	—	—	0	—	—	0	0
Görögország	—	—	—	—	—	—	—	—
Spanyolország	—	—	—	—	—	—	—	—
Franciaország	—	—	—	0	—	—	0	0
Olaszország	—	—	—	—	—	—	—	—
Ciprus	—	—	—	—	—	—	—	—
Lettország	—	—	—	—	—	—	—	—
Litvánia	—	—	—	—	—	—	—	—
Luxemburg	—	—	—	—	—	—	—	—
Magyarország	—	—	—	1	—	—	1	1
Málta	—	—	—	—	—	—	—	—
Hollandia	—	—	—	—	—	—	—	—
Ausztria	—	—	—	—	—	—	—	—
Lengyelország	—	0	—	—	—	—	0	0
Portugália	—	0	—	0	—	—	1	1
Románia	—	—	—	—	—	—	—	—
Szlovénia	—	—	—	—	—	—	—	—
Szlovákia	—	—	—	—	—	—	—	—
Finnország	—	—	—	—	—	—	—	—
Svédország	—	—	—	—	—	—	—	—
Egyesült Királyság	—	—	—	—	—	—	—	—
INTERREG	—	—	—	—	—	—	—	—
Végrehajtott összesen	5 366	542	21	42	90	41	737	6 102

7. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az Európai Unió (EU) pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—	az Európai Bizottság által a költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek;

—	az Európai Bizottság által a makroszintű pénzügyi támogatás, a fizetésimérleg-eszköz és az Euratom révén végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi tevékenységek;

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap; valamint

—	az Európai Unió által a (felszámolás alatt álló) Európai Szén- és Acélközösség révén végrehajtott hitelnyújtási és -felvételi, valamint pénztárkezelési tevékenységek.

7.1. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

7.1.1. Pénztárkezelési műveletek

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit a (2028/2004/EK és a 105/2009/EK tanácsi rendelettel módosított) 1150/2000/EK tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet (az 1995/2006/EK, az 1525/2007/EK és az 1081/2010/EK tanácsi rendelettel módosított 1605/2002/EK tanácsi rendelet) és annak végrehajtási szabályai (az 1261/2005/EK, az 1248/2006/EK és a 478/2007/EK bizottsági rendelettel módosított 2342/2002/EK bizottsági rendelet) rögzítik.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok vagy az egyes tagállamok által kijelölt szerv a Bizottság nevében a kincstárnál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—	A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság között megbeszéléseket tartanak a kockázatkezeléssel és a bevált módszerekkel kapcsolatos információmegosztás érdekében.

BUFI – átmenetileg beszedett pénzbírságok

2010-től kezdődően az átmenetileg beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által irányított alapba (BUFI) fektetik be. A 2010 előtt beszedett pénzbírságok összegeit továbbra is külön bankszámlákon tartják. Az átmenetileg beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a belső iránymutatásoknak és a vagyonkezelésre vonatkozó iránymutatásnak megfelelően, amelyeket a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által 2009 decemberében aláírt szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás is tartalmaz. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a többek között a pénztárkezelést is magában foglaló speciális területeket felölelő eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

a)	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, ugyanakkor

b)	arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan nyereséget érjenek el, amely átlagosan a BUFI referenciahozama mínusz a felmerült költségek összegének felel meg.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: az euróövezet központi bankjainál, euróövezeti államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; szuverén jogalanyok által kibocsátott, közvetlen euróövezeti szuverén kitettséget eredményező vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

7.1.2. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek (makroszintű pénzügyi támogatás, fizetésimérleg-eszköz és Euratom)

A hitelnyújtási és -felvételi műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió adott esetben a vonatkozó tanácsi határozatokkal és a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, kölcsönökkel, pénztárkezeléssel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést. Általános szabályként nem folyik kamatláb- vagy árfolyamváltozás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység), mivel a hitelnyújtási műveletek finanszírozása viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat.

7.1.3. Garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit (lásd a 2.3.3. megjegyzést) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i, 2008. február 25-i és 2010. november 9-i módosítása rögzíti. A garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítania a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

7.1.4. Felszámolás alatt álló ESZAK

Az ESZAK kötelezettségeinek végelszámolását a Bizottság irányítja, ezért a felszámolás alatt álló ESZAK számára nem tervezik új hitelek nyújtását, sem az ehhez szükséges hitelfelvételt. Az új ESZAK-hitelfelvételek a finanszírozási költségek csökkentését célzó refinanszírozásra korlátozódnak. Ami a pénztárkezelési műveleteket illeti, a pénzügyi kockázat minimalizálása érdekében az óvatosság elve alkalmazandó.

7.2. PIACI KOCKÁZAT

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot. Az EU nem rendelkezik jelentős egyéb árkockázattal.

7.2.1. Devizakockázat

A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

7.2.1.1. Pénztárkezelési műveletek

A saját forrásokról szóló rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fenti rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ben vagy CHF-ben tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

BUFI – átmenetileg beszedett pénzbírságok

Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.

7.2.1.2. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek (makroszintű pénzügyi támogatás, fizetésimérleg-eszköz és Euratom)

A legtöbb pénzügyi eszközt és kötelezettséget euróban tartják, így ezekben az esetekben az Uniónak nincs devizakockázata. Az Unió azonban az Euratom pénzügyi eszköz révén USD-ben is nyújt kölcsönöket, amelyeket ugyanilyen összegű USD-hitelek felvételével finanszíroznak (back-to-back műveletek). Az Euratom tekintetében az EU-nak a mérlegfordulónapon nincs devizakockázata.

7.2.1.3. Garanciaalap

A pénzügyi eszközöket euróban tartják, így nincs devizakockázat.

7.2.1.4. Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló ESZAK kismértékben van kitéve nettó devizakockázatnak 1,43 millió EUR értékben, amely az 1,39 millió EUR-s lakáshitelekből és a 0,04 millió EUR-s folyószámla-egyenlegből tevődik össze.

7.2.2. Kamatkockázat

A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

7.2.2.1. Pénztárkezelési műveletek

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. Kamatot realizál azonban különböző bankszámlákon tartott egyenlegeken. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat rendszeresen tükrözze a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A központi bankoknál vezetett minden egyéb számla esetében a díjazás az egyes bankok által nyújtott különleges feltételek függvénye; változó kamatlábat alkalmaznak, amelyet a piaci ingadozások alapján kiigazítanak.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) mozgásteret alkalmaznak. A számlák többsége esetében a kamatszámítás az EONIA-hoz (egynapos euró indexátlag) kapcsolódik, és e kamatláb bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Néhány egyéb számla esetében a kamatszámítás az Európai Központi Bank főbb refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábhoz kapcsolódik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.

BUFI – átmenetileg beszedett pénzbírságok

A BUFI portfólió nem tartalmaz változó kamatlábú kötvényt. A mérlegfordulónapon a nem kamatozó kötvények a kötvényportfólió 69 %-át tették ki.

7.2.2.2. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek (makroszintű pénzügyi támogatás, fizetésimérleg-eszköz és Euratom)

Változó kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó követeléssel és kötelezettséggel rendelkezik. A változó kamatlábakon kibocsátott makroszintű pénzügyi támogatási és Euratom-kölcsönök az Uniót kamatlábkockázatnak teszik ki. A hitelfelvételekből eredő kamatkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A mérlegfordulónapon az EU változó kamatozású hitelei (névértéken kifejezve) 0,86 milliárd EUR-t tesznek ki (2009: 0,96 milliárd EUR), az összeget hathavonta újraárazzák.

Fix kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

Az Unió fix kamatozású makroszintű pénzügyi támogatási és Euratom-kölcsönökkel is rendelkezik, 2010-ben összesen 110 millió EUR összegben (2009: 110 millió EUR), amelyek végleges lejárata egy és öt év közé esik (25 millió EUR), illetve meghaladja az öt évet (85 millió EUR). Ennél jelentősebb az Unió által a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott hat, fix kamatozású kölcsön, 2010-ben összesen 12,05 milliárd EUR összegben (2009: 9,2 milliárd EUR), amelyek végleges lejárata egy éven belüli (2 milliárd EUR), egy és öt év közé esik (5,7 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (4,35 milliárd EUR).

7.2.2.3. Garanciaalap

A garanciaalapon belül kibocsátott változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok e kamatlábak volatilitási hatásainak vannak kitéve, míg a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós érték kamatkockázatnak teszik ki az Uniót. A mérlegfordulónapon a befektetési portfólió mintegy 93 %-át fix kamatozású kötvények alkotják (2009: 97 %).

7.2.2.4. Felszámolás alatt álló ESZAK

Tevékenységeinek jellegéből adódóan a felszámolás alatt álló ESZAK kamatlábkockázatnak van kitéve. A hitelfelvételből eredő kamatkockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek. A vagyonkezelési műveletek tekintetében a mérlegfordulónapon az értékpapír-portfólió mintegy 92 %-át fix kamatozású kötvények alkotják (2009: 97 %).

7.3. HITELKOCKÁZAT

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a kölcsönt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

7.3.1. Pénztárkezelési műveletek

A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK tanácsi rendelettel összhangban a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak a tagállamok vannak kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. Minden számlán az ezekről a számlákról teljesített napi kifizetések átlagos összegével arányos, minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az ezeken a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak (összességében átlagosan 20 millió EUR és 100 millió EUR közöttiek, és több mint 20 számla között oszlanak meg), így biztosítják, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket az általános pénztári egyenlegekkel összefüggésben kell tekinteni, amelyek 1 milliárd EUR és 35 milliárd EUR között ingadoznak, és amelyekről 2010-ben összesen 120 milliárd EUR összegben teljesítettek kifizetéseket.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—

Minden kereskedelmi bankot pályázati felhívás útján választanak ki. A pályázati eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelkockázati besorolás Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—

A kifejezetten az átmenetileg beszedett pénzbírságok (korlátozott felhasználású pénzeszköz) letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként legalább S&P AA vagy ezzel egyenértékű hosszú távú hitelkockázati besorolás is szükséges, valamint egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik.

—

2009 folyamán a Bizottság pénztárkezelési szolgálatai alternatív rendszert vezettek be az átmenetileg beszedett pénzbírságok kezelésére azzal az egyedi céllal, hogy csökkentsék a kockázatot e téren. A C(2009) 4264 bizottsági határozat alapján a 2010. január 1-jétől kivetett pénzbírságokat az új rendszer keretében kezelik és többé nem helyezik letétbe kereskedelmi bankoknál.

—

Az előlegszámlákat egyszerűsített pályázati eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A besorolási követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében ezen számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembe vételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső korlátokat pedig évente felülvizsgálják.

—	A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelkockázati besorolását legalább havonta – vagy szükség esetén ennél gyakrabban – felülvizsgálják. A pénzügyi válsággal összefüggésben 2010 folyamán fokozott nyomon követési intézkedéseket fogadtak el és vezettek be.

BUFI – átmenetileg beszedett pénzbírságok

Az átmenetileg beszedett pénzbírságokból származó befektetésekre vonatkozóan az EU hitelkockázati kitettséget vállal, ami annak kockázata, hogy a partner nem lesz képes esedékességkor a teljes összeget megfizetni. A legnagyobb mértékben Franciaország és Németország van kitéve e kockázatnak, mivel ezek az országok a portfólió teljes volumenének 69 %-át, illetve 25 %-ával rendelkeznek.

A fő befektetési korlátok a referenciaországok (jelenleg Franciaország és Németország, AAA/Aaa besorolással) tekintetében a portfólió 100 %-ig terjedhetnek. Egyéb engedélyezett kibocsátók esetében (legalább Aa2 (Moody's vagy azzal egyenértékű) besorolás szükséges) ez az érték legfeljebb a portfólió 25 %-a lehet.

7.3.2. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek (makroszintű pénzügyi támogatás, fizetésimérleg-eszköz és Euratom)

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először országgaranciák kieszközlésével, majd a garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), végül az Unió költségvetésén keresztül történik (fizetésimérleg-eszköz, valamint makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom, amennyiben az egyéb intézkedések nem elegendőek). A saját forrásokról szóló hatályos rendelet 2010 folyamán a tagállamok GNI-jének 1,23 %-ában rögzítette a GNI-forrás felső korlátját, és 2010-ben ténylegesen 1,12 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2010. december 31-én 0,11 %-os volt az e garancia fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot 1994-ben hozták létre az Európai Unión kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönökhöz kapcsolódó nemfizetési kockázat fedezésére. A hitelkockázatnak való kitettség enyhítésére mindenesetre fennáll az a lehetőség, hogy az EU költségvetését vegyék igénybe minden olyan esetben, amikor az adós nem tudja teljes egészében visszatéríteni az esedékes összegeket. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

E hitelek fő kedvezményezettjei Magyarország, Románia és Lettország. Ezen országok esetében a hitelkockázat a hitelek teljes volumenének hozzávetőlegesen 42, 30, illetve 22 %-a. Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. Ennek megfelelően a működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

7.3.3. Garanciaalap

Az Unió és az EBB közötti, a garanciaalap kezeléséről szóló megállapodással összhangban valamennyi bankközi befektetésnek minimum Moody's P-1 hitelkockázati besorolásúnak vagy azzal egyenértékűnek kell lennie. 2009. december 31-én valamennyi befektetést (124 millió EUR) ilyen partnerekkel eszközölték (2009: 153 millió EUR). 2010. december 31-én az alapnak öt rövid lejáratú pénzügyi instrumentumba eszközölt (69 millió EUR-s) befektetése volt, ezek mind minimálisan Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű hitelkockázati besorolású partnerekkel álltak fenn. Az értékesíthető portfólióban tartott valamennyi értékpapír megfelel az irányítási iránymutatásnak.

7.3.4. Felszámolás alatt álló ESZAK

A hitelkockázati kitettség kezelése a hitelfelvevő kamat- és tőketörlesztési képességének rendszeres elemzésén keresztül történik. A hitelkockázati kitettség kezeléséhez fedezetet, valamint ország-, vállalati és személyes garanciákat is előírnak. A fennálló összes hitel 68 %-át a tagállamok vagy azokkal egyenértékű szervek (például állami intézmények) garanciái fedezik. A fennálló hitelek 11 %-át banknak nyújtották, vagy bank garantálta azokat. Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. A működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

7.4. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

7.4.1. Pénztárkezelési műveletek

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy az év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások valójában megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénztári források mindig elegendőek legyenek valamennyi adott hónapban végrehajtandó kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források pedig szükség esetén és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

7.4.2. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek (makroszintű pénzügyi támogatás, fizetésimérleg-eszköz és Euratom)

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott kölcsönök (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) nemfizetés vagy a hitelfelvevő késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít a források uniós költségvetésen keresztüli mobilizálására.

7.4.3. Garanciaalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alapnak legalább 100 millió EUR-t kell 12 hónapot nem meghaladó lejáratú, monetáris eszközökből álló portfólióban tartania. 2010. december 31-én e befektetések összege 192 millió EUR-t tett ki. Ezenfelül előírás, hogy az alap nominális értékének legalább 20 %-át monetáris eszközök, egy évet nem meghaladó hátralévő lejáratú fix kamatozású kötvények és változó kamatozású kötvények alkossák. 2010. december 31-én ez az arány 32 % volt.

7.4.4. Felszámolás alatt álló ESZAK

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott kölcsönök (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A felszámolás alatt álló ESZAK vagyon- és követeléskezelése során a Bizottság a likviditási követelményeket a felelős bizottsági szolgálatokkal folytatott konzultáció eredményeként kapott kifizetési előrejelzések alapján kezeli.

8. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

8.1. KAPCSOLT FELEK

Az Unió kapcsolt felei a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek és ezen egységek felsővezetése (lásd alább). Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek listáját a 10. megjegyzés tartalmazza.

8.2. A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az Európai Unió felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és a Bíróság elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, a Bíróság bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk a Hivatalos Lapban találhatók: HL L 187., 1967.8.8., legutóbb a 2005. január 18-i 202/2005/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 33., 2005.2.5.) módosítva, valamint HL L 268., 1977.10.20., legutóbb a 2004. április 30-i 1293/2004/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 243., 2004.7.15.) módosítva. Továbbá egyéb információk állnak rendelkezésre az Európa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes kölcsönben nem részesült az Uniótól.

A felsővezetés pénzügyi jogosultságai

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapfizetés (havi)	25 351,76	22 963,55 – 23 882,09	18 370,84 – 20 667,20	19 840,51 – 21 126,47	11 681,17 – 18 370,84
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52
Eltartott gyermekek	372,61	372,61	372,61	372,61	372,61
Iskola előtti	91,02	91,02	91,02	91,02	91,02
Iskoláztatási, vagy	252,81	252,81	252,81	252,81	252,81
A munkavégzés helyén kívüli képzés	505,39	505,39	505,39	505,39	505,39
Az elnöklő bírák támogatása	n.a.	n.a.	500 – 810.74	n.a.	n.a.
Reprezentációs költségtérítés	1 418,07	0 – 911.38	500 – 607.71	n.a.	n.a.
Éves utazási költségek	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	Igen
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (4)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
a fizetés %-ában (4)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
a kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	n.a.	n.a.
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	50 703,52	45 927,10 – 47 764,18	36 741,68 – 41 334,40	39 681,02 – 42 252,94	visszatérített
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
A költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	25 351,76	22 963,55 – 23 882,09	18 370,84 – 20 667,20	19 840,51 – 21 126,47	visszatérített
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
A költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (5)	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % - 65 %	n.a.
Betegbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	opcionális
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %
Levonások:
Uniós adó	8 % - 45 %	8 % - 45 %	8 % - 45 %	8 % - 45 %	8 % - 45 %
Betegbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,8 %	1,8 %	1,8 %	1,8 %	1,8 %
Speciális illeték a fizetés után	5,07 %	5,07 %	5,07 %	5,07 %	5,07 %
Levont nyugdíj	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	11,3 %
Személyek száma 2010.12.31-én	3	7	91	27	89

9. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló továbbításának dátumáig – az alábbiakban szereplő információktól eltekintve – a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről jelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.

Fizetésimérleg-eszközhöz (BOP) fűződő hitelnyújtási műveletek

2011 márciusában további 1,2 milliárd EUR-t folyósítottak Romániának a fizetésimérleg-eszköz alapján, 2018. áprilisi lejárattal, valamint 2011 júniusában az utolsó 150 millió EUR-s részletet is kifizették. Ezenfelül 2011 februárjában gazdasági növekedésének újraindítása érdekében Románia további elővigyázatossági pénzügyi támogatást kért a fizetésimérleg-eszköz keretén belül. 2011. május 12-én a Tanács úgy határozott, hogy legfeljebb 1,4 milliárd EUR-s összeget bocsát Románia rendelkezésére az uniós elővigyázatossági fizetésimérleg-eszköz útján (2011/288/EU tanácsi határozat). Romániának jelenleg nem áll szándékában, hogy az elővigyázatossági pénzügyi támogatási programból folyósítást kérjen, mivel erre csak akkor tart igényt, amennyiben a román hatóságok ellenőrzésén kívül eső tényezők miatt a gazdasági és/vagy pénzügyi helyzet előre nem láthatóan jelentősen romlik, ami akut pénzügyi hiányt eredményezne. Amennyiben a pénzügyi támogatást aktiválják, azt legfeljebb 7 éves futamidejű hitel formájában biztosítják. Az alábbi táblázat az éves beszámoló kibocsátásának időpontjáig folyósított 13,4 milliárd EUR visszatérítésének ütemezését mutatja.

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Európa pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a Tanács 2010. május 11-én elfogadta az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (407/2010/EU tanácsi rendelet). A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésén alapuló mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás az uniós költségvetés által garantált hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Igénybevétel esetén a Bizottság az Unió nevében hitelt venne fel a tőkepiacon vagy pénzintézeteknél, majd e hiteleket a kedvezményezett tagállamnak nyújtaná. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlátról a tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése rendelkezik, amely a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló tartalékra korlátozza.

2010. november 21-én Írország pénzügyi segítséget kért a fent említett rendelet értelmében. A Tanács 2010. december 7-i végrehajtási határozata (2011/77/EU) jóváhagyta, hogy hitelt bocsássanak Írország rendelkezésére legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegben, legfeljebb 7,5 éves átlagos futamidővel. A hitelt legfeljebb 13 részfolyósítás keretében bocsátják Írország rendelkezésére. 2011. január 12-án kifizették Írországnak az első részfolyósítás 5 milliárd EUR-s első részét, amelynek végső lejárata 2015. december. 2011. március 24-én kifizették Írországnak az első részfolyósítás 3,4 milliárd EUR-s második részét, amelynek végső lejárata 2018. április. 2011. május 31-én kifizették a 3 milliárd EUR-s második részfolyósítást, 2021. júniusi lejárattal.

2011. április 7-én Portugália is pénzügyi támogatást kért az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében. 2011. május 17-én a Tanács jóváhagyta, hogy hitelt bocsássanak Portugália rendelkezésére legfeljebb 26 milliárd EUR összegben (lásd a Tanács 2011/344/EU végrehajtási határozatát), legfeljebb 7,5 éves átlagos futamidővel. A hitelt három év alatt legfeljebb 14 részfolyósítás keretében bocsátják Portugália rendelkezésére. Az első részfolyósítás 1,75 milliárd EUR-s első részét 2011. május 31-én folyósították, 2021. júniusi lejárattal. Az első részfolyósítás 4,75 milliárd EUR-s második részét 2011. június 1-jén folyósították, 2016. júniusi lejárattal. Az alábbi táblázat az éves beszámoló kibocsátásának időpontjáig folyósított 17,9 milliárd EUR visszatérítésének ütemezését mutatja.

Egyéb pénzügyi stabilizációs mechanizmusok, amelyek nincsenek hatással az uniós beszámolóra

Érdemes megjegyezni, hogy noha sem az uniós beszámolóra, sem az uniós költségvetésre nem gyakorol hatást, az euró-övezetbeli tagállamok és más részt vevő tagállamok létrehoztak egy másik pénzügyi segítségnyújtási csomagot, az európai pénzügyi stabilitási eszközt is. Az eszköz lejárata 2013. június.

Az Írországnak és Portugáliának az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott, fent említett hitelt az európai pénzügyi stabilitási eszközből származó hitellel összefüggésben nyújtották, amelynek aggregált nettó folyósítási összege Írország számára 17,7 milliárd EUR, Portugália számára pedig 26 milliárd EUR, továbbá a Nemzetközi Valutaalap kibővített megállapodásából származó támogatással, amely Írország esetében 19,5 milliárd SDR (a megállapodás időpontjában érvényes árfolyam alapján hozzávetőleg 22,5 milliárd EUR) és Portugália esetében 23,7 milliárd SDR (körülbelül 26 milliárd EUR). Ezenfelül Írország kétoldalú hitelekben is részesült: az Egyesült Királyságtól 3,3 milliárd GBP-t (hozzávetőleg 3,8 milliárd EUR), Svédországtól 600 millió EUR-t, Dániától pedig 400 millió EUR-t kapott.

Ezen túlmenően, 2011. június 24-én az Európai Tanács egy új állandó válságmechanizmus, az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról határozott. Ez a mechanizmus 2013 közepén kezdi meg működését, az európai pénzügyi stabilitási eszközt és az európai pénzügyi stabilitási mechanizmust felváltva. A mechanizmus keretében pénzügyi segítséget lehet majd nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő euróövezeti tagállamok számára. A segítségnyújtás feltétele, hogy a meglévő megállapodásoknak megfelelően szigorú gazdasági és fiskális kiigazítási programot kell végrehajtani. Mivel e mechanizmus saját jogi személyiséggel fog rendelkezni és közvetlenül az euróövezeti tagállamok finanszírozzák majd, sem az uniós beszámolóra, sem az uniós költségvetésre nem lesz hatással.

Évente visszatérítendő, kinnlévő hitelösszegek az éves beszámoló kibocsátásának időpontjában

milliárd EUR
Hitel és kedvezményezett	Részfolyósítás	2011	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2021	2025	Összesen
Fizetésimérleg-eszköz
Magyarország	1.	2,0
	2.		2,0
	3.				1,5
Lettország	1.		1,0
	2.			1,2
	3.							0,5
	4.									0,2
	5.
	6.
Románia	1.			1,5
	2.							1,0
	3.					1,15
	4.						1,2
	5.						0,15
	Elővigyázatossági támogatás
Fizetésimérleg-eszköz összesen		2,0	3,0	2,7	1,5	1,15	1,35	1,5	0,0	0,2	13,4
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus
Írország	1. (2. rész)			5,0
	1. (2. rész)						3,4
	2.								3,0
Portugália	1. (1. rész)								1,75
Portugália	1. (2. rész)				4,75
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus összesen		0,0	0,0	5,0	4,75	0,0	3,4	0,0	4,75	0,0	17,9
Mindösszesen		2,0	3,0	7,7	6,25	1,15	4,75	1,5	4,75	0,2	31,3

10. KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

A. ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK

1. Intézmények és konzultatív testületek

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Bírósága

Európai Bizottság

Európai Számvevőszék

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Európai Parlament

Európai Tanács (6)

2. Uniós ügynökségek

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség

Európai Gyógyszerügynökség

Európai Vegyianyag-ügynökség

Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)

Eurojust

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (6)

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség

Európai Képzési Alapítvány

Európai Ügynökség A Külső Határok Operatív Koordinációjának Irányítására

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Európai GNSS Ellenőrző Hatóság

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és formatervezési minták)

Európai Vasúti Ügynökség

Közösségi Növényfajta-hivatal

Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal

Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja

Európai Rendőrakadémia (CEPOL)

Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) (6)

Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala

Kutatási Végrehajtó Ügynökség

3. Más ellenőrzött intézmények

Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)

B. KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet

SESAR Közös Vállalkozás

FCH közös vállalkozás (6)

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás

IMI közös vállalkozás

C. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK

Európai Beruházási Alap

Tiszta Égbolt közös vállalkozás

ARTEMIS Közös Vállalkozás

ENIAC közös vállalkozás (6)

11. NEM KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

Bár az alábbi intézmények vagyonát az Unió kezeli, azok nem teljesítik a konszolidálás feltételeit, így nem szerepelnek az Európai Unió beszámolójában.

11.1. AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP (EFA)

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Európai Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok és a tengerentúli országok és területek (TOT) fejlesztési együttműködésének támogatására. Az 1957. évi Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg arra korlátozva, hogy az Unió bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA-t nem az uniós költségvetésből, hanem a tagállamok közvetlen – kormányközi szintű tárgyalások során megállapított – hozzájárulásából finanszírozzák. Az EFA forrásait a Bizottság és az EBB kezeli. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási ciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusának felelnek meg.

Az EFA-ra saját pénzügyi szabályzata vonatkozik (HL L 78., 2008.3.19., 1. o.), amely előírja saját pénzügyi kimutatásainak az Uniótól elkülönítetten történő bemutatását. Az EFA éves beszámolója és forrásokkal való gazdálkodása a Számvevőszék és a Parlament külső vizsgálatainak tárgyát képezik. Tájékoztatási céllal alább bemutatásra kerül a 8., 9. és 10. EFA mérlege és gazdasági eredménykimutatása:

Mérleg – 8., 9. és 10. EFA

millió EUR
	2010.12.31.	2009.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK	353	196
FORGÓESZKÖZÖK	2 151	1 389
Eszközök összesen	2 504	1 585
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK	(1 046)	(860)
Kötelezettségek összesen	(1 046)	(860)
Nettó eszközök	1 458	725
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	23 879	20 381
Egyéb tartalékok	2 252	2 252
Előző évek áthozott eredménye	(21 908)	(18 814)
A pénzügyi év gazdasági eredménye	(2 765)	(3 094)
Nettó eszközök	1 458	725

Gazdasági eredménykimutatás – 8., 9. és 10. EFA

millió EUR
	2010	2009
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK	140	49
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK	(3 000)	(3 192)
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK VESZTESÉGE	(2 860)	(3 143)
PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK	95	49
A PÉNZÜGYI ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(2 765)	(3 094)

11.2. A BETEGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

A betegbiztosítási rendszer betegbiztosítást nyújt az Európai Unió különböző szervei személyzetének. A rendszer forrásai a rendszer saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit a Bizottság kezeli, forrásait nem ellenőrzi az Európai Unió. A rendszert a tagoktól (személyzet) és a munkaadóktól (az intézmények/ügynökségek/szervek) érkező hozzájárulások finanszírozzák. A keletkezett többlet a rendszerben marad.

A rendszer négy különálló intézményből áll: az Európai Unió intézményeinek és ügynökségeinek személyzetét biztosító fő rendszerből, valamint három kisebb, a firenzei Európai Egyetemi Intézet és az Európai Iskolák személyzetét, továbbá az EU-n kívül, például az uniós küldöttségeken dolgozó személyzetet biztosító rendszerből. A rendszer összes eszköze 2010. december 31-én 286 millió EUR-t tett ki (2009: 297 millió EUR).

11.3. A RÉSZTVEVŐI GARANCIAALAP

A 7. kutatási keretprogram (FP7) keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. Ezen kölcsönösségi eszköz célja a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram közvetett tevékenységeinek végrehajtása során az Uniónál és a résztvevőknél felmerült pénzügyi kockázatok fedezése; az alap tőkéje és kamatai teljesítési biztosítékot jelentenek. A támogatott közvetett tevékenységek valamennyi résztvevője a tevékenység időtartama alatt az alap tőkéjéhez nyújtott teljes uniós hozzájárulás 5 %-ának megfelelő támogatási hozzájárulás formájában hozzájárul az alap tőkéjéhez. Ilyen értelemben a résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig kizárólag azok végrehajtó ügynökeként jár el. 2010. december 31-én a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 879 millió EUR-t tettek ki (2009: 580 millió EUR). A résztvevői garanciaalap forrásai a rendszer saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit a Bizottság kezeli, forrásait nem ellenőrzi az Európai Unió.

II. RÉSZ

Az Európai Unió költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések és magyarázó megjegyzések

TARTALOM

A költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések:

1.	Költségvetési eredmény

2.	Kimutatás a költségvetési tervszámok és a tényleges összegek összehasonlításáról

Bevételek:

3.	Összevont áttekintés a költségvetési bevételek végrehajtásáról

Kiadások:

4.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

5.	A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

6.	A kifizetési előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

7.	Fennálló kötelezettségvállalások változása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

8.	A fennálló kötelezettségvállalások évenkénti megoszlása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

9.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása szakpolitikai területek szerinti bontásban

10.	A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

11.	A kifizetési előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

12.	Fennálló kötelezettségvállalások változása szakpolitikai területek szerinti bontásban

13.	A fennálló kötelezettségvállalások keletkezési év szerinti megoszlása szakpolitikai területek szerinti bontásban

Intézmények:

14.	Összevont áttekintés a költségvetési bevételek végrehajtásáról intézmények szerinti bontásban

15.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtása intézmények szerinti bontásban

Ügynökségek:

16.	Az ügynökségek bevételei: költségvetési előrejelzések, jogosultságok és befolyt összegek

17.	Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok ügynökségek szerinti bontásban

18.	Költségvetési eredmény az ügynökségekkel együtt

Magyarázó megjegyzések a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez:

1.	Költségvetési alapelvek, szerkezet és előirányzatok

2.	Magyarázat a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT JELENTÉSEK (7)

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EREDMÉNYE

1: Az Unió 2010. évi költségvetési eredménye

millió EUR
EURÓPAI UNIÓ	2010	2009
A pénzügyi év bevétele	127 795	117 626
A folyó év előirányzataiból eszközölt kifizetések	(121 213)	(116 579)
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(2 797)	(1 759)
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése	741	2 791
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	23	185
Költségvetési eredmény (8)	4 549	2 264

Az Európai Unió költségvetésének többletét a következő évben az arra az évre esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

2. Kimutatás a költségvetési tervszámok és a tényleges összegek összehasonlításáról

Bevételek

millió EUR

Cím

Eredeti költségvetés

Végleges költségvetés

Megállapított jogosultságok

Bevételek

Különbözet Végleges-tényleges

Befolyt összegek a költségvetés %-ában

Kintlévőségek

5=2 – 4

6=4/2

7=3 – 4

1.	Saját források

121 507

119 270

119 950

119 869

– 599

100,50 %

3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások

2 254

1 624

1 460

794

64,79 %

164

4.	Az intézményekhez és egyéb uniós szervezetekhez tartozó személyekkel kapcsolatos bevételek

1 178

1 180

1 129

1 123

95,12 %

5.	Az intézmények adminisztratív működéséből származó bevételek

407

388

– 319

563,54 %

6.	Közösségi/EU egyezmények és programok hozzájárulásai és jóváírásai

3 781

3 512

–3 482

11 707,30 %

269

7.	Késedelmi kamatok és bírságok

123

15 301

1 408

–1 285

1 144,36 %

13 893

8.	Hitelfelvételi és hitelfolyósítási műveletek

122

9.	Egyéb bevételek

–6

119,95 %

Összesen

122 937

122 956

142 362

127 795

–4 839

103,94 %

14 566

Kiadások – a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR

A pénzügyi keret fejezetei

Eredeti költségvetés

Végleges költségvetés (9)

Kifizetések

Különbözet Végleges-tényleges

Átvitt előirányzatok

Megszűnő előirányzatok

4=2 – 3

5=3/2

7=2 – 3 – 6

1.	Fenntartható növekedés

47 727

52 103

48 828

3 275

93,71 %

1 905

1 370

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

58 136

59 630

56 647

2 983

95,00 %

2 382

601

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 398

1 617

1 373

244

84,93 %

199

4.	Az EU mint globális szereplő

7 788

8 101

7 487

615

92,41 %

114

501

Igazgatás

7 889

9 076

7 896

1 180

87,00 %

957

223

6.	Ellentételezések

0,00 %

Összesen

122 937

130 527

122 231

8 296

93,64 %

5 557

2 739

Szakpolitikai területek szerinti bontásban

millió EUR

Szakpolitikai terület

Eredeti költségvetés

Végleges költségvetés (10)

Kifizetések

Különbözet Végleges-tényleges

2011-re átvitt előirányzatok

Megszűnő előirányzatok

4=2 – 3

5=3/2

7=2 – 3 – 6

01.	Gazdasági és pénzügyek

406

401

289

112

72,11 %

02.	Vállalkozáspolitika

638

771

658

113

85,35 %

03.	Versenypolitika

104

88,79 %

04.	Foglalkoztatási és szociális ügyek

8 572

8 543

7 481

1 062

87,57 %

1 019

05.	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

57 077

58 421

55 611

2 810

95,19 %

2 325

485

06.	Energiaügy és közlekedés

3 262

3 369

2 859

510

84,85 %

187

323

07.	Környezetvédelem

371

438

358

81,79 %

08.

Kutatás

4 138

5 369

4 507

863

83,93 %

848

09.	Információs társadalom és média

1 597

1 986

1 786

200

89,94 %

197

10.	Közvetlen kutatás

392

789

438

351

55,51 %

344

11.	Tengeri ügyek és halászat

819

827

656

172

79,23 %

133

12.	Belső piac

88,66 %

13.	Regionális politika

28 768

30 709

30 623

99,72 %

14.	Adóügyek és vámunió

107

136

126

92,53 %

15.	Oktatás és kultúra

1 443

1 783

1 572

211

88,16 %

205

16.	Kommunikáció

210

231

206

89,24 %

17.	Egészségügy és fogyasztóvédelem

542

664

590

88,84 %

18.	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

798

840

745

88,70 %

19.	Külkapcsolatok

3 658

3 867

3 683

185

95,23 %

101

20.	Kereskedelem

85,06 %

21.	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok

1 608

1 819

1 708

111

93,90 %

22.

Bővítés

1 204

1 152

1 130

98,06 %

23.	Humanitárius segítségnyújtás

820

978

971

99,30 %

24.	A csalás elleni küzdelem

88,34 %

25.	Szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás a Bizottságnál

188

215

189

87,95 %

26.	A Bizottság igazgatása

1 013

1 239

1 044

195

84,24 %

177

27.	Költségvetés

83,82 %

28.	Ellenőrzés

86,62 %

29.	Statisztika

120

148

126

84,99 %

30.	Ellátások és járulékos költségek

1 214

1 210

1 205

99,63 %

31.	Nyelvi szolgálatok

389

486

427

87,75 %

40.	Tartalékok

249

193

0,00 %

193

90.	Egyéb intézmények

2 937

3 496

2 857

639

81,72 %

484

155

Összesen

122 937

130 527

122 231

8 296

93,64 %

5 557

2 739

3. Áttekintés a 2010. évi költségvetési bevételek végrehajtásáról

millió EUR

Cím

Bevételi előirányzatok

Megállapított jogosultságok

Bevételek

Befolyt összegeka költségvetés %-ában

Kintlévőségek

Eredeti összeg

Végleges összeg

Tárgyév

Áthozott

Összesen

Tárgyévi jogosultságokból

Áthozott jogosultságokból

Összesen

1.	Saját források

121 507

119 270

119 861

119 950

119 846

119 869

100,50 %

3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások

2 254

1 624

1 460

64,79 %

164

4.	Az intézményekhez és egyéb uniós szervezetekhez tartozó személyekkel kapcsolatos bevételek

1 178

1 180

1 122

1 129

1 116

1 123

95,12 %

5.	Az intézmények adminisztratív működéséből származó bevételek

305

102

407

290

388

563,54 %

6.	Közösségi/EU egyezmények és programok hozzájárulásai és jóváírásai

3 507

275

3 781

3 360

153

3 512

11 707,30 %

269

7.	Késedelmi kamatok és bírságok

123

3 460

11 841

15 301

621

786

1 408

1 144,36 %

13 893

8.	Hitelfelvételi és hitelfolyósítási műveletek

122

9.	Egyéb bevételek

119,95 %

Összesen

122 937

122 956

129 955

12 407

142 362

126 717

1 078

127 795

103,94 %

14 566

Az 1. cím: Saját források részletezése

Fejezet

Bevételi előirányzatok

Megállapított jogosultságok

Bevételek

Befolyt összegeka költségvetés %-ában

Kintlévőségek

Eredeti összeg

Végleges összeg

Tárgyév

Áthozott

Összesen

Tárgyévi jogosultságokból

Áthozott jogosultságokból

Összesen

11.	Cukorilleték

123

146

118,00 %

12.

Vámok

14 080

15 596

15 507

15 595

15 491

15 514

99,47 %

13.

Héa

13 951

13 277

13 393

100,87 %

14.

GNI

93 353

90 273

90 948

100,75 %

15.	Költségvetési egyensúlyhiányok megszüntetése

– 128

—

16.	16. Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásainak csökkentése

–3

—

Összesen

121 507

119 270

119 861

119 950

119 846

119 869

100,50 %

A 3. cím: Többletek, egyenlegek és kiigazítások részletezése

Fejezet

Bevételi előirányzatok

Megállapított jogosultságok

Bevételek

Befolyt összegeka költségvetés %-ában

Kintlévőségek

Eredeti összeg

Végleges összeg

Tárgyév

Áthozott

Összesen

Tárgyévi jogosultságokból

Áthozott jogosultságokból

Összesen

30.	Előző évről áthozott többlet

2 254

100,00 %

31.	Héa-egyenlegek

– 880

– 917

—

32.	GNI-egyenlegek

241

113

—

128

34.	Kiigazítás a bel- és igazságügyi politikából való kimaradás miatt

–4

—

35.	Brit korrekció – kiigazítások

—

37.	Brit korrekció – időközi számítási eredmény

—

Összesen

2 254

1 624

1 460

64,79 %

164

4. A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

A pénzügyi keret fejezetei

Elfogadott előirányzatok

Módosítások

(átcsoportosítások és költségvetés-módosítások)

Áthozott

Címzett bevétel

Pótlólagos összesen

Engedélyezett összesen

Elfogadott előirányzatok

Módosítások

(átcsoportosítások és költségvetés-módosítások)

Áthozott

Címzett bevétel

Pótlólagos összesen

Engedélyezett összesen

5=3 + 4

6=1 + 2 + 5

11=9 + 10

12=7 + 8 + 11

1.	Fenntartható növekedés

64 249

1 929

1 994

66 243

47 727

1 074

932

2 370

3 302

52 103

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

59 499

253

2 560

2 813

62 312

58 136

–1 116

2 549

2 611

59 630

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 674

151

1 906

1 398

169

177

1 617

4.	Az EU mint globális szereplő

8 141

277

8 418

7 788

222

313

8 101

Igazgatás

7 889

473

484

8 392

7 889

682

486

1 168

9 076

6.	Ellentételezések

Összesen

141 453

329

5 390

5 719

147 270

122 937

1 774

5 797

7 571

130 527

5. A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR

A pénzügyi keret fejezetei

Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok

Kötelezettségvállalások

2011-re átvitt előirányzatok

Megszűnő előirányzatok

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevételekből

Összesen

Címzett bevétel

Határozattal átvitt összegek

Összesen

Az adott év költségvetési előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevétel

(EFTA)

Összesen

5=2 + 3 + 4

6=5/1

9=7 + 8

10=9/1

14=11 + 12 + 13

15=14/1

1.	Fenntartható növekedés

66 243

63 590

799

64 453

97,30 %

1 130

182

1 312

1,98 %

477

478

0,72 %

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

62 312

59 406

253

592

60 251

96,69 %

1 968

1 970

3,16 %

0,15 %

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 906

1 717

1 795

94,20 %

5,11 %

0,69 %

4.	Az EU mint globális szereplő

8 418

8 083

164

8 247

97,97 %

113

154

1,83 %

0,20 %

Igazgatás

8 392

7 758

229

7 997

95,30 %

244

254

3,02 %

140

141

1,68 %

6.	Ellentételezések

0,00 %

Összesen

147 270

140 554

328

1 861

142 744

96,93 %

3 528

259

3 787

2,57 %

738

740

0,50 %

6. A kifizetési előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR

A pénzügyi keret fejezetei

Engedélyezett

kifizetési előirányzatok

Kifizetések

2010-re átvitt előirányzatok

Megszűnő előirányzatok

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevételekből

Összesen

Automatikusan átvitt összegek

Határozattal átvitt összegek

Címzett bevétel

Összesen

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevétel

(EFTA)

Összesen

5=2 + 3 + 4

6=5/1

10=7 + 8 + 9

11=10/1

15=12 + 13 + 14

16=15/1

1.	Fenntartható növekedés

52 103

47 811

282

735

48 828

93,71 %

125

156

1 624

1 905

3,66 %

709

651

1 370

2,63 %

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

59 630

56 014

587

56 647

95,00 %

373

1 963

2 382

3,99 %

586

601

1,01 %

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 617

1 299

1 373

84,93 %

101

199

12,33 %

2,74 %

4.	Az EU mint globális szereplő

8 101

7 259

147

7 487

92,41 %

114

1,41 %

491

501

6,18 %

Igazgatás

9 076

7 088

602

205

7 896

87,00 %

666

281

957

10,54 %

144

223

2,46 %

6.	Ellentételezések

0,00 %

Összesen

130 527

119 472

1 018

1 741

122 231

93,64 %

881

631

4 045

5 557

4,26 %

1 972

756

2 739

2,10 %

7. Fennálló kötelezettségvállalások változásai a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR

Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén

Az adott év kötelezettségvállalásai

A pénzügyi keret fejezetei

Előző évről áthozott kötelezettségvállalások

Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések

Kifizetések

Év végén fennálló kötelezettségvállalások

Évközi kötelezettségvállalások

Kifizetések

Az át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése

Év végén fennálló kötelezettségvállalások

Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen

1.	Fenntartható növekedés

136 903

–2 058

–43 678

91 167

64 453

–5 150

–3

59 300

150 467

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

19 541

– 181

–10 280

9 079

60 251

–46 367

13 883

22 963

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 662

– 173

– 452

1 037

1 795

– 921

874

1 911

4.	Az EU mint globális szereplő

18 462

– 890

–5 231

12 340

8 247

–2 255

5 992

18 332

Igazgatás

704

–83

– 607

7 997

–7 289

–1

708

723

6.	Ellentételezések

Összesen

177 272

–3 385

–60 249

113 638

142 744

–61 982

–5

80 757

194 395

8. A fennálló kötelezettségvállalások keletkezési év szerinti megoszlása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR

A pénzügyi keret fejezetei

< 2004

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Összesen

1.	Fenntartható növekedés

781

617

1 461

13 421

2 879

23 288

48 719

59 300

150 467

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

1 517

138

688

6 633

13 883

22 963

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

151

218

577

874

1 911

4.	Az EU mint globális szereplő

786

412

584

1 474

1 727

3 164

4 193

5 992

18 332

Igazgatás

708

723

Összesen

1 623

1 055

2 116

16 455

4 895

27 359

60 136

80 757

194 395

9. A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása szakpolitikai területek szerinti bontásban

millió EUR

Szakpolitikai terület

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Elfogadott előirányzatok

Módosítások

(átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)

Áthozott

Címzett bevétel

Pótlólagos összesen

Engedélyezett összesen

Elfogadott előirányzatok

Módosítások

(átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)

Áthozott

Címzett bevétel

Pótlólagos összesen

Engedélyezett összesen

5=3 + 4

6=1 + 2 + 5

11=9 + 10

12=7 + 8 + 11

01.	Gazdasági és pénzügyek

449

–6

455

406

–29

401

02.	Vállalkozáspolitika

795

112

907

638

–7

126

140

771

03.	Versenypolitika

104

04.	Foglalkoztatási és szociális ügyek

11 274

11 414

8 572

– 790

748

762

8 543

05.	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

58 081

–2

252

2 548

2 800

60 879

57 077

–1 229

2 548

2 573

58 421

06.	Energiaügy és közlekedés

4 950

136

5 089

3 262

– 152

167

259

3 369

07.	Környezetvédelem

471

–1

494

371

438

08.

Kutatás

5 142

770

5 912

4 138

1 165

1 203

5 369

09.	Információs társadalom és média

1 628

189

1 817

1 597

279

293

1 986

10.	Közvetlen kutatás

383

460

464

847

392

–11

374

409

789

11.	Tengeri ügyek és halászat

1 001

1 005

819

–9

827

12.	Belső piac

–2

13.	Regionális politika

38 897

39 020

28 768

1 925

30 709

14.	Adóügyek és vámunió

135

139

107

136

15.	Oktatás és kultúra

1 500

317

1 817

1 443

-3

329

343

1 783

16.	Kommunikáció

218

223

210

231

17.	Egészségügy és fogyasztóvédelem

677

703

542

664

18.	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

1 066

1 128

798

–23

840

19.	Külkapcsolatok

4 264

121

4 450

3 658

142

3 867

20.	Kereskedelem

–1

21.	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok

1 647

–49

139

1 737

1 608

114

154

1 819

22.

Bővítés

1 022

–6

1 035

1 204

–79

1 152

23.	Humanitárius segítségnyújtás

820

245

1 070

820

107

978

24.	A csalás elleni küzdelem

25.	Szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás a Bizottságnál

188

199

188

215

26.	A Bizottság igazgatása

1 014

1 111

1 013

123

222

1 239

27.	Költségvetés

–7

28.	Ellenőrzés

29.	Statisztika

141

–5

153

120

148

30.	Ellátások és járulékos költségek

1 214

–4

1 210

1 214

–4

1 210

31.	Nyelvi szolgálatok

389

462

389

486

40.	Tartalékok

749

– 334

415

249

–56

193

90.	Egyéb intézmények

2 937

213

223

3 170

2 937

325

224

549

3 496

Összesen

141 453

329

5 390

5 719

147 270

122 937

1 774

5 797

7 571

130 527

10. A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

millió EUR

Szakpolitikai terület

Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok

Kötelezettségvállalások

2011-re átvitt előirányzatok

Megszűnő előirányzatok

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevétel

Összesen

Címzett bevétel

Határozattal átvitt összegek

Összesen

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevétel

(EFTA)

Összesen

5=2 + 3 + 4

6=5/1

9=7 + 8

10=9/1

14=11 + 12 + 13

15=14/1

01.	Gazdasági és pénzügyek

455

440

451

99,07 %

0,32 %

0,60 %

02.	Vállalkozáspolitika

907

785

845

93,14 %

5,68 %

1,18 %

03.	Versenypolitika

96,87 %

2,15 %

0,98 %

04.	Foglalkoztatási és szociális ügyek

11 414

11 329

11 378

99,69 %

0,23 %

0,09 %

05.	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

60 879

58 048

252

580

58 880

96,72 %

1 967

3,23 %

0,05 %

06.	Energiaügy és közlekedés

5 089

4 797

4 864

95,57 %

146

215

4,23 %

0,20 %

07.	Környezetvédelem

494

447

459

92,78 %

2,60 %

4,62 %

08.

Kutatás

5 912

5 141

404

5 545

93,79 %

366

6,19 %

0,02 %

09.	Információs társadalom és média

1 817

1 624

1 692

93,12 %

121

6,66 %

0,22 %

10.	Közvetlen kutatás

847

383

462

54,49 %

385

45,46 %

0,04 %

11.	Tengeri ügyek és halászat

1 005

975

977

97,20 %

0,31 %

2,48 %

12.	Belső piac

98,23 %

1,64 %

0,13 %

13.	Regionális politika

39 020

38 958

38 981

99,90 %

0,06 %

0,04 %

14.	Adóügyek és vámunió

139

131

133

95,51 %

1,15 %

3,34 %

15.	Oktatás és kultúra

1 817

1 497

144

1 641

90,33 %

173

9,52 %

0,15 %

16.	Kommunikáció

223

216

217

97,52 %

0,83 %

1,65 %

17.	Egészségügy és fogyasztóvédelem

703

659

676

96,10 %

1,24 %

2,66 %

18.	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

1 128

1 038

1 070

94,84 %

4,71 %

0,45 %

19.	Külkapcsolatok

4 450

4 293

4 359

97,96 %

1,93 %

0,11 %

20.	Kereskedelem

97,05 %

1,57 %

1,37 %

21.	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok

1 737

1 591

1 686

97,07 %

2,83 %

0,10 %

22.

Bővítés

1 035

1 014

1 023

98,87 %

0,98 %

0,16 %

23.	Humanitárius segítségnyújtás

1 070

1 055

1 058

98,90 %

0,20 %

0,90 %

24.	A csalás elleni küzdelem

98,77 %

0,02 %

1,21 %

25.	Szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás a Bizottságnál

199

189

193

97,10 %

2,21 %

0,69 %

26.	A Bizottság igazgatása

1 111

1 013

1 070

96,32 %

3,44 %

0,24 %

27.	Költségvetés

94,71 %

4,02 %

1,27 %

28.	Ellenőrzés

96,29 %

2,55 %

1,16 %

29.	Statisztika

153

130

139

90,74 %

5,10 %

4,16 %

30.	Ellátások és járulékos költségek

1 210

1 205

99,63 %

0,00 %

0,37 %

31.	Nyelvi szolgálatok

462

388

431

93,39 %

6,24 %

0,37 %

40.	Tartalékok

415

0,00 %

415

100,00 %

90.	Egyéb intézmények

3 170

2 821

2 911

91,83 %

133

142

4,47 %

117

3,70 %

Összesen

147 270

140 554

328

1 861

142 744

96,93 %

3 528

259

3 787

2,57 %

738

740

0,50 %

11. A kifizetési előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

millió EUR

Szakpolitikai terület

Engedélyezett Kifizetési előirányzatok

Kifizetések

2011-re átvitt előirányzatok

Megszűnő előirányzatok

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevétel

Összesen

Automatikusan átvitt összegek

Határozattal átvitt összegek

Címzett bevétel

Összesen

Az adott év előirányzataiból

Áthozott összegekből

Címzett bevétel

(EFTA)

Összesen

5=2 + 3 + 4

6=5/1

10=7 + 8 + 9

11=10/1

15=12 + 13 + 14

16=15/1

01.	Gazdasági és pénzügyek

401

282

289

72,11 %

16,82 %

11,07 %

02.	Vállalkozáspolitika

771

594

658

85,35 %

12,81 %

1,84 %

03.	Versenypolitika

104

88,79 %

9,46 %

1,74 %

04.	Foglalkoztatási és szociális ügyek

8 543

7 353

121

7 481

87,57 %

0,51 %

392

627

1 019

11,93 %

05.	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

58 421

55 009

580

55 611

95,19 %

332

1 968

2 325

3,98 %

482

485

0,83 %

06.	Energiaügy és közlekedés

3 369

2 710

2 859

84,85 %

100

187

5,56 %

313

323

9,59 %

07.	Környezetvédelem

438

329

358

81,79 %

5,44 %

12,78 %

08.

Kutatás

5 369

4 136

345

4 507

83,93 %

819

848

15,80 %

0,27 %

09.	Információs társadalom és média

1 986

1 675

1 786

89,94 %

181

197

9,91 %

0,15 %

10.	Közvetlen kutatás

789

338

438

55,51 %

305

344

43,58 %

0,91 %

11.	Tengeri ügyek és halászat

827

652

656

79,23 %

4,74 %

121

133

16,03 %

12.	Belső piac

88,66 %

8,81 %

2,53 %

13.	Regionális politika

30 709

30 611

30 623

99,72 %

0,26 %

0,03 %

14.	Adóügyek és vámunió

136

117

126

92,53 %

6,98 %

0,49 %

15.	Oktatás és kultúra

1 783

1 416

143

1 572

88,16 %

186

205

11,51 %

0,33 %

16.	Kommunikáció

231

192

206

89,24 %

6,09 %

4,67 %

17.	Egészségügy és fogyasztóvédelem

664

552

590

88,84 %

6,70 %

4,45 %

18.	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

840

721

745

88,70 %

8,48 %

2,82 %

19.	Külkapcsolatok

3 867

3 589

3 683

95,23 %

2,16 %

101

2,61 %

20.	Kereskedelem

85,06 %

7,01 %

7,92 %

21.	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok

1 819

1 585

1 708

93,90 %

3,03 %

3,07 %

22.

Bővítés

1 152

1 113

1 130

98,06 %

1,39 %

0,55 %

23.	Humanitárius segítségnyújtás

978

922

971

99,30 %

0,61 %

0,09 %

24.	A csalás elleni küzdelem

88,34 %

8,55 %

3,11 %

25.	Szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás a Bizottságnál

215

171

189

87,95 %

10,39 %

1,66 %

26.	A Bizottság igazgatása

1 239

889

110

1 044

84,24 %

122

177

14,27 %

1,50 %

27.	Költségvetés

83,82 %

14,49 %

1,69 %

28.	Ellenőrzés

86,62 %

11,77 %

1,61 %

29.	Statisztika

148

113

126

84,99 %

11,21 %

3,79 %

30.	Ellátások és járulékos költségek

1 210

1 205

99,63 %

0,00 %

0,37 %

31.	Nyelvi szolgálatok

486

362

427

87,75 %

11,65 %

0,60 %

40.	Tartalékok

193

0,00 %

193

100,00 %

90.	Egyéb intézmények

3 496

2 490

286

2 857

81,72 %

331

144

484

13,85 %

117

155

4,43 %

Összesen

130 527

119 472

1 018

1 741

122 231

93,64 %

881

631

4 045

5 557

4,26 %

1 972

756

2 739

2,10 %

12. Fennálló kötelezettségvállalások változásai szakpolitikai területek szerinti bontásban

millió EUR

Szakpolitikai terület

Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén

Az adott év kötelezettségvállalásai

Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen

Előző évről áthozott kötelezettségvállalások

Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések

Kifizetések

Év végén fennálló kötelezettségvállalások

Évközi kötelezettségvállalások

Kifizetések

Az át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése

Év végén fennálló kötelezettségvállalások

01.	Gazdasági és pénzügyek

424

–5

–74

344

451

– 215

236

581

02.	Vállalkozáspolitika

768

–20

– 301

447

845

– 357

488

935

03.	Versenypolitika

–2

–7

–85

04.	Foglalkoztatási és szociális ügyek

26 278

–1 501

–7 071

17 706

11 378

– 410

–1

10 967

28 673

05.	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

17 155

– 227

–9 400

7 528

58 880

–46 211

12 669

20 197

06.	Energiaügy és közlekedés

6 713

–99

–2 180

4 435

4 864

– 679

4 184

8 619

07.	Környezetvédelem

750

–29

– 225

496

459

– 133

325

821

08.

Kutatás

8 407

– 200

–3 019

5 188

5 545

–1 488

4 057

9 245

09.	Információs társadalom és média

2 411

–65

–1 031

1 315

1 692

– 755

937

2 252

10.	Közvetlen kutatás

158

–17

–90

462

– 348

–1

112

163

11.	Tengeri ügyek és halászat

1 620

–64

– 428

1 128

977

– 227

750

1 877

12.	Belső piac

–1

–12

–59

13.	Regionális politika

93 232

– 114

–30 104

63 013

38 981

– 518

38 462

101 475

14.	Adóügyek és vámunió

–14

–53

133

–72

15.	Oktatás és kultúra

591

–50

– 283

258

1 641

–1 288

353

610

16.	Kommunikáció

–9

–65

217

– 141

17.	Egészségügy és fogyasztóvédelem

706

–68

– 337

300

676

– 253

423

723

18.	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

1 049

–92

– 220

737

1 070

– 525

545

1 282

19.	Külkapcsolatok

9 034

– 327

–2 398

6 309

4 359

–1 285

3 074

9 383

20.	Kereskedelem

–1

–12

–65

21.	Fejlesztés és kapcsolatok az AKCS-államokkal

3 391

–95

–1 131

2 166

1 686

– 577

1 109

3 275

22.

Bővítés

3 173

– 300

– 939

1 934

1 023

– 191

832

2 766

23.	Humanitárius segítségnyújtás

513

–19

– 334

160

1 058

– 637

421

581

24.	A csalás elleni küzdelem

–4

–18

–55

25.	Szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás a Bizottságnál

–2

–16

193

– 173

26.	A Bizottság igazgatása

168

–15

– 143

1 070

– 901

169

179

27.	Költségvetés

–10

–55

28.	Ellenőrzés

–1

–10

29.	Statisztika

101

–6

–46

139

–79

108

30.	Ellátások és járulékos költségek

1 205

–1 205

31.	Nyelvi szolgálatok

–1

–23

431

– 403

90.	Egyéb intézmények

328

–38

– 278

2 911

–2 579

332

344

Összesen

177 272

–3 385

–60 249

113 638

142 744

–61 982

–5

80 757

194 395

13. A fennálló kötelezettségvállalások keletkezési év szerinti megoszlása szakpolitikai területenként

millió EUR

Szakpolitikai terület

< 2004

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Összesen

01.	Gazdasági és pénzügyek

196

236

581

02.	Vállalkozáspolitika

112

229

488

935

03.	Versenypolitika

04.	Foglalkoztatási és szociális ügyek

137

350

2 616

701

4 288

9 590

10 967

28 673

05.	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

1 199

494

5 825

12 669

20 197

06.	Energiaügy és közlekedés

105

175

381

797

2 854

4 184

8 619

07.	Környezetvédelem

101

138

183

325

821

08.

Kutatás

183

117

213

423

792

1 369

2 091

4 057

9 245

09.	Információs társadalom és média

179

337

664

937

2 252

10.	Közvetlen kutatás

112

163

11.	Tengeri ügyek és halászat

282

130

634

750

1 877

12.	Belső piac

13.	Regionális politika

522

553

884

10 452

729

16 566

33 307

38 462

101 475

14.	Adóügyek és vámunió

15.	Oktatás és kultúra

121

353

610

16.	Kommunikáció

17.	Egészségügy és fogyasztóvédelem

164

423

723

18.	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

167

446

545

1 282

19.	Külkapcsolatok

450

187

215

636

1 074

1 588

2 158

3 074

9 383

20.	Kereskedelem

21.	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok

126

133

203

262

523

873

1 109

3 275

22.

Bővítés

208

392

623

559

832

2 766

23.	Humanitárius segítségnyújtás

124

421

581

24.	A csalás elleni küzdelem

25.	Szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás a Bizottságnál

26.	A Bizottság igazgatása

169

179

27.	Költségvetés

28.	Ellenőrzés

29.	Statisztika

108

30.	Ellátások és járulékos költségek

31.	Nyelvi szolgálatok

90.	Egyéb intézmények

332

344

Összesen

1 623

1 055

2 116

16 455

4 895

27 359

60 136

80 757

194 395

14. Áttekintés a költségvetési bevételek végrehajtásáról intézmények szerinti bontásban

millió EUR
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
Intézmény	Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyév	Áthozatal	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
Európai Parlament	129	130	158	109	267	154	89	243	186,52 %	24
Európai Tanács és Tanács	54	54	94	7	101	87	6	93	172,12 %	8
Bizottság	122 675	122 692	129 603	12 291	141 894	126 376	983	127 359	103,80 %	14 534
Bíróság	40	40	44	0	44	44	0	44	110,33 %	0
Számvevőszék	20	20	19	0	19	19	0	19	94,72 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	10	10	15	0	15	15	0	15	147,07 %	0
Régiók Bizottsága	7	7	20	0	20	20	0	20	294,94 %	0
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	96,40 %	0
Európai adatvédelmi biztos	1	1	1	0	1	1	0	1	68,01 %	0
Összesen	122 937	122 956	129 955	12 407	142 362	126 717	1 078	127 795	103,94 %	14 566

15. A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtása intézmények szerinti bontásban

Kötelezettségvállalási előirányzatok

millió EUR
Intézmény	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					2011-re átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Címzett bevételekből	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év költségvetési előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel (EFTA)	Összesen	%
	1	2	3	4	5=2 + 3 + 4	6=5/1	7	8	9=7 + 8	10=9/1	11	12	13	14=11 + 12 + 13	15=14/1
Európai Parlament	1 752	1 552	9	24	1 586	90,50 %	101	9	111	6,31 %	55	1	0	56	3,19 %
Európai Tanács és Tanács	703	593	0	41	634	90,08 %	29	0	29	4,14 %	41	0	0	41	5,79 %
Bizottság	144 100	137 733	319	1 780	139 833	97,04 %	3 395	250	3 645	2,53 %	621	0	1	622	0,43 %
Bíróság	331	324	0	1	325	97,89 %	1	0	1	0,44 %	6	0	0	6	1,66 %
Számvevőszék	149	138	0	0	138	93,02 %	0	0	0	0,26 %	10	0	0	10	6,72 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	127	121	0	4	125	98,00 %	0	0	0	0,14 %	2	0	0	2	1,87 %
Régiók Bizottsága	91	79	0	11	90	99,39 %	0	0	0	0,02 %	1	0	0	1	0,59 %
Ombudsman	9	8	0	0	8	89,65 %	0	0	0		1	0	0	1	10,35 %
Európai adatvédelmi biztos	7	6	0	0	6	82,73 %	0	0	0		1	0	0	1	17,27 %
Összesen	147 270	140 554	328	1 861	142 744	96,93 %	3 528	259	3 787	2,57 %	738	1	1	740	0,50 %

Kifizetési előirányzatok

millió EUR
Intézmény	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					2011-re átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevételekből	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel (EFTA)	Összesen	%
	1	2	3	4	5=2 + 3 + 4	6=5/1	7	8	9	10=7 + 8 + 9	11=10/1	12	13	14	15=12 + 13 + 14	16=15/1
Európai Parlament	1 938	1 321	165	20	1 507	77,74 %	231	9	111	351	18,10 %	55	25	0	81	4,16 %
Európai Tanács és Tanács	748	543	34	43	620	82,89 %	50	0	31	81	10,76 %	41	7	0	48	6,35 %
Bizottság	127 031	116 982	732	1 661	119 374	93,97 %	550	622	3 901	5 073	3,99 %	1 855	718	11	2 584	2,03 %
Bíróság	350	307	15	1	323	92,40 %	17	0	1	18	5,24 %	6	3	0	8	2,36 %
Számvevőszék	210	122	60	0	182	86,90 %	16	0	0	17	7,94 %	10	1	0	11	5,15 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	134	112	5	4	121	90,36 %	8	0	1	9	6,95 %	2	1	0	4	2,68 %
Régiók Bizottsága	97	73	5	12	89	92,03 %	7	0	0	7	6,91 %	1	0	0	1	1,06 %
Ombudsman	10	8	1	0	8	84,26 %	1	0	0	1	5,23 %	1	0	0	1	10,50 %
Európai adatvédelmi biztos	8	4	1	0	5	61,11 %	1	0	0	1	16,79 %	1	1	0	2	22,10 %
Összesen	130 527	119 472	1 018	1 741	122 231	93,64 %	881	631	4 045	5 557	4,26 %	1 972	756	11	2 739	2,10 %

16. Az ügynökségek bevételei: költségvetési előrejelzések, jogosultságok és befolyt összegek

millió EUR
Ügynökség	Előre jelzett bevételi költségvetés	Megállapított jogosultságok	Befolyt összegek	Kintlévőségek	A finanszírozó bizottsági szakpolitikai terület
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	137	109	106	4	06
Frontex	93	84	84	0	18
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ	18	19	19	0	15
Európai Rendőrakadémia	8	8	8	0	18
Európai Vegyianyag-ügynökség	75	386	386	0	02
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	58	48	49	0	17
Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja	16	16	16	0	18
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	51	46	46	0	07
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	11	10	10	0	11
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	73	74	74	0	17
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	6	6	6	0	04
Európai GNSS Felügyelő Hatóság	9	16	16	0	06
A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	242	273	236	37	08
Eurojust	32	32	32	0	18
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	51	45	45	0	06
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	174	179	179	0	12
Európai Gyógyszerügynökség	208	221	209	12	02
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	8	8	8	0	09
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	20	22	22	0	18
Európai Vasúti Ügynökség	24	24	24	0	06
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	15	14	14	0	04
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	56	59	51	8	31
Európai Képzési Alapítvány	20	19	19	0	15
Közösségi Növényfajta-hivatal	13	12	12	0	17
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	21	21	21	0	04
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	49	49	49	0	15
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	16	16	16	0	06
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	29	29	29	0	08
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	34	36	34	3	08
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	7	0	17
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	10	10	10	0	06
Összesen	1 677	1 993	1 929	64

millió EUR
A bevétel típusa	Előre jelzett bevételi költségvetés	Megállapított jogosultságok	Befolyt összegek	Kintlévőségek
Bizottság általi támogatás	1 061	1 040	1 037	3
Díjakból származó jövedelem	443	765	751	14
Egyéb bevételek	173	188	141	47
Összesen	1 677	1 993	1 929	64

17. Ügynökségek: kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok ügynökségek szerinti bontásban

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
Ügynökség	Előirányzatok	Kötelezettségvállalások	2010-re átvitt	Előirányzatok	Kifizetések	2010-re átvitt
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	144	122	22	157	108	48
Frontex	95	89	3	118	82	27
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ	21	19	2	21	17	3
Európai Rendőrakadémia	12	10	2	13	8	3
Európai Vegyianyag-ügynökség	75	71	0	96	77	12
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	58	56	0	76	56	16
Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja	16	16	0	17	15	1
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	52	44	8	58	44	13
Európai Rendőrségi Hivatal	93	91	0	93	68	22
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	10	10	0	11	10	1
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	76	74	0	84	71	11
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	6	4	0	6	2	2
Európai GNSS Felügyelő Hatóság	74	67	7	63	45	18
A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	551	550	1	302	192	56
Eurojust	34	31	3	38	28	9
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	55	53	0	53	46	1
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	366	158	0	396	150	35
Európai Gyógyszerügynökség	210	201	0	248	196	45
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	8	8	0	10	8	2
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	20	20	0	27	19	8
Európai Vasúti Ügynökség	24	24	0	29	23	5
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	16	15	0	20	15	4
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	56	43	0	60	43	4
Európai Képzési Alapítvány	19	19	0	21	20	1
Közösségi Növényfajta-hivatal	13	12	0	14	11	0
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	22	21	0	27	22	4
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	49	49	0	55	48	6
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	16	15	0	17	15	2
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	29	29	0	32	30	2
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	34	33	0	37	32	3
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	0	8	7	1
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	10	10	0	11	9	1
Összesen	2 271	1 972	49	2 217	1 516	366

millió EUR
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
Kiadás típusa	Előirányzatok	Kötelezettségvállalások	2010-re átvitt	Előirányzatok	Kifizetések	2010-re átvitt
Személyzet	673	656	3	688	649	19
Igazgatási kiadások	283	264	2	365	249	93
Működési kiadások	1 314	1 052	44	1 165	618	254
Összesen	2 271	1 972	49	2 217	1 516	366

18. Költségvetési eredmény az ügynökségekkel együtt

millió EUR
	Európai Unió	Ügynökségek	Az ügynökségeknek nyújtott támogatások kiszűrése	Összesen
A pénzügyi év bevétele	127 795	1 929	(1 037)	128 687
A folyó év előirányzataiból eszközölt kifizetések	(121 213)	(1 320)	1 037	(121 495)
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(2 797)	(366)	0	(3 164)
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	741	181	0	922
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	22	0	0	22
Költségvetési eredmény	4 549	424	0	4 972

Magyarázó megjegyzések a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentésekhez

1. KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK, SZERKEZET ÉS ELŐIRÁNYZATOK

1.1. JOGALAP ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

A költségvetési beszámoló elkészítése az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 248., 2002. szeptember 16.), valamint az e költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés, az uniós pénzügypolitika fő eszköze az a jogi aktus, amelynek révén az Unió bevételei és kiadásai minden évben engedélyezésre kerülnek.

A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja az előzetes költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. Ezen előzetes költségvetési tervezet alapján a Tanács költségvetési tervezetet készít, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A költségvetés végleges elfogadását a Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

1.2. KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

Az Európai Unió általános költségvetése a következő alapelveken nyugszik:

— Egységesség és teljesség: valamennyi kiadást és bevételt egyetlen költségvetésbe kell foglalni, költségvetési tételre könyvelve, és a kiadások nem haladhatják meg az engedélyezett előirányzatokat;

— globális fedezet: ez az elv két szabályból áll:

a célhoz nem kötöttség szabálya, ami azt jelenti, hogy a költségvetési bevételeket nem szabad meghatározott kiadásokhoz rendelni (az összes bevételnek kell fedeznie az összes kiadást);

a bruttó elszámolás elve, amely szerint a bevételeket és kiadásokat teljes összeggel, egymással szembeni elszámolásuk nélkül kell szerepeltetni a költségvetésben;

— évenkéntiség: az előirányzatokat mindig egy adott évre engedélyezik, ezért azon év folyamán kell felhasználni őket;

— egyensúly: a költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük (a becsült bevételeknek meg kell egyezniük a kifizetési előirányzatokkal);

— egyediség: minden előirányzat meghatározott célhoz és meghatározott célkitűzéshez van rendelve;

— elszámolási egység: a költségvetés euróban kerül összeállításra és végrehajtásra, és a beszámolókészítés is euróban történik,

— hatékony és eredményes pénzgazdálkodás: a költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban;

— átláthatóság: a költségvetést, a költségvetés-módosításokat és a végleges beszámolót az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

1.3. A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

A költségvetés a következőkből áll:

(a)	általános bevételkimutatás;

(b)

az egyes intézmények kiadás- és bevételkimutatásaira felbontott szakaszok: I. szakasz: Parlament; II. szakasz: Tanács; III. szakasz: Bizottság, IV. szakasz: Bíróság; V. szakasz: Számvevőszék; VI. szakasz: Gazdasági és Szociális Bizottság; VII. szakasz: Régiók Bizottsága; VIII. szakasz: ombudsman; IX. szakasz: európai adatvédelmi biztos.

Valamennyi intézmény bevételi és kiadási tételei típusuk, vagy a cél alapján, amelyhez rendelték őket, cím, alcím, jogcímcsoport és jogcím szerint kerülnek besorolásra.

A felszámolás alatt álló ESZAK forrásainak egy részét a felszámolás alatt álló ESZAK működési költségvetéséhez rendelték hozzá. Ezt a működési költségvetést a Tanáccsal és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Bizottság fogadta el évente. Az utolsó költségvetést a 2002. január 1. és július 23. közötti időszakra állították fel. 2002. július 24-től a működési költségvetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások a felszámolás alatt álló ESZAK eredménykimutatásának részét képezik. A fennmaradó, még teljesítendő kötelezettségvállalások a mérleg forrásoldalán jelennek meg.

1.4. A KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMLÁK SZERKEZETE

1.4.1. Általános áttekintés

Csak a Bizottság költségvetése tartalmaz igazgatási előirányzatokat és működési előirányzatokat. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat.

A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A nem differenciált előirányzatok fedezik a bizottsági szakasz valamennyi igazgatási alcímét és valamennyi egyéb szakaszt teljes egészében, az éves jellegű EMGA-előirányzatokat és bizonyos technikai előirányzatokat (visszafizetések, hitelfelvételi és -nyújtási garanciák stb.). A nem differenciált előirányzatok esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatokéval.

A differenciált előirányzatokat annak érdekében vezették be, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok a többéves műveletek fedezésére szolgálnak, és magukban foglalják valamennyi alcím valamennyi egyéb előirányzatát, a bizottsági szakasz 1. alcíme kivételével. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

— kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban felmerült jogi kötelezettségekből eredő összes költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Mindazonáltal az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket – a költségvetési rendelet 76. cikkének (3) bekezdésének megfelelően – több évre vonatkozó éves részletekre lehet lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik.

— kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

1.4.2. Az előirányzatok eredete

Az előirányzatok fő forrása az Unió adott évi költségvetése. Mindazonáltal léteznek más típusú előirányzatok is, amelyek a költségvetési rendelet rendelkezéseiből erednek. Ezek az előző pénzügyi évekből vagy külső forrásból származnak:

—

Az adott évre elfogadott eredeti költségvetési előirányzatok kiegészíthetők a költségvetési tételek közötti átcsoportosítással a költségvetési rendelet (2002. június 25-i 1605/2002/EK rendelet) 22–24. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően, valamint költségvetés-módosításokkal (a költségvetési rendelet 37. és 38. cikke).

—

Az előző évről áthozott vagy újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok ugyancsak kiegészítik az adott évi költségvetést. Ezek (i) nem differenciált kifizetési előirányzatok, amelyek a költségvetési rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban automatikusan átvihetők, de kizárólag a következő pénzügyi évre; (ii) intézményi határozattal átvitt előirányzatok a következő két eset egyikében: ha az előkészítő szakasz befejeződött (költségvetési rendelet, 9. cikk (2) bekezdés a) pont), vagy ha a jogalapot megteremtő jogi aktust későn fogadták el (9. cikk (2) bekezdés b) pont). Mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok átvihetők (9. cikk (3) bekezdés); valamint (iii) a kötelezettségvállalás visszavonásának eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok: Itt a strukturális alapokra vonatkozó, visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról van szó. Az újbóli rendelkezésre bocsátásra csak kivételes esetben kerülhet sor, a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy ha az elengedhetetlenül szükséges a program befejezéséhez (a költségvetési rendelet 157. cikke).

—

Címzett bevétel, amely a következőkből áll: (i) visszatérítések, ahol az összegeket azon költségvetési tételekhez rendelik, amelyekhez az eredeti kiadások kapcsolódnak és amelyek korlátozás nélkül átvihetők, (ii) EFTA-előirányzatok: Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás előírja tagjainak az uniós költségvetés egyes tevékenységeihez való pénzügyi hozzájárulást. Az érintett költségvetési tételeket és az előirányzott összegeket az uniós költségvetés III. mellékletében teszik közzé. Az EFTA-hozzájárulások növelik az érintett tételeket. A fel nem használt előirányzatokat év végén megszüntetik és visszatérítik az EGT-országoknak; (iii) Olyan harmadik féltől/más országoktól származó bevételek, amelyek uniós tevékenységekhez való pénzügyi hozzájárulást magukban foglaló megállapodásokat kötöttek az Európai Unióval. A kapott összegek harmadik féltől származó bevételnek minősülnek, az érintett költségvetési tételhez rendelik őket (gyakran a kutatás területén), és korlátozás nélkül átvihetők (a költségvetési rendelet 10. cikke és 18. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja). (iv) Harmadik félnek végzett munka: Kutatási tevékenységeik részeként az Unió kutatóközpontjai külső szervezeteknek is dolgozhatnak (a költségvetési rendelet 161. cikkének (2) bekezdése). Akárcsak a harmadik féltől származó bevételek, a harmadik félnek végzett munka is meghatározott költségvetési tételhez rendelt, és korlátozás nélkül átvihető (a költségvetési rendelet 10. cikke és 18. cikke (1) bekezdésének d) pontja); valamint (v) az előlegek visszafizetésének eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok: Ezek olyan uniós források, amelyeket a kedvezményezettek visszafizettek és korlátozás nélkül átvihetők. A strukturális alapok területén az újbóli rendelkezésre bocsátás bizottsági határozat alapján történik (a költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdése és a végrehajtási szabályok 228. cikke).

1.4.3. A rendelkezésre álló előirányzatok összetétele

— Végleges költségvetési előirányzatok= eredetileg elfogadott költségvetési előirányzatok + költségvetés-módosítási előirányzatok + átcsoportosítások;

— További előirányzatok= címzett bevételek (lásd fent) + előző pénzügyi évről áthozott vagy kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

— Összes engedélyezett előirányzat= végleges költségvetési előirányzatok + további előirányzatok;

— Adott év előirányzatai (a költségvetési eredmény kiszámításához)= végleges költségvetési előirányzatok + címzett bevételek.

1.5. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

A költségvetés végrehajtását a költségvetési rendelet szabályozza, amelynek 48. cikke (1) bekezdése értelmében: „A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.” Az 50. cikk értelmében a Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

1.6. FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

A differenciált előirányzatok bevezetésével különbség keletkezett a rögzített kötelezettségvállalások és a végrehajtott kifizetések között: a fennálló kötelezettségvállalásoknak megfelelő eltérés a kötelezettségvállalások megtétele és a megfelelő kifizetések tényleges teljesítése közötti időeltolódásból ered.

2. MAGYARÁZAT A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

2.1. A PÉNZÜGYI ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE (1. táblázat)

2.1.1. Általános

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap esetében azon kifizetések kerülnek figyelembevételre, amelyeket a tagállamok 2009. október 16. és 2010. október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb 2011. január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott ellenőrzéseket követően megfelelőségi határozat tárgyát képezhetik.

A költségvetési eredmény két részből áll: az Európai Unió eredményéből és az EGT-hez tartozó EFTA-államok hozzájárulásából. A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK rendelet 15. cikkével összhangban ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott évben befolyt összes bevétel;

—	és az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euro-árfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege;

—	az év során realizált árfolyamnyereségek és -veszteségek egyenlege.

Az Európai Unió költségvetésének eredményét a következő évben az abban a pénzügyi évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről átvitt összegek és a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az újrafelhasználható kifizetési előirányzatokat és az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe az adott év eredményének kiszámításakor.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában. Magában foglalja továbbá a következő évre átvitt címzett bevételi előirányzatok 2009-hez viszonyított csökkenését.

2.1.2. A költségvetési eredmény összeegyeztetése a gazdasági eredménnyel

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban – a költségvetési rendelettel összhangban – a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkettő ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.

Összeegyeztetés: gazdasági eredmény – költségvetési eredmény

millió EUR
	2010	2009 (újra megállapított)
A PÉNZÜGYI ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	17 232	6 887
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések	(3 132)	(2 806)
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések	1 346	2 563
Elhatárolt bevételek (nettó)	(371)	436
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	(7 426)	2 951
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(386)	(432)
Előfinanszírozás nettó hatása	(678)	(9 458)
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(2 798)	(1 759)
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	1 760	4 573
Céltartalékok változása	(323)	(329)
Egyéb	(257)	(153)
Ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye	(418)	(209)
A PÉNZÜGYI ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE*	4 549	2 264

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

A nettó elhatárolt bevétel főként a mezőgazdasági illetékekre, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak.

Míg az elhatárolt kiadások nem minősülnek költségvetési kiadásnak, a korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: (1) a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint (2) a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (az 1150/2000/EK rendelet 15. cikkének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása az elhatárolási számlákon tett év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési számlákra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszköz-értékcsökkenés, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.

Végül az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredményét – amelyeket az összevont gazdasági eredmény tartalmaz – ki kell szűrni, mivel költségvetésük végrehajtása nem része az összevont költségvetési eredménynek.

2.2. A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2. táblázat)

Az Európai Parlament elnöke által 2009. december 17-án aláírt, eredetileg elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 122 937 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 121 507 millió EUR volt. A kezdeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvével összhangban a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.

Bevételek:

2010 során nyolc költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2010. évi költségvetésben a végleges bevételek összesen 122 956 millió EUR-t tettek ki. Ezt az összeget az összesen 119 270 millió EUR-t (az eredetileg jelzetthez képest így 2 237 millió EUR-val kevesebbet) kitevő saját forrásokból, a fennmaradó részt pedig más bevételekből finanszírozták. A saját források iránti alacsonyabb igény főként annak a 2 254 millió EUR-s összegnek tudható be, amely az előző évi többlethez kapcsolódik.

A saját forrásokat illetően a tradicionális saját források beszedéséből származó összeg gyakorlatilag megegyezett az előrejelzett összegekkel, mert a 4/2010. sz. költségvetés-módosítás elkészítésekor a költségvetési becsléseket módosították (1 516 millió EUR-val növelték). E kiigazítás a 2010 tavaszán készült új makrogazdasági előrejelzésen alapult, amely az előzőekhez képest kevésbé volt derűlátó.

A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euro-árfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

Kiadások:

2010-ben – a jelenlegi programozási időszak negyedik évében – egyes programok a normál működési szakaszba léptek, míg a régi programok a végleges lezáráshoz érkeztek. Az év végén a 2007 előtt vállalt fennálló kötelezettségek az összes fennálló kötelezettségvállalás mintegy 10 %-át tették ki.

A kötelezettségvállalások vonatkozásában a kezdeti költségvetés és így a meghatározott politikai célok megvalósítására gyakorlatilag a tervezettek szerint került sor. A végrehajtási arány – amely nem foglalja magában az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 415 millió EUR-s felhasználatlan tartalékát, valamint 28 millió EUR összegű felhasználatlan előzetes előirányzatot (bizonyos feltételek teljesítésétől függő, tartalékba helyezett összegeket, amelyek a pénzügyi év végéig a tartalékban maradnak) – elérte a 99,4 %-ot. Az év során tett kiigazítások a következőket érintették: 80 millió EUR az Európai Szolidaritási Alap vonatkozásában (jellegükből adódóan előre nem látható kiadások), 10 millió EUR igazgatási kiadás az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásához kapcsolódóan, valamint 10 millió EUR az Európai Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően. Az összesen 140 554 millió EUR-s összegű végrehajtás mellett 554 millió EUR nem került felhasználásra. A fel nem használt összegből 259 millió EUR-t átvittek 2011-re – ebből a legnagyobb összeg (147 millió EUR) az „Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására” tételhez kapcsolódik –, a fennmaradó 295 millió EUR összegű előirányzatokat pedig megszüntették.

A kifizetések végrehajtási aránya – amely nem tartalmazza az igénybe nem vett sürgősségisegély-tartalékot (193 millió EUR) és az előzetes előirányzatokat (48 millió EUR) – a költségvetés 97,4 %-át tette ki. Az összes előirányzatot az év folyamán csak a fent említett igazgatási kiadások emelkedése miatt igazították ki.

A korábbi évekkel ellentétben év végén nem csökkentették a kifizetési előirányzatokat költségvetés-módosítás révén. A fő kiigazításra globális átcsoportosítás útján került sor, amelynek keretében 1 125 millió EUR-val növelték a regionális politika előirányzatait és ugyanilyen összegben csökkentették a vidékfejlesztés keretét. A Bizottság továbbá belső átcsoportosításokkal a Kohéziós Alap rendelkezésére bocsátott mintegy 600 millió EUR-t. A tartalékokat nem tartalmazó, fel nem használt elfogadott előirányzatok 3 243 millió EUR-t tettek ki. Ebből 1 513 millió EUR-t átvittek a következő évre, míg a fennmaradó – a többéves pénzügyi keret fejezeti között megoszló – 1 730 EUR összegű előirányzatokat megszüntették.

A költségvetési kiigazítások részletesebb elemzését, a releváns háttér-információkat, a kiigazítások indokolását és hatásukat a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2010. évi éves jelentése mutatja be, az A rész költségvetési szinten, míg a B rész külön sorra véve a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteit.

2.3. BEVÉTELEK (3. táblázat)

Az Európai Unió általános költségvetésének bevételei két nagy csoportba sorolhatók: saját források és egyéb bevételek. Ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikke rögzíti, amely szerint: „Az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni.” A költségvetési kiadások túlnyomó részét saját forrásokból finanszírozzák. Az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán csekély részét képezik.

A saját forrásoknak három kategóriája van: tradicionális saját források, héa-alapú források és GNI-alapú források. A tradicionális saját forrásokon belül megkülönböztethetünk cukorilletéket és vámokat. Az Egyesült Királyság javára szolgáló korrekciós mechanizmus, valamint Hollandia és Svédország éves GNI-alapú hozzájárulásának bruttó csökkentése is része a saját források rendszerének.

2.3.1. Tradicionális saját források

Tradicionális saját források: A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni.

—	Az 1150/2000/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített rendes számlán: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.

—	Az 1150/2000/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elkülönített számlán: valamennyi még be nem szedett, és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget; ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

Az elkülönített számláról a tagállamok negyedéves jelentést küldenek a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza:

—	a megelőző negyedév során beszedésre kerülő egyenleg,

—	az adott negyedév során megállapított követelések,

—	az alap helyesbítése (korrekciók/megszüntetések) az adott negyedév során,

—	leírt összegek (amelyeket az 1150/2000/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lehet rendelkezésre bocsátani),

—	az adott negyedév során beszedett összegek,

—	az adott negyedév végén behajtandó egyenleg.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a követelés megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni az elkülönített számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy erre kinevezett szervezeténél vezetett számláján. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza. A saját forrásokra vonatkozó függő követeléseket beszedésük valószínűségének alapján kiigazítják.

2.3.2. Héa- és GNI-alapú saját források

A héa-alapú saját források egy valamennyi tagállam számára egységes kulcsnak a – saját forrásokról szóló 2007. évi határozat 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának szabályaival összhangban meghatározott – harmonizált héa-alapra történő alkalmazásából erednek. Az egységes kulcsot 0,30 %-on rögzítették, kivéve a 2007–2013 közötti időszakban, amikor a lehívási kulcs Ausztria esetében 0,225 %, Németország esetében 0,15 %, valamint Hollandia és Svédország esetében 0,10 %. A héa-alap felső korlátja minden tagállam esetében a GNI 50 %-a.

A héa-alapú saját források egy valamennyi tagállam számára egységes kulcsnak a – 2000. szeptember 29-i tanácsi határozat 2. cikke (1) bekezdése c) pontjának szabályaival összhangban meghatározott – harmonizált héa-alapra történő alkalmazásából erednek. A héa-alap felső korlátja minden tagállam esetében a GNI 50 %-a.

A GNI-alapú forrás változó bevétel, amelynek feladata, hogy az adott évben fedezze a befolyt tradicionális saját források, héa-alapú források és egyéb bevételek együttes összegét meghaladó kiadásokat. A bevétel kiszámítása során egységes kulcsot alkalmaznak valamennyi tagállam aggregált GNI-jére.

A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául az előzetes költségvetési tervezet készítése során összeállított, héa- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezen előrejelzéseket a későbbiekben felülvizsgálják; az adatokat az adott év során költségvetés-módosítások révén aktualizálják.

A héa- és GNI-alapok tényleges adatai az adott pénzügyi évet követő év során állnak rendelkezésre. A Bizottság kiszámítja a tagállamok által a tényleges alapok alapján fizetendő és a (felülvizsgált) előrejelzés alapján ténylegesen fizetett összegek közötti különbözetet. E héa- és GNI-egyenlegeket, akár pozitívak, akár negatívak, a Bizottság az adott pénzügyi évet követő év december első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. A korábban számított egyenlegeket kiigazítják, a különbözetet pedig az előző pénzügyi év héa- és GNI-egyenlegeivel egy időben hívják le.

A héa-bevallások és GNI-adatok ellenőrzése során a Bizottság jelezheti fenntartásait a tagállamok felé bizonyos pontokat illetően, amelyek következményekkel járhatnak a tagállamok saját forrásokhoz nyújtott hozzájárulásaira. E pontok például az elfogadható adatok hiányából vagy a megfelelő módszertan kidolgozásának szükségességéből eredhetnek. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

2.3.3. Brit korrekció

Ez a mechanizmus az Egyesült Királyság által fizetendő saját forrásokat csökkenti az úgynevezett „költségvetési egyensúlyhiány” arányában, és ennek megfelelően növeli a többi tagállam által fizetendő saját források összegét. A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, és az ebből eredő, saját forrásokról szóló, 1985. május 7-i határozattal vezették be. E mechanizmus célja az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányának csökkentése volt, uniós fizetési kötelezettségeinek mérséklése révén. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák ezt a korrekciót.

2.4. KIADÁSOK (4–13. táblázat)

2.4.1. Pénzügyi keret 2007–2013

millió EUR

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1.	Fenntartható növekedés

53 979

57 653

61 696

63 555

63 974

66 964

69 957

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

55 143

59 193

56 333

59 955

60 338

60 810

61 289

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 273

1 362

1 518

1 693

1 889

2 105

2 376

4.	Az EU mint globális szereplő

6 578

7 002

7 440

7 893

8 430

8 997

9 595

Igazgatás

7 039

7 380

7 525

7 882

8 334

8 670

9 095

6.	Ellentételezések

445

207

210

Kötelezettségvállalási előirányzatok:

124 457

132 797

134 722

140 978

142 965

147 546

152 312

Kifizetési előirányzatok összesen:

122 190

129 681

120 445

134 289

134 280

141 360

143 331

Ez a szakasz az uniós kiadások fő kategóriáit írja le, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban. A 2010-es pénzügyi év volt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret negyedik éve. A 2010. évi kötelezettségvállalási előirányzatok összesített felső korlátja 140 978 millió EUR, ami a GNI 1,18 %-ának felel meg. A megfelelő kifizetési előirányzatok összesített felső korlátja 134 289 millió EUR, azaz a GNI 1,12 %-a. A fenti táblázat a pénzügyi keretet tartalmazza folyó árakon, 2013-ig becsült összegekben.

1. fejezet – Fenntartható növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

—	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, oktatásra és képzésre, a transzeurópai hálózatokra, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

—	1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és területek konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő területeken kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a vidékfejlesztést és környezetvédelmet – különösen a Natura 2000 hálózatot – foglalja magában. A közös mezőgazdasági politika céljához kötött összeg a 2002. októberi brüsszeli Európai Tanács ülésén elfogadott megállapodást tükrözi.

3. fejezet – Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

Az új 3. fejezet (Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre kibővült – így a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültpolitika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd. Két elemre bontható:

—	3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

—	3b. Uniós polgárság

4. fejezet – Az EU mint globális szereplő

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső fellépés, az előcsatlakozási eszközöket is ideértve. Jóllehet a Bizottság javasolta az Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzügyi keretbe történő bevonását, az Európai Tanács és az Európai Parlament a költségvetésen kívül tartás mellett döntött.

5. fejezet – Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottság kivételével az intézmények esetében ezek a költségek teszik ki kiadásaik egészét, az ügynökségeknek és egyéb szerveknek azonban igazgatási és operatív kiadásaik egyaránt vannak.

6. fejezet – Ellentételezések

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet kompenzációt irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

2.4.2. Szakpolitikai területek

A tevékenységalapú irányítás részeként a Bizottság tervezési és irányítási folyamataiban a tevékenységalapú költségvetés-tervezést alkalmazza. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan költségvetési szerkezetet von maga után, amelyben a költségvetési címek szakpolitikai területeknek, a költségvetési alcímek pedig tevékenységeknek felelnek meg.

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy világos keretet nyújtson a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek tevékenységekbe történő átültetéséhez, jogalkotási, pénzügyi vagy bármely más szakpolitikai eszköz segítségével. Azáltal, hogy a Bizottság munkáját tevékenységek szerint strukturálják, pontos kép alakul ki a Bizottság által vállalt kötelezettségekről, és ezzel egyidejűleg közös keretet teremt a prioritások megállapításához. A prioritásokhoz a költségvetési eljárás során rendelik hozzá az erőforrásokat, a tevékenységeket a költségvetési célok építőelemeként használva. A tevékenységek és az azokhoz rendelt források közötti kapcsolat létrehozásával a tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy növelje a Bizottságnál a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét.

A szakpolitikai terület a Bizottság munkájának részét képező, a döntéshozatali folyamat szempontjából lényeges tevékenységek homogén csoportjának tekinthető. Az egyes szakpolitikák általában egy főigazgatóságnak felelnek meg, és átlagosan mintegy 6-7 egyedi tevékenységet ölelnek fel. A szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. A működési költségvetés minden egyes szakpolitikai terület esetében tartalmazza a szükséges igazgatási kiadásokat.

2.5. INTÉZMÉNYEK ÉS ÜGYNÖKSÉGEK (14–18. táblázat)

Az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre. Az ügynökségeknek nincsen az uniós költségvetésen belül különálló költségvetésük, részben a Bizottság költségvetési támogatásából finanszírozzák őket.

Annak érdekében, hogy az ügynökségek minden lényeges költségvetési információját bemutassák, az összevont éves beszámolók költségvetési része különálló jelentéseket tartalmaz a konszolidálásba hagyományosan bevont ügynökségek egyedi költségvetéseinek végrehajtásáról.

(1) Az Európai Parlament 2010. december 15-én elfogadta a költségvetést, amely az Unió rövid lejáratú kötelezettségeinek saját forrásokból történő kifizetéséről rendelkezik. A saját forrásokat 2011-ben a tagállamoknak kell beszedniük vagy a tagállamoktól kell lehívni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(2) a tagállamok által 2011. március 31-én az SFC 2007-ben jelentett számadatok

(3) 10 program esetében nem küldtek jelentést, amelyet bekértek az illetékes hatóságoktól

(4) korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával

(5) A távozást követő első három évre fizetik.

(6) A konszolidálásba első alkalommal 2010-ben került bevonásra.

(7) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt e költségvetési táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(8) Amelyből az EFTA 2010-ben összesen 9 millió EUR-t, 2009-ben pedig összesen 11 millió EUR-t tesz ki.

(9) az átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt

(10) az átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2011.332.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 332

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. november 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 332/01	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek – Az Európai Unió éves beszámolója – 2010-es pénzügyi év	1

2011/C 332/02	A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A független könyvvizsgáló jelentése	134