22.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/1

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2011. október 21.)

„Az éghajlati ismeretek összekapcsolása Európa számára” elnevezésű közös kutatási programozási kezdeményezésről

2011/C 310/01

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 181. cikkére,

mivel:

(1)

Az éghajlatváltozás korunk egyik nagy kihívása: a Koppenhágai Megegyezés (1) elismerte a 2 °C-ra vonatkozó célkitűzést, hangsúlyozta az üvegházgáz-kibocsátás jelentős mértékű visszafogásának szükségességét, és szorgalmazta az éghajlatváltozás hatásának minimalizálását célzó intézkedések meghozatalát.

(2)

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) soron következő ötödik értékelő jelentése (előreláthatólag 2014-ben teszik közzé) a tervek szerint összegyűjti és értékeli az új tudományos eredményeket, szilárd tudományos alapot teremtve ezzel a döntéshozatalhoz; a jelentés elsősorban a jövőbeli éghajlat-változási előrejelzésekre, az éghajlatváltozás regionális aspektusaira, az ezekhez kapcsolódó hatásra, az éghajlatváltozás mérséklését célzó különféle megoldások értékelésére és az egyes ágazatok – energia, közlekedés, mezőgazdaság, ipar stb. – által ezekben betöltött szerepre fog összpontosítani.

(3)

Az Európa 2020 stratégia egyértelművé teszi az európai uniós szinten már meghatározott kibocsátási célok teljesülésének szükségességét, valamint rámutat arra is, hogy növelnünk kell gazdaságaink éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességét, valamint katasztrófa-megelőzési és -elhárítási kapacitásunkat.

(4)

A kutatás és az innováció főszerepet játszik a fenti politikai célok megvalósításában. Mindenekelőtt megbízhatóbb éghajlat-változási előrejelzésekre van szükségünk, hogy képesek legyünk kezelni a szélsőséges események gyakoriságában és intenzitásában bekövetkező lehetséges jövőbeli változásokat. De nélkülözhetetlen a kutatás a globális célok Európán belüli és kívüli megvalósíthatóságának, következményeinek és végrehajtásának értékeléséhez is, valamint az ezekkel a célokkal összefüggő regionális hatások számszerűsítéséhez. A pontosabb ismeretek elengedhetetlenek az alkalmazkodás és a mérséklés lehetőségeinek felderítésére, továbbá e lehetőségek potenciális előnyeinek, hatásainak és költségeinek megállapítása terén (összehasonlításban azzal, ha a fellépés elmarad).

(5)

A társadalom és az ökoszisztémák éghajlatváltozással szembeni sérülékenységéről és ellenálló képességéről egyelőre keveset tudunk. Éppen ezért a változások eredményesebb felismerése, okainak feltárása (természetes vagy emberi tevékenységből adódó okok?), illetve az éghajlatváltozás és az éghajlati változatosság közötti különbségtétel érdekében jobban meg kell ismernünk a komplex éghajlati rendszert irányító alapvető folyamatokat.

(6)

Ahhoz, hogy megvalósítsuk a szén-dioxid-kibocsátások 2050-re kitűzött jelentős csökkentését, sürgősen meg kell kezdenünk a mérséklő technológiák, megközelítések és mechanizmusok alkalmazását, ideértve a megújuló energiaforrásokkal, a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással, az energia- és erőforrás-hatékonysággal, az alternatív tüzelőanyagokkal, a földhasználat megváltoztatásával, a fenntartható mobilitással, a mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással, valamint az emberi egészségre és a környezetre káros szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos kutatást és innovációt.

(7)

Klímaszolgáltatásokat kell kialakítanunk a tudományosan megalapozott éghajlati előrejelzések kidolgozására, rendelkezésre bocsátására és alkalmazására. Ehhez szükség lesz a hosszú távú megfigyelési rendszerek, adatelemző rendszerek, modellek és előrejelző rendszerek ki- és továbbfejlesztését célzó kutatásokra, valamint a szolgáltatók és felhasználók közötti sikeres együttműködés támogatására.

(8)

„Az éghajlati ismeretek összekapcsolása Európa számára” témakört a Versenyképességi Tanács 2010. május 26-i ülésén (2) olyan területként határozta meg, ahol a közös programozás jelentős – és a kutatás területén folytatott jelenlegi tagállami erőfeszítések széttagoltságát csökkentő – hozzáadott értéket teremthet. Ezért következtetéseket fogadott el, amelyekben megállapította, hogy e tárgyban közös programozási kezdeményezést kell indítani, és felkérte a Bizottságot, hogy vegyen részt ennek előkészítésében. A Tanács megerősítette továbbá, hogy a közös programozás folyamatát a tagállamok irányítják, a Bizottság pedig előmozdítóként vesz benne részt. A nemzeti kutatási tevékenységek szolgálati munkadokumentumban ismertetett elemzése megerősíti, hogy szükség van koordinációra a kutatás hatékonyságának és hatásának a növelése, valamint az uniós szinten végzett tevékenységekkel létrejövő szinergiák kihasználása érdekében: a közös stratégiai kutatási menetrend kidolgozása éppen ezt a célt kívánja szolgálni.

(9)

Az éghajlatváltozás kutatása és az éghajlattal összefüggő kutatás központi jelentőséggel bír az Európai Unió kutatási keretprogramján belül, és – tekintettel az éghajlatváltozás globális érvényű hatásaira – kiemelt stratégiai szerepet játszik az európai uniós politikai folyamat támogatásában. Meg kell valósítani a közös programozási kezdeményezés tevékenységeinek az Európai Unió 7. kutatási keretprogramjával, illetve az Európai Unió további hasonló programjaival, különösen a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogrammal való hatékony koordinálását.

(10)

Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek összekapcsolását célzó közös kutatási programozási kezdeményezés nemcsak ehhez a koordinációhoz járulna hozzá, de elősegítené az éghajlatváltozás kutatására irányuló, teljes egészében működőképes Európai Kutatási Térség létrehozását is, megerősítve ezzel Európa vezető szerepét és versenyképességét a szóban forgó kutatási területen.

(11)

Az ebben az ajánlásban megállapított célok megvalósítása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal olyan lehetséges bizottsági kezdeményezések azonosításában, amelyek segítséget nyújthatnak a tagállamoknak a stratégiai kutatási menetrend további kidolgozásában és végrehajtásában.

(12)	Annak érdekében, hogy a Bizottság jelentést tudjon tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös programozási kezdeményezésekkel kapcsolatosan elért eredményekről, a tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk a Bizottságnak e programozási kezdeményezés eredményeiről,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös jövőképet arról, hogy az uniós szintű kutatási együttműködés és koordináció miként járulhat hozzá az éghajlatváltozás mérséklésével és a hozzá való alkalmazkodással kapcsolatos probléma kezeléséhez a tudományos, a politikai, a gazdasági és a társadalmi szempontok együttes figyelembevétele mellett. Kívánatos a tagállamok teljes körű bevonása, különösen azoké az országoké, amelyeket az éghajlatváltozás hatásai előreláthatólag erősen érintenek.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki operatív stratégiai kutatási menetrendet, amely az éghajlatváltozás terén rögzíti a közép- és hosszú távú kutatási célokat és szükségleteket. A szóban forgó menetrendnek célszerű tartalmaznia egy olyan végrehajtási tervet, amely megállapítja a prioritásokat és a határidőket, és pontosan meghatározza a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, eszközöket és forrásokat.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az operatív stratégiai kutatási menetrendbe és a végrehajtási tervbe építsék be a következő intézkedéseket:

a)	a releváns regionális és nemzeti programokról, kutatási tevékenységekről és az Európai Unió által koordinált kutatási programokról szóló információk cseréjének hatékonyabbá tétele, tekintettel többek között a vonatkozó európai kutatások rendszeresen frissülő feltérképezésére;

b)	az információk, az erőforrások, a bevált gyakorlatok, a módszerek és az iránymutatások megosztása;

c)	azon területek vagy kutatási tevékenységek meghatározása, amelyek esetében előnyös lehet az összehangolás, a közös ajánlati felhívás vagy az erőforrások összevonása;

d)	a c) pontban említett területeken folytatandó közös kutatás szabályainak meghatározása;

koordináció és szinergiák kialakításának biztosítása a következőkkel: a meglévő európai uniós kutatási és innovációs rendszerek, pl. a keretprogram, ideértve a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) műveleti fellépéseit megelőző intézkedéseket, a Közös Kutatóközpont és az Európai Technológiai Intézet (ETI) éghajlattal foglalkozó tudományos és innovációs közössége által végzett éghajlatkutatást és az éghajlattal összefüggő kutatást; a kohéziós politikával támogatott kutatási tevékenységek; egyéb vonatkozó közös programozási kezdeményezések; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai uniós tudásbázisa, amelyet a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kezel. Intenzív kapcsolatok kialakítása a szóban forgó közös programozási kezdeményezés által külön nem kezelt éghajlat-változási területek között, mindenekelőtt a mérséklési és alkalmazkodási opciók kidolgozása, valamint az éghajlatvédelmi fellépések terén;

f)	szükség esetén a meglévő kutatási infrastruktúrák megosztása, új eszközök – például koordinált adatbankok – kialakítása vagy az éghajlatváltozás folyamatainak és hatásainak tanulmányozására szolgáló modellek kidolgozása;

g)	a köz- és magánszféra közötti szorosabb együttműködés szorgalmazása, továbbá az éghajlatváltozással összefüggő, illetve általa érintett különféle kutatási tevékenységek és gazdasági ágazatok hozzájárulásával megvalósuló nyílt innováció ösztönzése;

h)	a tudás, az innováció és az interdiszciplináris módszertani megközelítések exportálása és terjesztése, különös tekintettel a politika érdeklődésére számot tartó eredményekre;

i)	megfelelő minőségű tudományos információk biztosítása a nemzeti és európai uniós szintű politikai döntéshozatalhoz;

j)	megfelelő hatékonyságú információcsere kialakítása a releváns nemzeti programok tekintetében;

k)	a kijelölt éghajlatváltozás-kutatási központok közötti hálózat kiépítése, ideértve az Európai Kutatási Térségen kívüli központokat is;

l)	a közös előrejelzések megerősítése.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az éghajlatváltozás területén tartsanak fenn és fejlesszenek tovább egy hatékonyan működő közös irányítási struktúrát, amelynek feladata az együttműködésre és a koordinációra vonatkozó közös feltételek, szabályok és eljárások megállapítása, valamint a stratégiai kutatási menetrend végrehajtásának nyomon követése.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy többek között nemzeti kutatási programjaikon és más nemzeti kutatási tevékenységeiken keresztül és a közös programozás keretfeltételeiről a közös programozással foglalkozó magas szintű tanácsi csoport által elfogadott iránymutatásokkal (3) összhangban közösen hajtsák végre a stratégia kutatási menetrendet.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal olyan lehetséges bizottsági kezdeményezések feltérképezése érdekében, amelyek segítséget nyújthatnak számukra a stratégiai kutatási menetrend kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá a közös programoknak az e területet érintő egyéb uniós kezdeményezésekkel való összehangolásában.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a stratégiai kutatási menetrend lehetséges nemzetközi vonatkozásainak kialakítása és végrehajtása terén tartsanak fenn szoros kapcsolatot a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai fórumával (SFIC), és biztosítsák a SFIC kezdeményezéseivel való összhangot a harmadik országok tekintetében.

8.	A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy éves jelentések formájában rendszeresen számoljanak be a Bizottságnak a közös programozási kezdeményezéssel kapcsolatosan elért eredményekről.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 21-én.

a Bizottság részéről

Máire GEOGHEGAN-QUINN

a Bizottság tagja

(1) Jelentés az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében részes felek 15. konferenciájáról (2009), amelyet 2009. december 7–19-én tartottak Koppenhágában.

(2) 10246/10.

(3) http://ec.europa.eu/research/era/docs/en/voluntary_guidelines.pdf

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

22.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/6

Értesítés a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott listán szereplő Abdollahi Hamed (más néven: Mustafa Abdullahi), Arbabsiar Manssor (más néven: Mansour Arbabsiar), Shahlai Abdul Reza (más néven: Abdol Reza Shala'i, más néven: Abd-al Reza Shalai, más néven: Abdorreza Shahlai, más néven: Abdolreza Shahla'i, más néven: Abdul-Reza Shahlaee, más néven: Hajj Yusef, más néven: Haji Yusif, más néven: Hajji Yasir, más néven: Hajji Yusif, más néven: Yusuf Abu-al-Karkh), Shakuri Ali Gholam és Soleimani Qasem (más néven: Ghasem Soleymani, más néven: Qasmi Sulayman, más néven: Qasem Soleymani, más néven: Qasem Solaimani, más néven: Qasem Salimani, más néven: Qasem Solemani, más néven: Qasem Sulaimani, más néven: Qasem Sulemani) számára

(lásd a 2011. október 21-i 1063/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet I. mellékletét)

2011/C 310/04

Az alábbi információt hozzuk a 2011. október 21-i 1063/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (1) szereplő ABDOLLAHI Hamed (más néven: Mustafa Abdullahi), ARBABSIAR Manssor (más néven: Mansour Arbabsiar), SHAHLAI Abdul Reza (más néven: Abdol Reza Shala'i, más néven: Abd-al Reza Shalai, más néven: Abdorreza Shahlai, más néven: Abdolreza Shahla'i, más néven: Abdul-Reza Shahlaee, más néven: Hajj Yusef, más néven: Haji Yusif, más néven: Hajji Yasir, más néven: Hajji Yusif, más néven: Yusuf Abu-al-Karkh), SHAKURI Ali Gholam és SOLEIMANI Qasem (más néven: Ghasem Soleymani, más néven: Qasmi Sulayman, más néven: Qasem Soleymani, más néven: Qasem Solaimani, más néven: Qasem Salimani, más néven: Qasem Solemani, más néven: Qasem Sulaimani, más néven: Qasem Sulemani) tudomására:

a Tanács úgy határozott, hogy a fenti személyeket felveszi a 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott személyek, csoportok és szervezetek listájára.

A 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet előírja, hogy az érintett személyek, csoportok és szervezetek tulajdonában lévő valamennyi pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani, valamint hogy semmiféle pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket és gazdasági erőforrást nem lehet – sem közvetlenül, sem közvetve – rendelkezésükre bocsátani.

Az érintett személyek kérelmezhetik a Tanács indokolásának megismerését a fent említett listára vételükkel kapcsolatban. A kérvényt postai úton a következő címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat (Attn: CP 931 designations)

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

vagy a +32 22815375 számra faxon továbbítani.

A kérvényt ezen értesítés közzétételétől számított három héten belül be kell nyújtani.

Az érintett személyek a Tanácsnál kérvényezhetik annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett listára. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt a fenti címre kell küldeni. E kérvényeket kézhezvételükkor bírálják el.

Felhívjuk az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az érintett tagállam(ok)nak a 2580/2001/EK rendelet mellékletében felsorolt illetékes hatóságainál kérelmezhetik a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatának engedélyezését (vö.: a rendelet 5. cikke). Az illetékes hatóságok naprakész listája az alábbi internetes címen érhető el:

http://ec.europa.eu/comm/external_relations/cfsp/sanctions/measures.htm

Végezetül, felhívjuk továbbá az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

(1) HL L 277., 2011.10.22., 1 o.

22.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/8

Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. október 21.

2011/C 310/05

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3798
JPY	Japán yen	105,82
DKK	Dán korona	7,4456
GBP	Angol font	0,86775
SEK	Svéd korona	9,1031
CHF	Svájci frank	1,2307
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7060
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,993
HUF	Magyar forint	298,46
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7053
PLN	Lengyel zloty	4,3935
RON	Román lej	4,3304
TRY	Török líra	2,5513
AUD	Ausztrál dollár	1,3401
CAD	Kanadai dollár	1,3957
HKD	Hongkongi dollár	10,7353
NZD	Új-zélandi dollár	1,7304
SGD	Szingapúri dollár	1,7577
KRW	Dél-Koreai won	1 584,02
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,2490
CNY	Kínai renminbi	8,8120
HRK	Horvát kuna	7,4775
IDR	Indonéz rúpia	12 228,04
MYR	Maláj ringgit	4,3390
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,959
RUB	Orosz rubel	43,0250
THB	Thaiföldi baht	42,760
BRL	Brazil real	2,4638
MXN	Mexikói peso	18,9171
INR	Indiai rúpia	69,0240

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

22.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/14

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 310/11

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie az Európai Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„THÜRINGER ROSTBRATWURST”

EK-sz.: DE-PGI-0105-0223-09.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1. A termékleírás érintett szakaszcíme(i):

—		A termék elnevezése
—		A termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat a földrajzi területtel
—		Címkézés
—		Nemzeti előírások
—		Egyéb (kérjük, határozza meg)

2. A módosítás(ok) típusa:

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ leírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A leírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3. Módosítás(ok):

Kért módosítások:

3.1. A termék leírása:

A következő mondat törlendő: „A felhasznált nyersanyagok legalább 51%-ának a türingiai régióból kell származnia.”

Indokolás:

A nyersanyagra vonatkozó kikötést törölni kell. A termék tulajdonságai, illetve hírneve független attól, hogy a felhasznált nyersanyagok egy része a régióból származik.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„THÜRINGER ROSTBRATWURST”

EK-sz.: DE-PGI-0105-0223-09.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Thüringer Rostbratwurst”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.2.	osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Legalább 15–20 cm hosszú, közepes finomságú „Rostbratwurst” (roston sült kolbász) vékony természetes bélben (disznóbél vagy birkabél), nyersen vagy forrázva, fűszeres ízzel; egységtömeg: 100–150 g;

Összetétel

nagy vonalakban zsírtalanított sertéshús, sertéspofa bőr nélkül, esetleg kiinazott borjú- vagy marhahús a töltelékbe, pácolás nélkül; a fűszerkeverékek a recepthagyomány vagy a regionális szokások függvényében változnak; a só és a bors mellett különösen köményt, majorannát és fokhagymát használnak. Zsírtartalom: 20 % (± 5 %)

Elemzési értékek

kollagénmentes húsfehérje: legalább 8,5 %; kollagénmentes fehérje a húsfehérjében: (szövettanilag) legalább 65 % vol, (vegyileg) legalább 75 %.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A kolbász egész előállítási folyamata a meghatározott földrajzi területen zajlik.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Türingia szövetségi tartomány

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A „Thüringer Rostbratwurst” évszázados hagyományokra tekint vissza. Első hivatalos írásos említése 1404-ből származik. A Rudolstadti Állami Levéltárban őrzik az arnstadti kolostor (Jungfrauen-Kloster) egyik elszámolását, amely többek között egy „darme czu bratwurstin” (bél roston sült kolbászhoz) elnevezésű rubrikát is tartalmaz. A kolbász legrégibb ismert receptje a Weimari Állami Levéltárban található, amely az 1613. július 2-i„Ordnung für das Fleischerhandwerk zu Weimar, Jena und Buttstädt” mészáros- és hentes rendszabályzatból származik. Egy további receptet találhatunk az 1797. évi „Thüringisch-Erfurtische Kochbuch” című szakácskönyvben. Napjainkban a „Thüringer Rostbratwurst” majdnem minden türingiai hentesnek, illetve húsárugyártónak a kínálatában szerepel, és Türingia-szerte mindenütt fogyasztható a jellegzetes helyi grillezőkben. Az elnevezésben továbbra is tükröződik a termék eredete, mert az egykori NDK-ban is kizárólag a valóban e földrajzi területről származó termékek eredetmegjelölésére használták.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Thüringer Rostbratwurst” évszázados hagyományokkal rendelkező termék. Már Martin Luther és Goethe is igen kedvelte, és a német irodalom alkotói (Grimmelshausen, Simplizissimus) már 1669-ben dicsérően írtak róla. A „Thüringer Rostbratwurst” egyedi, kiváló ízének köszönhetően ma is ismert és elismert termék Németországon belül és kívül egyaránt.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti, vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Thüringer Rostbratwurst” a türingiai hentesek hozzáértésének és tapasztalatának, valamint a nemzedékről nemzedékre áthagyományozott recepteknek köszönheti hírnevét.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

Markenblatt, 2010. augusztus 20-i 33. kötet, 7a-bb. rész, 14729. o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/14402

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

22.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/17

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 310/12

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SZŐREGI RÓZSATŐ”

EK-sz.: HU-PGI-0005-0389-21.10.2004

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Vidékfejlesztési Minisztérium

Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Cím:

Budapest

Kossuth Lajos tér 11.

1055

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 17952000

Fax

+36 17950096

E-mail:

efef@vm.gov.hu

Agnes.Komari@vm.gov.hu

2. Csoportosulás:

Név:

Szőregi Virág-Dísznövény Áfész

Cím:

Szeged-Szőreg

Hősök tere 5.

6771

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 62406606

Fax

+36 62405138

E-mail:

szoreg.rozsa@vnet.hu

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

3.5. osztály

Virágok és dísznövények

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Szőregi rózsatő”

4.2. Leírás:

Az értékesítésre kerülő szabadgyökerű nemes rózsatő egy alanyból és a rászemzett nemes fajtából áll. Alanyként a következő fajták használatosak: Laxa, Polmeriana, Schmid's Ideal, Inermis, Multiflora, Superbe. Az alanyoknak a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük: akár – 30 °C-ot is elviselnek károsodás nélkül; betegségekkel (elsősorban rozsda-, csillag-rozsda és lisztharmat) szemben ellenállóbbak; szárazság- és nedvességtűrők; jó növekedési erélyűek (erősen, egészségesen és gyorsan fejlődnek); mésztűrők (kivétel: Multiflora); könnyen szaporíthatók (lényeges a magok gyors, elfekvés nélküli kicsírázása).

A „Szőregi rózsatő” előállítása során felhasznált nemes rózsafajták a következő csoportokba sorolhatók: kerti és virágágyi rózsatövek, teahybrid rózsatövek, polyantha rózsatövek, floribunda rózsatövek, futó rózsatövek, miniatűr rózsatövek és talajtakaró rózsatövek. Ugyanezek a csoportok szemezhetők magas törzsre is (a floribunda kivételével), melynél a szemzés magassága 40 centimétertől 140 centiméterig terjedhet.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett „Szőregi rózsatő” jellemzői az egyes, „A” és „B” osztályba való besorolás alapján:

—

„A” osztályú kategóriába kerül az a nemes rózsatő, amely szabadgyökerű, a szemzéstől elágazó nemes rózsatő esetében minimum 2 ág képződik, a harmadik ág a szemzéstől számított 5 cm-en belül elágazik, az összág átmérője 24 mm, és minden egyes ág minimum 6 mm-es átmérőjű. Az ágak hosszúsága nemes futórózsatő esetében minimum 40 cm, miniatűr nemes rózsatő esetében 20 cm, az összes többi csoport esetében (kerti és virágágyi rózsatövek, teahibrid rózsatövek, polyantha rózsatövek, floribunda rózsatövek, talajtakaró rózsatövek) pedig 30 cm. A főgyökérzetnek 10 cm-en belül dúsan el kell ágaznia minden csoport esetében. A gyökér hosszúsága minimum 20 cm.

—

„B” osztályú kategóriába sorolják azt a nemes rózsatövet, amely szabadgyökerű, a szemzéstől elágazó nemes rózsatő esetében minimum 2 ág képződik, az összág átmérője minimum 16 mm, és minden ág átmérője minimum 6 mm. Ha a két ág a 16 mm-t nem éri el, akkor 5 cm-en belül el kell ágaznia egy harmadik ágnak is, ami minimum 6 mm átmérőjű.

—	Ugyanezek a csoportok (a nemes futórózsatő kivételével) szemezhetők magas törzsre is, melynél a szemzés magassága 40 cm-től 140 cm-ig terjedhet. A szemzésből minimum 3 ágnak kell képződnie, egy ág átmérője pedig minimum 6 mm.

4.3. Földrajzi terület:

A „Szőregi rózsatő” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett nemes rózsatövet a következő, Csongrád megyei települések közigazgatási határain belül állítják elő: Szeged-Szőreg, Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Algyő, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget.

4.4. A származás igazolása:

A termelő az illetékes hatóságok által ellenőrzött és dokumentált, a hatósági előírásoknak megfelelően vezetett nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a következő adatok szerepelnek: a terület helyrajzi száma, a telepített alany darabszáma, fajtája és eredete; a telepítésről térkép; a szemzési ütemterv és annak megvalósulása; a fajtánként leszemzett mennyiség; a végtermék mennyisége és minőségi megoszlása, valamint az értékesített mennyiség fajták szerint és annak átvevője, illetve vásárlója, a felvásárlóval kötött szerződés száma, termelői szám, a növény kódja. A nemes rózsatövek értékesítésekor a „Szőregi rózsatő” címke alatt egy egységes, számítógépes alapú nyilvántartási rendszert vezet a Szőregi Virág- Dísznövény Áfész, aki ezt követően garantálja az egységes minőséget. A termelőktől történt felvásárlást (beszállítást) követően egységes címkével, képpel és fajtanévvel kerülnek forgalomba a nemes rózsatövek.

4.5. Az előállítás módja:

A munkafolyamat az alanyok beszerzésével és termesztésével kezdődik. Ha a termelők az alany előállítását választják, akkor a magokat ősszel vagy tavasszal kell elvetni, annak függvényében, hogy a hidegkezelést mesterséges vagy természetes úton bonyolítják-e le. A magcsemeték kitermelése késő ősszel történik. A csemetéket felszedést követően gyökérnyakvastagság szerint válogatni és kötegelni kell. A munkafolyamat e szakaszában van lehetőség az értékesítésre, azaz a magcsemete megvásárlására (annak a termelőnek, aki nem maga állítja elő). A saját előállítású, illetve vásárolt kötegeket árkokban ferdén el kell vermelni, földdel takarni vigyázva, hogy a vesszők mindenütt egyenletesen, ¾ részükig takarva legyenek.

A munkafolyamat következő fázisa a talaj-előkészítés az ültetéshez. A Tisza-Maros talaja kiváló a rózsatermesztéshez, de így is vigyázni kell, hogy tápanyagban gazdag, gyommentes talajba kerüljön a vadalany. Rózsa termesztésénél a vetésforgó alkalmazása kötelező. Előveteményként gabonaféléket, lucernát kell termeszteni. Az elővetemény betakarítása után növényvédelmet, majd ősszel mélyszántást (30–40 cm) kell végezni, az elmunkálás tárcsázással vagy talajmaróval történik.

Az ültetést február közepén, március elején kell végezni. Az alanyokat méret szerinti sorrendben ültetik a legvastagabbal kezdve a legvékonyabbig. Az alanyokat az ültetéshez elő kell készíteni: a gyökereket 17 cm-ig kell visszavágni, a vesszőket szintén vissza kell metszeni 10 cm-ig. Az ültetésnél a kézi ültetés jellemző, de géppel is végezhetik. A sortávolság 80–90 cm, a tövek távolsága 12–14 cm. Ültetés után bakhátat készítenek. Az ültetési mélység nagyon fontos: a csemete nyaki részének 2–3 cm-rel a föld fölé kell kerülnie, hogy könnyen szemezhető legyen.

A növényeket ápolni és védeni kell a termelési ciklus egésze alatt. A talajművelés a gyomokat és a kártevők gazdáit pusztítja el. Tápanyag-utánpótlással a rózsa ellenálló képessége javul, ehhez műtrágya, de lehetőleg szerves szarvasmarha trágya használatos. A vetésváltással megakadályozhatjuk a specifikus kártevők elszaporodását. A vadalanyokat rendszeresen gyommentesíteni kell, amit gépi rotátorozással, ekézéssel és kézi kapálással végeznek. Ez biztosítja a talaj megfelelő levegőztetését is. Ezt évente 4–6 alkalommal kell elvégezni. A növényeket rendszeresen kell permetezni gombás betegségek és kártevők ellen. Az öntözési munka is nagyon fontos, azonban ez az időjárás függvénye.

Az ültetést követő szemzés július második felétől szeptember elejéig tart. A rózsa esetében alvószemzést kell alkalmazni. A szemzési munka három jól elkülöníthető munkafolyamatból áll: a vadalanyok kinyitása, szemzés, kötözés. A szemeket az előző évben beszemezett, közepesen elvirágzott nemes rózsa fajtákról kell szedni.

A szemzés utáni munkák első lépése, hogy télen az alanyokat kombinált műtrágyával megszórják. A rózsatő tavaszi munkái a 2. évben a visszavágással kezdődnek. A szemzés fölött az alanyt éles metszőollóval le kell vágni. A hajtások között található vadhajtást el kell távolítani. A nemes hajtásokat vissza kell csípni a kihajtás után 5–10 cm-re, hogy a tő bokrosodjon. A nemes rózsatő tavaszi és nyári munkálatai közé tartozik még a rendszeres gépi gyomirtás, kézi kapálás, permetezés. A nyár folyamán az így keletkezett rózsatőről kell leszedni a vadalanyok szemzéséhez szükséges vesszőket.

Az őszi időszakkal beköszönt a kitermelés. A rózsatövek szedésének optimális ideje október. A kiszedés előtt a rózsatöveket 40 cm magasságban vissza kell vágni. Szedéskor a rázóvillás traktorral kiszántott és kifordított rózsatöveket levelezni, vadalni, osztályozni, kötegelni és címkézni kell. A rózsatöveket osztályozás és kötegelés után lehetőség szerint minél gyorsabban hűvös helyre kell szállítani, valamint a kiszáradás ellen védeni kell. A tárolásra olyan hűtő a legalkalmasabb, amely télen és nyáron is 0 °C és 2 °C közötti hőmérsékletet tud biztosítani.

A csomagolás alapanyaga tőzeg és faforgács 50–50 % arányú keveréke, amelyet poliészter vagy papír fog össze. Ez utóbbi a papírhengerrel együtt elültethető, amely a talajban lebomlik. Ennek célja, hogy a rózsatövek gyökerét a forgalmazás során megóvják a kiszáradástól és a mechanikus sérülésektől. Az azonos osztályú töveket tízesével összekötegelik, erre a kötegre teszik a címkét. Az így keletkezett 10 darabos kötegekből ötöt szintén összekötnek.

4.6. Kapcsolat:

A „Szőregi rózsatő” különleges minősége egyrészt a termelés több mint száz éves múltra visszatekintő hagyományaiban, másrészt a földrajzi terület kiváló éghajlati és geológiai adottságaiban rejlik.

Történelmi kapcsolat: A szeged-szőregi tájban kezdetben Új-Szegeden indult el a rózsatermesztés, a rózsaoltványok és a vágott virágok piaci értékesítése a XIX. század vége felé. A szőregi rózsatermesztés története összefűződik a szegedi és új-szegedi termelés hagyományaival, illetve a kertészetek fejlődésével. A szegedi faiskolákból kikerült fiatal szemzőmesterek Szőregen telepedtek le, kicsi, 400–800 négyszögöles (1 440–2 880 m2) telkeken külön is, saját maguknak is kertészkedtek. Faiskolát létesítettek és a kész oltványokat többnyire a munkaadó szegedi faiskolás rendeléseivel együtt értékesítették. Az 1900-as évek elején megindult Szőregen egy új gazdasági ág, amelynek úttörői mind kivétel nélkül szegény, földnélküli bérlő parasztok, zsellérek, napszámosok voltak. A szőregi kiskertészek, mivel gyakorlati szakemberek voltak, munkájukat művészi tökélyre emelték és miután saját szemzési munkájukat otthon elvégezték, elmentek messzi vidékre is szemezni és híressé tették Szőreget munkájuk által. Ez a kis csoport vált tanítójává a jelenlegi kertészcsoportnak. A szőregi rózsakultúra 1927-ben élte fénykorát.

A kis faiskolások egymásra voltak utalva. Különösen az értékesítéssel voltak gondjaik, ezért 1936-ban megalakították első szövetkezetüket. 1938-ban a szeged-szőregi faiskolák összes területe 350 kh (2) volt, és 1 250 000 oltványt állítottak elő. A többi faiskola területe az országban 850 holdat tett ki, és ezek 2 040 000 oltványt termeltek. A szeged-szőregi faiskolákból az export már a XX. század első éveiben megindult. Az 1929–1931-es évek átlagát alapul véve az ország összes faiskolai exportjának 63,6 %-át, azaz 587 000 oltványt a szeged-szőregi faiskolák szolgáltatták, ami hűen tükrözi, hogy ezek a kis faiskolák kitűnő oltványt neveltek.

A Magyarországon termelt rózsatövek 98 %-át a Szőreg és környéki területeken, az ország egyetlen nagy rózsatőtermesztő tájkörzetében termelik. A „Szőregi rózsatő” külföldön is jó hírnévnek és elismertségnek örvend, amit az is mutat, hogy az évente megtermelt 4-5 millió nemes rózsatő döntő többsége (több mint háromnegyed része) exportálásra kerül.

Természeti tényezők: A termesztés hagyományai mellett a kiváló környezeti feltételek kötik a rózsatövet Szőreghez. Jó minőségű, ellenálló és erős rózsatövek előállításához három környezeti feltétel szükséges: jó minőségű, tápanyagban gazdag talaj, megfelelő vízellátottság és kellő mennyiségű napsütés.

A „Szőregi rózsatő” előállításának területe a Tisza és a Maros folyók találkozásánál, azok néhai árterén található. Az itt kialakult magas humusztartalmú és jó víztartó képességű, középkötött mezőségi vályog, valamint hordalékos öntéstalaj sűrűn elágazó, más talajtípuson termesztett nemes rózsatőnél több hajszálgyökeret tartalmazó gyökérzetet eredményez. A jó vízelvezető képesség miatt nem alakul ki pangó víz a talajban, annak laza, levegős szerkezete miatt a megfelelő gyökérfejlődéshez szükséges oxigén is rendelkezésre áll. A jól elágazó gyökérzet révén jobb a rózsatő tápanyagfelvétele, nemes része jobban növekszik és erősebben fejlődik, több ágat, illetve hajtást hoz és több virágot is ad, mint a más talajadottságok között nevelt növény. Az értékesítésre kerülő nemes rózsatő így sokkal erősebb, betegségekkel szemben, illetve fagynak-télnek ellenállóbb lesz, más talajtípuson is megbízható minőséget produkál. A Tisza és Maros folyók közelsége a rózsatermesztéshez szükséges optimális relatív páratartalmat és az öntözés lehetőségét is biztosítja.

A rózsatermesztés környezeti feltételei közül a legfontosabb a fény, mivel ez szolgáltatja a fotoszintézishez szükséges energiát. A „Szőregi rózsatő” minőségét a napsütéses órák száma mellett nagyban meghatározza a naphossz, a fényerősség, valamint a fényenergia. A szőregi rózsatermesztő körzet az ország legmelegebb nyarú és legjobb fényellátottságú vidéke. Az évi középhőmérséklet 11,5 Co, ebből a tenyészidőszak átlaga 18 Co. A napfényes órák száma 2 100 felett van, ami meghaladja az északabbra fekvő területeken mért átlagokat. A tenyészidőszak tavasszal korábban kezdődik és ősszel tovább tart, a vegetációs időszak meghosszabbodik, így a növények magasabb fény- és hőösszeget kapnak, mint az északabbra fekvő területeken. Ennek eredménye az erőteljes hajtásfejlődés. A nemes rózsatövek ősszel jól beérve, vastag, kellőképpen megfásodott ágtömeget produkálnak, jól fejlett, egészséges rügyekkel. Az erős vesszőkben lévő gazdag tartalékok lehetővé teszik az ősszel felszedett rózsatövek hosszabb távú tárolását és a következő évi elültetés utáni jó eredést. A növény fagyállóságát fokozza az, hogy a szőregi körzetben nem ritkák a forró nyarakat követő kemény telek, melyek során a növények kellőképp megedződnek a további életük teljes tartamára. A „Szőregi rózsatő” megeredése az elültetés után biztonságos.

Emberi tényezők, szaktudás: A „Szőregi rózsatő” termesztése több mint száz éves múltra tekint vissza, és az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A nemes rózsatő rendkívül munka- és szakértelem-igényes termesztése jellemzően több generációt magába foglaló családi gazdaságokban folyik. A térségben kialakult szakértelem és szaktudás generációról generációra adódik tovább. Ez magában foglalja a termesztési hagyományok és a kézi szemzés technikájának az átadását, valamint a kézügyesség átörökítését.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a Tisza-Maros szög kontinentális éghajlata, tápanyagdús, laza szerkezetű, ideális talajvíz-ellátású vályog- és öntéstalaja és napfényellátottsága kedvező a „Szőregi rózsatő” termesztéséhez. A különleges természeti adottságok, az apáról fiúra szálló szakmai tudás és tapasztalat eredményeként a „Szőregi rózsatő” sajátos tulajdonságait bármely éghajlati adottságok közé kerülve megtartja.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Cím:

Budapest

Kisrókus u. 15/A.

1024

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 13369115

Fax

+36 13369011

E-mail:

menyhertt@mgszh.gov.hu

4.8. Címkézés:

A címkén a következő felirat olvasható: „Szőregi rózsatő”, a fajtanév és a következő ábra:

A közösségi nyilvántartásba vételt követően meg kell jelennie az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölésnek, valamint az ehhez kapcsolódó közösségi szimbólumnak is.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2) Kh. Kataszteri hold. 1kh = 1 600 négyszögöl = 0,5755 ha = 5 755 m2.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2011.310.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 310

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. október 22.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 310/01	A Bizottság ajánlása (2011. október 21.) Az éghajlati ismeretek összekapcsolása Európa számára elnevezésű közös kutatási programozási kezdeményezésről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 310/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6392 – GORES/MEXX) ( 1 )	4

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2011/C 310/03	A Tanács jogi aktusa (2011. október 20.) az Europol igazgatóhelyettesének kinevezéséről	5

2011/C 310/04	Értesítés a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott listán szereplő Abdollahi Hamed (más néven: Mustafa Abdullahi), Arbabsiar Manssor (más néven: Mansour Arbabsiar), Shahlai Abdul Reza (más néven: Abdol Reza Shala'i, más néven: Abd-al Reza Shalai, más néven: Abdorreza Shahlai, más néven: Abdolreza Shahla'i, más néven: Abdul-Reza Shahlaee, más néven: Hajj Yusef, más néven: Haji Yusif, más néven: Hajji Yasir, más néven: Hajji Yusif, más néven: Yusuf Abu-al-Karkh), Shakuri Ali Gholam és Soleimani Qasem (más néven: Ghasem Soleymani, más néven: Qasmi Sulayman, más néven: Qasem Soleymani, más néven: Qasem Solaimani, más néven: Qasem Salimani, más néven: Qasem Solemani, más néven: Qasem Sulaimani, más néven: Qasem Sulemani) számára (lásd a 2011. október 21-i 1063/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet I. mellékletét)	6

	Európai Bizottság
2011/C 310/05	Euroátváltási árfolyamok	8

	Számvevőszék
2011/C 310/06	9/2011. sz. különjelentés: Eredményesek voltak-e az ERFA által támogatott e-kormányzati projektek?	9

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2011/C 310/07	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	10

2011/C 310/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	11

2011/C 310/09	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	12

2011/C 310/10	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	13

A tilalom dátuma és időpontja	2011.5.11.
Időtartam	2011.5.11–2011.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	WHB/1X14
Faj	Kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou)
Terület	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	887265

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2011/C 310/11	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	14

2011/C 310/12	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	17

A tilalom dátuma és időpontja	2011.7.18.
Időtartam	2011.7.18–2011.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	RNG/8X14-
Faj	Gránátoshal (Coryphaenoides rupestris)
Terület	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	887089

A tilalom dátuma és időpontja	2011.9.6.
Időtartam	2011.9.6–2011.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	JAX/2A-14
Faj	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások (Trachurus spp.)
Terület	A IIa és IV övezet uniós vizei; VI, VIIa–c,VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	1008695


	(1) EGT-vonatkozású szöveg