AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/2

A Commissione Tributaria Provinciale di Palermo (Olaszország) által 2011. február 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Amia Spa (felszámolás alatt) kontra Provincia Regionale di Palermo

(C-97/11. sz. ügy)

2011/C 238/02

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione Tributaria Provinciale di Palermo

Az alapeljárás felei

Felperes: Amia Spa (felszámolás alatt)

Alperes: Provincia Regionale di Palermo

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A C-172/08. sz. ügyben hozott ítélet (1) fényében megállapítható-e, hogy az eljáró bíróság nem alkalmazhatja az 1995. december 28-i 549. sz. törvény 3. cikkének (26) és (31) bekezdését, mivel azok ellentétesek az 1999/31/EK irányelv (2) 10. cikkével, valamint a 2000/35/EK irányelv (3) 1., 2. és 3. cikkével?

(1) A C-172/08. sz. Pontina Ambiente Srl ügyben 2010. február 25-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé)

(2) HL L 182., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 228. o.

(3) HL L 200., 35. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 226. o.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/2

A Törvényszék (kibővített első tanács) T-231/06. és T-237/06. sz., Holland Királyság (T-231/06. sz. ügy) és Nederlandse Omroep Stichting (T-237/06. sz. ügy) kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2010. december 16-án hozott ítélete ellen a Stichting Nederlandse Publieke Omroep, korábban Nederlandse Omroep Stichting (NOS) által 2011. március 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-104/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/03

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Stichting Nederlandse Publieke Omroep, korábban Nederlandse Omroep Stichting (NOS) (képviselő: J. J. Feenstra ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Holland Királyság, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-231/06. és T-237/06. sz. egyesített ügyekben 2010. december 16-án hozott ítéletét;

—	mivel az ügy érdemben való eldöntését a per állása megengedi, semmisítse meg a Hollandia által a holland közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott ad hoc jellegű finanszírozásról szóló, 2006. június 22-i 2008/136/EK bizottsági határozatot (1); valamint

—	a Bizottságot kötelezze mind az elsőfokú, mind pedig a Bíróság előtti eljárás költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk, az EUMSZ 108. cikk és az EUMSZ 296. cikk megsértése, amennyiben a Törvényszék a FOR (2) (3) részére történő visszautalását — tévesen és hiányos indokolás alapján — úgy tekintette, hogy azok új támogatás nyújtásának formáját öltik .

A Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a támogatásnak, a létező támogatásnak és az új támogatásnak az EUMSZ 107. cikk és az azt követő cikkek szerinti fogalmát, amikor megállapította, hogy a FOR-ból származó források rendelkezésre állását, valamint egyes képzett tartalékoknak a különböző holland műsorszolgáltatási szervezetek által az NPO részére történő visszautalását új támogatás nyújtásának kell minősíteni, anélkül hogy e következtetését kellően megindokolta volna.

Második jogalap: a védelemhez való jog megsértése.

A Törvényszék megsértette az uniós jog által biztosított védelemhez való jogot, továbbá az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében és a 659/1999/EK rendeletben (4) szabályozott eljárást, amikor tévesen, valamint pontatlan és hiányos indokolás alapján elutasította a fellebbezők által a védelemhez való jog tiszteletben tartása iránt előterjesztett kérelmet, továbbá úgy ítélte meg, hogy az NPO védelemhez való jogát nem sértették meg.

(1) HL L 49., 1. o.

(2) Fordítói megjegyzés: Fonds Omroep Reserve (műsorszolgáltatási tartalékalap).

(3) Fordítói megjegyzés: Nederlandse Publieke Omroep (holland közszolgálati műsorszolgáltatási szervezet).

(4) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/3

A Törvényszék (kibővített első tanács) T-231/06. és T-237/06. sz., Holland Királyság (T-231/06. sz. ügy) és Nederlandse Omroep Stichting (NOS) (T-237/06. sz. ügy) kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2010. december 16-án hozott ítélete ellen a Holland Királyság által 2011. március 2-án benyújtott fellebbezés

(C-105/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/04

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Holland Királyság (képviselők: C. M. Wissels és M. Noort meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Stichting Nederlandse Publieke Omroep, korábban Nederlandse Omroep Stichting (NOS)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-231/06. és T-237/06. sz. egyesített ügyekben 2010. december 16-án hozott ítéletét;

—

maga bírálja el a jogvitát azáltal, hogy megsemmisíti a 2006. június 22-i 2008/136/EK bizottsági határozatot (1) abban a részében, amelyben az megállapította, hogy a 42 457 euró összeget új támogatásnak kell tekinteni, és az összesen 76 327 millió euró összeg részeként kamatokkal együtt vissza kell téríttetni;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére, ideértve a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot, amennyiben az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében, az EUMSZ 108. cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint a 659/1999/EK rendelet (2) 1. cikkének b) pontjában foglalt, együttesen olvasott rendelkezések pontatlan értelmezéséből indul ki, továbbá azáltal, hogy a mérlegeléseit elmulasztotta megindokolni, vagy legalábbis nem kellőképpen indokolta azt.

A jogalap a következő részekből áll:

1.	annak megállapítása során, hogy az átutalás új támogatásnak minősül, a Törvényszék tévesen alapította álláspontját arra a körülményre, hogy a médiáról szóló törvény 109a. cikkét a Szerződés hatálybalépését követően iktatták e törvénybe;

2.	annak megállapítása során, hogy az átutalás új támogatásnak minősül, a Törvényszék tévesen alapította álláspontját arra a kritériumra, hogy e támogatás (a közszolgálati műsorszolgáltató) „konkrét igényeinek” felel meg;

annak megállapítása során, hogy az átutalás új támogatásnak minősül, a Törvényszék tévesen alapította álláspontját arra a megfontolásra, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató ezáltal (további) túlkompenzációban részesült. Az esetleges túlkompenzáció összege nem meghatározó azon kérdés megválaszolása szempontjából, hogy az átutalás új támogatásnak minősül-e. A Törvényszék mérlegelése mindenesetre nincs kellően megindokolva;

a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az átutalás eredetének nincs jelentősége azon kérdés megválaszolása szempontjából, hogy az átutalás új támogatásnak minősül-e. A Törvényszék ezáltal figyelmen kívül hagyja az új támogatás és a létező támogatás közötti különbségtételt. A Törvényszék mérlegelése mindenesetre nincs kellően megindokolva;

5.	a Törvényszék kellő indokolás nélkül állapította meg, hogy nem fogadható el, hogy az átutalt tartalékok a közszolgálati műsorszolgáltatás éves finanszírozásából, vagyis létező támogatásból származnak;

6.	a Törvényszék kellő indokolás nélkül állapította meg, hogy a visszautalt eszközök ad hoc finanszírozásokból származnak, következésképpen új támogatásnak minősülnek;

7.	még ha a Törvényszék fent kifogásolt indokolásait együttesen is kell értelmezni, azok nem támasztják alá azt a következtetést, mely szerint az átutalás új támogatásnak minősül.

(1) A Hollandia által a holland közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott ad hoc jellegű finanszírozásról szóló, 2006. június 22-i bizottsági határozat — A C 2/2004. sz. (ex NN 170/2003. sz.) állami támogatás (HL L 49., 1. o.).

(2) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/4

2011. május 17-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság

(C-236/11. sz. ügy)

2011/C 238/06

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Soulay és D. Recchia meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság — mivel az utazási irodák tekintetében előírt különös szabályozást alkalmazta akkor is, amikor az utazási szolgáltatást az utasoktól eltérő személy számára értékesítették — nem teljesítette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 306-310. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság azt állítja, hogy az utazási irodákra vonatkozó különös szabályozásnak az Olasz Köztársaság általi alkalmazása, az irányelvvel ellentétben nem csak az utasoknak nyújtott szolgáltatásokra korlátozódik, hanem az utazási irodák közötti ügyletre is kiterjed, sérti a HÉÁ-ra vonatkozó szabályozás rendelkezéseit.

(1) HL L 347., 1. o.; helyesbítés HL 2007. L 335., 60. o.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/4

A Tribunal administratif de Rennes (Franciaország) által 2011. május 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Martial Huet kontra Université de Bretagne occidental

(C-251/11. sz. ügy)

2011/C 238/07

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal administratif de Rennes

Az alapeljárás felei

Felperes: Martial Huet

Alperes: Université de Bretagne occidental

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Amennyiben az állam úgy dönt, hogy megújítja a korábban hat éven keresztül határozott időtartamú szerződéssel foglalkoztatott alkalmazott foglalkoztatását, a szerződés határozatlan időre való megújítására vonatkozó, a 2005. július 26-i törvény 13. cikkében előírt kötelezettség a 1999. június 28-i 1999/70 irányelv (1) céljaira tekintettel szükségképpen azt jelenti-e, hogy azonos tartalommal át kell venni az új szerződésben az utolsó megkötött szerződés fő kikötéseit, különösen a munkakör megnevezésére és a munkabérre vonatkozókat?

(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/4

A Curtea de Apel București (Románia) által 2011. május 26.-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SC Gran Via Moinești srl kontra Agenția Naționala de Administrare Fiscala (ANAF) és Administrația Finanțelor Publice București

(C-257/11. sz. ügy)

2011/C 238/08

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel București (Románia)

Az alapeljárás felei

Felperes: SC Gran Via Moinești srl

Alperes: Agenția Naționala de Administrare Fiscala (ANAF) és Administrația Finanțelor Publice București E

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Lebontásra váró építményeknek a földterülettel együtt, a HÉA hatálya alá tartozó gazdasági társaság által, valamely lakónegyed e földrészleten történő felépítése céljából történő megvásárlása az építmények megvásárlására vonatkozó HÉA levonásához való jogosultság megszerzése céljából tekinthető-e előzetes tevékenységnek, azaz a lakónegyed megvalósításához szükséges beruházási ráfordításnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (1) 167. és 168. cikke értelmében?

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv 185. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel, a földterülettel együtt megvásárolt, lebontásra váró építményeknek valamely lakónegyed e földrészleten történő felépítése céljából történő lebontására vonatkozik-e az építmények megvásárlására vonatkozó HÉA korrekció?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/5

2011. május 26-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Dán Királyság

(C-261/11. sz. ügy)

2011/C 238/09

Az eljárás nyelve: dán

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: R. Lyal és N. Fenger meghatalmazottak)

Alperes: Dán Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Dán Királyság — mivel olyan szabályozást fogadott el és tartott hatályban, amely szerint a társaságok más tagállamba irányuló eszközátruházásai azonnal, a tőkekivonáskor adókötelesek, míg a Dánián belüli hasonló eszközátruházásokat nem terhel adó — nem teljesítette az EUMSZ 49. cikkből és az EGT-Megállapodás 31. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Dán Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A dán adószabályok értelmében valamely vállalkozás eszközeinek Dánián kívüli használatra való átruházása értékesítésnek minősül és ennek megfelelően adózik, míg az országon belüli vállalkozásokat csak akkor tekintik megszűntnek, amennyiben a szóban forgó eszközt ténylegesen értékesítették. Az a vállalkozás, amely Dánián belüli különböző telephelyek között ruház át eszközt, az ilyen átruházás tekintetében nem adózik ezen eszközök értéke után. Amennyiben azonban ugyanez a vállalkozás Dánián kívüli állandó telephelyre ruház át eszközöket, azonnal adózik az eszközök értéke után ugyanúgy, mintha értékesítette volna az eszközöket.

A Bizottság szerint ezen eltérő bánásmód az EUMSZ 49. cikkel ellentétes módon akadályozza a letelepedés szabadságát. A Bizottság nem vitatja Dánia azon lehetőségét, hogy a dániai letelepedés alatt a vállalkozás által szerzett értéknövekedést megadóztassa. Úgy véli azonban, hogy az adókötelezettséget megalapozó körülményeknek — vagyis az eszköz értékesítése, vagy olyan tényező, amelynek eredményeképp az értékcsökkenés kiigazítható — azonosnak kell lenniük, függetlenül attól, hogy az érintett tőkeértéket külföldre ruházták át, vagy az Dániában maradt.

A Bizottság véleménye szerint a Dániából más tagállamba való eszközátruházással kapcsolatos, meg nem valósult értéknövekedésre tekintettel nem indokolt az adó azonnali beszedése, amennyiben ezen adót nem vetik ki a hasonló belföldi helyzetekre. A Dán Királyság tehát például meghatározhatná azon meg nem valósult értéknövekedés értékét, amelyre szerinte adót vethet ki, anélkül hogy az adó azonnali beszedését vagy az adó halasztott megfizetésének további feltételeit írná elő.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/5

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-375/06. sz., Viega GmbH & Co. KG kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen a Viega GmbH & Co. KG által 2011. június 3-án benyújtott fellebbezés

(C-276/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/10

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Viega GmbH & Co. KG (képviselők: J. Burrichter, T. Mäger és M. Röhrig ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül annyiban, amennyiben az ítélet a fellebbezőnek sérelmet okoz,

—

az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F-1/38.121 — „szerelvények”-ügy) 2006. szeptember 20-án hozott C(2006) 4180 végleges bizottsági határozatot a fellebbezőt érintő részében semmisítse meg,

másodlagosan törölje vagy csökkentse az e határozat 2. cikkének j) pontjában a fellebbezővel szemben kiszabott bírságot,

—	másodlagosan az 1. és a 2. pont szerinti kérelmekhez: az ügyet utalja vissza határozathozatalra a Törvényszék elé,

—	az elsőfokú eljárás alperesét kötelezze a jogvita egészével kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a Törvényszék azon ítéletét támadja, amelyben a Törvényszék elutasította az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F-1/38.121 — „szerelvények”-ügy) 2006. szeptember 20-án hozott C(2006) 4180 végleges bizottsági határozat ellen a fellebbező által benyújtott keresetet.

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező a következő jogalapokra hivatkozik:

A Törvényszék megsértette a fellebbező meghallgatáshoz való jogát, a bizonyítási eljárás elveit, valamint a meghozott határozat indokolására vonatkozó kötelezettséget. A megtámadott ítélet a fellebbező kartellben való részvételének indokolásakor főképpen egyetlen tanú kézzel írott feljegyzéseire és egy engedékenységi kérelemre támaszkodik, anélkül hogy akárcsak megemlítené a fellebbező e dokumentumokkal kapcsolatban előadott érveit. A fellebbező kifejezetten kétségbe vonta a dokumentumok helyességét (a tanú a német találkozón nem vett részt, és nem rendelkezik némettudással).

A Törvényszéknek bizonyításfelvételt kellett volna lefolytatnia a tanú feljegyzéseinek és az engedékenységi kérelemnek a helyességével kapcsolatban. A Törvényszék azáltal, hogy e feljegyzéseket és az engedékenységi kérelmet úgy fogadta el bizonyítékként, hogy nem folytatott le bizonyításfelvételt azok helyességéről, megsértette a bizonyítási eljárás elveit.

A megtámadott ítélet sérti az EK 81. cikk (1) bekezdését annyiban, amennyiben a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező 1999. április 30-án„versenyellenes jellegű” találkozón vett részt. Továbbá a megtámadott ítélet sérti az 1/2003 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését is annyiban, amennyiben a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette az e találkozón való részvételt. A Törvényszék e találkozóval kapcsolatban mindössze azt állapítja meg, hogy a bizonyítékok „inkább” versenyellenes, mint a versenynek megfelelő célra utalnak. Ezáltal a Törvényszék megsértette a bizonyítás saját maga által felállított kritériumát, amely megköveteli a jogsértés egyértelmű és kétséget kizáró módon történő bizonyítását.

Az 1999. április 30-i találkozó versenyellenes jellegének megállapítása kihat a kiszabott bírság összegére. E találkozó figyelembevétele bizonyítékként szolgál arra vonatkozóan, hogy a fellebbező részt vett a hegesztés nélküli szerelvények ágazatában létrejött kartellben. Ennek alapján a fellebbező által a hegesztés nélküli szerelvényekkel elért forgalmat tizenegyszer nagyobb összegben állapították meg a bírság kiszámítása során a kiindulási összeg megállapításakor.

A hegesztés nélküli szerelvényekkel elért forgalom figyelembevételét illetően az ítélet sérti továbbá az indokolási kötelezettséget is, és érvelési hibákat tartalmaz. A Törvényszék a több mint 50 millió eurós bírság kiszabását az ítélet 85. pontjában végül is csak két találkozóra alapozza, amelyeknek a hegesztés nélküli szerelvényekhez való viszonyát két félmondatban tárgyalja, és a bizonyítékok bármilyen mérlegelése nélkül megállapítja. A Törvényszék továbbá feltételezi, hogy a fellebbező az 1999. március 30-i találkozón részt vett a hegesztés nélküli szerelvényekre vonatkozó versenyellenes megállapodásokban, noha a Törvényszék ugyanakkor megállapítja, hogy a versenytársak között még 2000 júliusáig viták folytak azzal kapcsolatban, hogy a hegesztés nélküli szerelvények (amely területen a fellebbező monopóliummal rendelkezett) egyáltalán kartell tárgyát képezzék-e.

Végül a megtámadott ítélet sérti az arányosság elvét. A Bizottság — a Törvényszék jóváhagyásával — a bírságkiszabási iránymutatást a következőképpen alkalmazza: először is a hegesztés nélküli szerelvényekkel elért forgalom figyelembevételével megállapítja a kiindulási összeget, noha a hegesztés nélküli szerelvények a Törvényszék megállapításai szerint is csak 2000-ben és 2001-ben lehettek kartellmegállapodás tárgyai. Ezt követően a fellebbező kartellben való részvételének egész állítólagos időtartama (kilenc év és három hónap) alapján a kiindulási összeget 90 %-kal növelik. Mivel a hegesztés nélküli szerelvényekkel elért forgalmat ezáltal az egész időtartam és nem csupán az éppenséggel irányadó utolsó egy és negyedév vonatkozásában vették alapul, a bírság összegének megállapítása sérti az arányosság elvét.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/6

A Törvényszék (harmadik tanácsa) T-239/09. sz., Access Info Europe kontra Tanács ügyben 2011. március 22-én hozott ítélete ellen a Tanács által 2011. június 6-án benyújtott fellebbezés

(C-280/11. sz. ügy)

2011/C 238/11

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: G. Maganza, B. Driessen, Cs. Fekete meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Access Info Europe, Görög Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék azon ítéletét, amellyel az megsemmisítette a Tanács azon határozatát, amely megtagadta a kért dokumentumhoz a nyilvános hozzáférést;

—	hozzon jogerős ítéletet a jelen fellebbezés tárgyát képező ügyben; és

—	a T-233/09. sz. ügy felperesét kötelezze a Tanácsnak az említett üggyel és a jelen fellebbezéssel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Bevezetésként a Tanács fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy a jogvita tárgyát képező határozat 2009. február 26-i meghozatala megelőzi a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén történt hatálybalépését. Ennek következtében, a Szerződéseknek a jelen kereset szempontjából alkalmazandó rendelkezései az Európai Unióról szóló Szerződésnek és az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződésnek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései.

A Tanács azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az 1049/2001 rendelet (1) 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt kivétel értelmezését és alkalmazását illetően, mivel megállapításai nincsenek összhangban a Szerződés alkalmazandó rendelkezéseivel, és különösképpen nem veszik figyelembe az intézmények jogalkotási tevékenységéhez való széleskörű hozzáférés elvének a Szerződésben megállapított és a másodlagos jogban tükröződő, az intézmény döntéshozatala hatékonyságának megőrzésére tekintettel megállapított korlátait.

Másodszor, a Tanács azzal érvel, hogy a Törvényszék indokolása nincs összhangban a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatával, amely megengedi az intézményeknek azt, hogy általános megfontolásokra támaszkodjanak.

Harmadszor, a Tanács azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az „jogilag és ténybelileg megkövetelt mód” jelen esetre annak érdekében történő alkalmazásával, hogy felülvizsgálja a Tanács által felhozott azon indokokat, amelyek a rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésében foglalt kivételre való hivatkozást igazolják. Értékelésében a Törvényszék jogi hibákat vétett azzal, hogy megkövetelte a döntéshozatali eljárásra gyakorolt hátrányos hatás bizonyítását, figyelmen kívül hagyta a döntéshozatal kezdeti szakaszának jelentőségét a teljeskörű nyilvánosságra hozatal hatásának értékelésénél, és nem vette figyelembe a kért dokumentum minősített jellegét.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/7

A Varhoven Administrativen Sad (Bulgária) által 2011. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — EMS Bulgaria TRANSPORT OOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto”, grad Plovdiv, pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite (a Nemzeti Adóbeszedési Ügynökség Központi Hivatala „Fellebbezési és Végrehajtási” Igazgatóságának igazgatója, Plovdiv)

(C-284/11. sz. ügy)

2011/C 238/12

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varhoven Administrativen Sad

Az alapeljárás felei

Felperes: EMS Bulgaria TRANSPORT OOD

Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto”, grad Plovdiv, pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite (a Nemzeti Adóbeszedési Ügynökség Központi Hivatala „Fellebbezési és Végrehajtási” Igazgatóságának igazgatója, Plovdiv)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 179. cikkének (1) bekezdését, 180. és 273. cikkét, valamint a Bíróság C-95/07. és C-96/07. sz., Ecotrade egyesített ügyekben 2008. május 8-án hozott ítéletében tárgyalt tényleges érvényesülés elvét a közvetett adók területén, hogy azokkal nem ellentétes az olyan jogvesztő határidő, mint amelyet a hozzáadottérték-adóról szóló törvény (2008. évi változata) jelen ügyben tárgyalt 72. cikkének (1) bekezdése előír, és amelyet a hozzáadottérték-adóról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény átmeneti és záró rendelkezéseinek 18. §-a csak azon vevők vonatkozásában hosszabbított meg 2009 április végéig, amelyek tekintetében az adófizetési kötelezettség 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, és figyelemmel az alapügy körülményeire, mégpedig

—

a nemzeti jog azon követelményére, hogy a Közösségen belüli beszerzést végző és a hozzáadottérték-adóról szóló törvény szerint nyilvántartásba nem vett személynek önként kell magát nyilvántartásba vetetnie annak ellenére, hogy nem teljesíti az adólevonási jog gyakorlásának feltételét képező kötelező nyilvántartásba vétel feltételeit;

—

a hozzáadottérték-adóról szóló törvény 73a. cikke szerinti (2009. január 1-je óta hatályos) új szabályozásra, amely szerint az adólevonási jogot attól függetlenül kell biztosítani, hogy a hozzáadottérték-adóról szóló törvény 72. cikkének (1) bekezdése szerinti határidőt betartották-e, ha az adófizetési kötelezettség a vevőt terheli, amennyiben az értékesítést nem titkolták el, és a könyvelés tartalmazza az arra vonatkozó adatokat;

—

a hozzáadottérték-adóról szóló törvény 72. cikke (1) bekezdésének (2010. január 1-je óta hatályos) későbbi módosítására, amely szerint az adólevonási jog abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben e jog keletkezett, vagy az ezt követő tizenkét adómegállapítási időszak valamelyikében?

Úgy kell-e értelmezni az adósemlegesség elvét mint a közös hozzáadottértékadó-rendszer létrehozásában és működésében jelentős szerepet játszó alapvető elvet, hogy az a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél tekintetében fennálló konkrét körülmények között lehetővé teszi az olyan adóellenőrzési gyakorlatot, mint amely az alapügyben szerepel, és amely alapján jelentőséget tulajdonítanak a HÉA késedelmes elszámolásának, és azzal összefüggésben szankcióként kamatfizetési kötelezettséget állapítanak meg, valamint ezenkívül az adólevonási jog megtagadásában megnyilvánuló szankciót alkalmaznak, figyelemmel arra, hogy az ügyletet nem titkolták el, a könyvelés tartalmazza az arra vonatkozó adatokat, az adóhatóság rendelkezik a szükséges információkkal, nem áll fenn visszaélés esete, és a költségvetést nem érte kár?

(1) HL L 347., 1. o.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/8

A Varnenski administrativen sad (Bulgária) által 2011. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bonik EOOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Varna

(C-285/11. sz. ügy)

2011/C 238/13

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varnenski administrativen sad

Az alapeljárás felei

Felperes: Bonik EOOD

Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Varna

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Levezethető-e értelmezés útján a 2006/112 irányelv (1) 178. cikkének a) és b) pontjából, valamint 14., 62., 63., 167. és 168. cikkéből a „tényleges értékesítés hiányának” fogalma, és ha igen, meghatározása szempontjából megegyezik-e a „tényleges értékesítés hiányának” fogalma az „adócsalás” fogalmával, vagy azt e fogalom magában foglalja-e? Mit ölel fel az irányelv értelmében az „adócsalás” fogalma?

Megkívánja-e az irányelv az „adócsalás” fogalmának meghatározása, valamint a 178. cikk b) pontjával összefüggésben értelmezett (26) és (59) preambulumbekezdés fényében, hogy az alaki követelményeket kifejezetten jogalkotás útján a tagállam legfelsőbb szintű jogalkotó szervének aktusa állapítsa meg, vagy az lehetőséget biztosít arra, hogy ezen alaki követelményeket ne jogalkotás útján állapítsák meg, hanem azok közigazgatási (adóellenőrzési), valamint ítélkezési gyakorlatot képezzenek? Bevezethetők-e alaki követelmények a közigazgatási hatóságok jogalkotási aktusai és/vagy közigazgatási utasítások útján?

Abban az esetben, ha annak fogalma eltér az „adócsalás” fogalmától, és azt e fogalom nem foglalja magában, a „tényleges értékesítés hiánya” olyan, az irányelv 178. cikkének b) pontja szerinti alaki követelményt vagy annak (59) preambulumbekezdése szerinti intézkedést képez-e, amelynek bevezetése az adólevonási jog megtagadását eredményezi, és megkérdőjelezi a HÉA semlegességét, a közös hozzáadottértékadó-rendszernek a vonatkozó közösségi jog által bevezetett egyik lényeges elvét?

Előírhatók-e az adóalanyok számára olyan alaki követelmények, amelyek szerint igazolniuk kell a közöttük (az utolsó megrendelő és az értékesítő között) teljesített értékesítést megelőző értékesítéseket ahhoz, hogy az értékesítés ténylegesen teljesített értékesítésnek legyen tekinthető, amennyiben a hatóság nem vitatja, hogy az érintettek (az utolsó értékesítők) későbbi megrendelők számára később azonos termékeket azonos mennyiségben értékesítettek?

A közös hozzáadottértékadó-rendszer és a 2006/112 irányelv 168. és 178. cikke szerinti rendelkezések körében a kereskedőnek a valamely meghatározott ügylet utáni HÉA-befizetések elismeréséhez való jogát

a)	kizárólag azon konkrét ügylet vonatkozásában kell-e értékelni, amelyben a kereskedő részt vesz, figyelembe véve a kereskedőnek az ügyletben való részvételre irányuló szándékát, és/vagy

az ügyletek összességére figyelemmel kell-e értékelni, beleértve azokat a korábbi és későbbi ügyleteket is, amelyek a kérdéses ügyletet magában foglaló értékesítési láncot alkotják, figyelembe véve a lánc egyéb — a kereskedő által nem ismert és/vagy nem megismerhető — résztvevőinek szándékait, illetve a számlát kiállító személynek és a lánc egyéb résztvevőinek, mégpedig a számlát kiállító személy azon előszállítóinak cselekményeit és/vagy mulasztásait, akiket a megrendelő nem ellenőrizhet, és akiktől a megrendelő nem követelheti bizonyos magatartás tanúsítását, és/vagy

a lánc azon más résztvevőinek csalárd cselekményeire és szándékaira figyelemmel kell-e értékelni, akiknek részvételéről a kereskedő nem tudott, és akiknek cselekményeit vagy szándékait illetően nem állapítható meg, hogy azokról a kereskedő tudomást szerezhetett-e, mégpedig attól függetlenül, hogy e cselekmények és szándékok valamely adott ügyletet megelőzték vagy követték-e?

Az ötödik kérdésre adandó választól függően: a 2006/112 irányelv 2. cikke értelmében vett ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítésnek, illetve az irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett adóalany által végzett gazdasági tevékenység részének kell-e tekinteni az alapeljárásban szóban forgókhoz hasonló ügyleteket?

Lehetőség van-e arra, hogy ne a 2006/112 irányelv 2. cikke értelmében vett ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítésnek tekintsék az alapeljárásban szóban forgókhoz hasonló, az értékesítő által a HÉA megállapítása céljából megfelelően dokumentált és bevallott azon ügyleteket, amelyek tekintetében a megrendelő ténylegesen megszerezte a kiszámlázott termék tulajdonjogát, és nem áll rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a megrendelő a terméket valójában olyan személytől szerezte-e be, aki nem azonos a számlát kiállító személlyel, pusztán azért, mert az értékesítőt nem találták a megadott címen, és az értékesítő nem nyújtotta be az adóellenőrzés során kért dokumentumokat, vagy az adóhatóságok előtt nem igazolta az értékesítések teljesítésének minden körülményét, köztük az értékesített termék származását?

8.	Az adóbeszedés biztosítását és az adócsalás megelőzését szolgáló megengedett intézkedésnek tekintendő-e az, hogy az adólevonási jogot az értékesítőnek és/vagy az értékesítő előszállítójának a magatartásától teszik függővé?

A második, harmadik és negyedik kérdésre adandó válaszoktól függően: ellentétesek-e az arányosság, az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság közösségi jogi elvével az adóhatóságoknak az alapeljárásban szóban forgókhoz hasonló olyan intézkedései, amelyek a jóhiszemű kereskedő által kötött ügyletek vonatkozásában a HÉA-szabályozás alkalmazásának kizárását eredményezik?

10.	Az előző kérdésekre adandó válaszoktól függően: az alapügy tárgyát képező körülményekhez hasonló körülmények között megilleti-e a megrendelőt a vele szemben az értékesítők által felszámított adó levonásához való jog?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/9

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-382/06. sz., Tomkins plc kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. június 7-én benyújtott fellebbezés

(C-286/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/14

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: F. Castillo de la Torre, Bottka V., R. Sauer meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Tomkins plc

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	a fellebbezés tárgyát képező ítéletet helyezze hatályon kívül;

—	a Törvényszékhez benyújtott keresetet teljes egészében utasítsa el;

—	a felperest kötelezze az ezen eljárással és az elsőfokú eljárással kapcsolatban felmerült összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a Bizottság a következő öt jogalapra hivatkozik.

Az első fellebbezési jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék azzal, hogy a Tomkins által egyáltalán nem hivatkozott elemek alapján a határozatban megállapított időtartam egy részét megsemmisítette, a kereseten túlterjeszkedve hozott határozatot. Az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata nem ismer kivételt a C-310/97. P. sz. AssiDomän-ügyben megállapított szabály alól az alapján, hogy két felperes ugyanazon vállalkozáshoz tartozott. A Bíróság nemrégiben a C-201/09. P. és C-216/09. P. sz. ArcelorMittal Luxembourg egyesített ügyekben hozott ítéletében kifejtette, hogy a valamely csoporthoz tartozó egyik vállalkozás által benyújtott kereset nem érinti az ugyanazon csoporthoz tartozó más vállalkozások jogi helyzetét.

Második fellebbezési jogalapjával a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék továbbá tévesen alkalmazta a jogot akkor is, amikor megállapította, hogy a Pegler (a leányvállalat, a T-386/06. sz. ügyben) és a Tomkins (az anyavállalat, a T-382/06. sz. ügyben) kérelmei „ugyanarra irányulnak”. Noha a Tomkins által vitatott időszak sokkal rövidebb volt, mint a Pegler által a másik ügyben vitatott időszak, az időszakot mindkét vállalkozás esetében ugyanolyan mértékben csökkentették. Jóllehet a Pegler nem csak sokkal hosszabb időszakot kérdőjelezett meg, hanem keresetét a Tomkinsétól eltérő, sőt annak ellentmondó jogalapokra alapította. A jogsértés időtartama eredeti időszakának vitatásával a Pegler célja az volt, hogy felmentse magát a felelősség alól, és a Tomkinsra hárítsa a felelősséget, miközben a Tomkins célja meglehetősen korlátozott volt, azaz hogy vitassa az első 38 napra vonatkozó bizonyítékot (ami még csak nem is nem érintette volna a bírság kiszámításakor figyelembe vett időtartamot).

Továbbá a Törvényszék értékelése azon a ténybelileg téves feltevésen alapul, hogy a Tomkins azt állította, hogy „amennyiben a megtámadott határozatot a Peglert illetően meg kellene semmisíteni, az említett határozatot az őt érintő részében is meg kellene semmisíteni” (a fellebbezés tárgyát képező ítélet 42. pontja). A Tomkins ilyen jogalapra sem a keresetben, sem pedig a válaszában nem hivatkozott (ami mindenképpen megkésett lett volna). Ez a felperes jogalapja elferdítésének minősül, ami önmagában elegendő a fellebbezés tárgyát képező ítélet hatályon kívül helyezéséhez.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a Tomkins a jogsértést állítólag elkövető vállalkozás részét képezte. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel a „Tomkins vállalkozáson” belüli egyik vállalkozás (a Tomkins anyavállalat) felelősségét csökkentette azért, mert e vállalkozás egy másik része, a Pegler leányvállalat vonatkozásában az időtartamot csökkentette. A Pegler jogsértésért való felelősségének csökkentése azonban a Pegler „alvó vállalkozás” jogállásán alapult, nem pedig azon a tényen, hogy a kérdéses csoport nem vett részt a jogsértésben. A Bizottság szerint azon tény, hogy a csoport e konkrét leányvállalata (a Pegler) bizonyos időszakot illetően a csoporton belül lehet, hogy nem volt a megfelelő címzett, csupán e leányvállalatot érinti, és nem mentesíti a felelősség alól az egész „vállalkozást”. Ez különösen igaz olyan helyzetben, amikor a Törvényszék nem vitatta (és maga a Tomkins sem), hogy a Tomkins által vezetett vállalkozás a releváns időszak nagy részében részt vett a jogsértésben.

A Bizottság a negyedik fellebbezési jogalapját a fellebbezés tárgyát képező ítélet indokolásának hiányára és ellentmondásosságára alapítja. A negyedik fellebbezési jogalap az elsőhöz képest másodlagos, azaz még ha a Törvényszék nem is hozott a kereseten túlterjeszkedve határozatot, az ítéletet mégis hatályon kívül kell helyezni, mivel a részleges megsemmisítést illetően nem tartalmaz elégséges és egyértelmű érvelést (az indokolás hiánya). A fellebbezés tárgyát képező ítélet legalább két fontos kérdésben nem egyértelmű.

Először is a Törvényszék úgy véli, hogy kivételt kell tenni az AssiDomän ítélkezési gyakorlat alól, ezen eltérés feltételei azonban nem világosak és ellentmondásosak.

A Törvényszék érvelésének másik nem koherens és nem egyértelmű szempontja az, hogy a fellebbezés tárgyát képező ítéletnek az elrettentés címén alkalmazott szorzótényezőre vonatkozó 57. pontja szerint „az EUMSZ 266. cikknek megfelelően a Bizottság köteles megállapítani, a felperes tekintetében milyen következményekkel jár e hiba és a bírság megfizetéséért való egyetemleges felelősség”. A Törvényszék az 59. pontban azonban gyakorolja a bírságra vonatkozó korlátlan felülvizsgálati jogkörét, és megállapítja a Tomkinsszal szemben kiszabott bírság összegét. A fellebbezés tárgyát képező ítélet rendelkező része megismétli a bírság végső összegét, anélkül hogy említést tenne ezen összeg további módosításának szükségességéről. Az 57. pont pontos értelmétől eltekintve a Bizottság megjegyzi, hogy a T-386/06. sz., Pegler kontra Bizottság ügyben az elrettentés címén alkalmazott szorzótényező megsemmisítése nem lehet kihatással a Tomkins szorzótényezőjére.

Végül az ötödik fellebbezési jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék megsértette a „kontradiktórius eljárás elvét” és a tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel nem adott a Bizottságnak lehetőséget arra, hogy észrevételeket tegyen a Törvényszék azon szándékával kapcsolatban, hogy a Pegler által a másik ügyben hivatkozott jogalapok alapján csökkentse a Tomkins bírságát.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/10

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-385/06. sz., Aalberts Industries NV, Comap SA, korábban Aquatis France SAS, Simplex Armaturen + Fittings GmbH & Co. KG kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. június 6-án benyújtott fellebbezés

(C-287/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/15

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: F. Castillo de la Torre, Bottka V., R. Sauer meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Aalberts Industries NV, Comap SA, korábban Aquatis France SAS, Simplex Armaturen + Fittings GmbH & Co. KG

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	a fellebbezés tárgyát képező ítéletet helyezze hatályon kívül;

—	a Törvényszékhez benyújtott keresetet teljes egészében utasítsa el;

—	a három felperest kötelezze az ezen eljárással és az elsőfokú eljárással kapcsolatban felmerült összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a Bizottság a következő három jogalapra hivatkozik:

Az első fellebbezési jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék megsértett számos, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályt, illetve a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályt, elferdített bizonyos bizonyítékokat, és nem indokolta meg ténybeli értékelését. Noha a Törvényszék a bizonyítékok átfogó értékelésének szükségességére vonatkozó ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, az ezt követő értékelés igen töredékes megközelítésre világít rá, amelynek során a bizonyítékokat egymástól elkülönítve vizsgálták, és egyenként elvetették. Ez kihat az egyedi kapcsolatok elemzésére, amely kapcsolatok a határozat szerint az Aalberts vállalkozás folyamatos jogsértésben való részvételének megnyilvánulásai. A Törvényszék elkülönítve értékelte a Simplex és az Aquatis leányvállalatok folyamatos jogsértésben való részvételére vonatkozó bizonyítékokat, noha e vállalkozások egy és ugyanazon vállalkozáshoz (Aalberts) tartoztak. Továbbá e kapcsolatokat illetően a Törvényszék elferdített egyes döntő bizonyítékokat, illetve legalábbis nem indokolta meg megfelelően az egyes bizonyítékok bizonyító erejére vonatkozó megállapításait. A második fellebbezési jogalap másodlagos jogalap, mivel még ha helyben is kellene hagyni ténybeli megállapításait, a Törvényszék tévesen semmisítette meg az egész határozatot, mivel csak részbeni hibát talált a határozatban. A Törvényszék a fellebbezés tárgyát képező ítélet meghozatala során legalább két tekintetben tévesen alkalmazta a jogot:

Először is a Törvényszék megsemmisítette a Bizottság határozatát arra hivatkozva, hogy az Aquatis a franciaországi FNAS-találkozók többi résztvevőjéhez képest eltérő mértékben volt tudatában a kartellnek. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azonban a kartell valamely résztvevőjének eltérő mértékű tudatossága nem vezethet az egységes és folyamatos jogsértés teljes megsemmisítéséhez, hanem legfeljebb a jogsértés megállapításának részleges megsemmisítését és valószínűleg a bírság csökkentését eredményezheti.

Másodszor azáltal, hogy az Aalberts és két leányvállalata vonatkozásában teljesen megsemmisítette a határozatot egy olyan ügyben, ahol a részleges megsemmisítés lett volna az ítélkezési gyakorlatnak leginkább megfelelő megoldás, a Törvényszék túllépett hatáskörén.

Végül a harmadik fellebbezési jogalap szintén másodlagos, amennyiben a Bíróság az első és a második fellebbezési jogalapot elutasítaná, mivel a Simplexszel és az Aquatisszal szemben az első időszakra kiszabott bírság kiszámítására vonatkozik abban az esetben, ha a jogsértés megállapítását a második időszakra vonatkozóan teljesen megsemmisítenék. A Bizottság előadja, hogy a határozat 2. cikke b) pontja 2. alpontjának megsemmisítése nincs megindokolva, és amennyiben a Törvényszék az 1/2003 rendelet (1) 23. cikkének (2) bekezdése szerinti ún. 10 %-os felső határra hivatkozott, a kereseten túlterjeszkedően hozott határozatot, és megsértette a kontradiktórius eljárás elvét és ezáltal a tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel ezt az elsőfokú eljárás során nem vitatták meg.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 2003/1/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/11

2011. június 14-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-297/11. sz. ügy)

2011/C 238/16

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: I. Chatzigianni és A. Margeli)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság — mivel nem készítette el a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket (sem a teljes egészében a területén fekvő, sem pedig a nemzetközi vízgyűjtő kerületek vonatkozásában) 2009. december 22-ig, és nem küldte meg a Bizottságnak a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 2010. március 22-ig — nem teljesítette a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 200/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének (1)-(3) bekezdéséből, 6. cikkéből, valamint 15. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit. Továbbá, mivel nem indította meg a nyilvánosság tájékoztatására és részvételére irányuló eljárást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tekintetében 2008. december 22-ig, a Görög Köztársaság nem teljesítette az ugyanezen irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjából eredő kötelezettségeit;

—	a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Először is, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 200/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikke (1)-(3) bekezdésének, 6. cikkének, valamint 15. cikke (1) bekezdésének értelmében a tagállamoknak 2000. december 22-ig el kellett készíteniük a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket (a teljes egészében a területén fekvő és a nemzetközi vízgyűjtő kerületek vonatkozásában) és ezek másolatát megküldeni a Bizottságnak 2010. március 22-ig.

A Bizottsághoz a Görög Köztársaság által eddig benyújtott iratokból az tűnik ki, hogy e tagállam még nem készítette el a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket (sem a teljes egészében a területén fekvő, sem pedig a nemzetközi vízgyűjtő kerületek vonatkozásában), és a vonatkozó másolatot sem küldte meg a Bizottságnak. A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Görög Köztársaság nem teljesítette az irányelv 13. cikkének (1)-(3) bekezdéséből, 6. cikkéből, valamint 15. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

Másodsorban, ugyanezen irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a tagállamoknak nyilvános konzultációra kellett bocsátaniuk a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket legkésőbb 2008. december 22-ig.

A Bizottsághoz a Görög Köztársaság által eddig benyújtott iratokból az tűnik ki, hogy a hivatkozott eljárás még nem indult meg. A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Görög Köztársaság nem teljesítette az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjából eredő kötelezettségeit.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/12

A T-54/09. sz., XXXLutz Marken GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2011. március 24-én hozott ítélet ellen az XXXLutz Marken GmbH által 2011. június 14-én benyújtott fellebbezés; a másik fél az eljárásban: Natura Selection S.L.

(C-306/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/17

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: XXXLutz Marken GmbH (képviselő: H. Pannen ügyvéd)

A többi fél az eljárásban:

—	Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

—	Natura Selection S.L.

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet,

—	a Bíróság utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé,

—	a Bíróság a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék megsértette a közösségi védjegyről szóló rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, mivel a „Linea Natura Natur hat immer Stil” és a „natura selection” megjelölések közötti hasonlóságot kizárólag a mindkét megjelölésben megtalálható „natura” szóelem alapján állapította meg. Ez a szóelem azonban nem domináns eleme a korábbi közösségi védjegynek.

A megjelölések hasonlóságára vonatkozó megállapításaiban a Törvényszék a „megkülönböztető képesség” és a „leíró jelleg” fogalmainak jogilag téves értelmezéséből indult ki.

Ezenkívül a Törvényszéknek a megjelölések hasonlóságára vonatkozó megállapításai ellenmondásosak, és ebben a tekintetben megsértik az indokolás kötelezettséget.

Egyebekben a Törvényszék a megtámadott ítéletet elferdített tényállás alapján hozta. A Törvényszék megállapításaival ellentétben a fellebbező már a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács előtti eljárásokban, valamint a keresetlevélben is kifejtette, hogy összefüggés áll fenn a szóban forgó áruk és a „natura” szóelem között.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i tanácsi rendelet (HL L 78, 1. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/12

A Törvényszék (hatodik tanács) T-320/09. sz., Planet AE kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2011. június 24-én benyújtott fellebbezés

(C-314/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/18

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: F. Dintilhac és D. Triantafyllou)

A másik fél az eljárásban: Planet AE

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-320/09. sz. ügyben 2011. április 13-án hozott végzést;

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

—	az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

—	A 2008/969 határozat téves értelmezése

Az ellenérdekű fél korai előrejelző rendszerbe való felvételnek ez a — (más felvételekkel ellentétben) puszta gyanúkon alapuló — típusa az ellenérdekű féllel szemben kötelező joghatásokkal nem járó megerősített monitoringintézkedéseken kívül nem vonhat maga után más következményt. A végzés tévesen keveri össze a szóban forgó felvételeket a különféle joghatásokat kiváltó egyéb típusú felvételekkel.

—	Az ellenérdekű fél jogi helyzete a megtámadott felvételek általi jelentős módosításának hiánya

A valamely felvétellel érintett jogalany puszta felügyelete nem módosítja nyilvánvalóan annak jogi helyzetét.

—	Az ellenérdekű fél megtámadott felvételek általi közvetlen érintettségének hiánya

Az elfogadott intézkedéseket az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselők szabadon fogadták el az ellenérdekű féllel és bankjával folytatott konzultációkat és tárgyalást követően. Ezek tehát nem képezik a felvételek közvetlen és automatikus hatását. Valamely kereset elfogadhatóságának azonban elengedhetetlen feltétele a közvetlen érintettség (EUMSZ 263. cikk (4) bekezdés).

—	A közvetett érintettséggel kapcsolatos érvek és bizonyítékok vizsgálatának hiánya

Jóllehet a keresetben szerepeltek a fent említett konzultációk és tárgyalások, a Törvényszék azokat — a pártatlanság és a tárgyilagosság elveinek megsértésével — figyelmen kívül hagyta.

—	Az indokolás hiánya

A megfellebbezett végzés nem teszi egyértelművé, hogy miben áll a felperes helyzetének „kedvezőtlen módosulása”, amely felperest nem fosztottak meg semmilyen pénzügyi előnytől, hanem amely mentesült a kifizetések elosztásának kötelezettsége alól.

Ugyanez igaz a szóban forgó egyes felvételek hatásait illetően is, amelyek kötelező ereje semmivel sem magyarázható.

—	A jogorvoslatok összetévesztése

Az ellenérdekű fél konzorciumbeli helyzete a megállapodás létrejöttét érinti. A szerződéses keret elválaszthatatlan részeként az választottbírósági kikötés (EUMSZ 272. cikk) tárgyát képezhette volna, megsemmisítés iránti keresetét azonban nem, mivel a szóban forgó jogorvoslatok egyidejűleg és önállóan állnak fenn.

—	A szerződéskötési szabadság és a konszenzus elvének megsértése

Egyrészről a Bizottság nem köteles semmilyen kötelezettséget vállalni anélkül, hogy bizonyos óvintézkedéseket tenni, másrészről pedig az ellenérdekű fél hozzájárult a végleges szerződéses kerethez. Következésképpen a Törvényszék tévesen követel meg jogalapot, meghallgatásokat stb., amelyekre „szankciók” esetében van szükség és amelyek nem egyeztethetők össze a szerződő felek egyenlőségével.

—	A felvételek határozatokká való téves minősítése

A korai előrejelző rendszerbe való felvételek belső adminisztratív intézkedéseket, a gondos pénzgazdálkodás elve szerinti óvintézkedéseket (a költségvetési rendelet 27. cikke) képeznek, amelyeket a 2008/969 határozat a Bizottság belső szabályaiként ír elő (lásd a költségvetési rendelet 51. cikkét) az ezen intézmény engedélyezésre jogosult valamennyi tisztviselőjének tájékoztatása és azok általi alkalmazása céljából. A szóban forgó felvételeket egyébként nem kell az eljárásból való kizárást eredményező felvételekhez kapcsolni, mivel a jelen esetben a szerződést az ellenérdekű féllel kötötték.

—	A kereset elfogadhatóságának az annak megalapozottságától való függése

A Törvényszék végzését azzal indokolja, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezett-e a 2008/969 határozat elfogadására. A hatáskör kérdése azonban a kereset megalapozottságával van összefüggésben, és nem határozhatja meg annak elfogadhatóságát.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/14

A Törvényszék 2011. július 7-i ítélete — Valero Jordana kontra Bizottság

(T-161/04. sz. ügy) (1)

(Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Nyílt versenyvizsga tartaléklistája és tisztviselők kinevezésére vonatkozó egyedi határozatok - A magánélet és a személyiség integritásának védelmére vonatkozó kivétel - Személyes adatok védelme - 45/2001/EK rendelet)

2011/C 238/19

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Gregorio Valero Jordana (Brüsszel, Belgium) (képviselő: M. Merola ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben: P. Aalto és E. Adserá Ribera, később E. Adserá Ribera és P. Costa de Oliveira meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Dán Királyság (képviselők: B. Weis Fogh és J. Jørgensen Søren meghatalmazottak), Svéd Királyság (képviselők: kezdetben A. Kruse és K. Norman, később A. Falk, S. Johannesson, K. Petkovska és C. Meyer-Seitz meghatalmazottak) és az európai adatvédelmi biztos (képviselők: H. Hijmans, H. Kranenborg és R. Barceló meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság 2004. február 10-i határozatának megsemmisítése iránti kérelem, amelyben megtagadta a felperestől az A 7/A 6 COM/A/637 nyílt versenyvizsga tartaléklistájához és A6-os besorolási fokozatú tisztviselők 1995. október 5-től történő kinevezéséről szóló egyedi határozatokhoz való hozzáférést.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Közösségek Bizottsága 2004. február 10-i határozatát, amelyben megtagadta, hogy hozzáférést biztosítson G. Valero Jordanának az A 7/A 6 COM/A/637 nyílt versenyvizsga tartaléklistájához és A6-os besorolási fokozatú tisztviselők 1995. október 5-től történő kinevezéséről szóló egyedi határozatokhoz.

2.	A Bizottság a saját költségein kívül viseli a G. Valero Jordana részéről felmerült költségeket.

3.	A Svéd Királyság maga viseli saját költségeit.

4.	Az európai adatvédelmi biztos maga viseli saját költségeit.

5.	A Törvényszék törli a T-161/04. sz. ügyből a Dán Királyságot mint beavatkozót.

6.	A Dán Királyság maga viseli saját költségeit.

7.	G. Valero Jordana, a Bizottság, a Svéd Királyság és az európai adatvédelmi biztos maga viseli a Dán Királyság fellépésével összefüggésben felmerült saját költségeit.

(1) HL C 168., 2004.6.26.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/14

A Törvényszék 2011. július 7-i ítélete — Longinidis kontra Cedefop

(T-283/08. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Határozatlan időre szóló szerződés - Elbocsátás - Indokolás - Nyilvánvaló értékelési hiba - Védelemhez való jog)

2011/C 238/20

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Pavlos Longinidis (Szaloniki, Görögország) (képviselők kezdetben: P. Giatagantzidis és S. Stavropoulou, később: P. Giatagantzidis és K. Kyriazi ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) (képviselők: M. Fuchs meghatalmazott, segítője: P. Anestis ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F-74/06. sz., Longinidis kontra Cedefop ügyben 2008. április 24-én hozott ítélete (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.	Pavlos Longinidis viseli a saját költségeit és köteles viselni az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

(1) HL C 272., 2008.10.25., helyesbítés: HL C 313., 2008.12.6.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/15

A Törvényszék 2011. június 30-i ítélete — Imagion kontra OHIM (DYNAMIC HD)

(T-463/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - A DYNAMIC HD közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - A megkülönböztető képesség hiánya - A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése))

2011/C 238/21

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Imagion AG (Trierweiler, Németország) (képviselő: H. Blatzheim ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: S. Schäffner meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2008. augusztus 13-i, a DYNAMIC HD szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemre vonatkozó határozata (R 488/2008-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék az Imagion AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 327., 2008.12.20.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/15

A Törvényszék 2011. július 6-i ítélete — i-content kontra OHIM (BETWIN)

(T-258/09. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - A BETWIN közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja - Indokolási kötelezettség - Egyenlő bánásmód - EK 49. cikk)

2011/C 238/22

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: i-content Ltd Zweigniederlassung Deutschland (Berlin, Németország) (képviselők: kezdetben: A. Nordemann, később: A. Nordemann és T. Boddien ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: S. Schäffner meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsa 2009. május 4-i — a BETWIN szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása tárgyában hozott — határozatának (R 1528/2008-4. sz. ügy) hatályon kívül helyezése iránti kereset

Az ítélet rendelkező része

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának 2009. május 4-i határozatát (R 1528/2008-4. sz. ügy) hatályon kívül kell helyezni, kivéve a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 41. osztályba tartozó „előadások, játékok, sorsolások, versenyek, bálok, sorshúzások, pályázatok tervezése és fejlesztése; szórakoztató események; show-műsorok, játékok, sorsolások, vetélkedők, bálok, sorshúzások, különböző nyereményjátékok gyártása, szervezése és lebonyolítása; játékkaszinók üzemeltetése; sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási létesítmények szolgáltatásai (internet útján is); sport-, játék-, fogadó-, és sorsolási felszerelések rendelkezésre bocsátása (az interneten és internet útján is); játéktermek üzemeltetése; interaktív számítógépes játékok rendelkezésre bocsátása, játékkaszinók, szerencsejátékok, kártyajátékok, fogadások, sportfogadások, ügyességi játékok és általában játékok üzemeltetése, lebonyolítása és szervezése; játékautomaták; játékkaszinók üzemeltetése; játéktermek üzemeltetése; különféle fogadási és sorsjátékközpontok üzemeltetése” szolgáltatások vonatkozásában, és az említett megállapodás 35. osztálya szerinti „bálok, sorshúzások, nyereményjátékok tervezése és fejlesztése üzleti, szervezési és hirdetési szempontból” szolgáltatások vonatkozásában.

2.	Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 205., 2009.8.29.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/15

A Törvényszék 2011. július 6-i ítélete — Audi és Volkswagen kontra OHIM (TDI)

(T-318/09. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - A TDI közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése - A 207/2009/EK rendelet 75. cikke és 76. cikkének (1) bekezdése)

2011/C 238/23

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Audi AG (Ingolstadt, Németország) és Volkswagen AG (Wolfsburg, Németország) (képviselő: P. Kather avocat)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: G. Schneider, meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a „TDI” szóvédjegy lajstromozása iránti kérelem tárgyában 2009. május 14-én hozott határozata (R 226/2007-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék az Audi AG-t és a Volkswagen AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 267., 2009.11.7.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/16

A Törvényszék 2011. július 6-i ítélete — Timehouse kontra OHIM (Egy csipkézett szélű karóra formája)

(T-235/10. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Térbeli védjegy bejelentése - Egy csipkézett szélű karóra formája - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

2011/C 238/24

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Timehouse GmbH (Eystrup, Németország) (képviselő: V. Knies ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: B. Schmidt meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának egy karóra formájából álló térbeli megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelem tárgyában 2010. március 11-én hozott határozata (R 0942/2009-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a Timehouse GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 209., 2010.7.31.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/16

A Törvényszék 2011. június 27-i végzése — Amecke Fruchtsaft kontra OHIM — Uhse (69 Sex up)

(T-343/09. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság)

2011/C 238/25

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Amecke Fruchtsaft GmbH & Co. KG (Menden, Németország) (képviselők: R. Kaase és J.-C. Plate ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: kezdetben S. Schäffner, később S. Schäffner és B. Schmidt meghatalmazottak)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban: Beate Uhse Einzelhandels GmbH (Flensburg, Németország) (képviselő: W. Berlit ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a Beate Uhse Einzelhandels GmbH és az Amecke Fruchtsaft GmbH & Co. KG közötti felszólalási eljárás tárgyában 2009. június 11-én hozott határozata (R 1728/2008-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1.	A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2.	A Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 267., 2009.11.7.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/16

A Törvényszék 2011. június 22-i végzése — Evropaїki Dynamiki kontra Bizottság

(T-409/09. sz. ügy) (1)

(Szerződésen kívüli felelősség - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása - A határozat megsemmisítése a Törvényszék ítélete által - Elévülés - A távolságra tekintettel előírt határidők - Részben elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset)

2011/C 238/26

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Athén, Görögország) (képviselők: N. Korogiannakis és M. Dermitzakis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Wilderspin és E. Manhaeve meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Kártérítési kereset, amely a felperes által a Bizottság azon 2004. szeptember 15-i határozata következtében állítólagosan elszenvedett kár megtérítésére irányul, amelyben elutasította a felperes által a Halászati Főigazgatóság informatikai rendszereihez kapcsolódó informatikai szolgáltatások nyújtására és kapcsolódó árubeszerzésekre irányuló közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatot, és a szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélte oda.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék az Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 11., 2010.1.16.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/16

A Törvényszék 2011. június 21-i végzése — Rosenbaum kontra Bizottság

(T-452/09. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - Besorolási fokozatba való besorolás a felvétel során - Az érdekelt szakmai tapasztalatának figyelembe vétele - Indokolási kötelezettség)

2011/C 238/27

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Eckehard Rosenbaum (Berlin, Németország) (képviselő: H.-J. Rüber ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: az Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak) és az Európai Unió Tanácsa (képviselők: K. Zieléskiewicz és M. Bauer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F-9/08. sz., Rosenbaum kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 10-én hozott ítélete (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.	Eckehard Rosenbaum viseli a saját költségeit és köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

3.	Az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 11., 2010.1.16.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/17

A Törvényszék 2011. június 21-i végzése — Marcuccio kontra Bizottság

(T-12/10. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - Költségek megtérítése - A Bizottság feljegyzése, amelyben arról tájékoztatja a fellebbezőt, hogy rokkantsági nyugdíjából levonást kíván eszközölni - Sérelmet okozó aktus hiánya - Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés)

2011/C 238/28

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Luigi Marcuccio (Tricase, Olaszország) (képviselő: G. Cipressa ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és C. Berardis-Kayser meghatalmazottak, segítőjük: A. Dal Ferro ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F-94/08. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. október 29-én hozott végzése (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és ezen végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.	Luigi Marcuccio viseli saját költségeit valamint köteles viselni a Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

(1) HL C 63., 2010.3.13.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/17

A Törvényszék 2011. június 27-i végzése — Amecke Fruchtsaft kontra OHIM — Uhse (69 Sex up)

(T-125/10. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság)

2011/C 238/29

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Amecke Fruchtsaft GmbH & Co. KG (Menden, Németország) (képviselők: R. Kaase és J.-C. Plate ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: kezdetben S. Schäffner, később S. Schäffner és B. Schmidt meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a Beate Uhse Einzelhandels GmbH és az Amecke Fruchtsaft GmbH & Co. KG közötti felszólalási eljárás tárgyában 2010. január 12-én hozott határozata (R 612/2009-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1.	A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2.	A Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 148., 2010.6.5.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/17

A Törvényszék 2011. június 20-i végzése — Marcuccio kontra Bizottság

(T-256/10. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - Személyes vagyontársak elszállítása - A fellebbező kérelmeinek hallgatólagos és kifejezett elutasítása - Indokolási kötelezettség - Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés)

2011/C 238/30

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Luigi Marcuccio (Tricase, Olaszország) (képviselő: G. Cipressa ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és C. Berardis-Kayser meghatalmazottak, segítőjük: A. Dal Ferro ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F-102/08. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. március 25-én hozott végzése (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.	Luigi Marcuccio viseli saját költségeit valamint köteles viselni a Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.

(1) HL C 221.,2010.8.14.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/18

2011. április 19-én benyújtott kereset — J kontra Parlament

(T-160/10. sz. ügy)

2011/C 238/31

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: J (Marchtrenk, Ausztria) (képviselő: A. Auer ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament petíciós bizottságának 2010. március 2-i határozatát, amellyel az elutasította a felperes által 2009. november 19-én benyújtott 1673/2009 sz. petíciót;

—	az alperest kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes az Európai Parlament petíciós bizottsága 2010. március 2-i határozatának megsemmisítését kéri, amellyel az, mint elfogadhatatlant, elutasította a felperes által benyújtott, különböző dokumentumok és művek osztrák hivatalnokok általi állítólagos lefoglalására vonatkozó petíciót.

Keresete alátámasztására a felperes petíciós jogának megsértésére hivatkozik. Álláspontja szerint a művek osztrák hatóságok általi lefoglalása az EUMSZ 6. cikk (1) bekezdése, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdése és 51. cikkének (1) bekezdése alapján a tulajdonjog sérelmét jelenti.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/18

2011. május 2-án benyújtott kereset — Fraas kontra OHIM (sötétszürke, világosszürke, világoskék, sötétkék, okker és homokszínű négyzetminta)

(T-231/11. sz. ügy)

2011/C 238/32

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: V. Fraas GmbH (Helmbrechts-Wüstenselbitz, Németország) (képviselők: R. Kunze és G. Würtenberger ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által az R 2041/2010-4. sz. ügyben a 008 423 626. sz. közösségi védjegybejelentésre (ábrás védjegy) vonatkozó 2011. március 4-én hozott határozatot;

—	a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: sötétszürke, világosszürke, világoskék, sötétkék, okker és homokszínű négyzetmintát ábrázoló ábrás védjegy a 18., 24. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában — 8 423 626. sz. védjegybejelentés.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést részben elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a 7. cikke (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontjának a megsértése, mivel az érintett közösségi védjegy alkalmas a megkülönböztetésre, valamint a 207/2009/EK rendelet 75. és 76. cikkének megsértése, mivel a fellebbezési tanács nem mérlegelte a felperes részletes ténybeli és jogi érvelését.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/18

2011. május 13-án benyújtott kereset — FairWild Foundation kontra OHIM — Wild (FAIRWILD)

(T-247/11. sz. ügy)

2011/C 238/33

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: FairWild Foundation (Weinfelden, Svájc) (képviselők: P. Neuwald és S. Müller ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Rudolf Wild GmbH & Co. KG (Eppelheim, Németország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsa által az R 1014/2010-1. sz. ügyben 2011. március 3-án hozott határozatot;

—	utasítsa el a bejelentett 950 962. sz. „FAIRWILD” nemzetközi védjeggyel szemben tett felszólalást;

—	az alperest és a felszólalót kötelezze a költségek viselésére a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségeket is beleértve.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „FAIRWILD” szóvédjegy, a 3., 5., 29. és 30. osztályba tartozó áruk tekintetében — 950 962. sz. nemzetközi védjegy.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Rudolf Wild GmbH & Co. KG.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „WILD” közösségi szóvédjegy, a 3., 9., 29., 30. és 32. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalási osztály határozatát részben hatályon kívül helyezte.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen következtetett arra, hogy az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye. A felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács egyrészt tévesen állapította meg, hogy „WILD” megjelölés jelentéstartalma csak a német és angol nyelvű vásárlóközönség számára ismert, másrészt pedig úgy ítélte meg, hogy e kifejezés nem leíró jellegű az ütköző védjeggyel jelölt áruk vonatkozásában. Ez alapján a fellebbezési tanács jogellenesen tulajdonított átlagos megkülönböztető képességet az ütköző védjegynek és állapított meg közepes hasonlóságot a megjelölések között, aminek eredményeképpen az összetéveszthetőség egymással kölcsönhatásban lévő szempontjainak mérlegelése kedvezőtlen kimenetelű lett a felperes számára.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/19

2011. május 23-án benyújtott kereset — Bopp kontra OHIM (zöld körvonallal határolt nyolcszög)

(T-263/11. sz. ügy)

2011/C 238/34

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Carsten Bopp (Glashütten, Németország) (képviselő: C. Russ ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által az R 605/2010-4. sz. ügyben 2011. március 11-én hozott határozatot.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: Zöld körvonallal határolt nyolcszögből álló ábrás védjegy –8 248 965. sz. védjegybejelentés.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése, mivel a bejelentett védjegy az azonosítható és síkbeli ábrázolás miatt alkalmas a megkülönböztetésre.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/19

2011. május 30-án benyújtott kereset — Hotel Reservation Service Robert Ragge kontra OHIM — Promotora Imperial (iHotel)

(T-277/11. sz. ügy)

2011/C 238/35

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Hotel Reservation Service Robert Ragge GmbH (Köln, Németország) (képviselő: M. Koch ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Promotora Imperial, SA (Pozuelo de Alarcón, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

változtassa meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának az R 832/2010-1. sz. ügyben 2011. február 24-én hozott határozatát oly módon, hogy adjon helyt az alapkérelemnek, és a B 1458571.sz. felszólalást helyezze hatályon kívül; kötelezze a felszólalót a felszólalási eljárásban és a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére; ezt meghaladó részében tartsa hatályban a határozatot;

—	a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt mint alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: az „iHotel” szóvédjegy, a 35., 39., 41., 42. és 43. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában — 6912877. sz. védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Promotora Imperial, SA

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „i-hotel” közösségi szóvédjegy, a 16., 41. és 43. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye. A felperes szerint a fellebbezési tanács tévedett, amikor azt állapította meg, hogy az érintett áruk és szolgáltatások, valamint az ütköző védjegyek hasonlóak.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/20

2011. május 31-én benyújtott kereset — Ewald kontra OHIM — Kin Cosmetics (Keen)

(T-280/11. sz. ügy)

2011/C 238/36

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Rita Ewald (Frauenwald, Németország) (képviselő: S. Reinhardt ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Kin Cosmetics, SA (Sant Feliu de Guixols, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az alperes első fellebbezési tanácsának 2011. március 3-i határozatát (R 1383/2010-1. sz. ügy);

—	utasítsa el a „Keen” közösségi védjegy bejelentésével (EM 006 498 621. sz.) szemben az OHIM előtt a KIN COSMETICS, SA által 2008. július 24-én benyújtott B 1359944. számú felszólalást;

—	másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék nem határozhat a második bekezdésben szereplő kérelemről: utalja vissza az ügyet az alperes elé újbóli határozathozatal céljából;

—	az alperest és a KIN COSMETICS, SA-t — amennyiben ez utóbbi részt vesz az eljárásban — kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „Keen” szóvédjegy a 3. és a 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában — 6 498 621. sz. védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Kin Cosmetics, SA.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „KIN”, „KinBooKs”, „KINWORKS” és „KINSTYLIUM” közösségi és nemzeti, szó- és ábrás védjegyek a 3., 5., 35. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/20

A T-104/09. sz., Canga Fano kontra Tanács ügyben 2011. március 24-én hozott ítélet ellen Diego Canga Fano által 2011. június 3-án benyújtott fellebbezés

(T-281/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/37

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Diego Canga Fano (Brüsszel, Belgium) (képviselők: S. Rodrigues és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

—	A Törvényszék nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak;

—	a Törvényszék helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F-104/19. sz. ügyben hozott ítéletét;

—

a Törvényszék adjon helyt a fellebbező által a Közszolgálati Törvényszékhez előterjesztett megsemmisítés iránti és kártérítési kérelmeknek, pontosítva azonban, hogy a fellebbező, aki megelégszik a hozott ítélet hatályon kívül helyezésével, hajlandó csupán egy euró jelképes kártérítést elfogadni a neki okozott károk megtérítéseként;

—	a Törvényszék a Tanácsot kötelezze mindkét eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik, amely téves jogalkalmazásra vonatkozik és amelyet három részre bont.

—

az első részben a fellebbező azzal érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszék oly módon értelmezte az alkalmazandó rendelkezéseket, amely ellentmond a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlatában a kinevezésre jogosult hatóság mérlegelési jogkörére vonatkozóan kifejtetteknek (a megtámadott ítélet 35. és 36. pontja);

—

a második részben a fellebbező azt hozza fel, hogy a Közszolgálati Törvényszék a nyilvánvaló mérlegelési hibára vonatkozó felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során jogilag megalapozatlan következtetéseket vont le (a megtámadott ítélet 48., 51., 52., 58., 78. és 79. pontja) és ellentmond a saját szempontjainak, amelyekkel a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlatát kívánja helyettesíteni;

—	a harmadik részben a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék indokolása ténybeli pontatlanságokat tartalmaz, összekapcsolva a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok elferdítésével vagy figyelmen kívül hagyásával (a megtámadott ítélet 80., 81., 85., 88. és 89. pontja).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/21

2011. június 6-án benyújtott kereset — Gooré kontra Tanács

(T-285/11. sz. ügy)

2011/C 238/38

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Charles Kader Gooré (Abidjan, Elefántcsontpart) (képviselő: F. L. Meynot ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Unió Tanácsának az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 560/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. április 6-i 330/2011/EU rendeletét a Charles Kader Gooré nevének a II. melléklet listájára történő felvételére vonatkozó részében (és állapítsa meg, hogy az nem alkalmazható rá),

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze arra, hogy az elszenvedett kár megtérítéseként fizessen ötvenezer eurót (50 000 EUR) Charles Kader Goorénak,

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap lényeges eljárási szabályok megsértésén alapul. A felperes egyrészt az indokolási kötelezettség megsértését, másrészt pedig amennyiben a korlátozó intézkedések túlmennek az Európai Unió Tanácsa által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéken, az arányosság elvének megsértését rója fel az Európai Unió Tanácsának.

2.	A második jogalap a Szerződések megsértésén alapul. A felperes egyrészt a védelemhez való jog megsértését rója fel az Európai Unió Tanácsának — amennyiben soha nem közölték a felperessel az intézkedéseket igazoló valamennyi bizonyítékot —, másrészt pedig a tulajdonhoz való jog megsértését.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/21

2011. június 6-án benyújtott kereset — Heitkamp BauHolding kontra Bizottság

(T-287/11. sz. ügy)

2011/C 238/39

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Heitkamp BauHolding GmbH (Herne, Németország) (képviselő: W. Niemann ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperes által 2011. január 26-án hozott, 2011. április 15-én helyesbített, a felperes eddigi tudomása szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában még közzé nem tett határozatot;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

—

A társasági adóról szóló német törvény (Körperschaftsteuergesetz, a továbbiakban: KStG) 8c. §-ának (1a.) bekezdésében foglalt szanálási rendelkezés esetében nem az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatásról van szó. Már a referenciarendszer osztályozása során téved az alperes, hiszen referenciarendszernek tekinti a „veszteséglevonás szabályait olyan vállalkozások esetében, amelyeknél részesedésszerzésre kerül sor”. A felperes szerint ellenben a referenciarendszer valójában időbeli korlátozás nélküli veszteségelhatárolást jelent, amely az objektív nettó elszámolás elvének következményeként a társaságiadó-jogban is érvényesül.

—

Ezért kivételnek minősítendő az, hogy a KStG 8c. §-a nem teszi lehetővé a veszteségelhatárolást, míg ezzel szemben a KStG 8c. §-a (1a.) bekezdésében foglalt szanálási rendelkezés — mint e kivétel alóli kivétel — csupán visszaállítja az általános szabályt, amely szanálás esetén is érvényt szerez a teljesítőképesség szerinti adózás elvének (Leistungsfähigkeitsprinzip).

—

A felperes szerint: bár az alperes megjegyzi, hogy „a jelenleg hatályos társaságiadó-rendszer referenciarendszert valósít meg”, nem ismeri el, hogy a gazdasági növekedés gyorsításáról szóló törvény (Wachstumsbeschleunigungsgesetz) hatályba lépésével megváltozott a jogi helyzet Németországban. Miután a KStG 8c. §-a bevezette a rejtett tartalékokra vonatkozó szabályt, az egészséges vállalkozások esetében bekövetkező tulajdonosváltozáskor a rejtett tartalékok fedezik a veszteséget és veszteségelhatárolást. Ennyiben a rejtett tartalékokra vonatkozó szabály az egészséges vállalkozások esetében úgy értendő, mint a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra vonatkozó szanálási rendelkezés párja, különben a szanálásra szoruló vállalkozások kerülnének strukturális hátrányba.

—

Így az alperes által kifogásolt, szanálási rendelkezésből eredő egyenlőtlen bánásmód a gazdaságilag egészséges és szanálásra szoruló vállalkozások között nem jelent szelektív intézkedést, hanem ezzel szemben a gyakorlatba ülteti át a teljesítőképesség szerinti adózás elvét, amelyet a német alaptörvény (Grundgesetz) kezdettől fogva alkotmányjogi szinten ismert el.

—	Az alapvető elvekből kiindulva: az, hogy a szanálási rendelkezést a KStG 8c. §-ába foglalták, mindenképpen olyan intézkedés, amelyet „igazol az adórendszer jellege és belső felépítése”, és amely e belső felépítésnek szerez csak részlegesen újra érvényt.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/22

2011. június 7-én benyújtott kereset — Deutsche Bahn és társai kontra Bizottság

(T-289/11. sz. ügy)

2011/C 238/40

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Deutsche Bahn AG (Berlin, Németország), DB Mobility Logistics AG (DB ML AG) (Berlin, Németország), DB Energie GmbH (Frankfurt am Main, Németország), DB Schenker Rail GmbH (Mainz, Németország), DB Schenker Rail Deutschland AG (Mainz, Németország) (képviselők: W. Deselaers, J. S. Brückner és O. Mross ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság által 2011. március 14-én hozott, majd 2011. március 29-én közölt helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot;

—	semmisítsen meg minden olyan intézkedést, amelyet e jogsértő határozat alapján lefolytatott helyszíni vizsgálat eredményeképpen hoztak;

—	különösen pedig kötelezze a Bizottságot arra, hogy szolgáltassa vissza a helyszíni vizsgálat során készült valamennyi iratmásolatot, aminek elmulasztása esetén a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság jövőbeni határozatát, és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek a 2011. március 14-i C(2011) 1774 bizottsági határozat (COMP/39.678 és COMP/39.731 ügyek) megsemmisítését kérik, amelyben a Bizottság az 1/2003 tanácsi rendelet (1) 20. cikkének (4) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot rendelt el a Deutsche Bahn AG-nál, valamint minden általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött jogi személynél arra hivatkozva, hogy a leányvállalatok a vontatási áramellátás kedvezményrendszerén keresztül esetlegesen előnyben részesültek.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapvető jog megsértésére alapított jogalap, mivel nem került sor bírósági engedély előzetes beszerzésére.

2.	A második, a hatékony bírósági jogorvoslathoz való alapvető jog megsértésére alapított jogalap, mivel sem ténybeli, sem jogi szempontból nem került sor a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat előzetes bírósági felülvizsgálatára.

3.	A harmadik, a védelemhez fűződő jogok megsértésére alapított jogalap, mivel a helyszíni vizsgálat tárgyát túlzottan széles körűen és általánosan határozták meg („fishing expedition”).

A negyedik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap. A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat aránytalan, mert a felperesek a vontatási áramellátás kedvezményrendszerét éveken keresztül átláthatóan működtették, azt a német hatóságok és bíróságok több ízben is vizsgálták, és kartelljogi szempontból megfelelőnek ítélték, továbbá kevésbé súlyos intézkedés, így tájékoztatáskérés útján is meg lehetett volna válaszolni azt a Bizottság számára döntő kérdést, hogy a kedvezményrendszer „objektíve igazolható-e”.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/22

2011. június 7-én benyújtott kereset — Deutsche Bahn és társai kontra Bizottság

(T-290/11. sz. ügy)

2011/C 238/41

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Deutsche Bahn AG (Berlin, Németország), DB Mobility Logistics AG (DB ML AG) (Berlin, Németország), DB Netz AG (Frankfurt am Main, Németország), Deutsche Umschlaggegesellschaft Schiene-Straße mbH (DUSS) (Bodenheim, Németország), DB Schenker Rail GmbH (Mainz, Németország), DB Schenker Rail Deutschland AG (Mainz, Németország) (képviselők: W. Deselaers, J. S. Brückner és O. Mross ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság által 2011. március 30-án hozott, majd 2011. március 31-én közölt helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot;

—	semmisítsen meg minden olyan intézkedést, amelyet e jogsértő határozat alapján lefolytatott helyszíni vizsgálat eredményeképpen hoztak;

—	különösen pedig kötelezze a Bizottságot arra, hogy szolgáltassa vissza a helyszíni vizsgálat során készült valamennyi iratmásolatot, aminek elmulasztása esetén a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság jövőbeni határozatát, és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek a 2011. március 30-i C(2011) 2365 bizottsági határozat (COMP/39.678 és COMP/39.731 ügyek) megsemmisítését kérik, amelyben a Bizottság az 1/2003 tanácsi rendelet (1) 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatot rendelt el a Deutsche Bahn AG-nál, valamint minden általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött jogi személynél arra hivatkozva, hogy a DB-csoporthoz tartozó társaságok által kezelt infrastruktúra és vasúti szolgáltatások stratégiai felhasználásának modellje esetleg sérti a versenyt.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapvető jog megsértésére alapított jogalap, mivel nem került sor bírósági engedély előzetes beszerzésére.

2.	A második, a hatékony bírósági jogorvoslathoz való alapvető jog megsértésére alapított jogalap, mivel sem ténybeli, sem jogi szempontból nem volt lehetőség a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat előzetes bírósági felülvizsgálatára.

A harmadik, a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat jogellenességére alapított jogalap, mivel a határozat olyan adatokon alapul, amelyekhez a Bizottság a vontatási áramellátás kedvezményrendszerével kapcsolatos helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat végrehajtása során, széles körű kutatás („fishing expedition”) keretében, és így a felperesek védelemhez fűződő jogainak megsértésével jutott.

4.	A negyedik, a védelemhez fűződő jogok megsértésére alapított jogalap, mivel a helyszíni vizsgálat tárgyát túlzottan széles körűen és általánosan határozták meg.

Az ötödik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottságnak a helyszíni vizsgálat tárgyát tekintve nincs hatásköre, mindenesetre a releváns információkat a hatáskörrel rendelkező Bundesnetzagentur (szövetségi hálózati ügynökség) révén, illetve egy egyszerű tájékoztatáskérés útján a felperesektől is be lehetett volna szerezni.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/23

2011. június 9-én benyújtott kereset — Cemex és társai kontra Bizottság

(T-292/11. sz. ügy)

2011/C 238/42

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperesek: Cemex S.A.B. de C.V. (Monterrey, Mexikó), New Sunward Holding BV (Amsterdam, Hollandia), Cemex España, SA (Madrid, Spanyolország), CEMEX Deutschland AG (Düsseldorf, Németország), Cemex UK (Egham, Egyesült Királyság), CEMEX Czech Operations s.r.o. (Prága, Cseh Köztársaság), Cemex France Gestion (Rungis, Franciaország), CEMEX Austria AG (Langenzersdorf, Ausztria) (képviselő: J. Folguera Crespo ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a 2011. március 30-i bizottsági határozat 1. cikkét, másodlagosan semmisítse meg részlegesen e rendelkezést, oly módon, hogy a felperesek — a Bizottság számára az Európai Unió jogszabályai és jogelvei alapján előírt korlátokon túlmenő kérdéseket illetően — mentesüljenek a határozat I. mellékletében szereplő kérdésekben érintett információk nyújtásának kötelezettsége alól;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen kereset a Bizottságnak az 1/2003/EK tanácsi rendelet 18. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárásban 2011. március 30-én hozott határozata (COMP/39.520. — „Cement és ahhoz kapcsolódó termékek” ügy) ellen irányul.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, az 1/2003/EK tanácsi rendelet 18. cikke megsértésére alapított jogalap

—

A Bizottság túllépte jogkörének az e rendelkezésből és a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következő határait. Olyan információk nyújtását követelte meg a felperesektől, amelyekről tudta, hogy utóbbiaknak nem áll rendelkezésére. Megkövetelte, hogy a felperesek ne csupán benyújtsanak több ezer gazdasági tartalmú adatot, hanem kezeljék is ezeket, ekképpen a Bizottság feladatának részét képező vizsgálati kötelezettségeket róva rájuk.

2.	A második, az 1/2003/EK tanácsi rendelet 18. cikke megsértésére alapított jogalap

—

A Bizottság olyan információkat kér, amelyek nem szükségesek a határozatban megjelölt állítólagos versenykorlátozó magatartások ellenőrzéséhez. Olyan információkról van szó, amelyek semmiféle kapcsolatban nem állnak a vizsgálat tárgyával, vagy amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, amelyek korábbi információkérésekre adott válaszokban már szerepeltek, vagy amelyek adatkezelési munkát igényelnek.

3.	A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

—

A Bizottság azt kéri a felperesektől, hogy olyan információkat szolgáltassanak számára, amelyek gyűjtése és feldolgozása számos esetben nem csupán feleslegesek, hanem túlzott mértékű és aránytalan munkaterhet is jelent. Ráadásul rendkívül rövid válaszadási határidőt szabott, és elutasította a felperesek meghosszabbítás iránti kérelmeit.

4.	A negyedik, az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap

—	A Bizottság nem indokolta kellőképpen, hogy a kért információk mennyiben lennének szükségesek és állnának megfelelő arányban az elérni kívánt céllal.

5.	Az ötödik, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap

—	Az elfogadott határozat nem egyértelmű és pontos kifejezésekkel került megfogalmazásra.

6.	A hatodik, az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1/1958/EGK rendelet 3. cikkének megsértésére alapított jogalap

—	A Bizottság nem volt hajlandó a határozatot azon tagállamok nyelvén megszövegezni, amelyek joghatósága alá a címzettek tartoznak, ekképpen szándékosan még nehezebbé téve az adatgyűjtést.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/24

2011. június 9-én benyújtott kereset — Holcim (Deutschland) és Holcim kontra Bizottság

(T-293/11. sz. ügy)

2011/C 238/43

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Holcim AG (Hamburg, Németország) és Holcim Ltd (Zürich, Svájc) (képviselők: P. Niggemann és K. Gaßner ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottságnak az 1/2003/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárással kapcsolatban 2011. március 30-án hozott határozatát (39520. — „Cement és ahhoz kapcsolódó termékek” ügy),

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első jogalap: a megtámadott határozat érvénytelen kézbesítése

A felperesek szerint az alperes a megtámadott határozat elfogadását megelőzően megkapta a Holcim csoport valamennyi érintett cége által az elsőrendű felperes javára adott képviseleti meghatalmazást, valamint azokat a nyilatkozatokat, amelyek azt erősítik meg, hogy munkanyelvnek az angolt választották. Ugyanakkor a megtámadott határozatot, amelynek címzettje a másodrendű felperes, az elsőrendű felperesnek „kézbesítették”, aki soha nem rendelkezett meghatalmazással arra, hogy a másodrendű felperes képviselje. A felperes hozzáteszik, hogy a Holcim Ltd-nek és a csoport többi cége többségének is az angol a munkanyelve, olyannyira, hogy ők emiatt a megtámadott határozatról nem értesültek megfelelően.

2.	A második jogalap: az információ-szolgáltatásra meghatározott határidő elégtelensége és a határidő-hosszabbítás iránti kérelem alperes által történt elutasítása

A felperesek szerint a megtámadott határozat számos részletes információt (az ügyletekre, a behozatalra és a kivitelre, a termelésre, a piaci részesedésre vonatkozó adatokat) kért a csoport 15 cégével kapcsolatban, mindezt egy 10 éves időtartam vonatkozásában. A felperesek, akiknek tudomása volt az alperes határozat-tervezetéről, azt állítják, hogy részletesen és kellő időben jelezték, hogy az információ-szolgáltatásra meghatározott tizenkét hetes határidő túlságosan rövid. Úgy ítélték meg, hogy figyelemmel az eljárás időtartamára (majdnem két és fél év) és a jóhiszemű együttműködésre való tekintettel, amelyről tanúbizonyságot tettek, helyénvaló lett volna a határidő meghosszabbítása. Bár a felperesek elfogadták, hogy az eljárás angol nyelven folytatódik, az alperes azzal bonyolította és késleltette az adatok összegyűjtését, hogy a megtámadott határozatot német nyelven szövegezte meg: a csoportba tartozó cégek kétharmada így nem tudott megfelelően dolgozni.

3.	A harmadik jogalap: a Holcim azon kötelezettsége, hogy szolgáltasson olyan információkat, amelyekkel a kért formában nem is rendelkezik

A felperes arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat olyan alapvető információkat kér, amelyekkel ő a kért formában nem is rendelkezik. A megtámadott határozat ezenfelül olyan adatokat kér tőle, amelyek különféle okok miatt, többek között az informatikai rendszer változása miatt csak jelentős munkával szerezhetők be, mind a határidők, mind a munkaerő tekintetében. A felperesek úgy vélik, hogy ez a munka kívül esik a kért információk szolgáltatására kiterjedő kötelezettségük körén.

4.	A negyedik jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése

A felperesek szerint a megtámadott határozat nem indokolta kellőképpen sem magának a vizsgálatnak, sem a vizsgálat módjának a megválasztását (információ-kérés bírság terhe mellett, alakszerű határozat útján).

5.	Az ötödik jogalap: a megválasztott eszközök szükségessége elvének megsértése

A felperesek azt állítják, hogy korábban kimerítő és részletes jelleggel megválaszoltak minden nekik címzett információ-kérést, olyannyira, hogy a Bizottságnak nem volt semmi oka a hivatalos információ-kérési eljárás előnyben részesítésére (amely információ-kérés nem teljesítése bírság kiszabására adhat alapot) a kevésbé szigorú informális információ-kérési eljárással szemben.

6.	A hatodik jogalap: a kért információk pontos meghatározására vonatkozó elv megsértése

A felperesek szerint a megtámadott határozat számos pontja nem határozza meg kellő pontossággal a kért információkat, amit kizárólag az ő hátrányukra értékelnek.

7.	A hetedik jogalap: az arányosság általános elvének megsértése

Két és fél évnyi eljárást követően az alperes kifogása még mindig annyira homályos és kevéssé konkrét formában van megfogalmazva, hogy a felperesek aránytalannak tartják azt, hogy tőlük azt kérik, hogy ekkora mennyiségű részletes adatot gyűjtsenek össze, annál is inkább, mivel ehhez hasonló adatokat különböző formában már több alkalommal kértek tőlük. Ezen objektív indokokon kívül a határidő-hosszabbítás iránti kérelem alperes által történt elutasítása nyilvánvalóan aránytalan az eljárás hosszára tekintettel (majdnem két és fél év).

8.	A nyolcadik jogalap: az alperes hatáskörének hiánya a Holcim (Česko) a.s. tekintetében azon kérdéseket illetően, amelyek a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőző időszakra vonatkoznak

A felperesek arra hivatkoznak, hogy az alperes nem kérhet olyan időszakra vonatkozó információkat, amelyben az adott ország még nem is csatlakozott az Európai Unióhoz.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/25

2011. június 9-én benyújtott kereset — Görög Köztársaság kontra Bizottság

(T-294/11. sz. ügy)

2011/C 238/44

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: I. Chalkias és S. Papaiioannou)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	adjon helyt a keresetnek;

—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló 2011. április 15-i bizottsági végrehajtási határozatot a Görög Köztársaság terhére pénzügyi kiigazításokat tartalmazó részében, illetve másodlagosan módosítsa azt;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Görög Köztársaság az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2011. április 15-i 2011/244/EU bizottsági végrehajtási határozatot (az értesítés a C(2011) 2517. sz. dokumentummal történt, közzétéve az EU Hivatalos Lapjában, HL L 102., 2011.4.16., 33. o.) a Görög Köztársaság terhére pénzügyi kiigazításokat tartalmazó részében, a következő ágazatok tekintetében: a) olívaolaj-termelési támogatás, b) az OK/FIR létrehozásának kiadásai (Olajfakataszter — Földrajzi Információs Rendszer) és c) közvetlen támogatások (szántóföldi növények).

Az olívaolaj-termelési támogatás ágazatát érintő kiigazítást illetően a felperes először is azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értékelte a ténybeli körülményeket, mivel a rendszer alapvető ellenőrzései rendszeresen minimális hiányosságokkal történnek, amelyek nem igazolják a 10 %-os, illetve 15 %-os kiigazítást, annál is inkább, mivel 2003. november 1-jétől már hatályos a funkcionális és megbízható Földrajzi Információs Rendszer az olívaolaj-termelési ágazatban Görögországban (olívaolaj-termelési FIR) mint az olívaolaj-termelési támogatás egész rendszere ellenőrzésének alapvető eszköze, és mivel a termelésre vonatkozó bejelentéseket részletesen ellenőrzik, amint az olajfa-ültetvények hozamát és az olajsajtoló-üzemek teljes működését is.

Másodsorban a felperes arra hivatkozik, hogy: a) a Bizottság határozata nem alapul érvényes és valóságos jogalapon a kiigazításnak az ismétlődő jogsértés okán történő emelése tekintetében; a Bizottság téves jelentést tulajdonít e fogalomnak, tekintve, hogy nyilvánvaló, hogy nincsenek ismétlődő hiányosságok; a Bizottság által feltételezett ismétlődő jogsértés téves feltételezésen alapul, mivel a Bizottság téves jelentést tulajdonított e fogalomnak, amelyből a feltételezett ismétlődő hiányosságok nyilvánvalóan téves értékelése következik, mivel már hatályos a rendszer ellenőrzésének alapvető eszköze, az olívaolaj-termelési FIR, és b) a Bizottság tévesen értékelte a ténybeli körülményeket, mivel a kiigazítás 10 %-os emelése a 2003–2004-es időszak, illetve 15 %-os emelése a 2004–2005-ös időszak tekintetében minden esetben jogellenes és igazolatlan, tekintve, hogy a hivatkozott időszakban az olívaolaj-termelési FIR vonatkozásában számtalan és folyamatos javulás és naprakésszé tétel történt, következésképpen az ellenőrzési rendszer nemhogy romlott, hanem lényegesen javult.

Az OK-FIR létrehozása kiadásainak ágazatára vonatkozó kiigazítást illetően a felperes először is azt állítja, hogy az OK-FIR létrehozásának eljárására vonatkozó kiadások pénzügyi kiigazításának nincs érvényes jogalapja, mivel az ennek létrehozására biztosított alapokat levonták a görög termelőknek járó támogatásokból, a kiadások el nem ismerése pedig az EMOGA jogalap nélküli gazdagodásának, valamint kettős pénzügyi szankciónak minősül, ellenben minden teljesített kiadás elfogadható, mivel nem lépik túl a Bizottság által jóváhagyott mérleget és a görög termelőktől levont összeget, és annak értékelésének irányadó időpontja, hogy egy kiadás jogszerű-e vagy sem, a jogi kötelezettség vállalásának vagy végrehajtásának időpontja, és nem a kiadás bejelentésének időpontja.

Másodsorban a felperes a következőkre hivatkozik: a) az arányosság elvének megsértése a kiegészítő szerződésekből eredő 2 920 191,03 eurónak megfelelő kiadások tekintetében, és b) a ténybeli körülmények téves értékelése az 5190/ES/2003 szerződésből eredő kiadások tekintetében.

A közvetlen támogatásokra (szántóföldi növények) vonatkozó kiigazítás tekintetében a felperes először is azt állítja, hogy: a) nincs érvényes jogalapja a korábbi iránymutatás alkalmazásának, amely meghatározott átalánykiigazítási összegeket írt elő az új KAP-ot, a támogatások egységes kifizetésének új rendszerét illetően, és b) az iránymutatás alkalmazása súlyosan sérti az arányosság elvét.

A felperes másodsorban a ténybeli körülmények téves értékelésére hivatkozik: a) a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer)-FIR hivatkozott hiányosságait illetően, b) azon tény bizonyítását illetően, hogy a 2007-es kérelmek benyújtásának évében használt MePAR/FIR adatainak a 2009-es, a Bizottság helyszíni ellenőrzése során teljesnek és megbízhatónak minősített MePAR/FIR adatokkal való összevetéséből kitűnik, hogy az eltérések és a hiányosságok minimálisak, és nem érik el a 2 %-ot, következésképpen a kiigazítás nem haladhatta volna meg ezt a mértéket, és c) az adminisztratív, helyszíni és keresztellenőrzések hivatkozott hiányosságait és ezek minőségét illetően, és különösen a legelő felmérésének hivatkozott hiányát, valamint a helyszíni ellenőrzések hivatkozott késedelmes lefolytatását illetően, a 2007-es kérelmek benyújtásának évében bekövetkezett számtalan javulást figyelembe véve, a Bizottságnak semmiféle kiigazítást nem kellene alkalmaznia.

Végül, a felperes az 1290/05 rendelet (1) 33. cikkének téves értelmezésére és alkalmazására hivatkozik a vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó kiadásokat érintő kiigazítás tekintetében.

(1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/26

2011. június 9-én benyújtott kereset — Duscholux Ibérica kontra OHIM — Duschprodukter i Skandinavien (duschy)

(T-295/11. sz. ügy)

2011/C 238/45

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Duscholux Ibérica, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: J. Carbonell Callicó ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Duschprodukter i Skandinavien AB (Hisings Backa, Svédország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	Változtassa meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2011. március 21-i, az R 662/2010-1. sz. ügyben hozott határozatát;

—	Másodlagosan, és kizárólag abban az esetben, ha az előző kérelmet elutasítja, helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2011. március 21-i, az R 662/2010-1. sz. ügyben hozott határozatát;

—	Az alperest és a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az érintett közösségi védjegy: a „duschy” nemzetközi ábrás védjegy a 11. és 20. osztályba tartozó áruk tekintetében — W927073. sz. közösségi védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 2116820. számon lajstromozott „DUSCHO Harmony” közösségi ábrás védjegy a 6., 11. és 19. osztályba tartozó áruk tekintetében

A felszólalási osztály határozata: A felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezési tanács a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte.

Jogalapok: Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény tisztességes tárgyaláshoz való jogra vonatkozó 6. cikkének megsértése; a 207/2009 tanácsi rendelet 75. és 76. cikkének megsértése, mivel a fellebbezési tanács nem vette tekintetbe a felperes által kellő időben benyújtott tényeket és bizonyítékokat, és a 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen állapította meg azt, hogy az ütköző védjegyek között nem állt fenn az összetévesztés veszélye.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/26

2011. június 8-án benyújtott kereset — Cementos Portland Valderrivas kontra Bizottság

(T-296/11. sz. ügy)

2011/C 238/46

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Cementos Portland Valderrivas, SA (Pamplona, Spanyolország) (képviselő: L. Ortiz Blanco ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

—	semmisítse meg a Bizottság 2011. március 30-i határozatát;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen megsemmisítési jogalapra hivatkozik, amely az említett rendelet 18. cikkének és az arányosság elvének a megsértésén alapul.

—

E tekintetben először is arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatban kért információ nem kapcsolódik a vizsgált állítólagos jogsértéshez, és ennélfogva egyáltalán nem tennék a Bizottság számára lehetővé a Valderrivas-szal kapcsolatos vizsgálatot igazoló feltevés ellenőrzését. Következésképpen a felperes úgy véli, hogy nem teljesül a szükségességi feltétel, amelynek az információkéréssel kapcsolatos jogkör gyakorlása alá van vetve az 1/2003 rendelet 18. cikke értelmében. A felperes előadja továbbá, hogy a határozatban az ilyen feltételezésekre való hivatkozás teljes hiánya nem akadályozhatja a Törvényszéket a szükségesség — Törvényszékre háruló — nélkülözhetetlen ellenőrzésében.

—

Másodszor a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat ellentétes az arányosság elvével, amennyiben a Valderrivas számára nyilvánvalóan aránytalan terhet jelent a vizsgálattal kapcsolatos követelményekhez képest. Ezen aránytalanság a kért információk jellegében, aránytalan körében, részletessége szintjében, valamint ezen információk kezelésének és adott formában való közlésének kötelezettségében, és az ezen információk szolgáltatására előírt határidőben mutatkozik meg.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/27

2011. május 31-én benyújtott kereset — Ghost Brand kontra OHIM — Procter & Gamble International Operations (GHOST)

(T-298/11. sz. ügy)

2011/C 238/47

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Ghost Brand Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: N. Caddick, QC)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Fellebbező a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Procter & Gamble International Operations SA (Genf, Svájc)

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék mondja ki, hogy a 000282350. sz. „GHOST” közösségi védjegy tulajdonjogának a Procter & Gamble International Operations SA részére történő átruházását kizárólag „kozmetikumok” vonatkozásában kell bejegyezni és közzétenni, és a védjegy tulajdonjoga a 25. osztályba tartozó valamennyi áru, valamint a 3. osztályba tartozó „szappanok, illatszer készítmények, eszenciaolajok, hajszeszek” vonatkozásában a Ghost Brand Limitedet illeti meg

Jogalapok és fontosabb érvek

A védjegyátruházás iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: a „GHOST” szóvédjegy a 3. osztályba tartozó áruk („szappanok, illatszer készítmények, eszenciaolajok, hajszeszek”) vonatkozásában — 282350. sz. közösségi védjegy.

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy átruházását kérelmező fél: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő fellebbező.

A lajstromozási és formatervezési minta osztály határozata: a lajstromozási és formatervezési minta osztály elutasította a részleges átruházás iránti kérelmet.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a vitatott határozatot hatályon kívül helyezte, és elrendelte, hogy a lajstromozási és formatervezési minta osztály jegyezze be, és tegye közzé az átruházást.

Jogalapok: a felperes három jogalapot terjeszt elő, lényegében az alábbiakat: i. a második fellebbezési tanács tévedett, amikor nem értesítette a felperest a fellebbezési eljárásról, illetve a fellebbezés tárgyában hozott határozatról; ii. a második fellebbezési tanács nem rendelkezett valamennyi szükséges információval, és a fellebbező által benyújtott fellebbezés félrevezetésen alapult; továbbá iii. a fellebbező rosszhiszeműen járt el a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) határozata elleni fellebbezés benyújtása során.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/27

2011. június 10-én benyújtott kereset — Otto kontra OHIM — Nalsani (TOTTO)

(T-300/11. sz. ügy)

2011/C 238/48

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Otto GmbH & Co. KG (Hamburg, Németország) (képviselők: P. Schäuble és S. Müller ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Nalsani, SA (Bogota, Kolumbia)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) második fellebbezési tanácsának 2011. március 9-én az R 1291/2010-2. sz. ügyben hozott határozatát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Nalsani, SA.

Az érintett közösségi védjegy: a „TOTTO” ábrás védjegy a 3., 9., 14., 18. és 25. osztályba tartozó áruk tekintetében — 6 212 451. sz. védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „OTTO” nemzeti ábrás védjegy a 3., 9., 14., 18. és 25. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalási osztály határozatát hatályon kívül helyezte, és a felszólalást elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése, mivel az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye. A fellebbezési tanács a megjelölések vizuális hasonlóságának az értékelésekor téves súlypontokra támaszkodott.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/28

2011. június 10-én benyújtott kereset — HeidelbergCement kontra Bizottság

(T-302/11. sz. ügy)

2011/C 238/49

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: HeidelbergCement AG (Heidelberg, Németország) (képviselők: U. Denzel és T. Holzmüller, Rechtsanwälte)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.520 — „cement és kapcsolódó termékek” ügy) 2011.március 30-án hozott határozat 1. és 2. cikkének felperest érintő részét;

—	a Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikke 2.§-ának megfelelően kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, az 1/2003/EK rendelet (1) 18. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

A megtámadott határozat megsérti az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdését azálta, hogy nem határozza meg megfelelően a vizsgálat célját és olyan üzleti információkat kér, amelyek az 1/2003 rendelet 18. cikkének értelmében nem „szükségesek” a kifogásolt tényállás feltárása érdekében.

A felperes szerint a Bizottság sem a megtámadott határozatban, sem a vizsgálati eljárás bármelyik szakaszában nem közölte, hogy konkrétan milyen magatartást kifogásol vele szemben. A határozat tehát sérti a Bizottságnak az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében meghatározott azon kötelezettségét, hogy közölje a vizsgálat célját. Az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata értelmében ugyanis a kifogásolt tényállást a határozatban megfelelő pontossággal meg kell jelölni annak érdekében, hogy a címzettjei és az uniós bíróság értékelni tudja a kért információk bizonyítási eljárás tekintetében fennálló szükségességét.

A határozat újfent olyan, nagy mennyiségű információ nyújtására szólít fel, amelyeket a felperes az előző információkérésekre adott válaszában már megadott. Azon információk, amelyek már a Bizottság rendelkezésére állnak, az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének értelmében nem minősülnek „szükségesnek”.

Nem szétválasztható a kért információk és a Bizottság „gyanúja” közötti összefüggés. A Bizottság az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének címén visszaél a hatáskörével annak érdekében, hogy általános körű vizsgálatot folytasson a felperessel szemben („fishing expedition”). Az ilyen piacra vonatkozó vizsgálatok tekintetében a Bizottságnak az 1/2003 rendelet 17. cikkében meghatározott eszköz áll rendelkezésére.

A Bizottság tehát az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének címén túllépi hatáskörét, mivel a megtámadott határozatban arra kényszeríti a felperest, hogy elemezze és értékelje a tőle kért információkat.

2.	A második, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

A kért információk terjedelme, az eszközök megválasztása és a kitűzött határidő sérti az arányosság elvét.

—	A kért információk összegyűjtése és előírt formában való benyújtása túlzott terhet ró a felperesre. Ez a teher aránytalan a kért információk általános jellegéhez és a vizsgálat céljához képest.

A válaszadásra kitűzött 12 hetes határidő és az, hogy a Bizottság elutasította e határidő meghosszabbítását, aránytalan. A felperes objektív okokból képtelen e határidőt betartani.

3.	A harmadik, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésében előírt indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap

A megtámadott határozat továbbá megsérti az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésében a jogi aktusok megfelelő indokolása tekintetében előírt követelményeket, mivel nem teszi lehetővé a Bizottság arra vonatkozó indokainak megismerését, hogy miért kér ennyi információt, hogy milyen alapon jár el az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének címén, és hogy mi igazolja az eljárás keretében a szoros határidőt.

A megtámadott határozat nem határozza meg, hogy a Bizottság milyen konkrét tényállást kíván megvizsgálni, vagy hogy milyen indokból van szüksége ilyen, különösen részlete és nagy mennyiségű információra.

A Bizottság az előző információkérésekkel ellentétben nem indokolja, hogy miért véli úgy, hogy az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával indított eljárás megfelelő és szükséges.

A biz nem indokolja meg megfelelően, hogy miért ír elő ilyen szűk határidőt a válaszadásra és miért utasítja el e határidő meghosszabbítását.

4.	A negyedik, a pontosság elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes szerint a megtámadott határozat és az ahhoz mellékelt formanyomtatvány sérti a pontosság általános elvét, mivel e dokumentumok sok helyütt homályosak, meghatározatlanok és ellentmondásosak, valamint nem tartalmaznak egyértelmű utalást arra, hogy a felperes mely magatartására vonatkoznak. A felperes nem igazán tudja minden kétséget kizáróan meghatározni, hogy mit kellene tennie annak érdekében, hogy elhárítsa magáról a szankcionálás veszélyét. A Bizottság nem válaszolt kielégítően a felperes által feltett számos, pontosításra vonatkozó kérésére.

5.	Az ötödik, a felperes védelemhez való jogának megsértésére alapított jogalap

A megtámadott határozat megsérti a felperes részére az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. cikkében biztosított védelemhez való jogát azáltal, hogy arra kényszeríti a felperest, hogy aktívan vegyen részt az üzleti információk értékelésében, miközben ez a tevékenység a Bizottság bizonyításfelvételi kötelezettségének hatálya alá esik.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/29

2011. június 14-én benyújtott kereset — Leopardi Dittajuti kontra OHIM — Llopart Vilarós (CONTE LEOPARDI DITTAJUTI)

(T-303/11. sz. ügy)

2011/C 238/50

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Piervittorio Francesco Leopardi Dittajuti (Numana, Olaszország) (képviselők: D. De Simone, D. Demarinis és G. Orsoni ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Pedro Llopart Vilarós (Sant Sadurní D'Anoia, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának az R 1437/2010-2. sz. ügyben 2011. április 6-án hozott határozatát, és ennek következtében kötelezze az OHIM-ot arra, hogy tegye meg az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket; és

—	az alperest kötelezze az összes eljárás költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes

Az érintett közösségi védjegy: a CONTE LEOPARDI DITTAJUTI szóvédjegy, a 33., 35., 40. és 43. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében — 6428338. sz. közösségi védjegybejelentés

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 33. osztályba tartozó árukra vonatkozó, 2073540. sz. „Leopardi” spanyol szóvédjegy

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a vitatott áruk és szolgáltatások tekintetében helyt adott a felszólalásnak

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést mint elfogadhatatlant elutasította

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet 60. cikkének, valamint a 2868/95/EK bizottsági rendelet 50. szabálya (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásra alkalmazandó 49. szabálya (1) bekezdésének, 20. szabálya (7) bekezdése c) pontjának téves értelmezése, mivel a fellebbezési tanács: i) tévesen döntött úgy, hogy nem függeszti fel az eljárást és nem hosszabbítja meg a határidőt a felek együttesen benyújtott kérelmének megfelelően; ii) tévedésből csak azután vette figyelembe a felek együttesen benyújtott kérelmét, hogy letelt az indokolás benyújtására szolgáló határidő, ezzel gyakorlatilag megakadályozva azt, hogy az érintett fél azt kellő időben be tudja nyújtani, és ezáltal maga idézte elő a határidő túllépését; iii) megsértette az eljárási szabályokat, mivel nem vette figyelembe a fellebbezés indokait, annak ellenére, hogy a releváns indokokat a határidőn belül nyújtották be, megsértve ezzel az eljárás-gazdaságosság általános elvét is, és az ügyiratok érvényessége megőrzésének elvét.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/29

2011. június 10-én benyújtott kereset — Schwenk Zement kontra Bizottság

(T-306/11. sz. ügy)

2011/C 238/51

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Schwenk Zement KG (Ulm, Németország) (képviselő: M. Raible Rechtsanwalt)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2011. március 30-i K(2011) 2367. végleges sz. bizottsági határozatot (a COMP/39.520. sz. ügy — Cement és ahhoz kapcsolódó termékek);

—	a Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §-a szerint a Bizottságot kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: a határozati forma aránytalansága

A megtámadott határozat sérti az arányosság elvét, mivel e határozat képezi a felperessel szembeni első vizsgálati intézkedést, a felperes pedig hajlandó lett volna információval szolgálni.

—	Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) kétségkívül nem állít fel fokozati viszonyt az információkérés és az információszolgáltatásra kötelező határozat között. Ez viszont nem változtat azon, hogy a vizsgálati intézkedés megválasztása során tekintettel kell lenni az arányosság elvére.

—	Az 1/2003 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti információkérés az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti információszolgáltatásra kötelező határozatnál enyhébb, az információszolgáltatásra hajlandó vállalkozás esetében pedig éppen olyan hatékony eszköz.

2.	Második jogalap: az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének megsértése

A megtámadott határozat nem felel meg a jogalappal kapcsolatos, az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

—	A Bizottság nem nevez meg semmilyen konkrét jogsértő cselekményt, az információkérésben követelt információk pedig messze nem állnak összefüggésben az állítólagos jogsértő cselekménnyel.

—	Ezért az információkérés nem szükséges a Bizottság vizsgálatának lefolytatásához. A kartelljog megsértésének bizonyítása a követelt információk útján nem lehetséges.

3.	Harmadik jogalap: a határidő előírásának aránytalansága

A 11. kérdés megválaszolására biztosított kéthetes határidő a felperes számára nem volt elegendő.

—	A Bizottság a 11. kérdés megválaszolására biztosított határidőt a megtámadott határozatban a határozat tervezetéhez képest indokolás nélkül két hónapról két hétre rövidítette.

—	A határidő szerinti válaszadás a kéthetes határidőn belül nem volt lehetséges a felperes számára. A Bizottság mégis kategorikusan elutasította a határidő meghosszabbítása iránti kérelmét.

—	A követelt információk terjedelmére, az információk beszerzésének nehézségére, valamint a felperes egyedi helyzetére tekintettel hosszabb határidő bizonyult volna szükségesnek.

4.	Negyedik jogalap: a megtámadott határozat hiányos indokolása

A megtámadott határozat nincs szabályszerűen indokolva.

—	A megtámadott határozatból nem ismerhető meg a felperessel szemben kifogásolt jogsértő cselekmény. Az sem derül ki belőle, hogy a követelt információk hogyan függenek össze az állítólagos jogsértő cselekménnyel.

—	Nincs továbbá megfelelő indokolás sem a határidő előírásának egészére, sem pedig arra nézve, hogy a Bizottság a 11. kérdés megválaszolására biztosított határidőt a határozat tervezete szerinti két hónapról miért rövidítette két hétre.

5.	Ötödik jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése A Bizottság által előidézett időzavar folytán sérültek a felperes védelemhez való jogai, így különösen az esetleges önváddal szembeni védelemhez való joga.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 12-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/30

2011. június 13-án benyújtott kereset — Eurallumina kontra Bizottság

(T-308/11. sz. ügy)

2011/C 238/52

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Eurallumina (Portoscuso, Olaszország) (képviselő: V. Leone, avvocato)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

elsődlegesen:

—	semmisítse meg a megtámadott határozat egészét annyiban, amennyiben az az Euralluminára vonatkozik;

másodlagosan:

—	semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkének a 2004. évi „ex” rendelettel kapcsolatos részét, és ebből következően a 3. cikkét annyiban, amennyiben az elrendeli az Euralluminával szemben valamely támogatás visszatérítését;

harmadlagosan:

—	semmisítse meg a megtámadott határozat 3. cikkét annyiban, amennyiben az elrendeli az Euralluminával szemben valamely támogatás visszatérítését;

illetve a fenti esetek mindegyikében:

—	kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes azon megtámadott határozat megsemmisítését kéri, mivel az:

—

jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen új támogatásnak minősíti az olasz Consiglio dei ministri (minisztertanács) elnöke 2004. február 6-i, 14042. sz. rendeletének 1. cikkében előírt intézkedést, valamint az Autorità per l’Energia Elettrica e il Gas (AEEG) által e támogatás végrehajtása érdekében hozott határozatokat (együttesen: a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés);

—

jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen új támogatásnak minősíti az Olaszország által bejelentett — a 2005. március 14-i 35. sz. törvényerejű rendeletből törvénnyé alakított 2005. május 14-i 80. sz. törvény (a 80/2005. sz. törvény) 11. cikkének (12) bekezdésével elfogadott — intézkedést, valamint az AEEG által e támogatás végrehajtása érdekében hozott határozatokat (együttesen: a 80/2005. sz. törvényből eredő intézkedés);

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	A gondos ügyintézés általános elvének megsértésére vonatkozó első jogalap

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát vétett a fent hivatkozott intézkedések értékelése során, mivel azokat külön kellett volna elemeznie, mivel figyelembe kellett volna vennie a két intézkedés közötti, az eltérő jogalapjukból, címzettjeikből, valamint az előírt kompenzációs mechanizmusukból eredő objektív különbséget. Ez a Bizottság által felhozott érvek eluralkodásához vezetett, amely nehezebbé tette a védelmet.

2.	Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének az állami támogatás fogalmával kapcsolatos megsértésére, illetve téves alkalmazására vonatkozó második jogalap

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát vétett azzal, hogy a fent hivatkozott intézkedéseket állami támogatásnak minősítette, ugyanis mindkét intézkedés — mivel nem rendelkeznek a rendes piaci feltételekhez képest fennálló előnnyel, illetve a közösségi kereskedelemre gyakorolt hatással kapcsolatosan előírt követelményekkel, amelyek torzíthatják a versenyt. Így különösen:

—

a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés nem hoz létre semmiféle előnyt, mivel az pusztán a Bizottság által az „Alumix-határozatban” (1) már támogatásnak nem minősülőnek nyilvánított intézkedés kibővítése, amely határozatban a Bizottság kizárta, hogy az Alumix tekintetében alkalmazott díjtétel előnynek minősülne. Ezen túlmenően a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés — az Eurallumina tekintetében –nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel az alumínium-piac veszteséges az Európai Unióban, és tevékenységének esetleges csökkentése nem lenne kompenzálható a többi tagállamban letelepedett piaci szereplőtől származó exporttal, amelyek már így is teljes kapacitással működnek;

—

a 80/2005. sz. törvényből eredő intézkedés nem hoz létre semmiféle előnyt a rendes piaci feltételekhez képest, mivel az olaszországi energiapiac — és különösen a szardíniai piacéra, ahol a villamos áram ára mesterségesen magasan van tartva a szárazfölddel való kapcsolat hiánya miatt — anomáliáira tekintettel a villamos energia európai szinten kialakult tőzsdei árára való hivatkozás képez érvényes hivatkozási alapot az a kedvezményezettekkel szemben alkalmazott díjtétel „piaci” minősítése tekintetében. A tagállamok közötti kereskedelemre ugyanazok a megfontolások érvényesek, mint amelyek a 2004. évi rendeletből eredő intézkedéssel kapcsolatosan kifejtésre kerültek.

3.	Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének a regionális állami támogatásokra vonatkozó eltérésekkel kapcsolatos megsértésére, illetve téves alkalmazására hivatkozó harmadik jogalap.

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát vétett azzal, hogy azt állapította meg, hogy a két intézkedés támogatásként összeegyeztethetetlen a regionális célokkal. Így különösen, a következők jellemzik e célokat:

—

egy regionális támogatás létezése — Szardínia és a szárazföld közötti kapcsolat hiánya miatt —, amely a kedvezményezettek villamos áram-ellátását előnytelenné teszi, és azon tény miatt, hogy a „nagy villamos áram-igényű” felhasználók képezik Szardínia szigetének termelési struktúrájának gerincét, amelyek jelentős részben meghatározzák a foglalkoztatás mértékét.

—

a vizsgált intézkedések arányossága és megfelelősége e hátrányt orvosolja, mivel az átmeneti intézkedések egyrészt a kedvezményezetteknek az említett régióból való áttelepedésének elkerülését szolgálják, arra várva, hogy a már megvalósított és jelenleg az olasz állam által befejezett kezdeményezések révén megfelelő villamos áram-ellátás jöjjön létre Szardínia szigetére nézve olyan sajátos hatékonyságot növelő befektetések segítségével, amelyeknek végrehajtását ezek a vállalkozások vállalták.

—	a két intézkedés átmeneti jellege és de facto csökkenő mértéke.

4.	A lényeges eljárási szabályok — így különösen az indokolási kötelezettség megsértésére — vonatkozó negyedik jogalap.

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem megfelelően indokolta a határozatot, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

—	a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés és az Alumix-határozat tárgyát képező intézkedés közötti különbség;

—	a potenciális versenytorzítás fennállása, illetve a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás;

—	a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés arányossága.

5.	A jogos bizalmat igazoló körülmények figyelembe vétele során történt téves értékelésre vonatkozó ötödik jogalap

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság értékelési hibát vétett, amikor megállapította, hogy nem állnak fenn az Eurallumina esetében az arra vonatkozó jogos bizalmat igazoló körülmények, miszerint a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés nem minősül támogatásnak.

(1) HL C 288/4., 1996.10.1., 4. o.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/32

2011. június 14-én benyújtott kereset — Süd-Chemie kontra OHIM — BYK-Cera (CERATRIX)

(T-312/11. sz. ügy)

2011/C 238/53

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Süd-Chemie AG (München, Németország) (képviselők: W. Baron von der Osten-Sacken és A. Wenninger-Lenz ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: BYK-Cera BV (Deventer, Hollandia)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a negyedik fellebbezési tanács 2011. április 8-án, az R 1585/2010-4. sz. ügyben hozott megtámadott határozatát;

—	a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt, mint alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: BYK-Cera BV.

Az érintett közösségi védjegy: a „CERATIX” szóvédjegy az 1. osztályba tartozó áruk tekintetében — 6 358 832. sz. védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „CERATOFIX” nemzeti szóvédjegy az 1. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalási osztály határozatát hatályon kívül helyezte, és a felszólalást elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet 15. cikkének, és 42. cikke (2) és (3) bekezdésének megsértése, mivel az alperes:

—	a felperes által benyújtott iratok bizonyító erejét jogellenesen alulértékelte, azzal az általános indokolással, hogy e dokumentumok a felperes érdekköréből származnak;

—	a reklámintézkedéseket mint „tényleges használatot” figyelmen kívül hagyta;

—	a használat tényleges voltának vizsgálata során nem vette figyelembe az összes releváns körülményt, és

—	a használatra vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat nem azok teljességében értékelte.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/32

2011. június 16-án benyújtott kereset — Heede kontra OHIM — (Matrix-Energetics)

(T-313/11. sz. ügy)

2011/C 238/54

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Günter Heede (Walldorf-Baden, Németország) (képviselő: R. Utz ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2011. április 8-án hozott határozatát (R 1848/2010-4. sz. ügy);

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „Matrix-Energetics” szóvédjegy a 35., 41. és 44. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében — 8 339 798. sz. védjegybejelentés.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának a megsértése, mivel egyrészt a bejelentett védjegy leíró jellegét nem állapították meg, és a bejelentett védjegy rendelkezik a szükséges megkülönböztető képességgel, másrészt a fellebbezési tanács tévesen olyan internetes kifejezésekre alapította határozatát, amelyek a védjegy bejelentésének időpontját követően jelentek meg, továbbá egy eredeti, megkülönböztető képességgel rendelkező (fantázia)-név harmadik személyek általi elszigetelt, jogellenes és e bejelentés napját követően megkezdett használata nem befolyásolhatja negatívan valamely közösségi védjegy lajstromozhatóságát.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/32

2011. június 17-én benyújtott kereset — Fortress Participations kontra OHIM — Fortress Investment Group és Fortress Investment Group (UK) (FORTRESS)

(T-314/11. sz. ügy)

2011/C 238/55

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Fortress Participations BV (Rotterdam, Hollandia) (képviselők: M.L.J. van de Braak ügyvéd, B. Ladas solicitor és S. Malynicz barrister)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A többi fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Fortress Investment Group LLC (New York, USA) és Fortress Investment Group (UK) Ltd (London, Egyesült Királyság)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának az R 354/2009-2. sz. ügyben 2011. április 1-jén hozott határozatát;

—	az alperest és az eljárásban részt vevő többi felet kötelezze az OHIM és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült saját költségeinek, valamint a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: a piros, fekete és fehér színű „FORTRESS” ábrás védjegy a 35., 36. és 42. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában — 3398451. számon lajstromozott közösségi védjegy.

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő többi fél.

A törlés iránti kérelem indokolása: A törlést kérelmező felek kérelmüket a 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti viszonylagos törlési okokra alapították. A törlési kérelmet továbbá az Egyesült Királyságban a kereskedelmi forgalomban használt, nem lajstromozott „FORTRESS”, „FORTRESS INVESTMENTS” és „FORTRESS INVESTMENT GROUP” megjelölésekre alapították.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály a törlési kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte.

Jogalapok: A 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta a goodwill kérdésének a brit jellegbitorlásra vonatkozó jog szerinti megfelelő vizsgálatát és elmulasztotta a téves értelmezés kockázatának, valamint a téves értelmezésből eredő kárnak a megfelelő értékelését.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/33

2011. június 17-én benyújtott kereset — Fortress Participations kontra OHIM — Fortress Investment Group és Fortress Investment Group (UK) (FORTRESS)

(T-315/11. sz. ügy)

2011/C 238/56

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes(ek): Fortress Participations BV (Rotterdam, Hollandia) (képviselők: M.L.J. van de Braak ügyvéd, B. Ladas solicitor és S. Malynicz barrister)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A többi fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Fortress Investment Group LLC (New York, USA) és Fortress Investment Group (UK) Ltd (London, Egyesült Királyság)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának az R 355/2009-2. sz. ügyben 2011. március 8-án hozott határozatát;

—	az alperest és az eljárásban részt vevő többi felet kötelezze az OHIM és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült saját költségeinek, valamint a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: a „FORTRESS” szóvédjegy a 35., 36. és 42. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában — 2095784. számon lajstromozott közösségi védjegy.

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő többi fél.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály a törlési kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/33

2011. június 21-én benyújtott kereset — Morelli kontra OHIM — Associazione Nazionale Circolo del Popolo della Libertà (PARTITO DELLA LIBERTA’)

(T-321/11. sz. ügy)

2011/C 238/57

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Raffaello Morelli (Livorno, Olaszország) (képviselő: G. Brenelli, avvocato)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Associazione Nazionale Circolo del Popolo della Libertà (Milánó, Olaszország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az első fellebbezési tanács 2011. március 17-i határozatát és a felszólalási osztály 2010. május 14-i határozatát;

—	állapítsa meg, hogy az 5 890 009 sz. védjegybejelentéssel szemben benyújtott felszólalásnak helyt kell adni, és utasítsa el e védjegy bejelentését;

—	az Associazione Nazionale del Popolo della Libertàt kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Associazione Nazionale Circolo della Libertà.

Az érintett közösségi védjegy: A „PARTITO DELLA LIBERTA” szóvédjegy (5 890 009. sz. közösségi védjegybejelentés) a 9., 14., 16., 24., 25., 35., 36., 48., 41., 42. és 45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Raffaello Morelli

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: A „partitodellaliberta.it” doménnév, amelyet az.it alá történő regisztrációk kezeléséért felelős hatóság 2004. augusztus 9-én regisztrált Raffaello Morelli javára, és amelyet a felszólalók állítása szerint a kereskedelmi forgalomban használtak a 16., 35., 38., 41. és 45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: A felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének helytelen alkalmazása, a „kereskedelmi forgalomban (történő) használat” fogalmának egy politika területén alkalmazott név vonatkozásában történő helytelen értékelése és a korábbi védjegy kereskedelmi használatát igazoló dokumentáció helytelen értelmezése.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/34

2011. június 21-én benyújtott kereset — Morelli kontra OHIM — Brambilla (Partito della Libertà)

(T-322/11. sz. ügy)

2011/C 238/58

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Raffaello Morelli (Livorno, Olaszország) (képviselő: G. Brenelli, avvocato)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Michela Vittoria Brambilla (Milánó, Olaszország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az első fellebbezési tanács 2011. március 17-i határozatát és a felszólalási osztály 2010. május 14-i határozatát;

—	állapítsa meg, hogy a 6 203 012. védjegybejelentéssel szemben benyújtott felszólalásnak helyt kell adni, és utasítsa el e védjegy bejelentését;

—	Michela Vittoria Brambillát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Michela Vittoria Brambilla.

Az érintett közösségi védjegy: A „PARTITO DELLA LIBERTA” szóelemet tartalmazó ábrás védjegy (6 203 012. sz. közösségi védjegybejelentés) a 9., 14., 16., 24., 25., 35., 36., 48., 41., 42. és 45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Raffaello Morelli

A felszólalási osztály határozata: A felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/34

2011. június 15-én benyújtott kereset — MasterCard és társai kontra Bizottság

(T-330/11. sz. ügy)

2011/C 238/59

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: MasterCard Inc. (Wilmington, Egyesült Államok), MasterCard International Inc. (Wilmington, Egyesült Államok) és MasterCard Europe SPRL (Waterloo, Belgium) (képviselők: B. Amory, V. Brophy és S. McInnes ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

—

teljes egészében semmisítse meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti kivételen alapuló, elutasító bizottsági határozatot;

—	állapítsa meg, hogy az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének Bizottság általi értelmezése jogilag nem megalapozott; és

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a felperesek költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdését és 8. cikkének (1) bekezdését, mivel:

—	a Bizottság nem bizonyította, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének feltételei teljesülnek;

—	azon érvek, amelyekre a Bizottság hivatkozott, ténybelileg nem megalapozottak; és

—	nyomós közérdek fűződik az EIM Business and Policy Research által „A különböző fizetési módok elfogadásából származó kereskedői költségek és előnyök” tanulmány (COMP/2009/D1/020) keretében rendelkezésre bocsátott dokumentumok közzétételéhez.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, megsértve az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló határozata (HL 2010. L 55., 60. o.) mellékletének 2. cikkét, mivel:

—	a Bizottság jogellenesen kezdte újra a felülvizsgálati határidőt; és

—	a Bizottság jogellenesen hosszabbította meg tizenöt munkanappal a felülvizsgálati határidőt.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/35

2011. június 16-án benyújtott kereset — Besselink kontra Tanács

(T-331/11. sz. ügy)

2011/C 238/60

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Leonard Besselink (Utrecht, Hollandia) (képviselők: O. Brouwer és J. Blockx ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a felperesnek a 04/c/01/11. sz. levélben 2011. április 7-én megküldött 2011. április 1-jei tanácsi határozatot, amely megtagadta a 9689/10. sz. dokumentumhoz való — az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i európai parlamenti és tanácsi 1049/2001/EK rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. oldal) szerinti — teljes hozzáférést; és

—	kötelezze a Tanácsot, hogy fizesse meg a felperes Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikke szerinti költségeit, beleértve az esetleges beavatkozó felek költségét is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon az érven alapul, hogy a vitatott határozat az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontja harmadik francia bekezdésének — amely a közérdek nemzetközi kapcsolatokra tekintettel történő védelmére hivatkozik — téves értelmezésén és alkalmazásán alapszik, mivel:

—	a Tanács tévesen nem vette figyelembe azon dokumentum alkotmányos jellegét, amelyhez való hozzáférést a felperes kérte;

—	a felperes szerint a 9689/10. sz. dokumentumhoz való hozzáférést az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkében foglalt véleménynyilvánítás szabadsága is biztosítja;

—	a Tanács nem vette figyelembe a jelen ügy egyedi körülményeit és tárgyát; és

—	a Tanács tévesen hivatkozik a közzétételnek az Unió által vezetendő jövőbeli tárgyalásokra gyakorolt vélelmezett negatív következményeire.

A második, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének téves alkalmazására és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Tanács nem vizsgálta, hogy megfelelő-e a részleges hozzáférés biztosítása, és a megtagadást nem korlátozta a 9689/10. sz. dokumentum azon részeire, amely esetében a korlátozás megfelelő és szigorúan tekintve szükséges.

3.	A harmadik jogalap azon az érven alapul, hogy a Tanács a vitatott határozat esetében nem teljesítette az elégséges és megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét.

13.8.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/38

Helyesbítés a T-242/11. sz. üggyel kapcsolatban a Hivatalos Lapban megjelent közleményhez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 211., 2011. július 16., 27. o. )

2011/C 238/67

A T-242/11. sz., Kaltenbach & Voigt kontra OHIM (3D eXam) üggyel kapcsolatban a Hivatalos Lapban megjelent közlemény szövege helyesen a következő:

2011. május 9-én benyújtott kereset — Kaltenbach & Voigt kontra OHIM (3D eXam)

(T-242/11. sz. ügy)

2011/C 238/67

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Kaltenbach & Voigt GmbH (Biberach an der Riß, Németország) (képviselő: M. Graf ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának az R 2361/2010-2. sz. ügyben 2011. március 1-jén hozott határozatát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „3D eXam” szóelemeket tartalmazó ábrás védjegy, a 10. osztályba tartozó áruk tekintetében.

Az elbíráló határozata: az elbíráló – a közösségi védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint 7. cikkének (2) bekezdése alapján – megtagadta a nemzetközi lajstromozásnak az Európai Unió területére történő kiterjesztését

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése, és a korábbi nemzeti védjegyek/megadott oltalmak figyelmen kívül hagyása, hiszen a nemzetközi védjegy: i. nem tisztán leíró jellegű, és ii. rendelkezik megkülönböztető képességgel, mivel az érintett közönség a „3D eXam” megjelölést a kereskedelmi származás jelöléseként fogja fel.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.238.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 238

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. augusztus 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2011/C 238/01	Az Európai Unió Bíróságá utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 232., 2011.8.6.	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2011/C 238/02	C-97/11. sz. ügy: A Commissione Tributaria Provinciale di Palermo (Olaszország) által 2011. február 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Amia Spa (felszámolás alatt) kontra Provincia Regionale di Palermo	2

2011/C 238/03	C-104/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített első tanács) T-231/06. és T-237/06. sz., Holland Királyság (T-231/06. sz. ügy) és Nederlandse Omroep Stichting (T-237/06. sz. ügy) kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2010. december 16-án hozott ítélete ellen a Stichting Nederlandse Publieke Omroep, korábban Nederlandse Omroep Stichting (NOS) által 2011. március 1-jén benyújtott fellebbezés	2

2011/C 238/04	C-105/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített első tanács) T-231/06. és T-237/06. sz., Holland Királyság (T-231/06. sz. ügy) és Nederlandse Omroep Stichting (NOS) (T-237/06. sz. ügy) kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2010. december 16-án hozott ítélete ellen a Holland Királyság által 2011. március 2-án benyújtott fellebbezés	3

2011/C 238/05	C-113/11. sz. ügy: A Tribunale di Ragusa (Olaszország) által 2011. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Mohamed Ali Cherni elleni büntetőeljárás	4

2011/C 238/06	C-236/11. sz. ügy: 2011. május 17-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság	4

2011/C 238/07	C-251/11. sz. ügy: A Tribunal administratif de Rennes (Franciaország) által 2011. május 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Martial Huet kontra Université de Bretagne occidental	4

2011/C 238/08	C-257/11. sz. ügy: A Curtea de Apel București (Románia) által 2011. május 26.-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SC Gran Via Moinești srl kontra Agenția Naționala de Administrare Fiscala (ANAF) és Administrația Finanțelor Publice București	4

2011/C 238/09	C-261/11. sz. ügy: 2011. május 26-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Dán Királyság	5

2011/C 238/10	C-276/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-375/06. sz., Viega GmbH & Co. KG kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen a Viega GmbH & Co. KG által 2011. június 3-án benyújtott fellebbezés	5

2011/C 238/11	C-280/11. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik tanácsa) T-239/09. sz., Access Info Europe kontra Tanács ügyben 2011. március 22-én hozott ítélete ellen a Tanács által 2011. június 6-án benyújtott fellebbezés	6

2011/C 238/12	C-284/11. sz. ügy: A Varhoven Administrativen Sad (Bulgária) által 2011. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — EMS Bulgaria TRANSPORT OOD kontra Direktor na Direktsia Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto, grad Plovdiv, pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite (a Nemzeti Adóbeszedési Ügynökség Központi Hivatala Fellebbezési és Végrehajtási Igazgatóságának igazgatója, Plovdiv)	7

2011/C 238/13	C-285/11. sz. ügy: A Varnenski administrativen sad (Bulgária) által 2011. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bonik EOOD kontra Direktor na Direktsia Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto Varna	8

2011/C 238/14	C-286/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-382/06. sz., Tomkins plc kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. június 7-én benyújtott fellebbezés	9

2011/C 238/15	C-287/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-385/06. sz., Aalberts Industries NV, Comap SA, korábban Aquatis France SAS, Simplex Armaturen + Fittings GmbH & Co. KG kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. június 6-án benyújtott fellebbezés	10

2011/C 238/16	C-297/11. sz. ügy: 2011. június 14-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság	11

2011/C 238/17	C-306/11. P. sz. ügy: A T-54/09. sz., XXXLutz Marken GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2011. március 24-én hozott ítélet ellen az XXXLutz Marken GmbH által 2011. június 14-én benyújtott fellebbezés; a másik fél az eljárásban: Natura Selection S.L.	12

2011/C 238/18	C-314/11. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-320/09. sz., Planet AE kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2011. június 24-én benyújtott fellebbezés	12

	Törvényszék
2011/C 238/19	T-161/04. sz. ügy: A Törvényszék 2011. július 7-i ítélete — Valero Jordana kontra Bizottság (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — Nyílt versenyvizsga tartaléklistája és tisztviselők kinevezésére vonatkozó egyedi határozatok — A magánélet és a személyiség integritásának védelmére vonatkozó kivétel — Személyes adatok védelme — 45/2001/EK rendelet)	14

2011/C 238/20	T-283/08. P. sz. ügy: A Törvényszék 2011. július 7-i ítélete — Longinidis kontra Cedefop (Fellebbezés — Közszolgálat — Ideiglenes alkalmazottak — Határozatlan időre szóló szerződés — Elbocsátás — Indokolás — Nyilvánvaló értékelési hiba — Védelemhez való jog)	14

2011/C 238/21	T-463/08. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 30-i ítélete — Imagion kontra OHIM (DYNAMIC HD) (Közösségi védjegy — A DYNAMIC HD közösségi szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró okok — A megkülönböztető képesség hiánya — A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya — A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése))	15

2011/C 238/22	T-258/09. sz. ügy: A Törvényszék 2011. július 6-i ítélete — i-content kontra OHIM (BETWIN) (Közösségi védjegy — A BETWIN közösségi szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró okok — Leíró jelleg — A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja — Indokolási kötelezettség — Egyenlő bánásmód — EK 49. cikk)	15

2011/C 238/23	T-318/09. sz. ügy: A Törvényszék 2011. július 6-i ítélete — Audi és Volkswagen kontra OHIM (TDI) (Közösségi védjegy — A TDI közösségi szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró ok — Leíró jelleg — A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya — A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése — A 207/2009/EK rendelet 75. cikke és 76. cikkének (1) bekezdése)	15

2011/C 238/24	T-235/10. sz. ügy: A Törvényszék 2011. július 6-i ítélete — Timehouse kontra OHIM (Egy csipkézett szélű karóra formája) (Közösségi védjegy — Térbeli védjegy bejelentése — Egy csipkézett szélű karóra formája — Feltétlen kizáró ok — Megkülönböztető képesség hiánya — 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	16

2011/C 238/25	T-343/09. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 27-i végzése — Amecke Fruchtsaft kontra OHIM — Uhse (69 Sex up) (Közösségi védjegy — Felszólalás — A felszólalás visszavonása — Okafogyottság)	16

2011/C 238/26	T-409/09. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 22-i végzése — Evropaїki Dynamiki kontra Bizottság (Szerződésen kívüli felelősség — Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések — Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása — A határozat megsemmisítése a Törvényszék ítélete által — Elévülés — A távolságra tekintettel előírt határidők — Részben elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset)	16

2011/C 238/27	T-452/09. P. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 21-i végzése — Rosenbaum kontra Bizottság (Fellebbezés — Közszolgálat — Tisztviselők — Besorolási fokozatba való besorolás a felvétel során — Az érdekelt szakmai tapasztalatának figyelembe vétele — Indokolási kötelezettség)	16

2011/C 238/28	T-12/10. P. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 21-i végzése — Marcuccio kontra Bizottság (Fellebbezés — Közszolgálat — Tisztviselők — Költségek megtérítése — A Bizottság feljegyzése, amelyben arról tájékoztatja a fellebbezőt, hogy rokkantsági nyugdíjából levonást kíván eszközölni — Sérelmet okozó aktus hiánya — Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés)	17

2011/C 238/29	T-125/10. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 27-i végzése — Amecke Fruchtsaft kontra OHIM — Uhse (69 Sex up) (Közösségi védjegy — Felszólalás — A felszólalás visszavonása — Okafogyottság)	17

2011/C 238/30	T-256/10. P. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 20-i végzése — Marcuccio kontra Bizottság (Fellebbezés — Közszolgálat — Tisztviselők — Személyes vagyontársak elszállítása — A fellebbező kérelmeinek hallgatólagos és kifejezett elutasítása — Indokolási kötelezettség — Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés)	17

2011/C 238/31	T-160/10. sz. ügy: 2011. április 19-én benyújtott kereset — J kontra Parlament	18

2011/C 238/32	T-231/11. sz. ügy: 2011. május 2-án benyújtott kereset — Fraas kontra OHIM (sötétszürke, világosszürke, világoskék, sötétkék, okker és homokszínű négyzetminta)	18

2011/C 238/33	T-247/11. sz. ügy: 2011. május 13-án benyújtott kereset — FairWild Foundation kontra OHIM — Wild (FAIRWILD)	18

2011/C 238/34	T-263/11. sz. ügy: 2011. május 23-án benyújtott kereset — Bopp kontra OHIM (zöld körvonallal határolt nyolcszög)	19

2011/C 238/35	T-277/11. sz. ügy: 2011. május 30-án benyújtott kereset — Hotel Reservation Service Robert Ragge kontra OHIM — Promotora Imperial (iHotel)	19

2011/C 238/36	T-280/11. sz. ügy: 2011. május 31-én benyújtott kereset — Ewald kontra OHIM — Kin Cosmetics (Keen)	20

2011/C 238/37	T-281/11. P. sz. ügy: A T-104/09. sz., Canga Fano kontra Tanács ügyben 2011. március 24-én hozott ítélet ellen Diego Canga Fano által 2011. június 3-án benyújtott fellebbezés	20

2011/C 238/38	T-285/11. sz. ügy: 2011. június 6-án benyújtott kereset — Gooré kontra Tanács	21

2011/C 238/39	T-287/11. sz. ügy: 2011. június 6-án benyújtott kereset — Heitkamp BauHolding kontra Bizottság	21

2011/C 238/40	T-289/11. sz. ügy: 2011. június 7-én benyújtott kereset — Deutsche Bahn és társai kontra Bizottság	22

2011/C 238/41	T-290/11. sz. ügy: 2011. június 7-én benyújtott kereset — Deutsche Bahn és társai kontra Bizottság	22

2011/C 238/42	T-292/11. sz. ügy: 2011. június 9-én benyújtott kereset — Cemex és társai kontra Bizottság	23

2011/C 238/43	T-293/11. sz. ügy: 2011. június 9-én benyújtott kereset — Holcim (Deutschland) és Holcim kontra Bizottság	24

2011/C 238/44	T-294/11. sz. ügy: 2011. június 9-én benyújtott kereset — Görög Köztársaság kontra Bizottság	25

2011/C 238/45	T-295/11. sz. ügy: 2011. június 9-én benyújtott kereset — Duscholux Ibérica kontra OHIM — Duschprodukter i Skandinavien (duschy)	26

2011/C 238/46	T-296/11. sz. ügy: 2011. június 8-án benyújtott kereset — Cementos Portland Valderrivas kontra Bizottság	26

2011/C 238/47	T-298/11. sz. ügy: 2011. május 31-én benyújtott kereset — Ghost Brand kontra OHIM — Procter & Gamble International Operations (GHOST)	27

2011/C 238/48	T-300/11. sz. ügy: 2011. június 10-én benyújtott kereset — Otto kontra OHIM — Nalsani (TOTTO)	27

2011/C 238/49	T-302/11. sz. ügy: 2011. június 10-én benyújtott kereset — HeidelbergCement kontra Bizottság	28

2011/C 238/50	T-303/11. sz. ügy: 2011. június 14-én benyújtott kereset — Leopardi Dittajuti kontra OHIM — Llopart Vilarós (CONTE LEOPARDI DITTAJUTI)	29

2011/C 238/51	T-306/11. sz. ügy: 2011. június 10-én benyújtott kereset — Schwenk Zement kontra Bizottság	29

2011/C 238/52	T-308/11. sz. ügy: 2011. június 13-án benyújtott kereset — Eurallumina kontra Bizottság	30

2011/C 238/53	T-312/11. sz. ügy: 2011. június 14-én benyújtott kereset — Süd-Chemie kontra OHIM — BYK-Cera (CERATRIX)	32

2011/C 238/54	T-313/11. sz. ügy: 2011. június 16-án benyújtott kereset — Heede kontra OHIM — (Matrix-Energetics)	32

2011/C 238/55	T-314/11. sz. ügy: 2011. június 17-én benyújtott kereset — Fortress Participations kontra OHIM — Fortress Investment Group és Fortress Investment Group (UK) (FORTRESS)	32

2011/C 238/56	T-315/11. sz. ügy: 2011. június 17-én benyújtott kereset — Fortress Participations kontra OHIM — Fortress Investment Group és Fortress Investment Group (UK) (FORTRESS)	33

2011/C 238/57	T-321/11. sz. ügy: 2011. június 21-én benyújtott kereset — Morelli kontra OHIM — Associazione Nazionale Circolo del Popolo della Libertà (PARTITO DELLA LIBERTA’)	33

2011/C 238/58	T-322/11. sz. ügy: 2011. június 21-én benyújtott kereset — Morelli kontra OHIM — Brambilla (Partito della Libertà)	34

2011/C 238/59	T-330/11. sz. ügy: 2011. június 15-én benyújtott kereset — MasterCard és társai kontra Bizottság	34

2011/C 238/60	T-331/11. sz. ügy: 2011. június 16-án benyújtott kereset — Besselink kontra Tanács	35

2011/C 238/61	T-522/09. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 10-i végzése — Gemmi Furs kontra OHIM — Lemmi-Fashion (GEMMI)	35

2011/C 238/62	T-484/10. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 20-i végzése — Gas Natural Fenosa SDG kontra Bizottság	36

2011/C 238/63	T-486/10. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 20-i végzése — Iberdrola kontra Bizottság	36

2011/C 238/64	T-490/10. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 20-i végzése — Endesa és Endesa Generación kontra Bizottság	36

2011/C 238/65	T-14/11. sz. ügy: A Törvényszék 2011. június 14-i végzése — Timab Industries és CFPR kontra Bizottság	36

	Közszolgálati Törvényszék
2011/C 238/66	F-14/11. sz. ügy: 2011. február 17-én benyújtott kereset — Strohm kontra Bizottság	37

	Helyesbítések
2011/C 238/67	Helyesbítés a T-242/11. sz. üggyel kapcsolatban a Hivatalos Lapban megjelent közleményhez (HL C 211., 2011.7.16., 27. o.)	38