1.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/1

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2011. június 28.)

a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 191/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A „korai iskolaelhagyás” kifejezés azokkal kapcsolatban használatos, akik az alsó középfokú végzettséggel vagy annak megszerzése előtt kilépnek az oktatási és képzési rendszerből, és a továbbiakban nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben.

(2)

A korai iskolaelhagyás csökkentése alapvető fontosságú az Európa 2020 stratégiában meghatározott több fő célkitűzés megvalósításához is. A korai iskolaelhagyás csökkentése az iskolázottsági és képzettségi szintek javításával az „intelligens növekedést”, a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik legnagyobb kockázati faktorának leküzdésével pedig az „inkluzív növekedést” célozza. Az Európa 2020 stratégiában ezért kiemelt célként szerepel a korai iskolaelhagyásnak a 2009-es 14,4 %-ról 2020-ra 10 % alá való csökkentése. A tagállamok vállalták, hogy saját kiindulási helyzetük és nemzeti körülményeik figyelembevételével nemzeti célokat állapítanak meg.

(3)	A 2010/707/EU tanácsi határozatban (1) foglalt, az Európa 2020 stratégia végrehajtása érdekében, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások arra hívják fel a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a korai iskolaelhagyás megakadályozására.

(4)

A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja elnevezésű kiemelt kezdeményezés adja a keretrendszerét azon fellépéseknek, amelyek biztosítják a társadalmi és területi kohéziót, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzet újratermelődésének megtörésére és a megelőző intézkedések fokozására. A kezdeményezés az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának megvalósítására irányul, hogy a következő évtizedben legalább 20 millió ember kerüljön ki a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből.

(5)

Az Európa 2020 stratégia Mozgásban az ifjúság elnevezésű kiemelt kezdeményezésének az a célja, hogy „a kiválóság és a tőke kombinálása, illetve a tanulói és gyakornokmobilitás ösztönzése révén növelje Európa felsőoktatási intézményeinek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét, Unió-szerte javítsa az oktatás és képzés valamennyi szintjének minőségét, valamint javítsa a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit”.

(6)

A Tanács az oktatáshoz és a képzéshez kapcsolódó európai átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (referenciaértékek) szóló, 2003. május 5–6-i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010-re 10 % alá kellene csökkennie; az általa alkalmazott fogalommeghatározás szerint a korai iskolaelhagyók olyan 18 és 24 év közötti személyek, akik legfeljebb alsó középfokú képzettséggel rendelkeznek, és már nem vesznek részt oktatásban, illetve képzésben. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egyhetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből.

(7)

Az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalás (2) hangsúlyozta, hogy szükség van a készségszint általános növelésére, elsőbbséget biztosítva a gazdasági és társadalmi kirekesztődés kockázatának leginkább kitett személyek – különösen a korai iskolaelhagyók – oktatásának és képzésének. Az állásfoglalás kiemelte, hogy az álláskeresőket szakmai pályaorientációval, valamint személyes képzési tervekkel kell támogatni, továbbá bővíteni kell a formális, az informális és a nem formális tanulási eredmények elismerésének körét.

(8)

A felnőttkori tanulásról szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekben elismerték, hogy a korai iskolaelhagyás problémájának megoldásában fontos szerepe van a felnőttkori tanulásnak – különös figyelmet fordítva az alapkészségekre, az informatikai készségekre és a nyelvtanulásra –, mivel ezáltal a felnőttkorba belépő, képesítéssel nem rendelkező fiatalok második esélyhez jutnak.

(9)	Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i következtetéseiben a Tanács egyetértett abban, hogy 2020-ra az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 10 % alá kell csökkenteni.

(10)

A migráns hátterű gyermekek oktatásáról szóló, 2009. november 26-i tanácsi következtetésekben a Tanács megállapította, hogy míg sok migráns hátterű gyermek jól boldogul az oktatásban, az ilyen tanulók körében általában mégis nagyobb a valószínűsége a korai iskolaelhagyásnak. Az Unióban a migráns tanulók körében a helyi születésű tanulókhoz képest átlagosan kétszer nagyobb a korai iskolaelhagyás aránya. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a roma népesség esetében ez a szám még magasabb.

(11)

A Tanács az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló, 2010. májusi következtetéseiben egyetértett abban, hogy a korai iskolaelhagyás sikeres megelőzéséhez helyi, regionális és nemzeti szinten is bővíteni kell az iskolaelhagyás veszélyének kitett csoportokról való ismereteket, valamint olyan rendszerekre van szükség, amelyek korai szakaszban azonosítják az ennek a veszélynek kitett tanulókat, továbbá megállapította, hogy olyan átfogó és ágazatközi stratégiákat kell végrehajtani, amelyek az iskola egészére kiterjedő és rendszerszintű szakpolitikákkal a korai iskolaelhagyáshoz vezető különböző tényezőket célozzák meg.

(12)

A korai iskolaelhagyás okai az egyes országok között, vagy akár egyes régiókon belül is jelentősen eltérnek. A korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákat az adott helységen, régión, illetve országon belüli helyzethez kell igazítani, mert nem létezik egyetlen, valamennyi tagállam számára megfelelő megoldás.

(13)

Az országok és a régiók között fellelhető különbségek ellenére mindegyik tagállamban egyértelmű bizonyítéka van annak, hogy a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett csoportokat e probléma jobban érinti. Ezen túlmenően a sajátos nevelési igényű fiatalok felülreprezentáltak az oktatást és a képzést korán elhagyók között. A korai iskolaelhagyás nemcsak hogy társadalmi hátrányokból ered, de állandósítja is a társadalmi kirekesztődés kockázatát.

(14)

A korai iskolaelhagyásra vonatkozó átfogó szakpolitikákat felvonultató európai keretrendszer a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett segíthet a tagállamoknak a meglévő szakpolitikáik felülvizsgálatában, az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti reformprogramjuk elkészítésében, valamint a stratégiáknak a hatékony és jó költség-haszon arányú végrehajtásában. A keretrendszer a nyitott koordinációs módszer révén az együttműködés alapjává is válhat, és iránymutatásul szolgálhat az uniós finanszírozási eszközök felhasználásához.

(15)

Az oktatási reformok hosszabb távon éreztetik hatásukat. A korai iskolaelhagyásra vonatkozó átfogó és ágazatközi stratégiák mihamarabbi végrehajtására van szükség ahhoz, hogy a korai iskolaelhagyás aránya a következő évtizedben csökkenjen, és teljesüljön az Európa 2020 stratégiában meghatározott cél,

AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK, HOGY:

nemzeti körülményeiknek megfelelően alkalmazzák az ezen ajánlás mellékletében foglalt keretrendszert annak érdekében, hogy:

1.	Azonosítsák a korai iskolaelhagyáshoz vezető főbb tényezőket, valamint nemzeti, regionális és helyi szinten figyelemmel kísérjék a jelenség jellemzőit, célzott és hatékony, tényeken alapuló szakpolitikákat alapozva meg ezáltal.

Gondoskodjanak a korai iskolaelhagyásra vonatkozó átfogó stratégiák 2012 végéig történő bevezetéséről, és arról, hogy azokat a nemzeti prioritásokkal és az Európa 2020 stratégia alapján megállapított célokkal összhangban hajtsák végre. Az átfogó stratégiák tartalmazzanak megelőző intézkedéseket, intervenciós intézkedéseket és kompenzációs intézkedéseket; ez utóbbiak a lemorzsolódók oktatásba való visszatérését célozzák.

Biztosítsák, hogy az említett stratégiák az adott tagállamban a korai iskolaelhagyás kockázatának fokozott mértékben kitett csoportok – például társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, migráns vagy roma hátterű, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek – számára megfelelő intézkedéseket tartalmazzanak.

4.	Biztosítsák, hogy e stratégiák következetesen foglalkozzanak mind az általános oktatással, mind pedig a szakképzéssel, illetve az ezekre jellemző kihívásokkal is.

5.	A gyermekeket és fiatalokat célzó szakpolitikákba építsenek olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a korai iskolaelhagyás arányának csökkenését, és koordinálják az egyes szakpolitikai területeken folytatott tevékenységeket.

Elismerve a tanárok, az oktatási intézmények vezetői és az egyéb oktatói személyzet kulcsfontosságú szerepét, gondoskodjanak arról, hogy az említett intézkedésekbe és tevékenységekbe minden érdekeltet bevonjanak annak érdekében, hogy segítsék azokat, akik ki vannak téve a korai iskolaelhagyás kockázatának, beleértve azokat is, akik már kiestek az oktatásból.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.	Az „Oktatás és képzés 2020” keretében támogassa a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy a tendenciák azonosítása érdekében figyelemmel kíséri a tagállami fejleményeket az oktatás különböző szintjein.

A tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje révén támogassa a tagállamok stratégiáit, valamint segítse elő, hogy a tagállamok ténylegesen tanulhassanak egymástól, kapcsolati hálót építsenek és innovatív megközelítéseket próbáljanak ki azon intézkedések terén, amelyek a korai iskolaelhagyás csökkentését és a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett csoportokba tartozó gyermekek oktatási eredményének javítását szolgálják.

3.	A gyermekeket és fiatalokat célzó összes vonatkozó uniós fellépésbe építsen olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás arányának csökkentéséhez.

4.	Összehasonlító tanulmányok és kutatások kezdeményezésével támogassa a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó hatékony szakpolitikák kialakítását, és ösztönözze a tagállamok közötti együttműködést ezen a területen.

A tagállamokkal együttműködve és a leendő pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások sérelme nélkül gondoskodjon róla, hogy az egész életen át tartó tanulással, az ifjúsággal és a kutatással kapcsolatos uniós programok, valamint az európai strukturális alapok támogassák és segítsék a korai iskolaelhagyásra vonatkozó tagállami stratégiák végrehajtását.

Az éves növekedési jelentésben, valamint az Oktatás és képzés 2020 jelentéstételi rendelkezéseivel összhangban rendszeres időközönként tegyen jelentést az Európa 2020 stratégiában meghatározott cél teljesítése terén elért eredményekről és a korai iskolaelhagyással kapcsolatos tagállami stratégiák végrehajtásáról.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

FAZEKAS S.

(1) HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

(2) HL C 290., 2007.12.4., 1. o.

MELLÉKLET

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ ÁTFOGÓ SZAKPOLITIKÁK KERETRENDSZERE

A korai iskolaelhagyásra vonatkozó stratégiáknak a jelenséghez vezető körülmények nemzeti, regionális és helyi szinten végzett elemzésén kell alapulniuk, mivel a statisztikai átlagadatok gyakran elfedik a régiók, illetve az országok közötti óriási különbségeket. A korai iskolaelhagyók heterogén csoportjában a korai iskolaelhagyás egyéni okai nagyon sokfélék lehetnek. A családi háttér és a tágabb társadalmi-gazdasági körülmények – mint például a munkaerőpiac vonzereje – fontos tényezők. Hogy ezek mennyire éreztetik hatásukat, az az oktatási és képzési rendszer felépítésétől, a rendelkezésre álló tanulási lehetőségektől és a tanulási környezettől függ. A korai iskolaelhagyás csökkentésében fontos szerepe van a gyermekek és fiatalok jólétével, a szociális biztonsággal, a fiatalok foglalkoztatásával és a jövőbeli szakmai kilátásokkal foglalkozó szakpolitikák koordinációjának.

1. A fő tényezők azonosítása és nyomon követése

A korai iskolaelhagyás folyamatainak hátterében összetett és változatos okok állnak, de e folyamatok gyakorta összefüggnek a társadalmi-gazdasági hátrányokkal, az alacsony képzettségi háttérrel, az oktatástól és képzéstől való elidegenedéssel, a rossz iskolai eredményekkel, a munkaerőpiac vonzerejével és/vagy olyan társadalmi, érzelmi és oktatási problémák kombinációjával, amelyek az egyént a korai iskolaelhagyás kockázatának teszik ki.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a tanulók milyen típusú oktatásban vesznek részt. Egyes tagállamokban az általános oktatásban problémákkal küszködő tanulók gyakran inkább a szakképzés területén folytatják tanulmányaikat. Ilyen esetekben a korai iskolaelhagyás csökkentése terén a szakiskolákra különösen nagy felelősség hárul, és jelentős kihívásokkal szembesülnek. A tényeken alapuló szakpolitikák megkövetelik, hogy különös figyelmet fordítsanak az oktatási, illetve képzési ágazatokra lebontott eredményekre.

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló, tényeken alapuló és költséghatékony szakpolitikák kialakításához a jelenségről adatokat kell gyűjteni és azokat naprakészen kell tartani. Ez lehetővé teszi a helyi, regionális és nemzeti szintű elemzést. Az adatbázisban szerepelhetnek információk a korai iskolaelhagyási arányokról, az oktatási szintek közötti átmenetekről, a felső középfokú oktatásba beiratkozók, illetve az azt elvégzők arányáról, valamint az iskolai hiányzásról, illetve az iskolakerülő magatartásról.

—	Az információgyűjtés segítségével elemezni lehet, hogy melyek a korai iskolaelhagyás fő okai a tanulók különböző csoportjai, az iskolák, az oktatási és képzési intézménytípusok, a települések vagy a régiók esetében.

—

A korai iskolaelhagyással kapcsolatos adatoknak és a háttéradatoknak – például a társadalmi-gazdasági információknak – az egyesítése segítséget nyújthat az intézkedések és a szakpolitikák célirányosabbá tételében. A korai iskolaelhagyók motivációjáról, valamint foglalkoztatási és szakmai kilátásairól történő információgyűjtés és -elemzés szintén hozzájárulhat az intézkedések és a szakpolitikák célirányosabbá tételéhez.

—	A korai iskolaelhagyás csökkentését célzó meglévő szakpolitikai intézkedések hatékonyságának és eredményességének értékelése fontos alapként szolgál azon stratégiák és programok fejlesztéséhez, amelyek a tanulók iskolai sikeressége esélyének növelésére irányulnak.

2. Szakpolitikai keretrendszer

A korai iskolaelhagyásra vonatkozó átfogó stratégiák többféle szakpolitikára terjednek ki, valamint a különböző szakpolitikai ágazatok koordinációjára, továbbá a korai iskolaelhagyás csökkentését támogató intézkedéseknek a gyermekeket és fiatalokat célzó valamennyi szakpolitikába való beépítésére. A magas színvonalú iskolai rendszereket támogató oktatáspolitikákon túlmenően elsősorban szociálpolitikáról és támogató szolgáltatásokról, valamint foglalkoztatási, ifjúság-, család- és integrációs politikákról van szó. A különböző szereplők közötti horizontális koordináció, illetve a kormányzat különböző szintjei közötti vertikális koordináció is egyaránt fontos. A korai iskolaelhagyásra vonatkozó stratégiáknak ki kell terjedniük a megelőzésre, az intervencióra és a kompenzációra is. A tagállamoknak a saját körülményeiknek és helyzetüknek megfelelően kell megválasztaniuk stratégiáik alkotóelemeit.

2.1.

A MEGELŐZÉST SZOLGÁLÓ SZAKPOLITIKÁK célja, hogy még a probléma kialakulása előtt csökkentsék a korai iskolaelhagyás kockázatát. Az ilyen intézkedések optimalizálják az oktatást és a képzést annak érdekében, hogy előmozdítsák a tanulási eredmények javulását, és hogy az iskolai sikeresség útjából eltávolítsák az akadályokat.

Az említett intézkedések célja, hogy a gyermekekben idejekorán biztos alapokat alakítsanak ki a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatásához és a jó iskolai beilleszkedéshez. A megelőzést szolgáló szakpolitikák kiterjedhetnek az alábbiakra:

Minden gyermek számára hasznos a magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás, különösen fontos azonban a hátrányos helyzetűek számára, ideértve a migránsokat és a romákat is. Javítja a fizikai jólétet, a társadalmi és érzelmi fejlődést, a nyelvi és alapvető kognitív készségeket. A kisgyermekkori nevelésnek és gondozásnak magas színvonalúnak és megfizethetőnek kell lennie, megfelelő létszámú személyzettel, és a hátrányos helyzetű családok számára is biztosítani kell a hozzáférést.

A megelőzést szolgáló szakpolitikák foglalkoznak az oktatási és képzési rendszerek szervezésével, az iskolák rendelkezésére álló forrásokkal, az oktatási utak elérhetőségével, átjárhatóságával és rugalmasságával. Foglalkoznak továbbá a nemek közötti különbségekkel, a hátrányos helyzetű vagy más anyanyelvű gyermekek támogatásával. A megelőzést szolgáló szakpolitikák kiterjedhetnek továbbá az alábbiakra:

2.	Az oktatási kínálat oly módon történő bővítése, hogy az iskolaköteles koron túl is biztosítanak oktatási és képzési lehetőségeket, hatással lehet a fiatalok és a családjuk magatartására, és ezáltal megnőhet a felső középfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Aktív antiszegregációs politikák érvényesítésével, valamint a hátrányos helyzetű térségekben működő, illetve a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulókat nagy számban oktató iskoláknak nyújtott további támogatással az említett iskolák szélesíthetik társadalmi összetételüket és javíthatnak oktatási kínálatukon. Ezáltal javul a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredménye, és csökken a korai iskolaelhagyás kockázata.

A migráns hátterű gyermekek tanulmányi eredményét javíthatja, továbbá csökkentheti körükben a korai iskolaelhagyás kockázatát, ha kihangsúlyozzák a nyelvi sokszínűség értékét, ha az oktatási nyelvet nem anyanyelvként beszélő gyermekeknek segítséget nyújtanak az oktatási nyelv és adott esetben az anyanyelvük megfelelő elsajátításában, illetve ha a tanárokat is támogatják az eltérő nyelvi kompetenciával rendelkező gyermekek tanítása során.

5.	A szülők fokozott bevonásával, az iskolával való együttműködésük erősítésével, valamint az iskola és a szülők közötti partnerségek megteremtésével növelhető a tanulók tanulási motivációja.

Az oktatási utak rugalmasságának és átjárhatóságának növelése, például a kurzusok modulokra bontása vagy az iskolába járás és a munkavégzés időszakai váltakozásának biztosítása különösen a rosszabbul teljesítő tanulóknak kedvez, valamint ösztönözheti őket abban, hogy továbbra is részt vegyenek a szükségleteikhez és képességeikhez jobban hozzáigazított oktatásban, illetve képzésben. A rugalmasság és átjárhatóság révén a korai iskolaelhagyás nemek szerinti okait – mint például a korai munkavállalást vagy a kamaszkori terhességet – is érdemben lehet kezelni. Ezenfelül megállapították, hogy az iskolai évismétlés korlátozásával és ehelyett inkább rugalmas egyéni segítségnyújtás biztosításával csökkenthető a korai iskolaelhagyás aránya.

A színvonalas szakképzési utak megerősítésével, valamint vonzerejük és rugalmasságuk növelésével hiteles alternatíva kínálható a kockázatnak kitett tanulók számára a korai iskolaelhagyással szemben. Az általános oktatási és képzési rendszerbe jól illeszkedő szakképzés alternatív utakat kínál a felső középfokú oktatásba és a felsőoktatásba.

Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot az oktatási és képzési rendszerek, valamint a foglalkoztatási ágazat között, ezzel is jelezve, hogy a tanulmányok befejezése elősegíti a majdani foglalkoztathatóságot. Ezt meg lehetne valósítani munkahelyi tapasztalatszerzés biztosításával vagy a munkáltatóknak az oktatási intézmények tevékenységében történő nagyobb szerepvállalásával.

2.2.

Az INTERVENCIÓS SZAKPOLITIKÁK célja, hogy az oktatási intézmények szintjén az oktatás és képzés minőségének javításával, a korai figyelmeztető jelekre történő reagálással és a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett tanulók, illetve tanulói csoportok számára nyújtott célzott támogatással elkerüljék a korai iskolaelhagyást. E szakpolitikák a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatásig minden oktatási szinttel foglalkoznak.

Az iskola vagy a képzési intézmény szintjén a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet célzó stratégiák átfogó iskolafejlesztési politikába épülnek be. E stratégiák célja, hogy pozitív tanulási környezetet teremtsenek, támogassák a pedagógiai minőséget és innovációt, fejlesszék a tanári kar kompetenciáit a társadalmi és kulturális sokszínűség kezelése terén, valamint módszereket alakítsanak ki az erőszak és a zaklatás elleni küzdelemhez. Az intervenciós szakpolitikák az iskola vagy a képzési intézmény szintjén kiterjedhetnek az alábbiakra:

Az iskolák tanulóközösségekké alakítása az érdekeltek által közösen vallott iskolafejlesztési jövőkép alapján, mindenki tapasztalatának és tudásának igénybe vételével, valamint nyitott, inspiráló és kényelmes környezet biztosítása a tanuláshoz, ezzel ösztönözve a fiatalokat a tanulmányaik vagy képzésük folytatására.

A kockázatnak kitett tanulókra összpontosító korai figyelmeztető rendszerek kialakítása, amelynek segítségével hatékony intézkedések tehetők még a problémák jelentkezését megelőzően, azaz azt megelőzően, hogy a tanulók kezdenének elidegenedni az iskolától, iskolát kerülnének vagy kimaradnának az iskolából.

Kapcsolati hálózat kialakítása a szülőkkel és egyéb iskolán kívüli szereplőkkel, például az önkormányzati intézményekkel, a migránsokat, illetve a kisebbségeket képviselő szervezetekkel, a sport- és kulturális egyesületekkel, a munkáltatókkal és a civil társadalmi szervezetekkel, amely a kockázatnak kitett tanulók problémájára átfogó megoldásokat tud kínálni, és elérhetőbbé teszi a külső segítséget, így a pszichológusok, a szociális munkások és az ifjúságsegítők által nyújtott segítséget, illetve a kulturális és közösségi szolgáltatásokat. Ezt megkönnyíthetik a helyi közösség közvetítői, akik segíteni tudják a párbeszédet, és jelenlétük csökkentheti a bizalmatlanságot.

A tanárok támogatása a kockázatnak kitett tanulókkal való munkájuk során, és ehhez a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátása, amely az iskolai intézkedések sikerességének előfeltétele. A tanároknak és az iskolavezetőknek nyújtott képzés és továbbképzés segíti őket abban, hogy megbirkózzanak az osztály sokszínűségével, hogy támogassák a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulókat, és hogy megoldják a problémás tanítási helyzeteket.

5.	A tanítás után és az iskolán kívül végezhető, tanórán kívüli tevékenységek, valamint a művészeti, kulturális és sporttevékenységek, amelyek növelhetik a kockázatnak kitett tanulók önbizalmát, valamint a tanulási nehézségek leküzdésében javíthatják ellenálló képességüket.

Az intervenciós szakpolitikáknak az egyén szintjén az a célja, hogy a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett egyes tanulók számára olyan támogatási mechanizmusokat kínáljanak, amelyeket az egyedi szükségletekre lehet szabni. Ezek a szakpolitikák egyrészt a személyes fejlődésre koncentrálnak annak érdekében, hogy növeljék a kockázatnak kitett tanulók ellenálló képességét, másrészt pedig a konkrét nehézségek megoldására, amelyek társadalmi, kognitív vagy érzelmi természetűek lehetnek. Az intervenciós szakpolitikák az egyén szintjén kiterjedhetnek az alábbiakra:

A mentorálás az egyes tanulók számára nyújt segítséget abban, hogy leküzdjék a tanulási, társadalmi vagy személyes problémáikat. Akár személyes kapcsolattartás útján (mentorálás), akár kis csoportokban (tutorálás), a tanulók célzott segítséget kapnak, amelyet gyakran az oktatószemélyzet, a közösség tagjai, illetve a társaik nyújtanak.

A tanításnak a tanulók igényeihez igazítása, az egyénre szabott tanulási módszerek erősítése és a kockázatnak kitett tanulók támogatása elősegíti, hogy a tanulók alkalmazkodni tudjanak a formális oktatás követelményeihez és leküzdhessék az oktatási és képzési rendszer teremtette akadályokat, ami által csökkenteni lehet az iskolai évismétlést.

A pályaorientációs és tanácsadási tevékenységek megerősítése megkönnyíti a tanulók pályaválasztását, az oktatási rendszeren belüli átmeneteket, illetve az oktatásból a munka világába való átmenetet. Ezáltal csökken a hamis elvárásokon vagy elégtelen információn alapuló rossz döntések száma. Az említett tevékenységek megerősítése hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy ambíciójuknak, személyes érdeklődési körüknek és tehetségüknek megfelelően válasszanak.

4.	Gondoskodni kell arról, hogy azok a fiatalok, akik gazdasági körülményeik miatt esetleg kimaradhatnak az oktatásból, megfelelő pénzügyi támogatásban részesüljenek. Adott esetben ez a támogatás feltételekhez vagy szociális juttatáshoz is köthető.

2.3.

A KOMPENZÁCIÓS SZAKPOLITIKÁK célja, hogy a korai iskolaelhagyóknak segítsenek visszatérni az oktatásba, lehetőségeket kínáljanak számukra az oktatásba, illetve képzésbe való visszalépésre, továbbá a hiányzó képesítés megszerzésére. A kompenzációs szakpolitikák kiterjedhetnek az alábbiakra:

A sikeres második esélyt kínáló oktatási programok, amelyek a korai iskolaelhagyók sajátos igényeinek megfelelő, a korábbi tanulmányaikat elismerő és a jólétüket támogató tanulási környezetet biztosítanak. Ezek a programok az iskoláktól mind szervezeti, mind pedagógiai szempontból különböznek: gyakran kis létszámú tanulócsoportok, személyre szabott, életkornak megfelelő és innovatív tanítás, valamint rugalmas oktatási utak jellemzik őket. Lehetőség szerint könnyen hozzáférhetőnek és ingyenesnek kell lenniük

2.	Többféle, a hagyományos oktatási és képzési rendszerbe vezető út, amelynek fontos a biztosítása. Az átvezető osztályok, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a pályaorientációra, áthidalható a korábbi iskolai kudarc és a hagyományos oktatási rendszerbe való visszatérés közötti időszak.

A korábban megszerzett tudás elismerése és igazolása – beleértve a nem formális és az informális tanulást is –, amely javítja a fiatalok önbizalmát és önértékelését, és megkönnyíti az oktatási rendszerbe való visszatérésüket. Ez motiválhatja őket abban, hogy folytassák tanulmányaikat, és segítheti őket adottságaik felismerésében és a jobb pályaválasztásban.

Célzott egyéni támogatás, amely egyszerre nyújt szociális, pénzügyi, oktatási és pszichológiai támogatást a problémás helyzetben lévő fiatalok számára. Ennek különösen az oktatásban vagy képzésben való részvételt akadályozó komoly szociális vagy érzelmi hatásnak kitett fiatalok esetében van jelentősége.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

1.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/12

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

2011/C 191/08

Támogatás sz.: SA.32518 (11/XA)

Tagállam: Németország

Régió: Schleswig-Holstein

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Gewährung von Beihilfen im Rahmen der Bekämpfung

Leukose und Brucellose bei Rindern, Schafen und Ziegen

Jogalap: Richtlinien für die Gewährung von Beihilfen im Rahmen der Bekämpfung Leukose und Brucellose bei Rindern, Schafen und Ziegen (Leukose-Brucellose-Beihilfe-Richtlinien)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg: 0,15 millió EUR

Maximális támogatási intenzitás: 100 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Állatbetegségek (Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke)

Érintett ágazat(ok): Állattenyésztés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Ministerium für Landwirtschaft, Umwelt und ländliche Räume Schleswig-Holstein

Mercatorstraße 3

24106 Kiel

DEUTSCHLAND

Internetcím: http://www.schleswig-holstein.de/cae/servlet/contentblob/872674/publicationFile/Beihilfe_RiLi_Leukose.pdf

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.33004 (11/XA)

Tagállam: Olaszország

Régió: Basilicata

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Interventi compensativi relativi a mancati redditi, a favore delle aziende agricole interessate da provvedimenti di abbattimenti totali conseguenti ad infezioni di tubercolosi bovina, brucellosi, leucosi bovina enzootica e scrapie o colpite dalle avversità atmosferiche. Periodo 2010 e 2011.

Jogalap:

Brucellosi bovina, bufalina, ovina e caprina:

D.P.R. n. 320/1954,

L. n. 615/1964,

D.M. n. 453/1992,

D.M. n. 651/1994.

Tubercolosi bovina e bufalina:

D.P.R. n. 320/1954,

L. n. 615/1964,

D.M. n. 592/1995.

Leucosi bovina enzootica:

D.P.R. n. 320/1954,

D.M. n. 358/1996.

Encefalopatie Spongiformi Trasmissibili:

D.M. 8.4.1999,

regolamento (CE) n. 999/2001 del 22 maggio 2001.

Avversità atmosferiche:

D.P.C.M. n. 66/2011,

D.G.R. n. 518/2011.

Maximális támogatási intenzitás: 100 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Állatbetegségek (Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke), Kedvezőtlen éghajlati jelenségek (Az 1857/2006/EK rendelet 11. cikke)

Érintett ágazat(ok): Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése, Juh, kecske tenyésztése, Egyéb szarvasmarha tenyésztése

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Basilicata

Dipartimento Agricoltura Sviluppo Rurale Economia Montana

Via Vincenzo Verrastro 10

85100 Potenza PZ

ITALIA

Internetcím: http://www.regione.basilicata.it/giunta/site/giunta/department.jsp?dep=100049

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.33005 (11/XA)

Tagállam: Olaszország

Régió: Basilicata

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: L. 2 dicembre 1998 n. 423 — articolo 1 comma 2 — Interventi urgenti nel settore zootecnico per il ripristino funzionale delle strutture aziendali delle aree riconosciute dal D.P.C.M. n. 66/2011.

Jogalap:

L. 2.12.1998 n. 423.

D.P.C.M. 22.3.2011 n. 66 «Dichiarazione dello stato di emergenza in relazione alle eccezionali avversità atmosferiche che hanno colpito il territorio della Regione Basilicata nel periodo dal 18 febbraio al 1o marzo 2011».

D.G.R. n. 641 del 4 maggio 2011«L. 2 dicembre 1998 n. 423 — articolo 1 comma 2 — Interventi urgenti nel settore zootecnico per il ripristino funzionale delle strutture aziendali delle aree riconosciute dal D.P.C.M. n. 66/2011».

Maximális támogatási intenzitás: 80 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Kedvezőtlen éghajlati jelenségek (Az 1857/2006/EK rendelet 11. cikke)

Érintett ágazat(ok): Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése, Egyéb szarvasmarha tenyésztése, Juh, kecske tenyésztése

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Basilicata

Dipartimento Agricoltura Sviluppo Rurale Economia Montana

Via Vincenzo Verrastro 10

85100 Potenza PZ

ITALIA

Internetcím: http://www.regione.basilicata.it/giunta/site/giunta/department.jsp?dep=100049

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.33156 (11/XA)

Tagállam: Bulgária

Régió: Bulgaria

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: „Помощ за участие в изложения по овцевъдство — Регионално изложение по овцевъдство гр. Костинброд, Общинско изложение по овцевъдство гр. Елин Пелин, Общинско изложение по овцевъдство гр. Годеч и Общинско изложение по овцевъдство гр. Брезник“

Jogalap: Чл. 10, ал. 1, т. 10 от Закона за подпомагане на земеделските производители; Указания, приети с Решение на Управителния съвет на Държавен фонд „Земеделие“ за схема на държавна помощ за участие в изложения и панаири

Maximális támogatási intenzitás: 100 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Technikai segítségnyújtás (Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke)

Érintett ágazat(ok): Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Държавен фонд „Земеделие“

бул. „Цар Борис III“ № 136

1618 София/Sоfiа

БЪЛГАРИЯ/ВULGАRIА

Internetcím: http://www.dfz.bg/bg/darzhavni-pomoshti/shemi_durjavni_pomoshti_reglament_1857_2006/

Egyéb információ: —

Támogatás sz.: SA.33219 (11/XA)

Tagállam: Németország

Régió: Thüringen

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Satzung zur Änderung der Satzung über Beihilfen der Thüringer Tierseuchenkasse 612-40306-TH/0002

Jogalap: § 7 Absatz 2 und § 20 Thüringer Ausführungsgesetz zum Tierseuchengesetz (Thüringer Tierseuchengesetz — ThürTierSG —) in der Fassung vom 30. März 2010 (GVBl. S. 89) in Verbindung mit der Satzung über Beihilfen der Thüringer Tierseuchenkasse (Beihilfesatzung in der Fassung der 4. Änderungssatzung)

Maximális támogatási intenzitás: 100 %

Végrehajtás időpontja: —

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Állatbetegségek (Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke)

Érintett ágazat(ok): Állattenyésztés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Thüringer Tierseuchenkasse

Victor-Goerttler-Straße 4

07745 Jena

DEUTSCHLAND

Internetcím:

http://www.thueringertierseuchenkasse.de/Download/Beihilfesatzung2011.pdf

http://www.thueringertierseuchenkasse.de/Download/thuertiersg.pdf

Egyéb információ: —

1.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/15

MEDIA 2007 – GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTÉS, FORGALMAZÁS, PROMÓCIÓ ÉS KÉPZÉS

Pályázati felhívás – EACEA/19/11

Támogatás az európai filmszínházak digitalizálásához

2011/C 191/09

1. Célkitűzések és leírás

Ez a pályázati felhívásról szóló hirdetmény az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozaton alapul.

A program általános célkitűzései a következők:

a)	az európai kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint az európai filmművészeti és audiovizuális örökség megőrzése és bővítése, annak elérhetővé tétele a közönség számára, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása;

b)	az európai audiovizuális alkotások forgalmának és közönségének bővítése az Európai Unión belül és kívül, többek között a piaci szereplők fokozott együttműködése révén;

c)	az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javítása olyan nyitott európai versenypiac keretében, amely – többek között az audiovizuális szakemberek közötti kapcsolatok előmozdításával – a foglalkoztatásnak kedvező feltételeket teremt.

A „filmszínházak digitalizálása” elnevezésű program célja, hogy a jelentős hányadban nem nemzeti európai alkotásokat bemutató filmszínházakat a digitális megoldás kínálta lehetőségek kihasználására ösztönözze.

E pályázati felhívás – a digitális vetítőberendezés vásárlásához kapcsolódó közvetett költségek támogatása révén – segítséget kíván nyújtani az európai filmeket vetítő filmszínházak digitális átállásához.

2. Pályázásra jogosultak

A felhívás olyan független európai filmszínház-üzemeltetőknek szól, amelyek fő tevékenysége filmek vetítése.

A pályázóknak a következő országok valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük:

—	az Európai Unió 27 tagállama,

—	az EGT-országok, Svájc és Horvátország,

A pályázó szervezeteknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:

—	premier-filmszínház (premieridőszakban, legfeljebb a nemzeti bemutatótól számított tizenkét hónapban tűzi műsorra az európai filmeket),

—	legalább 3 éve üzemel,

—	belépőjegy-kiállító és -nyilvántartó rendszerrel rendelkezik,

—	legalább egy vetítővászonnal és 70 ülőhellyel rendelkezik,

—

állandó filmszínház (évente legalább 6 hónapon át üzemelő filmszínház) esetében évente legalább 520 vetítést, egytermes filmszínház esetében évente legalább 300 vetítést (havonta 30 vetítést) és nyári/szabadtéri mozi (évente 6 hónapnál rövidebb ideig üzemelő mozi) esetében havonta legalább 30 vetítést tűz műsorra,

—	az elmúlt tizenkét hónapban legalább 20 000 nézőt fogadott vagy 20 000 olyan jegyet értékesített, amelyért ténylegesen kifizették a rendes jegyárat.

Nem támogathatók azok a pályázók, akik külső integrátorral kötött VPF-megállapodás keretében jutnak vetítőberendezéshez.

Azok a filmszínházak pályázhatnak, amelyek 2010-ben legalább 50 %-ban európai, és azon belül legalább 30 %-ban nem nemzeti európai filmeket vetítettek.

Európai film az az alkotás, amely megfelel a MEDIA program Cinema Selective és Cinema Automatic támogatási programjaiban szereplő vonatkozó fogalommeghatározásnak.

A már besorolt filmek megtalálhatók az Európai Filmadatbázisban:

http://ec.europa.eu/culture/media/programme/distrib/filmbase/index_en.htm

Európai film az a film, amely megfelel az alábbi meghatározásnak:

Bármely új keletű játékfilm (beleértve az animációs filmeket is), illetve dokumentumfilm, amely legalább 60 perces és megfelel az alábbi feltételeknek:

—

az alkotás többségi gyártója olyan produkciós vállalkozás vagy vállalkozások, amelyek a MEDIA programban részt vevő országokban székhellyel rendelkeznek. Egy produkciós vállalkozás akkor tekinthető ténylegesen gyártónak, ha ilyen megnevezéssel szerepel a közreműködők listájában. A tényleges gyártó meghatározásakor további tényezők, például a művészeti vezetés, a hasznosítási jogok tulajdonosa és a nyereségből való részesedés is figyelembe vehetők,

valamint

—

az alkotásnak a MEDIA programban részt vevő országokban állampolgársággal/lakóhellyel rendelkező szakemberek jelentős részvételével kell elkészülnie. A „jelentős részvétel” követelménye akkor teljesül, ha az alábbi táblázatban szereplő pontok legalább 50 %-át elérik (ez játékfilm esetében 10 vagy több pontot jelent, illetve a pontok többségét, ha az összes pontszám 19-nél kevesebb; általában ez a helyzet a rajz- és dokumentumfilmeknél, ahol a közreműködők listájában legtöbbször nem minden kategória szerepel):

Feladatkörök	Pontok
Rendező	3
Forgatókönyvíró	3
Zeneszerző	1
1. színész	2
2. színész	2
3. színész	2
Művészeti vezető/Díszlettervező	1
Operatőr	1
Vágó	1
Hangmérnök	1
Forgatási helyszín	1
Laboratórium	1
Összesen	19

A hirdetéseket, pornográf vagy rasszista elemeket tartalmazó vagy az erőszakot népszerűsítő filmek nem támogathatók.

3. Támogatható tevékenységek

A digitális mozira irányuló kezdeményezésben (Digital Cinema Initiative, DCI) meghatározott tartalombiztonsági követelmények teljesítését lehetővé tévő olyan digitális vetítőberendezések vásárlásához kapcsolódó közvetett költségek támogatása, amelyeket egy valamennyi támogathatósági szempontnak megfelelő filmszínházban szerelnek fel.

Támogatás vetítővásznanként csak egy vetítőberendezéshez és filmszínházanként legfeljebb három vetítővászonhoz igényelhető.

A vetítőberendezést a pályázat benyújtása és 2013. június 30. között kell megvásárolni.

4. Elbírálási szempontok

A támogatható pályázatok/tevékenységek értékelése a következő szempontok alapján történik:

Szempont

Pontok

Európai vonatkozás

Igényelt vetítőberendezések száma:

1 vetítőberendezés



2 vetítőberendezés



3 vetítőberendezés



Léteznek-e nemzeti támogatási mechanizmusok?

Nem



Igen



5. Költségvetés

A projektek társfinanszírozására előirányzott éves költségvetés becsült összege 2 000 000 EUR.

A pénzügyi hozzájárulást vetítővásznanként legfeljebb 20 000 EUR átalányösszegű támogatás formájában nyújtják.

A támogatás a vetítőberendezés és a szerver költségének kivételével az európai filmszínházak digitális átállásához kapcsolódó minden költséget magában foglal.

Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló teljes támogatási keretet.

6. A pályázatok benyújtásának határideje

Az ajánlatokat 2011. szeptember 15-ig (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani.

Az ajánlatokat a következő címre kell elküldeni:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA)

Constantin DASKALAKIS

BOUR 3/66

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Csak a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy által aláírt, a hivatalos pályázati űrlapon benyújtott pályázatokat veszik figyelembe. A borítékon világosan fel kell tüntetni az alábbiakat:

MEDIA programme — Distribution EACEA/19/11 — Digitisation of cinemas

A faxon vagy e-mailben elküldött pályázatokat elutasítják.

7. Részletes információk

Az ajánlati felhívás – a pályázati nyomtatványokat beleértve – a következő internetes oldalon található:

http://ec.europa.eu/culture/media/programme/distrib/schemes/auto/index_en.htm

A pályázatokat a megfelelő pályázati űrlapokon kell benyújtani, valamennyi szükséges információval és melléklettel együtt.

1.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/20

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 191/11

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SCHWÄBISCHE SPÄTZLE/SCHWÄBISCHE KNÖPFLE”

EK-sz.: DE-PGI-0005-0738-02.02.2009

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Név:

„Schwäbische Spätzle”/„Schwäbische Knöpfle”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

2.7. osztály:

Tészta

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Schwäbische Spätzle”/„Schwäbische Knöpfle” olyan, friss tojás hozzáadásával készült házias jellegű tészta, amely szabálytalan alakú és rücskös-likacsos felületű, elkészítésekor a nyúlós tésztát közvetlenül forrásban lévő vízbe/vízgőzbe szaggatják. A két elnevezés az általános nyelvhasználatban ugyanazt az azonos tésztaalapból készült terméket jelöli, és ezek egymással felcserélhető elnevezések. A tészta alakja változó, vastag vagy vékony és hosszú vagy rövid is lehet. A két elnevezés elhatárolására alig van mód, mivel az átmenetek elmosódnak, és azokat regionálisan is különféleképpen értelmezik.

Jellemzők

Szín/megjelenés: természetes, aranysárga-világossárga.

Forma: szabálytalan alakú nokedlitészta; rücskös-likacsos felület; házias jellegű; alakja változó, vastag vagy vékony és hosszúkás vagy rövid is lehet.

Állag/szerkezet: kissé keményre főzött, főzésre alkalmas állagú/nem ragadós, rücskös felületű.

Tojás minősége: a tésztákra vonatkozó irányadó elveknek megfelelő friss tojás.

Tojástartalom a búzadara/liszt kg-jához: Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle száraz formában: min. 2 tojás/kg búzadara, rendszerint 4 vagy 6 tojást adnak hozzá a búzadara egy kilogrammjához;

Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle frissen készítve: min. 8 tojás/kg búzadara és liszt.

A búzadara minősége: kemény (durum) búzadara vagy tönkölyliszt.

A liszt minősége friss nokedli esetén: búza- vagy tönkölyliszt.

A víz minősége: friss ivóvíz.

Só: opcionális, max. 1 %.

Fűszerek, fűszernövények, spenót: opcionális.

Citromsav: frissen készült Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle esetén opcionális.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

A (száraz) Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle készítéséhez szükséges hozzávalók: búzadara, friss tojás, ivóvíz. Opcionálisan só (max. 1 %), fűszerek, fűszernövények és spenót is hozzáadható. A frissen készült Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle esetén esetleg citromsav is hozzáadható, továbbá a búzadara teljes egészében vagy részben liszttel helyettesíthető.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A hagyományokban gazdag és a térségre jellemző termék hitelességének és változatlanul kiváló minőségének biztosítása érdekében a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle előállítását a meghatározott földrajzi területen kell végezni. A friss tészta és a száraztészta előállítására a hűtésig, illetve a szárításig ugyanazon előállítási műveletek szerint kerül sor. A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle készítése hagyományosan kézzel szaggatva történik, csak a 20. század elejétől került előtérbe a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle gépi feldolgozása. A hozzávalókat összekeverik, és a masszát addig gyúrják, amíg a tészta nyúlóssá nem válik. A tésztagyúrógépek bevezetésével ez a folyamat messzemenőkig gépesítetté vált. A tésztát formára alakítva lobogva forró vízfürdőbe vagy vízgőzbe helyezik. A tészta állaga, a helyes főzési hőmérséklet és főzési időtartam megfelelő ráérzést és tapasztalatot kíván, melyek szabványosítása nehezen megvalósítható. Ennek következtében különös jelentőséggel bírnak a gyártók kézműves készségei, valamint a regionálisan rendelkezésre álló feldolgozási know-how. A száraztésztánál elvégzik az elkészült Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle előszárítását, majd végül szárítását, míg a friss tésztát adott esetben hűtik, pasztörizálják, majd végül 2–7 °C-ra hűtik.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Schwaben (Svábország) földrajzi területe magában foglalja egész Baden-Württemberg tartományt, valamint Bajorország Schwaben megyéjét.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle előállítása évszázados hagyományokra tekint vissza a földrajzi területen, és nagy jelentőséggel rendelkezik a sváb konyhára nézve. Ennek következtében különös jelentőséggel bírnak a gyártók kézműves készségei, valamint a regionálisan rendelkezésre álló feldolgozási know-how. A nokedli hagyományosan kézzel szaggatva készül, a deszkáról kézzel szaggatott „Spätzle” mindmáig a különleges minőség védjegyének számít. A gazdaságos munkavégzés szempontjai következtében a földrajzi területen már a 20. század elejétől megjelent a házias jellegű, azaz a kézzel szaggatottnak megfelelő Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle gépi feldolgozása. Bejelentették a gyakorlat alapján kifejlesztett termékre vonatkozó első szabadalmakat (vö. pl.: Deutsches Reichpatent (német birodalmi szabadalom) 471046), hogy megőrizzék a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle hitelességét és házias jellegét. Több kiállítás dokumentálja a sváb térségben folyó előállítással kapcsolatos hagyományos tudást a kezdetektől a jelenig (vö.: „Spätzle und Knöpfle — Geschichte(n) rund um das Leibgericht der Schwaben” (Nokedli és galuska – történet(ek) a svábok kedvenc ételéről), Blickfang: Alte Zeiten, Ofterdingen; „Spätzle — Schaben, pressen, hobeln” (Nokedli – szaggatás, nyomás, gyalulás), Freilichtmuseum Beuren (Beureni szabadtéri múzeum). Számos szakácsverseny és a nokedliszaggatásban elért több világrekord támasztja alá a földrajzi terület jelentőségét az emberi tényezőkhöz kapcsolódva. Az ott élő emberek generációról generációra adták tovább egymásnak az elkészítésre vonatkozó know-how-t, amely jelentős szerepet játszik a termék későbbi tulajdonságaira nézve. A „Spätzle” előállításának hagyománya a sváb régióban egészen a 18. századig visszamenően nyomon követhető. Rosino Lentilio, württembergi tanácsos és háziorvos 1725-ben úgy foglalta össze a „Knöpflein”-t és a „Spazen”-t, mint „mindaz, ami lisztből készíthető”. Akkoriban a tönköly széles körben elterjedt volt a sváb-alemann térségben. A földművesek lakta vidéken, amelyre a szegénység nyomta rá a bélyegét, nagyon kedvelték ezt az igénytelen, gyenge talajon is megtermő gabonát. A tönkölyliszt magas sikértartalmának köszönhetően szűkös időkben tojás hozzáadása nélkül is el tudták készíteni a tésztát, ezért a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle elsődlegesen tönköly felhasználásával készült. Közismertté vált a Münsinger Alb-i „Spätzle”. Az iparosodás kezdetével, valamint a jólét növekedésével a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle közönséges mindennapi ételből ünnepnapokon fogyasztott ínyenc ételkülönlegességgé lépett elő. Egy sváb parasztfaluból az 1937. évből származó leírásban a „Spätzle” ünnepi ételként szerepel. Egy évvel korábban Sebastian Blau népi költő a svábok regionális identitásának jelképévé emelte a „Spätzle”-t. „… a »Spätzle« a mi konyhánk alapja, országunk dicsősége, … a sváb étlap alfája és omegája …”. A földrajzi területen pontosan az egyébként kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező helyeken a hagyományos regionális gyártási eljárások, valamint a nokedli előállításához kapcsolódó igen fejlett kézműves képességek kiváló minőségű termék előállítását tették lehetővé. A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle ma a sváb térségben csaknem minden tésztagyártó és vendéglős kínálatában szerepel, és a nyolcvanas évektől sikeres exportcikknek is számít. A földrajzi területen élő emberek számára a kulturális önazonosság erősítésében szerzett jelentőséget. Többek között az 1827-ben első ízben megjelent „Die Geschichte von den sieben Schwaben” (A hét sváb története) című regény támasztja alá a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle nagy jelentőségét a sváb konyhára nézve, mely szerint a sváb térségben az a szokás járja, „hogy az emberek naponta ötször esznek, mégpedig öt étkezéskor levest, amihez két étkezéskor »Knöpfle« vagy »Spätzle« dukál”. 1892-ben Elise Henle kijelentette, hogy egy sváb asszonynak illik tudnia a nokedli készítésének módját: „nem is igazi sváb menyecske az, aki nem tud »Spätzle«-t főzni”. Siegfried Ruoss sváb szerző a „Schwäbische Spätzleküche” (A sváb nokedli konyhája) című szakácskönyvében több mint 50 különböző, a sváb térségre jellemző nokedlireceptet sorol fel az újkor számára.

5.2. A termék sajátosságai:

A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle esetében más tésztáktól eltérően olyan, friss tojás hozzáadásával készült tésztáról van szó, amely házias jellegű, szabálytalan alakú és rücskös-likacsos felületű, elkészítésekor a nyúlós tésztát közvetlenül forrásban lévő vízbe/vízgőzbe szaggatják – alakja pedig változó: vastag vagy vékony és hosszúkás vagy rövid is lehet. Ez az egyedüli olyan tésztaféle, amelyet első ízben már a gyártás alatt is kifőznek. Ennek folyamán a nedves tésztát vagy nokedliszaggatón átnyomják, vagy a tészta ezen a szaggatón keresztül lecsöpög a vízfürdőbe. Esetleg ezen folyamat alatt a tészta vágása is lehetséges.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle megkülönböztető sajátsága és a termék földrajzi eredete közötti okozati kapcsolat abból a különleges hírnévből adódik, amelyet a termék származása következtében élvez. Ezért olyan gazdag hagyományokkal rendelkező, a sváb térségből származó, és a régióra jellemző tésztakülönlegességről van szó, amely kiváltképpen ebben a régióban, de azon túl is ismert és nagyra becsült termék. Ezt egyrészt a nemzeti hatósághoz beérkezett állásfoglalások sokasága, valamint egy 2002. évben elvégzett fogyasztói felmérés igazolja.

Másrészt az irodalomban, sajtócikkekben és regionális szakácskönyvekben fellelhető számos forrás alátámasztja, hogy a Spätzle (nokedli)/Knöpfle (galuska) a sváb konyhában – „sváb nemzeti eledelként” – alapvető jelentőséggel bíró, nagyra becsült étel.

A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle ma a sváb térségben csaknem minden tésztagyártó és vendéglős kínálatában szerepel, és az elmúlt évszázad nyolcvanas éveitől kezdve sikeres exportcikknek is számít. A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle elismert hírneve mindenekelőtt a sváb térségben alkalmazott hagyományos regionális gyártási eljárásokon, valamint a nokedli előállításához kapcsolódó igen fejlett kézműves képességeken alapul, ahol a kézzel szaggatott nokedli különös elismertséget élvez. A gépi előállítás is megfelelő ráérzést és tapasztalatot kíván, ily módon ennyiben is különös jelentőséggel bírnak a gyártók kézműves készségei, valamint a regionálisan rendelkezésre álló feldolgozási know-how. Abból lehet tehát kiindulni, hogy a Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle jó hírneve szoros összefüggésben áll a származási régióval.

A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle nagy ismertségre tett szert a fogyasztók körében, és regionális származása alapján különleges hírnevet élvez, amely a sváb régió specialitásaként őrzött hosszú hagyományokon és az ott kifejlesztett, a nokedli előállításához kapcsolódó kézműves képességeken alapul – ennek következtében a kézzel szaggatott „Spätzle” a különleges minőség védjegyének számít. Már egy, a Konsumgenossenschaft Stuttgart e.G. (stuttgarti fogyasztási szövetkezet) által 1965-ben elvégzett országos felmérés is alátámasztotta, hogy a Spätzle maximális nagyrabecsülést élvez Stuttgart és Reutlingen térségében. A sváb irodalom is bővelkedik a svábok kedvenc ételéről szóló költeményekben; ezek közé tartozik például az 1838-ban a Schwarzwälder Bote című hírlapban megjelent vers, a „Das Lob der Schwabenknöpfle” (A sváb Knöpfle dicsérete), a „Schwäbische Leibspeisa” (Kedvenc sváb ételek) vagy a „Spätzles-Lied” (Spätzle-dal). A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle jelen van továbbá számos fesztiválon és szokásban is, és a termék piaci értékesítését turisztikailag is elősegítik ételkülönlegességi hetek vagy kurzusok, a nokedliszaggatáshoz kapcsolódó szemináriumok és versenyek formájában. A Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle újabban Svábország térségének kulináris nagykövete szerepét is betölti.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

Markenblatt (Német Védjegyközlöny) 21. füzet, 2008. május 23-i, 7a-aa rész, 33858. o.

(http://www.register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/127)

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

1.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/24

2011/C 191/12

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ΚΟΥΦΕΤΑ ΑΜΥΓΔΑΛΟΥ ΓΕΡΟΣΚΗΠΟΥ” (KOUFETA AMYGDALOU GEROSKIPOU)

EK-sz.: CY-PGI-0005-0800-02.03.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Κουφέτα Αμυγδάλου Γεροσκήπου” (Koufeta Amygdalou Geroskipou)

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Ciprus

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

2.4. osztály:

Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” pörkölt cukrozott mandula.

A végtermék fő jellemzői a következők:

Fizikai jellemzők

Alak: ovális/mandula alakú

Szín: fehér

Kémiai jellemzők

Nedvességtartalom: 2–4 %

Érzékszervi jellemzők

Felszín/állag: a cukorszirup jellemzően érdes felületet alkot, mely megrágva viszonylag lágyabb, mint más hasonló termékek esetében, és kellemes érzetet hagy maga után (könnyen olvad a szájban). A cukorbevonat kettő és négy milliméter közötti vastagságú.

Íz: a cukor által kölcsönzött édes íz és a pörkölt mandula jellegzetes íze.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” a következők felhasználásával készül: (a) mandula, valamint (b) nádkristálycukor.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

Nem alkalmazandó

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou”-t a meghatározott földrajzi területen (Geroszkipu település) kell előállítani és csomagolni (a cukor és a mandula származhat a meghatározott földrajzi területen kívülről).

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” nem csomagolható 45 °C feletti hőmérsékleten, mert ekkor nedvesség csapódik le a tasakokban. Amint a hőmérséklet 45 °C alá esik, megkezdődhet a csomagolási eljárás, amelyre szobahőmérsékleten kerül sor. Ha a csomagolásra nem kerül sor ekkor, a „Koufeta Amygdalou Geroskipou” túl sok nedvességet veszít, így megrágva nem lesz lágy (vagyis jellegzetes érzékszervi jellemzői módosulnak). A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” csomagolásának ideje tehát döntő a végtermék érzékszervi jellemzőinek megőrzése szempontjából. Ezért a „Koufeta Amygdalou Geroskipou” csomagolására feltétlenül a meghatározott földrajzi területen kell sort keríteni. Ez egyúttal a termék eredetiségét és nyomon követhetőségét is garantálja.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” csomagolásán a gyártástól számított egy hónapos szavatossági időt kell feltüntetni.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A Geroszkipu település közigazgatási határán belüli terület

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” hagyományos családi recept szerint készül, és a mai napig mindenki, aki Geroszkipu településen e termék készítésével foglalkozott, Szofoklisz Athanasziosz leszármazottja volt. Ő maga 1895-ben kezdett a termék gyártásába. A terméket több mint egy évszázada változatlan módon, ugyanazon a földrajzi területen (Geroszkipu településen) gyártják Szofoklisz Athanasziosz leszármazottai. A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” előállításához szükséges szaktudás és know-how tehát 1895 óta létezik és hagyományozódik át a mai napig a meghatározott földrajzi területen. Tapasztalt termelők tanították és tanítják ma is a fiatal nemzedéket a „Koufeta Amygdalou Geroskipou” előállításának módjára, vagyis a know-how nemzedékről nemzedékre hagyományozódik át.

A „Geroszkipu – Régen és ma” (Arisztidu és Vakisz, 1992) című könyv 1930 utáni esetekről számol be, amikor Geroszkipuban cukrozott mandulát készítettek, melyet főként ünnepségek alkalmával árusítottak. A „Geroszkipu – Történelmi és néprajzi tanulmány” (Hatzikiriakosz, 2000) című könyv szintén utalást tesz a termékre, megemlítve, hogy a cukrozott mandula kisméretű edényben való főzéssel, szirupból, cukorból és mandulából készül. A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” történetében döntő esemény volt, hogy 1937-ben díjat nyert egy Sztrumbiban rendezett szakvásáron.

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” ezenkívül említésre kerül a Geroszkipu település által kiadott „Geroszkipu az Ókortól a jelenkorig” (2008) című könyvben is. Az „O Tahidromosz tisz Pafu” folyóirat 2010. augusztusi számában interjú jelent meg egy veterán termelővel, aki máig készít „Koufeta Amygdalou Geroskipou”-t, és azt Geroszkipu nagy múltú hagyományos termékei közé sorolja.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” két tekintetben sajátos:

a)	a termék hírneve, amely a Geroszkipu településen a tizenkilencedik század végétől mostanáig alkalmazott hagyományos termelési módból ered; valamint

egyes sajátos érzékszervi jellemzők, amelyek a terméket más hasonló terméktől megkülönböztetik, így különösen a sajátosan érdes felülete és a cukorszirup alkotta külső cukormáz állaga, amely megrágva lágyabb, mint más hasonló termékek, és könnyen olvad a szájban, kellemes érzetet hagyva maga után. A „Koufeta Amygdalou Geroskipou”-nak továbbá sajátosan édes ízt kölcsönöz a cukor. Az érdes felület, az állag és az édes íz a terméket egyedivé teszi, és más cukrozott mandulafélékben nem található meg. Így egyebek mellett a „Koufeta Amygdalou Geroskipou” készítése során semmiféle viasszal nem védik vagy szigetelik el a mandulát (ez a más cukrozott mandulafélék esetében bevett gyakorlat a mandula olajtartalmát hivatott megőrizni). Az eljárás során mandulán és cukron kívül semmilyen más alapanyagot nem használnak fel, és semmilyen további eljárással (viaszbevonattal vagy a gyártási folyamat végén történő mechanikus fényezéssel) nem fényezik a cukrozott mandulát, ellentétben más cukrozott mandulafélékkel. A termék felületén lévő hézagok tehát nyitva maradnak, miáltal a felület érdes lesz más cukrozott mandulafélékhez képest. Ezenkívül szavatossági ideje alatt a „Koufeta Amygdalou Geroskipou” más hasonló termékeknél lágyabb és édesebb, mivel semmilyen hozzáadott alapanyagot nem tartalmaz, míg más cukrozott mandulafélékhez további alapanyagokat adnak a termék édességének mérséklésére.

A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” egész Cipruson közismert. A fentieknek megfelelően Geroszkipuban jó néhány éve gyártanak „Koufeta Amygdalou Geroskipou”-t, és a készítéséhez kapcsolódó know-how nemzedékről nemzedékre, máig átadódott. A „Koufeta Amygdalou Geroskipou” egyedi mivolta és sajátos tulajdonságai a geroszkipui termelők ismereteinek és szaktudásának köszönhető, különösen a termelési eljárást illetően. A „Koufeta Amygdalou Geroskipou”-ra jellemző sajátos állag elsősorban az előállítás módjából adódik, és különösen a pörkölt mandula cukorsziruppal való bevonásának hosszan tartó eljárásából, a cukrozott mandula gyártására szolgáló gép által a szóban forgó folyamat során végzett ütemes mozgásból, valamint a termék készítéséhez felhasznált receptből. A termelési eljárásnak a know-how lényegét képező döntő mozzanata az, hogy a termelőnek a cukrozott mandula gyártására szolgáló gép mellett kell állnia és a bevonási folyamatot végig figyelemmel kell kísérnie, hogy szükség esetén azonnal közbeléphessen és igazíthasson a szirup sűrűségén és mennyiségén, illetve a hőmérsékleten. Szintén nagyon fontos, hogyan sikerül összehangolni a pörkölt mandula cukorsziruppal való bevonására szánt időt és a cukrozott mandula készítésére szolgáló gép ütemes mozgását e folyamat során. Ha a mandulára túl gyorsan kerül fel a bevonat és/vagy a gép ütemes mozgása nem pontosan megfelelő, a cukrozott mandulaszemek egymáshoz ragadnak. Hasonlóképpen, ha a mandulára túl lassan kerül fel a bevonat és/vagy a gép ütemes mozgása nem pontosan megfelelő, a cukrozott mandulaszemek kiszáradnak és nem szívnak fel elegendő cukrot. Mindezek részét képezik a hagyományoknak, a hamisítatlan helybeli termelési eljárásoknak és a geroszkipui termelők helyi ismereteinek és szaktudásának. A leírásban ismertetett recept sikere annak is köszönhető, hogy pusztán két alapanyag – nevezetesen cukor és mandula – kerül felhasználásra, semmi egyéb (nem úgy, mint más cukrozott mandulafélék esetében, amelyek gyártása során további alapanyagokat használnak fel).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.moa.gov.cy/moa/da/da.nsf/All/BAB8773EB6D4C5BD422576CD00354E95/$file/EvnoikiApofasiYpourgou4406Jan10.pdf?OpenElement

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.191.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 191

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. július 1.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Tanács
2011/C 191/01	A Tanács ajánlása (2011. június 28.) a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról ( 1 )	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 191/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6241 – CIE Management II/Gruppo Coin) ( 1 )	7

2011/C 191/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6162 – Pfizer/Ferrosan Consumer Healthcare Business) ( 1 )	7

2011/C 191/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6160 – Apollo/PlayPower) ( 1 )	8

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2011/C 191/05	A Tanács határozata (2011. június 28.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és felváltásáról	9

	Európai Bizottság
2011/C 191/06	Euroátváltási árfolyamok	10

	Számvevőszék
2011/C 191/07	5/2011. sz. különjelentés: Az egységes támogatási rendszer (SPS): a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tökéletesítése érdekében kezelendő problémák	11

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2011/C 191/08	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról	12

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4453
JPY	Japán yen	116,25
DKK	Dán korona	7,4587
GBP	Angol font	0,90255
SEK	Svéd korona	9,1739
CHF	Svájci frank	1,2071
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7875
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,345
HUF	Magyar forint	266,11
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7093
PLN	Lengyel zloty	3,9903
RON	Román lej	4,2435
TRY	Török líra	2,3500
AUD	Ausztrál dollár	1,3485
CAD	Kanadai dollár	1,3951
HKD	Hongkongi dollár	11,2475
NZD	Új-zélandi dollár	1,7468
SGD	Szingapúri dollár	1,7761
KRW	Dél-Koreai won	1 543,19
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8569
CNY	Kínai renminbi	9,3416
HRK	Horvát kuna	7,4018
IDR	Indonéz rúpia	12 397,41
MYR	Maláj ringgit	4,3626
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,619
RUB	Orosz rubel	40,4000
THB	Thaiföldi baht	44,380
BRL	Brazil real	2,2601
MXN	Mexikói peso	16,9765
INR	Indiai rúpia	64,5620

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 191/09	MEDIA 2007 – Gyártás-előkészítés, forgalmazás, promóció és képzés – Pályázati felhívás – EACEA/19/11 – Támogatás az európai filmszínházak digitalizálásához	15

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 191/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6288 – Blackstone/Stargazer) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	19

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2011/C 191/11	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	20

2011/C 191/12	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	24


	(1) EGT-vonatkozású szöveg