AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA

(2011. június 6.)

a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról

2011/C 190/02

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGE,

tekintettel az Európai Parlament eljárási szabályzata 23. cikkének (12) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-án aláírt keretmegállapodásra (1) (keretmegállapodás) tekintettel szükséges a bizalmas dokumentumok adminisztratív feldolgozására vonatkozó szabályokról szóló, 2006. november 13-i elnökségi határozat felülvizsgálata.

(2)

A Lisszaboni Szerződés új feladatokat ró az Európai Parlamentre, és a Parlament tevékenységének a bizonyos fokú titoktartást igénylő területeken történő továbbfejlesztése érdekében szükség van az alapelvek, a biztonsági minimumszabályok és a bizalmas, köztük minősített információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó megfelelő eljárások meghatározására.

(3)

Az ebben a határozatban lefektetett szabályok célja, hogy az európai uniós döntéshozatali folyamat zökkenőmentes működésének előmozdítása érdekében biztosítsák a védelem közös szabályainak egyenértékűségét és összeegyeztethetőségét a Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, illetve a tagállamok által elfogadott szabályokkal.

(4)	E határozat rendelkezései nem érintik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkét és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2).

(5)

E határozat rendelkezései nem érintik az EUMSZ 16. cikkét és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Cél

Ez a határozat a bizalmas információk Európai Parlament általi létrehozását, fogadását, továbbítását és tárolását szabályozza az információk bizalmas jellegüknek megfelelő védelme céljából. A határozat különösen a keretmegállapodás 2. mellékletének végrehajtását szolgálja.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) „információ”: minden szóban vagy írásban tett tájékoztatás, adathordozótól és megfogalmazótól függetlenül;

b) „bizalmas információ”: az „EU-minősített adat” és a nem minősített „egyéb bizalmas információ”;

c) „EU-minősített adat”: olyan információ és anyag, amelyet TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET, SECRET UE/EU SECRET, CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítéssel láttak el, és amelynek engedély nélküli kiszolgáltatása különböző mértékben sértheti az Európai Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának az érdekeit, függetlenül attól, hogy az ilyen információ a szerződések által vagy alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül keletkezett, vagy a tagállamoktól, harmadik államoktól vagy nemzetközi szervezetektől származik. E vonatkozásban:

TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET („EU SZIGORÚAN TITKOS”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása rendkívül súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit.

SECRET UE/EU SECRET („EU TITKOS”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása súlyosan sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit.

CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL („EU BIZALMAS”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása sérthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit.

RESTREINT UE/EU RESTRICTED („EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”) minősítésűek az olyan információk és anyagok, amelyek engedély nélküli kiszolgáltatása hátrányosan érinthetné az Unió, illetve egy vagy több tagállama érdekeit;

d) „egyéb bizalmas információ”: az Európai Parlamentben létrehozott vagy a Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, illetve a tagállamok által az Európai Parlamentnek továbbított minden egyéb nem minősített bizalmas információ, beleértve az adatvédelmi szabályok vagy a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat is;

e) „dokumentum”: minden rögzített információ, fizikai formájától vagy jellemzőitől függetlenül;

f) „anyag”: bármilyen dokumentum, illetve készre gyártott vagy gyártás alatt álló gép vagy berendezés;

g) „szükséges ismeret”: egy adott személy valamely hivatali funkció ellátása vagy feladat elvégzése érdekében szükséges hozzáférése a bizalmas információhoz;

h) „felhatalmazás”: az Európai Parlament képviselői esetében az elnök, az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak esetében a főtitkár által elfogadott határozat (engedélyezési határozat), amely egy meghatározott szintig hozzáférést engedélyez valamely személynek az EU-minősített adatokhoz a nemzeti jogszabályok szerinti nemzeti hatóság által az I. melléklet 2. részében foglalt rendelkezéseknek megfelelően elvégzett biztonsági ellenőrzés (átvilágítás) kedvező eredménye alapján;

i) „visszaminősítés”: a minősítési szint leszállítása;

j) „minősítés megszüntetése”: mindenféle minősítés megszüntetése;

k) „kibocsátó”: az EU-minősített adat vagy egyéb bizalmas információ megfelelő felhatalmazással rendelkező szerzője;

l) „biztonsági közlemény”: a II. mellékletben (4) foglaltak szerinti technikai jellegű végrehajtási intézkedések.

3. cikk

Alapelvek és minimumszabályok

(1) A bizalmas információk kezelése során az Európai Parlament az I. melléklet 1. részében foglalt alapelveket és minimumszabályokat követi.

(2) Az Európai Parlament ezekkel az alapelvekkel és minimumszabályokkal összhangban információbiztonsági irányítórendszert (ISMS) hoz létre, amelynek célja a parlamenti és adminisztrációs munka megkönnyítése, egyúttal biztosítva az Európai Parlament által feldolgozott valamennyi bizalmas információ védelmét és teljes mértékben tiszteletben tartva az ezen információ kibocsátója által meghatározott és a biztonsági közleményben lefektetett szabályokat.

A bizalmas információknak az Európai Parlament automatizált informatikai rendszerével történő feldolgozása az információvédelmi koncepciónak megfelelően történik, és le van fektetve a biztonsági közleményekben.

(3) Az Európai Parlament képviselői a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL szintig (ezt a szintet is beleértve) biztonsági tanúsítvány nélkül betekinthetnek a minősített információkba. A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL minősítésű információk tekintetében nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy az információ tartalmát nem adják át harmadik személyeknek. A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL szint feletti minősítésű információkhoz csak a megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező képviselők számára adható hozzáférés.

(4) Az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak bizalmas információkba akkor tekinthetnek be, ha a „szükséges ismeret” esetükben igazolt, a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szint feletti minősítésű információkba pedig csak akkor, ha megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

4. cikk

Bizalmas információ létrehozása és adminisztratív kezelés az Európai Parlament által

(1) Bizalmas információ kibocsátására és/vagy információ minősítésére a biztonsági közleményben rögzített módon az Európai Parlament elnöke, az érintett parlamenti bizottságok elnökei, a főtitkár és/vagy az általa írásban megfelelően felhatalmazott személy jogosult.

(2) A minősített információ létrehozásakor a kibocsátó – az ezen elnökségi határozat I. mellékletében foglalt nemzetközi szabályokkal és fogalommeghatározásokkal összhangban – a megfelelő minősítési szintet alkalmazza. A kibocsátó általános szabályként ezenkívül meghatározza az információ megtekintésére a minősítési szintnek megfelelően felhatalmazandó címzetteket. Erről a dokumentumnak a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál való elhelyezésekor tájékoztatni kell a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatot.

(3) A szakmai titoktartás alá tartozó bizalmas információ kezelése során a biztonsági közleményben meghatározott kezelési utasításoknak megfelelően kell eljárni.

5. cikk

Bizalmas információ Európai Parlament általi fogadása

(1) Az Európai Parlamenthez beérkező bizalmas információt a következőképpen kell továbbítani:

—	a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű EU-minősített adatot és az egyéb bizalmas információt a továbbítás iránti kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságára,

—	a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy a fölötti minősítésű EU-minősített adatot a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnak.

(2) A bizalmas információk nyilvántartását, tárolását és nyomon követhetőségét vagy az információt megkapó parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága, vagy a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat biztosítja.

(3) A Bizottság által a keretmegállapodás alapján továbbított bizalmas információ esetében a keretmegállapodás 2. melléklete 3.2. pontjának megfelelő, az információ bizalmas jellegének megőrzésére irányuló, megállapodás szerinti intézkedéseket (amelyeket közös megegyezéssel határoztak meg és amelyek a címzettekről, a biztonságos olvasóteremben és zárt ülésen történő betekintéssel kapcsolatos eljárásról vagy egyebekről szólnak) a bizalmas információval együtt az adott parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságán vagy a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál kell elhelyezni, amennyiben az információ CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy e fölötti minősítésű.

(4) A 3. bekezdésben említett intézkedések értelemszerűen alkalmazhatók a bizalmas információk Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, illetve tagállamok általi továbbítása esetében is.

(5) A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű EU-minősített adatokat az Európai Parlament számára kell továbbítani az információ iránti kérelmet benyújtó parlamenti szerv/tisztségviselő és az átadó uniós intézmény vagy tagállam által megállapodással meghatározandó további intézkedéseknek megfelelően. Az Elnökök Értekezlete felügyeleti bizottságot hoz létre. E bizottság feladata a minősítésnek megfelelő szintű védelem biztosítása.

6. cikk

Az EU-minősített adat Európai Parlament általi továbbítása harmadik feleknek

Az Európai Parlament azzal a feltétellel továbbíthat – a kibocsátó hozzájárulása esetén – EU-minősített adatot a Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek, illetve a tagállamoknak, ha ezek gondoskodnak arról, hogy az EU-minősített adatok kezelése során a szolgálataikon és épületeiken belül az e határozatban meghatározott szabályokkal egyenértékű szabályok érvényesülnek.

7. cikk

A bizalmas információ tárolása és megtekintése biztosított helyszíneken (biztonságos olvasótermek)

(1) A biztonságos olvasótermek biztosítják a biztonságos tárolást, és nem tartalmaznak fénymásolót, telefont, faxot, szkennert, vagy bármely más, dokumentumok másolására vagy továbbítására alkalmas műszaki berendezést.

(2) A biztonságos olvasóterembe való belépés feltételei:

csak a következő személyek léphetnek be:

—	a 4. cikk (2) bekezdésében vagy az 5. cikk (3) és (4) bekezdésében említett intézkedésekkel összhangban megfelelően azonosított európai parlamenti képviselők, európai parlamenti tisztviselők és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak,

—	az Európai Parlamentnek a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat irányításáért felelős tisztviselői,

—	szükség szerint az Európai Parlamentnek a biztonságért és tűzvédelemért felelős tisztviselői.

A biztosított helyszínek takarítására csak egy a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál dolgozó tisztviselő jelenlétében és szoros felügyelete mellett kerülhet sor;

a bizalmas információhoz hozzáférni kívánó személy előzetesen közli a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálattal a nevét. A bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat ellenőrzi minden egyes olyan személy személyazonosságát, aki bizalmas információ megtekintését kérvényezi, és adott esetben meggyőződik arról, hogy az adott személy rendelkezik-e a szükséges szintű biztonsági tanúsítvánnyal, valamint hogy a 4. cikk (2) bekezdésében vagy az 5. cikk (3) és (4) bekezdésében említett intézkedésekkel összhangban rendelkezik-e az információ megtekintésére felhatalmazással;

a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat megtagadhatja a terembe való belépést minden olyan személy esetében, aki az a) és b) pont értelmében nem jogosult a belépésre. A bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat döntése elleni fellebbezést az Európai Parlament képviselői esetén az elnöknek, más személyek esetében a főtitkárnak kell benyújtani.

(3) A bizalmas információk biztonságos olvasóteremben való megtekintésének feltételei:

az információ megtekintésére jogosult és a 2. bekezdés b) pontjában említett kérelmet benyújtó személyeknek személyesen kell megjelenniük a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál.

Kivételes körülményektől (például ha rövid időn belül számos betekintési kérelmet nyújtanak be) eltekintve egyszerre csak egy személy számára engedélyezhető a bizalmas információ biztonságos olvasóteremben való, a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat egy tisztviselője jelenlétében történő megtekintése.

Ez a tisztviselő tájékoztatja a betekintésre ekként jogosult személyt kötelezettségeiről, és aláírat vele egy nyilatkozatot, amelyben a betekintő kötelezettséget vállal arra, hogy az információ tartalmát nem adja tovább harmadik személynek;

b)	a megtekintés ideje alatt nem engedélyezett a külvilággal való kapcsolat (beleértve telefon vagy egyéb technológia használatát is), a jegyzetkészítés és a megtekintett bizalmas információ fénymásolása vagy fényképezése;

c)	mielőtt a betekintő személy engedélyt kapna a biztonságos olvasóterem elhagyására, a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat a) pontban említett tisztviselője ellenőrzi a megtekintett bizalmas információ/információk meglétét, sértetlenségét és teljességét.

(4) A fenti szabályok megsértése esetén a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat illetékes tisztviselője tájékoztatja a főtitkárt, aki az ügyet az elnök elé terjeszti, amennyiben a szabályokat az Európai Parlament egy képviselője szegi meg.

8. cikk

A bizalmas információ más módon való megtekintésére vonatkozó minimumszabályok

(1) A bizalmas információk zárt ülésen történő adminisztratív feldolgozása tekintetében az ülésért felelős parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága köteles gondoskodni az alábbiakról:

—	csak az ülésen való részvételre kijelölt és a szükséges szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek léphetnek be az ülésterembe,

—	valamennyi dokumentumot besorszámozzák, az ülés kezdetén kiosztják és az ülés végén újra beszedik őket, továbbá ezekről a dokumentumokról jegyzetek, fénymásolatok és fényképek nem készülhetnek,

—	az ülés jegyzőkönyve nem tehet említést a bizalmas eljárás alá tartozó információ megvitatásának tartalmáról,

—	az Európai Parlamenten belüli címzettekkel szóban közölt bizalmas információkra az írásbeli bizalmas információkkal azonos szintű védelem vonatkozik. Ebbe beletartozhat egy olyan nyilatkozat az információ címzettjei részéről, hogy az információ tartalmát nem hozzák harmadik személy tudomására.

(2) A bizalmas információk parlamenti szerv/tisztségviselő titkársága általi, zárt ülésen kívüli adminisztratív feldolgozására az alábbi szabályok vonatkoznak:

—	a papíralapú dokumentumokat személyesen kell átadni a titkárság vezetőjének, aki köteles azokat nyilvántartásba venni és átvételi elismervényt kiállítani róluk,

—	ezeket a dokumentumokat tényleges használatuk idején kívül zárt helyen kell őrizni, a titkárság felelőssége mellett,

—	a bizalmas információk zárt ülésen történő, az első bekezdésben szabályozott adminisztratív feldolgozásának sérelme nélkül a dokumentumok semmilyen esetben nem sokszorosíthatók, nem menthetők másik adathordozóra, és nem továbbíthatók senkinek,

—	az ilyen dokumentumokhoz való hozzáférés a címzettekre korlátozódik, és a 4. cikk (2) bekezdésében vagy az 5. cikk (3) vagy (4) bekezdésében említett intézkedéseknek megfelelően, a titkárság felügyelete alatt történik,

—	a titkárság nyilvántartást vezet a dokumentumokat megtekintő személyekről, valamint a megtekintés napjáról és időpontjáról. Ezt a nyilvántartást a 12. cikkben említett éves jelentés elkészítésére tekintettel továbbítani kell a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnak.

9. cikk

A bizalmas információ archiválása

(1) Gondoskodni kell biztonságos archiválási rendszer rendelkezésre állásáról az Európai Parlament épületeiben.

A bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál vagy a parlamenti szerv/tisztségviselő titkárságánál véglegesen elhelyezett bizalmas információkat hat hónappal az utolsó megtekintésük után, de legkésőbb elhelyezésük után egy évvel át kell helyezni a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál található biztonságos irattárba.

(2) A biztonságos irattár kezelése a szabványos archiválási kritériumoknak megfelelően a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat feladata.

(3) A biztonságos irattárban tárolt bizalmas információ az alábbi feltételek teljesülése esetén tekinthető meg:

—	csak a bizalmas információ elhelyezésekor kitöltött kísérőlapon szereplő, név vagy tisztség szerint azonosított személyek kaphatnak engedélyt az adott információ megtekintésére,

—	a bizalmas információ megtekintése iránti kérelmet a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnak kell benyújtani, majd a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat biztosítja az adott dokumentum átszállítását a biztonságos olvasóterembe,

—	a 7. cikkben megállapított, a bizalmas információk megtekintésére vonatkozó eljárások és feltételek alkalmazandók.

10. cikk

Az EU-minősített adat visszaminősítése és minősítésének megszüntetése

(1) EU-minősített adatot csak a kibocsátó engedélyével lehet visszaminősíteni, vagy azok minősítését megszüntetni, szükség esetén az egyéb érdekelt felekkel történt egyeztetés után. A visszaminősítést, illetve a minősítés megszüntetését írásban kell megerősíteni. A kibocsátó feladata tájékoztatni a címzetteket a változásról, akiknek viszont azokat a további címzetteket kell tájékoztatniuk a változásról, akiknek ők a dokumentumot megküldték vagy lemásolták. Ha lehetséges, a kibocsátók a minősített dokumentumokon meghatározzák azt az időpontot, időtartamot vagy eseményt, amikortól vagy amelynek lejártát, illetve bekövetkezését követően a tartalom visszaminősíthető vagy minősítése megszüntethető. Egyébként a dokumentumokat legkésőbb ötévente felül kell vizsgálniuk annak megállapítása érdekében, hogy az eredeti minősítés továbbra is szükséges-e.

(2) A biztonságos irattárban tárolt dokumentumok minősítésének megszüntetésére az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló, 1983. február 1-jei 354/83/EGK, Euratom tanácsi rendelet (5) rendelkezéseinek megfelelően legkésőbb 30 év után kerül sor. A minősítés megszüntetését a minősített információ kibocsátója vagy az adott időben illetékes szolgálat hajtja végre az I. melléklet 1. részének 10. szakaszával összhangban.

11. cikk

Az információ bizalmas jellegének megsértése

(1) Általában az információ bizalmas jellegének, vagy kifejezetten e határozatnak a megsértése az Európai Parlament képviselői esetén az Európai Parlament eljárási szabályzatában meghatározott szankciókkal kapcsolatos, vonatkozó rendelkezések alkalmazását vonja maguk után.

(2) A személyzet által elkövetett szabálysértések a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben (6) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben (személyzeti szabályzat) foglalt eljárások és szankciók alkalmazását vonják maguk után.

(3) A szükséges vizsgálatokat az elnök és a főtitkár szervezi meg.

12. cikk

E határozat és végrehajtási szabályainak kiigazítása, valamint évenkénti jelentéstétel e határozat alkalmazásáról

(1) E határozat és az azt végrehajtó mellékletek szükséges kiigazítására vonatkozóan a főtitkár tesz javaslatot, és e javaslatokat döntéshozatal céljából továbbítja az Elnökségnek.

(2) A főtitkár éves jelentést nyújt be az Elnökségnek e határozat alkalmazásáról.

13. cikk

Átmeneti és záró rendelkezések

(1) Az e határozat alkalmazását megelőzően a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatnál vagy az irattárakban meglévő bizalmas információk RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésűnek tekintendők, kivéve, ha azok kibocsátója e határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül a minősítés mellőzése vagy magasabb minősítési kategóriába sorolás vagy jelöléssel való ellátás mellett dönt.

(2) Ha az ilyen bizalmas információ kibocsátója magasabb minősítési kategóriába sorolás mellett dönt, azt a kibocsátónak vagy megbízottjainak a lehető legalacsonyabb szintű minősítéssel kell ellátnia, a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálattal konzultálva és az I. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban.

(3) Az Elnökség 2006. november 13-i, a bizalmas dokumentumok adminisztratív feldolgozására vonatkozó szabályokról szóló határozata hatályát veszti.

(4) Az Elnökség 2005. október 24-i határozata, amelyben megbízza a főtitkárt, hogy állítson fel a dokumentumok minősítésének megszüntetésével foglalkozó bizottságot, és fogadjon el határozatokat a dokumentumok minősítésének megszüntetésére vonatkozóan, hatályát veszti.

14. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A határozat 2011. július 1-jétől alkalmazandó.

(1) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(2) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(4) Később elfogadandó melléklet.

(5) HL L 43., 1983.2.15., 1. o.

(6) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

I. MELLÉKLET

1. RÉSZ

A BIZALMAS INFORMÁCIÓK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ALAPELVEK ÉS BIZTONSÁGI MINIMUMSZABÁLYOK

1. Bevezetés

Ezek a rendelkezések állapítják meg azokat az alapelveket és biztonsági minimumszabályokat, amelyeket az Európai Parlamentnek valamennyi munkahelyén, valamint az EU-minősített adatok és egyéb minősített információk valamennyi címzettjének be kell tartania a biztonság fenntartása és annak érdekében, hogy minden érintett személy biztos lehessen afelől, hogy a védelem közös szintje megvalósul. Ezeket a bizalmas információk parlamenti bizottságok, valamint egyéb parlamenti szervek és tisztségviselők általi kezelésére vonatkozó szabályok egészítik ki.

2. Általános elvek

Az Európai Parlament biztonsági politikája az általános belső igazgatási politikájának szerves részét képezi, és így alapjául az erre az általános politikára irányadó elvek szolgálnak. Ezek az elvek a törvényességet, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a szubszidiaritást és az arányosságot foglalják magukban.

A törvényesség elve annak szükségességét jelenti, hogy a biztonsági feladatok ellátása során szigorúan a törvényes keretek között kell maradni, és meg kell felelni a vonatkozó jogi követelményeknek. Azt is jelenti, hogy a biztonság terén a hatásköröket megfelelő jogi rendelkezésekre kell alapozni. A személyzeti szabályzat rendelkezései, különösen a személyzetnek a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától való tartózkodására irányuló kötelezettségéről szóló 17. cikk, valamint a fegyelmi intézkedésekről szóló VI. cím maradéktalanul alkalmazandók. A törvényesség végezetül azt jelenti, hogy a biztonságnak az Európai Parlament felelősségi körén belül történő megsértésével úgy kell foglalkozni, hogy az megfeleljen az Európai Parlament fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos politikájának.

Az átláthatóság elve annak szükségességét jelenti, hogy valamennyi biztonsági szabálynak és rendelkezésnek világosnak kell lennie, hogy a különböző szolgálatok és a különböző területek között egyensúlynak kell lennie (fizikai biztonság az információk védelmével összehasonlítva stb.), továbbá hogy következetes és strukturált biztonságtudatossági politikát kell folytatni. Az átláthatóság azt is jelenti, hogy a biztonsági intézkedések végrehajtásához világos írásos iránymutatásokra van szükség.

Az elszámoltathatóság elve azt jelenti, hogy a biztonság területén a hatásköröket világosan meghatározzák. Emellett azt is jelenti, hogy rendszeresen figyelemmel kell kísérni, hogy ezeket a hatásköröket megfelelően hajtották-e végre.

A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a biztonságot a lehető legalacsonyabb szinten és az Európai Parlament Főigazgatóságaihoz és szolgálataihoz a lehető legközelebb szervezik meg. Az arányosság elve azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységeket szigorúan csak arra korlátozzák, ami feltétlenül szükséges, és hogy a biztonsági intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a védeni kívánt érdekekkel, valamint az ezeket az érdekeket fenyegető tényleges vagy lehetséges veszéllyel, annak érdekében, hogy olyan védelemben részesülhessenek, amely a lehető legkisebb zavart okozza.

3. Az információbiztonság alapjai

A stabil információbiztonság alapjai a következők:

Az Európai Parlamenten belül egy INFOSEC (információbiztonság) védelmi szolgálat, amelynek hatáskörébe tartozik, hogy az érintett biztonsági hatósággal együttműködve tájékoztasson, és tanácsot adjon a biztonságot fenyegető technikai veszélyekről és a velük szemben alkalmazandó védelmi intézkedésekről.

b)	Az Európai Parlament illetékes szolgálatai és más uniós intézmények biztonsági szolgálatai közötti szoros együttműködés.

4. Az információbiztonság elvei

4.1. Célkitűzések

Az információbiztonság elsődleges céljai a következők:

a)	az EU-minősített adatok és egyéb bizalmas információk védelme a kémkedés, az illetéktelenek tudomására jutás vagy az engedély nélküli kiszolgáltatás ellen;

b)	a kommunikációs és információs rendszerekben és hálózatokban kezelt EU-minősített adatok védelme a bizalmas jellegüket, integritásukat és rendelkezésre állásukat fenyegető veszélyekkel szemben;

c)	az EU-minősített adatoknak helyet adó európai parlamenti helyiségek védelme a szabotázzsal és a szándékos rongálással szemben;

d)	a biztonsági intézkedések kudarca esetén az okozott kár felmérése, a következmények korlátozása, a biztonsági vizsgálatok lefolytatása és a szükséges korrekciós intézkedések elfogadása.

4.2. Minősítés

4.2.1. A titkosság terén körültekintés és tapasztalat szükséges a védendő információk és anyagok kiválasztása és a védelem szükséges fokának megítélése során. Alapvető, hogy a védelem foka megfeleljen az egyes védendő információ vagy anyag biztonsági szempontú érzékenységének. A zökkenőmentes információáramlás biztosítása érdekében el kell kerülni mind a túlzottan magas, mind pedig a túlzottan alacsony minősítést.

4.2.2. A minősítési rendszer az ebben a szakaszban meghatározott elvek gyakorlatba való átültetésének eszköze; hasonló minősítési rendszer alkalmazandó a kémkedés, a szabotázs, a terrorizmus és az egyéb fenyegető veszélyek elleni intézkedések megtervezése és megszervezése során, hogy az EU-minősített adatoknak helyet adó legfontosabb helyiségek és azokon belül a legérzékenyebb pontok a legmagasabb szintű védelemben részesüljenek.

4.2.3. Az információ minősítése kizárólag az adott információ kibocsátójának a feladata.

4.2.4. A minősítés szintje kizárólag az adott információ tartalmán alapulhat.

4.2.5. Ha különböző információk kerülnek egy anyagba, akkor az egész anyag tekintetében alkalmazandó minősítési szintnek legalább olyan magasnak kell lennie, mint a legmagasabb minősítésű elem minősítése. Az információk gyűjteménye azonban magasabb minősítést is kaphat, mint az alkotórészei külön-külön.

4.2.6. Minősítés csak akkor és annyi időre adható, amikor és ameddig az szükséges.

4.3. A biztonsági intézkedések céljai

A biztonsági intézkedéseknek:

a)	ki kell terjedniük mindazon személyekre, akik EU-minősített adatokhoz férnek hozzá, az EU-minősített adatokat hordozó eszközökre és egyéb bizalmas információra, valamint az ilyen információknak és fontos berendezéseknek helyet adó valamennyi helyiségre;

b)	ki kell tudniuk szűrni azokat a személyeket, akiknek a helyzete veszélyeztetheti az ilyen információk és az ilyen információknak helyet adó fontos berendezések biztonságát, és rendelkezniük kell ezen személyek kizárásáról vagy eltávolításáról;

c)	meg kell akadályozniuk, hogy illetéktelen személyek az ilyen információkhoz vagy az azokat tartalmazó berendezésekhez hozzáférhessenek;

d)	biztosítaniuk kell, hogy az ilyen információk terjesztése kizárólag a „szükséges ismeret” elve alapján történjék, ami a biztonság valamennyi vonatkozása szempontjából alapvető;

biztosítaniuk kell az összes – akár minősített, akár nem minősített, és különösen az elektromágneses formában tárolt, feldolgozott vagy továbbított – bizalmas információ integritását (vagyis meg kell akadályozniuk azok megrongálódását, illetéktelen módosítását, vagy illetéktelen törlését) és rendelkezésre állását (azok számára, akiknek szükségük van rá, és a hozzáféréshez felhatalmazással rendelkeznek).

5. Közös minimumszabályok

Az Európai Parlament biztosítja, hogy a biztonság közös minimumszabályait az EU-minősített adatok valamennyi, mind az intézményen belüli, mind annak hatáskörébe tartozó címzettje – azaz az összes szolgálata és szerződéses megbízottja – betartsa, hogy az ilyen információkat annak tudatában lehessen továbbítani, hogy azokat mindenhol ugyanolyan gondossággal kezelik. Ezek a minimumszabályok tartalmazzák az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak biztonsági tanúsítványának kritériumait és a bizalmas információk védelmére irányuló eljárásokat.

Az Európai Parlament az ilyen információkhoz való hozzáférést külső szervek számára csak azzal a feltétellel engedélyezi, ha azok biztosítják, hogy azok kezelése során olyan rendelkezések betartásával járnak el, amelyek ezekkel a közös minimumszabályokkal legalább szigorúan egyenértékűek.

Az ilyen közös minimumszabályok vonatkoznak azokra az esetekre is, amikor az Európai Parlament szerződés vagy támogatási megállapodás alapján ipari vagy más szervezeteket bíz meg bizalmas információkat érintő feladatokkal.

6. A biztonság az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak vonatkozásában

6.1. Az Európai Parlament tisztviselőire és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottakra vonatkozó biztonsági előírások

Az Európai Parlament azon tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló azon egyéb parlamenti alkalmazottak, akiket olyan beosztásban dolgoznak, amelyben EU-minősített adatokhoz férhetnek hozzá, hivatalba lépésükkor, majd rendszeres időközönként valamennyien alapos oktatásban részesülnek a biztonság szükségessége és az ezek megvalósítására irányuló eljárások tekintetében. E személyek számára előírás, hogy írásban igazolják, hogy az alkalmazandó biztonsági rendelkezéseket elolvasták, és teljes mértékben megértették.

6.2. A vezetők felelőssége

A vezetők kötelezettsége, hogy ismerjék a minősített információkkal dolgozó vagy a biztonságos kommunikációs vagy információs rendszerekhez hozzáféréssel rendelkező beosztottjaikat, továbbá hogy feljegyezzék és jelentsék azokat az eseményeket vagy nyilvánvalóan gyenge pontokat, amelyek kihatással lehetnek a biztonságra.

6.3. Az Európai Parlament tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak biztonsági státusa

Eljárások kialakítására kerül sor annak biztosítására, hogy – amikor az Európai Parlament tisztviselőjével vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottal kapcsolatosan kedvezőtlen információk válnak ismertté – lépéseket tegyenek annak meghatározása érdekében, hogy az illető személy munkája során kapcsolatba kerül-e minősített információkkal, vagy rendelkezik-e hozzáféréssel biztonságos kommunikációs vagy információs rendszerekhez, és hogy erről tájékoztassák az Európai Parlament illetékes szolgálatát. Ha azt állapítják meg, hogy a kérdéses személy biztonsági kockázatot jelent, az illetőt azon feladatokból, amelyek ellátása során a biztonságot veszélyeztetheti, ki kell zárni, vagy beosztásából el kell távolítani.

7. Fizikai biztonság

A fizikai biztonság az EU-minősített adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó fizikai és technikai védelmi intézkedések alkalmazását jelenti

7.1. A védelem szükségessége

Az EU-minősített adatok védelmének biztosítása érdekében alkalmazandó fizikai biztonsági intézkedések mértékének arányosnak kell lennie a birtokolt információk és anyagok minősítésével és mennyiségével, valamint az azokat fenyegető veszéllyel. Az EU-minősített adatok valamennyi birtokosa egységes gyakorlatot köteles követni az ilyen információk minősítése tekintetében, és közös védelmi szabályoknak köteles eleget tenni a védelmet igénylő információk és anyagok megőrzése, továbbítása és megsemmisítése tekintetében.

7.2. Ellenőrzés

Az EU-minősített adatok elhelyezésére szolgáló területek elhagyása előtt a minősített információk biztonságos megőrzéséért felelős személyeknek meg kell győződniük arról, hogy az információk tárolása kellően biztonságos-e, és hogy az összes biztonsági berendezést (zárakat, riasztókat stb.) működésbe hozták-e. Munkaidő után további, független ellenőrzéseket kell végezni.

7.3. Az épületek biztonsága

Az EU-minősített adatok vagy a biztonságos kommunikációs és információs rendszerek elhelyezésére szolgáló épületeket az illetéktelen behatolás ellen védeni kell.

Az EU-minősített adatok számára nyújtott védelem természete – például ablakrácsok, ajtózárak, őrök a bejáratnál, automatikus hozzáférés-ellenőrző rendszerek, biztonsági ellenőrzések és őrjáratok, riasztórendszerek, behatolásjelző rendszerek és őrkutyák – a következőktől függ:

a)	a védendő információ és anyag minősítése, mennyisége és elhelyezkedése az épületen belül;

b)	az érintett információkat és anyagokat tartalmazó biztonsági tárolóeszközök minősége; továbbá

c)	az épület fizikai jellemzői és elhelyezkedése.

A kommunikációs és információs rendszerek számára nyújtott védelem jellege attól függ, hogy a felmérések szerint milyen eszközérték forog kockán, és mekkora a lehetséges kár a biztonság veszélyeztetése esetén, továbbá hogy milyenek a rendszer elhelyezésére szolgáló épület fizikai jellemzői, és milyen az elhelyezkedése, valamint attól, hogy a rendszer miként van elhelyezve az épületen belül.

7.4. Vészhelyzeti tervek

Előzetesen részletes terveket kell kidolgozni a minősített információk védelmére vészhelyzet esetében.

8. Biztonsági azonosítók, jelölések, feltüntetés és a minősítés szabályai

8.1. Biztonsági azonosítók

Csak az ezen határozat 2. cikkének c) pontjában meghatározott minősítések alkalmazhatók.

Egyezményes biztonsági azonosító használható a minősítés érvényességi idejének behatárolására (azaz a minősített információk automatikus visszaminősítése vagy a minősítésük automatikus megszüntetése időpontjának maghatározására). Ez az azonosító a „(dátum/időpont) … -IG” vagy az „(esemény) … -IG” lehet.

Olyan kiegészítő biztonsági azonosítók, mint a CRYPTO vagy egyéb, az EU által elismert biztonsági azonosító akkor alkalmazandó, ha a biztonsági minősítés által meghatározott kezelés mellett korlátozott elosztásra és különleges kezelésre van szükség.

Biztonsági azonosítókat csak minősítéssel együtt lehet használni.

8.2. Jelölések

Jelölést lehet használni egy adott dokumentum által érintett terület vagy egy adott, a „szükséges ismeret” elve alapján történő elosztás meghatározására, illetve (nem minősített információk esetében) a tilalom végének jelzésére.

A jelölés nem minősítés, ezért helyette nem használható.

8.3. A minősítések és a biztonsági azonosítók feltüntetése

A minősítéseket a következők szerint tüntetik fel:

a)	a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumokon mechanikus vagy elektronikus eszközökkel;

b)	a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL minősítésű dokumentumokon mechanikus eszközökkel vagy kézzel vagy előre lebélyegzett, regisztrált papíron nyomtatással;

c)	a SECRET UE/EU SECRET és a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű dokumentumokon mechanikus eszközökkel vagy kézzel.

A biztonsági azonosítókat közvetlenül a minősítés alatt tüntetik fel ugyanazokkal az eszközökkel, mint amelyeket a minősítések feltüntetéséhez használnak.

8.4. A minősítés szabályai

8.4.1. Általános követelmények

Az információk csak akkor kapnak minősítést, ha ez szükséges. A minősítést világosan és szabályosan kell jelölni, és a minősítés csak addig tartható fenn, amíg az információk védelemre szorulnak.

Az információ minősítése és későbbi visszaminősítése vagy a minősítés megszüntetése kizárólag a kibocsátó feladata.

Az Európai Parlament tisztviselői csak a főtitkár utasítására vagy megbízásából végzik el az információk minősítését, illetve minősítik azokat vissza, vagy szüntetik meg minősítésüket.

A minősített dokumentumok kezelésére vonatkozó részletes eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy a bennük foglalt információknak megfelelő védelmük biztosítva legyen.

A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű dokumentumok kibocsátására felhatalmazott személyek számát a lehető legkisebbre kell korlátozni, és nevükről listát kell vezetni, amelyet a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat állít össze.

8.4.2. Minősítések alkalmazása

Egy dokumentum minősítését az határozza meg, hogy tartalma a 2. cikk c) pontjában foglalt fogalommeghatározásoknak megfelelően mennyire érzékeny. Fontos, hogy a minősítést szabályosan és csak akkor használják, ha valóban szükséges, különösen a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítés esetében.

A csatolmányokat tartalmazó levél vagy feljegyzés ugyanolyan magas minősítést kap, mint a legmagasabb minősítésű csatolmánya. A kibocsátónak világosan jeleznie kell, hogy a levél vagy feljegyzés milyen szintű minősítést kapjon, ha a csatolmányaitól elválasztják.

A minősítendő dokumentum kibocsátójának szem előtt kell tartania a fenti szabályokat, és el kell kerülnie mind a felülminősítés, mind az alulminősítés irányába történő elmozdulást.

Egy adott dokumentum egyes oldalai, bekezdései, szakaszai, mellékletei, függelékei, toldalékai és csatolmányai eltérő minősítést igényelhetnek, és ennek megfelelő jelölést kell kapniuk. A dokumentum egésze a legmagasabb minősítésű rész minősítését kapja.

9. Ellenőrzések

Az Európai Parlament Biztonságért Felelős Igazgatósága – amelyet a feladat elvégzésében a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat segíthet – rendszeres időközönként ellenőrzi az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket.

Az Európai Parlament Biztonságért Felelős Igazgatósága és az EU-minősített adatokat birtokló, a Szerződések által vagy alapján létrehozott többi intézmény, szerv, hivatal és ügynökség biztonsági szolgálatai szintén megállapodhatnak az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedések szakértői értékelésének elvégzésében.

10. A minősítés megszüntetésére irányuló eljárás

10.1. A bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat megvizsgálja az EU-minősített adatokat, és javaslatot tesz a dokumentum kibocsátójának a minősítés megszüntetésére, legkésőbb a dokumentum létrehozását követő 25. évben. Azokat a dokumentumokat, amelyek minősítését az első vizsgálatkor nem szüntetik meg, rendszeresen, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni.

10.2. A ténylegesen a biztonságos irattárban lévő és megfelelően minősített dokumentumokon kívül a minősítés megszüntetésére irányuló eljárás a biztonságos irattárban vagy az Európai Parlament Irattár és Dokumentációs Központjában (CARDOC) lévő egyéb bizalmas információkra is kiterjedhet.

10.3. A bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat feladata, hogy a kibocsátó nevében tájékoztassa a dokumentumok címzettjeit a minősítés megváltozásáról, akiknek viszont azokat a további címzetteket kell tájékoztatniuk a változásról, akiknek ők a dokumentumot megküldték vagy lemásolták.

10.4. A minősítés megszüntetése nem vonatkozik a dokumentumon esetlegesen megjelenő jelzésekre.

10.5. A dokumentum minden oldalán alul és felül feltüntetett eredeti minősítést át kell húzni. A dokumentum első oldalát (a borítólapját) le kell pecsételni, és fel kell tüntetni rajta a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálatra való hivatkozást.

10.6. A dokumentum szövegét, amelynek a minősítését megszüntették, hozzá kell csatolni ahhoz az elektronikus mappához vagy az ezzel egyenértékű rendszerhez, amelyben azt regisztrálták.

10.7. A magánszférára és az egyén sérthetetlenségére vagy a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeire vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok és a minősített dokumentumok esetében a 354/83/EGK, Euratom rendelet 2. cikke alkalmazandó.

10.8. A 10.1–10.7 pontok rendelkezésein kívül az alábbi szabályok alkalmazandók:

a)	harmadik felek dokumentumai tekintetében a bizalmas információk kezeléséért felelős szolgálat a minősítés megszüntetése előtt konzultál az érintett harmadik féllel. A harmadik félnek 8 hét áll rendelkezésére megjegyzései benyújtására;

b)	a magánszférára és az egyén sérthetetlenségére vonatkozó kivétel tekintetében a minősítés megszüntetésekor figyelembe veszik különösen az érintett személy hozzájárulását, az érintett személy felismerhetetlenségét, és/vagy a tényt, hogy az érintett személy már nem él;

c)	a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeire vonatkozó kivétel tekintetében az érintett személy tájékoztatása történhet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel révén, a megjegyzések előterjesztésére vonatkozó határidő pedig 4 hét lehet.

2. RÉSZ

BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

11. Az Európai Parlament képviselőire vonatkozó biztonsági ellenőrzési eljárás

11.1. Az Európai Parlament előjogaira és hatásköreire tekintettel a képviselői biztonsági tanúsítvány nélkül kaphatnak hozzáférést az EU-minősített adatokhoz a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL szintig (ezt a szintet is beleértve). A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL minősítésű információkhoz való hozzáféréshez nyilatkozat aláírására van szükség, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy az információ tartalmát harmadik fél előtt nem fedik fel.

11.2. Ahhoz, hogy az Európai Parlament képviselői hozzáférhessenek a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű információkhoz, a 11.3 és 11.4 pontban említett eljárásnak megfelelő felhatalmazással kell rendelkezniük.

11.3. Felhatalmazást csak az Európai Parlament azon képviselői kapnak, akiket a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai a 11.9–11.14 pontban említett eljárásnak megfelelően biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá. A képviselők felhatalmazása tekintetében az elnök az illetékes.

11.4. Az elnök azt követően adhatja meg a felhatalmazást, hogy megkapta a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak véleményét a 11.8–11.13 pontban említett eljárásnak megfelelően lefolytatott biztonsági ellenőrzés alapján.

11.5. Az Európai Parlament Biztonságért Felelős Igazgatósága naprakész listát vezet az Európai Parlament azon képviselőiről, akik felhatalmazást kaptak, beleértve a 11.15 pont értelmében vett ideiglenes felhatalmazást is.

11.6. A felhatalmazás ötéves időtartamra vagy azon feladatok időtartamára érvényes, amelyekre tekintettel a felhatalmazást megadták, attól függően, hogy melyik a rövidebb. A felhatalmazás a 11.4 pontban meghatározott eljárásnak megfelelően megújítható.

11.7. Az elnök visszavonja a felhatalmazást, ha úgy ítéli meg, hogy arra megfelelő oka van. A felhatalmazás visszavonásáról szóló határozatról értesíteni kell az Európai Parlament érintett képviselőjét, aki még a visszavonás hatályba lépése előtt meghallgatást kérhet az elnöktől, valamint az illetékes nemzeti hatóságot.

11.8. A biztonsági ellenőrzést az Európai Parlament érintett képviselője közreműködésével és az elnök kérésére folytatják le. Az ellenőrzés tekintetében az érintett képviselő állampolgársága szerinti tagállam nemzeti hatósága az illetékes.

11.9. Az ellenőrzési eljárás részeként az Európai Parlament érintett képviselőjének kérdőívet kell kitöltenie.

11.10. Az elnök az illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett megkeresésében meghatározza az Európai Parlament érintett képviselője rendelkezésére bocsátandó minősített információk szintjét, hogy az ellenőrzési eljárást lefolytathassák.

11.11. Az illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatott teljes biztonsági ellenőrzési eljárásra és a kapott eredményekre az érintett tagállamban hatályos megfelelő szabályok és rendelkezések vonatkoznak, beleértve a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket is.

11.12. Ha a tagállam illetékes nemzeti hatóságai kedvező véleményt adnak, az elnök megadhatja a felhatalmazást az Európai Parlament érintett képviselőjének.

11.13. Az illetékes nemzeti hatóságok elutasító véleményéről értesítik az Európai Parlament érintett képviselőjét, aki meghallgatást kérhet az elnöktől. Ha az elnök szükségesnek tartja, az illetékes nemzeti hatóságtól további tájékoztatást kérhet. Ha az elutasító véleményt a hatóságok megerősítik, akkor a felhatalmazást nem lehet megadni.

11.14. Az Európai Parlament mindazon képviselői, akik a 11.3 pont értelmében felhatalmazást kaptak, a felhatalmazás megadásának időpontjában, majd azt követően rendszeres időközönként minden szükséges utasítást megkapnak a minősített információk védelmével és a védelem biztosításának módjával kapcsolatosan. Ezen képviselőknek nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben igazolják, hogy ezeket az utasításokat megkapták.

11.15. Kivételes esetben az elnök, miután az illetékes nemzeti hatóságokat értesítette, és azok erre egy hónapon belül nem reagáltak, legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenes felhatalmazást adhat az Európai Parlament valamely képviselőjének, amíg a 11.11 pontban említett ellenőrzés eredményét meg nem kapja. Az így megadott ideiglenes felhatalmazások nem biztosítanak hozzáférést a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű információkhoz.

12. Az Európai Parlament tisztviselőire és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottakra vonatkozó biztonsági ellenőrzési eljárás

12.1. A minősített információkhoz az Európai Parlamentnek csak azok a tisztviselői, és csak azok a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak férhetnek hozzá, akiknek feladataik alapján és a szolgálat követelményei miatt ismerniük vagy használniuk szükséges azokat.

12.2. Ahhoz, hogy a 12.1 pontban említett személyek hozzáférhessenek a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET, SECRET UE/EU SECRET, valamint a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL minősítésű információkhoz, a 12.3 és 12.4 pontban meghatározott eljárásnak megfelelő felhatalmazással kell rendelkezniük.

12.3. Felhatalmazást a 12.1 pontban említett személyek közül csak azok kapnak, akiket a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai a 12.9–12.14 pontban említett eljárásnak megfelelően biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá. Az Európai Parlament tisztviselőinek és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottak felhatalmazása tekintetében a főtitkár az illetékes.

12.4. A főtitkár azt követően adhatja meg a felhatalmazást, hogy megkapta a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak véleményét a 12.8–12.13 pontban említett eljárásnak megfelelően lefolytatott biztonsági ellenőrzés alapján.

12.5. Az Európai Parlament Biztonságért Felelős Igazgatósága naprakész listát vezet az Európai Parlament megfelelő szolgálatai által megadott valamennyi, biztonsági ellenőrzéshez kötött beosztásról, valamint mindazokról a személyekről, akik felhatalmazást kaptak, beleértve a 12.15 pont értelmében vett ideiglenes felhatalmazást is.

12.6. A felhatalmazás ötéves időtartamra vagy azon feladatok időtartamára érvényes, amelyekre tekintettel a felhatalmazást megadták, attól függően, hogy melyik a rövidebb. A felhatalmazás a 12.4 pontban említett eljárásnak megfelelően megújítható.

12.7. A főtitkár visszavonja a felhatalmazást, ha úgy ítéli meg, hogy arra megfelelő oka van. A felhatalmazás visszavonásáról szóló határozatról értesíteni kell az Európai Parlament érintett tisztviselőjét vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottat, akik még a visszavonás hatályba lépése előtt meghallgatást kérhetnek a főtitkártól, valamint az illetékes nemzeti hatóságot.

12.8. A biztonsági ellenőrzést az érintett személy közreműködésével és a főtitkár kérésére folytatják le. Az ellenőrzés tekintetében az érintett személy állampolgársága szerinti tagállam nemzeti hatósága az illetékes. Amennyiben a nemzeti jogszabályok és rendelkezések ezt lehetővé teszik, az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálatot folytathatnak az ország állampolgárságával nem rendelkező azon személyekkel kapcsolatban, akik hozzáférést kérnek CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy efölötti minősítésű információkhoz.

12.9. Az ellenőrzési eljárás részeként az Európai Parlament érintett tisztviselőjének vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottnak kérdőívet kell kitöltenie.

12.10. A főtitkár az illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett megkeresésében meghatározza az érintett személy rendelkezésére bocsátandó minősített információk szintjét, hogy az ellenőrzési eljárást lefolytathassák, és véleményt adhassanak arról, milyen szintű felhatalmazást lenne helyénvaló adni az adott személynek.

12.11. Az illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatott teljes biztonsági ellenőrzési eljárásra és a kapott eredményekre az érintett tagállamban hatályos megfelelő szabályok és rendelkezések vonatkoznak, beleértve a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket is.

12.12. Ha a tagállam illetékes nemzeti hatóságai kedvező véleményt adnak, a főtitkár megadhatja a felhatalmazást az érintett személynek.

12.13. Az illetékes nemzeti hatóságok elutasító véleményéről értesítik az Európai Parlament érintett tisztviselőjét vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb érintett parlamenti alkalmazottat, akik meghallgatást kérhetnek a főtitkártól. Ha a főtitkár szükségesnek tartja, az illetékes nemzeti hatóságtól további tájékoztatást kérhet. Ha az elutasító véleményt a hatóságok megerősítik, akkor a felhatalmazást nem lehet megadni.

12.14. Az Európai Parlament mindazon tisztviselői és a képviselőcsoportok alkalmazásában álló mindazon egyéb parlamenti alkalmazottak, akik a 12.4 és 12.5 pont értelmében felhatalmazást kaptak, a felhatalmazás megadásának időpontjában, majd azt követően rendszeres időközönként minden szükséges utasítást megkapnak a minősített információk védelmével és a védelem biztosításának módjával kapcsolatosan. Ezen tisztviselőknek és alkalmazottaknak nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben igazolják, hogy ezeket az utasításokat megkapták, és vállalják azok betartását.

12.15. Kivételes esetben a főtitkár, miután az illetékes nemzeti hatóságokat értesítette, és azok erre egy hónapon belül nem reagáltak, legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenes felhatalmazást adhat az Európai Parlament tisztviselőjének vagy valamely képviselőcsoport alkalmazásában álló egyéb parlamenti alkalmazottnak, amíg a 12.11 pontban említett ellenőrzés eredményét meg nem kapja. Az így megadott ideiglenes felhatalmazások nem biztosítanak hozzáférést a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű információkhoz.

30.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/18

ÖSSZEFOGLALÁS AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 322/10/COL HATÁROZATA

(2010. július 14.)

az EGT-megállapodás 54. cikke alapján a Posten Norge AS ellen indított eljárásról

(Ügyszám: 34250. Posten Norge/Privpak)

(Csak az angol és a norvég nyelvű szöveg hiteles)

2011/C 190/05

2010. július 14-én az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) határozatot hozott egy az EGT-megállapodás 54. cikke értelmében indított eljárásról. A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezete 30. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Hatóság e dokumentumban közzéteszi a felek nevét és a határozat fő tartalmát, tekintettel a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekére. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvein megtalálható a Hatóság honlapján:

http://www.eftasurv.int/competition/competition-cases/

A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

1. Bevezetés

(1)

A határozat címzettje a Posten Norge AS volt. A Posten Norge Norvégia nemzeti postai szolgáltatója. A társaság 2006. évi globális üzleti forgalma 23 668 millió NOK volt. Ugyanebben az évben a csoport összes bevételének 17,5 %-a származott Norvégia határain kívülről. A Posten Norge kizárólagos tulajdonosa a norvég állam.

(2)

A panaszos a Schenker Privpak AB (a továbbiakban: Privpak), egy Svédországban 1992-ben bejegyzett vállalkozás volt. A Privpak távértékesítő vállalkozásoktól szállít csomagokat Norvégiában, Svédországban és Finnországban honos fogyasztók számára. A Privpak a DB Schenker vállalatcsoport része. A DB Schenker a Deutsche Bahn AG szállítási és logisztikai vállalkozása. A Deutsche Bahn AG végső tulajdonosa 100 %-ban a német állam. Norvégiai tevékenységeit a Privpak egy a norvég jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaságon, a Schenker Privpak AS-en keresztül végzi.

2. Az eljárás

(3)

2002. június 24-én a Privpak panaszt nyújtott be a Hatósághoz. 2002. december 9-én, 2003. január 14-én, 2003. augusztus 15-én és 2004. március 5-én kelt levelében a Privpak további információkat szolgáltatott. A Posten Norge 2003. június 16-án és 23-án válaszolt a hozzá intézett információkérésekre. A Posten Norge oslói telephelyein 2004. június 21–24. között helyszíni vizsgálatra került sor. A Privpakhoz, a Posten Norgéhez és harmadik felekhez intézett információkéréseket követően a Hatóság 2008. december 17-én kifogásközlést fogadott el a Posten Norge ellen. A Posten Norge a kifogásközlésre 2009. április 3-án válaszolt. 2009. június 16-án szóbeli meghallgatásra került sor.

3. A Posten Norge magatartása

(4)

1999-ben a Posten Norge megállapította, hogy meglévő értékesítési hálózata nem elégíti ki a hozzáférhetőség és a szolgáltatások iránti piaci igényeket. Ezenfelül a hálózat bevételei jelentősen csökkentek a megelőző években, miközben a hálózat üzemeltetési költségei túl magasak voltak. A Posten Norge ezért úgy határozott, hogy átszervezi értékesítési hálózatát: a postahivatalok számát 300–450 egységre csökkenti, és emellett létrehoz 1 100 Post-in-Shop egységet. A Posten Norge úgy vélte, hogy az értékesítési pontok számának legalább 200 egységgel történő növelése javítani fogja a postai és pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét, az üzemeltetési költségek csökkentése pedig növelni fogja a vállalat eredményességét.

(5)

A Post-in-Shop a Posten Norge által kidolgozott és birtokolt üzleti megoldás, amelynek keretében kiskereskedelmi egységekben, így élelmiszer-áruházakban, vegyesboltokban, kioszkokban és üzemanyagtöltő-állomásokon nyújtanak postai és pénzügyi szolgáltatásokat a fogyasztóknak. Minden egyes Post-in-Shop egységnek legalább azokat az alapvető postai és banki szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyeket a Posten Norge szolgáltatási engedélye előírásai szerint nyújtani köteles. Az egyes Post-in-Shop egységek vevőkörüktől függően további termékeket és szolgáltatásokat is értékesíthetnek. A Post-in-Shop egységek működésének napi ellenőrzéséért a Posten Norge viseli az elsődleges felelősséget, és ugyancsak a Posten Norge jogosult a koncepció működését érintő különböző kérdések kezelésére. Minden egyes Post-in-Shop egy kiskereskedelmi egységbe integrálódik, igazodva annak nyitvatartási idejéhez. A Post-in-Shop pontok egységes profillal rendelkeznek, márkastratégiájukat a Posten Norge általános stratégiájának megfelelően alakítják ki.

(6)

1999–2000-ben, amikor a Post-in-Shop-koncepciót kidolgozták, a Posten Norge azt tervezte, hogy a postai szolgáltatások kiskereskedelmi egységekben történő nyújtása céljából stratégiai szövetségeket alakít ki a vezető élelmiszeráruház-, kioszk- és töltőállomásláncokkal. Ennek érdekében 2000 elején a Posten Norge szándéknyilatkozatok elfogadására irányuló tárgyalásokat folytatott Norvégia vezető kiskereskedelmi csoportjaival. E tárgyalások eredményeképpen a következő megállapodások születtek Post-in-Shop-koncepció létrehozásáról:

—

2000. szeptember – üzleti megállapodás a NorgesGruppen/Shell társasággal, melynek értelmében a NorgesGruppen/Shell csoport a Posten Norge kiemelt partnerévé vált; ennek fejében a Posten Norge a csoport valamennyi kiskereskedelmi egysége tekintetében kizárólagos hozzáférési jogot kapott (csoportkizárólagosság);

—	2001. január – keretmegállapodás a COOP csoporttal, amelynek értelmében a COOP csoport második kiemelt partneri státuszt kapott; továbbá

—	2001. január – jegyzőköny az ICA csoporttal.

(7)

A két utóbbi megállapodás értelmében a Posten Norge kizárólagos hozzáférést kapott azokhoz a kiskereskedelmi egységekhez, amelyekben Post-in-Shop üzletet hoztak létre. A Posten Norge és a fenti csoportok a tárgyalások során a Post-in-Shop pontokat befogadó egyes kiskereskedelmi egységek által aláírandó általános üzemeltetési megállapodásokat is kidolgoztak.

(8)

2004 elején a Posten Norge a Post-in-Shopokra vonatkozó új keretmegállapodás elfogadása céljából saját kezdeményezésére párhuzamos tárgyalásokat kezdett a NorgesGruppen, a COOP és az ICA csoporttal. A Posten Norge 2006. január 1-jétől e keretmegállapodásokkal kívánta felváltani a meglévő megállapodásokat. Egy belső javaslat szerint a Posten Norge mindhárom csoportot tájékoztatta volna arról, hogy a Posten Norge (i) új keretmegállapodásokat kíván kialakítani a Post-in-Shopok tekintetében; és (ii) módosítani kívánja a kiemelt partnerre vonatkozó rendelkezéseket, azt viszont nem közölte volna a kiskereskedelmi láncokkal a tárgyalások lezárása előtt, hogy biztosítana-e, és ha igen, kinek, kiemelt státuszt. A javasolt stratégiát követve a Posten Norge a tárgyalások folyamán nyitva hagyta a kiemelt partneri státusz kérdését.

(9)	2006 folyamán a Posten Norge valamennyi megállapodásából törölték a kizárólagosságra és a kiemelt partneri státuszra vonatkozó klauzulákat.

4. Az EGT-megállapodás 54. cikke

4.1. Az érintett piac

(10)	A szóban forgó időszakban a Posten Norge vállalatok és magánszemélyek közötti (Business-to-Consumer) postacsomagok postahivatali és lakóhelyi kézbesítésével foglalkozott. Emellett vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomagok külföldi kézbesítését is végezte.

(11)

A Posten Norge vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomagok kézbesítését végző hálózata a Posten Norge postahivatalaiból és a Post-in-Shop egységekből állt. Ezt a hálózatot szükség esetén postásokkal lehetett kiegészíteni a legnehezebben megközelíthető területeken. A Posten Norge volt az egyetlen olyan vállalkozás, amelynek vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomag-kézbesítési szolgáltatása Norvégia egész területét lefedte.

4.1.1. Az érintett termékpiac

(12)

A szóban forgó ügy a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomagküldő szolgáltatásokra terjed ki. A postahivatali kézbesítés a vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomagok kézbesítésének leginkább elterjedt módja Norvégiában. A Posten Norge vezető szerepet játszik a vállalkozások és magánszemélyek közötti postacsomag-kézbesítési szolgáltatások területén, és a lakóhelyi kézbesítés a vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomag-szolgáltatásai teljes volumenének mindössze csekély hányadát teszik ki. A rendelkezésre álló bizonyítékok nem utalnak arra, hogy a távértékesítő vállalkozások a lakóhelyi kézbesítést a Posten Norge vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomagok postahivatali kézbesítésével helyettesíthetőnek tekintették. A vállalkozások és magánszemélyek közötti postacsomagok lakóhelyi kézbesítéséhez ezt lehetővé tevő szállítási infrastruktúra szükséges. A lakóhelyi és postahivatali kézbesítést csak abban az esetben lehetett volna helyettesíthetőnek vagy felcserélhetőnek tekinteni, amennyiben lehetséges lett volna rövid időn belül postacsomagok nagy mennyiségét postahivatali kézbesítésről lakóhelyi kézbesítésre átirányítani. A rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a szóban forgó időszakban ez nem volt valószerű lehetőség. A vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomagok lakóhelyi kézbesítése ezért nem képezi az érintett termékpiac részét.

(13)

A vállalatok közötti (Business-to-Business) postacsomag-kézbesítési szolgáltatásokat olyan üzleti ügyfelek veszik igénybe, akik hivatali időben kívánják egy másik vállalkozás címére eljuttatni küldeményeiket. Ezen üzleti ügyfelek számára kiemelkedően fontos az időtényező, és ők készek arra, hogy e szolgáltatásokért jelentősen magasabb árat fizessenek. A két szolgáltatástípus közötti – valószínűsíthetően a szolgáltatások költségeinek különbségét tükröző – árkülönbség következtében a távértékesítő vállalkozások számára nem lenne gazdaságos a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások igénybevételéről átállni a vállalatok közötti postacsomag-szolgáltatások igénybevételére. Ez utóbbi szolgáltatások ezért nem képeznek versenyből adódó korlátot a vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomag-szolgáltatások nyújtása tekintetében. Továbbá, a vállalatok közötti postacsomag-szolgáltatásokra történő átállás gyakorlatilag sem volt lehetséges a távértékesítő vállalkozások számára, mivel az ilyen szolgáltatásokat nyújtók rendszerint megkövetelik, hogy a csomag címzettje vállalkozás, ne pedig magánszemély legyen.

(14)

A Hatóság számára nem volt ismert olyan szolgáltató, amely vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomagok munkahelyen történő kézbesítését végezte volna bármely jelentős mértékben a vizsgált időszakban. A magánszemélyek közötti (Consumer-to-Consumer) postacsomag-kézbesítési szolgáltatások, e szolgáltatások sajátosságait, árát és rendeltetését érintő különbségek miatt nem jelentettek helyettesíthető alternatívát a távértékesítő vállalkozások számára a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatásokhoz képest.

(15)

A Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a szóban forgó időszakban a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások elkülönült piacot képeztek a vállalatok és magánszemélyek közötti, akár lakó-, akár munkahelyi kézbesítésű postacsomag-szolgáltatásoktól, a vállalatok közötti postacsomag-szolgáltatásoktól és a magánszemélyek közötti postacsomag-szolgáltatásoktól.

4.1.2. Az érintett földrajzi piac

(16)	A vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások piaca Norvégia területére korlátozódott.

4.2. Erőfölény

(17)

A vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások 1997-es megindítása óta a Posten Norge piacvezető Norvégiában e szolgáltatások terén, és rendkívül csekély mértékű piaci versennyel néz szembe. A Tollpost piacra lépéséig a Posten Norge egyetlen versenytársa a Privpak volt. Egyetlen távértékesítő vállalkozás sem jelezte, hogy 2006 ősze előtt bármely más versenytárs biztosított volna vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatásokat. A Tollpost 2005 őszén határozott a piacra lépésről, ám csak 2006 őszén jelent meg a piacon, és akkor is csak igen csekély mértékben.

(18)

Az érintett időszakban a Posten Norge piaci részesedése mindvégig 98 % fölött vagy annak közelében volt. Az érintett piacra lépést és a terjeszkedést jelentős korlátok akadályozták a szóban forgó időszakban. Egy esetleges új szereplő piaci megjelenése ebben az időszakban nem korlátozta jelentős mértékben a Posten Norge piaci magatartását. Jelentős és stabil piaci részesedéssel rendelkező alternatív szolgáltatók hiányában hiteltelen lett volna a Posten Norge akár legnagyobb vevőinek azon esetleges fenyegetése, hogy megrendeléseik egészét vagy döntő hányadát másik társasághoz viszik. Következésképpen a Posten Norge az érintett időszak egészében megkerülhetetlen kereskedelmi partner maradt.

(19)	A Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az érintett időszakban a Posten Norge az érintett piacon az EGT-megállapodás 54. cikkének értelmében vett erőfölényben volt. Az érintett földrajzi piac, amelyen a Posten Norge erőfölénye megvalósult, az EGT területének „jelentős részére” kiterjedt.

4.3. Visszaélés

4.3.1. A Posten Norge magatartásának értékelése

(20)

Az EGT-megállapodás 54. cikke az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlenként megtiltja egy vagy több vállalkozásnak a megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélését, amennyiben az hatással lehet a Szerződő Felek közötti kereskedelemre.

(21)

A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint:

„a visszaélés fogalma objektív fogalom, amely az erőfölényben levő vállalkozások olyan magatartására vonatkozik, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja a piac szerkezetét, amely piacon pontosan az érintett vállalkozás jelenlétének következtében a verseny már meggyengült, és amelynek hatására a termékeknek és a szolgáltatásoknak a gazdasági szereplők által nyújtott teljesítésen alapuló rendes versenyét jellemző eszközöktől eltérő eszközökkel korlátozzák a piacon még létező versenyszint fenntartását vagy a verseny fejlődését”.

(1)

(22)

Az előző bekezdésben idézett esetjogban hivatkozott hatások nem szükségképpen a panasz tárgyát képező visszaélésszerű magatartás konkrét vagy tényleges hatásaira utalnak. Az EGT-megállapodás 54. cikke megsértésének megállapítása céljából elegendő azt bizonyítani, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás visszaélésszerű magatartása a verseny korlátozására irányul, vagy – másképpen fogalmazva – a magatartás képes ilyen hatás kiváltására, vagy nagy valószínűséggel ilyen hatást vált ki. A szóban forgó gyakorlat versenykorlátozó képessége közvetett is lehet, ha jogilag kellőképpen alá van támasztva, hogy valóban versenykorlátozó jellegű.

(23)

A határozat megállapítja, hogy a Posten Norge a csoportkizárólagosságnak és a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosságnak a kereskedelmi csoportokkal aláírt szerződéses konstrukcióiban való alkalmazása, és megállapodásainak 2004-ben megkezdett újratárgyalása során folytatott stratégiája révén visszaélt piaci erőfölényével.

(24)

A csoportkizárólagosság megakadályozta a Posten Norge versenytársait abban, hogy hozzáférjenek a legnagyobb napifogyasztásicikk-kiskereskedelmi vállalatot, a legnagyobb kioszkláncot és az egyik vezető töltőállomásláncot magában foglaló NorgesGruppen/Shell csoport bármely tagjának kiskereskedelmi egységeihez. A csoportkizárólagosság és a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosság Norvégia vezető áruház-, kioszk- és töltőállomásláncaihoz tartozó üzletek nagy részét a Posten Norgéhoz kötötte.

(25)

A Posten Norgéval kötött megállapodás 2001. évi megkötésétől és 2002 nagy része folyamán mind a COOP, mind az ICA érdeke az volt, hogy minél több Post-in-Shop pontot hozzon létre egységeiben. Az a tény, hogy a Posten Norge megkövetelte a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosságot, kizárta Post-in-Shop pontok létrehozását a COOP-hoz vagy az ICA-hoz tartozó olyan egységekben, amelyekhez vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatást végző versenytárs számára már hozzáférést biztosítottak. Más szóval, a Posten Norge versenytársai által használt kiskereskedelmi egységeket kizárták volna a Post-in-Shop-hálózatból. Amennyiben a COOP és az ICA lehetővé tette volna egy több száz „versengő” egység létrejöttét eredményező rivális postai szolgáltatási konstrukció megjelenését üzleteikben, ez jelentősen csökkentette volna annak valószínűségét, hogy új Post-in-Shop pontok nyílhassanak kiskereskedelmi egységeikben.

(26)

Az újratárgyalás során a Posten Norge nyitva hagyta a kiemelt partneri státusz kérdését, és ezzel azt a benyomást keltette a COOP és az ICA számára, hogy elnyerhetik ezt a státuszt, vagy legalábbis javíthatják státuszukat 2006 után. Ez egyértelműen visszatartó erejű tényező volt, amely korlátozta a COOP és az ICA arra való hajlandóságát, hogy vállalatok és magánszemélyek közötti szolgáltatásokat végző, alternatív szolgáltatók számára biztosítsanak hozzáférést üzleteikhez. Ez a helyzet legalább addig fennállt, amíg a tárgyalások folytak, és a COOP-pal és az ICA-val fenntartott szerződéses viszonyt még nem rendezték.

(27)

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a negyedik vezető kiskereskedelmi csoport, a Reitangruppen és a többi vezető üzemanyagtöltő-állomáslánc nem tervezte vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomag-szolgáltatások bevezetését kiskereskedelmi egységeiben. E vállalkozások részben arra a következtetésre jutottak, hogy üzleteikben nem áll rendelkezésre elegendő alapterület postacsomag-szolgáltatások nyújtására, és egy esetleges postacsomag-szolgáltatás nem biztosít megfelelő üzleti lehetőséget, részben pedig negatívan értékelték azt a lehetőséget, hogy egy ilyen projekt növelheti költségeiket és/vagy elvonja a figyelmet a lánc fő stratégiai törekvéseiről. A többi vezető áruház-, kioszk- és üzemanyagtöltő-lánc következésképpen jórészt hozzáférhetetlen volt a Posten Norge versenytársai számára a vizsgált időszakban.

(28)

Ennek alapján a Hatóság megállapította, hogy a Posten Norge magatartása jelentősen megnehezítette az újonnan piacra lépők számára, hogy Norvégiában hozzáférjenek a legkeresettebb értékesítési csatornákhoz. A Posten Norge magatartása ezért olyan stratégiai akadályokat hozott létre, amelyek megnehezítették a belépést a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások érintett piacára. Következésképpen a vezető élelmiszeráruház-, kioszk-, és üzemanyagtöltőállomás-láncok hozzáférhetőségének a Posten Norge magatartásából eredő korlátozása alkalmas volt arra, hogy csökkentse a Posten Norge versenytársainak arra való képességét és/vagy az őket arra ösztönző tényezőket, hogy a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások piacán versenyezzenek.

(29)

A Hatóság továbbá megállapította, hogy a Posten Norge magatartása valószínűleg a fogyasztók számára káros, tényleges versenyellenes hatásokat eredményezett. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Hatóság valószínűsítette, hogy a Posten Norge eltérő magatartása esetén versenytársai hozzáférhettek volna a vezető élelmiszeráruház- és kioszkláncokhoz. Ez elősegítette volna az érintett piacra való belépésüket és az ottani terjeszkedésüket, a Posten Norge tekintetében jelentősebb versenykényszert eredményezett volna, és ezáltal a távértékesítő vállalatok – és végső soron a fogyasztók – előnyére korlátozta volna a Posten Norge piaci erejét.

4.3.2. Objektív igazolás

(30)

A versenykorlátozó magatartásra nem vonatkozik az EGT-megállapodás 54. cikkében megfogalmazott tilalom, amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozás igazolni tudja, hogy magatartását objektív okok tették szükségessé, vagy az olyan hatékonyságnövekedést eredményez, amely ellensúlyozza a versenyre gyakorolt negatív hatásokat (2). Az említett objektív szükségesség vagy hatékonyságnövekedés meglétét az erőfölényben lévő vállalkozásnak kell bizonyítania (3).

(31)

A Posten Norge azzal érvelt, hogy a csoportkizárólagosságra azért volt szükség, mert ezáltal hatékonyságnövekedést lehetett elérni a Post-in-Shop-hálózat gyors bevezetésének elősegítése révén, biztosítani lehetett, hogy a Post-in-Shop pontok céljaira szükséges üzletek egyikét sem foglalják el versenytársak, meg lehetett szüntetni annak kockázatát, hogy a NorgesGruppen/Shell esetleg nem járul hozzá elégséges mértékben a Post-in-Shop-koncepció elterjesztéséhez, és elegendő helyet lehetett biztosítani az üzletekben a tervezett tevékenység számára. A Hatóság részletes értékelést követően megállapította, hogy a Posten Norge nem bizonyította, hogy a postacsomag-szolgáltatások tekintetében alkalmazott csoportkizárólagosság a felsorolt okok miatt szükséges volt. Továbbá, ha el is fogadnánk azt, hogy a csoportkizárólagosság e tekintetben némi hatékonyságnövekedést eredményezett, a csoportkizárólagosság mértéke és időtartama mindenképpen túlzott, következésképpen aránytalan volt.

(32)

A Posten Norge továbbá úgy érvelt, hogy évente jelentős összegeket fizetett a NorgesGruppen/Shell számára azon költségek ellentételezésére, amelyek a csoportnál annak a Post-in-Shop-hálózatban való részvétele következtében merültek fel. A Posten Norge azt állította, hogy a csoportkizárólagosság kikötése nélkül nem biztosíthatta volna, hogy ezeket az összegeket az ő előnyére használják fel, és hogy a csoportkizárólagosság megakadályozta, hogy versenytársai profitáljanak az általa végrehajtott beruházásból. A Hatóság mindamellett arra a megállapításra jutott, hogy nem volt bizonyíthatóan jelentős kockázata annak, hogy a Posten Norge által a NorgesGruppen/Shell számára kifizetett összegekből a vállalatok és magánszemélyek közötti postacsomag-szolgáltatások piacán jelen lévő versenytársak előnyhöz juthattak volna, és nem került bizonyításra az elégtelen beruházás kockázata sem.

(33)

A Posten Norge azzal érvelt a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosság szükségessége mellett, hogy az védte a promóció terén tett erőfeszítéseit, a képzés terén eszközölt beruházásait, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogait, a Post-in-Shop-koncepció identitását és hírnevét, biztosította, hogy minden Post-in-Shop egység a Posten Norge által kidolgozott koncepciót alkalmazza, és az ő igényeinek feleljen meg, valamint védte a kiszolgáló pultok és egyéb berendezések tekintetében eszközölt beruházásokat. A Posten Norge által e tekintetben előadott érvek és benyújtott információk részletes értékelését követően a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy nem nyert bizonyítást annak jelentős kockázata, hogy a Posten Norge postacsomag-szolgáltatást végző versenytársai a Posten Norge promóciós erőfeszítéseiből vagy képzési beruházásaiból előnyhöz juthattak volna. A kiskereskedelmi egységekre vonatkozó, a rivális postacsomag-szolgáltatók tekintetében alkalmazott kizárólagosság nem tekinthető elengedhetetlennek a Posten Norge szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak, vagy a Post-in-Shop-hálózat egységes identitásának és hírnevének védelme szempontjából sem. A Hatóság emellett megállapította, hogy a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosságnak abból a célból történő bevezetése, hogy a Post-in-Shop pontok a Posten Norge által kidolgozott koncepciót alkalmazzák, csak korlátozott mértékben tekinthető szükségesnek. A kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosság semmi esetre sem volt elengedhetetlennek tekinthető a Posten Norge által a kiskereskedelmi egységek szintjén megkötött megállapodások teljes időtartamára.

(34)

Az újratárgyalási stratégia tekintetében a Posten Norge azt állította, hogy a több lehetséges üzletféllel párhuzamosan folytatott tárgyalások növelték a versenyt, mivel ez volt az új megállapodások előkészítésének leghatékonyabb módja. A Posten Norge fenntartotta azon álláspontját, hogy nem folytatott a versenyt korlátozó, kizáró stratégiát. A Hatóság azonban megállapította, hogy a Posten Norge nem bizonyította, hogy újratárgyalási stratégiája hatékonyságnövekedést eredményezett, hogy az az ilyen hatékonyságnövekedés elérésének szükséges és arányos eszköze volt, és hogy az állítólagos hatékonyságnövekedés ellensúlyozta az újratárgyalási stratégiából eredő versenyellenes hatásokat.

(35)	A Hatóság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Posten Norge nem bizonyította, hogy magatartása objektíven igazolt volt.

4.3.3. A visszaélésre vonatkozó következtetés

(36)

A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a Posten Norge magatartása – azaz a csoportkizárólagosság és a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosság alkalmazása a NorgesGruppen/Shell csoporttal kötött megállapodásaiban, a kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosság alkalmazása a COOP-pal és az ICA-val kötött megállapodásaiban, valamint a NorgesGruppennel, a COOP-pal és az ICA-val kötött megállapodásainak újratárgyalása során 2004-től kezdődően folytatott stratégiája – kimerítette az EGT-megállapodás 54. cikke értelmében vett visszaélés fogalmát.

4.4. A kereskedelemre gyakorolt hatás

(37)	A Posten Norge visszaélést megvalósító magatartása alkalmas volt arra, hogy az EGT-megállapodás 54. cikkében megfogalmazott követelménynek megfelelően, érzékelhető mértékben befolyásolja a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

4.5. Időtartam

(38)	A visszaélést megvalósító magatartás egységes és folytatólagos jogsértést jelentett, amely legalább addig fennállt, ameddig a NorgesGruppent kötötte a csoportkizárólagosság és ameddig a csoport a Posten Norge kiemelt partnere volt, azaz 2000. szeptember 20-tól2006. március 31-ig.

5. Bírság

5.1. Alapösszeg

(39)

Általános szabályként a bírság alapösszege a jogsértéssel közvetve vagy közvetlenül érintett termékek az EGT-n belüli, érintett földrajzi területen számított értékesítési árbevételének 30 %-át érheti el. A Hatóság rendszerint a vállalkozásnak a jogsértésben való részvétel utolsó teljes üzleti évében történt eladásait veszi figyelembe. A Posten Norge 2005. évi forgalma a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások területén 674,16 millió NOK volt. Ez 84,17 millió EUR-nak felel meg (4).

(40)	A bírság alapösszege az eladások értékéhez bizonyos meghatározott mértékben aránylik; az arányszámot a jogsértés súlyosságának függvényében állapítják meg, majd az így kapott összeget megszorozzák a jogsértés éveinek számával.

(41)

Annak eldöntéséhez, hogy az eladások értékének egy adott ügyben figyelembe vett aránya a skála alsó vagy felső végénél helyezkedjen el, a Hatóság eseti elemzést végez, melynek során az ügy valamennyi releváns körülményét figyelembe veszi. Az elemzés során Hatóság számos tényezőt értékel, így például a jogsértés jellegét, az érintett vállalkozás piaci részesedését és a jogsértés földrajzi kiterjedtségét.

(42)

A szóban forgó jogsértés jellege azokkal a versenykorlátozó gyakorlatokkal hozható összefüggésbe, amelyek az érintett piac szerkezetét befolyásolták. A Posten Norge piaci részesedése az érintett piacon a jogsértés teljes időtartama alatt nagyon magas volt. A visszaélés Norvégia egész területét érintette, és az EGT-megállapodás céljaival ellentétesen veszélyeztette a belső piac megfelelő működését azáltal, hogy akadályokat emelt a postacsomag-szolgáltatások érintett norvég piacára történő tényleges belépés elé, gátolva ezzel transznacionális piacok létrejöttét.

(43)	A szóban forgó ügy körülményei fényében a bírság kezdeti összegét 2 525 100 EUR-ban állapította meg a Hatóság. Az összeget 5,5-tel kell megszorozni, figyelembe véve a jogsértés időtartamát (öt és fél év). A bírság alapösszege következésképpen 13,89 millió EUR.

5.2. Súlyosbító és enyhítő körülmények

(44)	Nincsenek súlyosbító vagy enyhítő körülmények.

5.3. Egyéb körülmények

(45)	A Hatóság figyelembe vette, hogy az adminisztratív eljárások időtartama a jelen ügyben igen jelentős volt, és úgy határozott, hogy a jelen ügy sajátos körülményei a bírság alapösszegének 1 millió EUR-val történő csökkentését indokolják.

5.4. A bírság összege

(46)	A bírság végösszege következésképpen 12,89 millió EUR.

6. Határozat

(47)

A Posten Norge AS egységes és folytatólagos jogsértés elkövetésével megsértette az EGT-megállapodás 54. cikkét 2000. szeptember 20. és 2006. március 31. között a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások norvégiai piacán azáltal, hogy Post-in-Shop-hálózatának létrehozása és működtetése során kiemelt elbánással járó, kizáró stratégiát követett. A jogsértés a következő elemeket foglalta magában:

—	a Posten Norge számára csoportkizárólagosságot és kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötése és fenntartása a NorgesGruppen/Shell csoporttal és a csoporthoz tartozó egyedi kiskereskedelmi egységekkel;

—	a Posten Norge számára csoportkizárólagosságot és kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötése és fenntartása a COOP-pal és a COOP-hoz tartozó egyedi kiskereskedelmi egységekkel;

—	a Posten Norge számára csoportkizárólagosságot és kiskereskedelmi egységekre vonatkozó kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötése és fenntartása a ICA-val és a ICA-hoz tartozó egyedi kiskereskedelmi egységekkel; továbbá

—

olyan újratárgyalási stratégia folytatása, amely valószínűsíthetően csökkentette a COOP és az ICA arra vonatkozó hajlandóságát, hogy a vállalatok és magánszemélyek közötti, postahivatali kézbesítést alkalmazó postacsomag-szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodásokat készítsenek elő és kössenek meg a Posten Norge versenytársaival.

(48)	A fenti jogsértés miatt a Posten Norge AS-t 12,89 millió EUR bírság kifizetésére kötelezték.

(49)	Amennyiben ez idáig nem tette meg, a Posten Norge AS köteles beszüntetni a jogsértést, és – mindaddig, amíg az érintett piacon erőfölénnyel rendelkezik – tartózkodni bármely olyan magatartástól, amelynek a jogsértéssel azonos vagy azzal egyenértékű tárgya vagy hatása lehet.

(1) A 85/76. sz., Hoffmann-La Roche kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1979., 461. o.) 91. pontja; a 322/81. sz., Michelin kontra Bizottság (Michelin I) ügyben hozott ítélet (EBHT 1983., II-3461. o.) 70. pontja; a C-62/86. sz., AKZO kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-3359. o.) 69. pontja; a T-228/97 sz., Irish Sugar kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., II-2969. o.) 111. pontja; a T-219/99. sz., British Airways kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., II-5917. o.) 241. pontja; a T-271/03. sz., Deutsche Telekom kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., II-477. o.) 233. pontja.

(2) A 27/76. sz., United Brands kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1978., 207. o.) 184. pontja; a T-83/91. sz., Tetra Pak kontra Bizottság (Tetra Pak II) ügyben hozott ítélet (EBHT 1994., II-755. o.) 136. pontja; a C-95/04 P. sz., British Airways kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., I-2331. o.) 69. és 86. pontja.

(3) Lásd a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezetének 2. cikkét.

(4) A 2005. évi átlagárfolyam az Európai Központi Bank euró-referenciaárfolyamai alapján 8,0092 volt.

30.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/26

Pályázati felhívás IX-2012/01 – „Az európai szintű politikai pártoknak nyújtott támogatások”

2011/C 190/06

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához. Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 224. cikke előírja, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdésében említett európai szintű politikai pártokra irányadó szabályokat, így különösen a finanszírozásukra vonatkozó előírásokat.

Tekintettel erre a Parlament pályázati felhívást tesz közzé az európai szintű politikai pártoknak nyújtott támogatásokra vonatkozóan.

1. ALAP-JOGIAKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2004/2003/EK rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól (a továbbiakban: a 2004/2003/EK rendelet) (1).

Az Európai Parlament Elnökségének 2004. március 29-i határozata a 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó eljárásokról (a továbbiakban: az elnökségi határozat) (2).

A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) (3).

A Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (a továbbiakban: a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai) (4).

2. CÉLKITŰZÉS

Az elnökségi határozat értelmében „az Európai Parlament minden év első félévében közzétesz egy pályázati felhívást a pártok és alapítványok finanszírozásának céljával adott támogatások odaítélésére. A közzétett dokumentum meghatározza a jogosultsági feltételeket, a közösségi finanszírozás biztosítására vonatkozó rendelkezéseket és a folyósítás javasolt ütemezését.”

Ez a pályázati felhívás a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó támogatási kérelmeket érinti, és a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti tevékenységeket fedi le. A támogatás célja a kedvezményezett éves munkaprogramjának támogatása.

3. ELFOGADHATÓSÁG

A kérelmek csak akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azokat írásban, a fenti elnökségi határozat 1. mellékletében foglalt formanyomtatvány kitöltésével nyújtják be, és a megadott határidőig továbbítják az Európai Parlament elnökének.

4. FELTÉTELEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

4.1. Támogathatósági kritériumok

A támogathatóság feltétele, hogy az európai szintű politikai párt teljesítse a 2004/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeket, azaz:

a)	jogi személyiséggel rendelkezik azon tagállamban, amelyben a székhelye található;

képviselteti magát európai parlamenti képviselői révén a tagállamok legalább egynegyedében, illetve a nemzeti vagy a regionális parlamentekben vagy a regionális gyűlésekben, vagy a legutóbbi európai parlamenti választásokon a tagállamok legalább egynegyedében megkapta az adott tagállamokban leadott szavazatok legalább három százalékát;

c)	különösen programjában és tevékenysége során tiszteletben tartja azon elveket, amelyeken az Európai Unió alapul, azaz a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, valamint a jogállamiság elvét;

d)	részt vett az európai parlamenti választásokon vagy kifejeznie erre irányuló szándékát.

4.2. Kizárási kritériumok

A pályázóknak tanúsítaniuk kell, hogy nincsenek a költségvetési rendelet 93. cikkének (1) bekezdésében és 94. cikkében felsorolt helyzetek egyikében sem.

4.3. Kiválasztási szempontok

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy jogi és pénzügyi értelemben is képesek a támogatási kérelemben meghatározott munkaprogram végrehajtására, és rendelkeznek az ahhoz szükséges technikai lehetőségekkel és igazgatási képességekkel, amely a munkaprogram sikeres végrehajtásához szükséges.

4.4. A támogatás odaítélésének szempontjai

A 2004/2003/EK rendelet 10. cikke értelmében a 2012-es pénzügyi év tekintetében rendelkezésre álló előirányzatokat a következőképpen osztják el azon európai szintű politikai pártok között, amelyek támogatási kérelmét az odaítélési, a kizárási és a kiválasztási szempontok alapján elfogadták:

a)	15 %-ot egyenlő részekben osztanak el;

b)	85 %-ot azok között osztanak el, amelyek az Európai Parlamentben megválasztott képviselőkkel rendelkeznek, az elosztás aránya megegyezik a megválasztott képviselőkével.

4.5. Igazoló dokumentumok

A fenti feltételek értékeléséhez a pályázóknak a következő igazoló dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátaniuk:

a)	eredeti kísérőlevél a kért összeg megjelölésével;

b)	az elnökségi határozat 1. mellékletében foglalt formanyomtatvány, megfelelően kitöltve és aláírva (az adatok valódiságáról szóló írásbeli nyilatkozattal együtt);

c)	a politikai párt alapokmányai;

d)	igazolás a hivatalos bejegyzésről;

e)	friss igazolás a politikai párt létezéséről;

f)	az igazgatók/igazgatótanácsi tagok névsora (vezeték- és keresztnév, tisztségek és beosztások a pályázó párt szervezetén belül);

g)	dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a pályázó megfelel a 2004/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételeknek; (5)

h)	dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a pályázó megfelel a 2004/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feltételeknek;

i)	a politikai párt programja;

j)	külső könyvvizsgáló által hitelesített átfogó pénzügyi kimutatás a 2010. évről; (6)

k)	az Unió -költségvetésből finanszírozásra jogosult költségeket feltüntető ideiglenes működési költségvetés az érintett időszakra vonatkozóan (2012. január 1-jétől2012. december 31-ig).

A (c), (d), (f), (h) és (i) pontokra vonatkozóan a pályázó nyilatkozatot nyújthat be arról, hogy a korábbi szakaszban szolgáltatott információk továbbra is helytállóak.

5. AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

A 2012-es pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok az EU költségvetésének 402. jogcímcsoportja – „Európai politikai pártoknak nyújtott támogatások” – tekintetében összesen körülbelül 18 900 000 EUR összeget tesznek ki. Ezeket a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia.

A kedvezményezett részére a Parlament által folyósított maximális összeg semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az európai szintű politikai párt elszámolható működési költségének 85%-át. A bizonyítási teher az érintett politikai pártra hárul.

A támogatást működési támogatás formájában nyújtják, a költségvetési rendeletben és a költségvetési rendelet végrehajtási szabályaiban meghatározottakkal összhangban. A támogatás kifizetésére és a felhasználásához kapcsolódó kötelezettségekre vonatkozó szabályokat a támogatás odaítéléséről szóló határozat tartalmazza, amely az elnökségi határozat 2a. mellékletében található.

6. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS HATÁRIDEJE

6.1. A pályázatok benyújtásának határideje és a pályázatok benyújtása

A pályázatok benyújtásának határideje: 2011. szeptember 30. A határidő után beérkező pályázatokat nem veszik figyelembe.

A pályázatokat:

a)	a támogatáshoz kapcsolódó pályázati formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani (az elnökségi határozat 1. melléklete);

b)	a pályázónak vagy szabályszerűen felhatalmazott képviselőjének feltétlenül alá kell írnia;

két borítékban kell benyújtani, mindkét borítékot le kell zárni. A címzett osztály címe mellett – amelyet a pályázati felhívás tartalmaz – a belső borítékon a következőt is fel kell tüntetni:

„CALL FOR PROPOSALS — 2012 GRANTS TO POLITICAL PARTIES AT EUROPEAN LEVEL

NOT TO BE OPENED BY THE MAIL SERVICE OR BY ANY OTHER UNAUTHORISED PERSON”

Öntapadós borítékok használata esetén ragasztószalaggal le kell zárni azokat, és a feladónak úgy kell aláírnia, hogy aláírása érintse a ragasztószalagot és a borítékot is. A feladó aláírása akkor teljes, ha a kézzel írott név mellett az általa képviselt szervezet bélyegzője is szerepel.

A külső borítékon fel kell tüntetni a feladó címét és a következő címet:

European Parliament

Mail Service

KAD 00D008

2929 Luxembourg

LUXEMBOURG

A belső borítékot a következőképpen kell megcímezni:

President of the European Parliament

via Mr Vanhaeren, Director-General of Finance

SCH 05B031

2929 Luxembourg

LUXEMBOURG

d)	legkésőbb a pályázati felhívásban meghatározott határidő napján kell továbbítani ajánlott levélként vagy futárszolgálat által (előbbi esetében igazolásul a postai bélyegző, utóbbi esetben a feladóvevény kelte szolgál).

6.2. További eljárás és menetrend

Az európai szintű politikai pártoknak nyújtandó támogatások odaítélése tekintetében következő eljárást és menetrendet alkalmazzák:

a)	A pályázatok továbbítása az Európai Parlamenthez (legkésőbb 2011. szeptember 30-án).

b)	Az Európai Parlament osztályai megvizsgálják és kiválasztják a pályázatokat. Csak az elfogadhatónak nyilvánított pályázatokat vizsgálják meg a pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági, kizárási és kiválasztási szempontok alapján.

c)	Az Európai Parlament Elnöksége elfogadja a támogatás odaítéléséről szóló határozatot (elvileg legkésőbb 2012. január 1-jén, az elnökségi határozat 4. cikkében meghatározottak szerint) és erről értesítik a pályázókat.

d)	A támogatási összeg 80 %-át kitevő előleg kifizetése (a támogatás odaítéléséről szóló határozatot követő 15 napon belül).

6.3. További információk

A következő szövegek elérhetők az Európai Parlament internetes oldalán, az alábbi címen: http://www.europarl.europa.eu/tenders/invitations.htm

a)	2004/2003/EK rendelet;

b)	az elnökségi határozat;

c)	pályázati formanyomtatvány támogatáshoz (az elnökségi határozat 1. melléklete).

A pályázati felhívással – ezen belül a támogatások odaítélésével – kapcsolatos kérdéseiket a következő e-mail címre küldhetik, feltüntetve a dokumentum hivatkozási számát: fin.part.fond.pol@europarl.europa.eu

6.4. A személyes adatok feldolgozása

Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletével összhangban (7), és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme céljából a potenciális kedvezményezettek személyes adatai továbbíthatók a belső ellenőrzési szolgálatokhoz, az Európai Számvevőszékhez, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF).

(1) HL L 297., 2003.11.15., 1. o.

(2) HL C 155., 2004.6.12., 1. o.

(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(5) Beleértve a 3. cikk b) pontjának első albekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett megválasztott személyek listáját is.

(6) Kivéve, ha az európai szintű politikai pártot a folyó évben hozták létre.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

30.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/31

IX-2012/02 pályázati felhívása – „Támogatások az európai szintű politikai alapítványok részére”

2011/C 190/07

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdése szerint az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európaiságtudat kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához. Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 224. cikke kimondja, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdésében említett európai szintű politikai pártokra irányadó szabályokat, így különösen a finanszírozásukra vonatkozó előírásokat.

A rendelet módosítása elismerte az európai szintű politikai alapítványok szerepét, amelyek – mint az európai szintű politikai pártokhoz kapcsolódó szervezetek – „tevékenységeiken keresztül támogathatják és megerősíthetik ez utóbbiak célkitűzéseit, különösen azáltal, hogy hozzájárulnak a közérdekű európai politikai kérdésekről és az európai integrációról szóló vitákhoz, és katalizátorként szolgálhatnak új gondolatok, elemzések és politikai lehetőségek megvalósításához”. E rendelet előirányozza az Európai Parlament által nyújtott éves működési támogatást mindazon politikai alapítványok részére, amelyek erre vonatkozó kérvényt nyújtanak be, s eleget tesznek a rendeletben rögzített feltételeknek.

E vonatkozásban a Parlament pályázati felhívást tesz közzé az európai szintű politikai alapítványok támogatására.

1. AZ ALAP JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2004/2003/EK rendelete (a továbbiakban: a 2004/2003/EK rendelet) az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól. (1)

Az Európai Parlament Elnökségének a 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó eljárásokról szóló, 2004. március 29-i határozata (a továbbiakban: elnökségi határozat) (2).

2. CÉLKITŰZÉS

Az elnökségi határozat 2. cikke értelmében „az Európai Parlament minden év első félévében közzétesz egy pályázati felhívást a pártok és alapítványok finanszírozásának céljával adott támogatások odaítélésére. A közzétett dokumentum meghatározza a jogosultsági feltételeket, a közösségi finanszírozás biztosítására vonatkozó rendelkezéseket és a folyósítás javasolt ütemezését.”

E pályázati felhívás a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó támogatás iránti pályázatokat érinti, s a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakot fedi le. A támogatás célja a kedvezményezett éves munkaprogramjának támogatása.

3. ELFOGADHATÓSÁG

A pályázatok csak akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azokat írásban, a fenti elnökségi határozat 1. mellékletében foglalt formanyomtatvány kitöltésével nyújtják be, és a megadott határidőig benyújtják az Európai Parlament elnökének.

4. KRITÉRIUMOK ÉS IGAZOLÓ OKMÁNYOK

4.1. Támogathatósági kritériumok

Ahhoz, hogy az európai szintű politikai alapítvány jogot formálhasson támogatásra, eleget kell tennie a 2004/2003/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételeknek, azaz az európai szintű politikai alapítvány:

a)	kapcsolódik az ezen rendelet értelmében elismert egyik európai szintű politikai párthoz, és e kapcsolatot az érintett párt igazolja;

b)	jogi személyiséggel rendelkezik azon tagállamban, amelyben a székhelye található. E jogi személyiség elkülönül attól az európai szintű politikai párttól, amelyhez az alapítvány kapcsolódik;

c)	különösen programjában és tevékenysége során tiszteletben tartja azon elveket, amelyeken az Európai Unió alapul, azaz a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának elvét, valamint a jogállamiság elvét;

d)	nem profitorientált;

e)	irányító testületének összetétele földrajzi szempontból kiegyenlített.

Ezen túlmenően az alapítványnak a 2004/2003/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésében meghatározott alábbi feltételeket is teljesíteni kell: E rendelet keretein belül az európai szintű politikai pártok és alapítványok a nemzeti jogszabályokkal összhangban maguk határozzák meg kapcsolatuk részletes szabályait, beleértve a napi irányítás és a vezetési struktúra megfelelő mértékű szétválasztását egyrészt az európai szintű politikai alapítvány, másrészt az azon európai szintű politikai párt között, amelyhez az alapítvány kapcsolódik.

4.2. Kizárási kritériumok

A pályázóknak igazolniuk kell továbbá, hogy a költségvetési rendelet 93.cikkének (1) bekezdésében és 94. cikkében meghatározott helyzetek egyike sem áll fenn esetükben.

4.3. Kiválasztási kritériumok

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy jogi és pénzügyi értelemben is képesek a támogatás iránti pályázatban meghatározott munkaprogram végrehajtására, és rendelkeznek e munkaprogram sikeres megvalósításához szükséges technikai lehetőségekkel és igazgatási képességekkel.

4.4. A támogatás odaítélésének szempontjai

A 2004/2003/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése értelmében, a 2012-es pénzügyi évre rendelkezésre álló előirányzatok azon politikai alapítványok között kerülnek felosztásra, amelyek finanszírozás iránti pályázatai az elfogadhatóság, a támogathatóság, a kizárás és a kiválasztás tekintetében pozitív elbírálásban részesültek az alábbiak szerint:

a)	15 %-ot egyenlő részekben osztanak el,

b)	85 %-ot azok között osztanak el, amelyek olyan európai szintű politikai párttal állnak kapcsolatban, amelyek az Európai Parlamentben megválasztott képviselőkkel rendelkeznek; az elosztás aránya megegyezik a megválasztott képviselőkével.

4.5. Igazoló okmányok

A fenti feltételek értékelése céljából a pályázóknak az alábbi igazoló dokumentumokat kell benyújtaniuk:

a)	az eredeti kísérőlevelet, a kért támogatás összegének megnevezésével;

b)	a 2004. március 29-i európai parlamenti elnökségi határozat 1. sz. mellékletében található, megfelelően kitöltött és aláírt pályázati formanyomtatványt (az adatok valódiságáról szóló írásbeli nyilatkozattal együtt);

c)	a pályázó alapokmányait;

d)	a hivatalos bejegyzési igazolást;

e)	a pályázó létezésére vonatkozó friss igazolást;

f)	az igazgatótanács igazgatóinak/tagjainak listáját (vezeték- és keresztnév, állampolgárság, tisztségek vagy beosztások a pályázó szervezeten belül);

g)	a pályázó programját;

h)	külső könyvvizsgáló által hitelesített átfogó pénzügyi kimutatást a 2010. évről (5);

i)	az uniós költségvetésből finanszírozásra jogosult költségeket feltüntető ideiglenes működési költségvetést az érintett időszakra vonatkozóan (2012. január 1-jétől2012. december 31-ig);

j)	azon dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a pályázó megfelel a 2004/2003/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

A c), d), f) és g) pontokat illetően a pályázó becsületbeli nyilatkozatot nyújthat be arról, hogy a korábbi szakaszban benyújtott információk továbbra is érvényesek.

5. AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

A 2012. évre vonatkozó uniós költségvetés 403. tétele („Európai politikai alapítványoknak nyújtott támogatások”) alatti előirányzatok összesen mintegy 12 150 000 EUR tesznek ki. Ezeket a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia.

Az Európai Parlament által odaítélt pénzügyi támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az európai szintű politikai alapítványok működési költségvetése elszámolható költségeinek 85 %-át. Az érintett politikai alapítvány felelős a bizonylatok benyújtásáért.

6. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS HATÁRIDEJE

6.1. A pályázatok benyújtásának határideje és a pályázatok benyújtása

A pályázatok benyújtásának határideje 2011. szeptember 30-a. Az e határidőt követően benyújtott pályázatokat nem veszik figyelembe.

A pályázatokat:

a)	a támogatáshoz kapcsolódó pályázati formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani (az elnökségi határozat 1. melléklete);

b)	a pályázónak vagy az arra illetékes felhatalmazott képviselőjének feltétlenül alá kell írnia;

kettős borítékban lezárva kell megküldeni; mindkét borítékot le kell zárni. A címzett osztály címe mellett – amelyet a pályázati felhívás tartalmaz – a belső borítékon a következőt is fel kell tüntetni:

„CALL FOR PROPOSALS — 2012 GRANTS TO POLITICAL FOUNDATIONS AT EUROPEAN LEVEL

NOT TO BE OPENED BY THE MAIL SERVICE OR BY ANY OTHER UNAUTHORISED PERSON”

Öntapadós borítékok használata esetén a borítékokat ragasztószalaggal is le kell zárni, és a feladó köteles úgy aláírni a borítékot, hogy aláírása a ragasztószalagot keresztezze. A feladó aláírása akkor teljes, ha a kézzel írott név mellett az általa képviselt szervezet bélyegzője is szerepel;

A külső borítékon fel kell tüntetni a feladó címét és a következő címre kell megcímezni:

European Parliament

Mail Service

KAD 00D008

2929 Luxembourg

LUXEMBOURG

A belső borítékot a következőképpen kell megcímezni:

President of the European Parliament

via Mr Vanhaeren, Director-General of Finance

SCH 05B031

2929 Luxembourg

LUXEMBOURG

d)	legkésőbb a pályázati felhívásban meghatározott határidő napján kell továbbítani ajánlott levélként vagy futárszolgálat által (előbbi esetében igazolásul a postai bélyegző, utóbbi esetben a feladóvevény kelte szolgál).

6.2. További eljárás és menetrend

Az európai szintű politikai pártoknak nyújtandó támogatások odaítélése tekintetében következő eljárást és menetrendet alkalmazzák:

a)	a pályázatok benyújtása az Európai Parlamenthez (legkésőbb 2011. szeptember 30-ig);

b)	az Európai Parlament osztályai megvizsgálják és kiválasztják a pályázatokat. Kizárólag a pályázati felhívásban rögzített jogosultsági, kizárási és kiválasztási feltételeknek eleget tevő pályázatokat vizsgálják meg;

c)	az Európai Parlament Elnöksége meghozza a támogatás odaítéléséről szóló határozatot (legkésőbb 2012. január 1-jétől, az elnökségi határozat 4. cikkében meghatározottak szerint) és erről értesíti a pályázókat;

d)	a támogatási összeg 80 %-át kitevő előleg kifizetése (a támogatás odaítéléséről szóló határozatot követő 15 napon belül).

6.3. További információk

Az alábbi szövegek megtalálhatók az Európai Parlament internetes oldalán, az alábbi címen: http://www.europarl.europa.eu/tenders/invitations.htm

a)	a 2004/2003/EK rendelet;

b)	az elnökségi határozat;

c)	a támogatás iránti pályázati formanyomtatvány (az elnökségi határozat 1. melléklete).

A támogatás odaítélésére irányuló jelen pályázattal kapcsolatos valamennyi kérdést a közzétételi hivatkozási szám megjelölésével az alábbi e-mail címre kell eljuttatni: fin.part.fond.pol@europarl.europa.eu

6.4. Személyes adatok feldolgozása

Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletével összhangban (6), és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme céljából a potenciális kedvezményezettek személyes adatai továbbíthatók a belső ellenőrzési szolgálatokhoz, az Európai Számvevőszékhez, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF).

(1) HL L 297., 2003.11.15., 1. o.

(2) HL C 155., 2004.6.12., 1. o.

(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(5) Kivéve, ha a pályázó szervezet az adott évben jött létre.

(6) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.190.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 190

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. június 30.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 190/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6126 – Thermo Fisher/Dionex Corporation) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Parlament
2011/C 190/06	Pályázati felhívás IX-2012/01 – Az európai szintű politikai pártoknak nyújtott támogatások	26

2011/C 190/07	IX-2012/02 pályázati felhívása – Támogatások az európai szintű politikai alapítványok részére	31

	Európai Bizottság
2011/C 190/08	Pályázati felhívás – ESPON 2013 program	36

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 190/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6259 – Covéa/Bipiemme Vita) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	37

2011/C 190/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6231 – KKR/Capsugel) ( 1 )	38

	Helyesbítések
2011/C 190/11	Helyesbítés állami támogatás engedélyezéséhez az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (HL C 187., 2011.6.28.)	39

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4425
JPY	Japán yen	116,93
DKK	Dán korona	7,4592
GBP	Angol font	0,89980
SEK	Svéd korona	9,2047
CHF	Svájci frank	1,2036
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8055
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,342
HUF	Magyar forint	267,05
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7093
PLN	Lengyel zloty	3,9987
RON	Román lej	4,2105
TRY	Török líra	2,3604
AUD	Ausztrál dollár	1,3585
CAD	Kanadai dollár	1,4037
HKD	Hongkongi dollár	11,2265
NZD	Új-zélandi dollár	1,7559
SGD	Szingapúri dollár	1,7799
KRW	Dél-Koreai won	1 553,32
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8846
CNY	Kínai renminbi	9,3235
HRK	Horvát kuna	7,3833
IDR	Indonéz rúpia	12 412,97
MYR	Maláj ringgit	4,3727
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,770
RUB	Orosz rubel	40,3780
THB	Thaiföldi baht	44,429
BRL	Brazil real	2,2687
MXN	Mexikói peso	16,9954
INR	Indiai rúpia	64,7210

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament
2011/C 190/02	Az Európai Parlament Elnökségének határozata (2011. június 6.) a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról	2

	Európai Bizottság
2011/C 190/03	Euroátváltási árfolyamok	16

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2011/C 190/04	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (HL C 316., 2007.12.28., 1. o., HL C 134., 2008.5.31., 16. o., HL C 177., 2008.7.12., 9. o., HL C 200., 2008.8.6., 10. o., HL C 331., 2008.12.31., 13. o., HL C 3., 2009.1.8., 10. o., HL C 37., 2009.2.14., 10. o., HL C 64., 2009.3.19., 20. o., HL C 99., 2009.4.30., 7. o., HL C 229., 2009.9.23., 28. o., HL C 263., 2009.11.5., 22. o., HL C 298., 2009.12.8., 17. o., HL C 74., 2010.3.24., 13. o., HL C 326., 2010.12.3., 17. o., HL C 355., 2010.12.29., 34. o., HL C 22., 2011.1.22., 22. o., HL C 37., 2011.2.5., 12. o., HL C 149., 2011.5.20., 8. o.)	17

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2011/C 190/05	Összefoglalás az EFTA Felügyeleti Hatóság 322/10/COL határozata (2010. július 14.) az EGT-megállapodás 54. cikke alapján a Posten Norge AS ellen indított eljárásról (Ügyszám: 34250. Posten Norge/Privpak)	18