7.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 167/1

I.

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

H.1.

H.2.

II.

I.

J.

K.

L.

M.

N.

O.

P.

Q.

R.

S.

T.

III.

A.

A.1.

A.2.

B.

B.1.

B.2.

B.3.

B.4.

C.

D.

E.

F.

I. MELLÉKLET –

II. MELLÉKLET –

III. MELLÉKLET –

1.

Ez a jelentés az Európai Parlament által a 2010-es pénzügyi év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodást elemzi. Körvonalakban ismerteti a pénzügyi erőforrások felhasználását és azokat az eseményeket, amelyek jelentősen befolyásolták az adott év tevékenységeit (I. és II. rész), továbbá áttekintést nyújt a 2010-re meghatározott célkitűzések megvalósulásáról (III. rész).

2.

A jelentés az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: „költségvetési rendelet”) 122. cikkével, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (2) (a továbbiakban: „végrehajtási szabályok”) 185. cikkével és az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályok (3) 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban készült. Az elemzés a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított korábbi beszámolókon alapul.

3.

A Parlament végleges előirányzatai 1 616 760 399 EUR-t tettek ki, amely az EU teljes igazgatási költségeinek, azaz a pénzügyi keret (4) V. fejezetének 19,99 %-a. Az 1. táblázat áttekintést nyújt a Parlament 2010-es pénzügyi évre szóló költségvetéséről.

1.   táblázat

A 2010. évi előirányzatok felhasználása

4.

A kimutatásokban 2010. december 31-én szereplő bevételek összesen 243 094 204 EUR-t tettek ki, amelyből 110 298 523 EUR címzett bevétel volt.

5.

A Parlament 2010-es eredeti költségvetésében szereplő engedélyezett előirányzatok összesen 1 607 363 235 EUR-t tettek ki, ami 5 %-os növekedést jelent a 2009-es költségvetéshez képest (1 529 970 930 EUR).

6.

2010. május 19-én elfogadták a 9 397 164 EUR összegű, az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében közvetlenül felmerülő további kiadások finanszírozására szolgáló 1/2010. sz. költségvetés-módosítást. A költségvetés-módosítás a személyzeti állományt 150 fővel növelte. A képviselőcsoportok titkárságát összesen 75 ideiglenes álláshellyel bővítették, 70 álláshelyet irányoztak elő a bizottságok titkárságai számára, 5 álláshellyel pedig a Nemzeti Parlamentekkel Folytatott Kapcsolattartás Igazgatóságát erősítették meg. Két költségvetési jogcímet külön megerősítettek: az 1200. jogcímet (Javadalmazás és juttatások) és a 4220/01. aljogcímet (Parlamenti asszisztensek alkalmazása: helyi asszisztensek). A képviselők személyi asszisztenseire vonatkozó előirányzatok nőttek: a titkársági juttatásokat 2010. május 1-jével képviselőnként havi 1 500 EUR-val emelték.

7.

A kötelezettségvállalások összesen 1 552 290 272 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 96 %-ának felel meg (2009-ben: 93 %). A kifizetések összege összesen 1 321 261 642 EUR volt, ami a kötelezettségvállalások 85 %-ának felel meg (2009-ben: 87 %).

8.

A 2011-es pénzügyi évre automatikusan átvitt előirányzatok összesen 231 028 630 EUR-t tettek ki, ami a lekötött előirányzatok 15 %-a (2009-ben: 13 %). A 2011-as pénzügyi évre átvitt, év végi lekötetlen előirányzatok (nem automatikus átvitelek) összesen 9 240 000 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 0,6 %-a (2009-ben: 0,7 %), amelyek a 2. táblázatban feltüntetett célokra szolgáltak.

2.   táblázat

A 2011-re történő nem automatikus átvitelek célja

9.

A 2010-es évre történő automatikus átvitelek összesen 180 265 823 EUR-t tettek ki. Az ezekre vonatkozó kifizetések összege 156 561 474 EUR volt (ami 87 %-nak felel meg szemben a 2009-es 92 %-kal). Így a törölt összeg 23 704 349 EUR volt. A törlések nagy része az 140. jogcímcsoportban (Egyéb személyzet és külső személyek), a 200. jogcímcsoportban (Épületek), a 202. jogcímcsoportban (Épületekkel kapcsolatos költségek) és a 324. jogcímcsoportban (Előállítás és terjesztés) történt. A törölt összegeket és a törlések főbb okait a 3. táblázat tartalmazza.

3.   táblázat

A 2009-ről 2010-re történő automatikus átvitelek törlésének főbb okai

10.

A 9. cikk (2a) bekezdése szerinti, 2010-re történt nem automatikus átvitelek összege 10 100 000 EUR volt, és a 2003. jogcímcsoportot (Ingatlanvásárlás) (9 100 000 EUR), valamint a 2008. jogcímcsoportot (Épületekkel kapcsolatos egyéb kiadások) (1 000 000 EUR) érintették.

11.

Az összes átvitt előirányzatot 2010. március 3. előtt lekötötték a költségvetési rendeletben előírtaknak megfelelően. Az előirányzatok a budapesti Millenáris épület Európa Ház céljából történő megvásárlása és a vásárláshoz kapcsolódó járulékos díjak kifizetésére szolgáltak. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetések tekintetében, amelyeket 2010. március 31. előtt végre kellett hajtani, összesen 92 %-ot fizettek ki a 2003. jogcímből. Ennek a felhasználási aránynak a fő oka az volt, hogy a végleges vételár a tervezettnél alacsonyabb volt. A 2008. jogcím esetében a felhasználási arány 0 % volt, mert végül nem volt szükség járulékos díjak megfizetésére.

12.

A 2010-ben rendelkezésre bocsátott címzett bevételek összesen 110 298 523 EUR-t tettek ki (2009-ben: 27 576 932 EUR). A kötelezettségvállalási arány 13 % volt (2009-ben: 44 %). A kifizetések összesen 10 247 794 EUR-t tettek ki, ami a kötelezettségvállalások 74 %-ának felel meg (2009-ben: 74 %). Összesen 110 017 852 EUR került átvitelre a 2011-es pénzügyi évre (2009-ben: 20 637 870 EUR). A címzett bevételekből származó előirányzatok forrásait az alábbi ábra mutatja.

1.   ábra

2010. évi, címzett bevételből származó előirányzatok alcímek szerint

13.

Ezen előirányzatok nagyobb része, amely 2010-ben a 20. alcímből származott, a belga állam kifizetéseinek tulajdonítható. 2010. január 27-én a belga állam 85 987 000 EUR-t térített vissza a D4 és D5 épület helyszínét képező telkek költségeinek és a Brüsszel-Luxembourg vasútállomás tetőszerkezetével kapcsolatos kivitelezési költségek megtérítése címén. Ezt az összeget a költségvetési rendelet 18. cikkének megfelelően „címzett bevételként” számolták el, és csak ingatlanprojektek finanszírozására használható fel (elkülönítés elve). Az érintett összeget már 2010-ben fel lehetett volna használni, de adott esetben átvihető a következő pénzügyi évre. Ezt az összeget fel lehetne használni a képviselők logisztikai és munkakörülményeinek javítására úgy, hogy az asszisztensek rendelkezésére bocsátanak egy második irodát. Az összeg egy részéből adott esetben meg lehetne vásárolni egyelőre még bérelt ingatlanokat.

14.

A 2010-re átvitt címzett bevételek összesen 20 637 870 EUR-t tettek ki (2009-ben: 36 808 922 EUR). A kötelezettségvállalások összege 15 646 888 EUR volt (2009-ben: 36 024 461 EUR). A kifizetések 2010-ben összesen a kötelezettségvállalások 65 %-át tették ki (2009-ben: 94 %).

15.

Összesen 55 230 127 EUR előirányzat került törlésre (2009-ben: 102 241 198 EUR), amely a végleges előirányzatok 3,4 %-a (2009-ben 7 %). A törlések fő okait az alábbi táblázat tartalmazza:

4.   táblázat

Az aktuális előirányzatokból történő törlések főbb okai 2010-ben

16.

A pénzügyi év során 13 C-típusú átcsoportosítást hagytak jóvá a költségvetési rendelet 24. és 43. cikke értelmében (7). Az átcsoportosítások összesen 84 274 488 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 5,2 %-ának felel meg (2009-ben: 18 átcsoportosítás, ami a végleges előirányzatok 4 %-ának felelt meg). Az elnök engedélyezett továbbá 6 P-típusú átcsoportosítást a költségvetési rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján (8), amelyek összesen 4 009 571 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 0,2 %-át jelentette (2009-ben: 9 átcsoportosítás, ami a végleges előirányzatok 2 %-ának felelt meg). Az átcsoportosítások jogalap szerinti megoszlását és céljukat az alábbi táblázatok foglalják össze.

17.

Összegezve tehát 2010-ben 19 C- és P-típusú átcsoportosítást hajtottak végre, amelyek összesen 88 284 059 EUR-nak, azaz a végleges előirányzatok 5,5 %-ának feleltek meg (2009-ben: 27 átcsoportosítás, amelyek 100 518 607 EUR-t tettek ki; ez a végleges előirányzatok 7 %-ának felelt meg).

5.   táblázat

Átcsoportosítások jogalap szerint

6.   táblázat

C-típusú átcsoportosítások elemzése fogadó költségvetési tétel alapján

7.   táblázat

C-típusú átcsoportosítások elemzése kiadási kategóriák és célok szerint

18.

Ez a rész a 10 0. alcím (Előzetes előirányzatok), a 10 1. alcím (Rendkívüli tartalékalap), a 10 3. alcím (A tájékoztatási és kommunikációs politika tartaléka), a 10 5. alcím (Épületekkel kapcsolatos tartalék) és a 10 6. alcím (Tartalék fejlesztés alatt álló prioritási projektek számára) előirányzatainak felhasználását vizsgálja. Ebben a jelentésben ezekre a 10. cím („Egyéb költségek”) alatt szereplő alcímekre a továbbiakban mint „előzetes előirányzatokra” hivatkozunk. A 2010-ben átcsoportosított előirányzatok fő forrása a 10. cím (Egyéb kiadások) volt (50 %, azaz 42 241 800 EUR).

19.

Ebből az összegből összesen 14 089 600 EUR-t csoportosítottak át ingatlanpolitikai célokra, 13 000 000 EUR-t informatikai célokra, 10 550 000 EUR-t személyzeti célokra és 4 602 200 EUR-t egyéb célokra. Az előzetes előirányzatokból történt átcsoportosítások célja az alábbi volt.

8.   táblázat

Az előzetes előirányzatokból származó átcsoportosítások célja

20.

Ez a szakasz azokat az átcsoportosításokat vizsgálja, amelyek forrása nem a 10. cím (Egyéb költségek) volt. Más címekről összesen 42 032 688 EUR került átcsoportosításra. Az átcsoportosítások nagy részét az ingatlanpolitika tett ki (41 %), ezt követte a személyzet (30 %) és informatika (28 %). Az átcsoportosítások áttekintését a 9. táblázat tartalmazza.

21.

A P-típusú átcsoportosítások áttekintését a 10. táblázat tartalmazza.

9.   táblázat

Az előzetes előirányzatokon kívüli forrásokból származó C-típusú átcsoportosítások célja

10.   táblázat

Az átcsoportosítások célja

22.

Ez a szakasz az előirányzatok költségvetési alcímenkénti felhasználását, a teljes költségvetéshez viszonyított arányukat és az előirányzatok felhasználásának az előző pénzügyi évhez képest történt változásait vizsgálja. A Parlament 2010-es évi pénzgazdálkodásának elemzésekor az előző pénzügyi évhez képest az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:

23.

A fentiek jelentős hatással voltak a 2010-es költségvetési előirányzatokra a 2009-es pénzügyi évhez képest.

24.

Az összes kötelezettségvállalás 70 %-a négy alcím között oszlott meg. Nevezetesen: 10. alcím (Az Európai Parlament képviselői), 12. alcím (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), 20. alcím (Épületek és járulékos költségek) és 42. alcím (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek). Az alábbi 11. táblázat alcímről alcímre bemutatja a 2010-ben lekötött előirányzatok alakulását a 2009-es pénzügyi évvel összehasonlításban. A táblázat alatti 2. és 3. ábra a változásokat szemlélteti.

11.   táblázat

2010-ben lekötött előirányzatok a 2009-ben lekötött előirányzatokkal összehasonlításban

2.   ábra

A 2010-es kiadások alcímek szerinti megoszlása

3.   ábra

A lekötött előirányzatok alakulása 2009 és 2010 között alcímenként

25.

Ez az alcím a 2010-es pénzügyi évben a kiadások teljes összegének 13 %-át képviselte, és 2009-hez képest 24 %-kal emelkedett. A növekedést az 1000. jogcím (Tiszteletdíjak) 121 %-os és az 1004. jogcím (Szokásos utazási költségek) 16 %-os emelkedése magyarázza, amelyeket az 1006. jogcím (Általános költségtérítés) 13 %-os és az 1033. jogcím (Önkéntes nyugdíjpénztár képviselők számára) 99 %-os csökkentése kompenzált.

26.

Ezen fejlemények a képviselői statútum 2009-es hatálybalépésének következményei. A 2010-es pénzügyi év volt az első, amikor a képviselői statútum teljes mértékben végrehajtásra került. A 2010-es költségvetésre vonatkozó első javaslatot 2009 elején terjesztették elő, azaz a képviselői statútum hatálybalépése előtt. Még 2009 végén is, a képviselői statútum alkalmazásának első hónapjait követően a pénzügyi szükségleteket csupán bizonyos fokú bizonytalansággal lehetett megbecsülni, mivel 2009 különleges év volt, hiszen a képviselők több mint felét első ízben választották meg, a szabályok újak voltak mind a képviselők, mind az igazgatás számára és a választás utáni időszak sajátosságai érvényesültek.

27.

Az 1000. jogcímre (Juttatások) képzett kötelezettségvállalások összege ennek megfelelően 67 712 999 EUR volt, ami az 10. alcím kötelezettségvállalásainak 33 %-a), míg az 1004. jogcímre (Szokásos utazási költségek) 75 133 000 EUR-t különítettek el, ami az 10. alcím kötelezettségvállalásainak 36 %-át tette ki. Ez utóbbi jogcím a munkahelyekre való utazáshoz és visszaúthoz, valamint egyéb küldetésekhez kapcsolódó utazások kapcsán felmerülő útiköltségek és napidíjak költségeit fedezi.

28.

2010-ben a képviselők összesen 17 058 alkalommal utaztak a strasbourgi és brüsszeli plenáris üléseken való részvétel céljából, 30 216-szor a brüsszeli bizottsági ülésekre és 2 536-szor a képviselőcsoportok brüsszeli üléseire (9). A Parlament három szokásos munkahelyén kívülre tett utazások közül 866 utazás bizottságok, 1 399 utazás pedig képviselőcsoportok üléseihez kötődött, amihez hozzáadódott még parlamenti küldöttségek megbeszéléseivel kapcsolatos további 1 842 utazás.

29.

Az 1006. jogcím (Általános költségtérítés) tekintetében a kötelezettségvállalások összege 36 966 241 EUR volt (ami az 10. alcím kötelezettségvállalásainak 18 %-a). Ez az összeg a képviselők parlamenti tevékenységeiből származó kiadások fedezésére szolgált. A havi juttatás mértéke 4 223 EUR.

30.

Ez az alcím a 2010-es költségvetési évben a kiadások teljes összegének 34 %-át, vagyis a legnagyobb kiadási tételt tette ki. Az 120. jogcímcsoporton belüli növekedés miatt 6 %-os kiadásnövekedés történt a korábbi évhez képest. Az 1200. jogcímen (Javadalmazás és juttatások) belüli magasabb kiadások (+6 %) tükröződtek a költségvetés-módosításban (+4 565 164 EUR) és átcsoportosításokban a Bíróság visszamenőleges bérkiigazításról szóló 2009-es határozatát követően.

31.

Az 1200. jogcímet 6,2 millió EUR-val meg kellett erősíteni (C6-os átcsoportosítás), mert a tényleges betöltetlen álláshelyek aránya a becsültnél alacsonyabb volt (túl magas szintű átalányjellegű csökkentéssel számoltak a tervezési szakaszban), és azért, mert a 2010-es költségvetés nem vette kellő mértékben figyelembe a más európai intézményektől átvett tisztviselők növekvő számát az új és üres álláshelyek betöltésekor. Ezen személyzeti átvételek valójában elsősorban jól képzett alkalmazottakat érintettek, akik az új álláshelyekre vonatkozó előirányzatok becslésekor tervezett alapbesorolásnál (AST1 és AD5) magasabb besorolással érkeztek a Parlamenthez. Ezenkívül a C12-es számú átcsoportosítás 10,6 millió EUR-val növelte a jogcímen lévő előirányzatokat. Ennek az átcsoportosításnak a célja az volt, hogy megfelelő szintű forrásokat biztosítsanak a 2009-es (10) és 2010-es visszamenőleges bérkiigazítás figyelembevétele számára.

32.

Az 12. alcím 1200. jogcíme (Javadalmazás és juttatások) a kiadások mintegy 99 %-át tette ki. A jogcím kötelezettségvállalásai összesen 525 864 796 EUR-t tettek ki.

33.

2010-ben 301 tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottat vettek fel a Főtitkársághoz, 149 ideiglenes alkalmazottat a képviselőcsoportokhoz, továbbá 425 főt vettek fel akkreditált parlamenti asszisztensnek. 2010. december 31-én összesen 5 515 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott az Európai Parlamentnél. Ebből 4 951 főt a Főtitkárság, 564-et pedig a képviselőcsoportok alkalmaztak.

34.

A személyzet nemek szerinti megoszlását illetőn a nők az osztályvezetők 25 %-át, az igazgatók 28 %-át és a főigazgatók 33 %-át tették ki 2010. december 31-én. A személyzet nemek szerinti megoszlását az egyes beosztásokban az alábbi ábra ismerteti.

4.   ábra

Titkársági személyzet nemek szerinti összetétele

35.

Ez az alcím a 2010. évi költségvetés 7 %-át tette ki. A 2009-hez képest történt 17 %-os növekedés az 1402. jogcím (Konferenciatolmácsok) kiadásainak 27 %-os és az 142. jogcímcsoport (Külső szolgáltatások) 20 %-os emelkedésének tulajdonítható. Az 14. alcím előirányzatainak 52 %-át az 1402. jogcím alá, 24 %-át pedig az 1400. jogcím (Egyéb személyzet) alá vezették be.

36.

Az 1402. jogcím (Konferenciatolmácsok) alatti kötelezettségvállalások 54 990 000 EUR-t tettek ki és az intézményközi együttműködés részeként (többek között) azon kisegítő konferenciatolmácsok díjának, társadalombiztosítási járulékainak, utazási költségeinek és napidíjainak fedezésére szolgáltak, akiket a Parlament alkalmaz a Parlament vagy más intézmények által szervezett olyan ülések kiszolgálására, amelyek kiszolgálását a Parlament tolmácsai (tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak) nem tudják ellátni.

37.

A parlamenti tolmácsok és kisegítő konferenciatolmácsok 109 256 tolmácsnapot dolgoztak 2010-ben a Parlamentben és más olyan intézményekben (11), ahol a parlamenti szolgálatok biztosítják a tolmácsolást (ez 16 %-os növekedést jelent 2009-hez képest, amely választási év volt). A személyzethez tartozó tolmácsok 51 977 napot (21 %-os növekedés 2009-hez képest), míg a kisegítő konferenciatolmácsok 57 279 napot tolmácsoltak (ami 2009-hez képest 12 %-os növekedés).

38.

Az 1400. jogcímhez (Egyéb személyzet) tartozó kötelezettségvállalások 25 212 376 EUR-t tettek ki. Ez a jogcím elsősorban egyéb alkalmazottak, köztük a szerződéses alkalmazottak és helyi alkalmazottak, valamint szaktanácsadók javadalmazása, beleértve a juttatásokat, a különböző szociális biztonsági rendszerekbe fizetett munkáltatói járulékok és az ezen alkalmazottak javadalmazása esetében alkalmazandó bérkorrekciók hatásai, valamint az ideiglenes ügynökségi személyzet alkalmazásának fedezésére szolgál. A szerződéses alkalmazottak száma 2010. december 31-én 634 volt. Az év során további előirányzatokat csoportosítottak át a jogcím alá horvát szerződéses alkalmazottak felvételének finanszírozására Horvátország uniós csatlakozásának előkészítéseként.

39.

A szerződéses állomány besorolási csoportok szerinti megoszlását az 5. ábra szemlélteti.

5.   ábra

Szerződéses állomány besorolási csoportok szerint

40.

Ez az alcím a 2010. évi költségvetés 1 %-át tette ki. Az alcímen belüli lekötött előirányzatok 2009-hez képest 5 %-kal csökkentek, annak köszönhetően, hogy az 1613. jogcím (Továbbképzés: kiküldetési költségek) alatt nem szerepeltek kiadások. Ezt a jogcímet törölték a 2010. évi költségvetési nómenklatúrából, és az előirányzatokat átcsoportosították a 300. jogcímcsoportba (Személyzeti kiküldetési költségek).

41.

Az 16. alcímen belüli kötelezettségvállalások 39 %-a az 1654. jogcímhez (Gyermekfelügyeleti központ és a Parlamenttel szerződésben álló bölcsődé), 28 %-a az 1612. jogcímhez (Továbbképzés), 17 %-a pedig az 1652. jogcímhez („Az éttermek és munkahelyi étkezdék folyó üzemeltetési költsége”) kapcsolódik.

42.

Az 1654. jogcím alatti kiadások legjelentősebb részét az 1654/01. aljogcím (Gyermekfelügyeleti központ és a Parlamenttel szerződésben álló bölcsődék: az intézmény brüsszeli bölcsődéjének és napközijének külső üzemeltetése és a járulékos költségek) tette ki. A jogcímen belüli lekötött előirányzatok összesen 5 163 866 EUR-t tettek ki, és a Parlament hozzájárulását fedezték a gyermekfelügyeleti központ és azon külső bölcsődék költségeihez, amelyekkel a Parlament megállapodást írt alá.

43.

Az 1612. jogcím (Továbbképzés) esetében az előirányzatok 3 680 850 EUR-t tettek ki, és a személyzet szakmai továbbképzésével és az intézmény teljesítményének és hatékonyságának fokozásával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgált. 2010-ben 7 504 fő vett részt belső nyelvtanfolyamokon és további 392 fő látogatott a munkahelyen kívül szervezett nyelvtanfolyamokat. Emellett 733 fő vett részt informatikai tanfolyamokon és 998 fő pénzügyi tanfolyamokon. Az Európai Közigazgatási Iskola által szervezett kurzusokon 85 alkalmazott vett részt. Ami a nem nyelvi képzéseket illeti, összesen 6 853 fő vett részt belső, és 198 fő külső továbbképzéseken.

44.

Az 1652. jogcím (Az éttermek és munkahelyi étkezdék folyó üzemeltetési költsége) kötelezettségvállalásai 2 313 000 EUR-t tettek ki. Ez a jogcím az éttermek és munkahelyi étkezdék működési költségeinek fedezésére szolgál. Az önkiszolgáló éttermek mintegy 1 339 000 látogatót szolgáltak ki, a személyzeti bolt pedig körülbelül 161 000 ügyfelet.

45.

Ez az alcím a 2010. évi kiadások 12 %-át tette ki, ami 2009-hez képest 2 %-os emelkedést jelent. A 2003. jogcím (Ingatlanvásárlás) (12), a 2022. jogcím (Takarítás és karbantartás) és a 2000. jogcím (Bérleti díjak) növekedését ellensúlyozták a 2007. jogcímre (Épületek berendezése) és a 2001. jogcímre (Éves lízingdíjak) vonatkozó csökkenések. Ami a 2001. jogcímet illeti, 2010-ben 86 millió EUR összegű, címzett bevételből származó előirányzatot tüntettek fel e jogcím alatt (lásd a címzett bevételből származó előirányzatokra vonatkozó jelentés I. részét).

46.

Az alábbi ábra sematikusan szemlélteti a 20. alcím előirányzatainak költségtípus szerinti lebontását.

6.   ábra

A 20. alcímben szereplő kiadások megoszlása

47.

Ami a 2022. jogcímet (Takarítás és karbantartás) illeti, a lekötött előirányzatok (az alcím 21 %-a) 39 351 882 EUR-t tettek ki, és a jelenlegi szerződések alapján az épületek, liftek, fűtési és légkondicionáló rendszerek, tűzvédelmi ajtók, festési és javítási munkák stb. költségének fedezésére szolgált.

48.

Ami a 2026. jogcímet (Épületek biztonsága és őrzése) illeti, a lekötött előirányzatok (az alcím 21 %-a) 38 917 198 EUR-t tettek ki, és alapvetően a Parlament által a három szokásos munkahelyén és a tájékoztató irodák által használt épületek fenntartási és őrzési költségeinek fedezésére szolgált. 2010 végén 1 023 (13) biztonsági őr dolgozott a Parlament épületeiben.

49.

Ez az alcím a 2010. évi kiadások 9 %-át tette ki. A 21. alcím kiadásai 30 %-os növekedést mutattak 2009-hez képest, ami különösen a 210. jogcímmel (Informatika és telekommunikáció) kapcsolatos kiadások növekedésével magyarázható. Az e jogcímhez kötődő kiadások 34 %-kal növekedtek három C-típusú átcsoportosítás (7., 11. és 14.) következtében, és mintegy 24 millió EUR-t tettek ki. 210. jogcím alatti előirányzatok a 21. alcím 82 %-át teszik ki. Ebben az alcímben az előirányzatok nagy része két jogcím között oszlik el: a 2100. jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek) (41 %) és a 2102. jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek igénybevétele külső szolgáltatóktól) (szintén 41 %). A 21. alcímben szereplő kiadások eloszlását az alábbi ábra mutatja be.

50.

A fent említett átcsoportosításokban tükröződő 30 %-os növekedés az Elnökség által elfogadott középtávú IKT-stratégia bevezetésének, és különösen a tudásmenedzsment-rendszernek, valamint az e programokba foglalt igen jelentős IT-projekteknek köszönhető. A vezeték nélküli hálózatok bővítése és az adatközpont Brüsszelben szintén jelentősen befolyásolják a költségvetést (további részletek a jelentés III. részében).

7.   ábra

A 21. alcímben szereplő kiadások megoszlása

51.

A 2100. jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek) előirányzatai 56 626 299 EUR-t tettek ki. Ez az előirányzat a berendezések és szoftverek intézmények részére történő beszerzésével, bérletével, szervizelésével és karbantartásával, valamint a kapcsolódó munkákkal járó kiadásokat fedezte. Ezek a berendezések és szoftverek főleg a számítógépes és távközlési központ, illetve az osztályok és a képviselőcsoportok számítástechnikai rendszereit, valamint az elektronikus szavazórendszert jelentik.

52.

A 2102. jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek igénybevétele külső szolgáltatóktól) előirányzatai 55 814 490 EUR-t tettek ki, és főleg az adatfeldolgozó központ és a hálózat működésével, az alkalmazások kifejlesztésével és karbantartásával, a felhasználói támogatással, beleértve a képviselőket és a képviselőcsoportokat, tanulmányok készítésével, valamint műszaki dokumentáció kidolgozásával és átadásával kapcsolatban igénybe vett számítástechnikai tanácsadó és szolgáltató cégek költségeinek fedezésére szolgál.

53.

A számítási kapacitás és feldolgozási sebesség 28 %-kal nőtt a tárgyidőszakban. 2009 decemberében a tárolókapacitás 1 803 021 gigabyte-ot (GB) tett ki, míg 2010 végére ez 2 314 240 GB-ra nőtt. A feldolgozási sebességet illetően a Parlament központi IT-rendszerének adott mennyiségű adat adott időn belül való feldolgozására vonatkozó kapacitása az előző évi szinten maradt. Emellett az informatikai rendszerek biztonságának garantálása érdekében a hálózatra, a szerverekre, a szoftverekbe és munkaállomásokra integrált és tesztelt javítócsomagok száma 46 %-kal csökkent (a 2009. év végi 1 886-ról 2010 végére 1 019-re), ami az IT-rendszer fokozottabb stabilitásának tudható be.

54.

Ez az alcím a 2010. évi kiadások 1 %-át tette ki. Az alcím 2009. során tapasztalt 4 %-os csökkenése főként a 232. jogcímcsoporttal (Jogi költségek és kártérítés) kapcsolatos kiadások (21 %-os) csökkenésével magyarázható.

55.

A költségek megoszlása az alcímen belül: 235. jogcímcsoport (Telekommunikáció): 55 %; 230. jogcímcsoport (Irodaszerek, irodai eszközök és különböző fogyasztási javak): 19 %; 232. jogcímcsoport (Jogi költségek és kártérítés): 10 %.

56.

Ez az alcím a 2010. évi kiadások 2 %-át tette ki. A 2010. évi előirányzatok 2009-hez képest 15 %-kal növekedtek. Ez a 300. jogcím (Személyzeti kiküldetésekhez és a három munkahely közti hivatali utakhoz kapcsolódó költségek) növelésével magyarázható. A Parlament a 2009-es választási évet követően 2010-ben fokozatosan ismét valamennyi tevékenységét gyakorolni kezdi.

57.

2010-ben 33 200 kiküldetésre (utazásra) került sor, és ezek 98 629 küldetési napnak felelnek meg. A kiküldetések zöme a Parlament három munkahelye közötti utazással járt (Brüsszel: 5 391 kiküldetés; Strasbourg: 20 125; és Luxembourg: 2 477).

58.

Az ezen alcím alatti előirányzatok a 2010. évi kiadások 6 %-át tette ki. Az előirányzatok az előző évhez képest 4 %-kal nőttek. Az alcím előirányzatainak 25 %-a a 3244. jogcím (Látogatócsoportok szervezése és fogadása, Euroscola program és harmadik országbeli véleményformálóknak szóló meghívások), 14 %-a a 3242. jogcím (Közzétételi, tájékoztatási és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos költségek), 13 %-a a 3243. jogcím (Látogatóközpont), 12 %-a pedig a 3248. jogcím (Audiovizuális információs költségek) céljaira került felhasználásra.

59.

A kiadások eloszlását az alábbi ábra mutatja be.

8.   ábra

A 32. alcímben szereplő kiadások megoszlása

60.

A 3244. jogcím (Látogatócsoportok szervezése és fogadása, Euroscola program és harmadik országbeli véleményformálóknak szóló meghívások) esetében az előirányzatok 24 534 587 EUR-t tettek ki, és a csoportlátogatásokra és ehhez kapcsolódó felügyeleti és infrastrukturális költségekre biztosított támogatásoknak, az Euroscola program működési költségeinek, valamint a harmadik országbeli véleményformálóknak szervezett gyakornoki időszakok finanszírozásának fedezésére szolgáltak.

61.

A 3242. jogcím (Közzétételi, tájékoztatási és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos költségek) esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 13 633 133 EUR volt, és különösen a tájékoztató kiadványokkal kapcsolatos költségek fedezésére szolgált, beleértve az elektronikus kiadványokat, az információs tevékenységeket, a PR-t, a tagállamokban és a csatlakozó országokban sorra kerülő állami rendezvényeken, kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvételt, valamint a jogalkotási figyelő (OEIL) frissítését is.

62.

A 3243. jogcím (Látogatóközpont) lekötött előirányzatai 2009-hez képest jelentősen nőttek (+227 %) és 12 725 985 EUR-t tettek ki. A kiadások e meglehetősen összetett projekt terveinek megfelelően alakulnak. További részletek a jelentés III. részében találhatók.

63.

A 3248. jogcím (Audiovizuális tájékoztatási költségek) kötelezettségvállalásai 12 137 103 EUR-t tettek ki, és a következő tételekhez kapcsolódó költségeket fedezték:

64.

Ami az audiovizuális információs műsorok létrehozását illeti, 2010-ben 12 275 órányi anyag készült a média és egyéb ügyfelek számára. Érdemes megjegyezni, hogy összesen 767 félnapos bizottsági ülés webes élő közvetítésére került sor (2009-hez képest a közvetített ülések száma megkétszereződött). Ami az Európa műholdról szolgáltatást illeti, 809 hír, 58 rövidhír és 475 élő tudósítás készült.

65.

Ez az alcím a 2010. évi kiadások 5 %-át képviselte, és a megelőző pénzügyi évhez képest 10 %-os növekedés volt tapasztalható. A 400. jogcímcsoport (Folyó igazgatási költségek és a képviselőcsoportok, illetve a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos költségek) a 40. alcím alatt szereplő előirányzatok 70 %-át tette ki. Az e jogcímhez tartozó kötelezettségvállalások 53 355 142 EUR-t tettek ki, és a képviselőcsoportok és a független képviselők tekintetében az alábbiak fedezésére szolgálnak:

66.

A 402. jogcímcsoport (Európai politikai pártoknak nyújtott támogatások) a 40. alcím alatt szereplő előirányzatok 18 %-t (14 millió EUR) tette ki.

9.   ábra

A 40. alcímben szereplő kiadások megoszlása

67.

Ez az alcím a 2010. évi kiadások 10 %-át képviselte, és a kiadások 2009 és 2010 között változatlanok maradtak. A 4220. jogcím (Parlamenti asszisztensek alkalmazása) ezen alcím kötelezettségvállalási előirányzatainak 99 %-át tette ki. E jogcím lekötött előirányzatai 152 645 163 EUR-t tettek ki, és a parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek fedezését szolgálták. Emlékeztetni kell rá, hogy a 2010-es költségvetés-módosítás megnövelte a képviselők személyi asszisztenseinek számát (részletek a jelentés I. részében).

68.

2010. december 31-én1 483 akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott az Európai Parlamentben. 2010 decemberében 2 198 helyi asszisztens rendelkezett a képviselőkkel kötött munkaszerződéssel. Az alkalmazott helyi asszisztensek száma képviselőnként átlagosan 3,4 volt. Az egy képviselő által alkalmazott helyi asszisztensek száma tekintetében jelentős eltérések vannak, 2010 folyamán ez a szám 0 és 45 között mozgott. Bár 97 képviselő nem rendelkezik helyi alkalmazottakkal, 2010-ben 35 olyan képviselő volt, aki tagállamában több mint 10 alkalmazottat vett fel.

69.

Az ehhez a címhez tartozó alcímek csak olyan ideiglenes előirányzatokat tartalmaznak, amelyeket kizárólag valamely működési jogcímhez történő átcsoportosítást követően lehet felhasználni. Ezen ideiglenes előirányzatokkal e jelentés I. része foglalkozik. Az ebben a címben szereplő eredeti előirányzatok 46 441 800 EUR-t tettek ki, vagyis az összes eredeti előirányzat mintegy 3 %-át. A 42 241 800 EUR-t kitevő összeg teljes egészét átcsoportosították, és a költségvetés-módosítás a 10 5. alcím (Ingatlanokra vonatkozó ideiglenes előirányzat) előirányzatait 4 000 000 EUR-val csökkentette. A 10 1. alcím (Rendkívüli tartalékalap) alatti felhasználatlan egyenleg 200 000 EUR volt, amely a 2010. évi összes végleges előirányzat mintegy 0,01 %-a.

70.

A 2009-es európai választásokat követően 2010-ben a Parlament fokozatosan ismét valamennyi tevékenységét gyakorolni kezdte. Ez az év a munkamódszerek javítása és korszerűsítése – ami együtt jár a Parlament politikai és jogalkotási kötelezettségeivel –, valamint az elmúlt néhány évben indított számos nagyobb, többéves kezdeményezés értékelése miatt a folyamatos alkalmazkodás éve volt. A Lisszaboni Szerződés ratifikálását és 2009. december 1-jei hatálybalépését követően költségvetési ráfordításokat igénylő szükséges kiigazításokat kellett végrehajtani (vö. a költségvetés-módosításról a jelentés I. részében közölt információkkal).

71.

Az alább felsorolt célkitűzések a főtitkár által 2009–2010 vonatkozásában meghatározott, illetve a Parlament állásfoglalásaiban elfogadott iránymutatásokon alapulnak:

72.

A Szerződés az együttdöntési eljárás használatát rendes jogalkotási eljárásként kiterjesztette a jogszabályok mintegy 95 %-ára. A Szerződésnek ezenkívül fontos következményei voltak valamennyi olyan területen is, ahol a konzultációs eljárás helyébe az egyetértési eljárás lépett, különös tekintettel a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokra és azok megkötésére.

73.

Ezenfelül a Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlament szolgálataira további technikai nyomonkövetési feladatok hárultak: polgári kezdeményezések, a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott kötelező konzultáció, az Európai Központi Bank nagyobb felelőssége, a Bíróság és a Törvényszék bíráinak és főtanácsnokainak kinevezésében betöltött új szerep, a tájékoztatáshoz fűződő új jogok stb.

74.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével jelentős új előjogokat biztosított az EP számára többek közt a mezőgazdaság (AGRI Bizottság), a halászat (PECH), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (LIBE), a többoldalú felügyelet (ECON) terén és fontos változtatásokat eszközölt az uniós költségvetési eljárásban (BUDG). Új eszközök kerülnek bevezetésre, például a polgári kezdeményezés (AFCO), a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok (horizontális felelősség: JURI), az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), miközben az AFCO az intézményi vonatkozások, a JURI a személyzeti szabályzat, a CONT a pénzügyi szabályozás, a BUDG pedig a költségvetéssel kapcsolatban kap szerepet). Az EP hozzájárulásához kötött eljárások (főleg nemzetközi megállapodások) bizottsági – pl. TRAN, LIBE, PECH – konzultációkat tesznek szükségessé.

75.

A nemzeti parlamentek szerepének a Lisszaboni Szerződés általi megerősítése közvetlen hatással volt a Parlament és különösen a parlamenti bizottságok munkamódszereire; a szubszidiaritás elvének fokozottabb ellenőrzésére vonatkozó új mechanizmus („sárga” és „narancssárga” lap), a Lisszaboni Szerződés által bevezetett további védintézkedések („vészfékek”) vagy a jogalkotást megelőzően és azt követően a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszéd a gyakorlatban is hatással van a bizottságok tevékenységére és munkaterhelésére.

76.

Számos jelentős jogalkotási döntést a bizottságok kezdeményeztek és készítettek elő: ilyen pl. a SWIFT-adatok átadásáról szóló megállapodás elutasítása, a 2011. évi költségvetés elfogadása, a polgári kezdeményezés, a pénzügyi felügyeleti csomag, az EKSZ, a gazdasági kormányzás stb. A jogalkotási tevékenység ismét felgyorsul, és a következő hónapok során számos, a Bizottság által 2010-ben beterjesztett stratégiai nem jogalkotási kezdeményezést jelentős számú vonatkozó jogalkotási javaslat követhet, nevezetesen az EU 2020 stratégia keretében.

77.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta most először került sor a jelentősen felülvizsgált uniós költségvetési eljárás végrehajtására. Ezenfelül a Parlament új feladatköröket kapott az Unió kötelező kiadásaival kapcsolatban. Túl ezen, az EP megkezdte a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásnak a Lisszaboni Szerződés előírásaihoz való hozzáigazítását, várva a többéves pénzügyi keret teljesen kidolgozott félidős értékelését.

78.

A Szerződés jelentős következményekkel jár a külkapcsolatok vonatkozásában. A Parlament új jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik, és szerepet játszik a Bizottság alelnöke/az Unió közös külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és különleges képviselői kinevezésében és a velük folytatott kapcsolatokban. Ami a Parlamentet illeti, ez különösen a közös kereskedelempolitikával és a külügyi szolgálattal foglalkozó szerveit érinti.

79.

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásával kapcsolatos tárgyalások keretében az EP jelentős engedményeket kapott a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) parlamenti ellenőrzésével és demokratikus előzetes ellenőrzésével kapcsolatban. A Parlament konzultációs jogosultságot kapott, melyet a KKBP mandátumok vagy stratégiák tanácsi jóváhagyását megelőzően, az eset bizalmasságának megfelelő formában érvényesíthet. Ezenkívül a Parlament képviselői jogosultságot kaptak arra, hogy a szükséges ismeret elve alapján hozzáférhessenek a titkosított KKBP-információkhoz (ezzel a jogukkal először az EU–Líbia keretmegállapodásra vonatkozó tárgyalási megbízatás kapcsán éltek), valamint a főképviselő/a Bizottság alelnöke kötelezettséget vállalt a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) érintő titkosított információkhoz való hozzáférésről szóló intézményközi megállapodás újratárgyalási eljárásának megindítására. Ezenfelül a Külügyi Bizottság is jogosultságot kapott a küldöttségvezetői vagy az EU különleges képviselői posztra jelöltek hivataluk elfoglalását megelőző meghallgatására. Eddig négy, újonnan kinevezett küldöttségvezető zárt ülésen történő meghallgatására került sor. Végül pedig a Parlament sokkal jelentősebb eredményeket ért el a KKBP-költségvetés átláthatósága vonatkozásában, mivel mostantól fogva a rendes eljárás alkalmazandó, és a nagyobb KBVP-küldetések egyértelműen külön tételként szerepelnek (a 2011. évi költségvetésben már ez gyakorlat érvényesül).

80.

A Lisszaboni Szerződéssel az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) és annak tagállamai közti kapcsolatokban minőségi változás állt be, mivel az EP most már számos, az EGT-vel kötendő megállapodás, illetve több mint száz, Svájccal aláírandó kétoldalú megállapodás tárgyalásában közvetlenül részt vesz.

81.

Ami az EU bővítését illeti, 32 horvát szerződéses alkalmazott került felvételre. Ezek az alkalmazottak elsősorban a nyelvi szolgálatokhoz és a bővítés előkészítésében részt vevő egyéb főigazgatóságokhoz kerültek. Az új horvát osztály szeptember közepétől megkezdte az EP kulcsfontosságú dokumentumainak fordítását.

82.

A Lisszaboni Szerződés és a Parlament új feladatköreinek hatálybalépését követően növelték a parlamenti bizottsági titkársági osztályok létszámát, amelyek feladatait a jövőben a jogalkotási munkaterhek függvényében 6, 9 vagy 12 adminisztrátor látja majd el. Hasonlóképpen kiigazításokra került sor a politikai osztályok, a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatokért felelős igazgatóság, a könyvtár, a képviselőcsoportok titkárságai és a képviselői asszisztensi álláshelyek vonatkozásában. A költségvetés-módosítás 75 álláshellyel bővítette a képviselőcsoportok titkárságát, 70 álláshellyel a bizottsági titkárságokat és 5 álláshellyel a nemzeti parlamentekkel folytatott kapcsolattartás igazgatóságát. A titkársági juttatásokat képviselőnként havi 1 500 EUR-val emelték. Továbbá a küldöttségek és parlamentközi közgyűlések titkárságait a hatékonyság érdekében közös regionális klaszterekbe vonták össze, ami lehetővé teszi a kollégák számára, hogy egy adott régióra szakosodjanak és elősegítsék az egymással kapcsolatban álló kétoldalú küldöttségek és többoldalú közgyűlések közötti információáramlást.

83.

Az elnök és az alelnök számára nyújtott támogatás javult a plenáris ülés számára készülő tájékoztatókkal, amelyeket egy szolgálatközi munkacsoport végez a Plenáris Ülések Igazgatósága, az Elnökségi Szolgálatok Igazgatósága, a Jogalkotási Igazgatóság és a Könyvtár- és Dokumentumkezelési Igazgatóság részvételével.

84.

A képviselőket támogató szolgálatok (az elemzési és könyvtári tájékoztatást nyújtó szolgálat rendelkezésre bocsátása) száma jelentősen növekedett (40 %-kal a hatodik parlamenti ciklus megfelelő időszakához képest), ennek során megerősödött az elemzési szolgálat és folyamatosan fejlődött a tájékoztatási szolgálat. Nőtt az elemzések volumene és az elemzési anyagok száma. Új termékeket vizsgáltak meg a képviselők igényeinek jobb kiszolgálása érdekében. Az új, honlapba illesztett katalóguskezelő informatikai rendszer (amely kiterjed a beszerzésekre is) bevezetésével javult a könyvtár ügyfeleinek (és nem csak a képviselőknek) nyújtott szolgáltatás minősége.

85.

A nemzeti parlamentek (egyre nagyobb számba érkező) véleményeinek fogadását és továbbítását célzó eszköz lehetővé tette a parlamentek között e szinten zajló kommunikáció javítását, valamint a nemzeti parlamentek véleménye által érintett parlamenti bizottságok gyorsabb és rugalmasabb tájékoztatását.

86.

2010 volt az első olyan teljes év, amikor a Parlament feladata volt az új képviselői statútum és az új asszisztensi szabályzat végrehajtása. Az Elnökség által 2009-ben létrehozott és négy alelnökből, az illetékes quaestorból és a Jogi Bizottság elnökéből álló, a képviselői és asszisztensi statútum végrehajtásával foglalkozó ideiglenes értékelő csoport 2010-ben a Parlament szolgálatainak támogatása mellett tovább folytatta munkáját. Az ideiglenes értékelő csoport ajánlásai a képviselői és asszisztensi statútum végrehajtási intézkedéseinek számos módosítását eredményezték, amelyeket az Elnökség 2009. és 2010. évi ülésein fogadott el.

87.

A szolgálatok elkészítették a statútum végrehajtásához szükséges informatikai alkalmazásokat, valamint elvégezték a képviselők és az asszisztensek számára szükséges formanyomtatványok kiigazítását, és információs bázist hoztak létre (a képviselők körében terjesztendő kérdések és válaszok, az intranetre kerülő tájékoztatók stb.).

88.

Az EP számára 5 664 ülésen került sor tolmácsolás biztosítására, beleértve a három munkahelyen kívüli küldetéseket és az IAP-szolgáltatásokat is. Továbbá tolmácsolás biztosítására került sor az Európai Bizottság 590, a Régiók Bizottsága 69 és a Számvevőszék 136 ülésén (ideértve a küldetéseket is), valamint 6 esetben a Fordítóközpont számára.

89.

Összesen 1 721 191 oldal lefordítására került sor (ebből 1 033 176 belső fordítás, 381 804 külső fordítók bevonásával készült, és 306 211 oldal a szó szerinti jegyzőkönyvek fordítása). Az alábbi ábra a fordítás kategóriák szerinti eloszlását és a fordításban 2008 óta bekövetkezett változásokat mutatja. A Parlament szolgálatai sikeresen feleltek meg a fordítási igényeknek, annak ellenére, hogy a lefordítandó dokumentumok benyújtására vonatkozó, a többnyelvűségi magatartási kódexben rögzített minimális határidőket a megbízók csak az esetek 35 %-ban tartották be.

10.   ábra

A 2008 és 2010 között lefordított oldalak elemzése

90.

Az Elnökség 2010. március 24-én, az IKT innovációs stratégiával foglalkozó bizottság javaslatára elfogadta a középtávú IKT stratégiai tervet. Ez a stratégia három pillérre épül:

91.

Az információs és kommunikációs technológiáknak két célkitűzést kell teljesíteniük az Európai Parlamentben. Az első célkitűzés a fenntartható és jó minőségű szolgáltatások megteremtése az IKT használatához az európai polgárokkal folytatott intézményi kommunikáció, a képviselőknek nyújtott támogatás és az adminisztráció működése érdekében. A második célkitűzés olyan IKT-termékek kialakítása, amelyek a következő iránymutatásokat követik: „az új Lisszaboni Szerződés teljes mértékű kihasználása annak érdekében, hogy a képviselők képesek legyenek mandátumuk gyakorlására”; „a mobil kommunikáció, az összekapcsolhatóság, a mobilitás és az interoperabilitás fejlesztése”, valamint „a nemzeti parlamentekkel, az európai polgárokkal és a civil társadalommal zajló intézményi kommunikáció erősítése”.

92.

A stratégia keretében a tudásmenedzsment-rendszernek (KMS) az a rendeltetése, hogy a jogalkotási dokumentumokban való kereséshez olyan közös keresőmotort bocsásson a képviselők és a főtitkárság rendelkezésére, amely az intézmények között megosztható, többnyelvű metaadatok alapján működik (14). A 2009. és 2010. év folyamán sorra került az indexálási folyamat, elkészültek a funkcionális specifikációk, valamint a külső weboldalak és adatbázisok.

93.

Ami az új brüsszeli Adatközpontot illeti, elkészültek a tervek és a főterv, illetve a migrációs tervek. Az e-Parlament projekt részeként megkezdődött az AT4AM-rendszer létrehozása (módosítások kezelése). A papírmentességre irányuló projekt keretében igazolták az e-ülésekre és az e-bizottságokra vonatkozó koncepciók működőképességét. A brüsszeli és a strasbourgi üléstermekben sorra került a vezeték nélküli hálózat könnyűfelszereléseinek beépítésére. Elkészültek a képviselők által használt épületek wifivel való ellátását célzó tanulmányok és megtörténtek az előkészületek. Továbbá egy új MEP ITEC szolgáltatópont nyílt személyre szabott szolgáltatások biztosítására a képviselők számára.

94.

Ami a szakembereknek szánt audiovizuális weboldalat illeti, 2010 decemberében új, felhasználóbarát, online audiovizuális platform indult. Ez már most az első számú kapcsolati pont a Parlament által létrehozott, közvetítési célú minőségi video-, audio- és fotóanyagok vonatkozásában, különös tekintettel a tematikus csomagok anyagaira. Az internetes közvetítés immár kiterjed valamennyi parlamenti bizottsági ülésre, sajtókonferenciára és jelentős intézményi eseményre. Jelenleg 13 szimultán internetes közvetítés követhető.

95.

A Parlament internetes televíziós közvetítésének kulcsfontosságú fejlesztései magukban foglalják a tartalom újjászervezését, az átvitel felgyorsítását, a számos témakörben való navigációt és a látvány minőségének javítását. Ugyanakkor megtörtént az Europarltv programjainak a Parlament fő internetes oldalán és különböző Facebook-oldalakon keresztül történő, fokozott integrációja. A honlapot 2010-ben 9 858 549 egyéni látogató kereste fel, és összesen 255 922 828 oldalt tekintettek meg.

96.

Az EP tájékoztatási irodái (EPIO-k) az általuk szervezett tevékenységeken keresztül mintegy 6 millió polgárt értek el közvetlenül, és 60 millió polgárhoz jutottak el közvetetten. Az EPIO-k 86 polgári fórumot szerveztek, ezen belül 5 határokon átnyúló vonatkozásokkal rendelkezett. A fórumok sikeres eszköznek bizonyultak a polgárokkal való közvetlen kapcsolatteremtés minőségének és mennyiségének növelésére. Ezenfelül az EPIO-k sikerrel szerveztek rendezvényeket a nemzetközi nőnap és az Európa-nap megünneplése céljából, ebben az évben pedig a Schumann-nyilatkozat 60. évfordulójáról emlékeznek meg. Az EPIO-k által összeállított napi sajtószemlében mintegy száz, az Európa-napi ünnepségekkel foglalkozó híradást azonosítottak a tagállamok több mint felének médiájában. Világszerte 26 rendezvény és kampány megrendezésére került sor, a résztvevők száma az EP létesítményein belül elérte a 100 552 főt, ezeken kívül pedig a több ezer főt.

97.

A Szaharov-díj átadásának alkalmából valamennyi EPIO számos tevékenységet szervezett az emberi jogok és a díj előmozdítása érdekében. 2010-ben a díjat a kubai Guillermo Farinasnak ítélték.

98.

A látogatói szolgálat – 2010-ben először – több mint 300 000 látogatót fogadott. Brüsszelt mintegy 220 000, Strasbourgot pedig a plenáris ülés időszakában körülbelül 80 000 látogató kereste fel. E látogatók összesen 7 900 csoportot jelentettek. Mintegy 28 400 egyéni látogató érkezett, többségük az új, brüsszeli multimédiás idegenvezetést vette igénybe. Strasbourgban összesen 8 574 fő (középiskolai tanulók és tanárok) vett részt a tájékoztatási iroda által szervezett havi Euroscola rendezvényeken.

99.

A Látogatóközpont igen összetett projektje végső szakaszába ért. A központ nyolc megismerési területet foglal magában, ahol összesen 36 különböző tematikus médiainstalláció kerül elhelyezésre, amelyek több mint 300 hozzáférési ponton keresztül lesznek elérhetőek. Az állandó kiállítás több mint 700 különböző történetet vagy látnivalót tartalmaz. Figyelembe véve a média segítségével történő idegenvezetést, a multimodális szerepjátékot, a gyermekek és fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazított egyedi tartalmakat és a képviselőket ábrázoló faliképeket, a „tájékoztatási” egységek teljes száma meghaladja majd a 4 500-at. A többnyelvűség témáját is beleértve a létrehozandó és a kiállításon elhelyezendő „tájékoztatási egységek” száma 20 000 és 30 000 körül mozog. A tematikus megközelítés többoldalú, a politikatudománytól kezdve, a jogalkotási témákon keresztül a történelemig és a szociológiáig terjed. A hagyományos múzeumprojektekkel ellentétesen, amelyek meglévő gyűjteményeken alapulnak, a kiállítás tartalmának fejlesztése és létrehozása a Látogatóközpont-projekt szerves része. Ez igen összetetté teszi a tervezési és beszerzési folyamatot.

100.

Az Európai Történelem Háza létrehozásának projektjét 2007-ben kezdeményezte az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering. Ugyanebben az évben az Elnökség úgy határozott, hogy szakértői bizottságot hoz létre, amelynek feladata az Európai Történelem Háza koncepciójának kidolgozása. Az alapelvek szerint az Európai Történelem Háza egyik kiemelkedő célkitűzése, hogy az európaiak valamennyi generációját hozzásegítse a saját történelmére vonatkozó tudás megszerzéséhez, és így hozzájáruljon Európa jelenlegi és jövőbeni fejlődésének jobb megértéséhez. Az építészeti pályázat kiírása után huszonhat érvényes pályázat érkezett. Ezeket egy értékelőbizottság vizsgálta meg, amely munkáját 2010 januárjában fejezte be. Az értékelés végén tizenkét jelölt maradt, akiket felkértek előzetes terveik bemutatására. E terveket 2010 szeptemberében nemzetközi zsűri vizsgálta meg.

101.

A 2010. március 24-i elnökségi határozattal elfogadott középtávú ingatlanpolitika az alábbi célkitűzéseket fogalmazza meg:

102.

Az Elnökség 2010. március 24-ülésén felhatalmazta a Parlament ingatlanpolitikájáért felelős alelnököt és a főtitkárt a szóban forgó középtávú szakpolitika végrehajtására és az erre vonatkozó bármely javaslat az Elnökségnek határozathozatal céljából történő benyújtásával. Különösen pedig célként tűzte ki a Parlament által Brüsszelben bérelt épületek megvásárlását.

103.

Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy 2010-ben sor került a brüsszeli REMARD épület megvásárlására, és előkészítették a szófiai Európa Ház megvásárlásának projektjét.

104.

Ami a Luxemburgban található KAD épület kibővítését illeti, a geotermikus munkákra vonatkozó szerződés a becsült költségeknél 30 %-nál olcsóbban jött létre. Ez a jó eredmény a széles merítésű pályáztatási eljárás eredménye, amelyben több mint négy ország vállalatai vettek részt. Az épület felépítésére vonatkozó ajánlati felhívást 2010 augusztusában tették közzé. Az ennek finanszírozására vonatkozó dokumentum 2010 decemberének végén jelent meg.

105.

Ami a tájékoztatási irodákat illeti, a budapesti, a washingtoni, a londoni és a hágai irodák munkálatai befejeződtek. A koppenhágai iroda terveire vonatkozó szerződés létrejött. Helsinki vonatkozásában az Elnökség hozzájárult, hogy megkezdődjenek a tulajdonossal az épület bérlését célzó tárgyalások. Wroclav tekintetében az Elnökség hozzájárult, hogy megkezdődjenek a tulajdonossal az épület bérlését célzó tárgyalások. Szófiában az ingatlanpiac áttekintése lehetővé tette a Rakovsky-épület azonosítását, amellyel kapcsolatban a hatóságoknak 2011. március 31-ig végső döntést kell hozniuk.

106.

A szén-dioxid-kibocsátások csökkentése érdekében az új keretszerződésekben vagy a meglévő szerződésekhez fűzött módosító záradékokban elő kell írni, hogy valamennyi rendelkezésre bocsátott limuzinnak és teherautónak meg kell felelnie az EURO5 szabványnak. Most zajlik a Parlament gépkocsiparkjának felújítása is. A képviselők Strasbourgba történő szállításáról is új szerződés gondoskodik.

107.

Az Európai Parlament kifizető harmadik személlyel kötött szolgáltatói rendszert hozott létre Brüsszelben, a STIB-bel való együttműködésben a tömegközlekedési eszközök (a STIB által üzemeltett buszok, villamosok vagy metrók) használatának előnyben részesítése érdekében. A 2010 októberében aláírt szerződés értelmében az EP a tisztviselők és ügynökök által megvásárolt éves bérletek árának felét fedezi. Ez a rendszer 2010 decemberének végétől működik.

108.

Ezenkívül 2010 végén fejeződött be egy jelentős környezetvédelmi projekt is Brüsszelben, amelynek célja, hogy az energiatakarékosság érdekében a villanykörtéket valamennyi irodában LED égők váltsák fel.

109.

A Parlament szervezeti felépítésében és igazgatásában történt főbb változásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

12.   táblázat

A Főtitkárságon 2010-ben történt átszervezések összefoglalása

110.

Az igazgatást érintő fejlesztések vonatkozásában a Parlamentben bevezetésre került az eredményszemléletű elszámolás. Az IT-támogatás e változtatásokra való kiterjesztése 2010 végén felgyorsult. Az 1. (a szállítói/szolgáltatói mérlegek készítése) és 2. (beérkező számlák és szállítók/szolgáltatók) munkacsomagot teljes körűen végrehajtották. Elkészült továbbá a 3. munkacsomag (kimenő számlák és adósnyilvántartás) üzleti követelményekre, könyvelési tételekre, jelentésekre vonatkozó része.

111.

A közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások pénzügyi és adminisztratív igazgatását segítő új „webes szerződések” alkalmazás (Az éves munkaprogram kulcsprojektje 100.c.) 2010-ben lépett kísérleti szakaszába, csaknem valamennyi főigazgatóság részvételével.

112.

Végül, de nem utolsósorban, valamennyi főigazgatóság 2009–2011-re szóló igazgatási munkaprogramjának tekintetében bevezették az alapos nyomon követést. Az igazgatási munkaprogram egy igazgatási eszköz, és mint ilyen, az egyes főigazgatóságok és a Jogi Szolgálat által az adott időszakban elért eredményeket tükrözi. Minden főigazgatóság rendszeresen jelentést tesz a kulcsfontosságú projektjei terén elért előrehaladásról.