AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.4.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/2

Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. április 29.

2011/C 129/03

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4860
JPY	Japán yen	120,67
DKK	Dán korona	7,4576
GBP	Angol font	0,89170
SEK	Svéd korona	8,9140
CHF	Svájci frank	1,2867
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7820
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,223
HUF	Magyar forint	264,50
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7093
PLN	Lengyel zloty	3,9356
RON	Román lej	4,0780
TRY	Török líra	2,2580
AUD	Ausztrál dollár	1,3560
CAD	Kanadai dollár	1,4102
HKD	Hongkongi dollár	11,5427
NZD	Új-zélandi dollár	1,8414
SGD	Szingapúri dollár	1,8205
KRW	Dél-Koreai won	1 588,61
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,7994
CNY	Kínai renminbi	9,6456
HRK	Horvát kuna	7,3615
IDR	Indonéz rúpia	12 728,25
MYR	Maláj ringgit	4,4015
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,475
RUB	Orosz rubel	40,6463
THB	Thaiföldi baht	44,387
BRL	Brazil real	2,3464
MXN	Mexikói peso	17,1186
INR	Indiai rúpia	65,7030

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

30.4.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/8

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 129/09

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„NEUFCHÂTEL”

EK-sz.: FR-PDO-0117-0126-16.03.2006

OFJ ( ) OEM ( X )

1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme:

—		Termék elnevezése
—		Termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat a földrajzi környezettel
—		Címkézés
—		Nemzeti követelmények
—		Egyéb (határozza meg)

2. A módosítás(ok) típusa:

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ leírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A leírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A leírás átmeneti, hatóságok által elrendelt egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedésekből eredő módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3. Módosítás(ok):

3.1. Leírás:

Ez a pont teljes egészében átírásra került az érthetőség és a pontosság érdekében.

A „tejsavbaktériummal kevert, puha, nem esik össze, szilárd, de nem kemény, nem ragadós, nem folyós és nem darabos” kifejezések a sajttészta részletesebb leírását szolgálják.

A „felhasználás szerint, az alábbi alakzatokban … 2,4 cm magasságban kapható” helyett ez áll: „A »Neufchâtel« az alábbi formákban kapható: henger, négyzet, brikett, dupla henger alakú, kis vagy nagy szív alakú, amelynek mérete az 5. fejezetben leírt öntőforma méretéből és formájából adódik.”

Kiegészítésként a következő mondat került bele: „Az előállítási módszert illetően az 5. fejezetben meghatározott minimális érlelési időszak végén.”

Az 5. fejezetben található a minimális érlelési időszakra vonatkozó követelmény. Az előállítási módszer részletesebb meghatározása kiterjed arra is, hogy a súllyal és a minimális zsír- és szárazanyag-tartalommal kapcsolatos követelmény ezen időszak végén a végtermékre vonatkozik.

3.2. A származás igazolása:

E szakasz meghatározza valamennyi gazdálkodó azonosításának, a nyilvántartás végzésének és a nyilatkozatok elkészítésének módszerét, amelyek lehetővé teszik munkamódszereik rögzítését és/vagy a termékekhez felhasznált anyagokról készített könyvelést.

3.3. Az előállítás módja:

E pontot az érthetőség és a pontosság érdekében teljes egészében át kellett írni. A következő módosítások szükségesek:

—

Új bejegyzés: „E termékleírás alkalmazásában állomány alatt egy mezőgazdasági üzem egész tejelőtehén-állománya értendő, amely tejelő és szárazra állított tehenekből áll. A »Neufchâtel« előállítására szánt tej termelőjének tehénállománya legalább 60 %-ban a normandiai tehénfajtából áll” és a „Neufchâtel” sajtot előállító üzemekben „csak a korábban meghatározott állományokból származó tej használható a tej beérkezésétől a sajtok érleléséig”.

A tejtermelés szabályrendszere új feltételekkel egészült ki. Céljuk annak biztosítása, hogy a tejtermelők állományában lévő tehenek többsége helyi, azaz normandiai fajtájú legyen. Amikor 1969-ben elismerték a „Neufchâtel”-t eredetmegjelölésként, a szakértők nem ítélték szükségesnek a normandiai fajta használatának és elsősorban legeltetéssel történő takarmányozásának a rendeletben történő megemlítését, mivel akkoriban ez mindennapos gyakorlat volt a tenyésztők körében és nem fenyegetett az a veszély, hogy más gyakorlatra térnek át. Mivel azonban idővel új gyakorlatok jelentek meg és terjedtek el egyre szélesebb körben, például a silókukorica és a Prim'Holstein fajta használata, a termelőkben egyre inkább tudatosult, mennyire fontos a normandiai fajta és a legeltetés a „Neufchâtel” egyedi jellemzői és imázsa szempontjából. Annak érdekében, hogy megállítsák e trendet és visszaállítsák azokat a feltételeket, amelyeken e termék hírneve alapul, és így megerősítsék a termék és eredeti származási területe közötti kapcsolatot, a csoport a normandiai tehénfajta és a legelőként használt füves terület arányára vonatkozó minimális követelmény megállapításával kívánta meghatározni a tejtermelés módszerét. Ezek az új rendelkezések segítséget nyújtanak abban, hogy megerősödjön a „Neufchâtel” elnevezés kapcsolata a termék eredetével, figyelembe véve a régió állattenyésztői és az állatok között fennálló hosszú kapcsolatot, a helyi fajtának a körülményekhez való alkalmazkodását és e fajta tejének egyedi jellemvonásait, amelyek alkalmassá teszik a sajtgyártásra.

—

Új bejegyzés: „Az állatállomány évente legalább hat hónapon át legel. Ebben az időszakban a legelők füve biztosítja a tehenek napi táplálékának több mint 50 %-át szárazanyagban kifejezve. (…) Kivételes körülmények között, elsősorban váratlan kedvezőtlen időjárási feltételek következtében ideiglenes eltérés engedélyezhető, hogy az állomány takarmánnyal való folyamatos ellátása biztosított legyen.”

E rendelkezések – szintén a sajt és eredete közötti kapcsolat megerősítése céljából – meghatározzák a tejelő tehenek takarmányozási feltételeit. Meghatározásra került, hogy az állomány táplálékának alapja 80 %-ban – szárazanyagban kifejezve – a mezőgazdasági üzem saját takarmányából származik. Ezenkívül megállapítják a tejelő tehenek legeltetésére és az egyes mezőgazdasági üzem tejelőtehén-állományára vonatkozó feltételeket (a legelőnek szánt terület minimális nagysága tejelő tehénenként, a silókukorica-termelésre használt maximális terület tejelő tehénenként, legelők gondozása). E rendelkezések célja, hogy biztosítsa és növelje a tejelő teheneknek adott zöldtakarmány arányát.

—

Új bejegyzés: „Tejtermelés során összegyűjtés előtt a tej nem tárolható az első fejéstől számított 48 óránál tovább a mezőgazdasági üzemben. (…) A friss sajt és az érlelési folyamatban lévő sajt módosított nyomás alatt történő tárolása tilos.”

A sajt valamennyi termelési feltétele a termék jellemzőinek eredményesebb megóvása érdekében került meghatározásra: A tej felhasználás előtti, mezőgazdasági üzemben történő tárolására éppolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint az alvadék beoltására, lecsepegtetésére és préselésére. Az így nyert sajttészta megformázását és feldolgozását az érlelési feltételekhez hasonlóan részletesen leírták.

A sajtgyártásban használt kezelési módokra és adalékanyagok felhasználására korábban általános szabályok vonatkoztak. Az új technikák azonban, amelyek közül néhány a segéd- és adalékanyagokra vonatkozik, mint a mikroszűrés, a tej részkoncentrációja vagy az érlelőenzimek használata, hatással lehet az oltalom alatt álló sajtok jellemzőire. Különösen bizonyos enzim-adalékanyagok nem teszik lehetővé az OEM-termékek fő jellemvonásainak megóvását. Ezért szükségessé vált minden egyes eredetmegjelöléssel rendelkező termék leírásában meghatározni, hogy a tejtermelés és sajtgyártás során használt segéd- és adalékanyagok terén mely jelenlegi gyakorlat az uralkodó, hogy megakadályozzák a szabályozások alá nem tartozó azon jövőbeli eljárások alkalmazását, amelyek kedvezőtlenül hathatnak az eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok jellemzőire.

Ebben a bekezdésben szerepel a formák meghatározása is. Ez a módosítás a csoportnak az alkalmazott öntőformák méreteiről végzett vizsgálatán alapul, és a termékleírásban korábban szereplő méretek helyett e precízebb méreteket javasolja a kész sajtra vonatkozóan.

3.4. A földrajzi környezettel való kapcsolat:

Ezt a részt három pontban csoportosítva pontosítjuk. Azt tárgyalja, hogy miként lehet megőrizni a különböző engedélyezett eljárásokkal nyert „Neufchâtel” egyedi jellemvonásait. Emellett bemutatásra kerül a normandiai fajta története és fontossága a „Neufchâtel” egyedi jellemzői szempontjából (a történelmi Pays de Bray fajta, amelynek teje magas kazein- és zsírtartalma miatt kivételesen alkalmas a sajt előállítására).

3.5. Címkézés:

Meghatározásra kerültek a címkézéshez kötelezően felhasználandó részadatok. Az INAO-logó használatára vonatkozó kötelezettséget megszüntették,

a közösségi logó használatára vonatkozó kötelezettséget pedig bevezették.

3.6. Nemzeti követelmények:

E szakasz az ellenőrizendő főbb pontokat, referenciaértékeiket és értékelési módszereiket bemutató táblázattal egészül ki.

4. Amennyiben szükséges, az összefoglalót aktualizálni kell.

A leírás közzétételére való hivatkozás:

https://www.inao.gouv.fr/fichier/Cahier-des-Charges-Neufchatel.pdf

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„NEUFCHÂTEL”

EK-sz: FR-PDO-0117-0126-16.03.2006

OEM ( X ) OFJ ( )

Ez az összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit ismerteti tájékoztatási céllal.

1. A tagállam illetékes szerve:

Név:

Institut national de l’origine et de la qualité

Cím:

51 rue d’Anjou

75008 Paris

FRANCE

Tel.

+33 153898000

Fax

+33 153898060

E-mail:

info@inao.gouv.fr

2. Csoport:

Név:

Syndicat de défense et de la qualité du fromage Neufchâtel

Cím:

Mairie — BP 88

76270 Neufchâtel

FRANCE

Tel.

+33 232975301

Fax

+33 232975306

E-mail:

syndicatdufromage@neufchatel-aoc.org

Összetétel:

Termelők/feldolgozóüzemek ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.3. osztály –

Sajtok

4. Termékleírás:

(az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti követelmények összefoglalása)

4.1. Név:

„Neufchâtel”

4.2. Leírás:

A „Neufchâtel” kizárólag oltott tehéntejből készült, lágy, tejsavbaktériummal kevert, kissé sós, lyukmentes sajt, amely puha, nem esik össze, szilárd, de nem kemény, bársonyos és sima, nem ragadós, nem folyós és nem darabos. Felületén fehér színű nemespenész található és a kéregben nincsenek lyukak.

A „Neufchâtel” az alábbi formákban kapható: henger, négyzet, brikett, dupla henger vagy szív alakú, illetve formázhat egy nagy szívet.

A minimális érlelési időszak végén egy „Neufchâtel” sajthenger, -négyzet vagy -brikett legalább 100 g súlyú; a sajtszív és a dupla henger súlya 200 g, a nagy szívé pedig 600 g.

Teljesen száraz állapotában a sajt 100 grammonként minimum 45 gramm zsírt és 40 gramm szárazanyagot tartalmaz.

4.3. Földrajzi terület:

A Pays de Bray, amely az Oise és a Seine-Maritime területeinek bizonyos részeit foglalja magában. Oise (60) területén belül hozzátartozik Quincampoix-Fleuzy település; Seine-Maritime (76) területén belül pedig az alábbi települések: Argueil, Aubéguimont, Aubermesnil-aux-Érables, Aumale, Auvilliers, Avesnes-en-Bray, Bailleul-Neuville, Baillolet, Beaubec-la-Rosière, Beaussault, Beauvoir-en-Lyons, La Bellière, Bois-Guilbert, Bois-Héroult, Bosc-Bordel, Bosc-Édeline, Bosc-Mesnil, Bosc-Roger-sur-Buchy, Bouelles, Bradiancourt, Brémontier-Merval, Buchy, Bully, Bures-en-Bray, Callengeville, Le Caule-Sainte-Beuve, La Chapelle-Saint-Ouen, Clais, Compainville, Conteville, Criquiers, Croixdalle, Cuy-Saint-Fiacre, Dampierre-en-Bray, Dancourt, Doudeauville, Elbeuf-en-Bray, Ernemont-sur-Buchy, Esclavelles, Fallencourt, Ferrières-en-Bray, La Ferté-Saint-Samson, Fesques, La Feuillie, Flamets-Frétils, Fontaine-en-Bray, Forges-les-Eaux, Le Fossé, Foucarmont, Fréauville, Fresles, Fresnoy-Folny, Freulleville, Fry, Gaillefontaine, Gancourt-Saint-Etienne, Gournay-en-Bray, Grandcourt, Graval, Grumesnil, La Hallotière, Haucourt, Haudricourt, Haussez, Héronchelles, Hodeng-Hodenger, Illois, Landes-Vieilles-et-Neuves, Londinières, Longmesnil, Lucy, Marques, Massy, Mathonville, Maucomble, Mauquenchy, Ménerval, Ménonval, Mésangueville, Mesnières-en-Bray, Mesnil-Follemprise, Le Mesnil-Lieubray, Mesnil-Mauger, Meulers, Molagnies, Montérolier, Mortemer, Nesle-Hodeng, Neufbosc, Neufchâtel-en-Bray, Neuville-Ferrières, Nolléval, Notre-Dame-d'Aliermont, Nullemont, Osmoy-Saint-Valery, Pommereux, Pommeréval, Preuseville, Puisenval, Quièvrecourt, Réalcamp, Rétonval, Ricarville-du-Val, Richemont, Roncherolles-en-Bray, Ronchois, Rouvray-Catillon, Sainte-Agathe-d'Aliermont, Sainte-Beuve-en-Rivière, Sainte-Croix-sur-Buchy, Sainte-Geneviève, Saint-Germain-sur-Eaulne, Saint-Jacques-d'Aliermont, Saint-Léger-aux-Bois, Saint-Martin-au-Bosc, Saint-Martin-l'Hortier, Saint-Martin-Osmonville, Saint-Michel-d'Halescourt, Saint-Pierre-des-Jonquières, Saint-Riquier-en-Rivière, Saint-Saëns, Saint-Saire, Saint-Vaast-d'Équiqueville, Saumont-la-Poterie, Serqueux, Sigy-en-Bray, Smermesnil, Sommery, Le Thil-Riberpré, Vatierville, Ventes-Saint-Rémy, Villers-sous-Foucarmont és Wanchy-Capval.

4.4. A származás igazolása:

Minden tejtermelőnek, minden feldolgozóüzemnek és minden érlelőüzemnek ki kell töltenie a csoportnál nyilvántartott „azonosítási nyilatkozatot”, amely lehetővé teszi valamennyi gazdálkodó azonosítását. A gazdálkodóknak nyilvántartást kell vezetniük, amelyet a tej és a sajt eredetének, minőségének és termelésének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi dokumentummal együtt kötelesek az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani.

Az eredetmegjelöléssel ellátott termék jellemzőinek ellenőrzése keretében analitikai és érzékszervi vizsgálatra kerül sor, amelynek célja az adott vizsgálaton bemutatott termékek minőségének és jellegzetességének biztosítása.

A mezőgazdasági termékek feldolgozói nyilvántartást vezetnek a beoltott tej napi mennyiségéről vagy a nyert alvadék súlyáról, az előállított sajtok számáról és fajtájáról, a „Neufchâtel” elnevezéssel értékesített sajtok számáról, feltüntetve – a vásárlóknak való közvetlen értékesítések kivételével – a számlákkal igazolt rendeltetési helyet.

A tejtermelők termelők szerinti bontásban nyilvántartást vezetnek a vásárolt tej vagy alvadék napi mennyiségeiről, a felhasznált tej vagy alvadék mennyiségéről és valamennyi előállított sajt számáról, valamint az értékesített „Neufchâtel” elnevezésű sajtok számáról és számlákkal igazolt rendeltetési helyéről.

A tej vagy sajttészta felvásárlói az ellenőrző hatóságok rendelkezésére bocsátják a tejszállítók jegyzékét és közlik az azt érintő változásokat is.

4.5. Az előállítás módja:

A „Neufchâtel” egészen friss teljes tehéntejből készül, amelyet elsősorban fűvel táplált normandiai tehenek adnak. E táplálás azáltal biztosított, hogy a tehenek évente legalább hat hónapon át legelnek, és négy tejelő tehénre legalább egyhektárnyi füves terület jut a fejőház közelében, valamint hogy a takarmánykoncentrátum mennyiségét 1 800 kg/tehén/évre korlátozzák. Az állomány táplálékának alapja 80 %-ban – szárazanyagban kifejezve – a mezőgazdasági üzemből származik.

A kissé beoltott tej, amelyhez tejsavbaktériumot adtak hozzá, 18 és 36 óra alatt megalvad. Az alvadékot zsákokban vagy textildarabban lecsöpögtetik, majd összenyomják, összekeverik és formába öntik; a külsejét vagy magát a masszát megsózzák, majd az alvadékot szükség esetén újra letörlik és megérlelik. A sajtot 10–14 °C hőmérsékletű pincében vagy sajtérlelő helyiségekben helyezik el, és a formába öntés időpontjától számított legalább tíz napon át érlelik. Ez idő alatt a sajt felszínén kialakul a jellegzetes fehér nemespenész.

4.6. Kapcsolat a földrajzi környezettel:

A „Neufchâtel” sajt eredete a X. századra vezethető vissza. Ghislain Gaudefroy szerint a „Neufchâtel” a normandiai sajtok közül az egyik legrégebbi és azon sajtok rokona, amelyeket Pays de Bray-ben állítanak elő. Elsőként egy 1037-ből származó okmányban tettek róla említést, de a „Neufchâtel” sajt neve először 1543–1544-ben a roueni Saint-Amand apátság irataiban jelent meg a következőképp: „ez egy nagy sajt Neufchâtelből”.

A „Merveilles de l'industrie” (1876) szerzője, Figuier szerint a „Neufchâtel” sajtot már a XVI. században jól ismerték. Decorde apát 1843-ban arról számolt be, hogy 1700 körül heti három vásárt rendeztek Neufchâtelben és nagyon aktív sajtkereskedelem zajlott már akkoriban.

1802-ben I. Napóleon egy neufchâteli sajttal teli kosarat kapott ajándékba. 1845-ben a neufchâteli kongresszuson kiderült, hogy ennek a nagyon értékes sajtnak az ára négyszer olyan magas, mint a vajé.

A XIX. században a sajt virágkorát élte, mivel ekkor a közlekedés fejlődése és különösen a vasúti rendszer kiépítése következtében megugrott iránta a kereslet. Következésképp a „Neufchâtel” megjelent a párizsi piacokon is (Husson 1856-ban arról számolt be, hogy a párizsiak évente közel hárommillió ilyen sajtot fogyasztottak), valamint Belgiumban, Nagy-Britanniában, sőt, még a gyarmatok piacain is. 1865-ben a „Neufchâtelt” aranyéremmel jutalmazták a párizsi vásáron (Concours de Paris).

A csalás megakadályozása érdekében 1936. október 20-án rendeletben került meghatározásra a „Neufchâtel” termékleírása. 1957-ben a „Neufchâtel” gyártásában részt vevő sajtgyártók és tejtermelők szövetséget hoztak létre.

A sajtnak a földrajzi környezetével való kapcsolata abból adódik, hogy a terület adottságaiból fakadóan lehetővé teszi a tejtermelést. A tejet túlnyomórészt a normandiai tehenek adják, és azt egyszerű, a sajtgyártó műhelyben történő előállításhoz nagyon jól illeszkedő sajtgyártási technológia alkalmazásával dolgozzák fel. A füves területek alkalmassága elsősorban a gyakori esőzések miatt szinte állandóan nedves, agyagos talajnak köszönhető. E talajok többnyire dombos területeken találhatók. Miközben ez az elhelyezkedés kedvez a fű jelenlétének és növekedésének, a föld megmunkálását lehetetlenné teszi. Ezenkívül a vízfolyások, folyók sűrű hálózata és a számos kis tó léte mindig biztosította a legelő állatállomány számára az itatás lehetőségét. A hosszú és zord telek miatt meglehetősen hosszú az az időszak, amelyet az állatoknak az istállóban kell tölteniük. Pays de Bray gazdáinak ezért nagy mennyiségű széna- és fűtartalékot kell felhalmozniuk, amit a környező hatalmas füves területek lehetővé is tesznek. Ezen túlmenően a legelők mellett a cenomani és az alsó-albai mészkövön képződött talajok alkalmasak szántóföldi művelésre is, lehetővé téve ezzel a tejüzemek önellátását, amelyek így megtermelhetik saját szálastakarmányukat. Ez hozzájárult a tejtermeléssel kapcsolatos fontos és átfogó tudás kialakulásához.

A normandiai fajta létrejötte a normandiai gazdák által végzett szelekció eredménye. Az állatok alkalmazkodtak a Pays de Bray területén (füves területek és legelők) alkalmazott termelési rendszerhez, magas zsír- és fehérjetartalmú tejet adnak, amely kiválóan alkalmas lágy sajtok előállítására. A helyi (sajtgyártással foglakozó) gazdák olyan egyszerű, a friss sajt előállítására használt módszerekhez hasonló sajtgyártási technológiát fejlesztettek ki és alkalmaznak, amely a tej mennyiségéhez, a mezőgazdasági üzemekben rendelkezésre álló anyagokhoz és saját munkaritmusukhoz illeszkedik. Pays de Bray sajtgyártóinak tudása, különösen az egymástól 6–24 órányi időszakokkal elválasztott rövid munkaszakaszok sorozata (a formába öntés kivételével), és a formába öntést megelőző alvadéklecsepegtetés és préselés határozza meg a „Neufchâtel” egyedi jellemvonásait és a felületi nemespenésszel borított lágy sajtok között betöltött különleges helyét. Az érlelési folyamat gyorsaságával kapcsolatos szaktudás nagyrészt Pays de Bray földrajzi helyzetével függ össze, ami mindig is lehetővé tette a rendszeres és gyors kereskedelmi kapcsolatok létrejöttét. Ezenfelül ez a munkamódszer tökéletesen összeegyeztethető a számos kisebb, jellegzetes „neufchâteli” sajtgyártó műhely módszereivel, és így a gazdák a sajtgyártáson kívül az állattartással kapcsolatos teendőiknek is eleget tudnak tenni.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

Institut national de l’origine et de la qualité

Cím:

51 rue d’Anjou

75008 Paris

FRANCE

Tel.

+33 153898000

Fax

+33 153898060

E-mail:

info@inao.gouv.fr

Az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) egy jogi személyiséggel bíró nyilvános közigazgatási szerv, amely a Mezőgazdasági Minisztérium felé tesz jelentéseket.

Az INAO a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelet értelmében illetékes hatóságnak minősül.

Az INAO feladata mindenekelőtt annak biztosítása, hogy elvégezzék a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését és szükség esetén intézkedéseket hozzanak a termékleírásoknak való meg nem felelés esetére.

Név:

Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF)

Cím:

59 Boulevard Vincent Auriol

75703 Paris Cedex 13

FRANCE

Tel.

+33 144871717

Fax

+33 144973037

A DGCCRF a Gazdasági, Ipari és Munkaügyi Minisztérium egy szolgálata.

4.8. Címkézés:

Az összes sajtra alkalmazandó szabályozással kapcsolatos tájékoztatási követelményeken felül valamennyi „Neufchâtel” bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott sajtot az eredetmegjelölés nevét tartalmazó egyedi címkével hozzák forgalomba, amely név betűinek mérete legalább a címkén szereplő legnagyobb betűk kétharmada.

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölést” és az EU OEM-logóját is fel kell tüntetni a „Neufchâtel” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtok címkéjén.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

30.4.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/15

2011/C 129/10

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„DAUNO”

EK-sz.: IT-PDO-0117-1517-31.07.2003

OFJ ( ) OEM ( X )

1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcímei:

—		A termék elnevezése
—		A termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti előírások
—		Egyéb (kérjük határozza meg)

2. A módosítás típusa:

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi, vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3. Módosítás (módosítások):

3.1. A származás igazolása:

A termékleírás és az összefoglaló lap az 1898/2006/EK rendelet előírásainak megfelelően kiigazításra került, ennek során meghatározásra kerültek a származás igazolásához, illetve igazolásaihoz szükséges eljárások.

3.2. Az előállítás módja:

Az extraszűz olívaolaj OEM előállításához használt olajbogyó szüretelésére szolgáló korszerű módszerek kerültek bevezetésre, a szüretelés azonban továbbra is közvetlenül a fáról történik, a betakarítást segítő gépekkel. Olyan módszerekről van szó, amelyek alkalmazása nincs hatással a csonthéjasokra, és egyenértékűek a fáról történő, közvetlen kézi betakarítással. Valójában néhány ritka, jobbára családi használatra történő kivételtől eltekintve, nincs olyan olívatermelő, aki kézzel végzi az olajbogyó szüretelését. Ehelyett a szüretelés a közvetlenül a fáról történő gépi betakarítás módszerével történik, ami a kézi betakarítással azonos minőséget biztosít, de jóval költséghatékonyabb.

Törlésre került az az előírás, miszerint a sajtolást kötelezően az egyes altérségekben kell végezni, azzal a feltétellel, hogy annak továbbra is a termékleírásban meghatározott földrajzi területen kell történnie. Az érvényben lévő, a feldolgozásra, illetve az új technológiákra vonatkozó új jogszabályok előírják az olajsajtoló üzemek számának csökkentését, valamint eltörlik azt a korlátozást, miszerint a sajtolás műveletének az egyes altérségekben kell történnie. Ennek következtében a „Dauno” OEM előállítására szánt olajbogyó sajtolása kiterjesztett területen, Foggia megye teljes területén engedélyezett.

3.3. Címkézés:

A címkén kötelezően feltüntetendő az olajbogyó előállítási éve és a csomagolási tétel száma. Az üzem, birtok vagy gazdaság neve csak abban az esetben tüntethető fel a címkén, ha a termék előállítása kizárólag az üzemhez tartozó olajfaültetvényeken termett olajbogyó felhasználásával történt. A kért módosítások bevezetésével a fogyasztók pontosabb tájékoztatására irányuló igények is kielégítésre kerülnek.

3.4. Nemzeti előírások:

Törlésre került az 1992. február 15-i, „A szűz és extraszűz olívaolajok ellenőrzött eredetmegjelölésének azonosításáról szóló” 169. számú törvény és az 573/93. számú miniszteri rendelet előírásainak kötelező betartására vonatkozó előírás.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„DAUNO”

EK-sz.: IT-PDO-0117-1517-31.07.2003

OEM ( X ) OFJ ( )

Ez az összefoglaló tájékoztatás céljára készült, a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza.

1. A tagállam illetékes szerve:

Név:

Ministero delle Politiche Agricole Alimentari e Forestali

Cím:

Via XX Settembre 20

00187 Roma RM

ITALIA

Tel.

+39 0646655104

Fax

+39 0646655306

E-mail:

saco7@politicheagricole.gov.it

2. Csoportosulás:

Név:

«Daunia Verde» — Consorzio di tutela della denominazione di origine protetta olio extravergine di oliva «Dauno»

Cím:

Via Dante 27

71100 Foggia FG

ITALIA

Tel.

+39 0881707742

Fax

+39 0881707742

E-mail:

dauniaverde@tin.it

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.5. osztály:

Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

4. Termékleírás:

(az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésében előírt követelmények összefoglalása)

4.1. Név:

„Dauno”

4.2. Leírás:

A „Dauno” extraszűz olívaolaj forgalomba kerülésekor az alábbi kémiai és organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokkal rendelkezik:

—	savasság max. 0,6 %,

—	peroxid-érték ≤ 12 Meq O2/Kg,

—	összes polifenol-tartalom ≥ 100 ppm,

—	színe a zöldtől a sárgáig változhat,

—	illata gyümölcsös,

—	íze gyümölcsös, esetleg némi pikáns és kesernyés beütéssel.

A fenti értékek valamennyi engedélyezett földrajzi megnevezés esetében változnak ugyan, de igen szoros határok között mozognak.

A további kémiai-fizikai paraméterek a jelenleg érvényben lévő európai uniós szabályozásnak megfelelőek.

4.3. Földrajzi terület:

A „Dauno” olívaolaj előállítási területe Foggia megye területén található.

4.4. A származás igazolása:

Az előállítási lánc valamennyi szereplője (az olajbogyó termelője, a sajtoló- és a csomagolóüzem), az előállítási folyamatnak abban a szakaszában, amelyben érintett, különböző ellenőrzéseket végez a termék nyomon követhetősége céljából. Nevezetesen: az olívatermelő, az olajbogyónak a sajtolóüzemben történő leadásakor meggyőződik arról, hogy betartotta-e a termelésre, a hozamra és a betakarítás dátumára vonatkozó előírásokat, hogy a sajtolóüzem szerepel-e az OEM nyilvántartásban, és mindezt feltünteti a szállítási, illetve az azt helyettesítő okmányokban. Az olajbogyót befogadó sajtolóüzem ellenőrzi a termék származási helyét, az olajbogyó azonosító jelét, a betakarítás dátumára vonatkozó előírás betartását, a szállítási vagy egyéb hasonló okmányokon feltüntetett adatok megfelelőségét és teljességét, és gondoskodik arról, hogy a termék raktározása altérségek szerint, megfelelően azonosított helyiségekben történjen. A feldolgozási eljárás során a sajtolóüzem gondoskodik a sajtolás azon adatainak nyilvántartásba vételéről, amelyek a sajtolt olajbogyótól kezdődően segítik az egyes olajtételek nyomon követhetőségét. A sajtolás során nyert olajat az egyes altérségek és a termékleírásban előírt olívafajták szerint azonosító jellel látják el. Végül az olaj megfelelő tartályokba kerül, amelyeken az alábbi feliratok szerepelnek: „Dauno olívaolaj OEM – az olajbogyó fajtája, földrajzi megnevezés”. A sajtolóüzem a sajtolás dátumára, a felhasznált olajbogyó fajtájára, a földrajzi megnevezésre, az olajhozamra stb. vonatkozó valamennyi adatot feljegyzi a megfelelő okmányokban, és azokat gondosan megőrzi. A csomagoló egy-egy tétel olaj átvételekor meggyőződik arról, hogy a „Dauno” OEM megnevezéssel ellátandó olívaolajat az OEM nyilvántartásába bejegyzett termelők által termelt olajbogyóból állították elő, sajtolása az OEM nyilvántartásába bejegyzett sajtolóüzemekben történt, a nyomon követhetőséget biztosító megfelelő (szállítási, valamint az olajtételek megfelelő tárolási és mozgatási nyilvántartásáról szóló) okmányokkal igazolt olajról van szó, valamint gondoskodik a csomagolási tevékenységre vonatkozó, a termék nyomon követhetőségét biztosító valamennyi adat nyilvántartásba vételéről.

4.5. Az előállítás módja:

A „Dauno” extraszűz olívaolaj előállítása január 31. előtt szüretelt ép olajbogyók felhasználásával történik. A szakosodott olajfaültetvényeken a hektáronkénti termés legfeljebb 10 000 kg/hektár, a legnagyobb olajhozam pedig 25 % lehet. Az olívaolaj előállítása kizárólag olyan mechanikai és fizikai módszerekkel történik, amelyek alkalmazásával olyan olaj állítható elő, amely az olajbogyó főbb eredeti tulajdonságait a lehető leginkább megőrzi.

4.6. Kapcsolat:

Foggia megyében az olívatermesztés régi hagyományokra tekint vissza. Erről tanúskodnak a Monte S. Angelói (Gargano) Santa Maria di Pulsano kolostor közelében, a „Valle del Campanile” néven ismert, a Manfredonia-öbölbe vezető völgy egy szurdokában fennmaradt, a római kori olajprésekre (trapetumokra) emlékeztető romok. A XVIII. században egy Monte S. Angelóban szerkesztett, az olajbogyó betakarítását és szállítását szabályozó pápai rendeletet adtak ki. A századok során ezen a vidéken az olajbogyó termelése rendkívül elterjedt, és jelentős fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy mára alapvető szerepet tölt be a térség gazdasági életében.

Foggia megye területének régi földrajzi elnevezése Daunia volt. A daunok voltak a terület régi lakói. Az olívatermesztés a térség egyik fő termelőtevékenysége. A Garganóban megkezdődött olívatermesztés idővel fokozatosan a megye egész területén elterjedt. A legelterjedtebb a XVII. században volt, amikor már több ezer hektáron voltak olajfaültetvények. Az olívaolajnak – főként a tengeren folytatott – kereskedelme igen jelentős méreteket öltött. Nagyjából a XVIII. század végétől kezdődően, és az egész XIX. században Daunia különböző térségeiben, gyorsan terjedt az olívatermesztés. Az olívatermesztésnek Foggia megyében tapasztalt elterjedése, tekintettel a terület formájára, az egyes földrajzi területeken bizonyos egyedi jellegzetességek kialakulását eredményezte az előállításban: a lényeges közös vonásokon kívüli egyedi minőségi jellemzők a „Dauno” olívaolaj előállításához használt olajbogyó- fajták százalékos arányából, illetve a termékleírásban felsorolt négy előállítási terület sajátos hegyrajzi feltételeiből adódnak. A négy terület a következő: „Dauno Alto Tavoliere”, „Dauno Basso Tavoliere”, „Dauno Gargano”, „Dauno Sub-Appennino”. A termék fő megjelölésének a fent felsorolt megnevezésekkel történő kiegészítésének célja elsősorban az, hogy a „Dauno” olívaolaj származásáról alkotott földrajzi képben pontosítsák és megőrizzék Foggia megye különböző termelőterületeit, amelyek az évek során kiemelkedő, és a turisták számára vonzó tájjelleget öltöttek.

4.7. Felügyeleti szerv:

Név:

Camera di Commercio Industria, Agricoltura e Artigianato di Foggia

Cím:

Via Dante, 27

71100 Foggia FG

ITALIA

Tel.

+39 0881797279

Fax

+39 0881726046

E-mail:

eufrasia.spagnoli@fg.camcom.it

4.8. Címkézés:

A címkén a földrajzi megnevezéseket a „Dauno” eredetmegjelölés betűméreténél kisebb betűmérettel kell feltüntetni, az alábbi kiegészítő földrajzi megnevezések valamelyikének kíséretében: „Alto Tavoliere”, „Basso Tavoliere”, „Gargano”, „Sub-Appennino”.

Üzemek, birtokok, gazdaságok nevének, területi elhelyezkedésének feltüntetése, vagy az olajtermelő üzemben történt csomagolásra történő utalás csak abban az esetben engedélyezett, ha a termék előállítása kizárólag az üzemhez tartozó olajfaültetvényeken termett olajbogyó felhasználásával történt. Az ilyen feliratok betűmérete az eredetmegjelölés betűméretének legfeljebb a fele lehet.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

30.4.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/19

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 129/11

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„FASOLA WRZAWSKA”

EK-sz.: PL-PDO-0005-0645-24.09.2007

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Fasola wrzawska”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Lengyelország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.6. osztály:

gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

„Fasola wrzawska” elnevezéssel csak a Phaseolus multiflorus fajhoz tartozó futóbab száraz szemei forgalmazhatók.

Fizikai jellemzők:

Ezer darab babszem össztömege a talaj típusától és a vegetációs időszak időjárásától függően 2 100 g és 2 900 g között van.

A szemek oldalirányban ellapultak, vese alakúak, tiszták, épek, érettek, jól kifejlettek, nedvességtartalmuk legfeljebb 18 %, nem ráncosak, rovaroknak betudható károsodást nem tartalmaznak, és a hőmérséklet hatására sem károsodást nem mutatnak, sem növekedést nem tanúsítanak. Maghéjuk csillogó, egyenletesen fehér színű.

A babnak a csomagolás előtt a következő minimumkövetelményeket kell teljesítenie:

—	tört szemek (fél szemek): legfeljebb 0,1 %,

—	ráncos szemek: legfeljebb 0,3 %,

—	idegen anyag: legfeljebb 0,05 % (föld: legfeljebb 0,02 %),

—	rothadt, penészes, dohos szemek: legfeljebb 0,2 %,

—	nem egyenletes színű szemek: legfeljebb 0,6 %; ugyanakkor a fenti feltételeket nem teljesítő szemek aránya legfeljebb 1,25 tömegszázalék lehet.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A „fasola wrzawska” előállításának valamennyi műveletét a 4. pontban meghatározott földrajzi területen belül kell elvégezni. Csak a „fasola wrzawska” termesztési területéről származó, a Phaseolus multiflorus fajhoz tartozó futóbab szemei használhatók fel.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „fasola wrzawska” termesztési területét a kárpátaljai Vajdaság következő helységei alkotják:

—	Wrzawy, Gorzyce, Motycze Poduchowne, Trześń és Zalesie Gorzyckie (Gorzyce település közigazgatási területe, Tarnobrzeski megye),

—	Skowierzyn, Zaleszany, Majdan Zbydniowski és Motycze Szlacheckie (Zaleszany település közigazgatási területe),

—	Dąbrówka Pniowska, Pniów, Nowiny, Witkowice, Chwałowice, Antoniów és Orzechów (Radomyśl nad Sanem település közigazgatási területe).

Zaleszany és Radomyśl nad Sanem település Stalowowolski megyében található.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

5.1.1. A természeti tényező

A bab termesztési területe a Tarnobrzegi-síkságon és a San folyó alsó szakaszának völgyében található. A területet északnyugatról a Visztula határolja. A San lényegében kettészeli a területet, és Wrzawy közelében ömlik a Visztulába. A terület a Sandomierzi-alföld északi részén helyezkedik el.

A Sandomierzi-alföld éghajlatát hosszú, szélsőségesen forró nyarak, enyhe telek és viszonylag kevés csapadék jellemzi. Az átlagos éves csapadékmennyiség 600 mm körül van (1985 és 1996 között 523 mm és 628 mm közötti értékeket jegyeztek fel), amelyből több mint 230 mm esik a vegetációs időszakra.

Az éves átlaghőmérséklet 7,7–8,0 °C. Nyáron a legmelegebb hónapban, júliusban a nappali átlagos nappali hőmérséklet + 18 °C. A leghidegebb hónap a január, – 4 °C átlaghőmérséklettel.

Gyakoriak a nagyon meleg, napos vagy enyhén felhős napok, és ugyancsak gyakoriak azok a meleg napok, amikor egyáltalán nincs csapadék. Viszonylag gyakran tapasztalható mérsékelten meleg, napos időjárás. Fontos jellegzetessége a vidéknek a hosszú fagymentes időszak.

A két nagyobb folyó közelsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Visztula és a San közötti területen különleges mikroklíma alakult ki. Ennek köszönhető, hogy a vegetációs időszak (melynek során az átlaghőmérséklet 5 °C) 220 nap hosszúságú, 25 nappal hosszabb, mint a környező területeken. A Sandomierzi-alföldet a Lengyel-középhegység, a Roztocze hegység és a Kárpátok lábai határolják. Ezek a felszínrajzi elemek jó védelmet nyújtanak a területnek az erős szelekkel szemben.

A 4. pontban meghatározott terület alacsonyabban fekszik, mint a környező területek, ezért védve van az erős szelek károsító hatásaival szemben. A területet elsősorban a Visztula és a San, illetve kisebb folyók, mint például a Łęg, a Trześniówka és az Osa korábban gyakori áradásai során a területre hordott üledékből képződött réteges üledékes talaj jellemzi. Ez a Visztula-üledéknek is nevezett, jellemzően folyóvölgyekben előforduló talajfajta a legtermékenyebbek közé tartozik, és a búza és a cukorrépa vetésváltásos termesztése szempontjából igen jó vagy jó, a búza szempontjából jó, a rozs szempontjából pedig igen jó vagy jó minőségű talajnak számít.

A területen tavasszal és ősszel gyakran van köd. Ez azért kedvező, mert lassítja a nappalok és az éjszakák közötti hőmérséklet-változást. A Visztula és a San közelségének köszönhetően a területen nincs hiány felszíni vizekben.

5.1.2. Az emberi tényező

A terület gazdái évek hosszú során át tökéletesítették a babtermesztést. Arra is törekedtek, hogy megtartsák azokat az eljárásokat, amelyek nem bontják meg a környezet természetes egyensúlyát. A helyiek szakértelme különösen a babtermesztés elveire és módszereire, a támaszok (karók) kiválasztására és előkészítésére, a vetés időpontjának megválasztására, a futtatás módszereire, a kivágás időpontjának megválasztására, valamint annak megítélésére terjed ki, hogy a hüvelyek alkalmasak-e a cséplésre. A helyi termelők hozzáértése azon is mérhető, hogy a „fasola wrzawska” termesztése során hányszor kell kézzel beavatkozniuk. E beavatkozások közé tartozik a karók kiválasztása, a vetés, a kapálás (gyomtalanítás és talajforgatás), a támaszokra való felfuttatás, a betakarítás és a válogatás.

A „fasola wrzawska” előállításának valamennyi lépése a területen felhalmozódott hagyományos szakértelmen alapul, és a munka java részének elvégzése kézzel történik. Ebből következik, hogy alapvető fontosságú a helyi termesztők hozzáértése. A vetés megkezdése előtt ki kell választani és elő kell készíteni a bab futtatásához szükséges karókat (oszlopokat).

Ezeket a karókat a termőföldön egymástól megfelelő távolságra kell elhelyezni: ez kulcsfontosságú a növény fejlődése és növekedése szempontjából.

A „fasola wrzawska” futtatása többféleképpen történhet, így például függőleges karókra, oszlopok között futó dróthuzalokon függő zsinórokra vagy kifeszített dróthuzalnak támaszkodó karókra. A babot a nyílt levegőn szárítják, és csak akkor takarítják be, amikor a hüvelyek megértek. A száraz babnövényt csépelik, majd a szemeket kézzel válogatják. A babszemeket tiszta, száraz, jól szellőztetett, kártevőktől és kellemetlen szagoktól mentes helyen kell tartani, légmentesen zárt zacskókban, zsákokban tárolni nem szabad.

5.2. A termék sajátosságai:

A „fasola wrzawska” sajátosságai a következők:

—

nagy szemméret: a Phaseolus multiflorus futóbabok között a „fasola wrzawska” megkülönböztető jegye a babszemek nagysága. Ezer darab babszem össztömege a talaj típusától és a vegetációs időszak időjárásától függően 2 100 g és 2 900 g között van, tehát a „fasola wrzawska” szemei más futóbabfajtákéihoz képest 40–90 %-kal nagyobbak,

—	20 %-kal nagyobb vízfelvevő képesség, mint a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kívül termelt babok esetében,

—	a maghéj vastagsága: a „fasola wrzawska” maghéjának tömege és térfogata mintegy 20 %-kal kisebb, mint az azonos fajtájú, de máshol termelt babé,

—	édes íz: laboratóriumi érzékszervi vizsgálattal megerősítve,

—	sajátos illat: penészes, dohos, kellemetlen szagoktól mentes, természetes, jellegzetes,

—	szerkezet és állag: finom, „szájban olvadó” textúra, lisztes utóíz nélkül,

—	főzési idő: mintegy 10 perccel rövidebb, mint a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kívül termelt futóbabok esetében.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „fasola wrzawska” sajátosságait a természeti tényezők (éghajlat, talaj) és a helyi termelők által felhalmozott szaktudás egyedi ötvözete adja. A termék sajátos minőségét egyedül e két tényező együttese biztosíthatja.

A „fasola wrzawska” termesztése jó minőségű üledékes talajon folyik, olyan környezetben, ahol a folyóvizek szabályozva vannak, és a mikroklímát két nagyobb folyó, a Visztula és a San közelsége határozza meg. A földrajzi terület e sajátosságai és a gazdáknak a kialakult karózási szabályokhoz (a karósorok közötti távolságot és az egy soron belüli karók egymástól mért távolságát meghatározó szabályokat egyaránt ideértve) való ragaszkodásban megtestesülő szakértelme együtt lehetővé teszi a babnövény egészséges fejlődését, és biztosítja a „fasola wrzawska” bőséges termését és a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kívül termesztett azonos fajú babokhoz képest jelentősen nagyobb szemnagyságát. A terület melegebb, mint a környező vidékek, és időjárását hosszú fagymentes időszak jellemzi, aminek köszönhetően hosszabb a vegetációs időszak. A terület alacsony fekvésű, sík vidék, melyet a környező magasabb fekvésű területek megvédenek az erős szelektől. Ez nagyon fontos, mert a babnövény nagyon érzékeny a szélre. Ezek a tényezők és a „fasola wrzawska” babot termelő gazdáknak az érés fokához igazodó kézi betakarítással és a nyílt levegőn való szárítással kapcsolatos szaktudása együtt vékony szemhéjú, megfelelő szerkezetű és állagú babszemeket eredményez.

Az előállítási területen rendelkezésre álló körülmények és a gazdák szaktudása a „fasola wrzawska” azon sajátos jellemzőihez is hozzájárul, amelyet a konyhai felhasználásban oly nagyra becsülnek. Mivel a vegetációs időszak viszonylag hosszú és túlnyomórészt napsütéses napokból áll, a növény sok szénhidrogént szintetizál. Ez a körülmény, valamint a betakarítás legkedvezőbb, a növény fejlődését figyelembe vevő időpontjának megválasztásával kapcsolatos hozzáértés lehetővé teszi az optimális szénhidráttartalom kialakulását. Emiatt a „fasola wrzawska” íze sajátosan édes. A „fasola wrzawska” különleges zamatához a megfelelő körülmények közötti szárítás, valamint a tárolás helyének és körülményeinek gondos megválasztása is hozzájárul. A babbal kapcsolatos szigorú minőségi követelmények teljesülését a kézi cséplés és válogatás garantálja.

Az alacsony víztartalmat biztosító, mesterségesen nem gyorsított természetes szárítás során nem károsodnak a sejtfalak, és mindenütt egyenletesen csökken a sejtfalak közötti távolság. Ennek tudható be a „fasola wrzawska” nagy vízfelvevő képessége, finom szerkezete és állaga, valamint a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kívülről származó futóbabokénál rövidebb főzési ideje.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.minrol.gov.pl/DesktopDefault.aspx?TabOrgId=1620&LangId

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

30.4.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/23

2011/C 129/12

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„RHEINISCHES APFELKRAUT“

EK-sz.: DE-PGI-0005-0716-02.09.2008

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Rheinisches Apfelkraut“

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3. A mezõgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.6. osztály:

gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Frissen szedett, sűrített almából és körtéből készült szirup.

A termék kizárólag egész almából és körtéből, csak egészséges, teljesen érett gyümölcs feldolgozásával készül. Amennyiben a feldolgozásra a betakarítási időszakban, azaz a nyár végétől november közepéig kerül sor, friss gyümölcsöt használnak. Ha tavasszal végzik a feldolgozást, szintén csak egész gyümölcsöket használnak, nem használnak félkész árut. A gyümölcs ebben az esetben kizárólag hűtőházakból származik. Egy kiló végtermékhez legalább 2,7 kg gyümölcs kerül felhasználásra, ebből legalább 2,1 kg alma. A lekvárral ellentétben az ún. „Kraut” kizárólag gyümölcsléből, azaz más növényi összetevők nélkül készül. Az áru átvételekor vizuális ellenőrzésre kerül sor, melynek során a higiéniát, az esetleges rothadást és kártevőfertőzést vizsgálják.

A nyers árut a feldolgozás előtt vízfürdőben tisztítják meg. Ezután az egész almákat és körtéket nyomás nélkül, kímélő módon megfőzik. A cefrét kipréselik, a levet pedig leszűrik.

A párolókészülékben vákuum alatt kímélő módon kivonják a vizet a tiszta léből. A félkész termék szárazanyag-tartalma legalább 58 °–62 °Brix. E gyártási szakasz és szükség esetén a félkész termék nagy méretű tartályban, legfeljebb 10°C-on történő tárolása után kerülhet sor cukor és pektinek hozzáadására az üzem hagyományos receptje szerint.

A végső ellenőrzés a szárazanyag-tartalom mérésével történik. A termék közvetlenül, forrón üvegbe tölthető és forgalomba hozható.

1 000 g kész termékhez legfeljebb 400 g cukorféleség hozzáadása megengedett. Az „Apfelkraut” cukor hozzáadása nélkül, kizárólag almából is előállítható.

Külső jellemzők: sötétbarna, zselé állagú massza

Íz: édes-savanykás almaíz

Illat: édes

A végtermék cukortartalma (a tűréshatár minden esetben ± 3 %):

szacharóz: 9 %

glükóz: 21 %

fruktóz: 28 %

Brix-fok (késztermék): 65–68

pH-érték: 3,1-től 3,7-ig

nedvességtartalom: 35 % (± 3 %)

3.3. Nyersanyagok (kizárólag a feldolgozott termékek esetén):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A teljes gyártási folyamat a körülhatárolt földrajzi területen történik, és annak során csak egész, egészséges, teljesen érett, friss vagy hűtőházból származó almák és körték kerülnek feldolgozásra.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Rajna-vidék, idetartozik Észak-Rajna-Vesztfáliában Köln közigazgatási körzete, Düsseldorf közigazgatási körzetéből Mettmann járás, Düsseldorf városa, Rhein-Kreis Neuss járás, Mönchengladbach városa, Viersen járás, Krefeld városa, Kleve járás, Wesel járás, valamint Rajna-vidék-Pfalzban Ahrweiler és Mayen-Koblenz járás.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A „Rheinisches Apfelkraut” a Rajna-vidék hagyományos terméke. A Rajna-vidék rendelkezik valamennyi, a gyümölcsfák neveléséhez szükséges adottsággal. Az évszázadok során intenzív gyümölcstermesztő vidékké vált. Máig magas a gyepes gyümölcsösök aránya és sokféle almafajta terem. Az éghajlati viszonyok kedveznek az olyan fajták termesztésének, amelyek a savnak és a természetes pektineknek az optimálisan kenhető termék előállításához szükséges arányával rendelkeznek.

Éppen a lehullott gyümölcs tartósítására főztek itt hagyományosan mindig is „Apfelkraut”-ot. Az elmúlt századok során gyakorlatilag minden gazdaság a saját, önállóan előállított, édes-aromás „Apfelkraut”-ját használta, hogy télen ezzel édesítse az élelmiszereket. A hagyományos gyártási módszer, azaz a kímélő, nyomás nélkül történő főzési eljárás és különösen a számos almafajtából a tökéletes pektin-savarány elérését biztosító keverékről szóló tudás nemzedékről nemzedékre szállt. Az „Apfelkraut” előállításának ezért a Rajna-vidék különleges éghajlati, meteorológiai és egyéb természeti adottságai különösen kedveznek. Az említett kedvező körülmények és a hagyomány azt eredményezte, hogy a helyi lakosság különleges tapasztalatot szerzett a termék előállításában. A termék elsősorban kenhető kenyérrevalóként, sütési és főzési hozzávalóként (például a szintén jellegzetes rajnai Sauerbratenhez), és a szintén hagyományos, a Rajna-vidékre jellemző rajnai krumplilángos (Reibekuchen, nyelvjárásban: Rievkooche) köreteként kerül felhasználásra.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Rheinisches Apfelkraut” még ma is a nemzedékről nemzedékre továbbadott, hagyományos módon készül, azaz a számos almafajta keverési arányának gondos meghatározásával és kímélő, nyomás nélküli főzéssel. Az előállítás pontosan követi az elődök által kipróbált recepteket. Ez garantálja a termék kiváló minőségét, azaz a kiegyensúlyozott ízt és az optimális kenhetőséget.

A több száz éves gyümölcstermesztő terület és az „Apfelkraut” több generációra visszanyúló előállítási módszere megalapozza a Rajna-vidéken gyártott „Apfelkraut” különleges hírnevét. A termék elsősorban a Rajna-vidéken, de annak határain túl is ismert. Ezt szakmai szervek állásfoglalása, az étlapokon, a receptekben és az online kereskedelem ajánlatában való előfordulás is alátámasztja. A termék kenhető kenyérrevalóként, illetve sütési és főzési hozzávalóként a rajnai konyha szilárd részét képezi. A „Rheinisches Apfelkraut” alkalmazása hosszú hagyományra tekint vissza, és ma is kitörölhetetlen helyet foglal el a gasztronómiában és a fogyasztók tudatában. A „Rheinischer Sauerbraten“ receptjében hozzávalóként szerepel.

Kizárólag egész almából és körtéből készítik, és csak egészséges, teljesen érett almák és körték kerülnek feldolgozásra. Amennyiben a feldolgozásra a betakarítási időszakban, azaz a nyár végétől november közepéig kerül sor, friss gyümölcsöt használnak. Ha tavasszal végzik a feldolgozást, szintén csak egész gyümölcsöket használnak, nem használnak félkész árut. A gyümölcs ebben az esetben kizárólag hűtőházakból származik.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti, vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Rheinisches Apfelkraut” hírnevének alapját a termék és a gyártási helye közti különleges kapocs képezi. A több száz éves gyümölcstermesztő terület és az „Apfelkraut” több generációra visszanyúló előállítási módszere megalapozza a Rajna-vidéken gyártott „Apfelkraut” különleges hírnevét. A termék elsősorban a Rajna-vidéken, de annak határain túl is ismert.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

Markenblatt, 2008. január 25-i 4. kötet, 7a-aa. rész, 26195. o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/86

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.129.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 129

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. április 30.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 129/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6144 – Giesecke & Devrient/Wincor Nixdorf International/BEB Industrie-Elektronik) ( 1 )	1

2011/C 129/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6202 – Samsung LED/Sumitomo Chemical/JV) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 129/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6113 – DSM/Sinochem/JV) ( 1 )	3

2011/C 129/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6087 – Orkla/REC) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	4

2011/C 129/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6123 – ArcelorMittal Bremen/Kokerei Prosper/Arsol Aromatics) ( 1 )	5

2011/C 129/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6163 – AXA/Permira/Opodo/GO Voyages/eDreams) ( 1 )	6

2011/C 129/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6148 – BMW/SIXT/DriveNow JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	7

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2011/C 129/09	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	8

2011/C 129/10	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	15

2011/C 129/11	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	19

2011/C 129/12	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	23

	Helyesbítések
2011/C 129/13	Helyesbítés a tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításról szóló 800/2008/EK rendelethez (általános csoportmentességi rendelet) (HL C 78., 2011.3.11.)	26

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 129/03	Euroátváltási árfolyamok	2


	(1) EGT-vonatkozású szöveg