26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/1

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/2

1.

Különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 2. cikkének (1) bekezdésére és 3. cikkének (1) bekezdésére tekintettel úgy kell-e értelmezni a 91/439/EGK irányelv (1) 1. cikkének (2) bekezdését, valamint 8. cikkének (2) és (4) bekezdését, hogy azok lehetővé teszik a tagállam (a „fogadó tagállam”) számára az olyan B kategóriájú vezetői engedély elismerésének mellőzését, amelyet valamely másik tagállam (a „kiállító tagállam”) a tartózkodási helyet illetően a 91/439/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelmény magából a vezetői engedélyből kitűnő megsértése mellett adott ki olyan személynek, akivel szemben a fogadó tagállam korábban a 91/439/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedéseket hozott, amennyiben e személy a kiállító tagállamban később a tartózkodási helyre vonatkozó követelmény vezetői engedélyből kitűnő megsértése nélkül C kategóriájú vezetői engedélyt szerzett?

2.

Ha e kérdésre igenlő válasz adandó, akkor a fogadó tagállam az e személynek kiadott C kategóriájú vezetői engedély elismerését is megtagadhatja-e?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/2

1.

Ellentétes-e a közösségi joggal, különösen a fogyasztókra és a felhasználókra vonatkozó szabályozással, ha egy nemzeti bíróság hivatalból és ab limine litis, az eljárás bármely szakaszában tartozódik arra vonatkozóan döntést hozni, hogy egy — a jelen ügyben 29 %-os — késedelmi kamatot megállapító feltétel semmis vagy sem, illetve hogy ez a feltétel a fogyasztói kölcsönről szóló szerződésben módosítható-e, vagy sem? A bíróság dönthet-e úgy, anélkül, hogy megsértené a fogyasztó közösségi jogalkotó által elismert jogait, hogy az említett kikötés vizsgálatát csak az adós indítványára — a megfelelő eljárási ellenkérelem előterjesztésére tekintettel — végzi el?

2.

A 93/13/EGK irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdése és a 2009/22/EK irányelv (2) 2. cikkének fényében hogyan kell megfelelően értelmezni a — Ley General 26/1984, de 19 de julio, para la Defensa de los Consumidores y Usuarios (a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló, 1984. július 19-i 26/1984. sz. általános törvény) 8. cikkét felváltó — Real Decreto Legislativo 1/2007 (1/2007. sz. királyi törvényerejű rendelet) 83. cikkét az említettek kapcsán? E tekintetben milyen hatállyal bír a 93/13/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének azon előírása, hogy a tisztességtelen feltételek „nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve”?

3.

Kizárható-e a hivatalból és ab limine litis végzett bírósági felülvizsgálat, amennyiben a felperes kérelmében egyértelműen meghatározza a késedelmi kamat mértékét, a követelés összegét, beleértve a főkövetelést és annak kamatait, a kötbért és a költségeket, a kamatlábat és az időszakot, amelyre a kamatot kéri — vagy utal arra, hogy a származási tagállam joga szerint a főkövetelés után automatikusan számoljanak fel törvényes kamatot —, a jogalapot, beleértve a követelés, és a kért kamat alapjául szolgáló körülmények ismertetését, továbbá pontosan meghatározza, hogy törvényes vagy szerződéses kamatról, esetleg a kamat tőkésítéséről vagy egy kölcsön kamatlábáról, illetve a felperes által kiszámított összegről van-e szó, valamint megadja az Európai Központi Bank által alkalmazott alapkamatot meghaladó százalékértéket, ahogy azt az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló közösségi rendelet megkívánja (3)?

4.

Amennyiben azok nemzeti jogba történő átültetését elmulasztják, kötelezi-e a pénzügyi intézményt a 2008/48/EK irányelv (4) 5. cikkének l) és m) pontja és 6. cikke — különös tekintettel a „kiigazításához szükséges intézkedéseket” megemlítő rendelkezésükre —, valamint 10. cikkének (1) bekezdése — vagyis a „kiigazítására vonatkozó rendelkezésekre” való utalása — arra, hogy különös és megjelölt rendelkezésként — nem pedig a szerződés törzsszövegében, minden megkülönböztetést nélkülöző módon — egyértelműen, kiemelt helyen, „szerződéskötést megelőző tájékoztatásként” tüntesse fel a szerződésben a fizetési késedelem esetén alkalmazott késedelmi kamat számításának alapjául szolgáló kamatlábra és az annak meghatározása során figyelembe veendő tényezőkre (kezelési- és behajtási költségek, stb.) vonatkozó utalásokat, valamint arra, hogy foglaljon bele a szerződésbe egy, a költségtényezőkkel kapcsolatos következményekre vonatkozó figyelmeztetést is?

5.

Előír–e a 2008/48/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése tájékoztatási kötelezettséget a kölcsön, illetve hitel késedelmi kamat alkalmazásának helyt adó határidő előtti lejárata tekintetében? Alkalmazható-e a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának a 2008/48/EK irányelv által hatályon kívül helyezett 1987/102/EGK irányelv 7. cikkében található elve abban az esetben, ha a hitelintézet nem csupán a javakat — a kölcsön tőkeösszegét — kívánja visszaszerezni, hanem különösen magas összegű késedelmi kamatot is alkalmazni kíván?

6.

A nemzeti jogba átültető szabályozás hiányában és a 2005/29/EK irányelv (5) 11. cikke (2) bekezdésének fényében vizsgálhatja-e a bíróság hivatalból annak a gyakorlatnak a tisztességtelen jellegét, amelynek alapján késedelmi kamatra vonatkozó feltételeket foglalnak a szerződés szövegébe?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/3

1.

A szállítási folyamat részvevőire is irányadó-e a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (1) 18. cikkének (4) bekezdése?

2.

Ha nem: Az üzleti titok védelme érdekében korlátozza-e a Közösségek elsődleges joga az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdését?

3.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az üzleti titok védelme érdekében korlátozza-e az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdése a szállítást szervező személyeknek a 18. cikk (1) bekezdése szerinti azon kötelezettségét, hogy a VII. mellékletben szereplő dokumentumban a hulladék címzettje számára megnevezze a hulladéktermelőt vagy -begyűjtőt?

4.

A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az érdekek (üzleti érdekek egyrészről, környezetvédelem másrészről) eseti mérlegelésétől függ-e a korlátozás mértéke?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/3

1.

Úgy kell-e értelmezni a II. dublini rendelet (1) 3. cikke (2) bekezdésének első mondatát, amelynek értelmében a rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti felelősségtől eltérve a tagállam akkor is megvizsgálhatja a hozzá benyújtott menedékjog iránti kérelmet, ha annak elbírálásáért a rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely másik tagállam felelős (a továbbiakban: felelős tagállam) (úgynevezett átvétel), hogy a tagállam arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az érintett menedékkérő javára éljen a számára e rendelkezés által biztosított lehetőséggel, nem csupán a menedékkérő személyében rejlő vagy az egyedi eset egyéb sajátosságaiból fakadó, hanem a menedékkérőknek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) szerinti alapvető jogait a felelős tagállamban veszélyeztető helyzetből eredő okok is megalapozhatják?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

A Charta 3. cikkének (1) bekezdésében, 4. cikkében, 18. cikkében, 19. cikkének (2) bekezdésében és 47. cikkében foglalt alapvető jogok tiszteletben tartásának garanciájára tekintettel a tagállamnak a felelős tagállamban fennálló helyzet miatti átvételi kötelezettségét megalapozó releváns okok már abból levezethetők-e, hogy a felelős tagállam előre nem látható időn át jelentős mértékben nem teljesít a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv (HL L 31., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 101. o.) és a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (HL L 326., 13. o.) rendelkezései által támasztott egyes követelményeket és/vagy — egyidejűleg — több követelményt?

3.

A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

A Charta fent hivatkozott garanciáira tekintettel köteles-e a tagállam a II. dublini rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első mondata szerinti lehetőséggel élni mindenesetre akkor, ha a felelős tagállamban különösen súlyos, a menedékkérők számára biztosított eljárási garanciákat alapvetően megkérdőjelező vagy az átadott menedékkérők létét vagy fizikai épségét veszélyeztető hiányosságok állnak fenn?

4.

A második vagy harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

A tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy éljen a II. dublini rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első mondata szerinti lehetőséggel, az átvétel gyakorlásához való, e tagállammal szemben érvényesíthető alanyi jogot keletkeztet-e a menedékkérő javára?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/4

1.

Ellentétes-e az EK-Szerződés 49. cikkével egy olyan tagállami rendelkezés alkalmazása, mint az 1983. április 11-i törvény 29. cikk (2) bekezdésének d) pontja, amennyiben:

ez a rendelkezés egyrészt a követelésekből vagy a koordinációs központok létrehozásáról szóló, 1982. december 30-i 187. sz. királyi rendelet alapján valamely koordinációs központ számára nyújtott kölcsönökből származó jövedelmek jogosultjai számára a fiktív forrásadó alkalmazásával adójóváírást tesz lehetővé, ha az üzleti tevékenységének gyakorlása érdekében Belgiumban használt materiális javak beszerzéséhez — koordinációs központ által vagy azon keresztül — kölcsöntőkét igénybe vevő társaság e javak használati jogát egy olyan belgiumi illetőségű társaság számára biztosítja, amely ugyanannak a cégcsoportnak a tagja, másrészt azonban ez a rendelkezés nem teszi lehetővé adójóváírás alkalmazását, ha ugyanaz a társaság ugyanazon javak használati jogát egy olyan társaság számára biztosítja, amely szintén ugyanannak a cégcsoportnak a tagja, azonban Belgiumon kívüli tagállami illetőségű?

2.

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 49. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikkét, hogy az tiltja az olyan rendelkezések, mint az 1982. december 30-i 187. sz. királyi rendelet 29. cikke (2) bekezdése d) pontjának olyan értelmezését, amely a követelésekből vagy a koordinációs központok létrehozásáról szóló, 1982. december 30-i 187. sz. királyi rendelet alapján valamely koordinációs központ számára nyújtott kölcsönökből származó jövedelmek jogosultjai számára a fiktív forrásadó alkalmazásával biztosított adójóváírást annak a feltételnek rendeli alá, hogy az e követelések vagy kölcsönök útján finanszírozott materiális javakra vonatkozóan a csoport egyik tagja sem — tehát nemcsak az a társaság, amelyik e finanszírozásnak köszönhetően a materiális javakat beszerezte, és amelyik azokat üzleti tevékenységének gyakorlása érdekében Belgiumban használja — engedhet át semmilyen használati jogot a cégcsoport egy másik tagállamban letelepedett tagja számára?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/5

1.

Jogosult-e az utas a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikke szerinti kártalanításra, ha az indulás a rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített időhatárokon belüli időtartamot késett, az utolsó célállomásra történő érkezés időpontja azonban a menetrend szerinti érkezési időpontnál legalább három órával későbbi?

2.

Azon kérdés szempontjából, hogy a rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett késésről van-e szó, egy több részből álló repülőút esetén az egyes résztávokat vagy az utolsó célállomáshoz viszonyított távolságot kell-e alapul venni?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/5

1.

Figyelemmel a Bíróságnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon alapuló kártérítés kizárását megalapozó körülményekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, egy olyan közlekedési balesettel kapcsolatban, amelyben valamely gépjármű és az úttesten átkelő gyalogos érintett, és amelynek következtében utóbbi testi sérüléseket és anyagi kárt szenvedett, ellentétesnek kell-e tekinteni a közösségi joggal, és különösen a — gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló — első (72/166/EGK) irányelv (1) 3. cikkének (1) bekezdésével, második (84/5/EGK) irányelv (2) 2. cikkének (1) bekezdésével, illetve harmadik (90/232/EGK) irányelv (3) ötödik (2005/14/EK) irányelv (4) 4. cikke által beillesztett 1a. cikkével az említett károk megtérítésének — a portugál Código Civil 505. és 570. cikkének értelmezésével összhangban álló — kizárását abban az esetben, ha a kárt okozó esemény a gyalogosnak róható fel?

2.

Igenlő válasz esetén, vagyis amennyiben a kártérítés említett kizárása a közösségi joggal ellentétes, összeegyeztethető-e a hivatkozott irányelvekkel a portugál polgári jogi szabályozás idézett rendelkezéseinek azon értelmezése, amely szerint helye van e kártérítés csökkentésének, illetve korlátozásának, figyelembe véve a baleset bekövetkezte tekintetében egyrészt a gyalogos vétkességét, másrészt pedig a gépjárművel kapcsolatos kockázatot?

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/6

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/6

—

A Bíróság adjon helyt a hatályon kívül helyezési kérelemnek, és helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-113/08. sz., Spanyol Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2010. november 12-én hozott ítéletét;

—

semmisítse meg az olívaolajnak a 2007. december 20-i 2008/68/EK bizottsági határozattal (1) odaítélt termelési támogatására vonatkozó pénzügyi korrekciók összességét, vagy, másodlagosan, semmisítse meg azon pénzügyi korrekciókat az olívaolaj termelő ágazatban, amelyek azon kiadásokra vonatkoznak, amelyek előlegei 2002. november 24-ét megelőzően kerültek kifizetésre, vagy, másodlagosan, semmisítse meg azon pénzügyi korrekciókat az olívaolaj termelő ágazatban, amelyek azon kiadásokra vonatkoznak, amelyek előlegei 2000. július 15-ét megelőzően kerültek kifizetésre.

1.

Belső ellentmondás a Törvényszék érvelésében, valamint az 1663/95 rendelet (2) 8. cikkének megsértése, mivel elfogadásra került, hogy a Bizottság pénzügyi korrekcióját olyan szabálytalanságokra alapozza, amelyek nem szerepelnek az AGR 16844 dokumentumban, amelyben a HO/2002/91/ES vizsgálat eredményeit közölték.

2.

A Bíróság alapokmánya 36. és 53. cikkének az ítélet elégtelen indokolásából eredő megsértése, mivel egyáltalán nem került említésre, sem pedig megválaszolásra a Spanyol Királyság által a tárgyaláson tett lényegi kifogás, amely a 729/70 rendelet (3) 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és az 1258/1999 rendelet 7. cikkében előírt huszonnégy hónapos határidő utolsó napjának meghatározására vonatkozott.

3.

A 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és az 1258/1999 rendelet (4) 7. cikkében előírt huszonnégy hónapos határidő megsértése:

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/7

1.

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.

A Törvényszék a Yorma’s AG-t kötelezi a költségek viselésére.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/7

—

helyezze hatályon kívül a Bizottság 3241011280. számú, fizetési felszólítást tartalmazó határozatát azon részében, amelyben az a Schengeni Támogatás terhére nem támogathatónak minősítette Magyarország tekintetében a III/A. célkitűzés 1.,3.,4.,5.,6. intézkedés, a III/B. Vámügyek célkitűzés, illetve az I/C. célkitűzésen belül a Mohácsi belvízi határ-ellenőrzési létesítmény és az Eperjeske vasúti átrakó pályaudvar egyes kiadásait;

—

másodlagosan, helyezze hatályon kívül a Bizottság 3241011280. számú, fizetési felszólítást tartalmazó határozatát azon részében, amelyben az a Schengeni Támogatás terhére nem támogathatónak minősítette, illetve csak bizonyos arányban minősítette támogathatónak Magyarország tekintetében a III/A. célkitűzés 1., 3., 4., 5., 6. intézkedés és a III/B. Vámügyek célkitűzés egyes kiadásait;

—

kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/8

—

A Törvényszék teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 263. cikk alapján az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint a Svájci Államszövetség és az Európai Közösség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.258 — „légi árufuvarozás”-ügy) 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges európai bizottsági határozatot az Air France — KLM táraságot érintő részében, valamint semmisítse meg a határozat rendelkező részét alátámasztó indokokat;

—

illetve legalább semmisítse meg a 2010. november 9-i C(2010) 7694 végleges határozat 5. cikkének b) és d) pontját, amelyben a Bizottság két bírságot szab ki az Air France — KLM tárasággal szemben, és semmisítse meg az ezt alátámasztó indokolást, vagy pedig az EUMSZ 261. cikk alapján megfelelően csökkentse e bírságok összegét;

—

mindenképpen a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság — az indokolási kötelezettséget, a leányvállalati magatartások anyavállalatoknak való betudhatóságára és a vállalkozások cégcsoporton belül jogutódlására vonatkozó szabályokat, valamint a személyes felelősség és a büntetések egyéniesítésének elvét megsértve — tévesen a felperesnek tudta be a Société Air France és a KLM magatartását.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy azáltal, hogy a megtámadott határozatot olyan hatóság hozta, amely — az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke második bekezdését, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdését megsértve — egyidejűleg rendelkezik vizsgálati és szankcionálási jogkörrel, sérült a független és pártatlan bírósághoz való jog.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság — mivel a 2002-ben elfogadott engedékenységi közleményét (1) a Lufthansa/Swiss társaságra alkalmazta, noha nem felelt meg e közlemény feltételeinek — megsértette e közleményt, az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elvét.

4.

A negyedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a felperesnek betudott jogsértés meghatározása tekintetében ellentmondás van a megtámadott határozat rendelkező része és indokolása között.

5.

Az ötödik jogalap az indokolás hiányán, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul, mivel a Bizottság megszüntette az eljárást tizenegy légitársasággal szemben.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság — mivel a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatását (2) alkalmazta a felperessel szemben kiszabott bírságok számítására annak ellenére, hogy ezt az iránymutatást a vizsgálat megkezdése után fogadta el — megsértette a súlyosabb büntetés visszaható hatálya tilalmának elvét és a bizalomvédelem elvét; a 2006. évi iránymutatás ilyen visszaható hatályú alkalmazása pedig a bírságösszegek jelentős emelkedését eredményezte, amit a tényállás megvalósulásának időpontjában nem lehetett ésszerűen előrelátni.

7.

A hetedik jogalap a felperessel szemben kiszabott bírságok számításához kapcsolódóan a felperes meghallgatáshoz való jogának és a fegyveregyenlőség elvének megsértésén alapul, mivel nem került sor kontradiktórius vitára a bírságszámítás lényeges tényezőiről.

8.

A nyolcadik jogalap a felperessel szemben kiszabott bírságok számításával kapcsolatos hibákon alapul, mivel a bírságokat olyan téves eladási értékek alapján számították ki, amelyeknek (i) csak az érintett pótdíjakat kellett volna tartalmazniuk, a díjbevételeket azonban nem, illetve amelyek (ii) nem tartalmazhatták volna a Société Air France és a KLM által az Európai Gazdasági Térségben elért bevételek 50 %-át kitevő összegeket.

9.

A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság — nyilvánvaló értékelési hibákból és az egyenlő bánásmód elvének megsértéséből eredően — tévesen értékelte a Société Air France és a KLM magatartásának súlyát, mivel egyrészről nem vette figyelembe a pótdíjakkal kapcsolatos jogsértés kisebb súlyát, a felek csekély piaci részesedését, a Société Air France és a KLM által alkalmazott alacsony haszonkulcsot és utóbbiak pénzügyi helyzetének a légifuvarozási ágazatban fellépő gazdasági válság miatti romlását, másrészről pedig a jogsértés körébe vonta azokat a kapcsolatokat is, amelyek az Európai Gazdasági Térségen kívül tanúsított magatartásokat érintik.

10.

A tizedik jogalap az arányos büntetés elvének megsértésén és nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a Bizottság a felperessel szemben kiszabott bírságokhoz számított egy 16 %-os kiegészítő összeget, és az e jogcímen felszámított 16 %-os rátát nem indokolta meg.

11.

A tizenegyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen számolta ki Société Air France társasággal szemben felhozott jogsértés időtartamát, ami a felperessel szemben e jogsértésért kiszabott bírság indokolatlan emelkedéséhez vezetett.

12.

A tizenkettedik jogalap azon alapul, hogy a felperessel szemben kiszabott bírságok 15 %-os csökkentése nyilvánvalóan elégtelen tekintettel a tagállamok és a harmadik országok közötti légi árufuvarozást szabályozó rendszerekre.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/9

—

A Törvényszék az EUMSZ 263. cikk alapján teljes egészében semmisítse meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének, az EGT-Megállapodás 53. cikkének, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.258 — „légi árufuvarozás”-ügy) hozott, 2010. november 9-i C(2010) 7694 végleges bizottsági határozatot a Société Air France-t érintő részében, valamint a határozat rendelkező részének alapjául szolgáló indokokat;

—

legalább is semmisítse meg a 2010. november 9-i C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat 5. cikkének a Société Air France-szal szemben bírságot kiszabó b) pontját, valamint az annak alapjául szolgáló indokokat, illetve — az EUMSZ 261. cikk alapján — csökkentse megfelelő összegre a bírságot;

—

minden esetben kötelezze az Európai Bizottságot a költségek viselésére.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/9

—

A Törvényszék teljes egészében vagy részben semmisítse meg a határozat 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. cikkét, vagy

—

csökkentse a határozat 5. cikkében kiszabott bírságokat, és

—

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy:

2.

A második jogalappal a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibákat vétett a bírság kiszámításánál, megsértve ezzel az 1/2003 rendeletet (1), a bírságkiszabási iránymutatásokat, továbbá az arányosság elvét, az egyenlő bánásmód elvét és az indokolási kötelezettséget, megsértve ezzel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 49. cikkét, az EUMSZ 296. cikket és az uniós jog más általános elveit. E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy:

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/10

—

A Törvényszék adjon helyt az alperes által a COMP/39.784 — Omnis/Microsoft ügyben 2010. december 1-jén hozott határozat megsemmisítésére irányuló jelen keresetnek;

—

a Törvényszék utalja vissza az ügyet határozathozatal végett a Bizottsághoz;

—

másodlagosan a Törvényszék maga határozzon az ügyben és adjon helyt a felperes panaszának.

1.

Az első jogalap azon tényhez kapcsolódik, hogy a Microsoft társaság EAS/ERP (Entreprise Application Software/Entreprise Resource Planning) piacon elkövetett visszaélései vizsgálatának az alperes általi megtagadása megalapozatlan indokoláson nyugszik.

2.

A második jogalap azon a tényen alapul, hogy az alperes tévesen értékelte az ügy jelentőségét, és azon jogellenes és megalapozatlan következtetésre jutott, miszerint a felperes által felvetett kérdés nem releváns az Európai Unió számára.

3.

A harmadik jogalap azon a tényen alapul, miszerint az alperesnek a felperes panaszát elutasító határozata jogellenes és megalapozatlan, mivel megsérti a felperes jogait.

4.

A negyedik jogalap szerint az alperes a Microsoft állításait alátámasztó dokumentumok hiányában hozta meg határozatát, és e határozatból adódóan a panasz tárgyát képező versenyellenes magatartás tovább folytatódik, és ekképpen akadályozza a felperes fejlődését.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/11

—

A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) második fellebbezési tanácsának 2010. november 7-i R 923/2009-2. sz. határozatát; és

—

a Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/11

—

A Törvényszék nyilvánítsa Nadiany Bamba keresetét elfogadhatónak;

—

semmisítse meg az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 560/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. január 14-i 25/2011/EU tanácsi rendeletet a felperest érintő részében;

—

semmisítse meg az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2010/656/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló, 2011. január 14-i 2011/18/KKBP tanácsi határozatot a felperest érintő részében;

—

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és 91. cikke alapján.

1.

Az első jogalap a védelemhez való jog, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 6. és 13. cikkében előírt tisztességes eljáráshoz való jog megsértésén alapul, amennyiben a megtámadott aktusok:

2.

A második jogalap az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez fűzött első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkében megállapított, a tulajdon tiszteletben tartásához való alapvető jog megsértésén alapul.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/13

1.

A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2.

A Közszolgálati Törvényszék az AH-t kötelezi a költségek viselésére.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/13

1.

A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.

A Bizottság a saját költségein túlmenően köteles viselni a L. Marcucciónál felmerült költségek egynegyed részét.

3.

L. Marcucico maga viseli saját költségeinek háromnegyed részét.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/13

1.

A Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottság 2009. március 4-i, a C. Skareby egyik korábbi felettese általi állítólagos lelki zaklatással kapcsolatban állított tényekre vonatkozó igazgatási vizsgálat megindítását megtagadó határozatát megsemmisíti.

2.

Az Európai Bizottság viseli az összes költséget.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/14

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóságnak azon határozatát, amelyben az elutasította a felperes AD12 besorolási fokozatba való, 2010. évi előléptetési időszakra vonatkozó előléptetésének mellőzése ellen irányuló, felperes által benyújtott panaszt;

—

amennyiben szükséges semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság azon határozatát, amelyben az a 2010. évi előléptetési időszakra vonatkozóan mellőzte a felperes AD12 besorolási fokozatba való előléptetését;

—

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

26.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/14

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a vizsgabizottság 2010. május 11-i, a Silvia Bojinova által a COM/INT/EU2/10/AD5. sz. belső versenyvizsgára benyújtott jelentkezést elutasító határozatát, valamint a kinevezésre jogosult hatóság 2010. október 26-i, az elutasító határozathoz kapcsolódóan 2010. augusztus 6-án benyújtott panaszt elutasító megerősítő határozatát;

—

a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a vizsgabizottság 2010. május 11-i, a Dorina Maria Ghiba által a COM/INT/EU2/AST3. sz. belső versenyvizsgára benyújtott jelentkezést elutasító határozatát, valamint a kinevezésre jogosult hatóság 2010. október 26-i, az elutasító határozathoz kapcsolódóan 2010. augusztus 4-én benyújtott panaszt elutasító határozatát;

—

a Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.