23.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/1

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2011. március 3.)

a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2011/17)

2011/C 91/01

Bevezetés és jogalap

2010. október 13-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.

Az EKB üdvözli a rendelettervezet fő célját, amely a short ügyletek és a hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS-ek) használatára épülő egyenértékű gyakorlatokra kiterjedő, uniós szabályozási keret létrehozása. Az EKB üdvözli, hogy a rendelettervezetbe az eurorendszernek a short ügyletekről folytatott nyilvános bizottsági konzultációhoz (2) adott hozzájárulásában tett ajánlások közül sokat beépítettek. Az eurorendszer 2010-es hozzájárulása elismerte, hogy a short ügyletek szokásos piaci körülmények között hozzájárulhatnak a forgalmazott eszközök hatékony árképzéséhez és a piaci likviditás fenntartásához; rámutatott azonban a short ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat illető aggályokra is, úgymint a rendellenes piaci fejlemények kockázatára, a piaci visszaélésekre és a nemteljesítésre (3). Az EKB általánosságban támogatja az ezen aggályok kezelésére szolgáló uniós szabályozási rendszert, mely a rendelettervezetből, valamint a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) jelenleg vizsgálat alatt álló módosításaiból (5) áll. Egy ilyen egységes uniós rendszer szükséges az uniós pénzügyi piacok integrációja érdekében, ez ugyanakkor támogatni fogja a más főbb pénzügyi központokban, így az Egyesült Államokban elfogadott szabályokkal való konvergenciát is (6). Az EKB a 2003/6/EK irányelv módosításaira vonatkozó részletes észrevételeit az azokról majdan zajló konzultáció folyamán fogja megtenni.

2.

Az eurorendszer 2010-es hozzájárulásának megfelelően (7) az EKB üdvözli a következőket: a) a részvényekkel folytatott short ügyletek átláthatósági rendszere az eredetileg az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága által ajánlott modell szerint (8); és b) az illetékes hatóságok felé való kötelező adatközlés az uniós állampapír-kibocsátókkal kapcsolatos, jelentős nettó rövid pozíciók vagy hitel-nemteljesítési csereügyletek egyenértékű fedezetlen pozíciói tekintetében (9). Az EKB támogatja a fedezetlen short ügyletek okozta elszámolás-meghiúsulás kockázatával foglalkozó követelményeket (10), mely eseményt követően a természetes vagy jogi személyek short ügyletekben nem vehetnek részt, kivéve, ha részvényt vagy államadósság-instrumentumot vettek kölcsönbe, megállapodásuk van a kölcsönzésre, illetve visszaigazolt megállapodás alapján az elszámolás időpontjában tudnak majd ilyen értékpapírokat kölcsönözni. Ezen túlmenően az EKB üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek értelmében: a) az illetékes hatóságok harmonizált hatásköröket kapnak a short ügyletek és CDS-ügyletek rendkívüli helyzetekben való ideiglenes, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) koordinációja melletti korlátozására (11); és b) az ESMA maga is külön beavatkozási hatásköröket kap, amennyiben az Unió pénzügyi rendszerének szabályos működése és integritása fenyegetett (12).

3.

Az EKB megjegyzi, hogy több uniós szabályozási kezdeményezés – beleértve a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelettervezetet (13) és a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv (MiFID) (14) módosítását – célja különféle eszköztípusok és adatszolgáltatók tekintetében a közzétételi követelmények szigorítása. Az EKB üdvözli ezt az általános irányvonalat, feltéve, hogy az egységesség biztosítása, az átfedések vagy joghézagok elkerülésére nagy figyelmet fordítanak. Az eurorendszer – statisztikai és pénzügyi stabilitási feladatkörei alapján – e területen erősen érdekelt, és a Bizottsággal együttműködésben figyelemmel fogja kísérni e munka előrehaladását.

Különös megjegyzések

Alkalmazási kör

4.

Az EKB ajánlja (15), hogy a rendelettervezet hatálya alá tartozó állampapír-instrumentumok úgy kerüljenek meghatározásra, mint amelyeket a tagállamok vagy az Unió állami szektorbeli intézményei bocsátanak ki vagy garantálnak, mivel az „állami szektor” alkalmazandó fogalommeghatározása az uniós másodlagos jogszabályokban már megtalálható (16). Ez a jogalkotási technika azzal az előnnyel fog járni, hogy kizár minden nem kívánt joghézagot, egyidejűleg biztosítva azt, hogy a KBER központi bankjai által a monetáris politika végrehajtása keretében kibocsátott adósságintrumentumok ne minősüljenek állampapír-instrumentumnak, ami a közszektor központi banki finanszírozásának a Szerződés 123. cikkében kifejeződő tilalmába ütközne.

5.

Egyes meghatározott árjegyzői és elsődleges piaci tevékenységek mentesülnek a rendelettervezetben szereplő átláthatósági és szabályozói beavatkozási rendszer alól (17). Ez a mentesítés indokolt, hiszen egyebek között az árjegyzői tevékenységek zavartalan működése sok eszközosztály – beleértve a tagállamok közszektorbeli szervezeti által kibocsátott adósságinstrumentumokat – tekintetében kulcsfontosságú ahhoz, hogy azok likvidek és a központi banki monetáris politikai műveletekben fedezetként elérhetőek maradjanak. Másfelől az árjegyzéssel való potenciális visszaélések megelőzendők, különösen azáltal, hogy az árjegyző saját üzleti tevékenysége nem részesül mentesítésben (18). Az EKB ajánlja (19), hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást a vonatkozó szabályozástechnikai standardok ESMA javaslatára történő elfogadására, ami megfelelő egyensúlyt teremtene a fenti megfontolások között. E szabályozástechnikai standardok a következőkkel foglalkozhatnak: a) a mentesítésben részesülő árjegyzői tevékenységek részletes jellemzői; b) a bejelentési eljárások, az árjegyzői tevékenységről az illetékes hatóságoknak szóló bejelentéshez; és c) az árjegyzők által használandó portfólióstruktúrák és nyilvántartási eljárások abból a célból, hogy egyértelműen azonosításra kerüljön az, hogy valamely tevékenység árjegyzői vagy másféle jellegű ügylet-e, illetve az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentése nélküli újbóli nyilvántartásba vétel kizárására.

6.

A rendelettervezettel létrehozott szabályozói rendszer alóli további kivételt azok a tevékenységek alkotják, melyek az értékpapírokra nehezedő eladási nyomás esetén támogatják az árfolyam–stabilitást értékpapírok meghatározott időtartam alatti kibocsátásakor (20). Amint azt az eurorendszer 2010-es hozzájárulása is megjegyzi (21), az EKB egyetért azzal a bizottsági értékeléssel, miszerint a stabilizációs rendszerek – mint amilyen az árjegyzés is – az elsődleges piacok megfelelő működéséhez elengedhetetlen, legitim tevékenységek (22). Az EKB üdvözli azt a tényt, hogy a short ügyletek szabályozásával összefüggésben a stabilizációs intézkedések alóli mentesség rendelettervezetben való meghatározása a piaci visszaélés megelőzésére szolgáló uniós szabályozásban használt fogalommeghatározásra hivatkozás útján történik (23). Az EKB ugyanakkor ajánlja (24) , hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást arra, hogy a stabilizációs intézkedések alóli mentesítés alkalmazásának egységessége érdekében az ESMA javaslata alapján szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a short ügyletek szabályozása körében. Ezek a szabályozástechnikai standardok egészítenék ki a piaci visszaélés szabályozása szerinti stabilizációs rendelkezések alóli mentesítés tekintetében kialakított szabályozástechnikai standardokat (25). A két esetkör sajátosságainak lefedése érdekében két külön szabályozástechnikai standard -csoportra lenne szükség – ez egyben megfelelő jogalkotási technikai kérdése is.

Bejelentési és közzétételi előírások

7.

A rendelettervezet értelmében a Bizottság átruházott hatáskört kap a következőknek az ESMA javaslata alapján történő elfogadására: a) szabályozástechnikai standardok, melyek részletesen megadják az illetékes hatóságoknak a meghatározott bejelentési küszöbértéket túllépő nettó rövid pozíciókkal kapcsolatban szolgáltatandó információkat (26); valamint b) végrehajtás-technikai standardok, melyek meghatározzák azokat az eszközöket, amelyekkel a meghatározott bejelentési küszöbértéket túllépő nettó rövid pozíciókkal kapcsolatban szolgáltatandó információk nyilvánosságra hozatala történni fog (27). Az EKB ajánlja (28), hogy a Bizottság számára a jogalkotási hatáskör–átruházást úgy határozzák meg, hogy a bejelentési és közzétételi célokra használt formátumok ilyen esetekben lehetővé tegyék az adott kibocsátókat érintő egyéni rövid pozíciók időben történő, egész Unióra kiterjedő konszolidációját és értékelését. A bejelentési formátumok egységessége kulcsfontosságú ahhoz, hogy esetleges piaci zavarok esetén biztosított legyen az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok, illetve saját hatáskörükben a KBER és az ERKT hathatós reagálása.

8.

A short ügyleteket végző szervezetekre előírt közzététel sajátos kérdését illetően (29) az EKB értelmezése szerint a rendelettervezetben az az elképzelés szerepel, hogy ez a közzététel a szabályozott információk központi tárolására hivatalosan kijelölt – az értékpapírok uniós átláthatósági szabályozásának részeként bevezetett – mechanizmusokon keresztül fog történni (30). Elviekben az EKB támogatja a közzététel e módszerét, egyben ajánlja (31), hogy az alapuljon interaktív, szabványos adatformátum használatával történő adatszolgáltatáson, az egész Unióra kiterjedő információk integrált alapon történő, hatékony konszolidációja és a rugalmas hozzáférés lehetővé tételére. Például valamennyi közzétett információ lehet az ESMA-n keresztül elérhető, a hivatalosan kijelölt mechanizmusokhoz való központosított hozzáférésen keresztül. Ez tükrözné a short ügyletek keltette kockázatok határokon átnyúló folyományait és a rendelettervezet értelmében az ESMA-nak szánt koordinációs szerepet.

Információmegosztás

9.1.	A rendelettervezet létrehozza az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA közötti információmegosztás rendszerét, az e hatóságokhoz bejelentett nettó rövid pozíciók tekintetében. Az EKB e tekintetben a következő ajánlásokat teszi (32).

9.2.

Elsőként és minimumfeltételként: az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA közötti információmegosztás javasolt módozatainak hatékonyabbá kell válniuk, különösen az ESMA számára annak lehetővé tételével, hogy valós idejű információmegosztási kéréseket tehessen, ha ez feladatainak eredményes ellátásához szükséges. Hosszabb távon az ESMA-nak automatikus hozzáférést kell kapnia a rendelettervezet értelmében jelentett összes információhoz. Ennélfogva az EKB ajánlja, hogy az ESMA kezdje meg a centralizált – az adatszolgáltató szervezetek közös azonosítóját és a minimumjellemzőkre kiterjedő közös osztályozási rendszert alkalmazó – uniós információgyűjtő rendszerek létrehozását célzó munkát. Az ilyen mechanizmusoknak kell gondoskodniuk arról, hogy politikai célokra valós idejű információkhoz lehessen hozzáférni, egyidejűleg biztosítva a kapott adatok bizalmas jellegét. Az EKB megítélése szerint egy ilyen központosított mechanizmus létrehozása segítséget jelentene az összehangolatlan mikroadatbázisok használata jelentette korlátok lebontásában, és egyben lehetővé tenné a rendelettervezet értelmében gyűjtött információk más rendelkezésre álló adatkészletekkel kapcsolatban történő felhasználását, így minimálisra csökkentve az adatszolgáltatók és a hatóságok terheit (33).

9.3.

Másodszor, a rendelettervezetnek kifejezetten rendelkeznie kellene az ESMA és a KBER központi bankjai közötti információmegosztásról, a KBER statisztikai adatgyűjtési (34), valamint a pénzügyi stabilitás figyelemmel kísérésével és értékelésével (35) kapcsolatos feladatkörei ellátásának elősegítése érdekében.

9.4.

Harmadszor, a rendelettervezetnek rendelkeznie kell az ESMA és a KBER közötti információmegosztásról abból a célból, hogy a KBER támogatást kapjon a feladatai ellátásához szükséges információk begyűjtéséhez, valamint a fejleményekből a pénzügyi rendszeren belül esetlegesen fellépő rendszerkockázatok azonosításához és rangsorolásához (36).

Beavatkozási hatáskör

10.

A rendelettervezet lehetőséget ad az ESMA és az ERKT közötti, nem kötelező konzultációra azon intézkedések tekintetében, amelyeket az ESMA rendkívüli helyzetben a short ügyletek káros hatásainak kiküszöbölése céljából hoz (37). Az EKB ajánlja (38), hogy az ESMA kapjon jogosultságot az ERKT-vel abban az esetben történő konzultációra, ha az illetékes nemzeti hatóságok által bevezetett intézkedésekről értesül. Megfelelő határidőket lehet megállapítani az ERKT-konzultációk hatékony kezelésének biztosítására (39). Az EKB megjegyzi, hogy az ERKT-val a short ügyletek uniós szabályozása keretében hozott intézkedésekről folytatott konzultációk lehetővé tennék, hogy a makroprudenciális szempontok a tervezett beavatkozásokban megfelelően megjelenjenek. Ezen túlmenően az európai felügyeleti hatóságoknak – beleértve az ESMA-t – szorosan együtt kell működniük az ERKT-vel, és meg kell részére adniuk a feladatainak rendszeres és időben történő ellátásához szükséges összes információt (40), miközben az ERKT további információkat kérhet be az európai felügyeleti hatóságoktól (41). Az ESMA számára a short ügyletekkel kapcsolatban tervezett beavatkozásokról az ERKT-val való konzultációt előíró rendelkezések az ERKT számára először is lehetővé teszik annak megalapozott és időben történő értékelését, hogy egy adott helyzetben az esetleges rendszerkockázatokra figyelemmel szükség van-e további információk bekérésére, másodszor pedig az ilyen kérések (ha vannak) gyakorlatias és egységes megfogalmazását. Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

---

(1)  COM(2010) 482 végleges.

(2)  Lásd a „Bizottság nyilvános konzultációja a fedezetlen eladásról – Az eurorendszer válasza” (Commission public consultation on short selling — Eurosystem reply), 2010. augusztus 5. (a továbbiakban: az eurorendszer 2010-es hozzájárulása) c. dokumentumot, elérhető az EKB weboldalán a http://www.ecb.europa.eu címen.

(3)  Lásd az eurorendszer 2010-es hozzájárulásában a 1. kérdésre adott választ, 2. o.

(4)  HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(5)  Lásd a Bizottság „Nyilvános konzultáció a piaci visszaélésről szóló irányelv módosításáról” című konzultációs dokumentumát, 2010. június 25., elérhető a Bizottság weboldalán a http://www.ec.europa.eu címen

(6)  Lásd az eurorendszer 2010-es hozzájárulásában a 3. kérdésre adott választ, 4. o.

(7)  Lásd az eurorendszer 2010-es hozzájárulásában a bevezető szakasz utolsó bekezdését, 2. o., valamint a 4–5. és a 6. kérdésre adott választ, a 4–5. oldalon.

(8)  A nettó rövid részvénypozíciókat két eltérő határértéktől függően a szabályozó hatóságoknak kell bejelenteni és a piacnak közzétenni. A két határérték közül a szabályozó hatóságoknak történő bejelentés határértéke az alacsonyabb (lásd a rendelettervezet 5. és 7. cikkét).

(9)  Lásd a rendelettervezet 8. cikkét.

(10)  Lásd a rendelettervezet 12–13. cikkét.

(11)  Lásd a rendelettervezet 16–23. cikkét.

(12)  Lásd a rendelettervezet 24. cikkét.

(13)  A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM (2010) 484 végleges.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(15)  Lásd a vélemény mellékletében az 5. javasolt módosítást.

(16)  Lásd a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló, 1993. december 13-i 3603/93/EK tanácsi rendelet 3. cikkét (HL L 332., 1993.12.31., 1. o.)

(17)  Lásd a rendelettervezet 15. cikkét.

(18)  Lásd az eurorendszer 2010-es hozzájárulásában a 7–9- kérdésre adott választ, az 5–7. oldalon; lásd továbbá a rendelettervezet (19) preambulumbekezdését.

(19)  Lásd a vélemény mellékletében a 8. javasolt módosítást.

(20)  Lásd a rendelettervezet 15. cikkének (4) bekezdését, a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2003. december 22-i 2273/2003/EK rendelet (11) preambulumbekezdésével és 2. cikkének (7) bekezdésével együtt (HL L 336., 2003.12.23., 33. o.).

(21)  Lásd az eurorendszer 2010-es hozzájárulásában a 7–9. kérdésre adott válaszban a második bekezdés utolsó mondatát, 6. o.

(22)  Lásd a rendelettervezet indokolásában a 3.3.4. pont utolsó mondatát.

(23)  Azaz a 2273/2003/EK végrehajtási rendelet.

(24)  Lásd a vélemény mellékletben a 9. javasolt módosítást.

(25)  Lásd a 2003/6/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, melyet a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.) 3. cikke (3) bekezdésének b) pontja iktatott az irányelvbe.

(26)  Lásd a rendelettervezet 9. cikkének (5) bekezdését.

(27)  Lásd a rendelettervezet 9. cikkének (6) bekezdését.

(28)  Lásd a vélemény mellékletében a 2. (preambulumbekezdés) és a 6. javasolt módosítást.

(29)  Lásd a rendelettervezet 7. cikkét.

(30)  Lásd a rendelettervezet 9. cikkének (4) bekezdését, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.) 21. cikkének (2) bekezdésével együtt.

(31)  Lásd a vélemény mellékletében az 1. (preambulumbekezdés) és a 6. javasolt módosítást.

(32)  Lásd a vélemény mellékletében a 3. (preambulumbekezdés) és a 6. javasolt módosítást.

(33)  Az idevágó harmonizációs kezdeményezések körébe tartoznak a következők: i. a vállalkozások nyilvántartásának a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 61., 2008.3.5., 6. o.) létrehozott közös keretrendszere; ii. a Bizottságnál a vállalkozás nyilvántartásairól jelenleg folyó munka (lásd a „A cégnyilvántartások összekapcsolása” (COM(2009) 614 végleges) bizottsági konzultációt); és iii. a pénzügyi szereplők 2010/78/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, 6. cikkének (1) és (16) bekezdésével, valamint 9. cikkének (3) bekezdésével a vonatkozó irányelvekbe beiktatott módosításban előírt nyilvántartásainak létrehozása, beleértve az azonosított pénzügyi konglomerátumok listáját, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nyilvántartását, a befektetési vállalkozások nyilvántartását, a szabályozott piacok nyilvántartását és az engedéllyel rendelkező hitelintézetek listáját. Ezen felül az értékpapírok nyilvántartása különösen a következőkből áll: i. a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.) 11. cikkében előírt pénzügyi eszközök listája; valamint ii. az EKB központi értékpapír–adatbázisa (lásd: EKB, „The »centralised securities database«in brief”, 2010. február, elérhető az EKB weboldalán).

(34)  Lásd a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) 5. cikkét.

(35)  Lásd a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdését a 139. cikk (2) bekezdésének c) pontjával együttesen, valamint a KBER alapokmány 3.3. cikkét a 42.1. cikkel együttesen.

(36)  Lásd a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontját a 3. cikk (1) bekezdésének első mondatával együttesen.

(37)  Lásd a rendelettervezet 24. cikkének (4) bekezdését.

(38)  Lásd a vélemény mellékletében a 4. (preambulumbekezdés) és a 10. javasolt módosítást.

(39)  Lásd a vélemény mellékletében a 10. és a 11. javasolt módosítást.

(40)  Lásd az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletek – azaz az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.); az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.); és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.) – 15. cikkének (2) bekezdését a 36. cikk (2) bekezdésével együttesen.

(41)  Lásd az 1092/2010/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését.

---

---

23.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/12

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. március 22.

2011/C 91/02

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4211
JPY	Japán yen	115,15
DKK	Dán korona	7,4572
GBP	Angol font	0,86780
SEK	Svéd korona	8,9320
CHF	Svájci frank	1,2843
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,9060
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,450
HUF	Magyar forint	270,43
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7089
PLN	Lengyel zloty	4,0338
RON	Román lej	4,1288
TRY	Török líra	2,2311
AUD	Ausztrál dollár	1,4039
CAD	Kanadai dollár	1,3911
HKD	Hongkongi dollár	11,0763
NZD	Új-zélandi dollár	1,9120
SGD	Szingapúri dollár	1,7950
KRW	Dél-Koreai won	1 597,64
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8138
CNY	Kínai renminbi	9,3039
HRK	Horvát kuna	7,3750
IDR	Indonéz rúpia	12 382,64
MYR	Maláj ringgit	4,3010
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,594
RUB	Orosz rubel	40,0990
THB	Thaiföldi baht	42,974
BRL	Brazil real	2,3655
MXN	Mexikói peso	17,0204
INR	Indiai rúpia	63,8860

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

23.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/13

---

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapja

2011/C 91/03

A Görögország által kibocsátott új 2 eurós forgalmi emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék az egész euróövezetben törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A nyilvánosság és a pénzérmékkel foglalkozó összes érdekelt fél tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi minden új érme rajzolatának jellemzőit (1). A Tanács erre vonatkozó 2009. február 10-i következtetéseinek (2) megfelelően az euróövezethez tartozó tagállamok és azok az országok, amelyek a Közösséggel létrejött monetáris megállapodás értelmében euroérméket bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a 2 eurós címletre való korlátozást előíró követelmény – betartásával pénzforgalomban részt vevő euró-emlékérméket bocsáthatnak ki. E pénzérmék ugyanazon technikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a többi 2 eurós érme, de nemzeti előlapjukon a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Görögország

A megemlékezés tárgya: A 2011. évi athéni speciális olimpiai világjátékok eseménye.

A rajzolat leírása: Az érme közepén az olimpiai játékok emblémája látható, egy sugárzó nap, az élet forrása, amely kihangsúlyozza a játékokon részt vevő atléta kiválóságát és erejét. A kiválóságot az olajfaág, az erőt a nap közepéből induló spirális forma jelképezi. A kép körül a XIII Special Olympics W.S.G. Athens 2011 felirat, valamint a kibocsátó ország neve, Ελληνικη Δημοκρατια szerepel. A két felirat között a verdejel látható.

Az érmét az európai zászló tizenkét csillaga szegélyezi.

Kibocsátási mennyiség: 1 millió érme

Kibocsátás időpontja: 2011. második negyedévének vége

---

(1)  A forgalmi emlékérmék többi nemzeti előlapját lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/cash/coins/index_en.htm

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

23.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/14

---

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapja

2011/C 91/04

A San Marino Köztársaság által kibocsátott új 2 eurós forgalmi emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék az egész euróövezetben törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A nyilvánosság és a pénzérmékkel foglalkozó összes érdekelt fél tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi minden új érme rajzolatának jellemzőit (1). A Tanács erre vonatkozó 2009. február 10-i következtetéseinek (2) megfelelően az euróövezetbe tartozó tagállamok és azok az országok, amelyek a Közösséggel létrejött monetáris megállapodás értelmében euroérméket bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a 2 eurós címletre vonatkozó követelmény – betartásával pénzforgalomban részt vevő euro-emlékérméket bocsáthatnak ki. E pénzérmék ugyanazon technikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a többi 2 eurós érme, de nemzeti előlapjukon a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: San Marino Köztársaság

A megemlékezés tárgya: Giorgio Vasari (1511. július 30.–1574. június 27.) olasz festő születésének 500. évfordulója. Vasari író, történész és építész is volt, híres az olasz művészekről írt életrajzairól, és jelenleg a művészettörténet-írás ideológiai alapítójának tekintik.

A rajzolat leírása: Az érme középső része Giorgio Vasari „Judit levágja Holofernész fejét” című festményének egy részletét ábrázolja. Az alsó részen az „1511–2011” dátumok, bal oldalon a „G. Vasari” felirat és az „R” verdejel, jobb oldalon a „San Marino” felirat és az alkotó, Claudia Momoni nevének kezdőbetűi, „C.M.” láthatók.

Az érmét az európai lobogó tizenkét csillaga szegélyezi.

Kibocsátási mennyiség: 130 000 érme

Kibocsátás időpontja: 2011. június

---

(1)  A forgalmi euroérmék többi nemzeti előlapját lásd itt: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/cash/coins/index_en.htm

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

23.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/15

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 91/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ΠΑΤΑΤΑ ΝΑΞΟΥ” (PATATA NAXOU)

EK-sz.: EL-PGI-0005-0708-27.06.2008

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Név:

„Πατάτα Νάξου” (Patata Naxou)

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Görögország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.6. osztály:

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva.

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Patata Naxou” a Solanum tuberosum ehető gumója, amely minden előzetes feldolgozás nélkül alkalmas emberi fogyasztásra (étkezési burgonya). Gumómérete 35–65 milliméter, alakja ennek megfelelően gömbölyded, illetve hosszúkás. Héja sima és egyenletes tapintású, sárga színű. Rügyei – amelyek száma gumónként mintegy 10 – sekélyen ülők, a gumó húsa jellegzetes sárgásfehér színű.

A „Patata Naxou” egyenletes nagyságú, hibátlan külsejű, károsodástól és betegségektől mentes, szárazanyag-tartalma meghaladja a 18 %-ot, cukortartalma nem éri el az 1 %-ot, és a tavaszi kultúra igen korai betakarítású.

A naxoszi földrajzi területen termesztett burgonyafajták a Lisetta, Spunta, Marfona, Vivaldi és Alaska.

Naxoszon jelenleg két ültetési időszak van: a tavaszi kultúra esetében a vetés február közepétől március elejéig, az őszi kultúra esetében augusztus elejétől szeptember első napjaiig tart. A tavaszi kultúra betakarítása május végén kezdődik, és július első harmadára fejeződik be.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

A meghatározott földrajzi területen végzett termesztési műveletek a vetés, az ápolás, a betakarítás és a gumók tárolása.

E műveleteket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni, mivel a helyi burgonyatermesztők tettek szert arra a szakértelemre, amelynek alapján a korai betakarításhoz maximális mértékben hasznosíthatók a helyi környezeti adottságok (az esőzések függvényében megválasztott vetési időszak), és a gumókat kiszedésük után megfelelő eljárás keretében szalmával betakarják, hogy a burgonya héja megvastagodjon, ezáltal jobban bírja a szállítást, miközben felszínén behegednek a különféle sérülések is.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A közösségi és nemzeti jogszabályok betartása.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Patata Naxou”-t az azonos nevű szigeten termesztik. A 428 km2 alapterületű Naxosz a Dél-Égei régióhoz tartozó Kükladesz megye legnagyobb szigete. A burgonya teljes termesztési területe termesztési időszaktól függően 150–170 hektár az őszi kultúra, és 300 hektár a tavaszi kultúra esetében.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A.   Éghajlat: az alábbi éghajlati adatok tekinthetők a „Patata Naxou” minőségét meghatározó sajátos éghajlati tényezőknek:

A „Patata Naxou” termesztésében különösen fontos éghajlati tényező a levegő páratartalma és a magas hőmérséklet. Ezek az adottságok megakadályozzák a Phytophthora sp. által okozott fertőzés kialakulását, amely a legjelentősebb veszteségokozó betegség a burgonyatermesztésben. E fertőzés megjelenésére kedvező hatással van a 90 %-ot meghaladó viszonylagos páratartalom és a 27 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet. Naxosz éghajlati viszonyai tehát döntő szerepet játszanak a burgonyatermesztést fenyegető legsúlyosabb fertőzés megelőzésében, és ennek, valamint egyéb kórokozók csekély mértékű előfordulásának köszönhetően a növényvédő szerek használata minimális szintre korlátozódik.

Emellett a Naxosz szigetén uralkodó magas hőmérséklet és a napsütéses napok nagy száma lehetővé teszi a burgonya tenyészidejének kiterjesztését az év egészére, és kifogástalan érést biztosít a gumóknak. Végül a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség kedvez a gumóképződésnek.

B.   Talaj: Naxosz alapkőzete kristályos, a sziget hegységeiben főleg gránit, gneisz, márvány és pala, a síksági és tengerparti területeken pedig harmadkori üledékek, főleg márga, homokkő és kavicskő fordulnak elő.

A sziget talajára a nagy talajmélység, a durva szemcsézettség, a homokos-agyagos összetétel, a nátriumfelhalmozódás hiánya és a nullával egyenlő eróziós kockázat jellemző. Foszfor- és kálium-ellátottsága megfelelő, magnézium- és szervesanyag-tartalma közepes, illetve alacsony szintű. A talaj homokos-agyagos összetétele jó vízelvezetést biztosít, és lehetővé teszi egyenletes méretű és hibátlan gumók akadálytalan fejlődését.

C.   Emberi tényező: sajátos módon alkalmazkodnak a helyi körülményekhez a termesztési eljárások, amelyek a fentebb ismertetett előnyös adottságok társításával a lehető legnagyobb mértékben használják ki az időszakos esőzéseket. A novembertől februárig tartó intenzív esős évszak időben egybeesik az őszi kultúra gumóinak fejlődésével és a tavaszi ültetés kihajtásával. Ebből egyértelműen látszik a helyi éghajlati adottságokhoz való alkalmazkodás, és ennek köszönhető a naxoszi burgonyakultúra egyik fő jellegzetessége, a koraiság.

A naxoszi gazdák másik sajátos termesztési eljárása a betakarított gumók lefedve történő tárolása a burgonyaföldön. A környékbeli burgonyatermesztők kiszedés után kerítenek sort a gumók első átválogatására, hogy eltávolítsák az idegen anyagokat és a sérült darabokat, majd a gumókat a burgonyaföldön betakarják egy réteg szalmával, amelyre burgonyaszárat terítenek, és így védik a napsütéstől. Ez idő alatt a „Patata Naxou” beérik, héja megkeményedik, megvastagodik, és ezáltal jobban bírja a szállítást, miközben felszínén behegednek a különféle sérülések is. Az eljárásnak köszönhetően csökken annak a valószínűsége is, hogy a forgalmazás későbbi szakaszaiban növekszik a gumók glüko-alkaloid-tartalma.

5.2.   A termék sajátosságai:

Egyenletesen kiváló minőségi jellemzői révén a „Patata Naxou” igen jó hírnévnek örvend a piacon. Az újkori görög állam kezdetétől eredeztethető hírneve csaknem kétszáz éves múltra tekint vissza. Olyan termék, amely fontos szerepet játszik a helyi társadalomban, és neve elválaszthatatlanul összefonódik Naxosz szigetével. A „Patata Naxou” említésével a szigetről szóló útikalauzokban, a hazai és külföldi sajtóban és neves mesterszakácsok receptjeiben is találkozhatunk.

A naxoszi burgonya sajátos kereskedelmi értékét a „Patata Naxou” tavaszi kultúrájának koraisága is növeli.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A földrajzi területhez fűződő kapcsolat a termék hírnevén alapul. A „Patata Naxou” a Naxosz szigetén uralkodó sajátos talajtani és éghajlati viszonyok és a helyi adottságokhoz alkalmazkodó termesztési eljárások együttes hatásának köszönheti különleges tulajdonságait. E sajátosságok alapozták meg a „Patata Naxou” jó hírnevét a görög világban, amelyet a 19. század első felétől, a burgonya görögországi meghonosításának idejétől kezdve felbukkanó említések is alátámasztanak.

A „Patata Naxou” hírnevére vonatkozó első adat 1841-ből származik, amikor a szigeten tett látogatása alkalmával Ottó királyt helyi különlegességként ezzel kínálták. Ezután Ernest Dugit 1874-ben úgy írja le, mint Naxosz egyik fontos mezőgazdasági termékét. Jó pár évvel később, 1911-ben, az első, levéltárban archivált görögországi mezőgazdasági összeírásban 111,9 hektár burgonyatermesztő területet vettek nyilvántartásba Naxoszon. 1929-ben a „Patata Naxou” olyan hírnévre tett szert, hogy Glinado község a burgonyabokrot választotta címeréül.

A Naxoszon termesztett burgonya kiváló minősége késztette a görög állam döntéshozóit arra, hogy 1953-ban a szigeten hozzák létre a Nemzeti Burgonyavetőmag-termesztő Központot, és 1959-ben felvegyék a „Patata Naxou”-t a kötelező állami védettséget élvező termékek jegyzékébe. Azóta a „Patata Naxou” a sziget egyik kiemelt helyi termékeként szerepel a hazai és külföldi útikalauzokban.

Napjainkban a „Patata Naxou” Görögország-szerte híres termék, amit számtalan folyóirat- és újságcikk bizonyít. A „Patata Naxou”-ra vonatkozó említéseket útikalauzokban éppúgy megtaláljuk, mint gasztronómiai lapokban. Nevével egyaránt találkozhatunk ismert görög mesterszakácsok, ételkritikusok receptjeiben és híres éttermek étlapjain. Emellett naxoszi helyi szervezetek évről évre burgonyaünnepeket szerveznek, ezzel is kiemelve a termék hírnevét és a helyi társadalomban játszott történeti szerepét.

A „Patata Naxou” jellegzetessége a tavaszi kultúra koraisága. Az alkalmazott termesztési eljárások azért fontosak, mert a termesztésre (vetésre) olyan időszakban kerül sor, amikor kiválóan lehet hasznosítani az időszakos esőzéseket és a vízforrások rendelkezésre állását. A „Patata Naxou” tavaszi kultúrájának koraisága olyan tulajdonság, amely növeli a naxoszi burgonya sajátos kereskedelmi értékét, és keresett árucikké teszi nyár elején, amikor ritkaságnak számít a korai burgonya.

A naxoszi burgonyatermesztők kiszedés után kerítenek sort a gumók első átválogatására, hogy eltávolítsák az idegen anyagokat és a sérült darabokat, majd a gumókat halmokba rakják, egy réteg szalmával betakarják, amelyre egy réteg burgonyaszárat terítenek, és így védik a napsütéstől. A burgonyaföldön való tárolás ideje alatt egyrészt javul a termék eltarthatósága, mivel héja megkeményedik, megvastagodik, és ezáltal jobban bírja a szállítást, miközben felszínén behegednek a különféle sérülések, másrészt csökken a gumók toxikus glüko-alkaloid-tartalma.

A „Patata Naxou” termesztése szempontjából kedvező éghajlati tényezők a levegő páratartalma és a magas hőmérséklet, mivel ezek megakadályozzák a Phytophthora sp. által okozott fertőzés kialakulását, és ezáltal minimálisra csökkentik azokat a veszteségeket, amelyeket e jelentős burgonya-kórokozó idéz elő; ennek, valamint egyéb kórokozók csekély mértékű előfordulásának köszönhetően csak korlátozott mértékben használnak a szigeten növényvédő szereket. Emellett a Naxosz szigetén uralkodó magas hőmérséklet és a napsütéses napok magas száma lehetővé teszi a burgonya tenyészidejének kiterjesztését az év egészére, és kifogástalan érést biztosít a gumóknak. Végül a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség kedvez a gumóképződésnek, míg a talaj homokos-agyagos összetétele jó vízelvezetést biztosít, és lehetővé teszi egyenletes méretű és hibátlan gumók akadálytalan fejlődését.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.minagric.gr/greek/data/ΠΡΟΔΙΑΓΡΑΦΕΣ%20ΠΡΟΪΟΝΤΟΣ%20YPAAT%2016%20ΦΕΒΡΟΥΑΡΙΟΥ%202010.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---