AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/6

A meghallgató tisztviselő zárójelentése (1)

COMP/39.315 – ENI

2010/C 352/09

Előzmények

Jelen ügy az ENI Spa (a továbbiakban: ENI) Olaszországba irányuló földgázszállítások piacán és az olaszországi földgázellátási piacokon tanúsított magatartására vonatkozik. A Bizottság előzetes következtetései alapján az ENI az EUMSz. 102. cikke értelmében vélhetően visszaélt piaci erőfölényével egy olyan összetett stratégia alkalmazásával, amely végeredményben akadályozza az Olaszországba vezető, harmadik felekkel közösen ellenőrzött gázvezetékek – a TAG, a TENP és a Transitgas – igénybevételét. E stratégia végrehajtása vélhetően abból állt, hogy az ENI a versenytársak számára megtagadta a hozzáférést a szállítási hálózatban rendelkezésre álló kapacitáshoz (kapacitásfelhalmozás), kedvezőtlen feltételek mellett biztosított hálózati kapacitást (kapacitásdegradáció), és stratégiaszerűen visszafogta a nemzetközi szállítási hálózatának fejlesztését célzó beruházásokat (stratégiai beruházáskorlátozás).

Eljárás

A Bizottság az ügyben hivatalból indított vizsgálatot. Az ellenőrzést és további vizsgálati lépéseket követően a Bizottság 2007-ben eljárást indított. A Bizottság a kifogásközlést 2009. március 6-án fogadta el, amiről azt követően értesítette az ENI-t.

A kifogásközlésről történő értesítés után az ENI-nek megadták a hozzáférést az ügyiratokhoz DVD formájában. Az ENI több eljárásjogi kérdést is felvetett az ügyiratokba való hozzáférést illetően. Többek között panaszt emelt az ügyiratokban szereplő bizalmas információk kezelése kapcsán, azt állítva, hogy a dokumentumok túlzott kivonatolása vagy szűkszavú összefoglalása miatt lehetetlen azok tartalmának tökéletes megértése. Az ENI ennek következtében 2009 áprilisa és szeptembere között az ügyiratokba való hozzáférés céljával számos további kérelmet nyújtott be különösen a fent említett, közös ellenőrzés alatt álló szállítási vállalkozásoktól származó dokumentumokat illetően. E kérelmek némelyikét engedélyezték, legtöbbjét azonban elutasították. Annak érdekében azonban, hogy az ENI számára nagyobb hozzáférést biztosítsanak a közösen ellenőrzött vállalkozásoktól származó információkhoz, az azt engedélyező vállalkozásoknál titokszobát alakítottak ki.

Az ENI az iratbetekintési kérelmekkel szoros összefüggésben több alkalommal kérte a kifogásközlés megválaszolásához előírt határidő kiterjesztését. Ezen utóbbi kérelmeket többek között azért hagytam jóvá, hogy kivitelezhető legyen az adatok titokszobában történő megtekintése, valamint kezelhető legyen az ENI által kért összes információkérelem.

A szóbeli meghallgatás előtt három nappal egy, a földgázellátási ágazatban tevékeny vállalkozást – saját kérésére – felvettem az érdekelt harmadik felek listájára.

A szóbeli meghallgatásra 2009. november 27-én került sor. Az eljárásban résztvevő egyetlen harmadik fél azonban nem jelent meg.

A kötelezettségvállalások és a határozattervezet

Az ENI a kifogásközlésre adott válaszában és a szóbeli meghallgatáson is vitatta, hogy az állítólagos gyakorlatok versennyel kapcsolatos aggályokat vetnének fel. A szóbeli meghallgatást követően azonban az ENI mégis tárgyalásokat kezdett a bizottsági szolgálatokkal a kifogásközlésben megfogalmazott aggályokat esetlegesen tisztázó kötelezettségvállalásokról, amelyeket végül 2010. február 4-én terjesztett a Bizottság elé. Az ENI e kötelezettségvállalások értelmében felkínálta, hogy elidegeníti a TAG, TENP és Transitgas földgázvezetékeket üzemeltető vállalkozásokban való részesedéseit egy tőle független és hozzá nem kapcsolódó megfelelő vásárló javára, amelynek kiléte prima facie nem vet fel versennyel kapcsolatos aggályokat. Ami a TAG vezetéket illeti, a kötelezettségvállalás az olasz kormány által ellenőrzött állami szerv javára történő elidegenítést írta elő.

Az 1/2003/EK rendelet (2) 27. cikkének (4) bekezdése alapján a Bizottság 2010. március 5-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben összefoglalta az aggályokat és a kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy a közzétételtől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket. Összesen 14 válasz érkezett be szállítóktól, néhány vertikálisan integrált szállító társaságtól és két szabályozó hatóságtól.

A Bizottság tájékoztatta az ENI-t a piaci teszt eredményéről. 2010. május 10-én az ENI benyújtott néhány pontosítást a harmadik felek észrevételeit illetően. A Bizottsággal folytatott további levélváltások után pedig 2010. július 8-án benyújtotta a kötelezettségvállalások módosított változatát.

A Bizottság most arra a következtetésre jutott, hogy – tekintettel az ENI módosított kötelezettségvállalásaira – indokolt az 1/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében hozott határozattal lezárni az eljárást.

Az ENI úgy nyilatkozott a Bizottságnak, hogy megfelelő mértékben hozzáfért azokhoz az információkhoz, amelyeket a Bizottság által megfogalmazott, versennyel kapcsolatos aggályok eloszlatására irányuló kötelezettségvállalások felajánlásához szükségesnek tartott.

A meghallgató tisztviselőhöz a szóban forgó ügy kapcsán a fél vagy harmadik félek részéről semmilyen további kérelem vagy beadvány nem érkezett.

A fentiek alapján megállapítom, hogy ebben az ügyben a meghallgatáshoz való jogot tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2010. szeptember 13-án.

Michael ALBERS

(1) Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikkével összhangban (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.).

(2) A továbbiakban idézett valamennyi cikk az 1/2003/EK rendeletre vonatkozik.

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/8

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2010. szeptember 29.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszám: COMP/39.315 – ENI)

(az értesítés a C(2010) 6701. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 352/10

2010. szeptember 29-én a Bizottság határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 102. cikke szerinti eljárással kapcsolatban (1). Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (2) 30. cikke alapján a Bizottság ezúton teszi közzé a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat szövegének betekinthető változata megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39315

1. BEVEZETÉS

(1)	E határozat címzettje az ENI SpA (a továbbiakban: ENI). A határozattal kötelező érvényűvé válnak az ENI kötelezettségvállalásai, melyeket azzal a céllal ajánlott fel, hogy eloszlassa a Bizottság kifogásközlésben kifejtett versenyjogi aggályait.

2. ELJÁRÁS

(2)

Az ügy az ENI, annak leányvállalatai, valamint az Olaszországba irányuló földgázszállítás és az olaszországi földgázellátás területén tevékeny általa ellenőrzött vállalkozások telephelyein 2006. május 5-én végzett váratlan ellenőrzésekkel indult. A Bizottság 2007. április 20-án az 1/2003/EK rendelet (3) és a 773/2004/EK rendelet (4) 2. cikkének (1) bekezdése alapján indított eljárást. 2009. március 6-án a Bizottság versenyjogi aggályait megállapító kifogásközlést fogadott el (5), amiről 2009. március 9-én értesítette az ENI-t. A vállalkozás erre 2009. október 1-jén válaszolt, vitatva a kifogásközlés megállapításait. A szóbeli meghallgatásra 2009. november 27-én került sor. A kifogásközlésben megfogalmazott aggályokat illetően az ENI 2010. február 4-én nyújtotta be észrevételeit a Bizottságnak (6). 2010. március 5-én a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése alapján értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben összefoglalta aggályait és a javasolt kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy a közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be az értesítésre vonatkozó észrevételeiket (7). 2010. április 27-én a Bizottság tájékoztatta az ENI-t az érdekelt harmadik felek észrevételeiről, melyek az értesítés közzétételét követően érkeztek meg. 2010. május 10-én az ENI benyújtott néhány pontosítást a harmadik felek észrevételeit illetően. Az 1/2003/EK rendelet 18. cikke értelmében kért kiegészítő információkat a vállalkozás 2010. május 24-én küldte meg.

(3)	A piaci teszt után beérkezett válaszok figyelembe vétele érdekében az ENI 2010. július 8-án benyújtotta a kötelezettségvállalások módosított változatát (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások).

(4)	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2010. szeptember 9-én kedvező véleményt adott (8). A meghallgató tisztviselő zárójelentését 2010. szeptember 13-án ismertette (9).

3. A KIFOGÁSKÖZLÉSBEN MEGFOGALMAZOTT AGGÁLYOK

(5)

A Bizottság a kifogásközlésben arra az álláspontra jutott, hogy az ENI az EUMSz. 102. cikke értelmében visszaélhetett erőfölényével azáltal, hogy az Olaszországba irányuló nemzetközi földgázszállító vezetékeken történő szállítás, különösen a TENP (10) a Transitgas (11) és a TAG (12) gázvezetékek esetében szisztematikus és konstruktív szolgáltatásmegtagadási stratégiát folytatott.

(6)

A szisztematikus és konstruktív szolgáltatásmegtagadási stratégia csökkenthette az ENI versenytársainak esélyét, hogy azok az ENI nemzetközi hálózatán keresztül gázt szállítsanak Olaszországba (kapacitásfelhalmozás, kedvezőtlen feltételek mellett biztosított hálózati kapacitás, a többletkapacitás tekintetében stratégiai beruházáskorlátozás révén). Az importvezetékekhez való hozzáférésből való kizárás ennélfogva korlátozná az ösztönző intézkedéseket és a versenytársak képességét, hogy hatékony versenyt alakítsanak ki az olaszországi gázellátási piacokon. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ENI esetlegesen olyan stratégiába kezdett, amelynek részeként alacsony szinten tartotta a nemzetközi szállítási kapacitást, hogy így korlátozza a harmadik felek Olaszországba történő gázbehozatalát és ezzel védje saját profitját a gázellátási piacokon. A Bizottság – ahogy azt a kifogásközlésben is megfogalmazta – arra az álláspontra jutott, hogy a szolgáltatásmegtagadási stratégia azon érdekellentétből fakad, amellyel az ENI-hez hasonló domináns helyzetben lévő üzemeltető a gázszállítás és -szolgáltatás együttes végzésekor szembe kerül. E gyakorlat a többi szállító, a verseny és végső soron az olaszországi gázellátási piacok fogyasztóinak hátrányára válna.

4. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(7)

Az ENI kötelezettséget vállalt arra, hogy elidegeníti a nemzetközi földgázszállítási vezetékeket üzemeltető vállalkozásokban (TAG, TENP és Transitgas) (13) való részesedéseit egy tőle független és hozzá nem kapcsolódó megfelelő vásárló javára, amelynek kiléte prima facie nem vet fel versenyjogi aggályokat.

(8)	Ami a TAG-beli részesedést illeti, a kötelezettségvállalás az olasz kormány közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alatt álló állami szerv javára történő elidegenítést írta elő (14).

(9)

Az ENI kötelezettséget vállal arra is, hogy 2009. december 22-től az elidegenítések lezárásáig nem hosszabbítja vagy újítja meg szállítási szerződéseit, és nem köt olyan új szállítási szerződést, amely a TAG, TENP és Transitgas vezetékeken működő szállítói minőségében saját javát szolgálja, kivéve az ellenirányú, nem az olasz piacra irányuló szállítási kapacitások elosztását célzó esetleges jövőbeli aukciókat és más közhatósági allokációs eljárásokat.

(10)

Az ENI végleges kötelezettségvállalásai elégségesek a kifogásközlésben ismertetett versenyjogi aggályok tényleges eloszlatásához. Az aggályok megszűntek, mivel az ENI versenyellenes magatartása a cég azon érdekéből fakadt, hogy értékesítési bevételeit akár a szállítási bevételek elmaradásának árán is megvédje. E tekintetben tehát – feltéve, hogy a gázvezetékekben való részesedéseket elidegenítik egy tőle független és hozzá nem kapcsolódó megfelelő vásárló javára, amelynek kiléte prima facie nem vet fel versenyjogi aggályokat – a javasolt korrekciós intézkedések megfelelőek a vállalkozás vertikális integrációjából eredő strukturális érdekellentét rendezéséhez.

(11)

A végleges kötelezettségvállalások azért is szükségesek, mert a megfogalmazott aggályok eloszlatása kapcsán semmilyen versenyjogi intézkedés nem lenne olyan hatásos, mint az ENI átvitelirendszer-üzemeltetőkben birtokolt részesedéseinek elidegenítése. Az ENI azon kötelezettségvállalása, amely értelmében elidegeníti a nemzetközi földgázszállítási vezetékekben (TAG, TENP és Transitgas) való részesedéseit egy, a kifogásközlés javaslatainak megfelelő strukturális intézkedés. E korrekciós intézkedés hiányában továbbra is meglennének azok az ösztönzők, amelyek az állítólagos versenyellenes magatartásra bíztatnák a vertikálisan integrált gázipari társaságot, és így bizonytalan lenne a feltételezett jogsértés hathatós lezárása.

(12)	A kötelezettségvállalásokat végül, de nem utolsósorban tekintettel az olaszországi gázellátási piacok nagy számú fogyasztójára és az e fogyasztókat esetlegesen érő jelentős kárra megfelelőnek és arányosnak kell minősíteni.

5. KÖVETKEZTETÉS

(13)	A felajánlott kötelezettségvállalások tükrében a határozat megállapítja, hogy az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolt, ezért az eljárást le kell zárni.

(1) Az EK-Szerződés 81. és 82. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az EUMSz. 101., illetve 102. cikkévé vált. A két-két cikk tartalmilag azonos. E határozat alkalmazásában az EUMsz. 101. és 102. cikkére való hivatkozást – adott esetben – az EK-Szerződés 81. és 82. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(3) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(4) HL L 123., 2004.4.27., 18. o.

(5) Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján a 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben. A kifogásközlést az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikke szerinti előzetes értékelésnek kell tekinteni.

(6) Az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(7) HL C 55., 2010.3.5., 13. o.

(8) A Hivatalos lap 5-ik oldalán található.

(9) A Hivatalos lap 6-ik oldalán található.

(10) A TENP/Transitgas vezetéken keresztül importálják – Németországon és Svájcon át – az észak-európai gázt Olaszországba. A TENP vezeték az ENI (és az E.ON) közös ellenőrzése alatt áll. Az ENI ellenőrzése alatt áll a Gas Transport GmbH, mely utóbbi vállalkozás a Trans Europa Naturgas Pipeline GmbH & Co 49 %-os ellenőrző részesedése felett rendelkezik. A TENP vezeték tulajdonosa és működtetője pedig a Trans Europa Naturgas Pipeline GmbH & Co. Az ENI kizárólagos ellenőrzése alatt áll az Eni Gas Transport Deutschland SpA nevű átvitelirendszer-üzemeltető, amely az ENI-re eső szállítási kapacitás tekintetében a TENP üzemeltetője (azaz a TENP kapacitásának […] % felett rendelkezik).

(11) A Transitgas vezeték az ENI (és a Swissgas) közös ellenőrzése alatt áll. Az EMI a Transitgas AG 46 %-ával rendelkezik. Az ENI kizárólagos ellenőrzése alatt áll az Eni Gas Transport International SA (a továbbiakban: ENI GTI) nevű átvitelirendszer-üzemeltető, amely az ENI-re eső szállítási kapacitás tekintetében a Transitgas kezelője és üzemeltetője (azaz földgázszállítási szolgáltatásokat nyújt, beleértve az ENI szállítási kapacitásának mintegy […] %-os értékesítését).

(12) A TAG vezetéken keresztül orosz gázt importálnak Olaszországba. Az ENI és az OMV közös ellenőrzése alatt áll a Trans Austria Gasleitung GmbH nevű átvitelirendszer-üzemeltető, amely a TAG teljes földgázszállítási kapacitása felett rendelkezik. Az ENI a TAG kapacitásának mintegy […] %-ával rendelkezik.

(13) Az ENI különösen kötelezettséget vállalt az átvitelirendszer-üzemeltetőkben birtokolt részesedések és adott esetben az átvitelirendszer-üzemeltetői részesedésekkel és eszközökkel rendelkező közbeiktatott vállalkozások elidegenítésére.

(14) A Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a Cassa Depositi e Prestiti Spa (a továbbiakban: CDP) a TAG esetében megfelelő vásárlónak tekinthető.

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/11

A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 352/11

Állami támogatás hivatkozási száma

SA. 31834

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Gorizia

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

Camera di Commercio, Industria, Artigianato e Agricoltura di Gorizia

Via Crispi 10

34170 Gorizia GO

ITALIA

http://www.go.camcom.gov.it/

A támogatási intézkedés jogcíme

«Norme di attuazione del Regolamento per la gestione del Fondo Gorizia di cui alla legge 700 del 1975»

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

—	Delibere n. 22/F.G. dd. 10.3.2010, n. 72/F.G. dd. 24.5.2010 e n. 143/FG dd. 16.9.2010, di modifica ed integrazione delle norme di attuazione della L. 700/1975 approvate con delibera n. 4/FG dd. 20.1.2009

—	Delibera n. 155/FG dd. 17.11.2008«Regolamento per la gestione del Fondo Gorizia»

—	Legge regionale Friuli Venezia Giulia n. 30 del 28.12.2007, art. 5, comma 76

—	Legge 27 dicembre 1975, n. 700

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Módosítás X 368/09

Időtartam

2010.10.1–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Évelő növény termesztése, Nem évelő növény termesztése, Erdőgazdálkodás, Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, Hulladékgyűjtés, Fényképészet, Csomagolás, Utazásközvetítés, Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás, Reklámügynöki tevékenység, Vegyes gazdálkodás, Kereskedelem, Gépjárműjavítás, Állattenyésztés, Édesvízi halgazdálkodás, Adatfeldolgozási szolgáltatás, Növényi szaporítóanyag termesztése, Mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás, Műszaki vizsgálat, elemzés, M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás, Takarítás, Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása, Textil, szőrme mosása, tisztítása, Szálláshely-szolgáltatás, Vendéglátás, Fodrászat, szépségápolás, Információ-technológiai szolgáltatás, Divat-, formatervezés, Zöldterület-kezelés

A kedvezményezett típusa

Kkv, Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

8,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás, Kedvezményes hitel (beleértve a kölcsönt biztosító eszközöket), Kamattámogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás (28–29. cikk)

1 500 000 EUR

—

Program

15 EUR

20 %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

20 EUR

—

Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás (14. cikk)

25 EUR

—

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

60 EUR

20 %

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás (21. cikk)

20 EUR

20 %

A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás (19. cikk)

35 EUR

20 %

Speciális képzés (38. cikk 1. pont)

25 EUR

20 %

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (27. cikk)

50 EUR

—

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)

45 EUR

20 %

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (26. cikk)

50 EUR

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.go.camcom.gov.it/allegati/pdf/fondogorizia/norme_attuaz_L700_comm_servizi.pdf

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/16

717. sz. HATÁROZAT

(2010. október 4.)

a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak a Razgrad, Szilisztra, Dobrics, Sumen és Várna megyében található „1. sz. blokk – Novi Pazar” elnevezésű területen folytatandó kutatására és feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról, valamint annak bejelentéséről, hogy az engedély kiadása versenypályázati eljárás útján fog történni

2010/C 352/15

BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG

MINISZTERTANÁCS

A földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 5. cikkének 2. pontja, 42. cikke (1) bekezdésének 1. pontja és 44. cikkének (3) bekezdése értelmében, összefüggésben az energiatörvény 4. cikke (2) bekezdésének 16. pontjával és 1. szakasza 24a. pontjával,

A MINISZTERTANÁCS A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

A Minisztertanács eljárást indít a Razgrad, Szilisztra, Dobrics, Sumen és Várna megyében található, a mellékletben az 1–12. sorszám alatt felsorolt koordinátákkal meghatározott, 4 398 km2 kiterjedésű, „1. sz. blokk – Novi Pazar” elnevezésű területen található kőolaj és földgáz kutatására és feltárására vonatkozó engedély megadása céljából.

2.	Az 1. pontban említett engedély megadása versenypályázati eljárás útján történik.

3.	A kutatási és feltárási engedély a kutatási és feltárási megállapodás hatálybalépését követő öt évre szól, és hatálya a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghosszabbítható.

4.	A pályázati dokumentáció megvásárlásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 120. napon 17.00.

5.	A versenypályázati eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozat benyújtásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 130. napon 17.00.

6.	A pályázati dokumentációnak megfelelő pályázatok benyújtásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 144. napon 17.00.

7.	A pályázatok elbírálásakor a pályázók nem lehetnek jelen.

8.	A pályázati dokumentáció ára 15 000 BGN. A pályázati dokumentáció a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumban (Triadica utca 8., 802. ajtó, Sofia, BULGARIA), a 4. pontban meghatározott határidőig vásárolható meg.

9.	A versenypályázati eljárás résztvevőinek eleget kell tenniük a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek

10.	A pályázatok elbírálása – a pályázati dokumentációban foglaltaknak megfelelően – a javasolt munkaprogramok, a környezetvédelemre szánt erőforrások, a bónuszok, a képzések, valamint a pályázók vezetési és pénzügyi kapacitása alapján történik.

11.	A versenypályázati eljárásban való részvétel kapcsán 20 000 BGN letét fizetendő. A letétet az 5. pontban meghatározott határidőig kell befizetni a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumnak a pályázati dokumentációban megjelölt bankszámlájára.

12.	A versenypályázati eljárásra nem bocsátható pályázat benyújtása kapcsán fizetett letétet a pályázó ilyen értelmű értesítésének napját követő 14 napon belül vissza kell fizetni.

13.	A nyertes pályázó letétjét a megállapodás aláírása után, a többi pályázóét a Minisztertanács által a kutatási és feltárási engedély megadására vonatkozóan hozott határozatnak az Állami Közlönyben történő közzétételét követő 14 napon belül kell visszafizetni.

14.

A versenypályázati eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatot és a versenypályázati eljárás keretében összeállított pályázatokat a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 46. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően, bolgár nyelven, a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumban (Triadica utca 8., Sofia, BULGARIA) kell benyújtani.

15.	A pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeket és feltételeket.

16.	A versenypályázati eljárást akkor is le kell folytatni, ha csak egyetlen pályázó pályázata bocsátható a versenypályázati eljárásra.

17.

Felhatalmazást kap a gazdasági, energiaügyi és idegenforgalmi miniszter:

17.1.

e határozat szövegének Az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Állami Közlönyben és a Minisztertanács internetes oldalain való közzététel céljából történő megküldésére;

17.2.

a versenypályázati eljárás megszervezésére és lefolytatására.

18.	E határozattal szemben Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 14 napon belül a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt fellebbezésnek van helye.

Miniszterelnök

Boyko BORISOV

A Minisztertanács főtitkára

Rosen ZHELYAZKOV

A Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium főtitkára nevében

Ivanka RAICHKOVA

A Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium

Jogi Igazgatóságának

igazgatója

Veselin DRAGNEV

MELLÉKLET

KOORDINÁTAJEGYZÉK

WGS 84 koordináta-rendszer

sz.	Hosszúság	Szélesség
1	27.000000	43.765300
2	28.000000	43.761200
3	28.000000	43.743499
4	27.969000	43.736500
5	28.002442	43.448378
6	28.000000	43.256597
7	27.601900	43.256600
8	27.601867	43.276767
9	27.159606	43.277669
10	27.159558	43.259661
11	27.011711	43.259581
12	27.011717	43.295597
Teljes terület: S = 4 398 km2

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/19

767. sz. HATÁROZAT

(2010. október 22.)

a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak a Szilisztra és Dobrics megyében található „2. sz. blokk – Szilisztra” elnevezésű területen folytatandó kutatására és feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról, valamint annak bejelentéséről, hogy az engedély kiadása versenypályázati eljárás útján fog történni

2010/C 352/16

BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG

MINISZTERTANÁCS

A MINISZTERTANÁCS A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

A Minisztertanács eljárást indít a Szilisztra és Dobrics megyében található, a mellékletben az 1–10. sorszám alatt felsorolt koordinátákkal meghatározott, 2 652 km2 kiterjedésű, „2. sz. blokk – Szilisztra” elnevezésű területen található kőolaj és földgáz kutatására és feltárására vonatkozó engedély megadása céljából.

2.	Az 1. pontban említett engedély megadása versenypályázati eljárás útján történik.

3.	A kutatási és feltárási engedély a kutatási és feltárási megállapodás hatálybalépését követő öt évre szól, és hatálya a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghosszabbítható.

4.	A pályázati dokumentáció megvásárlásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 120. napon 17.00.

5.	A versenypályázati eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozat benyújtásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 130. napon 17.00.

6.	A pályázati dokumentációnak megfelelő pályázatok benyújtásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 144. napon 17.00.

7.	A pályázatok elbírálásakor a pályázók nem lehetnek jelen.

8.	A pályázati dokumentáció ára 15 000 BGN. A pályázati dokumentáció a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumban (ul. Triaditsa 8, Sofia, BULGARIA), a 4. pontban meghatározott határidőig vásárolható meg.

9.	A versenypályázati eljárás résztvevőinek eleget kell tenniük a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek

10.	A pályázatok elbírálása – a pályázati dokumentációban foglaltaknak megfelelően – a javasolt munkaprogramok, a környezetvédelemre szánt erőforrások, a bónuszok, a képzések, valamint a pályázók vezetési és pénzügyi kapacitása alapján történik.

11.	A versenypályázati eljárásban való részvétel kapcsán 20 000 BGN letét fizetendő. A letétet az 5. pontban meghatározott határidőig kell befizetni a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumnak a pályázati dokumentációban megjelölt bankszámlájára.

12.	A versenypályázati eljárásra nem bocsátható pályázat benyújtása kapcsán fizetett letétet a pályázó ilyen értelmű értesítésének napját követő 14 napon belül vissza kell fizetni.

13.	A nyertes pályázó letétjét a megállapodás aláírása után, a többi pályázóét a Minisztertanács által a kutatási és feltárási engedély megadására vonatkozóan hozott határozatnak az Állami Közlönyben történő közzétételét követő 14 napon belül kell visszafizetni.

14.

A versenypályázati eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatot és a versenypályázati eljárás keretében összeállított pályázatokat a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 46. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően, bolgár nyelven, a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumban (ul. Triaditsa 8, Sofia, BULGARIA) kell benyújtani.

15.	A pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeket és feltételeket.

16.	A versenypályázati eljárást akkor is le kell folytatni, ha csak egyetlen pályázó pályázata bocsátható a versenypályázati eljárásra.

17.

Felhatalmazást kap a gazdasági, energiaügyi és idegenforgalmi miniszter:

17.1.

e határozat szövegének Az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Állami Közlönyben és a Minisztertanács internetes oldalain való közzététel céljából történő megküldésére;

17.2.

a versenypályázati eljárás megszervezésére és lefolytatására.

18.	E határozattal szemben Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 14 napon belül a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt fellebbezésnek van helye.

Miniszterelnök

Boyko BORISOV

A Minisztertanács főtitkára

Rosen ZHELYAZKOV

A Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium főtitkára

Vladimir TUDZHAROV

A Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium

Jogi Igazgatóságának

igazgatója

Veselin DRAGNEV

MELLÉKLET

KOORDINÁTAJEGYZÉK

WGS 84 koordináta-rendszer

sz.	Hosszúság	Szélesség
1	27.000000	44.132600
Államhatár
2	28.577300	43.739000
3	28.574400	43.732600
4	28.571800	43.722600
5	28.435000	43.722000
6	28.426500	43.687300
7	28.075700	43.760500
8	28.000000	43.743700
9	28.000000	43.761200
10	27.000000	43.765300
Teljes terület: S = 2 652 km2

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/22

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – SVÉDORSZÁG

C 29/10 (korábbi NN 42/10) állami támogatás – Köztulajdon állítólagosan piaci ár alatti értékesítése Vänersborg önkormányzata által

Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 352/17

A Bizottság 2010. október 27-én kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, értesítette Svédországot arról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Iktatási Osztálya)

Rue Joseph II 70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22961242

Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Svédországnak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE

I. AZ ELJÁRÁS

2010. május 26-án panasz érkezett a Bizottsághoz. A panaszos állítása szerint Svédország egyes ingatlanok értékesítése során a becsült piaci ártól való eltérés útján állami támogatást nyújtott.

II. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

Svédország megerősítette, hogy Vänersborg önkormányzata a százszázalékos tulajdonában álló Fastighets Aktiebolag Vänersborg AB ingatlanügynökség (a továbbiakban FABV) révén valóban kötött két jelentősebb ügyletet, amelyek a következők:

1. A. ügylet: Az FABV 2008. február 13-án a CHIPS AB-től megvásárolta az annak leányvállalata, a Topp Livsmedel Vänersborgban található termelőüzemét. A vételár 17 millió SEK, azaz 1,7 millió EUR volt.

2. B. ügylet: Még ugyanazon a napon megállapodás született arról, hogy a Hammar ingatlanügynökség vételi jogot kap az üzem kötött áron történő megvásárlására. Az FABV 2008. augusztus 11-én a megállapodás szerinti áron, 8 millió SEK-ért, azaz 0,8 millió EUR-ért eladta az üzemet a Hammarnak.

III. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

A két ügylet – feltéve, hogy a Bizottság meggyőződik a piaci feltételektől való eltérésről, azaz hogy i. az FABV által az üzemért fizetett ár meghaladta a piaci értéket, és/vagy ii. az FABV az üzemet a piaci ár alatt értékesítette a Hammarnak – elvben az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

A potenciális kedvezményezettek tényleges anyagi előnyeit illetően a Bizottság előzetesen a következőket állapította meg:

Az A. ügylet esetében a Bizottság számára úgy tűnik, hogy az FABV által az üzemért fizetett ár nem magasabb a piaci árnál, amit független harmadik fél szakértők is alátámasztanak. Következésképpen kizárható, hogy az A. ügyletnek támogatástartalma van, így az nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

A B. ügylet esetében viszont a Bizottság erősen kétli, hogy az az ár, amelyen az FABV az üzemet a Hammer számára értékesítette – 8 millió SEK, azaz 0,8 millió EUR –, megfelelne a piaci értéknek. Az értékesítéskor érvényben lévő piaci érték nem állapítható meg, mivel az értékesítés előtt nem folytattak ajánlati eljárást, és az FABV sem kért független véleményt az üzem értékéről. Annak fényében azonban, hogy a Hammar néhány hónap múlva 40 millió SEK-ért (4 millió EUR-ért) adta el az üzemet helyi magánvállalkozóknak, elképzelhető, hogy a B. ügyletnek támogatástartalma van, amelyet a Hammar által az üzemért fizetett ár és az üzem tényleges piaci értéke közötti különbségként lehet számszerűsíteni.

Amennyiben a B. ügylet állami támogatásnak minősülne, úgy a Bizottság kétli, hogy az bármely közérdekű okból összeegyeztethető lenne a belső piaccal.

A Bizottság végül emlékeztet arra, hogy a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszafizettethető a kedvezményezettel.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Kommissionen önskar genom denna skrivelse informera Sverige om att den, efter granskning av de upplysningar som tillhandahållits av Era myndigheter angående stödet i fråga, har beslutat att inleda förfarandet enligt artikel 108.2 i fördraget om Europeiska unionens funktionssätt (nedan kallat EUF-fördraget).

I. FÖRFARANDE

(1)	Genom en skrivelse av den 26 maj 2009, registrerad den 16 juni 2009, mottog kommissionen ett klagomål rörande ett påstått statligt stöd genom försäljning av offentlig egendom under marknadspris.

(2)	Den 27 oktober 2009 vidarebefordrade kommissionen en icke-konfidentiell version av klagomålet till de nationella myndigheterna. Sverige lämnade svar genom en skrivelse av den 30 november 2010, registrerad samma dag.

(3)	Den 9 mars 2010 begärde kommissionen ytterligare upplysningar som Sverige tillhandahöll genom en skrivelse av den 20 april 2010.

(4)	Den 11 maj 2010 mottog kommissionen upplysningar som lämnats av Chips AB.

II. BESKRIVNING

Berörda parter

(5)	Vänersborg (nedan kallat Vänersborg eller kommunen) ligger i Västra Götalands län, nära norska gränsen. I enlighet med Sveriges regionala stödkarta 2007–2013 (1) är detta inte något stödområde, eftersom inkomster och sysselsättningsgrad överensstämmer med det nationella genomsnittet.

(6)

Chips AB, en tillverkare av potatischips med säte i Mariehamn i Finland, är verksamt i Norden och Baltikum och har en konsoliderad omsättning på ungefär 2,6 miljarder SEK (260 miljoner EUR (2)) per år och omkring 800 anställda. År 2005 förvärvades Chips av den norska gruppen Orkla ASA, vars verksamheter innefattar märkesvaror, specialmaterial och investeringsverksamhet.

(7)

Topp Livsmedel (nedan kallat Topp) var ett dotterbolag till Chips AB som tillverkade djupfrysta grönsaker i Vänersborg och hade omkring 30 anställda (som mest sysselsatte företaget 86 personer). I slutet av 2007 aviserade Chips AB en nedläggning av produktionen vid Topp och inledde försäljningen av produktionsanläggningen.

(8)

Hammar Nordic AB är ett privat fastighetsbolag med säte i Trollhättan i Västra Götalands län. Det sysselsätter för närvarande 14 personer och hade år 2009 en omsättning på ungefär 10 miljoner SEK (omkring 1 miljon EUR), varför det motsvarar definitionen av småföretag i bilaga I i kommissionens förordning (EG) nr 70/2001 om tillämpningen av artiklarna 87 och 88 i EG-fördraget på statligt stöd till små och medelstora företag (3). Hammar Nordic Plugg AB är ett dotterbolag till Hammar Nordic AB. Såvitt kommissionen förstår bildades Hammar Nordic Plugg Ab enkom med anledning av de transaktioner som detta beslut avser. Det är driftsmässigt avhängigt sitt moderbolag, förefaller inte ha verksamhet eller tillgångar förutom de som avses i detta beslut, vilket gör att det kan antas att eventuella ekonomiska fördelar som beviljas Hammar Nordic Plugg AB också ytterst gynnar Hammar Nordic AB. Kommissionen kommer följaktligen att i detta beslut betrakta båda bolagen som en ekonomisk enhet och kommer i det följande att gemensamt beteckna dem Hammar.

(9)	Fastighets Aktiebolag Vänersborg AB (nedan kallat FABV) är ett fastighetsbolag som helt ägs av kommunen.

III. ÅTGÄRDERNA

(10)	Beslutet avser två transaktioner:

Transaktion A

(11)	Den 13 februari 2008 köpte kommunen Topps produktionsanläggning (nedan kallad anläggningen (4)) av Chips AB för 17 miljoner SEK (1,7 miljoner EUR) via FABV.

(12)

Samma dag ingick FABV två överenskommelser med Hammar. Den första överenskommelsen var ett hyresavtal enligt vilket FABV skulle hyra ut hela anläggningen till Hammar (varefter Hammar hyrde ut anläggningen i andra hand till lokala företagare som fortsatte produktionen på platsen). Den andra överenskommelsen bestod i en option som gav Hammar möjlighet att köpa anläggningen av FABV till ett förutbestämt pris av 8 miljoner SEK (0,8 miljoner EUR) när som helst under perioden mellan den 1 mars 2008 och den 28 februari 2010.

Transaktion B

(13)	Transaktion B ägde rum den 11 augusti 2008 när Hammar utnyttjade sin option och förvärvade anläggningen av FABV till det överenskomna priset av 8 miljoner SEK (0,8 miljoner EUR).

(14)	Den 30 juli 2008 (dvs. innan optionen utnyttjades) undertecknade Hammar ett preliminärt avtal med de lokala företagare som redan hyrde anläggningen i andra hand om att sälja anläggningen till dem för 40 miljoner SEK (4 miljoner EUR). Överlåtelsen genomfördes den 2 september 2008.

IV. SYNPUNKTER SOM FRAMFÖRTS AV KLAGANDEN, SVERIGE SAMT CHIPS AB

(15)

Klaganden hävdar att anläggningen (som FABV köpte för 17 miljoner SEK och sex månader senare sålde till Hammar för 8 miljoner SEK) såldes av kommunen till Hammar under marknadsvärde och – eftersom FABV:s beslut om försäljning kan tillskrivas kommunen – utgör detta olagligt och oförenligt statligt stöd till Hammar.

(16)

Sverige har anfört att kommunens enda mål med att köpa anläggningen via FABV var att säkra produktionen och arbetstillfällena. Eftersom företaget inte avsåg att driva verksamheten själv valde kommunen den lösning som föreslogs av Hammar, dvs. uthyrning med köpoption. Sverige har medgivit att den option som Hammar beviljades krävde ett kapitaltillskott på 9 miljoner SEK (0,9 miljoner EUR) från kommunens budget till FABV för att täcka den förlust som skulle uppstå om Hammar utnyttjade optionen.

(17)	Sverige har medgivit att försäljningen till Hammar inte gjordes genom ett öppet anbudsförfarande och att det inte förekommit någon sakkunnig värdering av anläggningen.

(18)

Sverige anser att både priset vid tiden för köpet av anläggningen och det pris som den därefter såldes för till Hammar kan sägas ha varit kommersiellt motiverat eftersom kommunens huvudsyfte å ena sidan var att göra fastigheten tillgänglig för affärsverksamhet och därigenom säkra arbetstillfällen och å andra sidan att det framförhandlade priset förväntades öka med tiden, vilket sedermera bevisades genom att Hammar sålde anläggningen för 40 miljoner SEK. Sverige anför att det sanna marknadsvärdet på anläggningen snarare är lika med de 8 miljoner SEK som den såldes för till Hammar än de 17 miljoner SEK som betalades till Chips AB.

(19)

I sin inlaga hävdar Chips AB att anläggningens verkliga marknadsvärde under inga omständigheter kunde anses vara mindre än 17 miljoner SEK. När Chips AB beslöt att avyttra de aktuella tillgångarna uppdrog företaget åt fastighetskonsulten Colliers International att göra en uppskattning av försäljningspriset. Efter en försiktig beräkning, bl.a. på grundval av gängse normer för värdering av affärsfastigheter, uppskattades det lägsta skäliga försäljningspriset (för bara fastigheterna) vara 27 miljoner SEK (2,7 miljoner EUR). Denna uppskattning bestyrktes av att flera intressenter under försäljningsprocessen – som initierades av Chips AB och som ledde till att FABV köpte anläggningen – angav att priset skulle kunna överstiga 30 miljoner SEK (3 miljoner EUR). Chips AB godtog FABV:s lägre anbud på 17 miljoner SEK av tre skäl: a) de räddade arbetstillfällena skulle gynna Chips AB:s och Orklas anseende, b) de eventuella köparna var beredda att köpa anläggningen ’i befintligt skick’ dvs. utan några garantier från Chips AB med avseende på ersättningsansvar för miljöskador etc. och c) eftersom en uppgörelse med FABV kunde genomföras snabbt.

(20)	Chips AB anser att det pris som det fick av FABV för anläggningen inte var högre än marknadsvärdet och att försäljningen följaktligen inte kan ha innehållit några inslag av statligt stöd till förmån för Chips AB.

V. PRELIMINÄR BEDÖMNING

(21)	Kommissionen har vid första anblick skäl att tro att transaktion B kan ha inbegripit statligt stöd i den mening som avses i artikel 107.1 i EUF-fördraget och, om så är fallet, att ifrågasätta huruvida detta stöd är förenligt med den inre marknaden i enlighet med artikel 107.3 c i EUF-fördraget.

1. Förekomst av statligt stöd

(22)

Enligt artikel 107.1 i EUF-fördraget ’är stöd som ges av en medlemsstat eller med hjälp av statliga medel, av vilket slag det än är, som snedvrider eller hotar att snedvrida konkurrensen genom att gynna vissa företag eller viss produktion, oförenligt med den inre marknaden i den utsträckning som det påverkar handeln mellan medlemsstaterna’. I samband härmed bör noteras att det enligt EU:s regler för statligt stöd föreligger överföring av statliga medel både när staten köper en tillgång över marknadsvärdet (eftersom säljaren får mer av staten än vad tillgången är värd) och när staten säljer en tillgång under marknadsvärdet (eftersom köparen får en tillgång som är värd mer än det betalade priset).

(23)	För det första kan båda de potentiella stödmottagarna av det föregivna statliga stödet, dvs. Chips AB och Hammar, betraktas som företag eftersom de bedriver ekonomiska verksamheter och erbjuder varor och tjänster på marknaden (5).

(24)

För det andra genomfördes båda transaktionerna av kommunen via FABV. FABV ägs helt av kommunen, som måste täcka företagets potentiella förluster, och dess styrelse består av personer som ingår i kommunledningen. Vidare var kommunen tvungen att tillföra FABV kapital så att företaget skulle kunna genomföra transaktionen och Sverige har medgivit att kommunen via FABV drev sina egna mål att bevara arbetstillfällen och produktion inom kommunen (se skäl 16 ovan). Därför kan FABV:s beslut tillskrivas staten (6) (dvs. kommunen) och i den utsträckning de får ekonomiska följder innebär de användning av statliga medel.

(25)	För det tredje måste de aktuella transaktionerna betraktas som selektiva åtgärder eftersom de gynnade ett specifikt företag, dvs. Hammar och/eller Chips AB.

(26)

För det fjärde skulle det föregivna statliga stödet kunna snedvrida konkurrensen och påverka handeln inom gemenskapen (och EES). Chips AB en del av Orkla, en grupp som är verksam i flera medlemsstater och har verksamheter inom sektorer som exempelvis livsmedelsprodukter och specialmaterial med livlig konkurrens och handel inom gemenskapen (och EES. Hammar är, trots sin huvudsakligen lokala verksamhet, aktivt på fastighetsmarknaden där effekter på handeln inom gemenskapen (och EES) och konkurrensen inte kan uteslutas, i synnerhet med tanke på att kommunen ligger nära den norska gränsen och att en bred definition av dessa kriterier är tillämplig inom statsstödsreglerna (7).

(27)

Slutligen måste kommissionen förvissa sig om huruvida transaktionerna, eller någon av dem, uppfyller det fjärde kriteriet för statligt stöd, dvs. om den ena eller båda transaktionerna gynnar mottagaren av stödet. Konkret återstår att klargöra om i) det pris som FABV betalade för att köpa anläggningen från Chips AB var högre än marknadsvärdet och/eller ii) om FABV sålde anläggningen till Hammar till ett pris under marknadsvärdet (således en överföring av statliga medel till Chips AB alternativt Hammar).

i) FABV:s köp av anläggningen av Chips AB

(28)

I fråga om transaktion A noterar kommissionen att Chips AB före försäljningsförhandlingarna uppdrog åt konsulten Colliers International att göra en värdering av Topps anläggning. I denna studie, som har överlämnats till kommissionen, rekommenderades ett lägsta försäljningspris på 27 miljoner SEK bara för fastigheterna. Kommissionen noterar att studien utförts av tredje man (som var oberoende både i förhållande till säljaren och köparen) med bred erfarenhet av fastighetssektorn. Den beställdes av Chips i samband med försäljningen av anläggningen, dvs. i ett sammanhang där Chips rimligen inte hade några andra intressen än att få en korrekt uppskattning av anläggningens marknadsvärde. På denna grundval har kommissionen inget uppenbart skäl att ifrågasätta tillförlitligheten hos Colliers Internationals värdering.

(29)

Chips AB har lämnat förklaringar angående sitt godtagande av FABV:s anbud på 17 miljoner SEK för hela anläggningen, trots expertutvärderingen och trots ett annat anbud på 30 miljoner SEK som det fick för bara fastigheten. Chips AB hävdar att dess agerande, i egenskap av en stor internationell grupp, främst motiverades av prioriteten att avyttra Topps lilla och förlustbringande verksamhet än att maximera ett relativt obetydligt försäljningspris, och att Chips var berett att godta ett lägre anbud för att undvika den försämring av företagets anseende som skulle kunna uppstå vid en fabriksnedläggning med åtföljande förslut av arbetstillfällen (anbudet på 30 miljoner SEK skulle bara ge upphov till omkring 8 arbetstillfällen medan många fler skulle ha räddats genom en försäljning av hela anläggningen under antagande om fortlevnad). Chips AB tillägger också att det nominellt högre anbudet bara för fastigheten skulle innebära högre transaktionskostnader eftersom maskiner samt immateriella rättigheter skulle behöva säljas separat.

(30)

Med ledning av ovanstående information förefaller det inte som om det pris som FABV betalade för att köpa anläggningen av Chips AB var högre än marknadsvärdet. Kommissionen finner därför inga skäl till att anse att transaktion A utgör statligt stöd i den mening som avses i artikel 107.1 i EUF-fördraget.

ii) FABV:s försäljning av anläggningen till Hammar

(31)

I punkt 1 i kommissionens meddelande om inslag av stöd vid statliga myndigheters försäljning av mark och byggnader (8) (nedan kallat meddelandet) utesluts förekomsten av statligt stöd till förmån för köparen när försäljningen följer på ’ett vederbörligen offentliggjort, öppet och villkorslöst anbudsförfarande […] där det bästa eller det enda anbudet antas’.

(32)	Enligt de av Sverige lämnade upplysningarna förefaller FABV inte ha anordnat något anbudsförfarande inför försäljningen av anläggningen, varför det inte går att göra någon preliminär bedömning av den särskilda karaktär som ett sådant förfarande har.

(33)

Enligt punkt 2 i meddelandet bör, om överlåtelsen sker utan villkorslöst anbudsförfarande, en ’oberoende värdering genomföras av en eller flera oberoende värderingsmän före förhandlingarna om överlåtelsen för att fastställa marknadsvärdet på grundval av allmänt accepterade marknadsindikatorer och värderingsstandarder’.

(34)

I det fall överlåtelsen inte sker på grundval av ett öppet och villkorslöst anbudsförfarande eller om den äger rum utan ett sådant förfarande eller till ett pris som ligger under marknadsvärdet sådant det fastställts av oberoende värderingsmän, framgår vidare följande av punkt 3 i meddelandet: ’Utan att det påverkar tillämpningen av regeln om försumbart stöd skall medlemsstaterna således till kommissionen göra anmälan om följande transaktioner för att göra det möjligt för den att fastställa om statligt stöd förekommer och, om så är fallet, att göra en bedömning av dess förenlighet med den gemensamma marknaden’.

(35)	På grundval av den informationen som står till dess förfogande noterar kommissionen att FABV, i avsaknad av ett öppet och villkorslöst anbudsförfarande, inte begärde någon oberoende värdering av anläggningen före försäljningsförhandlingarna.

(36)	Trots att någon oberoende värdering inte beställdes av FABV före försäljningsförhandlingarna finns det – eftersom FABV sålde anläggningen till Hammar – viss information som gör det möjligt att sluta sig till anläggningens möjliga marknadsvärde.

(37)

Med hänsyn till att avtalet om försäljning till de lokala företagarna ingicks redan före transaktion B, och alltså slöts mellan privata aktörer som förmodligen utgick från rent affärsmässiga överväganden och att värdet på 40 miljoner SEK sannolikt torde utgöra en försiktig uppskattning eftersom försäljningen inte avsåg hela den fast egendomen och eventuellt också uteslöt varumärket, samt med tanke på att en tidigare oberoende utvärdering som beställts av Chips angivit ett försäljningspris på 27 miljoner SEK bara för fastigheterna, betvivlar kommissionen att det pris (8 miljoner SEK) till vilket FABV sålde anläggningen till Hammar avspeglar marknadsvärdet. Kommissionen anser därför preliminärt att det finns goda skäl att anse att 40 miljoner SEK är en mer rättvisande återspegling av anläggningens marknadsvärde. Om FABV hade sålt anläggningen i ett öppet och icke-diskriminerande förfarande skulle det med all sannolikhet ha fått samma pris av denna köpare.

(38)

Kommissionen har vidare inte några uppgifter som tillåter den att bedöma marknadsmässigheten av det hyresavtal som slöts mellan FABV och Hammar den 13 februari 2008 och av priset på den option som Hammar beviljades för att köpa anläggningen (se skäl 11–12) vilka, med hänsyn till de omständigheter under vilka dessa avtal ingicks, också kan inbegripa statligt stöd. Kommissionen uppmanar sålunda de svenska myndigheterna att lämna kommentarer också på dessa punkter.

(39)

Det ovan anförda leder till den preliminära slutsatsen att FABV:s försäljning av anläggningen gav Hammar en fördel – och följaktligen statligt stöd – vilket preliminärt uppskattas till skillnaden mellan det pris som Hammar betalade till FABV och det pris som Hammar sålde anläggningen för enligt avtalet av den 30 juli 2008.

2. Det statliga stödets förenlighet med den inre marknaden

(40)	Enligt artikel 107.3 c i EUF-fördraget kan stöd för att underlätta utveckling av vissa näringsverksamheter eller vissa regioner anses vara förenligt med den inre marknaden, när det inte påverkar handeln i negativ riktning i en omfattning som strider mot det gemensamma intresset.

(41)	När kommissionen tillämpar denna fördragsbestämmelse måste den förvissa sig om att det föreslagna stödet bidrar till uppnåendet av gemenskapens mål och är nödvändigt och proportionerligt för att förverkliga dessa mål.

(42)	Det enda mål som de svenska myndigheterna uppgivit för de aktuella transaktionerna var den politiska avsikten att bevara företagets fortlevnad och att samtidigt rädda sysselsättning i Vänersborg, även om denna kommun inte ligger i något stödområde (se skäl 5 ovan).

(43)

I nuvarande skede noterar kommissionen att detta mål endast vore relevant med avseende på transaktion A, som enligt de svenska myndigheterna gjorde att 30 arbetstillfällen kunde räddas, och kommissionen har för närvarande inga skäl att anse att denna transaktion har inslag av statligt stöd (se skäl 28-30). Under alla omständigheter beaktas denna typ av mål i meddelandet från kommissionen – Gemenskapens riktlinjer för statligt stöd till undsättning och omstrukturering av företag i svårigheter (9) och varken Sverige eller Hammer har hittills lämnat några uppgifter som kan visa att de villkor som fastställs genom riktlinjerna är uppfyllda.

(44)	Vad beträffar möjliga mål av gemensamt intresse som särskilt avser transaktion B, i det fall den skulle fastslås vara statligt stöd som gynnar Hammar, har några andra skäl för förenlighet inte åberopats av de svenska myndigheterna.

(45)

Det har under alla omständigheter hittills inte i tillräckligt hög grad visats att transaktion B var nödvändig och proportionerlig för att uppnå eventuella mål av gemensamt intresse. Utan att åsidosätta eventuella väsentliga argument som framförts av medlemsstaten eller berörda parter hyser kommissionen därför i detta skede allvarliga tvivel om det föreligger giltiga skäl till att förklara dem förenliga med den inre marknaden enligt artikel 107.3 i EUF-fördraget, i det fall transaktionerna befinns utgöra statligt stöd i den mening som avses i artikel 107.1 i EUF-fördraget.

VI. SLUTSATSER

(46)

I ljuset av vad som ovan anförts har kommissionen anledning att ifrågasätta om transaktion B (enligt ovanstående beskrivning) utgör statligt stöd och, om så är fallet, huruvida detta stöd är förenligt med den inre marknaden enligt artikel 107.3 c i EUF-fördraget.

Av ovan anförda skäl uppmanar kommissionen, i enlighet med det förfarande som anges i artikel 108.2 i EUF-fördraget, Sverige att inom en månad efter mottagandet av denna skrivelse inkomma med synpunkter och tillhandahålla alla upplysningar som kan bidra till bedömningen av stödet. Kommissionen uppmanar Era myndigheter att omedelbart översända en kopia av denna skrivelse till den potentiella stödmottagaren.

Kommissionen påminner Sverige om att artikel 108.3 i EUF-fördraget har uppskjutande verkan och hänvisar till artikel 14 i rådets förordning (EG) nr 659/1999, som föreskriver att allt olagligt stöd kan återkrävas från mottagaren.

Kommissionen meddelar Sverige att alla berörda parter kommer att underrättas genom ett offentliggörande av denna skrivelse och en sammanfattning av den i Europeiska unionens officiella tidning. Kommissionen kommer även att underrätta berörda parter i de Eftaländer som är avtalsslutande parter i EES-avtalet genom att offentliggöra ett tillkännagivande i EES-supplementet till Europeiska unionens officiella tidning, samt Eftas övervakningsmyndighet som tillställs en kopia av denna skrivelse. De berörda parterna kommer att uppmanas att inkomma med synpunkter inom en månad från dagen för offentliggörandet.”

(1) EUT C 34, 16.2.2007, s. 2.

(2) Uppgifterna i euro är rent indikativa. I beslutet utgås från kursen 1 EUR = 10 SEK.

(3) EGT L 10, 13.1.2001, s. 33.

(4) Anläggningen består av två fastigheter, lös egendom samt immateriella tillgångar (t.ex. varumärket). Fastigheterna har beteckningarna Vänersborg Esslingetorp 1:49 respektive Vänersborg Esslingetorp 1:57. Alla byggnader och andra fasta tillgångar fanns på den första tomten.

(5) Jfr mål C-35/96 kommissionen mot Italien, REG 1998, punkt 36.

(6) Jfr mål C-482/99 Stardust Marine, REG 2002, s. I-04397.

(7) Jfr kommissionens beslut av den 30 januari 2008 om det statliga stöd C 35/2006 som Sverige genomfört till förmån för Konsum Jämtland Ekonomisk Förening (EUT L 126, 14.5.2008, s. 3), enligt vilket ’[k]onkurrensen påverkades genom snedvridningen av allokeringen av egendom mellan konkurrerande företag. […] Snedvridningen av konkurrensen förefaller vara av tämligen lokal karaktär och påverkan på handeln mellan medlemsstaterna torde vara tämligen begränsad’. Därtill kommer att kommissionen har uppgifter som tyder på att norska köpare tidigare har visat intresse för att förvärva anläggningen.

(8) EGT C 209, 10.7.1997, s. 5.

(9) EUT C 244, 16.2.2004, s. 2.

23.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 352/27

Értesítés a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkében említett jegyzékébe felvett személyek és jogalanyok számára, a 1250/2010/EU bizottsági rendelet értelmében

2010/C 352/18

A 2008/369/KKBP közös álláspont (1) felhívja a Közösséget, hogy fagyassza be a Kongói Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: KDK) tekintetében a fegyverembargót megsértő, az 1533(2004), 1596(2005), 1807(2008) és 1857(2008) számú ENSZ BT-határozat értelmében összeállított és az 1533(2004) számú ENSZ BT-határozat által felállított ENSZ-bizottság által rendszeresen felülvizsgált jegyzékben említett természetes vagy jogi személyek, jogalanyok vagy szervek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait.

Az ENSZ-bizottság által összeállított lista az alábbiakra terjed ki:

—	az 1. cikkben említett fegyverembargót és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket megsértő személyek és jogalanyok,

—	a KDK-ban működő külföldi fegyveres csoportok azon politikai és katonai vezetői, akik megakadályozzák a leszerelést és az e csoportokhoz tartozó harcosok önkéntes hazatelepülését vagy visszatelepülését,

—	a kongói milíciák azon politikai és katonai vezetői, akik a KDK-n kívülről kapnak támogatást, és akik megakadályozzák, hogy harcosaik részt vegyenek a leszerelés, a lefegyverzés és az újrabeilleszkedés folyamatában,

—	a KDK-ban tevékenykedő azon politikai és katonai vezetők, akik – az alkalmazandó nemzetközi jogot megsértve – gyermekeket toboroznak vagy használnak fel fegyveres konfliktusok során,

—	a KDK-ban tevékenykedő azon személyek, akik fegyveres konfliktusok során a gyermekeket és a nőket megcélozva súlyosan megsértik a nemzetközi jogot, ideértve az ölést és megnyomorítást, a nemi erőszakot, az elrablást és a lakóhely elhagyására kényszerítést is,

—	azon személyek, akik a KDK keleti részében akadályozzák a humanitárius segítséghez való hozzáférést vagy annak nyújtását,

—	azon személyek vagy jogalanyok, akik a természeti erőforrások tiltott kereskedelmén keresztül támogatják a KDK keleti részében tevékenykedő illegális fegyveres csoportokat.

Az ENSZ-bizottság 2010. december 1-jén úgy határozott, hogy a jegyzékbe felvesz további négy természetes személyt. Az érintett személyek bármikor – tetszőleges igazoló dokumentumokkal ellátott – kérelmet terjeszthetnek az ENSZ bizottsága elé annak érdekében, hogy a testület vizsgálja felül az őket az ENSZ fent említett jegyzékébe felvevő döntését. E kérelmet a következő címre kell elküldeni:

United Nations — Focal point for delisting

Security Council Subsidiary Organs Branch

Room S-3055 E

New York, NY 10017

UNITED STATES OF AMERICA

További információk: http://www.un.org/sc/committees/dfp.shtml

A 2. pontban említett ENSZ-határozatok alapján a Bizottság elfogadta a 1250/2010/EU rendeletet (2), amely módosítja a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK tanácsi rendelet (3) I. mellékletét.

Ennélfogva az 1183/2005/EK rendelet alábbi intézkedései vonatkoznak az érintett természetes személyekre:

a)	a tulajdonukat képező, illetve birtokukban lévő pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, továbbá a pénzeszközök részükre vagy javukra közvetlen vagy közvetett módon történő rendelkezésre bocsátásának tilalma (2. cikk); valamint

b)	az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel tilalma, amelynek célja vagy hatása közvetve vagy közvetlenül a fenti a) pontban említett intézkedések kikerülése.

Az 1183/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletébe a 1250/2010/EU rendelettel felvett természetes személyek az ENSZ 2010. december 1-jei határozata alapján véleményezhetik a jegyzékbe vételüket a Bizottságnak. Ezt a véleményt a következő címre kell elküldeni:

European Commission

‘Restrictive measures’

Rue de la Loi/Wetstraat 200

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

5.	Felhívjuk az érintett természetes személyek figyelmét arra a lehetőségre is, hogy a 1250/2010/EU rendelettel szemben eljárást indíthatnak az Európai Unió Törvényszékénél az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkének (4) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően.

A 1250/2010/EU rendelet listái által érintett természetes személyek személyes adatait a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet (4) előírásaival összhangban kezelik. Bármilyen, például további információkra, illetve a 45/2001/EK rendelet értelmében vett jogok (személyes adatokhoz való hozzáférés vagy személyes adatok helyesbítése) gyakorlására vonatkozó kérelmet a Bizottságnak kell elküldeni a fenti 4. pontban említett címre.

A szabályszerűség érdekében felhívjuk az I. mellékletben felsorolt természetes személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy kérelemmel fordulhatnak az érintett tagállam(ok)nak az 1183/2005/EK rendelet II. mellékletében felsorolt illetékes hatóságaihoz arra vonatkozóan, hogy befagyasztott pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat használhassanak fel alapvető kiadások fedezése vagy különleges kifizetések teljesítése érdekében, az említett rendelet 3. cikkével összhangban.

(1) HL L 127., 2008.5.15., 84. o.

(2) HL L 341., 2010.12.23., 11. o.

(3) HL L 193., 2005.7.23., 1. o.

(4) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.352.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 352

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. december 23.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 352/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6003 – Renco Group/Body Systems) ( 1 )	1

2010/C 352/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6065 – Axa Private Equity/CIR/KOS) ( 1 )	1

2010/C 352/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6030 – Bollore/CMA CGM/Terminal du Grand Ouest) ( 1 )	2

2010/C 352/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5934 – Veolia Water UK and Veolia Voda/Subsidiaries of United Utilities Group) ( 1 )	2

2010/C 352/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5992 – Sud-Chemie/Ashland/ASK JV) ( 1 )	3

2010/C 352/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5962 – SSI/QP/Oryx) ( 1 )	3

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 352/07	Euro-átváltási árfolyamok	4

2010/C 352/08	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2010. szeptember 9-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.315 – ENI ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről – Előadó: Magyarország	5

2010/C 352/09	A meghallgató tisztviselő zárójelentése – COMP/39.315 – ENI	6

2010/C 352/10	A Bizottság határozatának összefoglalója (2010. szeptember 29.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám: COMP/39.315 – ENI) (az értesítés a C(2010) 6701. számú dokumentummal történt) ( 1 )	8

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2010/C 352/11	A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )	11

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3112
JPY	Japán yen	109,68
DKK	Dán korona	7,4521
GBP	Angol font	0,84920
SEK	Svéd korona	8,9812
CHF	Svájci frank	1,2502
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8715
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,280
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	276,20
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7098
PLN	Lengyel zloty	3,9928
RON	Román lej	4,2853
TRY	Török líra	2,0355
AUD	Ausztrál dollár	1,3143
CAD	Kanadai dollár	1,3322
HKD	Hongkongi dollár	10,1980
NZD	Új-zélandi dollár	1,7650
SGD	Szingapúri dollár	1,7168
KRW	Dél-Koreai won	1 510,27
ZAR	Dél-Afrikai rand	8,9211
CNY	Kínai renminbi	8,7144
HRK	Horvát kuna	7,3914
IDR	Indonéz rúpia	11 856,37
MYR	Maláj ringgit	4,0985
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,958
RUB	Orosz rubel	40,2825
THB	Thaiföldi baht	39,552
BRL	Brazil real	2,2246
MXN	Mexikói peso	16,1933
INR	Indiai rúpia	59,1315

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 352/12	Ajánlattételi felhívás támogatások odaítélésére a transzeurópai energiaügyi hálózat Trans-European energy Network (TEN-E) éves munkaprogramjának keretében 2011-re (A Bizottság C(2010) 9395 határozata)	13

2010/C 352/13	Pályázati felhívás a Eurostars közös program munkaprogramja keretében	14

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 352/14	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	15

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 352/15	717. sz. határozat (2010. október 4.) a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak a Razgrad, Szilisztra, Dobrics, Sumen és Várna megyében található 1. sz. blokk – Novi Pazar elnevezésű területen folytatandó kutatására és feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról, valamint annak bejelentéséről, hogy az engedély kiadása versenypályázati eljárás útján fog történni	16

2010/C 352/16	767. sz. határozat (2010. október 22.) a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak a Szilisztra és Dobrics megyében található 2. sz. blokk – Szilisztra elnevezésű területen folytatandó kutatására és feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról, valamint annak bejelentéséről, hogy az engedély kiadása versenypályázati eljárás útján fog történni	19

2010/C 352/17	Állami támogatás – Svédország – C 29/10 (korábbi NN 42/10) állami támogatás – Köztulajdon állítólagosan piaci ár alatti értékesítése Vänersborg önkormányzata által – Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (2) bekezdése értelmében ( 1 )	22

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 352/18	Értesítés a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkében említett jegyzékébe felvett személyek és jogalanyok számára, a 1250/2010/EU bizottsági rendelet értelmében	27