AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/1

JELENTÉS

az ARTEMIS közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt

2010/C 342/01

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
BEVEZETÉS …	1–5.	2
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT …	6–15.	2
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL …	16–19.	3
EGYÉB SZEMPONTOK …	20–25.	3
Táblázat …		4
A közös vállalkozás válaszai …		6

BEVEZETÉS

1.	Az ARTEMIS közös vállalkozás, amelynek székhelye Brüsszelben található, 2007 decemberében jött létre (1), 10 éves időszakra.

Az ARTEMIS közös vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, valamint Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság és az ARTEMISIA, a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén tevékenykedő európai vállalatokat és más kutatási szervezeteket képviselő egyesület. 2009 végén már Ciprus, Csehország, Lettország és Norvégia is tagjai voltak a közös vállalkozásnak.

A közös vállalkozás fő célkitűzése, hogy meghatározza és végrehajtsa különféle alkalmazási területeken a beágyazott számítástechnikai rendszerek számára kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésének kutatási ütemtervét annak érdekében, hogy az európai versenyképesség és fenntarthatóság erősödjön, valamint új piacok és társadalmi alkalmazások alakulhassanak ki (lásd: táblázat).

Az ARTEMIS közös vállalkozás működési költségeihez, illetve kutatási tevékenységeihez az Unió – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 420 millió EUR-val járul hozzá. Az ARTEMISIA egyesület maximum 30 millió EUR-val fog hozzájárulni a működési költségekhez. Az ARTEMIS tagállamai a működési költségekhez egyrészt természetben járulnak hozzá (pl. a gyakorlatban megkönnyítik a projektek végrehajtását), másrészt az uniós pénzügyi hozzájárulásnak legalább 1,8-szeresét adják. Természetbeni hozzájárulások várhatóak a projektekben részt vevő kutatási szervezetektől is.

5.	A közös vállalkozás 2009. október 26-án kezdte meg önálló működését.

15.	Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

16.

A végleges költségvetés 46 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 8 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok kihasználtsági aránya 81 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 20 % volt. A kifizetési előirányzatok viszonylag alacsony kihasználtsági aránya azt tükrözi, hogy az ARTEMIS kutatási programja még indulási szakaszában tart.

A beszámoló bemutatása: a tagok hozzájárulásai

17.	A Számvevőszék megjegyzi, hogy az EU közös vállalkozásainak tevékenységeit tagjaik hozzájárulásai finanszírozzák, és a közös vállalkozásoknak tulajdonképpen nincs tőkéjük. A Számvevőszék azt javasolta, hogy a közös vállalkozások ezen sajátosságát a beszámolókban egyértelműen tüntessék fel.

18.

A Számvevőszék ezért örömmel nyugtázza, hogy az 1. sz. uniós számviteli szabállyal (csoportokra vonatkozó számvitel) összhangban a tagok hozzájárulásai a közös vállalkozások mérlegében az eszközök nettó értéke alatt szerepelnek, és a hozzájárulások jellegéről a beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben további információk vannak feltüntetve.

19.	A Számvevőszék úgy véli, hogy a közös vállalkozások beszámolójában a tagok hozzájárulásának bemutatását a lehető legjobban össze kell hangolni, és nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy ezzel kapcsolatban a közös vállalkozások részére részletes iránymutatást kíván kiadni.

EGYÉB SZEMPONTOK

Belsőkontroll-rendszerek

20.

A közös vállalkozás a kezdeti szakaszban tart; 2009-ben még nem alakította ki teljes mértékben belső kontrolljait és pénzügyi információs rendszerét. Az ezek alapjául szolgáló üzleti folyamatokat az év végéig még nem rögzítették hivatalosan, és a főkönyvelő még nem hagyta jóvá őket a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának előírásai szerint.

21.	Különösen az informatikai folyamatok és tevékenységek dokumentálása és az informatikai kockázatok feltérképezése terén van szükség további munkára. 2009-ben a közös vállalkozás még nem dolgozta ki üzletmenet-folytonossági tervét és adatvédelmi politikáját sem.

Nem kötöttek befogadási megállapodást

22.

Az ARTEMIS közös vállalkozás létrehozásáról szóló 74/2008/EK tanácsi rendelet 17. cikke szerint az ARTEMIS közös vállalkozásnak és Belgiumnak befogadói megállapodást kell kötnie a Belgium részéről az ARTEMIS közös vállalkozásnak nyújtandó irodahelyiségekről, kiváltságokról és mentességekről, valamint egyéb támogatásokról. 2009 végéig azonban még nem került sor ennek a megállapodásnak a megkötésére.

A belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

23.	A közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának 73. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozásnak a vonatkozó nemzetközi standardoknak megfelelő belső ellenőrzési részleggel kell rendelkeznie. A belsőkontroll-rendszernek ezt a fontos elemét azonban 2009 végéig még nem hozták létre.

24.

Amint azt a „Fusion for Energy” közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról szóló 4/2008. sz. véleményében, valamint a SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról szóló 2/2010. sz. véleményében is kifejezte, a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás alapszabályában pontosítani kell a Bizottság belső ellenőrének szerepéről szóló jelenlegi rendelkezést.

25.

Az ARTEMIS közös vállalkozás alapszabályának 10. cikke értelmében a Bizottság belső ellenőre a rá bízott feladatokat a közös vállalkozás irányítótestületének felelőssége mellett látja el. Egy ilyen rendelkezés megfelel a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegére nézve, ám a Bizottság belső ellenőrére nézve már nem, mert az ő feladatköre az általános uniós költségvetés egészével kapcsolatos.

Ezt a jelentést Morten LEVYSOHN számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2010. október 20-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

Táblázat

ARTEMIS közös vállalkozás (Brüsszel)

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A közös vállalkozásnak a 74/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott hatásköre

Irányítás

A közös vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2009-ben

A 2009-ben elért főbb eredmények

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

187. cikk

(korábbi EKSz. 171. cikke)

Az Unió közös vállalkozásokat vagy egyéb olyan struktúrákat hozhat létre, amelyek a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok eredményes végrehajtásához szükségesek.

Célkitűzések

Az ARTEMIS közös vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogram és az „Együttműködés” egyedi program „Információs és kommunikációs technológiák” témakörének megvalósításához. Különösen:

meghatározza és végrehajtja különféle alkalmazási területeken a beágyazott számítástechnikai rendszerek számára kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésének kutatási ütemtervét annak érdekében, hogy az európai versenyképesség és fenntarthatóság erősödjön, valamint új piacok és társadalmi alkalmazások alakulhassanak ki. A kutatási ütemterv megvalósításával kapcsolatos tevékenységekre a továbbiakban „kutatási és fejlesztési tevékenységek” megjelöléssel történik hivatkozás;

b)	támogatja a kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítását, különösen támogatás odaítélésével a versenypályázati felhívásokat követően kiválasztott projektek résztvevői részére;

elősegíti a köz- és a magánszféra közötti partnerséget az uniós, nemzeti és magánszektorbeli erőfeszítések mozgósítása és egyesítése, a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén a kutatási és fejlesztési célú összbefektetések növelése, valamint a köz- és a magánszektor közötti együttműködés ösztönzése érdekében;

megvalósítja az európai kutatási és fejlesztési erőfeszítések szinergiáját és összehangolását a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén, ideértve – amennyiben hozzáadott érték hozható létre – a jelenleg kormányközi kutatási és fejlesztési rendszerek (Eureka) keretében megvalósított kapcsolódó tevékenységeknek az ARTEMIS közös vállalkozásba történő fokozatos integrálását;

e)	a hetedik keretprogram célkitűzéseinek megfelelően tevékenységeiben elősegíti a kkv-k részvételét.

Feladatok

a)	A beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezés kialakításának és fenntartható irányításának biztosítása;

b)	az esetleg szükséges kiigazítások meghatározása és elvégzése a többéves stratégiai tervben, ideértve a 19. cikk (1) bekezdésében említett kutatási ütemtervet;

c)	a 19. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai terv megvalósítását célzó, a 19. cikk (3) bekezdésében említett éves megvalósítási tervek meghatározása és végrehajtása;

d)	pályázatok kiírásának kezdeményezése, a beérkezett pályázatok értékelése és a nyilvános, átlátható és eredményes eljárások keretében kiválasztott projektek finanszírozása a rendelkezésre álló pénzeszközök erejéig;

szoros együttműködés kialakítása és a koordináció biztosítása az európai – különösen a hetedik keretprogram –, nemzeti és transznacionális tevékenységek, testületek és érdekeltek között a termékeny európai innovációs környezet megteremtése, valamint a kutatási és fejlesztési eredmények jobb szinergiái és a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén való hatékonyabb hasznosítása érdekében;

f)	az ARTEMIS közös vállalkozás céljainak megvalósulása tekintetében elért eredmények figyelemmel kísérése;

g)	kommunikációs és terjesztési tevékenységek vállalása;

h)	a projektekkel kapcsolatos információk közzététele, beleértve a résztvevők nevét és az ARTEMIS közös vállalkozás pénzügyi hozzájárulásának összegét résztvevőnként;

i)	a rendelet 2. cikkében említett célkitűzések eléréséhez szükséges minden egyéb tevékenység végzése.

Az ARTEMIS közös vállalkozás testületei:

—	az irányítótestület,

—	a vezérigazgató,

—	a hatóságok testülete,

—	az ipari és kutatási bizottság.

1. Irányítótestület

Az irányítótestület átfogó felelősséget visel az ARTEMIS közös vállalkozás működéséért, és felügyeli tevékenységeinek megvalósulását.

2. Vezérigazgató

A vezérigazgató az ARTEMIS közös vállalkozásnak az irányítótestület határozataival összhangban végzett napi ügyintézéséért felelős vezetője és jogi képviselője. Feladatait önállóan látja el, és az irányítótestületnek tartozik elszámolással. A személyi állomány tekintetében az igazgató gyakorolja a rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított hatásköröket.

3. A hatóságok testülete

a)	Gondoskodik arról, hogy a méltányosság és az átláthatóság elveit megfelelően alkalmazzák a közpénzeknek a projektek résztvevői számára történő juttatása során;

b)	megvitatja és jóváhagyja a 19. cikk (2) bekezdésében említett éves munkaprogramot az ipari és kutatási bizottság javaslatai alapján, ideértve a pályázati felhívásokhoz rendelkezésre álló költségvetési tételeket;

c)	jóváhagyja a pályázati felhívásokra, a pályázatok értékelésére és kiválasztására, valamint a projektek figyelemmel kísérésére vonatkozó eljárási szabályzatot;

d)	az Unió képviselőjének javaslatára dönt az ARTEMIS közös vállalkozásnak a pályázati felhívások költségvetéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásáról;

e)	jóváhagyja a pályázati felhívások tárgyát és meghirdetését;

f)	jóváhagyja a pályázati felhívásokat követően kiválasztott, közfinanszírozásban részesítendő pályázatokat;

g)	az Unió képviselőjének javaslatára dönt az ARTEMIS közös vállalkozás által egy évben a pályázati felhívások alapján megvalósuló projektek résztvevőinek nyújtott, a 13. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás százalékos arányáról;

h)	a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadja eljárási szabályzatát.

4. Az ipari és kutatási bizottság

a)	Kidolgozza a 19. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai terv tervezetét, amely magában foglalja a kutatási ütemterv tartalmát és annak frissítését, és jóváhagyásra benyújtja azt az irányítótestületnek;

b)	elkészíti a 19. cikk (2) bekezdésében említett éves munkaterv tervezetét, ideértve az ARTEMIS közös vállalkozás által meghirdetendő pályázati felhívások tartalmára vonatkozó javaslatokat;

c)	kidolgozza az ARTEMIS közös vállalkozás technológiai, kutatási és innovációs stratégiájára vonatkozó javaslatokat;

d)	kidolgozza a nyitott innovációs környezet megteremtésével, a kkv-k részvételének elősegítésével, a szabványok átlátható és nyitott részvételű kidolgozásával, a nemzetközi együttműködéssel, a terjesztéssel és a nyilvánossággal való kapcsolatokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó javaslatokat;

e)	tanácsot ad más testületeknek minden, az ARTEMIS közös vállalkozás célkitűzéseinek elérését célzó, a kutatási és fejlesztési programok tervezésével és működtetésével, a partnerségek előmozdításával és az erőforrások európai mozgósításával kapcsolatos kérdésben;

f)	a fenti feladatok elvégzésére munkacsoportokat nevez ki, szükség esetén az ipari és kutatási bizottság egy vagy több tagjának átfogó koordinálása mellett;

g)	a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadja eljárási szabályzatát.

5. Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

6. A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Költségvetés

7,97 millió EUR, amely 100 %-ban uniós hozzájárulás.

Létszám 2009. december 31-én

A létszámtervben 10 álláshely szerepelt, ebből 2009.12.31-én 9 volt betöltve.

Teljes létszám: 9

—	7 ideiglenes alkalmazott (AD)

—	2 szerződéses alkalmazott (adminisztratív asszisztensek)

—	2009. október 26-án elnyerte önállóságát a Bizottságtól

—	Második pályázati felhívás elindítása

—	A második felhívás K+F projektjeinek megtárgyalása és elindítása

—	Az első felhívás projektjeinek monitoringja és felülvizsgálata

—	Az általános finanszírozási megállapodás aláírása a Bizottsággal

—	6 szolgáltatási szintet meghatározó szerződés aláírása bizottsági részlegekkel

Forrás: a közös vállalkozás által közölt adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

Belsőkontroll-rendszerek

20. bekezdés

Az ügyvezető igazgató úgy határozott, hogy a maradék 15 belső ellenőrzési szabványt (egy már korábban jóváhagyásra került) két szakaszban foganatosítják. Az első szakaszban az igazgatótanács 2010. március 23-án adta meg jóváhagyását. A többi belső ellenőrzési szabványt az igazgatótanács 2010. szeptember 22-én fogadta el.

21. bekezdés

Az Artemis közös vállalkozás tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. Azonban jelenlegi ideiglenes székhelyén a közös vállalkozás a Bizottság, mint befogadó által biztosított IT-infrastruktúrát veszi igénybe. Az Artemis közös vállalkozás jelenleg végleges székhelyet keres magának. Amint ez a folyamat lezárul, a közös vállalkozás helyzetéből adódóan saját IT-infrastruktúrájáért fog felelni, és figyelembe veszi a Számvevőszék által említett kérdéseket.

Befogadási megállapodás meg nem kötése

22. bekezdés

Az Artemis közös vállalkozás folytatja az együttműködést a befogadási megállapodás rendelkezéseinek megvalósítása érdekében, és várja a megállapodás megkötésére irányuló eljárás következő szakaszainak eredményét.

A belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

23. bekezdés

A közös vállalkozás működésének kezdeti szakaszában a forrásokat a legfontosabb feladatok teljesítéséhez, azaz a függetlenséghez vezető folyamat sikeres végrehajtásához, a 2009. évi javaslattételi felhívás teljesítéséhez (ideértve a szerződésekkel kapcsolatos megbeszéléseket), valamint a 2010. évi javaslattételi felhívás kiadásához használták fel. A közös vállalkozás megerősíti, hogy 2010 folyamán belső ellenőrzési részleget szándékozik létrehozni.

(1) A Tanács 74/2008/EK rendelete (2007. december 20.) a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító „ARTEMIS közös vállalkozás” létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 52. o.)

(2) A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely bemutatja többek között az előirányzatok teljesítésének alakulását, és összefoglalót ad a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosításokról.

(3) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, valamint a pénzügyi kimutatások melléklete; ez utóbbi a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatását és egyéb magyarázatokat tartalmaz.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazza.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) Az ARTEMIS közös vállalkozás pénzügyi szabályzatát a közös vállalkozás 2008. december 18-i irányító testületi határozatával fogadták el.

(7) A 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(8) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9) A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 2008. július 9-i 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. fejezete tartalmazza. Ezeket a szabályokat beépítették az ARTEMIS közös vállalkozás pénzügyi szabályzatába.

(10) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/7

JELENTÉS

a Tiszta Égbolt közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt

2010/C 342/02

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
BEVEZETÉS …	1–6.	8
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT …	7–16.	8
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL …	17–22.	9
EGYÉB SZEMPONTOK …	23–29.	9
Táblázat …		11
A közös vállalkozás válaszai …		13

BEVEZETÉS

1.	A Tiszta Égbolt közös vállalkozás, amelynek székhelye Brüsszelben található, 2007 decemberében jött létre (1) a 2017. december 31-ig terjedő időszakra.

2.	A Tiszta Égbolt közös vállalkozás célja a lehető leggyorsabban igénybe vehető környezetbarát légiközlekedési technológiák kifejlesztésének, validálásának és demonstrációjának meggyorsítása az Európai Unióban (lásd: táblázat).

3.	A közös vállalkozás által koordinált kutatási tevékenységek hat technológiai területre, vagyis integrált technológiademonstrációs rendszerre (ITD) oszthatók.

4.	A közös vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint az ITD-ket vezető ipari partnerek, és az egyes ITD-k társult tagjai.

Az Európai Unió a Tiszta Égbolt közös vállalkozás működési költségeihez, illetve kutatási tevékenységeihez – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – maximum 800 millió EUR-val járul hozzá. A közös vállalkozás többi tagjának – a természetbeni hozzájárulásokat is beleértve – legalább az uniós hozzájárulással megegyező összegig kell hozzájárulnia a költségvetéshez.

6.	A közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését.

16.	Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

17.

A közös vállalkozás jóváhagyott 2009-es költségvetésének az elfogadása, szerkezete és tagolása sem a Tiszta Égbolt közös vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendelettel, sem a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatával nem volt összhangban. A költségvetés nem veszi figyelembe az egyensúlyra vonatkozó költségvetési alapelvet, és abban nem szerepel valamennyi előírt információ (pl. a létszámterv).

18.

A végleges költségvetés 91 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 60 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok kihasználtsági aránya 98 % volt, a kifizetési előirányzatok kihasználtsági aránya azonban még az 1 %-ot sem érte el. A közös vállalkozás 2009 decemberében 70,6 millió EUR értékben kötött szerződéseket, de az 56,5 millió EUR összegű előfinanszírozási kifizetések folyósítására csak 2010 januárjában kerülhetett sor.

19.

2009-ben a kutatási tevékenységeket – amelyeket 2008-ban a közös vállalkozás nevében a Bizottság előfinanszírozott – nem teljeskörűen hajtották végre. A projektek késedelmes megvalósítása miatt csak 8,7 millió EUR, vagyis a 13,6 millió EUR előfinanszírozás 65 %-a került felhasználásra. 2009 végén ezért a közös vállalkozás 4,9 millió EUR potenciálisan behajtható kintlevőséggel rendelkezett.

A beszámoló bemutatása: a tagok hozzájárulásai

20.	A Számvevőszék megjegyzi, hogy az EU közös vállalkozásainak tevékenységeit tagjaik hozzájárulásai finanszírozzák, és a közös vállalkozásoknak tulajdonképpen nincs tőkéjük. A Számvevőszék azt javasolta, hogy a közös vállalkozásoknak ezen sajátosságát a beszámolókban egyértelműen tüntessék fel.

21.

22.	A Számvevőszék úgy véli, hogy a közös vállalkozások beszámolójában a tagok hozzájárulásának bemutatását a lehető legjobban össze kell hangolni, és nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy ezzel kapcsolatban a közös vállalkozások részére részletes iránymutatást kíván kiadni.

EGYÉB SZEMPONTOK

Belsőkontroll-rendszerek

23.

A közös vállalkozás jelenleg az indulási szakaszban tart, és a releváns szervezeti területekre (pénzügyi munkafolyamat, közbeszerzések) vonatkozó eljárások kidolgozására már sor került. Ugyanakkor, amint azt a Számvevőszék ellenőrzési megállapításaiban is kifejtette, ahhoz, hogy a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatában meghatározott hatékony és eredményes belsőkontroll-mechanizmus követelményeinek eleget tegyenek, a belsőkontroll-eljárások további fejlesztésére van szükség.

24.	2009 végéig az ezek alapjául szolgáló üzleti folyamatokat még nem határozták meg, és azokat a főkönyvelő a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően még nem hagyta jóvá.

25.	A Tiszta Égbolt közös vállalkozás a Bizottság pénzügyi irányítási informatikai eszközeit alkalmazza, amelyek megbízható rendszereknek tekinthetők. Az üzletmenet folytonosságának biztosításához azonban az informatikai folyamatok és koncepciók továbbfejlesztésére van szükség.

26.

Nem megfelelően alkalmazták azt az eljárást, mely a Tiszta Égbolt pénzügyi szabályzatában és a Bizottsággal kötött általános megállapodásban a bizottsági hozzájárulásokkal kapcsolatos kifizetési kérelmeket szabályozza. A Számvevőszék öt visszafizetési felszólítást vizsgált meg, és ezek mindegyike esetében azt tapasztalta, hogy a kifizetési kérelemhez nem csatolták az előírásban szereplő pénzforgalmi előrejelzést.

A belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

27.

Amint azt a Fusion for Energy közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról szóló 4/2008. sz. véleményében, valamint a SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról szóló 2/2010. sz. véleményében is kifejezte, a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás alapszabályában egyértelműbbé kell tenni a Bizottság belső ellenőrének szerepéről szóló jelenlegi rendelkezést.

28.

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás alapszabályának 11. cikke értelmében a Bizottság belső ellenőre a rá bízott feladatokat a közös vállalkozás irányítótestületének felelőssége mellett látja el. A Számvevőszék szerint egy ilyen rendelkezés megfelel a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegére nézve, ám a Bizottság belső ellenőrére nézve már nem, mert az ő feladatköre az általános uniós költségvetés egészével kapcsolatos.

Nem kötöttek fogadási megállapodást

29.

A közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2007. decemberi tanácsi rendelet szerint a Tiszta Égbolt közös vállalkozás és Belgium között fogadási megállapodást kell kötni a Tiszta Égbolt közös vállalkozás számára Belgium által nyújtandó irodahelyiségekről, kiváltságokról és mentességekről, valamint egyéb támogatásról. Az ellenőrzés idejéig ilyen megállapodás kötésére még nem került sor.

Ezt a jelentést Morten LEVYSOHN számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2010. október 20-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

Táblázat

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás (Brüsszel)

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A közös vállalkozásnak a 71/2008/EK tanácsi határozatban meghatározott hatásköre

Irányítás

A közös vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2009-ben

A 2009-ben elért főbb eredmények

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke

A hetedik keretprogramról szóló 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat arról rendelkezik, hogy közös technológiai kezdeményezések céljából az Unió hozzájárulást nyújthat a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségek kialakításához, amely – az EUMSz. 187. cikke értelmében – közös vállalkozások révén valósítható meg.

Célkitűzések

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogramnak és különösen az Együttműködés egyedi program 7. témájának (közlekedés, többek között repüléstechnika) megvalósításához:

a)	a lehető leggyorsabban igénybe vehető környezetbarát légiközlekedési technológiák kifejlesztésének, validálásának és demonstrációjának meggyorsítása az Európai Unióban;

b)	a légi közlekedés terén végzett, a környezet állapotának javítását célzó európai kutatási erőfeszítések koherens végrehajtásának biztosítása;

radikálisan innovatív légiközlekedési rendszer létrehozása, amely a haladó technológiák és az átfogó demonstrációs rendszerek integrációján alapul, és a zaj- és gázkibocsátás jelentős mérséklése, valamint a repülőgépek üzemanyag-gazdaságosságának javítása révén a légi közlekedés okozta környezeti hatások csökkentését célozza;

az új ismeretek megteremtésének, az innovációnak és a kutatási eredményeknek a megfelelő üzemeltetési környezetben történő, az alkalmazott technológiák és a rendszerek teljeskörűen integrált rendszere igazolására való alkalmazásának meggyorsítása oly módon, hogy az az ágazat versenyképességének javulásához vezessen.

Feladatok

a)	ITD-k egybefogása, különös tekintettel az innovatív technológiákra és az átfogó demonstrációs rendszerek kifejlesztésére;

b)	az ITD-ken belül végzett erőfeszítések azon kulcsfeladatokra való összpontosítása, melyek döntő módon hozzájárulhatnak a környezetvédelem és a versenyképesség terén megvalósítandó európai célkitűzésekhez;

c)	a technológiai hitelesítési eljárás javítása annak érdekében, hogy a későbbi piacra kerülést akadályozó tényezőket azonosítani és semlegesíteni lehessen;

d)	a felhasználói igények összegyűjtése abból a célból, hogy azok a kutatás és fejlesztés terén való beruházások számára iránymutatásként szolgálhassanak a bevethető és piacképes megoldások megtalálásához;

e)	a szükséges kutatási és fejlesztési tevékenységek végrehajtása, szükség esetén támogatások pályázati felhívásokat követő odaítélésével;

f)	támogatások odaítélése a tagok, valamint pályázati felhívásokat követően kiválasztott más jogi személyek által végzett kutatásokhoz az irányítótestület által elfogadott nyílt kritériumok alapján;

g)	projektekkel kapcsolatos információk közzététele, beleértve a kedvezményezettek nevét és a Tiszta Égbolt közös vállalkozás pénzügyi hozzájárulásának összegét kedvezményezettenként;

h)	szolgáltatói és szállítási szerződések megkötésének biztosítása, szükség esetén versenypályázati felhívások révén;

i)	a szükséges erőforrások mozgósítása az állami és a magánszektorban;

j)	kapcsolattartás a közös vállalkozás szakterületén működő nemzeti és nemzetközi tevékenységekkel, különösen a SESAR közös vállalkozással;

k)	az államok képviselői csoportjának tájékoztatása rendszeres találkozók keretében és az ACARE bevonása;

l)	azon jogalanyok értesítése az Európai Beruházási Banktól felvehető hitelekről, amelyek a Tiszta Égbolt közös vállalkozással már támogatási megállapodást kötöttek, különös tekintettel a hetedik keretprogram alapján létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusra;

m)	a hetedik kutatási keretprogram célkitűzéseinek megfelelően ösztönzi a kkv-knek a tevékenységeiben való részvételét; e tekintetben a Tiszta Égbolt közös vállalkozás releváns mennyiségi célszámokat állapít meg a hetedik keretprogramban meghatározottakkal összhangban;

n)	szoros együttműködést alakít ki és koordinációt biztosít a kapcsolódó európai (különösen a keretprogram keretében zajló), nemzeti és transznacionális tevékenységekkel.

1. Irányítótestület

Az irányítótestület a Tiszta Égbolt közös vállalkozás irányító szerve.

2. ITD-irányítóbizottságok

Az irányítótestület mind a hat ITD részére külön ITD-irányítóbizottságot létesít. A következő ITD-k létesítésére kerül sor:

a)	intelligens merevszárnyú légi járművek;

b)	regionális légiközlekedésre szánt környezetbarát légi járművek;

c)	környezetbarát forgószárnyas légi járművek;

d)	környezetbarát üzemeltetési rendszerek;

e)	fenntartható környezetbarát motorok;

f)	ökotervezés.

3. Az államok képviselői csoportja

Az államok képviselői csoportja a tagállamok és a keretprogram társult országai egy-egy képviselőjéből áll. Tagjai közül elnököt választ.

4. A közgyűlés

A közgyűlés a Tiszta Égbolt közös vállalkozás tanácsadó testülete. A közgyűlésre egy-egy képviselőt delegál:

a)	a Tiszta Égbolt közös vállalkozás minden tagja;

b)	valamennyi partner.

5. Vezérigazgató

A vezérigazgató a közös vállalkozás napi ügyintézésért felelős vezetője és jogi képviselője. Az irányítótestületnek felel.

6. Külső ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék.

7. A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Költségvetés

95,23 millió EUR, ebből 91 millió EUR hozzájárulás az uniós költségvetésből; a tervek szerint 3,39 millió EUR készpénzbeni hozzájárulás és 91,84 millió EUR természetbeni hozzájárulás érkezik a magánszférához tartozó tagoktól

Létszám 2009. december 31-én

A létszámtervben 18 álláshely szerepelt, ebből 2009. december 31-én 10 volt betöltve (amelyből 1 szerződéses alkalmazott).

Teljes létszám: 10,

amely foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlik meg:

—	operatív feladatok: 2

—	adminisztratív és támogató feladatok: 4

—	vegyes feladatok: 4

Operatív eredmények:

—	Intelligens merevszárnyú légi járművek: repülő próbapad kiválasztása nagy sebességű demonstrációs rendszerhez, és ellenirányú forgású nyitott rotorhoz

—	Regionális légi közlekedésre szánt környezetbarát légi járművek: az elsődleges struktúrák főbb követelményeinek meghatározása; az alacsony zajszintű konfigurációkra irányuló ígéretes technológiák vizsgálata

—	Környezetbarát forgószárnyas légi járművek: alaprotor meghatározása innovatív forgólapátok alkalmazásához, alacsony zajszintű repülési útvonalakhoz tervezett fedélzeti irányítási eszközök meghatározása

—	Fenntartható környezetbarát motorok: a propeller rendszerek tervezési és konfigurációs kiinduló tanulmányainak befejezése, a modulok előzetes megtervezése

—	Környezetbarát üzemeltetési rendszerek: a légi járművekre vonatkozó referenciaadatok és magas szintű előírások megadása, a repülésirányítás kiválasztása

—	Ökotervezés: a környezetbarát új anyagokra és gyártási eljárásokra vonatkozó előírások véglegesítése, tartós struktúra és a repülőgépek elhasználódása; több mint 150 potenciális technológia kiválasztása a legkorszerűbb elemzéssel

—	Az első pályázati felhívás elindítása, és az ehhez kapcsolódó kiválasztási eljárás lebonyolítása (57 téma)

Egyéb jelentős eredmények:

—	A Tiszta Égbolt közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését

—	Közös eljárás elindítása a Tiszta Égbolt közös vállalkozás végleges telephelyének megvételére, valamint 4 másik közös technológiai kezdeményezés

Forrás: a közös vállalkozás által közölt adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

A költségvetés végrehajtása

17. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás tudomásul veszi a költségvetéssel és a létszámtervvel kapcsolatos hiányosságokat, és már megoldotta a helyzetet a 2010. évi költségvetésre vonatkozóan meghozott, ezekkel a kérdésekkel foglalkozó, új irányítótestületi határozatok segítségével.

18. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás tudomásul veszi, hogy 2009-ben a kifizetések végrehajtási szintje alacsony volt, ami a közös vállalkozás működése kezdeti szakaszának tudható be. Miután 2010 áprilisától teljes munkaerejével működik, lépéseket tett arra, hogy 2010-től az előfinanszírozási kifizetéseket megfelelő időben hajtsa végre.

19. bekezdés

A Tiszta Égbolt program kezdeti működési szakasza néhány költségvetési végrehajtási hiányossághoz vezetett. A közös vállalkozás ipari partnereivel kifejezte az ezen kérdés megoldásának szükségességét, és megerősíti a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését 2010-ben.

A beszámoló bemutatása: a tagok hozzájárulásai

20–22. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás folyamatosan igazodik az összes közös vállalkozás harmonizált megközelítéséhez, és minden útmutatást szívesen fogad ezzel kapcsolatban.

Belső ellenőrzési rendszerek

23. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás folyamatosan fejleszti belső ellenőrzését, és olyan következetes, valamint hatékony munkamódszereket vezet be, amelyek a hatékony irányítás érdekében tekintetbe veszik az ellenőrzési rendszerek belső ellenőrzési szabványait egy átfogó folyamat megközelítésen keresztül.

24. bekezdés

A főkönyvelő tudomásul vette a háttérben zajló üzleti folyamatok jóváhagyásával és a számviteli rendszerrel kapcsolatos számvevőszéki megjegyzéseket, és a végleges elszámolásban a főkönyvelő tanúsítványába beemelt egy nyilatkozatot a rendszerek jóváhagyásáról. A főkönyvelő 2010 folyamán tovább dolgozik ezen, a folyamatok előrehaladtával.

25. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, és lépéseket tesz az informatikai munkafolyamatok és szakpolitikák javítására. Az üzletmenet-folyamatossági nézőpontokat a többi közös vállalkozás bevonásával fejlesztik, amelyekkel a Tiszta Égbolt közös vállalkozás közös IT-infrastruktúrán osztozik.

26. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás arra törekszik, hogy kövesse az Európai Bizottsággal kötött finanszírozási megállapodásban lefektetett eljárást a jövőbeni részletfizetési kérelmekre vonatkozóan. A pénzforgalmi előrejelzések felügyeleti rendszerét 2010-ben hozták létre.

A Belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

27–28. bekezdés

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás a Bizottság belső ellenőrzési szolgálatához és a Kutatási Főigazgatósághoz fordult ezzel a problémával egy, a Tiszta Égbolt közös vállalkozás és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás ügyvezető igazgatói által 2010 márciusában kibocsátott közös megjegyzésben.

A fogadási megállapodás hiánya

29. bekezdés

A közös vállalkozás továbbra is együttműködik a fogadási megállapodás rendelkezései végrehajtásának érdekében, és várja a megállapodás aláírására irányuló eljárás következő lépéseinek kimenetelét.

(1) A Tiszta Égbolt közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 71/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 2008.2.4., 1. o.).

(3) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow kimutatás, a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, valamint a pénzügyi kimutatások melléklete; amely a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatását és egyéb magyarázatokat tartalmaz.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) A Tiszta Égbolt közös vállalkozás pénzügyi szabályzatát a közös vállalkozás 2008. november 7-i irányítótestületi határozatával fogadták el.

(7) A 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(8) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9) A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 2008. július 9-i 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. fejezete tartalmazza. Ezeket a szabályokat beépítették a Tiszta Égbolt közös vállalkozás pénzügyi szabályzatába.

(10) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/15

JELENTÉS

az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt

2010/C 342/03

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
BEVEZETÉS …	1–5.	16
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT …	6–15.	16
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL …	16–19.	17
EGYÉB SZEMPONTOK …	20–25.	17
Táblázat …		18
A közös vállalkozás válaszai …		21

BEVEZETÉS

1.	Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító európai közös vállalkozást (IMI közös vállalkozás) 2007 decemberében (1) hozták létre tíz évre, brüsszeli székhellyel.

2.	A közös vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, valamint az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA).

3.	Az IMI közös vállalkozás a gyógyszerfejlesztési folyamat hatékonyságának és eredményességének jelentős mértékű javítására törekszik, azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszeripari ágazat által gyártott innovatív gyógyszerek hatékonyabbá és biztonságosabbá váljanak (lásd: táblázat).

Az IMI közös vállalkozás működési költségeihez, illetve kutatási tevékenységeihez az Európai Unió – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb egymilliárd EUR-val járul hozzá. Az Európai Unió és az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége, mint alapító tagok, egyenlő mértékben járulnak hozzá a működési költségekhez, amely hozzájárulás egyikük részéről sem haladhatja meg a teljes uniós finanszírozás 4 %-át. Minden más tag a kutatási tevékenységekhez nyújtott összes hozzájárulásával arányos mértékű hozzájárulást nyújt. Az Európai Gyógyszergyártók Szövetségében tagsággal rendelkező kutatócégek a kutatási tevékenységek finanszírozásában olyan természetbeni hozzájárulások révén vesznek részt, amelyek értéke nem lehet kevesebb az uniós pénzügyi hozzájárulás összegénél. A kutatási tevékenységek finanszírozásában az új tagoknak is részt kell venniük.

5.	A közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését.

15.	Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

16.

A végleges költségvetés 82 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és szintén 82 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. Tekintve, hogy 2009 végéig kevés projekttevékenység indult meg, a költségvetésbe tervezett kifizetések irreálisnak bizonyultak. Míg a kötelezettségvállalási előirányzatok kihasználtsági aránya 97 % volt, addig a kifizetési előirányzatok esetében ez az arány csupán 1 %-nak felelt meg.

A beszámoló bemutatása: a tagok hozzájárulásai

17.	A Számvevőszék megjegyzi, hogy az EU közös vállalkozásainak tevékenységeit tagjaik hozzájárulásai finanszírozzák, és a közös vállalkozásoknak tulajdonképpen nincs tőkéjük. A Számvevőszék azt javasolta, hogy a közös vállalkozások ezen sajátosságát a beszámolókban egyértelműen tüntessék fel.

18.

19.	A Számvevőszék úgy véli, hogy a közös vállalkozások beszámolójában a tagok hozzájárulásának bemutatását a lehető legjobban össze kell hangolni, és nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy ezzel kapcsolatban a közös vállalkozások részére részletes iránymutatást kíván kiadni.

EGYÉB SZEMPONTOK

Belsőkontroll-rendszerek

20.

A közös vállalkozás még kezdeti szakaszban tart; 2009 során még nem épültek ki teljeskörűen belső kontrolljai és pénzügyi információs rendszerei. Az alapul szolgáló üzleti folyamatokat a főkönyvelő a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően még nem öntötte hivatalos formába, és nem hagyta jóvá.

21.	Különösen az informatikai folyamatok és tevékenységek dokumentálása, valamint az informatikai kockázatok feltérképezése terén van szükség további munkára. 2009-ben a közös vállalkozás még nem dolgozta ki üzletmenet-folytonossági tervét és adatvédelmi politikáját sem.

Nem kötöttek fogadási megállapodást

22.

Az IMI közös vállalkozást létrehozó tanácsi rendelet szerint az IMI közös vállalkozás és Belgium között fogadási megállapodást kell kötni arról, hogy Belgium milyen irodahelységeket, kiváltságokat, mentességeket és egyéb támogatást biztosít a közös vállalkozás számára. 2009 végéig azonban még nem került sor ennek a megállapodásnak a megkötésére.

A belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

23.	A közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának 73. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozásnak a vonatkozó nemzetközi standardoknak megfelelő belső ellenőrzési szolgálattal kell rendelkeznie. A belsőkontroll-rendszernek ezt a fontos elemét azonban 2009 végéig még nem hozták létre.

24.

25.

Az IMI közös vállalkozás alapszabályának 10. cikke értelmében a Bizottság belső ellenőre a rá bízott feladatokat a közös vállalkozás irányítótestületének felelőssége mellett látja el. Ez a rendelkezés helyénvaló a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegére nézve, ám a Bizottság belső ellenőrére nézve már nem, mert az ő feladatköre az Unió általános költségvetésének egészével kapcsolatos.

Ezt a jelentést Morten LEVYSOHN számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2010. október 20-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

Táblázat

Innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás (Brüsszel)

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A közös vállalkozásnak a 73/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott hatásköre

Irányítás

A közös vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2009-ben

A 2009-ben elért főbb eredmények

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

XIX. cím „Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás”

A 187. cikk (a korábbi EK-Szerződés 171. cikke):

Az Unió közös vállalkozásokat vagy egyéb olyan struktúrákat hozhat létre, amelyek az uniós kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok hatékony végrehajtásához szükségesek.

188. cikk (1) bekezdés (a korábbi EK-Szerződés 172. cikke (1) bekezdése):

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el a 187. cikkben említett rendelkezéseket.

Célkitűzések

A 73/2008/EK rendelet 2. cikke szerint:

Az IMI közös vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogram és különösen a hetedik keretprogram végrehajtását célzó „Együttműködés” egyedi program „Egészségügy” témakörének megvalósításához. Célja, hogy jelentősen növelje a gyógyszerek kifejlesztési folyamatának hatékonyságát és eredményességét azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszergyártási ágazat hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket gyártson. Különösen:

a)	támogatja a „versenyt megelőző gyógyszeripari kutatást és fejlesztést” a tagállamokban és a hetedik keretprogramhoz társult országokban, a gyógyszerek kifejlesztésének folyamatában létező kutatási szűk keresztmetszetek leküzdése érdekében összehangolt megközelítést alkalmazva;

b)	támogatja az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés kutatási ütemtervében megadott kutatási prioritások (a továbbiakban: kutatási tevékenységek) megvalósítását, nevezetesen támogatások odaítélésével, versenypályázati felhívásokat követően;

c)	biztosítja a hetedik kutatási keretprogram egyéb tevékenységeivel való kiegészítő jelleget;

d)	a köz- és a magánszféra közötti partnerségként jön létre, amely a kutatási befektetés növelését célozza a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok biogyógyszerészeti ágazatában, az erőforrások egyesítésével és a köz-és a magánszektor közötti együttműködés elősegítésével;

e)	a hetedik keretprogram célkitűzéseinek megfelelően tevékenységeiben elősegíti a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét.

Feladatok

A tanácsi rendelethez mellékletben csatolt alapszabály 1. cikke szerint:

Az IMI közös vállalkozás fő feladatai és tevékenységei a következők:

a)	az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés kialakításának és fenntartható irányításának biztosítása;

b)	a 18. cikkben említett éves végrehajtási terv meghatározása és pályázati felhívásokon keresztüli végrehajtása;

c)	az innovatív gyógyszerek közös technológiai kezdeményezés kutatási ütemtervének rendszeres felülvizsgálata és szükséges kiigazítása, a megvalósítása során felmerülő tudományos fejleményekre figyelemmel;

d)	az állami és a magánszektorban a szükséges források mozgósítása;

e)	az Unió, az ipar és más érdekeltek – például a szabályozó hatóságok, a beteg képviseleti szervezetek, a tudományos körök és klinikai központok – közötti szoros és hosszú távú együttműködés, valamint az ipar és a tudományos körök közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése;

f)	az e területen folyó nemzeti és nemzetközi tevékenységek összehangolásának elősegítése;

g)	kommunikációs és terjesztési tevékenységek vállalása;

h)	kommunikáció és együttműködés a tagállamokkal és a hetedik keretprogramhoz társult országokkal egy külön erre a célra létrehozott csoporton, az „IMI-tagállamok képviselői csoportján” keresztül;

i)	az érdekeltek csoportjaival való legalább évenkénti találkozó – a továbbiakban: az érdekeltek fóruma – szervezése, biztosítandó az IMI közös vállalkozás kutatási tevékenységeinek nyitottságát és átláthatóságát az érdekeltek számára;

azon jogalanyok értesítése az Európai Beruházási Banktól felvehető hitelekről, amelyek már kötöttek az IMI közös vállalkozással támogatási megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), különös tekintettel a hetedik keretprogram alapján létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusra;

k)	a projektekkel kapcsolatos információk közzététele, beleértve a résztvevők nevét és az IMI közös vállalkozás pénzügyi hozzájárulásának összegét résztvevőnként;

l)	az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés hatékonyságának biztosítása;

m)	az e rendelet 2. cikkében említett célkitűzések eléréséhez szükséges minden egyéb tevékenység végzése.

1. Irányítótestület

Az irányítótestület az IMI közös vállalkozás legfontosabb döntéshozatali szerve, amelynek feladata a közös vállalkozás felügyelete a vállalkozás számára kitűzött célok megvalósítása során. Gondoskodik a közös vállalkozás és annak tagjai közötti szoros együttműködésről a vállalkozás tevékenységeinek elvégzése során, és ezzel szavatolja az IMI közös vállalkozás által kitűzött célok megvalósulását, többek között az európai gyógyszerészeti kutatásban és fejlesztésben jelentkező szűk keresztmetszetek felszámolását, illetve a betegek javát szolgáló orvosbiológiai kutatások számára történő segítségnyújtást.

2. Vezérigazgató

Az irányítótestület által kinevezett vezérigazgató az IMI közös vállalkozásnak az irányítótestület határozataival összhangban végzett napi ügyintézéséért felelős vezetője. Ennek értelmében a vezérigazgató rendszeresen tájékoztatja az irányítótestületet és a tudományos bizottságot, valamint válaszol bármely konkrét eseti információkérésükre. A vezérigazgató az IMI közös vállalkozás jogi képviselője. Feladatait teljes önállóság mellett látja el, és az irányítótestületnek tartozik elszámolással.

3. Tudományos bizottság

A tudományos bizottság az irányítótestület tanácsadó szerve, feladatait a testülettel szoros kapcsolatot tartva, az ügyintéző iroda támogatásával látja el.

A tudományos bizottság tanácsot ad egyrészt az éves megvalósítási tervjavaslat tudományos prioritásaihoz kötődő kutatási ütemtervvel kapcsolatban, másrészt az éves tevékenységi beszámolóban ismertetett tudományos eredményekkel kapcsolatban.

Az IMI közös vállalkozás munkáját két külső tanácsadó szerv is támogatja:

4. Az IMI tagállamok képviselői csoportja

Az IMI tagállamok képviselői csoportja a tagállamok, illetve a keretprogramhoz társult országok egy-egy képviselőjéből áll. A képviselői csoport tanácsadó szerepet tölt be az IMI közös vállalkozás tekintetében, és kapcsolódási pontként szolgál az IMI közös vállalkozás és az érdekelt felek között az egyes országokban.

5. Az érdekeltek fóruma

Az érdekeltek fóruma olyan találkozó, amely minden érdekelt fél számára nyitva áll, és a vezérigazgató hívja össze legalább évente egyszer.

6. Külső ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék

7. A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Költségvetés

81,9 millió EUR uniós hozzájárulás, valamint a működési költségek 50 %-a (0,5 millió EUR), amelyet az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége finanszíroz.

Létszám 2009. december 31-én

Az éves létszámtervben 29 álláshely szerepelt, ebből 2009. december 31-én 12 volt betöltve, ezek foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlottak meg:

—	vezérigazgató: 1

—	tudományos feladatok: 3

—	operatív feladatok: 5

—	adminisztratív feladatok: 3

Az IMI közös vállalkozás és vezetőségének felállítása

Az irányítótestület és a tudományos bizottság 3-3;

míg a tagállamok képviselői csoportja 2 alkalommal ülésezett.

Az irányítótestület 2009. június 10-én Michel Goldmant nevezte ki az IMI közös vállalkozás vezérigazgatójává, aki 2009. szeptember 16-án lépett hivatalba. Eddig az időpontig az ideiglenes vezérigazgatói feladatokat az ideiglenes vezérigazgató, az Európai Bizottság által kinevezett Alain Vanvossel látta el.

2009-ben a legfontosabb feladat az IMI közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdődő önállóságát előkészítő intézkedések meghozatala volt.

Ezen intézkedések közül a legfontosabb a munkaerő-toborzás, az IMI közös vállalkozás irodáinak felállítása, valamint az igazgatási és működési eljárások kidolgozása volt.

Mire önálló lett, a közös vállalkozás rendelkezett a költségvetése végrehajtásához szükséges operatív kapacitással. Ezt megelőzően az IMI közös vállalkozást létrehozó tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően az Európai Bizottság feladata volt – a másik alapító taggal együttműködésben – a közös vállalkozás létrehozása és kezdeti működtetése.

Pályázati felhívások és projektirányítás

Lezárult az első, 2008-ban meghirdetett pályázati felhívás. Ennek keretében független szakértők egy kétlépcsős eljárás során 15 pályázatot választottak ki. A támogatási megállapodások többsége már úton van a projektkoordinátorokhoz aláírásra, és az év végéig 10 projekt meg is kezdődött.

A közös vállalkozás 2009. november 27-én hirdette meg második pályázati felhívását, az első lépcsőhöz megszabott határidő 2010 februárjában járt le.

Informatikai infrastruktúra

A közös vállalkozás ideiglenes székhelyén kiépült az informatikai infrastruktúra. Ezt a jövőben újratervezik, és a majdani székhelyen egy új infrastruktúra fog kiépülni.

A pályázatbenyújtási szoftvert teljes egészében újraprogramozták úgy, hogy a pályázó konzorciumok számára nyilvánosan is elérhető külön modult hoztak létre a szándéknyilatkozatok benyújtásához és értékeléséhez (a pályázati felhívás első lépcsője).

Kommunikáció

Három nagyobb kommunikációs rendezvényre került sor 2009-ben. Szeptember 14-én sajtótájékoztató keretében mutatkozott be az új vezérigazgató, és ekkor került sor a második pályázati felhívás témáinak bemutatására is.

November 17-én a második pályázati felhívás potenciális pályázói információs napon vehettek részt.

December 15-én a közös vállalkozás ünnepséggel köszöntötte az önállóság elnyerését.

Forrás: a közös vállalkozás által közölt adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

A költségvetés végrehajtása

16. bekezdés

Az IMI közös vállalkozás elismeri a kifizetési előirányzatok 2009. évi alacsony kihasználtságát, ami a közös vállalkozás működése kezdeti szakaszának következménye.

Belsőkontroll-rendszerek

20–21. bekezdés

Az IMI közös vállalkozás tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. A közös vállalkozás tovább folytatja belső kontrolljának fejlesztését, és lépéseket tesz a Számvevőszék által felvetett problémák megoldására.

Nem kötöttek fogadási megállapodást

22. bekezdés

Az IMI közös vállalkozás tovább folytatja az együttműködést a fogadási megállapodás rendelkezéseinek teljesítése érdekében, és várja a megállapodás megkötésére irányuló eljárás következő szakaszainak eredményét.

A belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

23. bekezdés

A belső ellenőr 2010. novemberi hatállyal kerül kinevezésre.

(1) A Tanács 73/2008/EK rendelete (2007. december 20.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 38. o.).

(3) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatása és egyéb magyarázatok.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a költségvetési eredménykimutatást és egyéb magyarázatokat tartalmaz.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) Az IMI közös vállalkozás pénzügyi szabályzatát az irányítótestület a 2009. február 2-i határozatával fogadta el.

(7) A 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(8) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(10) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/22

JELENTÉS

a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás 2009. december 31-én végződött pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt

2010/C 342/04

TARTALOM

	Bekezdés	Oldal
BEVEZETÉS …	1–4.	23
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT …	5–14.	23
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL …	15–18.	24
EGYÉB SZEMPONTOK …	19–33.	24
Táblázat …		26
A közös vállalkozás válaszai …		27

BEVEZETÉS

1.	A fúziósenergia-fejlesztési és ITER (1) európai közös vállalkozást 2007 márciusában hozták létre (2) 35 éves időtartamra. Bár a fő magfúziós létesítményeket a franciaországi Cadarache-ban fogják kiépíteni, a közös vállalkozás székhelye Barcelonában van.

A közös vállalkozás tagjai: az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), amelyet az Európai Bizottság képvisel, az Euratom tagállamai, valamint azok a harmadik országok, amelyek a szabályozott magfúzió területén együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal, és kifejezték igényüket a közös vállalkozásban tagként való részvételre (2009. december 31-én: Svájc).

A közös vállalkozás feladatai (lásd még: táblázat):

a)	biztosítja az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetéhez (3);

b)	biztosítja az Euratom hozzájárulását a „tágabb megközelítés” keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez (kiegészítő közös kutatás a magfúzió területén) a fúziós energia gyors fejlesztése érdekében;

c)	programot készít elő és hangol össze egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények, ezenbelül különösen a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés megépítésének előkészítése érdekében.

A közös vállalkozás létrehozásakor a 2007–2041-es időszakra szükségesnek ítélt teljes indikatív forrásigény 9 653 millió EUR volt. Az Euratom teljes hozzájárulását 7 649 millió EUR-ban szabták meg, amelynek legfeljebb 15 % lehet igazgatási kiadás. A többi forrás az ITER-t befogadó állam (Franciaország) hozzájárulásaiból, az éves tagdíjakból, a közös vállalkozás Euratomon kívüli tagjai által nyújtott önkéntes hozzájárulásokból, valamint az igazgatótanács által jóváhagyott feltételek mellett elfogadható kiegészítő forrásokból származik. A Számvevőszék felhívja a figyelmet, hogy jelentős mértékben meg kell növelni az ITER-projekt forrásait (lásd: 31–33. bekezdés).

14.	Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

15.

Az engedélyezett kifizetések végleges költségvetése a közös vállalkozásnál 2009-ben 173, 6 millió EUR-t tett ki. A kifizetési előirányzatok általános kihasználtsági aránya 65,3 % volt. Ezenbelül az arány az operatív kiadásoknál 65,5 %, az igazgatási kiadásoknál pedig 64,2 % volt. 2009 végén a közös vállalkozásnak 42 millió EUR-ja volt bankszámlabetétekben. Az előirányzatok alacsony kihasználtsága főként az Euratom fúziós programjában bekövetkezett késedelmekhez kapcsolódik, amint azt a Számvevőszék már 2008-ban is észrevételezte.

A beszámoló bemutatása: a tagok hozzájárulásai

16.	A Számvevőszék megjegyzi, hogy az EU közös vállalkozásainak tevékenységeit tagjaik hozzájárulásai finanszírozzák, és a közös vállalkozásoknak tulajdonképpen nincs tőkéjük. A Számvevőszék azt javasolta, hogy a közös vállalkozások ezen sajátosságát a beszámolókban egyértelműen tüntessék fel.

17.

Más uniós közös vállalkozástól eltérően a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás teljes mértékben állami finanszírozású. A mérlegben az eszközök nettó értéke alatt szereplő tagi hozzájárulások bemutatásáról szóló 1. sz. uniós számviteli szabály (csoportokra vonatkozó számvitel) általános rendelkezései ezért az ITER közös vállalkozásra nem alkalmazandók; az ITER-nél a tagok hozzájárulásai valójában az eredménykimutatás működési bevételei alatt szerepelnek.

18.

Noha ez a számviteli eljárás a fúziósenergia-fejlesztési és ITER közös vállalkozás esetében elfogadható, a Számvevőszék úgy véli, hogy a közös vállalkozások beszámolóit általánosságban a lehető legjobban össze kellene hangolni. A Számvevőszék ugyanakkor nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy ezzel kapcsolatban a közös vállalkozások részére részletes iránymutatást kíván kiadni.

EGYÉB SZEMPONTOK

Belsőkontroll-rendszerek

19.	A Számvevőszék korábbi jelentésében – noha elismerte, hogy a közös vállalkozás 2008-ban még kezdeti szakaszban volt – megjegyezte, hogy a vállalkozás nem teljeskörűen hozta létre belsőkontroll- és pénzügyi információs rendszerét.

20.

Bár 2009 folyamán a közös vállalkozás tett lépéseket belsőkontroll-standardok kidolgozására 2009. év végéig még mindig nem szabványosították megfelelően a szervezet fő tevékenységeit. Hiányzott az operatív szerződések kezelésére szolgáló megfelelő eszköz. A költségvetés-végrehajtás és a beszámolás alapjául táblázatok szolgálnak. Nincsen olyan adatbázis, amely összefogná az operatív, az igazgatási és a pénzügyi információkat.

21.

2009 áprilisában a közös vállalkozás szervezeti egységeit átszervezték. Az új felépítésben a költségvetési és számviteli feladatokkal a közbeszerzési osztály foglalkozik, ami felveti azt a kérdést, hogy a pénzügyi és az operatív tevékenységeket illetően megvalósul-e a feladatok szükséges elkülönítése (lásd még: 31. bekezdés).

22.	Amint már 2008-ban is tapasztaltuk, az alapul szolgáló üzleti folyamatokat a számvitelért felelős tisztviselő nem validálta a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően.

23.

A közös vállalkozás 2009 júliusában belső ellenőrzési szolgálatot állított fel. Az irányítási rendszereknek, illetve a belsőkontroll-rendszerek hatékonyságának a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatában előírt értékelésére azonban még nem került sor. Ez az értékelés különösen a közös vállalkozás 2009-es belső átszervezésének fényében fontos.

24.

A Számvevőszék egy 31 tranzakcióból álló mintát vizsgált meg. Két esetben a közös vállalkozás a költségvetési kötelezettségvállalásra csak azután kerített sort, hogy jogilag már kötelezettséget vállalt; ez ellenkezik a pénzügyi szabályzat előírásaival. Két másik esetben nem tanúsította elegendő alátámasztó bizonylat, hogy a kifizetések folyósítása előtt sor került azok ellenőrzésére.

25.

Egy 584 000 EUR-s támogatási kifizetés ellenőrzésekor a Számvevőszék megállapította, hogy a kifizetést engedélyező tisztviselőnek csak legfeljebb 200 000 EUR-s támogatási kifizetések engedélyezésére volt felhatalmazása. Egy helyszín-előkészítési munkálatokra folyósított, több mint 10 millió EUR-s ellenőrzött kifizetés tekintetében a Számvevőszék csak a közös vállalkozás általi formai ellenőrzést találta bizonyítottnak, ez azonban – különösen a támogatási megállapodás pénzügyi követelményeinek betartására és a költségek támogathatóságára vonatkozóan – nem biztosítja kellően a megbízhatóságot.

A tagok hozzájárulásainak késedelmes befizetése

26.	2008-ban a Számvevőszék észrevételezte, hogy a közös vállalkozás egyes tagjai nem fizették be tagdíjukat az igazgatótanács által megszabott határidőn belül.

27.	2009-ben az éves tagdíj befizetésének határideje május 31. volt. A közös vállalkozás több ízben is küldött ki befizetési emlékeztetőt, ám két tag még az év végére sem fizette be 2009-es tagdíját.

A közös vállalkozás pénzügyi szabályzata

28.	A Számvevőszék 2008-ban több olyan kérdésre is rámutatott, amelyeket véleménye szerint a közös vállalkozás pénzügyi keretének megerősítése érdekében módosítani kell a pénzügyi szabályzatban (13). 2009. év végéig nem kerültek be módosítások a pénzügyi szabályzatba.

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálatának szerepe

29.	4/2008. sz. véleményében a Számvevőszék rámutat: a közös vállalkozás pénzügyi szabályzata nem említi, hogy a Bizottság belső ellenőre ellenőrzési hatáskörrel rendelkezne a közös vállalkozást illetően.

30.	A Számvevőszék ismételten megállapítja: a költségvetési keretrendelet értelmében általános szabály, hogy a Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik az uniós szervekre – így a közös vállalkozásokra – nézve is, mint a bizottsági részlegekre nézve.

Az ITER-projekt helyzete

31.

2010 májusában a Bizottság közleményt adott ki a Tanács és az Európai Parlament számára az ITER-projekt helyzetéről (14). A Bizottság azt állapítja meg, hogy az ITER költségeinek jelentős emelkedése szükségessé teszi a közös vállalkozás irányításának felülvizsgálatát, ideértve a beszerzési politikát és egy fenntartható pénzügyi keret létrehozását. A Bizottság becslése szerint az Euratom 2012-es és 2013-as ITER-hozzájárulásának növekedése konkrétan körülbelül 1,4 milliárd EUR-s pluszkiadást tesz szükségessé.

32.	2009. novemberi és 2010. júliusi ülésén a Tanács ugyan megerősítette, hogy támogatja az ITER-projektet, 2010 szeptemberében a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a 2012-ben és 2013-ban az ITER-projektre irányuló Euratom-hozzájáruláshoz szükséges kiegészítő finanszírozást.

33.	A Számvevőszék megállapítja, hogy ezek a fejlemények jelentős mértékben befolyásolhatják a közös vállalkozás tevékenységét és költségvetését.

Ezt a jelentést Morten LEVYSOHN számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2010. október 20-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

Táblázat

Fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás (Barcelona)

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A közös vállalkozásnak a 2007/198/Euratom tanácsi határozatban meghatározott hatásköre

Irányítás

A közös vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2009-ben

A 2009-ben elért főbb eredmények

Európai Atomenergia-közösség

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés közös vállalkozásokról szóló 5. fejezete, különösen a

45. cikk:

„Az atomenergia fejlesztése szempontjából a Közösségben alapvető jelentőséggel bíró vállalkozások közös vállalkozásokként hozhatók létre jelen Szerződés értelmében, a következő cikkeknek megfelelően”.

49. cikk:

„A közös vállalkozásokat tanácsi határozattal hozzák létre. A közös vállalkozások jogi személyiséggel rendelkeznek”.

Célkitűzések

—	Biztosítja az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetéhez,

—	biztosítja az Euratom hozzájárulását a „tágabb megközelítés” keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez a fúziós energia gyors fejlesztése érdekében,

—	programot készít elő és hangol össze egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények, ezenbelül különösen a emzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF) megépítésének előkészítése érdekében.

Feladatok

—	Felügyeli az ITER-projekt megvalósítására kijelölt helyszín előkészítését,

—	alkatrészeket, berendezéseket, anyagokat és egyéb erőforrásokat bocsát az ITER-szervezet rendelkezésére,

—	kezeli az ITER-szervezettel kötött beszerzéseket és különösen az ezekhez társuló minőségbiztosítási eljárásokat,

—	előkészíti és összehangolja az Euratom részvételét az ITER-projekt tudományos és műszaki hasznosításában,

—	az Euratom által az ITER-szervezetnek nyújtandó hozzájárulás támogatásaként koordinálja a tudományos és technológiai kutatási és fejlesztési tevékenységeket,

—	rendelkezésre bocsátja az Euratom pénzügyi hozzájárulását az ITER-szervezetnek,

—	kialakítja az ITER-szervezet humánerőforrásokkal való ellátásához szükséges kereteket,

—	kapcsolatot tart az ITER-szervezettel, és az ITER-megállapodás végrehajtása érdekében egyéb tevékenységet végez.

1. Igazgatótanács

Az igazgatótanács a kitűzött célok megvalósítását illetően felügyeli a közös vállalkozást, és a közös vállalkozás tevékenységének végrehajtása során gondoskodik a közös vállalkozás és tagjai szoros együttműködéséről.

2. Végrehajtó bizottság

A végrehajtó bizottság segíti az igazgatótanácsot döntései előkészítésében, és ellát bármely más feladatot, amelyet az igazgatótanács ráruház.

3. Tudományos programtanács

A tudományos programtanács szükség szerint tanácsokat ad az igazgatótanácsnak és az igazgatónak a projektterv, valamint a munkaprogramok elfogadásához és végrehajtásához.

4. Igazgató

Az igazgató a közös vállalkozás napi szintű vezetéséért felelős vezető tisztségviselő és a közös vállalkozás jogi képviselője.

5. Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

6. Belső ellenőrzés

2009. július 1-je óta

7. A zárszámadásért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

2009. évi végleges költségvetés

173,61 millió EUR, amelynek 80,6 %-át fedezi uniós hozzájárulás.

(2008-ban 149,8 millió EUR)

Létszám 2009. december 31-én

—	a létszámtervben szereplő álláshelyek száma 199, ebből 2009. 12.31-én betöltött: 147 (a megtett és elfogadott állásajánlatokat tekintve: 153, ebből 40 állandó és 113 ideiglenes)

—	66 egyéb álláshely (szerződéses, kirendelt tagállami szakértők)

—	teljes létszám: 213 (a megtett és elfogadott állásajánlatokat tekintve 219)

Az ITER és a „tágabb megközelítés” nemzetközi megállapodások

—	Operatív szerződések: 47-et ítéltek oda összesen 142,5 millió EUR értékben (51-et megkezdtek)

—	Beszerzési megállapodások: 8 megállapodást kötöttek az ITER projekt számára (400 millió EUR értékben), 3-at a „tágabb megközelítés” projektjei számára (19 millió EUR értékben)

—	Az F4E-nek („Magfúzió az energiáért”) odaítélt ITER-hitel: 2,92 kIUA (IUA= ITER Unit of Account, ITER elszámolási egység) (4,4 millió EUR értékben)

—	Támogatások: 30-at ítéltek oda összesen 15,9 millió EUR értékben (30-at megkezdtek)

—	Adminisztratív szerződések: 5-öt ítéltek oda összesen 6 millió EUR értékben (7-et megkezdtek)

—	Költségvetés-végrehajtás: 98,9 % kötelezettségvállalási előirányzatokban, 65,3 % kifizetési előirányzatokban

—	Az ITER szervezet felépítése: 58 F4E-tisztviselőt vagy ideiglenes alkalmazottat, valamint 34 szerződéses alkalmazottat vettek fel

—	Létrehozták a belső ellenőrzési és az adatvédelmi funkciót

—	Bizottságok: az igazgatótanács 4 ülése, a végrehajtó bizottság 7 ülése és a technikai tanácsadó testület 3 ülése.

Forrás: a közös vállalkozás által közölt adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

A költségvetés végrehajtása

15. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel. 2010 viszonylatában javított kifizetési profil megvalósítására kerül sor, a költségvetés működési kiadásokat érintő végrehajtására vonatkozó szigorúbb jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusok kíséretében.

A beszámolók bemutatása: a tagok hozzájárulásai

16–18. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék észrevételeivel, amelyek általában véve a közös vállalkozásokra vonatkoznak, és a Bizottság arra irányuló szándékával foglalkoznak, hogy részletes iránymutatást tegyen közzé a tagok hozzájárulásainak az éves beszámolóban történő bemutatásáról.

Belső ellenőrzési rendszerek

19. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel, és hangsúlyozza, hogy a szervezet ellenőrzési környezetének megerősítése továbbra is legfőbb prioritásainak egyike. Ugyanakkor meg kell érteni, hogy egy fiatal, rohamosan növekvő szervezet belső ellenőrzésének kialakítása, végrehajtása és felügyelete számottevő időt és erőforrásokat igényel, kiváltképpen amíg a szervezet a legmegfelelőbb irányítási megoldásokat keresi.

2009 és 2010 folyamán jelentős előrelépést sikerült elérni a nem pénzügyi ellenőrzési keret kialakítása terén, különös tekintettel az alábbiakra:

—	munkaköri leírások,

—	etikai és szervezeti értékek,

—	személyzeti értékelés és fejlesztés,

—	folyamatok és eljárások,

—	üzletmenet-folytonosság,

—	dokumentumkezelés,

—	belső audit.

20. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel, és jelenleg egy szerződéskezelési eszköz kialakítását végzi. Az F4E egyúttal olyan módszeresen alkalmazható költségvetési eszközök kifejlesztésén dolgozik, amelyek kiterjednek a költségvetés kidolgozására/végrehajtására (egy automatikus eredménytábla elkészítésével), valamint a költségvetésre és a forrásokra vonatkozó adatokról szóló jelentéstételre.

21. és 23. bekezdés

Miután a belső audithoz kapcsolódó feladatkör első hónapjait a tanácsadói tevékenységekre és a kapacitásépítésre fordították, a pénzügyi folyamatokra vonatkozó első auditálási feladat végrehajtása 2009 novemberében kezdődött és 2010 májusában zárult. A 2009/2010-re vonatkozó éves ellenőrzési tervet az igazgató fogadta el, az igazgatótanács pedig 2010. január 27-én hagyta jóvá.

Ami a pénzügyi ellenőrzést illeti, az F4E pénzügyi folyamatainak belső auditja már több olyan átfogó kérdéssel is foglalkozik, amelyek a 2009 áprilisában végrehajtott átszervezés óta megvalósuló pénzügyi irányításhoz kapcsolódnak. A Számvevőszék által felvetett aggályokat a szóban forgó belső audit fényében megvizsgálták. A belső ellenőr ajánlásaival összhangban cselekvési terv kidolgozására került sor, amelynek egyebek mellett célja, hogy biztosítsa a pénzügyi és működési tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek szükséges különválasztását. Az említett cselekvési terv végrehajtása 2010 augusztusában kezdődött, és legfontosabb fejezeteinek megvalósítása az év végére várható.

22. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel. A számvitelért felelős tisztviselő részéről egyelőre nem került sor a számviteli rendszerek hivatalos érvényesítésére, mivel az azok alapjául szolgáló folyamatok egy részét még nem sikerült formális keretek közé szorítani.

24. bekezdés

A költségvetési megszorításoknak köszönhetően az F4E-nek nem állt módjában elkülöníteni az ITER-projekt legfőbb szerepvállalói között elért megállapodásból fakadó teljes összeget. 2010 végére az F4E várhatóan a nemzetközi szervezetnek szánt hozzájárulás teljes összegét rendelkezésre tudja bocsátani, az ITER-tanács novemberben meghozandó határozatának, valamint az F4E 2010-es költségvetésében végrehajtott további módosítás eredményeként.

25. bekezdés

Az auditra bocsátott támogatást illetően az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel. A helyzetet mára sikerült orvosolni a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott felhatalmazásban megállapított magasabb, egységes felső határ révén.

A terület előkészítő munkáihoz kapcsolódó auditált kifizetések tekintetében az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel. Általánosságban az F4E a belső eljárások elemzését és mérlegelését tervezi, ami egyebek mellett lehetővé teszi az előzetes belső ellenőrzés javítását.

A tagsági hozzájárulások késedelmes befizetése

26–27. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel. A pontosabb előrejelzéseknek és a megelőző intézkedéseknek köszönhetően a helyzet 2010-ben javult. 2011 viszonylatában az F4E tovább erősíti korai figyelmeztető mechanizmusát oly módon, hogy megküldi az egyes tagok 2011-re vonatkozó hozzájárulásának becsült összegét. A tagok már 2010 áprilisában tájékoztatást kaptak 2011. évi hozzájárulásukról, és a későbbiekben hivatalos feljegyzést is küldenek számukra a végső összeget megerősítendő, miután az igazgatótanács 2010 novemberében elfogadja a 2011-re szóló költségvetést.

A közös vállalkozás pénzügyi szabályzata

28. bekezdés

Az F4E egyetért a Számvevőszék megjegyzéseivel. Az F4E véleménye szerint a helyes és eredményes megközelítést az jelentené, ha néhány évnyi tapasztalatra tennének szert a szóban forgó szabályok tényleges végrehajtásáról, mielőtt javaslatot tesznek a pénzügyi szabályzat esetleges felülvizsgálatára. A felülvizsgálatnak egyúttal összhangban kell állnia az F4E alapszabályának (az igazgatótanács jóváhagyását követően végrehajtott) felülvizsgálatára irányuló lehetséges javaslattal, valamint a Tanáccsal azt követően folytatott megbeszélésekkel. Már létrehoztak egy belső munkacsoportot, az F4E pénzügyi szabályzatának felülvizsgálatára irányuló javaslat előterjesztésére pedig várhatóan még 2010 vége előtt sor kerül.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának szerepe

29–30. bekezdés

Az F4E alapszabályának felülvizsgálata várhatóan tisztázza majd a költségvetési keretrendelet alkalmazhatóságát a közös vállalkozás belső ellenőrzésének vonatkozásában. Mindemellett azonban az F4E pénzügyi szabályzatának módosítására irányuló javaslat – amelynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van – már figyelembe veszi a Számvevőszék észrevételét, valamint azon hatályos általános rendelkezéseket, amelyek a Bizottság belső ellenőrét felruházzák az uniós szervek ellenőrzésének jogával.

Az ITER-projekt jelenlegi állása

31–33. bekezdés

Az F4E hangsúlyozni kívánja, hogy míg az információk helytállóak, a tájékoztatás a megbeszélések 2010. szeptemberi állását tükrözi, azt követően, hogy a Bizottság közzétette a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak a többéves pénzügyi keret tekintetében az ITER-projekt pótlólagos finanszírozásának érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2010) 403, 2010. július 20.).

(1) ITER: Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor).

(2) 2007/198/Euratom tanácsi határozat (2007. március 27.) a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

(3) Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét 2007 októberében hozták létre egy 35 éves kezdeti időszakra az ITER-projekt megvalósítása érdekében, amelynek célja, hogy demonstrálja a fúziós energia tudományos és technológiai értelemben vett megvalósíthatóságát. Tagjai: az Euratom, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, Japán, a Koreai Köztársaság, az Orosz Föderáció, valamint az Amerikai Egyesült Államok.

(4) A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely bemutatja többek között az előirányzatok teljesítésének alakulását, és összefoglalót ad a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosításokról.

(5) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow kimutatás, a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, valamint a pénzügyi kimutatások melléklete; ez utóbbi a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatását és egyéb magyarázatokat tartalmaz.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazza.

(7) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(8) A fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás 2007. október 22-i igazgatótanácsi határozattal elfogadott pénzügyi szabályzata.

(9) A 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(10) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(11) A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve a közösségi szervek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 2008. július 9-i 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. fejezete tartalmazza. Ezeket a szabályokat beépítették a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás pénzügyi szabályzatába.

(12) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

(13) 4/2008. sz. vélemény a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás (Fusion for Energy) pénzügyi szabályzatáról, illetve a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentés 21–23. bekezdése (HL C 310., 2009.12.18., 1. o.).

(14) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: ITER: helyzetjelentés és a továbbhaladás lehetséges irányai (SEC(2010) 571, 2010. május 4.).

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/30

JELENTÉS

a SESAR közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt

2010/C 342/05

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
BEVEZETÉS …	1–5.	31
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT …	6–15.	31
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL …	16–22.	32
EGYÉB SZEMPONTOK …	23–32.	32
Táblázat …		34
A közös vállalkozás válaszai …		37

BEVEZETÉS

1.	A SESAR közös vállalkozás 2007 februárjában jött létre (1), székhelye Brüsszelben található. Célja, hogy a SESAR (Egységes európai égbolt – légiforgalom-irányítási kutatóprojekt) tevékenységeit irányítsa.

Az európai légiforgalom-irányítás (Air Traffic Management, ATM) modernizálását célzó SESAR-projekt három szakaszból épül fel:

A 2005-ben elindított „meghatározási szakasz” az Eurocontrol (Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért) irányítása alatt állt, és a transzeurópai hálózatok közlekedési programján keresztül az uniós költségvetésből társfinanszírozásban részesült. Ennek eredményeképp megalkották az európai ATM-koncepciót, amely meghatározza, hogy az ATM-rendszerek következő generációja miből épül fel, és tartalmazza az annak fejlesztésére és kiépítésére irányuló terveket is.

b)	A „fejlesztési szakasz” (2008–2013), amelyet a SESAR közös vállalkozás irányít (lásd még: táblázat), az európai ATM-koncepcióban meghatározottaknak megfelelően új technológiai rendszerek, összetevők és operatív eljárások kialakítását fogja eredményezni.

c)	A „kiépítési szakaszban” (2014–2020) kerül sor az új légiforgalom-irányítási infrastruktúra nagy méretekben történő kiépítésére és alkalmazására, és ezt a szakaszt a tervek szerint a gazdasági szereplők és más érintettek fogják irányítani.

A közös vállalkozás a közszféra és a magánszektor közötti társulás formájában valósul meg. Alapító tagjai az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió, valamint az Ügynöksége által képviselt Eurocontrol. A részvételi szándék kifejezésére vonatkozó felhívás eredményeképpen a közös vállalkozásnak jelenleg tizenöt tagja van a légiirányítási ágazat magán- és állami vállalatai közül. Ezek között léginavigációs szolgáltatók, földi, légi és űrfelszereléseket gyártó vállalatok, repülőgépgyártók, repülőtéri hatóságok, valamint fedélzeti berendezéseket gyártó cégek találhatók.

A SESAR fejlesztési szakaszának költségvetése 2,1 milliárd EUR, amelyet egyenlő részben biztosít az Európai Unió, az Eurocontrol, valamint a részt vevő magán és állami partnerek. Az uniós hozzájárulás finanszírozása a hetedik Kutatási keretprogramból, valamint a transzeurópai hálózatok közlekedési programjából történik. Az Eurocontrol, illetve az egyéb érintettek az általuk biztosított források közel 90 %-át természetbeni hozzájárulásként fogják rendelkezésre bocsátani.

5.	A SESAR közös vállalkozás 2007. augusztus 10-én kezdte meg önálló működését.

15.	Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

16.

Az igazgatási tanács által elfogadott végleges 2009-es költségvetés 325 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 157 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 97,1 %, illetve 43,2 % volt.

17.

2009-ben a tagoktól származó hozzájárulás (38,8 millió EUR) és az előző év eredménye (115,6 millió EUR) együtt 154,4 millió EUR volt, emellett 67,9 millió EUR kifizetés történt, és 2,5 millió EUR értékű előirányzat került áthozatalra. Mindez 84 millió EUR-s pozitív költségvetési eredményhez, valamint a bankszámlákon az év végén összesen 86,8 millió EUR összegű betéthez vezetett. A fennálló helyzet nem egyeztethető össze az egyensúly költségvetési elvével.

18.

A SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának 51. cikke szerint a Bizottság által a közös vállalkozásnak támogatásként fizetett összegek az Unió általános költségvetése javára kamatoznak. 2009 végéig a közös vállalkozáshoz nem érkezett kérés a 2007–2009-es időszakban felhalmozódott 1,7 millió EUR összegű kamat átutalására.

A beszámoló bemutatása: a tagok hozzájárulásai

19.	A Számvevőszék megjegyzi, hogy az EU közös vállalkozásainak tevékenységeit tagjaik hozzájárulásai finanszírozzák, és a közös vállalkozásoknak tulajdonképpen nincs tőkéjük. A Számvevőszék azt javasolta, hogy a közös vállalkozások ezen sajátosságát a beszámolókban egyértelműen tüntessék fel.

20.

21.

Ez változást jelent a 2008. évi beszámolóban a SESAR közös vállalkozás által alkalmazott számviteli politikához képest, amelyben a tagok hozzájárulásait az eredménykimutatásban bevételként ismerték el. A releváns számadatok a 2008. évi beszámolóban újra fel vannak tüntetve, hogy össze lehessen őket hasonlítani a 2009. évi beszámolóval.

22.	A Számvevőszék úgy véli, hogy a közös vállalkozások beszámolójában a tagok hozzájárulásának bemutatását a lehető legjobban össze kell hangolni, és nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy ezzel kapcsolatban a közös vállalkozások részére részletes iránymutatást kíván kiadni.

EGYÉB SZEMPONTOK

Belsőkontroll-rendszerek

23.	A Számvevőszék korábbi jelentésében – noha elismerte, hogy a közös vállalkozás 2008-ban még kezdeti szakaszban volt – megjegyezte, hogy a vállalkozás nem teljeskörűen hozta létre belsőkontroll- és pénzügyi információs rendszerét.

24.

Bár 2009 folyamán jelentős lépések történtek (11), az év végéig még mindig nem szabványosították megfelelően a szervezet főbb tevékenységeit, és a pénzügyi, költségvetési és operatív információkat kezelő integrált eszköz létrehozása is még várat magára. Amint azt 2008-ban már megállapítottuk, az üzleti folyamatokat a számvitelért felelős tisztviselő nem validálta a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően.

25.

A 36 tranzakcióból álló minta számvevőszéki vizsgálata számos olyan esetet talált, ahol a belső kontrollok nem működtek megfelelően. Az egyik esetben például a közös vállalkozás úgy kötött szerződést takarítási szolgáltatásokra évi 19 572 EUR értéken, hogy nem követte az általános költségvetési rendelet, illetve a SESAR pénzügyi szabályzata szerinti tárgyalásos eljárás menetét. Egy másik, a tagsági szerződések előkészítésére irányuló segítségnyújtásra vonatkozó, 922 000 EUR értékű szerződés esetében a Számvevőszék megbizonyosodott arról, hogy a szolgáltatásokat valóban igénybe vették, de a közös vállalkozás a szolgáltatások teljesítéséről szóló, a pénzügyi szabályzatban előírt hivatalos igazolásokat nem tudta bemutatni.

26.

A SESAR pénzügyi szabályzatának 25. cikke szerint a költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint kell felhasználni. Az irodahelyiségekre és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő helyiségekre vonatkozó, 2007. szeptember 6-án, kilencéves időtartamra kötött szerződésben szerepelt annak lehetősége, hogy a szerződést minden hároméves időszak végén, az időszak vége előtt kötbér nélkül felmondhassák. A közös vállalkozás azonban 2009-ben új irodába költözött, és elhagyott irodái után további 12 havi bérleti és rezsiköltséget, azaz 380 235 EUR-t kellett kifizetnie.

Az eszközök kimutatása

27.	A SESAR program eredményeit tekintve a közös vállalkozás tulajdonába kerül minden olyan tárgyi és immateriális eszköz, amelyet az létrehoz, illetve amelyet a tagjai a SESAR-projekt fejlesztési szakaszában különböző megállapodások alapján a rendelkezésére bocsátanak (12).

28.

Amint azt a pénzügyi kimutatások melléklete is tartalmazza, a SESAR közös vállalkozás ebben a szakaszban még nem tudja előre jelezni a tevékenységek eredményeként létrejött eszközök aktiválását. A Számvevőszék megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2009 végéig még nem vezetett be olyan integrált vezetői információs rendszert, amely lehetővé tenné, hogy a költségeket meghatározott munkafolyamatokhoz rendeljék, vagy megállapítsák az operatív költségek finanszírozásának forrását. Mindez szükséges ahhoz, hogy a tevékenységekhez rendelt költségek megfelelő értéken szerepeljenek, illetve, hogy az eszközöket szükség szerint aktiválni lehessen.

A közös vállalkozás pénzügyi szabályzata

29.

A közös vállalkozás pénzügyi szabályzatát az igazgatási tanács eredetileg 2007 júliusában fogadta el. 2008-ban a Számvevőszék azt javasolta (13), hogy a szabályzatot úgy módosítsák, hogy az összhangba kerüljön az uniós szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelettel. A SESAR közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendelet módosításáról szóló 1361/2008/EK tanácsi rendelet hatálybalépését követően az igazgatási tanács 2009. július 28-án fogadta el a jelenlegi pénzügyi szabályokat, hatályon kívül helyezve a 2007 júliusában elfogadott pénzügyi szabályzatot.

30.

A Számvevőszék 2010. április 15-én bocsátotta ki 2/2010. sz. véleményét a SESAR közös vállalkozás új pénzügyi szabályzatáról. Ebben több ajánlást is megfogalmazott, a költségvetési elvek alóli kivételekkel, a Bizottság belső ellenőrzési szolgálatának szerepével, valamint a SESAR közös vállalkozás tagságára és a tevékenységek társfinanszírozására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban.

A belső ellenőrzési részleg és a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata

31.

Amint azt a SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról szóló 2/2010. sz. véleményében, valamint a Fusion for Energy közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról szóló 4/2008. sz. véleményében is kifejezte, a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás alapszabályában egyértelműbbé kell tenni a Bizottság belső ellenőrének szerepéről szóló jelenlegi rendelkezést.

32.

A SESAR közös vállalkozás alapszabályának 7a. cikke értelmében a Bizottság belső ellenőre a rá bízott feladatokat a közös vállalkozás igazgatási tanácsának felelőssége mellett látja el. A Számvevőszék szerint egy ilyen rendelkezés megfelel a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegére nézve, ám a Bizottság belső ellenőrére nézve már nem, mert az ő feladatköre az általános uniós költségvetés egészével kapcsolatos.

Ezt a jelentést Morten LEVYSOHN számvevőszéki tag elnökletével a II. kamara a 2010. október 20-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

Táblázat

SESAR közös vállalkozás (Brüsszel)

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

A közös vállalkozásnak az 1361/2008/EK rendelettel módosított 219/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott hatásköre

Irányítás

A közös vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2009-ben

Főbb termékek és szolgáltatások 2009-ben

Közös közlekedéspolitika

„1.	E cím rendelkezéseit a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre kell alkalmazni.

2.	Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz.”

(Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke)

Kutatás és technológiafejlesztés

„A Közösség közös vállalkozásokat vagy egyéb olyan struktúrákat hozhat létre, amelyek a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok eredményes végrehajtásához szükségesek.”

(Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke)

Célkitűzések

—	Az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer korszerűsítésének biztosítása valamennyi lényeges kutatási és fejlesztési tevékenység uniós koordinációja és összpontosítása révén,

—	az ATM-koncepció végrehajtása.

Feladatok

—	A SESAR-projekt kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységeinek irányítása a köz- és magánszektorbeli tagjaitól származó finanszírozás összekapcsolásával és külső szakmai források – különösen az Eurocontrol tapasztalatának és szakértelmének – felhasználásával.

Különösen:

—

a SESAR-projekt fejlesztési szakaszához tartozó tevékenységek szervezése és koordinálása, az Eurocontrol által irányított projekt meghatározási szakaszának eredményeképpen létrejött ATM-koncepcióval összhangban, a köz- és magánszférából származó pénzeszközök egységes struktúrában történő egyesítése és kezelése révén,

—	az ATM-koncepcióval összhangban a SESAR-projekt fejlesztési szakaszához tartozó tevékenységekhez szükséges finanszírozás biztosítása,

—	az európai légiforgalmi szolgáltatás érdekelt felei bevonásának biztosítása, különösen: a léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók, a szakszemélyzeti egyesületek, a repülőterek, a gyártó ipar, valamint a releváns tudományos intézetek vagy a releváns tudományos közösség vonatkozásában,

—	a felügyelete alá tartozó kutatási és fejlesztési, hitelesítési és tanulmánykészítési szakmai munka szervezése az ilyen tevékenységek szétaprózódásának elkerülésével,

—	az ATM-koncepcióban megfelelően meghatározott közös termékek kifejlesztésére irányuló tevékenységek felügyeletének biztosítása, és szükség esetén egyedi pályázati felhívások szervezése.

1. Igazgatási tanács

Összetétel

a)	a közös vállalkozás minden tagjának egy-egy képviselője;

b)	a katonai erők képviselője;

c)	a légtér polgári használóinak képviselője;

d)	a léginavigációs szolgáltatók képviselője, akit a szolgáltatók európai szintű képviseleti szervezete jelöl;

e)	a berendezésgyártók képviselője, akit a gyártók európai szintű képviseleti szervezete jelöl;

f)	a repülőterek képviselője;

g)	a légiforgalmi szolgáltatások ágazatának dolgozóit képviselő szervezetek képviselője, akit a szervezetek európai szintű képviseleti szerve jelöl;

h)	az érintett tudósok vagy tudományos intézetek képviselője, akit az intézetek európai szintű képviseleti szervezete jelöl.

Az igazgatási tanács elnöke az Unió képviselője.

Főbb feladatok

a)	a SESAR rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint a Tanács által jóváhagyott ATM-koncepció elfogadása és annak bármely módosítására vonatkozó javaslat jóváhagyása;

b)	a SESAR-projekt fejlesztési szakaszának végrehajtására vonatkozó iránymutatások kibocsátása és döntéshozatal, valamint általános végrehajtási felügyelet gyakorlása;

c)	a közös vállalkozás munkatervének és éves munkaprogramjának, valamint éves költségvetésének – beleértve a létszámtervet – jóváhagyása;

d)	tárgyalások engedélyezése, valamint döntéshozatal új tagok felvételéről és az ehhez kapcsolódó megállapodásokról;

e)	a tagok és a közös vállalkozás közötti megállapodások végrehajtásának felügyelete;

f)	a vezérigazgató kijelölése, illetve felmentése, a szervezeti felépítés jóváhagyása és a vezérigazgató munkájának felügyelete;

g)	döntéshozatal a tagok pénzügyi hozzájárulásának összegéről és a befizetési eljárásról, valamint a természetbeni hozzájárulások értékeléséről;

h)	a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának elfogadása;

i)	az éves beszámoló és a mérleg elfogadása;

j)	a SESAR-projekt fejlesztési szakaszának előrehaladásáról, illetve pénzügyi helyzetéről szóló éves beszámoló elfogadása;

k)	döntéshozatal a közös vállalkozás kibővítéséről, illetve megszűnéséről a Bizottságnak tett javaslatokról;

l)	eljárás kidolgozása a közös vállalkozás tulajdonába tartozó befektetett eszközökhöz és immateriális javakhoz való hozzáférés jogának, illetve az átruházás jogának megadásáról;

m)	az ATM-koncepció végrehajtásához szükséges szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok és eljárások kidolgozása, beleértve az összeférhetetlenségre vonatkozó különeljárásokat;

n)	döntéshozatal az alapszabály módosítására irányuló, Bizottságnak tett javaslatokról;

o)	egyéb hatáskörök gyakorlása és egyéb feladatok elvégzése, pl. a SESAR-projekt fejlesztési szakaszához esetleg szükséges alárendelt szervek létrehozása;

p)	a 8. cikk (személyzet kirendelése a közös vállalkozáshoz) végrehajtásához szükséges rendelkezések elfogadása.

2. Vezérigazgató

Az igazgatási tanács nevezi ki a Bizottság javaslata alapján.

3. Külső ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék.

4. A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Parlament.

Költségvetés

325,1 millió EUR, ebből uniós hozzájárulás: 16,9 %.

Létszám 2009. december 31-én

A létszámtervben szereplő álláshelyek száma: 39,

ebből betöltött: 18

Egyéb álláshelyek (kisegítő alkalmazottak, kiküldött nemzeti szakértők és helyi alkalmazottak): 8

Teljes létszám: 26

A közös vállalkozás tagjai által természetbeni hozzájárulásként kiküldött szakértők: 4,

amely foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlik meg:

—	Operatív feladatok: 22

—	Adminisztratív és támogató feladatok: 16

—	Vegyes feladatok: 1

A 2009-ben elért főbb eredmények:

—

A tagfelvételi folyamat 2009. március 26-án lezárult: az igazgatási tanács úgy döntött, hogy a tagságot a 15 előre kiválasztott tagjelöltnek adja meg, döntött továbbá az IBAFO 1 pályázat körébe tartozó tevékenységek odaítéléséről. Az Európai Bizottság ezt megelőzően (2009. március 23-án) megkapta a tagállamoknak a SESAR közös vállalkozásról szóló 219/2007/EK rendelet 5. cikke (4) bekezdése szerinti komitológiai eljárást követően kialakult álláspontját,

—

mivel az IBAFO 1 az elindításakor nem terjedhetett ki valamennyi munkafolyamatra (többek között amiatt, hogy az Eurocontrolnak a SESAR közös vállalkozáshoz való hozzájárulásához szükség volt az Ideiglenes Tanács végleges jóváhagyására), 2009 júliusában új IBAFO elindítására került sor. A kiválasztási eljárásra novemberben került sor, a vezérigazgató a tevékenységek odaítéléséről beterjesztette javaslatát a SESAR közös vállalkozás igazgatási tanácsa elé, amely azt a 2009. december 14-i ülésén hagyta jóvá,

—	a tagfelvételi folyamat tervek szerinti 2009-es lezárultával és a programtevékenységek odaítélési eljárásával a SESAR program teljeskörűen működésbe lépett,

—

a 2009-es éves munkaprogram céljaival összhangban, 2009 végig a projektek 69 %-át megkezdték. 126 K+F projektet indítottak el; az év végéig a közös vállalkozás 62 projektindítási jelentést kapott. 32 projektindítási jelentés elemzésére került sor, ezekből a vezérigazgató 13 projekt megkezdését engedélyezte, 19-ről pedig azt állapították meg, hogy legalább egy elfogadási kritériumnak nem felelnek meg, és átdolgozást kértek. 43 irányítási tevékenységet indítottak el, és az irányítási projektindítási jelentés benyújtását követően ezek 2010 elején végrehajtási szakaszba is léphetnek;

—

az 1361/2008/EK tanácsi rendelet 2009. január 1-jei hatálybalépését követően a SESAR közös vállalkozás teljes mértékben európai uniós szervvé vált. Ebből következően:

új munkaerő felvételére került sor a legutóbb a 2004. december 20-i 31/2005/EK, Euratom tanácsi rendelet által módosított „Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek” (a továbbiakban: „személyzeti szabályzat”) szerint;

b)	a 2009 elején alkalmazásban lévő 13 fős személyi állomány az 1361/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikkének megfelelően belső kiválasztási eljárásban vett részt, és őket a személyzeti szabályzat értelmében ideiglenes alkalmazottként vették fel;

c)	2009 áprilisában a SESAR közös vállalkozás szerződéses alkalmazottak felvételét is megkezdhette;

2009. március 30 án, a SESAR közös vállalkozásra vonatkozó rendelet 2b. cikkével összhangban a közös vállalkozás olyan igazgatási megállapodást írt alá a belga kormánnyal, amely végrehajtja az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. A jegyzőkönyv alkalmazásából adódóan a közös vállalkozás áfamentességet kapott, és megkezdte a 2008. október 16-tól az igazgatási megállapodás hatálybalépéséig befizetett áfa és az ugyanezen időszak kamatadóinak visszaigénylésére vonatkozó eljárást. 2009 végére az áfa (0,4 millió EUR) visszaigénylése és visszafizetése megtörtént, a kamatadókat pedig a 2010-es év során fizetik vissza;

2009. július 28 án az igazgatási tanács a SESAR közös vállalkozásra vonatkozó rendelet 4a. cikkének megfelelően – az Európai Bizottság előzetes hozzájárulását követően – elfogadta a SESAR közös vállalkozás új pénzügyi szabályzatát. A SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályzatáról 2010-ben az Európai Számvevőszék véleményt bocsát ki.

2009 a SESAR közös vállalkozás szempontjából kritikus év volt, hiszen egyrészt alapszabálya módosításából adódóan teljes szerkezetátalakítást kellett végrehajtania, másrészt meg kellett kezdenie operatív tevékenységét, elindítani a projekteket, almunkafolyamatokat és munkafolyamatokat, ugyanakkor le kellett zárni a tagfelvételi folyamatot is.

Forrás: a közös vállalkozás által közölt adatok.

A SESAR KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

17. bekezdés

A SESAR közös vállalkozás felel a várhatóan 2016-ig tartó SESAR program fejlesztési szakaszáért. A 2009-ben elindult többéves programot működésének során, különösen az első években a bevételek és a kiadások közötti várható egyensúly-ingadozás jellemzi majd.

24. bekezdés

A SESAR közös vállalkozás pénzügyi rendszereinek (ABAC és SAP) megvalósítása tekintetében az Európai Bizottság szolgálataitól függ. Ezeket az Európai Bizottság a SESAR közös vállalkozásnál 2010 májusáig nem tudta kivitelezni. A SESAR közös vállalkozás operatív programirányítási rendszere 2009 vége óta van érvényben.

25. bekezdés

A 19 572 EUR értékű szerződést a SESAR közös vállalkozás ideiglenes adminisztrátora 2007-ben készítette és írta alá, amikor a SESAR közös vállalkozásnak sem személyzete, sem pedig belső szervezete nem volt. A SESAR közös vállalkozás a szerződés felváltására 2009-ben szabályos közbeszerzési eljárást indított.

A SESAR közös vállalkozás tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, miszerint a 922 000 EUR kifizetésének alátámasztására megfelelőbb bizonyítékokat kellett volna szolgáltatnia, és már most biztosítja a Számvevőszéket arról, hogy a szolgáltatások nyújtásáról hivatalos igazolások állnak rendelkezésére. Azonban a szerződés olyan, időalapon számlázott támogatási tevékenységeket és jogi szaktanácsadási szolgáltatásokat tartalmazott, amelyeket a SESAR közös vállalkozás nagyon sűrű tevékenységi időszakában (tagokkal való megbeszélések lezárása), folyamatosan – ha nem is napi szinten – nyújtottak, és amelyeket a SESAR közös vállalkozás folyamatosan figyelemmel kísért. A szerződés végtermékein, mint például a tagsági megállapodások és a többoldalú keretmegállapodások tervezetein a SESAR közös vállalkozás személyzete és alvállalkozói szoros és folyamatos együttműködésben dolgoztak, főként e-mailen keresztüli többszöri dokumentumcsere révén.

26. bekezdés

A SESAR közös vállalkozás a bérleti szerződést 2007-ben kötötte a Galileo közös vállalkozás korábbi helyiségeire vonatkozóan, amelyek nem sokkal azután szükségleteihez elégtelennek bizonyultak, ahogy azt 2008-ban az igazgatási tanács megállapította. Ennek következtében a SESAR közös vállalkozásnak mérlegelnie kellett a program elhalasztásának kockázatát és a megfelelő helyiségekbe való költözés költségeit. A SESAR közös vállalkozás ingatlanbérlésre előirányzott költségvetésének keretén belül, az igazgatási tanácstól további források igénylése nélkül kötötte meg az új helyiségekre vonatkozó szerződést.

28. bekezdés

A SESAR közös vállalkozás tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, de ugyanakkor biztos abban, hogy azonosítani tudja az eszközök megfelelő értéken történő aktiválásához szükséges finanszírozási forrásokat és költségeket.

30. bekezdés

A SESAR közös vállalkozás az Európai Bizottság szolgálataival együtt végrehajtja a Számvevőszék 2/2010. sz. véleményében foglalt ajánlások teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

31. bekezdés

A SESAR közös vállalkozás az Európai Bizottság szolgálatainak véleménye figyelembevételével mérlegeli alapszabálya módosításának szükségességét.

(1) A 2008. december 16-i 1361/2008/EK rendelettel (HL L 352., 2008.12.31., 12. o.) módosított 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 64., 2007.3.2., 1. o.) az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében létrehozandó közös vállalkozás alapításáról.

(2) A beszámolóhoz tartozik egy jelentés az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról, amely bemutatja többek között az előirányzatok végrehajtásának alakulását, a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosítások összefoglalásával együtt.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazza.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) A SESAR igazgatási tanácsa által 2009. július 28-án elfogadott pénzügyi szabályzat.

(7) A 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(8) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(9) A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az európai uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 2008. július 9-i 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. fejezete tartalmazza. Ezeket a szabályokat beépítették a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatába.

(10) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

(11) Többek között hatályba lépett a 219/2007/EK rendeletet módosító 1361/2008 tanácsi rendelet, és 2009. július 28-án elfogadták a SESAR közös vállalkozás új pénzügyi szabályzatát.

(12) A SESAR alapszabályának 18. cikke.

(13) Jelentés a SESAR közös vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról (HL L 310., 2009.12.18., 9. o.).

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.342.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 342

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. december 16.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Számvevőszék
2010/C 342/01	Jelentés az ARTEMIS közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt	1

2010/C 342/02	Jelentés a Tiszta Égbolt közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt	7

2010/C 342/03	Jelentés az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt	15

2010/C 342/04	Jelentés a fúziósenergia-fejlesztési és ITER európai közös vállalkozás 2009. december 31-én végződött pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt	22

2010/C 342/05	Jelentés a SESAR közös vállalkozás 2009. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a közös vállalkozás válaszaival együtt	30