AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

3.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/2

A Tanács következtetései a fiatalok kultúrához való hozzáféréséről (2010. november 19.)

2010/C 326/02

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

1. EMLÉKEZTETVE A KÖVETKEZŐKRE:

—	az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, amely a kultúrát az iskolákban, az ifjúsági szervezetekben és a képzési intézményekben folyó tanulási tevékenység szerves részévé igyekszik tenni,

—	a Tanács 2007. november 16-i állásfoglalása az európai kulturális menetrendről (1), és ennek stratégiai célkitűzései, valamint a Tanács következtetései a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről (2),

—

a Tanács 2009. november 27-i állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018), amely kimondja, hogy elő kell mozdítani a fiatalok kreativitását és a innovációs képességét a kultúrához és a kulturális kifejezésmódokhoz való, már fiatal kortól történő jobb minőségű hozzáférés, illetve az azokban való részvétel révén, elősegítve a fiatalok személyiségének fejlődését, javítva tanulási képességüket, interkulturális készségeiket, a kulturális sokszínűség megértését és tiszteletét, továbbá segítve őket abban, hogy a jövő munkalehetőségeihez új és rugalmas készségeket fejlesszenek ki,

—	a Tanács 2009. november 27-i következtetései egy új, kreatív generáció ösztönzéséről: a gyermekek és fiatalok kreativitásának és innovációs képességének a kulturális kifejezésmódok és a kultúrához való hozzáférés révén való fejlesztése, és a következtetésekben foglalt hat prioritás.

2. ÜDVÖZLI

—	az ifjúság és a kultúra viszonyáról szerzett újabb ismereteket, például az ifjúságnak a kultúrához való hozzáféréséről szóló, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányt (3).

3. HANGSÚLYOZZA, HOGY

—	a fiatalok kultúrához való hozzáférésének kérdését két fő szempontból közelíthetjük meg: a fiatalok egyfelől a kultúra felhasználói, vásárlói, fogyasztói és közönsége, másfelől pedig a művészet és a kultúra tevékeny résztvevői és alkotói,

—	ez fontos az ifjúsági terület és a kulturális terület közötti jó együttműködés szempontjából,

—	a fiatalok kultúrához való hozzáférésének megkönnyítése szempontjából fontos az új információs és kommunikációs technológiáknak, többek közt a kulturális tartalmak digitalizálásának az ismerete, előmozdítása, láthatóvá tétele és használata,

—	a fiatalok kultúrához való hozzáférése segíti az önkifejezést, a személyiségfejlődést, az önbizalom kialakulását, az innovációt és a kreativitást, emellett pedig szórakozást is nyújt, és a más kultúrák – többek között Európa kulturális öröksége – iránti nyitottság kialakulásához is hozzájárul,

—	nem elhanyagolható a fiatalok és minden érdekelt fél kulturális kompetenciáinak egész életen át tartó fejlesztése, lévén, hogy ez összefonódik más kulcskompetenciákkal,

—	a kultúra hozzájárul a társadalmi befogadásnak, az egyenlőségnek és a fiatalok aktív társadalmi szerepvállalásának előmozdításához, valamint a diszkrimináció és a szegénység elleni küzdelemhez.

4. ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI ÉS ÖSZTÖNZI A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, HOGY HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

—	vegyék figyelembe a fent említett tanulmány valamennyi ajánlását,

—

könnyítsék meg a fiatalok kultúrához való hozzáférését azáltal, hogy csökkentik a tanulmányban ismertetett (pl. anyagi, nyelvi, idő- és térbeli) akadályokat, figyelembe véve az igen fiatal korban elkezdett és minden fiatalra kiterjedő kulturális és művészeti oktatás és képzés fontosságát, melyeket az egész életen át tartó tanulás perspektívájába kell helyezni és célzott programokkal kell segíteni,

—

minden szinten mozdítsák elő a fiatalok kultúrához való hozzáférését szolgáló, világos ifjúsági perspektívával rendelkező, hosszú távú és összehangolt politikák kidolgozását, például a kreatív ágazat és az ifjúsági, oktatási és egyéb területeken működő érdekelt felek közti partnerségek és kapcsolatok ösztönzésével,

—

mélyítsék el a fiatalok kultúrához való hozzáférésével kapcsolatos ismereteket (pl. az EU ifjúsági jelentésében szereplő Eurobarometer-felmérés segítségével), és támogassák az ifjúsági kultúrákat, valamint a fiatalok kreativitását és kulturális állampolgárságát vizsgáló kutatásokat. Ezzel kapcsolatban fontos meghatározni, hogy a kultúrához való hozzáféréssel kapcsolatban a fiataloknak milyen igényeik vannak, továbbá felmérni a fiatalok kulturális szokásainak fejlődését,

—

minden szinten segítsék elő a tapasztalatok, a gyakorlatok és az információk cseréjét az érdekelt felek közt a fiatalok kultúrához való hozzáférésével kapcsolatban, többek között a fiatalok, az ifjúságsegítők és az ifjúsági vezetők tanulási mobilitásának széles körű ösztönzésével, valamint az ikt és a média adta lehetőségek felhasználásával,

—	támogassák a fiatalok kultúrához való hozzáférésével foglalkozó ifjúságsegítők, ifjúsági vezetők, művészek és más kulturális dolgozók, tanárok és egyéb érdekelt felek minőségi oktatását, képzését és kapacitásfejlesztését,

—	segítsék elő a fiatalok hozzáférését a kultúrához, mivel a kultúra hozzájárul a társadalmi befogadásnak, az egyenlőségnek és a fiatalok aktív társadalmi szerepvállalásának előmozdításához, valamint a diszkrimináció és a szegénység elleni küzdelemhez,

—	segítsék elő az új, kreatív generáció ösztönzéséről szóló, 2009. november 27-i tanácsi következtetésekben meghatározott hat prioritás megvalósítását,

—	a fenti célok elérése érdekében a lehető legjobban használják ki a már létező programok, eszközök és európai hálózatok (pl. az Európai Ifjúsági Kártya Szövetsége) nyújtotta lehetőségeket, az európai strukturális alapokat is beleértve.

(1) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(2) Várhatóan 2010. november 18-án fogadják el.

(3) Interarts EACEA/2008/01 (OJ 2008/S 91-122802).

3.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/5

A Tanács következtetései (2010. november 18.) a sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközéről és ösztönzőjéről

2010/C 326/04

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

1. EMLÉKEZTETVE:

A kérdésnek a mellékletben ismertetett politikai hátterére, különösen az alábbiakra:

—

Az Európai Tanács 2000. december 7–9-i következtetéseihez csatolt nyilatkozat, mely szerint a sport alapvető társadalmi, nevelési és kulturális értékeken alapuló emberi tevékenység, amely elősegíti az integrációt, a társadalmi életbe való bekapcsolódást, a tolerancia kialakulását, a másság elfogadását és a szabályok tiszteletben tartását (1),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 6-i 291/2003/EK határozata a sporton keresztül történő nevelés 2004. évi európai évének létrehozásáról (2),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1098/2008/EK határozata a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) (3).

2. ÜDVÖZÖLVE, HOGY:

—	a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésétől kezdődően az Európai Unió hatáskörébe a sport is beletartozik (4), és ebből következően a sport európai dimenzióját tovább kell erősíteni, különös figyelemmel a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére,

—	a Bizottság a Lisszaboni Szerződés és a sport kérdéséről szóló közleményt kíván elfogadni 2010 végéig.

3. ELISMERI, HOGY:

Az olyan közös kiemelt céloknak, mint a foglalkoztatás növelése, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, egyenlő lehetőség a létesítmények és a szolgáltatások igénybevételére, a generációk közötti szolidaritás és a kultúrák közötti párbeszéd, az egész Unióban nagyobb támogatásra van szükségük, többek között a sport területén is.

A sport jelentős helyet foglal el sok uniós polgár életében, és a sport terén megvalósuló és a sporton keresztül történő társadalmi befogadás révén a társadalomban is fontos szerepet tölt be, mivel a sportban vagy egyéb fizikai tevékenységben való részvétel sokféle módon segíti a társadalomba való beilleszkedést; a sport terén megvalósuló befogadás a „mindenki sportja” előmozdításának, a sportolási lehetőségek mindenki számára történő biztosításának és a sporttal kapcsolatos esélyegyenlőség megteremtésének együttesét jelenti, valamint a különféle igényeknek megfelelő sportolási lehetőségek és sportlétesítmények biztosítását, a sporton keresztül történő társadalmi befogadáson pedig a társadalmi részvétel, a közösségfejlesztés és az erősebb társadalmi kohézió sport általi elősegítése értendő.

A sportmozgalom fontos szerepet játszik a társadalmi befogadáshoz hasonló közérdekű kérdések kezelésében. Ezzel összefüggésben a hivatásos és az amatőr sportolók, illetve a sportklubok példaképek a társadalom, különösen a fiatalok számára, és a többi sportszervezet és sporttal foglalkozó civil társadalmi szervezet is elősegíti a sport terén megvalósuló és a sporton keresztül történő társadalmi befogadást.

A sport különféle területeihez való hozzáférés és az ezekben való részvétel hozzájárul a személyes fejlődéshez, az identitás és a közösséghez tartozás érzésének kialakításához, a testi-lelki jó közérzethez, a társadalmi érdekérvényesítéshez, a szociális kompetenciák és hálók kialakításához, az interkulturális kommunikációhoz és a foglalkoztathatósághoz.

A 2010. október 13–14-én a belgiumi Leuvenben megrendezett, „Európai konferencia a helyi sporttevékenységekben való részvételről: társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem” c. konferencia bemutatta, hogy a sport különösen helyi szinten fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásában.

4. A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐ MÉRTÉKŰ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL AZ ALÁBBI KÖZÖS PRIORITÁSOKAT HATÁROZZA MEG A SPORT TERÉN MEGVALÓSULÓ ÉS A SPORT RÉVÉN TÖRTÉNŐ TÁRSADALMI BEFOGADÁS ÖSZTÖNZÉSE ÉRDEKÉBEN:

4.1.

Az esélyegyenlőségen nyugvó „mindenki sportja” elvének támogatása az alábbiak révén:

1.	a sportolás elterjedtebbé tétele, a lehető legtöbb polgár – köztük a fiatalok – testgyakorlásának ösztönzése;

2.	a fizikailag jelenleg nem aktív emberek sport terén való társadalmi befogadásának kiemelt kérdésként kezelése, főleg a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok körében;

annak szem előtt tartása, hogy elengedhetetlen a „mindenki sportjá”-hoz való hozzáférés biztosítása, ideértve a sportlétesítményeknek, -infrastruktúráknak és a sportesemények helyszíneinek a lehető legtöbb ember – és különösen a fogyatékossággal élők – számára való hozzáférhetőségét, továbbá a fogyatékossággal élők számára annak lehetővé tételét, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a rekreációs, szabadidős és sporttevékenységekben;

4.	többek között a nemi sztereotípiák elleni eredményes intézkedések alkalmazásával a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének ösztönzése a sportban, különös tekintettel a sporthoz való hozzáférésre és a döntéshozatali szervekben való képviseletre.

4.2.

A sport közösségépítő, társadalmi kohéziót erősítő és az inkluzív növekedést előmozdító potenciáljának jobb kihasználása, az alábbiak által:

1.	összpontosítás a hátrányos helyzetű csoportok sporton keresztüli társadalmi befogadásának előmozdítására az összetartóbb közösségek kialakítása céljából;

2.	a sport keretein belül (többek közt az önkéntes tevékenységekben) végzett informális tanulással szerzett képességek és kompetenciák – mint a fegyelem, a csapatmunka és a kitartás – elismerése és elsajátításuk elősegítése, mivel javíthatják az egyén foglalkoztathatóságát;

3.	annak elismerése, hogy a sportban olyan gazdasági, foglalkoztatási és tanulási potenciál rejlik, amely segítségével hozzájárulhat a fenntartható jövő biztosításához szükséges intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez.

4.3.

A sport társadalmi befogadást ösztönző potenciáljának országos és európai szintű jobb kihasználását szolgáló stratégiák és módszerek tagállamok közti cseréjének támogatása, az alábbiak által:

1.	a hálózatépítés ösztönzése a tagállamok, illetve a helyi és regionális hatóságok között, és bevonásuk biztosítása, különösen az ismeretek és a legjobb gyakorlatok kölcsönös cseréjével kapcsolatban;

2.	a sport és a társadalmi befogadás közti kapcsolat kutatásának és elemzésének támogatása, valamint gyakorlati bizonyítékokon alapuló elemzési keret létrehozása, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű csoportok sport révén történő társadalmi befogadására;

3.	a döntéshozatal támogatása és a jövőbeli intézkedések tökéletesítése érdekében a már meglévő szakpolitikák figyelemmel kísérése és értékelése, figyelembe véve az érintett felek véleményét is.

5. EZÉRT A FENTI KÉRDÉSEKKEL KAPCSOLATBAN: FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE ÉS TEKINTETTEL A SPORT EGYEDI JELLEGÉRE:

A sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadás kiemelt célkitűzését követve – támogassák a „mindenki sportja” elvére épülő sportegyüttműködést, amelynek alapja az a megfontolás, hogy egyenlő hozzáférést és esélyegyenlőséget kell biztosítani, különösen a fizikailag nem aktív emberek részére.

2.	Ösztönözzék az olyan intézkedéseket, amelyek szoros kapcsolatot alakítanak ki a sportügy, illetve a társadalmi befogadás kérdésével foglalkozó ágazatok között, és keltsék fel a fizikailag nem aktív emberek érdeklődését a sporttevékenységek iránt.

3.	Ösztönözzék és támogassák a hátrányos helyzetűek sporttevékenységekben való részvételét, biztosítva egyúttal a sporton keresztüli társadalmi befogadásukat, oly módon, hogy új társadalmi hálózatokba vonják be és új készségekkel vértezik fel őket.

4.	A különböző kulturális hátterű emberek sporton keresztüli társadalmi befogadása révén mozdítsák elő az interkulturális párbeszédet.

Támogassák a fogyatékossággal élőknek a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadását célzó intézkedéseket, többek között a sportlétesítmények és a sportesemények helyszínei infrastruktúrájának javításával és akadálymentesítésével, valamint támogassák a speciális sporteszközökkel kapcsolatos kutatásokat, illetve biztosítsák a sportügy kiemelt kezelését.

A férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló, a 2010–2015-ös időszakra vonatkozó stratégiának (5) megfelelően támogassák a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítését a sporttal kapcsolatos tevékenységekben, különösen ügyelve arra, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósuljon a döntéshozatali pozíciók betöltésekor, illetve a sportügyi kérdésekben ne sikkadjanak el a nemi szerepek vonatkozásai.

Alakítsanak ki kommunikációs és együttműködési csatornákat az egyéb érintett szakpolitikai területekkel és szervezeti egységekkel mind a különböző uniós intézményeken belül és azok között, mind a tagállamokban, különös figyelmet fordítva a sport társadalmi befogadáshoz való hozzájárulására, és illesszék be a sportot a releváns – például a társadalmi befogadással vagy a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos – cselekvési tervekbe.

8.	A fenntartható és inkluzív növekedés jegyében bátorítsák a sport révén történő informális tanulás elismerését, amely – a formális oktatást kiegészítve – a munkaerőpiacon hasznos konstruktív készségekkel és kompetenciákkal ruházza fel az egyént.

Különösen az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének (2011) keretében tudatosítsák és emeljék ki a sporttal kapcsolatos önkéntes tevékenységek jelentőségét, amelyek a társadalmi befogadás eszközei, illetve a foglalkoztathatóságot és a kohéziót elősegítő készségek megszerzésére nyújtanak lehetőséget.

10.

Mozdítsák elő és támogassák a kölcsönös tanulást segítő eszközök alkalmazását, a bizonyítékalapú elemzési keret kialakítására irányuló multidiszciplináris kutatást, valamint az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréjét, például a sport és a társadalmi befogadás kérdéseivel foglalkozó magas szintű szemináriumokon vagy szakértői találkozókon, és biztosítsák e tevékenységek eredményeinek terjesztését és a gyakorlatba való átültetésüket.

11.	Érjék el, hogy az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájá”-ban megfogalmazott célok eléréséhez a sport a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon, különösen a kiemelt kezdeményezések – így a szegénység elleni európai platform – révén.

12.	Az összes érdekelt féllel együttműködve ösztönözzék azt, hogy – különösen a polgárokkal szoros kapcsolatban álló helyi szervezetek számára – követendő példa legyen a sportügy és a társadalmi befogadást célzó projektek összekapcsolása.

13.	Az összes érdekelt féllel együttműködve ösztönözzék az Unión belül rendelkezésre álló – különösen a sportprogramokkal kapcsolatos – források hatékony felhasználását a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadás folyamatának támogatására.

6. FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.	A sportegyüttműködésben – elsősorban a Lisszaboni Szerződés és a sport kérdéséről szóló, a közeljövőben várható bizottsági közleményben – kezelje prioritásként a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadást.

Biztosítsa, hogy a sport terén megvalósuló és a sport révén történő társadalmi befogadást prioritásként vegyék figyelembe az esetleges jövőbeli uniós sportprogramokra irányuló javaslatok kidolgozása során, továbbá vizsgálja meg, hogy lehet felhasználni a sporttevékenységek finanszírozására a már létező alapokat – például az Európai Szociális Alapot vagy az Európai Regionális Fejlesztési Alapot –, illetve az olyan programokat, mint a „Cselekvő ifjúság” vagy az egész életen át tartó tanulás programjai.

3.	Értékelje a társadalmi befogadás területén hozott előkészítő intézkedésekkel támogatott uniós szintű tevékenységek hatékonyságát.

(1) SN 400/00.

(2) HL L 43., 2003.2.18., 1. o.

(3) HL L 298., 2008.11.7., 20. o.

(4) Az EUMSz. 6. és 165. cikke.

(5) COM(2010) 491 végleges.

MELLÉKLET

Politikai háttér

1.	Az Európai Tanács 2000. december 7.–9-i nizzai ülésén elfogadott következtetések, IV. melléklet: A sport sajátos természetéről és Európában betöltött társadalmi szerepéről szóló nyilatkozat (1).

2.	Az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésén, 2008. március 13.–14-én elfogadott következtetések (2).

3.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1098/2008/EK határozata a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) (3).

4.	Az Európai Tanács 2008. december 11.–12-i ülésén, az európai tanácsi következtetések részeként (5. melléklet) elfogadott nyilatkozat a sportról (4).

5.	A Tanács 2009. november 27-i 2010/37/EK határozata az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évéről (2011) (5).

6.	Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetései (6).

7.	A Bizottság 2007. július 11-i fehér könyve a sportról (7).

8.	Az Európai Bizottság közleménye a Lisszaboni Szerződés és a sport kérdéséről (2010 novemberére várható).

(1) SN 400/00 ADD1 REV1 + ADD1 REV2 (de, it, en, el, pt).

(2) 7652/08, 9. o. (Elnökségi következtetések).

(3) HL L 298., 2008.11.7., 20. o.

(4) 17271/08, 5. melléklet, 21. o.

(5) HL L 17., 2010.1.22., 43. o.

(6) EUCO 13/10.

(7) COM(2007) 391 végleges, 4. o.

3.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/9

A Tanács 2010. november 19-i következtetései a Mozgásban az ifjúság kezdeményezésről – a fiatalok előtt álló kihívásokra vonatkozó integrált megközelítésről

2010/C 326/05

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL:

az Európa 2020 stratégiára, amely a következő évtized során teljesítendő, ambiciózus célokat tűz ki az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében, különös hangsúlyt helyezve a végzettségi szintek javítására, a foglalkoztatottsági ráták növelésére és a társadalmi befogadás előmozdítására irányuló intézkedések szükségességére, és amely stratégia kifejezetten az oktatásra vonatkozó kiemelt uniós célt határoz meg (1), továbbá egyéb, a foglalkoztatásra (2), a társadalmi befogadásra (3), valamint a kutatásra és az innovációra (4) vonatkozó célokat is megállapít;

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (Oktatás és képzés 2020) szóló tanácsi következtetésekre (5), amelyek továbbra is az együttműködés alapját képezik, és amelyek kiegészítik az Európa 2020 stratégiát annak a kulcsfontosságú hozzájárulásnak a hangsúlyozásával, amelynek révén az oktatásnak és a képzésnek elő kell segítenie, hogy Európa meg tudjon felelni mindazon társadalmi-gazdasági, demográfiai, környezetvédelmi és technológiai kihívásoknak, amelyekkel napjainkban szembesül; e következtetések négy stratégiai célt állapítanak meg (6), amelyek a fenntartható gazdasági jólétnek és foglalkoztathatóságnak, valamint valamennyi polgár egyéni, társadalmi és szakmai kiteljesedésének biztosítására irányulnak;

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalásra (7), amely elismeri, hogy a fiatal nők és férfiak társadalmi befogadásának és szakmai integrációjának előmozdítása elengedhetetlen a növekedést és foglalkoztatást célzó európai stratégiában foglalt célok elérése szempontjából, és egyidejűleg az egyéni kiteljesedést, a társadalmi kohéziót és az aktív polgári szerepvállalást is elősegíti. Létfontosságú, hogy minden fiatal nő és férfi a lehető legnagyobb mértékben aknázhassa ki a benne rejlő lehetőségeket. Az állásfoglalás ezért az ifjúsági területre koncentráló specifikus kezdeményezéseket, azaz kifejezetten a fiatalokat célzó politikákat és intézkedéseket sürget olyan területeken, mint például a nem formális tanulás, a részvétel és az önkéntes tevékenységek, az ifjúsági munka, a mobilitás és az információ, a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy. Ezenkívül az ifjúság szélesebb körű figyelembevételére irányuló – vagyis az ifjúsággal kapcsolatos szakpolitikák és más vonatkozó szakpolitikai területek közötti, ágazatokon átívelő megközelítés alkalmazását lehetővé tevő – kezdeményezéseket sürget;

az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamoknak és az Európai Uniónak az intelligens és inkluzív növekedést célzó – azaz a tudáson és az innováción alapuló, és a lehető legnagyobb mértékű részvételt lehetővé tevő – reformokat kell végrehajtaniuk. E reformoknak az oktatás és a képzés minőségének javítására, a kutatás erősítésére, valamint az innováció és a tudásátadás előmozdítására kell irányulniuk az EU egészében. A reformoknak ösztönözniük kell a vállalkozói szellemet, elő kell segíteniük, hogy a kreatív ötletekből olyan innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások szülessenek, amelyek eredményeként megvalósul a növekedés, minőségi és fenntartható munkahelyek jönnek létre, területi, gazdasági és társadalmi kohézió alakul ki, valamint amelyek hatékonyabban és eredményesebben kezelik az európai és a világszintű társadalmi kihívásokat;

ÜDVÖZLI:

a Bizottság Mozgásban az ifjúság: Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében című közleményére (8), amely a fiatalokat helyezi az uniós keretprogram középpontjába;

EGYÚTTAL VÁRAKOZÁSSAL TEKINT:

a kezdeményezésben foglalt javaslatok megvizsgálása elé; a kezdeményezésben a Bizottság uniós és tagállami szintű, nagy jelentőségű új intézkedésekre, valamint meglévő intézkedések megerősítésére tesz javaslatot annak érdekében, hogy segítse a fiatalokat az őket érintő számos társadalmi-gazdasági kihívásnak való megfelelésben, valamint abban, hogy sikeresek legyenek a tudásalapú társadalomban;

ELISMERI, HOGY:

Bár Európa jóléte nagymértékben függ az európai fiataloktól, az önmagukban rejlő lehetőségek megvalósítása – és ezáltal a társadalom gazdagítása – tekintetében túl sok fiatal továbbra is jelentős nehézségekkel néz szembe: túl sokan vannak, akik végzettség megszerzése nélkül vagy hiányos képzettséggel hagyják el az iskolát, nem jutnak biztos foglalkoztatási lehetőséghez, és ezáltal a társadalmi kirekesztődés veszélyével szembesülnek, ami pedig magas költségeket eredményez mind az egyén, mind a társadalom egésze számára. E helyzet orvoslásához az oktatás és képzés, az ifjúságpolitika, a foglalkoztatás- és szociálpolitikák integráltabb, több ágazatra kiterjedő megközelítésére van szükség, amely a meglévő erősségekre épít, és amelynek keretében hatékony új intézkedéseket dolgoznak ki;

Számos tagállamban továbbra is kihívást jelent az egész életen át tartó tanulást célzó nemzeti stratégiák és eszközök végrehajtása, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy nemcsak a fiatalok, de életpályájuk során a felnőttek is új ismereteket, készségeket és kompetenciákat sajátíthassanak el, valamint fenntarthassák és fejleszthessék a meglévőket. Szükség van különösen rugalmasabb tanulási utakra, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők és férfiak életük különböző szakaszaiban szabadon mozoghassanak a különböző oktatási és képzési rendszerek, valamint a formális, nem formális és informális tanulási környezetek között, és amely tanulási utak a nem hagyományos tanulást választók számára is vonzóak lehetnek;

Az elkövetkező évek során egyre több álláshelyen válik majd szükségessé a magas szintű végzettség (9), ugyanakkor az EU jelenleg versenytársainál alacsonyabb százalékos arányban rendelkezik felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettségűekkel (10), és alacsonyabb a kutatók aránya is. Ezen túlmenően a tudásháromszög előmozdítása érdekében tudáspartnerségek, valamint az oktatás és képzés, a kutatás és az üzleti élet világa közötti erősebb kapcsolatok révén fokozni kell Európa innovatív kapacitását. Ez eszközül fog szolgálni annak biztosításához is, hogy az alacsony végzettséget igénylő foglalkoztatásban részt vevők jobban tudjanak alkalmazkodni a változó munkaerő-piaci követelményekhez.

A személyes és a társadalmi-gazdasági célkitűzések megvalósításán kívül a tanulmányi mobilitás hasznos eszköze lehet a foglalkoztathatóság erősítésének, valamint a szakmai, a pedagógiai, a nyelvi, az interperszonális és az interkulturális kompetenciák elsajátításának vagy tökéletesítésének is. Hozzájárulhat továbbá az oktatási intézmények színvonalának javításához és a köztük megvalósuló együttműködés fejlesztéséhez. Bár az uniós programok és szakpolitikai eszközök jelentős hozzájárulást nyújtottak ezen a területen, a tanulmányi mobilitás tekintetében továbbra is jelentős a kihasználatlan potenciál, és többnyire az számít kivételnek, ha élnek vele. Az iskolarendszerű oktatásban rendelkezésre álló tanulmányi mobilitási lehetőségek kihasználását aktívan támogatni kell az olyan csoportok körében, mint a fiatal felnőtt tanulók, a tanárok, az oktatók és az egyéb oktatási személyzet. Lehetővé kell tenni, hogy a nem formális és az informális tanulási környezetben tanuló fiatal felnőttek is igénybe vehessék ezeket a lehetőségeket. Ezenkívül szükség van a tanulmányi mobilitás újabb, innovatív formáinak feltérképezésére, ideértve a virtuális mobilitást is, és ki kell szélesíteni az azokhoz való hozzáférés lehetőségeit, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű csoportokra és a nemek közötti egyenlőségre;

EZÉRT EGYETÉRT ABBAN, HOGY:

A Mozgásban az ifjúság kezdeményezés céljainak megvalósítása során az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük az Európa 2020 stratégia átfogó keretrendszerén belül, ugyanakkor biztosítaniuk kell az összhangot a meglévő intézkedésekkel, különösen az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020), az európai foglalkoztatási stratégia és az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete alapján már megtett intézkedésekkel. Az intézkedések végrehajtásának, valamint a nyomon követési és jelentéstételi eljárásoknak egyaránt ezeken a kereteken belül kell megtörténniük, a vonatkozó általános elvekkel és átfogó célkitűzésekkel összhangban. Az intézkedéseket szorosan össze kell hangolni, és valamennyi szinten az érdekelt felek bevonásával és velük együttműködve – többek között strukturált párbeszéd révén – kell végrehajtani;

Az Európa 2020 integrált iránymutatás (11) keretrendszert biztosít a – többségükben tagállami felelősségi körbe tartozó – szakpolitikai intézkedések koordinálásához. A megfelelő nyomon követés, a társaktól való tanulás és az Európai Tanács üléséhez kapcsolódó anyagok előkészítése révén az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanácsnak (EYCS Tanács) kulcsszerepet kell játszania a Mozgásban az ifjúság kezdeményezés és a tágabb Európa 2020 stratégia végrehajtásában – az oktatás és képzés területén meghatározott kiemelt uniós cél elérésének konkrét feladatát is ideértve;

Annak érdekében, hogy segítsük a fiatalokat az őket érintő számos társadalmi-gazdasági kihívásnak való megfelelésben, további erőfeszítésekre van szükség. Ugyanakkor, a költségvetési megszorítások idején az ilyen erőfeszítéseknek a szakpolitikai célkitűzések és a beruházások optimalizálására és ésszerűsítésére kell összpontosulniuk, és azokat szorosabban össze kell kapcsolni az Európa 2020 stratégia céljaival és Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszer prioritásaival.

Noha hatályuk meghaladja azt, a meglévő uniós programok – mint például az egész életen át tartó tanulás programja, az Erasmus Mundus és a Cselekvő ifjúság program – nyilvánvalóan jelentős mértékben hozzájárulhatnak a Mozgásban az ifjúság kezdeményezés céljainak eléréséhez csakúgy, mint általában az Európa 2020 stratégia megvalósításához. Mind e programok tág hatályát, mind a kezdeményezéshez való hozzájárulásukat el kell ismerni a programok következő generációjának kidolgozásakor;

Aktívan ösztönözni kell a nagyobb mértékű mobilitást, ideértve a harmadik országokkal és a tagjelölt országokkal a megfelelő programok és eszközök felhasználásával megvalósuló mobilitást is. Fontos, hogy a tanulmányi mobilitás minőségi dimenzióval is bírjon, és annak alapját az oktatási és képzési intézmények közötti, jól szervezett együttműködés képezze. A mobilitás minőségének javítása és sokszínűségének növelése érdekében meg kell vizsgálni, hogy az együttműködés egyéb létező formái milyen lehetőségeket kínálnak. Ugyanakkor önmagában a mobilitás nem tekinthető célnak, hanem sokkal inkább az ismeretek, a készségek és a kompetenciák elsajátításának javítását, valamint a személyes és társadalmi kihívásoknak való megfelelést elősegítő eszközként kell kezelni;

EGYETÉRT TOVÁBBÁ AZZAL, HOGY:

Az itt felvázolt kihívások kezeléséhez olyan intézkedésekre van szükség mind a tagállamokon belül, mind európai szinten, amelyek – a szubszidiaritás elvének teljes tiszteletben tartása mellett – hozzájárulnak majd az Európa 2020 stratégia tágabb célkitűzéseinek és kiemelt céljainak, valamint kapcsolódó kiemelt kezdeményezéseinek a megvalósításához.

A Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezés keretében az alábbi intézkedések mérlegelendők:

Különös tekintettel az oktatás és képzés területére:

—	az egész életen át tartó tanulás integrált stratégiái maradéktalan végrehajtásának előmozdítása.

—	azon kulcskompetenciák elsajátítása, amelyekre minden egyénnek, különösen a hátrányos helyzetűeknek szükségük van ahhoz, hogy a tudásalapú társadalomban sikeresek lehessenek.

—	a felsőfokú vagy azzal egyenértékű oktatásban való részvétel növelése.

—	az oktatás vonzóbbá tétele és minőségének javítása minden szinten, különös tekintettel a felsőoktatásra, valamint a szakoktatásra és -képzésre.

—	a tanulmányi mobilitás azon előnyeinek az ismertebbé tétele, amelyek az ismeretek, a készségek és a tapasztalatok bővítésével kapcsolatosak.

Különös tekintettel az ifjúság területére:

—	az ifjúsággal kapcsolatos szakpolitikák és más vonatkozó szakpolitikai területek közötti, ágazatokon átívelő megközelítés előmozdítása.

—	a mobilitás minőségének javítása és az abban részt vevők számának növelése minden fiatal tekintetében, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre, a nem formális és informális tanulási környezetekben tanulókra.

—	a nem formális és informális tanulási eredmények támogatása és elismerésük javítása annak érdekében, hogy a fiatal felnőttek könnyebben hozzáférhessenek az iskolarendszerű oktatáshoz és képzéshez, és könnyebben beléphessenek a munkaerőpiacra.

—	a fiatalok részvételének ösztönzése a demokratikus életben.

Különös tekintettel a foglalkoztatás területére:

—

Az oktatás- és képzéspolitikáknak, az ifjúsági és a foglalkoztatáspolitikáknak jól koordinált módon le kell fedniük azon egymást követő lépések mindegyikét, melyet a fiataloknak meg kell tenniük az oktatásból a munka világába való átmenet során. A foglalkoztatáspolitikáknak hozzá kell járulniuk az ifjúsági munkanélküliség csökkenéséhez és a fiatalok foglalkoztatási kilátásainak a javulásához, amivel döntő mértékben hozzájárulnának a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégiában meghatározott 75 %-os foglalkoztatási célkitűzés eléréséhez.

ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

hajtsák végre maradéktalanul azokat a meglévő intézkedéseket, és dolgozzanak ki olyan jövőbeli szakpolitikai kezdeményezéseket, melyek célja az Európa 2020 stratégia tágabb összefüggésében a Mozgásban az ifjúság kezdeményezés átfogó célkitűzéseinek elérése, valamint a kifejezetten az oktatásra és a képzésre vonatkozó kiemelt uniós cél teljesítése;

Ennek során a tagállamok és a Bizottság:

1.	gondoskodjanak arról, hogy minden vonatkozó szakpolitikai terület – különösen az oktatás, az ifjúságpolitika, a szociálpolitika, a foglalkoztatáspolitika, valamint a kutatási és az innovációs politika – működjön szorosan együtt a közös célok feltérképezése érdekében;

2.	biztosítsák, hogy az EYCS Tanács és a Tanács egyéb vonatkozó formációi maradéktalanul vegyék ki részüket az Európa 2020 stratégia végrehajtásából, mindenekelőtt azzal, hogy rendszeresen jelentést tesznek az Európai Tanácsnak a kiemelt uniós célok elérése terén tett előrelépésről;

biztosítsák a meglévő uniós programok és költségvetések teljes körű és hatékony felhasználását, és ésszerűsítsék azt, többek között azáltal, hogy összekapcsolják azokat nemzeti és regionális forrásokkal, valamint az európai strukturális és kohéziós alapok igénybevételének, és az Európai Beruházási Bank bevonásának mérlegelésével;

4.	törekedjenek az egyéb és esetleg új finanszírozási forrásokban rejlő lehetőségek lehető legteljesebb kihasználására a tanulmányi és a foglalkozási mobilitás elősegítése érdekében;

5.	tekintsék át, hogy e következtetések milyen hatással járnak az uniós programok következő generációjára és az EU következő pénzügyi keretére nézve.

(1) A cél kettős: a korai iskolaelhagyás arányának 10 % alá csökkentése és a 30–34 éves korúak között a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányának legalább 40 %-ra való növelése.

(2) A 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75 %-ra való növelése, többek között a fiatalok, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén.

(3) Legalább 20 millió ember kiemelése a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélyével fenyegető helyzetből.

(4) A kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, különösen azt célozva, hogy e területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke a GDP 3 %-a legyen.

(5) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(6) 1. célkitűzés: az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása; 2. célkitűzés: az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása; 3. célkitűzés: a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása; 4. célkitűzés: az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén.

(7) HL C 311., 2009.12.19., 1. o.

(8) 13726/10.

(9) A magas szintű végzettséget igénylő állások aránya a 2010-es 29 %-ról 2020-ra 35 %-ra fog emelkedni (a Cedefop becslései szerint).

(10) A felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban 2009-ben 32,3 % volt (Eurostat).

(11) Javaslat – A Tanács határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról: Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része.

3.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/12

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. december 2.

2010/C 326/06

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3155
JPY	Japán yen	110,97
DKK	Dán korona	7,4521
GBP	Angol font	0,84450
SEK	Svéd korona	9,1531
CHF	Svájci frank	1,3160
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,0600
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,010
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	278,75
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7097
PLN	Lengyel zloty	4,0055
RON	Román lej	4,3036
TRY	Török líra	1,9600
AUD	Ausztrál dollár	1,3614
CAD	Kanadai dollár	1,3291
HKD	Hongkongi dollár	10,2194
NZD	Új-zélandi dollár	1,7553
SGD	Szingapúri dollár	1,7248
KRW	Dél-Koreai won	1 512,04
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,1788
CNY	Kínai renminbi	8,7629
HRK	Horvát kuna	7,4225
IDR	Indonéz rúpia	11 857,07
MYR	Maláj ringgit	4,1400
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,464
RUB	Orosz rubel	41,2985
THB	Thaiföldi baht	39,524
BRL	Brazil real	2,2405
MXN	Mexikói peso	16,3014
INR	Indiai rúpia	59,5850

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

3.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/13

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. november 2.)

az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó többoldalú európai fórum létrehozásáról

2010/C 326/07

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az „Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” című bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégia egy versenyképes európai szociális piacgazdaság jövőképét vázolja fel a 21. századra vonatkozóan, amely teljes mértékben kihasználja a digitális társadalomban rejlő gazdasági és szociális előnyöket.

(2)

Az Európa 2020 stratégia egyik, „Az európai digitális menetrend” című bizottsági közleményben (1) részletezett kiemelt kezdeményezése fontos szerepet tulajdonít az egységes digitális piac kialakításának azon szabályozási és technikai akadályok megszüntetésével, amelyek miatt az állampolgárok nem tudják kihasználni annak minden előnyét.

(3)

A számlázási és kifizetési folyamatok közötti szoros kapcsolat miatt az egységes eurofizetési térség (SEPA) létrehozása megfelelő kiindulási helyzetet teremt az interoperábilis európai e-számlázási rendszerekhez. Ezek a rendszerek a vállalatok és a pénzügyi szolgáltatók előnyére válhatnak az ellátási láncok hatékonyságának javítása és folyamatainak automatizálása révén.

(4)	A hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) előírja, hogy a tagállamoknak 2013. január 1-jétől követniük kell a papír alapú és elektronikus számlák egyenlő módon történő kezelésének elvét.

(5)

„Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című bizottsági közlemény (3) javasolja egy, az érdekelteket képviselő európai többoldalú fórum létrehozását, amelynek célja, hogy támogassa a Bizottságot az intézkedések tagállami szintű koordinálásában és az e-számlázás tömeges alkalmazását megkönnyítő uniós szintű intézkedések megállapításában.

(6)	Ezért az e-számlázással foglalkozó szakértői csoportot kell létrehozni, és meg kell határozni annak feladatait és felépítését.

(7)

A csoport fő feladata lesz az e-számlázás elterjedésének nyomon követése és az e-számlázási piac fejlődésének támogatása a tagállamokban. Kapcsolatot kell fenntartania a nemzeti többoldalú fórumokkal és külön figyelmet kell fordítania a határokon átnyúló e-számlázás szempontjaira és az e-számlázás kis- és középvállalkozások általi alkalmazásának elterjesztésére.

(8)	A többoldalú európai e-számlázási fórum a nemzeti fórumok delegáltjaiból, valamint a vonatkozó felhasználói közösségek európai szervezeteinek, a CEN-nek, az Európai Központi Banknak (EKB) és a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoportnak a képviselőiből fog állni.

(9)	A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (4) mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek szerint a Fórum tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(10)	Személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell feldolgozni.

(11)	E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben megfontolja, indokolt-e ezt az időtartamot meghosszabbítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

E határozattal létrejön az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó többoldalú európai fórum (a továbbiakban: a Fórum).

2. cikk

Feladatok

(1) A Fórum feladata a következő:

a)	segítségnyújtás a Bizottságnak az e-számlázási piac fejlődésének és az e-számlázásnak a tagállamok termelő- és szolgáltató ágazataiban megfigyelhető elterjedésének a figyelemmel kísérése terén;

b)	az interoperábilis e-számlázási megoldások elterjedését elősegítő tapasztalatok és bevált gyakorlat cseréjének előmozdítása;

c)	a különösen a határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő problémák feltárása és a megfelelő megoldásra vonatkozó javaslatok kidolgozása;

d)	az e-számlázás szabványos adatmodelljének elfogadásához vezető munka támogatása és nyomon követése.

(2) Feladatai végzése során a Fórum figyelembe veszi a korábbi tevékenységek eredményeit, a már elvégzett munkát és megoldásokat, különös tekintettel a köz- és magánszférában megvalósított e-számlázás jogi környezetére, üzleti követelményeire és technikai szabványaira.

3. cikk

Konzultáció

A Bizottság a következőkkel kapcsolatos bármely kérdésben tanácsot kérhet a csoporttól:

a)	Az e-számlázás elterjedése előtt továbbra is fennálló akadályok kezelését célzó uniós szintű egyéb jogalkotási kezdeményezések.

b)	Az e-számlázás alkalmazását megkönnyítő üzleti folyamatok a pénzügyi rendszerben, különösen a kifizetések és az egységes eurofizetési térség (SEPA) terén.

c)	Az e-számlázás különösen kis- és középvállalkozások általi alkalmazását támogató nemzeti és európai intézkedések.

4. cikk

Összetétel

A 63 tagból álló Fórum összetétele a következő:

a)	a nemzeti többoldalú fórumok két-két tagja;

b)	hat tag a fogyasztókat, a kis- és középvállalkozásokat és a nagyvállalatokat képviselő európai szövetségek képviseletében;

c)	az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Központi Bank (EKB) és a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport (6) egy-egy képviselője.

5. cikk

Tagság – kinevezés

(1) A Bizottság a alábbiaknak megfelelően nevezi ki a Fórum tagjait:

1.	A 4. cikk a) pontjában említett tagokat a tagállamok javaslata alapján kell kinevezni. Ezek a tagok a nemzeti többoldalú fórumok képviseletében kerülnek kinevezésre.

2.	A 4. cikk b) pontjában említett tagokat a 4. cikk b) pontjában felsorolt szervezetek képviseletében kell kinevezni. A bizottsági szolgálatok biztosítják az említett érdekelt felek csoportjainak kiegyensúlyozott képviseletét.

3.	A 4. cikk c) pontjában említett képviselőket a CEN, az EKB és a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport vonatkozó javaslatai alapján kell kinevezni.

(2) A tagokat három évre nevezik ki.

(3) A szakértői csoport tevékenységéhez érdemben hozzájárulni többé nem tudó, illetve a tisztségéről lemondó, vagy az e cikk (1) bekezdésében vagy a Szerződés 339. cikkében előírt feltételeket nem teljesítő tag helyére annak hivatali idejének hátralevő részére új tag nevezhető ki.

(4) A 4. cikkben említett tagok nevét közzéteszik a Bizottság szakértői csoportjai és az egyéb hasonló entitások nyilvántartásában.

(5) A személyes adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.

6. cikk

Működés

(1) A Fórum elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A Bizottság képviselője eseti alapon bevonhat a Fórum munkájába olyan külső szakértőket, akik egy adott napirendi kérdésben különösen jártasak. A Bizottság képviselője emellett megfigyelői státust adhat magánszemélyeknek, a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályok 8. pontjának (3) bekezdése szerinti szervezeteknek és tagjelölt országoknak.

(3) A Fórum tagjai, valamint a felkért szakértők és megfigyelők betartják a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási követelményeket, valamint az EU minősített információknak a védelmére a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági szabályokat. E kötelezettségeik esetleges elmulasztása esetén a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat.

(4) A Fórum üléseit a Bizottság helyiségeiben tartják. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik. Az eljárásokban érdekelt egyéb bizottsági tisztviselők részt vehetnek a Fórum ülésein.

(5) A Fórum a Bizottság által elfogadott egységes eljárási szabályzat alapján elfogadja a működéséhez szükséges eljárási szabályzatot.

(6) A Bizottság a Fórum tevékenységére vonatkozó lényeges információkat vagy a szakértői csoportok nyilvántartásában vagy a nyilvántartásból elérhető, külön erre a célra létrehozott internetes oldalon teszi közzé.

(7) A Fórum megbízatása végén a Bizottság jelentést készít a Fórum által elért eredményekről. Ezt a jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

7. cikk

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

(1) A Fórum tevékenységeiben részt vevők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

(2) A Fórum munkájában részt vevők utazási és ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg.

(3) Az említett költségeket az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított, rendelkezésre álló előirányzatok kimerüléséig térítik vissza.

8. cikk

Időbeli hatály

Ezt a határozatot 2013. december 31-éig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 2-án.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

a Bizottság tagja

(1) COM(2010) 245.

(2) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(3) COM(2010) 712.

(4) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(6) A 95/46/EK irányelv (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.)

3.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/17

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (HL C 316., 2007.12.28., 1. o.; HL C 134., 2008.5.31., 16. o.; HL C 177., 2008.7.12., 9. o.; HL C 200., 2008.8.6., 10. o.; HL C 331., 2008.12.31., 13. o.; HL C 3., 2009.1.8., 10. o.; HL C 37., 2009.2.14., 10. o.; HL C 64., 2009.3.19., 20. o.; HL C 99., 2009.4.30., 7. o.; HL C 229., 2009.9.23., 28. o.; HL C 263., 2009.11.5., 22. o.; HL C 298., 2009.12.8., 17. o.; HL C 74., 2010.3.24., 13. o.)

2010/C 326/09

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében említett határátkelőhelyek jegyzékét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 34. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék rendszeresen frissített változata.

FRANCIAORSZÁG

A HL C 37., 2009.2.14-i és a HL C 99., 2009.4.30-i számában közzétett információk helyébe lépő szöveg:

Légi határok

Új határátkelőhely:

Brive-Souillac

FINNORSZÁG

A HL C 247., 2006.10.13-i számban közzétett információk helyébe lépő szöveg:

Szárazföldi határok (Finnország–Oroszország)

1.	Haapovaara (*)

Imatra

Inari (*)

4.	Karikangas (*)

5.	Karttimo (*)

6.	Kivipuro (*)

7.	Kokkojärvi (*)

8.	Kurvinen (*)

Kuusamo

10.	Leminaho (*)

11.

Niirala

12.

Nuijamaa

13.	Onkamo (*)

14.	Parikkala (*)

15.	Puitsi (*)

16.	Raja-Jooseppi

17.	Rajakangas (*)

18.	Ruhovaara (*)

19.

Salla

20.	Uukuniemi (*)

21.

Vaalimaa

22.	Vainikkala (rail)

23.	Valkeavaara (*)

24.

Vartius

25.	Virtaniemi (*)

Magyarázat:

A határátkelőhelyek megadásának alapja a Finn Köztársaság és az Orosz Föderáció kormánya közötti, a közös határátkelőhelyekről szóló megállapodás (Helsinki, 1994. március 11.). A csillaggal (*) megjelölteket a megállapodásnak megfelelően csak korlátozott mértékben használják, és csak szükség esetén nyitják meg a forgalom számára. A forgalom szinte kizárólag faanyagszállításból áll. A határátkelőhelyek nagy része az idő java részében zárva van.

Repülőterek

Enontekiö

2.	Helsinki – Hernesaari (kizárólag helikopterforgalom számára)

3.	Helsinki – Malmi

4.	Helsinki – Vantaa

Ivalo

Joensuu

Jyväskylä

Kajaani

9.	Kemi – Tornio

10.

Kittilä

11.

Kruunupyy

12.

Kuopio

13.

Kuusamo

14.	Lappeenranta

15.	Maarianhamina

16.

Mikkeli

17.

Oulu

18.

Pori

19.

Rovaniemi

20.	Savonlinna

21.

Seinäjoki

22.	Tampere – Pirkkala

23.

Turku

24.

Vaasa

25.

Varkaus

Tengeri határok

Kikötői átkelőhelyek kereskedelmi és halászhajók számára

Eckerö

2.	Färjsundet

Förby

Hamina

5.	Hanko (kedvtelési célú hajók számára is)

6.	Haukipudas

Helsinki

Inkoo

Kalajoki

10.

Kaskinen

11.

Kemi

12.

Kemiö

13.	Kirkkonummi

14.

Kokkola

15.

Kotka

16.	Kristiinankaupunki

17.	Lappeenranta

18.

Loviisa

19.

Långnäs

20.	Maarianhamina (kedvtelési célú hajók számára is)

21.	Merikarvia

22.

Naantali

23.	Nuijamaa (kedvtelési célú hajók számára is)

24.

Olkiluoto

25.

Oulu

26.

Parainen

27.

Pernaja

28.	Pietarsaari

29.

Pohja

30.

Pori

31.

Porvoo

32.

Raahe

33.

Rauma

34.

Salo

35.

Sipoo

36.	Taalintehdas

37.	Tammisaari

38.

Tornio

39.

Turku

40.	Uusikaupunki

41.

Vaasa

Kedvtelési célú hajók esetében határátkelőhelyként működő parti őrségek

1.	Haapasaari

Hanko

3.	Maarianhamina

4.	Nuijamaan satama

Santio

6.	Suomenlinna

Hidroplánok esetében határátkelőhelyként működő parti őrségek:

Hanko

Kotka

3.	Maarianhamina

Porkkala

5.	Suomenlinna

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.326.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 326

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. december 3.

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 326/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5978 – GDF Suez/International Power) ( 1 )	21

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2010/C 326/01	A Tanács következtetései (2010. november 19.) a gyermek- és ifjúságüggyel, valamint a gyermekek jogaival kapcsolatos európai, illetve nemzetközi szakpolitikai menetrendekről	1

2010/C 326/02	A Tanács következtetései a fiatalok kultúrához való hozzáféréséről (2010. november 19.)	2

2010/C 326/03	A Tanács határozata (2010. december 2.) az Európai Vegyianyag-ügynökség két igazgatósági tagjának kinevezéséről	4

2010/C 326/04	A Tanács következtetései (2010. november 18.) a sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközéről és ösztönzőjéről	5

2010/C 326/05	A Tanács 2010. november 19-i következtetései a Mozgásban az ifjúság kezdeményezésről – a fiatalok előtt álló kihívásokra vonatkozó integrált megközelítésről	9

	Európai Bizottság
2010/C 326/06	Euro-átváltási árfolyamok	12

2010/C 326/07	A Bizottság határozata (2010. november 2.) az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó többoldalú európai fórum létrehozásáról	13

	Számvevőszék
2010/C 326/08	8/2010. sz. különjelentés: A transzeurópai vasúti tengelyek szállítási teljesítményének javítása: Eredményesek voltak-e az Unió vasúti infrastrukturális beruházásai?	16

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2010/C 326/09	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (HL C 316., 2007.12.28., 1. o.; HL C 134., 2008.5.31., 16. o.; HL C 177., 2008.7.12., 9. o.; HL C 200., 2008.8.6., 10. o.; HL C 331., 2008.12.31., 13. o.; HL C 3., 2009.1.8., 10. o.; HL C 37., 2009.2.14., 10. o.; HL C 64., 2009.3.19., 20. o.; HL C 99., 2009.4.30., 7. o.; HL C 229., 2009.9.23., 28. o.; HL C 263., 2009.11.5., 22. o.; HL C 298., 2009.12.8., 17. o.; HL C 74., 2010.3.24., 13. o.)	17


	(1) EGT-vonatkozású szöveg