ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.C_2010.325.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 325

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

53. évfolyam
2010. december 2.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Tanács

2010/C 325/01

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről

1

 

Európai Bizottság

2010/C 325/02

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 1,00 % 2010. december 1. – Euro-átváltási árfolyamok

10

2010/C 325/03

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2010. december 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

11

 

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

2010/C 325/04

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Haslemoen Leir-i Inner Campen lévő egyes épületek értékesítésével kapcsolatos állami támogatásról

12

 

V   Hirdetmények

 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

 

EFTA-bíróság

2010/C 325/05

A Héraðsdómur Reykjavíkur 2010. március 26-i tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Þór Kolbeinsson kontra izlandi állam ügyben (E–2/10. ügy)

21

2010/C 325/06

A Fürstliches Obergericht tanácsadó vélemény iránti, 2010. május 19-i kérelme az EFTA-Bírósághoz a Dr. Joachim Kottke kontra Präsidial Anstalt és Sweetlye Stiftung ügyben (E-5/10. ügy)

22

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2010/C 325/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6029 – Danish Crown/D&S Fleisch) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

23

2010/C 325/08

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6054 – First Reserve Corporation/Blackstone/PBF Energy) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

24

2010/C 325/09

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6052 – London & Continental Railways/Lend Lease Europe/Stratford City Business District) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

25

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Tanács

2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/1


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről

2010/C 325/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

1.

Emlékeztetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke által a kultúra területén az Európai Unió számára kijelölt célkitűzésekre;

2.

Emlékeztetve az európai kulturális menetrendről szóló 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra (1) és annak stratégiai célkitűzéseire, nevezetesen a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatására, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatására a növekedést, a munkahelyteremtést, az innovációt és a versenyképességet célzó lisszaboni stratégia keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatására;

3.

Tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló 2010. július 19-i bizottsági jelentésre (2) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (3);

4.

Meggyőződve arról, hogy a kultúra fontos szerepet játszhat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia (4) célkitűzéseinek megvalósításában;

5.

Figyelembe véve, hogy a Tanács 2008–2010. évi kulturális munkaterve – elsősorban a nyitott koordinációs módszer (OMC) alkalmazása révén – újabb fontos elemét képezte a tagállamok közötti kulturális együttműködés továbbfejlesztésének, és erősítette az e területen folytatott európai tevékenységek koherenciáját és láthatóságát, miközben aláhúzta a kultúra transzverzális szerepét;

6.

Tudomásul véve a Tanács 2008–2010. évi kulturális munkaterve keretében elvégzett munka eredményeit, és nevezetesen a legjobb gyakorlatoknak a tagállamok által felállított munkacsoportokon belüli azonosítását és megosztását, valamint az említett munkacsoportok ajánlásait;

7.

Egyetértve azzal, hogy az I. mellékletben szereplő munkatervnek e munkára és az annak eredményeként megfogalmazott ajánlásokra kell építenie, és négy évre kell kiterjednie, lehetővé téve a félidős vizsgálatot,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

A 2011–2014-es időszakra vonatkozó, az I. mellékletben szereplő munkaterv, valamint a tagállamok által felállított munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó, a II. mellékletben szereplő elvek elfogadása, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával,

A tagállamok által megbízott szakértőkből álló munkacsoportok alakítása az I. és II. mellékletben meghatározott elvek és megbízatások alapján, és ezek munkájának figyelemmel kísérése,

Az I. mellékletben szereplő munkaterv prioritásainak végrehajtása:

—   A. prioritás: Kulturális sokszínűség, kultúrák közötti párbeszéd, valamint elérhető és befogadó kultúra,

—   B. prioritás: A kulturális és a kreatív ágazatok,

—   C. prioritás: Kompetenciák és mobilitás,

—   D. prioritás: Kulturális örökség, ideértve a gyűjtemények mobilitását is,

—   E. prioritás: Kultúra a külkapcsolatokban,

—   F. prioritás: Kulturális statisztikák.

Ezeket a prioritásokat arra kell használni, hogy különösen a munkacsoportok tekintetében konkrét és használható eredmények szülessenek.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

a tevékenységek relevanciájának és láthatóságának biztosítása érdekében rendszeresen konzultáljanak az érdekelt felekkel és tájékoztassák őket a munka előrehaladtáról, az elért eredményekről, valamint a munkacsoportok ajánlásainak végrehajtásáról,

készítsenek félidős vizsgálatot a munkaterv végrehajtásáról annak az elért eredmények és az uniós szintű politikai fejlemények fényében esetlegesen szükségessé váló kiigazítása vagy iránymódosítása céljából,

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT ÉS A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

a tagállamok számára indítsanak olyan kezdeményezéseket, amelyek a Bizottság és/vagy a Tanács más tevékenységi területeihez tartoznak és hatással vannak a kultúrára,

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

az elnökségi trió programjának kidolgozása során fordítsanak figyelmet a munkaterv prioritásaira, tegyenek jelentést annak végrehajtásáról, és építsenek a munkatervben elért eredményekre,

mérjék fel különösen az alábbiak megszervezésének hasznosságát:

a kulturális minisztériumok vezető tisztviselőinek találkozója a munkaterv terén elért eredmények megvitatása és értékelése céljából,

a kulturális minisztériumok vezető tisztviselőinek és a külügyminisztériumok kultúráért felelős vezető tisztviselőinek közös informális találkozója, hogy a külkapcsolatok keretében a kultúrára vonatkozó stratégiai megközelítést alakítsanak ki, és megerősítsék az e területen folytatott együttműködést,

a munkaterv végrehajtásával összefüggésben mérlegeljék olyan találkozók lehetőségét, amelyeken a kulturális minisztériumok vezető tisztviselői és más ágazatok vezető tisztviselői vennének részt,

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

egyrészt rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a civil társadalom strukturált párbeszédét szolgáló platformok munkájáról, másrészt pedig tájékoztassa a platformokat a munkaterv keretében elvégzett munkáról,

évente szervezzen találkozót a tagjelölt országokkal, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjaival és a Kultúra programban részt vevő egyéb harmadik országokkal annak érdekében, hogy tájékoztassa azokat a munkaterv terén elvégzett munkáról, illetve hogy lehetővé tegye a tagállamok, a munkacsoportok elnöke és a Bizottság részvételével folytatott megbeszélést,

a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján 2014 első félévének végéig fogadjon el végső jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. Ez a jelentés fogja képezni az új munkaterv 2014 második félévében sorra kerülő kidolgozásának alapját.

ÜDVÖZLIK

A Bizottság arra irányuló szándékát, hogy támogassa a tagállamoknak az I. mellékletben foglalt munkaterv végrehajtásával összefüggő tevékenységeit.


(1)  HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(2)  COM(2010) 390 végleges.

(3)  SEC(2010) 904.

(4)  Az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetései (EUCO 13/1/10 REV 1).


I. MELLÉKLET

A. prioritás:   Kulturális sokszínűség, kultúrák közötti párbeszéd, valamint elérhető és befogadó kultúra

Európai kulturális menetrend – A kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása (1. stratégiai célkitűzés)

Európa 2020 – inkluzív növekedés (3. prioritás)

Résztvevők

Tematikák

Eszközök és munkamódszerek

Várt eredmények és indikatív ütemterv

Tagállamok:

1. téma:

A művészeti és kulturális közintézmények szerepe az alábbiak előmozdításában:

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (1).

 

i.

könnyebb hozzáférés a kultúrához, valamint szélesebb körű részvétel a kultúrában;

A szakértők azonosítják a művészeti és kulturális közintézmények politikáit és bevált gyakorlatait, hogy ezáltal előmozdítsák a kultúrához való könnyebb hozzáférést, valamint a kultúrában való szélesebb körű részvételt, ideértve a kiszolgáltatott helyzetben lévő, a szegénységben élő és a társadalmi kirekesztéssel sújtott csoportokat is (2).

2011–2012

A politikák meghatározása és a bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv elkészítése a művészeti és kulturális közintézmények számára.

ii.

a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd

A szakértők azonosítják a művészeti és kulturális közintézmények arra vonatkozó politikáit és bevált gyakorlatait, hogy olyan fórumokat hozzanak létre, amelyek célja a kultúrák és a társadalmi csoportok közötti párbeszéd elősegítése, különösen a kulturális örökség kultúraközi dimenziójának kiemelése, a művészeti és kulturális oktatás előmozdítása, valamint a kultúraközi kompetenciák fejlesztése révén.

2012–2013

A politikák meghatározása és a bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv elkészítése a művészeti és kulturális közintézmények számára.

Tagállamok:

2. téma:

A „kulturális tudatosság és kifejezőkészség” kulcskompetencia fejlesztése (3).

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (1).

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (4) említett ismeretek és attitűdök alapján a szakértők (5) azonosítják a kulcskompetencia fejlesztéséhez és az oktatáspolitikákba való beépítéséhez meghonosítandó legjobb gyakorlatokat.

2013–2014

A bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a nemzeti és európai szintű kulturális és oktatási hatóságok számára.

Bizottság:

A kulturálisan befogadó városok előmozdítása.

A Bizottság a városi diverzitás kezelésével kapcsolatos, az EU által társfinanszírozott projektek (6) eredményeire támaszkodva azonosítja a kulturálisan befogadó városok előmozdítását szolgáló legjobb gyakorlatokat és eszközöket.

2011-től kezdve

A bevált gyakorlatok azonosítása.

Bizottság:

A többnyelvűség előmozdítása.

Tanulmány készítése arról, hogy a feliratozás milyen mértékben segítheti elő az idegennyelv-tanulást: a tanulmány célja, hogy – különös figyelmet fordítva a kulturális dimenzió érvényesítésére – áttekintse, a feliratozás alkalmazása milyen módon és mértékben ösztönzi és segíti elő az idegen nyelvek tanulását, illetve járul hozzá azok ismeretéhez, megnyitva ezáltal az utat egy kedvezőbb nyelvi környezet kialakulásához.

A végső jelentés előreláthatóan 2011 második negyedévében készül el.


B. prioritás:   A kulturális és a kreatív ágazatok

Európai kulturális menetrend – A kultúrának mint a kreativitás mozgatórúgójának a támogatása (2. stratégiai célkitűzés)

Európa 2020 – Intelligens és fenntartható növekedés (1. és 2. prioritás)

Résztvevők

Tematikák

Eszközök és munkamódszerek

Várt eredmények és indikatív ütemterv

Tagállamok:

1. téma:

Az Unió támogatási programjainak – többek között a strukturális alapok – stratégiai alkalmazása, hogy ezáltal serkentsék a kultúrának a helyi és regionális fejlődésre gyakorolt hatását, valamint a kulturális és kreatív ágazatoknak a tág értelemben vett gazdaságra gyakorolt átgyűrűző hatását.

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (7).

A szakértők a 2010. május 10-i tanácsi következtetések (8), valamint a kultúrának a helyi és regionális fejlesztéshez való hozzájárulásáról szóló tanulmány alapján meghatározzák, összehasonlítják és modellezik a témába vágó bevált gyakorlatokat az irányító hatóságok, a kulturális szereplők, valamint a kulturális és kreatív ágazatok számára.

A szakértők emellett megvizsgálják a kulturális és kreatív ágazatoknak a tág értelemben vett gazdaságra – és különösen az innovációra – gyakorolt átgyűrűző hatását, továbbá azt, hogy ezeknek a hatásoknak a felerősítése érdekében hogyan lehetne hatékonyabban felhasználni az Unió támogatási programjait.

2011

Szakpolitikai kézikönyv.

Európai szintű, a Bizottság és a tagállamok általi közös tudatosságnövelő kezdeményezés mérlegelése, a kultúrának a helyi és a regionális fejlesztési politikákba történő fokozottabb beépítése, valamint az intelligens specializálódási stratégiák előmozdítása céljából.

Tagállamok:

2. téma:

A kulturális és kreatív ágazatok exportjára vonatkozó stratégiák és a nemzetközivé válás támogatása.

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (7).

A szakértők azonosítják a nemzetközivé válás támogatására, valamint a kulturális és kreatív ágazatok exportjára vonatkozó bevált gyakorlatokat.

2012–2013

Bevált gyakorlatok kézikönyve.

Tagállamok:

3. téma:

A kulturális és kreatív ágazatok kkv-inek pénzügyi tervezésére vonatkozó bevált gyakorlatok.

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (7).

A szakértők a finanszírozási mechanizmusoknak, valamint az érvényes adóügyi intézkedéseknek a Bizottság által megrendelt két tanulmány (9) keretében elvégzett vizsgálata alapján összeállítanak egy kézikönyvet a kulturális és kreatív ágazatok támogatói és a támogatások felhasználói számára. A munka figyelembe fogja venni az e területet érintő egyéb európai szintű tevékenységeket, ahogy azt a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló bizottsági zöld könyv (10) is jelzi.

2013–2014

Bevált gyakorlatok kézikönyve, esettanulmányokkal.

Bizottság:

A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló zöld könyvet követő intézkedések.

A Bizottság megvizsgálja a nyilvános konzultáció eredményeit, és 2010 végéig elemzést tesz közzé a beérkezett észrevételekről, hogy 2011 első félévében a kulturális és kreatív ágazatok előmozdítására és támogatására irányuló kezdeményezést javasoljon.

2011-től kezdve

Bizottság:

A kreatív ágazatok európai szövetségének felállítása.

A Bizottság a szervezeti egységei – többek között a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság – közötti szoros együttműködés keretében létrehozza a kreatív ágazatok európai szövetségét.

2011-től kezdve

Bizottság:

A kulturális turizmusnak mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának előmozdítása.

Az európai turizmus új politikai keretéről szóló bizottsági közlemény (11) alapján a Bizottság szoros együttműködést alakít ki a különböző szolgálatai között – a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságot is beleértve – annak céljából, hogy előmozdítsa a kulturális turizmus és az ahhoz kapcsolódó ágazatok fejlesztését, valamint hogy az integrált regionális fejlesztési stratégiákban meghatározza a kulturális turizmus fenntartható irányítására vonatkozó bevált gyakorlatokat, ideértve az anyagi és szellemi kulturális örökséget is.

2011-től kezdve


C. prioritás:   Kompetenciák és mobilitás

Európai kulturális menetrend – A kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, valamint a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása (1. és 2. stratégiai célkitűzés)

Európa 2020 – Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés (1., 2. és 3. prioritás)

Résztvevők

Tematikák

Eszközök és munkamódszerek

Várt eredmények és indikatív ütemterv

Tagállamok:

1. téma:

A mobilitást támogató programok.

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (12).

A szakértők a 2008-as „Mobility matters” tanulmány alapján megvizsgálják és értékelik a mobilitás támogatását célzó programokat és terveket, hogy azonosíthassák azokat az akadályokat és problémákat, amelyekkel különösen a kisebb méretű piaci szereplők, valamint a fiatal művészek és kulturális szakemberek szembesülnek. A szakértők emellett azonosítják az említett nehézségek megszüntetését lehetővé tevő bevált gyakorlatokat is.

2011–2012

Az elemzés eredményei; az akadályok és a bevált gyakorlatok azonosítása.

Tagállamok:

2. téma:.

A kreatív partnerségek előmozdítása (13).

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (12).

A szakértők meghatározzák és modellezik a sikeres partnerségek és gyakorlatok típusait, azok kedvező hatásait is beleértve.

2012–2013

Szakpolitikai kézikönyv.

Európai szintű kezdeményezés mérlegelése a Bizottság, valamint a tagállamok nemzeti, regionális és helyi partnerei közös részvételével a kreatív partnerségek ösztönzése céljából.

Tagállamok:

3. téma:

Művészotthonok.

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (12).

A szakértők meghatározzák a művészotthonok előkészítésének, létrehozásának és nyomon követésének sikerességében szerepet játszó tényezőket, különös tekintettel a kapacitásfejlesztésre és azon célkitűzésre, mely szerint csökkenteni kell a belső és a külső művészotthonok közötti egyensúlyhiányt. Az azonosított bevált gyakorlatoknak lehetővé kell tenniük a kapacitásfejlesztést mind az EU területén, mind pedig a művészotthonok harmadik országokban történő kialakításakor, továbbá elő kell segíteniük az uniós szintű hálózat kialakítását.

2013–2014

Bevált gyakorlatok kézikönyve az otthonok előkészítéséről, létrehozásáról és nyomon követéséről, támogatási hálózatok és mechanizmusok kialakítása.

Bizottság:

A kompetenciák azonosítása és fejlesztése a „kultúra” ágazatához kötődő tanácsok segítségével (14).

A Bizottság a szervezeti egységei – többek között a Foglalkoztatással és a Szociális Ügyekkel foglalkozó Főigazgatóság – közötti szoros együttműködés keretében megvizsgálja a kultúra területével foglalkozó európai uniós szintű ágazati tanácsok létrehozásának lehetőségét. E tanácsok feladata, hogy segítséget nyújtsanak az érintett ágazata vonatkozó szakpolitikák kidolgozásához azáltal, hogy elemzéseket készítenek az ágazat munkaerőpiacának valószínű változásairól, és lehetővé teszik az adott piac kompetenciaigényeinek megfelelőbb kielégítését.

2011-től kezdve

Az információk és a bevált gyakorlatok cseréje.

Bizottság:

A médiatudatosság előmozdítása.

Tanulmány a médiatudatosságról. A tanulmány teszteli és finomítja a médiatudatosság tagállami szintjének felmérését lehetővé tevő kritériumokat az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (15) rendelkezéseinek megfelelően, amelyek előírják, hogy a médiatudatosságnak az egyes tagállamokban elért szintjéről a Bizottságnak jelentést kell benyújtania.

2010–2011

Bizottság:

A mobilitással kapcsolatos tájékoztatási előírásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásának folytatása.

Egy, a Bizottság által felállított szakértői csoport tájékoztatási előírásokra vonatkozó javaslatokat dolgoz ki a kulturális szakemberek mobilitásával foglalkozó OMC-munkacsoport 2010 júniusában készült ajánlásai alapján (2008–2010-es munkaterv). A Bizottság 2011-ben a mobilitási információs szolgáltatásokról szóló tanácsi ajánlásjavaslatot nyújt be.

2011

A tartalomra és az előírásokra vonatkozó részletes javaslat az információs és tanácsadási szolgáltatások számára.

Bizottság:

A művészek mobilitásával kapcsolatos közigazgatási eljárások (beleértve a vízum, az adó és a szociális biztonság kérdését is) elemzése.

A Bizottság tematikus szemináriumokat rendez a tagállami hatóságok, a bizottsági szolgálatok és a „végfelhasználók” részvételével, és megkönnyíti az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét.

2011–2014

Bevált gyakorlatok kézikönyve a nemzeti hatóságok számára.


D. prioritás:   Kulturális örökség, ideértve a gyűjtemények mobilitását is

Európai kulturális menetrend – A kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása (1. stratégiai célkitűzés)

Európa 2020 – Fenntartható és inkluzív növekedés (2. és 3. prioritás)

Résztvevők

Tematikák

Eszközök és munkamódszerek

Várt eredmények és indikatív ütemterv

Tagállamok:

A kölcsönadás és a kölcsönvétel eljárásainak egyszerűsítésére irányuló módszerek és eszközök vizsgálata.

Tagállami szakértőkből álló munkacsoport (OMC) (16).

A szakértők azonosítják a gyűjtemények mobilitásával összefüggő valamennyi fontos kérdést érintő bevált gyakorlatokat.

2011–2012

Az állami garancia működésének eszköztára (amely a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat, modelleket és „használati útmutatókat” tartalmaz).

Bevált gyakorlatok kézikönyve a nemzeti hatóságok számára a többi lényeges kérdésre vonatkozóan.

A tagállamok és a Bizottság:

A kulturális örökség – többek között a mozgóképörökség – digitalizálásának folytatása.

A Bizottság vitacsoportja (a „Bölcsek Tanácsa”) 2010 végéig előterjeszti az európai kulturális örökség digitalizálására, internetes hozzáférhetőségére és a digitális korban való megőrzésére vonatkozó ajánlásait.

Jelentés 2010 végéig, intézkedések 2011-ben

A digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértők csoportja folytatja az Europeana 2013 utáni finanszírozásával és irányításával kapcsolatos munkát.

2011–2012

A Bizottság az európai digitális menetrenddel (17), annak 15. kulcsintézkedésével, valamint az „Europeanáról: a következő lépések” című, 2010. május 10-i tanácsi következtetésekkel (18) összhangban 2012-ig az Europeana fenntartható finanszírozására alkalmas modellt javasol.

2012

A filmművészeti szakértői csoport („mozgóképörökség” alcsoport) tagjai kicserélik az európai mozgóképörökségről és a digitális korszak kihívásairól szóló, 2010. november 18-i tanácsi következtetéseket (19) követő intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

2011-től kezdve

A tagállamok és a Bizottság:

Az „Európai Örökség” cím létrehozása (20).

A Bizottság az európai zsűrivel szorosan együttműködve elkészíti a jelentkezési formanyomtatványokat, valamint a kiválasztási és ellenőrzési eljárások megkönnyítését szolgáló iránymutatásokat.

2011–2012

Az első weboldalak kiválasztása az átmeneti eljárás keretében.

2013–2014

Bizottság:

A kulturális javak jogellenes kereskedelmének megelőzése és az ellene folytatott küzdelem.

A kulturális javak jogellenes kereskedelmének megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről készülő tanulmány (a jelentés előreláthatóan 2011 közepére készül el) eredményei alapján a Bizottság megerősített együttműködést alakít ki a szolgálatai között. A Bizottság által létrehozott szakértői csoport vagy csoportok (21) a tagállamokkal együttműködésben javaslatot tehetnek egy olyan eszköztárra, amely a már létező dokumentumok és magatartási kódexek alapján, valamint az Unió e területet érintő megfelelő eszközeinek figyelembevételével a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat határozna meg , valamint magatartási kódexet tartalmazna a jogellenes kereskedelem és a lopás elleni küzdelem területén szükséges kellő körültekintésről.

2012–2013

A jogellenes kereskedelem és a lopás elleni küzdelem eszköztára.

Bizottság:

A műalkotások felbecslését szolgáló rendszerek vizsgálata.

Összehasonlító vizsgálatot végeznek a műalkotások felbecslését szolgáló rendszerekről, az állami garancia, a biztosítások és a nem biztosítás tekintetében.

Jelentés 2012-ben


E. prioritás:   Kultúra a külkapcsolatokban

Európai kulturális menetrend – A kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása (3. stratégiai célkitűzés)

Európa 2020 – A külpolitikai eszközök mozgósítása

Résztvevők

Tematikák

Eszközök és munkamódszerek

Várt eredmények és indikatív ütemterv

A tagállamok és a Bizottság:

Az együttműködés stratégiai megközelítésének kialakítása.

A Tanács elnökségei felkérést kapnak annak felmérésére, hogy mennyire lenne hasznos közös informális találkozót rendezni a kulturális minisztériumok vezető tisztviselői és a külügyminisztériumok kultúráért felelős vezető tisztviselői között, hogy a külkapcsolatok keretében a kultúrára vonatkozó stratégiai megközelítést alakítsanak ki, és megerősítsék az e területen folytatott együttműködést, A vezető tisztviselők maguk határozzák meg a munka ütemezését, a megvizsgálandó témákat és a várt eredményeket.

2011–2014

Az információmegosztás eszközeinek kialakítása.

A külügyminisztériumok kulturális főosztályainak 2010. májusi mallorcai találkozója nyomán a Bizottság az elfogadott modell alapján biztosítja a lehetőséget az internetes információcserére. A tagállamok és a Bizottság rendszeresen frissítik a vele kapcsolatos tartalmakat annak érdekében, hogy ez az eszköz a gyakorlati együttműködést és a párbeszédet szolgálja.

Az információs eszköz létrehozása 2011-ben

A tagállamok és a Bizottság:

A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény megerősítésének és végrehajtásának előmozdítása.

Az egyezmény megerősítésének és az abban kitűzött céloknak a további előmozdítása a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokban.

Az egyezmény további végrehajtása és célkitűzéseinek belefoglalása a releváns európai és nemzeti szakpolitikákba.

Folyamatosan

Bizottság:

A harmadik országokkal fenntartott kulturális kapcsolatok előmozdítása.

Szükség esetén szakértői csoportok összehívása annak érdekében, hogy azok segítséget nyújtsanak egy konkrét kérdésről folytatott eszmecseréhez és megkönnyítsék a harmadik országokkal fenntartott kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégiák kialakítását. Ezek a szakértői csoportok (22) olyan konkrét témák regionális alapon történő megvizsgálására kapnak felkérést, mint például a kultúra és a szomszédság (Euromed, keleti partnerség, Duna-régió stb.), a kultúra a feltörekvő gazdaságokban vagy a kultúra és a fejlődés.

Szükség esetén 2011-től kezdve


F. prioritás:   Kulturális statisztikák

Résztvevők

Tematikák

Eszközök és munkamódszerek

Várt eredmények és indikatív ütemterv

A tagállamok és a Bizottság:

A kulturális statisztikák módszertanának javítása.

Az ESS-net kulturális statisztikákról szóló, várhatóan 2011 végére elkészülő jelentését megbeszélés követi majd az ajánlások átvételéről, valamint a jövőbeli prioritásokról és munkamódszerekről.

2012-től kezdve

Módszertani keretre irányuló javaslat.

Bizottság:

A kulturális statisztikákra vonatkozó tájékoztatás javítása.

Az Eurostat kulturális statisztikákról szóló kézikönyvének új kiadása.

Megjelenés 2011-ben

Bizottság:

A mobilitásra vonatkozó statisztikák javítása.

A Bizottság által létrehozott szakértői csoport javaslatot tesz a művészek és a kulturális szakemberek mobilitására vonatkozó adatok gyűjtésére irányuló közös mintavételezési megközelítésre (23).

2012–2013

Eszköztár a kulturális hatóságok és intézmények számára a mobilitásra vonatkozó adatok mintavételezéséről.


(1)  A munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó elveket a II. melléklet tartalmazza.

(2)  E tekintetben lásd a kultúrának a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben játszott szerepéről szóló, 2010. november 18-i tanácsi következtetéseket (15448/10).

(3)  A kultúra és az oktatás közötti szinergiákkal és különösen a művészeti oktatással kapcsolatos nyitott koordinációs módszerrel foglalkozó munkacsoport 2010 júniusában készült ajánlásai alapján (2008–2010-es munkaterv).

(4)  A munkacsoport összetétele meghatározó elem lesz a csoport által elért eredményeknek az „Oktatás és képzés 2020” keret (az oktatás és a képzés területén folytatott európai együttműködés stratégiai kerete) jövőbeli munkaciklusával összefüggésben történő figyelembevétele szempontjából; ajánlott lesz tehát az oktatási minisztériumok szakértőinek részvétele. A csoport munkáját a Bizottság illetékes szolgálatai fogják segíteni.

(5)  HL L 394, 2006.12.30., 10. o.

(6)  Például: Interkulturális városok (a Kultúra Program társfinanszírozásával), Open Cities (az Urbact II társfinanszírozásával) vagy a CLIP-hálózat (Cities for local integration policies – az Eurofound társfinanszírozásával).

(7)  A munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó elveket a II. melléklet tartalmazza.

(8)  A Tanács 2010. május 10-i következtetései a kultúrának a helyi és a regionális fejlődéshez való hozzájárulásáról (HL C 135., 2010.5.26., 15. o.).

(9)  „The entrepreneurial dimension of the cultural and creative industries”, Utrecht School of the Arts, 2010. október, „Access to finance activities of the European Creative Industry Alliance”, Jenny Tooth, 2010. január.

(10)  COM(2010) 183 végleges.

(11)  COM(2010) 352 végleges.

(12)  A munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó elveket a II. melléklet tartalmazza.

(13)  A kultúra és az olyan ágazatok közötti „kreatív partnerségek”, mint például az oktatás és képzés, az üzleti világ, a kutatás vagy a közszféra, lehetővé teszik a kreatív kompetenciáknak a kulturális ágazatból más ágazatok számára történő átadását.

(14)  A foglalkoztatással és a kompetenciákkal foglalkozó uniós szintű ágazati tanácsok egy adott gazdasági ágazat kulcsszereplőit tömörítik, ideértve a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek képviselőit vagy az oktatás és képzés területének szereplőit, továbbá más, például a gazdasági fejlesztésben érintett szereplőket.

(15)  HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(16)  A munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó elveket a II. melléklet tartalmazza.

(17)  COM(2010) 245 végleges/2.

(18)  HL C 137., 2010.5.27., 19. o.

(19)  14711/10.

(20)  Az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslat elfogadásának függvényében.

(21)  Mivel ez a terület többféle szakértelmet követel meg, a munkacsoport többek közt a kulturális minisztériumok, a múzeumok, az igazságügyi hatóságok, a vámhatóságok és a bűnüldöző hatóságok szakértőit tömöríti.

(22)  Szükség esetén a Bizottság más szolgálatai is szorosan részt vesznek a munkában.

(23)  A munkacsoportban részt vesznek az ESSnet tagjai és a vonatkozó kísérleti projektek képviselői.


II. MELLÉKLET

A tagállamok által a 2011–2014-es időszakra vonatkozó kulturális munkaterv keretében felállított munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozó elvek

A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoportok munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba.

Minden egyes tagállam, amely részt kíván venni valamely munkacsoport munkájában, küld egy szakértőt a munkacsoportba. A tagállam ügyel arra, hogy a megbízott szakértő az adott területen nemzeti szintű gyakorlati tapasztalattal rendelkezzék, és biztosítsa az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartást. A szakértők kinevezésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja. Az adott téma szempontjából leginkább megfelelő szakértői profil kialakítása érdekében a tagállamoknak szükség esetén lehetőségük lesz arra, hogy az egyes új témákhoz eltérő szakértőket nevezzenek ki.

A csoportok egymást követően foglalkoznak a munkatervben meghatározott célkitűzésekkel, lehetőség szerint tiszteletben tartva az I. mellékletben megállapított határidőket.

A félidős vizsgálat során mind a célkitűzések meghatározása, mind pedig azok ütemezése felülvizsgálható az elért eredmények és az uniós politikai fejlemények fényében.

Az egyes munkacsoportok feladata, hogy a kiemelt cselekvési területei közé tartozó valamennyi téma tekintetében kinevezze az elnököt vagy elnököket.

Bármelyik munkacsoport határozhat úgy, hogy szükség esetén más területeken működő független szakértőket is felkér a csoport munkájához való hozzájárulásra.

A munkacsoportok szükség szerint felkérhetik a civil társadalom strukturált párbeszédét szolgáló platformok egyes képviselőit, hogy vegyenek részt a munkájuk egyes konkrét szakaszaiban.

A munkacsoportok elnökei szükség szerint beszámolnak a Kulturális Bizottságnak a munkacsoportjukban végzett munka eredményeiről. A Kulturális Bizottságnak lehetősége van arra, hogy iránymutatást nyújtson a munkacsoportoknak annak érdekében, hogy biztosítsa a kívánt eredményt és a csoportok munkájának összehangolását.

A csoportok az I. mellékletben említett valamennyi célkitűzést illetően konkrét és használható eredményeket tartalmazó jelentést nyújtanak be az elvégzett munkáról. A célkitűzésektől függően ilyen eredmény lehet a bevált gyakorlatok kézikönyve, a szakpolitikai kézikönyv vagy az intézkedésekre vonatkozó ajánlás. E jelentések javasolhatják továbbá valamennyi vonatkozó, a Bizottság vagy maguk a tagállamok által használható eszköz bármilyen módon történő fejlesztését.

A munkacsoportok üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét rendszeresen hozzáférhetővé teszik valamennyi tagállam számára, függetlenül attól, hogy milyen mértékben vesz részt az adott területen folyó munkában. A munkacsoportok jelentései közzétételre kerülnek.

A Bizottság biztosítja a munkacsoportok számára a szükséges titkársági és logisztikai hátteret. Lehetőség szerint más megfelelő eszközökkel (beleértve az adott terület szempontjából releváns tanulmányokat) is segíti a csoportok munkáját.

A munkaterv végrehajtásáról szóló végső bizottsági jelentés figyelembe veszi a fent említett jelentéseket.


Európai Bizottság

2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/10


Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

1,00 % 2010. december 1.

Euro-átváltási árfolyamok (2)

2010. december 1.

2010/C 325/02

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3115

JPY

Japán yen

110,37

DKK

Dán korona

7,4528

GBP

Angol font

0,83930

SEK

Svéd korona

9,1540

CHF

Svájci frank

1,3178

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

8,0600

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,961

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

280,45

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7097

PLN

Lengyel zloty

4,0202

RON

Román lej

4,2973

TRY

Török líra

1,9610

AUD

Ausztrál dollár

1,3615

CAD

Kanadai dollár

1,3360

HKD

Hongkongi dollár

10,1864

NZD

Új-zélandi dollár

1,7589

SGD

Szingapúri dollár

1,7176

KRW

Dél-Koreai won

1 508,78

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,2045

CNY

Kínai renminbi

8,7390

HRK

Horvát kuna

7,4243

IDR

Indonéz rúpia

11 812,03

MYR

Maláj ringgit

4,1338

PHP

Fülöp-szigeteki peso

57,184

RUB

Orosz rubel

41,2445

THB

Thaiföldi baht

39,443

BRL

Brazil real

2,2349

MXN

Mexikói peso

16,2214

INR

Indiai rúpia

59,4664


(1)  Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/11


Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2010. december 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

2010/C 325/03

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal kell növelni az alapkamatlábat.

Módosított kamatlábak félkövéren szedve.

Az előző táblázat a HL C 265., 2010.9.30. szám 5. oldalán jelent meg.

Alkalmazás kezdete

Alkalmazás vége

AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR

HU

IE

IT

LT

LU

LV

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

2010.12.1.

2010.12.31.

1,45

1,45

4,15

1,45

2,03

1,45

1,88

1,85

1,45

1,45

1,45

1,45

5,97

1,45

1,45

2,85

1,45

3,15

1,45

1,45

4,49

1,45

7,82

1,38

1,45

1,45

1,35

2010.10.1.

2010.12.30.

1,24

1,24

4,15

1,24

2,03

1,24

1,88

2,27

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

2,85

1,24

3,99

1,24

1,24

4,49

1,24

7,82

1,38

1,24

1,24

1,35

2010.9.1.

2010.9.30.

1,24

1,24

4,15

1,24

2,03

1,24

1,88

2,27

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

2,85

1,24

3,99

1,24

1,24

4,49

1,24

7,82

1,18

1,24

1,24

1,35

2010.8.1.

2010.8.31.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,03

1,24

1,88

2,27

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

2,85

1,24

3,99

1,24

1,24

4,49

1,24

7,82

1,18

1,24

1,24

1,35

2010.7.1.

2010.7.31.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,03

1,24

1,88

2,27

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

2,85

1,24

3,99

1,24

1,24

4,49

1,24

7,82

1,02

1,24

1,24

1,35

2010.6.1.

2010.6.30.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,03

1,24

1,88

2,77

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

3,45

1,24

4,72

1,24

1,24

4,49

1,24

7,82

1,02

1,24

1,24

1,16

2010.5.1.

2010.5.31.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,03

1,24

1,88

2,77

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

4,46

1,24

6,47

1,24

1,24

4,49

1,24

7,82

1,02

1,24

1,24

1,16

2010.4.1.

2010.4.30.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,39

1,24

1,88

3,47

1,24

1,24

1,24

1,24

5,97

1,24

1,24

5,90

1,24

8,97

1,24

1,24

4,49

1,24

9,92

1,02

1,24

1,24

1,16

2010.3.1.

2010.3.31.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,39

1,24

1,88

4,73

1,24

1,24

1,24

1,24

7,03

1,24

1,24

7,17

1,24

11,76

1,24

1,24

4,49

1,24

9,92

1,02

1,24

1,24

1,16

2010.1.1.

2010.2.28.

1,24

1,24

4,92

1,24

2,39

1,24

1,88

6,94

1,24

1,24

1,24

1,24

7,03

1,24

1,24

8,70

1,24

15,11

1,24

1,24

4,49

1,24

9,92

1,02

1,24

1,24

1,16


AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

EFTA Felügyeleti Hatóság

2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/12


Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Haslemoen Leir-i Inner Campen lévő egyes épületek értékesítésével kapcsolatos állami támogatásról

2010/C 325/04

A 2010. március 24-i 96/10/COL határozattal, amelynek eredeti nyelvű szövege ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A norvég hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) ezúton felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy e felhívás közzétételétől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:

EFTA Surveillance Authority

Registry

Rue Belliard 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket megküldik a norvég hatóságoknak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÁS

Az eljárás

A Hatóság egy 2007. február 5-én kelt levéllel panaszt kapott a Haslemoen Leir nevű katonai táborban lévő Inner Campen található 29 épületnek Våler önkormányzata által a Haslemoen AS javára történt értékesítésével kapcsolatban. A Hatóság 2007. május 25-én és 2007. november 14-én kelt levelében tájékoztatást kért a norvég hatóságoktól.

A norvég hatóságok 2007. július 6-án és 2007. december 21-én kelt levelükben válaszoltak a tájékoztatás-kérésekre.

Az intézkedés értékelése

A Hatóság megjegyzi, hogy az értékesítés céljából nem végezték el a Haslemoen AS által megvásárolt 29 épület külön-külön történő értékbecslését. Továbbá semmilyen magyarázatot vagy tájékoztatást nem nyújtottak be a Hatóságnak arra nézve, hogy a 4 millió NOK-os vételár miért egyezett meg a piaci értékkel.

A szóban forgó ingatlant azonban röviddel azelőtt a norvég állam átruházta Våler önkormányzatára, és a Hatóság földterület és épületek értékesítéséről szóló iránymutatásából következik, hogy – amennyiben egy korábbi értékesítési folyamat meghatározta a piaci értéket – valamely hatóság a piaci érték mutatójaként alkalmazhatja elsődleges költségeit, hacsak nem telt el jelentős idő a földterület és épületek vétele és eladása között (1).

Ebben az ügyben következésképpen két kérdés merül fel. Az első, hogy vajon az állam és Våler önkormányzata közötti korábbi ügyletet piaci feltételek alapján bonyolították-e le. A második, hogy amennyiben így történt, vajon Våler önkormányzata ezt követően legalább elsődleges költségeivel megegyező áron értékesítette-e az ingatlant a Haslemoen AS javára.

Az első kérdés tekintetében a Hatóság úgy véli, hogy az állam és Våler önkormányzata közötti tárgyalások során nagy volt a bizonytalanság a szóban forgó ingatlanok piaci értékével kapcsolatban. Ezt mutatja az első Agdestein-jelentés – amely az Inner Camp értékét 39 millió NOK-ra becsülte (29 millió NOK, ha egyben adják el az ingatlanokat) – és az Alhaug és Bakke által elvégzett és az értéket nullára becslő második értékelés közötti eltérés.

A Hatóság véleménye szerint ez az eltérés az ilyen típusú földterület – nevezetesen egy távoli térségben található, régi épületeket, lakóházakat és más épületeket is, így mozit és sportlétesítményeket magában foglaló egykori katonai tábor – értékelésében rejlő bizonytalanságot mutatja. A norvég kormány és Våler önkormányzata abban állapodott meg, hogy felkérik az első értékbecslőt, hogy vizsgálja meg újra az első Agdestein-jelentésben tett következtetéseket. A második Agdestein-jelentés a két korábbi jelentésben szereplő összegek átlaga („áthidaló érték”) alapján újrabecsülte az ingatlan értékét és ennek megfelelően igazította azt ki.

Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon az önkormányzat legalább az elsődleges költségeivel megegyező áron értékesítette-e az Inner Campen található 29 ingatlant a Haslemoen AS javára.

A második Agdestein-jelentésben szereplő, több ok miatt kiigazított „áthidaló érték” alapján az Inner Campen lévő összes épület értékét 12,4 millió NOK-ban állapították meg. Ha az áthidaló érték módszerét a szóban forgó 29 épületre alkalmazzuk, úgy tűnik, hogy az érték eléri a 11 920 000 NOK-ot (23 840 000/2). Ez az összeg jóval magasabb a 4 millió NOK-os tényleges vételárnál.

A norvég hatóságok úgy érveltek, hogy a Haslemoen AS által az épületekért fizetett 4 millió NOK-os ár a piaci értéket tükrözi, figyelembe véve i. Våler önkormányzata által az eredetileg fizetett árat, amikor megvásárolta Haslemoen Leir egészét; ii. az Inner Campen található többi néhány épület vonatkozásában tett szóbeli ajánlat értékét; valamint iii. az Inner Campen lévő más olyan épületek becsült értékét, amelyeket Våler önkormányzata meg fog tartani.

Az állítólagos szóbeli ajánlat tekintetében a Hatóság megjegyzi, hogy tudomása szerint nem történt megállapodás. A Hatóság továbbá semmilyen dokumentációt nem kapott ilyen ajánlatról.

A Hatóságnak ezenfelül aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Våler önkormányzatának az ingatlan eredeti megvételekor nyújtott kedvezményeket alkalmazni kell-e a Haslemoen AS javára értékesített épületekre nézve.

A fentiekből következik, hogy a Hatóságnak aggályai vannak: vajon piaci értéket képvisel-e a 4 millió NOK-os ár, amelyet a Haslemoen AS fizetett az Inner Campen lévő 29 épület megszerzéséért Våler önkormányzatának.

Következtetés

Az előbbi megfontolások alapján a Hatóság az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban hivatalos vizsgálati eljárás indításáról határozott. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 96/10/COL

of 24 March 2010

to initiate the procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement with regard to the sale of certain buildings at the Inner Camp at Haslemoen Leir

(Norway)

THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (2),

Having regard to the Agreement on the European Economic Area (3), in particular to Articles 61 to 63 and Protocol 26 thereof,

Having regard to the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (4), in particular to Article 24 thereof,

Having regard to Article 1(2) of Part I and Articles 4(4) and 6 of Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (5),

Having regard to the Authority’s Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement (6), and in particular the Chapter on State Aid Elements in Sales of Land and Buildings by Public Authorities thereof,

Whereas:

I.   FACTS

1.   Procedure

By letter dated 5 February 2007, the Authority received a complaint regarding a sale of land by the Municipality of Våler. The letter was received and registered by the Authority on 22 February 2007 (Event No 427226).

By letters dated 25 May 2007 and 14 November 2007 (Event No 422506 and Event No 449988), the Authority requested information from the Norwegian authorities.

By letters dated 6 July 2007 and 21 December 2007 (Event No 428521 and Event No 458787 respectively), the Norwegian authorities replied to the information requests.

Various mail correspondence has also taken place with the complainant.

2.   Description of the sale and the contested measure

2.1.   Background: the sale of the military camp Haslemoen Leir to the municipality

Following a decision by the Norwegian Parliament, the Norwegian Government was requested to sell military properties that were no longer used for military purposes. The relevant local municipalities were given a right of first refusal to the properties.

The military camp Haslemoen Leir, had been an army base since the 1950s and it is composed of (i) forest areas; (ii) cultivated area; (iii) housing area (Storskjaeret); and (iv) an area called the Inner Camp. Military activities at Haslemoen were terminated on 30 June 2003 and a sales process for the camp was initiated thereafter with Haslemoen Leir being put on the market in October 2004. The property was subsequently sold by the Norwegian State to Våler Municipality by a sales contract dated 16 April 2005. The price paid by Våler Municipality for the entire military camp was NOK 46 million.

Prior to the sale, the value of the camp had been estimated by several asset valuers.

The Norwegian State had commissioned Agdestein Takst & Eiendomsrådgivning to undertake a value assessment of the property and their report was presented on 22 December 2004 (hereinafter the first Agdestein Report). The first Agdestein Report focussed on the part of Haslemoen Leir called Inner Camp and examined each of the 44 buildings on that plot, before concluding that the estimated value of the entire Inner Camp was NOK 39 million. The first Agdestein Report also concluded that the estimated value should be reduced with NOK 10 million to NOK 29 million (i.e. almost 30 %), if all buildings were sold as one unit (7).

Våler Municipality had engaged the asset valuers Mr Alhaug and Mr Bakke to evaluate the buildings in the Inner Camp. Based on the fact that the new owner would assume the risk related to developing the entire property and the refurbishment costs that were necessary for the area, the Alhaug and Bakke Report dated 18 January 2005 (hereinafter the Alhaug and Bakke Report) concluded that the value of the Inner Camp was NOK 0 (zero).

In order to reconcile the findings in the two valuation reports and reach an estimated sales price, the Norwegian State requested Agdestein Takst & Eiendomsrådgivning to make a second value assessment of the property, taking into account the diverging value assessments. The new assessment is set out in a report dated 3 March 2005 (hereinafter the second Agdestein Report). In this document, a new estimated value (a ‘bridge value’) of NOK 14,5 million was reached based on the average of the sum of the two separate assessments (8). The second Agdestein Report thereafter made an upwards adjustment of NOK 1 million, reflecting inter alia the value of undeveloped land and the conditions of the buildings in question, fixing the estimated value at NOK 15,5 million.

An additional reduction of 20 % of the estimated value of the property was thereafter made, based on the assumption that all the different areas (i.e. the forest areas, the cultivated area, the housing area, and the Inner Camp) in the Haslemoen Leir would be sold together in one single package. The Inner Camp was valued at NOK 12,4 million (15,5 – 20 % = 12,4).

As mentioned above, Våler Municipality paid NOK 46 million for the entire Haslemoen Leir.

2.2.   The sale by Våler Municipality of several buildings at the Inner Camp to Haslemoen AS

Våler Municipality had prior to the acquisition of Haslemoen Leir declared that it did not intend to carry out any activities on the military camp itself, but would instead involve external operators to develop the area in an appropriate manner and to generate as many new job opportunities as possible.

2.2.1.   The sales process

The Norwegian authorities have explained that several parties showed interest in the different properties at the Inner Camp at Haslemoen Leir when they were put up for sale. However, Våler Municipality wanted to find a buyer that would ensure a uniform development and optimal utilisation of the Inner Camp. It was, according to Våler Municipality, important for the Municipality to sell the Inner Camp as a whole package, even if this would reduce the overall price as the buyer would allegedly take on an increased risk when acquiring the entire property.

Some prospective buyers decided to cooperate and established a new company together named Haslemoen AS. Allegedly, the company was an attractive buyer for Våler Municipality, as it had the intention to use the property for accommodation as well as different cultural and sporting activities and events. Target groups were the army, security services providers, and the car industry.

By a contract dated 22 May 2006, Våler Municipality agreed to sell 29 out of the total 44 buildings in the Inner Camp area at the Haslemoen military camp to the company Haslemoen AS for a total amount of NOK 4 million (9). The buildings covered by the contract of 22 May 2006 include barracks, mess halls for officers and soldiers with kitchen facilities, auditorium, movie theatre, school building, central heating, garages, office building and a hospital ward.

2.2.2.   Assessments

The Norwegian authorities have explained that the asset valuer Mr Bakke, who had previously carried out a value assessment on behalf of the Municipality when the property was purchased from the Norwegian State, assisted the Municipality in the sales process with Haslemoen AS. However, no specific value assessment was carried out of the buildings covered by the contract between Våler Municipality and Haslemoen AS. The Norwegian authorities have explained that the valuations carried out when Våler Municipality initially bought the property were partially used again.

Mr. Bakke made an overview of sales prices dated 2 May 2006, which provides a justification for the purchase price of NOK 4 million. This report explains that the value of the buildings that Våler Municipality will maintain ownership over at the Inner Camp is estimated at NOK 3,6 million. This conclusion is partially based on the individual valuations carried out in the first Agdestein report (10). Moreover, the report indicates that Våler Municipality received an offer of NOK 5 million presented orally from another buyer for 11 buildings at the Inner Camp (11). Considering that the second Agdestein Report had evaluated all the buildings at the Inner Camp at NOK 12,4 million, Våler Municipality is of the opinion that the sales price of NOK 4 million for the 29 buildings sold to Haslemoen AS corresponds to their market price. It is argued that the total amount for all the buildings is NOK 12,6 million (3,6 + 5 + 4) and this is even more than what Våler Municipality paid for the buildings when they were initially bought from the Norwegian State (i.e. NOK 12,4 million).

3.   Comments by the Norwegian authorities

The Norwegian authorities acknowledge that Våler Municipality applied a formal procedure to calculate the price of the buildings that differed slightly from the method described in the Authority’s Guidelines in order to exclude the presence of state aid. However, the Norwegian authorities are of the opinion that the sales price of NOK 4 million for the 29 buildings in the Inner Camp represents the market value and the procedure chosen for ensuring this was considered rational and secure.

Moreover, the Norwegian authorities are of the opinion that the sales contract between Våler Municipality and Haslemoen AS contains several elements that have a price reducing effect. One of these elements is an obligation imposed on the buyer to rent out the purchased school building for a period of one year for free.

The Norwegian authorities argue that although only part of the 44 buildings were bought, the sales contract between Våler Municipality and Haslemoen AS is nevertheless based on the assumption that the buyer would develop and operate the entire Inner Camp as well as the areas outside as one unit together with Våler Municipality (12).

The sales price of NOK 4 million reflects this assumption and this is the reason why the application of a 30 % and an additional 20 % rebate was justified when reaching the final price.

The Norwegian authorities have stressed that Våler Municipality endeavoured to handle the sale in a manner that would not raise problems with regard to the EEA state aid rules.

II.   ASSESSMENT

1.   Assessment of state aid

1.1.   State aid within the meaning of Article 61(1) EEA

Article 61(1) EEA reads as follows:

‘Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.’

Aid falling within this provision is, as a rule, incompatible with the EEA Agreement and hence prohibited, provided that the following four conditions are fulfilled:

1.

the aid is granted by ‘EC Member States, EFTA States or through state resources in any form whatsoever’;

2.

the aid ‘distorts or threatens to distort competition’;

3.

the aid favours ‘certain undertakings or the production of certain goods’; and

4.

the aid ‘affects trade between the Contracting Parties’.

The State Aid Guidelines, and its Chapter on State aid elements in sales of land and buildings by public authorities, explains how the Authority interprets and applies the provisions of the EEA Agreement governing state aid when it comes to assessing sale of public land and buildings. Section 2.1 describes a sale through an unconditional bidding procedure, while Section 2.2 describes a sale without an unconditional bidding procedure (by way of an independent expert evaluation). These two procedures allow EFTA States to handle sales of land and buildings in a way that precludes the existence of state aid.

In the case at hand, none of these procedures was followed and therefore it cannot be excluded that state aid was granted in connection with the sale of the 29 buildings from Våler Municipality to Haslemoen AS.

The Authority considers that the sale of the 29 buildings at the Inner Camp could amount to state aid if the sale took place at a price below market value.

1.2.   Market investor principle

1.2.1.   Introduction

If the transaction was carried out in accordance with the market economy investor principle, i.e., if the municipality sold the land at its market value and the conditions of the transaction would have been acceptable for a private seller, the transaction would not involve the grant of state aid.

1.2.2.   Doubts on the value

The Authority notes that no separate valuation of the buildings that were purchased by Haslemoen AS was carried out for the purpose of this sale. Furthermore, no explanation or information has been presented to the Authority as to why the price of NOK 4 million corresponded to market value.

However, the property in question had shortly before been transferred from the Norwegian state to the municipality and in that process no less than 3 different value assessments were collected in order to determine the market value. It follows from the Authority’s guidelines on sale of land that, to the extent a preceding sales process has determined the market value, a public authority may use its primary cost as an indication for the market value unless a significant period of time has elapsed between the purchase and the sale of the land (13). This is further explained so that the market value may not be set below the public authority’s primary cost during at least three years after the acquisition unless an independent valuer specifically identifies a general decline in market prices.

Thus, in the present case two questions arise. First whether the preceding transaction between the state and Våler Municipality was carried out on market terms. Second, if it did, whether Våler Municipality subsequently sold the property to Haslemoen AS for a price corresponding at least to its primary cost.

As regards the first question the Authority considers that there was great uncertainty about the market value of the properties in question in the negotiations between the state and Våler Municipality. This is illustrated by the gap between the first Agdestein report, which estimated the value of the Inner camp at NOK 39 million (NOK 29 million if sold en bloc) and the second assessment by Alhaug and Bakke, which considered the value to be 0.

In the view of the Authority, this gap illustrates the uncertainty inherent in an assessment of this type of land, namely a former military camp with old buildings, both residential housing and other buildings such as a cinema and sports facilities, located in a remote area. Although an alternative could have been to appoint a third, independent expert to review the estimated value, the Government and Våler Municipality agreed to ask the first value assessor to re-examine the conclusions reached under the first Agdestein report. The second Agdestein report estimated a new value for the property based on the average of the sum of the two previous reports (‘bridge value’) and adjusted it accordingly.

The question arises however whether the municipality sold the 29 buildings in the Inner camp to Haslemoen AS for a price corresponding at least to its primary cost.

The ‘bridge value’ in the second Agdestein Report, adjusted for various reasons, concluded that the value was NOK 12,4 million for all the buildings at the Inner Camp. If one applies the bridge value method to the 29 buildings in question, the value seems to amount to NOK 11 920 000 (23 840 000/2) (14).This amount is substantially higher than the actual sales price of NOK 4 million. The Norwegian authorities have argued that the price of NOK 4 million paid by Haslemoen AS for the 29 buildings reflects the market value after taking into account (i) the price Våler Municipality initially paid when it purchased the entire Haslemoen Leir, (ii) the value of an oral offer made for some of the remaining buildings in the Inner Camp, and (iii) the estimated value of other buildings in the Inner Camp that Våler Municipality will keep.

As for the alleged oral offer, the Authority notes that to its knowledge no agreement has been concluded. Moreover, the Authority has not received any documentation for such an offer.

1.2.3.   Rebates

Moreover, the Authority notes that the Norwegian Authorities argue that the same rebate which were granted to Våler Municipality when the property was initially bought should be applicable to the sale of the 29 buildings to Haslemoen AS.

First, the Norwegian State granted a 30 % rebate to Våler Municipality for acquiring all buildings in the Inner Camp. Based on the information submitted, it is not clear to the Authority why that rebate, which was based on a sale en bloc, should be granted by Våler Municipality when it resold 29 of the 44 buildings to Haslemoen AS.

Second, the additional 20 % rebate granted by the Norwegian State to Våler Municipality was based on the acquisition of all properties in the Haslemoen Leir military camp (Inner Camp, forest areas, cultivated areas, etc.). In the opinion of the Authority, this rebate is not applicable to the sale of only some buildings at the Inner Camp of the military camp.

Thus, even if the Authority would accept that a sale of the military camp en bloc would reduce the market value, it is in doubt that similar rebates would reflect market conditions when only parts of the camp were sold.

1.2.4.   Conclusion on the market investor principle

In light of all the above, the Authority has doubts as to whether the NOK 4 million that Haslemoen AS paid for acquiring the 29 buildings at the Inner Camp from Våler Municipality represented the market value. Consequently, on the basis of the information provided by the Norwegian authorities, the Authority cannot conclude that the sale of the buildings in question to Haslemoen AS for the sales price of NOK 4 million was carried out in accordance with the market investor principle.

1.3.   The presence of state aid

1.3.1.   State resources

In order to qualify as state aid, the measure must be granted by the State or through state resources. The concept of the State does not only refer to the central government but embraces all levels of the state administration (including municipalities) as well as public undertakings.

If the municipality sold the buildings below their market price, it would have foregone income. Under this assumption, Haslemoen AS should have paid more for the buildings and therefore there would be a transfer of resources from Våler Municipality. For these reasons, the Authority considers that if the sale did not take place in accordance with conditions acceptable for a private market investor, as set out above, state resources within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement would be involved.

1.3.2.   Favouring certain undertakings or the production of certain goods

Second, the measure must be selective in that it favours ‘certain undertakings or the production of certain goods’.

To constitute state aid, the measure must confer on Haslemoen AS advantages that relieve it of charges that are normally borne from its budget. If the transaction was carried out under favourable terms, in the sense that Haslemoen AS would most likely have had to pay a higher price for the properties if the sale had been conducted according to the market investor principle, the company would have received an advantage within the meaning of the state aid rules. The Authority considers that if Haslemoen AS was able to buy the property for less than its market value, the difference between the price actually paid and the fair market value would constitute an advantage.

Third, the aid measure must be selective in that it favours ‘certain undertakings or the production of certain goods’. In the case at hand, there is only one possible beneficiary of the measure under assessment, i.e. Haslemoen AS. The measure is thus selective.

1.3.3.   Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties

Finally, to be considered state aid, the measure must distort competition and affect trade between the Contracting Parties. Under settled case law (15) for the purpose of these provisions, the mere fact that an aid strengthens a firm’s position compared with that of other firms, which are competitors in intra-EEA trade, is enough to allow the conclusion to be drawn that intra-EEA trade is affected.

The Authority considers that the real estate market in central eastern Norway is not limited to local undertakings. Haslemoen AS is in competition with similar undertakings in Norway and other EEA States. A sales price below market value favouring Haslemoen AS would distort or threaten to distort competition and affect trade between Contracting Parties. Consequently, the Authority considers that conditions two and four set out in section 4.1 above, are fulfilled.

1.3.4.   Conclusion on the presence of state aid

In light of what has been found above, the Authority considers that it cannot be excluded that state aid was involved in the context of the Muncipality of Våler’s sale of buildings to Haslemoen AS.

2.   Procedural requirements

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3, ‘the EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. … The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision’.

The Norwegian authorities did not notify the sale of certain buildings at the Inner Camp in the Haslemoen Leir to the Authority. The Authority therefore concludes that the Norwegian authorities have not respected their obligations pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3.

3.   Compatibility of the aid

Should aid have been granted regarding the sale of certain buildings at the Inner Camp in Haslemoen Leir, it has to be considered whether such aid could be compatible with the EEA Agreement by virtue of Article 61(3) of the EEA Agreement.

On the basis of the information the Authority has received, Article 61(3)(a)-(c) of the EEA Agreement appears to be inapplicable. In the view of the Authority, the sale is not designed to promote the economic development of areas where the standard of living is abnormally low or where there is serious underemployment, to promote a project of common European interest or to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas.

The Authority therefore doubts that the transaction under assessment can be justified under the state aid provisions of the EEA Agreement.

4.   Conclusion

Based on the information submitted by the Norwegian authorities, the Authority cannot exclude the possibility that the measure under scrutiny constitute aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Furthermore, the Authority has doubts as to whether this measures can be regarded as complying with Article 61(3) of the EEA Agreement. The Authority thus doubts that the above measure is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

Consequently, and in accordance with Article 10 in Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, the Authority is obliged to open the procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 of the Surveillance and Court Agreement. The decision to open proceedings is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measure in question is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, requests the Norwegian authorities to submit their comments within one month of the date of receipt of this Decision.

In light of the foregoing consideration, the Authority requires that, within one month of receipt of this decision, the Norwegian authorities provide all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the sale of certain buildings at the Inner Camp at the Haslemoen Leir to Haslemoen AS. It requests the Norwegian authorities to forward a copy of this letter to Haslemoen AS immediately.

The Authority would like to remind the Norwegian authorities that, according to the provisions of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, any incompatible aid unlawfully put at the disposal of the beneficiaries will have to be recovered, unless this recovery would be contrary to a general principle of EEA law.

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The EFTA Surveillance Authority has decided to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 against Norway regarding the sale of certain buildings at the Inner Camp in the Haslemoen Leir.

Article 2

The Norwegian authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month from the notification of this Decision.

Article 3

The Norwegian authorities are requested to provide within one month from notification of this decision, all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the aid measure.

Article 4

This Decision is addressed to the Kingdom of Norway.

Article 5

Only the English version is authentic.

Done at Brussels, 24 March 2010.

For the EFTA Surveillance Authority

Per SANDERUD

President

Kurt JÄGER

College Member


(1)  A Hatóság iránymutatása a földterület és épületek értékesítéséről, 2.2. szakasz, d) pont, „A hatóságok által viselt költség”.

(2)  Hereinafter referred to as the Authority.

(3)  Hereinafter referred to as the EEA Agreement.

(4)  Hereinafter referred to as the Surveillance and Court Agreement.

(5)  Hereinafter referred to as Protocol 3.

(6)  Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement and Article 1 of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, adopted and issued by the Authority on 19.1.1994, published in the Official Journal of the European Union (hereinafter referred to as OJ) L 231 of 3.9.1994 p. 1 and EEA Supplement No 32 of 3.9.1994 p. 1. Hereinafter referred to as the State Aid Guidelines. The updated version of the State Aid Guidelines is published on the Authority’s website: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(7)  Storskjaeret was valued at NOK 15 million if sold as one unit. The forest and cultivated areas were not valued at this time.

(8)  The price estimated at NOK 29 million in the first Agdestein Report was added to the price of NOK 0 in the Alhaug and Bakke Report, and was then divided by two. A new price of NOK 14,5 million for the Inner Camp was thus reached.

(9)  When examining the sales contract and counting the buildings concerned, it is however not entirely clear to the Authority whether the contract covers 29 or 30 buildings.

(10)  This evaluation was also based on an assessment carried out by Mr Alhaug for the municipality. This assessment does however not appear to be included in the evaluation report, dated 15.3.2006, that has been provided to the Authority.

(11)  Details of the terms of this offer or any finalised and signed contract has not been communicated to the Authority.

(12)  The sales contract relates however only to the purchase of 29 of the 44 buildings at the Inner Camp.

(13)  Section 2.2.d) of the Authority’s Guidelines on sale of land and buildings, ‘Cost to the Authorities’.

(14)  This reflects the sum of the estimated value for the 29 buildings as derived from the first Agdestein Report, divided by two in order to reflect the ‘bridge value’ logic. This is however a conservatively calculated value as some of the estimates in the first Agdestein Report group several buildings together. It is therefore unclear what the estimated value of the individual buildings were. Since not all of these buildings grouped together have been sold by Våler Municipality, the Authority has disregarded the entire estimated value of these buildings grouped together. In this way, the calculated value reflects a conservative interpretation of the most favourable scenario for the Norwegian authorities.

(15)  See e.g. Case C 730/79, Philip Morris Holland BV v EC Commission, ECR 1980, p. 2671.


V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

EFTA-bíróság

2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/21


A Héraðsdómur Reykjavíkur 2010. március 26-i tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Þór Kolbeinsson kontra izlandi állam ügyben

(E–2/10. ügy)

2010/C 325/05

A Héraðsdómur Reykjavíkur (reykjavíki kerületi bíróság) 2010. március 26-i, a Bíróság Hivatalához 2010. április 6-án beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a Þór Kolbeinsson kontra izlandi állam ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Összeegyeztethető-e a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvvel és az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelvvel, hogy felelősségre vonnak egy munkavállalót a munkahelyi baleset következtében elszenvedett veszteségekért, mivel saját gondatlansága is közrejátszott annak bekövetkezésében, ha megállapítást nyert, hogy a munkáltató saját kezdeményezésére nem tett eleget a munkahelyi biztonságra és a munkahelyi feltételekre vonatkozó szabályoknak?

2.

Amennyiben a fenti kérdésre adott válasz nemleges, az izlandi állam köteles-e kártérítést megítélni azon munkahelyi balesetet szenvedett munkavállaló részére, akinek a fent említett irányelvekkel ellentetében – mivel saját gondatlansága közrejátszott annak bekövetkezésében – részben vagy egészben viselnie kellett az elszenvedett veszteségeket, azon okból, hogy az állam az izlandi jogban nem hajtotta végre megfelelően az irányelveket?


2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/22


A Fürstliches Obergericht tanácsadó vélemény iránti, 2010. május 19-i kérelme az EFTA-Bírósághoz a Dr. Joachim Kottke kontra Präsidial Anstalt és Sweetlye Stiftung ügyben

(E-5/10. ügy)

2010/C 325/06

A Fürstliches Obergericht (liechtensteini hercegségi fellebbviteli bíróság) 2010. május 19-én kelt és a Bíróság hivatalához 2010. május 27-én beérkezett levelében tanácsadó vélemény iránti kérelemmel fordult az EFTA-Bírósághoz a Dr. Joachim Kottke kontra Präsidial Anstalt és Sweetlye Stiftung ügyben az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, amely Liechtensteinben 1995. május 1-jén lépett hatályba, olyan (többoldalú) szerződésnek minősül-e, amely a hátrányos megkülönböztetés különösen a megállapodás 4. cikkében foglalt tilalmának következtében tiltja a más EGT-tagállamban lakóhellyel rendelkező felpereseket terhelő, perköltség-biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettséget, ha a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező felperesek ilyen perköltség-biztosíték nyújtására nem kötelesek?

Arra az esetre, ha a Bíróság az első kérdésre nemleges válasz ad:

2.

Összeegyeztethető-e az EGT-megállapodással, és különösen a hátrányos megkülönböztetés 4. cikkben foglalt általános tilalmával a liechtensteini Zivilprozessordnung (polgári perrendtartás) 57. § (2) bekezdésének 1. pontjában szereplő rendelkezés, amely szerint a felpereseket terhelő, a perköltség-biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesülés feltétele a végrehajtás lehetősége a lakóhely szerinti országban, amennyiben ez EGT-tagállamban lakóhellyel rendelkező felperesekre vonatkozik?


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/23


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6029 – Danish Crown/D&S Fleisch)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 325/07

1.

2010. november 23-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Danish Crown AmbA (a továbbiakban: Danish Crown, Dánia) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás eszközvásárlás útján részleges irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a D&S Fleisch GmbH (a továbbiakban: D&S, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Danish Crown esetében: sertés- és szarvasmarhavágás, húsfeldolgozás és húskereskedelem,

a D&S esetében: sertésvágás, sertéshús előállítása.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6029 – Danish Crown/D&S Fleisch hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).


2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/24


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6054 – First Reserve Corporation/Blackstone/PBF Energy)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 325/08

1.

2010. november 24-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a The Blackstone Group LP (a továbbiakban: Blackstone, Amerikai Egyesült Államok) és a First Reserve Corporation (a továbbiakban: FRC, Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások megállapodás útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a PBF Energy Company LLC (a továbbiakban: PBF, Amerikai Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az FRC esetében: globális energiavállalatokba történő befektetés, a kőolajmezők kiaknázásával összefüggő szolgáltatásokra, az energia-infrastruktúrára, valamint a teljesítmény- és energiatartalékokra is kiterjedően,

a Blackstone esetében: globális alternatív vagyonkezelés és pénzügyi tanácsadás,

a PBF esetében: olajfinomítás az Amerikai Egyesült Államokban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6054 – First Reserve Corporation/Blackstone/PBF Energy hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).


2.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/25


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6052 – London & Continental Railways/Lend Lease Europe/Stratford City Business District)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 325/09

1.

2010. november 25-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a London & Continental Railways Limited (a továbbiakban: LCR, Egyesült Királyság) és a Lend Lease csoport (a továbbiakban: Lend Lease, Ausztrália) tulajdonában lévő Lend Lease Europe Limited által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Stratford City Business District Limited (a továbbiakban: SCBD, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az LCR esetében: részesedés az Eurostar International Limited vállalkozásban és érdekeltség a Stratford és a King's Cross vasútállomások fejlesztésében,

a Lend Lease esetében: a fejlesztés, a befektetés-kezelés, a projekt- és építési menedzsment, valamint az ingatlan- és vagyonkezelés területén tevékenységet folytató nemzetközi ingatlanvállalkozás,

az SCBD esetében: területfejlesztés és -menedzsment a londoni Stratford City esetében.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6052 – London & Continental Railways/Lend Lease Europe/Stratford City Business District hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).